ALAPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 1

ALAPFOKÚ NEVELÉS – OKTATÁS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1– 4. évfolyam

KOMPETENCIA SZINTEK

1

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 2

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 3

BEVEZETÉS Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program jellemzõi Az általános iskola nyolc évfolyamára kidolgozott programban az ismeretek, fogalmak, készségek, képességek, tudatosan felépített rendszert alkotnak. A tantárgy részterületei nem egymástól függetlenül, hanem egymást erõsítve, integráltan kapcsolódnak egymáshoz. A tanulás a személyiség aktivitásán alapul, az ismeretek és fogalmak megértését és megjegyzését azok gyakorlati alkalmazása követi. A tanulási folyamatban a fogalomalakítás gyakorta tapasztalatokon alapul, s ez a tapasztalatgyûjtés, a fogalom jellemzõ jegyeinek megfigyelése, gyûjtése hosszabb idõt vesz igénybe (pl. hangtanulás, betûtanulás, szövegelemzési mûveletek, mondatfajták, igemódok, írásbeli szövegalkotás stb.). A program nagy súlyt fektet a kommunikációs képességek fejlesztésére, a tanulás tanítására, az önálló ismeretszerzés képességének, a gondolkodás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére – a kognitív kompetencia megalapozására. A szociális kompetencia megalapozása a szociális motívumok, szokások és magatartásformák alakításával történik. A személyes kompetencia alapozása és alakítása ugyancsak motívumok, képességek és az éntudat fejlesztése révén valósul meg.

Kompetencia és személyiség A kompetenciák a személyiség komponensei (komponensrendszerei), amelyek meghatározott funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek (Nagy József, 2002, 32. old.). A motívum a személyiségnek olyan szükségállapota, belsõ késztetése, amely az embert cselekvésre ösztönzi. A motívumok – belsõ dinamikus hajtóerõk – azonban külsõ irányító mechanizmusok hatására alakulnak. A pedagógus feladata, hogy interakciók szervezésével segítse a motívumok fejlõdését, rendszerré szervezõdését. Nemcsak arra kell keresni a választ, hogy miképpen lehet rábírni a gyerekeket a tanulásra, hanem arra is, hogyan lehet elõsegíteni a kognitív, személyes és szociális motívumok fejlõdését. A cél csak az lehet, hogy az egyén valamennyi cselevése, tevékenysége belsõ késztetés – belsõ motiváció – hatására valósuljon meg. A képességek társadalmi és természeti környezetben az egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, az új ismereteknek a már meglévõkkel való összekapcsolását segítik. Alkotóelemeik: ismeretek, készségek, rutinok.

SZEMÉLYES KOMPETENCIA

KOGNITÍV KOMPETENCIA

SZOCIÁLIS KOMPETENCIA

SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK

A személyiség funkcionális modellje (Nagy József, 2002)

Az ábra azt bizonyítja, hogy az egyes kompetenciák egymás nélkül nem mûködhetnek, illetve a kognitív kompetencia a többi kompetencia része, „kiszolgálója”. 3

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 4

A kognitív kompetencia az információfeldolgozást (az információk vételét, kódolását, átalakítását, létrehozását, közlését, tárolását) megvalósító pszichikus komponensrendszer. Kognitív motívumok: – megismerési vágy (ingerszükséglet, kíváncsiság, érdeklõdés), – játékszeretet és alkotásvágy, – tanulási sikervágy és kudarcfélelem, – tanulási elismerésvágy, – kötelességtudat, – igényszint, – ambíció. Kognitív képességek: – tudásszerzés (megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bizonyítás), – kognitív kommunikáció (ábraolvasás és ábrázolás, tapasztalati és értelmezõ nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció), – gondolkodás (viszonyítás, általánosítás és osztályozás, problémamegoldás), – tanulás (tanulási módok: szándékos, szándéktalan; ismeretszerzõ; felfedezõ; játékos; alkotó; tapasztalati; értelmezõ, önálló; szociális). A szociális kompetencia teljes rendszer, az ember nem valamely részfunkciója, hanem alapvetõ, egzisztenciális funkciója. A szociális viselkedéshez szükséges komponensfajták (szükségletek, hajlamok, attitûdök, meggyõzõdések, rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek) készletébõl, az ember képességeitõl függõen alakul az aktuális helyzetnek megfelelõ viselkedés, miközben módosulhatnak a komponensek, gazdagodhatnak a komponenskészletek, fejlõdhetnek a szociális és kognitív képességek. (Nagy József, 2002) Szociális motívumok: – szociális hajlamok (személyes kötõdés, hovatartozás: család, csoport, haza) – attitûdök, – meggyõzõdések, – szokások, – magatartásminták, – szociális értékrend. Szociális képességek: – szociális kommunikáció ~, – kontaktuskezelés ~, – kötõdés ~, – segítés ~, – együttmûködés ~, – vezetés ~, – versengés ~. A személyes kompetencia mindazoknak a komponenseknek és szabályozóknak a rendszere, amelyek információhasznosítással lehetõvé teszik a személyes érdek érvényesítését szociális kölcsönhatások nélkül (is). (Nagy József, 2002) Személyes motívumok: – biológiai szükségletek, – komfortszükséglet, – mozgásszükséglet, – élményszükséglet, – önvédelmi motívumok (egészségvédõ, identitásvédõ) – szuverenitás motívumai (szabadságvágy, önállósulási és öntevékenységi vágy), – önértékelési motívumok (önbecsülés, önbizalom, ambíció), – egyéni világtudat, – éntudat. 4

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 5

Személyes képességek – önkiszolgálási (testi-, önellátási-, befogadó-, önkifejezési) – önvédelmi (egészségvédõ-, identitásvédõ) – szuverenitás, – önreflektív képességek (önértékelõ, önmegismerõ, önfejlesztõ) – szokások, – minták, – készségek, – ismeretek. A speciális kompetenciák a személyiség fejlõdése során általános kompetenciákból képzõdnek, motívumok, speciális képességek, szokások, minták, készségek és ismeretek meghatározott rendszerei. Valamennyi speciális kompetencia közös alapja az alkotóképesség és a kompetenciának megfelelõ tehetség. (Nagy József, 2002) A fentiek alapján a nevelés nem lehet más, mint a kompetenciák fejlõdésének segítése. Ha a kompetenciák fejlesztését tekintjük a nevelés feladatának, akkor a személyiségfejlesztés négyfajta konkrét feladatát kapjuk. Mivel a kompetenciák pszichikus komponensrendszerek, amelyek a pszichikus komponensfajták komponenskészletei révén érvényesülnek, ezért a részfeladatok is elvileg jól meghatározhatók. A képességek fejlesztése a pszichikus komponensfajták: motívumok, szokások, minták, készségek, ismeretek gyarapítása, rendszerré fejlesztése. A kompetenciamodell segítségével a nevelési feladatok a kialakítandó, fejlesztendõ pszichikus rendszerek, komponensek formájában adhatók meg, amelyek kialakulása értékelhetõ. Ezáltal a kompetenciák és komponenseik válnak kiinduló nevelési feladatokká. Az elvégzendõ feladatokat is annak alapján kell kiválasztani, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a személyiség fejlõdéséhez. Az Integrált magyar nyelv és irodalom tantervét e szempontok alapján állítottuk össze. A tartalmakhoz hozzárendeltük a tanulói tevékenységeket. E tevékenységek értékeléséhez fogalmaztuk meg a szempontokat, s végül követelmények helyett a kompetenciákat alkotó motívumok, szokások, minták, készségek, ismeretek szintjét írtuk le. Az értékelés szempontjai és területei egyúttal a tanulói teljesítmények szöveges értékelésére is alkalmasak. Felhasznált és ajánlott szakirodalom: Hunyady Györgyné–M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest, 2004 Nagy József: XXI. század és nevelés, Osiris Kiadó, Budapest, 2002 Nagy József: Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztõ pedagógiai programok készítéséhez, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996

