Állattani, vadászati és halászati folyóirat

Szerkeszti és k i a d j a :

tik L E N D L „A Természet" előfizetési

Állattani, vadászati és halászati folyóirat.

Budapest,

egy évre 6 k o r o n a ; díszes bekötési

tábla hozzá 2 korona.

M e g j e l e n i k m i n d e n h ó 1-én ó s 15-én.

ADOLF.

II.

k e r . , D o n a t i - u t c z a 7. sz.

családért való áldozatkészség, szubordináczió, össze­ tartás, rendszeretet — mind olyan jelenségek, melye­ ket nemcsak a magasabb, hanem az általában alacso­ (Vége.) nyabbaknak tartott állatok körében is (méhek, hangyák) Ha már erről a thémáról beszélünk, vegyük megtalálunk. Sőt a közérzés, a fegyelem, a közjóért tollúnk alá a legtöbb ember életkörét. Az emberek való áldozatkészség a hangyák és méhek körében legnagyobb részének élete még napjainkban is csak még nagyobb mértékben nyilatkozik meg, mint az olyan megnyilatkozások és tettek közt folyik le, ame­ emberek körében. lyeket az állatok körében is föllelünk. Evés, ivás, még A vad állatokat, melyek az ember elől menekül­ pedig lehetőleg jól evés és ivás, ez bizony nem em­ nek, nem tudjuk jól megfigyelni. Azért idevágó ada­ beri kritérion. Az evés- és ivásra szükséges élelmi­ taink majdnem egészen a háziállatok köréből kerültek szerek és italok megszerzése, akár vadászat, halászat, ki, a hangyákat kivéve. A méh is már háziállat. A állattenyésztés, akár földmivelés utján, ez sem kizáró­ háziállatok idegéletéből még ideiktatok- néhány adatot, lagosan emberi valami; mert az állatok is vadásznak, melyeket a magam tapasztalata juttatott tudomásomra. élvezik a növényvilág termékeit, sőt egyes hangyafajok Az egyik a jogfogalomra vonatkozik. Hogy a méh csak állattenyésztést is űznek (az ő háziállataik és teheneik akkor támad meg bennünket magától, ha otthon van a levéltetvek); némelyek még növénymíveléssel, talaj­ és tulajdonjogban érzi magát; a szabadban, otthonától munkálatokkal, vetéssel és aratással is foglalkoznak. vagy 20—30 lépéstől kezdve (bár ezrével van a virá­ Játszani —• az állatok is játszanak. Nyelvük is van, a gokon), sohasem támad, még ha ágakkal verdessük maguk nyelvén némelyek, például a madarak, sokat is a virágokon, ezt mindenki tudja, a ki méheket figyelt trécselnek. A megfeszített munka, a nem lankadó meg. Az is ismert dolog, hogy a kutya csak a gazdája szorgalom, hogy ivadékuknak lakást és élelmet szerez­ portáján, melyet az övének is tart, lép föl támadóan, zenek, kivált a rovaroknál, bámulatos mértékben nyil­ míg otthonától távol, magától nem szokott támadni. vánul. De előfordul az uraskodás is. Vannak hangya­ Ez már a jogérzésből származik. Különös dolgot tapasz­ fajok, melyek maguk jóformán semmit sem dolgoznak, taltam a macskáknál. Ezek, mikor hallják, hogy reg­ hanem más fajokat rabszolgákká tesznek és ezekkel gelihez terítenek, gyakran bejönnek és várják, hogy láttatják el magukat, valamint reményteljes fiókjaikat kenyérdarabkákat dobjak nekik. Mindegyik macska azt is, a melyek majdan épen olyan naplopók lesznek, a kenyérdarabot eszi meg, a melyik ő hozzá gurul mint a minők kedves szülőik voltak. Tekintély elis­ legközelebb; ráteszi mellső lábát és ezzel kijelenti merése, szülői és gyermeki szeretet, a közjóért és tulajdonjogát, melyet a többi respektál. Hanem ha a

Állat és ember.

kenyér épen két macska közé a középre jut és mind­ kettő feléje megy, akkor, ha a távolság egészen egy­ forma, többnyire megáll mindkettő, tétováz, le is ülnek és perczekig úgy maradnak, mert nincsenek tisztában azzal, hogy melyiknek van hozzá több joga. Ha azután még egy kenyérdarabot tesznek közéjük, akkor rögtön fölkelnek és egyik az egyiket, másik a másik darabot fogyasztja el, mert tudják, hogy két ételdarabból mindegyiknek egy darab dukál. A tulajdonjog tehát már az állatvilágban is ismert dolog. Hogy az állatok is szégyenlik magukat, az egészen biztos. Mikor én a nyári lakásomból néha városi ruhá­ ban lépek ki, melyet itt rendesen nem hordok, akkor az első pillanatban nem ismernek rám és megugatnak. A másik pilanatban azonban már rám ismernek és belátják tévedésüket. Ekkor elfordulnak tőlem, leütik a fejüket és vagy így maradnak, vagy pedig a restel­ kedés félreismerhetetlen jeleivel tovább kullognak. Ez azért is figyelemreméltó, mert ilyen esetekben még sohasem bántottam őket, de még csak rájuk sem kiál­ tottam. De még máskülönben is legfölebb egyszer vagy kétszer büntetem meg egy évben, ha t. i. velem akar­ nak jönni, mikor máshová megyek. A macskák sem idegenek a szégyenérzettől. Néha étkezéskor fölugrik egyik vagy másik az asztalra és sóvárogva néz az ételre. Elég azonban ujjammal megintenem és azt mondanom: „pszt!", mire rögtön restelkedve fordul el és leüti a fejét. A legnagyobb furcsaságok közé tartozik a követ­ kező komédia, melyet alig tudok másképen nevezni, mint udvarias kondoleálásnak, mert épen olyan hum­ bug, mint az emberek körében gyakorolt kondoleálás, a mire magyar szót nem tudok. Mert ha valakivel iga­ zán együtt érzünk és együtt szomorkodunk, akkor ez — igenis — részvét. De ha az egész csak udvaria s

A Marczi. -

„A TERMÉSZET" e r e d e t i tározója. —

Egy fagyos deczemberi estén kötöttünk egymással i s m e r e t s é g e t , az ö r e g J á n o s f o g t a m e g a k e r t b e n ; s z á r n y a i össze voltak fagyva s a nagy hideg annyira megdermesz­ tette, hogy m e g a d v a m a g á t sorsának, nyugodtan tűrte, hogy megfogják, m é g csak a menekülést sem kísérelte m e g . í g y k e r ü l t a M a r c z i h o z z á n k é s lett a h á z n a k a p r ó csínytevéseivel és hunczutságaival állandó mulattatója, p e ­ d i g a v í g s á g é p e n n e m illett v o l n a sötét, g y á s z o s r u h á j á h o z , m e r t h á t a M a r c z i is c s a k o l y a n e g y s z e r ű f e k e t e r u h á t vi­ selt, m i n t a t ö b b i v a r j ú t á r s a i , k i k t é l i d e j é n , m i d ő n f e h é r t a k a r ó b o r í t j a a földet, n a g y c s a p a t o k b a v e r ő d v e v á n d o r o l ­ n a k egyik vidékről a m á s i k r a , hogy a m i n d e n n a p i eledelt megszerezhessék. Ahogy a Marczi hozzánk került, e g y s z e r r e belepottyant a jómódba, m e g s z ű n t e k r e á nézve a nélkülözés és a létf e n t a r t á s n e h é z n a p j a i s l e h e t , h o g y ez volt i n d í t ó o k a annak, hogy különösen hozzám, ki legtöbbet foglalkoztam vele s így ennivalót is legtöbbször é n adtam neki, rend­ kívül ragaszkodott. E l e i n t e r e n d k í v ü l v a d é s félónk volt, ú g y a n n y i r a , hogy n e m engedett senkit s e m m a g á h o z közelíteni, később a z o n b a n l a s s a n k i n t szelídülni k e z d e t t é s s í r i g t a r t ó b a r á t ­

frázis, akkor már csak a kondolenczia szó dukál neki. Azért mondom ezt, mert ha nem igazi a részvét, ak­ kor nem is igen mer a magyar ember részvétről be­ szélni, hanem odaírja a névjegy sarkába francziául: „p. c." — Hát az én kutyáim is értik ezt a humbu­ got. Három közül kettő, egy nőstény és egy hím, (az utóbbi az előbbinek ivadéka) mindannyiszor éktelen jajveszéklésbe és vonításba fog, valahányszor valaki előttük hangosan kezd siránkozni és jajgatni. Ilyenkor leülnek, kinyújtják a nyakukat, föltartják a fejüket és véghetetlen keserves képet vágva, siránkoznak mind­ addig, míg valaki sír előttük. Ha ezt látom, mindig eszembe jutnak a déli olasz helyeken még most is szereplő sirató asszonyok, a kiket pénzért fogadnak, hogy a temetéseken jajveszékeljenek. Hogy az én két kutyámnál sem komoly a dolog, az meglátszik abból, hogy rögtön átcsapnak a jókedvbe, mihelyt nem sirán­ kozik előttük már senki. A harmadik kutya soha sem vesz részt ebben a konczertben, csak az anya és fia, a mi mellesleg még az öröklékenységet is illusztrálja. Valóban, alig találunk az egészen műveletlen em­ berek életében olyan jelenségeket, még idegfolyama­ tokat sem, melyek az állatvilágban is többé-kevésbbé hasonló módon, t. i. a lényegben azonos módon, ne nyilvánulnának. A vallásos gondolatkör mindenesetre nem állati, hanem tisztán emberi valami. Ámde a val­ lást, mint valóban magasabb gondolatkört, bizony arány­ lag kevés emberben találjuk meg. A legtöbben csak külsőségekhez tapadnak, ezekhez megszokásból ra­ gaszkodnak, félelemből a túlvilági büntetéstől megtar­ tanak bizonyos formalitásokat; hanem az igazi vallá­ sosságról épen olyan kevéssé van fogalmuk, mint a vaknak a színekről. Nemcsak az emberek körében találunk ilyen nagy fokozati különbségeket, hanem az egyes állatrendek s á g fejlődött k i k ö z t ü n k , a m e l y n e k c s a k a z ő t r a g i k u s h a ­ l á l a v e t e t t v é g e t t . S z e g é n y Marczi, m i l y j ó v o l n a , h a m o s t is itt volnál köztünk s apró csínytevéseiddel visszavará­ zsolnád boldog gyermekkoromat, amelylyel a t e emléked oly s z o r o s a n ö s s z e f ü g g . Félénksége és bátortalansága, hogy a környezetét m e g i s m e r t e , teljesen elmúlt, olyannyira, hogy n e m c s a k a h á z b e l i e k k e l , d e h a i d e g e n e k j ö t t e k , a z o k k a l is c s a k h a m a r b i z a l m a s lett, c s a k s z a b a d s á g á n a k e l r a b l ó j a i r á n t é r z e t t g y ű l ö l e t e n e m m ú l t el s a h o l c s a k t e h e t t e , m i n d e n ü t t k i ­ mutatta iránta táplált ellenszenvét. H a v a l a m i baj fenyegette, v a g y válságos helyzetbe jutott, olyankor m i n t e g y segítségért kiáltozva szokott hoszszan elnyújtott, k é t s é g b e e s e t t h a n g o n k á r o g n i ; olyankor tudva, hogy valami bajban van, siettem a hang irányában s kritikus helyzetéből megszabadítva megszidni s bünteté­ sül kalitkába szoktam zárni, jól tudva, hogy ennél nagyobb büntetést ú g y s e m m é r h e t e k reá, m e r t semmit sem gyűlölt annyira, mint a kalitkát. N é h a azonban, hogy a szidást és a börtönt elkerülje, h a bajából kiszabadítva, biztonságban érezte magát, rögtön eltűnt valamelyik rejtekhelyére s i l y e n k o r h i á b a h í v t a m a n e v é n , elő n e m j ö t t v o l n a a v ü á gért s e m ; csak midőn bűnét m á r elévültnek gondolta, mert előjönni rejtekéből. E g y ízben kint voltunk mindannyian a kertben az öreg hársfa alatt s m i n t rendesen, ú g y a k k o r is ott volt a

