9/12/12
08:56
Page 1
s 5
V
1
e
2
n
0
i
7
1
.
S
2
a
z
n
á
c
m
t
e
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
C
I S Z T E R C I
S
Z E N T
I
M R E
P
L É B Á N I A
Kedves Szentimrevárosiak!
A
világegyházat nagy izgalommal járja át a XVI. Benedek pápa által meghirdetett „HIT ÉVE”. Ennek két jeles jubileum is alkalmat kínál. A II. Vatikáni Zsinat éppen fél évszázada tárta ki ablakait a világra, és Boldog II. János Pál pápa a hitélet megújítására 20 esztendõvel ezelõtt adta ki a Katolikus Egyház Katekizmusát, mely a katolikus egyház minden püspökének részvételével készült, „hogy a hit szépségét és erejét minden katolikusnak bemutassa.” (II. János Pál pápa, Fidei depositum apostoli konstitució, 1992. X. 11.) Tematikus hit éve már volt a múlt századi katolicizmus történetében. Szent Péter és Pál apostol vértanúságának (1900 éves) jubileumáról emlékezett meg az egyház, VI. Pál pápa kérésére, 1967-ben. Ez az év több jó tapasztalattal szolgált a világ püspökeinek, hogy a hitet hitelesen és õszintén, személyesen és közösségben megerõsítsék. Ma XVI. Benedek pápa – érzékelve a világban történõ változásokat – a meghirdetett hit évével szeretné a katolicizmust megerõsíteni. „A hit kapuja” motu propriojában gondosan körbejárja a hit krízisének kérdéseit. (Lásd: A hit kapuja, Szent István Társulat, Budapest 2012)
Mi magunk is érzékeljük, hogy sokasodnak a feltett kérdések, mert egyre több alkalommal nem tudjuk megtalálni a megfelelõ választ életünk helyzeteiben. Szeretem elmondani, újra és újra megismételni, hogy van néhány alapvetõ könyv, aminek ott kell lennie a kezünk ügyében, és idõnként, különösen ha van bennünk kérdés, akkor neki kell látnunk megérteni! Az egyik a Szentírás, melyet mi, katolikusok nagyon felületesen ismerünk, pedig sokat forgatva megtalálhatjuk benne a választ az élet nagy kérdéseire. Mindenki annyit kap belõle lelke támogatására, ahányszor a kezébe veszi. A másik a Katolikus Egyház Katekizmusa (általános röviditése: KEK), ami rendszerezve, tárgymutató alapján segíti a tájékozódást a részletkérdések megértésében. Mi, szentimrések – a következõ év folyamán – minden arra fogékony testvérünknek, aki a hitét rendszerezetten és átfogóan szeretné megismerni – lehetõséget teremtünk, hogy megtalálja a számára elégséges megoldást. A hétköznapi szentmisék során reggel és este igyekszünk a katekizmus tartalmát megismertetni a jelenlévõkkel. A vasárnapi misékben is szeretnénk többet hivatkozni a KEK-re, hogy ösztönözzük megvételét, olvasását, tanulmányozását. A vasárnapi kateketikai levelekben is erre fogunk törekedni. Lelkipásztoraink és katekétáink egy olyan sorozattal lesznek segítségünkre, melyet érdemes összegyûjteni, megõrizni. Programok sora segít majd bennünket közelebb egy-egy témakör megértéséhez. Természetesen minden törekvés hiábavaló, ha az Önök kérdése nem találkozik a mi tanításunkkal. Kérem ezért, hogy tegyük fel azon kérdéseket, amelyekre választ várunk a
[email protected] címre! Ezekre írásban fogunk visszajelezni! Áldott, és a hitünk megújulásában gazdag munkaévet kívánok minden Testvéremnek!
IPOLY
ATYA
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
1
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
9/12/12
08:56
Page 2
H
a visszatekintek régészpályám kezdeteire, akkor azt mondhatom, szerencsém volt az indulással. Elôször is teljesült a vágyam, és az akkori nevén Országos Mûemléki Felügyelôségnek nevezett hivatalban kezdtem dolgozni, a dr. Entz Géza által vezetett Tudományos Osztályon. Már ez utóbbi tény is meghatározta egész késôbbi életemet, hiszen Tõle rengeteget tanultam, egyrészt a régészet-mûvészettörténet szakmából, másrészt emberi tartásból a fônöksége alatti 13 év alatt. Elsô önálló régészeti feladatul a bélapátfalvi ciszterci monostor megkeresését és feltárását adta nekem, ez bevezetett a ciszterci régészet, építészet,
Béla magyar király óhajával – 1137-ben át akartak települni Magyarországra. Az új kegyúr, IV. Lipót herceg a Heiligenkreuz-i apátságot nagy adományokkal támogatta, így a költözés elmaradt. II. Béla halála után fia és utódja, a 12 éves korában trónra lépô II. Géza teljesítette apja óhaját, amikor a pécsi püspökség területén, Tolna vármegyében, a Duna folyó közelében, királyi birtokon telepítette le a cisztereket. A középkori oklevelekben Cikador, Seek(Szék), Sekudvor (Székudvar) néven szerepel az apátság, amelyet 1242-ben a tatárok felégettek. Ideiglenes helyreállítása után 1347-bõl és 1382-bõl fennmaradt oklevelek
Az elsô magyar ciszterci monostor feltárása Á
S A T Á S O K
C
I K Á D O R B A N
B Á T A S Z É K I
G I M N A Z I S T Á K K A L
mûvészettörténet világába, megismerkedve a feloszlatott rend Magyarországon maradt és külföldön élô ciszterci atyáival. Bélapátfalvát követte a pásztói és a szentgotthárdi ciszterci monostor megkeresése, feltárása és azok romkertszerû bemutatása. Közben persze más feladatokat is kaptam, így például a zsámbéki premontrei rom hitelesítô ásatását, és a jáki bencés apátság kutatását. Az 1990-es évek elején dr. Zakar Polikárp generális apát egyre jobban sürgette, hogy keressem meg az elsô magyar ciszterci apátságot, az 1142-ben alapított Cikádort, hiszen mégis ez a magyar ciszterci élet gyökere. 1994 húsvétján találkoztunk Rómában, és a tôle ott kapott „anyagi javakkal” nekiindulhattam Cikádor megkeresésének. Magyarország elsô, a Boldogságos Szûz tiszteletére szentelt ciszterci apátságát II. Géza király alapította, a Bécs közelében fekvô Heiligenkreuz-i apátság leányegyházaként. A Heiligenkreuz-i apátságot III. Lipót ôrgróf hozta létre 1133-ban. Halála után (1136) fiai rivalizálása miatt az új monostor nem kapott kellô támogatást, ezért a ciszterciek – egyetértésben II. (Vak) 2
