1
ALAPITÓ OKIRAT Amely egységes szerkezetbe foglalja a társaság 2009. szeptember 3-án kelt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban: Gt.) valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. Törvény (továbbiakban: Kszt.) alapján létrejött társasági szerződését a 2012. május 29-én és a 2014. november 1-jén kelt módosításokkal az alábbiak szerint:
I.
A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE
A társaság cégneve: Pénzügyi Tudást Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság székhelye: 3580 Tiszaújváros, Szent István út 37. A társaság email elérhetősége:
[email protected]
II.
A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA
A társaság alapitója: Szeghő Kornélia (szül.: Miskolc, 1970. 03. 19., an.: Kristóf Veronika) 3580 Tiszaújváros, Liszt F. u. 5. fsz. 6. szám alatti lakos.
III.
A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE
l.1. A társaság cél szerinti közhasznú tevékenysége, amelyeket a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-a alapján mint közfeladatokat végez: a) b) c)
nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
Jelen alapitó okirat nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. A társaság a fent megjelölt közhasznú tevékenységekkel feladata a tudományok különböző területén gyerekek, fiatalkorúak, felnőttek képzése, iskola alapítása, fenntartása és működtetése, ismeretterjesztés, tréning, ismeretátadás, tanácsadás, előmozdítva ezzel a régióban élők elhelyezkedési esélyeit, segítve őket - különösen a hátrányos helyzetű csoportokat - a társadalomban való érvényesülésben, valamint a megfelelő életvezetés kialakításában. A Társaság célja azon alapvető pénzügyi tudás átadása az embereknek, amely alapján mindenki saját pénzügyeit jobban fogja érteni, kezelni, igénye és szándéka lesz arra, hogy pénzügyekben még több információt és tudást gyűjtsön magának, mely tudással az anyagi biztonságot és függetlenséget meg tudja magának szerezni.
2
A Társaság további célja olyan pénzügyi magániskola létrehozása, mely az előzőek szerinti tevékenységet már általános iskola elvégzése után tanítja az embereknek, és ebben a Társaság, mint fenntartó szerepet vállal. 1.2. A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységi körei A társaság fő tevékenysége: M.n.s. egyéb oktatás A társaság további tevékenységei: Iskolai előkészítő oktatás M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység Gazdasági-vállalkozási tevékenységet a társaság a közhasznú tevékenysége elősegítése és megvalósítása érdekében, kiegészítő jelleggel folytat, e tevékenység a közhasznú célokat nem veszélyeztetheti. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapitó okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 1.4. A társaság ügyvezetése jogosult a tevékenysegi kör(ök) módosítására.
IV.
A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA
A társaság időtartama határozatlan.
V. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, AZ ALAPÍTÓ TÖRZSBETÉTJÉNEK MÉRTÉKE ÉS RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁNAK MÓDJA A tásaság törzstőkéje 500.000.- Ft, azaz Ötszázezer forint, amely teljes egészében készpénzből áll, amely a törzstőke 100 %-a. Az alapító törzsbetétje 500.000.- Ft, azaz Ötszázezer forint készpénz. Az alapító kijelenti, hogy a fentiekben megjelölt készpénzbetétet teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátotta a társaság cégbírósági bejegyzése iranti kérelem előterjesztésének napjáig, a társaság által megnyitott bankszámlára történő befizetéssel.
VI.
Üzletrész
A társaság bejegyzését követően a tag jogait és a társaság vagyonából őt megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. A tagnak csak egy üzletrésze lehet.
3 VII.
Az üzletrészek átruházása, felosztása
1. Az egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 2. Az üzletrész csak átruházás, a megszűnt tag jogutódlása és öröklés, valamint a házastársi közös vagyon megosztása esetén osztható fel. 3. Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke emelése folytán új taggal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.
VIII.
Az alapítói határozat
1. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító határozattal dönt, és erről az ügyvezető(ke)t írásban értesíti. 2. Az alapító kizárólagos hatáskörébe tartoznak mindazok a kérdések, amelyeket a törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. IX.
Az ügyvezető
1. A társaság ügyvezetője: Név: Farkas Dániel Szül.: Miskolc, 1996.05.04. Anyja neve: Szeghő Kornélia Lakcím: 3599 Sajószöged, Csokonai út 7. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2014. november 1. 2. Az ügyvezető(k) fizetőképességi nyilatkozat tételére köteles(ek). X.
Cégjegyzés
Az önálló cégjegyzésre jogosultak: Név: Farkas Dániel XI.
A TÁRSASÁG SZERVEZETE
1. Az alapító A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, melynek hatáskörét az alapító gyakorolja. A dönteshozatalt megelőzően az alapító köteles a felügyelő bizottságot, valamint az ügyvezetőt a döntéstárgyának közlésével, írásban megkeresni, és megfelelő határidő kitűzésével - különös tekintettel a felügyelő bizottság működési rendjére -, írásbeli véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak. ' Az alapító döntéseiről az ügyvezetőt írásban köteles értesíteni.
4 Az ügyvezető az alapító döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A döntéseket, meghozatalukat követően haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának és hatályának világosan ki kell derülnie. Az alapító döntései nyilvánosak. Amennyiben az alapító más személyeket érintő döntést hoz - az érintettek számától függően - a döntést az ügyvezető vagy írásban közli az érintettekkel, vagy haladéktalanul gondoskodik annak megyei napilapban, illetve a kamara szakmai lapjában való közzétételéről. A taggyűlés (alapító) hatáskörei: - a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, melyről az alapító a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének és a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem határozhat; - a közhasznú jelentés elfogadása; - befektetési szabályzat elfogadása; - mindaz, amit a Gt. 141.§ (2) bekezdése a taggyűlés (alapító) kizárólagos hatáskörébe utal. 1.1.
Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok
Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Nem lehet ügyvezető, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. Nem lehet ügyvezető, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság. Gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet a társaság ügyvezetője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. Az ügyvezető - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez a taggyűlés hozzájárul. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy'javára a tarsaság fő tevékenységi körébe tartozó ügyleteket. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg. Közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet a társaság ügyvezetője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 1.2. Az ügyvezető jogosítványai és kötelezettségei
5 Az ügyvezető a. jogosult a társaság képviseletére és ügyeinek intézésére; b. köteles a könyvvizsgálóval a polgári jog általános szabályai szerint szerződést kötni; c. köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a társaság mérlegét, vagyonkimutatását; d. gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről; e. köteles a cégbíróságnak bejelenteni a társaság alapító okiratának módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint a törvényben előírt más adatokat; f. köteles a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni; g. köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltűntetett adatok változása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani; h. a Gt., és a társasági szerződés által előírt egyéb feladatokat ellátni; i. köteles a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni. A társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja. 1.3.
Az ügyvezető felelőssége
Az ügyvezető a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a taggyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel a társasággal szemben. 2. A felügyelő bizottság A társaságnál 3 tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjait a társaság 2012. május 29. napjától kezdődően 5 évi időtartamra választotta. 3 .1. Összeférhetetlenségi szabályok 3.1.1. Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján: Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit jogerősen bírói ítelettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítelet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság.
6
Nem lehet felügyelő bizottsági tag a gazdasági társaságnak megszűntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben e gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. A felügyelő bizottsági tag - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a társságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő és felügyelő bizottsági tag a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez a taggyűlés hozzájárul. A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket. A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ügyvezetővé nem választható meg. 3.1.2. Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapjan: Nern lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki • a vezetőszerv (taggyűlés) tagja, (alapító) • a közhasznú társasággal a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik; • a közhasznú társaság cél szerinti juttatásból részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve • az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a társaság felügyelő bizottságának a tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 3.2. A felügyelő bizottság tagjai Pap Tiborné (an.: Gávai Magdolna) 3450 Mezőcsát, Jókai út 3/a. Alföldi Ildikó (an.: Karócz Margit Márta) 3580 Tiszaújváros, Szent István út 7. I/l. Heiszman Orsolya (an.: Zarándi Katalin Zsófia) 3580 Tiszaújváros, Erzsébet tér 28. 2/1. 3.3. A felügyelő bizottság feladatai • a taggyűlés (alapitó) részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését; • köteles megvizsgálni a számviteli törvény szerinti beszámolót és arról jelentést készíteni, a beszámoló elfogadásáról a taggyűlés (alapító) csak az írásbeli jelentés birtokában határozhat;
7
• ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, társasági szerződésbe, illetve a taggyűlés határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a társaság érdekeit, továbbá, ha a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amely megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé, rendkívüli ülést hív össze, és javaslatot tesz annak napirendjére. • Amennyiben az alapitó a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a cégbíróságot; illetve a közhasznú működést érintő kérdésben az ügyészséget. 3 .4. A felügyelő bizottság működése A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a társaság tagja nem utasíthatja. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet az alapító hagy jóvá. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki az ülést összehívja, az ügyvezető a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az alapítót. A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a társaság iratait, könyveit vizsgálhatja. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzési jog megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. XII.
A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI
A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okirat III. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja, illetve az a társaság vagyonát gyarapítja. XIII. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK, KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza:
8
-
-
a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a társaság székhelyén, az ügyvezető, vagy titkárság közreműködésével saját költségére másolatot készíthet.
XIV. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATBAN KELETKEZETT IRATOKBA VALÓ BETEKINTÉS RENDJE A jelen alapító okiratban megjelölt - a működéssel kapcsolatban keletkezett - azon iratokat, melyek nyilvánosak, az érintettek a társaság székhelyén tekinthetik meg. A társaság éves mérlegét az érintettek a cégbíróságon is megtekinthetik. Az érintett kérésére a társaság ügyvezetője az iratokat köteles megmutatni, abba betekintést engedni, valamint azokról a kérelmező költségére másolatot készíteni. Azokban az esetekben, amikor a Gt. a társaságot kötelezi arra, hogy közleményt tegyen közzé, a társaság e kötelezettségének a Cégközlönyben tesz eleget.
XV. 1.
A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE
Jogutód nélküli megszűnés A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagja részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke adható ki, legfeljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenysége szerinti hasonló közhasznú tevékenységre kell fordítani. A megmaradó vagyon felhasználásának módját a felelős szervvel is egyeztetni kell.
2.
Jogutódlással történő megszűnés A társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.
XVI. VEGYES RENDELKEZÉSEK A társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. §. (5) bekezdése alapján 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatályba lépése előtt
9
megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti az e törvény szerinti feltételeknek való közhasznúsági nyilvántartásba való vételét. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.
Miskolc, 2014. november 1.
Alulírott dr. Horváth Zsuzsanna ügyvéd (3526 Miskolc, Kassai u. 58. fsz. 3., nyilvántartási szám: B.A.Z. Megyei Ügyvédi Kamara VI/42.) igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A jelen, egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat elkészítésére a létesítő okirat IX. és X. pontjainak 2014. november 1. napjával történő változása adott okot. Az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot készítettem és ellenjegyzem Miskolcon, 2014. november 1. napján:
