Állattani, Vadászati és halászati

II.

XVII. SZÁM.

ÉVFOLYAM.

1899.

V. 1.

Szerkesztik: R

D-

Állattani, Vadászati és halászati folyóirat E L Ő F I Z E T É S I

ÁRA

egy évre 3 forint.

Megjelenik m i n d e n h ó i - é n

Hvi&aunánh

é s 15-én.

egy új

aegyptius

ujabb előfordulása hazánkban.)

gen érdekes a második életévében lévő Milvus aegyptius tollszínezete, melylyel nemcsak hogy a Milvus ater fiataljai és hasonkorúihoz nem hasonlít, de saját típusának tágabb értelemben vett keretéből is kiválik; azonban annál inkább közelít ismét ezáltal a Milvus genus prototypus alakja: a Milvus regalis fajhoz, melynek fiatalkori formái (kiválóan a hímek) habitusuk világos czifrázatai (fehér és sárgás-fehér csúcsfoltok, sze­ gélyek stb.), valamint a testalj sárgás csíkolásai stb. s általában az alapszínen (a test al- és felrészén egyaránt) gazdagon felötlő világos és színes tarkázataik és hasonlólag világos fejők folytán," viszont igen közel helyezked­ nek hozzá s így kölcsönösen egymáshoz, mindkét faj a színben való (határozottan keleti jellemű és stilű) fejlő­ dés hasonlólag magasabb fokán és az életkorhoz kötött színbeli variáczióknak majdnem ugyanazonos volta által jellemeztetvén. Egyébiránt a második életévében levő Milvus aegyptius tollszínezete a következő: s

(cf ? ) A fej" ^ nyaktollak sárgásfehér csúcscsal jegyezvék; a tollgerinczek barnák, az alapszín szintén barna, melyen a világos tollvégek íolytán rövid, sűrű csíkolások képződnek, miáltal a fej (kevésbbé a nyak) erősen tarkázott kültekintetet nyer. A torok piszkos­ sárgás ; a test alrésze elmosódott (fakó) barna alapszínű. A testoldalak és alsó farkfedők fehéresek, az egyes tol­ lak finom barna gerinczvonással; a begy, mell és czombok sárgás és fehéres csíkolásokkal és ékalakú nyúlvá­

ADOLF

c s i k s z e n t s i m o n y i és e r n y e s i

L A K A T O S KÁROLY. Budapest, II., Donáti-utcza 7.

alakjáról.

(Folytatása és vége).

(A Milvus

LENDL

Irta : Lakatos K á r o l y .

nyokkal borítvák. A feltest sötétbarna alapszínű, némi zománczczal; az elsőrendű evezők mélyebb színűek. A fel­ test összes tollai, a szárnyfedők stb. csúcsfoltosak, illetve csúcsszegélylyel ellátvák, miáltal a felrész igen gazdagon telerajzolt, kitarkázott kültekintetet mutat. A z elsőrendű evezők világossárga csúcsfolttal (illetve keskeny csúcs­ szegélylyel), a többi szárnytollak (evezők stb.) ugyanit}' színű, de szélesebb (nagyobb terjedelmű) csúcsfolttal bírnak. A fel test összes tollai bel foszlányukon túlnyomóan fehé­ rek, némely tollak (a vállnál, illetve a szárnytőben levő hosszú tollak) nyílhegyidomú ( • ) végfolttal és setéten elmosódott keresztsávokkal. A felső farkfedők széles sár­ gás csúcsszegélyűek. A fark legtöbb tollának végső keresztfoltja kissé ellapult nyílhegyidomú; a csúcsok fakósárgák. Egyéb tekintetben a tipikus sajátságoktól semmi eltérés sincs. A mi a vezértollak skáláját (vagyis hosszasági viszonyait és kimetszéseit) illeti, e tekintetben lénye­ gesebb különbségek a kétéves Milvus aegyptius és hason­ korú Milvus ater közt nem merülnek föl, a létező jelentéktelenségeket se igen merném állandóaknak állítani. Az 1-sö vezértoll valamivel hosszabb mint a 7., a 2. rövidebb mint az 5., de sokkal hosszabb a ü-nál; a 3. és 4. kb. egyenlő, esetleg az egyik szárnyban a 3. {valamivel hosszabb (ezek a leghosszabbak) ; az 5. rö\videbb. Az 1—5. beltoszlánya kimetszett (az utóbbi \ tökéletlenebb kimetszést mutat mint a többi), a 6. és (7. stb. csúcsán ferdén lenyesett. A 2—5. külfoszlánya

iívszerűen keskenyült (szűkített
= kimetszett), a 6. mutat, míg a 7. fcöi-

A z összbenyomást illetőleg az egész alak kültekintete alul-felül eg}' igen gazdagon telerajzolt, sávozott (csíkolt) czifra madár benyomásával hat a szemlélőre. Fej és nyaktollai még nem tipikusan hegyesedő keskeny, hosszúkás tollak, hanem laza, sugaras csúcsban végződnek. A fej és nyaktollaknak tipikus formába való fejlődése a közép életkorban veszi kezdetét, mely összeesik a szín­ beli fejlődés menetének átmeneti korszakával (közép élet­ kor), a midőn is az alrész mindinkább egyöntetűen kiszí­ nesedik : sötét tégla-, illetve rozsdaveres színezetet ölt magára, mely ismét átmenetileg fejlődik, vagyis lassan­ ként a tipikus mély szín keretébe olvad. Ugyanez áll a Milvus aterra nézve is. A mi a kifejlett (tipikus) Milvus aegyptiust illeti, erre nézve dr. Madarász Gyula barátom a Nemzeti Múzeum régebbi tulajdonát képező egy darab öreg Milvus aegyptius példányt véve alapúi'), a következő diagnózist véli megállapíthatni (a tipikus formára nézve): ( Diagnosis : „Rufo brunneus; capile, collo jpöre subtus siriis scapulibus longis auguslis \notatis; dorso et alis obscure fuseis; remigis [cauda nigro fusca, indistinctc fasciata, rostro

el

corniáris nigris ; Ihivo".

A z o n aránylag csekély számú vizsgálati — illetve összehasonlító anyag, a mely tanulmányaim alapját képezé (a Nemzeti Múzeum készletével együtt mindössze 39 bőr­ preparátum és egy húsban levő [a városligetben lőtt] példány), teljesen kimerítő tanulmányok tételére ugyan édes kevés, de már kissé tüzetesebb áttekintést enged, sőt bizonyos megállapodásokra is nyújt támpontokat, így az igazi tipikus karakterre is enged következtetni amelM ^ ^aaw ^' ' * ' ' & épen elégséges '. "\\,•'• mm összehasonlító anyagot képez e

l

1 0

a r o k o n f a j o k k ö z t létező h a s o n l ó s á g o k kideríthe'.ése s ebből folyólag a különbségek megállapíthatására nézve. T e h á t mindeneket összevetve, vizsgálódásaim során azon meggyőződésre jutottam, h o g y a kánya mediterrán tipusa n a g y o n kevés eltérést mutat a palearktikus eredeti törzs típusától.

Tipikus íllilrus aegvpüus. Synoymák: F a l c o aegyptius (Falco Forskali), Gmel. Syst. Nat. J. 261. — F a l c o parasiticus, Lath. Ind. Ornith. Supel. 5. — M i l v u s parasiti­ cus, Less. Traité Ornith. 71. — M i l v u s aetolius, Gray, G e n . Birds. I. 27. — M i l v u s leucorhinchus, Savigny, O i s . E g y p t e 89. T b . 3. fg. 1. — Milvus isuroides, P r i n c z P a u l Würtheríb. — Továbbá: M i l v u s aeg}ptius, Gr.; Falco parasitus, Daud.; H y d r o i c t i n i a parasitica, Kaup. Diagnózis : Fej, nyak és alrész vörösbarna ; alrész leginkább karczszerű finomgerinezvonásokkal. Köpeny, váll és felsőtest csikóit, hát és szárny sötétbarna, evezők feketék, fark élénk rötbarna. Két felső farktól! (fedők) nem csíkos, inkább elmosódott keresztfoltosak : a többi farktól! szníag/.oil. A farkon legfeljebb 8, illetve 9 szalag (az utolsó a íarktöben). Csőr sárga, a csőr töve és az áll fehérbe játszó. Lábak majdnem ele fán tcson t sárgák.") Leírása: 1-ső v e z é r t o l l a s o k k a l r ö v i d e b b m i n t a 0., de o l y a n hosszú m i n t a 7. (ezek e g y e n l ő k ) ; a 2. r ö v i d e b b m i n t a z 5., de h o s s z a b b a 6 - n á l ; a 4. a l e g h o s s z a b b , de a 3. m a j d n e m o l y a n h o s s z ú , ennél a z 5. r ö v i d e b b . A z 1 - 5. b e l s ő , a 2 — 5 . a külső foszlányán is k i m e t s z e t t . S z e m e világosbarna''), c s ő r e s z a r u s á r g a , c s ő r t ö v e és álla fehéres ; lábai s z a l m a - , i l l e t v e e l e f á n t c s o n t s á r g á k . F e j e , n y a k a és alrésze v ö r ö s e s b a r n a , g a t y á i és alsó farkfedí'tollai r o z s d a ­ v e r e s e k , finom f e k e t e b a r n a g e r i n c z \ o n á s o k k a l . K ö p e n y e , v á l l a és felső teste b a r n a , részint éles fekete, íészir.t

v

') Természetrajzi Füzetek, kötet, pag. (!., utolsó bekezdés.

A vízi

VII.

kígyó.

(Vadászkaland.) — A »Termésae1«

eredeti tárczája. —

e l k e s fiatal v a d á s z v o l t a m . T e l v e r a j o n ­ g á s s a l a t e r m é s z e t s z é p s é g e i iránt. M i n ­ d e n r e n d e l k e z é s e m r e álló időt a v i z e k , a z e r d ő k és r é t e k e l ő t t e m v é g h e t e t l e ­ nül k e d v e s b i r o d a l m á b a n töltöttem. O l y s z a b a d n a k é r e z t e m m a g a m a pusz­ tán — s ú g y fájt a l e l k e m n e k , h a e s t é n k é n t i s m é t h a z a k e l l e t t m e n n e m a s z ü r k e v á r o s b a . N a g y o n s z o r u l t v o l t n e k e m itt a levegő. E g y n a p o n e l h a t á r o z t a m , h o g y a z e s t e l i és h a j n a l i k a c s a ­ húzásra k i m e g y e k az úg}'nevezett Marostői kiöntésbe. P o m p á s v a d á s z ó h e l y v o l t ez a k k o r i b a n . E z r é v e l t a n y á z t a k a vízi szár­ n y a s o k e r e n g e t e g n á d a s o k b a n . B a t l á k és a nemes k ó c s a g o k e g é s z r a j a lepte e l á r a d á s k o r a m a k i s s z i g e t e c s k é k e t , a m e l y e k ­ h e z a v a d á s z o k c s a k n a g y n e h e z e n j u t h a t t a k a körülöttük lévő n á d r e n g e t e g e k és a s ü p p e d é s e s talaj m i a t t . V o l t a k a n á d a s o k k ö z ö t t e g y e s »fenekek« v a g y i s t i s z t á s o k , ahol soha nád n e m termett s a m e l y fenekeket l a d i k o k k a l , kis s l a j k á k k a k v a g y m á s k é p » l t l e k v e s z t ő k k e l « lehetett csak m e g ­ k ö z e l í t e n i s n a g y o n ü g y e l n i k e l l e t t a b e n n ü l ő v a d á s z n a k , mert

'') Dr. Madarász Gyula állítása szerint. ) A szemek és lábak színének leírásánál dr Madarász Gyula, Mártin, dr. Hartman, Brehm stb. ornithológok adatait tartottam szem előtt, minthogy bőrpreparátumokon e tekintetben megállapodásra jutni nem lehet. A méreteket is irodalmi források után adom. :t

a hinár és vízi l i l i o m o k alatt lévő c s o n k a fűzek v a l a m e l y i k é n k ö n n y e n m e g f e n e k l e t t a v a g y föl is b o r u l h a t o t t a billenő k i s csónak. E fenekek között lcgnag5'obb volt az úgynevezett Miklós­ fenék. Ifjú fantáziám m i n d i g v o n z o t t e h e l y felé és m á r délután 4 órakor m e g i n d u l t a m a lajkámon, h o g y alkon3T,tra kiérhessek a Miklósfenék szélére. E g } ' n a g y , m a j d n e m szabályofan kerek t ó terült el e l ő t t e m , a m e l y n e k á t m é r ő j e 200 lépésnyi lehetett. A z átelleni o l d a l o n a k é t öl m a g a s , sűrű n á d a s m e s s z e b e v e t e t t e á r n y é k á t a z ezüstös színű, t ü k ö r s i m a vízre s e g y e s s ö t é t r é s e k , m i n t t i t k o s s i k á t o r o k f e k e t é i e t t e k a nádfal h o s s z á b a n ; m i n t h a k i j á r ó útjai l e n n é n e k a n á d r e n g e t e g e m b e r e k e t félő l a k ó i n a k . K i s l a d i k o m o r r a e g é s z e n a nádas s z é l é b e n v o l t , m a g a m p e d i g v é g i g h a s a l v a a b b a n , feszült f i g y e l e m m e l n é z t e m a z e l ő t t e m elterülő víz tükrét, m e l y e t a z e s t i s z e l l ő g y e n g e f o d r o k k a l hömp ö l y g e t e t t n e s z t e l e n m o z g á s s a l felém. N é h á n y k a c s a c s a p ó d o t t el fölöttem, de én, m i n t afféle kezdő v a d á s z , v á r t a m a m í g leszállanak. A kis búvárok kergetősdit j á t s z o t t a k a vizén s néhány n a g y fehérszakálú » d á r é - v ö c s ö k « e g é s z e n a l a j k á m o r r a előtt b u k o t t fel a vízből és r e k e d t »dár« kiáltással a d t a tudtul a tár­ s a k n a k , h o g y ő m á r kívül v a n a n á d o n . A z t á n n a g y o t frecscsent a víz t ü k r e s a »dáré« n e m v o l t s e h o l . . . m e g l á t o t t és eltűnt, mielőtt czélba vehettem v o l n a . . . Egyszerre

íszon3'ú

zúgás

támadt

mindenfelé,

mintha a

dr. Th. Krüper, Deglnnd, Brchm a d a t a i s z e r i n t elő­ fordulása k i v a n m u t a t v a E u r ó p á b a n a B a l k á n - f é l s z i g e t ­ ről, D a l m á c z i á b ó l , G ö r ö g o r s z á g b ó l — és m o s t általam (illetve dr. Madarász Gyula által) Magyarországból. K ü l ö n b e n p a r e x c e l l e n c e a f r i k a i a l a k . A fönt n e v e z e t t írók s z e r i n t e g é s z Afrikában k ö z ö n s é g e s ( k i v é v e az A t l a s z tartományokat), azonban északkeleti Afrikában a leg­ g y a k o r i b b és ú g y s z ó l v á n j e l l e m z ő m a d a r a a nílusi tarto­ m á n y o k és a v ö r ö s t e n g e r vidékének. Heuglin szerint K i s - A z s i a , S z y r i a és P a l e s z t i n á b a n is előfordul. Brchm oda n y i l a t k o z i k , h o g y valószínűleg európai T ö r ö k o s z á g b a n is e l ő j ö n : » l e g a l á b b m é g e d d i g nincs b e b i z o n y í t v a , h o g y a k o n s t a n ­ t i n á p o l y i m o s c h e e k o n f é s z k e l ő faj tény­ l e g a k ö z ö n s é g e s k á n y a - e ( M . ater), v a g y p e d i g a M . a e g y p t i u s V« — M a g a s s á g i e l t e r j e d é s e Heuglin s z á m í t á s a szerint, a t e n g e r színétől 13.000 l á b .

elmosódott csíkokkal ; evezői barnásfeketék. Vezértollai b e l foszlányukon k i s s é v i l á g o s a b b a k , s e t é t f o l t o k k a l . M á ­ sodrendű evezői a l ó l s e t é t b a r n á k 5 átfutó elmosódott színű s z á r n y s z a l a g g a l . A fark fölül r ő t b a r n a , a l ó l vilá­ g o s b a r n a v a g y b a r n á s , i l l e t v e p i s z k o s f e h é r (utóbbi i n k á b b t i p i k u s n a k látszik). A k o r m á n y t o l l a k külfelöl s ö t é t e b b e k , b e l f o s z l á n y u k v i l á g o s a b b . A farkdíszt 8—9 s ö t é t e n e l m o ­ sódott s z a l a g képezi. Összehasonlítás: A M . átérnél a n y a k , b e g y s á l t a l á b a n a z alrész tarkázatai i n k á b b k ó p j a s z e r ű h o s s z f o l t o k , m i n t gerinczvonások alakjában jelentkeznek: sok­ k a l s z é l e s e b b e k , h o s s z a b b a k és n a g y o b ­ b a k , — míg a M aegyptiusnál finomak, n a g y o b b r é s z t m a j d n e m karczszerííek. — T o v á b b á m í g a M . átérnél az e g é s z testalj gazdagon van foltokkal kirakva, addig a M . a e g y p t i u s enemü t a r k á z a t a i i g e n r e d u ­ káltak, ritkán f e k v ő k és g y é r e k . A M . ater azáltal is m e g k ü l ö n b ö z t e t i magát, h o g y a fején, n y a k á n m u t a t k o z ó f a k ó szürjíe ( i l l e t v e föld- v a g y n é h a dióbarna) színezet, b e g y é n e k és m e l l é n e k g e r i n c z foltjai körül ( t ö b b é k e v é s b b é terjedelmes k ö r s z e g é s a l a k j á b a n ) is feltűnik. E z a s a j á t s á g a M . aegyptiusnál i n k á b b c í a k k i v é t e l e s lehet s a k k o r is s o k k a l je'entéktelenebb ábrázolásokban. — A nagy­ ságot (a m í r e t e k e t ) illetőleg általában véve a M . aegyptius valamivel gyengébb ( k i s e b b ) a M . átérnél.

