VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
3.6 1.2
A támogatások hatékony alkalmazása vízellátási és szennyvízkezelési beruházásoknál Tárgyszavak: szennyvízkezelés; beruházás; hatékonyság; támogat; vízellátás.
Az Európai Unióban az ivóvízellátást és a szennyvízkezelést három irányelv szabályozza: az Ivóvíz Irányelv (98/83/EC); a Települési Szennyvízkezelési Irányelv (91/27/EEC), amelyet később módosítottak (98/15/EC), valamint a Vízellátási Keretirányelv (2000/60/EC). E dokumentumok az ivóvíz, illetve a természetes vízmedencékbe engedhető tisztított szennyvíz minőségével, valamint a fenntartható vízfelhasználással foglalkoznak. A fenti irányelveknek való megfelelés éves beruházásokban is testet öltő jelentős erőfeszítéseket igényel a tagállamok részéről. Az EU-15-ök éves környezetvédelmi beruházásai, amelyek az ivóvízellátás és a szennyvízkezelés mellett tartalmazzák a hulladékkezeléssel, a levegőtisztaság védelmével és az ipari környezetszennyezés elhárításával kapcsolatos beruházásokat is, együttes GDP-jük körülbelül 0,3%-át veszik igénybe. A nemrég csatlakozott tagállamok közül nyolc Közép- és KeletEurópában található, nemkülönben a rövidesen szintén tagállammá váló másik két, térségbeli ország is, amelyek esetében viszont – az Európai Bizottság becslése szerint – a környezetvédelemben szükséges beruházások volumene elérheti a 80–110 milliárd eurót, ami éves átlagban GDP-jük 2–3%-ával egyenértékű. E jelentős többletteher a szóban forgó országok adott területen tapasztalható számottevő lemaradásával, illetve a többi tagállamokhoz viszonyítva sokkal alacsonyabb szintű egy főre eső GDP-jével magyarázható. A fenti direktívákban rögzített normákat adottnak tekintve a teljesítésüket szolgáló projektek abban az esetben tekinthetők gazdasági szempontból indokoltnak, ha költséghatékonyan érik el ezt a célt. Mivel azon-
ban az érintett lakosság pénzügyi forrásai korlátozottak, nem minden esetben lehet a beruházás költségeit a szolgáltatási díjakban maradéktalanul érvényesíteni. Ebből a szempontból tehát a térítésmentes támogatások a projektköltségek és a program haszonélvezőinek anyagi lehetőségei közötti különbséget hivatottak fedezni, pénzügyi szempontból is kezelhetővé téve a gazdaságilag egyébként indokolt projektek megvalósítását. Nyilvánvaló ezért, hogy a fent említett tagállamok és a két később csatlakozó ország a megfelelő beruházásaihoz komoly mértékű támogatásra szorulnak a Közösség részéről, ami főként a kohéziós alapból, illetve az előcsatlakozási strukturális politika pénzforrásaiból érkezhet hozzájuk majd.
Kalkulációs módszerek A továbbiak azokat a számítási módszereket tekintik át, amelyeket az Európai Bizottság alkalmaz egy projekt támogatásának megítélésénél. Ez az eljárás az úgynevezett finanszírozási rés módszerére támaszkodik, amelyet később az FRR/K (tőkemegtérülési ráta) módszerrel egészítettek ki. Ezek egyéb változatai – a „módosított finanszírozási rés módszert” és az így kapott eredmények regionális fejlesztési célkitűzéseknek megfelelő módosítása – itt figyelmen kívül maradnak, mivel a gazdaságiakat kiegészítve inkább politikai megfontolásokat tükröznek.
