Állattani, Vadászati és halászati folijóirat

II.

IÍI.

ÉVFOLYAM.

SZÁM.

1898. X. 1.

Szerkesztik: R

D - LENDL

Állattani, Vadászati és halászati folijóirat. ELŐFIZETÉSI'

ÁRA

egy évre 3 forint.

Megjelenik minden hó i-én és 15-én.

Képek a berlini akváriumból. I r t a : D r . Lendl Adolf.

Brehm Alfréd, a zoológiai tudomány egyik legmun­ kásabb művelője és leghivatottabb népszerűsítője, pályája delelőjén állt akkor, amikor „Thiefleben" czímű hír­ neves munkáját befejezte és kiadta. Nemcsak a németeké, de minden művelt nemzet kincse volt ez a több kötetes könyv és nemcsak a tudósnak, de az élő természet min­ den barátjának és kedvelőjének szólt. Nagy és sikerdús munka volt; — de azért Brehm nem tért még pihenni; nem szűntek meg benne hathatósan működni azok az erők, amelyek a munka által s a pályabérért való ernye­ detlen küzdelemben kifejlődött és megedzett lélekben mindig ujabb nagy tervek megvalósitását czélozzák. Élt benne a vágy, még nagyobbat teremteni. S csakugyan, megtalálta hozzá a kedvező alkalmat, amelyet mint alkotni vágyó férfiú megragadhatott, hogy fiatalkori ideáljait meg­ valósíthassa. Megteremtette a berlini akváriumot. E g y az 18(i8-ik évben alakult berlini részvénytársaság hívta meg őt egy nagyszabású tudományos látványosság igazgató­ jául s ezzel alapította meg a most már oly nagy hírnévre emelkedett akváriumot, mint olyan tudományos színvona­ lon álló intézetet, amely a legtágabb körökben is rend­ kívüli nagy érdeklődést keltett. Amidőn ehhez az ujabb nagy alkotásához fogott, kitűzött czélja és tervezésének alapgondolata (saját szavai szerint) az volt: nemcsak a tudománynak ujabb hajlékot adni, de egy oly látványosságot létesíteni, amely magá­

ADOLF

és csikszentsimonyi és ernyesi

L A K A T O S KÁROLY. B u d a p e s t , II., D o n á t i - u t c z a 7.

hoz vonzza a sokaságot, amelyben a szaktudományban kevésbbé jártas nézők rövidségében is vonzó körutat tehetnek az élők világaiban; ahol a sivatag, az őserdő és a tengerek állatait egyaránt ismerheti meg a közön­ ség és ahol megkedvelhetik az ő kedves tudományát, az állatokról szóló szép fejezeteket. E z a nagy és generali­ záló idea tartotta fogva az ő tervező gondolkozását. Azonban csak részben valósíthatta meg terveit és leg­ inkább csak a tenger faunájára kellett szorítkozrjja. Minda­ mellett semmi esetre sem akarta nélkülözni, működése új otthonában sem, legkedvesebb állatait: a madarakat és a majmokat; hiszen nemcsak kitűnő ismerőjük és kuta­ tójuk, de hű ápolójuk is volt mindig egész életében. Brehm-nek ez az alapgondolata jellemzi még ma is a berlini akváriumot, mert híven ehhez alkotta meg s bár néhány év múlva — állítólag egészségi okokból — megvált az akvárium vezetésétől, annak új igazgatója, Dr. Hermes, meghagyta azt eredeti jellegében. Czélszerű és az egészet elevenítő újításaival azután sikerült neki is rövid idő alatt az intézet színvonalát még emelni és világhírét megalapítani. Most ez az akvárium a német fővárosnak egyik legismertebb látványossága és neveze­ tessége, amelyet az odajövő idegenek épen úgy, mint az odavalók, sűrűn és örömmel látogatnak meg. Tegyünk benne rövid körutat mi is. A belépő mindjárt a bejáratnál ott találja magát a forró égöv változatos állatai között; leginkább a forró pusztaságok homokszínű, nagy gyíkjait látjuk elsőbben; pikkelyes-paizsos, tüskés-tövises furcsa alakjaik csúsznakmásznak itt elég nagy számban az imitált sziklaboltoza-

tok között elterüiö homokmezőkön. Itt néhány délame­ rikai mérges kígyó siklik el a kőrepedésekbe, amott hevernek a lomha óriás kígyók összegomolyodva egymáson s bár nagyságukkal imponálhatnak, mégis oly jámborak­ nak látszanak. E g y másik rekeszben hirtelen gyorsasággal látjuk felfutni a sziklán az élénkszínű gyíkok seregét; ügyességök és fürge mozdulataik meglepnek bennünket; külsejük elárulja, hogy forró hazából valók. Még végig nem jártuk e csúszó-mászó állatok rekeszeit s máris át­ halljuk a másik csarnokból a nagy sival­ kodást és rikácsolást; állatoktól erednek e hangok, de milyenek ezek ? nem ismer­ jük, kellemetlen, éktelen lármát csapnak. Valóban meglepődünk, ha utunkat arra­ felé folytatjuk, mert most meglátjuk a forró égöv legkülönbözőbb szárnyasait, csak úg3' tarkálik tőlük. Egyik élénkebb a másiknál, repkednek, futkosnak, folyton mozognak és tollazatúk pompája csak úgy csillog. Csodáljuk szép voltukat és a természet különösin konzekvencziáját: a legszebb állatokat csúnya, rikácsoló hangon beszélteti. Nagy a változatosság ezekben, felsorolni közülök a főbbeket sem lehetne s még ne is időzzünk itt, mert bár teljesen el vagyunk foglalva Tengeri e helyen, mégis tudjuk, hogy csak az elején vagyunk és vonz valami, ami késztet tovább haladni, sejtésünk vezet arra-arra, érezzü , hogy az érdek­ feszítőbb, az, amit kiváltképen látni óhajtunk, az még csak következik: a víz, a tenger s ami benne van a rejtett élet titokzatos nyilvánulásaiban, az ismeretlen álla­ tok ezrei — ezeket kívánjuk látni s ezért tovább hala­ dunk; azonban önkéntelenül is megállunk még egyszer, mert rriegragadta figyelmünket, megállított bennünket a

1

forró vidékek még egy lakója; ide hozták a szegényt szenvedni és meghalni! Milyen kontraszt: a tarka-barka szárnyas világ és kifogyhatatlan élénksége, meg ez a szegény állat. Lassú mozgású, félig kinőtt orangután ez; Borneo szigete őserdőiből került ide. Meglátszik rajta, mint fájlalja idegenben fogságát. Gonddal ápolják, mindent kénye-kedve szerint megtesznek érte, megfigyelik arcza vonásait, hogy kilessék szegénynek kívánalmait, de hiába — meg nem öregszik közülök egy sem Európában. Nem­ csak egyszer a budapesti állatkertben is volt már alkalmunk látni orangutánt, az úgynevezett emberszabású majmoknak ezt az érdekes tipusát; itt is, másutt is rövid életű; rendesen borzasztó betegség lap­ pang bennök, a tüdővész, amely lassan, de biztosan öl. Szomszédja e szenvedő állatnak egyik közeli rokona, a simpánz; kisebb, elevenebb, gyermekesebb úgyszólván. Kü­ lönösen e két fajnak már évek hosszú során mindig fontos szerepe jutott a berlini akváriumban ; behatóan tanulmá­ nyozták őket itten s életüknek nem csak egy érdekes vonását jegyezték be a kímé­ letlen tudomány betelhetetlen könyveibe. anemona, De ne időzzünk még ezeknél sem! Hatal­ mas barlang bejárata előtt állunk ; magasan bolthajtásos; elől gyér világosság sejtteti velünk a sziklafalak alakzatait, hátul sötétebbnek látszik minden; lassan tovább megyünk, lejebb haladunk, úgy érezzük, mintha mélyebbre szaunánk a barlangban és lépésről-lépésre sülyednénk; itt is, ott is, oldalt, fönt, bárhová tekintünk magunk körül, sziklatömbök, oszlopok, homályba rejtőző alakok, kiugró szögletek és cseppkövek emelik a hatást s hangulatot teremtenek bennünk; hat reánk a tompított világosság,

Október. Csak

szállingózzatok

Sárgult,

aszott

SSontsatok 3Calotti,

Csak Sgó'

mezőre, bús

szemem

Sföint

le csendbe,

fonnyad,

nagy

sápad

ha nem

SCogy

fü-

3Cogy

foszlik

kórágyon

dísze,

vége, pompa,

éhe, én, vége, fény.

csendben

a kínos

Sitelg

őt emésztve

Üestén

és lelkén

3gy

lelkünk

Dtem 8s JCit

gyó'z

bízunk, szivünk

bontunk

rája

szemfedőt.

3Cogy

sejtse,

drága,

ö'ssszenő'tt,

halotti

Dte

beteg.

is sejtem

s virágnak illat,

lágyan,

meg,

kínos

a súlyos

Dan jobb

Síírü

hogyha

lelkünk

Snyhén,

szemfödelet.

ne lássa

halottunk

3Ca véle

hegyre

haldokol

föld,

SCiszen

egyre

falevelek,

hulljatok

Sítint JÍ

le

gyötrelmes

harczot,

szüntelen, átviharzott,

tudja

senkisem.

kétkedése, egy

szebb

hogy forrón

búja remény

feltámad

felett újra,

szeretett. Feleki

Sándor.

a misztikus környezet és a lejtőn való lejebbhaladásunk; sak, áttetsző halványak, vagy ibolyaszínnel tarkítottak i s ; de hat reánk a kellemesen temperált hűvös, nedves lég­ némelyik alacsony, más meg magas, sugár testű. Összes­ kör i s ; teljesen ismeretlen körülmények közé jutottunk, ségükben tapogatóik játékával vonzó képet adnak s bár élénkebb a képzelődésünk, látni véljük már azt, amit nem nagyok — némelyik csak akkora mint egy dió — sejtünk s a tengerfenék csodás világát teremtjük magunk sűrűn egymás mellett, százával, betöltik az egész medenelé; a legéberebb érdeklődéssel sietünk most a víztartók czét s örömmel nézzük a színpompát, amelyet elénk felé, amelyeknek polarizált világossága az egyik oldalról tárnak — de egyszerre, mily változás! elhalványultak a felénk áramlik. Közelebb lépünk: — sötétséghez szokott színek, megszűnt a tapogatók hullámzása; mi baj érte szemünket megkápráztatja a vízen átható fény, a csillogó őket, talán végok van ? Csodálva látjuk és keressük a víz s a mi a fő, a színeknek az a hirtelen elváltozás okát. A nézőnek tarkasága, amelyet abban látunk. egy erőteljesebb lépése, vagy az üveg Lassankint fejlődnek k i látásunkban érintése, egy zörrenés talán, okozta a azok az ismeretlen színnüanszok, leg­ változást; hirtelen mindmegannyi enyhébb változataikban, amint a víz aktinia behúzta testébe gyengéd tapo­ lakóit előttünk szokatlan alakjaikban gatóit a víznek csekély megrázkódászemléljük: aktiniák, tengeri rózsák sára és most életteleneknek és fakób­ vannak e víztartóban. Elragadtatva baknak látszanak. O l y hirtelen ment szemléljük a gyönyörűséget; a fe­ végbe a változás, hogy meglepődve, néken heverő köveken, koralitöveken, figyelmünk még nem talált más tár­ kagylókon s az oldalfalak szikláin gyat, végig siklik tekintetünk a még sűrűn egymás mellett ülnek az alsóbb­ mindig mozdulatlan sorokon — most rendű állatok s tarka sokaságuk a azonban ismét akad meg szemünk és virágos mezőre emlékeztet; a nyúlán­ még csodálatosabbat látunk ! Odarög­ kabb alakok kiemelkednek s közülök zítve a helyhez, ahol termett a tengeri itt-ott, egyik-másik rikító színével válik rózsa, azt képzeltük, hogy onnét élnem Különböző tengeri rózsák. k i ; ezer tapogatóikat, gyengéd karjaikat mozdulhat; most pedig ime látjuk, tisz­ mozgatva hullámzik az egész felület és tán vehetjük k i , tovább haladj lassan rezgetik a képet. Legközönségesebbek közöttük, úgy látszik, ugyan, de halad; s még sem mozog, hiszen rajta marad a a halványzöldszínű anemonák ; kissé vaskos a testük ; tal­ kövön, amelyen ült; maga a kő változtatja helyét; vagy pukkal odatapadnak a kőhöz, amelyről egykönnyen el talán ez nem is kő, ez csigaház ! tényleg belepett, avult nem mozdulhatnak. Hengeres testük tetején, sűrűn egy­ csigaházon ül az aktinia s ebből — végre észrevesszük ezt más mellett vannak többszörös körökben elrendezve víz­ is — kinyúlik néhány vékony láb és egy apró rákocska a színű, gyengéd tapogatóik, amelyek folytonos mozgatásá­ két ollója: az üres csigaházban lakik a remeterák, val örvényezik a vizet; élénkebb rokonaik más színeket csigaházon pedig ül a tengeri rózsa; ha megmozdul a mutatnak ; vannak rózsaszínűek és karminpirosak, sárgá- lakó, akkor magával czipeli a házát és a rajta ülő aktiniát

( U n k e ) . a bufo ( v a r a n g y ) pedig ezek ilyenformát:

Mit mondanak az állatok. — »A Természeti:

eredeti tárczája

és

a rana

(kecskebéka),

mondanak

—

H o g y a z állatok m á s é s m á s h a n g o n a d n a k k i f e j e z é s t ö r ö m ü k n e k é s f á j d a l m u k n a k , m i n d e n k i előtt i s m e r e t e s d o l o g ; a z o n s e m l e h e t k é t e l k e d n i , h o g y a z állati h a n g o k v á l t o z a t o s s á ­ g á b a n jelentést kell keresnünk. E jelentés kutatásával ujabb időben k o m o l y a n f o g l a l k o z i k a t u d o m á n y . E helyütt a kérdésnek e g y más oldalát tárgyaljuk, m e l y nem k e v é s b b é érdekes A Nyelvőr (Ny.) és a Népköltési gyűj­ t e m é n y e k l a p j a i n t ö b b s z ö r t a l á l k o z u n k a z állati h a n g o k népies é r t e l m e z é s é v e l , u t á n z á s á v a l . A n é p éles figyelmét el n e m kerül­ h e t i , h o g y a z á l l a t o k h a n g j a k ü l ö n b ö z ő a l k a l o m k o r m á s és m á s . E k ü l ö m b s é g a r i t m u s b a n , a h a n g m a g a s s á g á b a n és m é l y s é g é ­ ben a m ú g y is feltűnő. Érdekes és mulatságos e g y s z e r s m i n d , minő értelmet ád a n é p a z állati h a n g o k n a k . T u l a j d o n k é p e n ú g y n e v e z e t t népetymologiák ezek, a z a z o l y a n f o r m á k , m i n t m i k o r a z é r t h e t e t l e n i d e g e n szót a n é p g y e r m e k e a m a g a szája íze s z e r i n t f o r m á l j a ; í g y lett a sültbak a n é m e t S c h i l d w a c h - b ó l , a vakparádé és tágravert stb. A z állati h a n g o k i l y e t é n á t a l a k í t á s a m i n d i g tréfás, h u m o ­ r o s ; m i n d i g t a l á l a h e l y z e t h e z és p o m p á s a n a l k a l m a z k o d i k az e r e d e t i r i t m u s h o z és h a n g l e j t é s h e z . E z z e l a k é r d é s s e l Hermán O t t ó f o g l a l k o z o t t már, a haran­ g o k szaváról szólván az E t h n o g r a p h i a II. évfolyamában ; u g y a n ­ itt a b é k á k h a n g j á n a k egyik-másik népies értelmezésével is találkozunk. H á r o m fajta b é k a s z ó l a l m e g e g y m á s u t á n : a

bombinator

az egyik, a b o m b i n a t o r : k u m , k o m ; k u m , k o m . . . a másik, a v a r a n g y : w a r r r t , w a r r r t . . . a z t á n a k e c s k e b é k a : co i e j e t o t o ; co ie . . . a m a z a német, e z a tót b é k a ; v é g ű i m e g s z ó l a l a magyar béka h a r a g o s : adta teremtetté-]e, m i r e a német és a tót b é k a u g y a n ­ csak menekül á m a t ó f e n e k é r e ! » I g y t i s z t á r a kisül a m a g y a r s á g h e g e m ó n i á j a — t e s z i h o z z á H e r m á n O t t ó — és s e m m i k é t s é g , h o g y ez a n e v e z e t e s n é p e t y m o l o g i a a m a g y a r s á g t ó l ered.« M á r e m u t a t v á n y is találó h a n g b a n , r i t m u s b a n e g y a r á n t , v a l a m i n t a k ö v e t k e z ő i s , m e l y e t A r a n y S z a l o n t á r ó l közöl. ( N y . I X . ) Az A Az A

ö r e g b é k a s z ó l : m i t v a r r s z ? m i t v a r r s z ? . . . (a v a r a n g y ) . k i s b é k a felel (a k e c s k e b é k a ) : p a p u - c s o - c s o c s o c s o t . . . öreg kérdi: kinek ? kinek ? felelet: U r r a k - n a k nak-nak-nak.

