Alapi Salamon Vincze. Értekezések a Turul folyóiratból

Alapi Salamon Vincze Értekezések a Turul folyóiratból

Alapi Salamon Vincze Értekezések a Turul folyóiratból.

Hlapčič-ok voltak-e az Alapyak? A Pallas nagy lexikona első kötetében a történelmi nevű nagykemléki Alapy család B–č jegy alatti ismertetője a családot Hlapčič bosniai faluból származó horvát családnak és eredeti nevüket is e falu után Hlapčičnak állítja; szerinte mikor a törökök Bihácsot, mely a nevezett helység közelében feküdt, elfoglalták, vándorolt ki a család a szávántúli Horvátországba. Ismert őseűl felhozza Johannes Kyss-Horváth de Halapsich-ot, (ez volna Alapy János), Frigyes császár és Miksa róm. király hivét és tanácsosát, ki mint ilyen aláírta azt az állami szerződést, mely 1491 nov. 7-én a Habsburgok és Ulászló magyar király között köttetett. A család ismertetése végén továbbá azt állítja, hogy a család egyik ága Magyarországba szakadt – hogy melyik és mikor, az nincs említve – és ebből eredett Alapy János, ki 1775. évben czímz. dulcignói püspök volt. A nagykemléki Alapy család ez ismertetés szerinti származására s azelőtt viselt Hlapčič vagy halapsichi Kyss-Horváth nevére nézve erős kételyeket táplálok; a rendelkezésemre álló – bár csak töredékes – adatokkal megkisérlem mégis B–č úr talán jóhiszemű tévedésein alapuló állítását részben okmányilag, részben azok tartalmából merített valószinű következtetésekkel megczáfolni vagy legalább is valószinűtlenné tenni. Az Alapi nevet a XIII. század első felében élt Gál-tól1 származó dunántúli Salamon család fehérmegyei alapi birtoka után már a XIV. század elején viseli és azt majd három századon keresztül túlnyomólag vezetéknévül, néha előnévül is használta; később ismét az ősi névhez tért vissza alapi előnévvel; egyes ágazatai azonban Veszprém és Győrmegyébe szakadva, tovább is megtartották az Alapy nevet; ez utóbbiaktól származott Alapy János czímz. dulcignói püspök, a hétszemélyes tábla birája, ki a nagyváradi káptalannál nemes ifjak neveltetésére tett 67000 forintnyi alapítványáról emlékezetes, s ki 1768-ban mint osztályos rokon Alapy Györggyel együtt az alapi Salamonok Alap birtokában egy tizenhatod részben birtokos társ szerepel; így tehát B–č állításával szemben, ki ezen Alapy János püspököt a többi Alapyakkal együtt a horvát vagy bosnyák származású Hlapčičoktól eredezteti, kétségen kívüli, hogy ez az alapi Salamonoktól, illetőleg azok Alapy ágától vette eredetét és elei már pár századdal előbb viselték az Alapy nevet, mint a hogy azt Halapsich Kyss-Horváth János – nem éppen hazafias történeti szereplésével – ismertté tette. A birtokosztályon kívül a hozzáfűzött feltevések elfogadhatására bizonyítékaim még a következők: 1359 május 25. a fehérvári keresztesek konventje előtt Alapi András, Alapi Chidur fia, Alaphoz tartozó Gálfölde és Csetfölde nevű birtokait testvérének Salamonnak és unokaöcscsének Barnabásnak, Mihály fiának oly feltétel alatt adományozza, hogy míg él, őt tisztességesen eltartsák.2 1382 június 28. a győri káptalan előtt Mihály és Miklós, Jakab fiai, János, Vincze dictus Salamon fia felsőalapi nemesek bizonyos alapi birtok iránt Márton fiával Jánossal, Tekke fiával Mihálylyal és Kozma fiával Péterrel egyességet kötnek.3 1395 november 4. a Cseteiek Csete (a mai Czecze) helységbeli birtokrészbe igtatásukkor királyi 1

Az 1263. évről kelt eredeti okirat birtokomban.

