• XXIII. évf., 3. (66.) szám • 2012. karácsony •
Áldott karácsonyt és békés új esztendőt kívánunk!
Élő egyház
Lépcsőt építettünk a kálvária dombra
Cserkészeink csoportképe a telepi templomnál
3/2012
TEMERINI HARANGSZÓ
Karácsonynak éjszakáján
Karácsonynak, éjszakáján, Jézus születése napján örüljetek, örvendjetek, a kis Jézus megszületett. A kis Jézus aranyalma Boldogságos Szűz az anyja, lábaival ringázgatja, két kezével ápolgatja: – Aludj, aludj, én kisdedem, aludj, aludj, én kisdedem, nem királyné a te dajkád, szolgálóból lettem anyád! Nincs a Jézus ágyán paplan, jaj, de fázik az ártatlan! Takargatja ’édesanyja, dirib-darab posztócskába. Kirje-kirje kisdedecske, betlehemi hercögöcske, azért nekünk jót szörözté, a pokoltól megmentettél. (Magyar népköltés) TEMERINI HARANGSZÓ • Kizárólag a temerini hívek belső használatára kiadja a SZENT ROZÁLIA RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA, Temerin, Újvidéki u. 350. • Tel/fax: 021/844-001 • E-mail:
[email protected] • Web-oldal: www.plebania.temerin.info • Kereskedelmi forgalomba nem kerül • Felelős szerkesztő: Szungyi László esperesplébános • Tervezőszerkesztő: Góbor Béla • Grafikai szerkesztő: Borda Ákos • Webszerkesztő: Sütő Sándor • Munkatársak: Veréb M. Gizella nővér, Ökrész Károly, valamint a cikk alatt jelölt szerzők • A lapban való közreműködés díjtalan, a megjelentetéshez támogatásokat köszönettel elfogadunk • Készült a TEMERINI ÚJSÁG nyomdájában, Temerinben 2000 példányban
3
Karácsony a hit évében A
z idei karácsonyt a hit évében ünnepeljük. Az ősszel október 11-én, a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulóján, a Katolikus Egyház Katekizmusának, mint hitünk foglalaténak, lényeges tartalmi összefoglalásának 20 éves megjelenésének évfordulója évében kezdődött a hit éve, és 2013. november 24-én, a mi Urunk, Jézus Krisztus, a Mindenség Királyának ünnepén fejeződik be. XVI. Benedek pápa tavaly kiadott A hit kapuja c. apostoli levelében közli, miért hirdette meg a hit évét, és mit tart fontosnak ezzel kapcsolatban. Ismét egy megfontolásra, elmélyülésre váró igen aktuális téma, mely az Istentől elrugaszkodott, elvilágiasodott, megfáradt, közömbös, hagyományos kereszténység számára új lendületet nyújt az annyira szükséges és óhajtott újraevangelizációra. Erről tárgyalt az őszi Püspöki Szinódus, amely alaposan tanulmányozta a témát a világegyházban fellelhető különböző tapasztalatok alapján. Az évről-évre meghirdetett tematikus évek az embereket nagyon különbözően érintik. Vannak, akik egy-egy témának igen fontos, aktuális értelmét látják, de másokat teljesen hidegen hagynak. Olyanok is akadnak, akik azt ajánlják: legyen már végre egy olyan év, amikor nem figyelünk különösebben semmire, csak éljük keresztény midennapjainkat becsülettel. Hallható olyan ellenvetés is, miszerint a Biblia évében a tömeg viszonylatában nem történt semmi lényeges változás a Szentírás szemléletében. Szent Pál évében sokat hallottunk a nemzetek apostoláról, de mélyreható változást, megújulást nemigen hozott az emberekben. Az Eucharisztia évében, a papságnak szentelt évben alkalom volt jobban foglalkozni az elmélyülésre váró témákkal, de egyesekben felmerül az egyes tematikus évek értelmében való kételkedés. Ha őszintén megfontoljuk, a hit éve és annak eredményessége mindenki személyes hozzáállásától függ. Akkor lesz értelme, ha Isten kegyelmét befogadom és együttműködöm vele. Ezért figyelni kell az egyházi vezetésre, az irányadó, az életünket vezérlő ösztönzésekre, a kezdeményezésekre, rendezvényekre, eseményekre és lehetőségeinkhez mérten személyesen hagyjuk magunkat megérinteni a hit évének lényegétől. A Szentatya szerint „A hit kapuja” (Ap Csel 14,27), amely bevezet minket az Istennel való életközösségre és lehetővé teszi a belépést az Egyházba, mindig nyitva áll előttünk. Akkor tudjuk átlépni a küszöbét, ha Isten igéje elhangzik, és a szív enged a kegyelem formáló erejének. Belépni ezen a kapun azt jelenti, hogy életre szólóan útra kelünk. Újra föl kell fedeznünk, mit jelent táplálkozni Isten Igéjével, ahogy azt az Egyház hűségesen ránk hagyományozta, és az Élet Kenyerével, ahogy azt Ő adta át a tanítványainak (vö. Jn 6,51). A hallgatóság kérdése ma is ugyanaz: „Mit kell tennünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk?” (Jn 6,28) Ismerjük Jézus válaszát:„Istennek tetsző cselekedet az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött” (Jn 6,29). Tehát a Jézus Krisztusba vetett hit az az út, amelyen biztonságosan eljuthatunk az üdvösségre. arácsonykor ünnepeljük, hogy az Isteni Ige testté lett, megtestesült az isteni szeretet, közénk jött valódi emberként a végtelen Isten, aki magára véve emberségünket egyesülni akar velünk, a saját életében akar részesíteni minden embert. Ő az isteni fényesség, mely beragyogja sötétségünket, aki megmérhetetlen szeretetével nyissa meg lelkünket a hitnek, hogy igazán megismerjük. Kívánom, hogy tágítsa ki szívünket karácsony titkának hittel való befogadására.
K
SZUNGYI László, esperes-plébános
4
TEMERINI HARANGSZÓ
A szeretet összetartó ereje Ezekben a napokban csillogó karácsonyfák mellett ünnepelnek a családok. Jó lenne, ha máskor is ez a szeretet, figyelmesség, kölcsönös megértés hozná egybe a családokat! Manapság sokat beszélnek, és sokat írnak a családi élet válságáról. Miért hullnak oly könnyen széjjel a mai családok? Miért nincsen meg az az összetartó erő, amely azelőtt megvolt? Had válaszoljak erre egy történelmi példával: II. Rákóczi Ferencet kiskorában elszakították édesanyjától, Zrínyi Ilonától és Munkács várából elvitték Ausztriába, a Neushausen-i jezsuiták iskolájába. Ott tanult és ott nevelkedett az ifjú Rákóczi. A gyermek azonban heteken, hónapokon keresztül szótlan volt. Meg volt mindene, de látszott, hogy valami hiányzik neki. Egyik tanára kirándulni vitte Rákóczit, egy-két iskolatársával együtt. Próbálta felvidámítani a gyereket, elmentek a Neushausen-i várba. Megnézték annak nevezetességeit, műkincseit. A kis Rákóczi azonban oda se figyelt a tanár magyarázataira. Amikor azonban egy nagy terembe értek, ahol a falon Magyarország térképe függött, Rákóczi odarohant a térképhez és megkereste rajta Munkács várát, az ősi családi fészket. S a falnak dőlve sírásra fakadt. „Mi a bajod?” kérdezte tanára. Sírva válaszolt: „Munkácsot, az otthonomat nem tudom elfelejteni!”. Bármilyen jó helye volt is, az édesanyját, testvéreit, a családi otthont nem tudta elfelejteni. Ezt nem pótolta semmi más. Ilyen érzülettel kellene ma is min-
den ifjúnak viseltetnie a szülői otthon iránt. A gyerekek, fiatalok korán elkerülnek hazulról, iskolába, kollégiumba mennek, vagy már dolgozni. Az idegen környezetből eleinte még haza kívánkoznak, de utána az új környezet magával ragadja a fiatalokat, főleg azokat, akiket nem neveltek vallásosan és a hit a lelkiség nem tudta egybefűzni őket szüleikkel, testvéreikkel. Ezeket a talajvesztett fiatalokat utána könnyen elcsábítják a különféle szekták. A biztos hitet felcserélik a bizonytalan jövőért, az ismeretlen barátokért. Ha mindezekre rágondolunk karácsony tájékán eszünkbe jut, hogy milyen jó lenne, ha követnék az anyák Szűz Mária anyai aggódását, aki kereste az elveszett gyermek Jézust. A családi élet vonzó ereje, a szülők életének jó példájában rejlik. Ha az ifjú érzi, hogy szülei tényleg szeretik, foglalkoznak vele, időt szakítanak az ő problémáinak megbeszéléseire akkor ez a gyermek ragaszkodni fog a szülői otthonhoz, mert ott jól érzi magát, ott védelmet talál az élet kísértései ellen. Nekünk katolikus magyaroknak, annyi szentünk van, hogy mindenre találunk jó példát. Gondoljunk Árpád-házi Szent Erzsébetre, aki nagy szeretettel volt férje iránt. Annak korai halála után három gyermeket nevelt fel özvegyen, pedig ő is csak 23 éves volt akkor. Hűség, gyermekszeretet példája volt. Milyen jó lenne, ha minden mai szülő is így tudná nevelni gyermekeit. Sokszor kell elgondolkodni a szentcsalád életéről.