5

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 6

1. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Célok és feladatok – A helyes beszédlégzés, a pontos artikuláció, a helyes köznyelvi kiejtés, a jó ritmusú, közepes tempójú érthetõ és tagolt beszéd kialakítása – A szókincs folyamatos bõvítése – A verbális és nem verbális nyelvi jelek használatának összehangolása – Érzelmek kifejezése némajátékkal – A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése drámajátékkal – Az alapvetõ kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak a megismerése és alkalmazása – A mindennapi kommunikáció nyelvi fordulatainak megértése és alkalmazása szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben – Az iskolán kívüli közösségi viselkedés szabályainak megismerése és alkalmazása – A színházlátogatással kapcsolatos kommunikációs helyzetek gyakorlása. A színház életének alapszintû megismerése, a drámajáték elõkészítése – A szóbeli élménybeszámoló gyakorlása

Óraszám A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértése és alkotása folyamatosan történik, a program integrált volta egyébként is megköveteli, hogy a fejlesztésre minden órán sor kerüljön.

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – helyesejtés, – beszédkészség, – nyelvhelyesség, – szövegértés, – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – tanulási képesség – énkép és önismeret, Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

6

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 7

1. altéma: Beszédmûvelés Tartalom

Tanulói tevékenységek

– Helyes beszédlégzés – Hangok, hangkapcsolatok szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák, versek helyes ejtése. – A beszéd fontosabb zenei eszközeinek (hangsúly, hangerõ, hanglejtés, szünet, tempó alkalmazása – A beszédet kísérõ nem nyelvi jelek (arcjáték, tekintet, mozdulatok, testtartás, térközszabályozás) használata – A beszéd tartalmának a megértése – A mindennapi nyelvi érintkezés formáinak ismerete, a tanító utasításainak a követése – Népi játékok tanulása és játszása – Egyszerû népmese dramatikus feldolgozása – Szókincsfejlesztés

– Helyes légvétel, gazdálkodás a levegõvel, helyes hangindítás – Szövegmentes egyszerû és összetett légzõgyakorlatok. – Szöveges légzõgyakorlatok – Helyesejtési gyakorlatok: hangképzés (artikuláció), a beszédhangok idõtartama. – Nyelvtörõk tanulása és mondása a pontos artikuláció gyakorlására – Szöveges kiejtési gyakorlatok: szó- és mondathangsúly, hanglejtés – Mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok: hangerõ, hangszín, hangmagasság változtatása – Ritmus és tempógyakorlatok: mondókák, versek tanulása, elõadása – A fentiek alkalmazása hangos olvasáskor és felolvasáskor – Szövegmondás önállóan és közösen – Beszédértési és társalgási gyakorlatok a mindennapi élet és az olvasmányok témáiból – A mindennapi élet és az olvasmányok témáihoz kapcsolódó fantázia- és improvizációs gyakorlatok – Érzelmek kifejezése némajátékkal – Önismereti gyakorlatok – Bábjáték, dramatikus játék, szerepjáték – A szókincs bõvítése, pontosítása szómagyarázattal

Prioritások (tapasztalati úton történõ megfigyeléssel) hang, magánhangzó, mássalhangzó, tempó, ritmus, szünet, hangerõ, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, térkihasználás, szereplõ, párbeszéd, jelmez

7

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 8

2. altéma: Szóbeli szövegek megértése és alkotása Tartalom


– A szóbeli bemutatkozás és bemutatás alapvetõ illemszabályai, nyelvi és nem nyelvi eszközei – Az udvarias köszönés nyelvi formái, a köszönést kísérõ nem nyelvi jelek (gyermekeknek és felnõtteknek címezve) – A társak és az iskolában dolgozó, valamint a lakóhelyen élõ felnõttek udvarias megszólítása – Az udvarias szóbeli kérés egyszerû nyelvi formái – Szóbeli meghívás a társaknak és a családtagoknak címezve – A szóbeli köszöntés formái a társaknak és a családtagoknak címezve – A beszélgetéshez kapcsolódó egyszerûbb illemszabályok (beszélgetés a mesékrõl, a mindennapi élet és az iskolai élet eseményeirõl) – Memoriterek tanulása (vers, próza) – Kommunikációs helyzetek a mindennapi életben és az iskolában – Élménybeszámoló szóban (a mindennapi és a közösségi élettel, az olvasmányokkal kapcsolatos élményekrõl)

– Kommunikációs gyakorlatok: bemutatkozás, bemutatás, köszönés, visszaköszönés, megszólítás, kérés, kérdezés, válaszadás, ajándékozás, köszöntés – Felelgetõs mondókák elõadása párokban, együttmûködés társakkal – Önismereti gyakorlatok – Szerepjátékok az olvasmányok és a mindennapi élet helyzeteihez kapcsolódóan – Szövegolvasás, szövegértelmezés a tanító kérdései alapján – Történetmesélés a mindennapi élet és az olvasmányok témáihoz kapcsolódóan. – Memoritermondás – Beszélgetés kötött és választott témáról – Szómagyarázat, szó- és kifejezésgyûjtés

Prioritások (tapasztalati úton való megismeréssel) bemutatkozás, bemutatás, köszönés, megszólítás, kérés, köszönetnyilvánítás, meghívás

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – kommunikáció–beszéd: hangok, hangkapcsolatok ejtése, aktív és passzív szókincs, beszéd, részvétel páros és csoportos kommunikációban, verbális és nem verbális jelek értése és használata, memoriter, – beszédértés, – együttmûködési készség, – önismeret.

8

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 9

Beszédkészség, olvasás, írás. A tanulók megfigyelése, az olvasás és az írás elõkészítése Célok és feladatok – A beszéd, valamint a beszédészlelés és beszédértés fejlesztése – Az olvasás-írás iránti kedv felkeltése, a könyvek iránti érdeklõdés megalapozása – Az általános és a speciális részkészségek kialakítása, fejlesztése – A nyelvi tudatosság fejlesztése: annak tudatosítása, hogy beszédünk mondatokból áll, a mondatok szavakra bonthatók, illetõleg a szavak mondatokká fûzhetõk össze – A szavak szótagolása, a szótagok összerakása szavakká – A szavak hangokra bontása, a hangok összerakása szavakká – A hangok sorrendjének a megfigyelése a szavakban (szerialitás) – A hangok helyének megfigyeltetése beszédben – A megfigyelõképesség fejlesztése, összehasonlítások – Az írástanulás elõkészítése. A finommotorika, a szem-kéz koordináció fejlesztése – A helyes írásszokások (testtartás, ceruzafogás, füzetcsúsztatás, írásfegyelem, önellenõrzés) megalapozása – A betûelemek megtanítása, írása, kapcsolása

Óraszám Az elõkészítõ szakasz hathetes, 51 óra. Párhuzamosan folyik az olvasás és az írás elõkészítése és a beszédfejlesztés. A szakasz központi feladata a nyelvi tudatosság fejlesztése, ez analizáló (felbontó) és szintetizáló (építõ) gyakorlatokat jelent, melyeket késõbb is folytatni kell.

