Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 24/2009. (IX.30.) önkormányzati rendelete a közterület használatának szabályairól és a közterületen történő szeszes ital fogyasztás tilalmáról Általános és értelmező rendelkezések 1. § /1/ A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya Pásztó Város közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki. /2/ E rendelet alkalmazása szempontjából közterület: a./ az ingatlan nyilvántartás (telekkönyv) helyrajzi számmutatójában közterületként (pld.: közút, járda, tér, közpark, stb.) nyilvántartott belterületi földrészlet, továbbá b./ belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pld.: épületárkádok alatti járda, alulés felüljáró, stb.) közhasználatra átadott része. /3/ A rendelet előírásait kell alkalmazni közterületre néző épületfal, kerítés igénybevétele esetén is. /4/ Pásztó Város valamennyi közterületén a szeszes ital fogyasztás TILOS! /5/ A rendelet hatálya nem terjed ki: - különböző szeszes ital kimérésére jogosult vendéglátó ipari üzletek, különféle rendezvények (pld.: vásárok, ünnepnapok, stb.) alkalmából – ezek helyszíneire – történő kitelepüléseire, - azokra az engedélyekre, melyek a közterület használatáról szóló jogszabályok alapján vendéglátó-ipari előkertre (teraszra) vonatkoznak, azonban a vendéglátó-ipari előkertre (teraszra) engedélyezett közterület használat igénybevételére kiadott engedélyt az engedélyező hatóság visszavonhatja, amennyiben az egység vendégkörének magatartása sérti a közízlést, illetve a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát és az üzemeltető az engedélyező hatóság felhívására a zavaró körülményt nem szünteti meg. A közterület-használati engedély 2. § /1/ Közterületet rendeltetéstől eltérő célra és módon használni – ha jogszabály másként nem rendelkezik – csak az I. fokú építésügyi hatóság (jegyző) engedélyével szabad. /2/ Közterület-használati engedély nélküli közterület-használót a jegyző kötelezi a közterület használatának megszüntetésére és határidő kitűzésével az eredeti állapot helyreállítására a használó saját költségére, minden kártalanítási igény kizárásával. /3/ Ha a közterületet engedély nélkül használó a jegyző /2/ bekezdésében meghatározott intézkedésének nem tesz eleget, a jegyző a közterületre elhelyezett tárgyat, eszközt,
létesítményt, stb. felszólítás nélkül a tulajdonos költségére és veszélyére elszállíttathatja és az eredeti állapotot helyreállíttatja. /4/ Közterület-használati engedélyt kell beszerezni: a./ a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére. b./ árusító és egyéb fülke (pld. élelmiszer, virág árusítására szolgáló pavilon) elhelyezésére, c./ üzlethelyiséggel rendelkező kereskedő idény jellegű vagy ideiglenes árusítására, árubemutatására, illetve mozgó árusítására, d./ a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére, e./ az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára, f./ a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, g./ szobor, emlékmű, díszkút, vízi medence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére, h./ a távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére, i./ építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére, j./ alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, árubemutató kitelepülésre, k./ film és televízió felvételre, l./ vendéglátó-ipari előkert céljára üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra, m/ kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, n./ közhasználatra még át nem adott közterületnek (pld. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására, o./ valamint egyéb, közterületet igénybevevő az /5/ bekezdésben nem említett tevékenységre. /5/ Nem kell közterület-használati engedély: a./ a közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda területének elfoglalásához, b./ az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez, c./ a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához, d./ üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés (fényreklám), cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha ez a közterületre 10 cm-en túl nem nyúlik be, e./ állvány építésre, ha az közvetlen élet- vagy balesetveszély miatt szükséges. /6/ A közterület-használat a./ állandó jelleggel – határidő nélkül – vagy b./ ideiglenes jelleggel – meghatározott időre, illetve feltétel bekövetkeztéig engedélyezhető. /7/ Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban szükséges, annak engedélyezése felől – az engedélyben – az építési (létesítési) engedély megadására jogosult hatóság határoz.