Az igazán reménykedő nem abban bízik, hogy meglesz, amit ő akar, hanem Istenben bízik; és tudja, hogy az a jó, amit Ő ad, vagy megenged. (Mócsy Imre)
3/2012 A mai újpogányok is szeretnék lerombolni mindazt, amit ezer éven át felépített a kereszténység. A mai fiatalok is útkeresők: szeretnének jobban, szebben élni. Vannak ma, akik 16-20 éves korukban keresik Jézust és rátalálnak. Eddig nem tudták megtalálni őt, mert szüleik hitetlenek voltak. Sajnos a mai fiatal szülők, a 30-40 év körüli szülők az ateizmusban nevelődtek fel. Ez a sötét világnézet még mindig rabságban tartja őket. Sötétségben élnek és ezért nem tudnak gyermekeiknek szebb, napfényes életutat mutatni, vagy nem törődnek gyermekeik nevelésével, vagy hitetlenségük, közömbösségük által elzárják maguk elől gyermekeik szívét, lelkét. S még jó, ha ezek a fiatalok rádöbbennek életük értelmetlenségére és annál a Krisztusnál keresik életük célját aki mindenki számára a világ világossága. Jézus mondta: „Én vagyok a világ világossága és aki engem követ, nem jár sötétségben.”. Járjátok a világosság, a krisztusi élet útját, kedves szülők, és akkor boldogabb, örömtelibb lesz családi otthonotok. Olyan lesz, melyről Petőfi Sándor is így ír: „Messze jártam, másutt is volt jó dolgom, de a szívem csak azt mondja: jobb otthon!” Családi házatok legyen igazi otthon, ahová mindenki visszavágyik, ahol mindenki jól érzi magát, szülők és gyermekek egyaránt. Hiszen „jaj annak, akinek még otthona sincsen!” A mai nemzetnek igen nagy szüksége van a családanyák áldozatos életére, a családapák szorgos munkájára és a nagyszülők imádságos életére. Adj Urunk, egyházadnak egymáshoz ragaszkodó hitvestársakat, szüleiket tisztelni tudó gyermekeket, hogy így erős és boldog lehessen nemzetünk jövője! Áldott Karácsonyt és örömteli új esztendőt kívánok mindenkinek!
NAGYIDAI Zsolt plébános, Jánoshalma
3/2012
TEMERINI HARANGSZÓ
Folyamatosság és hűség
Egyházunk az idén október 11-én emlékezett meg a II. Vatikáni Zsinat kezdetének ötvenedik és a Katolikus Egyház Katekizmusa kiadásának huszadik évfordulójáról. A Zsinat a katolikus Világegyház püspökeit gyűjtötte egybe a pápával közösségben, az ő vezetése és tekintélye alatt. Ezért tiszteljük, ezért mértékadó a számunkra, akár csak a többi egyetemes zsinat az Egyház két évezredes történelme folyamán. Tanítása az apostolokig és Krisztusig visszanyúló hagyomány hiteles képviselete. Nem választotta el, nem állította szembe a régit és az „újat”, hanem a krisztusi örömhír és az egyházi tanítás folyamatosságához híven adta elő korunk helyzetére érzékenyen figyelve az örök igazságokat. A keresztény hit Isten kinyilatkoztatásának teljességén alapul, mely Krisztusban érkezett el. Ahogyan Boldog XXIII. János pápa a Zsinat megnyitásakor mondott beszédben (1962. október 11-én) hangsúlyozta: a cél az volt, hogy a „katolikus tanítást hamisítatlanul és teljes egészében továbbadják minden gyengítés és torzítás nélkül”, továbbá hogy „ezt a biztos és változhatatlan tanítást, melyet a hit engedelmességével kell fogadnunk, olyan módon kutassák és adják elő, mely korunknak megfelel”. A folyamatosság és a katolikus tanításhoz való hűség tehát éppúgy eleve a Zsinat szándéka volt, mint a korszerűen megújuló hangsúlyok és témakezelés. A kettő tehát nem volt és nincs ellentétben egymással. Ezért egyaránt téves – és a Zsinat hiteles szövegiben nem is megalapozott – a régi nevében elvetni az újat vagy a „zsinati újításokra” hivatkozva elutasítani Egyházunk ősi hitét, eszményeit és lelki értékeit. Boldog II. János Pál pápa klasszikus szépséggel fogalmazta meg ezt az új évezred kezdetén: a Zsinat nagy kegyelem volt a XX. század számára, nekünk
pedig biztos iránytűnk a következő évszázad útján (Enc. Novo millennio ineunte 57. pont). Ugyanebben az értelemben tanít XVI. Benedek pápa is, aki már megválasztásának évében, majd más alkalmakkor ismételten rámutatott, hogy a Zsinat helyes értelmezési módja „az Egyháznak mint azonos alanynak a reformja és megújulása: azé az Egyházé, melyet az Úr ajándékozott nekünk, a folyamatosság megőrzésével. Az Egyház alany, mely az időben növekszik és fejlődik, de mindig önmaga marad: Isten népe” a történelem útján. Napra pontosan harminc évvel a Zsinat kezdete után hirdette ki apostoli rendelkezéssel, vagyis a legmagasabb rangú egyházi törvénnyel II. János Pál pápa a Katolikus Egyház Katekizmusát. Méltán mondja hitünknek erről a hivatalos és részle-
5 tes összefoglalásáról XVI. Benedek pápa, hogy az „a II. Vatikáni Zsinat hiteles gyümölcse” (Enc. Porta fidei 4. pont). A hit tartalmát „rendszerezve és szervesen” adja elő. A Katekizmusban felragyog „annak a tanításnak a gazdagsága, melyet az Egyház kétezer éves történelme során kapott, megőrzött és átadott. A Szentírástól az egyházatyákig, a teológia mestereitől a szentekig évszázadokon átívelve kínálja a Katekizmus annak a sok módnak a maradandó emlékezetét, amelyen az Egyház a hitről elmélkedett és a tanításban előrehaladt, hogy a hívőknek hitük megélésében biztonságot adjon” (uo. 11. pont). Legyen a hit éve alkalom arra, hogy hitünket jobban megismerjük és „meg tudjunk válaszolni mindenkinek, aki reménységünk okát kérdezi tőlünk” (1Pét 3,15).