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – helyesejtés, – beszédkészség, – nyelvhelyesség, – szövegértés, – szövegalkotás, – testi és lelki egészség, – énkép és önismeret, – információs és kommunikációs kultúra, – tanulási képesség. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

9

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 10

Tartalom


– A gyermekek megfigyelése: beszéd, beszédészlelés, beszédértés – Általános részkészségek: logika (egészrész viszonyok, nem-faj viszonyok, a dolgok tulajdonságai, hasonlóságok és különbségek, formák felismerése, számfogalom, azonosságtudat), figyelem (egymásutá-niság követése), tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; speciális részkészségek: kommunikációs magatartás kialakítása, jelfunkció tudatosítása, relációs szókincs fejlesztése – A nyelvi tudatosság tapasztalati megalapozása – Az olvasás-írás haladási irányának tudatosítása. A megfelelõ kommunikációs magatartás kialakítása az olvasás, írás céljának a tudatosításával – Az olvasás-írás iránti érdeklõdés, elõzetes ismeretek, élmények felmérése. Pozitív attitûd kialakítása Az írástanulás elõkészítése. A finommozgások fejlesztése, a szem és a kéz mozgásának összehangolása; alakfelismerés – A betûelemek megtanítása, írása és kapcsolása

– A beszédészlelés és -értés fejlesztése mesehallgatással, kötetlen és irányított beszélgetéssel – Utánmondás, versmondás, mondókák, dalok, népi gyermekjátékok, mesék elõadása, eljátszása, bábozása – Tárgyak, képek összehasonlítása, csoportosítása, felsorolása emlékezetbõl, sorozat folytatása, memóriajáték – Egyszerû jelek, gesztusok értelmezése – Tájékozódási gyakorlatok: testsémán: kezesség, irányok; térben és síkban. A relációs szókincs megtanulása – A hang, szótag, szó, mondat tapasztalati úton való megismerése, használata – A hangok érzékeltetése hangutánzással, a szavak elsõ hangjainak felismerése, szavak szótagolása, szavak hangokra bontása tanítói segítséggel és segítség nélkül – A beszéd mondatokra, a mondatok szavakra, a szavak szótagokra és hangokra bontása; a hangok és szótagok összerakása szavakká, a szavak összefûzése mondatokká, néhány mondat összekapcsolása tanítói segítséggel – Képolvasás, mondatalkotás a képek alapján, szógyûjtés, jelentésük megbeszélése – Beszélgetés a képrõl, a kép esetleges mögöttes tartalmáról – Beszélgetés az olvasással, könyvekkel kapcsolatos élményekrõl, tapasztalatokról – Könyvek nézegetése, kedvenc könyv bemutatása – Nagymozgásos gyakorlatok, játékos kéztorna a kéz izmainak erõsítésére és lazítására – A betûelemek saját testtel való megformálása, kijárása, finommozgás-fejlesztõ gyakorlatok, különbözõ formák megtapasztalása, létrehozása kirakással, hajlítással. Vázolás a levegõben és vízszintes síkban nagy alakban, majd fokozatosan csökkenõ méretben – Tájékozódás a vonalrendszerben. A betûelemek írása, összekapcsolása folyamatos kézcsúsztatással – A helyes testtartás és írásszokások elsajátítása

Prioritások (tapasztalati úton való megismeréssel) a hang, szótag, szó, mondat használata, a jelek szerepe, az olvasás és az írás célja, az olvasásírás iránya, az irányokat és térbeli relációkat kifejezõ szavak, a betûelemek neve

10

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 11

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – beszédészlelés, – beszédértés, – beszéd, – beszédlégzés, – helyes hangképzés, – hangok felismerése, – hanganalízis, – szótagolás, szóalkotás szótagokból, hangokból, mondatalkotás, mondatfûzés, – nyelvhelyesség, – helyes testtartás, ceruzafogás, – helyes vonalvezetés, – együttmûködési készség, – önismeret.

Olvasás, írás. Az olvasás, írás jelrendszerének megtanulása Célok és feladatok – Az olvasás jelrendszerének az elsajátítása. A hangok és írott jeleik, a kis nyomtatott betûk megismerése, gyors betûfelismerés – Az összeolvasás megtanítása: szótagolva, hangos olvasással – A hangos olvasás elsajátítása és fejlesztése – A néma olvasás megalapozása – Az értelmes (értõ) olvasás elsajátítása – A súlyos olvasástechnikai hibák megelõzése, korrekciója – Az olvasási kedv, a könyvek iránti érdeklõdés megerõsítése – Az írással kapcsolatos pozitív attitûd kialakítása – Az írott kisbetûk alakításának és kapcsolásának elsajátítása – Az írástechnika fejlesztése, a lendületes, összerendezett írásmozgás kialakítása, a helyes írásszokások kialakítása – Az olvasható, lendületes, folyamatos, tetszetõs kézírás megalapozása – Az írás eszközjellegû használatának a megalapozása

Óraszám 162 óra. Az írástanítás párhuzamos az olvasástanítással, a kisbetûket kb. február végéig tanítjuk. Az írás a körformára alapuló c-s kötéses álló írás. Az írott betûformát a nyomtatottból vezetjük le, a betûelemekkel magyarázzuk.

11

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 12

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – tanulási képesség. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

Tartalom


– Az olvasás jelrendszerének az elsajátítása: a hangok és a betûk megtanítása; az összeolvasás megtanítása – Szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasása – Az olvasástechnika gyakorlása különbözõ nyelvi szinteken – A súlyos olvasástechnikai hibák megelõzése, korrekciója – A mondatzáró írásjelek használatának a megfigyeltetése, az írásjelek nevének megtanulása: pont, kérdõjel, felkiáltójel, vesszõ – Az írott kisbetûk alakításának és kapcsolásának az elsajátítása – Az írott kisbetûk írásának és kapcsolásának gyakorlása, az írásszokások formálása

– Hangleválasztás, szótagolás, hangokra bontás, a hang helyének megállapítása – A rövid és hosszú hangok megkülönböztetése. Játékos hang- és betûfelismerési gyakorlatok. A hangok és betûk differenciálása. Hangösszevonás, összeolvasás – A hangoknak megfelelõ kisbetûk használatának gyakorlása, a betûknek megfelelõ hangok helyes kiejtése – A betûk összeolvasása: szótagolással, majd egybeejtéssel – Szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése – Rövid szövegek hangos, szótagoló olvasása – A hangos olvasás gyakorlása, az olvasás pontosságának fejlesztése az Olvasó-lapok használatával – Tipikus és egyéni olvasási hibák korrigálása – A néma olvasás megalapozása követõ olvasással és feladatok megoldásával – Mesék, versek meghallgatása, olvasása, mesélés, versmondás. Az elolvasott történet elmondása kérdések segítségével vagy anélkül – Szövegértési gyakorlatok: rajz, színezés, feladatmegoldás, válaszadás szóban vagy írásban. Mimetikus és dramatikus játék, verstanulás utánmondással – Tájékozódási és iránygyakorlatok, játékos torna – A betûk vázolása, írása, összekapcsolása – Szavak hang- és betûsorának megfigyeltetése, reprodukálása – Különbözõ írásformák: másolás, tollbamondás, emlékezetbõl írás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása – Az írás összekapcsolása az olvasás és a helyes kiejtés gyakorlásával – Önellenõrzés, hibajavítás tanítói segítséggel

Prioritások az idõtartam és jelölése, a leggyakoribb írásjelek, néhány nyelvtani és irodalmi fogalom tapasztalati úton való megismerése: rövid, hosszú hang, magánhangzó, mássalhangzó, betû, írásjegy, egy-, két-, háromjegyû betû, kisbetû, szótag, szó, mondat, szöveg, mese, vers, kiszámoló, mondóka, találós kérdés, közmondás, szólás

12

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 13

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – betûolvasás, – szótagolás, – szóolvasás, – szószerkezet-olvasás, – mondatolvasás, – szövegolvasás: hangos, néma, – felolvasás (mese, szöveg) hallgatása, – olvasottak/hallottak megértése, – helyes testtartás, ceruzafogás, – betûírás: a betûk alakítása és kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetõsség, a betûk arányai, a hosszanti vonalak párhuzamossága, a betûk vonalfolytonossága, – szóírás: kapcsolás, szóköz megtartása (betûnyi), ékezetek, – mondatírás: a margó megtartása, – szövegírás: arányos elhelyezés, tisztaság, rendezettség, – együttmûködési készség, – önismeret. A tanítási-tanulási folyamatban szükség van rendszeres diagnosztikus értékelésre is, mely a pillanatnyi helyzetet tárja fel, arra ad választ, mit tud a tanuló, hol vannak hiányosságok, mely területeken szükséges a fejlesztés. A tanév végén szükséges a szummatív értékelés.

