alapok llalattal kapcsolatos fogalmak

(C) http://kgt.bme.hu/ 2011

Mikroökonómiai alapok

Vállalattal kapcsolatos fogalmak A vállalat a gazdaság egy olyan szervezeti egysége, amely fogyasztási javakat állít elı a társadalomnak, saját erıforrásaival, saját kockázatára önállóan gazdálkodik, profit szerzése céljából. Típusai (PTK: Kkt, Bt, Kft, Rt, közös vállalat) Mőködés: 1997. MXCIV. tv Vállalati célok A vállalat környezete Idıtávok a gazdaságban 1 /16


Néhány mikroökonómiai alapösszefüggés: ∆ Y % dY Y dY X ∆Y X1 + X 2 = = . ≅ . ∆ X % dX X dX Y ∆X Y1 + Y2 ∆ Q % dQ p ∆ Q y % dQ y p x = = . ε = = . yx ∆ p% dp Q ∆ p x % dp x Q y

ε YX = ε Dp

εI =

Q = Q(K, L) Q ∂Q ; MPL = L ∂L ∆ Q% dQ Q MPL εL = = = ∆ L% dL L APL APL =

APK =

εK =

∆ Q% dQ I = . ∆ I% dI Q

Q ∂Q ; MPK = K ∂K

∆ Q% dQ Q MPK = = ∆ K % dK K APK

Mikroökonómia

TC = FC + VC = p K .K + p L .L p TC K =− L ×L+ pK pK MRTS =

AC =

dK MPL  p L  =− = −  dL MPK  p K 

TC VC FC d TC d VC ; AVC = ; AFC = ; MC = = Q Q Q dQ dQ

AR =

TR (Q) d TR (Q ) ; MR = Q dQ

A termelés • termelési függvény: Q = f(L,A,K,E) • egyszerősítés: Q = f(K,L)

2 /16


Isoquant és parciális term-i függvény .

.

Q L ∂Q MPL = ∂L

APL =

Termelési tényezı felhasználás hosszú távon

3 /16


Rövid táv és a ktgfv-ek .

Profitmaximum • piacfüggetlen • Π = TR – TC Q szerint deriválva, a szükséges feltétel: MΠ = MR – MC = 0

MR = MC Az elégséges feltétel: MΠ’ < 0 Fogyasztói és termelıi többlet Holtteher-veszteség 4 /16


Profitmaximalizálás tökéletes verseny .

Profitmaximalizálás monopólium

Fedezeti pont és üzemszüneti pont 5 /16


Piactípusok elválasztása Szempontok: • résztvevık száma • termék homogenitása • informáltság • piacra való ki- és belépés szabadsága

Értékesítés: termékpiacok (beszerzés: term-i tényezık piacai) • • • •

tökéletes verseny monopolisztikus verseny oligopólium monopólium

A piac • Kereslet – kínálat • Marshall-kereszt • Mai piacok: monopolisztikus verseny és oligopólium Jellemzésük: - nem írhatók le hagyományos mikroökonómiával (racionalitás, egymástól független szereplık, egyforma vállalatok, stb.) - új megközelítések kellenek

6 /16


Industrial Organization – alapvetı modellek 1)

2)

SCP modell (Structure-ConductPerformance = piaci szerkezet– magatartás-teljesítmény) Versenyellenes stratégiák -egy példa: árrögzítés (kartell)

„Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás

céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emelésére szolgáló megállapodásban ne végzıdjenek” (A. Smith)

Hírek: 2010. március 30. • Akár 50 millió forintot is megérhet egy feljelentés • Buktasson le kartellezı cégeket ötvenmillió forintért! • Bárki hatalmas díjat kaphat áprilistól kartellezık leleplezéséért • 50 milliót is fizethet a GVH a feljelentınek • Áprilistól 50 millió forintot is kaphatnak a kartellvadászok • Jól csengı "vérdíjat" tőzött ki a kartellek fejére a versenyhivatal: csütörtöktıl (ápr.1.) a kartellezı cégek bírságának 1 százalékát, de legfeljebb 50 millió forintot kaphat az a magánszemély, aki "nélkülözhetetlen bizonyítékot" szolgáltat egy kartellügyrıl 7 /16


Kartellek és büntetések • • • • • •

Mobil végzıdtetési díjak 2003 Strabag és társai kartell 2004 Autópályaépítési kartell 2004 Betonút Szolgáltató 2005 Allianz-Generali - casco és kgfb 2006 Bankkártyák forgalmi jutaléka 2009

360 millió 245 millió 7 043 millió 1 313 millió 6 814 millió 1 922 millió

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az utóbbi négy év 20 legnagyobb kartellügylete "alsóhangon számolva" 64 milliárd forint kárt okozott a gazdaságnak - a hatóság kalkulációja szerint ez az összeg beépült az árakba, azaz fejenként 6400 forintot loptak el minden magyar állampolgártól a titkosan lepaktáló cégek. (HVG)

IO - piacelmélet Nem tökéletesen versenyzı piacok elmélete Tipikus kérdések, problémák: Milyen tényezık alakítják ki a piacszerkezeteket? Hogyan írhatók le és elemezhetık a különbözı piaci szerkezetek? Mi a kapcsolat a piaci szerkezet, vállalati magatartás és hatékonyság között? Piacelmélet alkalmazása Vállalat: döntések (ár, termék, piacralépés, fejlesztés stb.) – piaci környezet szerepe, alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) Kormányzat: szükséges-e a piacok mőködésébe való beavatkozás – versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja Módszertani eszközök: Empirikus, statisztikai elemzések, esettanulmányok (SCP modell) 8 /16


Struktúra-magatartásteljesítmény modell (SCP) A piaci szerkezet hatással van a vállalatok magatartására, amely meghatározza az iparág hatékonyságát. A piaci szerkezet a piac alapvetı jellemzıitıl függ A vállalat magatartása: pl. a vállalat által alkalmazott árak-árképzés, innováció Az iparág hatékonysága: allokációs és termelési hatékonyság

Az SCP (vagy SVT) modell alapfeltételek kereslet

kínálat

árrugalmasság, helyettesítés vásárlási szokások, gazd.növ

nyersanyagok,technológia, munkaerı szakképzettség

Piaci struktúra Vállalatok száma, mérete, termékek jellege - termék differenciáltság, belépési korlátok

Piaci magatartás (viselkedés) Ár-árképzés, K+F, marketingtevékenység, beruházás Teljesítmény

Hatékonyság (termelési és allokációs), jövedelmezıség, termékminıség, technikai fejlıdés

9 /16


Versenyszabályozás szerepe az SCP modellben Strukturális szabályozás

Struktúra

(fúziókontroll)

Magatartás szabályozás

Magatartás

Verseny szabályozás

(Kartell, erıfölény)

cél

Teljesítmény„ideális” állapot- verseny (TV)

Melyik iparág a legkoncentráltabb? Vállalatok

A

1

20

2

B

C

D

60

33,3

45

20

10

33,3

45

3

20

5

33,3

1,25

4

20

5

1,25

5

20

5

1,25

6

5

1,25

7

5

1,25

8

5

1,25

9 10

1,25 1,25

10 /16


A piaci koncentráció és mérése A

piaci struktúra megfigyelhetı dimenziói: a piacon lévı vállalatok száma (n) egyenlıtlenség (a piaci részesedések különbözısége)

Mérıszámok: m (m
A Herfindahl- Hirschmann index n

2 s ∑ i számítása: H = i =1

qi ⋅ 100 ahol si= Q

qi vagy si= Q

nagysága:0

A HHI felbontása, értelmezése di= si-1/n (az iparági átlagos részaránytól való eltérés) n

∑d

HHI =

i =1

egyenlıtlenség

2 i

1 + n

vállalatok száma

Mobilpiaci koncentráció és változása (forrás: NHH) Pannon

2002 december 38%

2010 február 35%

T-Mobile

50%

43%

Vodafone

12%

22%

HHI

4088

3558

12 /16


Vegyipari ágazatok koncentráltsága (forrás: GVH versenystatisztika 2006.) Vállalatok száma Vegyi alapanyag gyártása Mezıgazdasági vegyi termék gyártása Festék, bevonóanyag gyártása Tisztítószer, testápolási cikk gyártása Egyéb vegyitermék gyártása Vegyi szál gyártása

165 32 50 121 91 5

CR3 az CR5 az CR10 az HHI az értékesítés értékesítés értékesítés értékesítés nettó nettó nettó nettó árbevétele árbevétele árbevétele árbevétele alapján alapján alapján alapján 73,18 82,32 89,67 2 463 76,73 83,97 92,12 2 404 62,63 71,25 82,83 1 629 76,23 87,48 91,77 2 668 26,19 39,19 63,21 493 96,06 100,00 100,00 5 319

CRm – n vá vállalatbó llalatból m vá vállalat piaci ré részesedé szesedése

Problémák a koncentráció mérésével – koncentráció és hatékonyság A piac megfelelı definiálása szükséges: releváns (érintett) piac Statikus mutató (belépési lehetıségek szerepe) Koncentráció és hatékonyság

nagyobb koncentráció → gazdasági erıfölény, ill. összejátszás valószínősége nı: versenyt, allokációs hatékonyságot gátolja költségelınyök miatt (alacsony hatékonyságú cégek kiszorulnak) koncentrálódik az iparág → termelési hatékonyság nagyobb 13 /16


Piaci teljesítmény - hatékonyság mérése: Lerner index Piaci hatalom: a vállalat képessége arra, hogy a piaci árat a határköltség (versenyzıi ár) fölé emelje Mérése: Lerner pindex − MC i (mi) mi = p i-k vállalat: n si mi ∑ Iparág egészére: M=i =1 Piaci kimenet eltérése az „ideális” (versenyzıi) esettıl ⇒ a piaci verseny közvetlen mércéje – hatékonyság!

A piaci hatalom és a koncentráció kapcsolata • pl. n szereplı (vállalat)– nem kooperatív (Cournot) oligopólium p − MCi si mi =

p

=

ε

• Iparágin szinten a npiacishatalom (Lerner index): HHI

∑sm = ∑s i =1

M=

i

i

i =1

i

ε

i

=

ε

• kompetitív piac = 0< M <1/|ε| = monopolista piac 14 /16


Mitıl függ a vállalat piaci hatalma? A vállalat piaci részesedése (si=qi/Q): nagyobb részesedés = nagyobb piaci erı A piaci kereslet árrugalmassága (|ε|): árrugalmatlanabb kereslet = nagyobb piaci erı adott ε (és p): kisebb MCi → nagyobb si: pozitív kapcsolat a hatékonyság (költségben mérve) és a piaci részesedés ill. piaci hatalom között Vállalatok magatartása (kölcsönös függés) is befolyásolja a piaci hatalom nagyságát: Stratégiai interakció: nem kooperatív - kooperatív magatartás Összejátszással monopolhelyzet

Kartell-ügyek Magyarországon Év 2000 2001 2002 2003 2004

Ügyek száma 18 10 18 20 28

VH beavatkozás 11 1 10 12 12

Bírság mFt 96 0 182,46 638,5 8156,0

2005 2006

25 19

13 13

2855 8650

2007 2008

15 6

12 5

1069 3

15 /16


Kartellek viselkedésének egy leírása =

• JÁTÉKELMÉLET

Lesz-e összejátszás? S2 S1 p1=60 (koop.)

p2=50

p1=60

p2= 50

(koop.)

(nem koop.)

800, 800 1500, 0

0, 1500 750, 750

Piaci kereslet: p=100-Q Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600

(nem koop.) Ár a döntési változó (Bertrand duopólium): attól vesznek, aki olcsóbban ad (végsı eredmény: P=MC)

16 /16

alapok llalattal kapcsolatos fogalmak

Recommend Documents