ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő
I aa~G
É.rkea:ett :
K l /t
O
9,
2009 OKT 0 5.
Katona Béla úr az Országgyűlés Elnöke részér e Budapest, Kossuth tér 1-3 . Tárgy : Írásbeli választ igénylő kérdés
Tisztelt Elnök Úr !
A Házszabály 91 e § . alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igényl ő kérdést kívánok feltenn i
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrna k „Miért kell az állampolgároknak kétszer megfizetnie a hulladékká vál t csomagoló anyagok környezetbarát kezelését?” címmel .
Tisztelt Miniszter Úr ! Választókörzetemet, Pest megye 2 . számú választókörzetét különösen erő sen érintette, hogy a régió hulladékát befogadó csörögi hulladéklerakó, mint a felszín alatti vizek védelmér ől szóló 219/2004 . (VII . 21 .) Kormányrendelet 41 . § (8) bekezdése szerint az e rendeletben és a 20/2006 . (IV . 5 .) KvV M rendeletben foglaltakat nem teljesít ő hulladéklerakó 2009 . július 15-t ől nem üzemelhet . A döntés nem érte váratlanul . a régió önkormányzatait, ezért megoldásokat ^ kerestünk, amivel megoldható a régióban keletkez ő hulladék kezelése . Célunk egy olyan megoldás volt, amiben a környezetvédelmi célok teljesülés e mellett, a lakosságra nehezed ő többletterhek is csupán a szüksége s mértékben emelkednek . A térség hulladékkezelésére megalakult a Zöld Híd Program, ami egy 10 4 település összefogásával megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási é s környezetvédelmi program, mely Pest megye észak-keleti részére, illetv e Nógrád megye egészére terjed ki . A 102 .000 háztartást és több mint 300 .000
embert érintő beruházás célja a régió hulladékgazdálkodási rendszeréne k európai normák szerinti kialakítása . A hulladékkezelés a nyugat európa i gyakorlatnak megfelelően hulladékkezel ő központokban fog történni , mechanikai és biológiai hulladékkezeléssel, gépi utóválogatással é s komposztálással . Az eljárás során a vegyesen gy űjtött hulladék gépi úton fo g szétválogatásra kerülni, amelyek egy része energiahordozóként kerülhetn e értékesítésre, míg a szelektív gy űjtés révén az anyagában történő hasznosítás is lehet ővé válik . A fejlett hulladékgazdálkodás azonban jelent ő s költségnövekedést okoz . A projekt keretében megvalósuló hulladékkezelés díja a projekt team el ő zete s kalkulációi szerint 20 és 30 .000 forint/év/háztartás körül alakul majd 2010 től. Ez a korábbi költségeknek többszöröse, ami mind a lakosságra, mind a z önkormányzatokra jelent ős terheket ró . Különösen igaz ez Vác, Göd é s Sződliget településekre, ahonnan mintegy 50 km szállítási költséggel jut el a hulladék Kerepes, Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban kialakítot t hulladékkezelő központokba . A környezetbarát rendszer magasabb üzemelési költségeit kompenzálhatná a hulladékkezelő központokból kikerül ő , hasznosítható anyag piac i értékesítése, ez azonban bonyolult feladat . Igaz ez annak ellenére is, hogy Pest megye kitüntetetten kedvező helyzetben van, hiszen nem csupán a hulladékot anyagában hasznosító cég koncentrálódnak ebben a térségben , hanem olyan energetikai hasznosítók is jelen vannak, mint például a Mártra i Erőmű , az FKF Hulladékhasznosító M ű , vagy a váci cementgyár . A Zöld Híd program kialakítása során els ődleges partnerként számításba vet t erőművekkel folyatatott tárgyalások megakadtak, a Rákospalotai éget őmű csak jelentő s díj fizetése mellett vesz át hulladékot . Egyedül a vác i cementgyár hajlandó a minőségétől függő mértékben fizetni a hulladékkezel ő központból kikerül ő energetikailag hasznosítható anyagért . Ez az összeg részben kompenzálja a haszonanyag kinyerés többletköltségeit, azonban a hulladék lerakása még így is olcsóbb . Ezzel a problémával a korábbi ISPA projektek keretében kialakítot t hulladékgazdálkodási rendszerek is szembesültek . A legtöbb önkormányzati társulás nem merte felvállalni a hasznosítás többletköltségeit, így a válogatósorok nem, vagy csak minimális kihasználással üzemelnek és a hulladék nagy része lerakásra kerül, hogy a lakossági terhek elviselhet ő mértékben emelkedjenek . Ez a szemlélet ellentétes a hulladékgazdálkodás i projekt céljával, és roppant rövidlátó, mivel a nem hasznosított hulladé k lerakása a lerakó idő előtti beteléséhez vezet, egy új lerakó építéséhez viszon t már nem várható ISPA támogatás . Kiutat az jelenthetné, ha a lakosság által fizetett közszolgáltatási díj és az energetikai hasznosító által fizetett kifizetett összeg mellett egy küls ő forrá s is bevonásba kerülhetne a rendszerbe . Ilyen forrás lehetne egy hulladékhasznosítást koordináló szervezet által fizetett támogatás . A probléma csupán az, hogy ezek a szervezetek nem érdekeltek a hulladé k minél teljesebb hasznosításában .