2 / 13
Az engedély iránti kérelem 3. § /1/ A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. /2/ Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie. /3/ Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek vagy az építtetőnek kell kérnie. /4/ Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell: a./ az engedélyt kérő nevét és állandó lakó-(telep-) helyének címét, b./ a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni. c./ a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását, d./ a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat ismertetését (pld.: építési engedély, vállalkozói igazolvány). e./ Törvény által előírt illetéket. /5/ Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot, illetve be kell csatolni az engedélyező hatóság által szükségesnek tartott és előírt mellékleteket. /6/ Az engedély iránti kérelem beadása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít, az csak jogerős engedélyező határozat alapján történhet. A szakhatóságok közreműködése 4. § /1/ A közút és járda területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes közút kezelője és a rendőrhatóság hozzájárulása szükséges. /2/ A szakhatóságok hozzájárulását a kérelmező szerzi be. Engedély megadása 5. § /1/ Az engedély megadása során figyelembe kell venni az épített környezet kialakításáról szóló törvényt, a településrendezési és építési követelményt, a településrendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok
3 / 13
hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek meglétét is (pld. vállalkozói igazolvány). /2/ A közterület-használat a 3. § /3/ bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető. /3/ A közterület időszakonként, megismétlődő használatára esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni. /4/ Árusító és egyéb fülke közterület-használatára legfeljebb öt évre lehet engedélyt adni. /5/ A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén a műemléki vagy más szempontból védett területen engedély csak akkor adható, ha a./ a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pld.: autóbuszváró fülke elhelyezése, építési munka végzése) b./ a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (hirdető berendezés). 6. § /1/ Nem adható közterület-használati engedély olyan tevékenységre és olyan termékek árusításának céljára, amelyekre a tevékenység és értékesítés gyakorlásának tilalma időközben felsőbb szintű jogszabályban megjelenik. /2/ Engedélyben foglaltaktól eltérő közterület-használat engedély nélkülinek minősül, és az azzal járó szankciókat vonja maga után. Az engedély tartalmazza 7. § /1/ Az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep-) helyének címét. /2/ A közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű. /3/ A közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételének pontos meghatározását. /4/ Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat. /5/ Az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását. /6/ A közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.
4 / 13
Az engedély érvényessége 8. § /1/ Az engedély a./ meghatározott idő elteltéig, b./ megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg c./ visszavonásáig érvényes. /2/ A közterület-használati engedély érvényét veszi, ha a./ a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, b./ közterület-használati díj megfizetése határidőre elmarad. /3/ A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időre szüneteltethető. A közterület-használati díj 9. §
/1/ Az engedélyes a közterület-használatáért díjat köteles fizetni. A közterülethasználati díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /2/ Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetve közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni. /3/ Az egy éves, vagy ettől rövidebb időtartamra szóló közterület-használat esetén a közterület-használati díjat az engedély kiadásakor egy összegben kell megfizetni az önkormányzat költségvetési számlája javára. /4/ Az egy évet meghaladó időtartamú közterület-használat esetén a használati díj az első évre egy összegben az engedély kiadásakor, további évekre a tárgyév január 31-ig fizetendő az önkormányzat költségvetési számlája javára. /5/ Nem kell közterület-használati díjat fizetni a./ fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére, b./ a közműveknek, valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezésére,
5 / 13
c./ Postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos közérdekű létesítmények és berendezések elhelyezésére, d./ az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti, vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátására szolgáló létesítményei elhelyezésére, e./ a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízi medencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére, valamint f./ a közvetlen életveszély elhárításának céljára a szükséges területek után g./ közcélú feladat ellátása érdekében igénybevett közterület-használat esetén /6/ A közterület-használati díj megfizetése alól – kérelemre – az engedélyező hatóság részben, vagy egészében felmentést adhat, ha - jótékony célú gyűjtés, vagy rendezvény javára - az önkormányzat által, illetve megbízásából szervezett rendezvények megtartására, - magánlakás építés (pld.: tetőtér, családi ház beépítés, korszerűsítés) - egyéb, méltánylást érdemlő esetben kérték a közterület-használatot, illetve a használati díj megfizetése alóli kedvezményt vagy mentességet. 10. § /1/ Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterülethasználati díj megfizetésére lehet kötelezni. /2/ Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – az engedélyező hatóság a közterülethasználatot engedélyezheti. Az engedély megadásával a használó nem mentesül az /1/ bekezdésben említett következmények alól. A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása 11. § /1/ A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Az engedélyes részére – más helyen – közterület-használati lehetőséget biztosítani nem kell. Ez esetben az előre fizetett díj arányos részét vissza kell fizetni. /2/ Ha az engedélyes a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni. /3/ Ha az engedély érvényessége lejárt vagy érvényét vesztette, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. /4/ Ha a közterület-használat a /2/ bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
6 / 13
Közterületen árusítható termékek 12. § /1/ Szervezett vásárok kivételével, alkalmi és idényjellegű árusítás keretében üzlettel nem rendelkező kereskedők közterületen az alábbi termékeket árusíthatják: - napilap, hetilap, folyóirat, könyv - levelezőlap, virág, léggömb - zöldség-gyümölcs - pattogatott kukorica - főtt kukorica (előzetes közegészségügyi hozzájárulással) - sült gesztenye - iparilag csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró - vattacukor és gyárilag vagy az előállító által csomagolt cukorka - jégkrém - közegészségügyi hozzájárulással rendelkező üzletből származó fagylalt - az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek (pld.: húsvéti, karácsonyi, szilveszteri, stb. cikkek) az adott ünnepet megelőző 20 napban - kizárólag zsűrizett népi iparművészeti, valamint népművészeti, iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti termékek /2/ A közterületen történő árusítás során az élelmiszerek forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeit a mindenkor hatályos jogszabályok szerint be kell tartani. Közterület-használattal korlátozottan igénybe vehető területek és az ott folytatható tevékenységek, továbbá az reklámok elhelyezéseinek szabályai 13. § /1/ Közterület-használattal korlátozottan igénybe vehetőnek a város azon frekventált területei számítanak, melyeken indokolt korlátozni a belterület igénybevételét városképi, kereskedelmi, közlekedési vagy egyéb közérdekű okból. Az igénybe vett területen mindig kell maradnia legalább 2 méter szélességű szabad gyalogos felületnek, ennek biztosításáról az igénybe vevőnek kell gondoskodnia. /2/ Idény jellegű zöldség-gyümölcs értékesítésére kijelölt területek (legfeljebb 30 nap): - Mátrakeresztes, Kékesi út - Hasznos, Alkotmány út - Lakótelep közterületei /3/ Bazár- és ajándékáru értékesítése Karácsony, Szilveszter, Húsvét, Pünkösd és a Nemzeti ünnepek előtt maximum 20 napig, illetve rendezvényekhez kötötten a rendezvények tartására kijelölt helyeken, valamint a Fő utca parkoló területe. /4/ Cirkuszi és mutatványos tevékenység: Jegyző által eseti engedélyben foglalt területen, elsősorban végleges hasznosítására még nem került szabad területen.
7 / 13
/5/ Idényjellegű nyitott terasz az úttest és járda között lévő közterületen csak kivételes esetben engedélyezhető. /6/ Az engedélyező hatóság közterület-használatra pályázatot is kiírhat. Ebben az esetben a legalacsonyabb használati díj a Képviselő-testület által megállapított közterület-használati díj kétszerese. A legkedvezőbb feltételeket vállaló pályázó kaphat a pályázat eredményeként közterület-használati engedélyt vagy a pályázati eljárást eredménytelennek lehet nyilvánítani. 14. § /1/ Állandó vagy eseti reklám, hirdetés elhelyezése: a./ Elsősorban a közterület tulajdonosa (kezelője) által e célra biztosított közterületi hirdető berendezésen, b./ A közterületen megállapodással rendezett módon kihelyezett saját hirdető berendezésen, c./ Tulajdonosi (kezelői) hozzájárulással és építési engedéllyel e célra igénybe vehető építményen, házfalon, kerítésen történhet. /2/ Tilos hirdetményt, hirdetést, plakátot, reklámcédulát, stb. e célra ki nem jelölt építményre, műtárgyra, köztéri berendezésre és út- tartozékokra elhelyezni, felfesteni. /3/ 1 /4/ A /2/ bekezdésben előírtak megszegőit a jegyző a hirdetés, reklám eltávolítására, ezen túlmenően az okozott kár megtérítésére és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. 15. § A közterületet jogszerűen használó nem akadályozhatja – kivéve, ha arra külön engedélyt kapott – a gyalogos és a gépjármű forgalmat és köteles gondoskodni az általa elfoglalt terület folyamatos tisztántartásáról. Járművek közterületen való tárolásának szabályai 16. § /1/ Teher, személy és áruszállítására szolgáló jármű, vontató munkagép, utánfutó, pótkocsi, lakókocsi, továbbá más személygépkocsinak – motorkerékpárnak, kerékpárnak nem minősíthető jármű – közterületen, közforgalmú parkolón kívül csak közterület-használati engedéllyel tárolható. Tárolásnak a 24 órát meghaladó, huzamos idejű helyben tartás minősül. /2/ Tilos közforgalmú parkolóban járművet folyamatosan 48 órán túl tárolni. Közforgalmú parkolóba közterület-használati engedély nem adható.
16/A §
1
Hatályon kívül helyezte a 3/2014.(I.31.) önkormányzati .rendelet. Hatálytalan 2014. február 1-től. 8 / 13
/1/ Ha az építtető az általa beépítésre szánt területen vagy meglévő épület nagyobb parkoló igénnyel járó bővítése, továbbá rendeltetési mód változtatás esetén nem tudja biztosítani a parkolóhelyeket, az önkormányzattal megállapodást köthet arra, hogy az önkormányzat a beépítésre szánt területtől legfeljebb 500 m-es körzeten belül megépíti a közterületek közlekedésre szánt területén az építtető helyett a szükséges számú parkolóhelyeket, amennyiben a megépítés feltételei az önkormányzat számára adottak. /2/ Az építtető az (1) bekezdésben foglalt esetben létesítési hozzájárulást fizet az önkormányzatnak, amelynek összege személygépkocsi esetében egységesen bruttó 200.000 Ft / férőhely, amely összeg 60 %-át az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben kell befizetni. A fennmaradó 40 %-át a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidőben kell befizetni, de legkésőbb az építési engedély iránti kérelem benyújtását követő egy éven belül. /3/ Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti megállapodásban vállalja, hogy a befizetett létesítési hozzájárulás összegének megfelelően 1 éven belül a közterületek közlekedésre szánt területén kialakítja a szükséges parkolóhelyeket. /4/ Az építtető az (1) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával és a létesítési hozzájárulás megfizetésével teljesíti a szükséges parkolóhelyek kialakítását. /5/ A közterületek közlekedésre szánt területének felhasználásával kialakításra kerülő parkolóhelyek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradnak, az építtető sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. /6/ Az (1) bekezdés szerinti parkolási igényű létesítmény tulajdonosa, illetve bérlője változása esetén – amennyiben nem merül fel többet igény, illetve nem történt visszatérítés – nem kell létesítési hozzájárulást fizetni. /7/ Az építtetők által befizetett létesítési hozzájárulások összegét kizárólag parkolóhelyek, leálló sávok kiépítésére lehet fordítani. /8/ Ha az építtető városrendezési célból felajánlja ingyenesen az önkormányzatnak az ingatlan egy részé az előírt parkolók kialakításához szükséges közterület céljára, akkor a saját költségére az önkormányzat által ellenőrzött és meghatározott módon megépítheti a kialakított közterületen a szükséges parkolóhelyeket. Ebben az esetben nem köteles hozzájárulást fizetni. /9/ A létesítési hozzájárulások befizetéséről a parkolóhelyekről a jegyző, illetve az általa megbízott személy naprakész nyilvántartást köteles vezetni. 17. § /1/ Az üzembentartó üzemképtelenné vált járművét saját költségén köteles a közterületről 24 órán belül eltávolítani, vagy a közterület-használati engedélyt megkérni, amely legfeljebb 30 napra szólhat.
9 / 13
/2/ Üzemképtelen gépjármű 30 napon túli közterületen történő tárolására közterület-használati engedély csak rendkívül indokolt esetben és legfeljebb további 30 napra és csak mellékútvonalra adható meg. /3/ Ha a jármű csupán azért minősül üzemképtelennek, mert hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, azt főútvonalon és kijelölt parkolóban nem szabad tárolni. /4/ Használat folytán üzemképtelenné vált, sérült, roncs járműveket azok tulajdonosa saját ingatlanán, vagy bérleményén úgy köteles tárolni, hogy a városképet ne rontsa. /5/ A jármű üzemben tartója, vagy tulajdonosa a tárolt járművek esetében köteles nevét, címét, a közterület-használati engedély másolatát a járművön jól látható helyen (pld.: szélvédő üveg mögött) elhelyezni. Üzemképtelen járművek elszállítása 18. § /1/ Az üzemképtelen jármű hatósági elszállítása előtt a Polgármesteri Hivatal írásban köteles felszólítani az üzembentartót (tulajdonost) a járművének közterületről 30 napon belül történő eltávolítására. /2/ A szabálytalan elhelyezés miatt baleseti veszélyt jelentő, vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó, közterületen tárolt üzemképtelen járműveket – rendőrhatóság egyidejű tájékoztatásával – a Polgármesteri Hivatal az ezzel megbízottal a kijelölt tároló helyre szállíttatja. /3/ Hatósági jelzéssel nem rendelkező közterületen tárolt járművek esetében, ha az üzembentartó (tulajdonos) kiléte nem állapítható meg, a jármű azonnali hatállyal elszállítható. /4/ A hatósági elszállításánál a jármű műszaki állapotát a szállító – szükség esetén szakértő bevonásával – állapítja meg és erről a Polgármesteri Hivatal jegyzőkönyvet és fényképfelvételt készít. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a járművön talált tárgyakat is. /5/ A Polgármesteri Hivatal az elszállítás napjától számított 15 napon belül az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről 30 napon belül szállíttassa el. Ismeretlen tulajdonos (üzembentartó) esetén a felszólítás a helyi sajtó útján történik. /6/ A hatóságilag elszállított üzemképtelen járműveket a megbízott üzembentartó, vagy a tulajdonos költségére és veszélyére tárolja. /7/ A hatósági jelzéssel nem rendelkező, továbbá az elszállítás napjától számított 3 hónap elteltével ki nem váltott üzemképtelen járműveket a megbízott értékesítheti, annak sikertelensége esetén megsemmisítheti. /8/ A járművek és azokban lévő tárgyak értékesítése, illetve megsemmisítésére a Ptk. vonatkozó szabályai az irányadók.
