ALAPSZABÁLY Amelyet a 2008. december 20. napján tartott alakuló közgyűlésen, az alapító tagok a szövetkezetekről szóló 2006.évi X. tv (továbbiakban Szvt.), a szociális szövetkezetekről szóló 141/2006.(V.29) Kormányrendelet alapján, az alábbiakban állapítottak meg: I.A Szociális szövetkezet (továbbiakban szövetkezet), székhelye, alapításának célja, tevékenységi köre A szövetkezet elnevezése: MultiCoop Szociális Szövetkezet A szövetkezet rövidített elnevezése: MultiCoop Szövetkezet A MultiCoop Szövetkezet határozatlan időre létrejövő jogi személy. A szövetkezet székhelye, egyben a központi ügyintézés helye: 3170, Szécsény, Rákóczi út 41. szám A szövetkezet telephelye:
3170, Szécsény, Rákóczi út 41. szám
Működési Területe: Magyar Köztársaság I.1.A szövetkezet alapításának célja: Egy olyan stabilan és önfenntartóan működő szociális szövetkezet létrehozása, mely több gazdasági tevékenység összefogásának létrehozásával biztonságos helyi munkahelyeket teremt, és lehetővé teszi, hogy a Szécsényi kistérségben és környékén a társadalmigazdasági tevékenységek egymással összhangban valósuljanak meg. A megalakult szociális szövetkezet olyan tevékenységeket végez, amelyek a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára is munkalehetőségeket kínál.. A megalakuló szociális szövetkezet célja létszámában és teljesítményében fejlődő, a szövetkezet Alapszabálya, továbbá Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működő szervezet életre hívása. Közvetett célok: • • • •
A helyi szintű közösségszervezés ösztönzése Közösségi szolidaritás megerősítése A térségben futó programok és tevékenységek együttműködésének elősegítése A szövetkezet célja, hogy támogassa más helyen is a szövetkezet céljaival megegyező tevékenységek kialakulását, a szövetkezeti mozgalom fejlődését.
I. 2 A Multicoop Szociális szövetkezet fő tevékenysége: A Gyerekszegénység elleni Nemzeti Program fókuszában álló közszolgáltatások működtetése a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználásával: •
Teleház Program működtetése
• • • •
Gyerekházak, családi napközik működtetése Tanoda program működtetése Közösségi szociális munka Szülők foglalkoztatása
6209 Egyéb információ-technológiaiszolgáltatás 8891 Gyermekek napközbeni ellátása 3832 Hulladék újrahasznosítása 9499 Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
I.3. A szövetkezet egyéb (tervezett) tevékenységei I.3.1 Szociális tevékenység 8710 Bentlakásos, nem korházi ápolás 8790 Egyéb bentlakásos ellátás 8899 Mns egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül 8412 Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás igazgatása
I.3.2 Környezetvédelmi tevékenység • • •
Illegális lerakók megszüntetése; A bezárt települési szilárd hulladék-lerakók felszámolása; A feldolgozott, átalakított hulladékok elhelyezése, ártalmatlanítása, felhasználása.
2445 Egyéb nem vas fém gyártása 3700 Szennyvíz gyűjtése, kezelése 3811 Nem veszélyes hulladék gyűjtése 3812 Veszélyes hulladék gyűjtése 3822 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása 3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanításosa 3831 Használt eszköz bontása 3900 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés 4221 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése 4950 Csővezetékes szállítás 4677 Hulladék-nagykereskedelem 4941 Közúti áruszállítás 8130 Zöldterület kezelés 8412 Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás igazgatása 9002 Hulladékgyűjtés, -kezelés
1.3.3 Kulturális tevékenység • • • • • • •
Vidéki turizmus elősegítése Sporttevékenység Kulturális programok szervezése Kulturális programok lebonyolítása Könyvtár létesítése, és fenntartása Hagyományőrző tevékenységek megvalósítása Egyéb más hová nem sorolt kulturális tevékenység
5520 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás 5590 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 5530 Kempingszolgáltatás 5629 Egyéb vendéglátás
5621 Rendezvényi étkeztetés 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás 7912 Utazásszervezés 8412 Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás igazgatása 8413 Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése 8551 Sport, szabadidős képzés 8552 Kulturális képzés 9001 Előadó-művészet 9004 Művészeti létesítmények működtetése 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység 9234 Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás
1.3.4 Élelmiszeripari tevékenység: • •
Befőző és szárító, tartósító üzem működtetése Termékek gyártása, csomagolása, kis és nagykereskedelme
1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 1085 Készétel gyártása 1089 Mns egyéb élelmiszer gyártása 8292 Csomagolás • • •
Közkonyha fenntartása Beszerzési tevékenység Közkonyha működtetése, közétkeztetés
5552 Közétkeztetés 5629 Egyéb vendéglátás •
Pékség működtetése
1071 Kenyér; friss pékáru gyártása 1072 Tartósított lisztes áru gyártása
1.3.5 Kereskedelem •
Szociális bolt működtetése
4711 Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 4719 Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 4729 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem •
Élelmiszer, ital, dohányáru nagy- és kiskereskedelme
4726 Dohányáru-kiskereskedelem 4729 Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem 4723 Hal kiskereskedelme 4722 Hús-, húsáru kiskereskedelme 4725 Ital-kiskereskedelem 4724 Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem 4721 Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme 4636 Cukor, édesség nagykereskedelme 4724 Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem
•
Egyéb háztartási cikk kiskereskedelme
4759 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme 4753 Takaró, szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme 4751 Textil-kiskereskedelem 4752 Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem 4633 - Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem •
Egyéb áruk kiskereskedelme
4761 Könyv-kiskereskedelem 4762 Újság-, papíráru-kiskereskedelem 4776 Dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme 4778 Egyéb mns új áru kiskereskedelme 4774 Gyógyászati termék kiskereskedelme 4773 Gyógyszer-kiskereskedelem 4779 Használtcikk bolti kiskereskedelme 4775 Illatszer-kiskereskedelem 4772 Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem 4777 Óra-, ékszer-kiskereskedelem 4771 Ruházat kiskereskedelem 4743 Audio-, videoberendezés kiskereskedelme 4741 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme 4742 Telekommunikációs termék kiskereskedelme
1.3.6 Mezőgazdasági tevékenység: •
Állattenyésztés
0147 Baromfitenyésztés 0149 Egyéb állat tenyésztése 0142 Egyéb szarvasmarha tenyésztése 0145 Juh, kecske tenyésztése 0143 Ló, lóféle tenyésztése 0146 Sertéstenyésztés 0141 Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése •
Hús- és tejfeldolgozás
1011 - Húsfeldolgozás, -tartósítás 1012 - Baromfihús feldolgozása, tartósítása 1091 - Haszonállat-eledel gyártása 1051 - Tejtermék gyártása •
Évelő növény termesztése
0124 Almatermésű, csonthéjas termesztése 0123 Citrusféle termesztése 0129 Egyéb évelő növény termesztése 0125 Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése 0128 Fűszer-, aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése 0127 Italgyártási növény termesztése 0126 Olajtartalmú gyümölcs termesztése 0121 Szőlőtermesztés
•
Mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás
0162 Állattenyésztési szolgáltatás 0163 Betakarítást követő szolgáltatás 0161 Növénytermesztési szolgáltatás 0164 Vetési célú magfeldolgozás •
Nem évelő növény termesztése
0119 Egyéb, nem évelő növény termesztése 0111 Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése 0112 Rizstermesztés 0116 Rostnövénytermesztés 0113 Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése 0130 Növényi szaporítóanyag termesztése •
Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás
0170 Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás
1.3.7 Kommunikációs szolgáltatások működtetése •
Elektronikus média üzemeltetése
5913 Film-, video- és televízió program terjesztése 5911 Film-, video-, televízióműsor-gyártás 5912 Film-, video gyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai 5914 Filmvetítés 5920 Hangfelvétel készítése, kiadása 6010 Rádióműsor-szolgáltatás 6020 Televízió műsor összeállítása, szolgáltatása •
Írott, nyomtatott média és könyvkiadás
5811 Könyvkiadás 5813 Napilapkiadás 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 5819 Egyéb kiadói tevékenység 1814 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás 1811 Napilapnyomás 1812 Nyomás (kivéve: napilap) 1813 Nyomdai előkészítő tevékenység 8219 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás •
Elektronikus távközlés
6190 Egyéb távközlés 6130 Műholdas távközlés 6120 Vezeték nélküli távközlés 6110 Vezetékes távközlés 6312 Világháló-portálszolgáltatás •
Információs, híradás-technikai termék kiskereskedelme
5829 Egyéb szoftverkiadás
1.3.8 Információ-technológiai szolgáltatás 6201 Számítógépes programozás 6202 Információ-technológiai szaktanácsadás 6203 Számítógép-üzemeltetés 1.3.9 Lakás és lakókörnyezet javítása:
4110 Épületépítési projekt szervezése 4120 Lakó- és nem lakó épület építése 4311 Bontás 4339 Egyéb befejező építés mns 4332 Épületasztalos-szerkezet szerelése 4334 Festés, üvegezés 4333 Padló-, falburkolás 4331 Vakolás
6810 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6831 Ingatlanügynöki tevékenység 6832 Ingatlankezelés
8110 Építményüzemeltetés 8121 Általános épülettakarítás 8122 Egyéb épület-, ipari takarítás 8129 Egyéb takarítás
4222 Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése 4221 Folyadék szállítására szolgáló közmű 1.3.10 Oktatási, kutatási tevékenység:
7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 7320 - Piac-, közvélemény-kutatás 8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 8412 - Egészségügy, oktatás, kultúra, egyéb szociális szolgáltatás igazgatása 7490 - Mns egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 8040 Felnőtt és egyéb oktatás
•
Egyéb oktatás
8552 Kulturális képzés 8551 Sport, szabadidős képzés 8559 Mns egyéb oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység
I.4. A szövetkezet egyéb tevékenységi köre: •
A szövetkezet tevékenységeihez kapcsolódóan:
7010 - Üzletvezetés
8559 Más hová nem sorolt egyéb, oktatás 8110 Építményüzemeltetés 8211 Összetett adminisztratív szolgáltatás 8299 Mns egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
•
Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás
7830 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás 7820 Munkaerő kölcsönzés 7810 Munkaközvetítés I. 5 A szövetkezet működése A térségben olyan szövetkezeti modell megteremtése, melyben a lakosok egymással szoros kapcsolatban álló, együttműködő felekké válnak, azáltal, hogy egy közösség részeként valósítják meg gazdasági és szociális tevékenységüket. A kezdeményezés munkalehetőséget biztosít a helyi erőforrások jobb kihasználásával, s ezzel a térség gazdasági önállóságát segíti, s ösztönzi a helyi közösségszervezést. Céljait a szövetkezet egy három pilléren alapuló modell megvalósításával kívánja elérni.