V e s z p r é m v i d é k é n a b é k á k ezt h a j t j á k : U r r a k a p a p o k ! D e c s a k a n a g y o k ! I s m é t e l v e és g y o r s ü t e m b e n teljesen talál ez a k e c s k e b é k a e l é g g é ismert h a n g j á h o z ; m í g a magas és m é l y e b b h a n g a dialógus s z í n e z e t é t adja e n n e k a k o n c z e r t n e k . A l i g v a n állat, m e l y n e k h a n g j á t a n n y i f é l e k é p e n u t á n o z n á a n é p , m i n t a k e c s k e b é k á é t . E g y n é m e t tudós ( L a n d o i s : T h i e r stimmen) m é g kótára is i g y e k e z e t t s z e d n i e g y ilyen »virtuóz«nak énekét. A m a g y a r b é k a k u r u t t y o l , de a b r e k e g é s is j á r a t o s K a z i n c z y ó t a , — ú g y látszik — m e r t a népnél, e g y n é p d a l t k i v é v e , a b r e keg-nek nem akadtam nyomára.

is. Furcsa társulás ez és k i gondolná, hogy ez egy kis igyekszik a rák, míg odajut, a hol minél sűrűbb a röérdekszövetség? hívebbek e társak egymáshoz, mint sok­ göcskék hullása; ott megtelepszik azután és az aktinia szor a hitvesek, pedig nincsenek anyakönyvelve és egy­ kibontja tapogatói sokszoros koszorúját, keringteti maga házi áldás nélkül élnek, csak egy üres csigaház a közös körül a vizet, a csekély örvény oda hozza a tápláló érdek kapcsa, no meg egymáshoz szoktak már ; ezer ilyen részecskéket és így itt már bővebben jut neki, de meg csigaház hever a tengerfenéken és lehetne mindegyiknek a szegény napszámos ráknak is. A z aktiniát kerülik ren­ külön-külön csigaháza is, de ők együtt, egyközösen akar­ desen a többi állatok, mert kellemetlen az érintése és nak lenni. E z a csigaház azonban csak a látható kapocs csípős a váladéka; olyan mint a növények között a csalán. közöttük, nem csupán csak ez bírja őket együttmaradásra A ráknak pedig ezer ellensége van és nagyobb állatnak — nem ez, hanem — hanem az a épen csak egy falat volna,: könnyen csúnya tulajdon, amelytől egyaránt . elvégeznének vele; azért búvik tes­ minden élőlény dagad, amely a leg­ tével az üres csigaházba, hogy leg­ különbözőbb embereket, még a gyüalább puhás. potrohát védje. A ten­ lölködőket is összetartja: az önérdek. geri rózsa rátelepedvén a házára, Mindegyiknek külön hasznára válik e távoltartja a kis remeterák ellenségeit. társas viszony. A tengeri rózsa nem Tehát csakugyan érdekből eredő vándorolhat el helyéről kénye-kedve szövetkezés ez. A tudósok sok ilyet szerint; ha örökké álló sziklára tele­ ismernek és »symbiosis«. névvel jelölik pedik le, el is vész, ha véletlenül a e kölcsönös viszonyt, melyet ha to­ szerencse busás helyre nem ültette vább kutatnók, nagyon is elmerül­ volna. Mert apró tapogatói koszo­ nénk. Úgyis régóta i kibontották már rújával örvényezi a vizet és maga ismét tapogatóik sokaságát a víztar­ felé sodorja a vízben lebegő apró, tóban ülő anemonák és hullámzó moz­ szerves részecskéket; ezekkel táplál­ gásuk pompás játéka újból lebilin­ kozik. Nem . minden hely egyforma Remete rák aktiniával cselne bennünket, ha nem sietnénk szerencsés; hiába örvényezi a vizet, tovább, sejtvén, hogy még sok egyéb hiába nyújtogatja tapogatóit, ha a víz­ érdekes jelenetet a tenger rejtélyes ben semmi sincs, nem sodorhat magához apró tápláló rögöcs­ életéből fogunk szemlélhetni. kéket sem. Ilyenkor kisegítheti a rák a bajból, megindul és Néhány lépésnyire az elsőtől, ismét a sziklafal egyik tovaczipeli házával együtt a társát is, viszi-viszi addig, míg fülkéjében van a következő üvegtábla, mely a második odatalál, ahol a víz sodra többet hoz magával az életük­ víztartó medencze látható oldalát képezi. Köröskörül kövek höz szükséges táplálékból: más elhalt állatok lehulló vannak, csak az üveget látjuk, illetőleg azon. át a vízbe testrészeit, az életküzdelemben a sziklapadon, a hullám­ nézhetünk. Nagyon eíedeti kis állatkák .úszkálnak benne : veréstől szétmorzsolt szervezetek apró roncsait; a víz­ csikóés tűhalak. K i ne ismerné már ezeket az apró ben lebegnek e részek s azután a fenékre szállnak ; addig tengeri csikókat? Szegletes,: kiaszottnak látszó . testük K a z i n c z y A r i s t o p h a n e s után ezt a brekeke hangot alkal­ m a z z a g ú n y g y a n á n t az ósdiak e g y h a n g ú , k o c z o g ó s ( n é g y e s ) rímeire. K ö l t e m é n y é n e k első 8 sorában c s u p a » b r e k e k e , b r e k e k e « váltakozik a » K l o a x túú«-val, m a j d p e d i g í g y f o l y t a t j a : Brekeke, brekeke K é l a h o l d szép k e r e k e , Ébred a tők gyermeke Z e n g lakásuk feneke Brekeke, brekeke K l o a x , túú . . .

N a g y b ő s é g g e l tárul elénk a s z á r n y a s o k hangjának zása ; e z e k n e k szinte' c s a k v á l o g a t v a adjuk a l e g j a v á t :

Általánosan elterjedt a s á r g a r i g ó ( D u n á n t ú l : Aranymár i n g ó , s á r m á n y , s á r m á i ) s z a v a : s h u n c z u t a b í r ó « , m e l y a ritmust és h a n g o t épen ú g y eltalálja, m i n t a t a r t a l o m a m a g y a r n a k a h i v a t a l l a l s z e m b e n t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s á t *) . f 1

M i k o r a c z i n e g e falatot talál, S o m o g y b a n azt m o n d j a : itt, itt, i t t ; m i k o r m e g e t t e : k i c s i t ér, k i c s i t ér, U g y a n o t t a p u l y ­ kák így beszélnek: Kis pulyka: hej, b i b á l o m h a p , h a p ! N a g y p u l y k a : csak í g y élünk, csak, csak ! K i f a k a d erre. a g u n á r : az. Á b r a h á m istene se g y ő z n e , t i k t é k e t j M a d á r h a n g o k utánzásával a műköltészetben is találkozunk,; csak V ö r ö s m a r t y i l y c z í m ű k ö l t e m é n y é r e , utalunk. D e ennél é r d e k e s e b b az 50-es é v e k n e k az a h ó b o r t j a , . m e l y m a d a r a k c s i c s e r g é s é t , állatok h a n g j á t u t á n o z t a v e r s b e n . 'Liszriy&i volt a mester e b b e n az í z e t l e n s é g b e n ; teremtett is i l y e n , verseket,: *

E z e n hangok értelmezésének legtöbbjében beszélgetéseket t e r e m t a nép, m e l y e k a l a k b a n és t a r t a l o m b a n e g y a r á n t Ilyen

a

Söpronmegyéből

eredt

karácsony-reggeli

találók.

következő

beszélgetés : . Kakas : ma

született!

Kutya : hun?

hun?

;

Bárány : Betlehembeee.

Harang kong,.

A B o r s o d m e g y e i S z i h a l o m tájáról való e z :

Darázs dong, Bika bong, . Mélyhangú,

F a r k a s a faluvégen : a d ó s n é k e m a falúúú. N a g y k u t y a : n e m a d ó s ! n e m adós ! 1 .

K i s k u t y a : meg kell a d n i ! m e g kell adni! A legelőről haza rohanó

disznók

és

malaczok

panaszos

•

siránkozását szeles, esős időben í g y é r t e l m e z i k t ö b b h e l y e n : Ö r e g disznó :

h a én áztat t u d t a m vóna, köpönyeget vettem

Kisebb malacz :

én i s ! én is ! én is ! . . .

N a g y o b b m a l a c z : gróf, gróf, g r ó f .

után­

vóna.

•

Ú , ú , új . S , s, s, -••

.:.:..... • ...

•

-

• •

íti -

. '

•'•

:

•- • ' - -- •••

; ....

;

1

.ó S,' s,.sz, •

*'• •

Krikk, krakk, .Quikk,. quakk.

Í>j...\.-

• — *——

•

• -

••'

••' -'•

• '- '•' :

>• - i:; '

.}

*) Ezt a magatartást a mai sikkasztásos világunk bőségesen táplálja. (SzedS.)

eleje, a fej, csakugyan lófej formájú; innét ered a neve; úszóik aprók, far­ kuk hosszú, vékony, bekunkorodó és mozgékony; tövises-tüskés kis jószá­ gok, amelyek igen élénken, rendesen függőlegesen úszkálnak a vízben, ami­ közben úszóik csak úgy vibrálnak, alig láthatóan gyorsan peregnek. Meg­ ragadó kép, ha belőlük sok van együtt; társaságban mozognak ideoda és egymásután vonulnak a víz­ ben, majd lefelé, majd felfelé. Hason­ lóak hozzájuk és rokonaik is a tűhalak. Miért kapták ezek ezt a magyar nevet, azt nem tudom; nem a tűhöz, hanem inkább a tollszárhoz hason­ lítanak úgy alakban, mint nagyságban is. Épen olyan soványságok mint az előbbiek; hosszú nyúlánk testük mint a pálcza merev és nem hajlik, csak picziny úszóik rezegnek folytonosan és gyorsan; rendszerint elül úszik egy ilyen tűhal és ezt követik a csikók seregesen. Ezért vezérhalnak is mond­ ják az előbbit. Sok tekintetben érde­ kes állatok ezek, kivált azért is, mert nem az anyaállat gondozza és költö­ geti a lerakott petéket, hanem a hím, amelynek e czélra testén kis táskája van, amelyben magával czipeli a köl­ tést, későbben az apró csikóhalacskákat.

Tengeri csikóhal.

Azonban nemcsak ezek népesítik be ezt a víztartöt, hanem hogy legalább némi képet alkothassunk magunknak

Spirograliszok és szabellák.

A l i g hinné a z e m b e r , h o g y ez k o m o l y a n v e r s s z á m b a ment. Arany

figurázta I,

k i ezt, e g y papirszeletkén

; . < '

Vaj' ki mond

.

írván:

II. Düliilü

Ily bolond

Bülülü

Éneket

Kótyonfitty

Teneked ?

Fityfiritty !

JII. H a l l g a s s már, Hiszen kár Fáradság, Izzadság ; Mert mindez Kárba vesz.

A z i r o d a l o m n a k ezen hóbortjával szemben j ó l esik oly g y ö n y ö r ű k i s k ö l t e m é n y r e a k a d n u n k , m i n t G y u l a i P á l meséi, m e l y e k nyilván m e g m u t a t j á k , m i k é p e n olthatja a k ö l t ő a nép­ költészetnek vadon-hajtásait a műköltészet nemes á g á b a ; m e g ­ m u t a t j á k azt i s , h o g y a n é p s z e l l e m n e k l á t s z ó l a g é r t é k t e l e n a p r ó s á g a i is m i k é p e n t e r m é k e n y í t i k a m ü k ö l t é s z e t e t . » A z t hittük, szemét, p e d i g l á m k i n c s !« ( A r a n y ) . A »Krisztus és a m a d a r a k * c z í m ű k ö l t e m é n y b e n a z üldö­ zött M e g v á l t ó t . . . a fürj h a m e g l á t j a , Itt szalad m i n d azt kiáltja. A b í b i c z m e g mindjárt p e d z i , Búvik, búvik! rákezdi. A g a l a m b is búgja s o r b a : A bukorba, a bukorba! »A v a d g a l a m b és a s z a r k a « c z í m ű b e n a fészek k é s z í t é s é t t a n u l n á a g a l a m b . A s z a r k a t a n í t á s a ; Csak így, csak úgy ! A :

a tengeri állatok ezer sokaságáról, azért az akvárium gondozó keze pom­ pás változatosságban teleültette a víztartó fenekét és sziklás oldalait sok­ féle más állatokkal is. Ezek között itt legfeltűnőbbek a csövekben lakó férgek, a szabellák és a spirograíiszok, amelyekről szárazföldi ember csak kötve hiszi el, hogy férgek; bizony nem is hasonlítanak a gilisztához. Többé-kevésbbé egyenesen az alapról emelkednek fel arasznyi hosszú, tollszár vastagságú szilárd csöveik, ame­ lyek alul oda vannak tapadva, felül pedig nyitottak. Csak alig láthatunk be a cső felső nyilasán, de ez nem is szükséges, mert csakhamar kidugja a féreg fejevégét és kitárja most az azon levő finom, fonalszerű, pirosan és fehéren tarkított tapogatószálait, amelyek nagy sokaságban, spirálisan örvös gallért formálnak. Nő ez a gallér folytonosan még, nyúlik és mintha forogna és magasabbra emelkedne •—• egyszerre azonban eltűnik az állattal együtt a csőben. Többnyire számos ily csöves féreg van egymás mellett egy csoportban ; valamennyi egymás­ után fejti k i színes gallérját és legyezteti a vízben; arra kerül egy ügyet­ lenlábú rák, megrezzenti a vizet, meg­ löki a csöveket: s hirtelen eltűnnek mindmegannyian a szép, legyezős fér­ gek csöveikben; behúzódnak, mert félnek az ellenségtől, mely lecsipkedné

g a l a m b c s a k e g y r e hajtja : Tudom, tudom . . . M i r e a s z a r k a m e g u n j a a d o l g o t : h a t u d o d , h á t csináld ! V a n a z o n b a n k é t e r e d e t i n é p i e s e fajta m e s é n k i s , m i n d ­ e g y i k e fölér b á r m e l y műköltői t e r m é k k e l . A z e g y i k a z e m b e r e k kapzsiságát példázza, a másik az emberek kárörömét. Ludakról szól m i n d a k e t t ő , i s m e r e t e s e k szerte a z o r s z á g b a n . Arany g y ű j t é s é b ő l ( N y . I X . ) k ö z ö l j ü k a z elsőt. N y o l c z l u d aratás után ö s s z e b e s z é l t , h o g y k i m e n n e k b u z a főt s z e d n i a t a l l ó r a és e g y k ö z ö s k a m a r á b a t e s z i k e l , h o g y b e l ő l e a z t á n e g é s z t é l e n át é l ő s k ö d j e n e k . Ú t k ö z b e n v á l t i g m o n ­ d o g a t t á k e g y m á s n a k : Nyolczan gyűjtsünk egy zsákkal! . . . D e m i k o r odaértek, m i n d e g y i k elkezde gyűjtögetni a m a g a b e g y é b e , m i a l a t t e g y r e h a j t j á k l i b a h a n g o n : Kiki magának, kiki magának! . . . í m e ! e r e d e t i h a n g u t á n z ó n é p m e s e a z ezópusi fajtából, t e s z i h o z z á — és m é l t á n — A r a n y . A másik Hódmező-Vásárhelyről v a n ilyen alakban : M i k o r a l u d a k a szőllőbe m e n n e k , de e g y s á n t a n e m t u d az á r o k t ó l b e j u t n i , a z á r o k s z é l é n e l k e z d járkálni és ezt k i a ­ b á l j a : Kata te! Kata te! hum (hol) möntetök be? D e j ö n a c s ő s z , m e g o s t o r o z z a a l u d a k a t ; a sánta s z á r n y á r a k e l és ezt k i a b á l j a a t ö b b i h e z : Tudtam, hogy úgy jártok : tudtam, hogy úgy jártok ! Petényi Adolf.