2

Eredetije birtokomban.

3


2


emberek Alapi Miklós fiai Péter és Domonkos.4 1432. október 28. Sienában kelt oklevelében Zsigmond király Alapi Salamon fia, Jakab fiának Istvánnak Németország, Lombardia, Toscana és Olaszország egyéb részeiben szerzett érdemeiért, neki, atyjának, testvérének Péternek, Jánosnak Lőrincz fiának, Benedeknek Tamás fiának, s másik Benedeknek (dicto Bessenyő) János fiának, az ő atyafiainak a flórencziek elleni hadjáratban elhalt darói Majos László királyi udvarnok alapi birtokrészeit adományozza.5 1436. a székesfehérvári káptalan Alapi Istvánt, Pétert, János és Benedeket Zsigmond király imént említett adományába beigtatja.6 1460. Alapy János birta a fehérmegyei Mohot és feleségül Batthyány Margitot; fiai voltak István és Benedek.7 Ugyanez időben Guthi Ország János a fehérvári keresztesek parancsnoka a rend bizonyos birtokát elidegeníti Alapy Endre és fiainak. 1464. Mátyás király a fiutód nélkül elhalt Alapi László alapi birtokát Pázma Mihálynak, serényi Szentes Balázsnak és Simon Gergelynek adományozza.8 1464 jun. 1. A fehérvári káptalan bizonyítja, miszerint nádori parancs folytán Alapi Istvánt és fiait Istvánt, Antalt és Mihályt bizonyos alapi részbirtokba bevezették.9 1502. Tanúkihallgatás Alapi Benedek és György kértére fehérmegyei Peder (ma nem létező) helységben levő birtokrészeik iránt.10 Az imént elősorolt Alapyak tehát már régóta virágoztak, mikor a horvátországi Alapyak feltünni kezdenek. A közlemény írója által Alapy Jánossal azonosíttatott Joannes Kyss-Horváth de Halapsich alig lehetett egy személy, mert mi oka lehetett volna Hlapčič Jánosnak már amúgy is magyar nevét, előnevét – melyek alatt vívta ki pedig előkelő szerepét – eldobva, az Alapy névvel felcserélni, holott látjuk, hogy számos főrangú vagy előkelő szerepet játszott horvát eredetű család ragaszkodott és megtartotta magyar nemes létére régi nevét, (hogy többet ne említsünk, ott van a Draskovich, Juranich, Bakich, Keglevich, Jurisich, Bedekovich és számos egyéb jeles horvát-magyar család). Sokkal valószinűbb, hogy a nagykemléki Alapy családot már Szlavonia közelségénél fogva is valamely leszármazója a dunántúli Alapyaknak, főkép Alapy János alapíthatta, ki felesége révén bizonyosan új vagyonhoz is juthatott és talán épen Szlavoniában, hol a Batthyányi család azon időben igen terjedelmes birtokok ura volt. Bár az erősen tartott családi hagyomány mit sem bizonyít s bár az egyenes összeköttetést igazoló okmányra hivatkozás nem is tehető, az előadottakból talán nem túlmerész a levont következtetés, hogy a nagykemléki Alapyakat a fehérmegyei Alapyak egyik leszármazott ágának tartsuk annál inkább, mert a czikkíró által szintén Hlapčičnak tartott Alapy János cz. püspökről adataim kétségen kívül bizonyítják, hogy ő a magyarországi Alapyak ivadéka; a még talán valahol lappangó, de napfényre kerülhető okiratok, hiszem, hogy igazolni fogják a többi horvátországi Alapyakról alkotott feltevésemet is. Jelen közlemény kizárólagos czélja ugyan csakis az Alapyak eredete és nemzetisége lehető 4

Haz. Okm. II. 159.

5


6


7

N. I. Magyarország csal. I. k.

8

Perbeli hiteles másolat birtokomban.