Olvasás, írás. Szövegolvasás, a nyomtatott és írott nagybetûk tanulása Célok és feladatok – Az olvasástechnika fejlesztése: a hangos és a néma olvasás technikájának az elsajátítása – A pontos olvasás elsajátítása az olvasási hibák megelõzésével és korrekciójával – A szövegértõ olvasás megalapozása a jelentéskeresõ, jelentésteremtõ beállítódás kialakításával – A szövegértés bizonyítása a kérdésekre adott válaszokkal, illetve a szószerinti megértést bizonyító feladatok megoldásával – A gyermekek érdeklõdéséhez és fejlettségi szintjéhez igazodó rövid, egyszerû szövegek néma olvasása – Ismerkedés szépirodalmi és ismeretterjesztõ szövegekkel – Elemi irodalmi ismeretek elsajátítása tapasztalati úton – Az irodalom mint mûvészet befogadásának megalapozása. A mûélvezet alapozása – Az esztétikai fogékonyság, az ízlés formálása – A költõi nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértésük megalapozása – A tanulási képesség, a kreativitás fejlesztése – Az irodalmi mûvekben megjelenõ emberi, erkölcsi és esztétikai értékek iránti érzékenység formálása. Alapvetõ erkölcsi fogalmak (jó, rossz) és esztétikai minõségek (szép, csúnya) gyakorlati megtapasztalása 13

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 14

Óraszám 84 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – tanulási képesség, – beszédértés, – hangos olvasás – néma olvasás, – helyesírás Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, döntési képesség, lényegkiemelõ képesség, kritikai gondolkodás – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek, szabálykövetõ magatartás

Tartalom


– Az olvasástechnika fejlesztése szavak, mondatok, szövegek hangos olvasásának a gyakorlásával. A súlyos olvasástechnikai hibák (betûtévesztés, betûkihagyás, betûbetoldás, betûcsere, mást olvasás) megelõzése és korrekciója – Az értõ olvasás alapozása a hangos és néma olvasás gyakorlásával. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése – Próza és vers különbsége – A nyomtatott és írott nagybetûk elsajátítása – A nagybetûk alakításának, kapcsolásának és használatának megtanítása – Az írástechnika fejlesztése különbözõ írásformák (másolás, tollbamondás, emlékezetbõl, illetve önálló írás) differenciált alkalmazásával – Az olvashatóságot zavaró írástechnikai hibák (alakítás, kapcsolás, betûtévesztés, -kihagyás, -betoldás, -csere) megelõzése és korrekciója. – A helyes írásszokások megerõsítése

– Szavak, mondatok, szövegek hangos olvasása. Válogató olvasás, dramatizáló olvasás – Az olvasási hibák differenciált, tréningszerû korrekciója – A tanítói felolvasás figyelmes hallgatása – Szövegértési gyakorlatok: rajz, színezés, kérdések megválaszolása, szereplõk, helyszín megnevezése, az események elmondása. A szereplõk tulajdonságainak a felismerése – Új cím adása – A történet megváltoztatása, új befejezés kitalálása – A mesékben ábrázolt szereplõk, helyszínek és események elképzelése, megjelenítése bábozással, mimetizálással, dramatikus játékkal, mozgással, vizuális ábrázolással – Az olvasottakhoz kapcsolódó személyes élmények, tapasztalatok felidézése és megosztása – Tartalommondás kérdések segítségével. Kérdések megfogalmazása, illetve véleményalkotás az olvasottakkal kapcsolatban – Mesemondás, képrõl való beszélgetés, történetmondás – Versek hangulatának felismerése, ritmizálás tanítói segítséggel – Egyéni olvasmányélmények megosztása

14

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 15

Prioritások nagybetû (tapasztalati úton való megismeréssel) mese, szereplõ, tulajdonság, esemény, közmondás, találós kérdés, próza, szomorú, vidám hangulat, vers, versszak, verssor, ritmus; a mindennapi élettel, élethelyzetekkel, a kulturált viselkedéssel, az egészséges táplálkozással, az életmóddal, a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos elemi ismeretek

– Ismerettartalmú szövegek olvasása, feldolgozása, lényeges információk, adatok kiemelése tanítói segítséggel – Az írott nagybetûk vázolása, írása, kapcsolása, használata az írásmunkákban – Szavak, szókapcsolatok, mondatok írása másolással, tollbamondással, emlékezetbõl vagy önállóan – Különbözõ írásformák használata (pl. válogató, átalakító, rendezõ, kiegészítõ másolás, látó-halló tollbamondás)

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – a hangosan vagy némán olvasottak megértése, az ezt igazoló feladatok megoldása, – helyes testtartás, ceruzafogás, – a betûk alakítása és kapcsolása: olvashatóság, folyamatosság, tetszetõsség, – tisztaság, rendezettség, – együttmûködési készség, – önismeret. A tanítási-tanulási folyamatban szükség van rendszeres diagnosztikus értékelésre is, mely a pillanatnyi helyzetet tárja fel, arra ad választ, mit tud a tanuló, hol vannak hiányosságok, mely területeken szükséges a fejlesztés. A tanév végén szükséges a szummatív értékelés.

Anyanyelvünk alapjai Célok és feladatok – A nyelvi tudatosság fejlesztése – A hang, a szó, a mondat és a szöveg tapasztalati úton való megismerése – A mondatok helyes hanglejtésének a megfigyelése – A rövid és hosszú magánhangzók, a j és az ly írásának gyakorlása – Az elválasztás szabályainak tapasztalati úton való megismerése – Az írásbeli nyelvhasználat megalapozása

Óraszám Folyamatos fejlesztés

15

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 16

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – tanulási képesség, – helyesejtés, – helyesírás, nyelvhelyesség, – szövegértés. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, szabálykövetõ magatartás, lényegkiemelõ képesség – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

Tartalom


– A mondatok hanglejtésének, hangsúlyozásának a megfigyelése – A mondatkezdõ nagybetû és a mondatvégi írásjelek megfigyelése – A szavak jelentésének értelmezése szövegben – A magánhangzók és kiejtésük megfigyelése – A mássalhangzók és kiejtésük megfigyelése – A j és az ly írásának gyakorlása – Szavak elválasztása a szótagolás segítségével

– Kiejtési gyakorlatok: a hangok idõtartamának megfigyelése – Artikulációs gyakorlatok: magánhangzók, mássalhangzók képzése (van akadály a hang útjában, nincs akadály a hang útjában) – Betû és írásjegy felismerése és megnevezése – Egyjegyû, kétjegyû, háromjegyû betûk felismerése (másolás, szógyûjtés) – Kisbetû, nagybetû helyes használata a szavak írásakor (másolás, tollbamondás) – Szótag, szó megkülönböztetése – Szövegelemzés: mondatok felismerése szövegben – Szövegelemzés: a szöveget alkotó mondatok számának megállapítása. Szöveg mondatokra tagolása – A mondatvégi írásjelek helyes használata írásban (másolás, tollbamondás) – Szógyûjtés, másolás, tollbamondás a j és az ly írásának gyakorlására – Mondatok felolvasása helyes, a mondatvégi írásjelnek megfelelõ hanglejtéssel – Szótagolás