Szaporítási viszonyai: Fészkét váro­ sokban, mecsetek tornyaira, v a g y városok s f a l v a k m e l l e t t m a g a s d á t ó l y a f á k csúc s . i i r a r a k j a s a z t finom p á l m a r o s t o k k a l béleli k i , m e l y b e r e n d e s e n 3 - 5 tojást r a k . A t o j á s n a k h é j a h o m á l y o s , alapszíne m í s z f e h é r , v i l á g o s és s ö t é t b a r n a f o l t o k ­ k a l , m e l y f o l t o k a t o j á s t o m p a felén sűrűn, néha gyűrűalakban vannak elhelyezve. A héj belől v i l á g o s zöld. A k ö l t é s ideje február, márczius és április h ó n a p o k r a esik. ( T e r m é s z e t r a j z i F ü z e t e k , V I I . k ö t e t , p a g . 6.)

Dr. Madarász Gyula saját példányá-

Méretek : H o s s z a 52, 53, 55 cm., szét­ nak méreteit összehasonlítva adja egy Berki kánya. (Miiyus ater). csapott s z á r n y a k k a l 132, 1'3(! mi; fark­ Egyptomból került múzeumi öreg cf pelh o s s z a 20, 2-t, 26-5, 2 « b \ 29, 31-6 cm. ( A kisebb számok a hímeket illetik) — A városligetben dánynyal; azonfölül Brehm és Ilartmnn méréseit is lőtt fiatal p é l d á n y m é r e t e i a dr. Madarász-féle példány hozzá csatolja a Milvus regalis és Milvus ater kísére­ m é r e t e i v e l (itt-ott e g y - k é t mm. különbséggel) minden tében. Táblázatos összeállítása a következő 1 ): tekintetben megegyeznek. Földrajzi

elterjedése

: Heuglin,

Bonaparte,

Hartlaub,

*) Természetrajzi Füzetek, VII. köt. pag.

I t i z e k összes rémei b i r o k r a kelnének egymással. A nádas meg­ hajlott a fejem fölött s l a d i k o m b a h u l l a t t a p é l y h e s c z í m e r é t . K o r o m s ö t é t s é g t á m a d t s e g y p i l l a n a t r a azt h i t t e m , h o g y az előbb m é g t i s z t a a l k o n v i é g b o l t o z a t a s z a k a d t rám ; h o g y itt a világ v é g e . . . F e l u g r o t t a m és elkiáltottam m a g a m a t . . .

H i s z e n m á r éj tél is e l m ú l h a t o t t ? — A z t á n m i n ő szél k e r e k e d e t t . H o g v m e g h a j l a d o z i k a n á d e r d ő és zúg a z e l ő b b m é g csendes vidék. — K i t e k i n t e t t e m a fenék tükrére. E l s ő p i l l a n a t b a n n e m l á t t a m s e m m i k ü l ö n ö s e t , — c s a k a víz f o d r a v o l t e r ő s e b b . A túlsó oldalról irán3'omban j ö t t h u l l á m v e r é s p e d i g g y e n g e l o c s c s a n á s s a l v é g z ő d ö t t l a d i k o m oldalán.

M i v o l t ez ! ? M i lehetett e z ! ? — V i l á g o s , derült v o l t ismét m i n d e n , c s a k a z esthajnal i r á n y á b a n l á t s z i k e g y n a g y o b b fekete folt s k e l l e m e s c s i c s e r g é s z a j a h a l l a t s z i k a t á v o l b ó l elhalóan . . .

N e m tudtam elaludni többé. Könyökömre támaszkodva bámultam a vízre, elmélkedve az édes otthonról, ahol j ó puha á g y a m m o s t üresen áll és én itt e z o r d m a g á n y b a r i e g y e d ü l virrasztok s lesem a . . . semmit . . .

A z ám — h i s z e n ez e g y n a g v f a l k a s e r e g é l y v o l t , a m e l y épen a fejem fölött a k a r t éjjeli szállást k e r e s n i a n á d a s b a n . . .

E j , de m i k o r a z a v é r — n y u g t o n a z ifjú embert.

I s m é t c s e n d lett. M o s t m á r a v ö c s k ö k is elültek. N é h á n y s z á r c s a s z a k a d t m é g keresztül a l i s z t á s o n s apró p o h t y o c s k á k itt-ott k i u g r o t t a k a l e v e g ő r e , azután elcsendesült m i n d e n , — c s a k a t e l i h o l d h a m i s a n m o s o l y g ó k é p e nézett bele a M i k l ó s f e n é k fodros tükrébe. E l n y ú j t ó z t a m a csónak fenekén. F e g y v e r e m e t m a g a m elé f e k t e t v e v á r t a m , a m í g az éjjeli h ú z á s b e k ö v e t k e z i k . V á r t a m . . . v á r t a m . . . de h o g y m e n n y i i d e i g , a z t m a g a m s e m t u d o m . S o k á v á r h a t t a m , m e r t azt v e t t e m észre, h o g y fázni k e z d e k . F e l p i l l a n t o t t a m a fénylő m e n } b o l t o z a 1 r a és t e k i n t e t e m a g ö n c z ö l s z e k e r é n a k a d t m e g . N i n i , a r ú d j a m i l y e n lefelé áll. 7

az

a

M o s t ismét k i t e k i n t e t t e m , h á t h a n a l i les ? Semmi. D e mégis. — O t t a víz k ö z e p é n a z a fekete p o n t M e l l e t t e egy másik. M o s t vele e g y vonalban e g y h a r m a d i k . M o s t eltűnnek. — M i lehetett ez ? V a g y talán s z e m e i m k á p ­ r á z n a k ? — N e m , n e m , ott v a n n a k ismét! M o s t már nem a pontok, hanem e g y hosszú, v a s t a g fekete v o n a l . S e g y e n e s e n erre úszik, a fodrozó víz erre hajtja. — N i , m o s t eltűnik s c s a k

vadászvér szerencsét

nem hoz

hagyja a

haj­

Itt »

f i

A. E . Bretim szerint

%1

53,0 Szárnyterje.

. . .

Közép újj . S z é l s ő újj . Hátsó új| . A szájszögtől alsó káva

. . . . . . . . . az csú-

—

43,0 26,0 6,0 2,5 4,0 3,0 2,3

4,0 felső k á v a ívalakban a hom­ loktól a csúcsig A fej h o s s z a . . . A nyak hossza . .

ad.

ad.

$

ad.

%.

%n

%ii

c?

!j

5 ~

M ú z e u m i p el­ d á n y o k után

9

ad.

C

L im

jnv.

52,0 55,0 63,0 132 0 136,0 134,4 — 42 0 43,0 4 5 0 4 2 0 47,0 26,6 20,0 22,0 31,6 29,0 — 5,7 — 53 6,5 — 2,2 — 2.2 3,0 3,4 — — 3,1 3,6 — 2,5 — 2,4 2,7 — 2,2 — 2,6 2,2 53,0 —

3,5

A

4.0

«J

e

< juv.

Milvus ater

aegyptius

• •

i í

s

r. Ha szei

Milvu

3,8

—

—

—

—

— — —

—

—

—

_

—

7,9 9,0

3,7

4,3

ad.

ad.

rm

jm

64,0

68,0

—

—

48,0 30 0 6,5 3,0 3,9 3,0 2,5

52,0 35,0 6,0 2,7 4,0 3,0 2.5

3,7

4,2

4,5

5,0

—

—

—

—-

—

—

Mint az előadottakból kitetszik, a Milvus aegyptius és a mi lokális fajunk közt lényegesebb különbséget kimutatni nem lehet és a hasonlóság oly nagy, hogy mint már említem -r~ kevésbbé avatott kézben a dél­ vidéki alak fiatalkori tollazatban lévő egyénei kivált, igen könnyen felismeretlenűl csúszhatnak át. Egyáltalában a Milvus aegyptius épen nem tartozik az u. n. »jó fajok« kategóriájába. Szembetűnőbb különbség csakis sárga cső­ rében van, ha ugyan van, minthogy — a mint már több­ ször megjegyeztem volt — e sajátsága inkább csak korjegy számba megy. A felmerülő színbeli eltéréseket illetőleg is közte s a mi kányánk közt létezők igen természetes okok okozataiként tűnnek fel, miért is azokat épen nem lehet a fajlagos sajátságok szempontjából mérlegel­

a k é t v é g e v a n a víz színén — m i n t h a v a l a m i n e k a feje m e g f a r k a v o l n a csak fenn, a t ö b b i része a víz alatt. M i v o l t ez ? — A fej m o s t m a g a s a n k i e m e l k e d i k , h i r t e l e n m e g f o r d u l és f a r k á v a l n a g y o t c s a p a vízre ; — azután kifeküdt e g é s z testével és szép csendesen úszott m i n d i g k ö z e l e b b és k ö z e l e b b felém. — E z n e m lehet m á s . . . E h n e m . . . de m é g i s . . . ez h a l n e m l e h e t ! — l á t t a m a f e j é t ! ? — I g e n — ez k í g y ó ! E z a vízi k í g y ó , a m e l y h a j n a l t á j b a n sütkérezik a h o l d f é n y é b e n . . . A z é r t n i n c s m o s t se k a c s a , se egy-éb s z á r n y a s állat a vizén. M e g b o r z a d t a m és r e m e g v e f o g t a m k é z b e f e g y v e r e m e t . — M i l e s z , h a l ö v ö k és elhibázom ? E k k o r a k i g y ó t m é g n e m láttam s o h a é l e t e m b e n . . . Itt nincs v e s z t e n i való idő. A z állat m á r itt v a n , Itt v a n — a l i g z5 l é p é s n y i r e t ő l e m . . . M o s t ép a feje van fönn! — E h ! ! S a következő p i l l a n a t b a n óriás dördület r á z k ó d t a t t a m e g a t á j a t , a m i t iszonyú robaj és s á p o g á s követett. — M i t n e k e m m o s t lúd, k a c s a — a z én figyelmem m á s o n v o l t . . . a k í g y ó n . . . a m e l y m o s t is ép o l y rendületlen n y u g a l o m m a l úszott felém, m i n t a l ö v é s e m előtt.

nünk. A Milvus aegyptius színbeli különbségei ugyanis inkább a climatochroismus, mint a megrögzött valódi faji jellem sajátságának tulajdonságával birnak a napsugár közrehatása folytán, a mennyiben mint tudjuk, a színek intenzívitásában csökkenést vagy növekedést hozhat létre, a mi állandó jellegként tűnik fel a klimatikus fajoknál és fajtáknál és korántsem kóros állapothoz tartozó véletlen közrehatás szüleménye. A tollak festőanyagai ugyanis a fénysugarakat módosítják azáltal, hogy a fehér fényből bizonyos színeket absorbeálnak és a hol a festőanyag hiányzik, avagy csak szegényesen van jelen : ott a tollak színe első esetben vagy fehér lesz, vagy pedig a színbeli fogyatkozás (fakóság, fehéresség) egy magasabb fokát eredményezik. Valószínűleg e körülménynek lehet tulaj­ donítani a Milvus aegyptius másodéveseinél fellépő oly érdekes színeifakulás jelenségét. Hanem a színbeli módo­ sulást illetőleg, a iiatal egyéneknél is felléphet a színbeli intenzívitásnak ily módon való szegényes megfogyatko­ zása, vagyis a nagyobb fokú fakóság előállásának kifeje­ zés nélkül való tünete még a vedlés előtt. Tudjuk azt ugyanis, hogy különösen a forróbb klímájú zónák alatt az oly madaraknál, a melyeknél a tollak festőanyagának felszívódási proczesusa csak rövid ideig tart: ez a festő­ anyag a hévsugarak hatása folytán rövid idő alatt kiszáríttatik. Innen van az, hogy sok madár élénk színezete — így talán érdekes indigénánké is napsugaras hazájában — az év folytán megfakul, ellanyhúl, szóval színt változtat, illetőleg színbeli visszaesés áll be nála anélkül, hogy az állat vedlett volna. A két kánya alak közt felmerülő különbségeket illető kritikai szemlénket tovább folytatva, még szintónusuk eltéréseit kell figyelemre méltatnunk. E z elté­ rések ugyanis nem ritkák s egyiknél úgy mint a másik­ nál a szélsőségek régióiba csapnak át. Természetesen a mi fajunknál a klimatikus hatások stb. befolyásaihoz képest inkább a mély színű, komor, — ellenben a másik­ nál a derültebb égalj hangulatához képest inkább az élénkebb tónusok motívumai lépnek uralomra. Általában azonban színezetüket a barna és vörös szín fokozatai közt

M o s t e g é s z e n kifeküdt a vízre ! M é g e g y dördület — és a fekete k a d v a forgott

a víz felületén.

Aztán

rém derékon szép

kettésza­

csendesen

úszott

i s m é t ; de m o s t m á r k é t d a r a b b a n e g y e n e s e n felém. . . . Gondolkodóba

estem.

E s z e m b e jutott

hirtelen

egy

esetem, a m i k o r a k u k o r i c z a c s i m á t nyúlfülének néztem . . . K e z d t e m röstelni a d o l g o t . H á t h a itt is hasonló eset tör­ tént ? N e m , e z n e m lehet. Itt a vizén ? Azután f e g y v e r e m e t újra m e g t o l t a m s e g y h i r t e l e n rántással künn v o l t a m l a d i k o m m a l síkon és a m e l l e t t e m úszó e g y i k fekete t á r g y a t

a

evezőlapátommal

k i e m e l t e m a vízből. Ö r d ö g és p o k o l !

..

A másik részét m á r m e g sem néztem . . . . . . B i z o n y n e m v o l t m á s , m i n t e g y e g é s z e n elázott, k o r ­ hadt, hosszú, g ö r b e n y á r f a g a l y —

m e l y e t a víz

hömpölygetett

felém és m e l y e t derékon szépen k e t t é is lőttem . . . A k k o r a g y o n h a l l g a t t a m az maradásom

esetet, m e r t

nem

lett v o l n a

v a d á s z - c z i m b o r á i m k ö z ö t t — t u d j a i s t e n minő p r e ­

dikátumot k a p t a m v o l n a . . . H a n e m m o s t . . . m o s t o l y édes az emlékezet. Csényi

Gyula.

való ingadozás jellemzi. E színbeli (és elég gyakori) vibrácziók és különösen a fajra nézve általánosabb (karak­ terisztikusnak mondható) színezetnek a komor mélység (quázi: melanismus) felé való hajlása (a Milvus átérnél főleg), párosulva (mindkettőnél) ép oly gyakran a kirí­ vóan felette élénk színkinyomatoknak hasonlóan domináló felléptével (főleg a Milvus aegyptiusnál), de általában és kölcsönösen mindkét törzs eredeti formái közt elég gyak­ ran felmerülő eltérések, melyek kölcsönösen egymás típu­ sához közelítő lánczolat sorozatában mintegy egybeolvad­ nak : a két típust felette közel hozzák egymáshoz, illetve átmeneti alakok révén folytonos sorozatokkal kapcsolják egybe. Színekről levén szó — kiemelendőnek tartom még a földszürke szín előfordulását, mely a többi ragadozó madarakkal szemben igazán a különlegesség jellemével bír náluk és szintén igen közeli vonatkozásban állítja a két kánya példánymintáját egymáshoz. A mustrázat hasonlósága meg épen betetőzi ezt a rokonsági vonatko­ zású viszonyt, illetve közelállást, mely náluk (t. i . a mustrá­ zat) teljesen viszonyos jellemű (hasonló), csak a tipikus délszaki alaknál van némi eltérés (a farkon t. i.). De hisz a mustrázat a fajt jellemző kereten belül változhatik is anélkül, hogy e körülmény a regulával ellenkeznék. Ezek után kritikai szemlénk eredményeit össze­ gezve, azokat a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A Milvus aegjrptius morfológiai tekintetben a Milvus atertől nem különbözik (eltekintve valami nagyon lényegtelen csekélységektől); méreti viszonyai is ép oly ingadozásoknak vannak alávetve, mint amannál, általában azonban mégis kisebb. 2. A színezetet illetőleg csak másodéves korukban (a Milvus aegyptiust helyezve előtérbe főleg a kritikai elbí­ rálás szempontjából) van köztük lényegesebb eltérés, de mint kifejtem, ennek okát se igen lehet a fajlagos sajátság kifolyásának tekinteni. A későbbi fejlődési folyamat mene­ tén, illetőleg annak befejeztével inkább csak a csőr színé­ ben s némi nagysági különbözet tekintetében térnek el egymástól.

