ALAPÍTÓ OKIRAT mellyel az I. részben megjelölt alapító a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A–74/F. §-ai, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján jogi személyként működő, közhasznú alapítványt hozott létre, és amelyet az alapító az alábbiak szerint átfogóan módosított és foglalt egységes szerkezetbe:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az alapító személye: Almássy-telepi Krisztus Király Egyházközség Az alapító címe: 8000 Székesfehérvár, Zsolt utca 30. Az alapító adománya, mint az alapítvány induló vagyona: 300.000,- Ft azaz háromszázezer forint készpénz
Az Alapítvány neve:
Örömhír Alapítvány
Az Alapítvány székhelye:
8000 Székesfehérvár, Zsolt utca 30.
II. ALAPÍTVÁNY CÉLJA Az Alapítvány célja: a.) az egyházközség keresztény közösségi életének támogatása, az ifjúság keresztény szellemű szerveződésének elősegítése, nevelése, oktatása, b.) az egyházközség templomának, oktatótermének és klubhelységének karbantartása, javítása, korszerűsítése, új plébánia és közösségi ház építésének támogatása,
2 c.) a templom, a plébánia, a közösségi ház és ezek környékének ápolása, karbantartása szükség szerinti felújítása és korszerűsítés, továbbá ezek üzemeltetésének támogatása. Az Alapítvány a céljai eléréséhez szükséges tevékenységével közhasznú tevékenységet végez, méghozzá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának −
c/2. pontja szerinti szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
−
c/4. pontja szerinti nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeret-terjesztés,
−
c/5. pontja szerinti kulturális tevékenység,
−
c/6. kulturális örökség megóvása,
−
c/7. műemlékvédelem,
−
c/9. környezetvédelem,
−
c/10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
megnevezésű közhasznú tevékenységek ellátásával.
III. CSATLAKOZÁS Az Alapítvány nyitott, ahhoz magyar és külföldi természetes és jogi személyek egyaránt csatlakozhatnak, ha az Alapítvány céljainak eléréséhez vagyonrendeléssel hozzájárulnak, és a jelen alapító okirat rendelkezéseit elfogadják. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, melynek elfogadásáról a Kuratórium dönt. A csatlakozás elfogadásával a csatlakozók nem válnak alapítókká. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV. ALAPÍTVÁNY VAGYONA, MŰKÖDTETÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA Az Alapító a fentiekben meghatározott célok elérése érdekében az alapítással egyidejűleg befizetett az Alapítvány részére összesen 300.000,- Ft-ot, azaz háromszázezer forintot, mely meghaladta azt a mértéket, ami az Alapítvány működésének megkezdéséhez feltétlenül szükséges volt. Az Alapítvány előbbiekben meghatározott induló vagyona növekedhet az Alapítványhoz csatlakozók hozzájárulásaival, valamint a kezelő szerv gazdálkodásának eredményeivel, figyelembe véve a közhasznú szervezetekről szóló törvény előírásait.
3 Az Alapítvány vagyonával való rendelkezés a kezelő szervet (Kuratórium) illeti meg, amely azt kamatozó banki betétbe helyezheti, részvényekbe fektetheti, kötvényt, kincstár- vagy letéti jegyet vásárolhat, azzal az Alapítvány céljait szolgáló jövedelmező vállalkozásokban részt vehet. Ha az Alapítvány ezen befektetési tevékenységet folytatja, úgy befektetési szabályzatot kell készítenie, melyet az Alapítvány Kuratóriuma fogad el. Az Alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Alapítvány céljainak megvalósítására az Alapítvány céljára rendelt induló vagyonának 90 %-a, valamint az induló vagyonát meghaladó vagyona, tehát az induló vagyon hozadéka, így a kamat, osztalék s a többi, valamint a későbbi csatlakozók vagyoni hozzájárulásai és azok hozadéka teljes egészében felhasználható. Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Az Alapítvány nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Alapítvány írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Az Alapítvány részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Az Alapítvány az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az így igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó (Fejér Megyei Hírlap vagy Magyar Nemzet) útján nyilvánosságra kell hozni. Az Alapítvány által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az Alapítvány a felelős személyt (vagyis a Kuratórium vagy az Ellenőrző Bizottság tagjait illetőleg minden olyan személyt, aki érdemi döntési jogkörrel rendelkezik vagy az Alapítvány képviseletére, illetve bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult), a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Alapítvány bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint pályázathoz is kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. Az Alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapítvány vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Alapítvány céljainak az elérése érdekében, az Alapítvány céljaira rendelt vagyonból akár pályázat útján, akár a támogatandó megkeresésére ösztöndíjat, támogatást nyújthat, alapítványi díjat létesíthet, dönthet annak odaítéléséről, anyagi támogatást nyújthat, minden olyan megoldás, tevékenység, személy vagy szervezet részére, amely az Alapítvány céljainak az eléréséhez jelentős, széles körben hasznosítható eredményt ígér.
