Rétegek – kommunikáció a hálózatban kommunikációs alhálózat
Alhálózatok
Alk Sz H Ak F
Bevezetés Internet hálózati rétege – IP (Internet Protocol) Feladat: csomagok (datagramok) forrásgéptől célgépig való eljuttatása ez a feladat már az IP tervezésekor tisztázott volt Általános működés: szállítási réteg az adatfolyamot datagramokra tördelve a hálózati rétegnek adja, mely ezeket a célig juttatva ismét a szállítási rétegnek adja, a darabokból ismét egészet képezve.
IP címek A hálózati réteg logikai címeket használ a hosztok közötti kommunikációra. Ez a cím az IP ma is általánosan használt 4-es verziójában (IPv4) egy 32 bites szám, melyet 4 octet (8-as csoport) reprezentál. Pl.: pontozott decimális forma*: 193.6.55.17
Hol?
PDU?
IP protokoll Összeköttetés mentes Nem megbízható Legjobb szándékú (best effort) átvitel Irányított protokoll
IP címre egy gyakorlati példa www.pmmf.hu 193.6.55.19
2^32 ~ 4MRD cím Elvileg nincs két egyforma ilyen cím a hálózaton, ilyen módon a hosztok egyértelműen megnevezhetők (igaziból vannak IP címek amikből több is létezhet a világban és egy hoszthoz is tartozhat több IP cím).
11000001 00000110 00110111 00010011
*DDN: Dotted Decimal Notation
1
Csomagforgalom
Hálózati kommunikáció
Hálózati kommunikáció
Hálózati kommunikáció
Hálózati kommunikáció
Hálózati kommunikáció
2
Hálózati kommunikáció
Hálózati kommunikáció
Hálózati kommunikáció
Hálózati kommunikáció
IP cím részei
IP cím kategóriák – osztályos címzés
Az IP címek bizonyos oktetjei hálózatot jelölnek, fennmaradó oktetjei pedig a hálózaton belüli célállomást. Azt hogy melyik oktet mit jelent, eredendően egy fix leosztás alapján lehet megtudni.
Az IP címeket több évtizeden át öt kategóriába sorolták. Ezen kiosztási mód az osztályos címzés (classful addressing) nevet kapta.
3
IP cím kategóriák A: 126 hálózat, mindegyikben 16mill. hoszt, B: 16K hálózat, mindben 64K hoszt, C: 2mill. hálózat , 256 (-2) hoszttal, D: többesküldés (egyszerre több hosztnak), E: jövőbeni felhasználásra
Megoldás: alhálózatok (subnets) Ennek segítségével a hosztoknak fenntartott címtartományból lecsípve logikai csoportokat képezhetünk, melyek akár valós fizikai csoportokat reprezentálhatnak. Mennyit kell lecsípni? Attól függ: Hány alhálózatot akarok? Hány gépet akarok alhálózatonként?
Pl.: Egy C osztályú cím esetében ha 2 bitet „lopok” el a hoszt mezőből, akkor elvileg 2^2=4 alhálózatot tudok megkülönböztetni, alhálónként 2^6-2=62 hoszttal (csak 0-k a hálózatot, csak 1-ek a broadcast-ot jelölik).
Alhálózati maszk / subnet mask 32 bit-es „bal”-ról csupa 1-es binárisan mindaddig amíg nincs egy 0. Utána végig 0.
IP cím kategóriák Ez a fajta felosztás idejétmúlt, mert: Nem spórolt a címekkel, akinek csak 2000 hoszt kellett, az is kapott egy B címet, ahol a (64K-2000) cím kárba veszett, A fizikailag különálló alhálózatok kezelése nehézkessé válhat ha nem tudjuk őket már cím alapján gyorsan szétválasztani Közben nagyon megugrott az IP igény (szinte minden modern elektronikus eszközt az Internetre lehet kötni, lehet IP-je) és ezen IP-khez tartozó router bejegyzések is nehézzé tették a kezelést.