keretében is. A rovarok közt például van akárhány, a melyikről bajos volna elmondani, hogy gondolkozik. A levélbogarak (Chrysomelidae) és az orrmányosok (Curculionidae) nagyrésze pl. olyan primitív életet él, hogy semmi sem mutatja, miszerint más, mint az u. n. „ösztön" szerepel idegéletükben. De már a hangyáktól az okoskodás és gondolkodás képességét elvitatni alig lehet. Igaz, hogy Bethe megkisérlette őket értelmetlen gépek gyanánt be­ mutatni, de nem nehéz kideríteni, hogy épen az ő kísérletei az ellen­ kezőjét bizonyítják annak, mint amit Bethe bebizonyítani akar. Ez ugyan valamelyest furcsán hangzik, de hát ilyen furcsaságok hébe-korba előfor­ dulnak a tudományos világban is. De már elég is volt ennyi egy lélegzetre. A hangyákról talán másik alkalommal szólunk. De végezetül nem állhatok ellent annak, hogy csodálkozásomnak adjak kifejezést a miatt, hogy ujabban olyan nagyon el akarják választani az ember ideg­ működéseit az állatokétól. Ugyan miért? Hiszen a magasabb emberi értelemnek olyan sok exkluzív köre marad, melyekben az állatok vele nem versenyezhetnek, hogy a gon­ dolkodó képességet az állatoktól ál­ talában eltagadni tulajdonképen ab­ szurdum. Az állat nem bírja átérteni és elméletben kifejteni a fizika, khémia, fiziológia, általában a filo­

zófia általánosan érvényes törvéuyeit, nem bír oknyo­ mozó történelemmel foglalkozni, nem bir a magasabb ethika és religió álláspontjára emelkedni, sőt még gon­ dolatait leirni sem tudja. Hát ez nem elég különbség? Persze, az em­ berek sem valamennyien élnek a szellemi élet eme magaslatain. De eljön az idő, mikor minden ép szer­ vezetű ember fölemelkedik majd erre a fokra és akkor már semmiféle ember nem fog az állati élet nívóján vesztegelni, vagyis nem lesz már ál­ lat az emberek közt. Tulajdonképen tehát elhibázzuk a sorrendet. Nem azt kellene hirdetni, hogy az állat­ ban nincsen gondolkozó képesség, hanem azon kell lenni, hogy minden ember emelkedjék olyan értelmi, tu­ dományos és morális fokra, hogy az

Marczi k ö r ü l ö t t ü n k , m i d ő u a t á r s a s á g közül v a l a k i e g y m é g é g ő e z i g a r e t t á t dobott a földre, Marczi r ö g t ö n ott t e r ­ m e t t s e l e i n t e c s o d á l k o z v a n é z t e a k í g y ó z ó fiistoszlopot, a z o n b a n figyelmét c s a k h a m a r l e k ö t ö t t e a c z i g a r e t t a fénylő t ü z e s n e m á l l h a t v á n ellen k í v á n c s i s á g á n a k , o d a k a p o t t csőrével a t ű z h ö z . T e r m é s z e t e s e n j ó l m e g é g e t t e a n y e l v é t . Ettől az időtől f o g v a e l l e n s z e n v v e l v i s e l t e t e t t a c z i g a r e t t a i r á n t s ahol c s a k talált c z i g a r e t t a - d a r a b o t , azt ó v a t o s a n c s ő r é b e fogta s m i n d e g y s a r o k b a h o r d t a össze. H a felfe­ dezve a czigaretta-muzeumát, megsemmisítettem, ismét m á s h e l y r e h o r d t a össze a z o k a t .

b a r á t s á g o s m e l e g s é g ü l é g k ö r b e n , f ö l é b r e d t súlyos á l m a i b ó l ós k i b o n t a k o z v a M o r p h e u s ós a t e s t é t v é d ő r u h a ölelő k a r j a i közül, h a n g o s k á r o g á s s a l j e l e z t e v i s s z a t é r é s é t a v a l ó d i életbe.

Rossz t u l a j d o n s á g a i k ö z é t a r t o z o t t a t o r k o s s á g é s kí­ v á n c s i s á g , ú g y , h o g y az e l ő b b i n e k e g y í z b e n m a j d n e m ál­ d o z a t a is lett. Ú g y t ö r t é n t t. i. a dolog, h o g y é d e s a n y á m a befőzni való c s e r e s z n y é t e g y n a g y k á d v í z b e r a k t a m e g m o s á s v é g e t t . É p e n e b é d n é l ü l t ü n k , m i k o r a n y i t o t t abla­ k o n át hallom a Marczi k é t s é g b e e s e t t v é s z k i á l t á s a i t . A h a n g felé s i e t v e , ott t a l á l t a m Marczit v á g y a i n a k kellő k ö z e p é n , a piros, m o s o l y g ó c s e r e s z n y é k között k é t s é g b e e s e t t lelki álla­ potban. A v é g s ő a l á m e r ü l é s t ő l e g y g y o r s k a p á s által m'egmeutve, kihalásztam s átázott ruháját megszárítandó, egy s z á r a z r u h á b a c s a v a r g a t v a , a s ü t ő b e t e t t e m , h o g y az e n y h e m e l e g felszárítsa ós m a g á h o z t é r í t s e . K é s ő b b t e l j e s e n m e g ­ f e l e d k e z t e m róla. Midőn e s t e f e l é újra t ü z e t r a k t a k , Marczi tűrhetetlennek találván helyzetét a sötét s kissé túlságosan

állatviláy és az emberek idegélete közt általános legyen az elválás. Sajó

Károly.

Az állatokkal való bánásmódról. Egy igen szellemes franczia író egyszer azt mondta, hogy az emberi fejlődés mindig az egyik vég­ letből a másikba esik. Ezzel körül­ belül igen jó emberismerőnek vált be. Klasszikus példa erre az ember és az állatok közti viszony. Évszá­ zadok óta a legnagyobb könyörtelenséggel bánt az ember szeren-

Vállalkozó szellemű, kalandos lélek lakozott benne. Voltak kalandjai, melyek nem váltak r e á nézve veszedel­ m e s s é , sőt b i z o n y o s k e l l e m e s m e g e l é g e d é s s e l g o n d o l h a t o t t a z o k r a . I l y e n e k k ö z é t a r t o z o t t az, h o g y — h a n é h a s z e r é t t e h e t t e , — é s z r e v é t l e n ü l b e l o p ó d z o t t az é l é s k a m r á b a s ki­ v á l a s z t v a ott e g y í z l é s é n e k m e g f e l e l ő b e f ő t t e s ü v e g e t , a hólyagpapirost erős csőrével felszakította s ú g y fogyasz­ t o t t a el az ü v e g t a r t a l m á t . Mint a h á z n a k k e d v e n c z e , á l l a n d ó b e c s b e n á l l o t t ; s m i n t h a m a g a is t u d t a v o l n a azt, m i n t e g y k ü l ö n b n e k t a r t o t t a m a g á t a h á z többi á l l a t a i n á l , ú g y h o g y s z á r n y a s t á r s a i v a l , a baromfiakkal sem barátkozott és n e m k e v e r e d e t t a tár­ saságukba. E g y v e r ő f é n y e s őszi n a p o n a z u t á n e l b ú c s ú z o t t t ő l ü n k örökre. M é r g e z e t t h ú s t e v e t t s ez o k o z t a h a l á l á t ; úgy találtam megdermedve, mozdulatlanul. Ta­ lán ő i n a g a s e m s z á m í t o t t r e á , h o g y b o h ó k á s , víg élete ilyen tragikus módon végződjék. Ifj.

Balázsovich

István.

esetlen „néma rokonaival", hogy azután legújabb idő­ ben — az állatvédő egyesületek alakulása után — megint a másik végletbe csapjon s túlzott, meg rossz helyen alkalmazott könyörületességgel egynémely do logban megint jó szívével is ártson egy alapjában véve nemes és szép eszmének. A legújabb állatvédelmi eszme, mely nagy tért hódít, az, hogy állatszanatóriu­ mokat alapítsanak rokkant kutyák és macskák szá­ mára; és egynémely helyen százezreket fordítanak erre a czélra. Eredetileg Parisban kezdték ezt és ott már néhány év óta van a macskáknak elegáns és ké­ nyelmes lakóházuk, külön temetőjük, sokszor pazar emlékkövekkel díszítve; azután Berlinben alapítottak ilyen „szegény állatok házát' és e napokban Bécsben is nyilt meg egy hasonló intézet, melyben a túlzott és rossz irányban fejlődött érzelgés gondoskodik arról, hogy a kedvencz cziczák és mopszlik minden lehető kényelemre talál­ janak, ha gazdá­ juk vén koruk miatt már reájuk unt. Nagyon jó­ kor jelent meg tehát nemrég egy kis röpirat*), mely­ ben egy nagyon is szakavatott bú­ 1

vár, Dexler Hermann, a prágai állatorvosi aka­ démián a pathologia tanára, íz­ léssel és szellem­ mel sok olyat mond az állatok­ kal való bánásmódról, mit vala­ mennyiünknek jó lesz megszívlelni. Mindenekelőtt az érzeigő ölebápolók ellen fordul. „Szinte lehetet­ len elhinnünk", azt mondja, „hogy akadnak emberek, kik nem tudnak a nép nyomoráról, — arról, hogy hány ezer gyermek megy tönkre évente, mert nincs elég intézetünk, mely fölvegye őket; hány szegény beteg, hány gümőkóros pusztul el, mert még mindig nincs elég állami gyógyintézetünk! S mégis vannak olyanok, kik embertársaik nyomora iránt könyörtelenek; ime példa rá a sok állatmene­ dékház, mely egymásután épül! Pedig elvénhedt álla­ tok ápolása nemcsak pazarlás, hanem természetellenes is. A természet nem ismer könyörületet az aggkorral szemben. Nem teszünk jót a vén kutyával, mely sánta, vak és fogait vesztvén, már alig tud táplálkozni, ha öregsége kínjait gondos ápolással meghosszabbítjuk. A természetben nem hal meg állat végelgyengülésben ; ha valamelyik már nem bírja ki a létért való küzdel­ met, hamarosan pusztul, sőt számtalan az eset — minden vadász tudja — hogy az ilyen beteg vagy el­ gyengült állat saját társai martaléka lesz, vagy legalább nem tűrik meg többé közöttük." Persze ezzel szemben mindjárt azt hozzák fel,

hogy hiszen épen azért vagyunk emberek, hogy kö­ nyörületesebbek legyünk az állatokkal, mint ők maguk egymással szemben. De erre Dexler megadja a leg­ helyesebb feleletet. „Igenis — úgymond — a könyö­ rületesség kötelességünk, de ha már nem embertársai­ tok nyomorát akarjátok először enyhíteni, akkor leg­ alább az állatvédelemben legyetek következetesek." Nem ott kell kezdeni az állatvédelmet, hogy egy pár haszontalan luxus-állat életét kényelmesebbé te­ gyük, hanem ki kell irtani ama sok balga és esztelen szokást, mely mindannyi borzasztó kinok kútforrása a szegény állatok számára. Ha hölgyeink le tudnának szokni a madárdíszről kalapjaikon, ezer meg ezer sze­ gény madár halálkínjainak vége; ha nem találnánk olyan nagyon elegánsnak a sok fölösleges prómdíszítést, csakhamar nagyon megritkulna egyike a legbor­ zasztóbb állatkínzásoknak; a prémvadász ugyanis élő csalétket hasz­ nál, többnyire nyulat, melyet nagy gonddal akaszt be csapdá­ jának borzasztó fogai közé, hogy legalább néhány napig elevenen maradjon. Gondoljunk csak arra, mily kegyetlenségkell ahhoz, hogy a horgász raffinált hidegvérrel úgy tűzi a horgot a szerencsétlen ha­ lacskába, melyet csaléteknek hasz­ nál, hogy az azonnal meg ne haljon. De a legnagyobb embertelenségek színhelye a nagyúri konyha. Mi min­ den nem játszódik ott le, mire az ál­ latvédő egyesületek többnyire nem is gondolnak. Az elevenen megfőtt rák, melynek halála előtt végbelét szakítja ki a szakácsné; a szegény hal, melyet oly nagyon is sokszor lepikketyeznek, annélkül, hogy fejét levágták volna; a szerencsétlen kis teknősbéka, melynek a szakavatott szakácsné izzó vasat tűz a hátába, hogy halálos fájdalmában kidugja fejét — mind megannyi illusztrácziója ama keserű mondásnak, melyet egyszer Schopenhauer koczkáztatott: „Ha az állatok is ismernének ördögöt — akkor ember lenne a neve" ; de minderre rendesen nem gondolunk, leg­ többen nem is tudnak róla. Kappant valamennyien szívesen eszünk. Talán kissé rontja étvágyunkat, ha megtudjuk, hogy szegényen — bizony nem ügyes és gondos kezekkel — borzasztó operácziót vittek vég­ hez : hasát nyitották fel annak idején. Jó zsiros liba­ máj ugyan nem mindenkinek kedves, de azért mégis csemege. Pedig ez egy betegségi produktum, melyet mesterségesen azáltal idéztek elő, hogy a szánalomra méltó libát hetekig tömték, bepólyázták, megkötötték, minden mozgását lehetetlenné tévén. De szinte lázító ama kegyetlenség, melylyel az állatvédelem sampiónjai, az