A finanszírozási rés módszere Egy beruházási projekt megvalósításához nyújtandó közösségi támogatás szintjének meghatározására a normatívnak tekinthető – fent nevezett – kalkulációs eljárást kell alkalmazni. Az Európai Bizottság által kiadott, Beruházási projektek költség-haszon elemzési útmutatója (a továbbiakban GCBA) szerint egy projekt közösségi támogatásának százalékos aránya az alábbi képlet segítségével határozható meg: r = (C–R)/C ahol: C – a projekt indokolt költsége, R – a projekt révén kalkulálható nettó jövedelem, ami a bevételekből a működési költségek levonásával, valamint a beruházás várható gazdasági élettartamának végére kalkulálható maradványérték hozzáadásával számítható ki.
Mindez olyan feltételezett projekttel illusztrálható, amely egy még az adott infrastruktúrával nem rendelkező terület (adatait az 1. táblázat tartalmazza) ivóvíz ellátásának, a szennyvíz összegyűjtésének és kezelésének megvalósítására irányul. Valamennyi adat reálértéken, tehát az inflációtól eltekintve szerepel. 1. táblázat A mintaprojekt paraméterei Paraméter
Érték
Mértékegység
Megjegyzések
Fogyasztói bázis
10 000
háztartás
A projekt előnyeit élvező háztartások (HH) száma
Projekt költség
20
M€
Maradványérték 25 év múlva
10
%
A projekt eszközeinek értéke 25 év múltán
Egy háztartás jövedelme
400
€
A projekt előnyeit élvező háztartások havi jövedelme
A háztartások jövedelmének éves emelkedése
1
%
A háztartások jövedelmének várható emelkedése
A szolgáltatás díja a jövedelem %-ában
4
%
A projekt bevételei a háztartások jövedelméhez viszonyítva
120
€
A projekt működési/karbantartási költségei
1
%
A működési/karbantartási költségek várható emelkedése
Egy fogyasztóra eső éves működési költség A működési/karbantartási költségek éves emelkedése
Teljes beruházási költség
A szóban forgó projekt esetében indokolt támogatás aránya a 2. táblázat szerint számítható ki: C = 17,82; R = 0,47 + 21,10–13,19 és ebből r = (C–R/C) = 0,53. A GCBA módszertani előírásait követve a 2. táblázat tartalmazza a projekt belső pénzügyi megtérülését (FRR/C), ami nem más, mint az adott projekt finanszírozásához felhasznált különböző pénzalapok – jelen esetben alaptőke juttatás és bankkölcsönök – átlagos jövedelmezősége. Ebből kiindulva FRR/C (beruházási megtérülési ráta) a teljes beruházási és működési költséget kiadásnak, a bevételeket és a maradvány-értéket pedig bevételnek tekintve számítható ki. A példában FRR/C a közösségi támogatás nélkül –0,1%, ami nyilvánvalóan nem elég ahhoz, hogy az adott projekt kellőképpen vonzó le-
2. táblázat Számítási adatok egy feltételezett projektnél a finanszírozási rés módszerével Nettó jelenérték (NPV) 6% Projektköltség A projekt maradványértéke Bevétel Működési költségek A projekt cash-flow-ja FRR/C = –0,1% r = 53,0% Támogatás a Közösség részéről Nettó cash-flow FRR/C = 6,0%
–17,82 0,47 21,10 –13,19 előtte (támogatás nélkül)
0,00 utána (uniós támogatással) Nettó jelenérték (NPV) 6%
Projektköltség A projekt maradványértéke Bevétel Működési költségek A projekt cash-flow-ja FRR/C = –0,1% r = 53,0% Támogatás a Közösség részéről Nettó cash-flow FRR/C = 6,0%
–17,82 0,47 21,10 –13,19
2 –6,67 0 0 0 –6,67
Év 3 –6,67 0 0 0 –6,67
4 0 0 1,92 –1,20 0,72
5 0 0 1,94 –1,21 0,73
3,53 –3,14
3,53 –3,14
3,53 –3,14
0 0,72
0 0,73