M égen

aj

a

volt, régen Szerelem

De a mit

s. volt,

fogadtam,

de a mit

úgy

ül most

lelkemre,

Bús,

szomorú

meg

is vallom

Visszhangozik Ls hogy

el nem

érzem

• • • Egy Mintha

szerelme

lehajló

esküdtem,

!. . . állhatatlanságom

:

május,

i nagy

természet

!. . . . . . „Szeretlek"

. . .

„Sohasem"-„Sohasem"

egyben.

oh május,

A szívem

már,

.. .

válunk:

Megfogadjuk Úgy

virága

: „Szeretlek"

szebben

állom

vádja

Most is úgy szeretlek Legkisebb

emlékszem

;

Ma is csak Nem

Újra

alig

vallásom

faág,

megölelne

hogy

csak

te maradsz

már

. .. mintha

megsiratna,

!. . . Dobos

Károly.

3. Noha a színben való fejlődés menete mind a kettőnél egyforma fokozatokon halad, mégis a Milvus aegyptius szembetűnően magasabb fokot ér el színi fej­ lődés tekintetében a mi berki kányánknál. E z t illetőleg azonban — és különösen, hogy szokásaikra nézve, (illetve biológiai tekintetben) is van eltérés e két klimatikus alak között: a dolog igen természetes s ép oly világos is, hogy ennek okát a klimatikus s az ezzel kapcsolatos körülmények, illetve életviszonyok módosító erejében, vagyis nem másban, mint magában az alkalmazkodás törvényében kell keresnünk, tehát azon kényszerítő hatá­ sában a természet működésének, mely követelményeiben minden szervezetnek a környezethez való alkalmazkodá­ sát — melyben a fajfejlődés egész menete szükségkép bizonyos határozott mederbe terelődik, melyben lassan­ ként megrögződik s a más irányba való fejlődés képes­ ségét elveszti — a létegzisztenczia szükségszerű köve­ telményeként szabja meg; miért is a klíma s az ezzel kapcsolatos körülmények hatása, azok módosító erejének határozott bélyegekben való nyilvánulásaiban ugyanazon égalj állatjainál-madarainál mindig kifejezésre jut. Innét tehát a két klimatikus kányatörzs kifejlett (tipikus) egyedei közötti — a szakember kutató szemét mégis el nem kerülhető - — különbség, mely a palearktikusnak nem kedvez úgy (a tetszösebb, illetve élénkebb színekben való nagyobb fokú fejlődés tekintetében), mint a mediterránusoknak. Itt a napsugaras, mosolygó szelid égalj, amott a ridegebb, téllel szigorított klíma a maga nehezebb meg­ élhetési viszonyaival. Aztán (a különbségeket illetőleg) nagyon természetes az (a föntebb elmondottakhoz képest), hogy egy ugyanazon faj, mely Isten tudja mily régidők óta különböző klimák alatt s különböző életviszonyok közt is él: nem lehet e két helyen egyforma; alaki meg­ jelenésében és szokásaiban eltéréseknek kell lenni, bár­ mily csekélyek legyenek is azok különben, de lenni kell. Szólnom kell még összehasonlítás okából a mustrázatról. Már föntebb említettem volt, hogy mindkét szóban levő törzs egyedeinél fölmerülő eltérések majdnem hasonló természetűek (azonosak), miért is lényeges különbségeki ről a két kánya tipusa közt nem igen beszélhetni; és ehhez hozzátehetjük, hogy a mustrázat, mely a fajt jel| lemző kereten belül változhatik is : mindkettőnél szintén I ugyanaz ; a mi kétségtelen jele annak, hogy a törzsfejlő­ dés lépcsőzetén egyforma fokozatokon, tehát párhuzamo­ san haladnak, ennélfogva egyik se előrehaladottabb alak a másiknál (?). Tény azonban, hogy míg a mi lokális fajunk­ nál igen szembetűnő (nagyobb fokú) variácziók nem lép­ nek fel törzsének csúcspontjaiban s közel, de mégis kívül eső keretek határai közt — a mi állandóságának (megállapodottságának) régisége mellett szól s egyben arról a befejezett (sterilizált) fajfejlődési proczeszusról tesz bizony­ ságot, melynek véghatárainál az ivadék variáczióképessége már a minimumra sülyed, — addig a másik törzs fel­ bukkanó átmeneti alakjai, illetőleg azon távolság folytán, mely a színi fejlődés fokozatai során a tipikus formáig vezet: épen az ellenkezőről tesz bizonyságot. A fajmegállapodatlanság mellett bizonyít talán a tipikus formán kívül eső alakok erősen csíkozott, rajzos volta is, melyet sokan a fajták tulajdonságának állítanak. Kétségtelenül a hosszú csíkolások az állatrajz primitív típusának mond­ hatók, a melylyel Lydekker állítása szerint minden új fajnak életét kezdenie kell(?). Végűi a színi fejlődés menetét véve szemügyre — azt találjuk, hogy a Milvus aegyptius csak második élet-

évében tér el lényegesebben a Magyarország területén i épen nem jelentéktelen körülmény is, hogy nálunk is élő faj formáitól, közép életkorában azonban már erősen | melegkedvelő természetűnek mutatkozik, amennyiben a Milvus ater típusában van (rozsdaveres alrész). Fiatal j hazánknak csak a déli, illetve délkeleti és délnyugati korában a melanizmusra hajló átmeneti alakok vegyüle­ részeiben van elterjedésének főválasztéka s tömegesebb tében mégis közelít a palearktikus tipus sorozatához; fellépte, ezenkívül a korán költözködőkhöz tartozik. vénjei pedig (a sárga csőrt leszámítva) egészben véve Ha ezek után értekezésem rendjén érintett s rész­ szintén a Milvus ater képmásába illeszthetők. ben bőven részletezett morfológiai, illetve a faji bélye­ Már most a fejlődésnek párhuzamosságát fontolóra geket illető összehasonlítások adatait is még összevetjük, véve, nagyon is közel férkőzik annak lehetősége, hogy a végeredményűi azon konklúzióra jutunk, hogy a Milvus két törzs között korbeli különbség is van, más szó­ ater és Milvus aegyptius közt abszolút értékű, minden val : hogy egyik a másiknak időbeli leszármazottja, tekintetben biztos faji megkülönböztető jegyet nem igen még pedig a fönt előadottakhoz képest világos, hogy a mutathatunk ki, illetőleg hogy ez utóbbi alak sem elégséges, mediterrán a palearktikusnak, Európa délkelete képezvén sem oly abszolút értékű (megrögzött s általában jellemző) a törzs terjeszkedésének azt a kiindulási csomópontját, faji jegyekkel nem bír, melynek alapján a kritikát mint honnét lassanként mostani elterjedési zónájuk határai önálló faj megállhatná s indokolttá tenné fajilag való közé eljutottak. Idők során aztán egy külön klimatikus szétválasztását e két ugyanazon törzsfajhoz tartozó alak­ törzs fejlődési folyamata jött ily módon létre. nak ; miért is valószínű megállapodásul fogadhatjuk Hogy csakugyan a mediterrán törzs származhatott el, hogy a Milvus aegyptius csak déli alakja, a palearktikusból, ahhoz a terjeszkedés törvényeit-reguláit legfeljebb klimatikus fajtája a mi lokális fajunknak: tartva szem előtt, alig férhet kétség. A mi fajunk (illetve a Milvus átérnek, de semmi esetre se képeznek két a palearktikus törzs) ősisége mellett szól különben azon külön fajt.

fl m a d á r t o j á s o k ohszevű Irta : Dr. L o v a s s y

Sándor.

gyűjtéséről. (Folytatása és vége).

_\ tojásgyűjtemény készítésénél okszerűen kell \ czinege, pipis, pacsirta, varjú, rétihéja, ölyv, kánya, vércse, eljárnunk és pedig úgy a gyűjtésnél, mint a kiké­ gém, récze, csér (Hydrochelidon) stb. fajok, mert a faj szítésnél, elrendezésnél és fenntartásnál. azonosságának megállapítása nélkül gyűjtött tojások csak­ A gyűjtésre vonatkozólag a következőket tartsuk nem értéktelenek. szem előtt. A gyűjtés csak akkor lehet czélirányos, h a : 4. Szabályul tartsuk végűi gyűjtésünk alkalmával 1. Annak a kimutatására, hogy az ugyanazon azt is, hogy ha ugyanazon gyűjtéskor ugyanahhoz a faj­ fészekben levő tojások közel egyenlők, teljes fészek­ hoz tartozó madár tojásaiból több fészkaljat is elszedünk, aljakat gyűjtünk, vagyis lehetőleg akkor szedjük el a a tojásokat, az egyes darabok összetartozandóságának tojásokat, ha a madár teljesen letojott s ezeket a gyűj­ megállapíthatása szempontjából, a kiszedéskor irónnal teményben együtt tartjuk. nyomban számozzuk meg (ugyanazt a számot írjuk az 2. H a az ugyanazon faj tojásainak, színezet s alak egyazon fészekből származó minden darabra), a mi külö­ tekintetében való változandósága feltüntetésére, ugyan­ nösen a fészektelepen való gyűjtéskor fontos. azon faj tojásaiból annyi fészekaljat gyűjtünk, a mennyi A kikészítésnél a következő eljárást kövessük. egy sorozat teljességéhez szükséges. Hibás tehát az az A tojásokat, úgy, a mint kiszedjük, nem lehet gyűj­ eljárás, ha a talált fészekből csak egy-két tojást veszünk temények számára eltartani; az ilyenek a benne kelet­ ki, vagy az elszedett teljes fészkaljat szétosztjuk, szét­ kező bomlási termények — gázok — feszítése következ­ cseréljük. A z ily gyűjtemény legfeljebb azt mutatja meg, tében széttörnek, vagy ha ez nem is történik meg minden hogy a különféle fajok körülbelül milyen tojásokat rak­ egyes esetben, a héj azon oldala, a melyen a beszáradt nak, de a főczélt nem éri el. Nagyon természetesen az tartalom fekszik, rendesen más színű, sötétebb lesz. Fel­ ilyen czélirányos gyűjtésnek nem szabad a madárpusztí­ tétlenül szükséges tehát a tojás tartalmát eltávolítani, tás jellegét magán viselnie; más szóval: azt ne bántsuk, mert csak az üres héj állandó s csak ennek van tudo­ a mire már nincs szükségünk. Különben az ilyen tudo­ mányos értéke. mányos tojásgyűjtés alig lehet madárpusztítás, mert ha Sokan tűvel kilyukasztják a tojás két hegyét s a gyűjtésünk alatt csak egy-egy fészekalj karvaly (Nisus), szájjal belefújva, ürítik ki. E z hibás eljárás, mert a tojás szajkó, vagy más hasonló jelentőségű madár tojásait is mindkét kilyukasztott vége folyton látszik a gyűjtemény­ elszedjük, már több hasznot tettünk, mint kárt. E g y ben, akármilyen helyzetben fekszik is az; továbbá az így szajkó-pár több madárfészket elpusztít — hisz szinte kilyukasztott tojások hosszúságát az e czélra szolgáló tolószünet nélkül ezek után kutat — mint egy egész kör­ kás mérővel nem lehet pontosan megmérni. A két végén, nyék • gyűjtője. A z énekesek nagy része pedig, ha a vagy általában két tojásait elszedtük s ha még nem nagyon késő az idő, lyukkal, kilyu­ nyomban új fészket épít és költ. kasztott tojás cse­ 3. A czélirányos gyűjtés megkívánja továbbá, hogy reértéke is keve­ a faj azonosságát a fészekről kivonuló madár kézrekerí­ sebb s mint II. tése, vagy a közönségeseknél (szürke varjú, vörös gém osztályú tojás sze­ stb.) legalább is megfigyelése által, megállapítsuk mind­ repel a szakár­ azon fajoknál, a melyiknél a fajt magáról a tojásról meg­ jegyzékekben. határozni nem lehet, minők például: egyes poszáta, füzike, A tojásra, erre

a czélra szolgáló fúróval, csak egyetlen lyukat fúrunk és pedig az oldalának a közepére, a mint azt a mellékelt ábrák mutatják. A tojásfúró kemény aczélból készült kúphegyü eszköz, a melylyel a tojásra tetszés szerinti nagyságú, szép körkerek lyukat készíthetünk. Többféle nagyságban kaphatók, de a mellékelt ábra szerinti három nagyságú minden esetben elegendő. A kis fúrót az apró tojásokra hasz­ náljuk, a középsőt a középnagyoknak (fel egészen a varjutojás nagyságáig), a nagy fúró a nagyobb és a vastaghéjú (J| középnagy tojások (fürj, fogoly) kibyukasztására való. Tojásfúró a tanszerkereskedőknél kapható. Műszereimet én W . Schlüternél vettem, a hol az ábra szerintiek mindig készletben vannak ; újab­ ban Dr. Lendl Adolf intézetében is kaphatók. Használatánál a fúró hegyét az ujjaink közé vett tojás olda­ lának a közepére illesztjük s kissé megnyomva és a héjra függőlegesen tartva, a tengelye körül sodorjuk jobbra-balra mind­ addig, a mig az így támadt kör­ kerek nyilas elegendő nagy nem lett. A keményhéjú tojásokat kissé meg is bökjük a fúró he­ gyével, mert ezekbe nehezebben kezd behatolni. A készítendő lyuk nagysága függ a tojás nagysá­ gától s attól, hogy a/, liszta-e, vagy pedig lias. Tiszta és kissé véres tojásra minél kisebb, fias tojásra a költöttség foka szerint már nagyobb nyilas kell. Szabályul tartsuk, hogy soha nagyobb lyukat ne készítsünk a tojásra, mint a mekkora épen szükséges. A műszer kezelésébe leg­ jobb • tyúktojáson beletanulni s azután közönséges apróbb tojásokra menni át. A tiszta, azaz még nem költött tojásokat a meg­ szerzés után mielőbb ürítsük ki, mert ha néhány napig állanak, a tojás széke (sárgája) a héj belső felszínéhez annyira hozzátapad, hogy nagy munkába kerül a teljes kitisztítás; ellenben a véres és fias tojások kiürítése könnyebb, ha egy-két napig állanak. Hogy melyik tojás tiszta és melyik lias, azt némi gyakorlat után a tojás áttetszősége alapján, egyszerű reátekintéssel megmond­ hatjuk ; de biztos útmutató a vízpróba: a tiszta tojás alámerül, a fias úszik a vízen. H a a tojás ki van fúrva, akkor a lyukon egy gom­ bostűt dugunk be s benne ide-oda mozgatjuk, hogy ez által a tiszta tojások székének burokját széttépjük; így a kiürítés könnyebb. A kifúvás erre a czélra való görbe csővel történik. A fúvócső vagy fémből, vagy üvegből van s alakját ábránk megmagyarázza, a mely a fúvócsöveket fél nagy­ ságban mutatia. A tojások kifúvását így végezzük. Egyik kezünkbe vesszük a kifúrt tojást s vízzel telt edény fölött nyílásával lefelé tartjuk. Másik kezünkkel a fúvócső szű­ kebb végét a nyílásba illesztjük annyira, hogy vége épen csak benn legyen. Most a cső tágabb végét szájba vesszük s a tojás nagyságához s így erősségéhez mért erővel belefúvunk, mire a tojás tartalma a cső vége

mellett, a nyílásból kezel kitakarodni. Hogy mekkora 93 erővel fújhatunk a tojásba, erre tapasztalat tanít meg : körülbelül tyúktojás nagy­ ságúba s egyáltalán a vastagabb héjúakba (fürj, fogoly) akár mekkora erővel fújha­ tunk, csak egyenletesen fújjunk; kisebb tojással óvatosan járjunk el, mert túlerős fúváskor a héj szétreped. Egyhuzamban addig fújjunk a tojásba, a míg a tartalom folyik. Friss tojás, ha tiszta, egyetlen hosszas fúvásra kiürül; véres tojásból, ha a tartalom kifolyása a fúvás ellenére is meg­ szűnt, a csövet kivesszük s a kilógó részt kéznél tartott gombostű derekával, vagy még egyszerűbben, magával a fúvócsővel eltávolítjuk; ezután a fúvást a teljes kiürí­ tés elértéig többször ismételjük s a k i ­ függő részek eltávolítása után egyszer-rháskor a tojást kissé meg is rázzuk, hogy más részek kerüljenek a nyilasra. A gyengehéjú kis tojásokat fúvás köz­ ben a fúvócső végével könnyen összetör­ hetjük, azért ilyenek ki fú vasakor minden­ esetre kívánatos a cső hegyét vendégcsúcscsal ellátni, a mely mintegy 3 cm. hosszú, rugalmas kaucsukcső, melynek egyik végébe 2 cm. hosszúságú, igen vékony üvegcső van betolva s lekötve, másik szabad vége pedig a fúvócső szűkebb végére épen reáhuzható s eset­ leg rá is köthető, línnek alkalmazásával könnyen mozgó rugalmas csúcsra teszünk szert s a fúvás közben moz­ gatott műszer nem tesz kárt. A z ábrán a második fúvóeső ilyen vendégcsúcscsal van ellátva. Fias tojás tartalmát ezen a módon el nem távolít­ hatjuk s ily esetben — föltéve, hogy a példány kikészí­ tése nagyobb fáradságot is megérdemel — nyílását meg­ erősítjük, hogy a majd nagyobb erővel kitóduló kemény embryo-részek a nyílást ki ne csorbítsák vagy a tojást össze ne törjék. E czélra vágjunk olyan alakú papírla­ pokat, minőt az ábra mutat, a mely egyúttal a megfelelő nagyság a tyúktojás-nagyságúak számára, míg kisebbekre arányosan kisebb körla­ pokat készítünk. A z iiyen papírlapokat a kifúvandó fias tojásra vastag gummi arabikummal felragasztjuk és pedig 5 — . 6'ot egymásra, megvárva mindig, mig az előző tökéletesen megszáradt. H a elég vastag a papirréteg s teljesen meg van száradva, akkor a tojásfúróval átfúr­ juk. A z ábra a már így átfúrt papírlapot mutatja. A z ily felragasztott papirréteg oly annyira megerősíti a tojás nyílásának szélét, hogy erre a czélra alkalmas horgokkal (lásd az ábrát) az embryót dara­ bonként kihúzgálhatjuk s ollóval levagdalhat­ juk. A z embryó teljes eltávolítása után a fel­ ragasztott lemezeket langyos vízben áztatjuk le. H a egyszerre sok tojás vár kifúvásra, pl. fészkelő tanyán tett gyűjtés után, akkor ne a fúvócsövet használjuk, mert ezt a száj ugyancsak megérezné. Fúvó eszközül ilyenkor olyan vastagabb falú gummilabdát használ­ junk, a melynek szájára a fúvócső reáerősíthető; ilyenek a kisebbszerű méh-fecskendők, vagy a rovarpor-hintők. A labdát azon az

oldalon, a merre a cső görbül, az oldal közepén kender­ mag nagyságra kilyukasztjuk. Használatkor hüvelykujjunk a nyíláson van, még pedig a tojásba fúváskor befogjuk s szükség szerint felszabadítjuk, hogy a labda levegővel megtelhessen. A fújtatás sűrűn alkalmazott apró nyomás­ sal történik. Elmés tojáskifúvó készüléket szerkesztett D r . Ernst Proft (Leipzig-Gohlis), a melynek rajzát a mellékelt ábra

mutatja. E z körülbelül 18 cm. átmérőjű emailos vasfazék­ ból áll, a melybe a használat előtt vizet öntünk s a mely a tojásokból kiürített tartalom felfogására szolgál. A fazék fülére vesealakú, gummival bevont vánkos van csavarral fölerősítve, a melyen használatkor a tojást tartó bal kéz nyugszik. A füllel átellenben a fazék falára egy szorítókészülék van alkalmazva s ez tartja a fúvócsövet. A fúvócső tengelye körül forgatható s így csúcsát akár fölfelé, akár oldalt, vagy épen lefelé irányíthatjuk. A fúvócső, egy csap közvetítésével s e csap állása sze­ rint, két gummilabda-garnitura egyikével vagy másikával közlekedik. A z egyik garnitúrából levegő nyomható a fúvócsőbe, egyenletes és tetszésszerinti erősségű s a végső körte megnyomásával szabályozható áram alakjá­ ban. A másik granitura vége egy pohár vizben végződik s fémszeleppel van ellátva. A labda megnyomásával vizet szoríthatunk a fúvócsőbe. E z a készülék megbecsülhetet­ len akkor, ha több száz nagy tojást kell kifújnunk, a mit gyorsan és biztosan végezhetünk vele. A tojáshéjat, nyomban a kifúvás után, k i kell mosni. Legegyszerűbben szájba veszünk egy korty vizet s abból a fúvócsővön át a tojásba nyomunk annyit, hogy az mintegy félig telt legyen; azután ott a vizet jól össze­ rázzuk, majd kifújjuk belőle. E z t két-háromszor ismétel­ jük. Lemossuk a kívül a héjra tapadt tartalomrészeket, a tojást óvatosan megtörüljük s lyukával lefelé fordítva, naptűzéstől, portól, egértől védett helyen, fehér, tiszta és összeránczolt itatós papirosra állítjuk, a hol többször át­ rakjuk. A teljes megszáradással a tojáshéjnak a gyűjtemé­ nyek számára való kikészítése be van fejezve. A gyűjtemény okszerű berendezése és fenntartása megkívánja, hogy minden darabot meg­ számozzunk. E végből leltárjegyzék készítendő a következő rovatokkal: sorszám, név, darabszám, a költöttség foka, lelőhely, időjegyzet. A z egy fészek­ aljhoz tartozó tojásokat egy tétel alatt naplózzuk el, tehát ugyanazon számot kapják. A számokat lehetőleg apró jegyekkel, közvetlenül a lyuk mellé jegyezzük a tojásra. H a a tojáson a gyűjtéskor ráirt ideiglenes számok is vol­ nának, azokat a végleges számozás után nedves ujjal törüljük le. Egyes esetek­ ben czélszeríí a madár tu­ dományos nevének jel­ lemző rövidített részét is a

lyuk mellé írni, a mint az ábra mutatja. Nagyon hibá­ san járunk el, ha tojásokra semmit sem irunk, hanem a melléjük tett czédulákra bizzuk adataink összességét. Ezek nagyon könnyen összecserélődnek, vagy elvesznek, a mi által egyes fészekaljak elveszthetik értéküket. Minden fészekalj tojást, akár teljes az, akár nem, mindenkor külön-külön skatulyába tegyük. A gyűjteményt oly helyen tartsuk, a hol azt sem a napsütés, sem nagyobb világosság nem éri, mert ez a színeket, különösen a kéket és zöldet, teljesen megfakítja. A hely egyúttal száraz is legyen, mert nedves helyen a tojások megpenészesednek, megfoltosodnak s a letisztogatás sok időbe kerül. Védeni kell a tojásokat a por ellen is, továbbá különösen az egér ellen, a mely a tojáshéjakat megrágja. Felállítható a gyűjtemény üveges szekrényben is s erre a legalkalmasabbak a ferde tetejű szekrények, a melyekben az üveg alatt lépcsőzetes polczok vannak s ezekre rakjuk, sötétszínű skatulyákba, az egyes fészek­ aljakat. A z ilyen szekrény üvege sötétszövetű függönynyel legyen letakarva. Legtökéletesebb konzerválás az, ha e czélra készített fiókos szekrénybe rakjuk a tojásokat; az egyes családok számára már előzetesen beosztjuk a könnyen járó fiókokat s az egyes fészekaljakat alacsony­ szélű, födél nélküli skatulyákba, vattára rakjuk, hogy a fiókok kihuzgálásakor ide-oda ne guruljanak, ütődjenek. Ily elhelye­ zésű gyűjtemény egyrészről védve van ellenségei ellen, másrészről pedig könnyen hozzáférhető és áttekinthető. A fészekaljak ideiglenes elhelyezésére én szivaros boltokban olcsón kapható, kemény papírból készült szivarka-skatulyákat veszek, ezekbe teszem a tojásokat vatta közé s a skatulyát becsukva, zsineggel keresztül kötöm s tájékozás czéljából kívül a faj nevét felirom. így cso­ magolva kisebb hányódást is baj nélkül elbir a gj'űjtemény. Nagy tojások fészekaljainak divatárú-kereskedésben veszem az inggallérskatulyákat, vagy épen kézelő-skatulyá­ kat. Ily módon kell szállításra is elcsomagolni a tojásokat; természetesen egy csomó így kezelt skatulyát külön erősebb postai láda közepére, szíjács, vagy széna közé kell helyezni, hogy a gyakori postai dobálások daczára is ép állapotban érkezzenek rendeltetésük helyére. Ezekben kívántam a madártojás gyűjteményekre vonatkozó vezérelveket, a tojásgyűjtés terén szerzett több mint ;10 évi tapasztalatom alapján, vázolni s egyúttal rá­ mutatni az ily gyűjtemények tudományos értékére. H a soraimmal sikerült e szép, de nem kevésbbé fáradságos buvárkodási ágnak híveket szereznem, akkor czélomat e tekintetben elértem.

A cserebogár

pusztításáról.

ban, alkalmazni a m m o n i a k o s vizet, superphosphatot, cserlúgot (csávát), k o r o m l e v e t , g a n a j l e v e t ( t r á g y á i é ) , stb., m e l y e k t ö b b é k e v é s b b é trág3'áúl is használtatnak.

Insectologic agrieolc nyomán.

— K ö z l i : Dr. Búlint

Sándor.

—

A c s e r e b o g á r p u s z t í t á s a a földművelésre n é z v e m é g m i n ­ d i g aktuális j e l e n t ő s é g ű . P u s z t í t á s a i n a k k á r á t F r a n c i a o r s z á g b a n Payen és Reiseí olyan években, m i k o r n a g y o n elszaporodik, e g y milliárd f r a n k r a (1 i r a n k = 0 9 5 k o r o n a ) , m á s o k t ö b b s z á z millió f r a n k r a b e c s ü l i k . H a b á r e z e k a s z á m í t á s o k f ö l c s i g á z o t t a k n a k tetszenek is, n e m á l l n a k m e s s z e a v a l ó i g a z s á g t ó l . A l á r v á k (pajor, c s i m a z ) kifejlett k o r u k b a n n e m e l é g e d n e k m e g t ö b b é a fűneműek g y ö k e r é v e l , h a n e m a c s e r j é k és fák g y ö k e r e i t is m e g t á m a d j á k . H o g y a sokféle kísérletek és ajánlott szerek n e m válnak úgy b e a g y a k o r l a t b a n , a n n a k e g y s z e r ű m a g y a r á z a t a a z , h o g y a laboratóriumban speciális eszközökkel rendelkezünk, néhány (legfölebb n é h á n y száz) e g y é n e n v é g z ü n k k í s é r l e t e t ; a h a s z n á l t a n y a g o k m i n d i g j ó k , b e s z e r z é s i áraik n e m j ö n n e k s z á m í t á s b a , a m i p e d i g a g y a k o r l a t b a n i g e n súlyosan esik a m é r l e g b e . E g é ­ s z e n m á s k é n t áll a d o l o g a s z a b a d b a n , n a g y területen, a h o l a z a r á n y l a g k i c s i n y e g y é n e k n a g y o n e l v a n n a k szórva ; rendkívüli életerejük, ellentálló k é p e s s é g ö k is s z á m í t á s b a v e e n d ő k . E z é r t v a n o l y c s e k é l y eredmén3'e a k e r e s k e d é s b ő l v á s á r o l t , i g e n g y a k ­ r a n hamisított — a n y a g o k n a k . A pusztítási e l j á r á s o k n é g y f é l é k : I. C s a l o g a t ó n ö v é n y e k ( c s a l é t e k ü l s z o l g á l ó n ö v é n y e k ) . II. R o v a r ö l ő s z e r e k . III. T e r m é s z e t e s pusztítók : e m l ő s állatok, m a d a r a k , élősdi b o g a r a k és p e n é s z g o m b á k . IV. Mechanikai eszközök; mezei munka, a cserebogár irtása, a p a j o r o k é s a z i v a r é r e t t b o g á r ö s s z e s z e d é s e és p u s z t í t á s a . M i v e l a pajorok b i z o n y o s növények gyökereit, mint p l . a s a l á t a , b u r g o n y a (pit3 óka, k r u m p l i ) , földieper g } ö k e r e i t külö­ nösen szeretik, a gazdák ezeket szokták a tenj'észtett cserjék, i l l e t v e fák k ö z é ültetni. E z a z eljárás r e n d e s e n b e v á l i k , főleg, h a g o n d o t fordítnak a r r a , h o g y a c s a l é t e k ü l s z o l g á l ó m e g t á ­ madott növényeket a p a j o r o k k a l együtt időnként kiszedjék s h e l y e t t e m á s o k a t ü l t e s s e n e k . A v a d g e s z t e n y e l e v e l e i különös v o n z ó e r ő t g 3 ' a k o r o l n a k a c s e r e b o g á r r a ivarérett k o r á b a n . A n ő s t é n } kiváló e l ő s z e r e t e t t e l r a k j a p e t é i t a v a d g e s z t e n y e l e v e l e i ­ ből álló h a l m o k b a , a h o l a k i b ú v ó fiatal á l c z á k t ö m e g e s e n p u s z ­ títhatok e l . T

r

-

A z t lehetne m o n d a n i , h o g y m i n d a z o k a t a v e g y i szereket, m e l y e k r o v a r ö l ő hírében á l l a n a k , m e g p r ó b á l t á k a c s e r e b o g á r e l l e n p a j o r á l l a p o t á b a n . E g 3 i k e a l e g h a s z n á l t a b b a k n a k a n3'ers n a p h t a l i n , a m i n t a z t a g á z g y á r a k s z o l g á l t a t j á k . A z a d a g 400 g r . nég3'zetméterenkint 20 — 25 c m . m é h ' s é g i g f á k n á l ; 125 g r . k i s e b b méhységig. -

Croisetíe-Desnoyers a benzint ajánlotta. A pajorok a n e d v e s e b b f ö l d r é t e g e k e t k e r e s i k föl, m e l y e k s z í n e s ö t é t e b b b a r n a s a mety a h ő m é r s é k s z e r i n t változik. A z i ^ - e n r é t e g e k e t föl­ k e r e s i k s l y u k a s z t ó v a s s e g í t s é g é v e l kissé a l á f e c s k e n d i k a b e n ­ zint. E z t a z eljárást s o k a n nag}'on s z e r e t i k . A s z é n k é n e g hasonló m ó d o n a l k a l m a z t a t i k . P r o f . Forbes az Egyesült-Államokban a cserebogár egyik r o k o n a , a L a c h n o s t e r n a ellen a z a m e r i k a i p e t r ó l e u m o t ( k é r o s é n e ) használta. S z a p p a n n a l k é s z í t e n e k b e l ő l e e m u l z i ó t s e z t 8—10-szer a n n y i vízzel hígítják. Á r a — n e m számítva a m u n k a d i j a t — n e m kerül t ö b b e 1-5 fillérnél literenként. A p e t r ó l e u m o t F r a n c z i a o r s z á g b a n is h a s z n á l j á k e c z é l r a , olyanformán, h o g y tőzeget \ag3- ócska gyapotszövetrong3'ot áztatnak petróleumba s a megvédendő fa gyökere mellé ássák be. S o k a n a j á n l o t t á k , h o g y a föld felszínére k e l l , erős