—

fi

-

finom tapogatóikat. De nemsokára újból kezdődik e játék pillanatot várja mozdulatlanul, hogy előtörhessen a gyanút­ s ismétlődik ugyanez tízszer egy perczben, amit örömmel lanul odaérkező prédájára. Ilyenek különösen a lapos­ szemlélüuk. halak, az aszimetrikus félszegúszók (Pleuronectes-, Ezek mellett fehér, piros, fekete korallok tövei van­ Platessa-, Solea- és Rhombus-fajok), melyeknek számos nak, különböző csigák kúsznak rajtuk és a barnás-zöldes képviselőjét rejti a berlini akvárium víztartóiban. ulvák (moszatok) vonják be e kép hátterét. Nem kevésbbé érdekesek a czána-félék sem, melyek A berlini akvárium látogatója csakhamar észreveheti, igen nyugtalanul viselkednek többnyire. Ne higyjük azon­ hogy az intézet vezetője nem azt tűzte ki feladatául, hogy ban, hogy minden czápa akkora, mint azok a szörnyete­ a könyvekbe való szisztematikát kövesse és lehetőleg a gek, amelyekről a napi lapok évenkint, a nyári szünidőben, tudományos rendszer egymásutánjában mutassa be a egyéb tárgy hiányában talán és a szenzáczió kedveért, tenger faunáját; hanem inkább arra volt tekintettel, hogy rémhíreket írnak s a melyek néhány, a tengerben fürdő minél érdekesebb és tanulságosabb állatok bemutatásával fiumei polgárnak nagy veszedelmét okozzák. Vannak a laikus néző közönséget vonzza és a természettudomá­ kisebb fajok i s ; ezek alig egy méternyi hosszúságot érnek nyok barátjává nevelje. Épen azért annál feltűnőbb volt el s épen ezek a berlini akvárium igen élénk vendégei. előttem, hogy az oly megkapó változatosságban és való­ (Acantia vulgáris, Scyllium catulus, canicula etc.) ban dúsan benépesített víztartók után egy olyanhoz is Többnyire szürkeszínűek, márványozottak és igen csino­ értem, amelyből úgy látszott, minden élet hiányzott. Csak sak ; testük nyúlánk, orruk hegyes; szájuk széles és a fej élettelen vizet láttam és a háttér­ alsó oldalán van. ben tarka sziklákat. A fenéken Ezeken felül még egész se­ kisebb-nagyobb kövek hevertek és rege a halaknak lakik a gyönyö­ csak itt-ott láttam azután néhány rűen berendezett víztartókban — igénytelen halacskát úszkálni. Meg­ de k i győzné mindezeket egyenkint lepődve láttam azután, amikor beha­ felsorolni, vagy — bármily vonzók tóbban kutattam, hogy ott a kövek is a biológia e fejezetei — róluk között hever egy állat i s ; olyan ez. részletesen megemlékezni. mint maga a kő ; alig különbözik a Egyik legfeltűnőbb alakja az környezetétől, színei ép olyanok. akváriumnak a nagy tengeri rák Alakja zömök, háta éles, szögletes, (Homarus vulgáris), amely alakjában sőt tövises és érdes; mozdulatlan­ hasonlít a folyami rákhoz, de nagy­ ságában nagyszerűen imitálja a kö­ ságban és erőben felülmúlja sok­ veket. Végre megmozdul s a legszorta. Színe sötétkék, ibolyaszínű Tengeri sárkányfej. bizarabb hal képében tűnik most zománczczal; fehéres pettyes. Ro­ elő. Valóban meglepő hűséggel konai között a legelőkelőbb; nyu­ hasonlít (a Darwinisták szerint alkal­ godt, lassú és kissé szegletes min­ mazkodik) a sziklás-köves, tarka den mozdulata; csak a szája körül kavicsos környezetéhez és a testén levő apró rágólábai mozognak kinőtt tüskék és czafrangok imitál­ folytonosan, mintha örökké maj­ ják a köveken növő moszatokat. szolna. Messze előre nyújtja ki Csak a vizsgáló szem veheti észre, csápjait és tapogat velük; igen az sem egykönnyen, úgy illik és erőteljes fegyvereit, a nehézkes úgy olvad bele a képbe. A z alak ollókat, amelyek tenyérnyiek, szin­ és a színutánzás remek példáját tén előre tartja; járólába öt pár láttam meg ebben; eszembe jntott van ; ezekkel jár, persze rákmódra, Walace (aki elsőbben foglalkozott hátrafelé. Hasonló dísze a Víztar­ behatóbban a mimikri jelenségei­ tóknak a languszta is (Palinurus vel) mondása: »Valóban feltűnő az, vulgáris), amelynek azonban ollói hogy a természet mily gyakran nincsenek, habár ez is rák; ren­ Languszta segíti az állatokat olyformán, hogy desen ibolyás vörösszínű. A z színeket kölcsönöz nekik, amelyek elterjedési viszonyainál fogva fö­ révén nemcsak ellenségeik figyelmét kikerülhetik, de lötte érdekes fiumei szkampo (scampo, Nephrops norvezsákmányukat is könnyebb szerrel közelíthetik meg, gicus), amely neve szerint a norvég fjordok lakója, de a mert észrevehetetlenek«. Sok állat részesül a természet fiumei öbölben is található, sokkal fürgébb és élénkebb, e kedvezményében kisebb-nagyobb mértékben, még pedig mint az előbb említett két óriás. Világos rózsaszínű, nemcsak a vízben élők, de a szárazföldiek is, ámbár nyújtott alakú és igen csinos rák ez a faj. ilyen meglepő alkalmazkodást a környezethez ritkán Igen mulatságosak az apró rákfajok; órahosszat látni, mint az előbb leírt fajnál, a tengeri sárkány fej­ lehetne játékukat, sajátságos mozdulataikat, sőt bukfennél (Scorpaena porcus). Álnok képmutatók mindezek, könynyebben boldogulnak e módon — tous comme chez nous. czeiket nézni; nagy élénkséget kölcsönöznek mindegyik víztartónak, amelyben vannak; majd ugrálnak, majd úsz­ Azonban nem csupán csak szín- és alakutánzással nak nagy gyorsan farkuk hirtelen lökéseivel, vagy pedig védekeznek könnyen a gyöngék, vagy pedig ésszrevét- a meredek sziklafalon kapaszkodnak fel s aztán lebuknak. lenűl lesbe állhatnak az erősebb rablók, hanem még inkább Egynémelyik faj közülök szép színes, mások teste áttetsző; és gyakrabban használják fel az állatok köznyezetük színtelen is van elég. A keszegjáró tarisznyarákok nyújtotta alkalmatosságát arra, hogy elbújhassanak. Nem (Carcinus, Dromia, Dorippe, Pisa, Xantho etc.) nem egy lakója az akváriumnak furakodik bele a fenék homok­ maradhatnak el egy akváriumból sem; testök többnyire rétegébe annyira, hogy nem is látszik és csak a kellő ötszögletes, lapos és oldalt viseli a lábakat. A k i már

időzött tengeri fürdőben, bizonyára több fajt is ismer közülök; vala­ mennyi igen eredeti úgy alakjaik­ nál mint mozdulataiknál fogva. A szabadban leginkább a tengerpar­ tot keresik fel, ott százával jár­ kálnak és könnyen gyűjthetők, ha apály idején a partról visszavonul a víz ; némelyek elég fürgék, má­ sok óvatosak; valamennyi gyengébb állatok elemésztéséből él. Nem rit­ kán elkeseredett harczot is folytat­ nak maguk között és megcsonkítják egymást; innét van az, hogy ritkán találni köztük egészen épet, majd az egyik, majd a másik ollója, lába hiányzik. Nagyon könnyen lehetne a reprodukáló képességet tanulmá­ nyozni rajtuk, mert csakhamar kinő ismét az elvesztett testrész, amiért kétféle ollót mutatnak rendesen és mankólábakon járnak. Még sokkal feltűnőbb módon nyilvánul a reprodukáló képesség egy egészen más állatkörbe tartozó állatoknál, az úgynevezett tüskebőrüeknél. Ezek a nevüket talán leginkább a tengeri sün (Echinus) révén kapták, amely ugyan a tudó­ soknak igen kedvelt és már sok­ szor tanulmányozott állatja, de a laikus nézőnek kevésbbé érdekes. Első látszatra tüskékkel sűrűn bo­ rított almanagyságú gömbnek tűnik elő. A tengeri csillagok ötsugaras testalkotást mutatnak és érde­ mes is velük kicsit foglalkozni. A medencze fenekén tuczatszámra he­ vernek, egyik másik közülök ak­ kora mint a tenyerünk, sőt vannak jóval nagyobbak is köztük. Színük piros, narancs, halványsárga vagy szürke; látszólag mozdulatlanok, de mégis folyton kúsznak karjaik lassú mozdításával. Némelyik fel­ kúszik a sima üveglapra s ekkor látjuk a teste alsó felületét is ; mind­ egyik karján ezer tapadó kis nyujtványa van, ezekkel kúszik feljebb és feljebb. Különösen a pirosszínűek (Aster. rubens) szeretnek felka­ paszkodni az üvegen és a sziklá­ kon. Sok az invalidus közöttük s ez bizonyára nem tanúskodik békés természetükről. Ugyan fel se fog­ hatjuk, hogyan harczolhatnak egy­ mással ezek a csillagalakú, fegy­ vertelen állatok. Egyiknek csak négy sugara van, az ötödik hiányzik, kitörött; egy másiknak felébe tört két-három karja, de a sebhelyen már kibúvik a csonk végéből az újonnan kinövő rész hegye. Hason­ lót tapasztalunk több más fajnál s e gyakori jelenségből talán arra

Tarisznyarák.

T e n g e r i sün.

T e n g e r i csillag.

Comatula mediterranea.

következtethetünk, hogy egyrészt sokszor veszélyben forog testük épsége, de másrészt arra is, hogy a kisebb-nagyobb csonkításnak nem nagy kárát vallják; fel se veszik, ha leszakad valamelyik testrészük. S tényleg, ha az akvárium eme lakói közül egyik-másik megsérül, aminek következtében a megsebzett testrész könnyen elhal és rothadásnak in­ dulva a vizet is megfertőztetheti, akkor olyformán segít a bajon a gondos ápoló, hogy kihalászván a vízből ezt a beteget, nem gyógyítja, hanem éles késsel levágja róla egy­ szerűen a megsebbzett részt és visszadobja az igy megoperált álla­ tot a vízbe. Rövid időre reá ismét kinő az elvágott rész és kiegészül a csillag alakja. Érdekes jelenetek­ nek lehetünk tanúi akkor, amikor az etetésre kerül a sor. E g y kisebb víztartó fenekén például hever szá­ mosabb kigyókarú tehgeri csil­ lag (Ophiotrix fragilis); öt sugár­ ban szétmenő karjaik vékonyak ; minden karjuk olyan, mint egy kis kígyó ; innét ered a nevük is. Ezek rendesen a legnagyobb nyugoda­ lomban töltik el idejöket. Eledelül most egy kis húsdarabkát ejtünk a vízbe s ez lehull a fenékre. A legközelebb fekvő állat észre veszi ugyan, mert van öt szeme is, de csak lassan indul m e g ; egyik kar­ ját a másik után emelgeti nagy óvatosan, mintha nem is merne közeledni a falat felé; mégis csak arra felé tart s mikor már egész közelébe jutott és már majdnem eléri kinyújtott kígyókarjával, akkor egyszerre, néhány gyorsabb moz­ dulattal ott terem és tányéralakú kis testével ráfekszik és leborítja a húsdarabkát, karjaival pedig min­ denfelé védekezik. Erre mint a v i l lámütésre, mindmegannyi kígyókarú csillag egyszerre megindul; oda- • sietnek, ahol szerencsésebb társuk • már marja a zsákmányt. Körülfog­ ják, ráfekszenek, alája nyúlnak kar­ jaikkal, összefonódnak és mint a gomolyag hemperegnek körül, bir­ kóznak, egymás karjait rángatják, mindegyik tapogat, húzogat s nem­ sokára ott hever a homokon néhány kitépett kar és egy pár megcson­ kított állat visszavonul az ádáz tusából. De azért még az erőseb­ bek verekednek egymással és nem szűnik meg egykönnyen a harcz, mert sokkal erősebb annak a ru­ gója, semhogy kibékülhetnének: a kenyéririgység, az éhség. Amíg k i nem merülnek a gyengébbek és

valamelyik erősebb birtokába nem veszi a falatot, addig odatapadnak a tárgyak felületéhez. Ha jól érzik magukat, nincs békeség. A győztes most igyekszik zsákmányával akkor többnyire szép színűek; kékes, lila, vagy világos félrevonulni, mert még mindig bolygatják a többiek; piros színben mutatkoznak ilyenkor; ha betegek, akkor egyik elveszi a másik szájából a elfakulnak, de ha ingereljük őket, falatot és néha sokáig küzdik k i akkor hirtelen elfut rajtuk a sötét­ az élethalál-harczot. Végre mégis barna vagy vörös szín és fehér, csak sikerül valamelyiknek a sarokba élénken kirívó pettyek mutatkoz­ kerülni, ahol a többiek kevésbbé nak rajtuk. Eszerint színeik változ­ férnek hozzá s ekkor nyugodal­ nak folytonosan, az állat állapota masan élvezheti fáradozása jutal­ szerint. Legismertebbek ezek közül mát : megeheti a húsdarabkát. Teste a fiumei öbölben is gyakori tinta­ alsó felén van a szájnyílása, a ko­ hal (Sepia officinalis), a nyolezrong közepén; sajátságosan öt felé karú polip (Octopus vulgáris) és nyílik ez i s ; karjai mozgatásával loligo (Eledone vulgáris). csakhamar belegyömöszöli most a Kőrútunk még tovább vezet csillag ezt az oly nehezen meg­ s egymásután megismerünk még szerzett falatot. Ezután ismét beáll számos, a tengerfenékről hozott a nyugalom és tart addig, amíg állatot és sok érdekes életjelenetnek újból beledobnak a vízbe egy kis lehetünk tanúi. Sokat láttunk már húsdarabkát. az eddig előttünk ismeretlen világ­ Többnyire más állatok húsá­ ból s minden újabb víztartó, mely­ ból élnek az akvárium lakói; kevés hez érünk, újból kelti fel érdek­ Tintahal vagy szépiái közöttük a növényevő; legfeljebb lődésünket. E g y medúza például, néhány csigát lehetne mint ilyet különösen ha nagyobb fajta, egy­ megemlíteni. Ezek háznélküli, de magában véve is elégséges ahhoz, igen szép színes, nagy fajok több­ hogy a nézőt fogva tartsa hosszabb nyire. A tenger legsajátságosabb ideig. Üvegszerűen átlátszó, ernyőalakjai közé tartoznak azok az úgy­ alaku teste, ritmikus összehúzódása, nevezett polipok, amelyek rém­ színes szervei a belsejében, lelógó alakjait Jules Verne regényeiből sallangos bambói oly sajátságosak, ismerjük. Óriás állatnak mondja ő hogy szívesen szemléljük sokáig. ezeket, borzasztó karjaikkal körül­ Lépésről-lépésre haladva, las­ fogják a hajókat és a mélységbe sankint végére jutottunk az akvá­ húzzák azokat emberestűl-minderiumnak. Tekintetünk még az utolsó nestűl; sőt még iszonyúbbat is víztartókon függ, még nem válha­ mesélnek róluk a képzelődő uta­ tunk el tőlük. Végig vonulnak még zók. A z akváriumban látható poli­ egyszer előttünk a látott képek és pokról ilyet nem hihetünk, mert lelki gyönyörűséggel emlékezünk ezek sokkal kisebbek és többnyire vissza -mindegyikre. Körültekintünk érzékeny és szenvedő állatok, ame­ és észreveszszük, hogy a nagy lyek sokáig nem is tarthatók el a sziklabarlang legalján vagyunk; fogságban. Igaz, fognak néha igen köröskörül ismét feltámadnak azok nagy példányokat is a tengerből, a félhomályba rejtőző alakok, a Medúza de még azok sem veszedelmesek, sziklafalak és oszlopok, úgy érezzük csak a régiek meséi teszik azzá. A z mintha a tenger alatt, mélyen lent akvárium víztartóiba pedig rende­ volnánk s meghatottan, mint a sen csak arasznyi példányok kerül­ templomból, távozunk a kultúra és nek ; ezek is elég gondot okoznak, tudomány e csarnokából. Gondola­ mert igen érzékenyek; ha nyáron taink még visszatérnek, végig fut­ például kissé felmelegedik a víz ják még későbben is ezt a körutat, hőmérséklete, akkor mindjárt elbá­ amelyet íme a tenger fenekén be­ gyadnak és ha nem javítják foly­ fejeztünk és sokáig érezzük azt a tonosan a vizüket azáltal, hogy nagy hatást, melyet ránk gyakorol­ friss levegővel telítik, amit levegő tak a látottak. belepréselésével érnek el, akkor Megerősödött bennünk az a csakhamar el is halnak ezek az meggyőződés, hogy egy ilyen tudo­ érdekes állatok. Testök puha, mányos látványosság nagy kulturá­ zacskóalakú, kinyúló nagy fejjel, lis feladatot teljesít, mert eltekintve amelyen a nagy szemek ülnek és gyönyörködtető és oktató hatásától, ezek fölött a fej körül vannak azok a látogatók ezreit a természettudo­ a nagy és hosszú karok, melyeken Nemes korall-tőke. mányok barátaivá neveli s kivált a a szivókák sorait láthatjuk. A ka­ serdülő ifjúság tudásvágyának fej­ rok között van a szájnyílás. A karok folytonosan mozog­ nak, mindenfelé nyúlnak, bekunkorodnak s majd kiegyene­ lesztésére van rendkívül előnyös hatással. Ép ez okból egy­ sednek, megfognak mindent, amit elérnek és szivókáikkal részt, de az általános művelődés terjesztése szempontjából is, szinte megfoghatatlan előttünk, hogy a mi szép és

hatalmas fejlődésnek induló székesfővárosunk, kulturális életünk egyedüli központja, még mindig nélkülözni kénytelen egy nagyobbszabású akvárium, a lelket, szelle­ met egyaránt gyönyörködtető életdús, szépséges világát!