I. pillér: Közszolgáltatási pillér. A szövetkezet saját lehetőségeinek mértékéig felelősséget vállal a nagyobb helyi közösség (nem csak a tagok) közös szükségleteinek kielégítésében, jólétének javításában, részt vesz a közszolgáltatások nyújtásában, elérhetőségének javításában és színvonalának emelésében
II. pillér: Közös fogyasztási pillér. A szövetkezet tagjai közötti áru- és szolgáltatáscserével, a tagok szükségleteinek közös kielégítésével elősegíti a tagok igényeinek magasabb szintű kielégítését és kifejezi az egymás közötti szolidaritást. III. pillér Piaci pillér A szövetkezet a szövetkezeten kívüli piacokra termel. Kis és nagykereskedelmi tevékenységet végez, a tagok pénzbeli jövedelme érdekében A szövetkezet pártoktól független, politikai tevékenységet nem folytat. Politikai pártoknak és politikai célra anyagi támogatást nem nyújt. II. A szövetkezet részjegy-tőkéje, a részjegy névértéke, egy tag által jegyezhető részjegyek száma, a vagyoni hozzájárulás teljesítési módja és ideje. A szövetkezet alapításkori részjegytőkéjének összege 18.000.000 Forint, azaz Tizennyolc millió forint, amely 18 000 000 Forint készpénzből áll. Egy szövetkezeti részjegy névértéke: 2.000.000 Forint, melyet a tagok egy összegben fizetnek meg a szövetkezeti taggá válásukkal. Egy tag legfeljebb egy részjegyet szerezhet. Egy szövetkezeti tag által kötelezően teljesítendő vagyoni hozzájárulás legkisebb összege a részjegy névértékével azonos.
A részjegy pénzbeli ellenértékének alapításkori hányadát a bankszámlára történő befizetéssel, az alapítást követően pedig házipénztárba vagy bankszámlára való befizetéssel kell teljesíteni. A tagok a részjegytőke alapszabályban meghatározott mértékét, de legalább harminc százalékát az alapítást követő 8 napon belül kötelesek befizetni, illetőleg a nem pénzbeli hozzájárulás teljes egészét szolgáltatni kell. A szövetkezetet csak a befizetési (szolgáltatási) kötelezettség teljesítését követően szabad bejegyezni. Aki e kötelezettségét határidőben nem teljesíti, nem válik a szövetkezet tagjává. A cégbejegyzés során e személyt figyelmen kívül kell hagyni. III. A szövetkezet szervezete A szövetkezet szervezete az önkormányzati szervekből, az (ügyvezető) igazgatóságból és a munkavégző egységekből (üzemegységek) áll. A szövetkezet önkormányzati szerve: a közgyűlés. A szövetkezet folyamatos működésének biztosítására a közgyűlés vezető tisztségviselőket választanak. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság elnöke és tagjai, illetve az ügyvezető igazgató, aki a szövetkezet napi ügyeinek intézését látja el. A társadalmi-gazdsági tevékenységeket a tagok részben önálló üzemegységekbe szervezve végzik. A szövetkezet működésének ellenőrzését felügyelő bizottság látja el. III.1. A közgyűlés A közgyűlés a szövetkezet legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés dönt a napirendjéről és ügyrendjéről. A közgyűlés legfőbb hatásköre: − az alapszabály módosítása − az igazgatóság elnökének, tagjainak megválasztása, valamint a felügyelő-bizottság elnökének, és tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása. A közgyűlés további hatásköre az Szvt 20§ (2) c-k, illetve m-p előírásai az irányadók. Kizárólag a közgyűlés dönthet a szövetkezet - egyesüléséről − szétválásáról − gazdasági társasággá alakulásáról − jogutód nélküli megszűnéséről − felszámolás kezdeményezéséről, e során kötött egyezség jóváhagyásáról. − pótbefizetésről − a részjegyek névértékének megváltoztatásáról A közgyűlést az igazgatóság által meghatározott helyen kell megtartani, figyelemmel az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és a szövetkezeti tagság lakhely szerinti megoszlására.
III. 1. 1. Közgyűlés összehívása A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása (rendkívüli közgyűlés), ha a) olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna; b) a tagok legalább tíz százaléka vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. A közgyűlés összehívásáról annak időpontjától számítva legalább 15 nappal megelőzően kell értesíteni a tagságot a napirend közlésével, írásban, postán vagy elektronikus formában, ha ehhez az összes tag előzetes megállapodás alapján címük rendelkezésre bocsátásával hozzájárultak. A napirendi pontokhoz tartozó anyagokat a tagoknak el kell küldeni. A tagok l0%- írásbeli indítványára bármely ügyet napirendre kell venni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását 8 nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően meg kell küldeni. Azon ügyekről, melyek nem szerepelnek a napirenden a közgyűlés, nem hozhat döntést, kivéve, ha a teljes tagság jelen van és egyhangúlag hozzájárul az új napirendi pont felvételére. A napirendre javasolt ügyekről az igazgatóság minden tagnak köteles felvilágosítást adni. A szövetkezet közgyűlésének összehívására az igazgatóság elnöke jogosult. A közgyűlés levezető elnöke az igazgatóság elnöke. Az igazgatóság akadályoztatása esetén, az igazgatóság írásbeli meghatalmazást adhat az egyik tag részére közgyűlés levezetésére. Az akadályoztatás, és írásbeli meghatalmazás esetén a levezető elnököt a közgyűlés választja meg. A közgyűlési meghívónak vagy hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b) a közgyűlés időpontját és helyét; c) részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre történő utalást; d) a közgyűlés napirendjét; e) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; f) a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. III. 1.2 A közgyűlés döntési eljárása III. 1. 2..1 Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A szövetkezettel munkaviszonyban álló személyek képviseletét ellátó testületek, illetőleg érdekképviseleti szervezetek képviselői a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, illetve annak anyagaiba betekinthetnek. A közgyűlés a tagok több, mint felének jelenléte mellett határozatképes.
A tagok képviselőjük útján is gyakorolhatják tagsági jogaikat. Egy képviselő legfeljebb a tagok 10 %-át képviselheti. A tagokat képviselő személy csak a szövetkezet tagja lehet. A képviseletről szóló meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Nem lehet képviselő az igazgatóság és a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, a könyvvizsgáló, vagy egyéb olyan személy, kinek pozíciója összeférhetetlenséget okoz.1 A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlevők egyszerű szótöbbséggel hozza (50% feletti szótöbség) , kivéve, hogy: •
A szavazatok legalább 2/3-os többsége szükséges a döntéshez a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, illetve pótbefizetés elrendeléséről.
