Állatvédelem Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok
Mit nevezünk egzotikusnak? („exóták”)
• „Nem erről a földrészről származó” – Általában trópusi fajok (földrajzi helyzetünknél fogva) – De lehetnek pl. észak-amerikaiak is
• „Nem szokványos” – Bármi, ami az adott időpontban különlegesnek számít (még) – Jellegzetes időbeli dinamika: ma még egzotikus, holnap megszokott (200 éve az aranyhal is „egzotikus” volt Európában)
Az egzotikus állatok iránti vonzódás hagyománya • Már az ókorban is nagy érdeklődés volt a „különleges” állatok iránt – Kínai, asszír, római példák – Európában a XVIII. század folyamán létesülnek az első „állatkertek”
• Az uralkodók „nagyban” állatkerteket építettek, alattvalóik „kicsiben” otthon igyekeztek egzotikus állatokat tartani • A különleges állatokkal történő kereskedelem több ezer éves hagyománnyal bír
De miért kellenek egzotikus állatok?
• • • • •
Állatszeretet? Gyűjtőszenvedély Különlegesség kedvelése Státuszszimbólum Mert nincs nem-egzotikus?
Egy érdekes megfigyelés • Nem-egzotikus állatokat nem is olyan egyszerű beszerezni • Jóval kevesebb „tradicionális” kedvenc kerül ki a lokális, mint az egzotikus fajok közül • Aki nem kutyát-macskát szeretne tartani… – És pl. galambot, lovat nincs módja beszerezni…
• A nem-egzotikus állatok – Nem (vagy nehezen) hozzáférhetők (pl. hazai halak) – Védettek (pl. hazai hüllők) – Unalmasak (?) • Az egzotikum önmagában „izgalmas” • A trópusi fajok tetszetősebb megjelenésűek
Az egzotikus kedvencek főbb csoportjai • Tradicionális – Emlősök • Aranyhörcsög, tengerimalac
– Díszmadarak • Kanári, díszbaromfi, páva, hullámosp.
– Díszhalak • Aranyhal, guppi, xifó, betta stb.
– Hüllők • Ékszerteknős, görögteknős
• Modern – Emlősök • Macskafélék, főemlősök (??? – engedély!)
– Díszmadarak • Beo, nagypapagájok, amandinák
– Díszhalak • Afrikai sügerek, korallszirti halak
– Hüllők • Mérgeskígyók, leguánok, kaméleon…
– Kétéltűek • nyílméregbékák
– Gerinctelenek • Madárpók, skorpió
A preferencia átalakulása • Izgalmasabb megjelenés – Díszhal, madár, kétéltű
• Újdonság – Díszhalak, madarak, emlősök (egzotikus kisemlősök)
• Extrémitás – Gerinctelenek, emlősök (nagyragadozók), hüllők (veszélyes állatok)
Állatvédelmi problémák – egzotikus állatok tartása • Hozzáértés hiánya – alapvető ismeretek még nem lettek összegyűjtve, publikálva – Kevés gyakorlati tapasztalat – A státuszszimbólumok, extrémitások esetén a tulajdonos elkötelezettsége is csekély lehet
• Nehezen teljesíthető létfeltételek – Tengeri élőlények, afrikai sügerek (vízminőség, táplálék) – Nagyobb madarak, emlősök (helyigény) – Intelligens fajok (szociális környezet, ingergazdag környezet)
Állatvédelmi problémák – egzotikus állatok tartása
• Megunás – Az állat problematikussága gyengítheti a szociális kapcsolat kialakulását – Szociális kapocs hiánya gyorsítja a megunási folyamatot – A megunás rontja az állat létfeltételeit
• Morális érzékenység hiánya – A státuszszimbólumok kevés pozitív érzelmet váltanak ki – A kevéssé kognitív, alacsonyabb rendű állatok könnyen „tárgyként” kezelődnek – Az újabb és újabb egzotikus állatoknál nem tud kialakulni „funkció”, leginkább „gyűjthető” termékként kezeljük őket