6 0 0 1,96 –1,22 0,74
7 0 0 1,98 –1,24 0,74
Év 8 0 0 2,00 –1,25 0,75
9 0 0 2,02 –1,26 0,76
10 0 0 2,14 –1,27 0,77
0 0,74
0 0,74
0 0,75
0 0,76
0 0,77
15 0 0 2,14 –1,34 0,80
Év 20 0 0 2,25 –1,41 0,84
25 0 2,00 2,37 –1,48 2,89
0 0,80
0 0,84
0 2,89
előtte
0,00 utána Nettó jelenérték (NPV) 6%
Projektköltség A projekt maradványértéke Bevétel Működési költségek A projekt cash-flow-ja FRR/C = –0,1% r = 53,0% Támogatás a Közösség részéről Nettó cash-flow FRR/C = 6,0%
1 –6,67 0 0 0 –6,67
–17,82 0,47 21,10 –13,19 előtte
0,00 utána
gyen a befektetők és a hitelezők számára. Az EU támogatásának köszönhetően azonban FRR/C már 6%, ez azt jelenti, hogy a projekt révén elegendő, átlagosan 6%-os nettó jövedelem keletkezik a közösségi támogatás által nem fedezett projektköltség-hányad kifizetéséhez szükséges alaptőkerész és kölcsönök biztosításához. Az r kiszámításához használt módszerből következik, hogy FRR/C mindig meg fog egyezni az R és C számítása során érvényesített leszámítolási kamatlábbal. A közösségi támogatás összegét meghaladó projektköltséget tehát saját forrásból vagy harmadik felek pénzeszközeiből kell előteremteni. E befektetési hányad megtérülésének előzetes értékelésére dolgozta ki a Bizottság az ún. „FRR/C Módszert”, amelynek segítségével úgy állítható be a közösségi támogatás aránya, hogy a külső támogatók/résztvevők számára a megtérülés mértéke elérje a leszámítolási kamatlábat, ami adott esetben 6%. A sajáttőke-hozzájárulás tényleges megtérülésének tükrözéséhez azonban a pénzkölcsönöket visszafizetési feltételeiknek megfelelően kell figyelembe venni, nem pedig az adott tagállam hozzájárulásaként. Jelen összeállítás is ezt az eljárást követi.
Eredmények és értékelés Miután kellőképpen optimalizálva meghatározták a projekt célkitűzéseit és költségeit, a közösségi támogatást pedig az adott vállalkozás nettó bevételeiből nem fedezhető hányad ésszerű időn belüli megtérülését biztosító szinten állapították meg, a kezdeményezés gazdasági szemszögből a hiányzó pénzt biztosító partnerek számára is célszerűnek minősíthető. Feltéve, hogy az előzetes számítások során érvényesített feltételezések és a felhasznált adatok helytállóak. A támogatás arányának kiszámítása során ugyanis fontos szerepe van a hatékonyságnak: a) érvényesíthető-e a nyújtandó szolgáltatásért olyan tarifa, amely fedezetet nyújt a beruházásra és a működési költségekre is; b) előteremthető-e megfelelő feltételekkel forrás a támogatással nem fedezett részre; c) hatékony és fenntartható szinten maradnak-e a működés költségei? Mindezekre a program rendkívül érzékeny. A projekt támogatásigényének érzékenysége a bevételek változásaira azért fontos tényező, mert a potenciális bevételi szint maximalizálását gyakran politikai tényezők vagy a szolgáltatási díjak nem megfelelő szerkezete teszik lehetetlené. A szolgáltatási tarifák emelése politikai szempontból mindig népszerűtlen intézkedés, amit – ha az emelés nem hozható összefüggésbe a