•
Új üzemegység alapításához, vagy létezőnek a felszámolásához a szavazatok 2/3 a, de legalább a taglétszám 50%-a plusz 1 szavazat szükséges
•
Az alapszabálymódosításhoz az összes tag felének, de legalább a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges.
•
•
Az összes tag legalább 2/3-ának szavazata szükséges egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá való alakulásról, jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a részjegy névértékének megváltoztatásáról szóló döntéshez a felügyelőbizottság, és az igazgatóság tagjainak megválasztásáról, és visszahívásáról titkos szavazással hoz döntést
A tagoknak joga, hogy indítványt tegyen és szavazzon. A tagoknak egy-egy szavazata van minden kérdésben. A tagok határozatlanképessége esetén 8 napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott megismételt közgyűlés, a megjelentek számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendek tárgyában hozhat döntést, de nem dönthet: • az alapszabály módosításáról • a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről; • a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról; A közgyűlésről (a megismételt közgyűlést is beleértve) jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe bármely tag betekinthet és kérheti az igazgatóságtól másolatának kiadását. III. 1. 3 A részközgyűlés Ha a tagok száma meghaladja az 500 főt, vagy abban az esetben, ha a taglétszám olyan mértékben nő, hogy az azon való döntési eljárást már érdemben befolyásolja, továbbá ha a tagok lakóhelyei közötti legnagyobb távolság meghaladja a 200 km-t, részközgyűlés összehívására van lehetőség. A különböző helyre és időpontra összehívott rész1
SZMSZ-be hogy ez konkrétan mit jelent.
közgyűléseket azonos napirenddel kell meghirdetni. A részközgyűlés lezajlása után nyilvánossá kell tenni az összes részközgyűlés jegyzőkönyvét a szövetkezet tagjai számára. Mindenki számára nyilvánossá kell tenni, hogy melyik tag melyik rész-közgyűlésre kap meghívást. A rész-közgyűlések résztvevőit úgy kell kijelölni, hogy egy-egy részközgyűlésre legalább a tagok 10 %-a meghívást kapjon. III. 1.4 A küldöttgyűlés Amennyiben a tagok száma meghaladja az 500 főt, a döntéseket küldöttgyűlés összehívásával hozza meg a szövetkezet kivéve, hogy továbbra is a közgyűlésnek kell döntenie: • egyesüléséről • szétválásáról • gazdasági társasággá alakulásáról • jogutód nélküli megszűnéséről • felszámolás kezdeményezéséről, e során kötött egyezség jóváhagyásáról. • pótbefizetésről • a részjegyek névértékének megváltoztatásáról •
Ebben az esetben a közgyűlés helyett részközgyűléseket kell tartani, melyek helyszínét a tagság lakhely szerinti megoszlásának figyelembe vételével az igazgatóság jelöli ki. A küldöttek számát a szövetkezet taglétszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy minden küldött azonos számú tagot képviseljen (a kerekítés miatt legfeljebb 1 fő eltéréssel). Ez a szám a szövetkezet taglétszámának függvényében állapítandó meg az alábbi táblázat alapján: Taglétszám
500 750 1225 1600 2250 3000 3850 4800 6500
Egy küldött által képviselt tag
Küldöttek száma
5 6 7 8 9 10 11 12 13
100 125 175 200 250 300 350 400 500
A küldöttek száma nagyobb taglétszám esetén sem haladhatja meg az 500 főt, az egy küldött által képviselt tagok száma ennek megfelelően állapítandó meg. III. 1.5 Szavazás írásban A tagok közgyűlés vagy részközgyűlés összehívása nélkül, írásban is szavazhatnak, amennyiben ennek feltétele az alábbiak szerint biztosított: - egyedi sorszámmal ellátott szavazólapok állnak rendelkezésre, amelyeket az igazgatóság elnöke hitelesített, - a szavazólapok átvételét a tag aláírásával igazolja,
- legalább 3 tagú szavazatszámláló bizottság működik, amelyik ellenőrzi a beérkező szavazólapok hitelességét és szabályszerű kitöltését, továbbá az 1 tag 1 szavazat elv betartását. Az írásbeli szavazáson a tagok elektronikusan is leadhatják szavazatukat, amennyiben a hitelesség biztosításának feltételét jelentő elektronikus aláírással rendelkeznek, és olyan technikai megoldás áll rendelkezésre, amellyel csak digitális aláírással hitelesített szavazat leadására van lehetőség, és 1 tag csak 1 szavazatot adhat le. Írásbeli szavazás formájában akkor hozható döntés, ha ehhez minden tag hozzájárult levelezési címének és/vagy elektronikus aláírásához tartozó nyilvános kulcs megadásával. Az írásbeli szavazásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell: a) a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b) a tag nevét (azonosítóját) c) a szavazat leadásának lehetséges módjait d) a szavazat leadásának legkorábbi és legkésőbbi időpontját e) az eredményes szavazás feltételeit f) az eredménytelen szavazás esetén követendő eljárást g) a szavazás eredményének közzétételi módját és idejét h) a szavazásra feltett kérdéseket, és a lehetséges válaszokat i) az írásbeli szavazáskor igénybe vehető támogatás elérhetőségét, ahol a szavazatát írásban leadni szándékozó tag érdemi és technikai kérdéseire egyaránt választ kaphat. Nem lehet írásbeli szavazást kérni az alábbi kérdésekben:
az alapszabály módosítása; az igazgatóság elnökének és tagjainak (ügyvezető elnökének), valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; a szövetkezet egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása, valamint jogutód nélküli megszűnése; a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyása; pótbefizetés elrendelése; a részjegyek névértékének megváltoztatása;
III. 2. A szövetkezet igazgatósága Igazgatóság elnökének vagy az igazgatóság tagjának csak nagykorú természetes személy választható meg. A megbízás a poszt elfogadásával jön létre. Az igazgatóság elnöke és az igazgatóság tagjai szövetkezeten belüli tevékenységét csak közvetlenül, nem képviseleti formában láthatja el. A szövetkezet igazgatóságának tagja, elnöke, és az ügyvezető igazgató nem lehet egyidejűleg a felügyelő bizottság tagja, illetve a három felügyelő bizottsági tag három különböző üzemegységből kerülhet ki. A szövetkezet közgyűlése választja egyszerű többséggel az igazgatóság elnökét, és az
igazgatóság tagjait . Az ügyvezető igazgatót az igazgatóság választja tagjai közül. A szövetkezet képviseletét és ügyvezetését a 3 tagú igazgatóság látja el. Az igazgatóság elnökét és tagjait a szövetkezet 3 évre választja. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a közgyűlés összehívása, levezetése, előkészítése, végrehajtása. Az igazgatóság köteles a közgyűlésnek beszámolni évente tevékenységéről, vagyoni helyzetéről, üzletpolitikájáról. A MultiCoop Szociális szövetgezet első igazgatóságának tagjai: Domszky György Ferge Sándor Király Henrietta