Kulcselemek (tapasztalati úton való megismeréssel) rövid hang, hosszú hang, magánhangzó, mássalhangzó, betû, írásjegy, egyjegyû betû, kétjegyû betû, háromjegyû betû, kisbetû, nagybetû, szótag, szó, mondat, szöveg, elválasztás, pont, kérdõjel, felkiáltójel

16

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 17

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. A téma a többi témával integráltan valósítható meg, ezért az értékelést is azokkal egységben lehet megvalósítani. Az értékelés területei: – hang–betû megkülönböztetése, – egy-, két-, háromjegyû betûk, – magánhangzók, mássalhangzók, – rövid, hosszú hangok és betûk, – szótag, szó, – a szóhatárok jelölése írásban (különírás), – mondat – mondatvégi írásjel (. ! ?), – szöveg, – helyesírás: magánhangzók, mássalhangzók idõtartama, j és ly, mondatkezdõ nagybetû.

A tanulási képesség fejlesztése Célok és feladatok – A tanulók olvasási szokásainak megismerése és fejlesztése – A könyv- és könyvtárhasználati képességek megalapozása – A gyermekújságok megismerése – Az önálló ismeretszerzés megalapozása


Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – tanulási képesség. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, döntési képesség – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

17

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 18

Tartalom


– A tankönyvhasználat tanulása: a tartalomjegyzék használata – A füzetvezetés alapjainak a megismerése – A tanulók olvasási, televíziózási, rádiózási szokásainak megismerése. – Ismerkedés néhány gyermekfolyóirattal, egy-két televíziós és rádiós ismeretterjesztõ gyermekmûsorral – Látogatás a könyvtárban: a könyvtárhasználat alapjai – Az olvasmány- és filmélmények megosztása

– Látogatás a könyvtárban. Ismerkedés a gyermekeknek készült könyvek fajtáival – Könyvek válogatása, csoportosítása, tájékozódás a tartalomjegyzék alapján – Gyermeklexikon megismerése. Szómagyarázat készítése a gyermeklexikon segítségével – Újságok, folyóiratok lapozgatása, olvasgatása – Szóbeli élménybeszámoló olvasmány- és filmélményekrõl

Prioritások könyv, tankönyv, tartalomjegyzék, gyermekmûsor, gyermekkönyv, gyermekújság, könyvtár

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, valamint a helyes szokásokat, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére, illetve a szokások alakítására. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés területei: – füzetvezetés, – tájékozódás tankönyvben, más könyvben – könyvtárlátogatás, – olvasási szokások

18

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 19

Az ismeretek, készségek, képességek szintjei Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Minimális szint

Az átlagos vagy annál magasabb szint

– Ismeri a helyes légzéstechnikát, a légzõgyakorlatok közben általában helyesen alkalmazza. – Beszéde érthetõ, de nehezen követhetõ, nem szívesen, keveset beszél. – Aktív szókincse szûkös, de nem gátolja a megértést. – Passzív szókincse kicsi, de biztosítja az olvasottak megértését. – Törekszik a szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozására, a megfelelõ hangerõre és beszédtempóra. – Megérti az egyszerû szóbeli közléseket. – Ismeri a mindennapi kommunikáció alapformáit, és kisebb hibákkal alkalmazza õket az alábbi helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás. – Tudja értelmezni az egyszerû, nem verbális jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben. – Tud 2-3 mondatot alkotni szóban élmény és olvasmány alapján. – Nem mindig képes együttmûködni társaival: mindenkihez egyformán szól ugyan, de másokat nem hallgat meg, csak maga akar beszélni, vagy ritkán szólal meg.

– Helyes a légzéstechnikája beszéd közben. – Beszéde egyenes vonalú, jól követhetõ, szívesen, a helyzethez illõen szólal meg. – Aktív szókincse gazdag, szóhasználata igényes, a témához illeszkedõ. – Passzív szókincse biztosítja a szövegek megértését, az új szavakat tudja értelmezni a szövegkörnyezet segítségével. – Helyesen hangsúlyozza a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat. – Kellõ hangerõvel és tempóban beszél. – Megérti a szóbeli közléseket. – Hibátlanul alkalmazza a mindennapi kommunikáció alapformáit: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás. – Tudja értelmezni a nem verbális kommunikációs jeleket a mindennapi helyzetekben. – Tud összefüggõen, követhetõen beszélni élményeirõl, olvasmányairól. – Érzékeli a beszédpartner változását, képes meghallgatni partnerét, átadni neki a szót.

Olvasás, irodalom A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok

Az átlagos vagy annál magasabb szintû ismeretek, készségek, jártasságok

– Néhány betû (2-3) felismerésében bizonytalan, vagy csak lassan ismeri fel õket. A hang–betû azonosítás lassú. – Artikulációja a problémás esetekben bizonytalan (idõtartam) – Tanítói segítséggel tudja javítani hibáit. – A hangkapcsolatok ejtésekor néhány, számára problémás esetben bizonytalan vagy hibázik (hiátus, hasonulások, összeolvadás, rövidülés, kivetés). – Bizonytalan a szótagolásban. – A szótagolva írt szavakat/szószerkezeteket/mondatokat nehezen olvassa.

– Minden betût ismer, gyors a hang–betû azonosítás. – Artikulációja tiszta, érthetõ, az idõtartam érzékeltetése hibátlan. – Hibáit önmagától felismeri és javítja. – A hangkapcsolatok ejtése általában megfelelõ. – Az esetek többségében jól szótagol. – A szótagolva írt szavakat/szószerkezeteket/mondatokat folyamatosan olvassa. – Gyakorolt szövegeket folyamatosan, helyes tagolással olvas. – Verset, mondókát hibátlanul, érthetõen mond. 19

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 20

– Gyakorolt szövegeket nehezen, rosszul tagolva olvas. – Verset, mondókát pontatlanul, nehezen érthetõen mond. – A vers ritmusát érzékeli. – A tanító felolvasását érdeklõdõen követi. – Mesék, versek dramatikus elõadásában passzív szerepet vállal, nem szólal meg.

– Felismeri a versszakot, a verssort és a ritmust. – A tanító felolvasását tartósan követi, a hallottakra reagál. – Szívesen vesz részt mesék, versek dramatikus elõadásában.

Írás A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák

Átlagos vagy annál magasabb szintû ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák

– A vonalrendszerben tanítói segítséggel tud tájékozódni. – A tanult betûket többnyire jól írja, felismeri õket írott és nyomtatott alakban is. – A hang-betû azonosítása többnyire jó. – Másolással szavakat, mondatokat több hibával ír. – Tollbamondással szavakat, mondatokat több hibával ír. – Írástechnikai hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

– A vonalrendszerben önállóan tud tájékozódni. – A tanult betûket le tudja írni helyesen. – A hang–betû kapcsolat biztos. – Másolással szavakat, mondatokat hibátlanul ír. – Tollbamondással szavakat, mondatokat hibátlanul ír. – Írástechnikai hibáit önállóan tudja javítani.

Írott szövegek megértése és alkotása A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák


– Szavak/szószerkezetek/mondatok jelentését csak többszöri elolvasás után érti meg. – Szövegek jelentését csak globálisan érti. – Néma olvasással csak bizonyos jelentéseket ért meg (szó, szószerkezet, mondat, szöveg szintjén). – Önálló írása nehezen olvasható, alig érthetõ. – Szöveget (kérés, üzenet, mese) tanítói segítséggel képes írni.

– Szavak/szószerkezetek/mondatok jelentését érti. – Szövegek jelentését elsõ olvasás/hallás után érti. – Néma olvasással érti a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, rövid szövegeket. – Önálló írása (szavak, mondatok) olvasható, érthetõ. – Szöveget (kérés, üzenet, mese) képes önállóan is írni.

20

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 21

Anyanyelvünk és helyesírásunk alapjai A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák


– A szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betû, mondatvégi írásjel kifejezéseket többnyire helyesen használja, érti õket. – A tanult, sokat gyakorolt szavakban többnyire helyesen jelöli a magánhangzók és mássalhangzók idõtartamát, a mássalhangzók találkozását. – Helyesírási hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.

– A szöveg, mondat, szó, szótag, hang, betû, mondatvégi írásjel kifejezéseket helyesen használja, értelmezi õket. – A tanult, sokat gyakorolt szavakban helyesen jelöli a magánhangzók és mássalhangzók idõtartamát, a mássalhangzók találkozását. – Helyesírási hibáit önállóan tudja javítani.

Tanulási képesség A továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen ismeretek, készségek, jártasságok, kompetenciák


– Ismeri a füzetvezetési szokásokat, de nem mindig tudja alkalmazni azokat. – Saját tankönyveiben csak segítséggel tud tájékozódni. – A könyvtárat ritkán látogatja. – Ritkán olvas, inkább feladatszerûen.

– Füzetei szépek, tiszták, írásmunkái rendezettek, a füzetvezetési szokásoknak megfelelõek. – A saját könyvein kívül más könyvekben is a tartalomjegyzék alapján önállóan tud tájékozódni. – A könyvtárat rendszeresen látogatja. – Szívesen, saját elhatározásából olvas.

Javaslat az órakeret felhasználására Heti óraszám: Tanítási hetek száma: Évi óraszám:

8,5 36 306

Az egyes témákra javasolt éves óraszámok Beszédmûvelés A tanulók megfigyelése, az olvasás és az írás tanulásának elõkészítése A kisbetûk olvasásának és írásának tanulása A nagybetûk olvasásának és írásának tanulása, irodalomolvasás, szövegértés Anyanyelvünk alapjai A tanulási képesség fejlesztése Év végi ismétlés, összefoglalás Év végi felmérés

21

integrált fejlesztés 51 óra 162 óra 84 óra integrált fejlesztés integrált fejlesztés 8 óra 3 óra

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 22

Tankönyvek, segédkönyvek Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Gósy Mária–Lénárd András: A mesék csodái – ábécéskönyv és olvasókönyv Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Gósy Mária–Lénárd András: Íráselõkészítõ munkafüzet pausz gyakorlólapokkal Lénárd András: Varázsceruza I. – elõírt írásfüzet Adamikné dr. Jászó Anna: Varázsceruza II. – elõírt írásfüzet Lénárd András: Araszoló – elõkészítõ feladatfüzet Lénárd András: Törpeléptek I–II. – feladatfüzet Adamikné dr. Jászó Anna (szerk.): Rövid mesék – Kincseskönyvek I. Adamikné dr. Jászó Anna: 33 olvasólap fólián Hívóképek Adamikné dr. Jászó Anna–dr. Gósy Mária–Lénárd András: Tanítói kézikönyv, tanmenettel, óravázlatokkal, 33 olvasólappal Tanmenet

22

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 23

2. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Célok és feladatok – A helyes beszédlégzés, a helyes ejtés, a beszédet kísérõ nem nyelvi jelek megfigyelése és alkalmazásuk – A mondatfonetikai eszközök szerepének tudatosítása, alkalmazásuk fejlesztése – Mese feldolgozása a drámajáték eszközeivel – A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése a drámajáték eszközeivel – A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség fejlesztése – A mindennapi és közösségi kommunikációs helyzetek viselkedési szabályainak megfigyelése és törekvés alkalmazásukra – A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése – A mindennapi kommunikáció megismert nyelvi fordulatainak alkalmazása a szerepjátékokban, valamint a mindennapi élethelyzetekben


Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – tanulási képesség, – helyesejtés, – beszédhallás, – szövegmondás, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség, – önismeret. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek – személyes kompetencia: éntudat

23

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 24

Tartalom


– Hangok, hangkapcsolatok, szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák helyes ejtése – A beszéd fontosabb zenei eszközeinek (hangsúly, hangerõ, hanglejtés, szünet, tempó) alkalmazása – A beszédet kísérõ nem nyelvi jelek (arcjáték, tekintet, mozdulatok, testtartás, térközszabályozás) használata – A társalgás illemtana – Történetmesélés élmény, olvasmány, film, képzelet alapján – A telefonálás illemtana

– Szövegmentes egyszerûbb és összetett légzõgyakorlatok – Szöveges légzõgyakorlatok – A magánhangzókkal, a mássalhangzókkal kapcsolatos kiejtési gyakorlatok, idõtartamgyakorlatok – Nyelvtörõk – Szöveges kiejtési gyakorlatok – Mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok: hangerõ, hangszín, hangmagasság változtatása, hangsúly- és ritmusgyakorlatok – Hangos olvasás – Felolvasás – Beszédértési gyakorlatok – Önismereti gyakorlatok – Folyamatos beszéd – Társalgási gyakorlatok – Mozgásos és utánzójátékok – Memóriafejlesztõ gyakorlatok – A mindennapi élet és az olvasmányok témáihoz kapcsolódó fantázia- és improvizációs gyakorlatok – Bábjáték, dramatikus játék, szerepjátékok – Szövegmondás önállóan és közösen – Szövegértelmezés – Szómagyarázat – Nyelvhelyességi gyakorlatok: mintautánzás, nyelvi helyesbítés

Prioritások (tapasztalati úton történõ megfigyeléssel) tempó, ritmus, szünet, hangerõ, hangsúly, arcjáték, tekintet, testtartás, térkihasználás, szereplõ, párbeszéd, jelmez, a társalgás illemszabályai, a telefonálás illemszabályai (tapasztalati úton történõ megismeréssel) kiejtési jelek

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – kommunikáció–beszéd: hangok, hangkapcsolatok ejtése, mondat- és szövegfonetikai eszközök használata, aktív és passzív szókincs, beszéd, részvétel páros és csoportos kommunikációban, memoriter, illemszabályok betartása, – nyelvhelyesség, – együttmûködési készség, – önismeret.

24

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 25

Olvasás, irodalom, írott szövegek megértése Célok és feladatok Olvasás, szövegértés – Az olvasás motivációs bázisának gazdagítása, az olvasási kedv megõrzése, az érdeklõdés formálása az egyéni sajátosságok figyelembevételével – Az olvasás technikájának a megszilárdítása, a szöveghû (pontos és helyes), értelmes, folyamatos hangos olvasás megalapozása és fejlesztése – Az olvasás pontosságának, helyességének és tempójának fejlesztése speciális gyakorlatokkal – A hibák csökkentése, korrekciója differenciáltan – A néma, értõ olvasás fokozatos elsajátítása – A szó szerinti megértés fejlesztése – Az értelmezõ, bíráló, alkotó olvasás megalapozása – A szövegbõl való tanulás alapozása – A könyvek különbözõ fajtáinak a megismertetése, használatuk az olvasás céljának megfelelõen – A természeti és társadalmi környezettel kapcsolatos elemi ismeretek nyújtása Irodalomismeret, mûismeret – A mûélvezet megtapasztalása, átélése, a beleélõ mesehallgatás, a képzelet, a dramatikus megjelenítés és a verszene révén – Az ízlés, az esztétikai fogékonyság formálása – Magyar nép- és mûköltészeti alkotások megismertetése, a népköltészetben megtestesülõ értékek, hagyományok közvetítése – Ismerkedés más népek irodalmi alkotásaival – Mese és valóság különbségének tudatosítása – Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesefajták, verses mese, népköltészet, mûköltészet, mesekezdõ és -befejezõ formulák, vidám, szomorú hangulat, a verszene eszközei: rím, ritmus, ismétlõdés) – Az empátia, a beleélõ képesség, a fantázia, az önismeret, az önkifejezés, a kreativitás fejlesztése – Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása – A természettel és a társakkal, felnõttekkel szembeni humánus magatartásra nevelés – Különbözõ dramatikus formák kipróbálása