szolgáltatás színvonalának javulásával – különösen nehezen fogadnak el a fogyasztók. Elmaradhat a díjszerkezet az elvárható optimálistól azért is, mert az adott fogyasztói csoportoknál érvényesített tarifák nincsenek arányban teherviselési/fizetési képességükkel. A fenti példához kapcsolódó 3. táblázat a támogatási arány érzékenységét mutatja a feltételezett bevételek összegére. Az elfogadott norma szerint a háztartások nem fizethetnek többet az ivóvízellátásért és szennyvizük kezeléséért jövedelmük 4%-ánál. A 4%-ot meghaladó számlaösszegek azonban még nem jelentik azt, hogy ezt a tarifaszintet a háztartások már képtelenek lennének elviselni, mivel a táblázatban szereplő százalékos arány a teljes bevételre vonatkozik (beleértve a nem helyben lakó fogyasztókat is), ezt osztják el a háztartások átlagos jövedelmével. 3. táblázat Az r érzékenysége a bevételek változására A számla összege a háztartások jövedelmének százalékában r=
3,0%
3,5%
4,0%
4,5%
5,0
82,6%
67,8%
53,0%
38,2%
23,4%
A 3. táblázat adataiból kitűnik, hogy a támogatás szükséges aránya igen érzékeny a díjbevételek feltételezett szintjére, ezért a szolgáltatásnyújtás pénzügyi forgatókönyvének gondos elemzésére van szükség. Amennyiben ugyanis nem sikerül a tarifabevételeket maximalizálni, az EU adófizetőinek pénze részben a magasabb jövedelmű fogyasztókat fogja támogatni. Kifejezetten méltányossági megfontolások mellett azonban felmerülhetnek még a versenyképességgel összefüggő szempontok is. Ha például az adott szolgáltatás díjszabása nem tesz különbséget a helyben lakó és a betelepült ipari fogyasztók között, úgy az utóbbiak a támogatott tarifákon keresztül méltánytalan előnyökhöz juthatnak más, költségeiket a reális mértékben viselni kénytelen versenytársaikhoz viszonyítva. A projekt támogatásigényének érzékenysége a tőkeszerkezetre azzal függ össze, hogy az FRR/C-módszer szerint a támogatással nem fedezett befektetési hányad megtérülését a külső forrásból szerzett kiegészítő tőke és kölcsönök átlagos megtérülési kulcsával kalkulálták, noha e két tényező megtérülési feltételei eltérőek. A 2. táblázat szerint a példában szereplő projekt költségeinek 53%-a erejéig kaphat közösségi támogatást, a többit a vállalkozás saját forrásaiból vagy kölcsönökből kell biztosítani. Egy pénzintézet az 1. táblázatban bemutatott vállalkozásnak tegyük fel 30% erejéig kész hitelt nyújtani az alábbi hipotetikus feltételek-
kel: 3 év türelmi idő, ezt is beszámítva a tőke 20 év alatt történő visszafizetése, állandó összegű amortizáció és kamat. Ami az utóbbit illeti, a kamat kisebb vagy nagyobb is lehet a számított megtérüléshez (FRR/C) képest, ami jelen esetben az alkalmazott 6%-os leszámítási kamatláb. Amennyiben a kamat megegyezik a nem támogatott hányad megtérülésére számított FRR/C-vel, a 6%-os megtérüléshez szükséges támogatási arány megfelel az előírt metodika szerint számított értéknek. Ha viszont a kamatszint kisebb a nem támogatott hányad megtérülésére számított FRR/C-nél, az adott projektbe alkalmazott külső befektetések pozitív megtérülési feltételeket élveznek, mivel az alacsonyabb hitelköltség hozzájárul a tőke gyorsabb megtérüléséhez. Ebben az esetben az FRR/C-módszer szerint számított támogatás meg fogja haladni a 6%-ot, és az EU adófizetői pénzének egy része a projektgazdá(k)hoz kerül. Más szóval, a 6%-os FRR/C kisebb támogatási arány mellett is elérhető (4. táblázat). Kisebb költséggel nyújtott kölcsönök esetében tehát, például a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IFI) társfinanszírozóként való bevonásával, a támogatás aránya és az uniós adófizetők