idegét, minden porczikáját s lelkének — értelmi részé­ nek — egész körét. Vadász-életemnek ezek a megfigyelések képez­ ték legfőbb czélját; a vadlövés szenvedélyes láza so­ hasem gyötört. Mondhatom, hogy nem egyszer igazi örömem telt abban, ha valamely vad sértetlenül vitte el irháját, ha ugyanakkor oly állatéleti jelenséget fi­ gyelhettem meg, mely előttem egészen uj volt, meg­ lepett s lelkemet édes örömmel töltötte el. Ezúttal a menekülő vadakról mondok el egyet és mást. Minden értelmes vadász tudja azt, hogy a vadak nagyobbára félénkek és gyávák. Erdeink leghatalma­ sabb, legrettenetesebb alakja — a medve is, csak a végszükségben vesz magának annyi bátorságot, hogy üldözőivel, elleneivel szembeszálljon. Ha felriasztják Francé Tlezsö. barlangjából, kizavarják a havasok málnabokrai közül s észreveszi, hogy Menekülő vadak. a hajsza ellene irányul: elsősor­ A vadász­ ban a menekü­ élet annyi édes lésre gondol. Me­ örömet nyújt a nekülése közben nemes sportot nem sokat tervel Lőtte : Croy Károly herczey ő fönsége igazi kedvvel űző és cselhez nem férfiúnak, hogy Bellye. — 20-as. — 10'30 kgr. folyamodik. Is­ azzal e tekintet­ meri rengeteg bi­ ben egyetlen rodalmának min­ sport sem veteden zugát s ha kedhetik. Nem­ veszély környezi, csak a vadász­ legtöbbszöregye­ izgalom, a va­ nes irányban, a dász-mámor, a havasok hozzávadász-humor, a férhetetetlen víg élet, szelle­ sűrű rejtjei felé mes kollegák, menekül. Ha látja, hogy így me­ mezei, erdei ka­ nekülnie nem lehet, nagy ügyes­ landok stb. szerzik meg ezt séggel kúszik le meredek szikla­ örömet, hanem főképen az a gyö­ parton is a nagy mélységbe, ahol nyör, melyet a természet ezer ember sohasem járt s meglapul szépsége, változatossága, az állat­ ott, a, bundája színével azonos színű élet jelenségei nyújtanak az igazi vadász barna sziklatömbök között, hallgatván lelkének és szívének. Aki csak azért nagy nyugalommal a riadó zajt, mely kö­ veszi kezébe fegyverét, hogy gyilkoljon, rülötte fölver minden mozgó életet, csak hogy vérben vonagló ártatlan áldozatok őt nem. Ily esetekben és akkor, ha har­ haláltusájában keressen élvezetet, akit angja ismeretlen helyen van s oda juthat, csak a véres préda ejt mámorba, idegei­ megmenekült. Azon esetben, ha ezek a nek kéjes izgalmat csak az szerez, vé­ menekülési utak el vannak zárva s hátul, rében a láz tüzét csak az gyújtja fel az lehet jó elől ellenséget sejt, minden oldalról fenyegető neszelövő, de nem bír a valódi vadász igazán nemes tulaj­ lést, vagy épen lármás zajt hall: halált megvető bá­ tlonságaival. E tulajdonságok közé tartozik első sorban torsággal várja be a következményeket, vagy vak düh­ az erős vonzalom a természet szépségei iránt, fogé­ vel belerohan a veszélybe. Ilyenkor támad is, kivált konyság, lelki gyönyör minden jelenséggel szemben, ha sebet kap s az nem idézi elő rögtöni kimúlását. amely erdőn, mezőn, zúgó rengetegekben, zordon ha­ Ez a támadás azután szörnyű, izgalmas és rettenetes! . . vasokon s mindenütt, ahol jár-kél. szemlélődése kö­ Különben a medve nagyon hamar megsejti a veszélyt rébe esik. A valódi vadászt, másodsorban, az eleven, és a legtöbb esetben már addig elinal a hajtásra fel­ éber megfigyelőtehetáég jellemzi, mely különösen az vett területről, míg azt az ellenség teljesen körülzárná állat élet jelenségeiben fedezi fel a vadász-élet legéde­ s a veszély elmultával óvatosan visszamegy az el­ sebb g y ö n y ö r é t . . . lenségtől már megtisztult erdőrészbe . . . Oh, mert azok a vadonban vadul élő vadak cso­ A vadsertés, másik rémes vadunk, sokkal óva­ dás jelenségek egész sorát tárják élénkbe s nem egy­ tosabb a menekülésben. Ha felverik nyugvó helyéből, szer bámulatba ejtenek bennünket cselekedeteikkel. roppant gyorsasággal, száguldva hagyja el tartózko­ Aki mindezeket az állat-életi jelenségeket képes meg­ dási helyét s mire az ellenség kinyomozta, ő már ren­ figyelni, annak igazán gyönyörűsége telik a vadász-sport­ desen messze bujdosik a rengetegben. Azért legsike­ ban, mely egyszerre foglalkoztatja testének minden resebb vele szemben a csöndes hajtás tartózkodási angolok, egyik kedves ételüket készítik, úgy vélem, a „crimped salmon"-t, mely egy lazacz s ennek testét még élve össze-vissza vagdalják — mert a hús akkor pikáns ízt kap . . . De elég ennyi példának. Olvassa mindenki az eredeti füzetkét. Nagyon áldásos volna, ha azt valaki magyarra fordítaná, hogy nálunk is lehetőleg széles körben terjedne ama sok okos és nemes mondás, melyet tartalmaz és ama igazi „felebaráti szeretet", melyet annak minden sora kisugároz. Nagyon is sze­ retjük majmolni a külföldet s így nem lehetetlen, hogy nálunk is támad mozgalom „macska-szanatórium" ér­ dekében. Ez a füzet nagyon is alkalmas arra, hogy ettől megóvjon és helyes mederbe terelje nálunk az állatvédelem oly nemes és szép törekvéseit.

- e — helyének pontos kipuhatolása, gyors, nesztelen körül­ zárása, mert különben mindig utat talál a menekü­ lésre. A vadsertés meg épen nem tervel cseleket; a hajtás zajára figyel s e czélból meg is áll, de ha tisz­ tában van azzal, hogy a veszély mely oldalról fenye­ geti : minden okoskodás nélkül, szilaj iramban, napi járóföldet háta mögött hagy. Ahol bő eledelt nyújt az erdő makktermése s vannak átgázolhatatlan sűrűsé­ gek, szépen megvonul ott s biztonsága érzetében csak a legutolsó pillanatban hagyja el búvóhelyét. A bá­ torság neki sem tartozik kiváló tulajdonságai közé ; rendkívül félénk vad s csak megsebesítve támad, de akkor kegyetlen és vakmerő. A vadkan a támadásra mindig készen van, de sohasem keresi s csak súlyos sebében támad ellenségére, vagy ha az épen útjában áll. Menekülés közben hosszú orrát mindig letartja s csak ha figyelésre megáll, emeli fel, mintha a leve­ gőben szaglálna ül­ dözői után. Hihetet­ len gyors lábai van­ nak ez otromba vad­ nak s -mikor a ve­ szélyből menekül, mint egy fekete gör­ geteg rohan el előt­ ted, szédületes se­ bességgel. Szaglási érzéke nagyon fi­ nom s ha megérezte, hogy előtte ellenség áll, azonnal oldalt igyekszik mene­ külni ; a reá irány­ zott lövés után — ha az nem találta — sok esetben szintén oldalt menekül, de nagyon gyakran hátrafordul s áttör a hajtók között. Legbiz­ tosabban akkor lőhető, ha kondába verődik. A vérengző vadak legkegyetlenebb alakja, a hatalmas s éhségében rettene­ tes farkas, a mi erdeink réme, a legéberebb vadak egyike s ezt menekülése közben is fényesen igazolja. Szaglási ér­ zéke, hallása, látása egyaránt nagyon ér­ zékeny, a veszélyt már óriási távolságról észreveszi s minden előzetes tervelés nélkül száguld át a rengetegen, amint a nép mondja: „egy óra alatt hét falu határán átrohan"'. Gyorsasága külön­ ben minden vadász előtt ismeretes s épen e tulaj­ donságánál fogva menekülés közben nem igen folya­ modik furfanghoz. Ha a hajtók egész serege s a va­ dászok sokasága fogja körül, akkor is következetes önmagához; nem töpreng, hanem gyors elhatározással kitör a hajtók között s ha a hátvédben nincsenek éber vadászok, jó lövők, sértetlenül viszi el bundáját. A ve­ szélyben még megsebesítve sem támad s mikor nem éhes, legszívesebben tartózkodik az erdőség legelzártabb részeiben. Annál veszedelmesebb azonban, ha éhség kínozza; ilyenkor, hatalmas erejének tudatában, legnagyobb háziállatainkat is megtámadja és vakmerő bátorsággal néz szembe a veszélylyel, nem gondolván a menekülésre a legrettenetesebb helyzetben sem.