CIDR: Classless InterDomain Routing Az osztályos címzés pazarló mivoltát és az IP címek elfogyását megakadályozandó használják 1993 óta. A hálózatok és hosztok helye az IP címben 1esekkel és 0-ákkal jelölt itt is, de már nincs a fenti megkötés, nem csak oktet határokon lehet váltás. Az 1-es maszkok hosszát egy /-es jelöléssel jelölhetjük, pl.: 193.6.55.0/24 == az első 24 bit 1-es a 32-ből, azaz az első 24 bit adja meg a hálózat, a többi a hosztok címét. Ezzel a jelöléssel lényegesen egyszerűbb és rövidebb módon lehet a routerek tábláit fenttartani.
Magic number Megmutatja, hogy az adott subnetmask mellet hány gép címezhető „elvileg” az alhálózatban. Segítségévell kiszámolható, hogy az adott alhálózat mettől (alhálózat címe) meddig (broadcast cím) tart. Subnet mask? 255.255.255.252
„Kölcsönvett” bitek száma?
Megmutatja meddig tart a(z) (al)hálózati cím és mettől a hoszt cím.
A C osztályhoz képest 6 bit.
Magic Number? 256 - 252 = 4
A harmadik használható alháló címe?
pl.: 255.255.255.224 vagy 193.225.18.147/27
4 + 4 + 4 = 12, így 198.53.67.12
A harmadik használható alháló broadcast címe? 4 + 4 + 4 + 4 - 1 = 15, így 198.53.67.15
4
Alhálózat és broadcast cím Meghatározás „hagyományosan” Azokat a bit pozíciókat vesszük az IP címbe, ahol a maszk 0 Csupa 0: alhálózat cím Csupa 1: broadcast cím
Például: 192.168.14.157/29 IP: 11000000.10101000.00001110.10011101 SM:11111111.11111111.11111111.11111000
Speciális címek
152 159
VLSM: Variable Length Subnet Mask Nem vagyok köteles a cégen belül egyforma nagyságú alhálózatokat kialakítani, ennek az eszköze a változó hosszúságú subnet maszk. (Így az első és utolsó nem használható alháló méretét minimalizálni lehet 4-re) Vannak alhálók ahol pont-pont kapcsolat van ide lehet akár 4 címet tartalmazó alhálót kialakítani, (mínusz az alháló címe és a broadcast cím), míg ugyanennél a cégnél lehetnek pl. 32 címet tartalmazó subnetek is.
Példa Hogyan címezzünk a hálózatban?
Privát címtartományok Az Interneten nem érvényesek Belső(privát) hálózatokon szabadon használhatók
20db PC Gyártás
20db PC Tervezés
20db PC Reklám
20db PC Értékesítés
1. feladat
Feladatok
Adott Subnet mask mellett melyik hálózathoz tartozik az alábbi IP? IP: 192.107.2.160 maszk: 255.255.255.192
192.107.2.128
5
2. feladat
3. feladat
Adott IP és Subnet mask mellett mi a hálózat broadcast címe? IP: 192.117.52.140 maszk: 255.255.255.192 192.117.52.191
Mi a következő IP című hoszt hálózati címe? 123.200.8.68/28 a.,123.200.8.0 b.,123.200.8.32 c.,123.200.8.64 d.,123.200.8.65 e.,123.200.8.31 f.,123.200.8.1
c
4. feladat
5. feladat
10.0.0.1-as IP cím esetében mi az első oktet első pár bitje a., 0xxxxxxx b., 10xxxxxx c., 110xxxxx d., 1110xxxx e., 11110xxx
Adott a 192.168.21.12 cím. 28 alhálózatra van szükségünk melyik maszkot kell alkalmazni? a., 255.255.0.28 b., 255.255.255.0 c., 255.255.255.28 d., 255.255.255.248 e., 255.255.255.252
d
a
6. feladat Melyik a kakukktojás? Miért? 255.255.255.248 255.255.255.212 255.255.255.252 255.252.0.0 255.255.255.192 255.255.0.0
11010100
6