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
beszélnek a monostor újjáépítésérôl. Az utolsó ciszterci apátról 1416-ban hallunk. Zsigmond király 1420ban a törökök elôl menekülô szerémségi bencéseknek adta a cikádori monostort, akik 1478-ig éltek itt. Mátyás király 1478 körül birtokaival együtt egyesítette a szomszédos – ugyancsak királyi alapítású – bátai bencés apátsággal. Ezt követôen az eredeti Szék településnévhez kapcsolták a Báta nevet, ez magyarázza a Bátaszék szókapcsolatot. 1526-ban a helység közelében, a mohácsi síkon zajlott a tragikus kimenetelû csata. Evlia Cselebi török utazó 1663-as leírásából tudjuk, hogy I. Ferdinánd király néhány év múlva egy palánkot (cölöpös földerôdítményt) emeltetett Bátaszéken, amelyet Ibrahim pasa 1529-ben elfoglalt és lerombolt. A törökök bemsokára újjáépítették és 150 évig ültek a bátaszéki palánkvárban, amely magában foglalta a monostort is. 1687ben szabadult fel a muszlim uralom alól. A ciszterci rend nem jelentkezett az apátságért, ezért világi papok birtokába került, akik 1718-ban németeket telepítettek ide. A középkori ciszterci romok felhasználá-
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
9/12/12
08:56
Page 3
sával épült barokk templom 1741-ben készült el számukra. Ez a templom az 1800-as évek végén igen rossz állapotba került, ezért készült el helyette a mai, neogót stílusú plébániatemplom, melyet 1903-ban szenteltek fel. A sorozatos átépítések következtében eltûntek a középkori monostor maradványai, és a 19. században a tudósok hosszan vitatkoztak azon, hogy hol állhatott a cikádori ciszterci apátság? Békefi Remig apát úr, aki csodálatos monográfiát írt a cikádori monostorról, Bátaszéket jelölte meg az apátság helyéül, mivel egy 1470-es oklevél cikádori, másnéven széki monostorról beszél, amely Szék városában található. Mégis, a kutatás megkezdése elôtt nagy problémát jelentett számomra, hogy pontosan hol kezdjük a munkát. Az ásatásra készülôdésemmel egyidôben levelet kaptam Bátaszékrôl. Az ottani, II. Géza nevét viselô gimnázium fiatal, tudós igazgatója, Sümegi József keresett meg azzal a hírrel, hogy gyûjti a Cikádorra vonatkozó forrásokat: mintegy 40 oklevelet ismer, és a neogót templom építése idején megjelent helyi újságcikkek, visszaemlékezések birtokában van. Ez valóban mennybôl jött segítség volt. Mindent mérlegelve, együttesen úgy döntöttünk, hogy az ásatást a neogót plébánia templomtól északra, a templomkertben kell kezdenünk. Jól tettük, mert már az ásatás elsô évében, 1994 nyarán megtaláltuk a ciszterci apátsági templom részleteit, majd 1995 és 1996 nyarán a falak nagy felületeit kibányásztuk a barokk ráépítés és a közel 1,5 méteres török pusztítás rétegei alól, 2000-ben pedig megtörtént a középkori ciszterci templom teljes feltárása. Sümegi József igazgató, történész a szegedi egyetem középkori történészi tanszékét cserélte fel szülôföldje gimnáziumi posztjáért, és fejlesztette fel ezen iskolát Tolna megye egyik legjobb tanintézményévé. A történelem mellett latinra is oktatja nemcsak a város, hanem a megye érdeklôdô ifjúságát is. Ezt az ifjúságot az ásatás megkezdése elôtt tudatosan készítette fel a régészeti munkára, mert nem volt kétséges, hogy a cikádori monostort a II. Géza gimnázium ifjúsága fogja megtalálni és napvilágra hozni. Az ifjak körében óriási volt az érdeklôdés, ezért az igazgató úr pályázatot hirdetett, a pályázóknak vizsgázniuk kellett – a város és az apátság története mellett – a ciszterci építészetbôl, a megye talajtípusaiból, néprajzból, stb. A nyertes „gézások” azután brigádokba osztva, egy-egy lelkes tanár felügyelete mellett szorgoskodtak. Ha ideje engedte, akkor Sümegi igazgató is velünk volt, és lapátot, csákányt, vagy éppen spaklit ragadva segítette a munkát. Az egész város érdeklôdése mellett dolgoztunk, heti beszámolót kellett tartanom a városi televízióban és a helyi lapokban az eredményekrôl. Herendi János plébános és Bognár Jenô polgármester naponta érdeklôdött a munkák állásáról. A gimnazista munká-
sok elsôsorban nem a pénzért lelkesedtek (persze azért jól jött az a kis fizetség), hanem azon versengtek, hogy ki talál több török edénytöredéket, kályhaszemet, esetleg fém tárgyat. Megleltük az apátság falai alatt a ciszterciek elôtt már itt lévô Szék falu temetôjének néhány sírját. Minden „munkás” irigyelte azt az ügyes kezût, akit betanítottam, hogy segédkezzen a sírbontásban, rajzolásban. Nyugodtan írhatom, hogy közakarattal lettek a ciszterci falak láthatóak, és hogy a város közepén, a plébániatemplom mellett, romkertben mutassuk be a teljesen feltárt, és a ciszterci építészeti szabályoknak megfelelôen, latin kereszt formában, egyenes szentélyzáródással, keresztházzal épült templomot. A hozzá délrôl csatlakozó monostor épületeire ráépült az 1903-ban felszentelt plébánia templom. Igen nagy összefogással gyûlt össze a pénz a romkertre. Adott a Mûemléki Hivatal, nem csekély összeget nyertünk a Nemzeti Kulturális Alaptól, hozzájárult a város, és a ciszterci rend. Dr. Zakar Polikárp generális apát, majd zirci fôapát – aki végig figyelemmel kísérte az ásatási munkákat – meghívta az anyaapátság, Heiligenkreuz apátját és mûszaki munkatársát Bátaszékre. Bemutattuk nekik a helyreállítási terveket. Elnyertük tetszésüket, így az anyaapátság is támogatta a romkert kialakítását. Schönerné Pusztai Ilona mûemlékes építész készítette a terveket, a kivitelezô egy igen ügyes