adag­

E g y s z ő l ő t e r m e l ő a b b ó l k i i n d u l v a , h o g y n é m e l y növén3'ek e t ( c z e l l e r , s p á r g a , dohán3') s o h a s e m t á m a d n a k m e g a p a j o r o k , a z öntöző v í z h e z d o h á n y k i v o n a t o t k e v e r t s e z z e l ö n t ö z t e m e g a fiatal s z ő l ő - t ő k é k e t . A k é r e g m a g á b a v e t t e a n i c o t i n t s a p a j o r o k a z ihyen t ö k é k t ő l e l m a r a d t a k . T e t t e k p r ó b á k a t a s z é n s a v a s m é s z s z e l ( c a r b u r e de c a l c i u m ) is, a m i n t hírlik k i e l é g í t ő e r e d m é n y n y e l . M e g e m l í t e n d ő m é g a fiatal s z ő l ő k n e k s z o k á s o s b e k á t r á n y o z á s a a p a j o r o k r á g á s a i ellen. A m i n t l á t h a t ó , ellenszer v a n elég, de a z észleletek t ö b b ­ n y i r e m i n d eg3'es e m b e r e k t ő l s z á r m a z n a k s h o z z á a m e z ő g a z ­ d a s á g i k é r d é s e k b e n i l l e t é k e s e m b e r e k őszintén b e v a l l j á k h a t á s ­ talanságukat, m e r t a l e g t ö b b n e m öli m e g a b o g a r a k a t , c s a k elűzi. A z á l l a t o k k ö z ö t t s o k becses s e g í t ő t á r s a v a n a z e m b e r ­ nek a c s e r e b o g á r ellen, ezért igyekezzünk ezeket m i n d i g és mindenütt kímélni. A z e m l ő s ö k k ö z ö t t a v a k o n d o k ( m e z ő g a z d á k és k e r t é s z e k esküdt e l l e n s é g e !), a sün é s c z i c z k á n y ; a m a d a r a k k ö z ö t t a varjú (kálvinista é s p á p i s t a varjú), a c s ó k a , a g é b i c s e k és f ő l e g a k e c s k e f e j ő l a p p a n t y ú . A b o g a r a k k ö z ö t t a n a g y futrinka-félék. V a n n a k a p a j o r o k n a k b e l s ő élősdijei i s , p l . a M e r m i s é s a z E c h i n o r r h i n c h u s g i g á s n e v ű f é r g e k fiatal stádiumai, ez a z u t ó b b i féreg kifejlett á l l a p o t b a n a disznó v é k o n y b e l é b e n é l . H a e z e k a f é r g e k n e m is ölik m e g m i n d i g i d e i g l e n e s g a z d á j u k a t , de h á t r á l t a t j á k s z e r v e z e t i k i f e j l ő d é s é t , ú g y h o g y s z a p o r o d á s r a n e m a l k a l m a s e g y é n e k v á l n a k a tőlük m e g t á m a d o t t p a j o r o k b ó l . Észak-Amerikában konstatálták, h o g y a cserebogárnak ott l e v ő r o k o n á t ( L a c h n o s t e r n a ) l á r v a á l l a p o t b a n e g y l é g y f é l e : a M i c r o p h t h a l m a n i g r a M a c q . és e g y fürkésző darázs ( T i p h i a i n o r n a t a ) pusztítja. F e l k e l l tennünk, h o g y E u r ó p á b a n is v a n a p a j o r o k n a k e l l e n s é g e a l e g y e k és fürkésző d a r a z s a k nag3' sere­ g é b ő l , b á r e d d i g n e m figyelték m e g . H o g 3 " a p a j o r 3 é v e t tölt a föld alatt, a z m e g n e h e z í t i a p a r a z i t á k útját a hozzájutásban, de n e m t e s z i l e h e t e t l e n n é , m e r t tudjuk, h o g y a z A g r i o t y p u s a r n a t u s n ő s t é n y e a víz a l á merül a P h r y g a n e a - 1 árvákhoz, h o g y p e t é i t b e l e r a k h a s s a . , A p e n é s z e k k ö z ü l s o k r ó l m o n d j u k , h o g y p u s z t í t j a a pajo­ rokat. Legnevezetesebb tudományos szempontból, (bár mező­ g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g e elenyésző c s e k é l y ) a z I s a r i a d e n s o r , m á s néven B o t r y t i s tenella. Kezelése a következő : E g 3 ' négyszög­ m é t e r n y i t e r ü l e t e t 80 c m . m é l y á r o k k a l v e s z n e k körül, h o g y a p a j o r o k n e s z ö k h e s s e n e k e l s a v í z se m o s h a s s a k i a területet. Ide n a g y m e n n y i s é g ű s p ó r á t á s n a k e l , v a g y körülbelül 100 d r b . b e o l t o t t p a j o r t , vagy b u r g o n y á n l é t r e h o z o t t I s a r i a - t e n y é s z e t e k e t . E b b ő l a t e r ü l e t b ő l c s a k a k ö v e t k e z ő é v b e n s z a b a d an3^agot átvinni m á s területre. A k í s é r l e t e k szerint e g y n é g y z e t m é t e r terület a n y a g a e l e g e n d ő e g y h e k t á r inficiálására. A k ö l t s é g n é g y zetméterenkirit körülbelül 5 k o r o n a . Dél-Francziaország nagyon keveset szenved a cserebogár­ k á r o k m i a t t s ezt a n n a k tulajdonítják, h o g y a s e l y e m h e r n y ó k h u l l a d é k á t (ürülék, l e v é l t ö r m e l é k ) t r á g y á n a k használják. A se­ l y e m h e r n y ó t p e d i g a M u s c a r d i n - p e n é s z pusztítja, m e l y n e k spóráit i l y m ó d o n k i v i s z i k a szántóföldekre. L á t h a t ó a z e l ő a d o t t a k b ó l , h o g y ez idő szerint a c s e r e b o g á r ­ irtására m é g m i n d i g a l e g c z é l h o z v e z e t ő b b eljárás a p a j o r o k s m é g inkább m a g o k n a k a cserebogaraknak összeszedése és elpusztítása. E l s ő évben, m i k o r a fiatal álczák c s a k n e m a felületen v a n n a k , s e k é l y f o r g a t á s a a földnek is e l e g e n d ő , ő k e t a felszínre h o z n i , de a 3-ik é v b e n m á r nag3*on m é l y m e g m ű v e l é s e s z ü k s é g e s .

10 Giot vándorló t y ú k ó l a k a t n a g y s z á m ú t y ú k o k k a l h o z o t t j a v a s ­ latba a pajorok összeszedésére. D e eltekintve egy i l y vehikulum n e h é z k e s k e z e l é s é t ő l , n e m vihető keresztül, m e r t a t o j á s o k k e l ­ l e m e t l e n ízt n y e r n e k a t y ú k o k á l l a n d ó p a j o r - t á p l á l é k á t ó l . A cserebogarak összeszedése még a legczélravezetőbb s eredménynyel a következő módon végezhető. R e g g e l 4 — 7 óra k ö z ö t t k e l l gyűjteni, m e r t e k k o r m é g n e m röpülnek. A g y ű j t ö k négyes csoportokba osztatnak. M i n d e n csoport a következőleg v a n f ö l s z e r e l v e . 1. e g y p o n y v a , 3 m é t e r hosszú, 2 m é t e r széles, k é t v é g é n h a j l é k o n y p á l c z á k r a e r ő s í t v e (ára k ö r ü l b e l ü l 2 k o r o n a ) ; 2. e g y hosszú rúd, v a s h o r o g g a l e l l á t v a ; 3. e g y zsák. K é t m u n k á s a p o n y v á t , m i n t e g y függő á g y a t ( h o g y k ö z e p é n m é l y e d é s l e g y e n ) tartja a fa alá. A k é z z e l v a g y a h o r o g g a l b e l e r á z o t t c s e r e b o g a r a k a t a z s á k b a n gyűjtik össze. O t t h o n a cserebogarakat legczélszerűbben a D r . B r o c c h i eljárása

i. Madárélet. E h ó b a n a fülvonulás u t o l s ó fázisának is v é g e s z a k a d . M i k o r a k a k u k m e g s z ó l a l zöld erde­ jében, a k k o r már minden madár megtalálta a m a g a fészkét, v a g y családi otthonának a l a p í t á s á v a l v a n e l f o g l a l v a , ré­ szint még folynak a mátkaszer­ zés derült n a p j a i : a k i n e k n i n c s , párt k e r e s m a g á n a k . H a n e m r ö ­ v i d e s e n a fák m á r zöld l o m b j a i közt, e r e s z alatt, a fák o d v á b a n , gyönge nádszálakhoz kötve, min­ denütt ott találjuk a m a d á r böl­ c s ő j e t, a k i s f é s z k e t , m e l y e t a szeretet épített. G ó l y a k e ­ l e p e l a csűr t e t e j é n v a g y a m a g a c s o n k a fáján, — fecske c s e v e g a z e r e s z alatt, d a l o s madár csicsereg az erdők bokrai közt szerelmi hango­ k a t : h á l a d a l o k a t a befejezett b o l d o g s á g é r z e l m e s h a n g j a i n . A t a v a k o n , a n á d e r d ö k rejtjeiben is b o l d o g s á g üt t a n y á t , a b é r c z e k e n i s a s z e r e l e m n a p j a süt és az ő s f e n y v e s m i s z t i k u s v i l á g á b a n is t a n y á t üt a s z e r e l e m . A k i s ö k ö r s z e m t ő l föl a h a t a l m a s s a s m a d á r i g m i n d , m i n d a l i r a i érzelmek rabja most. É s a madárfészkek majd mindenikében l a s s a n k é n t m e g j e l e n a szeretet g y ü m ö l c s e : a t á t o g ó k i s ivadék ; s ő t némelyik m a d á r n a k fiai m á r n a g y o k ; a p a c s i r t á k , s e r e g é ­ l y e k , v ö r ö s b e g y e k stb. p e d i g m a j d n e m anyányi fiaikat őrzik, a j n á r o z z á k , táplálják n a g y g o n d d a l m á r . S o k m a d á r n a k a z o n b a n n e m j u t k i s f e l e s é g ; e z e k a s z e g é n y e k aztán j á r j á k a v i l á g o t szomorúan, czéltalanúl, m e r t m e g v a g y o n írva : Kinek nincsen szeretője, babája, Menjen el a zöTderüobe bújába.

2. H a l a k

és

halászat.

A d a l és a s z e r e l e m h ó n a p j á t , a természet általános ébredését, szépen fejezi k i a n a g y k ö l t ő e z e n s z a v a i v a l : „A virágnak megtiltani nem lehet, Hogy ne nyíljék, ha jön a szép kikelet.. Zöld farsangkor nemcsak a növények és a szárazföldi á l l a t o k életéről áll a »hegyen-völgyen lakodalom« közmondás, hanem a vizekéről is, m e r t n é m a víziszárnyasainknak m a j d n e m fele szintén a v i r á g ­ f a k a s z t ó m á j u s b a n üli nászát. — M á j u s b a n fejezi b e a l e g t ö b b tüskésszárnyú h a l ikráinak l e r a k á s á t és u g y a n c s a k e h ó n a p b a n k e z d e n e k fürdeni a n y í l t h ó l y a g ú a k alrendjéből a n e m e k b e n és

-

szerint égetett mészszel keverik össze e g y ócska hordóban például. E g y e m b e r b o g a r a k ö s s z e k e v e r é s é v e l s a m é s z m e g o l t á s á v a l f o g l a l k o z z é k . M i k o r a h o r d ó tele v a n , felül m é g e g y r é t e g m e s z e t h i n t e n e k , h o g y a k é p z ő d ő k é r e g a felüllévő b o g a ­ rak esetleges kimászását meggátolja. A z í g y elpusztított c s e r e b o g á r t ö m e g e k e t o l y a n g ö d r ö k b e töltik, m e l y e k h o s s z a 3 m é t e r , s z é l e s s é g e r 5 m é t e r , m é l y s é g e 1-50 m é t e r . M i k o r az á r o k tele v a n , felül m é g e g y v é k o n y r é t e g o l t o t t m e s z e t t e s z n e k r á s 20 c m . v a s t a g földréteggel fedik b e . I l y m ó d o n kitűnő k o m p o s z t t r á g y á t nyerünk, m i v e l a Cnmhon v e g y e l e m z é s e s z e r i n t 100 g r . c s e r e b o g á r b a n v a n 34 g r . s z á r a z a n y a g s e b b ő l 3-90 g r . n i t r o g é n , 0-70 p h o s p h o r o s s a v , 0-50 — 0-80 k a l c i u m é s 3-05 g r . h a m u . A z i l y e n t r á g y á b ó l 100 k g r . ára 8 k o r o n a v o l n a s 100 k g r . c s e r e b o g á r t r á g y a e g y e n l ő értékű 8 0 0 kgr. tehéntrágyával.

f a j o k b a n g a z d a g pontyfélék, a k í g y ó s z e r ű , időjós csíkok, a h a l a k úszómesterei s h a z á n k halfaunáját különösen j e l l e m z ő p ó c z f é l é k , az ízletes húsú l a z a c z f é l é k és a t e n g e r i eredetű heringfélék e g y e g y faja. — A s o k m á j u s b a n ívó j ó ismerős közül j e l e n a l k a ­ l o m m a l k é t k e v é s b b é i s m e r t fajt — a pisztráng-óriást, a z a z a d u n a i g a l ó c z á t és az i g a z i h e r i n g n e k e g y i k c s a l á d b e l i r o k o n á t — a vándor alózat óhajtanám bemutatni. — A dunai galócza — S a l m o hucho — (gadócza, gadóczi, galócza, kukó. retke) a p r ó p é n z e k k e l b o r í t o t t , h o s s z ú r a nyúlt, hengerestestű, 2 m é t e r h o s s z ú s á g ú és 50 k g . súlyt is elérő r a g a d o z ó h a l . S z á j a m é l y e n hasított, á l l k a p c s a i hátrafelé h a j l ó , e g y s o r o s , ritkán álló f o g a k k a l f e g y v e r z e t t e k , de f o g a k a t m é g az e k e c s o n t előfedelén, a s z á j ­ p a d c s o n t o k o n és a n y e l v e n is találunk. H á t s ö r é n y - ú s z ó j a a test f e l h o s s z á b a n k e z d ő d i k és a l a z a c z f é l é k e t különösen j e l l e m z ő húsos, s u g á r z a t nélkül v a l ó m á s o d i k h á t s ö r é n y - ú s z ó j a ( k ö v é r úszó) a z a l s ó s ö r é n y úszó k e z d e t é v e l talál. F e j e és h á t a z ö l d e s b e húzó s ö t é t b a r n a v a g y k é k e s s z ü r k e , o l d a l a i f o k o z a t o s a n szürkés színbe m e n n e k át, h a s t á j a ezüstös. F e j e és t ö r z s e i g e n aprón szürkén és feketén p o n t o z o t t , h e l y e n k i n t p e d i g j e l l e m z ő félhold­ alakú n a g y o b b fekete szeplők t a r k í t j á k ; p i k k e l y e i k ö z ö t t v ö r ö s e s szín c s i l l o g k i , miáltal a z e g é s z test v ö r ö s e s színű. — A g a l ó c z a v a g y a »Duna l a z a c z a « n e m t e n g e r j á r ó h a l és k i z á r ó l a g a D u n a v í z h á l ó z a t á r a s z o r í t k o z i k . F ő k é p e n a D u n a déli — A l ­ p o k b ó l e r e d ő — m e l l é k f o l y ó i n a k z ú g ó i t és forgóit k e d v e l i . — I v á s k o r a D u n a m e l l é k f o l y ó i b a m e s s z e f e l v o n u l és s e k é l y , h o m o ­ k o s alzatú, k i s e b b v i z e k e t k e r e s f e l . Itt f a r k á v a l g ö d r ö t ás ikrái s z á m á r a és i l y e n k o r a n n y i r a s i k e t i s , v a k is, h o g y c s ó n a k o n felette e l h a l a d h a t u n k , annélkül, h o g y e l r i a s z t a n é k . E z e n m i n d e n m e g e h e t ő t felfaló, g y o r s a n n ö v e k e d ő r a g a d o z ó halat, miután l á g y a b b v i z e k b e n is m e g é l , o l y a n t a v a k b a n , m e l y e t k i s e b b v i z e k állandóan táplálnak, j ó l lehetne t e n y é s z t e n i , h a n e m v o l n a a n n y i r a falánk. P r ó b á l k o z t a k is m e g h o n o s í t a n i e g y i k közeli r o k o n á t — a k a l i f o r n i a i l a z a c z o t — a B a l a t o n b a n és 1881-ben 15.000, 1882-ben p e d i g 40.000 fiatal l a z a c z o t h e l y e z t e k el b e l é , de sajnos, a k í s é r l e t nálunk n e m v e z e t e t t e r e d m é n y r e . A z Ízle­ tes húsú g a l ó c z á t n a g y o b b f o l y ó k b a n h á l ó k k a l f o g j á k , k i s e b b p a t a k o k b a n v a l a m e l y sekély h e l y e n , a n n y i e m b e r ül a v í z b e , h o g y e z t s z é t t e r p e s z t e t t l á b a k k a l e g é s z e n e l z á r h a s s a , a halá­ s z o k n a k e g y r é s z e p e d i g d o r o n g o k k a l k e r g e t i a h a l a k a t az ü l ő h a l á s z o k felé. T i s z t a v í z b e n f á k l y a v i l á g n á l 2 v a g y 3 á g ú v a s ­ villával s z i g o n y o z z á k ; t a v a s s z a l és ősszel h o r g á s z n a k rá, s ő t n é m e l y v i d é k e n lövik i s . I s m e r j ü k H e r m á n O t t ó m u n k á j a alapján a Száva, Dráva, D u n a , M a r o s , Siul, M u z a , Turócz, O l t , C s e r n a és T i s z a vizeiből. — A v á n d o r a l ó z a — A l o s a vulgáris, fattyú h e r i n g — z ö m ö k testű, r ö v i d fejű, t o m p a orrú h a l . S z á j a h a s í ­ t á s a terjedelmes és rézsútos, a z á l l k a p c s o k s z é l e éles és csak a v e n d é g és a felső á l l k a p c s o k v a n n a k i g e n k i c s i n y , k ö n n y e n k i ­ hulló f o g a k k a l f e l f e g v e r k e z v e . S z e m e i elülről és hátulról m e r e v h á r t y á v a l v a n n a k b e v o n v a és a s z e m b o g a r a mintegy- h a s i t é k o n t e k i n t k i . H ó n a l j és h a s ú s z ó s z á r n y a i k i c s i n y e k , h o m o r ú v á g á s ú h á t s ö r é n y ú s z ó j a a l a c s o n y és a test első felében kezdődik, a m é g a l a c s o n y a b b a l s ó s ö r é n v ú s z ó j a h a s o n l ó vágású és körülbelül o l y a n

hosszú, m i n t a h á t s ö r é n y ú s z ó ; a t ö v é n pénzzel b o r í t o t t k o r m á n y ú s z ó j a n a g y és f e c s k e f a r k r a k i v á g o t t . H a s a fürészes élű, o l d a l ­ v o n a l a i n e m l á t h a t ó k . H á t a olajzöld, fémfényű, a z o l d a l o k a r a ­ n y o s a n csillogók, ú s z ó s z á r n y a i t ü b b é - k e v é s b b é feketén p o n t o z o t t a k ; a vállon r e n d e s e n e g y n a g y és n é g y - ö t k i s e b b e l m o s ó d ó folt látható. — A v á n d o r a l ó z á n a k h a z á j a az E u r ó p á t k ö r n y e z ő

á l d o z a t o k a t s z e d n e k , előfordulnak u g y a n ezen á l l a t o s z t á l y b a n , de az í v á s k o r j e l e n t k e z ő b ő r k i n ö v é s e k n e m t a r t o z n a k idé, m e r t ezek a fürdés után lassanként eltűnnek. — B e f e j e z é s ü l felemlítem, h o g y a m é r g e s ikrájú m á r n a is e h ó n a p b a n í v i k :

Köslillő. (Lucioperca'YOlgensis).

