Nytsz.: 1/2014
1
EGED FUTÓ KLUB ALAPSZABÁLY Egységes szerkezetbe foglalása Az Eged Futó Klub a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései alapján Alapszabályát a Közgyűlésen történt módosításokkal együtt, az alábbiak szerint foglalja egységes szerkezetbe:
Az Egyesület neve:
1/
EGED FUTÓ KLUB
Az Egyesület címere:
2/
Az Egyesület székhelye:
3/
Az Egyesület céljai, feladatai:
3300 Eger, Faiskola 12/C 4/2
az egészséges, sportos életmódra való nevelés a rendszeres sportolás feltételeinek biztosítása a szabadidő egészséges eltöltésének elősegítése, a természet szeretetének elfogadtatása versenyeken való részvétel versenyek szervezése
Az Egyesület közhasznúsága:
4/
a.
Az Egyesület közhasznú. Az Egyesület Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény pontjaiban jelölt – céljaival összefüggő – közhasznú tevékenységet lát el: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével 2
b.
c.
Az Egyesület közhasznú szolgáltatásából bárki részesülhet. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap és nem is kaphat, országgyűlési képviselőjelöltet nem támogat, illetve nem támogathat. Az Egyesület működéséről, a szolgáltatások igénybevételének módjáról és a beszámolóról az Elnök az Egyesület honlapján keresztül nyújt tájékoztatást.
Az Egyesület tagjai:
5/
a.
b.
Az Egyesület tagja lehet minden természetes és jogi személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja, kötelezettséget vállal az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésre. Az Egyesület alapító tagjain kívül az Egyesület tagjaivá válhat, akinek belépési szándékát az Egyesület Elnöksége jóváhagyja.
Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:
6/
a. b. c. d. e. f. g. h.
Az Egyesület tagjai jogosultak részt venni az Egyesület Közgyűlésén, a Közgyűlési határozatok meghozatalában, az Egyesület Elnökségébe választhatnak, illetve választhatók. Az Egyesület tagjai részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. Az Egyesület tagjai észrevételeket, javaslatokat tehetnek az Egyesület működésével kapcsolatban. Az Egyesület tagjai az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja. Az Egyesület tagjai kötelesek az Alapszabály rendelkezéseit, valamint az Egyesület határozatait betartani és végrehajtani. Az Egyesület tagjait megilletik az Egyesület elnöksége által meghatározott egyesületi tagoknak járó kedvezmények, jogosultak tagsági igazolványra. Az Egyesület tagjai kötelesek a levelezési címükben történő bármely változást az Egyesület Elnökségének haladéktalanul bejelenteni. Az Egyesület tagjai kötelesek egyesületi tagdíjat fizetni az Egyesület részére. A tagdíjak mértékéről, befizetésének határidejéről és módjáról az Egyesület Elnöksége dönt.
Az tagsági viszony keletkezése és megszűnése:
7/
a. b.
c.
d.
A tagsági viszony írásbeli belépési nyilatkozattal jön létre. A tagságról az Egyesület Elnöksége nyilvántartást vezet. A tagsági viszony megszűnik: a kilépés írásbeli bejelentésével a tag kizárásával a tag halálával az Egyesület megszűnésével A Közgyűlés határozattal kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki: az Alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti és tevékenységével felszólítás ellenére sem hagy fel az Egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat és azzal felszólítás ellenére sem hagy fel akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyek gyakorlásától eltiltott A Közgyűlés által kizárt tag a 6/d. pont szerint jogorvoslati lehetőséggel élhet.
3
Az Egyesület szervezete, és működése:
8/
1. Közgyűlés; a.
b.
c.
d.
e.
f.
g.
h.
i.
Az Egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll, a Közgyűlés. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A Közgyűlést az Egyesület Elnöke az ülést megelőzően legalább nyolc nappal postára, illetve e-mailben, vagy személyesen átadott, a napirendi pontokat rögzítő meghívóval hívja össze. Az Egyesület Elnöke köteles a Közgyűlést összehívni, a tagok 1/3-nak írásbeli kérelmére. Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell az összehívás okát és célját, valamint az összehívandó Közgyűlés napirendi pontjait. A Közgyűlés határozatképes, amennyiben az Egyesület összes tagjának több mint a fele a Közgyűlésen jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlést az eredetileg összehívott Közgyűléstől számított 30 napon belül ismételten össze kell hívni. Az ismételten összehívott Közgyűlésre új meghívót kell küldeni, mely meghívóban az eltérő határozatképesség szabályait fel kell tüntetni. A határozatképtelenség miatt ismételten összehívott Közgyűlés napirendi pontjai megegyeznek az eredeti Közgyűlés napirendi pontjaival. Az ismételten összehívott Közgyűlés határozatképes, a megjelentek számára való tekintet nélkül. Az Egyesület Közgyűlése nyilvános. A Közgyűlésen az Egyesület minden tagját egy szavazat illeti meg. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlés a Tisztségviselőket nyílt szavazással válassza meg. A Közgyűlés döntéseit az Elnök az érintettekkel annak meghozatalát követő 15 napon belül írásban közli. Más személyek a döntések tartalmáról az Egyesület honlapján szerezhetnek tudomást. Az Elnök a Közgyűlés döntéseinek dokumentálására a határozatok könyvét vezeti. A határozatok könyvéből a meghozott döntés tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapíthatóaknak kell lennie. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az éves költségvetésének meghatározása az Elnökség éves beszámolójának elfogadása az Egyesület más szervezettel való egyesülésének kimondása az Egyesület feloszlásának kimondása az Alapszabály megállapítása, módosítása az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása döntés mindazokban az ügyekben, melyeket az Alapszabály kizárólagosan a Közgyűlés hatáskörébe utal A tagok összességének 2/3-s (minősített többség) szavazata szükséges: az Alapszabály módosítása tag kizárása az Egyesület feloszlásának kimondása más szervezettel való egyesülés kimondása A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület, mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását az Elnökségre, míg az Elnökség az Elnökség tagjaira ruházhatja át, feltéve, hogy az nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
4
2. Elnökség; a.
b.
c.
d.
e.
f.
g.
h.