3170. Szécsény, Szabadság útja 25. 1121. Budapest, Moha utca 20. 3170. Szécsény, Felszabadulás tér 5/b.
A MultiCoop Szociális Szövetkezet igazgatóságának első elnöke: Ferge Sándor
1121. Budapest, Moha utca 20.
III. 3. Felügyelő bizottság A szövetkezet 3 tagú felügyelő-bizottságot jelöl ki, amely az ügyvezetés és a szövetkezet működése törvényességének ellenőrző szerve. A tagok megbízatását a közgyűlés határozott időre, 1 évre állapítja meg. A felügyelő bizottsági tagok megválasztására, hatáskörére, felelősségére az Szvtv. 37-39§ i irányadóak, az Alapszabály, valamint a közgyűlési határozatok az irányadóak. A Felügyelő bizottság megválasztott tagja sorából elnököt választ. A felügyelő-bizottság gyakorolja a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó egyéb, munkáltatói jogokat az igazgatóság vonatkozásában. Az igazgatóság részére történő kifizetéseket a felügyelő bizottság végzi. A MultiCoop Szociális Szövetkezet Felügyelő Bizottsági tagjai: Ferge Zsuzsa Serfőzőné Fábián Erzsébet dr. Simon Mihály
1118. Budapest, Rétköz utca 9/a 3170. Szécsény, József Attila 11 2660. Balassagyarmat, Rákóczi út 37.
A Felügyelő Bizottság elnöke: dr. Simon Mihály
2660. Balassagyarmat, Rákóczi út 37.
III.4 Üzemegységek A szövetkezet, az általa végzett tevékenységeket a fenntarthatóságot biztosító gazdasági racionalitás alapján végez. A különféle tevékenységeket (üzemágak) üzemegységek végzik. Minden üzemegységet felelős üzemegység-vezető irányít, akit az igazgatóság javaslatára a közgyűlés jelöl ki/vált le. Üzemegység vezető lehet a szövetkezet tagja, vagy pártoló tagja.
A szövetkezetben személyes közreműködést vállaló tagok egy vagy több üzemegységben (és az igazgatóságban) végezhetnek munkát. Az üzemegységek saját működésükre vonatkozóan a szövetkezet Alapszabályával összhangban levő speciális szabályokat írhatnak elő, amelyet az üzemegység Szervezeti és Működési Szabályzatába (SZMSZ) foglalnak. Az SZMSZ kidolgozása az üzemegység vezető feladata, amelyet az Igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés hagy jóvá. A szövetkezet adminisztrációs szinten az üzemegységek árbevételét és közvetlen költségeit elkülönítve tarja nyilván. Olyan esetben, amikor több tevékenység „komplexen” jut árbevételhez (vagy „a szövetkezet” kapja a megrendelést), az árbevételt, ahol pedig a költségek terhelnek több tevékenységet, a kiadásokat kell arányosítva felosztani. A felosztás az érintett üzemegység vezetők egyetértése alapján történik. Egyetértés hiányában az Igazgatóság dönt. A fel nem osztható (vagy döntés alapján fel nem osztandó) költségek a szövetkezet egészét (nyilvántartás szerint az Igazgatóságot) terhelik. A fel nem osztott költségek fedezeteként a üzemegységek árbevételének 10-35 %-a a szövetkezet egészének (nyilvántartás szerint az Igazgatóság) árbevételeként „könyvelődik” el. A megadott határon belül üzemegységenként a pontos arányszám az üzemegység vezető és az Igazgatóság közötti megállapodása alapján, az üzemegység által végzett tevékenység jellegétől függően, kerül rögzítésre. A megállapodás eredményét az üzemegység SZMSZ-e tartalmazza. Fel nem osztott költségek:
tiszteletdíjak központi adminisztráció (titkárság) jogi képviselet bér-, munkaügy, pénzügy, személyzet kommunikációs infrastruktúra marketing (egy része , reklámköltségek nélkül) tervezés (egy része) kontrolling pályázatírás és kezelés minőségbiztosítás irodai szolgáltatások eszköz és készletgazdálkodás (egy része)
Az üzemegység tevékenysége önálló jogi személyiségű szervezetbe is kiszervezhető, amennyiben az új szervezet legalább 67%-ban a szövetkezet tulajdonában marad. A szövetkezet Alapszabálya azonban az ilyen szervezetre is érvényes (SZMSZ-e az alapszabálynak nem mondhat ellent, az SZMSZ szövetkezet közgyűlése által elfogadandó) IV. Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben, a tagok juttatásai A szövetkezetben munkát vállalók javadalmazásának rendszere 4 elemből áll Alapfizetés Teljesítmény (minőségi és mennyiségi) korrekció (+/- pótlék) Vezetői pótlék Eredmény prémium A fizetések és korrekciók konkrét összegét az Alapszabályban rögzített keretek között az
üzemegységek állapítják meg. A prémiumok konkrét értékét az Alapszabályban rögzített keretek között a szövetkezet közgyűlése határozza meg. Jövedelem összetevő 1. 2.
alapfizetés teljesítmény pótlék (+/-)!