A horgászat gyakorlásáról. N i n c s e g y e t l e n e g y s p o r t s e m , m e l y k ö n n y ü s é g b e n és k é n y e l m e s s é g b e n a h a l á s z a t t a l v e t e k e d h e t n é k és a l i g v a n e g y is, mely hazánk természeti v i s z o n y a i b a n kedvezőbb talajra lelne. K ü l ö n ö s e n a j á n l a t o s a t e s z i a s p o r t n a k e n e m é t teljes v e s z é l y ­ t e l e n s é g e . D e a halászat emellett n e m a csupán ^ testedző s z ó r a k o z á s o k k ö z é t a r t o z i k . V a n n a k e r k ö l c s i o l d a l a i i s , m e l y e k i r á n t lehetetlen közönyösnek m a r a d n i . H a a v a d á s z a t testi és l e l k i i z g a l m a i v a l i n k á b b a l s ó b b r e n d ű ö s z t ö n e i n k e t e l é g í t i k i (?), a halászat épen a lélek n e m e s e b b t u l a j d o n a i t , a z o k o s e s z é l y e s s é g e t s a c s e n d e s türelmet és önuralmat fejti k i . N e m k i c s i n y e l h e t ő e g y á l t a l á b a n a z a z erkölcsi hatás, m e l y e t e z i d e g e s s z á z a d b a n a z okszerűen és nemes s p o r t s z e r ű s é g g e l ű z ö t t h a l á s z a t v a n h i v a t v a g y a k o r o l n i azáltal, h o g y e l m é l k e d ő s z e m l é l ő d é s r e hangol. M a g a a készülék, melyet a halászatnál hasz­ nálni s z o k t a k , a l e g e g 3 s z e r ű b b és l e g k ö n n y e b b e n kezelhető m i n d e n sporteszköz között. Különös elté­ rések csak a halfajok szerint j ö n n e k elő, m e l y e k i e h a l á s z n a k és p e d i g r é s z i n t a h e l y és idő m e g v á ­ l a s z t á s á b a n , részint p e d i g a h a l á s z ó r ú d (v. h o r o g ­ n y é l ) , a h o r o g , a z s i n e g és c s a l é t e k módosulásaibanM i e l ő t t a z o n b a n e z e k r e r á t é r n é n k , n é h á n y észre­ vételt kell előrebocsátanunk a halászó-szerkezetekről általában. -

JBÚCÍ, zsineg és horog a h á r o m főalkatrész, m e l y a h a l á s z a t h o z elkerülhetlenül s z ü k s é g e s . A rúd szerepe i t t t e r m é s z e t e s e n n e m e g y é b , m i n t a z s i n e g k e z e l é s é n e k m e c h a n i k a i t ö r v é n y e k s z e r i n t való m e g ­ k ö n n y í t é s e és l e h e t ő v é t é t e l e annak, h o g y a r á k ö t ö t t zsineg s z a b a d a b b a n m e g f e s z ü l h e s s e n és" g y o r s a b b a n a v í z b e merülhessen. A l a k j á r a és a n y a ­ g á r a nézve többféle; l e g g y a k o r i b b a k a k ő r i s f á b ó l v a l ó k , de k é s z í t e n e k n á d ­ ból, sőt h a l c s o n t b ó l i s . K ü l ö n b ö z ő halászat-nemeknél a rúd is más-más a n y a g b ó l k é s z ü l ; v a n a z o n b a n szétszed­ hető rúd is, m e l y m i n d e n e g y e s a l k a ­ lomra megfelelöleg rakható össze. A zsineg i s különféle a n y a g b ó l készülhet, m i n ő : l ó s z ő r , s e l y e m , m i n d k e t t ő v e g y í t v e (ez n e m a l e g g y a k o r l a t i b b t a l á l m á n y , m e r t az i g e n n y u l é k o n y l ó s z ő r s a m e g á z o t t s e l y e m á l l h a t a t o s szilárdsága természetszerűleg a g y a k o r l a t b a n kizárják egymást), — t o v á b b á g y a p o t f o n á l és a s e l y e m b o g á r által eresztett s z á l . M i ó t a a z o n b a n j ó erős g y a p o t f o n a l a k a t is g y á r t a n a k , ez u j a b b a n c s a k n e m teljesen kiszorította a többi a n y a g o k a t ; v a n n a k a z o n ­ ban szenvedélyes horgászok, k i k m é g m i n d i g m a g o k szeretik sodrani halászó zsinegeiket. M i n d e n k i tudja, h o g y a k ö z ö n s é g e s z s i n e g v é g é n , k ö z ­ vetlenül a h o r o g előtt, m é g m i n t e g y l á b n y i h o s s z a s á g ú m á s a n y a g c s ü n g , m e l y f i n o m a b b és v é k o n y a b b a t ö b b i z s i n e g n é l , h o g y k i k e r ü l j e a h a l a k figyelmét. N e m e g y é b ez, m i n t m é g m e g n e m szőtt s e l y m e a s e l y e m h e r n y ó n a k , m e l y e t a k k é p n y e r ­ n e k , h o g y a z állatot m u n k á j a m e g k e z d é s e előtt t i z e n k é t ó r á r a

erős e c z e t b e á z t a t j á k s aztán k e t t é törik s a szét­ tört d a r a b o k b ó l k i v á l ó belet o l y a n h o s s z ú r a nyújt­ j á k e l , a m i l y e n h o s s z ú fonált a k a r u n k n y e r n i . U g y a n é c z é l r a néha lószőrt, b é l h ú r t stb. is h a s z ­ nálnak. S z i n t é n k ü l ö n b ö z ő a l a k ú a k és t e r j e d e l m ű e k a hajlott, s z a k á l a s h o r g o k ( h o r o g - k a p c s o k ) , m e l y e k e t a n g o l , f r a n c z i a és s k ó t g y á r o s o k k ü l ö n b ö z ő m i n t á k szerint állítanak elő a r á h ú z a n d ó c s a l é t k e k és a keresett halneműek minőségéhez képest. Gilisztákhoz például a z e g y s z e r ű , k e r e k formájú h o r o g l e g a l ­ k a l m a s a b b . N e m í g y a lazacz-halászatnál, m i h e z a z e r ő s e b b és n a g y o b b L i m e r i c k f o r m a a czélszer ű b b . H a k i s e b b r o v a r o k a t h ú z u n k fel, a k k o r erre r e n d e s e n s z ö g l e t e s e b b hajlású horgot veszünk. Á l t a l á b a n a h o r g o k a l a k j á t ó l függ n a g y r é s z b e n , h o g y m i l y e n m é r t é k b e n h a t o l n a k b e l e a húsba. A halászó készülék lényeges járulékaiul tekint­ h e t ő k m é g a z s i n e g r e húzott t o l l - v a g y p a r a f a - és ó l o m n e h e z é k . U t ó b b i , h o g y a z s i n e g e t a m é l y b e húzza, m i g a z e l ő b b i e k , h o g y a h o r o g r a a k a s z t o t t c s a l é t k e t a víz fenekétől bizonyos távolságra tartsa. C s a l é t e k ü l e l s ő s o r b a n t e t m é s z e t e s e n élő á l l a t o k s z o l g á l ­ n a k , m i n t földi giliszták, h e r n y ó k , p i l l a n g ó k , r o v a r o k , d a r a z s a k , s á s k á k , a p r ó h a l a k stb. A s á s k á k j ú n i u s e l e j é t ő l s z e p t e m b e r i g t a l á l h a t ó k s különösen az ú g y n e v e z e t t j á s z p o n t y o k n á l t e s z n e k j ó s z o l g á l a t o t , de c s a k h a minél z ö l d e b b e k és n a g y o b b a k . M á j u s .és j ú n i u s b a n a s z i t a k ö t ő k is a k ö n n y e n s z e r e z h e t ő c s a l é t k e k k ö z é t a r t o z n a k , h a n e m l e g a l á b b k e t t ő t s z ü k s é g e s e g y s z e r r e feltűzni. Gilisztákat n e d v e s időben, földben á s v a k e l l k e r e s n i , de c s a k a k k o r h a s z n á l h a t ó k , h a e l ő b b k é t - h á r o m n a p o n át m o h a k ö z é t é v e , r e n d s z e r e s e n k o p l a l t a t j u k és szárítjuk. V é g ű i , h a k i s e b b halakat akasztunk h o r o g r a , kiváltképen arra kell ügyelni, h o g y a v í z sodrása ne a d j o n a z o k n a k t e r m é s z e t e l l e n e s m o z g á s t . E t e k i n t e t b e n a feltüzés e g é s z m ű v é s z e t s m i n d e n t a p a s z t a l t a b b h a l á s z n a k külön r e n d s z e r e v a n erre. N é m e l y e k e g y , m á s o k k é t , h á r o m , n é g y , s ő t t ö b b h o r g o t i s h a s z n á l n a k , különösen c s u k a - és p i s z t r á n g - h a l á s z a t n á l . T o v á b b á v a n n a k , k i k f a r k á t fordítják a z áldozat felé, m i g m á s o k é p p e n a fejét a j á n l j á k erre. T a g a d h a t a t l a n a z o n b a n , h o g y a f e l s o r o l t á l l a t o k k a l való bánásmód sem n a g y o n tiszta, sem n a g y o n kellemes még az é r z é k t e l e n e b b férfinem, v a g y a z o k előtt s e m , k i k h i v a t á s s z e r ű e n f o g l a l k o z n a k h a l á s z a t t a l , a n n á l i n k á b b n ő k előtt, k i k c s a k m u l a t ­ s á g b ó l és s z ó r a k o z á s b ó l űzik e s z e n v e d é l y t S z e r e n c s é r e a csal­ é t k e k n e m s z o r í t k o z n a k m á r t ö b b é c s a k a z élő r o v a r o k vilá­ g á r a . E l é g e g y olló, n é h á n y szál színes s e l y e m , e g y m a r o k l u d - , k a k a s - , fáczán- és pávatoll, h o g y n é m i g y a k o r l a t után b á r k i is o l y a n m ű r o v a r o k a t állítson elé, m e l y e k c s a k ú g y megteszik hatásukat a halakra, mint a legkövérebb falat. E l e g e n d ő t o l l a k h i á n y á t g y a p j ú is p ó t o l h a t j a j v a g y n é h á n y d a r a b festék a r i t k á b b színek előidézé­ sére. E g y darab v i a s z k és k e v é s t e r p e n t i n - k e n ő c s végre teljessé teszik a halászó szerszámainknak a raktárát minden eshetőségre. A z eljárás k ö v e t k e z ő : midőn a h o r g o t a z s i n e g v é g é r e k ö t j ü k , e g y szál j ó l m e g v i a s z k o l t erős s e l y e m m e l k ö r ü l b o g o z z u k és e s e l y m e t ó v a t o ­ s a n és t ö b b s z ö r ö s e n ú g y c s a v a r j u k v é g i g a z e g é s z h o r g o n , h o g y az e g y meglehetősen p u h a állományt k é p e z z e n a h o r o g körül. E z k é p e z i a r o v a r n a k a testét. U g y a n é czélra azonban v i a s z k k a l a h o r o g r a t a p a s z t o t t g y a p j ú t is lehet használni. A l á b a k a t és » c s á p o k a t « e g y pár a h o r o g körül c s a v a r t t o l l h e l y e t t e s í t h e t i , m í g a s z á r n y a k a z előállítandó r o -

varfaj t u l a j d o n s á g a i h o z képest különböző szá­ mú tollakból köttetnek össze. Lehetetlen azonban részletes utasítást a d n i a számtalan fajú műrovarok előállítására, melyeknél legtöbbet a g y a k o r l a t i ü g y e s s é g és a készítő fantáziája h a t á r o z . F ő d o l o g , h o g y a h a l á s z ó b i r t o k á b a n minél t ö b b és f é n y e s e b b t o l l a k b ó l álló g y ű j t e m é n y l e g y e n , a l e g f i n o m a b b p e l y h e k i g . É p e n azért elkerülhetlen ott, h o l i l y v á l a s z t é k n e m l é t e z i k , a festék haszná­ l a t a . F é n y e s e b b és r i k í t ó b b s z í n e k s o k k a l n a g y o b b c s á b e r ő t g y a k o r o l n a k , m i n t a h a l v á n y a k . A f e s t é k e k v í z h a t l a n s á g á t edző s z e r e k k e l l e h e t eszközölni, m e l y e k n e k k é s z í t é s é r e b á r m e l y s z o b a ­ festő k i e l é g í t ő utasítást adhat. M é g csak a n n y i t j e g y z ü n k m e g , h o g y l a z a c z o k r a például n a g y o b b é s s z i g o r ú b b a n d o l g o z o t t r o v a r u t á n z a t o k k a l k e l l halászni, m i n t p i s z t r á n g o k r a . A z előbb említetteknél s o k k a l későbbi saison k e d v e z a márna-halászatnak. J ú l i u s v é g e , a u g u s z t u s előtt a l i g a l k a l m a s a k m é g a h o r g á s z a t r a . L e g c z é l s z e r ű b b k o r a r e g g e l (különösen e s ő után) és k é s ő este l e s n i r a j o k , n a p p a l n e m p e d z e n e k ( » k a p nak«) o l y a n b á t r a n . H í d alatt, g á t a k n á l s e g y á l t a l á b a n mély és sebes v i z e k e n g y a k r a n ó r á k i g elidőz, de a z s i n e g n e k , m e l y e t u t á n a vetnek, n a g y o n e r ő s n e k k e l l l e n n i , m e r t k ü l ö n b e n erős r á n g a t ó z á s á v a l k ö n n y e n elszakítja. E p e n azért r e n d e s e n m e n t ő ­ v e l v a g y i s »szákkal« e m e l i k k i a víz alól. É r d e k e s esélyeiért a z o n b a n a szenvedélyes h a l á s z o k a márna- (v. m a r i n a * ) horgá­ szatot is szinte o l y n a g y r a becsülik, m i n t a p i s z t r á n g h a l á s z a t o t . F o g a t l a n , kisszájú állat a czompó (v. c z i g á n y h a l ) s a ponty (alföldiesen: p o t y k a ) , ezek e g y s z e r s m i n d a l e g k e v é s b b é bírnak r a g a d o z ó h a j l a m m a l . E l e d e l ö k t ö b b n y i r e n ö v é n y b ő l áll, ritkán r o v a r o k b ó l , f é r g e k b ő l és halakból. Rendkívül ó v a t o s h a l s annál n e h e z e b b e n f o g h a t ó , m e r t n y á r o n át a víz felületén, a füzes h e l y e k e n szeret úszkálni s n e h e z e n kerül h o r o g r a . T e h á t n e m s z a b a d a h a l á s z n a k m u t a t n i m a g á t előtte, s ő t a z s i n e g e t is c s e n . desen k e l l , h o g y vízbe vesse. A s z e g e d i halászok, ó v a t o s t e r m é s z e t e miatt, a k k é n t halász­ s z á k , h o g y a l k a l m a s , e g y k ö n n y e n le n e m v e h e t ő c s a l é t e k k e l ellátott h o r g a i k a t — 80 — 10-et e g y s o r j á b a — m e r ő l e g e s e n a f o l y ó p a r t b a szúrva — t i g y , h o g y a h o r o g z s i n e g a k a p o c s c s a l körülbelül e g y a r a s z n y i m é l y r e h a t o l j o n a vízbe, egyszerűen » m a g u k r a h a g y j á k « — m i n t m o n d a n i s z o k t á k és csak h o s s z a b b időközökben térnek vissza megtekintés végett. Különben az eredmény már a távolból észrevehető, mert a h o r o g r a akadt p o n t y — m é g egészen k i s p é l d á n y o k is — n a g y o n r á n g a t j á k a horognyelet. E g y é b i r á n t a p o t y k a h a l á s z a t n á l szabály, dilettánsoknál is, u g y a n a z o n zsinóron a több h o r o g használata. 3—4 l e g a l á b b i s , sőt elkerülhetlenűl s z ü k s é g e s s m é g e k k o r is a l i g lehet e g y n é l t ö b b h a l r a e g y s z e r r e számítani, m e r t a p o n t y n a g y o n b i z a l m a t l a n és s o k á i g kerülgeti a h o r g o t s c s a k a k k o r k e z d csak p e d z e n i , h a m e g v a n g y ő z ő d v e , h o g y v e s z é l y n e m környezi. Csukahalászatnak l e g j o b b a n az őszi idény k e d v e z . N a g y s z á m m a l találhatók m e s t e r s é g e s v i z e k b e n és néhol, de b á r m á r *) A Rába folyó mellékén s

Muraközben.

előbb is e h e t ő k , S z e n t M i h á l y n a p j a előtt szinte lehetetlen e g y e t is f o g n i b e l ő l ü k . T e r m é s z e t e s és m e s t e r s é g e s a p r ó h a l a k e g y ­ a r á n t j ó c s a l é t k e t a d n a k s ezeket a falánk állat n a g y m o h ó s á g ­ g a l k a p j a e l , a z o n b a n az első pedzésnél n e m s z o k t á k mindjárt kihúzni, h a n e m m é g m i n t e g y öt p e r c z n y i időt e n g e d n e k n e k i , m í g a c s a l é t k e t e l is n y e l i . A h o r o g kikapcsolása a z o n b a n veszé­ l y e s ez állat éles f o g a i m i a t t , m e l y e k fájdalmas sebet o k o z h a t ­ nak a kézen. L e g u t o l j á r a m é g a pisztráng- és lazaczhalászatról

szóljunk

e g y p á r szót. K i ne i s m e r n é a z e l ő k e l ő a s z t a l o k e k é t l e g í z l e t e s e b b h a l ­ nemét, z a m a t o s húsukról és szép p i r o s színükről ? A l a k r a n é z v e k e t t ö j ö k k ö z t a l a z a c z a s z e b b i k , de a sport, m e l y e t élvezet t e k i n t e t é b e n nyújtanak a s z e n v e d é l y e s h a l á s z n a k : e g y f o r m á n n e m e s és ingerlő ! Pisztrángra m e s t e r s é g e s c s a l é t k e k e n kívül g i l i s z t á k k a l is lehet halászni, de e z e k n e k a m á r említett m ó d o n j ó l k i k é s z í t v e k e l l lenniük s a h o r o g r a a k k é n t húzva, h o g y a n n a k m i n d e n részét fedezzék. F o n t o s a pisztránghalászatnál, h o g y a h o r g o t víz e l l e n é b e n vessük be, m e r t a h a l fejével r e n d e s e n a víz elle­ n é b e n feküdvén, így k e v é s b b é v e s z i észre a halászt, t o v á b b á a c s a l é t e k is k e v e s e b b r o n g á l á s n a k v a n k i t é v e , h a a z ár által l a s s a n s o d o r t a t i k l e , m i n t h a a z ár e l l e n t a r t j u k . D e h a a h a l f e n n a k a d is, k e v é s b b é k e l l í g y attól tartanunk, h o g y a h o r o g