A kegyetlenségben, vérszomjas természetben is vele rokon róka, a legérdekesebb alakja a vadak tár­ sadalmának. Furfangos, nagyon eleven, okos és gyors. Ezek a tulajdonságok mind érvényesülnek, ha baj kör­ nyékezi s menekülnie kell. A veszélyt nagyon gyor­ san megérzi s azonnal furfangos terveket kovácsol. A hajtáson búvó utakon, sunyi alattomossággal, bujdosva szökik meg. Sűrű cserjékkel benőtt árkokba vonul azonnal, ha veszélyt neszel s a szakadékos vízmo­ sásokban húzódik meg, míg az ellenség tovatüuik; ak­ kor nyugodtan egerész s csak sandán tekintget jobbra­ balra, ahonnan a zajt felé hordja a bolyongó erdei szél. A vadászt is rendkívül gyorsan észreveszi s mint a villám tűnik el a sűrűben, egy pillanat alatt. A ku­ tyákkal nem egyszer valóságos játékot űz s ha már jól kifárasztotta őket, egy csel-ugrással ott hagyja a vad cziheresekben s rejtett odújához inal, a hol biz­ tonságban érzi magat. Ha más útja is kínálkozik a menekülésnek, földpa­ lotáját nem igen veszi igénybe; mert tudja, - hogy annak felfedezése bőrébe kerül. Ha egyszer fölfedezi a vadász állását, többé arra nem megy ugyanaz a róka sohasem. Azt az eddig előttem hi­ hetetlen furfangot is tapasztaltam ujab­ ban, több izben, hogy a reá irányzott lövésre összeesik, halált színlel s mikor a vadász az elesett préda felett érzett örömében vállára vetett fegyérrel köze­ ledik felé: fölugrik s nyílse­ bességgel tűnik el az erdő sű­ rűjében. Egyetlen vadunk sincs, amely annyi hunczfutsággal igyekeznék mene­ külni a veszélyből, mint ez a lompos farkú imposztor. Csel-ugrásokat tesz, fölmászik az erdei kaszálók boglyáira s onnan nézi a nyomát kereső ebek izgalmas lótás futását; bemenekül a közellévő falvak gyümölcsöseibe, istállókba, hogy ellenségei elől meneküljön s mint kitűnő úszó a folyókba is beveti magát, átúszsza s a folyó másik partján farkára ül s ravasz sauditással néz át a vadász-ebekre, melyek megütődve tekintik a tova hullámzó árt s a vadászokra, kik bosszúsan vakarják fejüket a kópé ilyetén megugrása mián. A hajtásban nem igyekszik azonnal menekülni s mindig csak néhány lépéssel előbb kullog, leeresztett farká­ val, a hajtók előtt. Ha már sehogysem sikerül a haj­ tók vonalán visszaszöknie, csak akkor csap ki a nyilt területre, ahol rendesen le is számol zaklatott, de azért elég víg életével . . . A mi mezeink, erdeink gyáva, félénk kis tapsi­ fülese sem olyan együgyű, mint sokan gondolják, sőt a menekülésben sok, sok ügyességet árul el. Ő is csak a végső pillanatban hagyja el a cserjést, cziherest és

tengeritáblát, hogy nyilt területen próbálja meg a me­ nekülést. Képes kifárasztani a legjobb vadász-ebet is nagy körökben megfutott területen s egy jól sikerült ugrással úgy megtéveszteni, hogy az elveszti fejét s kunczogva csap jobbra-balra, míg végre uj szimat után indul. A vadászt izgatott menekülésében csak későn veszi észre, mikor már a gyilkos cső kilobban s ő veszve van. A hajtásban igazi ártatlansággal bandukol előre; olykor-olykor leül s nagy füleit vitorlaként for­ gatva hallgatja a hajtók lármáját s mint aki teljesen tudatában van annak, hogy a veszély háta mögött riadoz: vigan poroszkál a halál torkába. Csak a ki­ tanult, vén nyulak képesek menekülni egy jól veze­ tett hajtásban a biztos haláltól; ezek ügyesen törnek át a hajtás vonalán, amint az első lövést meghallják s abból megállapíthatják, hogy elől-hátul veszedelem! A nyúlvadászat mindenesetre sok élvezetet nyújt, de igazi gyönyört csakis az ebekkel való nyulászat ad, mikor az űzőbe vett kis állat nyílsebesen iramlik a havon s a menekülés a véletlen játéka, szerencsés kö­ rülmény, vagy a vadász járatlansága folytán sikerül neki. A nyulak legjobban kijátszák a bokrászó, cser­ késző vadászt, mikor nyugvóhelyükről fel nem ugra­ nak a legszorgosabb keresésre sem. Sokszor megtör­ tént velem, hogy szinte ráléptem a pihenő tapsifülesre, mikor végre rászánta magát, hogy kiugrik a bokor­ ból. Az ebeket is így játszák ki, kivált ha rossz a szimat s a nyomok rá nem vezetik egyenesen a pihenőre őket. Nemesebb vadjaink — a szarvas, őz, zerge — épen úgy igyekeznek a fenyegető vészt kikerülni, mint intelligencziában jóval hátrább álló sorsosaik. Ele­ venségük, éleslátásuk s egyéb kiváló tulajdonságaik között különösen gyorsaságuk nagyban segítségükre vannak, ha veszély közeleg s menekülniök kell. A szarvas, ha észreveszi a közelgő veszedelmet, rögtön eltűnik az erdőség más részébe, de menekülése köz­ ben nem tesz csigautakat, hanem büszkén, felemelt koronás fővel száguld a nagy erdőn végig, a sűrűbe, a hol figyelő állást foglal el s minden neszre ügyel. Amikor látja, hogy nincs kilátás a menekülésre, a ne­ mes vért jellemző közönyösséggel várja a halált. Né­ mán rogyik össze; csak ritkán bőg fel fájdalmában s haláltusája megrázó nyöszörgésben, hörgésben nyilvá­ nul. Az őz, e valóságos erdei tündér, szinte röpül a csaholó ebek előtt s nagy köröket ír le menekülése közben az erdőség hatalmas testén. Ha a vadászt ész­ reveszi, villámgyorsan változtatja meg útja irányát s eltűnik, mint egy gondolat, az erdő sűrűjében. A hajtók előtt figyelmesen, szökdécselve halad előre s csak olykor riad meg, ha nagyobb zajt hall, vagy lövés dör­ dül el. A zerge, a sziklás bérezek, havasok ez ördöngös szép állatja, ha veszély fenyegeti, csak úgy pattog egyik szikláról a másikra, míg hozzáférhetlen helyekre vonul­ hat. Menekülése közben szinte repül, mintha szárnya volna; mélységek fölött átvillan, sziklaormokra felka­ paszkodik s azt hinnők, hogy szik­ ráznak a bérezek csülkei alatt. Meszszelátó éles szemei, erős, ruganyos

lábai, egész testének izmokból ös^zeaczélozott anyaga arra képesítik, hogy üldözői elől a legtöbb eset­ ben elmenekülhet. De azért pusztulnak e csodás, szép vadak; évről-évre fogy a számuk s tartózkodási helyük már a legutolsó stácziót képezi éllettörténetükben . . . Vízi szárnyasaink, hasznos és kártékony — ra­ gadozó — madaraink gyors meneküléséről a természet a legszebben gondoskodott. Éles szemekkel, gyorsröptű szárnyakkal látta el őket, hogy kikerülhessék az erő­ szakos halált. De bármilyen nagy szeretettel dédelgeti is a természet az ő kedvencz gyermekeit, nem kerülhe­ tik ki végzetüket, mely abban nyilvánul, hogy nagyobb részben gyilkosság utján pusztulnak el. Eletük nem nyugodt egy pillanatig sem; örökké nyomukban jár a halai, de nem az az igazságos, az a felségesen kér­ lelhetetlen, melyet a természet minden élő teremtmé­ nyének már létezése pillanatában társul adott, szer­ veibe beoltott; hanem az, amely a természet törvényei szerint jogtalanul lép fel s megakasztja az élet folya­ mát, amikor annak még hivatása, rendeltetése nincsen befejezve. De e jogtalanságban is megvan a követke­ zetesség : azért kell meghalniok, hogy mások — éljenek. Jioér

Miklós.

Egy és más a mimikrizmusról. A rovarok világa nyújtja a legklasszikusabb példá­ k a t a m i m i k r i z m u s r a . R é g e n i s m e r j ü k m á r a Kallima nevű l e p k e f a j m i m i k r y - j é t , a m i a b b a n áll, h o g y a l e p k e ö s s z e ­ csukott szárnyakkal olyannyira hasonlít a száradni kezdő falevélhez, h o g y ugy an jó szem legyen, a melyik észre­ v e s z i . I g e n s z é p a Leptalis theonoe var. leuconoe ( P i e r i d a e ) é s a z Iihomia ilerdina ( H e l i c o n i d a e ) k l a s s z i k u s m i m i k r i z m u s a is. N e m mindig ilyen szembetűnő a mimikrizmus. A l e g e g y s z e r ű b b m i m i k r y e s e t é b e n c s u p á n az állat színe egyezik m e g k ö r n y e z e t é n e k színével, v a g y legalább is hasonlít ahhoz. Ilyen egyszerű mimikri például igen sok h e r n y ó s m á s l e v e l e k e n élő állat z ö l d e s s z í n e , a h o m o k ­ sivatag l a k ó i n a k s á r g a színe. Más e s e t e k b e n m á r azt lát­ j u k , h o g y a z állat a l a p s z í n é t k ü l ö n b ö z ő r a j z o l a t o k é k í t i k , amelyek elősegítik a környezetbe való beleolvadást. A fekete, csíkos b u n d á j ú tigris s z é p e n beleolvad k ö r n y e z e ­ tébe, a dsungel mesés-rejtelmes homályába, m í g csíkok nélkül aligha tudna észrevétlenül meglapulni a dsungel b o k r a i b a n . L e g m a g a s a b b fokú a m i m i k r i z m u s a b b a n az esetben, h a n e m c s a k a szín, n e m c s a k a rajzolatok, h a n e m az alak is elősegíti a k ö r n y e z e t b e való beleolvadást. I s m e r ­ j ü k a v á n d o r l ó l e v é l (Phyllium siccifolium) m i m i k r i z m u s á t , a m e l y r ő l v a l a m i l y e n r é g i m a g y a r t e r m é s z e t h i s t ó r i a írója a z t m o n d j a : „ v a n a k e l e t i I n d i á k o n e g y fa, m e l y n e k l e v e r

