Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-ii

Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.

8) Mutassa be a szerelés előkészítő munkáit az aláb bi vázlat felhasználásával Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom vázlata: ➢

➢ ➢ ➢ ➢

Csövek rögzítésének módja: • fix és csúszó megfogás lényege, • alátámasztások távolsága (követelmény, alkalmazott távolságok), • bilincsek fajtái, rögzítési módjai, • rézcső megfogása acélbilincsben, Csövek hőtágulása (a hőtágulás számítása, a tágulási hossz biztosítása, csőkompenzátorok fajtái); Csőhüvely alkalmazása fal- és födémáttörésben (kialakítása, mérete); Csövek lejtése (a lejtés indoka, a vezeték esésének kiszámítása); Csövek rögzítésének biztonságtechnikája (fészek kialakítása, kötőanyagok, rögzítés).

Csövek rögzítésének módjai:

Az épületgépészeti csőhálózatok vezetése történhet rejtett módon (falban, földárokban, előfalas szerelési rendszerben), vagy lehetséges a szabadon történő vezetés. Ez utóbbi esetben szükségünk van olyan szerkezeti elemekre, amelyek elvégzik a csővezeték rögzítését tartását.

Fix és csúszó megfogás lényege: A fix megfogással mereven rögzíthetjük a csővezetéket a tartószerkezethez. Így a vezeték üzem közbeni mozgása korlátozva van. Meggátolhatjuk a közegek áramlásában beállt változás hatására bekövetkező lengéseket, rezgéseket. Továbbá a hőtágulás irányát is meghatározhatjuk. Ilyen fixpontnak minősülnek a falhoz erősített szerelvények. Jele: Ha egy cső tengelye mentén eltolható, akkor csúszó megfogásról beszélhetünk. Jele: Alátámasztások távolsága: Csővezetékek biztonságos rögzítése érdekében az alátámasztási távolságok ajánlott értékeit figyelembe kell vennünk. Ezek csőanyagra vonatkoztatva tartalmaz-

7. tétel

1

Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.

zák az átmérők függvényében azt a távolságot, amely minimális távolsága a csővezeték rögzítési pontjainak.

Kg  m

CSŐ KÜLSŐ ÁTMÉRŐ ( DN )

ÜRES

VÍZEL TELI

VÍZ+SZIG.

15 mm

0,39

0,52

0,80

1,1

18 mm

0,47

0,68

1,00

1,3

22 mm

0,58

0,90

1,30

1,3

28 mm

1,10

1,59

2,40

1,5

35 mm

1,39

2,20

3,10

1,6

42 mm

1,68

2,88

4,40

1,7

54 mm

2,88

4,84

7,30

2,0

64 mm

3,43

6,26

9,80

2,0

CSŐTÖMEGEK



TÁVOLSÁG

Bilincsek fajtái, rögzítési módjai: A kisebb átmérőjű csővezetékek rögzítésében mindig szükségünk van (kivéve a hiltiszalagos függesztés) valamilyen csőbilincsre, amely magát a csövet fogja meg. Anyaga lehet acél, alumínium, réz és műanyag. Acélbilincs esetén nagyon fontos körülmény, hogy a fémteste horganyzott kivitelű-e, illetve rendelkezik-e gumibetéttel. A következő szempont, csőhöz való rögzítése hogyan történik. Vannak: csuklós egycsavaros, kétrészes (két csavaros), csuklós rugós megfogású, csúszómegfogás, gumibetét nélküli, fixpontos bilincs, sprinkler-csőbilincs, bepattintós csőbilincs. A csőbilincsek kialakításában elsősorban a kisebb átmérőtartományokban előfordul kettős, sőt többszörös csőrögzítési mód. Rézcső megfogása acélbilincsben: Az acélbilincseknél vigyázni kell arra, hogy az közvetlenül ne érintkezzen a réz csővel, mert nedvesség hatására megindul az elektrokémiai korrózió, amely az

7. tétel

2

Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.

acélbilincset tönkreteszi. Ilyen esetben a bilincs és a cső közé gumi közdarabot célszerű tenni. Csövek hőtágulása: Valamennyi anyag hossza változik a hőmérsékletének változásakor. Ezt a változást megállapíthatjuk diagram (rézcső hőtágulása) segítségével vagy számítás útján. Hőtágulás számítása: A hőtágulás okozta hosszváltozás függ a cső hosszától l[m ] t [° C ] , de és a hőmérséklet-különbségtől nem függ a csővezeték átmérőjétől. Fontos befolyásoló tényező továbbá az anyag minősége, amelyet egy tényező a lineáris hőtágulási mm ⋅K ] határoz meg. együttható [ m

ANYAG

ANYAG





RÉZ

0,017

PE (nem térhálósított)

0,200

ACÉL

0,015

PE-X

0,180

ALUMÍNIUM

0,023

PVC

0,090

l=⋅l⋅t Tágulási hossz biztosítása: Két rögzítési pont (fix megfogás) között a hőtágulást lehetővé kell tenni. Így a cső elmozdulása folyamatosan az általunk meghatározott lesz. „L” alakú kompenzátornál az „A” értékét, míg „U” alakú kompenzátornál az „R” értékét a hosszváltozás függvényében táblázatokból tudjuk kikeresni.