Ni

e n g e d , s v é g r e , m i v e l a pisztránghalászatnál n e m r i t k á n lábbal is k e l l a v i z e t g á z o l n u n k , i l y m ó d o n eleje v a n v é v e a n n a k , h o g y a v i z e t felzavarjuk ; k é t h á r o m h o r o g s e m felesleges i l y esetek­ ben egy zsinegen. N a g y b a n a p i s z t r á n g h o z hasonló m ó d o n f o g j á k a l a z a c z o t i s , a z z a l a k ü l ö n b s é g g e l , h o g y itt t ö b b tekintet kívántatik m e g a c s a l é t e k időszerűségére is. V a n n a k t u d n i i l l i k idők, midőn a h a l szívesen e l f o g a d j a a h o r o g r a a g g a t o t t k i s e b b h a l a k a t , de n e m a r o v a r t . A g i l i s z t a is c s a k a vízfelületnek e g y e g é s z e n sajátságos állapotában csábít. Ezenkívül lazaczhalászatnál az e g é s z h á l ó k é s z s é g n a g y o b b a r á n y ú és e r ő s e b b , m a g a a rúd is 14—20 láb h o s s z ú . F o r d u l n a k elő esetek, k o g y a h a l k ö v e t k e ­ z e t e s e n k e r ü l g e t i a c s a l é t k e t , annélkül, h o g y p e d z e n é . I l y e n k o r m á s - m á s é t k e k k e l k e l l p r ó b á r a t e n n i , m e r t m i n d e n s i k e r a körül­ m é n y e k t ő l függ. N a g y o b b v i z e k n a g y o b b r o v a r o k s z ü k s é g é t i g é n y l i k a h o r g o n is, m í g k i s e b b v i z e k e n , főleg h a az n e m e g é ­ s z e n t i s z t a , é l é n k e b b színű k i s e b b m ű r o v a r o k is m e g t e s z i k a hatást. M e r t tudvalevő, h o g y a l a z a c z szeret a víz fenekén tanyázni s n e m ritkán csak a szín é l é n k s é g e csalja a felületre. N e m szándékoztunk e s o r o k b a n kimerítő s z a b á l y o k a t a d n i a horgászat sportszerű ű z é s é r e , c s a k épen a főbb e l v e k r e m u t a t t u n k r e á o l y czélból, h o g y e d i v a t o s i d ő t ö l t é s t s z é l e s e b b k ö r b e n is m e g k e d v e l t e s s ü k és ismertessük. K e v é s g y a k o r l a t és némi tapasztalat k ö n n y e n k i f o g j a egészíthetni az itt e l m o n d o t ­ taknak hiányosságait. — i—r.

i. Madárélet. N e m igen van már élet a m e z ő n , a m i m é g volna is, kérészélet az már . . . A határmesg y é k e n sárgult l e v e l i i őszi v i r á g o k a t , s z á r a z fűszálakat b ó l i n t g a t a hűvös fuvalom, tépászsza a kékszemű kökény haragos-zöld gályát s ingatja a nádat a tó p a r t j á n . Itt-ott m é g a T a r a x a c u m kései gyá­ moltalan hajtása k i ­ dugja sárga tányérját a z a v a r b ó l ; de a z se éri m e g a p ö l y h e h u l ­ lását, a m i k o r o n ráfúnak a p a j z á n s z é l m a n ó k . A b a r á z d a s z é l é n i m i t t - a m o t t k i n feledt n a p r a f o r g ó szikár k ó r ó i á l l d o g á l n a k , m i n t a z eltűnt n ö v é n y i élet feljáró k í s é r t e t e i . M e g - m e g l ó b á l j a s z o m o ­ rúan, l a n k a d t a n l e c s ü n g ő f e j ü k e t a szél, m e l y m e g t a n u l t i m m á r g y á s z d a l o k a t d u d o r á s z n i a n a g y t e m e t é s r e és sírni a v i r á g h e r v a d á s o n . A z erdő zöld l o m b é k e l a s s a n k é n t s á r g a színt vált s zörögni k e z d , mintha láthatatlan erdei m a n ó k bujkálnának a levelek között zörgös csonttestükkel ; a meg-megujuló szélroham l e k a p n é h á n y l e v e l e t a fák koronájáról s v a d sikolyai, ü v ö l t ö z v e r a g a d j a t o v a prédáját. A z t á n a t e r e k r e r o h a n a l á t h a ­ t a t l a n h a t a l o m s száguld t o v á b czéltalanúl, talán e g y i k s a r k á t ó l a m á s i k i g a v i l á g n a k — mindenütt v a d é n e k s z ó v a l , p o k o l i k a c z a j jal — rontva, bontva, kötekedve g a l y l y a l , kóróval, a sorvadás múmiáival, m í g e l n e m full fáradtan a l é l e k z e t e . A z ö r d ö g b o r d a g u r u l v a menekül előle, árokba, mélyedésbe húzza m e g magát, a h o l m á r fáradt n ö v é n y t e s t e k dűltek p i h e n é s r e : e n y é s z e t r e . A m a d á r i s m e g l e b b e n t i a s z á r n y á t s átszáll t e n g e r e k e n , h o l n i n ­ csen h a t a l m a a s ü v ö l t ő é s z a k i r é m n e k , m e l y o l y d e r m e s z t ő e n l e h e l szét a t á j a k o n . I g e n , m i k o r a m e z ő e l h a g y a t v a , c s u p a s z o n áll m á r , m i n t o l y e m b e r , k i n e k a z élet utolsó r e m é n y é t is l e t a ­ r o l t a ; m i k o r a z elsárgult-szürkült k o p á r t e r e k e n h a l d o k l i k a z utolsó v i r á g i s : a k k o r a m a d á r m e g e m e l i a s z á r n y á t és m e g y , m e g y a v é g t e l e n b e , i d e g e n v i l á g o k tájaira — s e g y deres r e g g e ­ l e n c s a k a r r a é b r e d ü n k , h o g y üres, h a n g t a l a n lett erdő, m e z ő és m o c s á r , m e r t e l h a g y t a k b e n n ü n k e t szép m a d a r a i n k . D e v á j j o n miért k e l a madár a r r a a h o s s z ú ú t r a ? M i c s o d a h a t a l o m az, m e l y a m a d a r a t a r r a ösztönzi a v a g y készteti, h o g y szálljon m e s s z e , m e s s z e k i a v é g n é l k ü l i v é g t e l e n b e ? Á m d e erre n e h é z a felelet. V a l ó j á b a n r e j t é l y a z előttünk. G ó l y a m a d á r h a visszatér, el n e m k e l e p e l i , f e c s k e m a d á r h a v i s s z a száll, k i n e m c s i c s e r g i . A v é g e s e l m e m e g c s a k t a l á l g a t j a , de n e m t a l á l j a m e g a n y i t j á t a z ö r ö k ­ b ö l c s e s s é g t i t k a i k ö z t . . . M e l y m a d a r a k k ö l t ö z n e k el tőlünk, azt s o k v o l n a elősorolni, m e r t m a d a r a i n k n a k nagyobbrésze köl­ t ö z k ö d ő . L e g e l s ő a z e l k ö l t ö z ő k k ö z ö t t a kazári fecske. E z már július utolsó n a p j a i b a n v a g y a u g u s z t u s e l e j é n ú t n a k i n d u l . A kazárit k ö v e t i k a z t á n t a r k a s o r b a n a t ö b b i e k , a sárgarigó, a kakuk, a gólya. E z a vonulás első s t á d i u m a ; j ó v a l ezután k ö v e t ­ k e z i k c s a k a z i g a z i , midőn hűvösödni k e z d e n e k a z é j s z a k á k é s a m e l e g c s ö k k e n é s e é s z r e v e h e t ő b b é válik. E k k o r e l h a g y n a k b e n ­ n ü n k e t t ö b b i m e l e g e b b égalji m a d a r a i n k . E l t a r t a vonulás e g é s z d e c z e m b e r i g , a midőn e g y k i s n } ' u g a l o m áll b e . E r r e a z t á n n e m s o k á r a k e z d e t é t v e s z i a visszavonulás. E s z e r i n t t e h á t k i c s i ­ n y e n k é n t t á v o z n a k el m a d a r a i n k — a h h o z k é p e s t t. i . a m i n ő mérvben a l é g m é g m é r s é k átváltozik. A melegebb égaljat ked­ velők előbb, a kevésbbé meleget kedvelő madarak később t á v o z n a k el tőlünk, mindőn u g y a n i s a r e n d r e kihűlő l é g (észak­ ról dél és k e l e t felé) t á v o z á s r a i n t i ő k e t , a z a z m i d ő n a z áthült l é g r é t e g e k t e r ü l e t é r ő l a m a d a r a k menekülni i g y e k e z v é n , k e r e s i k a mindinkább h á t r a s z o r u l ó m e l e g e b b l é g r é t e g e k e t , m e l y e k ő k e t dél és k e l e t r e v e z e t i k , a t e n g e r e k e n a l é g á r a m o k a t k ö v e t v e , melyek láthatatlan légi útvonalaikat képezik. A u g u s z t u s első felében távozik el tőlünk eg3'esével és apró c s a p a t o k b a n a v a s varju ( C o r a c i a s g a r u l l a \ a kakuk, a méhészmadár (Merops a p i a s t e r ) , sárgarigó. Második felében a kékbegy, nádiveréb és s o k a p r ó d a l o s (az u . n . á l - f ü l e m i l é k ) és n é m e l y sneffaj ( l o t y ó ) . S z e p t e m b e r kezdetével a gébicsek, légykapók, fecskék,

a banka, a haris, a csérek (Sterna) és czerkók (Hydrochelidon), s ő t n é h a m á r a n e m e s kócsag i s ; közepével a gerliczék, füle­ milék, kerti-fülemilék ( p o s z á t a f é l é k ) ; és v o n u l n i k e z d e n e k a bagolyhéják ( C i r c u s p a l i i d u s et c i n e r c a c e u s ) i s , m a j d k ö v e t i k ő k e t l a s s a n k é n t a t ö b b i k ö l t ö z k ö d ő ragadozó madarak, pacsirtafajok, fürjek, gémfajok, sneffek, t o v á b b á a bibicz, szárcsa, vízityúk, vízicsibék s t ö b b kacsafaj. Október közepétől n o v e m b e r e l e j é i g ú t r a k e l n e k a galambok, vándor rigó-fajok, barázdabillegetők, a vadkacsák m é g h á t r a m a r a d t r é s z e — és a vadludak, általában minden m é g el n e m távozott költözködő madár útra kél. V a n n a k azonban rendek, m e l y e k n e k csak némely faja k ö l t ö z ő m a d á r , í g y péld. a s á r m á n y o k közül a sárgyóka ( E m b e r i z a c i t r i n e l l a ) nálunk állandó, úgyszintén a sordély (Ember i z a m i l i a r i a ) i s ; a p a c s i r t á k közül p e d i g a pipiske (búbos pacsirta). A m e l y m a d a r a k nálunk maradnak, a z o k is többnyire helyet változtatnak, jönnek-mennek mint az sorbán lelke«. A mátyás a f e n y v e s e k b ő l le a l o m b e r d ő k b e , k e r t e k b e vált s a síkságok erdeiben is csatangol, jelenlétét nagyhangú harsolásával a d v a t u d t u n k r a . A havasi-szajkó ( N u c i f r a g a ) is b e k u k k a n t n é h a emberlakta tájakra a m a t y i komájával. Aztán az apróság is, — hol­ m i czinkék,— m i n d h a g y o g a t j á k a néma erdők kietlenjét, mely­ b ő l k i i j e s z t i k ő k e t a s z é l m a n ó k r é m üvöltései. L á t n i m á r piró­ kot i s , a m i n t p i r o s m e l l é t n e k i fordítja a j á t s z ó , b á g y a d t őszi napsugárnak a gyümölcsfa c s ú p j á b a n ; az almafa derekán kéregszutyóka s z a l a d g á l , s z o r g a l m a s a n k i p e g v e - k o p o g v a a rejtett l á r v á k után. A gyászés búbos-czinke is m i n d l e j e b b l i p p e n a f e n h a v a s tájairól, a z alsótbb r e g i ó k a t l a k ó c z i m b o r á i k n a k a d n i v i z i t e t . E k k ö z b e n é s z a k i v e n d é g e i n k k e z d e n e k m e g é r k e z n i , feny­ vesek, lenikék, vadludak seregestül jönnek ; míg a m i szárnyas népünk egyre f o g y : mennek az óperenoziákra, ismeretlen világok tájaira. É j j e l n a p p a l hallik a búcsúszózatuk, m e l y a keblünkben o l y fájó v i s s z h a n g r a l e l . . . K u r t a n a p o k m u l t á n a z t á n k i h a l a l é g b e n i s , a m e z ő n is a z é l e t , u t o l s ó t l e h e l a h e r v a d t fűszál, v é g s ő t d o b b a n a t e r m é s z e t szíve s lehajtja fejét e n y h e t a d ó , b é k é s , n y u g a l m a s aluvásra. I s t e n v e l e t e k szép

madarak!

Lakatos K. 2. Halak és halászat. Októberben kezdetét veszi a n y á r i h ó n a p o k n á l j o b b a n fizető őszi h a l á s z a t . A m i n t a v í z lehűl, s o k h a l ­ faj n a g j - o b b g o m o l y o k b a , s e r e g e k b e verődik és o s z l o p s z e r ü e n k a v a r o g v a vonul ide-oda. N a g y o n természetes, h o g y h a a b a l a t o n i halász i l y e n k o r a m i n d i g »Jézus nevében« megkezdett munkája közben egy ilyen g o m o l y t b e k e r í t h e t , k i j u t b ő v e n a z i s t e n áldásából. N a g v o b b c s o p o r t o k b a k e z d e n e k ö s s z e j ö n n i k ü l ö n ö s e n a sugár kardosok (gallakeszeg, garda, görbepaduez, hosszúkeszeg, kaszakeszeg, l á n a k e s z e g , s z a b ó h a l , v á g ó h a l ) , küszek ( b ö k l e , f e j é r k e , fűzfahal, gőcze, huszárkeszeg, löbö, ökle, pehehal, peszmetkehal, pisze, r ü t y ü k e , szélhajtó, szélhal, t e j h a l , ünhal, f e c s k e f a r k ú , s u g á r k e s z e g ) , a k ü l ö n f é l e keszegek (dévér, l a p k ő , l a p i s k a , j á s z p a d u e z , s z á p stb.), ezüstös balinok ( g j ' ö n g y h a l , j e g e s k e s z e g , t á n y é r h a l ) pirosszemü kelek ( a r a n y h a l , b i k k e l y , b ó d o r k e s z e g , b ú z a s z e m ü k e s z e g , czornpókhal, dunakeszeg, gaisztáskeszeg, konczhal, nemzetihal, p i r o s l ó k e s z e g , p i r o s s z á r n y ú k o n c z é r és p o n t y , s z ő r k e s z e g , v e r e s ­ s z e m , v e r e s s z e m ü hal), és veresszárnyu konczérok ( b ő k e , büke, g ö n d é r , önhal, p á p a k e s z e g , t a m á s k e s z e g , v e r e s s z á r n y u j á s z ) . A h a l á s z o k ezt a z ö s s z e t ö m ö r ü l é s t a víz á t h ü l é s é n e k t u l a j d o n í t j á k és azt m o n d j á k , h o g y »a hal így egymáson melegszike. Mind­ e z e k e l ő k é s z ü l e t e k a k ö z e l e d ő t é l i r e . H o g y a víz n é m a s z á r n y a ­ s a i n a k s o k faja a víz lehültével c s a k u g y a n e l e r ő t l e n e d i k , a z b i z o n y o s és annál s a j á t s á g o s a b b , h o g y a l a z a c z - f é l é k n e m e s c s a l á d j á n a k k é t k i v á l ó sarja, a lazacz pisztráng é s a sebes pisztráng e h i d e g h ó n a p o k b a n tartják n á s z ü n n e p ü k e t . Bizo­ n y á r a azt g o n d o l j á k t i s z t e l t olvasóim — n i n c s a z o n s e m m i bámulni való, hisz e hidegvérű szerelmesek szerelmében nincs s e m m i ideális, s e m m i l e l k e t f e l e m e l ő . A l a p t a l a n g y a n ú s í t á s u k a t azonban határozottan vissza kell utasítanom, mert a lazacz p i s z t r á n g v i s e l k e d é s e fényes példa, h o g y a z i g a z s z e r e l m e t s e m a h i d e g víz, s e m a k o p l a l á s n e m hűti l e ! A 15—20