3
A települési szilárd hulladék döntő hányadát alkotó csomagolási hulladé k esetén a jelenlegi rendszer a termékdíj fizetési kötelezettség megkerülésé t segíti, olyan hulladékok (pl . papír) hasznosítását ösztönözve, amelye k hasznosítása a termékdíjas rendszer bevezetése el őtt is működött . A hasznosítást koordináló szervezetek tevékenysége által a gazdaságosa n hasznosítható hulladékok további támogatása ürügyén, olyan környezetbe n le nem bomló hulladékok esetére is megszerezhet ő a mentesség, mint a műanyag. Ezt az teszi lehető vé, hogy a maximális támogatott hasznosítás i arányra tartalmaz egy utalást a jogszabály, de ez nem anyagfajtákr a vonatkozik, hanem megmarad az általánosság szintjén. Így továbbra i s nyitva marad az a kiskapu, hogy a papírhulladék túlhasznosítás alapjá n mentesülni lehet a m űanyaghulladék hasznosítás alól . Mindezt a legnagyobb hazai hulladékhasznosítást koordináló szervezet, a z Öko-Pannon Közhasznú Kft . gyakorlatával lehet illusztrálni . A következ ő táblázat az Öko-Pannon által hasznosított és a kötelezetti köre álta l kibocsátott csomagolóanyag mennyiségének hányadosát adja meg :
Papír Műanyag Vas Alumíniu m Fa Társított Üveg Összesen
2003 2004 11 2 35% % 12% 11% 95%
75%
2005 140 % 21% 108 %
12% 10% 10% 21% 25%
20% 14% 12% 15% 45%
23% 27% 21% 18% 60%
2006 14 3 % 22%
2007 12 9 % 24%
2008 128 % 23%
2009 128 % 24%
2010 128 % 24%
2011 132 % 24%
201 2 134 % 24%
78%
85%
84%
83%
84%
84%
85%
24% 20% 24% 21% 59%
29% 18% 19% 22% 55%
34% 18% 23% 28% 57%
35% 18% 22% 33% 58%
37% 18% 23% 41% 59%
40% 18% 24% 51% 62%
45% 18% 25% 62% 64%
Jól látható, hogy az Öko-Pannon partnerei papírból többet hasznosítanak , mint amennyi a kötelezetti kör alapján indokolt lenne, míg a település i szilárd hulladékban található m űanyag, társított csomagolóanyag negyedé t sem hasznosítják . Az elkövetkez ő évekre tervezett hasznosítási arányok az t mutatják, hogy a jöv őben is ezt a stratégiát kívánják folyatni . A kötelezettek a termékdíjat beépítik a termék árába, így a lakossá g kétszeresen fizeti meg a hulladékkezelés költségét . Először amikor a megvásárolja a terméket és kifizeti a termékdíjat, másodszor pedig, amikor a hulladékkezelési díjat kell megfizetnie . A szennyez ő fizet elv alkalmazása elfogadható, de hogy ugyan annak a hulladéknak a környezetkímél ő elhelyezésért kétszer kelljen fizetni az nem .
A környezetvédelmi termékdíj törvény alapját képz ő 94/62/EK rendelet a következ őket írja elő : - 2008 . december 31-ig (Magyarországon 2012 . december 31-ig) a csomagolási hulladék legalább 60%-át hasznosítani kell (újrafeldolgozással, vagy energetikailag) , - ezen belül legalább 55% és legfeljebb 80%-át dolgozzák fel újra , - a papír és karton esetén a minimális újrafeldolgozási arány 60% , - műanyagok esetén a minimális újrafeldolgozási arány 22,5% , - fa esetében 15 tömegszázalék . - A tagállamoknak lehet ő sége van arra, hogy ösztönözzék az energetika i hasznosítást, ha az környezetvédelmi és költség hasznos szempontbó l előnyösebb az újrafeldolgozásnál . Amire a nemzeti újrafeldolgozás és a hasznosítási célkit űzések közötti elegendő különbség mérlegeléséve l kerülhet sor . Az európai jogszabály célként kitűzött maximum 80%-os újrafeldolgozási arány miatt a Minisztériumot sok támadás érte . Többször felmerült a kérdés : Miért tűzi ki a Minisztérium célként a környezetvédelmi szempontbó l kiemelten fontos újrafeldolgozás korlátozását ? Ez a korlátozás viszont konkrét értelmet nyerhetne, ha egyes anyagfajtákr a vonatkozna . Ekkor azt biztosítaná, hogy ne csupán egyes anyagukba n nagyon gazdaságosan hasznosítható csomagolási hulladékok, mint pl . a papír hasznosítása legyen fokozottan ösztönözve, hanem a környezetvédelm i szempontból problémásabb hulladékok hasznosítása is lényegi kérdéss é válna a hasznosítást koordináló szervezetet számára . Amennyiben a 94/2002 (V.5 .) Korm rendelet 6 . § (5) pontjában szerepl ő „ . . .de legfeljebb 80%-a anyagában