terhe csökkenthető. Normális esetben ez a helyzet az újonnan csatlakozott tagállamok esetében is, amikor az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Rekonstrukciós és Fejlesztési Bank (EBRD) gyakran úgy vesz részt társfinanszírozóként, hogy már az előzetes értékelésnél is bekapcsolódnak az Európai Bizottság munkájába. Amennyiben a kamatszint kisebb a nem támogatott hányad megtérülésére számított FRR/C-nél, az adott projektbe alkalmazott külső befektetéseket negatív megtérülési feltételek is terhelik, és ez lassúbb megtérülésben jut kifejezésre. A feltételezett 6%-os FRR/C eléréséhez ezért magasabb támogatási arány szükséges. Mindazonáltal, hibás lenne a fentiek alapján arra a következtetésre jutni, hogy az IFI-énél magasabb kamatszintjeik miatt a kereskedelmi bankokat ki kell zárni e projektek társfinanszírozásából. Ellenkezőleg, részvételüket inkább bátorítani kell, mivel a szóban forgó szektorban igen magas a tőkeigény, azért is, mert e pénzintézetek közreműködése is hangsúlyozza az érintett szolgáltató szektorokban az üzleti szemléletű megközelítés jelentőségét. Amennyiben másképpen nem lehet őket érdekeltté tenni a részvételben, indokolt lehet az FRR/C-vel számított 6%-os megtérüléshez szükséges magasabb támogatási arány is. A projekt támogatásigényének érzékenysége a vállalkozás általános működésére azzal függ össze, hogy a fejlesztési programokat normál esetben a legkisebb költséggel járó megoldást célzó tervezési folyamat
4. táblázat A példa szerinti projekt támogatása az FRR/C módszer szerint (i = 4%) Nettó jelenérték (NPV) 6% Projektköltség A projekt maradványértéke Bevétel Működési költségek Közösségi támogatás Kölcsön folyósítása Adósságszolgálat (i = 4%) Nettó cash-flow r = 49,0% FRR/C = 6.0%
0,00
Nettó jelenérték (NPV) 6% Projektköltség A projekt maradványértéke Bevétel Működési költségek Közösségi támogatás Kölcsön folyósítása Adósságszolgálat (i = 4%) Nettó cash-flow r = 49,0% FRR/C = 6.0%
0,00
Nettó jelenérték (NPV) 6% Projektköltség A projekt maradványértéke Bevétel Működési költségek Közösségi támogatás Kölcsön folyósítása Adósságszolgálat (i = 4%) Nettó cash-flow r = 49,0% FRR/C = 6.0%
0,00
2 –6,67 0 0 0 3,27 2,00 0,12 –1,52
Év 3 –6,67 0 0 0 3,27 2,00 0,24 –1,64
4 0 0 1,92 –1,20 0 0 –0,49 0,23
5 0 0 1,94 –1,21 0 0 –0,49 0,26
6 0 0 1,96 –1,22 0 0 –0,49 0,25
7 0 0 1,98 –1,24 0 0 –0,49 0,25
Év 8 0 0 2,00 –1,25 0 0 –0,49 0,26
9 0 0 2,02 –1,26 0 0 –0,49 0,27
10 0 0 2,04 –1,27 0 0 –0,49 0,28
15 0 0 2,14 –1,34 0 0 –0,49 0,31
Év 20 0 0 2,25 –1,41 0 0 –0,49 0,35
25 0 2,00 2,37 –1,48 0 0 0,00 2,89
1 –6,67 0 0 0 3,27 2,00 0,00 –1,40
eredményeként alakítják ki. Ilyenkor a projektet eleve költséghatékonynak tekintik, és csak azt kell ellenőrizni, hogy az összes elismert költséget (és csak azokat) figyelembe vegyék a támogatási összeg meghatározásánál. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a kedvezményezett cég az általa kezelt infrastruktúra többi részét is automatikusan hatékonyan fogja működtetni. Kelet- és Közép-Európában ugyanis a sok éve elmaradt beruházások és a politika beavatkozásai miatt a közszolgáltató hálózatok hatékonysága messze elmarad a Nyugat-Európában működő hasonló infrastruktúra színvonalától. Azért fontos megkülönböztetni a projekt hatékonyságát a társaság működésének általános hatékonyságától, mert már működő infrastruktúrához kapcsolódó projektek esetében néha hajlamosak a támogatási hányad kiszámításánál a vállalkozás teljes bevételeit és költségeit figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy a projekt nélküli forgatókönyv szerint egyáltalán nem létezik infrastruktúra, miközben a projekt megvalósítása esetén a teljes infrastruktúrát veszik számításba, köztük a javasolt projekt által érintett részt is. Ilyen előfeltételezés mellett számítva a támogatási arányt, a már létező infrastruktúra értékét az infrastruktúra beruházásait szolgáló bankkölcsön kinnlevőségének tekintik. Az 1. táblázatban szereplő feltételezett társaság például működhetne az 5. táblázat paramétereinek megfelelően is. Az erre az esetre számított támogatási arány kalkulációját a 6. táblázat tartalmazza. Elvileg a projekt cash-flowja alapján számított támogatási arány (53%) és a cég cash-flowja szerint végzett kalkuláció (53,2%) között nincs eltérés, de ez csak azért van így, mert igen gondosan választották meg a mintavállalkozás paramétereit. A 7. táblázat azt szemlélteti, miként változik meg a támogatási arány az 5. táblázatban található vállalati paraméterek némelyikének módosulása miatt, még akkor is, ha a projekt jellemzői az 1. táblázatban szereplő értékek maradnak. Figyelmet érdemel az is, hogy a támogatáson felüli hányad megtérülésére vonatkozóan az FRR/C nem fog megegyezni a leszámítolási kamatlábbal, mivel a támogatási arányt csak a projekt beruházási költségére, nem pedig a cég teljes beruházási költsége alapján kalkulálták. Ami pedig a 7. táblázatot illeti, a támogatási arány nem érzékeny a projekt viszonylagos terjedelmére a cégen belül („Ügyfélkör”), valamelyest érzékeny a meglévő infrastruktúra értékére („Egy fogyasztóra eső nettó beruházás”) és nagyon érzékeny a társaság által nyújtott szolgáltatások hatékonyságára („Egy fogyasztóra jutó éves működési költség”). Ezek külső tényezők, ezért nem a társaság, hanem a projekt kiterjedéséhez igazodva kell megállapítani a támogatási arányt.
5. táblázat A mintavállalkozás működési paraméterei (a projekt nélkül) Paraméter
Érték
Mértékegység
Megjegyzések
Ügyfélkör
50 000
háztartás
A társaság által ellátott háztartások száma
Egy fogyasztóra eső nettó beruházás
700
€
Egy fogyasztóra eső esedékes tartozás (csak bankkölcsönök)
Egy háztartás jövedelme
400
€
A társaság által ellátott háztartások havi jövedelme
A háztartások jövedelmének éves növekedése
1
%
A háztartások jövedelmének várható emelkedése
A szolgáltatás díja a háztartások jövedelmének %-ában
4
%
A társaság bevétele a háztartások jövedelméhez viszonyítva
170
€
A társaság működési és karbantartási költségei
1
%
A társaság működési és karbantartási költségeinek várható növekedése
Egy fogyasztóra eső éves működési költség A működési és karbantartási költségek éves növekedése
Megjegyzés: a cég költséghatékonysága elmarad a projektétől
6. táblázat A projekt a vállalat működése függvényében – a finanszírozási rés módszerével Nettó jelenérték (NPV) 6% Cégjellemzők a projekt nélkül Eszközérték Bevételek Működési költségek A cég cash-flowja Cégjellemzők a projekttel Eszközérték Projektköltség A projekt maradványértéke Bevételek Működési költségek A cég cash-flowja FRR/C = - 0,6% r = 53,2% Közösségi támogatás Nettó cash-flow FRR/C = 1,0%