ERDŐ Péter bíboros (Magyar Kurír)
Az új evangelizálás
hatékony eszköze a karitász Szent Erzsébet emléknapja alkalmából Sárospatakon több mint 300 zarándok ünnepi szentmisével emlékezett a karitász védőszentjére, az önkéntesek példaképére, Árpád-házi Szent Erzsébetre. A szentmisén Cserháti Ferenc püspök szentbeszédében arról beszélt, hogy az új evangelizáció célja a keresztény hit korszerű megnyilvánítása, megszilárdítása és továbbadása. Az új evangelizáció új kifejezési formákat keres, de semmiképpen sem jelenti egy új evangélium hirdetését. Hiszen Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Az új evangelizáció mindenekelőtt megújulást és új lelkesedést jelent. A szentéletű emberek erős, buzgó és kitartó tanúságtevők, amely mindig felszítja a hit tüzét, elevenné és hatékonnyá teszi a keresztény közösségeket. Szent Erzsébet hősies keresztény élete kivívta nem csak kora elismerését, és napjaink csodálatát is világszerte. Ha elfogadjuk a Szentlélek irányítását, amint Szent Erzsébet is tette, akkor érzékenyek leszünk azok iránt is, akik eltávolodtak az egyháztól. Vonzó, hiteles, keresztény magatartásunkkal megszerettethetjük a keresztény hit szépségét. A mai emberek látni akarják, hogy valóban hisszük is és aszerint is élünk, amit hirdetünk. A másokat szolgáló áldozatos magatartásforma, a karitász fontos evangelizációs eszköz. A karitász munkatársak konkrét és megtapasztalható módon tudják eljuttatni az Isten szeretetét az emberekhez. Nem önmagunk megvalósítása a cél, hanem az emberek javáért, Isten országáért való áldozatos szolgálat. Isten követségében járunk és szeretetszolgálatunkkal hozzájárulunk az hit terjesztéséhez, a hit megszerettetéséhez – mondta beszédében Cserháti Ferenc püspök. CsV/Magyar Kurír
6
TEMERINI HARANGSZÓ URBIS ET ORBIS
Rendelet
A szent búcsúk adományával gazdagodnak a Hit Éve folyamán végbevitt különféle jámbor cselekedetek A II. Vatikáni Zsinat ünnepélyes megnyitásának ötvenedik évfordulóján, amely zsinatnak Boldog XXIII. János pápa „fő feladatként jelölte meg a keresztény tanítás értékes hitletéteményének gondosabb őrzését és kifejtését, hogy így hozzáférhetőbb legyen Krisztus hívei és a jóakaratú emberek számára” (II. János Pál pápa, Fidei Depositum apostoli konstitúció, 1992. október 11, AAS 86 [1994] 113), XVI. Benedek pápa kijelölése alapján kezdetét veszi egy olyan év, amelyet az igaz hit megvallásának és helyes értelmezésének szentelünk, a Zsinati Dokumentumoknak és a Katolikus Egyház Katekizmusa cikkelyeinek olvasása, vagy még inkább jámbor átelmélkedése révén. A Katekizmust Boldog II. János Pál pápa adta ki a Zsinat kezdetének harmincadik évfordulóján, pontosan azzal a céllal, hogy „a Zsinat tanítását elmélyítve a hívek jobban kötődjenek ahhoz, és ez elősegítse megismertetését és alkalmazását” (Uo. 114). Már az Úr 1967. évében, Szent Péter és Pál apostol vértanúságának tizenkilencedik centenáriumának emlékére is ehhez hasonlóan meghirdette a Hit Évét Isten szolgája, VI. Pál pápa, hogy „a hit ünnepélyes megvallása révén megmutassa, mennyire fontos, hogy az évszázadok alatt kialakult hitvallást, amely minden hívő öröksége, újra meg újra megerősítsük, kifejtsük, annak érdekében, hogy a múlttól igen eltérő történelmi körülmények között is érvényesnek bizonyuljon” (XVI. Benedek pápa, Porta fidei apostoli levél, 4). Jelen korunkban, amely annyi mély változást hoz az emberiség számára, Szentatyánk, XVI. Benedek a Hit Évének meghirdetésével arra kívánja fel-
szólítani Isten népét, amelynek egyetemes pásztora, valamint az egész világ valamennyi püspökét, hogy „egyesüljenek Péter utódával a kegyelem ezen idejében, amelyet az Úr kínál nekünk, hogy emlékezzünk meg a hit drága ajándékáról” (Uo., 8).
Hitünk megvallása
Minden egyes hívő „alkalmat kap rá, hogy megvallja hitét a feltámadott Krisztusban… az egész világ minden székesegyházában és minden templomában, az otthonokban és a családokban, hogy mindenki átérezze a sürgető szükséget, hogy jobban megismerje és a következő nemzedékeknek továbbadja az örök hitet. A szerzetes közösségek, a plébániák, az Egyház minden közössége, legyen bár ősi vagy új, módot fog találni ebben az esztendőben, hogy nyilvánosan hitvallást tegyen” (Uo). Ezen felül minden hívő, egyénileg és közösségileg is meghívást kap, hogy nyíltan megvallja a hitét a többiek előtt a mindennapi élet különféle körülményei között: „Az ember társas természete viszont igényli, hogy belső vallási aktusait külsőleg kifejezze, vallási téren másokkal kapcsolatot teremtsen, és vallását közösségi formában vallja meg” (Dignitatis humanae nyilatkozat, 1965. december 7: AAS 58 [1966], 932). Minthogy elsősorban az a célunk, hogy – amennyire ez ezen a Földön egyáltalán lehetséges – a lehető legjobban kifejlesszük magunkban az életszentséget és a lélek tisztaságát, ehhez nagyon hasznos segítséget nyújthatnak a szent búcsúk, amelyeket az Egyház, a Krisztustól ráruházott hatalom segítségével, felkínál mindazoknak, akik a megfelelő hozzáállással teljesí-
3/2012 tik azokat a sajátos előírásokat, amelyek elnyerésük feltételei. „A búcsú révén – tanította VI. Pál – az Egyház, felhasználva a Krisztus által végbevitt üdvözítés szolgáló leánya voltát, meghirdeti a hívek számára Krisztus és a szentek közössége teljességében való részvétel lehetőségét, bőven kínálva számukra alkalmat az üdvösség elérésre” (Apostolorum Limina apostoli levél, 1974. május 23: AAS 66 [1974] 289). Ebben nyilvánul meg az „Egyház kincse”, amelyet jelentős mértékben növelnek „a boldogságos Istenanya és minden kiválasztott érdemei, a legelső igaztól az utolsóig” (VI. Kelemen, Unigenitus Dei Filius bulla, 1343. január 27). Az Apostoli Penitenciária, amelynek feladata a búcsúk megadását és használatát szabályozni, valamint buzdítani a hívek lelkét, hogy helyesen fogják fel és táplálják ezek elnyerésének vágyát, miután erre felkérte az Új Evangelizáció Előmozdításának Pápai Tanácsa (a Hittani Kongregáció által kiadott Lelkipásztori iránymutatással kiegészített jegyzék a Hit Évére alapján), az alábbiakat határozta meg a búcsúk adománya elnyerésére a Hit Évében, a Pápa gondolatának megfelelő módon, abból a célból, hogy a hívek mindinkább törekedjenek a Katolikus Egyház tanításának megismerésére és megszeretésére, és abból minél bővebb lelki gyümölcsöket nyerhessenek.