k i l o g r a m m o t elérő l a z a c z pisztráng ( T r u t t a salar, l a z a c z , l o s z o s pisztráng) a z északi t e n g e r n e k l a k ó j a , m e l y csupán ívását végzi f o l y ó k b a n és h a z á n k b a n egyedül a D u n a j e c z e n át a P o p r á d o t k e r e s i f e l . H i h e t e t l e n akadályon és v e s z e d e l m e n k e ­ resztül tör, 2—3 m é t e r m a g a s s á g ú és 4—6 m é t e r hosszú ívet u g r i k , r o p p a n t utat v é g e z , h o g y a z ' i v á s r a a l k a l m a s partv i z e k e t elérhesse. A z édesvízi f o l y a m o k kevertvízű torkola­ tához é r v e , e g y i d e i g , m i g hozzászokik, m e g m a r a d és csak azután h a l a d l a s s a n k é n t felfelé. A t t ó l a pillanattól k e z d v e , h o g y e t e l h e t e t l e n vízi r a g a d o z ó i v á s c z é l j á b ó l - v á n d o r ú t j á r a k e l , teljesen a n n y i b a h a g y j a a z e v é s t és s e m a z ivás alatt, s e m az ivás után m i n d a d d i g n e m e s z i k , m i g ismét a t e n g e r b e v i s s z a n e m tér. S z á m o s a n k ö z ü l ö k e hosszú (3—4 hónap) b ö j t alatt a n n y i r a elerőtlenednek, h o g y éhen h a l n a k és szerelmüknek áldozatul esnek. A z édesvizekbe érve, az anyaállat h o m o k o s v a g y k a v i c s o s a l z a t u , n e m mély, g ö d r ö s h e l y e k e t keres fel, m e l y e k e t farkúszójával m é g j o b b a n k i v á j j a , h o g y o d a r a k h a s s a le ikráit. A l e r a k o t t ikrát a z anyaállat közvetlen k ö z e l é b e n őrt álló ö r e g tejes a z o n n a l m e g t e r m é k e n y í t i és farkúszójával h o m o k k a l befedi. A z ö r e g úr a z o n b a n m é g féltékenyen őrködik a felett is, n e h o g y e g y m á s ö r e g hím állat oda tolakodjék és h a ez m é g i s esetleg b e k ö v e t k e z i k , o l y élet-halál h a r c z fejlődik k i , m e l y g y a k r a n az e g y i k n e k halálával is v é g z ő d h e t i k . A z i v á s t o l y fiatal hím á l l a t o k is nézik, m e l y e k m é g n e m v o l t a k s o h a a t e n g e r b e n , s ő t a m e g ­ t e r m é k e n y í t é s munkájánál is s e g é d k e z n e k a z ö r e g tejesnek. H e l y e t t e s í t e n i a z o n b a n a z ö r e g a p a fontos s z e r e p é t n e m tudják, m e r t ha ő b á r m i k é p p e n e l p u s z t u l , a b á n a t o s , de élelmes ö z v e g y m i n d a d d i g n e m folytatja ikráinak l e r a k á s á t , m i g e g y ö r e g hímet n e m kerít m a g á n a k . M e g e s i k n é h a e g y ivás alkalmával 8—9-szer is és h a m á r t ö b b hím l a z a c z p i s z t r á n g o t n e m talál — „ha ló nincs, szamár is jó" •— elvéből k i i n d u l v a e g y sebes pisztráng a p á t k e r i t m a g á n a k felügyelőül. A z , ifjú l a z a c z pisztrángok rendesen 1 v a g y 2 é v i g m a r a d n a k születéshelyükön, m i r e a tengerbe vonulnak, h o l mesés gyorsasággal nőnek m e g . Ikrájuk lerakására a z o n b a n m i n d i g a z o n folyóba v a g y p a t a k b a térnek v i s s z a , a h o l születtek és í g y n a g y o b b hazafiságot tanúsítanak m i n t s o k k o z m o p o l i t a . Húsuk, a z ivás idejét leszámítva, kitűnő „deliciae regum, prima inter glória pisces". S o k k a l elterjed­ t e b b kristálytiszta h e g y i p a t a k j a i n k m á s o d i k lazacz-féléje, a sebes pisztráng ( T r u t t a fario) — v a g y i s a h a l a k k a m é l e o n j a . E l n e v e z é s é r e e z ö m ö k testű, r a g a d o z ó életmódú, v i z i a k r o b a t a j o g o s a n t a r t h a t igényt, m e r t testének színezete a t a r t ó z k o d á s i h e l y , a víz és táplálék szerint o l y a n n y i r a k ü l ö n b ö z ő , h o g y azt leírni teljesen lehetetlennek t a r t o m . Ü g y e s s é g r e , m o z g á s a i n a k g y o r s a s á g á r a , ugrásra, e h e g y i l a k ó t legfeljebb a l a z a c z p i s z t r á n g múlja felül. M i n d e n e g y e s m o z d u l a t á t s e b e s s é g , k ö n n y e d s é g , k e c s és h a j l é k o n y s á g j e l l e m z i . Ú s z ó g y a k o r l a t a i t és j á t é k a i t különösen holdvilágos é j j e k e n lehet m e g l e s n i . D e k i ne ismerné h e g y e s és h a v a s i vidékeink e l e g k ö z ö n s é g e s e b b , l e g j o b b ízű, p i r o s pettyes r a g a d o z ó j á t , m e l y r e c s a k u g y a n találóan a l k a l m a z ­ hatjuk a népdal eme s z a v a i t :

»Illik n e k i rettenetes, H o g y e g y k i c s i t himlőhelyes.« ' A sebes pisztráng, m e l y állandóan nálunk m a r a d , ó v a t o s állat, m e l y j ó l i s m e r i e l l e n e i t ; kezdő h a l á s z l e g f i n o m a b b a n g o l h o r g á t is l e g l e l j e b b e g y t a p a s z t a l a t l a n fiatal pisztráng k a p j a . H o g y m e n n y i ü g y e s s é g e t tételez fel a h o r g á s z a t i s p o r t n a k e l e g n e m e s b b i k h a l a és minő m á s m ó d j a v a n a p i s z t r á n g f o g á s n a k , arról m a j d a k k o r emlékszünk m e g , m i k o r fogása n i n c s e n eltiltva. Jelen a l k a l m a t c s a k a r r a használjuk tel, h o g y v é d e l m ü k b e ajánljuk tisztelt o l v a s ó i n k n a k hazánk v i z e i b e n e kipusztuló félben levő s az ivás ideje alatt (októbertől j a n u á r i g ) ö n m a g u k r ó l teljesen m e g f e l e d k e z ő s z e r e l m e s e k e t , mert i l y e n k o r m é g a n a g y j a is o l y s e k é l y v í z b e húzódik, h o g y a háta s ö r é n y e is kilátszik és csak­ n e m kézzel m e g f o g h a t ó . K é r é s ü n k e t m i n d e n művelt e m b e r méltányolni f o g j a , h a m e g g o n d o l j a , h o g y e g y anyaállat elfogá­ sával, m e n n y i fiatal állatot ölünk m e g és h a m e g e m l í t j ü k , h o g y ivás ideje alatt s e m a l a z a c z , s e m a pisztráng h u s a n e m j ó i z ű . A z o r v o k k a l való v é d e k e z é s é r e nézve e k é t nemes, házi állatnak mondható halnak, melyeknek mesterséges megtermékenyitésével és egyes v i z e k benépesítésével o l y fényes e r e d m é n y e k e t tudott f e l m u t a t n i a külföld — a j á n l j u k H e r m á n O . f i g y e l e m r e méltó t a n á c s á t , h o g y k ö z ö n s é g e s csőszszel v a g y kerülővel n e m b o l ­ d o g u l u n k s l e g j o b b , h a v a l a m e l y o r v o t f o g a d u n k fel. A halászati p r a k s z i s r a nézve m e g e m l í t h e t e m , h o g y g y ű j t ő k és tanítással foglalkozó s z a k e m b e r e k is e h ó n a p b a n s z e r e z h e t i k be l e g könnj-ebbén a l e g k ü l ö n b ö z ő b b fajtájú h a l a k a t , h a o k t ó b e r hűvösen k ö s z ö n t be. I l y e n k o r u g y a n i s a l e g e g y s z e r ű b b eszközzel, a rúdra erősített r o s t á v a l is meríthetünk k i a hidegtől elgyengült,

n a g y o b b c s o p o r t o k b a összeverődő a p r ó b b h a l a k a t m i n d e n k i s e b b p a t a k b ó l , v i z m e n t i á r o k b ó l , t a v a k b ó l s ő t m é g a h a l a k életére n é z v e a l k a l m a t l a n n a k l á t s z ó t ó c s á k b ó l ^is. K ü l ö n b e n a többi halról e h ó n a p b a n s e m m i k ü l ö n ö s e t n e m m o n d h a t u n k , l e g f e l j e b b , h o g y a c s u k a , süllő és az őn m é g m i n d i g h o r o g r a j á r . H a kellő e r e d m é n y t a k a r u n k a z o n b a n elérni, a r r a k e l l ügyelnünk, h o g y a h o r o g r a e l e v e n h a l a c s k a h á t s ö r é n y e előtti részen a b ő r é n keresztül húzzuk át, m e r t í g y különösen a lehűlt vízben s o k á i g életben m a r a d és m e g h a z u d t o l h a t j u k a h o r g á s z és a h o r o g r o s s z szájú és májú m e g h a t á r o z ó j á t , k i azt m o n d j a : » h o g y a h o r o g , az egy pálezára erősített m a d z a g , melynek e g y i k végén egy k u k a c z , a másik v é g é n e g y n a p l o p ó van.«

Vutskits György dr. 3. Rovarok. H a a s z e p t e m b e r i rovaréletről azt m o n d t u k , h o g y a z m á r előkészület a télre, u g y az októberiről m e g e g é s z j o g g a l ú g y beszélhetünk, h o g y ez m á r megszokása a téli á l l a p o t n a k . B e á l l a n a k a z éjjeli d e r e k és f a g y o k . E z e k elől a k é n y e s e b b f a j o k m á r e g é s z e n és állandóan m e g h á t r á l n a k . A z edzetteb­ b e k a déli m e l e g e b b ó r á k b a n , v a g y (ha m é g a k a d n a k ) az e n y h é b b é j j e l e k e n , m é g elvégzik rendes s é t á i k a t táplálék u t á n ; de a h i d e g ó r á k beálltával m á r m é l y e b b e n húzódnak részint a földbe, részint . l e h u l l o t t falevelek, m o h a és e g y é b effélék alá. V a n különben s o k * o l y a n faj, m e l y e k n e k i g a z i a k t í v élete m á r a u g u s z t u s b a n megszűnik és tetszh a l o t t a n töltik el m á r a n y á r v é g é t i s . E z u t ó b b i a k k ö z é tarto­ z i k a galagonya-pille ( A p o r i a crataegi) h e r n y ó j a i s , m e l y család o n k i n t belevette m a g á t m á r a u g u s z t u s r a is e g y - e g y f o n a l a k k a l összehúzott l e v é l b e , ott m i n d e g y i k p a r á n y i hernyó e g y k i s finom, fehér g u b ó t készített m a g á n a k , m e l y e t m a j d n e m m i n d e n l a i k u s » p ó k t o j á s « - n a k néz és e b b e n az önkészített b ö r t ö n b e n m a r a d m o z d u l a t l a n u l , d e r m e d t e n . E t t ő l k e z d v e n e m eszik és élete ú g y - ' szólván s z ü n e t e l ; az a u g u s z t u s i kánikulai h ő s é g , a s z e p t e m b e r i »vén a s s z o n y o k n y a r a « , az októberi d e r e k épen o l y a n kevéssé h a t n a k rá, m i n t a h o s s z ú t é l 17—20 f o k o s h i d e g e i . Ú g y látszik, m i n t h a ez a faj k e r e s v e - k e r e s n é az a l k a l m a t , h o g y a l e g e l l e n t é t e s e b b i d ő v i s z o n t a g s á g o k n a k egészen á t e n g e d j e m a g á t fiatal h e r n y ó k o r á b a n . M e r t h i s z e n épen a f a á g a i ' végeit szereti téli tanyául választani, a h o l v i h a r n a k , zúzmarának s z a b a d o n V a n kitéve, talán b i z t o s a b b n a k t a l á l j a a k e m é n y f a g y o k a t , m i n t a m á s r o v a r o k t ó l fölkeresett r e j t e k h e l y e k e t , h o v á a k e g y e t l e n téli v i h a r o k n e m -bírnak b e h a t o l n i . A n n y i b i z o n y o s , h o g y a d d i g , a m e d d i g f a g y o s az idő, n e m bántja s e m r a g a d o z ó r o v a r , s e m r o v a r b e t e g s é g e k e t g e r j e s z t ő g o m b a ; m e r t a h i d e g b e n ezek is tehetetlenek. D e m é g a m a d a r a k s e m b á n t j á k , m e r t a hernyó o l y a n parányi m é g , azonkívül o l y a n j ó l be v a n g u b ó z k o d v a és a s z á r a z falevélhez o d a e r ő s í t v e , h o g y a m a d á r n e m tartja érde­ mesnek v e l e v e s z ő d n i ; hiszen t ö b b g u b ó f o n a l a t és levéltörmelé­ ket k e l l e n e í g y m e g e n n i e , m i n t hernyót. O l y a n -madárnak, a m e l y i k tart m a g á r a v a l a m i t , m é l t ó s á g á n alul esik a z efféle éhen­ k ó r á s z á t . U t ó v é g r e is n e m m a r a d e g y é b hátra, m i n t h o g y a z ember szedje le ezeket a g a l a g o n y a p i l l e h e r n y ó - f é s z k e k e t l e g a l á b b a g y ü m ö l c s f á k r ó l . R é g n e m fenyegette ez a faj a m a g y a r k e r t e ­ k e t i l y e n k o m o l y a n , m i n t most. A h o l idejekorán e l n e m hárít­ j á k a bajt, ott j ö v ő t a v a s z s z a l , május v é g e felé, a g y ü m ö l c s ö s ö k o l y a n k o p a s z o n állnak m a j d , m i n t télen. E z az idén is megesett m á r helyenkínt. S z e r e n c s é r e n e m nehéz a v é d e k e z é s . N e m k e l l e g y e b e t tenni, m i n t a lombhullás után a fákon l ó g v a m a r a d t s z á r a z l e v e l e k e t összeszedni és elégetni. M e r t ennek a h e r n y ó fajnak a fészke tulajdonképpen nem egyéb, mint egy ártat­ lannak látszó száraz, összezsugorodott levél, mely vékony fehér selyemfonálon függve himbálódzik az őszi szélben. O k t ó b e r v é g e , h a a d d i g a l o m b j a v a lehullott, i g e n a l k a l m a s ! e z e k n e k a v e s z e d e l m e s p o r t é k á k n a k az ö s s z e g y ű j t é s é r e , mert m é g n i n c s o l y a n h i d e g , h o g y a z összeszedő e m b e r n e k a k e z e m e g g é m b e r e d j é k . K e m é n y h i d e g b e n m á r ú g y elfásúl az e m b e r e k k e z e , h o g y a fészkek e g y részét l e e j t i k a h o l aztán lakói t a v a ­ s z i g é l e t b e n m a r a d h a t n a k . P e d i g m i n d e n egyes ilyén hernyólakta levél v a l ó s á g g a l P a n d o r a s z e l e n c z é j e ; m e r t m i n d e g y i k e , ha m e g n e m semmisítik, e g y f a á g n a k a k o p a s z s á g á t f o g j a o k o z n i , D e helyén való lesz már o k t ó b e r b e n m e g k e z d e n i a t ö b b i kártévő... k e r t i r o v a r n a k is, a m e l y i k télen át hozzáférhető, n e k i m e n n i .