lei leesésük u t á n m e n n e k " . K ü l ö n ö s e n a t r ó p u s o k alatt igen sok példát t a l á l h a t u n k a m i m i k r i z m u s n a k erre a nemére. Egész csomó egyenesszárnyú rovar utánozza testének alakjával környezetének valamilyen tárgyát. L e g ­ g y a k r a b b a n találkozunk a száraz levélhez hasonló sás­ k á k k a l , m i n t a m á r e m l í t e t t Phyllium siccifolium, a Mormolyee phylloides nevű bogár stb. Szép számmal v a n n a k olyanok is, a m e l y e k n e k teste száraz á g d a r a b k á k h o z , g y ö k é r s z á l a k ­ h o z h a s o n l í t , m i n t p l . a F i ú m é b a n is e l ő f o r d u l ó Baeillus rossii é s a Bánatra lineáris fajok. V a n a m i m i k r i n e k e g y e g é s z e n m á s i r á n y b a n fej­ l ő d ö t t é s t ö k é l e t e s e d e t t a l a k j a is. T u d n i i l l i k , m i k o r v a l a ­ m i l y e n s e m m i n e k s e m ártó állat a c s a l ó d á s i g hasonlít valamilyen veszedelmes rablótermészetű állathoz, amelyet a többiek nemcsak nem bántanak, hanem igyekeznek b i z t o s t á v o l s á g b a n m a r a d n i t ő l e . I l y e n a Trochilium és Sesia n e v ű l e p k e f a j o k m i m i k r i z m u s a , a m e l y e k d a r a z s a k ­ hoz hasonlítanak. Ilyen egyes légy- és poloskafajok mimi­ k r i j e is, a m e l y e k m é n e k e t m e g h a n g y á k a t u t á n o z n a k . A m i m i k r i z m u s e f a j t á j á r a e m l í t e k föl n é h á n y é r d e k e s , m é g e d d i g n á h m k k e v é s s é ismert esetet, a m e l y b e n r o v a r n e m r o v a r t utánoz, h a n e m r o v a r g e r i n c z e s állatot. D é l - A m e r i k á b a n é l e g y fajta s z e n d e r , a Choreocampa elpenor, a m e l y n e k h e r n y ó j a a v a d r ó z s a Epilobium hirsutum n e v ű f a j t á j á n él. S z í n e a l a p j á b a n v é v e b a r n a , ú g y h o g y meglehetősen hasonlít a vadrózsa száradó leveleihez. Az első és m á s o d i k a b d o m i n a l i s s e g m e n t u m h a s o l d a l á n kétkét feketés szemfolt van. R e n d e s k ö r ü l m é n y e k között alig lehet e szemfoltokat é s z r e v e n n i , de h a az állatot in­ gereljük, v a g y m e g m o z g a t j u k az ágat, a m e l y i k e n van, fejét a z o n n a l e r ő s e n h á t r a h a j t j a , ú g y h o g y a s z e m f o l t o k e g é s z e n e l ő r e k e r ü l n e k s a két szemfoltokat viselő g y ű r ű erősen felduzzad, annyira, h o g y körülbelül e g y kisebb fajta k í g y ó f e j n a g y s á g á v a l v e t e k e d i k s a l a k j a is n a g y o n hasonlít a kígyófejhez. A n é g y szemfolt p e d i g egészen ha­ s o n l ó v á t e s z i a Cobra f e j é h e z , a m e l y e n h a s o n l ó r a j z o l a t o k vannak. H o g y a Choerocampá-n&k ez az alakja t é n y l e g védelműl szolgál, a kísérletek egész sora bizonyítja. Weissmann t y ú k o k k a l é s p i n t y f é l é k k e l t e t t k í s é r l e t e t . A t y ú k o k a fel­ f ú v ó d ó Choerocampá-tól először n a g y o n megijedtek s elein­ t é n c s a k m e s s z i r ő l m e r t é k n é z e g e t n i . V é g r e az e g y i k , a m e l y i k b á t r a b b v o l t a t ö b b i n é l , ó v a t o s a n k ö z e l e d e t t feléje s l e h e t ő l e g m e s s z i r ő l feléje c s a p o t t c s ő r é v e l s m e g s é r t e t t e a h e r n y ó t ; m i n t h o g y e r r e a t á m a d á s r a a Choerocampa nem reflektált, a t y ú k o k m e g e t t é k . A p i n t y e k e t szintén r é m ü ­ let szállotta m e g láttára, de i j e d t s é g ü k n a g y o b b volt a t y ú k o k é n á l , m e r t e g y á l t a l á b a n n e m m e r t e k feléje k ö z e l e d n i . Lady Verney a Clwerocampát e g y kis k o s á r b ú z á r a tette s a k o s a r a t az u d v a r á r a állította a v e r e b e k n e k . A k o s á r b ó l e g é s z d é l u t á n e g y e t l e n s z e m b ú z a s e m f o g y o t t el, a n n y i r a féltek a v e r e b e k a h e r n y ó t ó l . Poulton e g y g y í k elé t e t t e a Choerocampárt. A g y í k l e h e t ő g y o r s á n o d é b b állt, d e v a g y félóra m ú l v a m e g i n t csak előbújt, tisztes távolból m e g ­ n é z e g e t t e , i n n e n is, t ú l n a n is, majd m e g i n t elszaladt. E z i s ­ métlődött kétszer-háromszor. Végre nekiszaladt a hernyó­ n a k s m e g h a r a p t a , de saját bátorságától megijedve, rögtön elfutott i s m é t . D e m i k o r l á t t a , h o g y a h e r n y ó n e m l é p föl e l l e n e a h a r a p á s n a k m e g f e l e l ő m ó d o n , ú j r a e l ő b ú j t s megette. I l y e n f o r m a m i m i k r i j e v a n a Dicramura vinula n e v ű l e p k e h e r n y ó j á n a k i s . A h e r n y ó a fűz l e v e l e i n é l ; a l a p ­ s z í n e z ö l d , b i z a r r a l a k j a e l é g g é h a s o n l í t a félig l e r á g o t t i'űzl'alevélhez. F e j e , m i n t a Harpya lepkék hernyóinak á l t a l á b a n , i g e n s z é l e s ; e s z é l e s fej m ö g ö t t k é t n a g y , v ö r ö s , fekete közepű szemölcs van. R e n d e s e n , h a nem izgatjuk a hernyót, e szemölcsből alig látszik valami, de a leg­ c s e k é l y e b b é r i n t é s r e fejét b e h ú z z a , a s z e m ö l c s ö k f ö l d a g a d ­ n a k s a szemlélőre azt a b e n y o m á s t teszik, h o g y vala­ milyen kígyónak, vagy m á s csúszó-mászónak a testéhez t a r t o z ó fej. A k i s e b b m a d a r a k t ó l t é n y l e g m e g v é d i a h e r ­ n y ó t ez a fogás, a m i n t m e g f i g y e l é s e k igazolják.

Holt l e í r á s a s z e r i n t i l y e n f o r m a m i m i k r i z m u s a v a n e g y i n d i a i Mantis f a j n a k i s . E n n é l a Mantis f a j n á l a m e l l s ő lábpár kiszélesedett tibiájáu v a n n a k a szemfoltok. A Mantis v e s z é l y e s e t é n m e l l s ő l á b a i t e g é s z e n a fejóhoz h ú z z a s s z e m b e fordul e l l e n é v e l , m i k ö z b e n s z á r n y a i t i s kiterjeszti, majd becsukja és a kígyósziszegóshéz hasonló h a n g o t h a l l a t . Holt a z t m o n d j a , h o g y a Mantis-tól szintén megijednek apróbb ellenségei. A m i m i k r i z m u s l e g u t o l s ó fajtája, a m e l y r e e h á r o m példái említettük, v a n l e g k e v é s b b é elterjedve. H a sensu s t r i c t o v i z s g á l j u k a d o l g o t , ez n e m is m i m i k r i v ö l t a k é p e n , h a n e m valami más, aminek megjelölésére a t u d o m á n y o s irodalomban eddig megfelelő kifejezés nincsen. D e h a mimikrizmusnak nevezzük az állatok sziliének és alakjá­ n a k olyan kombináczióját, amelynek segítségével ellensé­ g e i k t ő l m e g m e n e k ü l n e k , a k k o r m i m i k r i z m u s n a k kell n e ­ v e z n ü n k e z e k e t az e s e t e k e t is. Tafner Vidor.

A libalesen. S z o l n o k o n , n é h á n y é v v e l ezelőtt, a m i k o r m é g á T i s z a á r j a f e l d a g a d v a az e s ő z é s e k által, őszszel is k i l é p e t t a par­ tok felett é s ott t a v a k a t k é p e z e t t , e g y ily tó m e l l e t t b a r a n ­ g o l t a m a z o n czélból, h o g y h á t h a a s z e r e n c s e v a l a m i v o n u ­ l á s b a n l e v ő v a d h i d - c s o p o r t o t f e l é m h o z n a . A t e l j e s hold v i l á g í t o t t az á r v i z e k felett, n e h é z ködök, k ü l ö n f é l e fantasz­ tikus alakokat képezve, lassan tovasiklottak, mint megannyi óriási s z ö r n y e k . N a g y c s ö n d u r a l k o d o t t , a m i n t az k é s ő ősz­ szel a T i s z a m e n t é n l e n n i s z o k o t t . C s a k a v a s ú t i t ö l t é s e n l e v ő t á v i r ó s o d r o u y o k z e n é l t e k b ú s d a l o k a t , m i n t h a túlvilági lé­ n y e k p a n a s z k o d n á n a k és j ó távol hallatszott a városszéli k u t y á k u g a t á s a , m e l y e k t a l á n m á s t á r g y h i á n y á b a n , a hold­ dal p e r l e k e d t e k , h o g y m i é r t s z e m t e l e n k e d i k b e l e b á m u l n i az udvarokba. Ott m e g á l l o t t a m a víz s z é l é n , k u t y á m s z o r o s a n mel­ l e t t e m volt, az o r r á v a l hol ide, hol o d a s z i m a t o l v a . G o n ­ d o l k o z ó b a e s t e m affelett, h o g y v á j j o n a h o l d o n is ez a n é ­ m a s á g h o n o l ? D e m i n ő l e h e t az, a h o l s e t á v i r ó s o d r o n y z e n e , se k u t y a u g a t á s n i n c s , c s a k c s e n d ós c s e n d , örök i d ő k i g ! M á r h a z a f e l é s z á n d é k o z t a m indulni, m i k o r a tá­ volból h a l l o m a j ó l i s m e r t h a n g o k a t : „ G a g a , g a g a , g a g a " . Mint a v i l l á m l ő á l l á s b a h e l y e z k e d t e m . D e m á r itt is voltak : „ G a g a , g a g a , g a g a " . F e l e t t e m alig t> ö l n y i r e e g y n a g y láncz: n a g y testek, kinyújtott nyakkal és kiterjesztett csap­ kodó s z á r n y a k k a l . Az e l s ő r e c z é l o z t a m h i r t e l e n , m e l y a V f o r m á j ú l á n c z k ö z e p é n volt ós h o z z á m a l e g k ö z e l e b b i . Lőttem ; a ködök nagy visszhanggal nagyobbították a dur­ r a n á s t é s m i n t a l e c s a p ó b o m b a , a l i g 10 l é p é s n y i r e tőleu , l e z u h a n t a v a d l ú d a földre, n a g y o t k o p p a n v a . A k u t y á m e g y - k é t u g r á s s a l ott t e r m e t t é s m e g f o g t a a m é g v e r g ő d ő l u d a t . E g y n a g y ö r e g g ú n á r volt. Z s á k m á n y o m m a l h a z a ­ felé i n d u l t a m a v á r o s felé, a t á v i r ó s o d r o u y o k c s u p a víg d a l o k a t z e n g t e k , k u t y á m m e g ú g y l é p d e l t m e l l e t t e m büsz­ k e s é g é b e n , m i n t h a m e n ü e t t e t j á r n a . steiuwalter Ödön.

Apró közlemények. A virágok és a rovarok. A d a r v i n i z m u s k i d o l g o z á s a vetette fölszínro azt a nézetet, h o g y a v i r á g o k s z í n é n e k változatossága, alakjuk különfélesége, szépsége, a n n a k k ö s z ö n h e t i létrejöttét, h o g y a r i k í t ó b b színű v i r á g o k a t , a m e l y e k élesen m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k a l o m b zöld színétől, s o k k a l t ö b b r o v a r k e r e s t e fül, s o k k a l t ö b b r o v a r t e r m é k e ­ nyítette m e g közbenjárásával. A z o n b a n mióta tudjuk, h o g y a rovarok szeme a színeket épen n e m — vagy csak rend­ kívül csekély mértékben — képes meglátni, egymástól m e g k ü l ö n b ö z t e t n i , ez a t h e o r i a é r t é k é t v e s z t e t t e . S o k k a l valószínűbbnek tetszik az, hogy a r o v a r o k a virágokat n e m s z e m ü k k e l t a l á l j á k m e g , h a n e m i g e n fejlett s z a g l ó ­ érzékük (csápok) vezetik őket a virágokhoz. ji_ y m

A hideg befolyása az élőlényekre. A h í r e s g e n f i p r o f e s s o r , Pictet Raul n é h á n y é v ó t a b e h a t ó a n f o g l a l k o z i k a h ő m é r s é k n e k az élő szervezetekre való befolyásával. É r d e k e s vizsgálatai arra a tapasztalatra vezették, h o g y a l e g t ö b b állat ó r i á s i h i d e g e t áll k i r ö v i d i d e i g m i n d e n b a j n é l k ü l . E g y k í s é r l e t i k u t y á n a k h ő m é r s é k l e t e 60-tól 90 C°-ig l e h ű t ö t t k ö r n y e z e t b e n c s a k 1 '/s ó r a m ú l v a s z á l l o t t l e j e b b 1 C ° - k a l ; sőt az első tíz p e r c z b e n n e m h o g y c s ö k k e n t volna, h a n e m m é g emelkedett, jelezvén a szervezet r e akczióját a beható h i d e g ellen. A kísérlet t o v á b b i f o l y a m á n a z o n b a n m á r g y o r s a b b a h ő c s ö k k e n é s s hirtelen elhal az állat, h a e g y b i z o n y o s f o k o n t ú l c s ö k k e n t t e s t h ő m é r s é k ­ l e t e . R o v a r o k 2 8 C - o t m é g j ó l e l t ű r t e k s 3 5 C°-nál p u s z ­ t u l t a k e l ; a s z á z l á b ú a k m é g 50 C ° - n á l i s é l e t b e n m a r a d ­ tak. Madártojások 2—3 C°-nak kitéve, m á r n e m voltak k i k ö l t h e t ő k ; n é m e l y e k m á r 0 C° u t á n s e m . A l e g e l e m i b b é l ő l é n y e k k ö z t a z i n f u z ó r i u m ö k c s a k 90 C°-nál p u s z t u l t a k el. L e g e l l e n t á l l ó b b a k n a k m u t a t k o z t a k a b a k t é r i u m o k , m e ­ l y e k t u d v a l e v ő l e g -f- 100 C° f o k b e h a t á s á t is e l b í r j á k r ö ­ v i d e b b i d e i g , e z e k é l e t k é p e s e k m a r a d t a k , b á r 2 1 3 C°-nak v o l t a k is k i t é v e . x>,.. p tak . a