helyi cég lett. 2001. augusztus 17-én volt a romkert ünnepélyes átadása, Mayer Mihály pécsi püspök szentelte fel, és a ciszterci atyák mellett részt vett az ünnepségen dr. Zakar Polkárp fôapát is. Megtisztelt bennünket Gregor Henckel-Donnersmarck Heiligenkreuz-i apát, aki 21 ciszterci szerzetessel érkezett a leányapátságába. A bátaszékieknek igen nagy élmény volt a sok fehér-fekete ruhás szerzetes, akik „birtokba vették” a templomromot, és zengett a ciszterci zsolozsma dallama. A bátaszékiek azóta is gondosan vigyázzák a romkertet. Itt zajlik a virágvasárnapi barka- és búzaszentelés, itt gyújtják meg az ádventi gyertyákat. Innen indulnak a körmenetek, ünnepségek, esküvôk. Az iskola hagyománya, hogy évente megtartják II. Géza király koronázási ünnepségét, amikor a gimnazisták mellett a város lakói is beöltöznek a középkori ruhákba, és adják a királyi kíséretet. Minden évben megválasztják az esedékes királyt és a királynét, valamint a fô egyházi és világi méltóságokat a gimnázium tanulóiból, és végigvonulva a városon, a romkertben az „esztergomi érsek” királlyá koronázza II. Gézát. Erre az ünnepségre – ha tehetik – visszajönnek a hajdani ásatás munkásai, akik azóta már családot alapítottak.. DR
Írásunk szerzõje Sárospatakon született, ott érettségizett 1957-ben, majd 1962-ben az ELTE Bölcsészkarán, László Gyula professzor növendékeként szerzett régésztörténelem szakos tanári diplomát . Rövid Zala megyei kitérõ után 1964tol dolgozott a Mûemléki Felügyelõségen, 2000tõl nyugdíjasként is folytatta a jáki bencés apátság feltárását. 2002 óta a Mûemlékvédelem címû folyóirat fõszerkesztõje. Számos feltárás, kb. 30 templom kutatásán kívül egy középkori mezõváros – Pásztó – feltárása a bencés-ciszterci apátsággal, 11. századi üveghutával, gótikus iskolamesteri házzal kötõdik nevéhez. Kisdoktori disszertációja a Bodrogköz településtörténetérõl szólt, kandidátusi disszertációját a Nyugat-Dunántúl (Vas-Zala-Somogy megye Árpád-kori templomairól készítette. Szentimrevárosi kötõdése – a Ménesi úti Eötvös Kollégium lakójaként – az egyetemi évekbõl ered. Évtizedek óta a kerületben él.
. VALTER ILONA
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
3
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
lépcsõ
9/12/12
08:56
Page 4
ház
L
akóházak és lakóik: a következõ leírás a Bartók Béla úttól indulva sétaszerûen, a páratlan és páros oldal épületeit felváltva, térbeli elhelyezkedésük sorrendjében mutatja be. Az 1. és 2. számú épület a Bartók Béla út 39-bõl, ill. 41-bõl nyílik. Mindkettõ 1920 elõtt épült, a Bartók Béla út beépítéséhez igazodó négyemeletes bérház. Ménesi út 3. Lakóépület, un. „Riviéra-társasvilla” 1932-ben épült Münnich Aladár tervei szerint, modern stílusban. Ménesi út 7. Egyemeletes, manzárdtetõs, historizáló villa eredeti terméskõ támfallal és kerítéssel. Wigner Antal, Wigner Jenõ Nobel díjas fizikus édesapja építette 1912-ben, 1948-ban államosították. Ménesi út 9/a. Szabadon
Ménesi út 41., kertkapu részlet
Ménesi út 9/a.
Vincellérek nyomában A
M
É N E S I
/
Ú T
2 .
Ménesi út 41.
R É S Z
Ménesi út 7.
Cikkünk szerzõje mûvészettörténész. Családja 1913 óta él a Gellérthegyen, sok szállal kapcsolódva a Szentimrevároshoz. 2010 óta – egyéb feladatai mellett a Gellérthegyvédô Egyesület elnökeként is tevékeny. Tanulmányának elsõ részét a Lépcsõ elõzõ számában közöltük.
4
álló, egyemeletes, kontyolt nyeregtetõs, értékes neobarokk villa az 1920-as évek második felébõl. A páros oldalon a Bibó István Szakkollégium után (l. Vincellérek nyomában. A Ménesi út/1. rész. Lépcsõ 2012. Te deum 24.). Ménesi út 14-18. és késõbb Ménesi út 36. négy, helyi védelemre érdemes, a két világháború között épült jellegadó villa. Ménesi út 15. Kétemeletes, eredetileg neobarokk, a második világháborúban okozott sérülések után modern és neobarokk formákat ötvözõ formában helyreállított villa. Az 1930-as években Imrédy Béla lakott itt. Ménesi út 19. Egyemeletes villa. Schulek Frigyes a maga és veje, Krompecher Ödön, a rákkutatás úttörõje számára építette. Ménesi út 21. Kétemeletes villa. 1908-ban L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
Saxlehner Andrásnak, a Buda környéki keserûvízforrások felfedezõjének, és az innen származó Hunyadi János keserûvízzel nagy nemzetközi hírnévre szert tett hasznosítójának leszármazottjai számára épült. A tekintélyes méretû villa a lazaristák rendházával szemben, 1350 négyszögöles, 36 õsfát számláló park felsõ részén helyezkedik el. (l. Vincellérek nyomában. A Ménesi út/1. rész. Lépcsõ 2012. Te deum 23.) Kerítése értékes, az épülettel egykorú. Ménesi út 33. (Bejárat a Balog Tihamér utcából) Jellegzetes, két világháború közötti, egyemeletes, középszalonos neobarokk polgári villa. Ménesi út 41. Kétemeletes, egykori polgári villa, igényes kõlábazatú kovácsoltvas kerítéssel, ill. fedett bejárattal. A kerítés falában elhelyezett kõtábla szerint tervezte Sós Aladár (1887–1975), kivitelezte Barta Károly. Jó színvonalú, kovácsoltvas kerítése és kapui a budapesti Sima Sándor épület-és mûlakatos cégének munkája. (Sós Aladár építész, baloldali társadalomtudós és publicista, Jakab Dezsõ építész veje és az 1920-as évektõl társa, számos budai lakóépület tervezõje, ezek között van a közelben fekvõ Himfy u.12./ Móricz Zsigmond körtér 4. alatti, hatemeletes lakóház is.) Ménesi út 49. A Szüret utcai keresztezõdésben lévõ, eredetileg egyemeletes, Medgyaszay István által épített, késõbb kétemeletesre bõvített villa az államosításig Térfi Béla – a második Bethlen-kormány tárca nélküli minisztere, neves filatelista – tulajdona. Az 1960-as évek elejétõl haláláig itt élt Vayer Lajos mûvészettörténész professzor, egykori Eötvös kollégista és fia, Vayer Tamás díszlettervezõ. A ház kertjének Szüret utcai sarkán a hetvenes évekig állt az a téglából és kõbõl gondosan megépített, baldachinos védõ-
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
9/12/12
08:56
Page 5
tetõvel ellátott – eredetileg a miniszteri lakóval kapcsolatban létesített – rendõrposzt, amelyet az 1950-es évektõl mintegy három évtizeden keresztül az Emmausz kápolna (lásd Ménesi út 57/A) kántora (Bodor Katalin, Ivelda nõvér) az úrnapi körmenetek alkalmával, virágokkal gazdagon díszített oltárrá alakított át. A Szt. Imre plébániatemplomból induló, az ötvenes és hatvanas években nagy tömeget megmozgató körmenet útvonala ugyanis Villányi út – Szüret utca – Ménesi út – Esze Tamás utca (ma Balogh lejtõ) útvonalat bejárva éppen itt fordult vissza a templom felé. Ménesi út 51. 1940 körül épült egyemeletes lakóház értékes, egykorú kerítéssel és bejárattal, kovácsoltvas erkélykorláttal. Ménesi út 62. Egyemeletes polgári villa, építette Dr. Straub Miklós és neje 1929-ben. Tervezte: Ozalid Kunstädter okleveles építész, Thiergärtner és Stöhr Részvénytársaság Budapest. Kivitelezõk: Littke és Tóth okl. építészek Építõ Ipari Vállalata. Mé-
Ménesi út 49., Úrnapi körmenetre készen
ti József hercegprímás közvetlen támogatását élvezve Emmausz néven kápolnává alakította. A kápolna körül az 1950-es és 60-as években a Gellérthegy keresztény középosztályát a kultuszon keresztül megjelenítõ, erõteljes hitélet alakult ki (l. még Ménesi út 49.). Ménesi út 57/B. Medgyaszay István 1921-ben saját maga számára épített villája, amelyben veje, Barta Zoltán festõmûvész az építész emlékét ápoló magánmúzeumot rendezett be. Ménesi út 61. A lejtõ felõl kétemeletes, a hegy felõl egyemeletes neobarokk villa. Épült 1930 körül. Nagyméretû kertjébe az 1970es években két szövetkezeti társasház épült. A telek kovácsoltvas kerítése, lábazatával együtt eredeti. Ménesi út 63-65. Kétemeletes villa. Az épületet az 1920-as években Ifj. Zsigmondy Jenõ ügyvéd, teniszbajnok vásárolta meg. Veje, Molnár-C. Pál az épületet mûteremmel bõvítette. Ma a leszármazottai által vezetett Molnár-C. Pál Mûterem és Lakásmúzeum mûködik benne. Ménesi út 70. A Herz szalámigyár vezérigazgatójának a lejtõ (Köbölkút út) felõl, 1916ban, neobarokk stílusban, a két világháború között épült egyemeletes villája. Téglaoszlopos, vastag mészkõlapokkal fedett téglalábazatú, lándzsás kialakítású vaskerítése eredeti, formájában megegyezik a Ménesi út 11-13 (Eötvös József Kollégium) kerítésével. Fõvárosi védelem alatt áll. Ménesi út 71. Életének utolsó szakaszában itt élt Somlay Artúr színmûvész és öngyilkosságát ebben a házban követte el 1951-ben. 1955-tõl a közelmúltig Karinthy Ferenc és családja, majd halála után felesége által lakott. Az 1930-as években épült egyemeletes villaépület. Felújítás után részleges homlokzati átalakítás történt 2009-ben. Ménesi út 75. Vitéz Szathmáry Zoltán orvos, egyetemi c. rk. tanár, a Bábaképzõ intézet igazgatója számára épült kétemeletes villa 1941-42-ben ifj. Lechner Jenõ
Források és irodalom az 1–2. közleményhez: CSILLAG Péter, DR. HORVÁTH László, HORVÁTH Péter és HORVÁTHNÉ FEJES Ágnes, KAMPÓS Jenõ, KARINTHY Márton KOSTKA SCHULEK Veronika, MÁTYÁSFALVI János és TORNAI Endre személyes közlései; JANKOVICS NORBERT: A gellérthegyi villák és lakóépületek mûemléki inventarizációja. Kézirat. Készült a Gellérthegyvédõ Egyesület megbízásából, 2010.; Emmausz kápolna, Historia domus; Budapest térképek: 1884, 1903, 1923/1927. HALÁSZ Imre, Egy letûnt nemzedék. (Huszonnegyedik közlemény) Kerkápoly Károly, Nyugat, 1911. 22. szám; Ki kicsoda 1938., 1940. Budapest lexikon, II. (L–Z), BERZA László (fõszerk.), 2., bõv. kiad., Bp., 1993, 129; FERKAI András, Buda építészete a két világháború között. MTA Mûvészettörténeti Kutatóintézet, 1995. 193–195.
Ménesi út 57/a.
nesi út 53-55. Az 1920-as, 30-as években épült jellegzetes Gellért-hegyi helyi védelemre érdemes két villa. Ménesi út 66. Az 1920-as években épült a hegy felõl földszintes, a lejtõ irányában egy emeletes, értékes, magas tetõs villa. Ménesi út 57/A. Sándor Károly építészmérnök-építõmester számára készült kétemeletes, lapos tetõs villa, valószínûleg a lakóház teljes berendezését is megtervezõ Rákos Pál építésziparmûvész tervei szerint 1941-ben. Az építészeti iroda célját szolgáló alagsori helyiségeit a tulajdonos felajánlása alapján 1948-ban a ciszterci rend, MindszenL
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
5
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
9/12/12
08:56
Page 6
vhez képest leegyszerûsített formákkal 1953-ban épült egylakásos, földszintes villa. A villa telkét a vele szomszédos, 1940-es évek elsõ felében épült kollégium (Ménesi út 92-94.) addig mûködõ sportpályája helyén alakították ki. Ménesi út 98. Tiszti lakásoknak épült kétemeletes modern épület a Honvédelmi Minisztérium megbízásából az 1940-es évek elsõ felében. Ménesi út 100. Földszintes polgári villa a két világháború közti idõszakból. Ménesi út 102. Két emeletes társasház modern stílusban, 1940-es évekbõl. Eredeti kerítése és az Alsóhegy útra forduló kõtámfala zárja a Ménesi út páros oldalát. Ménesi út 87. Dr. Lechner
DÉRY Attila: Házak, emlékek, alkotók. Építészettörténeti séta a Szentimrevárosban és környékén. Szentimrevárosi Egyesület, 1999.; PAIS DEZSÕ, A Horváth Jánossal társalkodó Pais Dezsõ, avagy tükörcserepek egy ötvennégy esztendõ együttlét emlékeibõl, Irodalomismeret, 2002, 3–4.
Ménesi út 57/a., Emmausz kápolna.
szám, 73.; VINCENCIA nõvér, Vincés nõvérek hazánkban. Száz éves a magyar rendtartomány. Új Ember. 2005. LXI.
Ménesi út 70.
Ménesi út 75.
évf. 39. (2980.) szeptember 25.; BIZZER István: A Szent Imre-kultusz és a modern magyar szakrális mûvészet 1930–1950 között. In. Szent Imre 1000 éve Tanulmányok Szent Imre tiszteletére születésének 1000. évfordulója alkalmából. Székesfehérvár 2007. 158–175.; SÜLE ÁGNES Katalin: Az Eötvös Collegium épülete. In: Lustrum. Ed.: László HORVÁTH et al. Typotex Kiadó-Eötvös Collegium Budapest 2011. 1137–1145.; ENTZ Géza, Ménesi út. Lexikon címszó. In.:
tervei szerint. Ménesi út 77. Bozsik József válogatott futballista és olimpikon 1960-as években épült egyemeletes villája. Ménesi út 79. Mészáros Ági színmûvésznõ 1950-es években épült kétemeletes villája. Ménesi út 96. Finály István budapesti fõügyész megbízásából Virágh Pál tervei szerint, az eredeti ter-
BARTÓK István, CSÖRSZ RUMEN István, JANKOVICS József, SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza (szerk.), Magyar Mûvelõdéstörténeti Lexikon LX. rec.iti, Budapest 2011. 148–152. Warga László. Magyar Életrajzi Lexikon; Ilich Ramírez Sanchezrõl: http://en.wikipedia.org/wiki/Carlos_the_Jackal. Sós Aladárról: GAZDA István: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/nyugat_1920–1718.html
Ménesi út 71., Karinthy-villa
6
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
Jenõné számára épült az Alsóhegy út sarkán 1935ben. Egyemeletes modern bérvilla. Tervezte Dr. Lechner Jenõ (1878-1962). Eredeti terméskõ lábazatú, vasrácsos betétû kerítéssel. ENTZ GÉZA ANTAL
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
9/12/12
08:57
Page 7
K
õrzi a hagyományt, változatos témaköröket napirendre tûzve, most például: x Pázmándy István egyetemi lelkész és diák munkatársa elõadása a Lelkészség jelenlegi mûködésérõl, x Placid atya elõadása Bulányi György piarista atya tevékenységérõl, x Placid atya elõadása a Gulagról, élete alakulásáról, x Az iszlám vallás ismertetése, x Antiszemitizmus Magyarországon? A Népszabadság cikkének cáfolata,
ik azok a Kongósok, akik negyedévente egyszer, ezen idõszak utolsó hónapjának elsõ szerdáján összejönnek a Szt. Imre házban? Õsz hajú, hajlotthátú férfiak, akik közel hét évtizeddel ezelõtt a Mûegyetem hallgatóinak soraiból találtak egymásra, mint a Mária Kongregáció lelkes tagjai. Akkor alakult meg az Egyetemi Lelkészség Szabó József jezsuita vezetésével. Õ becézett bennünket Kongósoknak, ami azon idõkben célszerû fedõnévnek is bizonyult.
Õ becézett bennünket kongósoknak E
G Y
H O S S Z Ú
B A R Á T S Á G
R Ö V I D
T Ö R T É N E T E
Néhány éven belül a lelkészséget azonban kitiltották az egyetem épületébõl és a lelkes kongreganisták a jezsuita rendházban tudtak találkozni. Vasárnapi szentmisét továbbra is a pálosok Sziklakápolnájában hallgattunk és összejöveteleinken – a kongregációs hagyományoknaknak megfelelõen váltakozva – egy-egy diáktársunk tartott rövid elõadást az elõzõleg közösen választott témában. Ki ne emlékezne közülünk azokra a boldog napokra, melyeket a kongósok a Balatonon tölthettek együtt. Az erdei oltáron páterünk mondta a 7 órai szentmiséket. A közös vitorlástúrákon huszan is betöltöttük 20 m2-es hajónkat, ahol a kiváló rajzmûvész, Márton Lajos bácsi is megtisztelte társaságunkat. Majd megérkeztek a vallásüldözés évei, a szerzetesek kálváriája, melynek során Szabó páter is börtönbe került. Néhány kongregációs társunk szintén koncepciós per áldozata lett, másokat kizártak a hallgatók soraiból. (Késõbb mindannyian elvégezték az egyetemet és kiváló mérnökök lettek.) Szabó páter a börtönbõl való szabadulása után ismét megkereste kongreganista híveit és hamarosan azon a plébánián, ahol káplánként szolgált, összehozta volt kongósait. Mintegy negyvenöten lehettünk a ház nagytermében, felújítva az elõadássorozatot, amelyet kényszerûségbõl évekig nélkülöztünk. Szabó páter élete végéig, 92 éves koráig lelkiatyja volt fiainak. Utolsó éveiben hûségesen látogattuk a pilisvörösvári szociális otthonban. Összejöveteleinket azóta is megtartjuk, sajnos erõsen megfogyatkozott létszámban, immár a Szt. Imre házban, plébánosunk vendégszeretetével. A kis csoport
x A 2011. októberi, Assisiben tartott ökumenikus találkozó ismertetése. És így tovább. Legközelebb december elsõ szerdáján, 10 órakor találkozunk, amelyre szeretettel várunk minden érdeklõdõt. Egy kis kongós – 71 évvel ezelõtt
vers mindenkinek Lépcsõ az égbe Ami a fényen és árnyékon túli utakon vezet, csak némaság lehet... Ezen járunk... Ezeken az utakon: egyre feljebb; egészen az ég felé... Lépcsõrõl, lépcsõre!
MOLDOVÁNYI EDE
DENCSIK LÁSZLÓ
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
7
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
lépcsõ
9/12/12
08:57
Page 8
ima
I
fjúkoromban úgy tanultam, hogy „ha házibulit szervezel, akkor nem neked kell jól érezned magad, hanem a többieknek”. Ez az elsõre talán meglepõ állítás mély bölcsességet hordoz, de nem ezért idézem. Hanem ez jutott eszembe amikor felkérést kaptam a hatodik Szentimrés nagytábor összefoglalására. Fõszervezõként bizonyos, hogy sajátos nézõpontból láttam, éltem át ezt a közösségformáló, csodás eseményt. Ennek ellenére engedtessék meg, hogy elmondjam élményeimet.
Írásunk szerzõje születése óta Szentimrés, Kállay Emil atya szárnyai alatt nõtt fel: ministráns, majd ministráns vezetõ lett s feleségével, Stahl Kingával együtt kapcsolódott be a kisközösségek életébe.
kiegészült az altáborvezetõk körével, és a mottó kiválasztása után, a hónap közepén meghirdettük a tábort. Pályázatokat írtunk, és egyre izgatottabban készültünk az altábori programokra. Húsvétra logónk is lett, és szépen szaporodtak a jelentkezõk. És ez volt az elsõ kézzelfogható csoda. A megcélzott 260 fõ igen nagy kihívásnak tûnt, hiszen jócskán túlszárnyalta az eddigi táborok létszámát. De a várt május végi roham helyett a jelentkezések folyamatosan érkeztek, és ez jelezte, hogy mindenki fontosnak tartja, számít rá, s hajlandó
Tartóra helyezett mécses S Z I N T ' 1 2
Három leánygyermek édesapja. Erõsáramú villamosmérnök; zártpályás vasúti rendszerek irányításával foglalkozik. A Szentimrevárosi Egyesület alapító tagja, és az Evangelizációs Szakosztály keretében a szentimrés levelezési lista moderátora.
8
–
E G Y E S
S Z Á M
E L S Õ
S Z E M É L Y B E N
A tábor július 26-án, csütörtökön reggel nyitotta meg kapuját, de az elõkészületek már jóval korábban megkezdõdtek. És itt nem arra gondolok, hogy tizenegyen már egy nappal elõbb a helyszínre érkeztünk, és megpróbáltunk mindent úgy elrendezni, hogy az érkezõket torlódások nélkül fogadhassuk. Nem, a felkérés már 2011. szeptember elején elhangzott, és az õsz a tábor tervezgetésével, a megfelelõ helyszín felderítésével telt. Karácsonykor már az utolsó simításokat végeztük a szerzõdésen, és vízkeresztkor elutaltuk a foglalót. A SZINTezõk kezdeti 8 fõs csapata februárra L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
az elõleg befizetésével elkötelezni magát. Ezt szerettük volna a tábornyitón megköszönni néhány mérföldkõnek számító jelentkezõ név szerinti felköszöntésével. A készülõdés fontos mozzanata volt az Ipoly atya által felvázolt lelki ív korosztályonkénti tartalommal való megtöltése. A tábor négy napja alatt Jézus életének három meghatározó városát – Betlehemet, Názáretet és Jeruzsálemet – szerettük volna lélekben bejárni. Az elõkészítõ találkozókon sokat tanultunk egymástól, ötleteket merítettünk a többiek gondolataiból, és na-
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
9/12/12
08:57
Page 9
gyon-nagyon szerettük volna ezt az örömöt már mindenkivel megosztani. A készülõdés – és késõbb az egész lebonyolítás – így vált csapatmunkává. A rengeteg apró, megoldandó feladat, a sátortól az étkezési jegyekig mind felelõsre talált, és ki-ki a legjobbat hozta ki magából. Ezért éreztem méltatlannak, és szeretném e sorok közt is továbbhárítani a zárómisén kapott köszöntést. Nem az
gok vagyunk. Elég talán csak a zárómûsorra utalni, hiszen szombat este minden korosztály megcsillantotta talentumait. Ez jótékonyan feledtette a négy túrós gombóc böjtjét is! Mert nem volt minden tökéletes, de az események gördülékenyen követték egymást. Olyannyira, hogy magam is önfeledtem merülhettem bele korosztályos altáborunk összejöveteleibe, a sportnapba, a fakultáció-
én érdemem, hanem a többiek fáradhatatlan munkáját dicsérte e siker. Mialatt a sátorbéli köszönõ szavakat hallgattam, a keresztút 8. állomása jutott eszembe, de a „sirassátok” helyett: magatokat és fiaitokat ünnepeljétek! Hiszen a SZINT az egész szentimrés közösség érdeme. Merítsünk ebbõl erõt a jövõben is, és ha ez megvalósul, akkor megérte! A programok és a köztes idõk valóban alkalmat biztosítottak egymás megismerésére és a kapcsolati háló szövögetésére. Ez elvezethet annak felismerésére, hogy mennyire gazda-
ba és a zsinatba. A hajnali misék és az egész tábor fegyelmezettsége pedig jelet hagyott. Azt hiszem, ez a legfontosabb! Betöltöttük, amire szánva vagyunk – jel szerepünket, mint a tartóra helyezett mécses.
A képeket Pataki György készítette.
MERGL K. ATTILA
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
9
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
páros
9/12/12
08:57
Page 10
oldal
Van két közös tulajdonságunk, melyek elsõ hallásra szinte mindenkit meglepnek: mindketten Jászárokszálláson nõttünk fel és mindkettõnk családi neve Csikós. Öt éve vagyunk házasok és ugyanennyi ideje „szentimrések”. Azóta életünk meghatározó részévé vált ez a templom, a plébánia, az itteni emberek, testvérek. A Jóisten kegyelmébõl két gyönyörû gyermekünk született, Máté (4) és Péter (2). Hisszük, hogy nem csak azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne, hanem azért is, hogy karnyújtásnyi körben jobbá tegyük azt.
Felnõttként döntöttünk egymás, majd Isten mellett B
E M U T A T K O Z I K
10
A
C
S I K Ó S
H Á Z A S P Á R
Éva Gyermekként szülõvárosomban kaptam meg a keresztség, az eucharisztia és a bérmálás szentségét. Hitemre és életemre nagy hatással voltak a városban szolgáló szerzetesnõvérek. Vezetõjük, Dalma nõvér nemcsak a Jóisten, de a zene és ének szeretetére is megtanított. Õ pótolta számomra anyai nagymamámat, akit korai halála miatt nem ismerhettem. Unokatestvéremmel szinte hazajártunk az Édesanyám szülõháza melletti kis kápolnába. Késõbb a gimnáziumi és fõiskolás évek
alatt hitem gyakorlását elhanyagoltam. Más dolgok érdekeltek, baráti társaságom a tájékozódási futáshoz kötõdött. Hétvégente versenyekre jártunk, ami kikapcsolt a mindennapok monotóniájából és sok szép élményekkel gazdagított. Ezekben az években szinte az egész Magyarország erdõit megismerhettem. Tamást gyermekkorom óta ismerem, családjaink nem voltak idegenek egymásnak. 18 éves koromban lettünk egy pár és a budapesti fõiskolás éveket már együtt éltük meg.
Tamás A jászárokszállási gyermekévek után Egerben jártam gimnáziumba, majd Budapestre kerültem egyetemre. Szüleim kisgyermekként megkereszteltek, és ezzel ki is merült az egyházhoz és azon keresztül Istenhez fûzõdõ viszonyom. Legalább is így gondoltam. Isten persze nem hagyta ezt annyiban. A házasságkötésünkre készülve egyértelmû volt, hogy „templomi” esküvõt szeretnénk. Korábban részt vettünk egy esküvõi szertartáson, itt a Szentimrében, amit Ipoly atya celebrált. Szimpatikus volt, amit láttunk, hallottunk, így egy fél évvel késõbb bekopogtattunk hozzá, hogy szeretnénk jegyesoktatásra járni. Mivel nekem volt még mit „bepótolni” ahhoz, hogy
szentségi házasságot köthessünk, Ákos atyánál kezdtem el a felkészítést az elsõ áldozásra és a bérmálás szentségére. Az õ meggyõzõdéses lelkülete, lelkesedése és lendülete magával ragadott, ez az idõszak lerakta az alapokat. Azóta is beleremegek, ha az elsõ húsvéti vigíliára emlékezem: a tûzszentelés, a körmenet ezernyi gyertyája, a „Krisztus világossága” és az egész szertartás, majd a szentáldozás felnõttként, új élményként nagyon megérintett. A szertartás elõtt Kató Csaba azt mondta a felsõ hittanteremben: készüljünk fel, mert ez maga lesz a mennyország itt, ma este. Amikor egyszerre szólaltak meg a feltámadást jelzõ csengõk és a harangok, valóban ezt éreztem.
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
9/12/12
08:57
Page 11
Együtt A házasságkötés után Ipoly atya megívott minket a Buborék házasközösségbe. Ez a befogadó gesztus tartott minket itt a Szent Imrében és nagy szerepe volt abban is, hogy a környékre költöztünk. A fiatal házasokból álló csoport nagyon inspiráló lett számunkra és jónéhány baráti kapcsolatot õrzünk innen. Fontos tanulság, hogy egy ilyen közösségnek nem szabad arra várnia, hogy majd az atya megszervezi, mozgatja, motiválja. Az atyáknak rengeteg dolguk, feladatuk, kötelességük van, és az is nagy áldás, ha egyegy közösség életében egyáltalán részt tudnak venni. Ha minden kezdeményezést tõlük várunk, akkor elõbb-utóbb elfogy a lendület és a csoport nem mûködik tovább közösségként. A barátságok persze fennmaradhatnak és adódhatnak közös megmozdulások, de igazi megtartó ereje a rendszeresen összejáró, valódi céllal és motivációval rendelkezõ közösségeknek van. Ilyennek érezzük a Házas Sátor „fedõnevû” házascsoportot, ahova fél éve járunk kétheti rendszerességgel tanulni, beszélgetni, elõre kitalált témákat megvitatni. Jó látni, hogy ezeket az alkalmakat minden házaspár prioritásként kezeli, és hogy Ipoly atya is velünk tud lenni, amikor csak lehetõsége adódik. Volt még egy meghatározó élmény, ami itt tartott minket: Ipoly atya meghívására mindketten részt vettünk egy-egy Cursillon. A Cursillo „mûfaját" nehéz megfogalmazni: tanfolyam, lelkigyakorlat, mozgalom, közösség, élmény. Megnyugtat és lelkesít, közelebb visz Istenhez, az egyházhoz és az emberekhez. Szunnyadó és bontakozó hitünket felelevenítette, mélyítette és tartalommal töltötte meg. Azóta is visszajárunk ide: számos alkalommal vettünk már részt ezen hétvégén és a kapcsolódó programok szervezésében, Tamás pedig a titkárságban is szolgál. Egy olyan valódi összetartó és megtartó hátteret jelent ez számunkra, amin keresztül sokszor tapasztaltuk már Isten gondviselését. Bátran ajánljuk a részvételt a plébániai közösség tagjainak is. A Cursillo célja nem az, hogy egy új mozga-
lomba, közösségbe „csábítsa el” a résztvevõket, hanem az, hogy az ott kapott lelkületet és lendületet vigyék vissza a környezetükbe, a plébániára és ott épüljön a közösség és általa Isten országa. SZIP-VAS9: ez lett a „szentimrés” kötõdésünk harmadik pillére tavaly õsz óta. Sok ismerõs arcot tudtunk felidézni a vasárnapi 9-es misékrõl, akiket hétrõl-hétre látunk, néha talán egymásra is mosolygunk, netán köszönünk is, de mégsem ismerünk. A közös levelezõ lista, majd a bemutatkozások, a rendezvények, végül pedig a nagytábor fokozatosan neveket, történeteket és személyiségeket kapcsolt e vonások mögé. Ahogyan ez a folyamat bontakozik, úgy érezzük egyre inkább otthon magunkat itt. Jó érzés idejönni, ahol kicsiket is elfogadják és elvárják. Jó érzés itt maradni szentmise után beszélgetni, játszani vagy közösen elmenni egy közeli csésze kávéra. Jó, hogy nemcsak egymás hátát ismerjük a padsorokból, hanem egymás felé is fordulunk. Ugyan még „csak” öt éve vagyunk házasok, Isten kegyelmébõl megkaptuk azt a felismerést, hogy mennyire fontos a mindennapok forgatagában tudatosan ápolni a kapcsolatunkat, minõségi idõt, figyelmet szánnunk egymásra házaspárként. Azt, hogy a felmerülõ problémáink nem egyediek és azt, hogy ezeket meg tudjuk oldani, ha Isten szeretõ segítségét kérjük és elfogadjuk. Ez olyan egyértelmû, mégis olyan kevesen élik ezt meg szûkebb és tágabb környezetünkben. Feladatunknak érezzük ennek a felismerésnek a továbbadását, a hosszú és boldog házasság reményének erõsítését. Erre a lesújtó statisztikák és a környezetünkben látott szomorú történetek alapján óriási szükség van. Ennek jegyében – Ipoly atya kérésére – a jövõ évtõl bekapcsolódunk a jegyespárok felkészítésébe. Az egyháztól távol lévõ, de a hitre nyitott, keresõ fiatalok számára a házasságra való felkészülés jó és egyszeri alkalom a csatlakozáshoz. Szeretnénk azt a befogadó szeretetet tovább adni, amiben nekünk részünk volt, és ami itt tartott minket. Elkötelezettség, lelkesedés és formálódó tervek már vannak, reméljük, hogy ezeket Isten segítségével meg is tudjuk majd valósítani.
Pihenésképpen Éva: Édesapám lakatos, nagypapám cipész volt. Kisgyerekként vagy az egyik vagy a másik mûhelyben foglaltam le magam. Folyton járt a kezem. Ez a nyughatatlanság a mai napig tart. Folyamatosan futnak, akár párhuzamosan is a különbözõ kreatív tevékenységek: varrás, bútorfelújítás, kötés, horgolás, lakberendezés, fúrás-faragás. Ezek lekötnek, kikapcsolnak a család pedig élvezheti az eredményüket.
Tamás: A gyerekkori tájékozódási futásból mára csak a futás maradt, de legjobban ma is az erdõben, a természetben tudok kikapcsolódni. Szeretek olvasni és ez által új dolgokat tanulni. A közösség, a társaság és a szolgálat is kikapcsol, feltölt és erõt ad a mindennapokhoz.
L
É P C S Õ
/
2 0 1 2
/
V e n i
S a n c t e
11
lØpcso 2012 veni sancte.qxd
hátsó
9/12/12
08:58
Page 12
lépcsõ
N
agyanyám hosszú életet kapott, nem sokkal századik születésnapja elõtt hunyt el. Az OsztrákMagyar Monarchiában született, Kassán élt, melyet Trianon miatt el kellett hagynia. Megszenvedte a Tanácsköztársaság vörös terrorját, majd a csonka Magyarországon új otthont kellett teremtenie négy gyermekének. A nyugalom nem tartott sokáig, hiszen kezdetét vette az életében immár második világháború. A front átvonulása után, az oroszok bejövetelét követõen újabb rendszerváltás következett, hazánk népköztársaság, kommunista diktatúra lett. Mint osztály-
nem fél évszázad – a József Attila néven jelzett korszak. Az elvetett mag életerejét bizonyítja, hogy a falak között, búvópatakként tovább élt a ciszterek lelkisége. 1997-ben így lehetett eredményes a második honalapítás. Iskolatörténet dióhéjban. Adódik a kérdés, hogyan tovább a második évszázad küszöbén? Tény és való, a nevelés középpontba helyezése sajátos, barátságos atmoszférát teremtett a SZIGben. A körülmények a második honalapítás óta azonban jelentõsen megváltoztak: mély demográfiai hullámvölgy, élesedõ verseny a gimnáziumi diákokért,
Születésnapra A V A G Y
J U B I L E U M I
Írásunk szerzõje német, történelem és földrajz szakos tanár, 2009 óta a Szent Imre Gimnázium pedagógusa. Ezt megelõzõen tizenhat tanéven át tanított a Don Bosco Iskolában. A nevelés fortélyaiban való gyakorlatát két évtizedes osztályfõnöki jártassága alakította. 2012. augusztus elsejétõl a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója.
V
E N I
S
A N C T E
A
S
Z E N T
I
idegent, a családot újfent meghurcolták. Reménysugarat 1956 õsze jelentett számára. Utána következtek a gulyáskommunizmus szürke hétköznapjai. Jól emlékszem gyerekkoromból, mennyire bízott, hitt a rendszerváltásban, a szabadulásban. Nem élte meg, néhány évvel korábban húnyt el. Brisits Frigyes íróasztalánál ülve jutott eszembe a fenti, családi vonatkozású történet. Ide kívánkozott. Tálcán kínálta a párhuzamot, a XX. századi magyar sorsot, mely oly sok családnak, és intézménynek is osztályrészül jutott. Többek között a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumnak is. Néhány nap múlva, szeptember 5-én lesz épp száz esztendeje, hogy megkezdte elsõ tanévét a ciszterek budai gimnáziuma. Az elsõ osztály nem a mai nagy sárga épületben, hanem a Váli utcában, az állami iskola egyik tantermében kapott ideiglenes helyet. Az átmeneti állapot 17 évig tartott, mert közben végigsöpört az országon az elsõ világháború, a Kommün, és a tragédia betetõzéseként Trianon. Minden adott volt ahhoz, hogy az éppen szárba szökkenõ gimnázium múlandó kísérletként feledésbe merüljön. De nem ez történt. A hit, az összefogás, a tenni akarás gyõzött; 1929-re felépült a ma is álló épület. A Váli utcában megkezdett élet itt teljesedett ki és a „Szentimre” hamarosan az ország egyik legjobb középiskolájává vált. Azonban alig telt el egy évtized és máris tombolt a második világégés. A történet jól ismert, 1948, az államosítás – ekkor hangzott el Brisits Frigyes késõbb próféciának beillõ mondata: „Mi itt állunk, mi itt várunk, mi itt maradunk”. Újabb átmeneti évek – csak-
M R E
G
I M N Á Z I U M B A N
központi felvételi rendszer, új köznevelési és felsõoktatási törvény, alapjában átalakult felsõoktatási keretszámok. Mindezek tükrében jogos szülõi elvárás, hogy gimnáziumunk – melyet az új törvény az elitképzés intézményének deklarál – a nevelés mellé versenyképes tudást adjon érettségizõ tanulóinak. Most, amikor néhány napja átvettem apát úrtól kinevezésemet, ezekre a kihívásokra keresve a válaszokat vállaltam el küldetésemet. Mivel az idõ sürget, a tervezést már az elõzõ tanévben megkezdtük, így szeptembertõl diákjaink a kilencedik évfolyamon megemelt óraszámban tanulják a fizikát, tízedikeseink a biológiát. Új alapokra helyezzük idegennyelv-oktatásunkat, melynek elsõ lépcsõfokaként – egy felmérést követõen – négy szintre osztottuk a kilencedikes évfolyamot. A sávozásnak köszönhetõen a csoportok átjárhatók lesznek. Ez és a félévenkénti vizsgarendszer remélhetõleg növeli a diákság motiváltságát. A cikk terjedelme nem ad lehetõséget a további tervek bemutatására, azonban bízom benne, hogy a késõbbiekben a Lépcsõ hasábjain is, részleteiben ismertethetjük elképzeléseinket. A katolikus iskolák sajátossága, hogy a tanévet nem egyszerûen egy profán nyitóünnepséggel kezdik, hanem a Szentlélek Úristen segítségét, oltalmát kérik munkájukhoz. Gimnáziumunk alapításának jubileumi évfordulóján a harmadik isteni személyt kérjük, hogy az elõttünk álló feladatokhoz adjon hitet, kedvet, szorgalmat és kitartást: Veni Sancte Spiritus! BARLAY BENCE
IGAZGATÓ
Felelõs kiadó: Urr Zsolt Ipoly O. Cist. plébános / A szoborportrékat Ágostházy Imre fényképezte. / Szerkesztette, tervezte és készítette Csányi Tamás / E számunk megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és a Barankovics Alapítvány támogatta, melyért ezúton is köszönetet mondunk.