Vándor alóza. (Alosa vulgáris).

tengerek, h o l meglehetős mélységben lakik. íváskor a j ó k o n diczióban levő m e g h í z o t t v á n d o r o k n a g y s e r e g e k b e v e r ő d n e k és a f o l y ó k b a v o n u l n a k . V á n d o r o l v a r e n d e s e n a víz felszínéhez k ö z e l ú s z n a k és a f a r k u k k a l való c s a p k o d á s u k által a disznór ö f ö g é s h e z h a s o n l ó zajt i d é z n e k elő. — M á j u s i h a l a k n a k azért hívják egyes o r s z á g o k b a n , m e r t r e n d e s e n e h ó n a p b a n j e l e n n e k m e g és i l y e n k o r n a g y b a n f o g j á k és megfüstölik. E g y p a p i költő n a g y b a n dicséri o k o s s á g u k a t , h o g y épen a b ö j t i i d ő b e n érkez­ n e k m e g , m e r t k e d v e z ő i d ő j á r á s k o r m á r április elején útra k e l ­ n e k . I k r á j u k a t k ö z e l a víz felszínére r a k j á k le és n e m s o k á r a lesovánj-odva és elerőtlenedve visszatérnek a t e n g e r e k b e . Húsuk, m e l y e t k ü l ö n b e n sem b e c s ü l n e k v a l a m i n a g y r a , ivás után e g y i d e i g c s a k n e m élvezhetetlen. — A 60 c m . hosszú és 1 5 - 2 5 k g . súlyú vándor a l ó z a a D u n a v í z h á l ó z a t á b a n c s a k r i t k a v e n d é g . Náiunk c s a k e g y e t l e n e g y p é l d á n y á t őrzik a n e m z e t i m ú z e u m b a n , melyet a Dunából — Budapest környékén — fogtak k i . U j a b b időben a z o n b a n H o r v á t - S z l a v o n o r s z á g b a n a z alsó D u n á b ó l , a S z á v á b ó l és a D r á v á b ó l is f e l j e g y e z t é k a s z a k b u v á r o k ezen é r d e k e s h e r i n g c s a l á d b e l i v á n d o r halat és épen azért f o g l a l k o z ­ t a m vele r é s z l e t e s e b b e n , h o g y felhívjam r á az é r d e k l ő d ő k f i g y e l ­ m é t . — N a g y hálára k ö t e l e z n é le intézetünket, k i e z e n fajt ne­ künk beküldeni k e g y e s v o l n a . V i z e k mellett l a k ó t i s z t e l t o l v a s ó i n k l e g k ö n n y e b b e n ú g y szerezhetnék m e g , h a m á j u s b a n figyelemmel kisérnék a hazatérő halászok zsákmányát, v a g y megkérdeznék tőlük, h o g y v a l a m i különös, előttük i s m e r e t l e n halat n e m f o g ­ t a k - e ? Ily m ó d o n n e m c s a k a vándor alózát, h a n e m m é g más, h a z á n k halfaunájára n a g y o n is t a n u l s á g o s fajokat is m e g lehetne szerezni. - Régibb hazai szakirodalmunkban ugyan gyakran o l v a s h a t j u k a h e r i n g e k n e k h a z á n k b a n való előfordulását. E z e n adatok azonban nem az alózára v o n a t k o z n a k , hanem halaink sSanyaró Vendeljére« a sugár k a r d o s r a v. gardára (Pelecus c u l t r a t u s ) , m e l y r ő l t u d j u k , h o g y t e n g e r i eredete daczára nálunk elég n a g y földrajzi elterjedéssel bír és a m a g y a r halvilágnak á l l a n d ó a l a k j a . — A milliókat j ö v e d e l m e z ő i g a z i h e r i n g ( C l u p e a harengus) m e l y b e s ó z v a l e g o l c s ó b b b ö j t i eledelünk és m e l y n e k h a l á s z a t á v a l A n g l i a , S k ó c z i a , N o r v é g i a és H o l l a n d i a p a r t j a i n e g y fél milliónál t ö b b ember e g é s z n y á r o n e l v a n f o g l a l v a h a z á n k v i z e i b e n m i n t b e t é v e d t v e n d é g sem fordul elő és egyes r é g i b b k ö n y v e i n k b e n t é v e s e n v a n felemlítve m a g y a r o r s z á g i elő­ fordulása. E t e n g e r m é l y é b e n t a r t ó z k o d ó taj, m e l y 9sak í v á s k o r k e r e s i fel a p a r t o k a t , h i h e t e t l e n m e n n y i s é g b e n a z É s z a k i v a g y Német tengerben, az A t l a n t i oczeán északi részében, ÉszakÁ z s i a ' é s É s z a k - A m e r i k a t e n g e r e i b e n él és az é d e s v i z e k b e n e m vándorol b e íváskor, s e m m i n t r o k o n a a z alóza, m e l y a F e k e t e ­ t e n g e r v í z é b ő l h a t o l fel e g y e s f o l y ó v i z e i n k b e n a g y e l v é t v e . A z említett k é t h a l f a j o n kívül m á j u s b a n a n e m e k b e n g a z d a g pontyféléink c s a l á d j á n a k s z á m o s faja fürdik. A z ívó p o n t y f a j o ­ k a t , különösen a k e s z e g e k e t , k e l é k e t , k o n c z é r o k a t , d o m o l y k ó k a t , g a r d á k a t , k ü s z e k e t és ö n ö k e t k ü l ö n ö s e n j e l l e m z i k t ö b b n y i r e fekete, m á s fajoknál k r é t a f e h é r v a g y v ö r ö s b ő r k i n ö v é s e k v a g y b ő r s z e m ö l c s ö k , m e l y e k o l y sűrűn l e p i k el a k i v á l ó a n szép nászr u h á b a n p o m p á z ó k e m é n y héjat, m i n t h a himlőben s z e n v e d n é n e k e z e n ívófélben levő » b a b o t á s « h a l a k . E s z e r e l m i p a t t a n á s o k n a k nevezhető bőrszemölcsök arra szolgáltattak alkalmat, h o g y a k ö z n é p h i s z i a h i m l ő j á r v á n y n a k pusztítását a h a l a k k ö z ö t t . T é v e s hitüket m e g e r ő s í t i még az, h o g y í v á s k o r c s a k u g y a n szá­ mos hal elpusztul. Járványszerű bőrbetegségek, melyek nagy

E verssel m a g y a r á z z a m e g az ö r e g F ö l d i J á n o s 1801-ben a fel­ vidék » t ó t k e c s e g é j é n e k « é r t é k é t , de figyelmeztet e g y ú t t a l ikrá­ j á n a k k á r o s voltára is. Vutskits György.

„Kgyéb állat mind jobb gyengén, Tsak a' Márna legjobb lia vén"

3. Rovarok. B e l e é r t ü n k t e h á t tudósításaink során a m á j u s b a , m e l y a júniussal e g y ü t t a 1'JSDgEÉ^ r o v a r é l e t d o l g á b a n a l e g é l é n k e b b időIBÍBiEssHt s z a k . A z idén már a c s e r e b o g a r a k esti d o n g á s a is t a n ú s á g o t f o g erről t e n n i a z o r s z á g e g y r é s z é b e n , különösen a z Alföldön. D e u t ó v é g r e is a c s e r e b o g á r c s a k egy faj, m e l y t ö m e g e s s é g é v e l és kártékonyságával imponál ug3 an a lai­ k u s n a k , de a t e r m é s z e t b ú v á r előtt m é g i s c s a k egy a s o k ezer á l l a t a l a k közül, melyeket persze jórészt cak az ő g y a ­ k o r l o t t a b b s z e m e bír m e g l á t n i . Öt épen ú g y érdekli a b o k r o k és fák t ö v é b e n e l r e j t ő z ő p a r á n y i k i s állat, m i n t a n a g y és zajos l e m e z c s á p ú a k , m e l y e k n a g y o b b föltünés k e d v é é r t röptükben az e m b e r f e j é n e k , a k ö l t ő s z e r i n t p e d i g »a falnak« is n e k i m e n n e k , és h a » n a g y o t k o p p a n v a « e l h a l l g a t n a k is e g y k i c s i t , h a l l g a t á s u k a m á j u s i ' s z e l l ő frissítő h a t á s a alatt n e m s o k á i g tart. — A bogarak különben a s z ó valódi é r t e l m é b e n u r a l k o d n a k a májusi r o v a r v i l á g b a n ; velük együtt m é g m e g l e h e t ő s s z á m m a l v a n n a k hemipterák (poloskák, k a b ó c z á k , l e v é l t e t v e k stb.) v a l a m i n t szitakötők és a b o g a r a k s z á m á v a l m a j d n e m v e t é l k e d n e k a legyek. — M i v e l a növények n a g y r é s z e m o s t v a n a t a v a s z i v i l á g s z e r v k é p z ő d é s k e l l ő köze­ pén, a z o r r m á n y o s b o g a r a k n a g y r é s z e b t l é j ü k is r a k j a petéit. A l'liynchites-iajok, b í b o r v ö r ö s , a r a n y o s , k é k és zöld s z í n e k b e n p o m p á z v a , m e g t á m a d j á k a g y ü m ö l c s f á k a t , t o p o l y f á k a t és e g y i ­ kük i a lihynchites betuleti) m e l y a l e v e l e k e t különösen s z é p szivarformára s o d o r j a össze, a s z ő l ő t i s ; de m i v e l u g j ' a n e z a faj a szőlő l o m b o s o d á s a előtt a k ö r t e f a k o r á b b a n fejlődő l e v e ­ leiből k é s z í t fészkeket, a s z ő l ő k e t m e g l e h e t ő s a l a p o s a n m e g ­ menthetjük a b a j t ó l , h a k o r á n h a j t ó k ö r t e f á k a t ültetünk b e l é j ü k és ezekről, a körtefa k i h a j t á s á t ó l k e z d v e , ö s s z e f o g d o s s u k a fényes zöld és k é k b o g a r a k a t , m i e l ő t t a s z ő l ő r e á t m e n n é n e k - A m a k ­ k o k a t megfúró fiaiaíiinus-fajok a tölgyfákon, a tölgyleveleket ö s s z e g ö m b ö l y g e t ő Attelabus, a pázsitfélékről n é h a a r o z s k a l á ­ s z o k r a is á t m e n ő hosszúszőrű fekete Henicopus hirtus (-pilosus), a v i r á g z ó T a m a r i x o n és a S p i r a e á k o n m e g j e l e n ő Anthrenusok, a m e l y e k álczái t o l l b a n és p r é m e k b e n élnek, a h a s o n l ó életmódú Altagen.us pellio, a v e l e r o k o n szalonnabogár (Dermcstes lardarius), a s o k f é l e növén3^en található suszterbogarak (Cantharis), az e r d e i fen3'ő p o r z ó s virágait, e m e l l e t t a v i r á g z ó S p i r a e - ' á k a t , a v e r e s g y ü i ü s s o m b o k r o t , de m é g a v i r á g z ó g a b o n á t is ellepő barnaszárnyú Omophlus lepturoidcs, a hónap végén lege­ lői a l a c s o n y n ö v é n j ' e k e t l á t o g a t ó ritkább t e s t v é r e a z Omophlus picipes, a gyümölcsfákon hemzsegő, zöldselyemben pompázó Polydrosus sericeus k u r t a orrmán3 ával, a v a d fákon és b o k r o ­ k o n j e l e n t k e z ő e g y é b zöld és m á s színű Phyllobiusés Polydrosus- faj o k , a szintén fűzöld Eusomus ovulum, a szilfán május -

-

v é g e felé f ö l b u k k a n ó Orchestes alni, m e l y e t a múlt é v b e n külön c z i k k b e n ismertettünk — m i n d e z e k többé-kevésbbé tömegesen jelentkező közönségesebb bogarak. U g y a n c s a k n a g y o b b társa­ s á g o k b a v e r ő d i k a v i r á g z ó r e p c z é n a f e k e t e c s í k ú , v é r v ö r ö s hon­ védbogár (Entomoscelis adonidis), mely e g y ideig a repczéből f a l a t o z i k és azután a földbe bújik nyári álmot a l u d n i . A répa­ földeken h e l y e n k i t sűrűn m á s z k á l n a k a c z u k o r t e r m e l é s r e t t e g e t t e l l e n s é g e i : a Cleonus sulcirosiris és punotiventris nevű n a g y , szürke o r r m á n y o s a k . A r o z s o k a t v i r á g z á s k o r h e l y e n k i n t milliárd­ j a i b o r í t j á k a »bundás« v a g y i s szürkeszőrű v i r á g b o g á r n a k (Epieometis hirta), m e l y , miután m i n d e n néven n e v e z e n d ő v i r á g o t , a g y ü m ö l c s f á k é t és o r g o n a b o k o r é t épen úgy, m i n t a m e z e i növényekét megrágta, most kedvet kap megkóstolni az ember »mindennapi k e n y e r é t « is — p e r s z e v i r á g á b a n . — A n a p m e l e g e k e r e s z t ü l j á r j a a z álló és folyó v i z e k e t , a m i m e g is l á t s z i k raj­ tuk, m e r t napról n a p r a v i g a b b sporto.t mutat L a m a r t i n e »szomorú eleme.« D e a m i t a m i szemünk c s u p a v i g s á g n a k lát, az v a l ó ­ j á b a n csupa, h á b o r ú : ü l d ö z é s és m e n e k v é s . A n a g y merülyök és álczáik a k i s e b b á l l a t o k a t , e z e k a m é g k i s e b b e k e t üldözik és e s z i k m e g . A csibor, m i n t m o n d j á k , b o g á r k o r á b a n , m á r v e g e ­ t á r i á n u s k o s z t r a a d j a f e j é t ; de fiatal k o r á b a n , már t. i . m i n t l á r v a , n e m a l e g s z e n t e b b életet éli. A k ö z é p n a g y Acilius, Colymbetes, Hydrous g é n u s z o k , a k i s e b b Aghbusok, a m é g k i s e b b és fajok­ b a n n a g y o n g a z d a g Hydroporusok mellett m í g egész lajstroma v a n a v i z e k b o g á r v i l á g á n a k . A futó bogarak kivált a h e g y v i d é ­ k e k e n tűnnek k i roppant formagazdagság dolgában. A nagy Carabus-ok mellett a k i s e b b Feroniák, Harpalusok, Ainarák, Calathusok, Chlaenius-ok, a n a g y o n a p r ó Bembidiumok külö­ nösen n a g y s z á m m a l k í n á l k o z n a k a g y ű j t ő k n e k . A K á r p á t o k i g e n é r d e k e s faja a Carahus Schcidlcri ; m é g p e d i g azért, m e r t ez m o s t v a n a t ö b b fajra v a l ó szétoszlás stádiumában ; annyiféle v a r i e t á s a v a n , h o g y m a j d n e m m i n d e n példány m á s - m á s színe­ zetű v a g y skulptúrájú. — A k u r t a s z á r n y ú Staphilinus-ok száz m e g százféle faja, a s z a b a d s z e m m e l a l i g l á t h a t ó k t ó l k e z d v e föl a t ö b b c e n t i m é t e r e s formákig, k i m o n d h a t l a n s o k a s á g b a n talál­ h a t ó k és a l i g h a g y n a k fönn e g y - e g y n é g y s z ö g m é t e r n y i területet annélkül, h o g y c s a l á d j u k n a k v a l a m e l y i k k i s e b b v a g y n a g y o b b k é p v i s e l ő j e ne s z e r e p e l n e o t t a n . — A z olajbogarak vagyis »nünükék>« ( e l s a t n y u l t , m a n d u l a s z a b á s ú szárnyfedőikkel,) nehéz­ k e s e n m á s z k á l n a k i d e - o d a ; n ő s t é n y e i k óriási p o t r o h a ezer és ezer p e t é v e l v a n tele. M i v e l á l c z á i k a méhfélék f é s z k e i b e n élős­ k ö d n e k , első p i l l a n a t b a n azt h i h e t n é a z ember, h o g y a s z e g é n y méhféléket e k k o r a petetömegből származó rengeteg parazita m é g k i is i r t h a t j a , m e r t h i s z e n m i n d e n n ü n ü k e p e t e e g y m é h g y e r m e k halálát j e l e n t i — elvbon. Szerencsére, a praxisban máské­ p e n m e g y a d o l o g és a n ü n ü k é k n e k m a g u k n a k is létük első pillanatától k e z d v e a n n y i v i s z o n t a g s á g g a l k e l l m e g k ü z d e n i ö k , h o g y abból a rengeteg petemennyiségből, m e l y egy nőstény p o t r o h á t kitölti, a l i g e g y - k é t e g y é n éri el a felnőtt k o r t , a t ö b b i m i n d elpusztul. í g y aztán átlag véve a nünükékből az évek során n e m lesz t ö b b , a m é n e k b ő l p e d i g — a h o l a z e m b e r i kéz n e m v á g j a útját m e g é l h e t é s ü k n e k — n e m lesz k e v e s e b b . — A l e v é l b o g a r a k (Chrysomelidac) r o h a m o s a n b u k k a n n a k föl az egész v o n a l o n ; nemcsak a nagy, félgömbös Chrysomelák, hanem a k i s e b b , k a r c s ú b b fajok is. A z a b - és árpa-földeken p l d . a vetés fehérítő bogár (Lema mclanópus) foltonkint nagy csalá­ d o k b a v e r ő d i k össze p á r z á s és p e t é z é s v é g e t t . A v e l e r o k o n spárgabogarak (Crioceris asparagi, 12-punctáia, 14-punctata., o-punciata.) e l l e p i k a S p á r g á t , m i h e l y t a földből k i d u g j a a fejét. M o s t k e l l e z e k e t m i n d e n n a p i r t a n i , m e r t álczáik k ü l ö m b e n n a g y k á r t t e s z n e k a n y á r folyamán. — A z o k b a n a f e n y v e s e r d ő k b e n , h o l a szúfélék s z o k t a k bajt o k o z n i , az e r d é s z e k m o s t v á g j á k a » f o g ó f á k « - a t ; v a g y i s ledöntettek b i z o n y o s számú fenyőtörzset, m e l y e k n e k száradáskor keletkező erősebb g y a n t a i l l a t a odacsa­ l o g a t j a a s z ú b o g a r a k a t , ú g y , h o g y épen e l e d ö n t ö t t t ö r z s e k b e r a k j á k m a j d p e t é i k e t ; aztán k ö n n y ű s z e r r e l m e g s e m m i s í t h e t ő k . — V a n s o k e g y é b e r d ő r o n t ó b o g á r is i l y e n k o r : P i n u s - o k o n a k é k Magdalisok, s ő t h e l y e n k i n t a r o z s d a v ö r ö s Magdalis rtifa is, v a l a m i n t a r e t t e g e t t f e n y ő e l l e n s é g e k közt első r a n g ú szerepet v i v ő Pissodes és Hilobius o r r m á n y o s a k . U g y a n e b b ő l a család­ b ó l a z Otiorrhynohus-ok f a j g a z d a g g é n u s z a tűlevelű és l o m b o s e r d ő k b e n oszlik m e g ; az Otiorrhynchus irritans kárpáti előh e g y e i n k b e n a l o m b o s fákat n é h a millió s z á m r a l e p i e l , m í g a tűlevelű ö v e k b e n a z O. niger és a hazánk s p e c z i a l i t á s á t a l k o t ó C. corvus s z e r e p e l n e k . — A b ü k k f á k a t az Orchestes fagi nevü u g r ó o r r m á n y o s , az é g e r f á k a t az Agelasiiea alni -nevü k é k l e v é l ­ b o g á r t e s z i csúffá. A r ó z s a v i r á g z á s á v a l m e g j e l e n n e k a n a g y , a r a n y o s z ö l d rózsabogarak {Cetonia aurata és r o k o n a i ) , m e l y e k a b o d z a f a v i r á g á n a k is n a g y k e d v e l ő i ; s o k s z o r a z o n b a n i g a z i r a j z á s u k j ú n i u s b a húzódik át. — A ezinezogó bogarak (Cerambicidae) f ő é v a d j a m é g n e m a május ; m i n d a m e l l e t t a k a d n a k m á r ,

kivált k i s e b b fajok, a Phytoecia, Strangalia és m á s n e m e k b ő l ; a g y ü m ö l c s f á k o n g y a k o r i p a r á n y i Tctrops praeusiá-nak meg épen a május a f ő h o n a p j a . — A börZe-félék már s z o r g a l m a s a n r a k j á k petéiket, sőt álczáikkal is sűrűn t a l á l k o z u n k ; a h a s z n o s héipetlyes böde g y í k forma, k é k e s s z ü r k e , narancsszín foltos álczáj á t k ü l ö n ö s e n z a b földeken f o g j u k t ö m e g e s e n s ü r g ö l ő d v e látni. — A reczésszárnyi'iak és egyenesszárnyúak rovarrendjei már k e z d e n e k kifejlődött formákban m u t a t k o z n i ; l e g n a g y o b b rész­ b e n szitakötők, különösen m á r n a g y o b b fajok is, t o v á b b á a tegzes r o v a r o k , (í'iirv-garieá-félék), m e l y e k ú g y röpülnek, m i n t a lepkék és a m e l y e k á'.czái v i z e k b e n , összeszőtt n ö v é n y - v a g v k a v i c s d a r a b o k b ó l készült c s ö v e k b e n élnek. A sievenyakú legyek* ke), m e l y e k a z o n b a n n e m l e g y e k , h a n e m r e c z é s s z á r n y ú a k , t o v á b b á az a r a n y s z e m ű , fátyolszárnyú, k e l l e ­ m e t l e n s z a g ú , zöld Chrisopákkal sűiün találkozhatunk, kivált ott, a h o l s o k a levélte ű, m i v e l h o g y e z e k r e vadásznak. A méhek, darazsak (hymenopterák) rendjéből a május h ó n a p külö­ nösen s o k levéldarazsai h o z ; az Alföldön a z o n b a n a r á n y l a g k e v é s v a n belőlük, m e r t főképen a n e d v e s klíma l a k ó i . A z e r d é s z e t r e különösen a Lophyrusv a l a m i n t a L r r f a - f a j o k fon­ t o s a k ; e r d e i - f e n y ő ü l t e t v é n y e i n k b e n is előfordul a p o m p á s a c z é l k é k testű és v é r v ö r ö s fejű L. erythrocephala és a f e k e t e s á r g a L. stellata. K é r t e i n k b e n körtefára a L. pyri, b a r a c z k f á k r a p e d i g a L. nemoralis r a k j a p e t é i t ; a m a n n a k álezái s á r g á k és n a g y , h á l ó f o r m a f é s z e k b e n 40—50 él együtt. — A r e p e z é r e v e s z e d e l ­ m e s Athalia spinarum a r ó z s á k a t á l c z a a l a k b a n rontó Ilylctoma rosae és pagana, a t o p o l y f á k a t k o p a s z t ó Trichiocampus viminalis és m é g s o k m á s száz levéldarázsfaj m u t a t k o z i k a külön­ féle n ö v é n y e k e n . V a n n a k köztük n a g v fajok i s , például a fűzfákon fejlődő Clavcilaria amerináe és a Cimbex-ek. A z u . n . Uroccridák v a g y i s fádarazsak családjából gazdáinkat a kis gabona­ darázs v a g y szalmadarázs {Cephus pygmaeusj érdekli. E z a z oldalról ö s s z e l a p í t o t t testű k i s állat j ó f o r m á n csak m á j u s b a n r a j z i k szántóföldek m e l l e t t n ö v ő k u t y a t e j e n , v a d s p á r g a v i r á g o n és k e r e s z t e s v i r á g ú a k o n . A n ő s t é n y a g a b o n a s z á r b a tojja petéit és a z á l e z a g a r á z d á l k o d á s á t ó l a g a b o n a megfehéredik és le is törik. U g y a n i t t s ü r ö g a z o n b a n a l'achymerus cálcitrans nevü fürkésző darázs i s , m e l y b e n n e élősködik. M i n d i g n a g y o b b számmal j e l e n ­ nek m e g a virágporgyűjtő méhek, melyekről már mult havi s o r a i m b a n s z ó l o t t a m . A m á j u s elején v i r á g z ó o r g o n a b o k r o k , Ioniczerák, m a j d i s m é t a b o r b o l y a b o k r o k százezreit c s a l j á k m a g u k h o z a k i s e b b - n a g y o b b A p i a r i á k n a k , m e l y e k k ö z t család­ j a i k óriásai, a Xilocopák és d o n g ó m é h e k (Bombu's) nőstényei a l e g h a t a l m a s a b b a k . Alföldünkön n é h a elénk b u k k a n i k v a l a m e n y n y i ö k l e g n a g y o b b és l e g s z e b b faja._ a fölül b á r s o n y o s a n s á r g a és rózsaillatú Bőmbus fragrans. É r d e k e s a Teiralonia grandis is, m e l y n e k hímjei, m i n t e g é n u s z v a l a m e n n y i fajánál, o l y a n hosszú c s á p o k a t v i s e l n e k , m i n t a b o g a r a k közt a e z i n e z o g ó k . D e a p a r a z i t a d a r a z s a k (Iehneumonidák, Braconidák és Chaleis-félék) sűrűn k e z d e n e k m u t a t k o z n i . A h o l k u t y a t e j virágzik, ott t u c z a t s z á m r a kerülnek b e l e h á l ó n k b a . A z aranydarazsak l e g k ö z ö n s é g e s e b b faja az érezszínű, k é k v a g y zöld hátú és b í b o r ­ v ö r ö s p o t r o h ú Chrysis ignita is m e g j e l e n i k m á r ' m á j u s b a n . — A h a n g y á k s z á m a n ö v e k s z i k , m e r t a m é g áprilban n e v e l t álczákb ó l m o s t m á r kifejlődött példányok k e r ü l n e k napvilágra. A g y i l ­ k o s darazsak i g a z i évadja m é g n e m é r k e z e t t m e g ; de e g y e s fajok, például a v ö r ö s r o v á t k o s p o t r o h ú Pompilus viaticus, v a l a m i n t a t a r k a Ceropales maeulata e g y é b f a j o k k a l együtt, m e g j e l e n n e k . — A legyeknek a május l ő h ó n a p j u k . N e m a házi l é g y n e k , hanem a s z a b a d b a n é l ő k n e k . A k i e v v e l a r e n d d e l f o g ­ l a l k o z i k , e h ó n a p b a n tehet szert l e g n a g y o b b zsákmányra. A s o k Anthomyia Spilogaster, Hydrotaea, Cyrtoneura, Agromyza, Bibio, Empis, stb. m i h e l y t v a l a m i ligetbe belépünk, lépten n y o m o n fölröppenik e l ő t t ü n k . K a r c s ú b b és v a s k o s a b b Therevák, apró, fekete s z á r n y ú Sciárák, az »óriás-szúnyogok« (Tipula), könnyen lehulló l á b a i k k a l , k i m o n d h a t a t l a n e g y é n s z á m b a n j e l e n t k e z n e k n é m e l y é v b e n . A z élősködő legyek, m e l y e k álezái m á s r o v a r o k ­ b a n n ő n e k föl, a z é v e g y i k s z a k á b a n s e m t a l á l h a t ó k o l y n a g y számban, m i n t m á j u s b a n . A » h e r n y ó l e g y e k « ( T a c A i n á - f é l é k ) , m e l y e k álezái k ü l ö n ö s e n l e p k e h e r n y ó k b a n p a r a z i t á s k o d n a k , m i n ­ d e n fán és b o k r o n , a h o l h e r n y ó k v a n n a k , k é s z e n v á r j á k a z a l k a l m a s p i l l a n a t o t , h o g y á l d o z a t u k b ő r é r e e g y - e g y petét c s e m ­ p é s z s z e n e k . V a n n a k köztük n a g y , föltűnő fajok, m i n ő k a virágzó b o r b o l y a b o k r o k o n l a k m á r o z ó Echinomyia fera és tesselata; a z előbbi húsvörös, az u t ó b b i p i s z k o s s á r g a potrohú. A c s o d á l a t o s formájú, k é p ü k ö n h ó l y a g o s á l a r e z o t viselő Conops-íé\ék, melye­ k e t a l a i k u s d a r a z s a k n a k tart, u g y a n i t t s e t t e n k e d n e k . A g a l a ­ g o n y á k és g y ü m ö l c s f á k k ö z e l é b e n ólálkodik az Exorista vul­ gáris, m e l y n e k s z ü r k e r u h á j a n e m i s árulná e l , h o g y pillangók b á b j a i t , péld. a g a l a g o n y a p i l l a n g ó é t , m e l y e hó v é g e felé b ő v e n l e s z t a l á l h a t ó , ette m e g á l e z a k o r á b a n . P e d i g o l y a n , m i n t v a l a m i

k ö z ö n s é g e s házi l é g y ! — A g a b o n a f ö l d e k e n milliárdjai k e l n e k k i a czitromsárga gabonalegyeknek (Clilorops) és a fekete fritlegyeknek (Oscinis frit és pusilla) ; mindkettő p a r á n y i légy, de különösen az u t ó b b i n e m n a g y o b b a balhánál. K u t y a t e j e n , e g y é b v a d v i r á g o k o n , a Ghlorops-okat fákon és b o k r o k o n is látja annak a szeme, a k i h o z z á s z o k o t t már az 'üyen a p r ó s á g o k n é z é s é h e z . — A lepkék f a u n á j a k e z d élénkülni, de azért m é g m i n d i g n a g y o n f a j s z e g é n y a k ö v e t k e z ő h ó n a p o k é h o z képest. A n n á l t ö b b a z o n b a n a h e n r y ó ! C s a k a z e r d e i t ö l g y e k e t , kivált a n a p o s , m e l e g h e l y e n állókat k e l l m e g n é z n ü n k , v a g y m e g r á z ­ n u n k és h u l l a n a k , m i n t a z e s ő s z e m e k . Í g y áll különben a d o l o g a t ö b b i n ö v é n y n a g y o b b részével is. V a n a z o n b a n a m á j u s n a k l e p k e n e v e z e t e s s é g e i s : a nagy pávaszem (Sáturnia pyri); most fejti k i pompás szárnyait a fiatalság n a g y ö r ö m é r e . M á s szövő l e p k é k is a k a d n a k ; például az é r d e k e s Aglia tau, a n a g y o n r i t k a Urópus ulmi és Hybocampa Milhauseri; k e v é s b b é ritkák a Dasycbira, Noiodonta, Ldphopteryx, l'terostoma, Hárpia, Phalera, Drespaua és Spilosoma n e m e k b ő l valók. A z ú g ó pillék m é g i g e n g y é r e n m u t a t k o z n a k , itt-ott a Sphinx ligustri, a Deilephila euphorbiae, galii, de különösen a Porcelhis; és b o l d o g a z a k e z d ő l e p k e g y ű j t ő , k i n e k hálójába keiül a zöld Pterogon Proserpina. A k a d n a k m á r átlátszó szárnyú »darázspillék« is a Sesia-nemből. A n a p p a l i pillangók faunája n a g y ­ részt Vanessákbol, a káposztapilléből és r o k o n a i b ó l , n é h á n y k é k k i s Lycaenából és a gyön^ örű hajnalszárnyú pillangóból (Anthocharis cardamines) kerül k i . A g y ö n g y h á z p i l l é k e g y k i s e b b faja, a k ö z ö n s é g e s Latonia föllép e hóban. A bagoly­ pillék (Noctuidae) l e g n a g y o b b g é n u s z á b ó l , t. i . az Agrolis-okból m é g e h ó b a n a l i g a k a d v a l a m i ; de a szintén g a z d a g ikfainestfra-nerh számos faja májusi állat. U g y a n c s a k m o s t jelent­ k e z i k t ö b b Hadcna-, Dianthoecia-, Cucullia-, Plusia-, Leucanium-, Euclidia-ía] és az érdekes színezetű Bomolocha forítis, A z araszoló pillék és a molyok n a g y c s o p o r t j a i , úgy m i n t a b a g o l y p i l l é k , főleg júniustól találhatók ő s z i g . •— A hemiplcrák közül a poloskák és k a b ó c z á k , m e l y e k kifejlődött a l a k b a n telel­ tek k i , m o s t már j ó r é s z t l e t o j t á k p e t é i k e t és álczáik b e v o ­ n u l n a k a t e r m é s z e t s z í n t e r é r e ; de v a n n a k o l y a n o k is, péld. a káposztapoloskák \Strachia}, m e l y e k m é g csak most párzanak. U j a b b formák gyanánt különösen a lágytestű Capsidák jelent­ k e z n e k , m e l y e k a gyűjtő b o s z ú s á g á r a g y e n g e érintésre is e l h u l ­ l a t j á k l á b a i k a t . A levéltetvek m o s t élik a r a n y k o r u k a t ; az á k á c z f á t ó l k e z d v e (Aphis laburni) a rózsáig (Aphis rosae\ a r e p e z é t ő l k e z d v e (Aphis brassicae) egész a t a k a r m á n y r é p á i g (Aphis papaveris) a m a g a s és a l a c s o n y n ö v é n y e k j a v a el v a n látva a m a g a Aphidái-val. — D e nini! mintha megrázkódott volna a tollam . . . — M i bajod én édes t o l l a m ? T a l á n f á z o l ? — F á z o m , édes g a z d á m ! — M i t ő l fázol k e d v e s t o l l a m , m i k o r épen a szép m á j u s ­ ról i r u n k ? — H á t n e m t u d o d , ó én j ó g a z d á m ! h o g y v i l á g b ö l c s Falb ur májusra európai havazást jósol ? B i z o n y m é g fölsü­ lünk a m i rovartudósításunkkal — H m ! E z b i z o n y baj. N e m is g o n d o l t a m rá. C s a k u g y a n , v i r á g v a s á r n a p j á n térdig gázoltunk a h ó b a n . N o , de a k ö z m o n ­ dás a z t m o n d j a : »Egy fecske n e m h o z m é g tavaszt*?, és í g y talán egy F a l b szintén n e m csinál m a j d telet májusban. De b á r h o g y a n üssön is be a z idő, a m i lelkiismeretünk tiszta, m e r t m i szép májusról beszéltünk. H a havas m á j u s lesz, a m i o k o s közönségünk tisztában lesz a d o l o g g a l és n e m is s z i d h a t mást, m i n t i d ő j ó s l ó F a l b urat, a k i ú g y elvadítja az időjárást. Sajó

Károly.

Apró közlemények. Madártani jegyzet. A n a p o k b a n e g y hím csíkosfnrktövű bagolyhéja ( C i r c u s m a c r o u r u s ) kerülvén állattani laborató­ r i u m u n k b a k i t ö m é s végett, m e g t e k i n t é s e k o r feltűnt n e k e m a n n a k b u c z k ó s a n kiálló, s z o k a t l a n u l t e l e t ö m ö t t b ö g y e , a m e l y b i z o n y á r a v a l a m i j ó l a k o m á r ó l tett t a n ú s á g o t , m e l y e t a m a d á r valószínűleg k e v é s s e l m e g l ö v e t é s e előtt k ö l t h e t e t t el. F e l b o n t a t v á n a m a d a r a t , a b b a n n e m k i s c s o d á l k o z á s o m r a 13 a z a z tizenhárom darab j ó k o r a n a g y s á g ú gyíknak a testét találtuk, m é g p e d i g a farkakat külön a g y o m o r b a n és az előrészeket is külön m é g a b e g y b e n . A miből azt lehet k ö v e t k e z t e t n i , h o g y a b a g o l y h é j á n a k ez a faja a prédául ejtett g y í k o k n a k előbb a farkát szakítja el s n y e l i le s csak azután kerít sort a t e s t é r e i s . G y í k o k o n kívül m á s tápláléknak n y o m a sem v o l t a m a d á r b a n ; miért is a l i g ­ h a n e m ez k é p e z i t á p l á l é k á n a k fő v á l a s z t é k á t , a m i b ő l k ö v e t k e z ­ tetni lehet a r r a a n a g y pusztításra, m e l y e t e z e k b e n a kiválóan

hasznos állatokban tesz csak e g y e t l e n i l y fajú m a d á r is nyári i t t a r t ó z k o d á s a ideje alatt. N a p o n t a u g y a n i s c s a k 10 és n e m 13 g y í k o t véve alapúi, ez e g y hónap e l f o r g á s a alatt 1 0 X 3 0 0 elpusz­ tított g y í k o t j e l e n t ; — a m a d á r nyári i t t a r t ó z k o d á s a idejéül p e d i g c s a k G h ó n a p o t v é v e f e l : a z ezidő alatt áldozatul esett g y í k o k s z á m a épen 3 0 0 X 1 8 0 O d a r a b n a k felel m e g . T e k i n t e t b e v é v e a z o n b a n a z t a r o p p a n t f a l á n k s á g o t , m i t e m a d á r a g} íkokk a l s z e m b e n tanúsít (ha m á r eg}'etlen falatozásához 13 g y í k r a v o l t s z ü k s é g e !) v i l á g o s , h o g y a m o n d o t t idő alatt e l e m é s z t e t t g y í k o k s z á m á n a k b á t r a n a dufláját, s ő t fészkelés idején (midőn fiai v a n n a k a m a d á r n a k ) , a h á r o m s z o r o s á t is v e h e t j ü k ; a m i m i n d e n e s e t r e o l y r e k o r d , minőt a l i g h a s o k »féregirtó« i n d i v i d u u m képes f e l m u t a t n i . Lakatos K.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK. B . M . Arad. Ö n p a n a s z k o d i k a m a képeslap k i a d ó h i v a t a ­ lának eljárása ellen s m i n k e t k é r fel e d o l o g r a n é z v e v é l e m é ­ nyünk nyilvánítására. M i ezt s z í v e s e n megtesszük, de sajnos, n e m a d h a t u n k önnek i g a z a t . A z előkelőbb lapoknál u g y a n i s bevett szokás, h o g y az előfizetés l e j á r t a után se szüntetik be a lap küldését az előfizető r é s z é r e . E z a z o n b a n n e m e r ő s z a k o s k o ­ dás, h a n e m csupán e l ő z é k e n y s é g : udvariassági t é n y a lap kiadó­ h i v a t a l a részéről a lap k ö z ö n s é g e v e i s z e m b e n . M á r m o s t a b e v e t t szokáshoz képest, h a a z előfizető t o v á b b is t a r t a n i a k a r j a a l a p o t : ez esetben v a g y h a l l g a t a g o n e l f o g a d j a a p é l d á n y o k a t t o v á b b i s , v a g y p e d i g legfeljebb már a második számnál visszaküldi a kiadóhivatalnak, jelezve, h o g y nem fogadja el — s e z z e l a d o l o g r e n d b e n v a n . D e h a elfogadja n é h á n y példá­ n y o n túl is a l a p o t , illetőleg n e m utasítja v i s s z a . — a k k o r m á r m i n t e g y h a l l g a t a g o n dokumentálja e tényével, h o g y t o v á b b is a l a p előfizetője óhajt m a r a d n i , m e l y esetben a lap előfizetési dijáért eg}' művelt e m b e r l e g a l á b b is moraliter felelős. — E h h e z k é p e s t t e h á t tessék csak kifizetni a m a lap kiadóhivatalá­ n a k m é l t á n y o s és j o g o s k ö v e t e l é s é t . H o v a lennénk, h a a hátra­ lékos »előfizetőknek« e g y n e g y e d , v a g y pláne félév múlva (!) j u t n a csak eszükbe a lapot, m i n t »meg n e m rendeltet«, v i s s z a ­ utasítani s ilyképen kibújni a k a r n i a fizetés k ö t e l e z e t t s é g e a l ó l ! E g y é b i r á n t i l y e n , l e g a l á b b is furcsának n e v e z h e t ő e l j á r á s t a m i művelt, j e l l e m e s m a g y a r k ö z ö n s é g ü n k n é l n e m i g e n t a p a s z t a l ­ h a t n i s hála Is)ennek, a m i lapunknál i l y esetek c s a k n a g y o n kivételes esetben merülnek föl. B . J . H.-M.-Vásárhely. A fekete rigó n e m csak c s e r j é ­ k e n , de kivételes esetben földön is fészkel. T á p l á l é k á t tavasz és n y á r folyamán t ö b b n y i r e c s e r j é k és fák alatt b u j k á l v a a földön keresi. H . F . Lamacs. A hím és nőstény e r d e i s z a l o n k a m e g k ü ­ lönböztetéséről c z i k k e t f o g u n k közölni. D . T . Bécs. L a p u n k j e l e n é v f o l y a m á h o z is készíttetünk b e k ö t é s i t á b l á k a t , sőt máris e l f o g a d u n k rá előfizetéseket 1 forint­ jával, m e l y kiadóhivatalunkhoz küldendő be. K . O . f. erdész úrnak. Kérjük a süket- és nyirfaj dókat l e h e t ő l e g nyuzatlanúl és f e l b o n t a t l a n u l b e k ü l d e n i ; í g y s o k k a l a l k a l m a s a b b a k a kikészítésre. Telivér Setter k ö l y k e k , 8 hetesek, törzskönyvük d i r e k t e M r . L a w a r a k t ó l l e s z á r m a z o t t ; az a l o m b a n csak 3 h a g y a t o t t , tehát i g e n erősek, szép b l u e - b e l t o n o k és e g é s z s é g e s e k . K a p h a ­ t ó k 60 írtjával. B ő v e b b e t C r a u s G é z a v á r m e g y e i erdőgondnok­ nál N a g y - S i n k e n , E r d é l y . U g y a n e z e n vérből e g y i y é v e s nős­ tény, m á r b e v e z e t v e , 120 írtért. ;3—3) Angol vizsla, 1 é v e s , kitűnően idomított, e l a d ó . N a g y ­ szerűen a p p o r t i r o z bárminemű v a d a t vízen és szárazon. T e l j e s perfektségéről a tulajdonos kezeskedik. C z i m a szerkesztőség­ ben. (1 — 1) A. Fritsch-íé\e n a g y m a d a r a s k ö n y v , s z ö v e g k ö n y v v e l és p o m p á s fóliáns m ű l a p o k k a l , m e l y e k e n a z összes európai m a d a ­ rak élethűen á b r á z o l v a v a n n a k , eladó. B ő v e b b e t a szerkesztő­ ségben. Eladó fegyver. E g y J. Springer-féle 16-os kaliberű v a d o n u j L a n c a s t e r - v a d á s z f e g y v e r 160 frt.-ért eladó ( v é t e l á r a 2b0 frt v o l t ) . P o m p á s díszmunka, a r a n n y a l k i r a k v a , r e m e k vésés­ sel, l e g f i n o m a b b a n g o l c r o l l é d a m a s z t c s ö v e k k e l . C s a k i s a vadá­ szat f e l h a g y á s a m i a t t a d a t i k e l . B ő v e b b e t a s z e r k e s z t ő s é g b e n . Diezel-Mika-íé\e : «Az apróvad vadászatai czimű m u n k a k a p h a t ó i n t é z e t ü n k b e n 10 frt-ért. Rák eladás. Hires zalai tenyészrákok százát 3 forint­ jával és a megfelelő csomagolási és postaköltségekért szállít: Fischer Izidor, Zala-Egerszegen. 2

nyal,

Rövid utasítás a kitömésre szánt állatok beküldéséhez, A friss

falra

egyszerű

függesztve,

csak

v a g y díszesebb

faágon,

sziklán stb.),

a

fejét,

állványnyal,

azért

kérjük

az

k i t ö m é s r e szánt á l l a t o k l e h e t ő l e g

erre v o n a t k o z ó k a t nekünk m i n d i g l e h e ­

állapotban,

tőleg

nyúzatlanúl, h ú s o s t ó l ­

mindenestől, küldendők nagy

szóval

e l ő k é s z í t é s nélkül

b e intézetünknek.

emlősök

(u. m .

Csakis a

farkas,

pontos Ó

CS

vattával

szítés

de

nem

semmiféle

más

szükséges. —

együtt

Ő

CS

É S KIR.

beküldőit,

és olvasható

hogy

czimüket

utolsó

p o s t a , vasúti á l l o m á s ) k ö z ö l j é k velünk, h o g y a z á l l a t o k a t , h a e l k é s z ü l t e k , fenn­

FENSÉGE

a k a d á s nélkül

visszaküldhessük.

Kisebb

8-10

JÓZSEF ÁGOST FŐHERCZEG

lehet

KAMARAI SZÁLLÍTÓJA

teletömni,

expediálásával

FF.NSÉQE

FÓHERCZEG

UDVARI SZÁLLÍTÓJA.

h a g y a n d ó k . A m a d a r a k c s ő r é t és t o r k á t vagy

É S KIR.

JÓZSEF

k i ; e l l e n b e n az a p r ó b b a k f e l b o n t a t l a n u l

kóczczal

állat

K é r j ü k az állatok

vadkan,

őz, z e r g e , m e d v e , szarvas) z s i g e r e l e n d ő k

esetleg

az

megírni.

előké­

ö

KIR,

nagyobbak

FENSÉGE

FERDINÁND BOLGÁR FEJEDELEM

H a véresek

állatok

gyobbak

nap

alatt,

2—3 hát alatt és a l e g n a ­

1—2

hónap

alatt

készülnek

ÜDVARI SZÁLLÍTÓJA

az

állatok, az nem baj,

mert

előtt úg3'is m e g l e s z n e k nagyobb állatokat

kitömés Ö

mosva. — A

z e b b e k e t ) vasúton g y o r s á r ú k é n t , a k i s e b ­

c z é l j á r a lehet kokat,

használni

a kisebbeknél

Csomagolás ládákat,

vásznat,

a

m i n t a szállítólevélre

írni : »Friss Ha

állat

az állatok

Czélszerű

nyáron sem r o m l a n a k

Megkönnyíti k e l l ő időben kívánja

munkánkat

az,

ha

állatját

a

tulajdonosa

m e t n i (ülve, állva, repülve,

kitö­

A

A

Vallás-

veloslliryi

JCitömött

állatok,

biológiai

kitömések

ejtett

és

Közoktatási,

MInistoriumok

a és

Szókos Főváros Tanácsának

mellett több év­ hibátlanul. külön

lehetőleg

jutá­

úgy hogy mindenki

küldheti

vadját,

intézetünkbe

különösen

az

d e k o r á c z i ó ú l felhasználható kitömés

oly

el­ szép

madarakat,

végett.

R é s z l e t e s e b b f e l v i l á g o s í t á s s a l és ár­ j e g y z é k k e l szívesen

szolgálunk

a z ér­

deklődőknek.

FöldmiBudapest

Sirtézetünkben kaphatók:

ajánlásai..

Gyűjtő- és preparáló-eszközök, kézi nagyítók,

A M N Múzeum é s Európa elsőrangú aiuiíumalualt szillltója.

csoportok,

vadásztrofeák, állatfejek,

árait

számítjuk,

bizalommal

zsákmány-

:

igentartósan

utasítást a d t u n k k i .

Legmagasabb és magas elismerések.

9ntézetünkbcn k é s z ü l n e k

gondos­

el, de

H o g y miképen kezelendők, arról

Budapest, 1392: arany-erem.. Debreczer.,1894: elsör. állami érem. Leipzig, 1894: díszoklevél, Lemberg, 1894: elismerő oklevél, Zenta, 1895: első arauy-érem, Moszkva, 1896: e. ezüst-érem, 3ndapest, milL kiáll., 1398 : 2 érem, Lüdenscheid, 1897: ezüst-érem, Brüssel, 1897: arany-érőm.

megtudjuk, h o g y miképen

állatok kivitelben,

t i z e d e n át is m e g m a r a d n a k

nyosán

a

készült

és nagy

készíttetnek

is. C z é l s z e r ű k e z e l é s

útközben.

vannak veszélyeztetve.

meg.

h o g } ' művészies

természethűséggel sággal

szerkesztősége és Kiadóhivatala.

C s a k ha n a p o k i g hevernek előbb, akkor

rongálódnak

intézetünkben

nemcsak

„A TERMÉSZET"

forró

úton n e m Az

D r . L E N D L A D O L F <-

TANSZERKÉSZITŐ INTÉZETE.

rá­

ke­

még

meg

az

U t D Á P K I Í T , II.. D O N Á T I - C . 7.

állapotban

rülnek a p o s t á r a , r e n d e s e n

küldetnek olyformán c s o m a g o l v a , hog}-

EBEPAItATOKIUIIA

úgy

kitöntésre«. friss

F E N S É G E

műegyetemi niagáutuiar. ltep. kCzepiak. tanür, u in. nemz. i f : ; ,• ,.i volt Uaztviaelűj*, iiárooe bel- es ItOlf. egyesület U n L , űrök, >..iasttm. v. rendes tagja

vastag

katulákat.

csomagra,

^

zsá­

papirt vagy

KIR.

FÜLÖP SZÁSZ-COBURG-GOTHAI HERCZEG 8 2 á 11 i l o J a

(10 kgrm.-nál nehe­

beket postán kell feladni.

el, a m i r e azután t u l a j d o n o s a i k n a k v i s s z a ­

. ss

m ikroszkop

ok,

egyszerűbb és legkitűnőbb kivitelben stb."»

dekorációk é s vadászati dísztárgyak,

készülékek, természetrajzi

akváriumok és akváriumba való állatok.

gyűjtemények,

csontvázak, anatómiai modellek.

papirmaché-készltmények, spiritusz-preparátumok, KONZERVÁLT TENGERI ÁLLÁTOK,

íotarpjtemények, tojás- és csiga-gyűjtemények, növénytani preparátumok, virág-,

gomba-,

gyümölcs-minták,

herbáriumok, ásványtani gyűjtemények stb. Jlluzeumi

A G A N C S O K , A z intézet dr. L E N D L A D O L F s z e m é l y e s v e z e t é s e alatt áll é s az ő n e v é r e —

BUDAPEST,

II.,

DOfíÁTl-U.

c z í m e z e n d ő k az ö s s z e s vasúti é s postai levelek, pénzutalványok, táviratok stb.

7. —

szállítmányok,

Az árak jutányosak; a kivitel gondos. árjegyzékeket, nagyobb gyűjteményei? összeállításáról költségvetéseket, terveket küldünk érdeklődőknek.

felszerelései;,

Szakszerű tanácscsal szolgálunk mindenkinek szívesen.

Nagyszabású

állatokat, agancsokat, gyűjteményeket determinálásra e's

gyűjteményei?.

megbecsülésre.

Elvállalunk

—= 1K1HH35 GYÚJJTEM1BWYEK. KÖNYVEK: FRIVALDSZKY, Aves Hungáriáé .• . . KOHAUT, Madármeghatározó . . . LAKATOS, Termesz, és Vadászképek „ Vadászati és Madár. Emlék. 3.— frt „ Vadászhit . . . 2.— frt „ Nappali orvmad. 1.50 frt „ A császármadár és vadászata 1.— frt LENDL, Könyv az állatok kitöméséröl . . . .1.50 frt THANHOFFER, A mikrosz­ kóp . . 3.60 frt ÚTMUTATÁS a természet- ' rajzi gyűjtemények gondozásához- .• . 50 kr.

»A Természet* szerkesztősége és kiadóhivatala: Budapest, H., Donáti-utcza 7. dr. Lendl Adoll intézete. 2052.99. Nyomatott Markoviig éa Garainál, Budapest, Lázár-utcza 13.

1.50 frt 2.— frt 2.— frt