I l y e n e k a sárgafarú pille ( P o r t h e s i a e h r y s o r r h o e a ) , n a g y h e r n y ó fészkei, m e l y e k e t m á r messziről is i l y e n e k ű l l e h e t fölismerni, m e r t e r ő s , ő s z s z e l m é g hófehér, sűrű s e l y e m s z ö v e d é k k e l v a n n a k körülvéve. A gyümölcsfaágak vékonyabbjain, mihelyt a levelek hullása .mégindul, a j ó s z e m ü e m b e r n e k .szemébe ö t l e n e k a z o k a furcsa l e p k e t o j á s o k , m e l y e k s z é l e s , szürke g y ű r ü f o r m á n v a n n a k a z á g körül l e r a k v a és u g y a n c s a k s z o r o s a n e g y m á s h o z t a p a s z t v a . E z e k a gyűrűs pille ( G á s t r o p a c h a neustria) t o j á s a i , m e l y e k e t világért sem szabad a fákon h a g y n i , épen o l y a n kevéssé, m i n t a gyapjas pille ( O c n e r i a d i s p a r ) sárga, bársonynyal bevont v á n k o s f o r m a t o j á s h a l m a z a i t , a m e l y e k a t ö r z s e k és á g a k k é r g é n v a n n a k . E p e t e h a l m a z o k k á t r á n y o l a j j a l v a l ó b e m á z o l á s á t szintén j ó m é g a k e m é n y tél b e á l l t a e l ő t t v é g r e h a j t a n i ; azért, a k i s z e p ­ t e m b e r b e n n e m ért rá, o k t ó b e r b e n s z a k i t s o n rá időt. A z o k a t a h e r n y ó f é s z k e k e t és p é t e h a l m a z o k a t , a m e l y e k a f a k o r o n á k t e t e j é n nehezen- h o z z á f é r h e t ő h e l y e k e n v a n n a k , hernyó fáklyák­ kal lehet l e p e r z s e l n i . D e c s a k i s a z o k a t , a m e l y e k n i n c s e n e k a z e m b e r k e z e ü g y é b e n ; m e r t a f á k l y a , kivált a z ü g y e t l e n e m b e r k e z é b e n , á g a t és r ü g y e t is p e r z s e l . H a m á r a k e r t e k r ő l b e s z é l ü n k , ne feledjük . k i a spárgáit sem... E n n e k a s z á r a i b a n t e l e l n e k k i a nagy spárgalégy (Platyparaea poeciloptera) barna bábtokjai, h o g y április v é g é t ő l f o g v a a t a r k a s z á r n y ú l e g y e k e t á r a s z s z á k majd az ültetvényre. Azért m é g október végén legjobb az ö s s z e s s p á r g a s z á r a k a t k i h ú z n i , ' v á g y p e d i g másfél a r a s z n y i m é l y s é g i k k i á s n i és ö s s z e g y ű j t v e e l é g e t n i . H a e v v e l a m u n k á v a l a d d i g várunk, m í g a s z á r a k r ó t h a d á s n a k i n d u l n a k , a k k o r m á r b a j o s a b b lesz ő k e t k i s z e d n i , m i v e l s z é t m á l l a n a k és e g y r é s z ü k b e l e k e v e r e d i k a földbe. Á m d e , h a a s p á r g a s z á r e l r o t h a d i s , a b e n n e ' levő b á b t o k é l e t b e n m a r a d és t a v a s z s x a l a l é g y a földből is k i bír menekülni. A fillokszerás szolok birtokosai, k i k szénkéneggel v é d e k e z n e k , szüret után, h a n i n c s e s ő s idő é s n e m s á r o s a föld, f o g j a n a k h o z z á a s z é h k é n e g e z é s h e z . H a c s a k a n n y i e s ő v o l t , h o g y a íöld teteje l e t t v i z e s , flz altalaj a z o n b a n száraz, ú g y m é g lehet s z é n k é n e g e z n í ; s ő t ez az á l l a p o t é p e n l e g k e d v e z ő b b erre a v é d e k e z é s r e , m i v e l a m e g n e d v e s e d e t t fölszín, m e l y n e k talaj­ pórusait az esővíz betömte, n e m engedik a földbe lövelt szénk é n e g á z o k a t o l y a n h a m a r k i i l l a n n i , m i n t h a az e g é s z fölszín száraz volna. Általában, mérsékelt talajnedvesség nem hátráltatja a s z é n k é n e g e z é s sikerét ;.de h á m á r i g a z á n sáros és k e r e s z t ű l í v ó d o t t a föld, a k k o r e b b e a m u n k á b a ne f o g j u n k . O k t ó b e r elején m á r k é s z e n k e l l l e n n i ö k a t e l i s z é n k é n e g h o r d ó k n a k és k i k e l l j a v í t v a lenniök a s z é n k é n e g f e c s k e n d ő k ö n e s e t l e g k o r á b b a n esett h i b á k n a k v a g y s é r ü l é s e k n e k . A cserebogárfelék p a t á i (pajorjai) o k t ó b e r b e n m é g t ö b b n y i r e a f e l s ő b b f ö l d r é t e g e k b e n v a n n a k és csak a k o m o l y fagyok beálltával k e z d i k m e g a n a g y o b b m é l y s é g b e való vándor­ lást.. Azért, új ü l t e t v é n y e k . s z á m á r a v a l ó t a l a j f o r d í t á s h o z a z o k t ó b e r i g e n a l k a l m a s h ó n a p , m e r t e k k o r a talaj fordító m u n k á s o k a p a t á k n a g y r é s z é t m é g ö s s z e f o g h a t j á k és ezt a n e m é p e n étvágygerjesztő gyűjteményt darabszám szerint megállapított díj f e j é b e n szívesen -beszolgáltatják. V a n n a k pillék, m e l y e k m e g ­ v e t i k a m e l e g e b b , derüli, h ó n a p o k a t é s a k k o r r ö p k ö d n e k , szeret­ k e z n e k , m i k o r m á r a d e r e k k ö s z ö n t e n e k be. I l y e n e k a z araszoló l é n i á t ( G e o m e t r i d a e ) , k ö z é t a r t o z ó Cheimatobia brumata és a z ennél n a g y o b b Hib.ernia defoliaria. E z e k szüret után t a r t a n a k l a k o d a l m a t * m i n t a z o k - a z e m b e r e k , a k i k e v v e l a n ó t á v a l tar­ tanak:- » S z ü r e t után m e g is e s k ü s z ü n k « . A z e l ő b b i faj m é g k u r u c z a b b természetű, mint az utóbbi, mert az még.deczemberben is szálldogál.' M i n d k é t faj. a z ő s z i k ö d ö s e s t é k b a r á t j a és a z t szereti, h á » k ö d e l ő t t e m , k ö d u t á n a m . ? E g y é b i r á n t n e m c s a k a z .erdők fái s z e n v e d n e k m a j d t a v a s s z a l a h e r n y ó i k t ó l , h a n e m m é g é r z é k e n y e b b e n - a g y ü m ö l c s ö s ö k , m e l y e k efféle e r d ő k k ö z e l é b e n v a n n a k . A g y ü m ö l c s ö s ö k e t tehát," a h o l t ö m e g e s e n s z o k t a k e kár1

APRÓ

tevők jelentkezni, m e g kell tőlük' ó v n i ; a m i — szerencsére n e m nehéz d o l o g . M e r t csak a hímeknek v a n o l y a n szárnyuk, h o g y repülni tudnak vele, a nőstényeknek csak nevetségesen a p r ó s z á r n y c s u t a k j u k v a n és í g y l a s s a n t u d n a k mászni, m í g a férfi u r a k k e d v ü k szerint r ö p ü l h e t n e k . A f á k a t t e h á t m e g l e h e t v é d e l m e z n i h a t ö r z s ü k e t a l u l „hernyóenyvvel" g y ű r ű z i k körül, m e l y e t , é p e n a k i s e b b i k lepkefaj n e v é r ő l , „brumata-enyvnek" is n e v e z t e k e l . M i k o r a n ő s t é n y e k p e t é i k l e r a k á s a v é g e t t föl a k a r n a k m á s z n i a fákra, e z e k e n a z e n y v g y ű r ü k ö n f o g v a m a r a d n a k . C s a k a r r a k e l l v i g y á z n i , h o g y a papír, m e l y r e a z e n y v r á v a n k e n v e , ne h a g y j o n m a g a alatt h é z a g o t , m e r t aztán a p i c z i á l l a t o k alatta f o g n a k á t s z ö k n i . R e p e d e z e t t k é r g ű f á k o n t e h á t e z e k e t a r e p e d é s e k e t a z e n y v p a p í r o d a k ö t é s e előtt a g y a g g a l k e l l kitölteni E r d ő k b e n is a l k a l m a z z á k h e l y e n k i n t ezt a z e l j á r á s t , de m i v e l k ö l t s é g e s , c s a k ott, a h o l a t ö l g y f á k m a k k t e r m é s e j e l e n t é k e n y értéket képvisel. A z erdőkről szólva, ne h a g y j u k k i a fenyveseket sem. A h o l a szúbogarak n a g y o n garázdálkodnak, már ősszel m e g k e l l vizsgálva lenniök a z o k n a k az erdőrészeknek, m e l y e k b e n a l e g t ö b b és l e g b ő v e b b s z ú i v a d é k l a p p a n g a k é r e g alatt. U g y a n i t t a z t á n j ó l e s z mindjárt m e g j e l ö l n i a z o k a t a t ö r z s e k e t i s , mely-eket j ö v ő t a v a s s z a l fogófákúl f o g n a k k i v á g n i és ledönteni, k ö z v e t e t lenűl a r a j z á s e l ő t t . M á s k ü l ö n b e n p e d i g a z o k t ó b e r i b o g á r é l e t t ú l n y o m ó m e n n y i s é g b e n a kifejlődött á l l a p o t b a n k i t e l e l ő f a j o k a t j u t t a t j a s z e m e i n k elé, m e l y e k e t j ó r é s z b e n m á r s z e p t e m b e r b e n is találhattunk. A k i gyűjteményét akarja gyarapítani, m é g ebben a •hónapban i s teheti. P i l l é k b ő l n a p p a l i a k u g y a n ritkán r ö p k ö d n e k d e é j j e l i e k i g e n . í g y például a b a g o l y p i l l é k k ö z é t a r t o z ó Aporophila, Thecophora,. Calamia, Orthosia, Hoporina, Orr • hodia, Xylina, Calocampa, n e v ű g é n u s z o k b a t a r t o z ó fajok. A z e l ő b b e m l í t e t t a r a s z o l ó k n a k is t ö b b r o k o n a k ö v e t i a z őszi m u l a ­ t o z á s elvét. Á l t a l á b a n a z o n b a n a l e p k é k l e g n a g y o b b r é s z e októberben már csak v a g y pete, v a g y hernyó, v a g y b á b formá­ j á b a n m u t a t k o z i k . A vetési bagolypille (Agrotis segetum) hernyója i l y e n k o r már derekasan n e k i f o g az őszi vetésnek. Meglehetősen sok egyéb rovart találhatunk m é g olyan helye, k e n , a h o l , m i n t ő s s z e l s o k h e l y e n s z o k á s , új á r k o k a t h ú z ­ n a k , v a g y p e d i g a j ö v ő t a v a s s z a l ü l t e t e n d ő fák s z á m á r a m e g ­ á s s á k m á r ő s s z e l a g ö d r ö k e t . É p e n i l y e n g ö d r ö k b e n találtam e g y s z e r c s o d á l a t o s a n n a g y s z á m b a n a m i é r d e k e s magyar futóbogarunkat (Carabus hungaricus), melyre ugyan nem i g e n illik a »futöbogár« név, mert o l y a n lassan mászik, mint a pinczebogár ( B l a p s m o r t i s a g a ) , m e l y h e z e g y é b k é n t i s hasonlít, e g y s z e r ű , t o m p a ­ fényű fekete ruhájánál f o g v a . M i n t m o n d o m , a B u d a p e s t körüli s í k s á g o n e g y s z e r 00 d a r a b n á l t ö b b e t t a l á l t a m fáknak á s o t t g ö d ­ reikben, h o l egész n y u g o d t lemondással húzták m e g magukat, s z o m o r ú a n p i s l o g v a fám, m i n t h a csak azt a k a r t á k v o l n a m o n d a n i , h o g y : » b e l e estem, b e n n e v a g y o k ; n e m t u d o m , h o g y s z a b a d u l o k . «

Sajó Károly.

KÖZ L E M É N Y E K .

A rühatka történeté. A rühesség, ezen kiállhatat­ ismerték, de ezen felfedezést századokon át ignorálták. a 12-ik században említi ezen atkát, mint a lan viszketéssel járó bőrbetegség okozója egy apró kis Avenzoar 'állatka, a rühatka (Sarcoptes- scabiei), mely a bőrbe jutva rühesség okozóját. Jouhert 1580-ban szintén ösmerte, s abban meneteket-ás magának; a bőr egyes részeiből és bár »egy apró tetüfaj«-nak nevezi, semmi kétség, hogy a vérből táplálkozik és ott a bőrben el is szaporodik. A a valódi rühatkát értette ezen elnevezés alatt, mert azt mondja róla, hogy »mint a vakondok a földben, úgy négy pár'lábfial'bíró állatkák igen aprók; a hím hossza 0 2 3 mm., a nőstényé 0'45 mm. Érdekes ezen állatka . ezen állat az emberi bőrben meneteket ás és kellemetlen és Wiehfelfedezésének,'illetve újból váló felfedezésének története. viszketést okoz«. Moifet (1634), Linné.(11'57) Általános az-a; nézet, hogy a rühatkát csak újabb időben mann (1786) le is írták a rühatkát, bár azt állítják, '.fedezték volna fél, pedig - Ze.hr szerint már 1197-ben hogy Linné sohasem látta volna, mivel azt mondja róla, :

hogy a liszt- és sajt-atkának egy válfaja. Tanítványa Nyander »Exanthemata viva« czímű értekezésében úgy az állatot, mint a betegséget igen alaposan írja le. E század elején a párisi Academie des sciences 6000 franknyi jutalmat tűzött k i az emberi rühatka feltalálá­ sára ; sokáig nem jelentkezett senki sem, későbben egy Oalés nevű orvos bemutatott az akadémiának egy állat­ kát, mely állítólag egy rühes ember bőréből való volna. A 6000 franknyi jutalomdíjon kívül még nagyszerű dicsé­ retben is részesült. Csak sokkal későbben, mikor Raspail a megfelelő készítményt felülvizsgálta, tűnt ki, hogy Galés a tudományos akadémiát egy közönséges sajtatkával szedte rá. 1834-ben a corsikai származású Renucci Parisba került, ahol 6?a/és-nek ezen csalásáról értesült és mi­ után Livornoban vén asszonyokat látott rühatkákat fog­ dosni, mint «atkafogó« és »atka-preparatumok» készí­ tője telepedett le. Renucci volt tehát az, aki ezen élősdit újból felfedezte, mely Wichmann óta úgy a tudo­ mányban, mint a gyógyászatban tökéletesen feledésbe ment. Nagy volt most a párisiak öröme! A z új felfedezés híre eljutott Ferencz osztrák császárhoz is, ki minden tudo­ mány iránt — de különösen a zoológia iránt — mele­ gen érdeklődött, oly annyira, hogy ő is egy rühatka készítményt kivánt látni. De egész Bécsben nem volt ilyen készítmény kapható s így megbízták az orvosi egyetem tanárait egy ilyennek előállitásával. Ezek most késsel, ollóval és tűvel neki estek a klinikán levő sze­ gény rüheseknek, bőrüket minden irányban feltúrván, de hiába! egyetlen rühatkát sem voltak képesek találni. Kétségbe voltak esve s végre avval vigasztalódtak, hogy a császár majd elfelejti az egész dolgot. De rosszul számítottak, mert Ferencz császár, miután 14 napig vára­ kozott, újból kívánta ezen sajátságos élősdit látni. Még nagyobb kétségbeesés! Szerencséjükre arról értesülnek, hogy London-ban is készít valaki rühatka preparátumo­ kat ; lóhalálban gyorsfutárt menesztenek oda, k i végre szerencsésen elhozza a sokat kért készítményt, melyet azután O Felségének be is mutatnak. Ferencz császár persze soha sem tudta meg, hogyan menekült a tudo­ mány-egyetem orvosi kara ezen kényes helyzetéből. — A házi állatok rühességet okozó atkákat (melyek más fajhoz tartoznak) Wedel 1672-ben fedezte fel a macs­ kán, Wals 1809-ben a juhon, Gohier 1812—1814-ig lovakon, szarvasmarhán és tengeri nyúlon, Spinola 1846-ban a vad- és házi sertésen. Kohaut. Téli álmot alvó madarak. A tél szigora és az ele­ del hiánya sok állatot arra kényszerít, hogy elhagyja azt a vidéket, hol nyáron át bőségesen megrakott asztalra talált, vagy ha nem rendelkezik oly kitűnően kifejlett mozgási szervekkel, mint pl. a madarak, akkor átalussza az életének nem kedvező időt, a telet. így számos apróbb emlős állat, valamint a nálunk honos gyíkok, kígyók, békák s egyéb csúszó-mászók mindannyian átalusszák a telet. A madarak közül egy sincs olyan, mely rendes téli álmot aludna, de rendkívüli körülmények között mégis előfordulnak ilyen esetek. így különösen hiteles adataink vannak, hogy Anglia, Németország és Francziaországban már több ízben találtak téli időben megdermett fecskéket, parti lyukakban vizek mellett, valamint a templomtornyok tetői alatt. Sőt Bronn szerint, az Olaszország és Francziaországot összekötő úton, a Maurienne völgyében van egy barlang, melyben minden télen a fecskék egész rajai találhatók a barlang tetejéről lelógva, téli álomban elmerülve. K.

Az emlősök nyakcsigolyáiról. Minden laikus tudja, hogy a gerinczoszlop többé kevésbbé gyűrüalakú cson­ tokból, csigolyákból áll. De nem általánosan ösmeretes az a tény, hogy az emlős állatok nyaki csigolyáinak száma — eltekintve néhány kivételtől — állandó. Ugyanis legyen az állat nyaka oly rövid mint az egéré, vagy olyan rendkivüli módon megnyúlt, mint a zsiraffé, azért a nyaki csigolyák száma mégis minden esetben csak hét. A z ember sem tesz kivételt ezen szabály alól. így tehát a nyak hossza vagy rövidsége az emlős állatoknál egy­ általában nem függ a csigolyák számától, hanem egyedül azok nagyságától, illetve hosszától. Kivételt a következő emlősök tesznek: a Manatus-nak (tengeri czet-féle em­ lős) és Choloepus tridactylus-nak (egy lajhár-faj) csak 6, a Bradypus torquatus-nak (egy másik lajhár-faj) 8 és a Bradypus jyallidus-nak (szintén egy lajhár-faj) 9 nyakcsigolyája van. K. Ritka vadászszerencse. Karácson Pál úr Zomborból a következő tudósítást volt szíves lapunknak bekül­ deni: Fernbach Károly nagybirtokos folyó hóban csonoplyai pusztáján 5 drb fakó keselyűt lőtt. Kevés vadászt ért még különösen hazánkban ilyen ritka szerencse, mert a fakókeselyű hazánkban csak elvétve található s az alföldre csak akkor kalandozik el, ha rendes tartózko­ dási helyén nem talált elég eledelt, mely döghusból áll. Egy ily vándor csapat lehetett az is, mely Fernbach Károlynak a csonoplya-pacséri országút mentén fekvő pusztáján elterülő akáczos erdőt választotta k i magának éjjeli tanyául. Nagyon jó lehettek lakva, mert máskülön­ ben a velük született tunyaságból sem volna kimagya­ rázható, miként sikerülhetett a különben igen ügyes és gyakorlott vadásznak a mintegy 20 főnyi csapatból 5 darabot a rövid 15—20 perez lefolyása alatt elejteni. Nagyon növeli az eset érdekességét az a körülmény is, hogy a különben óvatos vadász a nagy sietségben csak 8-as és 10-es sörétii töltéseket vett magához és így csak fejlövésekkel és duplázásokkal teríthette le a hatalmas ragadozókat, melyek közül egyet, mely még élt, a nagy kukoriczában meg sem tudott találni. Mind a négy meg­ került keselyű gyönyörű példány. A legnagyobbik kiter­ jesztett szárnyának szélessége épen 3 méter, míg a többi 3 darab szárnyszélessége is felülmúlja a 270 centimétert. A szerencsés vadász mind a négyet kitömette. Kérelem. A magyar halfauna összegyűjtésére vállalkoztunk azon czélból, hogy azt lehető teljesen (az összes fajokat) az 1900-iki párisi nemzetközi kiállításon preparálva bemutathassuk. Minthogy különösen az apróbb halfajok megszerzése, illetve összegyűjtése igen nagy fel­ adat s csakis többek részéről történő ügybuzgó támoga­ tás és hozzájárulás mellett vihető keresztül: ennélfogva tisztelettel felkérjük t. olvasóink közül mindazokat, akik a tudomány szempontjából való törekvésünk iránt érdek­ lődéssel viseltetnek, hogy nehéz feladatunk megoldásában támogatni szíveskedjenek — megjegyezvén, hogy a legjelentéktelenebbnek látszó halküldeményt (egyes példá­ nyokat is) hálával veszünk. A magyarországi halak rend­ szeres névjegyzékét, valamint rövid nyomatott útmuta­ tást a halak gyűjtése és igeiglenes konzerválásáról min­ den érdeklődőnek ingyen küldünk, ha eziránt levelező-lapon hozzánk fordulnak. Világkiállítási készülődések. A »világ fővárosa«, az eszményi Paris impozánsnak Ígérkező v i l á g k i á l l i t á s á r n hazánk­ ban is, kivált Budapesten, lázas igyekezettel folynak az előké­ születek s úgy a szakbizottságok, mint a kiállítók is a legbuz-