y

Emlőseink téli álmáról. M á r r é g e b b i i d ő b e n b e h a t ó s a l a p o s v i z s g á l a t t á r g y á v á t e t t é k ez é r d e k e s t ü n e m é n y t s ú g y v é l e k e d t e k , h o g y a téli á l o m a l a t t e m l ő s e i n k a h i d e g v é r ű e k h e z h a s o n l ó á l l a p o t b a n a l u s z s z á k át a telet. A r é g i e k e m e v é l e k e d é s é n e k h e l y e s s é g ó t m o s t Rizza é s AchilU Monti is m e g e r ő s í t i k m o d e r n m ó d s z e r e k k e l v é g z e t t vizsgálataikkal. Kísérleti t á r g y ú l n é g y m a r m o t a szolgált, a m e l y e k e n a téli á l o m a l a t t p o n t o s h ő m é r é s e k e t v é g e z ­ tek s a h ő k i a d á s t e x a c t c a l o r i m e t r i c u s e l j á r á s u t j á n h a t á ­ r o z t á k m e g . K é t f e b r u á r b a n leölt á l l a t g y o m r á t t e l j e s e n ü r e s n e k találták, mindössze 3—5 c m - n y i tiszta s a v a n y ú hatású folyadékot tudtak a gyomorból összegyűjteni, mely­ ben k e v é s f e h é r p e l y h e c s k e ú s z k á l t , m e l y e k m i k r o s z k ó p által v i z s g á l v a , e l p u s z t u l t s l e v á l t g y o m o r h á m s e j t e k n e k bizonyultak. A vékonybél hasonlókép teljesen üres, p a r a ­ z i t á k t ó l m e n t volt. A vastagbélben néhány köbcenti­ méternyi nyúlós, nyálkás, alkalikus folyadékot találtak s az ott r e n d e s e n előforduló baktériumokat, m e l y e k a vál­ tozott v i s z o n y o k h o z a l k a l m a z k o d v a , életben m a r a d t a k . E g y é b s z e r v e k b e n nem t a l á l t a k s e m m i e l v á l t o z á s t . E z e k s z e r i n t t e h á t b e v a u b i z o n y í t v a , mit M a n g i l i m á r k ö z e l 100 é v előtt állított, h o g y a téli á l o m alatt a z á l l a t o k anyagcseréje a szervezet lassú égése, a test melegét szolgáltató s minden szerv m ű k ö d é s é n e k alapfeltételét k é p e z ő oxi Jácziós folyamatok a m i n i m u m r a v a n n a k r e d u c á l v a , a z élet b i z o n y o s f o k b a n fel v a n f ü g g e s z t v e . E z e n az alapon talán e g y k o r a fakírok csodás alvása is m a ­ g y a r á z h a t ó leSZ. Ttr. Tatuky. 3

A haltenyésztésröl. A h a l t e n y é s z t é s t e r é n e d d i g e l é r t b i z t a t ó e r e d m é n y e k k ö v e t k e z t é b e n az é r d e k l ő d é s e t e r m e ­ lési á g i r á n t folyton f o k o z ó d i k ; ú g y h o g y m a m á r a h e g y ­ v i d é k i p a t a k o k m e n t é n 8 5 p i s z t r á n g k ö l t ő t e l e p , 78 h e l y e n pedig rendszeres tógazdaság működik, mely utóbbiak kiter­ j e d é s e a 10.000 k a t . h o l d a t m e g h a l a d j a . E z e n ö r v e n d e t e s fejlődós folytán i m m á r o k v e t l e n ü l s z ü k s é g e s , h o g y a m i n t

az az e m l ő s é s s z á r n y a s h á z i á l l a t o k n á l is t ö r t é n t , a h a l a k ­ nál is s z i g o r ú a n t u d o m á n y o s v i z s g á l a t o k a l a p j á n á l l a p í t t a s s é k m e g a t á p l á l é k s z ü k s é g l e t e é s az a n y a g c s e r e é s e z e k alapján azon kérdés, hogy a halak táplálására befolyással bíró a n y a g o k a t m e l y n y e r s a n y a g o k t a r t a l m a z z á k l e g e l ő ­ nyösebben. E kísérletekkel karöltve kell j á r n i a h a l - é s r á k b e t e g s é g e k t a n u l m á n y o z á s á n a k is é s m i n d e z e n czélok elérése szempontjából a halak élettanának tanulmányozá­ sára kísérleti állomást létesít a földmivelésügyi ministerium az á l l a t o r v o s i főiskola k e r e t é b e n , m e l y á l l o m á s a k ö z ö n s é g ­ n e k e z e n k é r d é s e k b e n t a n á c s c s a l ós ú t m u t a t á s o k k a l is fog szolgálni. E z z e l k a p c s o l a t b a n m é g m e g e m l í t j ü k , h o g y a magántevékenység, valamint a halászati társulatok segélye­ z é s é r e a m u l t é v b e n az a r r a a l k a l m a s v i z e k b e n é p e s í t é s é r e á l l a m i l a g k i o s z t a t o t t : süllő-ikra 42.370,000 db, p i s z t r á n g - i k r a 2.440,000 db, g a l ó c a - i k r a 30,000 db é s 148,000 db t e u y é s z r á k .

IRODALOM. k L L A T T A N I K Ö Z L E M É N Y E K . A kir. magy. Természettud. T á r s u l a t állattani s z a k o s z t á l y á n a k folyóirata, m e l y e t Dr. Entz Géza k ö z r e m ű k ö d é s é v e l Méhély Lajos t a ­ n á r szerkeszt. Első k ö t e t é n e k befejező füzete m o s t jelent m e g és tanúskodik a m a g y a r zoológusok buzgó m ű k ö d é ­ s é r ő l . Aigner Lajos „ A m i m i c r y " - r ő l í r e g y n a g y o b b é r ­ t e k e z é s t ; Szépligeti Győző ö n á l l ó t a n u l m á n y a l a p j á n i s m e r ­ teti „ A p a l a e a r c t i c u s B r a c p n - f é l é k " r e n d s z e r é t ; Dr Gorka Sándor „ A z á l l a t o k p s y c h i k a i é l e t é r ő l " f o l y t a t j a é r t e k e z é ­ s é t ; Méhély Lajos v i t a t j a a z á s p i s k í g y ó e l ő f o r d u l á s á t h a ­ z á n k b a n ; Dr Horváth Géza p e d i g r e f e r á l a b e r l i n i z o o l ó g i a i kongresszus működéséről. Apróbb közlemények és az á l l a t t a n i s z a k o s z t á l y h i v a t a l o s k ö z l e m é n y e i fejezik b e e z t a t a r t a l m a s füzetet. A Z A T H E N A E U M k ö n y v k i a d ó - c z é g a r r a vállalkozott, *• h o g y a B u d a p e s t e n f o l y ó é v i m á j u s h ó b a n t a r t o t t agancs-kiállításon bemutatott vadász-trófeákból azokat a s z a r v a s - a g a n c s o k a t , a m e l y e k az utolsó tíz óv alatt a b u ­ d a p e s t i a g a n c s - k i á l l i t á s o k o n L, I I . v a g y I I I . díjjal k i t ü n ­ tetve lettek, r e m e k s z é p agancs-festmények után cromolithographiai úton előállítandó természetim sokszorosításban, díszes kaszettába összegyűjtve, az előkelő v a d á s z k ö r ö k rendelkezésére bocsátja. A v a d á s z i r o d a l o m b a n p á r a t l a n d í s z m ű s z e r k e s z t é s é t É g e r v á r i E g e r v á r y G y u l a úr, a V a ­ dászlap főszerkesztője vállalta magára, a ki a k é p g y ű j t e ­ m é n y egyes részeit a legelőkelőbb körökben bemutatva, örömmel tapasztalta, h o g y ú g y az e g é s z vállalat, mint az e g y e s bemutatott a g a n c s - k é p e k kivitele a l e g n a g y o b b el­ ismeréssel találkozott. A m ű 58 színnyomatú képet fog tartalmazni. A hazai előkelőségek pártfogásától függ, h o g y a s z ó b a n forgó a g a n c s - g y ü j t e m ó n y megjelenhet-e és ez­ által e m e p á r a t l a n a g a n c s - g y ű j t e m é n y o l y t e r m é s z e t i m for­ m á b a n és remekszép előállításban megörökithető-e ? A rendkívül m a g a s költségekre való tekintettel u g y a n i s e díszmű csakis azon esetben fog megjelenni, h a megfelelő számú megrendelés a költségek egy részének megtéríté­ sét előre biztosítja és csakis a m e g r e n d e l é s e k k e l a r á n y o s p é l d á n y s z á m b a n fog nyomattatni. Miért is a r r a kéri a k i ­ adó czég az érdeklődőket, h o g y a m e n n y i b e n a m u n k á t megrendelni kívánják, a megrendelést mielőbb bejelenteni s z í v e s k e d j e n e k . A z e g é s z m u n k a 1903. t a v a s z á n f o g m e g ­ j e l e n n i . Az 5 8 s z a r v a s - a g a n c s k ó p é t t a r t a l m a z ó d í s z m ű ára előzetes megrendelésnél, csinos k a s z e t t á b a n 50 k o ­ r o n a ; f é l b ő r k ö t é s b e n 70 k o r o n a ; e g é s z b ő r k ö t é s b o n 8 0 korona. x

r

\ Z ÁLLATOK FEJLŐDÉSE (TEKINTETTEL AZ EM•í*- B É R R E ) . I r t a Dr. Perényi József t a n á r , k i a d t a Stampfel Károly P o z s o n y b a n . Z s e b k ö n y v a l a k ú k i s k ö t e t , m e l y k ü ­ lönösen az állattannal foglalkozó fiatalságnak, egyetemi hallgatóknak, szintúgy orvosoknak, tanároknak ajánlható, mert röviden bár, de könnyen érthető módon és elég ki­ merítően összefoglalja az idevágó ismeretoiuket. M a g a a

- l O szerzt") m o n d j a e l ő s z a v á b a n : H á r o m f ü z e t b e foglaltam össze, röviden, vázlatosan mindazt, a mit az összehason­ lító f e j l ő d é s t a n n a p j a i n k i g m e g á l l a p í t o t t . A z e l s ő r é s z a z általános f e j l ő d é s t a n n a l f o g l a l k o z i k ; a m á s o d i k a részletes f e j l ő d é s t a n b ó l m e r í t , a z á l l a t o k kialakulását ismerteti; a h a r m a d i k r é s z p e d i g a z á l l a t o k szerveinek a fejlődését írja le. K í v á n j u k , h o g y e z a b ő v e n i l l u s z t r á l t h a s z n o s k i s k ö n y v s o k olvasóra találjon.

T

E R M É S Z E T T U D O M Á N Y I F Ü Z E T E K . A „Délmagyar­ országi Természettudományi Társulat" kiadásában megjelenő n e g y e d é v i füzetek ismét válogatott tartalommal jelentek, m e g é s t a n ú s á g o t t e s z n e k arról, h o g y ez a tár­ s u l a t m i l y ü d v ö s m ű k ö d é s t fejt k i a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r j e s z t é s e é s n é p s z e r ű s í t é s e t e r é n . — Dr. Steiner Simon temesvári tanár értekezése a holdról, szintúgy Hanusz István i g a z g a t ó ö s s z e f o g l a l ó i s m e r t e t é s e a z e m b e r i élet tartamáról kiválóan érdekesek. A temesvári meteorológiai intézet é v n e g y e d e s jelentése beszámol az ott végzett ész­ lelésekről és h a s z n o s a n referál a t u d o m á n y egyik-másik téren való haladásáról az a p r ó b b czikkelyek egész sora. — A társulat belső ü g y e i r ő l szóló k ü l ö n b ö z ő j e l e n t é s e k m e g g y ő z n e k b e n n ü n k e t arról, h o g y a társulat b u z g ó veze­ tői é s f e n t a r t ó i m i n d e n t e k i n t e t b e n t ö r e k e d n e k f e l a d a t u k teljes m é r t é k b e n való m e g o l d á s á r a .

az jól arat. Mi n y u g o d t lelkiismerettel á l l h a t u n k a n a g y k ö z ö n s é g elé. Amire vállalkoztunk, a n n a k megfeleltünk. Az a t ö r e k v é s ü n k , h o g y m a g y a r földön gyűjtött tapasz­ talat a m a g y a r g a z d á l k o d á s viszonyaiból fakadt iránye s z m é k által jöjjön s e g í t s é g é n ; a m a g y a r g a z d á n a k — m e g h o z t a az e r e d m é n y t . — B e a k a r j u k bizonyítani tehát, h o g y n e m v e z e t n e k ö n z ő c z é l o k , a z é r t l a p u n k előfizetési árát gazdatisztek, papok, tanítók és községek részére újévtől k e d v e z m é n y e s á r o n — 10 k o r o n á é r t a d j u k . M u n k á n k a z o n b a n csak ú g y lehet sikeres, h a a m a g y a r k ö z ö n s é g komoly, józan törekvéseinket méltatja és lapun­ k a t t o v á b b r a is ú g y s z e l l e m i l e g , m i n t a n y a g i l a g , s z í v e s l e s z t á m o g a t n i . E z t k é r i m o s t a „Magyar Gazdák Lapja" kiadóhivatala.

V

É D E K E Z É S A V E S Z E T T S É G E L L E N . Az emberre legveszedelmesebb betegségek egyike a veszettség, a m e l y h a e g y s z e r az e m b e r e n kitört, — g y ó g y í t h a t a t l a n . E z a b e t e g s é g a statisztika adatai szerint az e b m a r á s o k folytán m é g mindig több áldozatot követel hazánkban, mint E u r ó p a többi á l l a m a i b a n ; örömmel üdvözölhetjük tehát K. N a g y Sándor, pestvidéki törvényszéki bírónak „Az e m b e r ós a k u t y a . V é d e k e z é s a v e s z e t t s é g ellen" ezímű művecskéjót, amely az Országos Állatvédő E g y e ­ sület megbízásából jelent m e g . E b b e n a k ö n y v b e n min­ d e n m e g v a n m o n d v a , amit az e m b e r a v e s z e t t s é g g e l való fertőzés v e s z e d e l m e ellen tehet é s részletesen ismertetve v a n n a k b e n n e m i n d a z o n ó v ó é s elfojtó i n t é z k e d é s e k , a m e l y e k a v e s z e t t s é g m e g e l ő z é s e czéljából, illetőleg a v e ­ s z e t t s é g fellépte a l k a l m á v a l f o g a n a t o s í t a n d ó k . K í v á n a t o s v o l n a , h o g y a 4Vs í v r e t e r j e d ő m ű — m e l y n e k á r a c s a k 30 fillér — a z o r s z á g l e g k i s e b b k ö z s é g é b e i s e l j u t n a , h o g y így a l e g s z é l e s e b b k ö r b e n elterjednének a b e n n e foglalt ü d v ö s tanok. E r r e való tekintettel az O r s z á g o s Állatvédő E g y e s ü l e t ( B u d a p e s t , V I I . , N e f e l e j t s - u t c z a 14. s z á m ) 5 0 p é l d á n y t 10 k o r o n a k e d v e z m é n y e s á r b a n a d a z o k n a k , a kik a . k ö n y v terjesztésére vállalkoznak. \

„ M A G Y A R G A Z D Á K L A P J A " a következő értesítés k ö z l é s é r e k é r t fel b e n n ü n k e t : M e z ő g a z d a s á g u n k n a g y á t a l a k u l á s o n m e g y m o s t át. N e h é z i d ő k e t , k ü z d e l m o s n a ­ p o k a t él a m a g y a r g a z d a e m b e r . S z e m b e n áll v e l e a z á l ­ talános g a z d a s á g i depresszió. Mellette, a saját erején kívül, alig valaki. Tíz esztendeje, h o g y a g a z d a s á g i k ö z ö n s é g előtt m e g j e l e n t ü n k . T í z e s z t e n d e j e a n n a k , h o g y k i a d t u k a j e l s z ó t : n e m k e l l a z i d e g e n t ő l k ö l c s ö n z ö t t t u d á s ! Min­ den ízében m a g y a r szaklapot akarunk adni a m a g y a r gazda kezébe. Szaklapot, mely a hazai tapasztalatokból szűrt és praktikus szakismeretek terjesztésével törekszik arra, h o g y a gyakorlati g a z d a m i n d e n igényét kielégítse, őt verejtékes m u n k á j á b a n t á m o g a s s a . E z t a p r o g r a m m u n k a t b e v á l t o t t u k . M o s t s e m í g é r ü n k újat. M a r a d u n k a r é ­ giek. Kitűzött czélunkhoz híven, hozzá fogunk szólani a g y a k o r l a t i g a z d a t e e n d ő i k ö r é b e n f e l m e r ü l ő m i n d e n fontosabb kérdéshez: a növénytermesztés, állattenyésztés minden ágához, a tejgazdaság, hizlalás és az ezzel k a p ­ c s o l a t b a n álló k é r d é s e k f e j t e g e t é s é h e z . M é l t a t n i f o g j u k a szőlőszet, az erdészet, valamint a m e z ő g a z d a s á g i ipar k ö r é b e tartozó n a g y f o n t o s s á g ú k é r d é s e k e t . E mellett figyel­ jük, tárgyaljuk a gazdasági, társadalmi és közgazdasági kérdéseket is. D e n e m politizálunk. A m e z g a z d a s á g i ér­ d e k e k szigorú őrei leszünk m i n d e n b e n . R é s e n állunk m i n d i g é s n o m c s a t l a k o z u n k é r d e k c s o p o r t h o z . A k i j ó l vet,

V. R. úrnak. Kár minden garasért, amit ok nélkül külföldre küldünk. A kívánt bőrkabátot itthon is készíttotlioti ép olyan jó minőségben és talán olcsóbban is. — S. J. úrnak. A vakond és a földi kutya nem rokon fajok. Az előbbi rovarevő, utóbbi rág­ csáló emlős állat. — Diana. Kezdőnek elég szép eredmény. A túzokvadászatról már ismételten írtunk előző évfolyamainkban ; tessék utána nézni, megtalálja a kívánt felvilágosítást. — Arad. Nem kérünk belőle. Kár az állatokat ok nélkül kínozni. Minél előbb m e g kell ölni, a jövőben pedig ilyen cselekedettől tessék tartózkodni. — S. úrnak. A szép téli tárczát megkaptuk. Köszönjük. — Többeknek. Nem tölthetjük meg lapunkat vovsokkel. A beküldőitek közül válogatjuk a javát, ami lapunkba való ; de soron kivül nem közölhetünk egyet som. Eredeti megfigyelé­ sek, hű és egyszerű leírásban, apróközlomónyok alakjában mindig találnak helyet hasábjainkban. — B. tanár urnák. Feldmann Gyula tanszerkószítő intézetében megkapja a kívánt tárgyat jó minő­ ségben.

A v a d á s z - s z e z ó n a l k a l m á b ó l a t. v a d á s z k ö z ö n s é g s z i v e s figyelmébe ajánljuk

^

P R E P A R Á L Ó INTÉZ E T Ü N K E T .

^

Gondos, művészi ureuaráczió, természetim kivitel, tartós munka, jutányos árak. Az állatok lehetőleg friss állapotban és nyúzatlanúl küldendők be annak megjelölésével, hogy miképen kívánják azok p r e p a r á l á s á t (állványra, falra, szőnyeg, fali dekoráczió, t a b l e t t á r a , nyitott vagy csukott szárnynyal, stb.) Nagvobb emlősök, (pl. medve, zerge, farkas, stb.) kizsigerelendők; csak 10 kilónál ne­ hezebb csomagok küldendők vasúton (gyorsárúként). Pontos czfmet é s esetleg a vasúti állomás megjolölését kérjük.

Vasúti szállítmányba nem szabad levelet t e n n i ; czélirányos úgy a szállítólevélre mint a csomagra r á í r n i : „Friss állat kitömésre". Telefon 194.

Telefon 1 9 . .

D r . L e n d l A d o l f preparatóriuma Budapest, II., D onáti-u. 7.

A vonatok indulása Budapest k. p. udvarról.

1002 808 1008

8 10 sz.v. 8 15 *

606

8 35 „ 8 50 g y v . 9 00 szv.

306

9 35

408 2

504

00

4 610 20 404

2 15 2 20 S Z V . 2 •25 2 35 g y v . 0 40 n

904 312 1902 1022 304 910 16 308 608 314

2 4( :s 01 3 2( 3 31 3 35 4 31 5 -20 5 45 6 25

1004

602

6 50 g y v . 7 50 s z v . 7 20 7 35 8 10 8 30 n 9 15 g y v .

406

9 Hl szv.

1706 22 30 1610 1006

1304 808 908 12 328

9 50 10 oo Hl 20 10 40 11 10

szv. gyv. vv. gyv. szv.

„

vv.

Kis-Körös Bicske Hatvan Gödöllő (Kolozsvár, Arad, \ Szatmár-Németi Bécs, P a r i s , London Szolnok Bicske Kassa, Lemberg (Brod, Belgiád, (Konstantinápoly Hatvan P é c s , Eszék, Adony-Szabo les, P a k s Ruttka, Berlin Szabadka Győr R u t t k a , Berlin Kolozsvár, Brassó Hatvan ( Z á g r á b , Fiume, Róma, (Nápoly M.-Sziget, Stanislau Bicske N.-Kanizsa, Triest, Kassa, Csorba, Zágráb, F i u m e , (Kolozsvár, Bukarest (Stanislau í Lemberg, Kassa, (M.-Sziget Fehring, Graz Arad, Brassó Belgrád, Eszék, Brod Bécs, Sopron Ruttka, Miskolcz

846 327 1707 607 47 405 11 907 607 1303 309 601 1021 1005 1609 311 1003 13 609 307 909 27

1902

október

hó

Délelőtt

102 150 Ü102 \Í102 162 \S012 1404 104 708 712 154 118

kel.ost, (Bécs, P a r i s , exprv. (Ostende, London Palota-Ujpest Czegléd, Szolnok Ksztergom Palota-Ujpest Lajosmizse Zsolna, Berlin gyv Bécs (Temesvár, Orsova, ( Báziás T e m e s v á r , Báziás Palota-Ujpest Bécs, Berlin

1) Ünnep- ós vasárnapokon bezárólag november 23-ig közlekedik. ) Csak október és április hónapokban közlekedik. ) Minden kedd, csütörtökön és vasárnapon közlekedik. ) Minden szerdán és szom­ baton közlokedik.

2

3

4

'- S

•o p.

6104 166 128 4108 158 106 4110Í) 160 120 704

>

C3

12 05 S Z V . 12 15 12 25 „„ 12 50 1 15 „ 1 -15 g y v . 2 05 szv. 2 15 2 25 2 80

gyv.

4104 720 6002 162 130 716 108 164

2 4( szv. 2 45 „ 2 55 4 15 „ 1 25 4 31 „ 5 15 g y v . 6 Ol szv.

1406

6 15 g y v .

124 4106

6 20 6 40

710

6 50

szv.

„

6014 7 25 v v . 166 7 -10 szv. 132 2) 7 50 168 ' 8 80 „ 118 10 00 10 10 g y v . 10 20 szv. 10 40 11 20 k e l e t i 9023) exprv. 7024) 11 iO k e l . o s t exprv. 706 714 1408

317 301 903 1901 401 1 503 313 19 319 15 605 905 305 3 606 1007 407 1507 1001

oS

c-

1 perc vonat neme

perc |

vonat neme

803 1301 403

Érvényes

12 15 sz. V . Gödöllő 12 35 gy-v. Berlin, R u t t k a í Konstantinápoly, 1 05 » (Belgrád, Brod 1 30 Gyékényes, Pécs 1 ••'A » L e m b e r g , Kassa 1 50 London, P a r i s , Bécs í Kolozsvár, Arad, 50 (Szatmár-Németi 3 10 S Z . V . Hatvan 4 25 „ Bicske, fi 3;Gödöllő 6 21 Györ n í Brassó, Kolozsvár 6 41 ( S t a n i s l a u , M.-Sziget * _ 6 41 Belgrád, Bród í Berlin, Ruttka, 1 00 (Szerencs 7 15 gy-v. Bécs, Graz 7 21 sz.v. Brassó, Arad í Fiume, Zágráb, 7 55 ( B r o d , Pécs 8 31 Munkács, M.-Sziget 8 51 Csorba, Kassa í Turin, Róma, 9 or gy-v. ( F i u m e , Zágráb 9 ir Berlin, Ruttka 9 2: S Z . V . Bécs, Graz ÍN.-Bzeben, Brassó, 9 ar gy-v. ] Arad, Kolozsvár, ' M.-Sziget 1 45 Graz, F e h r i n g i 55 Munkács, Kassa

1902.

október

hó

Délelőtt

rt

hová m

>

Czegléd, Szolnok Palota-Ujpest Nagy-Maros Dorog Palota-Ujpest

Paris

Bécs, Pilis-Csaba Palota-Ujpest Érsekújvár í B u k a r e s t , Verciorova (Báziás Esztergom Czegléd Lajosmizse Palota-Ujpest Nagy-Maros Szeged Bécs Palota-Ujpest í Zsolna, Berlin, (Pozsony Párkány-Nána Esztergom (Verciorova, Bukarest (Báziás Lajosmizse Palota-Ujpest Váoz Palota-Ujpest Bécs, Paris í Szeged, Báziás, (Bukarest K.-K.-Félegyháza Zsolna, Berlin í Belgrád, (Konstantinápoly j Bukarest, (Konstantinápoly

honnan

A vonatok érkezése Budapest ny. p. udvarra.

1-töl.

onat eme

onat áma

hová

honnan

5 00 t.szsz. Arad 5 20 v. V . Berlin, Ruttka 5 45 sz. V . Stanislau, M.-Sziget 6 10 Brassó, Arad 6 15 t.szsz. Bicske, G y é k é n y e s (Lemberg, Kassa 6 35 sz.v. } Máramaros- Sziget 6 40 Bécs, Triest 7 05 „ Belgiád, Brod 7 10 Brassó, Kolozsvár Graz, Kehring 7 25 7 35 „ Hatvan 7 50 g y v . Bukarest, Brassó 7 50 v . v . P a k s , Adony-Szabolcs ( F i u m e , Zágráb, 8 10 sz.v. ( B r o d , Pécs 8 15 Csorba, Kassa 8 45 Hatvan ( N á p o l y , Róma, 8 50 gy-v. ( F i u m e , Zágráb !l 05 sz.v. Györ 9 15 Szolnok 9 45 Ruttka, 10 05 Szabadka 10 20 N.-Kanizsa, T r i e s t

Délután o h ei 0)

1-töl.

Délután

303 9

A vonatok indulása Budapest ny. p. udvarról. Érvényes

hó

•O

honnan

Délután

kel.ost exprv. 5 35 szv. 6 15 n 6 25 n 6 35 „ 7 05 tvszsz. 7 15 szv.

155 (Konstantinápoly (Bukarest 703 Palota-Ujpest Szolnok, Czegléd 103 Berlin, Zsolna 157 Palota-Ujpest 159 Párkány-Nána 6001 ( B u k a r e s t , Verciorova 127 (Báziás 6103 7 25 Dorog 4103 )J 7 35 Palota-Ujpest 161 „ 7 45 P a r i s , Bécs 115 „ 7 50 w . Lajosmizse 163 8 15 szv. P á r k á n y - N á n a 105 8 25 K.-K.-Félegyháza 711 » 8 35 E s z t e r g o m „ 9 40 g y v . Berlin,Zsolna,Pozsony 707 10 10 szv. Palota-Ujpest 165 10 55 Szeged 126 „ 11 05 107 Érsekújvár 41092) 1405 ' 719 4106 167 Érkezik minden hétfőn és 1293)

701 1) 12 50 147 6101 1407 149 217 709 4107 161 117 6011 123 713 4101 1403 163 715 119

!)

csütörtökön. ) Ünnep- és vasárnapokon bezárólag november 23-ig közlekedik. 3) ( Jsak október és április hónapokban közlekedik. ) Érkezik minden kedd, csű­ törtök ós szombaton.

2

4

1-töl.

vonat neme

ti 50 sz.v. 7 15 g y - v . 7 30 7 30 „ 7 35 S Z . V . 7 40 7 50 „ g 00 gy-v.

12 00 tszsz. 12 25 szv. 12 :15 1 30

október

1 perc

6 50 gy-v.

10 402 302 1302 1B08 008 318

044 18 310 320

hová

vonat

604

Triest. Nagy-Kanizsa (Arad, B r a s s ó , Í N . - ö z é b e n , Kolozsvár, t Máramaros-Sziget Bécs, Graz Kassa, Munkács Ruttka, Berlin Kehring, Graz Kassa, Csorba Belgrád, Brod Gödüllö (Zágráb, F i u m e , (Turin, Róma Arad, Brassó (Zágráb, Kiume, P é c s (Brod Munkács, M.-Sziget Bécs, Graz (Kolozsvár, Brassó, (M.-Sziget, Stanislau Ruttka, Berlin

1902

Délelőtt

| perc

6 20 szv.

•o

perc

hová

vonat neme

vonat neme

U

Délután vonat­ szám

28

eS

•o

| perc

vonatszám

Délelőtt

Érvényes

1-töl.

vonat­ szám

hó

vonat­ szám

október

neme

1902

vonat­ szám

Érvényes

A vonatok érkezése Budapest k. p. udvarra.

12 5f

szv.

1 2f

gyv. ,, sz.-v. ,, ,, ,, ,, ,, ,,

-

sí -o

1 5( 2 CO 3 05 3 15 3 55 4 15 4 35 4 40 5 55 6 50 7 00 g y . v . 7 10 sz.v. •7

40 gy.-v.

101

8 20 8 45 9 05 9 15 9 45 9 55 10 05 10 15 10 3 0 11 00

6013

11 10

szv. gy.v. szv. gy.v. szv.

kel.ost expr.v. V. V.

keleti 901 4) 11 20 expr.v.

honnan Palota-Ujpest í B ukarestVercioro va (Báziás , P a r i s , Bécs Palota-Ujpest Palota-Ujpest Lajosmizse Nagy-Maros Szolnok, Czegléd Esztergom Palota-Ujpest Bécs, Berlin Palota-Ujpest Bécs T e m e s v á r , Báziás l Orsova, Báziás, (Temesvár Palota-Ujpest Nagy-Maros Bécs Pilis-Csaba Berlin, Zsolna Szolnok, Czegléd Esztergom Palota-Ujpest Vácz (London, O s t e n d e , Bécs Lajosmizse í Konstantinápoly, (Belgrád

(Paris,

Előfizetési

felhívás.

MAGYAR

T. Olvasóinkat kérjük, hogy az előfizetési díjat, valamint esetleg a múlt évről való hátralékukat mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a szétküldésben zavarok támadjanak. Bekötési táblait kaphatók az V., vala­ mint az előző évfolyamokhoz, melyekből (az I. és II. év­ folyam kivételével) még teljes példányokkal is szolgálhatunk rendes áron. A pénz beküldéséhez méltóztassék lehetőleg utalvá­ nyokat használni és a szelvényre a czímct, valamint a kívántakat olvashatóan ráírni, (btalványok mellékelve voltak előbbi számokban.) Tisztelettel a kiadóhivatal.

TANSZERKÉSZ1TŐ-INTÉZET

FELrDMANN

GYULcA

BUDAPEST, VI., FELSŐ-ERDŐSOR. 5. (TELEFON 17-23.) M i n d e n i r á n y ú i s k o l a t. v e z e t ő i n e k , tanárainak ós t a n í t ó i n a k s z í v e s f i g y e l m é b e ajánlja

hazai saját gyártású fizikai, khéraiai, természetrajzi és geometriai tanszereit. Ü v o g f t e o l i i i i l í s í í intéséé*. Szakszerű tanácscsal és tájékoztató költségvetéssel szívesen szol­

„A Természet" I. és II. évfolyamából néhány teljes példányt visszavált kiadóhivatalunk. Esetleg ez évi uj évfolyammal szolgálunk helyette.

gálunk

iskolák

felszerelése

alkalmával. — Újabb szerkezetű

tanszerek elkészítését és tanszorek javítását elvállaljuk; me­ chanikai

és üvegtochnikai procziziós

munkákat

elfogadunk.

Árjegyzékek ingyen és bérmentve.

8—10 csinos, de nem drága ő z a s a n c s o t s z e r e t ­ n é k T e n n i . Czím a kiadóhivatalban. I T á c z á n o l t í v t U í v á i i l ő n i e g y n é g y t a g ú társaság ós k é r a j á n l a t o t ( h o n o r á r i u m ós e g y é b k ö l t s é g e k ) a k i a d ó ­ hivatalba.

Mini s z ő l ő n a g y b i r f o k o s o k

„A m . kir. Vallás ós Közoktatási Minister a Feldmann Gyula-féle physikai és chémiai t a n s z e r g y á r a t és üvegtechnikai intézetet az enemü beszerzési forrasokúl ajánlott hazai czégek közé utólagosan felvette." (Hivatalos Közlöny X . I I . 22!).) „A n i . k. Vallás ós Közoktatási Minister Reldmann Gyula budapesti tanszer­ g y á r o s által készített természettani eszközökből a részletes j e g y z é k b e n felsorolt physikai alap- és kibővített fölszorelósi j e g y z é k e t a népiskolák s z á m á r a tanszerül e n g e d é l y e z t e ós az e n g e d é l y e z e t t t a n s z e r e k j e g y z é k é b e felvette." (Hivatalos Köz­ löny. X . 17. 360.) (40782-1902.)

ajánljuk kiváló minőségű hordó- és palaczkborainkat, molyok mint a mónes-magyarádi borvidék gyoroki, valamint a család vadkerti és vámospércsi nagy kiterjedésű szőlöbirtokalnak kifogástalanul tisztán kezelt saját termése kerülnek forgalomba. Ezen borok kitűnő voltáról számos elismerő levél tesz tanúságot, egyebek között a következő: „A nekem küldött jó borokkal minden tekintetben igen meg vagyok elégedve s igy azokat minden vadászembernok szivesen ajánlom". Novotny .1., cs. és kir. szab. fegyvergyár, Prága. Kívánatra borminták kttldetnck. Árjegyzékek ingyen és bér­ mentve állnak rendelkezésre.

Andrényi Kálmán utódai

Az é r d e m e s v a d á s z k ö z ö n s é g figyelmébe ajánljuk régi hír­ neves rekonstruált szőlőinkből való saját termésű, jó minőségű, tisztán közeit, orős és józamatú

-Ajríitloii.

Vadászterületek bérbeadására é s bérletére, valamint a vadászat minden ágára vonatkozó hirdetések e r e d m é n y e s e n közöltetnek „A Természet"-ben. — Kiadóhivatal: Budapest, II. kerület, Donáti-uteza 7. „A T E R M E S Z É T " V . ó s r é g i b b é v f o l y a m a i h o z , s z i n t ú g y a „ H A L Á S Z A T " I., II. ós I I I . é v f o l y a m á h o z v a l ó bekötési táblák m e g r e n d e l h e t ő k intézetünkben, darabonkint 2 koronával.

temes-rékási (czigányhegyi) borainkat Fehér bor, idei termés, Siller bor, „ „ Vörös bor, „ „

A temes-rékási vasúti állomásról deczembor 15-ikétől szállítjuk. A megrendeléseket szíveskedjék Schön Ferencz takarókpénz­ tári igazgatóhoz Tomes-Rókásra czlmezni, aki idevonatkozó fel­ világosításokat is ad. 4—6

MŰVÉSZETI ülichék

100 liter 48 korona 100 „ 48 „ 100 „ 52 „

folyóiratok, könyvek,

SOKSZOROSÍTÁSOK.

á r j e g y z é k e k ó s t u d o m á n y o s m ű v e k számára,

kitűnő kivitelben, legjobb módszerek szerint előállítva.

Czím csakh;:

BUDAPEST,

Jutányos árak.

VT. ker., Király-utcza

TELEFON: 18—99.

Jutányos

30. árak.

szám.