4 A pályáztatási eljárás szabályai: A pályázat kiírására és elbírálására a Kuratórium jogosult. Az elbírálásra a Kuratórium általános döntéshozatali szabályai irányadók. A pályázatokat a Kuratórium a pályázatok benyújtási határidejének elteltét követő 15 napon belül bírálja el. A megkeresés alapján történő támogatás nyújtása esetén az igénybejelentést írásbeli kérelem formájában kell előterjeszteni a közhasznú alapítvány Kuratóriumánál. Az írásbeli kérelem formájában a Kuratóriumnál előterjesztett igénybejelentés beérkeztétől számított 15 napon belül a Kuratórium dönt az általános döntéshozatali szabályok értelmében az írásbeli kérelemről; így a készpénztámogatás, vagy természetbeni juttatás odaítéléséről. Az Alapítvány működése, szolgáltatásainak igénybevétele, ennek lehetősége nyilvános, bárki számára szabadon megismerhető, és igénybe vehető, valamint bármely beszámolója bárki által szabadon megismerhető, nyilvánosan közlendő. Az Alapító akként rendelkezik, hogy az Alapítvány működése során keletkezett valamennyi döntést, úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy azokat az Alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára a döntés meghozatalát követő nyolc napon belül tizenöt napra ki kell függeszteni, továbbá azt az Alapítvány saját honlapján, ennek hiányában a regionális sajtó útján (Fejér Megyei Hírlap vagy Magyar Nemzet) is nyilvánosságra kell hozni. A szolgáltatások igénybevételi módjára vonatkozó tájékoztatást, és beszámolókat is a döntések nyilvánosságra hozatalának szabályai szerint kell közzé tenni (székhelyen elhelyezett hirdetőtáblára kifüggesztéssel, illetve a sajtó útján /Fejér Megyei Hírlap vagy Magyar Nemzet/, vagy saját honlapon. V. A KEZELŐ SZERV Az alapítványi vagyont az Alapító által létrehozott hét tagú Kuratórium kezeli. A Kuratórium elnökét, titkárát és tagjait három éves időtartamra az Alapító kéri fel. Nem lehet az érintett egyéb közhasznú szervezet megszűntét követő két évig az Alapítvány Kuratóriumának elnöke, titkára vagy tagja az a személy, aki olyan másik közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A kurátorok, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen, vagy egyéb más - különösen felügyeleti jellegű -, a törvény értelmében vezető tisztségnek minősülő tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek, vagy be kívánnak tölteni. A Kuratórium legfontosabb feladata, hogy az ügyrendjének megfelelő módon döntsön az alapítványi vagyon alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, valamint a vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben. A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles az Alapító részére tájékoztatást adni az addig végzett munkájáról, így különösen az alapítványi vagyon kezeléséről és felhasználásáról. A Kuratóriumnak joga van javaslatot tenni az alapító okirat módosítására, kiegészítésére illetve mindazon kérdésekre nézve, amelyekről az Alapító dönt. A Kuratórium tagjai nem állhatnak sem az Alapítóval, sem pedig egymással közeli hozzátartozói viszonyban, és egyéb érdekeltségi viszonyban sem. A Kuratórium elnöke, titkára és tagjai megbízatásuknak anyagi ellenszolgáltatás nélkül tesznek eleget, esetlegesen felmerülő költségeik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.
5 A kezelő szerv vagy annak tisztségviselője által feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány felel. A Kuratórium tagjai és tisztségük 2009. január 26-tól 2012. január 26-ig: −
Kuslits Ferenc elnök
(8000 Székesfehérvár, Fáy András utca 6.)
−
Enesei János titkár
(8000 Székesfehérvár, Kikindai utca 42.)
−
Dr. Világosi Gábor
(8000 Székesfehérvár, Stomfai utca 12.)
−
Rezsnyák György
(8000 Székesfehérvár, Álmos vezér utca 26.)
−
Molnár István
(8000 Székesfehérvár, Zsolt utca 25.)
