PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot, azon belül pedig a hátrányos helyzetű (hh), halmozottan hátrányos helyzetű, és a sajátos nevelési igényű (sni) ezen belül is az ún. enyhe értelmi fogyatékosság megoszlását vizsgálja a különböző fenntartók szerint. A statisztikai adatok az Oktatási Hivataltól származnak, a 2009/2010-es tanévre vonatkoznak. A statisztikai adatok különböző eljárásokkal aggregálva lettek, fenntartó és egyéb szempontok alapján összesítésre és összehasonlításra kerültek. A főbb trendeket alább összegezzük: Az adatok alapján 3404 általános iskolai feladatellátási hely (fh) létezett a 2009/2010 tanévben, igaz nem mindegyik működöt ténylegesen, néhány csak papíron működött, tanítás nem folyt, így tanulók sem voltak beiratkozva. Az általános iskolák túlnyomó többsége, a 3404 fh 88,9%-a állami/önkormányzati fenntartású – az országos kisebbségi önkormányzatok 7 iskoláját nem számítjuk ide. A fenntartói megoszlást az alábbi táblázat mutatja: fenntartó típusa alapítvány állami felsőoktatási intézmény állami szerv egyéb egyéb felsőoktatási intézmény egyesület egyházi felsőoktatási intézmény egyházi jogi személy fővárosi kerületi önkormányzat fővárosi önkormányzat korlátolt felelősségű társaság közalapítvány közhasznú alapítvány közhasznú egyesület közhasznú társaság községi önkormányzat megyei jogú városi önkormányzat megyei önkormányzat országos kisebbségi önkormányzat
intézmény száma 74 23 4 1 1 16 3 228 273 32 22 5 20 5 2 657 318 94 7
„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
önkormányzatok fenntartói társulása 469 önkormányzatok fenntartói társulása – gesztor és tag 383 önkormányzatok fenntartói társulása – társulási tanács36 települési kisebbségi önkormányzat 1 többcélú kistérségi társulás 164 városi önkormányzat 566 ÖSSZESEN
3404
egyszerűsítve: fenntartó típusa állami fenntartásúak egyházi fenntartásúak magánszektor által fenntartott egyéb országos kisebbségi önkormányzati fenntartás összesen
intézmény száma 3026 231 139 1 7 3404
Az iskolák (fh-k) 6,79%-a, 231 iskola egyházi fenntartású, 4,08%-át, 139 iskolát pedig a magánszektor tart fenn . (Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott iskolákat nem soroltuk be egyik kategóriába sem, az egyéb kategóriába 1 fh tartozik – ez tulajdonképpen egyházinak számítható, de nem soroltuk be.) Az általános iskola nappali rendszerű képzésére az adatkérés időpontjában, 2009 augusztusában 773 484 tanuló volt beiratkozva[1]. A tanulók összlétszámának megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti:
fenntartó típusa állami fenntartásúak egyházi fenntartásúak magánszektor által fenntartott egyéb országos kisebbségi önkormányzati fenntartás összesen
tanulók tanulók aránya létszáma az összesen intézmény száma összeshez (fő) 3026 91,93% 711079 231 6,28% 48565 139 1,57% 12130 1 0,06% 433 7 0,17% 1277 3404 100,00% 773484
Jól látható, hogy a tanulói megoszlás az intézményszám megoszlás trendjét követi, azaz a tanulók zöme, több mint 90%-a állami/önkormányzati fenntartású intézménybe jár, a magánszektor által fenntartott intézményekbe jár a legkevesebb tanuló, az összes 1,6%-a, s közel 6,5%-nyi diák látogatja az egyházi fenntartású intézményeket. „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
A tanulói megoszlás a fő vizsgálati szempontok alapján a következő képet adja az intézményekben:
fenntartó típusa állami fenntartásúak egyházi fenntartásúak magánszektor által fenntartott egyéb országos kisebbségi önkormányzati fenntartás összesen
tanulók intézménylétszáma száma összesen (fő) 3026 711079 231 48565 139 12130 1 433 7 3404
1277 773484
hh%
hhh%
SNI%
enyhe ért fogy %
34,19% 22,61% 17,27% 16,86%
14,46% 4,96% 7,86% 2,54%
7,00% 3,52% 11,09% 7,62%
2,73% 0,55% 1,88% 0,00%
27,33% 5,40% 33,18% 13,74%
2,11% 0,08% 6,84% 2,58%
A hh és hhh tanulók legmagasabb arányban az állami/önkormányzati intézményekbe járnak. Az ilyen tanulók aránya az országos átlagnál valamivel magasabb az iskolák zömét adó önkormányzati intézményekben, ami nem meglepő, hiszen az összes tanulónak a több mint harmadát kitevő hátrányos helyzetűek aránya jóval (harmadával) alacsonyabb az egyházi intézményekben, és még alacsonyabb (felével) a magánszektor által fenntartott intézményekben. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyházi intézményekben alig valamivel több, mint az országos átlag harmada, és ellentétben a fenti hh trenddel, még a magánszektor intézményeiben is másfélszer magasabb a hhh tanulók aránya az egyháziakénál. Azaz az egyházi intézményekben csak elvétve találunk hhh tanulót. Ezt a trendet nem befolyásolja a hh tanulók viszonylag magas aránya ezen intézménytípusban, hiszen önmagában is felveti a hh kategória érvényességének és igazságosságának kérdését az, hogy az összes tanuló több mint egyharmada hátrányos helyzetűnek számít az általános iskolai intézményfokon. Jól látható a táblázatból, hogy a magánszektor felülreprezentált az SNI tanulók oktatásában, az egyházi iskolák e feladatból is kevesebb szerepet vállalnak. A legtöbb igazságtalanságot okozó, gyakran „gumikategória”-ként használt ún. enyhe értelmi fogyatékosság, ill. az ebbe a körbe tartozó tanulók oktatása pedig túlnyomórészt az állami intézményekben zajlik. Fenti táblázatban az egyes fenntartói típusok iskoláinak tanulói összetételét vizsgáltuk egymással összehasonlítva. Érdemes azonban megnézni azt is, hogy a tanulók a fő szempontok szerint hogyan oszlanak meg ezekben az iskolákban, azaz milyen megoszlásban járnak a különböző fenntartású intézményekbe a hh, a hhh és az SNI tanulók.
„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
Halmozott tanuló Hátrány tanulók an k os aránya hátrányos létszámhelyzetű az helyzetű a tanulók összesh tanulók összese létszáma ez létszáma n (fő) (fő) (fő)
fenntartó típusa állami fenntartásúa k 91,93% 711079 243120 egyházi fenntartásúa k 6,28% 48565 10979 magánszekto r által fenntartott 1,57% 12130 2095 egyéb 0,06% 433 73 országos kisebbségi önkormányz ati fenntartás 0,17% 1277 349 100,00 összesen 773484 256616 %
Enyhén Összese értelmi hhh% hh% n SNI fogyaték az az tanulók os összes összes létszám tanulók hhhhh-hoz a (fő) létszáma hoz (fő)
enyhe ért SNI% fogy% az az összes összes SNI- enyhe hez ért fogyhoz
102799
49783 19441
94,74 96,76 94,11 97,50 % % % %
2407
1708
269
4,28% 2,27% 3,23% 1,35%
953 11
1345 33
228 0
0,82% 0,90% 2,54% 1,14% 0,03% 0,01% 0,06% 0,00%
69
27
1
106239
52896 19939
0,14% 0,06% 0,05% 0,01% 100,00 100,00 100,00 100,00 % % % %
Ebből a táblázatból az látszik, hogy az összes hh tanuló majd 95%-a, az összes hhh tanuló csaknem 97%-a, az összes SNI tanuló több mint 94%-a és az enyhe értelmi fogyatékosok alig kevesebb mint 98%-a állami/önkormányzati intézménybe jár. Magyarán a magyar közoktatási rendszer számára valamilyen okból „problémás” gyerekek szinte kizárólag állami/önkormányzati intézményben tanulnak. Másképpen: a nem állami, nem önkormányzati intézmények szinte kizárólag az elit gyermekeinek gyűjtőhelyei. Éppen a legszegényebb tanulói kör szorul ki leginkább az egyházi és magánintézményekből. Az általános iskolák vonatkozásában az egyházi fenntartók a tanulók 6,28%-át oktatják. Ha az egyházi iskolák vonatkozásában vizsgáljuk a HH és HHH tanulók arányát, megállapítható, hogy a HH tanulók kétharmad arányban vannak jelen az összes iskola hhh tanulói arányához képest, a HHH „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
tanulók aránya pedig csak valamivel több, mint a hhh tanulók összes iskolában meglévő arányának harmada. Ha azonban vizsgálatunkat az összes tanulóra kiterjesztjük, azt tapasztalhatjuk, hogy az összes HH tanulónak csupán 4,28%-a jár egyházi fenntartású, és 0,82%-a egyéb magániskolába. Mindez azért is jelentős különbség, mert a HH tanulók aránya az (összes) általános iskolában már túllépte a 30%-ot. Az összes halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulónak csupán 2,27%-át oktatják az egyházi fenntartású, és kevesebb mint 1%-át egyéb magánintézmények. Az általános iskolai tanulók harmada él alacsony jövedelmű családban, hiszen a hátrányos helyzet definíciója szerint azokat a tanulókat jelöli, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek (1993. évi LXXIX Tv. a közoktatásról 121.§ (1) 14.). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a jegyző annak a gyermeknek állapítja meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, vagy ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. (1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) A közoktatási törvény fent idézett passzusa alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek az a hátrányos helyzetű gyermek, tanuló tekinthető, akinek a szülei legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végezte el, tehát az alacsony jövedelem mellé szülői képzetlenség társul. Roma Sajtóközpont [1] A létszámadatok egyrészt folyamatosan változnak, másrészt gyakran korrekcióra is szorulnak pl. hibás lejelentések, stb. miatt.
„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