Állatkereskedelem (egzotikus, illetve kedvtelésből tartott) Az emberi történelmet minden végigkíséri a kedvtelésből történő állattartás, illetve a „különleges” állatok iránti vonzódás Az állatkereskedelem már az ókorban megjelenik (legismertebb példa – római cirkuszi viadalok) - a cirkuszi viadalok állatszükséglete kihatással volt az európai, észak-afrikai és közel-keleti állatvilágra (fajok eltűnése)
Az állatkereskedelemből adódó gondok - 1 • Befogás – Természetes élőhely megzavarása • Emberek, járművek megjelenése, hajtás, fakivágás, csapdaásás, tűzgyújtás
– Állatok gyérítése • A befogott és elszállított állatok legalábbis „hiányozni” fognak
– Állatok pusztítása • A befogandó fiatal állatok anyját, csoporttársait sokszor el kell pusztítani • A befogás során sok állat „véletlenül” megsérül, elpusztul
– A befogás során közvetlen szenvedés okozása • A befogás hurokkal, hálóval, veremmel stb. zajlik, az állatokat megkötözik, ketrecbe dugják stb…
Az állatkereskedelemből adódó gondok - 2 • Szállítás (sérülés, leépülés, elhullás) – Ellátási hiányosságok • Megfelelő, vagy sokszor bármilyen élelem, ivóvíz hiánya
– Időtartam • Néha rendkívül messzire kell eljuttatni a befogott állatokat
– Fizikai körülmények • Kábított állapotban (halak; nagyvadak rövidebb távra), hősokk a trópusokon, összetörik magukat
– Szociális körülmények • Megcsonkítják egymást az összezártságot nem tűrő, illetve stresszelt állatok
Az állatkereskedelemből adódó gondok - 3
• Értékesítés – A fő gondot az okozza, ha nem volt konkrét megrendelő, hanem kereskedésbe kerül az állat • Megfelelő tartás, sokszor hosszú időre • „nem kelendő a portéka” – mi lesz vele? • Profitorientált hozzáállás – ki lesz a vevő (ért-e az állathoz?)
Az állatkereskedelemből adódó gondok - 4
• Mi lesz az állatokkal? – A vadonbefogott állatok kereskedelme a legproblematikusabb • Legnagyobb stressz és elhullás • Környezeti kár (ökológiai kár) • Az állat nemcsak kikerül az eredeti élőhelyéről, de sokszor teljesen elvész a faj szempontjából (nem szaporodó kedvencek, show-állatok, állatkerti állatok) • Népszerűvé válva további befogásra teremt igényt
Vadonbefogott állatok
• Leggyakoribb felhasználások – Egzotikus kedvenc (többnyire illegális) – „Erdei, mezei, stb. kedvenc” (gyakran illegális) – Állatkerti, akváriumi bemutatás – Fajmegőrzési, szaporítási programok
Keresett fajok a kereskedelemben • Legkeresettebb fajok, fajcsoportok (állatkertbe szinte minden) – Terráriumba, akváriumba való állatok (hal (édesvízi és tengeri), madár, hüllő, kétéltű) – Emberszabású majmok (kedvenc, kísérlet) – Ragadozók (pl. macskafélék – kedvenc) – Trópusi emlősök – állatkertek, szafariparkok
Pusztító állatkereskedelem • Preparátumok – Kitömött állatok • Halak • Ízeltlábúak (mindenféle, de leginkább trópusi lepkék) • Korall, kagyló, tengeri csigaház
• Részek – „Gyógyászat” • Tigrisbelsőségek, rinocéroszszarv
– Kézműipar • Elefántcsont, korall, mindenféle szarv, tülök, agyar • Bőrök
Mit lehet tenni? • Kettős cél: – A természet kirablásának megállítása • Nemzetközi összefogással működhet csak (lásd CITES) • Bizonyos fajok vadonbefogásának kiváltása szaporítással (halak, madarak, hüllők, emlősök, sőt növények is) – – – –
Malawi sügérek Kakaduk Aranyhörcsög Kaktuszok
– A megmaradó kereskedelem átformálása állatvédelmi szempontok szerint