Óraszám 152 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – tanulási képesség, – hon- és népismeret, – környezeti nevelés, – néma olvasás, – hangos olvasás, – szövegértés, – véleménynyilvánítás. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek 25

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 26

Tartalom


– Az olvasástechnika megszilárdítása, a hangos olvasás gyakorlása, a felolvasás képességének alapozása – Az értõ olvasás gyakorlása, fejlesztése, a szövegértés magasabb szintjeinek alapozása – Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai, erkölcsi értékek közvetítése Az olvasmányok: a magyar népköltészetbõl és más népek irodalmából vett népköltészeti alkotások (népmesék: állatmesék, láncmesék, tündérmesék, tréfás mesék, közmondások, szólások, találós kérdések, köszöntõk, népköltések) és mûköltészeti alkotások (mesék, elbeszélések, meseregényrészletek, verses mesék, versek, klasszikus és kortárs magyar és külföldi írók, költõk tollából); rövid terjedelmû, egyszerû szerkezetû ismeretterjesztõ szövegek; elbeszélések, leírások. A szövegek témái: a mesék világa és a reális világ; a természet, természeti jelenségek, ember és természet, állatok, növények; emberi kapcsolatok, viszonyok, élethelyzetek, konfliktusok.

– 10-15 sor hangos olvasása felkészülés után – Hosszabb, nehezebb szavak, szópiramisok olvasása; a szóvégek pontos olvasása, az írásképtõl eltérõ hangkapcsolatok olvasása – Több szóból álló szószerkezetek olvasása – Hosszabb mondatok szólamokban való olvasása elõzetes jelölés és gyakorlás után – A beszélõ szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel kijelentõ és kérdõ mondatok olvasásakor – Szövegrészletek, szövegek felolvasása felkészülés után – Ismeretek, tapasztalatok, élmények összegyûjtése – A tanítói bemutató olvasás figyelmes hallgatása – A szöveg által keltett érzelmek kifejezése rajzzal, mozgással, metakommunikációval, szóban – Ismeretlen illetve ritkán használt szavak, kifejezések, szólások, közmondások értelmezése – Szövegértési gyakorlatok: feladatmegoldás, visszakeresés, újraolvasás, tájékozódás a szövegben – A mû témájának, eseményeinek, szereplõinek megállapítása – Jóslás az események alakulására, kifejletére – A mûvészi nyelvhasználat megfigyelése – A történet megváltoztatása – Az olvasmány témájához kapcsolódó személyes élmények felidézése és megosztása – Véleményalkotás a szereplõk viselkedésével, magatartásával kapcsolatban, következtetés tulajdonságaikra (jó és rossz tulajdonságok, cselekedetek megkülönböztetése) – Kérdések megfogalmazása, alternatív megoldások keresése és eljátszása a mûvekben ábrázolt helyzetekkel, problémákkal kapcsolatban – Az olvasottak összefoglalása, reprodukálása: felolvasás, bábozás, dramatizálás, rögtönzés, vizuális megjelenítés, tartalommondás – A versek hangulatának, képeinek felismerése, a költõi képek, kifejezések értelmezése az egyéni asszociációk segítségével – A versek ritmusának az érzékeltetése kopogással, mozgással, gesztusokkal – Verstanulás, versmondás, mimetizálás – Egyéni olvasmányélmények megosztása

Prioritások Alapvetõ irodalmi ismeretek tapasztalati úton való megismerése: népköltészet, mûköltészet; mesefajták, humor a mesében, mesebeli szereplõk, tárgyak, varázseszközök; mesekezdés, mesebefejezés; fõszereplõk, mellékszereplõk; mese és valóság különbsége; költõi kép, ismétlõdés, vázlat; – a mindennapi élettel, élethelyzetekkel, a kulturált viselkedéssel, egészséges táplálkozással, életmóddal, természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos elemi ismeretek

26

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 27

Értékelés Folyamatos megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló–segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – hangos olvasás, – néma olvasás, – felolvasás, – mondat- és szövegfonetikai eszközök használata, – versmondás, – szövegértés, – szöveg-/mesehallgatás, -értés, – irodalmi ismeretek, – együttmûködési készség, – önismeret. Az egyes témakörök végén a szövegértés szintjét igazoló formatív értékelés. A problémákat feltáró diagnosztizáló értékelés A tanév végén szummatív értékelés

Írás, íráshasználat, írott szövegek alkotása Célok és feladatok – Az íráskészség tervszerû fejlesztése – Az írás eszközszintû használatának a megalapozása az írástechnika megszilárdításával, az alkotó, alkalmazó feladatok arányának növelésével – A hibák csökkentése, korrekciója, a tempó fejlesztése az egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodva – Olvasható, tiszta, jó tempójú, tetszetõs írás kialakítása – A készségfejlesztés összekapcsolása más anyanyelvi nevelési feladatok megvalósításával (beszédmûvelés, helyesírás, beszéd, olvasás fejlesztése) – Az írásszokások megerõsítése, szükség esetén korrekciója

Óraszám 72 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – tanulási képesség, – hon- és népismeret, – környezeti nevelés, – szövegértés, – írás, helyesírás, – önismeret. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: szabálykövetõ magatartás, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, kommunikációs képességek 27

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 28

Tartalom


– Az írott kis- és nagybetûk alakítása és kapcsolása kapcsolási típusonként – Az íráskészség fejlesztése, az eszközszintû íráshasználat fokozatos megalapozása. Az írásanyag elhelyezése, az írásszokások fejlesztése

– A kis- és nagybetûk alakításának és kapcsolásának gyakorlása kapcsolási típusonként – Szavak, szószerkezetek, mondatok, szövegek másolása – Írás diktálás után és emlékezetbõl, szógyûjtés, szavak csoportosítása – Szavak, szószerkezetek, mondatok kiegészítése – Szó-, szószerkezet- és mondatalkotás – Válasz kérdésre – Mondatok átalakítása, bõvítése, kapcsolása – Összefüggõ mondatok alkotása képrõl, képsorról, olvasmányról – Önellenõrzés, javítás írástechnikai, helyesírási és tartalmi szempontból

Prioritások kisbetû, nagybetû, a szöveg képe, margó

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés Önértékelés Félévkor és a tanév végén szummatív értékelés Az értékelés területei: – Íráskép, – Írástempó, – Íráskészség, – funkciós írás, – gyakori íráshibák, – a hibajavítás módja (önállóan vagy segítséggel).

Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Célok és feladatok – A szóelemek megismerése – A nyelvtani elemzési készség fejlesztése, a nyelvi tudatosság erõsítése – A nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása – A helyesírási szótár használatának a megalapozása – A kiejtés szerinti helyesírás fontosabb szabályainak megismerése – A szótagolás és az elválasztás szabályainak a megismerése, tudatos alkalmazásuk megalapozása – A hangos olvasás fejlesztése – A kiejtéstõl eltérõ betûkapcsolatok helyes olvasása és helyesírásuk tudatosítása – A szóelemzés alkalmazása a kiejtéstõl eltérõ helyesírású szavak lejegyzésében – A helyesírási készség fejlesztése – A j hang kétféle jelölésének a megismerése – A nyelvi tudatosság erõsítése, a szövegalkotó készség fejlesztése – A rokon értelmû és ellentétes jelentésû szavak megismerése, használatuk tudatosítása – A magyar nyelvi ismeretek bõvítése, az egyszerû és az összetett szavak megkülönböztetése – A kijelentõ és a kérdõ mondat megismerése, megkülönböztetésük a mondat jelentése alapján – A mondat- és szövegalkotási készség fejlesztése – A mondatvégi írásjelek használatának tudatosítása 28

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 29

Óraszám 72 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – tanulási képesség, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – helyesejtés, – helyesírás, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség, – szókincsbõvítés, – kézikönyvhasználat. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: szabálykövetõ magatartás, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás, kommunikációs képességek

Tartalom


– A magyar ábécé – A betûrend – A betûrendbe sorolás szabályai – A magánhangzók – A magánhangzók helyesírása a szavakban és a szavak végén (o–ó, ö–õ, i–í, u–ú, ü–û) – A mássalhangzók idõtartama – A mássalhangzók helyesírása a szavakban (rövid és hosszú mássalhangzók) – A j hang kétféle jelölése – Az elválasztás – A szótagolás – A mondatok jelentése – A kijelentõ és a kérdõ mondat – A szavak jelentése a mondatokban – Az ellentétes jelentésû szavak – A rokon értelmû szavak – Az egyszerû és az összetett szó – Az összetett szavak elválasztása – A szóelemek: a szótõ és a toldalék – A kiejtéstõl eltérõ helyesírású betûkapcsolatok helyes olvasása és helyes írásuk tudatosítása (-tj, -tyj, -dj, -gyj, -nj, -nyj, -lj, -llj, -tsz, dsz, -gysz, -tsz, -dsz, -gysz, -ts, -ds, -gys, -dt) – A mássalhangzó-rövidülés a kiejtésben – A mondatvégi írásjelek használata

– Ábécéhasználat – Szótagolás – Másolás – Szógyûjtés – Szóalakok csoportosítása, a tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése – Szóalakelemzés – Helyesírási elemzés – Analógiás sorok folytatása – Gyûjtõmunka – Csoportosítás – Szóalak-kiegészítés – Emlékezetbõl való írás – Írás tollbamondással – Szó- és mondatkiegészítés – Szó- és mondatátalakítás – Mondat- és szövegalkotás – A helyes forma kiválasztása – Ismerkedés a helyesírási szótárral – Hibakeresés és -javítás – Szótárhasználat

29

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 30

Prioritások Hang, betû; egyjegyû, kétjegyû, háromjegyû betû, magánhangzó, mássalhangzó; ábécé; a betûrendbe sorolás szabályai, helyesírási szótár, -szabályzat, rövid magánhangzó, hosszú magánhangzó, rövid mássalhangzó, hosszú mássalhangzó, elválasztás, szótag, szóelem, szótõ, toldalék kötõ-hangzó, egyszerû szó, összetett szó, elõtag, utótag (tapasztalati úton való megismeréssel) a szavak jelentése, ellentétes jelentésû, rokon értelmû szó, másképp ejtjük, másképp írjuk; kijelentõ mondat, kérdõ mondat; közmondás, szólás

Értékelés Folyamatos, személyre szóló formáló-segítõ értékelés a tanulási folyamat egészében Az egyes témakörök végén diagnosztizáló értékelés A tanév során (témazárás, félév, év vége) szummatív értékelés Az értékelés területei: – a tanult nyelvi fogalmak, – nyelvhelyesség, – helyesírás, – tipikus nyelvhelyességi hibák, – gyakori helyesírási hibák, – az írásmunkák önellenõrzése, a hibák felismerése és javítása, – a hibajavítás módja (önállóan vagy segítséggel).

A tanulási képesség fejlesztése Célok és feladatok – A könyvtárban való tájékozódás, könyvkölcsönzés megtanulása – Az információkeresõ technikák megalapozása


Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulási képesség, – könyvtárhasználat, – szövegértés, – olvasás. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, problémamegoldó képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek, kritikai gondolkodás – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek 30

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 31

Tartalom


– Könyv- és könyvtárhasználat – Osztálykönyvtár létrehozása – Újságok, folyóiratok olvasása

– Könyvtárlátogatás, tájékozódás a könyvtárban és a könyvekben, könyvek kölcsönzése – Feladatvégzés a könyvekkel kapcsolatban (válogatás, csoportosítás, tájékozódás) – Osztálykönyvtár létrehozása, használata – Szóbeli élménybeszámoló az olvasmány- és filmélményekrõl – Újságolvasás, szövegértelmezés

Prioritások – Kölcsönzés, újság, folyóirat

Értékelés Folyamatos megfigyelés, szóbeli formáló–segítõ értékelés Az értékelés területei: – a kölcsönzés rendszeressége, – a könyvhasználat a tanulási folyamatban, – az olvasás rendszeressége (gyermekirodalom, gyermekújság).


Átlagos vagy annál magasabb szint

– A hangok, hangkapcsolatok ejtése néha pontatlan, elmosott, zárt. – A mondat- és szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, hangerõ, tempó) használatában bizonytalan, pontatlan. Hibáit tanítói segítséggel tudja javítani. – Aktív szókincse szûkös, egysíkú, de elégséges az önkifejezéshez, segíti a kommunikációt. – Passzív szókincse kicsi, de a globális megértéshez elegendõ. – Beszéde érhetõ, néha elkalandozó, esetenként kissé kusza. – Páros és csoportos kommunikációba bevonható, de csak saját mondanivalójára figyel, nehezen alkalmazkodik társaihoz. Túlburjánzóan, gáttalanul, vagy nehézkesen, gátoltan kommunikál társaival. – Memoritert (vers, próza) kevéssé kifejezõen mond, szövegtudása néha pontatlan.

– A hangok és hangkapcsolatok ejtése pontos, tiszta, nyílt. – A mondat- és szövegfonetikai eszközök (hangsúly, hanglejtés, hangerõ, tempó) használata szabályos, értelem- és érzelemkifejezõ. Használatuk spontán, az esetleges hibákat önállóan javítja. – Szóhasználata (aktív szókincs) igényes, gazdag, a témához illeszkedõ. – Passzív szókincse ismert témájú szövegkörnyezetben való eligazodáshoz elég. – Beszéde érthetõ, folyamatos, értelmes. A témát tartja, a helyzethez alkalmazkodik. – Páros vagy csoportos kommunikációban kezdeményezõ, társaira figyel, együttmûködik. Beszédmódját (szóhasználat, metakommunikáció) társá(ai)hoz igazítja, szívesen, célszerûen, oldottan kommunikál. – Memoritert (vers, próza) érhetõen, kifejezõen mond, szövegtudása pontos.

31

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 32

Olvasás, irodalom Minimális szint


– Hangos olvasása szószintû, pontatlan, néha akadozó, de érthetõ. – Hibáit tanítói figyelmeztetésre javítja. – A némán olvasott szöveget globálisan érti, mondatértése biztosabb. A megértést igazoló feladatok megoldásában segítségre szorul. – Keveset olvas, csak kifejezett ajánlásra. – A felolvasott mesét/szöveget érdeklõdõen követi, de hamar belefárad.

– Hangos olvasása szöveg, illetve szólam-szintû, pontos, folyamatos, kifejezõ. Érti, amit olvas. – Önkontrollra képes, hibáit észreveszi és javítja. – A némán olvasott szöveget megérti. A megértést igazoló feladatokat önállóan oldja meg. – