ÁLTALÁNOS MUNKA-, KÖRNYEZET-, TŐZ-, KATASZTRÓFA- és POLGÁRI VÉDELM I ISMERETEK OKTATÁSI ANYAG ELSİ ÉVES HALLGATÓK SZÁMÁRA
Összeállította: Gazdasági és Mőszaki Fıigazgatóság Üzemeltetési Osztály Munka- és Környezetvédelmi Csoport Tőzvédelmi Csoport
Budapest, 2010. július 1.
1/17
MUNKAVÉDELEM A Munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt) 52. § (1) pontja alapján az iskolarendszerő oktatás, nevelés keretében a tanulókat és a hallgatókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés alapvetı szabályaival. A Mvt 55. § (1) pontja szerint az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevık aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Munkavédelmi A hallgatók oktatását Szabályzata (továbbiakban: MvSz) írja elı 4.4.11. Az elsı éves hallgatókkal tanulmányaik megkezdésekor egy Az MvSz elıírása a hallgatók órás munkavédelmi oktatás keretében ismertetni kell az oktatására: általános munkavédelmi tudnivalókat, beleértve az MvSz hallgatókra vonatkozó elıírásait. 4.4.12. A hallgatók tantárgyi munkavédelmi oktatásának rendjét a tantervben kell elıírni. A hallgatók részére a tantervben elıírt oktatáson kívül, a gyakorlati foglalkozások féléves programjának megkezdése elıtt munkavédelmi oktatást kell tartani. Az oktatás megtartásáért a gyakorlatvezetı felel, megtörténtét a hallgató aláírásával igazolja. Ennek hiányában a hallgató a gyakorlati képzést nem kezdheti meg. 4.4.13. A hallgatók gyakorlati foglalkozást megelızı oktatásnak ki kell terjednie a (laboratórium, mőhely stb.) munkahely munkavédelmi követelményeire, továbbá a munkavédelmi eszközök elhelyezésére és kezelésére, továbbá az alapvetı elsısegélynyújtási ismeretekre. 4.4.14. Tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás alkalmazásával a vezetı oktató köteles gondoskodni arról, hogy a hallgatók részére a fogadó fél ismertesse a munkahelyi magatartási szabályokat. A szaktárgyak tananyagának kötelezıen tartalmazni kell a vonatkozó munkabiztonsági tennivalókat is. A tantárgyi és a szaktárgyi munkavédelmi ismeretek elsajátítása megfelelı alapot biztosít a hallgatók számára a késıbbi mérnöki munkához. a Magyar Köztársaság területén munkát végzıknek joguk van a Alkotmányban foglalt elv biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaA munkavédelem fogalma: egészségügyi követelmények törvénykezési, szervezési, intézményi elıírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkavédelem két fı területe: 1. munkabiztonság: feladata a munkabalesetek megelızése és elhárítása különbözı mőszaki megoldásokkal, 2. munka-egészségügy: a foglalkozás-egészségügy és a munka-higiéné szakterületeit foglalja magában. Feladata, hogy a foglalkozási megbetegedések megelızésre kerüljenek. Bevezetés
A munkavédelem ellenırzı szerve: Baleset:
Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség Középmagyarországi Felügyelısége az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsı hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idı alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetıleg halált okoz.
2/17
Munkabaleset:
Munkavállaló: Munkáltató: Szervezett munkavégzés: Mit kell tenni, a hallgatónak, ha a gyakorlati oktatás során baleset éri? Mit kell tenni, ha nem gyakorlati oktatás során történik a baleset a hallgatóval?
Hol van elsısegély-nyújtóhely?
Kinek a feladata elsısegélyben részesíteni a sérültet?
az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétıl és idıpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétıl függetlenül. a szervezett munkavégzés keretében munkát végzı személy a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka. A balesetet a sérültnek, vagy a sérülést észlelınek azonnal jelenteni kell a gyakorlatot vezetınek. A baleset milyenségétıl függıen elsısegélyben kell részesíteni a sérültet és/vagy mentıt kell hívni. Mentıt közvetlenül a 104es telefonon, vagy a dicspécsereken (44-44 telefon) keresztül lehet. Ebben az esetben, a sérült hallgató és/vagy a sérülést észlelı haladéktalanul jelentse a balesetet a munkavédelmi csoportnak a 463-15-56-os telefonra, vagy a diszpécsereknek a 463-44-44-es telefonra. A munkavédelmi csoport a bejelentett balesetet kivizsgálja és ennek megfelelıen a szükséges intézkedéseket meghozza. - valamennyi épületben - ahol porta van - a portán - minden laboratóriumban - a „T” épület földszinti orvosi rendelıben - minden olyan helyen, ahol tábla jelzi Az elsısegély-nyújtás állampolgári feladat. Mindenki a legjobb tudásának megfelelı segítséget adja meg a sérültnek. Abban az esetben, ha valaki nem tudja, mit tegyen, hívjon segítséget. Jelentse a Munkavédelmi csoportnak (tel: 463-15-56) vagy a diszpécsereknek (tel: 463-44-44).
Mit tegyen a hallgató, ha valamilyen rendkívüli, baleset bekövetkezését elısegítı eseményt, eszközt lát? Közlekedés: -
Dohányzás
a KRESZ szabályait kell betartani az egyetem területén, az épületekben tilos görkorcsolyával és gördeszkával közlekedni - a kerékpárokat és a motorokat a kijelölt ırzıkben kell elhelyezni, az épületekbe bevinni tilos - a közlekedı utakat leszőkíteni nem lehet - a közlekedı utakon szétfolyt, összetört anyagokat a szennyezıdést okozónak fel kell takarítani. Az 1999. évi XLII. törvény –a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairólszabályozza. Az egyetem területén dohányozni a kijelölt, táblával ellátott dohányzóhelyeken lehet.
3/17
KÖRNYEZETVÉDELEM Szükségessége
Törvényi háttér
Tevékenységek az Egyetemen
Feladatok
A környezet védelme, az élıvilág és az ember egészségének megırzése érdekében, minden állampolgár alapvetı kötelessége. Csak így tudjuk elérni az emberi tevékenység és a természet közötti harmóniát, amelynek elmulasztása a jelen generációk életminıségét és a jövı generációk létét veszélyezteti. A környezet védelmét jogszabályok írják elı. Alaptörvény: az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. A levegı, a víz, a föld védelmét, a hulladékgazdálkodást stb. további törvények és rendeletek szabályozzák. Az Egyetemen a teendıket a BME Környezetvédelmi Szabályzata írja elı. - A hulladék oldószerek győjtése és ártalmatlanításra történı átadása. - Lejárt vegyszerek győjtése. - Hulladék kenıolaj győjtése. - Kimerült szárazelemek győjtése. - Szelektív papírgyőjtés. - Mőanyag üres palackok szelektív győjtése. - Üdítıs mőanyag palackok zsugorítása. - Használt sütıolaj győjtés az éttermekben. - Zsírfogók a konyhák mellett a csatornába kerülı szennyvíz tisztítására. - Szemétgyőjtık az egyetem kertjében, intenzív parkgondozás környezetünk kulturáltsága érdekében. - Nyitott és zárt kerékpártárolók az egyetem kertjében. - Dohányozni csak a kijelölt dohányzóhelyeken lehet. - A laboratóriumokban, mőhelyekben a munka során keletkezı hulladék oldószert a kijelölt győjtıedénybe kell tölteni. Veszélyes szennyezıanyag nem kerülhet csapadékvíz és szennyvíz csatornába. - A hulladék kenıanyag elszállíttatása. - Hulladékvegyszereket, fa és fémhulladékot csak a kijelölt helyre szabad elhelyezni! - A kollégiumokban próbálkozások vannak a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésére. Ahol ez már lehetséges a papírt, a mőanyagot és üveget a szelektív győjtıhelyre kell tenni! - Szárazelem győjtıtartályok találhatók a kollégiumokban, a Goldmann menzán, a "K", "Z", "J", "R", "E", "V1" "V2", "CH" és Informatika épületekben. - Vigyázzunk az épületek és a közterületek tisztaságára! - Ne szemeteljünk! - Törekedni kell az ember és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítására és fenntartására (elıvigyázatosság – megelızés - helyreállítás).
4/17
TŐZVÉDELEM
Bevezetés
A hallgatók oktatása A BME TSz elıírása az oktatására:
Az 1996. évi XXXI. számú, - a tőz elleni védekezésrıl, a mőszaki mentésrıl és a tőzoltóságról szóló - törvény 22. § (1) elıírása tartalmazza, hogy a felsıoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tőzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végzı szerv köteles gondoskodni. A Tőzvédelmi Szabályzat készítésérıl szóló 30/1996 (XII.6.) BM számú rendelet 2. § (2) A Tőzvédelmi Szabályzatban foglaltakat a munkáltató a munkavállalókkal köteles ismertetni. Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával igazolni. (3) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülık, külsı munkavállalók, szállóvendégek stb. - a rájuk vonatkozó mértékben - a Tőzvédelmi Szabályzat tartalmát megismerjék. A Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tőzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: BME TSz) 2.3.8. pontja írja elı. A hallgatók tőzvédelmi felkészítésének célja és kapcsolódó feladataik. A hallgatók életének, testi épségének megóvása, az egyetemi és a hivatásos tőzvédelmi szervezetekkel az együttmőködés javítása, valamint az Egyetem ingó és ingatlan vagyonának hatékony védelme. A hallgatók és az oktatók felkészítéséhez a Tőzvédelmi Csoport segítséget ad. Az Egyetemhez kapcsolódó tőzvédelmi feladatok: a.) A hallgatók tőzvédelmi felkészítése alapjainak megjelenítése a tantervekben. A hallgatók évenkénti egy alkalommal történı tőzvédelmi oktatása a Karok feladata. b.) A tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a továbbképzéseken az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tőzvédelmi ismeretek oktatása. Az oktatásról az oktatási szervezeti egység vezetıje és a Tőzvédelmi Csoport együttesen köteles gondoskodni. c.) Az egyetemi kollégiumokban lakó hallgatókra vonatkozó tőzvédelmi szabályrendszer megismertetése és betartatása. d.) Tájékoztatás az Egyetemi kommunikációs és információs rendszerhez illeszkedı riasztási-értesítési és ügyeleti szolgálat mőködésének feltételeirıl. e.) A hallgatók tőzmegelızési ismereteinek folyamatos gyarapítása. f.) A tőzesetek elleni védekezéshez és annak felszámolásához szükséges feltételek és ismeretek biztosítása. A hallgatók tőzvédelmi feladatai: a.) Évente egy alkalommal részt kell vennie a megelızı tőzvédelmi oktatáson és az ott elhangzottak elsajátítását aláírásával kell elismerni. b.) A potenciálisan tőz- és robbanás veszélyes területeken, pl.: laboratóriumi gyakorlaton résztvevı hallgatónak, az általános tőzvédelmi ismeretek elsajátításán túlmenıen, részt kell vennie a laboratóriumokra vonatkozó megelızı tőzvédelmi szabályokra, az ott készenlétben lévı tőzoltó eszközök és felszerelések kezelésére felkészítı foglalkozáson is. c.) Köteles az általa észlelt tőzesetet a tőzoltóságra, vagy a diszpécsernek jelezni, a veszélyeztetett területen tartózkodókat riasztani és testi épségének veszélyeztetése nélkül, megkísérelni a tőz oltását. d.) Óvja a tőzvédelmi eszközök, készülékek, berendezések mőködıképességét és rendeltetéstıl eltérı célra azokat ne használja. A hallgató az általa szándékosan okozott kár megtérítésére kötelezhetı. Súlyosabb esetben ellene fegyelmi, szabálysértési, vagy büntetıeljárás kezdeményezhetı a Hallgatói Fegyelmi és
5/17
Kártérítési Szabályzat szerint. e.) A tőzriadó gyakorlatok során, vagy veszély helyzet észlelésekor a veszélyeztetett területet késedelem nélkül el kell hagynia. A Magyar Köztársaság területén munkát végzıknek joguk van a biztonságos Alkotmányba foglalt munkafeltételekhez. elv tőzeset: égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi A tőzvédelemben használatos fogalmak: javakra, illetve azokban károsodást okoz tőz elleni védekezés, tőzvédelem: a tőzesetek megelızése, a tőzoltási feladatok ellátása, a tőzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása tőzvédelmi megfelelıségi tanúsítvány: irat, amely igazolja, hogy az építési anyag, szerkezet, építési mód, tőz- vagy robbanásveszélyes anyag – a robbanó- és a robbantóanyag kivételével -, készülék, gép, berendezés, technológia, tőzoltó technikai eszköz és oltóanyag megfelel a jogszabályokban, szabványokban meghatározott tőzvédelmi követelményeknek. A tőzvédelem három 1. tőzmegelızés 2. tőzoltás fı területe: 3. tőzvizsgálat 1. Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság A tőzvédelem 2. Fıvárosi Tőzoltó-parancsnokság Budai Tőzmegelızési Régió ellenırzı szervei: A tüzek keletkezésének megelızésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetıleg Tőzmegelızés: a tőzoltás alapvetı feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tőzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági elıírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység. Égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, Tőzeset: illetve azokban károsodást okoz. A veszélyeztetett személyek mentése, a tőz terjedésének megakadályozása, az anyagi Tőzoltási feladat javak védelme, a tőz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tőz közvetlen veszélyének elhárítása. A tőzoltóságnak azon szakmai tevékenysége, amely a tőz keletkezési idejének, helyének Tőzvizsgálat és okának felderítésére irányul. Természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, mőszaki Mőszaki mentés meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által elıidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tőzoltóság részérıl – a rendelkezésére álló, illetıleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsıdleges beavatkozói tevékenység. A szervezett munkavégzés keretében munkát végzı személy. Munkavállaló: A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltató: A hallgatói jogviszony az elsı beiratkozással jön létre és az elbocsátásnak, az intézménybıl való kizárás kimondásának, a hallgatói névsorból való törlésnek, illetve a tanterv utolsó fél-évének sikeres befejezését követı elsı szakmai záróvizsga idıszak Hallgató: utolsó napjáig tart.
Szervezett munkavégzés: Mit kell tenni, a hallgatónak, ha a gyakorlati oktatás során tőzesetet, vagy tőzveszélyt észlel?
A hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során végzett munka. Veszély esetén, azt a gyakorlatot vezetınek azonnal jelezni kell, majd a diszpécseren (telefon 44-44) keresztül lehet segítséget hívni. Ha a közelben tőzjelzı van, akkor a kézi jelzés adójának betörésével jelezzen. A tőzvédelmi csoport a bejelentett káresetet kivizsgálja és ennek megfelelıen a szükséges intézkedéseket megteszi.
6/17
Ebben az esetben, az észlelı haladéktalanul jelentse a tőzesetet diszpécsereknek a 44-44es telefonra. Ha a közelben tőzjelzı van, akkor a kézi jelzés adójának betörésével jelezzen. A tőzoltóságot közvetlenül a 105-es telefonon, vagy a 112 hívószámon lehet elérni. A tőzvédelmi csoport a bejelentett káresetet kivizsgálja és ennek megfelelıen a szükséges intézkedéseket megteszi. Valamennyi épületben - ahol porta van - a portán, - minden laboratóriumban, - minden olyan helyen, ahol tábla, vagy felirat jelzi, - a folyosókon. Elsıdlegesen a tőzoltóság feladata. A tőzoltás rendkívül veszélyes feladat. Az Kinek a feladata a Egyetemen nincs tőzoltáshoz szükséges védelmi felszerelése senkinek. Lehet azonban tőzoltás? olyan esemény, ahol a testi épségünk veszélyeztetése nélkül segíteni tudunk elsı beavatkozóként. Abban az esetben, ha valaki nem tudja, mit tegyen, hívjon segítséget. Jelezze a tüzet a tőzoltók számára, a diszpécser felé, vegyen részt aktívan a személyek kimentésében, és ha lehet kezdjen el oltani. A hallgatónak nem kötelessége az oltás, ha azzal önmagát veszélynek teszi ki. Mit tegyen a hallgató, Jelentse az eseményt a gyakorlatvezetınek, oktatónak, ha nem oktatási idıben történik ha valamilyen az észlelés a Diszpécsernek (tel: 463-44-44), vagy a Tőzvédelmi Csoportnak (tel: 463rendkívüli eseményt 11-05) Közvetlenül a Tőzoltóságot a 105, vagy 112 telefonszámon lehet elérni. lát? Mit kell tenni a hallgatónak, ha nem a gyakorlati oktatás során észlel tőzesetet, vagy a tőzveszélyt? Hol van hordozható tőzoltó készülék?
Dohányzás
A 9/2008. /V.28./ÖTM rendelettel hatályba lépett Országos Tőzvédelmi Szabályzat II. fejezete tartalmazza a dohányzás szabályait: 5. § (1) Égı dohánynemőt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, illetve ott eldobni, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad az "A"-"C" tőzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, szabadtéren, helyiségben, továbbá ott, ahol az, tüzet vagy robbanást okozhat. A dohányzási tilalmat nemzeti szabványban meghatározott táblával, illetıleg piktogrammal kell jelölni. (3) Az "A" és "B" tőzveszélyességi osztályba tartozó helyiségbe, építménybe, szabadtérbe gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerő tőzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. Az egyetem területén dohányozni a kijelölt, táblával ellátott dohányzóhelyeken lehet.
7/17
KATASZTRÓFA- és POLGÁRI VÉDELEM Bevezetés
A kisebb-, nagyobb közösségeknek, a társadalmaknak – kialakulásuktól fogva – elemi érdekük, hogy megvédjék tagjaik életét, egészségét és mindannyiunk vagyoni értékeit. A védendı értékeket fenyegetı veszélyek mind megjelenési módjukban, mind hatásmechanizmusuk tekintetében nagyon különbözık lehetnek. Egyesek elıre jelezhetık (pl. árvizek, háború, szövetségi kötelezettségbıl adódó feladatok), mások váratlanul hatnak (pl. ipari szerencsétlenség, meteorit becsapódás, földrengés), vannak, amelyek csak keletkezésük helyén hatnak (pl. házomlás, jégesı), míg mások tovább terjedve egyre nagyobb területeket veszélyeztetnek (pl. sugárzó, vagy vegyi anyag, veszélyes biológiai anyag elszabadulása). A bekövetkezés megelızése, a károsító hatások elleni védekezés és az okozott károk felszámolása, a helyreállítás differenciált szakmai felkészültséget, különbözı létszámú szervezeteket és változó minıségő és mennyiségő anyagi-, technikai eszközök igénybevételét, alkalmazását igényli. Mindezek figyelembevételével a társadalmak, így a Magyar Köztársaság is, létrehoztak és fenntartanak a veszélyeztetı hatások elleni védelemre rendelt szerveket (honvédség, rendırség, mentık, tőzoltóság, polgári védelmi szervek, egészségügyi intézmények stb.). Az emberek életének, egészségének anyagi értékeinek, a lakosság alapvetı ellátásának, a természeti környezetnek, a természeti értékeknek a veszélyeztetése vagy károsítása bekövetkezhet olyan módon, vagy mértékben, hogy a kár megelızése, elhárítása, vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elıírt együttmőködési rendben történı védekezési lehetıségeit, kapacitását és különleges intézkedések bevezetését (pl. rendkívüli jogrend), szélesebb társadalmi (emberi, anyagi) erıforrások bevonását is szigorúan összehangolt együttmőködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét teszi szükségessé. A társadalom, az ország védelmi rendszere akkor igazán hatékony, ha mind szélesebb alapokon nyugszik, azaz a társadalom minden tagjának differenciáltan, de fel kell készülnie védelmi feladatára és amennyiben szükséges, abban – szellemi, fizikai vagy anyagi adottságai, lehetısége szerint – részt kell vennie. A veszélyeztetés mértéke, az okozott kár nagysága lehet olyan, hogy azzal szemben csak a teljes közösségi, az egész nemzeti összefogás lehet sikeres. Ezért is mondja ki a honvédelmi- és a katasztrófavédelmi törvény is, hogy a honvédelem, illetve a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A részvétel módját és mikéntjét az alapvetı védelmi jellegő törvények (honvédelmi-, polgári védelmi-, katasztrófavédelmi törvény) és végrehajtási rendeleteik (kormány- és miniszteri rendeletek) szabályozzák. A jogszabályok a társadalom tagjainak és anyagi eszközeinek bevonását a védelmi feladatokba, elsısorban az Alkotmányban rögzített ún. minısített idıszakokra, másrészt az ezeknél kisebb veszélyt jelentı esetekre figyelemmel szabályozzák, és egyrészt személyes részvételt elıíró, ún. személyes honvédelmi kötelezettségeket, másrészt – kortól, nemtıl és állampolgárságtól független vagyoni (anyagi-, gazdasági-,) szolgáltatási kötelezettségeket határoznak meg.
8/17
Általános jogok kötelezettségek
A jogokkal biztosítása
való
Katasztrófaveszély:
és Az adott közösség minden tagjának vagy, ahogy a katasztrófavédelmi törvény fogalmaz „Minden állampolgárnak, illetve személynek JOGA van arra, hogy megismerje a környezetében lévı katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá JOGA és KÖTELEZETTSÉGE, hogy közremőködjön a katasztrófavédelemben. élés a) A településekben, a polgármester (a fıvárosban a fıpolgármester) gondoskodik az illetékességi területen élı vagy tartózkodó személyek részére, a katasztrófaveszélyekrıl szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról. A lakosságot tájékoztató kiadványok kibocsátásával, a helyi sajtóban (pl. az önkormányzat lapjában, a megyei vagy régiós lapokban) megjelenı tájékoztató közlemények megjelentetésével, lakossági fórumok szervezésével, katasztrófavédelemi bemutató gyakorlatok, kiállítások, szervezésével kell a polgári védelmi feladatokra felkészíteni. A felkészítés informálja az érintetteket: - az adott településen, területen található ipari, természeti veszélyforrásokról; - az ipari mennyiségben elıforduló veszélyes anyagokról és azok veszélyességi jellemzıirıl, élettani hatásairól; - a megelızés és a katasztrófák elleni védekezés szabályairól; - a riasztási jelzésekrıl; - a követendı magatartási szabályokról; - az esetleges kitelepítés szabályairól; - a mentésben résztvevı szervek felsorolásával azok címérıl és telefonszámáról. b) A fentieken túlmenıen az ún. veszélyes üzemekrıl, amelyekben a veszélyes anyagok mennyisége egy meghatározott küszöbértéket elér, a lakosság további tájékoztatást kap. A veszélyes üzem üzemeltetıje ún. biztonsági jelentése kivonatában (közérthetı kifejezésekkel) tájékoztatja a lakosságot a súlyos baleset megelızésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fı célkitőzéseirıl, valamint az egészség és a környezet magas fokú védelmét biztosító üzemi szervezeti- és eszközrendszerrıl. Ezirányú feladatait belsı védelmi tervben rögzíti. A polgármester – számolva azzal, hogy a veszélyes üzem veszélyeztetı hatása esetleg a települést is érheti – a biztonsági jelentés alapján külsı védelmi tervet készít, amelynek koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását. A biztonsági jelentésrıl és a külsı védelmi terv koncepciójáról hirdetményt tesz közzé, és ezt követıen 21 napig mindkettıt a lakosság részére megtekinthetıvé teszi (a polgármesteri hivatalban ) és azokhoz a lakosság észrevételeket tehet. Az így beérkezett és összegyőjtött észrevételeket a polgármester megküldi az elbíráló hatóságnak (Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság), amely az elbírálás során a beküldött lakossági észrevételeket figyelembe veszi. olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai, tőz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, a környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerően lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószerőségével.
9/17
Katasztrófa:
Szükséghelyzet
Veszélyhelyzet
Általános jelzési és közremőködési kötelezettség
Honvédelmi kötelezettségek
A szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetıleg a minısített helyzetek kihirdetését el nem érı mértékő olyan állapot, vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, a lakosság alapvetı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelızése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek (hivatásos önkormányzati tőzoltóság, mentık, vízkár-elhárítási szervek, rendırség stb.) elıírt együttmőködési rendben történı védekezési lehetıségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmőködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét teszi szükségessé. Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztetı, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erıszakos cselekmények (pl. terror jellegő), elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség. a tömeges veszélyeztetést el nem érı mértékő, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát vagy a környezetet veszélyeztetı természeti csapás, illetıleg ipari baleset okozta állapot. a) Aki a katasztrófát vagy katasztrófaveszélyt észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles azt bejelenteni a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek (Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság; Budapest Fıvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, Polgári Védelmi Kirendeltségek, Polgári Védelmi Irodák), illetve a hivatásos önkormányzati tőzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak. b) A természetes személyek és szervezetek a védekezés irányításáért felelıs vezetı (pl. fıpolgármester, megyei közgyőlés elnöke, polgármester, tőzoltóparancsnok stb.) felszólítására kötelesek a védekezést elısegíteni: - adat és egyéb információk közlésével, - közvetlen részvétellel, - védekezés céljára alkalmas ingó és ingatlan dolog, rendelkezésre bocsátásával, igénybe-vételének tőrésével. A felsorolt kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a felszólított önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki. A kötelezettségek minden állampolgárra, a közösség minden tagjára egyformán vonatkoznak, függetlenül korától, nemétıl, családi állapotától, fizikai állapotától, általános felkészültségétıl. A közösség, az ország békés, nyugodt életét, rendes mőködését azonban nagyon különbözı, külsı (háború, árvíz stb.) vagy belsı (forradalom, terror, ipari baleset stb.) eredető természeti vagy technikai jellegő hatások veszélyeztethetik. Ezen károsító hatásokkal szemben csak megfelelıen felkészített, felszerelt és jól együttmőködı, egységesen vezetett védelmi szervezetek lehetnek sikeresek, melyek kiegészítik a „hivatásos” védelmi szervezetek kapacitását. A „civil” állampolgárok bevonása a védelmi feladatokba csak a legszükségesebb esetben és mértékkel, az egyéni és közösségi érdekek, képességek figyelembe vételével történik. Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok
10/17
végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségeként - az Alkotmányban és a honvédelmi törvényben meghatározottak szerint – SZEMÉLYES SZOLGÁLAT és VAGYONI SZOLGÁLTATÁS teljesítésére kötelezhetık. Az ezekben való személyes részvételi kötelezettséget a törvények a Személyes honvédelmi fenyegetı események súlyosságát is figyelembe véve szabályozzák. Az (szolgálati) kötelezettségek ország életében a legnagyobb katasztrófa a háború, de a kisebb területek, veszélyeztetı természeti vagy civilizációs katasztrófák elleni védekezés is szükségessé teheti a „kiegészítı kapacitások” bevonását, az érintett közösség több tagjának bevonását a feladatok végrehajtásába. Mindezek alapján, amennyiben az állampolgárt egyidejőleg több személyes honvédelmi kötelezettség terheli, az alábbi fontossági sorrendben kell teljesítenie: 1. hadkötelezettség, 2. polgári védelmi kötelezettség, 3. honvédelmi munkakötelezettség. A hivatásos és szerzıdéses honvédségre való áttérés lehetıvé tette, hogy Hadkötelezettség 2005. január 1-tıl kezdve béke idején megszőnt az általános hadkötelezettség. Számítani kell azonban az ország számára két – a legnagyobb megpróbáltatást jelentı – idıszakkal, amelyekben a védelmi feladatok csak az általános hadkötelezettség bevezetésével teljesíthetık. Ez a két idıszak: 1. a megelızı védelmi helyzet, amely bekövetkezhet - külsı fegyveres támadás veszélye, vagy - szövetségi kötelezettség teljesítése esetén. 2. a rendkívüli állapot, ami bekövetkezhet: - hadiállapotban: amikor az ország függetlenségét és területi épségét idegen, külsı hatalom erıszakos fellépése veszélyezteti, vagy - háborús veszély esetén: feszült nemzetközi helyzetben, amikor az idegen, külsı hatalom fegyveres támadásának közvetlen a veszélye. Mindkét minısített idıszakot kihirdeti, a lakosság tudomására hozza a hírközlı szervek, rádió-, televízió állomások, sajtótermékek, falragaszok Országgyőlés feladata stb. útján. A rendkívüli állapot kihirdetése az általános hadkötelezettség azonnali bevezetését is jelenti, a megelızı védelmi helyzet kihirdetése még nem, ez esetben arról az Országgyőlés külön dönt. Az általános hadkötelezettség alapján, rendkívüli állapot idején és az Ki hadköteles? Országgyőlés külön döntése alapján, megelızı védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezı, minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdıdik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti. Nem hadköteles az a személy, aki 2005. január 1-jét megelızıen, vagy azt követıen polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt. A hadkötelezettség magában a) tájékoztatási-, b) bejelentési-, foglalja a c) megjelenési- és d) szolgálati kötelezettséget.
11/17
Tájékoztatási kötelezettség
A megelızı védelmi helyzet idején és rendkívüli állapotban a hadköteles a személyével kapcsolatban nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes önkormányzati jegyzınek és a hadkiegészítı parancsnokságnak – azok megkeresésére – köteles tájékoztatást adni a katonai szolgálata tervezését és teljesítését befolyásoló – az alábbiakban felsorolt – adatairól és azok változásáról. Személyazonosító adatok: - születési családi és utóneve(i), - házassági családi és utóneve(i), - születési ideje, - anyja leánykori, családi és utóneve(i), - személyi azonosítója. Lakcím adatok: - bejelentett lakóhelye, - tartózkodási helye (pl. kollégium). Állampolgársága: Családi állapota:
Bejelentési kötelezettség
A szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatok: - a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintı betegsége, - szomatometriai (testsúly, magasság, mellbıség stb.) adatai, - megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai, - szakképzettsége, - foglalkozása, - idegen nyelv ismerete és annak foka, - gépjármő-vezetıi, munkagép-kezelıi engedélyének kategóriája, érvényességi ideje, - saját háztartásában eltartott vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke születésének ideje, - külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége, elért rendfokozata. A hadköteles bejelenteni tartozik, ha: - gyermekeinek száma, - polgári szakképzettsége (pl. gépjármő-vezetıi engedély megszerzése), - foglalkozása (beosztása, munkaköre), - iskolai végzettsége, - sorozását követıen az egészségi állapota a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintıen megváltozik, továbbá, - a katonai szolgálat félbeszakításának oka megszőnt, - idegennyelv-ismeretet tanúsító bizonyítványt (közép- vagy felsıfokú nyelvvizsga) szerzett. A felsorolt adatokat a hadkötelesnek a hadkiegészítı parancsnokságra kell bejelentenie azok változását követı 8 napon belül írásban, vagy – személyes megjelenés esetén – szóban. A változások bejelentéséhez
12/17
Megjelenési kötelezettség
csatolni kell, személyes megjelenés esetén, pedig be kell mutatni a megfelelı okiratot, vagy annak hiteles másolatát. A kötelezettség teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli hozzátartozó vagy a törvényes képviselı tehet bejelentést. A fentiekben ismertetett bejelentési kötelezettség nem vonatkozik arra a hadkötelesre, aki a szolgálat teljesítése alóli felmentésrıl értesítést kapott. A hadkötelesnek a hadkiegészítı parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és idıben meg kell jelennie: - adatainak ellenırzése és egyeztetése, - katonai alkalmasságának megállapítása (sorozás), - orvosi vizsgálat, valamint, - gyógykezelés céljából. A sorozás céljából a hadkötelesnek meg kell jelennie a hadkiegészítı parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és idıben. A sorozáson megjelenı hadköteles az egészségügyi alkalmasságának megállapításához a hadkiegészítı parancsnokság felhívásában meghatározott orvosi igazolást köteles magával vinni és a sorozóbizottságnak bemutatni. A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt, a hadköteles katonai alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét. A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: „katonai szolgálatra alkalmas”, „katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan” és „katonai szolgálatra alkalmatlan”. Besorozott az a hadköteles, aki „katonai szolgálatra alkalmas” fokozatot kapott. A hadköteles a hadkötelezettségének tartama alatt kérheti katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészégi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a hadkiegészítı parancsnoknak címezve kell benyújtani. A megjelenési kötelezettség egyéb esetei
Katonai kötelezettség
A hadköteles a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggı orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a meghatározott gyógyintézetben és idıpontban köteles megjelenni. A hadköteles a hadkiegészítı parancsnokság felhívására köteles megjelenni a katonai okiratok átvétele, illetve visszaadása céljából, azok átvételét, megırzését és visszaadását nem tagadhatja meg. Aki megjelenési, kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítı parancsnokság vezetıjének határozata szerint a rendırség elıvezeti. Aki kötelezettségének azért nem tesz eleget, hogy kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, büntetıjogi felelısséggel tartozik. szolgálati Célja: a nemzeti, és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében a hadkötelesek képzése, felkészítése a katonai feladatokra, illetve a Honvédség védelmi képességének erısítése.
13/17
A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél, fegyveres katonai szolgálat keretében teljesíti a hadköteles, melynek idıtartama: - megelızı védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap, - rendkívüli állapot idején idıkorlátozás nélkül. A hadkötelesek behívása behívóparanccsal történi, amelyet a hadkiegészítı parancsnokság a behívottaknak kézbesít. A hadköteles a behívóparancson megjelölt okirataival, a meghatározott idıpontban és helyre köteles bevonulni. A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az idıközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése nehezíti. Járóképtelensége esetén a hadköteles az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítı parancsnokságnak. Bevonuláskor a hadköteles személyazonosító igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítı parancsnokság képviselıje a fogadó katonai szervezet részére átadja, melyeket a leszereléssel egyidejőleg visszaadnak a leszereltek. A hadköteles katonai szolgálata akkor kezdıdik, amikor ıt a katonai szervezet képviselıje átvette. Átvétel elıtt a hadkötelest – kérésére – orvosi vizsgálatnak kell alávetni. A polgári szolgálat A polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet a behívóparancs kézbesítését követı 3. munkanapig lehet benyújtani a teljesítésének engedélyezése hadkiegészítı parancsnokság vezetıjéhez vagy a lakóhely szerint illetékes közigazgatási hivatalhoz. A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. A kérelmet a közigazgatási hivatal bírálja el. Akinek a kérelmét elutasítottak, újabb kérelmet nem nyújthat be. Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet. A polgári szolgálat idıtartama a katonai szolgálat idıtartamával megegyezik: - megelızı védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap, - rendkívüli állapot idején idıkorlátozás nélkül. A polgári szolgálatot a határozat kézhezvételét követı 15 napon belül meg kell kezdeni. Polgári védelmi kötelezettség Ez a kötelezettség a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel (lakcímmel) rendelkezı, magyar állampolgárságú férfiakra 18-55., nıkre 18-50. éves korukig terjed ki. A polgári védelmi kötelezettség célja: a fegyveres összeütközés (rendkívüli állapot, szükség-állapot vagy váratlan támadás), vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetére a lakosság életének megóvása az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. A fenti célok megvalósíthatósága érdekében, a kötelezett és alkalmas lakosság tagjaiból, különbözı feladatokra felkészített polgári védelmi szervezeteket hoznak létre. Ezek megalakításához, felkészítéshez és alkalmazásához a részkötelezettségek végrehajtása szükséges. A polgári védelmi a) adatszolgáltatási-, kötelezettség magában b) bejelentési-, c) megjelenési kötelezettséget és a foglalja az: d) polgári védelmi szolgálatot.
14/17
Adatszolgáltatási kötelezettség
Bejelentési kötelezettség
Megjelenési kötelezettség
Polgári védelmi szolgálat
A polgári védelmi kötelezettség alatt állót a lakcím szerint illetékes polgármester adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére hívhatja fel (pl. szakképzettség, foglalkozás, a munkahely megnevezése, címe), melyet a címzett 15 napon belül teljesíteni köteles. A polgári védelmi szervezetbe az állampolgárt a lakcíme szerint illetékes polgármester osztja be, úgynevezett „Beosztó határozat”-tal. Aki ilyennel rendelkezik, az a polgári védelmi szervezet tagjaként köteles bejelenteni az alábbi adatváltozásait: - a szakképzettség megszerzését, - a foglalkozás gyakorlásának megkezdését, - a munkahelye és lakcíme megváltozását. A bejelentést az adatváltozás idıpontjától számított 15 napon belül kell megtenni, a lakcím szerint illetékes Polgári Védelmi Kirendeltségnél. A katasztrófák drámai és félelemkeltı hatásai káros pszichológiai reakciókat válthatnak ki, amelyek nagymértékben nehezítik az eredményes védekezési és helyreállítási tevékenységet. Eredményes munkavégzés, rendkívüli körülmények között csak megfelelı szakmai és pszichológiai felkészítéssel érhetı el. Ezt szolgálja a polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgároknak a rendkívüli körülményekhez igazodó, az ellátandó feladatukra vonatkozó felkészítése (kiképzés, gyakorlat), amely magában foglalja az adott beosztás szintjének megfelelı szakmai, pszichológiai és vezetıi ismereteket, az alapvetı védekezési és viselkedési szabályokat, a használandó mőszerek és eszközök kezelésének elsajátítását. Mindezek érdekében a polgári védelmi szervezet tagja kiképzésre és gyakorlatra osztható be, amelynek idıtartama évente nem haladhatja meg a kiképzés céljából a 40 órát, gyakorlat céljából a 72 órát. A beosztást a lakóhely szerint illetékes polgármester az általa aláírt határozatba foglalt felhívásában rendeli el, amelyet a címzett részére kézbesítenek. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és idıpontban köteles megjelenni. A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni. A szolgálatadási kötelezettséget a lakcím szerint illetékes polgármester határozatban rendeli el. Aki ilyen határozatot (felhívást) kapott, köteles az abban megjelölt helyen és idıpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni és a kapott utasítást végrehajtani. A szolgálat, a veszély súlyosságától függıen, kétféle módon teljesítendı: Folyamatos szolgálat: idıbeli korlátozás nélküli igénybevételt jelent elrendelhetı: rendkívüli állapot (hadiállapot, háborús veszély), szükségállapot (fegyveres cselekmények, tömeges veszélyeztetés) az országot ért váratlan fegyveres támadás esetében. A rendkívüli állapot kihirdetése minden polgári védelmi szervezet azonnali teljes alkalmazásának elrendelését is jelenti. A szükségállapot kihirdetésekor a köztársasági elnök által elrendelt rendkívüli intézkedéseknek megfelelıen történik a szolgálat elrendelése. Váratlan támadás esetén az elrendelésre a Kormány rendkívüli
15/17
Honvédelmi munkakötelezettség
intézkedései irányadóak. Ideiglenes szolgálat: idıtartama alkalmanként a 15 naptári napot nem haladhatja meg. Elrendelhetı: - veszélyhelyzetben (nincs tömeges veszélyeztetés), - katasztrófa esetén (a hivatásszerően arra rendelt szervezetek megerısítése szükséges), vagy - a katasztrófa megelızése érdekében szükséges beavatkozás céljából. Elrendelheti: a Kormány az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a megyei közgyőlés elnöke, a fıvárosban a fıpolgármester és illetékességi területén a polgármester. A kihirdetett rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhetı el, melynek alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezı, magyar állam-polgárságú férfiak 18-60 éves, nık 18-55 éves korukig, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelı fizikai vagy szellemi munkára kötelezhetık.
A munkakötelezettség célja: biztosítható legyen a védelembe bevont polgári szervek, a védelmi célú gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezettek – megnövekedett, vagy szakképzettség tekintetében megváltozott – munkaerı szükséglete, illetve a lakosság és az anyagi javak mentéséhez szükséges – nagyobb létszámú – közerı. A munkakötelezettség elrendelése kétféle módon lehetséges: - Tartós igénybevétel: határozott vagy határozatlan idıtartamú lehet. A védelembe bevont polgári szerv munkaerı szükségletének kielégítésére rendelhetı el. - Idıleges igénybevétel: alkalmanként egyfolytában legfeljebb 7 nap. Ezzel a tömeges többletlétszámot igénylı feladatokhoz a közerı vehetı igénybe. Amennyiben az ország függetlenségét, területi épségét, az állampolgárok Vagyoni (gazdasági és anyagi) szolgáltatási élet- és vagyon-biztonságát, anyagi javainkat, környezeti értékeinket fenyegetı veszélyek elleni védekezés, tehát a honvédelem érdeke más kötelezettség módon nem, vagy nem megfelelı idıben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthetı ki, akkor azt minden rendelkezésre álló eszköz (ingó, ingatlan) és kapacitás, azaz gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani. Ennek lehetıségét a honvédelmi törvény teremti meg, miszerint az ország területén lakóhellyel rendelkezı természetes személy állampolgárságra való tekintet nélkül, továbbá az ott mőködı jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet vagyoni szolgáltatásként gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhetı. Ezek az alábbiak lehetnek: - meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítése vagy a szolgáltatás igénybevételének tőrése (pl. ingó-, ingatlan dolgok igénybevétele), - valamely tevékenységtıl való tartózkodás (pl. helyi rádió, tv adás szüneteltetése), - a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges elıkészületi tevékenység (pl. tervezés), - az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlése.
16/17
A szolgáltatást hatóságok
elrendelı
A felsıoktatási intézmények hallgatóira vonatkozó védelmi feladatok
FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK
- az ország egész területére: a kormány vagy felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelıs miniszter, - illetékességi területén: a megyei közgyőlés elnöke (a fıvárosban a fıpolgármester), valamint a polgármester, - a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint: a hadkiegészítı parancsnokság vezetıje. 1. A felsıoktatási intézmények hallgatóinak katasztrófa-, tőz és polgári védelmi felkészítését az általános munkavédelmi és tőzvédelmi oktatás, valamint a szakirány szerinti képzés tantárgyainak oktatása során kell megvalósítani. 2. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium fenntartásában lévı felsıoktatási intézmény vezetıje: - az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározza a katasztrófa-, tőz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét, irányítja a meghatározott feladatok végrehajtását, - kiadja az intézmény tőzvédelmi szabályzatát, annak mellékleteként a tőzriadó tervet, amelyet szükség szerint, de legalább évente gyakoroltat, - szükség esetén megalakítandó munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kérheti az intézménnyel hallgatói jogviszonyban állók beosztását a lakcímük szerint illetékes polgármestertıl. Fentiek ismerete, valamint végrehajtásukban való aktív részvétel minden hallgatónak – érintettsége mértékéig – kötelezettsége. - 2004. évi CV. törvény a honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl, - 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemrıl, - 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl, - 2/2001. (I.17.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl, - 13/1998. (III.6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeirıl, - 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól, - 158/1999. (XI.19.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról.
17/17