−
Ulcz Miklós
(8000 Székesfehérvár, Géza utca 65. III/1.)
−
Busics György
(8000 Székesfehérvár, Lövölde utca 5/c. I/1.)
A Kuratórium tisztségviselői az alábbi munkamegosztásban dolgoznak: Elnök: −
ellátja az Alapítvány képviseletét teljes jogkörrel, a bankszámla feletti rendelkezést is beleértve önállóan;
−
működteti a Kuratóriumot, vezeti az üléseit, gyakorolja az utalványozási jogot;
−
felügyeli az Alapítvány menedzselését, tervezi és összeállítja az alapítványi céloknak megfelelő feladatokat, szervezi a végrehajtásukat;
titkár: −
az elnök utasítása szerint ellátja az ügyviteli tevékenységet;
−
az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnöki funkciókat és az Alapítvány képviseletét teljes jogkörrel, a bankszámla feletti rendelkezést is beleértve önállóan.
A Kuratórium megbízást adhat külső személy(ek)nek: −
titkári, ügyviteli, adminisztratív, pénzügyi teendők ellátására;
−
vagyonkezelési feladatok végzésére.
A Kuratórium a külső személyeknek külön polgári jogi megállapodásban rögzített mértékű megbízási díjat, valamint költségtérítést adhat.
6 Megszűnik a kuratóriumi tagság a kurátor halálával, tisztségről történő lemondásával, a Kuratóriumnak az Alapító által történő visszahívással, ha a bíróság az Alapítványt megszünteti, vagy az Alapítvány más alapítvánnyal egyesül. Ha a kurátor személyében összeférhetetlenségi ok következik be, és azt az Alapító felhívására sem szünteti meg - mivel a tisztség fenntartása jogszabályba ütközik - az alapító külön intézkedéssel állapítja meg ennek tényét, és azt, hogy a tisztség fenntartása az Alapítvány törvényes működését és célját veszélyezteti, ezért a kuratórium egészét visszahívja. A lemondást az Alapítóval kell írásban közölni, ugyanúgy a Kuratórium visszahívását is az Alapítónak a Kuratóriummal írásban közölt intézkedése alapozza meg. A kuratóriumi tagság megszűnése - a kurátor halálát kivéve - a változásnak (így az új kurátor személyének) a bíróság által a nyilvántartáson való átvezetésével, bejegyzésével hatályosul, ezen időpontig azonban a lemondott, visszahívott, vagy összeférhetetlen kurátor tisztségét már nem gyakorolhatja. A Kuratórium legalább öt tag jelenléte esetében határozatképes. A kuratóriumi ülést az elnök hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén a kuratóriumi ülés összehívására a titkár jogosult. Az ülésre minden kurátort a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a napirendi pontokat, valamint az ülés helyét és idejét is tartalmazó meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 8 (nyolc) nap időköznek kell lennie. Évente legalább kétszer rendes ülést kell tartani, és rendkívüli ülést kell tartani, ha a kurátorok valamelyike azt igényli, vagy a Kuratórium elnöke - akadályoztatása esetén titkára - egyébként azt szükségesnek tartja. A meghívót az Alapítvány esetleges honlapján, ennek hiányában a hirdetményezés céljára rendelt, és az Alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára is ki kell függeszteni a postára adással egyidőben, és ott is kell tartani az ülés befejezéséig, továbbá a Fejér Megyei Hírlapban vagy a Magyar Nemzetben is közzé kell tenni ugyancsak a postára adással egy időben. A Kuratórium ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Kuratórium határozatát egyszerű többséggel, de mindig legalább négy kifejezett, igenlő szavazattal, és minden esetben nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozat-tervezetet mindaddig elvetettnek kell tekinteni, és a szavazást tovább kell folytatni, míg a szavazategyenlőség valamely okból fel nem bomlik. A Kuratórium legalább öt tagjának együttes jelenléte és többségi, de összesen legalább négy igenlő szavazata szükséges az éves beszámoló, és a közhasznúsági jelentés elfogadásához, az Alapítvány vállalkozási tevékenységének beindításához, a vállalkozás vezetőjének kiválasztásához, a vállalkozási tevékenység megszüntetéséhez, és az Alapítvány működését elősegítő szabályzatok elfogadásához. A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő tag aláír és melynek elkészítése az elnök feladata. A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy a Kuratórium az ülésen milyen döntést hozott, annak mi a tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, a döntést támogatóknak és ellenzőknek mi a számaránya, és személy szerint ki támogatta, illetve ki ellenezte a döntés meghozatalát. A határozatokról az elnök köteles olyan önálló nyilvántartást vezetni, melyből a fentiek ugyancsak megállapíthatóak.