9


10


3


megállapítása, tisztázása; de alkalomszerűnek tartom a később élt tagokról is, a mennyire gyér forrásaim engedik, pár szóval megemlékezni. Eltekintve azoktól az Alapyaktól, kik a fehérvármegyei levéltárban levő valószinűleg mult századbeli feljegyzés szerint a XIV–XVI. században a fentemlítetteken kívül még éltek, tudjuk, hogy Székesfehérvárnak a törökök által történt elfoglaltatása után különösen a megye alsó részének (a hol Alap is fekszik) ősi birtokosai menekülni kényszerültek; így az Alapyak is leginkább a szomszéd Veszprém- és Győrmegyében találtak új otthonukra. A győri káptalan egy kezeimnél levő 1768. évben kelt hiteles kiadványában a következőkre akadunk: 1569. Hédervári Alapy János és ennek Vincze Magdolnától származott fia: Gál. 1593. Szolgagyőri Alapy István és testvérei János, Mátyás és Gáspár. 1665. Alapy Gergely győri lovas hadnagy; ennek buzogánya látható volt a Budapesten tartott történelmi kiállításon. 1666. Alapy, máskép Tarczay János győrmegyei alispán; fia szintén János ugyanott szolgabiró, úgy ennek Csupor Katalintól származott gyermekei Pál, István és Ilona. 1696. Alapy Mihály. Álljon itt végre a többször említett Alapy János cz. püspök néhány ízeni leszármazása: Lőrincz 1628. Gyárfás Katalin. Gergely 1665 lovashadnagy. 1. Pottyondy Zsuzsa. 2. Kun Erzsébet, Kun Miklós és Deák Bornemisza Erzsébet leánya. 1-től Julia Boronkay Gáborné. 2-tól Sándor. Gábor 1717. Tallósy Klára. László. Krisztina. János 1752 cz. psüpök. Zsófia. Zaffiry Imréné.

Nem lesz érdektelen még feljegyezni, hogy Alapy Gergely második neje, Kun Erzsébet, özvegye volt Fejér Jánosnak, kitől leánya, Borbála, Láng Ádám kamarai igazgató neje lett; Láng Ádámnak Erzsébet leánya először Bajthay István pestvármegyei alispán, ennek halála után Grassalkovich Antal felesége. Első férjétől származott fia, a nagy tudományú Bajthay Antal, II. József császár egyik nevelője, később erdélyi püspök és báró, Mária Terézia egyik legbizalmasabb embere, kitől fontos ügyekben gyakran tanácsokat kér és vele levelez. Így Kun Erzsébetnek a végízen (kihalván a Bajthay család is) két püspök unokája volt.

4


Pótlék az Alapyak származásához és nemzedékrendéhez. A Turul 1893. évfolyamában az Alapyakról írt közelményem kiegészítéséűl álljanak itt még e család eredetének tisztázásához és genealogiájának bővítéséhez járuló következő, részben új adatok: A fejérmegyei történeti és régészeti egylet 1893-iki évkönyvének 324–30. lapján közölt oklevelek összevetéséből a család ősei közé kell számítanunk azon a Drugcha vagy Durugcha nemzetségből származott Salamonfia Simont, ki az 1264. évben örökös nélkül elhalt Gálfia Salamon somogymegyei Csezmicében feküdt Predemeh nevű birtokát IV. Béla királytól még ugyanazon évben adományba kapta; ezen adományozást V. István király Simonnak különösen Bulgáriában szerzett érdemeiért 1270-ben megújítja, IV. László pedig 1273. évben mindkettőt megerősíti.11 Midőn 1275-ben Moys mester és Ugrin vezetése alatt a király és kormánya ellen új lázadás tör ki, e pártütésnek egyik fő részese volt Simon is, mert mint egy Zólyomban kelt oklevél bizonyítja, a király az ellene fellázadt Salamonfia Simon és Moys mestertől Predynmith, Juretina és Musuna birtokaikat elveszi és Belusfia Belus comesnek adományozza.12 A kibékülés a következő évben megtörténvén, Ugrint mint országbirót, Moyst mint somogyi főispánt és reá egy évre Simont mint alországbirót találjuk;13 elkobzott birtokaikat szintén visszakaphatták, mert 1280-ban Moys, akkor mint a királyné tárnokmestere, Musináról végrendelkezik is;14 de Simon comes hűségéért még újabb adományban is részesűl, ugyanis 1277. évben a király neki adja Hőgyész (Holges)15 földet, melybe a sz.-fejérvári káptalan még azon évben be is igtatja. Feljegyezve találjuk róla, hogy ő építtette a simontornyai várat; a vár tőle vette nevét. Simon további életéről vagy utódairól nincs tudomásunk. De körűlbelűl már ezen időben élt Alapi Romandin, kinek Miklós fiától származott unokái úgymint László, János, Romandin és István 1337 július 26-án Visegrádon Erzsébet királyné előtt 35 márkáért elörökítik a szintén somogymegyei Bábony (Babun) birtokuk azon részét, mely atyjuk unokatestvére Tódorfia Sándortól szállott reájuk, Ugali Pál országbirói itélőmesternek.16 Ez az eddig ismert legrégibb adat a család Alapi nevére; nemzedékrendjük így alakúl:

11

Győri tört. és rég. füzetek. II. k. 299. l.

12

Fejér, Cod. Dipl. III. 512.

13

Wenzel, Árpk. új okmt. 12 k. 216. l.

14

Hazai okmt. VI. k. 259. l.

15

Wenzel, Árpk. új okmt. 12. k. 192. l.

16

Anjoukori okmt. III. 395. l.

5


N. Romandin de Alap. Tódor. Miklós. Sándor. László. János. Romandin. István. 1337.

Az alábbiakkal azonban, az adatok elégtelensége miatt, össze nem köthetők. Egy a körmendi levéltárból közölt okmány szerint Mátyás király 1477-ben utasítja a budai káptalant, hogy Batthyányi Boldizsárt és testvérét Gáspárt, továbbá Miklós, Lénárd és Jánost néhai Batthyányi János fiait, végre Istvánt (János tollhibából áll) és Benedeket, Alapi Andrásfiait Batthyán, Csabja, Polgár, Somlyó, fehérmegyei s több somogymegyei birtokokba igtassa be. 17 Más forrásból is ismeretes,18 hogy a XV. század közepe táján Alapi András (és nem János) felesége Batthyányi Margit, B. László leánya volt, ugyanezen András volt a szintén fejérmegyei Moha falu birtokosa 1460-ban.19 Ezen Alapi Andrást, miután az egész század folyamán más Andrásunk nincs, megtaláljuk egy 1436-ban kelt oklevélben, midőn a székesfejérvári káptalan Zsigmond király parancsára Alapi Istvánt s legközelebbi vérrokonait bizonyos alapi részbirtokokba Szeredi András kir. emberrel bevezeti; szomszéd birtokosul Alapi Jánosfiai Gál és Balázs, továbbá Alapi Lászlófia András vannak megnevezve,20 Lászlóról azonban tudjuk, hogy ő Mátéfia Jakabnak fia volt;21 ezek szerint ezen, később nagykemleki, ág nemzedékrendje így alakul:

17

A fejérm. tört. és rég. egylet 1893. évkönyve, 28. l.

18

Nagy Iván, pótkötet, 109. l.

19

Kaprinai, Dip. II. 430.

20

Eredeti.

21

Fejér, Cod. Dip. VIII. 5. 296.

6


Máté de Alap. Jakab. János. László. 1394. Máté. Antal. András de Batthyán. 1436. 1460. Batthyányi Margit. István. 1477. Benedek de Batthyán budai várnagy, kincstartó. ezek egyikétől Boldizsár de Nagykemlek 1510 vice-bán. János † 1567. aranysarkantyus, kapitány. 1. Zrinyi Margit. 2. Frangepan Erzse utóbb Dornberg Józsefné. 1-től Miklós. Gáspár † 1584. horvát bán. Borbála. férje Erdődy Péter bán. Margit. férje Orchóczy Ferencz.