3. 4. 5.
vezetői pótlék eredmény prémium szolidaritás/rászorultság (közösségi alapból nyújtott támogatás) nem tagi jövedelmek eltérése
6.
Különbségi szorzó 5 +/- 3
Súly % 100 50
3 5 0
30 20 40
+/- 10
100
Szorzó: a legkisebb és legnagyobb jövedelem-rész közötti különbség hányadosa. Pl:5 azt jelenti, hogy a felsőfokú végzettségű, tapasztalt szakember fizetése 5-ször magasabb, mint a kezdő segédmunkás fizetése. Vagy pl. a 3 azt jelenti, hogy a legkisebb, legkevesebb embert foglalkoztató üzemegység vezető pótléka 1/3-a a legnagyobb üzemegység vezetőjének pótlékánál. Súly %: azt jelenti, hogy az alapfizetéshez viszonyítva mekkora lehet legfeljebb, a különféle pótlék, prémium összege. Pl: 50% azt jelenti, hogy a pótlék legfeljebb az alapfizetés fele lehet. A +/- azt jelenti, hogy a teljesítmény pótlék csökkentheti is az alapfizetést.
IV. 1 A dolgozók alapfizetése A szövetkezet munkavállalóinak alapfizetését bérskála és az üzemegység SZMSZ-e alapján az üzemvezető állapítja meg. Az aktuális bérskálát a végzettség, a képzettség és a munkában töltött idő alapján az Igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés hagyja jóvá. A fizetések megállapításánál súlyozottan kell figyelembe venni, hogy a szövetkezeti tag milyen időt töltött a szövetkezetben. A nem szövetkezeti tagok fizetése különbözhet a szövetkezeti tagokétól (ld fenti tábla) IV.2 A teljesítmény pótlék A teljesítmény pótlék a normázható munkák esetében mérés alapján, részben a mennyiségi részben a minőségi teljesítmény függvényében. A két tényező aránya eltolódhat a minőség javára (pl. a minőségi tényező kétszer akkora, mint a mennyiségi tényező értéke), a tényleges arányt az üzemegység SZMSZ-e állapítja meg. A nem normázható munkák esetében a pótlékot a „dolgozói teljesítményértékelés” alapján kell megállapítani. Az értékelés során a munkatársak, a beosztottak és a vezetők véleményét egyaránt figyelembe kell venni. A teljesítmény pótlékban kell figyelembe venni a tagok „potyautas” viselkedését, indokolatlan kimaradását a munkából és/vagy a szövetkezeti munkát hátrányosan befolyásoló szövetkezeten kívüli gazdasági aktivitást. A teljesítmény pótlék negatív előjelű azaz jövedelem csökkentő is lehet. IV.3 A vezetői pótlék A vezetői pótlék annak a tagnak biztosít többlet jövedelmet, aki „felelősséget” vállal a dolgozókért, a munkahelyekért. A szövetkezet 2 kategóriát különböztet meg, az egyik „termelési” vezető, a másik „adminisztratív” vezető. Termelési vezető (üzemegység vezető) lehet az, aki új üzletág beindításához elkészíti a terveket, azt elfogadtatja és vállalja annak megvalósítását. Adminisztratív vezető a szervezet felépítéséből fakadó
irányító beosztásban dolgozó személy (Igazgató, igazgatóság tagja, ügyvezető elnök). Az üzemegység vezető felelőssége az üzleti terv teljesítése Az adminisztratív vezető felelőssége a szervezet zavartalan működése. A felelősséget vállaló vezető „kockázata”, hogy a sikeres (eredményes) működés esetén „járó” vezetői pótlék megvonása mellett az alapfizetése is csökken(het). A vezetői pótlék és a(z esetleges) csökkenés a vezető által irányított (felügyelt) munkahelyek számával arányos. IV.4 Eredmény prémium Az eredmény prémium három módon szerezhető meg. Eredményre kötelezhető minden üzemág. Ennek dolgozói részesed(het)nek a megtermelt profitból. Eredmény prémiumnak tekintendő az „üzletszerzési jutalék” is. A szövetkezet minden tagja jogosult nyereség részesedésre (eredmény prémium), ha a szövetkezet gazdálkodása pozitív pénzügyi eredményt mutat. Az üzletszerzési jutalék mértéke megegyezik a ténylegesen megtermelt eredmény alapján fizetett jutalék mértékével, de azt a tervezett eredmény alapján kell számítani. Az eredmény prémium minimális értéke 1 %, maximális értéke (10)%, összege megosztandó az arra jogosultak között avval, hogy a személyes jövedelemben ennek súly nem haladhatja meg az 50 %-ot. A nyereség részesedés mértéke a tényleges pénzügyi eredmény prémiumokkal, kötelezettségekkel, tartalékképzéssel, fejlesztési alapképzéssel csökkentett részének felosztásából keletkezik. A felosztás a tagok között egyenlő arányban történik. A jutalék az üzlet realizálásának (szerződés kötés) pillanatában „jár” 50 %-a ekkor , a másik 50 %-a az árbevétel megjelenésekor esedékes. (a továbbiakban költségtényező) A prémium és nyereségrészesedés egy-egy pénzügyi év zárásakor érvényesíthető. A prémiumok a profitcenterek „külön” elszámolása alapján, a részesedés a szövetkezet egészének eredmény kimutatása alapján. IV.5 A tagok juttatásai A tagok egyéni jövedelme két formában jelenik meg. 1. hivatalos pénznem (Forint) 2. „belső” (elszámolási) pénz - esélyforint. A hivatalos pénznemben kapott jövedelmet a szövetkezet a tag kereskedelmi banki számlájára utalja, az adók és járulékok levonása után. Minden tag szabadon dönthet arról, hogy járandóságának mekkora részét kéri ilyen módon átutalni. A fennmaradó rész a tag szövetkezetei „belső” számláján kerül jóváírásra. Ez a belső számla a következő kiadások fedezetére használható fel. a. részjegy ellenértékének törlesztő részlete b. egyéb tagi befizetési kötelezettség ellenértéke c. közösségi alapból igénybe vett szolgáltatások költségei (60% egyéni keret – 40% közösségi) IV.6 A szövetkezeti kölcsön A szövetkezet kamatmentes kölcsönt nyújthat tagjai részére, melyet, azt az előre írásos formában meghatározott módon köteles visszafizetni. A kölcsön feltétele előzetes szerződés, melynek tartalmaznia kell: - a kölcsön pontos összegét - a visszafizetés idejét és módját (részletekben, vagy egy összegben, átutalással, vagy
készpénz) - két tanú és a szövetkezet igazgatójának aláírását. - A hitelt felvevő hiteles aláírását V A szövetkezet képviselete A szövetkezetet az igazgatóság elnöke, valamint az igazgatóság tagjai képviselik harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. A szövetkezet igazgatósági elnökének, valamint az igazgatóság tagjainak képviseleti, cégjegyzési joga önálló. Kizárólag az egyes üzemegységek gazdálkodását érintő kérdésekben (üzleti tárgyalás) az üzemegység vezetők képviselik a szövetkezetet. Szerződéskötési és utalványozási jogkörüket csak az Igazgatóság ellenjegyzése mellett gyakorolhatják. Az üzemegységek SZMSZ-e meghatározhatja azokat az eseteket és feltételeket, amelyek mellett az üzemegység két felhatalmazott vezetője együttesen eljárhat (pl. utalványozási jog adott összeghatárig). VI. Tagsági jogviszony A MultiCoop Szociális Szövetkezet nyilvántartott tagsággal rendelkezik. A szövetkezet tagja lehet minden 18. évét betöltött (belföldi és külföldi) természetes személy, aki a szövetkezet célját és alapszabályát elfogadja, és ezt belépési nyilatkozat aláírásával tanúsítja, részjegytőkéjét befizette és a szövetkezet működéséhez személyes közreműködésével hozzájárul. VI.1 A szövetkezet tag jogai és kötelezettségei: VI.1.1. A tag alapvető joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a közösségi alapból, illetve igénybe veheti a tagok részére biztosított szolgáltatásokat és élvezze a szövetkezés egyéb eredményeit. A tag kötelessége a személyes közreműködés és a vagyoni hozzájárulás teljesítése. A személyes közreműködés különböző módon történhet. a) a szövetkezeti tag alkalmazottja a szövetkezetnek Ennek megvalósulási módja történhet: Munkaviszonyban Alkalmi munkavállalói könyvvel Megbízási jogviszonyban. b) a szövetkezeti tag közreműködő a szövetkezetben és erre vonatkozólag egyértelműen kinyilatkoztatott felelősséget vállal. VI.2 A közgyűlés által előírható kötelezettségek:
Tagi kölcsön A tag, ha tagsági jogviszonya egy éve fennáll a vagyoni hozzájárulásának a teljes beszolgáltatása után kölcsönt nyújthat a szövetkezet részére, ha az alapszabályban kötelező vagyoni hozzájárulást megtette. A tagi kölcsön nem haladhatja meg a tag által jegyzett részjegy mindenkori névértékének tízszeresét. Pótbefizetés A közgyűlés legfeljebb évi egy alkalommal, a veszteségek rendezése céljából dönthet pótbefizetés elrendeléséről. A pótbefizetés mértéke maximum a tag vagyoni hozzájárulása (jegyzett részjegy névértéke) 30%-áig terjedhet. A szövetkezet és a tag gazdásági együttműködése a tagok munkalehetőséghez juttatásában, szociális helyzetük javításában valósul meg. VI. 3 Tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése. Tagfelvétel A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor keletkezik, illetve a szövetkezet megalakulása után a közgyűlés határoz új tag felvételéről írásbeli határozat alapján. A tagfelvételt kezdeményezőnek belépési nyilatkozat aláírásával vállalja, hogy, az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, vállalja a vagyoni hozzájárulás befizetését és a személyes közreműködést. A szövetkezetbe tagi felvételét kérheti az, − aki a szövetkezet alkalmazottja, s kérelmét az üzemegység vezetője támogatja, vagy − aki a szövetkezet tevékenységét bővíteni szándékozó üzleti tervvel rendelkezik (új üzemegység), melyet az igazgatóság megvalósíthatónak tart és megkezdését a tag felvételével együtt javasolja, vagy − akinek munkahelye az újonnan indítandó tevékenység üzleti tervében – terv készítőjének igazolása alapján – szerepel. A tag felvételéről az igazgatóság elnökének javaslatára a közgyűlés dönt, a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag a vagyoni hozzájárulását megfizette. A belépni szándékozó a vagyoni hozzájárulási kötelezettségét (részjegy jegyzési kötelezettséget) úgy is teljesítheti, hogy más tag, részjegyét veszi meg. Ez esetben részjegyet nem köteles jegyezni. Kilépés A tag köteles kilépési szándékát az igazgatóság elnökének. bejelenteni. jogviszony a bejelentést követő 30 napon belül szűnik meg.