10 / 13
/9/ Az üzembentartó vagy tulajdonos jogosult az elévülési időn belül az értékesítés során befolyt és a megbízott költségeivel csökkentett összegre vonatkozó igényeit érvényesíteni, amennyiben tulajdonjogát igazolja. Vegyes és záró rendelkezések 19. § /1/ Szabálysértést követ el, aki a./ közterületet hatósági engedély nélkül vesz igénybe, engedélytől eltérő módon vagy más célra használ, b./ mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyet jogtalanul elfoglal, /2/ Aki a rendelet 19. §-ában foglaltakat megsérti, szabálysértést követ el és 20.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal, vagy a jogszabályban foglaltak szerint helyszíni bírsággal sújtható. /3/ A szabálysértési eljárás lefolytatására általában az elkövető állandó lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szabálysértési hatóság – községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi jegyző (a továbbiakban: elsőfokú szabálysértési hatóság) – jogosult. /4/ Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, az elkövető tartózkodási helye, munkahelye vagy az elkövetés helye szerint illetékes elsőfokú szabálysértési hatóság is eljárhat. Hatályba léptető rendelkezés 20. § E rendelet megfelel a 2006/123/EK irányelvben foglalt rendelkezéseknek. 21. §. E rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba és hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a 2/2007. (II.1.) rendelettel módosított 2/2004. (I.30.) rendelet. Pásztó, 2009. szeptember 10. Sisák Imre polgármester
Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző
11 / 13
1. sz. melléklet DÍJSZABÁS Közterület-használat célja
díjtétel
1./ Épülethomlokzaton, kerítésen a.) elhelyezett reklámtábla, hirdető berendezés, cég- címtábla teljes felületen b.) közterületre 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, álló hirdető berendezés, újság állvány minden megkezdett m2 2./ Árusító és egyéb fülke - városközpont - egyéb hely
450,-Ft/m2/hó 450,-Ft/m2/hó 450,-Ft/m2/hó 300,-Ft/m2/hó
3./ Önálló hirdető berendezés a.) reklámtábla, vitrin /4m2 felületig b.) önálló hirdető berendezés /óriás plakát, stb./ 4 m2 felett c.) mobil hirdető tábla
700,-Ft/m2/hó 1200,-Ft/m2/hó 600,-Ft/m2/hó
4./ Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag tárolás - városközpont - egyéb hely 5./ Idényjellegű árusítás
400,-Ft/m2/hó 200,-Ft/m2/hó 1500,Ft/m2/hó
6./ Alkalmi és mozgóárusítás
450,-Ft/m2/nap
7./ Vendéglátó ipari kitelepülés /terasz/
600,-Ft/m2/hó
8./ Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordó, láda, göngyöleg elhelyezése, árukihordás, üzlet előtti áru kipakolás
200,-Ft/m2/hó
9./ Cirkusz, mutatványos tevékenység legkevesebb:
20,-Ft/m2/nap 5000,-Ft/nap
10./ Sport és kulturális rendezvények
10,-Ft/m2/nap
11./ Közhasználatra még át nem adott közterület ideiglenes hasznosítása
150 Ft/m2/hó
12./ Gépjárművek, gépkocsik, taxik. a./ állomáshelye b./ tároló helyek 13./ Egyes létesítményekhez szükséges gk. várakozóhely 14./ Teher és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhely. A szilárd burkolattal rendelkező terület díjtételét + 20% ÁFA terheli.
12 / 13
26.000Ft/év/db 150,-Ft/nap/db 26.000,-Ft/év 50.000,-Ft/év/db
A táblázatban fel nem sorolt közterület-használat esetén a díjat külön jogszabály vagy a jegyző állapítja meg, és az igénybevevő a közterület igénybevételével veszi tudomásul. Városközpont meghatározása: A rendezési terv szerinti település központi vegyes terület TV-1, TV-2
13 / 13