Teljes búcsú elnyerése A hit évének teljes időtartama alatt, vagyis 2012. október 11-től 2013. november 24-ig teljes búcsút nyerhetnek a saját bűneik miatti időleges büntetés alól Isten irgalmából, amit az elhunyt lelkekért is felajánlhatnak, mindazon hívek, akik valódi bűnbánatot tartottak, kellőképpen meggyóntak, szentségi áldozáshoz járultak és imádkoztak a Szentatya szándékára, – minden alkalommal, ha legalább három alkalommal részt vesznek az igehirdetésen a szent missziók alkalmával, vagy legalább három előadást meghallgatnak a II. Vatikáni Zsinat dokumentumairól és a Katolikus Egyház
3/2012 Katekizmusának cikkelyeiről, bármely templomban vagy alkalmas helyen; – minden alkalommal, ha zarándoklat formájában meglátogatnak egy pápai bazilikát, egy keresztény katakombát, egy székesegyházat, egy, az ordinárius által a Hit Évére kijelölt szent helyet (például a Basilica Minor-ok valamelyikét, valamely Mária-kegyhelyet, a szent apostolok vagy védőszentek valamely kegyhelyét) és itt részt vesznek valamilyen liturgikus imádságon, vagy legalább megfelelő időt eltöltenek ott összeszedetten, jámbor elmélkedéssel, amit a Miatyánk, a Hiszekegy bármely hivatalos formája, valamint a Szűzanyához, az apostolokhoz vagy a védőszentekhez szóló fohász elimádkozásával fejeznek be; – minden alkalommal, az ordinárius által a Hit Évére meghatározott napokon (például az Úr, a Szűzanya, a szent apostolok és védőszentek ünnepein vagy Szent Péter székének ünnepén), ha bármely szent helyen részt vesznek egy ünnepélyes szentmisén vagy zsolozsmán, s ezen felül elimádkozzák a Hiszekegyet, annak bármely hivatalos formájában; – a Hit Éve bármely szabadon megválasztott napján, amikor hívő módon meglátogatják a keresztelőkápolnát vagy más egyéb helyet, ahol elnyerték a keresztség szentségét, amennyiben itt megújítják keresztségi fogadalmaikat, annak bármely hivatalos formájában. A megyéspüspökök és eparchák, s mindazok, akik jog szerint egyenlő
TEMERINI HARANGSZÓ rangban állnak velük, ezen idő legalkalmasabb napján, a legkiemelkedőbb ünnepen (például 2013. november 24én, Krisztus Király ünnepén, amel�lyel bezárul a Hit Éve) kioszthatják a pápai áldást a teljes búcsúval, amelyet mindazok a hívek élvezhetnek, akik jámborul fogadják ezt az áldást. Azok a hívek, akik valódi bűnbánatot gyakoroltak, ám súlyos okból nem tudnak részt venni az ünnepi eseményeken (főként a szerzetesnők, akik örök klauzúrában élnek, a remeték és anakoréták, a bebörtönözöttek, az idősek, a betegek, és mindazok, akik kórházakban vagy egyéb ápolási központokban folyamatos szolgálatban állnak a betegek mellett…) elnyerhetik a teljes búcsút ugyanezen feltételek mellett, ha lélekben és gondolatban egyesülnek a jelenlévő hívekkel, különösen azokban a pillanatokban, amikor a Szentatya vagy a megyéspüspökök szavait közvetíti a televízió, illetve a rádió, s otthonukban vagy azon a helyen, amelyet akadályoztatásuk okán nem tudnak elhagyni, elimádkozzák a Miatyánkot, a Hiszekegyet, annak bármely hivatalos formájában és más fohászokat, a Hit Éve célkitűzéseinek megfelelően, valamint felajánlják szenvedéseiket vagy saját életük szükségeit.
Szentségi penitencia Azon célból, hogy a bűnbánat szentsége és az isteni bűnbocsánat elnyerése a Kulcsok hatalma által lelkipásztori tekintetben könnyebben el-
Krisztus lelke, szentelj meg engem! Krisztus teste, üdvözíts engem! Krisztus vére, ihless meg egem! Krisztus oldalából folyó víz, moss tisztára engem! Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem! Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem! Szent sebeidbe rejts el engem! Ne engedd, hogy elszakadjak tőled! A gonosz ellenségtől oltalmazz engem! Halálom óráján hívj magadhoz engem! Add, hogy eljussak hozzád, és szentjeiddel dicsérjelek téged, mindörökkön-örökké. Ámen.
7 érhetővé váljon, felkérjük az egyes helyek ordináriusait, hogy engedjék át a székesegyházakban és a hit évére erre kijelölt templomaikban az ott gyóntató kanonokoknak és papoknak azokat az engedélyeket, amelyek egyébként nekik vannak fenntartva (a keleti egyházak híveinek tekintetében a CCEO 728. kánonja 2. § szerint, esetleges fenntartás esetén a 727. kánon szerint, kizárva innen természetesen a 728. kánon 1.§ában foglalt eseteket; a latin egyház hívei tekintetében a CIC 508. kánonjának 1. §-a szerint). A gyóntatók, miután felhívták a hívek figyelmét azon bűnök súlyosságára, amelyeket a fenntartás vagy a törlés érint, határozzanak meg megfelelő szentségi penitenciát, amelyek a híveket a lehető legnagyobb mértékben a tartós megbánás állapotára vezetik és az esetek természetétől függően, rájuk kényszeríti az esetlegesen okozott botrányok és károk helyrehozatalát. Végezetül a Penitenciária nagyon ajánlja az excellenciás püspök uraknak, akik a háromszoros munus (tanítás, vezetés, megszentelés) letéteményesei, hogy legyen gondjuk arra, hogy világosan elmagyarázzák híveiknek az itt a hívek megszentelése érdekében felsorakoztatott alapelveket és intézkedéseket, különös tekintettel az adott hely, kultúra és hagyományok körülményeire. Az egyes népek karakterének minél inkább megfelelő katekézis világosabban és az értelem számára élőbb módon tárhatja fel ezeket, hogy a szívekben erősebben és mélyebben meggyökerezhessen a vágy erre a különleges adományra, amelyet az Egyház közvetítésével elnyerhetnek. A jelen rendelet érvényessége kizárólag a Hit Évére szól, bármilyen ezzel ellentétes intézkedés ellenére. Kelt Rómában, az Apostoli Penitenciárium székhelyén, 2012. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén Manuel Monteiro de Castro bíboros, legfőbb penitenciárius
Mons. Krzysztof Nykiel ügyvivő
8
TEMERINI HARANGSZÓ
Ellopták tőlünk a karácsonyt!
Mimmo Muolo vatikánszakértő könyvet írt Ellopott ünnepek – fedezzük fel újra az ünnep keresztény értelmét! címmel. Annak a hosszú ideje fennálló kulturális jelenségnek a hatásait vizsgálja, hogy a fogyasztói társadalom elveszi a keresztény ünnepek igazi tartalmát. A szerzőt az indította a vizsgálódásra, hogy kisfia, Giuseppe egyszer megkérdezte tőle: „Ha a karácsony a gyermek Jézus ünnepe, akkor miért beszélnek olyan sokat a Télapóról és olyan keveset a gyermek Jézusról?” Megértette, hogy a gyermekek olykor természetesebb módon képesek a dolgok mélyére látni, amíg mi, felnőttek igazodunk a megszokásokhoz, a felszínhez, néha pusztán azért, mert egyéb dolgainkkal vagyunk elfoglalva. Ez a széles körben elterjedt jelenség sajnos nemcsak a karácsonyt érinti, hanem a többi ünnepünket is: a húsvét tavaszünneppé válik, mindenszentek ünnepére a fiatalok körében rátelepszik a Halloween. Muolo úgy fogalmaz, hogy ellopták az ünnepeinket. Mintha az uralkodó kultúra genetikai mutációt idézet volna elő a keresztény ünnepek DNS-ében, megtartotta nevüket, felszíni struktúrájukat, mégis a legmélyebb szinten változtatta meg lényegüket. A karácsonyi üdvözlőlapokon az emberek nagy része már meg sem említi Jézus születését. Jó példa erre a Google is: ha egy híresség születésének, halálának van évfordulója, látványosan jelzik, rá lehet klikkelni a figyelemfelkeltő ikonra. 2011. december 25-én az aktuális, piros sapkát és havazást ábrázoló logó mellé csak az volt írva: Kellemes ünnepeket! „Jézust cenzúrázta a Microsoft? Nem csak a Microsoft. 2010-ben az Európai Bizottság több mint hárommillió