–33,02 134,63 –119,20
–33,02 –17,82 0,47 155,73 –132,39 előtte (támogatás nélkül)
–17,56 utána (uniós támogatással)
1
2
Év 3
4
5
–35,0 9,6 –8,5 –33,9
0 9,7 –8,6 1,1
0 9,8 –8,7 1,1
0 9,9 –8,8 1,1
0 10,0 –8,8 1,2
–35,0 –6,7 0 9,6 –8,5 –40,6
0 –6,7 0 9,7 –8,6 –5,6
0 –6,7 0 9,8 –8,7 –5,6
0 0 0 11,8 –10,0 1,8
0 0 0 11,9 –10,1 1,8
3,6 –37,0
3,6 –2,0
3,6 –2,0
0 1,8
0 1,8
6. táblázat folytatása 6
7
Év 8
–33,02 134,63 –119,20
0 10,1 –8,9 1,2
0 10,2 –9,0 1,2
0 10,3 –9,1 1,2
0 10,4 –9,2 1,2
0 10,5 –9,3 1,2
–33,02 –17,82 0,47 155,73 –132,39
0 0 0 12,0 –10,2 1,8
0 0 0 12,2 –10,3 1,9
0 0 0 12,3 –10,4 1,9
0 0 0 12,4 –10,5 1,9
0 0 0 12,5 –10,6 1,9
0 1,8
0 1,9
0 1,9
0 1,9
0 1,9
15
Év 20
25
–33,02 134,63 –119,20
0 11,0 –9,8 1,2
0 11,6 –10,3 1,3
0 12,2 –10,8 1,4
–33,02 –17,82 0,47 155,73 –132,39 előtte
0 0 0 13,2 –11,1 2,1
0 0 0 13,8 –11,7 2,1
0 0 2,00 14,6 –12,3 4,3
0 2,1
0 2,1
Nettó jelenérték (NPV) 6% Cégjellemzők a projekt nélkül Eszközérték Bevételek Működési költségek A cég cash-flowja Cégjellemzők a projekttel Eszközérték Projektköltség A projekt maradványértéke Bevételek Működési költségek A cég cash-flowja FRR/C = - 0,6% r = 53,2% Közösségi támogatás Nettó cash-flow FRR/C = 1,0%
10
előtte
–17,56 utána Nettó jelenérték (NPV) 6%
Cégjellemzők a projekt nélkül Eszközérték Bevételek Működési költségek A cég cash-flowja Cégjellemzők a projekttel Eszközérték Projektköltség A projekt maradványértéke Bevételek Működési költségek A cég cash-flowja FRR/C = - 0,6% r = 53,2% Közösségi támogatás Nettó cash-flow FRR/C = 1,0%
9
–17,56 utána
0 4,3
7. táblázat Az r érzékenysége a vállalkozás paramétereinek ± 10%-os megváltozására
Ügyfélkör
Érték
Mértékegység
r
50 000 45 000
háztartás háztartás
53,2% 53,2%
Egy fogyasztóra eső nettó beruházás
770 630
€ €
56,0% 49,9%
Egy fogyasztóra eső éves működési költség
187
€
76,6%
153
€
29,7%
Ha nem a projekt költségeit, hanem a társaságét veszik alapul a támogatási arány meghatározásánál, az közvetve a cég nem kellő hatékonyságú működésének fenntartását szolgálhatja. Amennyiben túl magas a létszám, úgy az EU adófizetői pénzének egy része az adott cég alkalmazottaihoz kerül, más termelési tényezők nem kellően hatékony felhasználásakor pedig a cég szállítóihoz. A projekt költségeinek és bevételeinek elkülönítése nem okoz különösebb nehézséget. A költségoldal rendes körülmények között – a projekt megvalósíthatósági tanulmányában – könnyen becsülhető (például többletlétszám, energia- és vegyszerfogyasztás, éves karbantartási költség, valamint az esetleges költségcsökkentés). Vitát rendszerint a bevételek okoznak. A közösségi támogatásért folyamodó társasságok ugyanis gyakran annyira súlyos pénzügyi helyzetben vannak, hogy nehéz elkülöníteni a tarifaemelésen belül a projekthez kapcsolódó közvetlen költségek ellentételezését szolgáló részt. Előfordulhat azonban, hogy ilyen megkülönböztetésre nincs is szükség, mivel a projekt révén oly mértékben javul az adott szolgáltatás színvonala, hogy a fogyasztók el is fogadják az emelést. Továbbá, a cégeknek gyakran lehetőségük van az illetékes politikai hatóságokkal folytatott tárgyalások kapcsán megvalósítani a tarifaemelést, amelyet a Európai Bizottsággal létrehozott pénzügyi megállapodás is előír. Ilyenkor az emelés teljes mértékben a projekt kapcsán létrehozott bevételnövekedésnek tekintendő. Amennyiben a projektköltségeket és a hozzá kapcsolódó bevételeket még a fentiek ellenére sem sikerült tisztázni, és elkerülhetetlen a teljes cégköltség és bevétel alapján számolni, megfelelő intézkedésekkel