A Közgyűlés tagjainak sorából 3 főből álló Elnökséget választ, nyílt szavazással. Az Elnökség tagjainak megbízatása 4 évre szól, mely mandátum újbóli megválasztással meghosszabbítható. Az Elnökség az Egyesület ügyintéző szerve. A Közgyűlések közötti időszakban az Egyesület tevékenységét az Elnökség irányítja és dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. A Közgyűlések előtt felel a Közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséért és azok előterjesztéséért. Az Elnökség köteles beszámolni a soron következő Közgyűlésen a Közgyűlések közötti időszak döntéseiről, intézkedéseiről. Az Elnökséget az Elnök szükség szerint, de legalább negyedévente, az ülést megelőzően legalább 8 nappal postára, illetve e-mailben, vagy személyesen átadott, a napirendi pontokat rögzítő meghívóval összehívja. Az Elnökségi ülések nyilvánosak. Az Elnökség akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tag jelen van. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg. Az Elnökség az Egyesület tevékenységéről évente beszámolót, valamint közhasznúsági jelentést készít. Beszámolót é a közhasznúsági jelentést az Elnök terjeszti a Közgyűlés elé, amely annak megvitatása után dönt az elfogadásáról. Az Elnök az Elnökség üléseiről a határozatok könyvét vezeti. A határozatok könyvéből a meghozott döntés tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapíthatóknak kell lenniük. Az Elnökség döntéseit az Elnök az érintettekkel annak meghozatalát követő 15 napon belül írásban közli. Más személyek a döntések tartalmáról az Egyesület honlapján szerezhetnek tudomást. Az Elnökség tagjaival szemben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben jelölt tilalom, illetve tájékoztatási kötelezettség áll fenn. Az Elnökség tagjaival szemben nem állnak fenn a közhasznú szervezetekről szóló törvényben jelölt összeférhetetlenségi okok. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőzően legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Elnökség tagja, valamint az Elnökség tagjainak hozzátartozója nem lehet az Egyesület Ellenőrző Bizottságának tagja és könyvvizsgálója. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b. pont), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratának megfelelő cél szerinti juttatás.
3. Ellenőrző Bizottság. a.
b.
c.
Az Egyesület felügyelő szerve a három tagból álló Ellenőrző Bizottság, amelynek tagjait a Közgyűlés választja meg. Az első Ellenőrző Bizottság megbízatása megválasztásuktól számított 4 évre szól. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült Ellenőrző Bizottság létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 5
d. e.
f.
g.
h. i.
j.
k. l.
Az Ellenőrző Bizottság tagja az Egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet. Az Elnökség ülésein pedig külön meghívás alapján szintén tanácskozási joggal vehet részt. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult Elnökséget tájékoztatni és a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást: az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult ellenőrző bizottság döntését teszi szükségessé vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel A Közgyűlést az Ellenőrző Bizottság írásbeli indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Ha az Egyesület arra jogosult szerve a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság Elnöke vagy tagja az a személy aki: az Elnökség Elnöke vagy tagja az Egyesülettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve: az a.) – b.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha minden tagja jelen van, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Ellenőrző Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az Ellenőrző Bizottság tagját e minőségében eljárva az Egyesület tisztségviselője, tagjai illetve munkavállalója nem utasíthatja. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – az Ellenőrző Bizottság bármely tagja kérheti az Elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Ellenőrző Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. Az Ellenőrző Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. Ha az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma a létesítő okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke az Ellenőrző Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Közgyűlést.
Az Egyesület képviseletére vonatkozó szabályok:
9/ a. b.
10/
Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan jogosult. Az Egyesület pénzintézeti számlája feletti rendelkezési joga a mindenkori Elnöknek valamint az egyik Elnökségi tagnak van, mindkettőnek önálló aláírással.
Nyilvántartási, irat betekintési szabályok, nyilvánosság:
a. b. c.
Az Egyesület működése, egyes szerveinek döntései, beszámolói nyilvánosak. Az Elnök felelős mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásának naprakész vezetéséért. A Közgyűlés és az Elnökség a döntéseit az érintettekkel 15 napon belül írásban közli. Az egyes döntések nyilvánosságra hozatala, így az éves beszámoló nyilvánosságra hozatala is az Egyesület hivatalos honlapján történik. A nyilvánosságra hozatalról az Elnökség gondoskodik.
6
d. e.
11/
Az Egyesület vagyona, gazdálkodása:
a.
b. c.
d.
e.
f.
12/
Az Egyesület a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő év legkésőbb június hó 30. napjáig köteles közzétenni. Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Elnökkel való egyeztetést követően bárki betekinthet. A betekintés nem járhat a személyiségi jogok sérelmével.
Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az Egyesület tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordíthatja. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyvet kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyetető mértékű hitelt nem vehet fel és az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve törlesztésre nem használhatja fel. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés a jogszabályi előírások figyelembevételével köteles határozati formában rendelkezni. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
Egyéb rendelkezések:
a. b. c.
d.
Az Egyesület a bíróság általi nyilvántartásba vétellel jön létre és válik jogi személlyé. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vételét a Heves Megyei Bíróságon kell kérni. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései az irányadók. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiraton igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalomnak.
Kelt: 2013. december 27.
_______________________________ Szentesi József elnök
7