7 Ha a Kuratórium nem volt határozatképes, az emiatt megismételt ülésén az eredeti napirendben szereplő ügyekben a Kuratórium továbbra is csak akkor határozatképes, ha azon legalább öt kurátor jelen van. Ennél kevesebb kurátor jelenlétével kuratóriumi ülés, még mint megismételt ülés sem tartható. A megismételt ülést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - ülés időpontját követően nyolc napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti ülés meghívójában is megjelölhető. A megismételt ülésen is szükséges a Kuratórium legalább öt tagjának együttes jelenléte, és többségi, de összesen legalább négy igenlő szavazata az éves beszámoló, és a közhasznúsági jelentés elfogadásához, az Alapítvány vállalkozási tevékenységének beindításához, a vállalkozás vezetőjének kiválasztásához, a vállalkozási tevékenység megszüntetéséhez, és az Alapítvány működését elősegítő szabályzatok elfogadásához, vagy bármely más döntés meghozatalához. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, így házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke, örökbefogadója, mostoha-, vagy nevelőszülője, testvére, illetve akinek élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás. A Kuratórium döntéseit az érintettekkel jelenlétük esetén szóban is, de minden esetben írásban postai küldeményként kell közölni úgy, hogy a döntés egy írásos példányát ajánlott postai küldeményként, míg egy másik példányát normál kézbesítésű postai küldeményként kell az érintett ismert kézbesítési címére megküldeni a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül feladva. A Kuratórium döntései – meghozataluktól számított 15 napon belül - egyebekben megtekinthetők az elnök által vezetett, és nyilvános határozati könyvben, vagy az Alapítvány székhelyén elhelyezett nyilvános hirdetőtáblán. A határozatot a sajtó (Fejér Megyei Hírlap vagy Magyar Nemzet), vagy a világháló útján is nyilvánosságra kell hozni, a Kuratórium elnöke köteles az ehhez szükséges intézkedéseket - jelen alapító okirat rendelkezéseinek megtartása mellett – megtenni a határozat meghozatalát követő három napon belül akként, hogy a határozat nyilvános közlése nem járhat az érdekeltek személyhez fűződő jogainak sérelmével. Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki szabadon betekinthet azt követően, hogy a nyilvántartást vezető és kezelő elnökkel előzetesen időpontot egyeztetett. Az iratokból saját költségre bárki szabadon másolatot készíthet a másolat kérése iránti kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül. Kizárólag a Kuratórium hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, és az ezzel egyidejűleg elkészítendő éves közhasznúsági jelentés elkészítése és elfogadása az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján. A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell a számviteli beszámolót, az esetleges költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a cél szerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét illetve összegét, és a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
8 A közhasznúsági jelentés és éves beszámoló elfogadása a Kuratórium legalább öt tagjának együttes jelenléte, és többségi, de összesen legalább négy igenlő szavazata mellett történhet. A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a Kuratórium elnöke készíti el, és - az Ellenőrző Bizottság véleményének előzetes beszerzését követően - a Kuratórium elnöke terjeszti be szavazásra. Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki beletekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Alapítvány a tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait - így a közhasznúsági éves jelentést is - a sajtó útján nyilvánosságra hozza úgy, hogy megjelenteti a székhely szerinti regionális Fejér Megyei Hírlapban vagy a Magyar Nemzetben. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni, illetve egy példányát ugyanezen időpontig az Alapító részére is megküldeni. A kuratórium minden évben köteles az alapítót tájékoztatni a végzett munkáról, eredményekről, problémákról.
VI. A FELÜGYELŐ SZERV: AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG Az Alapítványnál a vezető szervtől (Kuratórium) elkülönült felügyelő szerv (Ellenőrző Bizottság) működik, mely az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Ellenőrző Bizottság három tagból (elnök, titkár, egy tag) áll, őket három évi határozott időtartamra az Alapító kéri fel a tisztség ellátására. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke, titkára, tagja az a személy, aki a vezető szerv (Kuratórium) elnöke, vagy titkára, illetőleg tagja; a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik; a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat –; illetve aki az ilyen feltételekkel rendelkező személyek bármelyikének hozzátartozója. Az Ellenőrző Bizottság feladata, hogy az ügyrendjének megfelelő módon ellenőrizze az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést kérhet, továbbá az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles az Alapító részére tájékoztatást adni az addig végzett munkájáról, így különösen az alapítványi vagyon jogszabályoknak, szabályzatoknak és egyéb előírásoknak megfelelő felhasználása, az Alapítvány működtetése körlében lefolytatott vizsgálatai eredményéről. Az Ellenőrző Bizottság a határozathozatalra vonatkozó általános szabályok szerint előzetesen véleményezi a Kuratórium elnöke által összeállított, és általa kuratóriumi elfogadásra beterjesztendő éves beszámolót és közhasznúsági jelentést, állásfoglalását tartalmazó határozatát a Kuratóriumnak is megküldi.
9 Az Ellenőrző Bizottságnak joga van javaslatot tenni az alapító okirat módosítására, kiegészítésére illetve mindazon kérdésekre nézve, amelyekről az Alapító dönt. Az Ellenőrző Bizottság tagjai nem állhatnak sem az Alapítóval, sem a Kuratórium tagjaival, sem pedig egymással közeli hozzátartozói viszonyban, és egyéb érdekeltségi viszonyban sem. Az Ellenőrző Bizottság elnöke, titkára és tagja megbízatásuknak anyagi ellenszolgáltatás nélkül tesznek eleget, esetlegesen felmerülő költségeik megtérítésére azonban igényt tarthatnak. Az Ellenőrző Bizottság tagjai 2009. január 26-tól 2012. január 26-ig: Az Ellenőrző Bizottság elnöke:
Zemlényi Jánosné 8000 Székesfehérvár, Zsolt utca 30.
Az Ellenőrző Bizottság titkára:
Sütöri Lászlóné 8000 Székesfehérvár, Madách utca 16.
Az Ellenőrző Bizottság tagja:
Dr. Mihályi Gyula 8000 Székesfehérvár, Zsolt utca 3.
Megszűnik az ellenőrző bizottsági tagság a tag halálával, tisztségről történő lemondásával, az Ellenőrző Bizottságnak az Alapító által történő visszahívásával, ha a bíróság az Alapítványt megszünteti, vagy az Alapítvány más alapítvánnyal egyesül. Ha az ellenőrző bizottsági tag személyében összeférhetetlenségi ok következik be, és azt az Alapító felhívására sem szünteti meg mivel a tisztség fenntartása jogszabályba ütközik - az alapító külön intézkedéssel állapítja meg ennek tényét, és az ellenőrző bizottsági tagot visszahívja. A lemondást az Alapítóval kell írásban közölni, ugyanúgy az Ellenőrző Bizottság visszahívását is az alapítónak a felügyelő szervvel írásban közölt intézkedése alapozza meg. Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnése - a tag halálát kivéve - a változásnak (így az új tag személyének) a bíróság által a nyilvántartáson való átvezetésével, bejegyzésével hatályosul, ezen időpontig azonban a lemondott, visszahívott, vagy összeférhetetlen ellenőrző testületi tag tisztségét már nem gyakorolhatja. Az Ellenőrző Bizottság legalább két tag jelenléte esetében határozatképes. A bizottsági ülést az elnök utasítására a titkár hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén az ellenőrző bizottsági ülés összehívására a titkár önállóan is jogosult. Az ülésre minden ellenőrző bizottsági tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a napirendi pontokat is tartalmazó meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Évente legalább egyszer rendes ülést kell tartani, és rendkívüli ülést kell tartani, ha a tagok valamelyike azt igényli, vagy az Ellenőrző Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén titkára - egyébként azt szükségesnek tartja. A meghívót az Alapítvány esetleges honlapján, ennek hiányában a hirdetményezés céljára rendelt, és az Alapítvány székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára is ki kell függeszteni, mindezt a postára adással egyidőben, és ott is kell tartani az ülés befejezéséig, illetve – honlap hiányában – ugyanekkor a Fejér Megyei Hírlap vagy a Magyar Nemzetben is közzé kell tenni. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Az Ellenőrző Bizottság határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozattervezetet mindaddig elvetettnek kell tekinteni, és a szavazást tovább kell folytatni, míg a szavazategyenlőség valamely okból fel nem bomlik.