biztosítani szükséges a kellő átláthatóságot, elkerülendő az adófizetők pénzének nem kívánatos módon való felhasználását. Tulajdonképpen nem is a cég tényleges működési költségét kell ilyenkor alapul venni, hanem az adott szolgáltatás hatékony forgatókönyv alapján kell folytatni az elemzést: elfogadható szintre módosítva az energia- és vegyszerfelhasználást, a fajlagos munkaerőigényt, az éves karbantartási költségeket pedig az infrastruktúra értéke alapján kalkulálhatják és így tovább. Így a cég gyenge működési hatékonyságának a támogatási arányban játszott szerepe jórészt ellensúlyozható – feltéve, hogy meghozzák a megfelelő intézkedéseket is a pazarlás kiküszöbölésére. 8. táblázat A támogatási arány nem kívánatos növekedéséhez vezető fontosabb tényezők összegzése A módszer és alkalmazási területei
Lehetséges torzító tényező
Haszonélvező fél
Javasolt ellenintézkedések
Finanszírozási rés módszere, amely a projekthez kapcsolódó költség- és bevételnövekedés meghatározására alkalmazható.
Alábecsülhetik a bevételt.
A magas jövedelmű fogyasztók, különös tekintettel az ipari fogyasztókra.
A tarifák szintjének és szerkezetének megfelelő elemzése
Az FRR/K-módszer, amely a projekthez kapcsolódó költségés bevételnövekedés meghatározására alkalmazható.
A projektnél pozitív megtérülési feltételek (túlfinanszírozás) alakulhatnak ki.
A projekt külső pénzügyi támogatói.
Az FRR/K-módszer alkalmazása a támogatási arány csökkentésére és az FRR/K 6%-ra szorítására.
Finanszírozási rés módszere, amelyet a cég teljes költségeire és bevételeire vonatkozóan alkalmaznak.
A társaság működési költségei messze meghaladhatják a hatékonysághoz szükséges szintet.
A cég alkalmazottai és szállítói.
A számításoknál kerülni kell a cég teljes költségeinek és bevételeinek felhasználását. Ha erre még sincs lehetőség, a tényleges költségek helyett hatékonysági szempontok szerinti költségeket kell alkalmazni, meghozva egyben az elérésükhöz szükséges intézkedéseket is.
Következtetések Az FRR/K-módszerre kiegészített finanszírozási rés módszere észszerű lehetőséget biztosít egy projekt támogatási mértékének előzetes meghatározására. E módszerek számításba veszik a költségek és a bevételek arányát, valamint a szolgáltatás elérhetőségét is az ellátandó lakosság számára. Mindazonáltal, alkalmazásuk azzal a kockázattal jár, hogy a támogatási összeg egy része nem a megcélzott gazdasági szereplőkhöz kerül. Kellő előzetes ellenőrzéssel és mérlegeléssel e kockázat könnyen mérsékelhető (8. táblázat). Összeállította: Dr. Balog Károly Almagro A. J.: Efficient use of subsidies in the financing of water and wastewater investments. = Water Science and Technology: Water Supply, 5. k. 6. sz. 2005. p. 197–207. EU 2000. Water Framework Directive. Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000. Establishing a Framework for Community Action in the Field of Water Policy. Official Journal of the European Communities, L327, 2000. dec. 22. p. 1–73.