g ó b b t e v é k e n y s é g e t fejtik k i , h o g y a n a g y v e r s e n y b e n a z o l y előrehaladott n y u g a t n é p e i k ö z t m é l t ó h e l y e t f o g l a l h a s s u n k e l p r o d u k t u m a i n k k a l — ú g y egyenként az ipari, mint m i n d e n téren á l t a l á b a n is k u l t . e l ő r e h a l a d o t t s á g u n k d o k u m e n t á l á s a c z é l j á b ó l . I n t é z e t ü n k b e n is m á r h ó n a p o k ó t a f o l y n a k a m u n k á l a t o k , m e r t é p e n h a z á n k b a n a t a n s z e r k é s z í t é s és d e r m o p l a s z t i k a i m u n k á l a t o k : a z á l l a t o k m ű v é s z i e s p r e p e r á l á s a uj f o g l a l k o z á s lévén, k e t t ő s o k u n k v a n arra, h o g y a világ szeme előtt méltóan jelenhessünk m e g s e r é v e n h a z á n k k e l l ő k é p e n l e g y e n k é p v i s e l v e e téren i s a művelt s finyás izlésü külföld Í t é l ő s z é k e előtt. E b b e n a t ö r e k ­ v é s ü n k b e n a k i á l l í t á s i c s o p o r t - b i z o t t s á g o k által h a t h a t ó s a n t á m o ­ g a t v á n , k ü l ö n l e g i s t ö b b f é l e m e g b í z a t á s s a l t i s z t e l t é k m e g inté­ z e t ü n k e t . U j a b b a n a kiállítási m a g y a r vadászati bizottság, mely­ n e k e l n ö k e Eszterházi Mihály gróf és referense egervári Egerváry Gyula o r s z á g o s v a d á s z a t i felügyelő, m á r e l k é s z i t é a v a l ó b a n i m p o z á n s n a k í g é r k e z ő m a g y a r vadászati k i á l l í t á s n a k t e r v e z e t é t és a z a h h o z s z ü k s é g e s k i t ö m ö t t á l l a t o k a t i n t é z e t ü n k f o g j a e l k é s z í t e n i . T e r v b e n v a n e d d i g : e g y bőgő szarvas, egy erősen k i f e j l e t t medve k é t bocscsal, 2—i zerge, 2—3 muflon, mindezek megfelelően dekorált stafázszsal; továbbá keselyük és saskeselyük, t ö b b fajdcsoport, egy n a g y tórészlet vizimadarakkal, kócsagok és darvakkal s t b . és r é s z l e t e k a z e l e v e n élet, a t e r m é s z e t h ű s é g k i n y o m a t á n a k m ű v é s z i ö s s z a l k a t b a n v a l ó f e l t ü n t e t é s e c z é l j á b ó l stb.

A fehér

veréb.

A b e r l i n i » M o l k e r e i Z e i t u n g « e g y i k f. é v i s z á m á b a n k ö v e t k e z ő k e t írja : A japánoknál a madártenyésztés a legmagasabb fokon áll. D e m é g n á l u k i s c s o d a - s z á m b a m e g y a fehér-veréb t e n y é s z t é s e : Kiválasztanak e czélra egy közönséges szürke veréb­ p á r t s a z o k a t e g y f e h é r r e festett k a l i t k á b a z á r j á k , a k a l i t k á t peijig egy tökéletesen fehérre meszelt szobában helyezik el. A v e r e b e k g o n d o z á s á t és e t e t é s é t h ó f e h é r r u h á b a ö l t ö z ö t t n ő k végzik. A z állandó fehér k ö r n y e z e t n e k á l l í t ó l a g o l y n a g y b e f o l y á s a v a n a verebekre, h o g y ivadékról-ivadékra világosabb tollazatot n y e r n e k s b e l ő l ü k azután i d ő v e l e g é s z e n fehér v e r e b e k s z á r m a z n a k . A szuggesztio ezen eredmény n y o m á n : l e g n a g y o b b dicső­ s é g é t ü n n e p e l h e t i . ( C s a k fehér k a c s a ne l e g y e n — ez a z állító­ l a g o s fehér veréb nevelési história). Krenedits Ferencz.

Népies

madárnevek. A » D u n a - D r á v a - K ö z « - b ő l Glück ú r a k ö v e t k e z ő n é p i e s m a d á r n e v e k e t közli velünk : 1. „A harkályok ( P i c u s ) m i n d e n m e g k ü l ö n b ö z t e t é s nélkül fakopogtatók. 2. Batla ( I b i s falcinellus) = sórós, fcketesnycff. 3. Kárakatona (Phalacrocorax carbo) = gőte. 4. Csér ( S t e r n a fluviatilis és H y d r o c h e l í d o n [ccrkó] fajok) = csilling. 5. Nevető sirály (Larus ridibundus) = júdás. 6. Szárcsa ( F u l i c a atra) = szacskó. 7. Vörösgém ( A r d e a p u r p u r e a ) = f . . . gém. 8. Bakcsó (Nyctiardea nicticorax) = / . . . gógó. 9. Selyemgém ( B u p h u s ralloides) = macskagém. 10. Szélkiáltó (Numenius). = ujtó. 11. Fekete kánya ( M i l v u s m i g r a n s ) = berki kánya. 12. Orvöly ( C i r c u s ) = bagolykánya, ritkán (vadászoknál): bagolyhéja. 13. Fogoly (Starna cinerea) = foglyó. 14. Kacsa ( A n a s ) récze." K ö s z ö n e t t e l v e t t ü k e z e n é r d e k e s és r é s z b e n ú j s á g o s madár­ e l n e v e z é s e k e t ; k é r j ü k f o l y t a t á s á t . M i n d e n o l v a s ó n k t ó l i g e n szíve­ sen s hálával veszünk i l y közléseket. Szerkesztők.

István

Kitüntetés. Dr. Lendl Adolf, l a p u n k k i a d ó t u l a j d o n o s a s i n t é z e t ü n k f ő n ö k e a Bolgár Fejedelem Ö Kir. Fensége által »Udvari Ssdllitó«-i c z i m m e l tü'ntetetvén k i , — az erről s z ó l ó d e k r é t u m Ö Felsége által j ó v á h a g y a t o t t .

SZERKESZTŐI ÜZENETEK. M . A . úrnak. M e g f i g y e l é s e é r d e k e s ; l e g k ö z e l e b b k ö z z é tesszük. A . R . úrnak. A c h é m i a f e j e z e t e i v e l n e m f o g l a l k o z h a t u n k ; analizissket sem végzünk. B . M . ú r n a k . E l é g sajnos az, h o g y a z e m b e r e k a m e g ­ fogott denevéreket a k a p u r a kiszegezik. E z nemcsak barbárság h a n e m o k t a l a n s á g is, m e r t a b ő r e g e r e k m i n t r o v a r p u s z t í t ó k h a s z n o s á l l a t o k . O l v a s s a e l k é r e m Hanusz István tárczáját a » T e r m é s z e t « 2. füzetében, m i n d e n k é r d é s é r e m e g v a n a b b a n a felelet. S z í v e s e n f o g a d j u k , h a a z i g é r t d e n e v é r e k e t minél e l ő b b elküldi, de n e m kifeszítve, h a n e m .friss á l l a p o t b a n ; ú g y i s m é g csak n a g y o n kevesen hajlottak a múltkor közzétett kérésünkre. A . D . dr. úrnak. A k í v á n t m i k r o s z k ó p o t m e g t e k i n t h e t i i n t é ­ z e t ü n k b e n . K é r é s é t teljesíteni f o g j u k . K ö s z ö n j ü k a g y ű j t ö t t uj előfizetőket. B . S. úrnak. O t t h o n n e m v é g e z h e t i a tanári k u r z u s t ; o k v e t ­ lenül n e m c s a k , hogy b e k e l l i r a t k o z n i a a z e g y e t e m r e s i l l e t ő l e g a m ű e g y e t e m r e , de a z e l ő a d á s o k r a e l i s k e l l j á r n i a . I g e n , Dr. Entz Géza e l ő a d á s a i t h a l l g a s s a , m e l e g e n a j á n l j u k . Dr. Daday Jenő magántanár.

Egy ásványgyüjtemény, m e l y b e n c s i n o s p é l d á n y o k f o g ­ laltatnak kéz alatt eladó. K ö z felv. Szerk. Intézetünk vess k i t ö m é s h e z a l k a l m a s , friss á l l a t o k a t , szép p é l d é n y o k b a n , m é g p e d i g : 1 —2 igen nagv medvét, 2—3 kis medvebocsot, 2 — 3 zergét, 2—3 muflont, keselyűket, sasokat és egyébh szőrmés és szárnyas vadat. — A j á n l a t o k a t k é r ü n k . — A z á l l a t o k nyúzatlanúl, friss á l l a p o t b a n p o s t á n , a n a g y o b b a k v a s ú t o n g y o r s a m k é n t k ü l d e n d ő k be m e g f e l e l ő c s o m a g o l á s b a n . Szép fekvésű uradalmi erdőktől ö v e z e t t 821 k a t h o l d n y i k ö z s é g i t ö l g y e r d ő lődíj v a g y évi á t a l á n y f e j é b e n v a d á s z h a t ó , esetleg hat é v e n át. — Vadállomány: őz, v a d d i s z n ó , b ő g é s k o r , de l e s e n is s z a r v a s , c s á s z á r m a d á r és vonuló s z a l o n k a . — V a d á s z k u n y k ó , c s e r k é s z ő u t a k és s ó z o k r e n d e l k e z é s é r e állnak. — V a s ­ úti á l l o m á s Léva; o n n a n /« ó r a k o c s i n . — B ő v e b b f e l v i l á g o s í t á s t a d : Lipcsey Albin v a d . j o g b é r l ő , Gr,-Szőllős, Nagy-Koszmály, pályaudvar Barsmegye. 3

Kérelem. Kérjük, méltóztassék e füzetet, előfizetni

l\a nem tetszenék megtartani,

reá, éraeklőHőismerősének átadni. —

illetőleg

QLz előfizetési

pénz

(3 frt évenkinf) 3r. 2en31 Gtclolf intézetének küldendő (13udapest, :\

11., Donáti-utcza 1) lehetőleg e füzethez mellékelt postautalvány fel­ használására!.

Tanintézetek

levelezőlappal

évi

számláiokra rendelhetik meg e folyóiratot. — Kérjük az előfizetést mielőbb, hogy a füzetek szétküldésében zavar ne támadjon.

A Vad tilalmi ideje |

Vad-fajok

5 8

5

9

Oátnblka

Ölblfc

1 I

3

B

1

I

T

T

I

I

I

T

T

TJ

T I

t

'1

T

T

|»

T

I I

T

T

T

T

I

T

I

T

T

T

T

I

1

I T

T

T

I I T T T T T.

T

T

T

t

T

T

T

I

T

T-

T

T !

T

I

T

'

t

T

I

T

T

T

'

T

T

I

T

T

T

Facrán T .

I

! Vad CB ftírlld (Jalamb

r

T

1_

T i

T|

w ---

T

T

I

I

T

T

T

I

T TJ

T

T

T

T

I

T

JÓZSEF ÁGOST FŐHERCZEG

T

T ;

T

T

T

I

T

T

r*

A gyár alapíttatott 1865-ben.

SKABA KÁROLY H. Budapest, Váczi-körút 33. A j á n l j a dúsan felszerelt r a k t á r á t k i ­ váló g o n d d a l készült mindennemű

kézm i unka sörétes- és golyós fegyvereinek, minden kaliberben. Kaphatók még flóhert-fegyverek, revolverek és mindenféle vadaszeszközök. •-uv N a g y t ö l t é n y - é s l ő p o r - r a k t á r ,

71 Petráin M\áv r a f t á r a

(Söröcj 3stt>án 23itöapcst, Kossuth, £ajos=u. \5. 21jánl:

f}engerűr>egcfct,

gyüjtöÜDegefet,

kir. Fensége

v a l a m i n t elsőrendű a n g o l és a m e r i k a i k e r é k p á r o k j u t á n y o s árban és elő­ nyös fizetési feltételek m e l l e t t k a p ­ h a t ó k közvetlen a

—

főraktárban —

Demcnyi és Angyalnál Budapest, Andrássy-út 50. A főváros egyedüli kerékpár-iskolája, a hol tanulo-készülékkel lehet tanulni. Nagy javitó-mühely.— Mindennemű alkatrészek. Árjegyzék Ingyen.

FÜLÖP-SZÁSZ-COBURG-GOTHAI

Mikroszkópok

HERCZEG

szállítója.

és

Dr. L E N D L A D O L F

mindenféle

kézi nagyítók

műegyetemi magántanár, kép. középiskolai tanár, a m. nemz. múzeum volt tisztviselője, számos bel- és külf. egyesület tiszt., örök., választm. v . rendes tagja, P R A E P A R A T O R I U M A ÉS

TANSZERKÉSZITŐ

kaphatók

intézetünkben.

INTÉZETE

•

BUDAPEST, II. ker., Donáti-utcza 7. sz. Budapest, 1892: arany-érem. Delreczen, 1894: elsórenlű állami érem. LelDZlo, 1894: Uszoklevél. Lembero, 1894: elismerő oklevél. Zenta, 1896: elsó" arany-érem. Moszkva, 1896: e. ezüst-erem. Bndapest millenniumi kiállítás 1896: 2 érem. Lüaenscbela, 1897 : ezüst-erem. Brűssel, 1897: arany-érem.

Képes árjegyzéket kívá­ natra ingyen küldünk.

A Magyar Asphalt részvény-társaság

Budapest, Andrássij-iit 30. sz. Elvállal: físphalf bupholásf,

mifros5fópt

Legmagasabb és magas elismerések.

tárgy* és feöölemejeret stb.

—

O

FERDINÁND B O L G Á R F E J E D E L E M udvari szállítója ' és Ő kir. Fensége

Holla, varjak stb

v

c s . és k i r . F e n s é g e kamarai szállítója

•

Ragadozó madarak . . .

Dús

FŐHERCZEG

udvari szállítója, O

T

cs. és k i r . F e n s é g e

-

<-_

Hajtó k u t y á v a l . . . . .

O

JÓZSEF

—

T

KAYSER-kerékpárok

JT

I

-

, Vándar f« vízimadarak

szab. készülék a kerékpározás U

1

jT

T

KINCSEM

T ;

T

r

u

T

I

T

Serte- ét űúvad . . . .

T

I T r

I

Síkot- Bt nylrfn]d(yuk . .

S^re clyrk B» terrbck

T

T

T

T

Siket- ét ny!rfa]'Jkíkis .

Éneklő madarak . . . .

T

s

a

0

T

T

T

I

| Tinók

1 1 1

T

T

T

Meiel nyúl

Fogoly

í

I

T T

1

•T

agifarországoií,.

nálas3téf.

Kitűnő minőségben. =

szárazzátételt. A Vallás- és Közoktatási, a Földmívelésügyi Minisztériumok és Budapest Székes Főváros Tanácsának ajánlásai.

A Magy. Neme. Múzeum és Európa elsőrangú mur.emnainak szállítója.

Vidékre

is

szállit

asprialí-cmvagoí legolcsóbban jótállás mellett.

Dr. LENDL, A D O L F intézetében megrendelhetők: Kohaut, A Magyarorsz. Madarak meghatározó könyve, 2 frt. — Lakatos, Természeti és Vadász­ képek, 2 frt. — Lakatos, Vadászhit, kötve 2 frt. — Lakatos, Vadászati és Madarászati Emlékeimből, 3 frt. — Lakatos, Magyarország nappali orvmadarai, 1-50 frt. — Thanhoffer. A Mikroszkóp és alkalmazása, 3 60 frt. -

Iskolai könyvtáraknak számlára küldjük meg e műveket, másoknak utánvéttel vagy a pénz előleges beküldésére. »A Természete

s z e r k e s z t ő s é g e é s k i a d ó h i v a t a l a : B u d a p e s t , II., D o n á t i - u t c z a 7. d r . L e n d l A d o l f intézete. 736.98. N y o m a t o t t M a r k o v i t s é s Garainál, B u d a p e s t , Lázár-utcza 13.