Alapi András fiai anyjok után nemcsak a fejér- és somogymegyei, hanem a körösmegyei Batthyányi birtokokban is osztozkodnak, mert a XV. század vége felé az Alapiakat, mint a Batthyányiak által lett birtokosokat találjuk Körösmegyében.22 András a batthyányi előnevet már 1460-ban használja,23 ezen előnév használata ejtette tévedésbe korábbi genealogusainkat Benedek személyét illetőleg, nevezvén őt hol Alapi Batthyányinak, hol megfordítva, s mint fiusítottat a Batthyány család fentartójának vélték, holott 22

Dr. Csánki Dezső, Körösmegye a XV. században, 129. l.

23

Kaprinai, Dip. II. 430.

7


ő vagy testvére István alapítják a körösmegyei, később Nagy-Kemlek várának Boldizsár által lett megszerzésével a nagykemleki horvátországi Alapi családot. Ezek szereplése a történelemből ismeretes. Bár a családfára biztosan nem illeszthető, de, úgy hiszem, Alapi Jánosnak második feleségétől, Frangepan Erzsétől, született leánya lehetett azon Alapi Mária Anna, kinek Draskovich Pétertől származott Borbála leányát 1623. évben Nádasdy György veszi feleségűl. 24 A XIV. században találjuk még Fejérmegyében Balázsfia János szolgabirót 1391-ben;25 István fiait: Kelemen, Péter Demeter literatust, és Gergelyfia Jánost; mindezekről emlékezet van egy 1394. évi oklevélben.26 De ugyancsak e század folytán Zalamegyében is találkozunk a család néhány tagjával, így 1372-ben Alapi Mihályfia Benedek, továbbá Andrásfiai István és Miklós egy birtokba vezetésnél mint szomszédok említtetnek,27 1381-ben pedig Stephanus Rufus de Alap a megye egyik szolgabirája,28 mindezek azonban a különben is néhány ízre terjedő töredék családfákra nem illeszthetők. Egy másik ág leszármazása így áll: Chydur de Alap. Mihály. András 1359. Salamon29 Barnabás 1359. Jakab. István 1432. Péter. István szentágotai Pederi Anastasia, Pederi Gál leánya. Benedek. 1502. György.

Ezek közűl I. István, Zsigmond király kisérője, az 1432. évben megerősítő adományt nyer már az ősei által is birt alapi részbirtokaira;30 jelen van a római császárkoronázáson s mint az alapi Szt.-Mihály egyház kegyura lelki ügyekben bizonyos kegyekért folyamodik IV. Eugen 24

Történelmi Tár, 1893. 446. l.

25

Fejér, Cod. Dip. X, 1. 732. és X, 2. 86.

26

Fejér, Cod. Dip. VIII, 5. 296. 297.

27

Zala vármegye története, 2. k. 62. l.

28

Zala vármegye története. 2. k. 179. l.

29

A fejérm. tört. és rég. egylet 1893. évkönyve, 340. l.

30

Hazai okmt. 2. 248.

8


pápához.31 II. István fiai Benedek és Györgyről egy 1502. évi okmány emlékezik, midőn anyai birtokrészük ügyében Esztergomi Pál fejérvári kanonok tanukihallgatást eszközöl.32 Több Györgyünk nem lévén, ő lehet azon Alapi György, kire Tomori fővezér 1525-ben Pétervárad védelmét bízta33 s ki e rossz karban volt várat ezerötszáz főnyi őrségével két hétig tudta tartani Ibrahim fővezér negyvenezer embere ellen. Mindezek, úgy hiszem, eléggé megdöntik azon állítást, mely az Alapiakat a Hlapčič faluból származott s nevet ettől vett horvát eredetű család ivadékainak tartja; alaposan ki van mutatva különben is, hogy Hlapsity vagy Halapity nem is hely-, hanem családnév, előnevük pedig mohlityi és botini volt.34 .

31

Turul. 1893. II. 4. l.

32

Eredeti.

33

Századok, 1881. 734. l.

34

Századok, 1893. 222. l.

9

Alapi Salamon Vincze. Értekezések a Turul folyóiratból

Recommend Documents