10 Az Ellenőrző Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő tag aláír és melynek elkészítése a titkár feladata. A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy a Bizottság az ülésen milyen döntést hozott, annak mi a tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, a döntést támogatóknak és ellenzőknek mi a számaránya, és személy szerint ki támogatta, illetve ki ellenezte a döntés meghozatalát. A határozatokról a titkár köteles olyan önálló nyilvántartást vezetni, melyből a fentiek ugyancsak megállapíthatóak. Ha a Bizottság nem volt határozatképes, az emiatt megismételt ülésén az eredeti napirendben szereplő ügyekben a Bizottság továbbra is csak akkor határozatképes, ha azon legalább két bizottsági tag jelen van. Egy tag jelenlétével bizottsági ülés, még mint megismételt ülés sem tartható. A megismételt ülést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - ülés időpontját követően nyolc napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti ülés meghívójában is megjelölhető. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, így házastársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermeke, örökbefogadója, mostoha-, vagy nevelőszülője, testvére, élettársa, egyenesági rokonának házastársa, jegyese, házastársának egyenesági rokona vagy testvére, illetőleg testvérének házastársa, illetve akinek élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az Ellenőrző Bizottság döntéseit az érintettekkel jelenlétük esetén szóban is, de minden esetben írásban postai küldeményként kell közölni úgy, hogy a döntés egy írásos példányát ajánlott postai küldeményként, míg egy másik példányát normál kézbesítésű postai küldeményként kell az érintett ismert kézbesítési címére megküldeni a határozat meghozatalát követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül feladva. Az Ellenőrző Bizottság döntései egyebekben megtekinthetők a titkár által vezetett, és nyilvános határozati könyvben, vagy az Alapítvány székhelyén elhelyezett nyilvános hirdetőtáblán. A határozatot a sajtó (Fejér Megyei Hírlap vagy Magyar Nemzet), vagy a világháló útján is nyilvánosságra kell hozni, a Bizottság titkára köteles az ehhez szükséges intézkedéseket - jelen alapító okirat rendelkezéseinek megtartása mellett - megtenni a határozat meghozatalát követő három napon belül akként, hogy a határozat nyilvános közlése nem járhat az érdekeltek személyhez fűződő jogainak sérelmével. Az Alapítvány gazdálkodásának ellenőrzésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki szabadon betekinthet azt követően, hogy a nyilvántartást vezető és kezelő titkárral előzetesen időpontot egyeztetett. Az iratokból saját költségre bárki szabadon másolatot készíthet.
VII. A KÉPVISELET Az Alapítvány képviselője a Kuratórium elnöke, akadályoztatása esetén a titkára. A Kuratórium elnöke és titkára - a bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlását is beleértve - egyedül is jogosult az Alapítvány képviseletében bármely ügykörben eljárni. Az Alapítvány bankszámlája felett való rendelkezéshez a Kuratórium elnökének vagy a Kuratórium titkárának aláírása szükséges.
11 VIII. NYILVÁNTARTÁSI ÉS EGYÉB NYILVÁNOSSÁGI SZABÁLYOK A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet bevételei az Alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól az Alapítvány közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. A közhasznú szervezet költségei a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Alapítvány honlapján közzétett valamennyi dokumentumot archiváltan úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy azok a honlap fenntartása alatt bármikor, bárki számára szabadon és korlátozástól mentesen letölthetőek legyenek. A honlapon vagy a sajtóban történő nyilvános közlés nem járhat az érdekeltek személyhez fűződő jogainak sérelmével.
IX. MEGSZŰNÉS Az Alapítvány határozatlan időre jött létre. Az Alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Megszűnése esetén az alapítványi vagyont – a fennálló fizetési kötelezettségek teljesítése után – a Kuratórium döntése szerinti célra, amennyiben ilyen nincs vagy döntés nem születik, úgy hasonló célú Alapítvány támogatására kell fordítani.
X. VEGYES RENDELKEZÉSEK Az Alapítvány jogi személy. Az Alapítvány nyilvántartásba vétele után az Alapítványt az Alapító nem vonhatja vissza. Az Alapító az alapító okiratot – a név, a cél és a vagyon sérelme nélkül – indokolt esetben módosíthatja. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv valamint az
12 alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Székesfehérvár, 2009. január 26.
Almássy-telepi Krisztus Király Egyházközség alapító képviseli: Kiss János általános helynök apostoli protonotárius, nagyprépost, kanonok Ellenjegyzem:
-------------------------------------Dr. Bodnár Zoltán ügyvéd Bodnár és Lévai Ügyvédi Iroda 8000 Székesfehérvár, Távírda utca 2/A. Lajstromszám: Fejér MÜK 346.