kerüljön hasznosításra” kifejezés „ . . .d e egyes anyagonként legfeljebb 80%-a anyagában kerüljön hasznosításra ” kifejezésre módosulna, hatalmas el őrelépést indukálna a jelenleg elhanyagolt műanyag csomagoló anyag hasznosítás területén : - Megszűnhetnének a minisztériumot ér ő támadások, mivel értelmezhet ő a cél: ne a legegyszerűbben hasznosítható anyag (papír ) túlhasznosítását támogassa a rendszer, hanem a problémás anyago k (műanyag fólia) hasznosítását is ösztönözze . Amennyiben a piaci igény ezt megköveteli, a papíripar továbbra i s biztosítani fogja a termeléséhez szükséges hulladékpapír begy űjtését , így a módosításból nem következik az anyagában történ ő hasznosítás csökkenése . - Többpólusúvá válik a hulladékhasznosítás és egy iparág válság a esetén is biztosított marad a hazánk által vállat hulladékhasznosítás i célok elérése . A többi hulladék anyagában hasznosítását nem veszélyeztetné a módosítás, mivel ezt a minimális hasznosítási arány biztosítja . Az éghet ő hulladékok házhoz men ő szelektív gyűjtésével jelent ő sen növelhet ő a lakosságtól szelektíven begyűjtött és hasznosítot t csomagolóanyag mennyisége .
5 -
-
A jelenleg anyagában hasznosított PET palack mellett drasztikusa n növekedhetne a többi m űanyag és kompozit csomagolóanya g hasznosítási aránya is . A szennyező fizet elv teljes kör űen érvényesülne : a lakosság által a műanyag csomagolás (pl . zacskó) vásárlásakor megfizetett termékdij , ugyanezen műanyag csomagolás hasznosítására fordítódna, a kommunális hulladék begyűjtését és a hasznosítható anyag válogatását végző önkormányzati társulások támogatásán keresztül . A hulladékgazdálkodási rendszerekben jelenleg lerakott, d e termikusan hasznosítható hulladék eltérítése a lerakóró l versenyképessé válna a lerakással, így a lerakó nem telne be id ő elő tt .
Az elmélet megvalósítható voltát az Öko-Pannon példáján bemutatv a megállapítható, hogy az anyag típusonként maximum 80%-os támogatot t hasznosítási arány bevezetése esetén a hasznosítási cél 53 000 tonn a energetikailag hasznosítható hulladék (műanyag, fa, társított csomagolóanyag) lerakóról eltérítésével megoldható .
Papír M űanyag Fém F'a Társított Üveg Összesen
kibocsátá s 2008
2008 tény hasznosítás
191 000 t 164 500 t 38 600 115 000 t 18 200 t 111 000 t 638 300 t
244 394 t 38 556 t 25 161 21 240 t 4 229 t 31 259 t 364 839 t
128% 23% 65% 18% 23% 28% 57%
Hasznosítási arányo k max. 80% hasznosítá s ösztönzése esetén 152800 80% 89 168 54% 25 161 65% 56622 49% 9829 54% 31259 28% 364839 57%
Ez a hasznosítói kapacitás jelenleg is rendelkezésre áll . A Mátrai Er őmű 300 000 tonna, a cementgyárak pedig további 100 000 tonna éghet ő hulladék hasznosítására rendelkeznek engedéllyel . Az újrafeldolgozási célok újradefiniálásával a hasznosítást koordinál ó szervezetek érdekeltté válnának a jelenleg lerakásra kerül ő energetikaila g hasznosítható csomagolóanyagok visszanyerésének támogatásában é s hosszútávon is fenntartható pályára állíthatóvá válna az orszá g hulladékgazdálkodása . A nemzetközi jogszabályi háttér, a hasznositó i kapacitás adott ahhoz, hogy a jelenleg települési szilárd hulladékkén t lerakott csomagolóanyagok hasznosításra kerüljenek és a szennyez ő fizet elv se sérüljön . Tisztelt Miniszter Úr! Miért engedni a Minisztérium, hogy a környezetben lebomló, és gyakran má s országokból importált papír hasznosításával mentesülhessenek a m űanyag csomagolóanyag kibocsátók a termékdíj fizetési kötelezettség alól ?
Tervezi-e a szaktárca a környezetvédelmi termékdíj mentesség szabályaina k felülvizsgálatát, a települési hulladék anyagában nem, de termikusa n hasznosítható csomagolóanyag tartalmának lerakóról eltérítése érdekében ? Amennyiben nem, milyen módon kívánja a Minisztérium ösztönözni, hogy az ISPA program keretében megépült hulladékkezel ő rendszerekb ől kinyerhet ő éghető hulladék hasznosítását ? Vác 2009 . szeptember 23 .
Várom megtisztelő válaszát : i ;§ Dr . , lr 1ános