CSŐ KÜLSŐ ÁTMÉRŐ ( DN )

7. tétel

maximális HŐTÁGULÁS (  L ) 5 mm

10 mm

15 mm

minimális szárhossz

20 mm

 A

12

475

670

820

950

15

530

750

920

1060

18

580

820

1000

1160

22

640

910

1110

1280

28

725

1025

1250

1450

3

Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.

CSŐ KÜLSŐ ÁTMÉRŐ ( DN )

maximális HŐTÁGULÁS (  L ) 12

25

38

50

75

Jellemző hossz

100

125

150

 R

12 mm

195

281

347

398

488

562

627

691

15 mm

218

315

387

445

548

649

709

772

18 mm

240

350

430

495

600

700

785

850

22 mm

263

382

468

540

660

764

850

930

28 mm

299

431

522

609

746

869

960

1056

Csőkompenzátorok fajtái: Ha a csővezeték kisebb hosszúságú nem feltétlenül szükséges a hőtágulás okozta hosszváltozást táguláskiegyenlítő szerkezetekkel (kompenzátorok) felvenni. Ezekben az esetekben a csővezeték kiépítését kell úgy megoldani, hogy ezt a hatást felvegyék. Ilyen kialakítás lehet az:

✔ ✔

„L” alakú és a „U” alakú csőkiegyenlítő

Csőhüvely alkalmazása fal- és födémáttörésben: Az épületen belül kialakított csőhálózat nyomvonala a falszerkezeten és a födémen is áthaladhat. A csővezeték és az épület között az időben eltérő hőmérséklet miatt dilatációs mozgás jön létre. Ezért kerülni kell a közöttük való szilárd kapcsolatot. Az át vezetés csőhüvellyel oldható meg. Ez tengelyirányban szabad elmozdulást tesz lehetővé, de az arra merőleges mozgást meggátolja. Ez csúszó megfogásnak számít. Csőhüvely kialakítása és mérete: A csőhüvely akkor tudja feladatát megfelelően ellátni, ha átmérője két dimenzióval nagyobb a haszoncsőénél. Hosszúsága pedig 5-5 cm-rel hosszabb. A két cső közötti rész kitöltésével tudunk hang- és vízszigetelést végezni.

7. tétel

4

Általános csőszerelési előkészítő és kiegészítő feladatok-II.

Csövek lejtése: Sok -féle csővezetéknél (fűtés, szennyvíz, hűtőrendszer, stb.) előírás a lejtős szerelés. A lejtés mértékét a terven fel kell tüntetni. Ennek hiányába a rendszerre jellemző értékeket kell tartani. Átlagosan ezek 0,5-1 % közé esnek. Lejtés indoka: Gravitációs rendszerekben így biztosítani tudjuk a közeg ideális sebességű áramlását. Itt kell megjegyezni az emelkedéssel történő szerelést, amely a légtelenítéseket segíti elő. Vezeték esésének számítása: h0 −h1 ⋅100 A képlet segítségével százalékosan tudjuk meghatározni a lejtés l ( e ) értékét. A kiinduló magasságot (h 0) kivonjuk a befejező magasságból (h 1), majd elosztjuk a csőszakasz vízszintes vetületével (l). e=

Csövek rögzítésének biztonságtechnikája: A csővezetékek rögzítése során használunk kisgépeket (ütvefúró), dolgozunk magasban (többnyire létrán, esetenként állványon), kéziszerszámokat alkalmazunk. Így természetesen e körülményekre vonatkozó munkavédelmi követelményeket be kell tartani. Leginkább a következő tényezőkre kell figyelemmel lenni: Fészek kialakítása:

✔ ✔ ✔

A fészket befoglaló szerkezet (fal) kellő szilárdságú legyen! Magasban végzett munkánál a leesés jelenti a legnagyobb veszélyforrást. Kisgépek alkalmazása felveti az érintésvédelmi előírások betartását.

Kötőanyagok biztonságtechnikája:

✔ ✔

Szem és a légutakba való bekerülést kell meggátolni! Kerülni kell a bőrrel való érintkezésének lehetőségét!

A rögzítés biztonságtechnikája:

✔ ✔

7. tétel

Kéziszerszámokat rendeltetésszerűen alkalmazzuk! Nagy tömegű tárgyak (csővezeték) emelésekor figyeljünk az anyagmozgatás előírásaira!

5