példányban nyomtatta ki az Európai Uniós naptárt az iskolások számára: ebben szó sem esett a karácsonyról, pedig szerepeltek benne zsidó, muzulmán, sőt még hindu és szikh ünnepek is” – írja le megdöbbenését a szerző. A nagyböjt esetében az történt, hogy átformálódott a szó jelentése, a hangsúlyt a pszichológiai tartalmakra, a viselkedésre helyezték. A húsvétra való felkészülésnek ily módon elveszett a spirituális tartalma, és az örömökről való lemondássá változott. A szerző Aranyszájú Szent Jánost idézi, aki szerint ez az időszak „olyan, mint egy tornaterem, ahol gyakorlatokat, edzéseket végzünk”. Olyan korban élünk, amelyben virágzik a test kultusza, zsúfolásig telnek az edzőtermek. Miért nem próbálunk egy kicsit a lélek tornatermében is edzeni, táplálni hitbeli életünket? Ebben az esetben a lemondások nem maradnak öncélúak. Ahogy a sport komoly gyakorlása is sok lemondással, életmód-változtatással jár, úgy az önmegtartóztatás ennek a lelki edzésnek a velejárója. A kereszténység legnagyobb ünnepe, a húsvét immár a húsvéti tojás és a kirándulások ideje lett. Az iskolás gyerekek számára tavaszünnepet jelent, amikor a természet felébred téli álmából. Az iskola nem támogatja az ünnep valódi értelmének közvetítését, vagyis nem adja át kultúránk alapjait a diákoknak. Pedig hogyan lehet megérteni a művészettörténet, az irodalom, a zene, a filozófia nagy alkotásait a húsvét misztériuma nélkül? Hogyan lehet megérteni az elmúlt 2000 év történelmét? A szerző szerint ez olyan, mintha úgy tanítanánk matematikát, hogy kihagytuk a szorzótáblát. MK
3/2012 Ötven évvel ezelőtt 1962-ben XXIII. János pápasága alatt október 11 – december 8-áig tartó ülésszakával vette kezdetét a 20. században a Katolikus Egyházat megújító II. Vatikáni zsinat. Évente egy-egy ülésszakot tartottak, és 1965-ben a negyedik volt a legtermékenyebb. Ezen fogadták el többek között azt a dokumentumot, amely tartalmazta a nemzeti nyelvű misézés bevezetését. Vondra atyának a II. Vatikáni zsinat volt a mindene. Vasárnaponként beszámolt róla és ujjongott az örömtől. Az utolsó ülésszak hozta meg neki az elégtételt a meg nem valósult kezdeményezésekért, amelyeket az egyházi szertartások megújítása irányába szorgalmazott. Ő már évekkel a zsinat előtt igyekezett bevonni a híveket a miseimádságok elmondásába. Az áldozási és a felajánlási imát a hívek mondták magyarul, míg be nem tiltotta az egyházi hatóság. Engedelmeskedett a felsőbb parancsnak, türelmesen várt, a zsinat végül is őt igazolta. Az első misét magyar nyelven 1965. március 7-én tartotta. A püspöknek ebből az alkalomból küldött levelében írja: „Az ünnepi pillanatot mindannyian átéreztük. Sokan elmondták nekem, hogy a meghatottságtól és a zokogástól nem tudták kimondani a szentmise szavait, sírtak az örömtől.” Vondra atya csak az evangéliumot megelőző szentírási olvasmányt és az evangéliumot mondta egyedül, a miseszöveg első változó részét és a szentleckét követő zsoltárrészletet a karral váltakozva mondták, az áldozási imát és a felajánlási imát pedig egyedül a kar. Az előbb idézett levelében még írja, hogy húsvétkor az ideiglenes oltárnál a hívek felé fordulva szándékozik misézni. Kéri, engedélyezze a püspök a csütörtök esti misézést, hogy azok is részt vehessenek misén, akiknek reggel nincs rá módjuk. Jól illusztrálja a zsinati határozat fogadtatását a hívek alábbi levele: „Nagyméltóságú Püspök Úr, Kegyelmes Atyánk!
3/2012
TEMERINI HARANGSZÓ
„Óh. Mily nagy öröm a mai nap számunkra” A II. Vatikáni zsinat egyik határozata a nemzeti nyelvű misézés bevezetése
Ma vettünk először részt a Zsinat által elrendelt szentmisén, ahol a szentmise sok imáját lelki atyánkkal együtt, édes anyanyelvünkön végeztük. Ó, mily nagy öröm a mai nap számunkra. Mi már évekkel ezelőtt végeztük a szentmise alatt ezeket az imákat, de akkor a pap az oltárnál latinul imádkozott és mi közben magyarul mondtuk az egyes imákat. Már az is szép volt. De mit mondjunk a mai szentmiséről? Lelki atyánk előkészített bennünket erre a nagy eseményre. Boldogan mondtuk vele a Liturgia szent imáit. És a mai napon éreztük, hogy mi is vele együtt mutattuk be a legszentebb áldozatot. Milyen öröm ez nekünk! Már első alkalommal, hogy zúgott fel imánk az ég felé! És ez most mindig így lesz. Legyen hála érte a jóságos Istennek, és Megváltónknak az Úr Jézusnak. De azután legyen hála érte XXIII. János és VI. Pál pápának, valamint a Zsinati atyáknak. És mi, temerini hívei, mély hálával mondunk köszönetet Püspök atyánknak, aki bátran kiállt értünk és lehetővé tette nekünk, hogy mi, előbb mint többi nyelvtestvérünk, anyanyelvünkön mondhattuk nemcsak a szentmise állandó, hanem változó részeit is. Köszönetet mondunk egyben a csütörtök esti miséért is, ahol hetenként még egyszer részt vehetünk közös imával a legszentebb áldozaton. Talán nem is kell mondanunk, hogy hálánkat azzal akarjuk különös módon kifejezni, hogy buzgón kitartunk minden vasárnapi szentmisén és azon leszünk, hogy a csütörtök esti szentmise is egybe fogjon bennünket Isten és emberbaráti szeretetben. Temerinben, 1965. Nagyböjt 1. vasárnapján.
Odaadó tisztelettel és az Egyházhoz való hűséggel a temerini hívek nevében: Egyházközség titkára: Varga Imre. Egyházi elnök: Vondra Gyula. Egyházközség elnöke: Jánosi Gáspár.” A levelet aláírták a fiatal házasok, az ifjúság és a gyermekek képviselői is. Még ebben az évben, május 21-én, felmagasztaló élményben volt része, VI. Pál pápa fogadta Mátyás püspököt és Gyula esperesplébánost a Vatikánban. A zsinati határozatok után türelmetlenül várta, hogy az egyházi szertartások hiteles magyar nyelvű fordításai elkészüljenek, és engedélyezzék azokat. Ő maga is közre kívánt működni ezek magyar nyelvre való átültetésében. Erre bizonyíték az új Szűz Máriaharang felszentelésére tett előkészület. A harangszentelésre Vondra plébános Mátyás püspököt hívta meg. Az atya kérte a püspököt, hogy a beszentelést június 29-én, Péter-Pál
9 napján végezze a késő délutáni órákban. Vondra plébános a meghívólevélben közölte, meg fogja szerezni a szertartás szövegét, és le is fordítja. A püspök elfogadta a meghívást, levélben értesítette és utasította a plébánost a szertartás körüli teendőkről. Levelében közli, a szertartás nem folyhat teljes egészében a nép nyelvén, mert nincs jóváhagyott fordítás, a püspöknek pedig nem áll jogában azt jóváhagyni, azt sem tudja, tartható-e minden szentelési szertartás népnyelven. Közli, a hívek, a kar a szentelés három mozzanata után – amikor kívülről-belülről szenteltvízzel megmossa, majd a betegek olajával és krizmával kereszt formájában megkeni, és végül amikor megtömjénezi a harangot – magyarul énekelhetik az előírt zsoltárokat, de mindhárom esetben a megfelelő imáknak latinul kell elhangzani. A harangon a következő felirat látható: „Isten Anyja tiszteletére újra öntötték a temerini katolikus hívek. A II. vatikáni egyetemes zsinat jubileumi évében 1966. Salio Branko Lenartić Rijeka.” Megrendülten fogadták hívei a hírt, hogy Gyula atya 1966. szeptember 28án este hat órakor váratlanul, előzetes betegeskedés nélkül elhunyt.
Templomainkban kitettük a hit éve emblémáját (a Temerini Újság és az Enterijer Balaž munkája)
Ö. K.
10
TEMERINI HARANGSZÓ Cserkészek között
A Magyar Szolidaritás Lángja Augusztus 20-án világszerte a magyar cserkészek helyi idő szerint 21 órakor meggyújtják az együttérzés tábortüzét. A Láng azzal, hogy a világot körbejárja emlékeztet mindannyiunkat összetartozásunkra. 1933-ban a Gödöllőn megtartott jamboreen (cserkészek világtalálkozóján) szerveztek először Magyar Szolidaritás Napot. Előre megbeszélt napon és időben tábortüzet gyújtottak a cserkészek az országban és az elcsatolt területeken. Ezt a kezdeményezést a Külföldi Magyar Cserkészszövetség 2003-ban felelevenítette és azóta a magyar cserkészcsapatok-
nak az évi munkatervük állandó részévé vált. A lángot idén először Ausztráliában gyújtották meg, s miután átkelt a kontinenseken, óceánokon, ideért a magyar lakta területekre, beleértve Temerint is. Honoluluban (Hawaii) aludt ki. Évek óta mi is részt veszünk ebben az akcióban. Volt már hogy a nyári tábor keretein belül került rá sor, de volt hogy csapatszinten vettünk részt a kezdeményezésben. Az idén a mi tüzünk a telepi templomkertben lobbant lángra, cserkészeink és néhány szülő jelenlétében.
KANTARDŽIĆ Ágnes csapatparancsnok
Fogadalomtétel November 10-e egy szép szombati nap volt. A 10 cserkésztörvényt gyakoroltam, hogy tudjam a próbáztatáson. Nagy izgalom töltött el, hogy megkapom-e a zöld kendőt. Eljött a bizonyítás ideje. Először az egynapos portya felszerelését kérdezték tőlem. Egy kis gondolkodás után elkezdtem sorolni: kulacs, csajka, élelem, víz, bicska, madzag, zsebkendő, tű, cérna, gyufa, elsősegély doboz. Megszereztem az első aláírást! Ezzel átjutottam az első állomáson, és mehettem a következőre. Itt a cserkészindulót és két népdalt kellett elénekelni. Ezt is sikerült teljesítenem. Jöhet a harmadik feladat. Itt a tisztelgést kellett bemutatnom, sípjeleket felismerni és a csapat névadójáról beszélni. Felemeltem tisztelgésre a kezem, elmondtam, hogy a nagycserkész három ujjal tiszteleg, vagyis a mutató-, középső- és gyűrűsujjal. Ezek emlékeztetnek kötelességteljesítésünkre Isten, hazánk és embertársaink iránt. A hüvelykujj ráhelyezve a
kisujjra jelképezi, hogy a nagyobb védi a kisebbet. A nemzetközi jelünk a liliom, ami a tisztaság jelképe. Itt is jól teljesítettem. Már három aláírásom volt! A következő feladatnál egy muzslyai cserkésztestvérem, Viki kérdezett. A 10 cserkésztörvényt kellett elmondani. Még egy aláírással közelebb kerültem a célhoz. Ezután az útjelek következtek. A legvégén pedig Zoli atya beszélgetett velem a cserkészetről, arról kérdezett melyik törvényt a legnehezebb betartanom, beszéltünk a jótettről. Ez nagyon jól esett. Miután mindannyian sikeresen átmentünk a próbáztatáson, következett a fogadalomtétel. „...híven teljesítem kötelességeimet, amelyekkel Istennek, hazámnak és embertársaimnak tartozom. Minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek. Ismerem a cserkésztörvényt, és azt mindenkor megtartom.” A fogadalom tétel elhangzása után megkaptam a zöld kendőt!
TELEKI Krisztián, Kobra őrs
3/2012
András-napi alkotóház November 24-e egy szép szombati reggel volt. Nyolc óra előtt érkezett egy busz muzslyai cserkészekkel, akikhez mi is csatlakoztunk. Úticélunk Kishegyes volt. Itt a helyi csapat névadója, Szent András tiszteletére rendezett egész napos programmal várták a vendégeket. Amikor odaértünk, egy nagy meleg teremben fogadtak bennünket. Bejelentkeztünk. Miután megérkezett a másik busz is megtörtént a megnyitó és kezdetét vette az egész napos program. A nap folyamán tudtunk agyagozni, csuhézni, nemezelni, szalmából koszorút és díszeket alkotni, képeslapot készíteni. Az alkotóházban részt vettek még topolyai, királyhalmi, kispiaci, szabadkai, bajmoki, kelebiai, muzslyai és a házigazda kishegyesi cserkésztestvéreink. Jól éreztük magunkat, csak azt sajnálom, hogy este 7-kor már indultunk haza és így kihagytuk a tábortüzet. Nekem nagyon tetszett a program, jó volt a tábori barátaimmal újra találkozni és új cserkészeket megismerni. Remélem legközelebb is megyünk hasonló rendezvényekre. SKÁPIK Krisztián, Farkas őrs Nyáron a kishegyesi cserkészektől meghívást kaptunk a táborukba. Temerinből 14 gyerek ment a csapatparancsnok vezetésével. A tíznapos táborban körülbelül 80 cserkész sátrazott. Minden reggel sípszóra ébredtünk a Velker tanyán. Reggeli torna, mosakodás, reggeli, majd zászlófelvonás következett. Ekkor ismertették velünk a napi programot, és már kezdődtek is a foglalkozások. Sokat játszottunk, tanultunk új dolgokat pl. népdalokat, azt hogy hogyan kell faágakból vállfát készíteni, etetőket építettünk a vadaknak, tájékozódást tanultunk... Volt
3/2012
TEMERINI HARANGSZÓ
30 éves szerzetesi szolgálat Temerinben
Abból az alkalomból, hogy Veréb val alapítója a Miasszonyunkról NeMária Gizella nővér (1950), a Mias�- vezett Bácskai Nővérek világi rendje szonyunkról Nevezett Bácskai Nővé- temerini közösségének. rek társulatának tagjaként 30 éve vég• Mióta él a tisztelendő nővérek zi odaadó, önfeláldozó, áldozatkész között? – kérdezte a riporter. szolgálatát a temerini hívek körében, – Tizenöt éves korom óta, tehát a a Temerini Újság összeálnyolcosztályos iskola belítást készített a nővérrel fejezése után léptem be a – aki szerzetesi életének tisztelendő nővérekhez. nagyobb részét, legszebb • Miért választotta éveit az itteni híveknek ezt a hívatást? szentelte – folytatott és le– Úgy éreztem, enközölt beszélgetésekből. gem a Jóisten hív. SzeVasárnap, október 14-e, retem az Egyházat, az a Temerinbe érkezés évimádságos életet, a gyefordulója jó alkalom volt rekeket. Valahogy azokarra, hogy a temerini hínak a buzgó asszonyokvek mindhárom szentminak a példája vonzott, sén köszönetet mondhas- Veréb M. Gizella nővér akik Jézus és az apostosanak a három évtizedes lok nyomában jártak, és hűséges helytállásért. nekik az Isten országa hirdetésében seEgy, szerzetesrendjének karizmá- gítségükre voltak. ját megélő tisztelendő nővér nagy ál• Hogyan került Temerinbe? dása a plébániai közösségnek. Munka– Főelöljáróim 1982. október 15időt nem ismerve Gizella nővér egész én helyeztek Temerinbe. Minket, szeréletét az imának és a napi ténykedést zeteseket az elöljárók helyeznek szolIsten dicsőségére és a hívek javára gálati helyünkre. szenteli. Sokrétű, gazdag tehetségek• Amikor idehelyezték, milyen kel ellátva, a plébániai élet különbö- feladatokkal bízták meg? – Nagyon szeretek a gyermekek ző terein fáradságot nem ismerve helyt áll. Fiala M. Ivánka tisztelendő anyá- között munkálkodni és kitüntetés volt
Nyári tábor
íjászkodás, különböző kézműves foglalkozások. Két alkalommal portyázni is voltunk. A tónál egy fahidat építettünk, a faluban pedig egy kötélhidat, melyeken át lehetett kelni. A napi program jól ki volt tervezve, alig jutott idő az ebédre. Délután folytatódtak a foglalkozások. Vacsora előtt mindig megmondták mi lesz a tábortűzi téma és arra készültünk színdarabbal, énekekkel, játékokkal. Vacsora után kezdődött a tábortűz. „Megrakják
a tüzet, mégis elaluszik...” minden este elhangozott ez a népdal, majd őrsönként mindenki előadta, amit készített. Ezt követően a zászlólevonásra mentünk. Este tizenegytől már csendes pihenő volt. Mindenki a hálózsákjában pihenhette ki a nap fáradalmait. Egyedül az éjjeli őrök voltak ébren. Örülök, hogy részt vehettem a táborban, mert szép volt és remélem, hogy jövőre is megszervezik. GYURÁKI Emma, Hóvirág őrs
11 számomra, hogy Temerinben is főként a hitoktatással bíztak meg, kijártam a telepi imaházba minden csoportban hitoktatni, és a plébániatemplomban is minden csoportot tanítottam. A vallási ünnepet a gyermekek közreműködésével szerveztem. Az Illés-napokat akkor még csak a templomon belül lehetett megünnepelni. A fiatalokat és gyermekeket népviseletbe öltöztetve énekekkel, szavalatokkal igyekeztem szebbé tenni a temerini nép fogadalmi napját. • Most milyen munkaköre van? – Az egyházközség területén, az evangéliumi tanácsokat követve, kisegítő lelkipásztori küldetésbe kapcsolódtam be. Részt vállalok a gyermekek vallásos nevelésében, a hitoktatásban. Nagy öröm volt számomra, amikor a rendszerváltás után visszakerülhettünk eredeti karizmánk gyakorlásához és az iskolában is újra taníthatunk. Szerzetesrendünk ugyanis tanító rend. Eredetileg a szerzetünk neve is így szólt: Kalocsai Iskolanővérek Társulata. Lelkipásztori kisegítőként is működök, sokszor mint imádságos hátvéd. • Temerinben nincs másik tisztelendő nővér, egyedül dolgozik? – Jelenleg a Társulat részéről egyedül vagyok. A Miasszonyunkról Nevezett Bácskai Nővérek világi rendjének tagjai a munkatársaim. Hálás vagyok a jó Istennek, mert nagy segítséget jelentenek nekem, hiszen megrokkant egészségemmel már sok mindent nem tudok elvégezni. Önzetlenül és szeretettel mellettem állnak, ki-ki tehetségéhez mérten kapcsolódik be a plébániai életbe. Míg egészsége megengedte Gizella nővér dolgozott az egyházközségi irodában, elvégzem a sekrestyési teendőket, igyekezett a ministránsokat is nevelni. Részt vállalt a temerini és az újvidéki római katolikus rádióműsor készítésében, munkatársként feladatot vállalt a Temerini Harangszó előkészítésében és sajtótudósítóként is tevékenykedett. Ezen kívül mosott, főzött, takarított, bevásárolt stb. Mindezért hála és köszönet neki, az Úr kegyelme erősítse továbbra is szerzetesi életében, adjon neki kitartást a mindennapi keresztek hordozásához és a Mindenható bőséges áldása kísérje!
12
TEMERINI HARANGSZÓ
Doroszló a mi Csíksomlyónk
A helyes Mária-tiszteletről beszélt Erdő Péter a doroszlói nagybúcsún A Délvidék Csíksomlyójaként emlegetett Doroszlón szeptember 7-től 9-ig zajlott a Kisboldogasszony-napi nagybúcsú. Az egész Vajdaságból érkeztek ide zarándokok az ünnepre, szép számban voltak jelen a hordozható Mária-szobrok és az ezeket hordozó Mária lányok is. Az idei búcsú fővendége Erdő Péter bíboros volt, aki Pénzes János szabadkai megyéspüspök meghívására utazott a délvidéki magyarság legnagyobb búcsújáró helyére. Szeptember 7-én délután találkoztak a szabadkai Mária Rádió imacsoportjainak tagjai. Palatinus István atya, a Mária Rádió igazgatója köszöntötte az imacsoportokat és rövid elmélkedést tartott a Rózsafüzér fontosságáról, majd Petri Erika műsorszerkesztő szólaltatta meg az egyes csoportok tagjait. A közösen elmondott rózsafüzér ima után Kovács Csaba promóciós menedzser köszönte meg az imádkozóknak a segítséget, mert ezek az imacsoportok az ima és adományaik által is előremozdítják a Mária Rádió misszióját a Vajdaságban. Erdő Péter bíboros is méltatta a Mária Rádió munkáját: „…Tudom, hogy ezt a rádiót nagyon sokan hallgatják, és sokan éppen azért hallgatják, mert itt a Szűz Mária tiszteletnek is egy nyilvános – hallható – formájával találkoznak. Találkoznak azzal a katolikus hittel, amelyik nem szégyelli a Mária-tiszteletet. Amelyik nem szégyelli, hogy a rádióban imádkoznak. És ez kell!” A szeptember 8-án délelőtt bemutatott ünnepi szentmisén mondott be-
szédében Erdő Péter bíboros a Mária-tisztelet lényegéről szólt. Mint mondta, Kisboldogasszony ünnepén magyar Egyházunk ősidők óta felteszi magának a Mária-tisztelet alapvető kérdését. A felvilágosodás korában,
katolikus körökben is akadtak olyanok, akik szégyellni kezdték a Máriatisztelet külső megnyilvánulásait. Az 1700-as évek végén a kiváló pálos hitszónok, Alexovics Bazil így írt erről: „Némelyek azt ítélik, hogy elég Máriát csupán csak külső tisztelettel illetni. Ezek küldenek ugyan naponként bizonyos imádságokat Máriához, böjtölnek tiszteletére, látogatják képeit, oltárait (…), de arról, hogy Mária nyomdoki-
3/2012 ban járjanak, Mária erkölcseit kövessék, Mária életét maguk életével kiábrázolják, éppen nem gondolkodnak. (…) Mások, főképpen akik mostanság bölcseknek, tanultaknak, az ájtatosság dolgában illuminátusoknak, felderült eszűeknek tartják magokat, azt pattogják, hogy Máriához csak belső tiszteletet kell mutatni”, becsülni kell őt, szeretni kell őt, követni kell az ő erkölcseit, utánozni kell jámbor életét. Egyébiránt hozzá imádkozni, tiszteletére böjtölni, képeit, oltárait áhítatosan látogatni hiábavaló és szükségtelen. Beszédében Erdő Péter emlékeztetett arra is, hogy októberben megkezdődik a hit éve. Ahogyan Mária-tiszteletünknek öntudatosnak, cselekvőnek, bátornak kell lennie, ugyanúgy öntudatosnak kell lennünk hitünk megvallásában és a hit szerinti életben is. Istennek és önmagunknak tartozunk azzal, hogy lelkiismeretesen megismerjük a katolikus hit alapjait, a Katolikus Egyház Katekizmusát, vagy legalább annak rövid összefoglalását. Mindebben Szűz Mária és a Szent Család legyen példaképünk. Ehhez az élethez, állapotbeli kötelezettségeink vállalásához kérjük Mária közbenjárását. Szeptember 9-én, vasárnap került sor az ifjúsági búcsúra. A 14 órakor kezdődő esemény keretében előadás hangzott el a felelős szülőség, természetes családtervezés témájában, amit beszélgetés és játék követett, majd szentmise és koncert zárta a napot, és egyben az idei doroszlói nagybúcsút.
A telepi imacsoport tagjai
MK
3/2012
TEMERINI HARANGSZÓ
Temerinben járt a Feltámadási menet Városunk az idén ötödik alkalommal fogadta a Feltámadási menetet és jelvényt (ami egy Árpád-kori motívumú „szárnyas kereszt”). Az eddigiektől eltérően nem a húsvét utáni időszakban, hanem később, augusztus 25-ére érkezett a zarándoklat. A vasárnapi 10 órai nagymisén volt a Feltámadási menet méltatása. Mi eddig minden évben tűztünk szalagot a jelvényre közösségünk üzenetével. Az idén a Boldog Gizella kézimunka szakkör készítette a szalagot, rajta Pio atya egyik gondolatának kezdősora, idomítva az idei Feltámadási menet alapgondolatához, a felebarátaink iránti sérelmek kiengesztelésére „Ó, Urunk, múltunkra irgalmasságodat kérjük!” Tőlünk az óbecseiek vették át a jelvényt és viszik tovább. A Feltámadási menetet a 2004. évi magyarországi népszavazás szomorú eredménye utáni tenni akarás hozta létre. A Balaton-parti Zamárdi üdülőhelyen határozták el, hogy egy
kárpát-medencei zarándoklattal kell tudtul adni azt, hogy a magyarság elválaszthatatlanul egységes. Az idén a Feltámadási menet lebonyolításában és kihangsúlyozott eszmeiségében is megújult. A négy ágon haladó kb. 3000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól most már Krisztus király napjáig (adventig) tartott, és ugyanúgy, mint eddig, áthaladt minden kárpát-medencei utódállamon, azzal változtatással, hogy csak szombatokon és vasárnapokon halad. Ily módon jutottak Csíksomlyóra a feltámadási jelvények, majd az ünnepi nagymisét követően találkoztak. Ez után a Feltámadási menet mind a négy ágat visszafordult nyugatra, hogy most már Csíksomlyó kegyelmével és üzenetével haladjon tovább a Kárpát-medencében, mígnem Krisztus király ünnepén a négy ág újra találkozott a Kárpát-medence nyugati pontján, Sopronban.
28 lépcső
A lateráni épületegyüttes adott otthont, székhelyet és főtemplomot a pápáknak, mielőtt Avignonba, majd pedig a Vatikán területére tették át székhelyüket. Az itt található épületek és a bennük felhalmozódott felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű műkincs révén méltán váltak a mai Rómát felkereső hívők, művészek és művészetkedvelő turisták zarándokhelyévé. Maga a Lateráni épületcsoport – amely a középkorban még nagyobb terjedelmű volt – a tér déli részén a Battisteróval kezdődik, majd a főtemplom oldalhajójának árkádsoros bejárata után a pápai palota következik; a bazilika főhomlokzata a palota mögötti túlsó térre néz. A Lateráni Szent János-bazilikafőhomlokzatától északra, a Porta S. Giovanni tágas terén külön épület rejti a régi lateráni palota maradvá-
13
Szent Cecília tisztelete
Szent Cecíliának az egyházi zene, zenészek, énekesek és zenekedvelők védőszentjének ünnepét az idén vasárnap, november 25-én, Krisztus Király ünnepén tartották Temerinben. Az Úr dicsősségére és Szent Cecilia tiszteletére a 10 órai nagymisét a községben működő katolikus töltődésű ének és zenekarok közös éneklése, zenélése tette felemelővé. Igazi lelki élményt nyújtottak a résztvevők: a templomi Szent Cecília énekkar, az Őszi rózsa nyugdíjas kórus, a Férfi Dalárda, a Juventus ifjúsági énekkar, a Gaudeamus gyermekénekkar melyet a Dávid csillagai zenekar kísért, valamint a Fúvószenekar. A közös kép a hátsó borítólapon a szentmise után készült.
nyát, a „Szent Lépcsőt” és a pápák egykori házi kápolnáját. A Scala Santa a hagyomány szerint az a márványlépcső, melyen Krisztust Pilátus elé vezették, és amelyet Constantinus anyja, Heléna császárné hozatott Rómába, de csak 845-ben állították fel a mai helyén. A lépcső 28 fokát faburkolat borítja, a bennük levő kristállyal fedett lyukak Krisztus vércseppjeinek helyét jelképezik. A látogatók csak térdepelve haladhatnak a lépcső felső fokáig. (Visszafelé már a kétoldali barokk lépcsőkön lehet lejönni.) A szent lépcső felett van a középkori pápai kápolna, a „Sancta Sanctorum”. Architrávja fölött büszke felirat: „Nincsen a világon ennél szentebb hely”. Csupán a véletlen műve, hogy a mi kálváriánkra vezető új lépcsőzetnek is 28 foka van. Megszentelése előtt elvégeztük a keresztúti ájtatosságot. Köszönet mindazokA „Szent Lépcsőn” a látogatók csak nak, akik szívük ügyének tekintik a kálvária rendben tartását. térdepelve haladhatnak
14
TEMERINI HARANGSZÓ
3/2012
Támogatóink
Ezúton mondunk hálás köszönetet lapunk támogatóinak, akik lehetővé tették a Temerini Harangszó karácsonyi számának megjelenését! ACCOUNT könyvelési iroda, tul. Sarok Magdolna Népfront u. 95., Tel.: 851-433 Agrofarma takarmánykészítő, tul. Hornyik Imre. Telefonszám: 844-782 Agrotem, tul. Vig Sándor Autoservis Artur, tul. Molnár Artur, Temerin, Bem u. 55. Battyáni András, Temerin Balázs Enterier asztalosüzem, tul. Balázs László, Baranyi Károly u. 15. Bozsó autófuvarozó, tul. Bozsó Zsolt. Tel.: 063/7763-335 Computer Enginiering, tul. Bús Attila. Tel.: 842-791 Csévári Róbert, Temerin DELORM Kft., tul. Sétáló Szilveszter. Tel.: 843-960 Elek Ferenc, Tanító u. 26. Elektrolux, tul. Pásztor István Tel.: 844-206, 063/873-4-806 El-Ka Kft., tul. Kaslik Béla, Rákóczi F. 189. Elmed Kft., tul. Szűcs Róbert, Csáki L. utca 1. Tel/fax: 844-767 Erdélyi Endre és családja, JNH u. 47, Tel/fax.: 842-441 Eureka, tul. Csernyák Krisztián, Október 23. u. 41 Farbar 1, tul. Erős Norbert, József Attila u. 12/6 Fontana, tul. Pápista József, Proletár u. 22. Gulyáscsárda, tul. Illés László Gumi Trans, tul. Nagy Imre, tel.: 063/581-963 Hofi-cuki, tul. Hoffman Árpád. Tel.: 021/844-669 Hoffmann szerviz, Hoffman Attila és Ferenc. Tel.: 844-150 Horváth Sándor aranyműves és családja Kabács Borászat, Temerin, Népfront u. 14.
Fontos tudnivalók A plébánia telefon- és faxszáma:
021/844-001 (üzenetrögzítő is) ***
Iroda: Az egyházközségi iroda hétfő és az
ünnepnapok kivételével munkanapokon 9–11 óráig, valamint az esti szentmisék után áll a hívek szolgálatára. ***
Miserend és egyházközségi hírek
Koperec Ferenc és családja, Temerin Kókai temetkezési vállalat tul. Kókai Péter. Tel.: 842-515 Krisztián József ügyvéd, Újvidéki u. 314, tel.: 063/511-411 Kurcinák Zoltán és családja Kossuth L. 13. Tel.: 844-115 Memorijal temetkezési vállalat, tul. Nagy Erika Merkur könyvelési iroda tul. Vegyelek Csaba és Katica. Tel.: 844-263 Miavecz Béla ügyvéd, Újvidék. Tel.: 064/667-8665 Miavecz Margitka ügyvéd, Temerin Papirus kereskedés, tul. Szűcs Béla. Tel.: 842-677 Paska magánkereskedés tul. Paska Oszkár, JNH u. 192. Perfekt könyvelési iroda, tul. Sánta Árpád Pince Caffe Bar, tul. Miavecz Róbert RTV szerviz, tul. Miavecz Pál, Újvidéki u. 397. TGT, tul. Kálmán Imre, Temerin. Tel.: 063/822-0-164 Tiszta gumijavító, tul. Tiszta János és Gábor. Tel.: 840-226 Tóth könyvelési iroda tul. Tóth Béla. Tel.: 841-251 Varga karosszérialakatos, tul. Varga Sándor, Bem utca Varga József borbély, Népfront u. 6. Vegyelek Agrár, tul. Vegyelek Csongor, tel.: 843-155, 844-263 Vindulo Borászat, tul. Dujmovics László *** Külön köszönetet mondunk a Zsúnyi-Szilák Földműves Szövetkezetnek, valamint Zsúnyi Jánosnak és Ilonának lapunk Illés-napi száma megjelentetése önzetlen támogatásáért! minden csütörtökön a Temerini Újságban ***
Magyar Katolikus Rádió az interneten a www.katolikusradio.hu webcímen hallgatható ***
Temerini Rádió, 93,5 Mhz, minden szombaton reggel 8.00–8.30
Újvidéki Rádió, 90,5 Mhz, minden második vasárnap reggel 8.05–9.00 ***
Mária Rádió, 90,0 MHz, egész nap magyar, illetve horvát nyelvű műsor ***
A plébánia honlapja: http://www.plebania.temerin. info
Közösségi élet
Az idén is fogadtuk a feltámadási menet szárnyas keresztjét
Új tagja van a Miasszonyunk Világi Rendjének
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek az Illés-napi ünnepi szentmise oltárszolgálatával
A fúvósok, akik szívesen közreműködnek ünnepeinken
Krisztus király ünnepén a kertek és mezők terméseiből vittünk az oltár elé
2012-ben 62 keresztelés volt templomainkban
Táskaszentelés tanévkezdéskor
Az idén is megemlékeztünk mártírjainkról
Az Úr dicsősségére és Szent Cecília tiszteletére kórusaink közös éneklése tette felemelőbbé Krisztus király ünnepén a nagymisét