A tagsági
Tagkizárás A szövetkezet igazgatóságának elnöke javasolhatja annak a tagnak a kizárását, aki - neki felróható módon a) szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy b)a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek az igazgatóság tagjának írásbeli felszólítását követő 15 napon belül sem tesz eleget. A javaslatról a közgyűlés egyszerű határozattal dönt. A közgyűlésre az érintett tagot meg kell hívni és az igazgatóság elnökének kizárási javaslatáról szóló döntése előtt az érintett tagot meg kell hallgatni, s a kimentésre lehetőséget adni. Amennyiben az érintett tag távol marad az a határozatot nem befolyásolja. A kizárásról indoklással ellátott határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal, legkésőbb 5 munkanapon belül írásban közölni.. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított 30 nap elteltével szűnik meg. A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 18. §-ban írtak szerint peres eljárás kezdeményezhető. A kizárást kimondó határozatot követően a tag a közgyűléshez fordulhat azonban a közgyűlésen szavazati jogát nem gyakorolhatja. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó határozat közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg, kivéve, ha: a) a határozat későbbi időpontot állapít meg, b) a határozat bírósági felülvizsgálata céljából keresetet indítottak és a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, c) a tag kérelmére a közgyűlés korábbi időpontot állapít meg. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által - nem vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag, illetőleg tagsági viszonyt nem létesítő örököse (jogutóda) részére ki kell adni, amennyiben a használatba adott vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az elszámolás időpontjával egyidejűleg kerül sor. Ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek. Ha a használatba adott vagyontárgy elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni használata esetén, a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetőleg tagsági jogviszonyt nem létesítő örököse (jogutóda) részére díjat kell fizetni. A használati díj összegét a felek megállapodása határozza meg. A tagsági jogviszony megszűnése – egyéb megállapodás hiányában – a munkaviszony megszűnését vonja maga után.
A tagsági jogviszony megszűnése, elszámolás a volt taggal, örökösével. A tagsági jogviszony megszűnik a tag... Kilépésével Kizárásával A tag halálával Szervezeti változással A szövetkezet jogutód nélküli megszűnésével
A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, illetve örökösével el kell számolni. A tag, örökös a részjegyek után, azok névértékére tarthat igényt, amennyiben veszteség fedezetére nem került felhasználásra. Az örökös elszámolás helyett kérheti tagfelvételét, amennyiben a tagsági viszony létesítésének a VI.1 pontba foglalt feltételei fennállnak. Ebben az esetben nem keletkezik elszámolási kötelezettség, az örökösnek részjegy jegyzési (vagyoni hozzájárulási) kötelezettsége nincs. Amennyiben egy tag munkaviszonya fegyelmi vétség miatt vagy rendkívüli felmondással szűnik meg, tagságát a közgyűlésnek meg kell erősítenie. VII. Pártoló tagság A szövetkezet támogatója lehet az, aki Pártoló tagsági díjat fizet a szövetkezet részére, melynek mértéke havi 12.000 forint/év és a szövetkezet közgyűlése elfogadja pártoló tagságát. A pártoló tag hozzájárulását természetbeni támogatással is megteheti. A pártoló tag nem szavazhat a szövetkezet ügyeiről. Nem választhat és nem választható. Ez alól kivételt képez a felügyelő bizottság tagja, és az üzemegység vezetői tisztje. A pártoló tag a szövetkezet közgyűlésein részt vehet, annak irataiba betekinthet. A tagi juttatásokhoz önköltségi áron juthat hozzá. A pártoló tagság a tagdíjfizetés időtartamára áll fenn. VIII. Közösségi Alap A szövetkezet a mindenkori adózott eredményéből, a tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés döntése szerinti értékben fel nem osztható közösségi alapot képez, melyet a lekötött tartalékban elkülönít. A közösségi alap a tagok és hozzátartozóik kulturális, oktatási, szociális, sport tevékenysége támogatására használható fel. A szövetkezeti tagok és hozzátartozóik részére nyújtott szolgáltatások, támogatások, juttatások lehetnek:
Oktatási szolgáltatások, szakmai képzések, Egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatások igénybevételéhez támogatások Szociális juttatások Kulturális támogatások, Közművelődési tevékenységek támogatása, Sport tevékenységhez nyújtott támogatások, juttatások.
nyújtott
A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg ( a Szöv.törv. 71. §-a alapján) , hogy a közösségi alap hány százalékáig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. Ennek az összegnek a felosztása a tagok igényeinek megfelelő arányban történik, az e célra összehívott zárszámadó közgyűlésen. A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szövetkezet, vagy a szövetkezeti szövetség részére kell átadni. IX. A szövetkezet megszűnése A szövetkezet cégjegyzékből való törléssel szűnik meg. A szövetkezet megszűnik, ha tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken, és hat hónapon belül nem jelentenek be megfelelő számú új tagot a cégbíróságon. X. Záró rendelkezések Jelen Alapszabályt az ….. Szociális Szövetkezet megtárgyalta és………………..napján a ………..számú közgyűlési határozatával, egyhangúan elfogadta. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Szövetkezeti törvény, valamint a Szövetkezetekre vonatkozó kormányrendelet, illetve a máshol nem szabályozott a személyi és vagyoni viszonyokra a Ptk. előírásait kell alkalmazni. A szövetkezet alapítását az Alapszabály elfogadásáról számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel céljából be kell jelenteni a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak, mint cégbíróságnak. A szövetkezet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását követően végezhet gazdasági tevékenységet. Az alapszabályt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt a szövetkezet tagjai aláírásukkal látják el.
Szécsény, 2008 december 20. Bablena Ferenc Bangó Beatrix Domszky György Ferge Sándor
…………………………………….. ……… ……………………………. ……………………………………….. ……………………………………………..
Király Henrietta
……… …………………………….
Kovách Eszter
………………………………………..
Nagy Katalin
……………………………………………..
Németh László Puszta Béla
Az okiratot ellenjegyezte: ügyvéd
……… ……………………………. ………………………………………..
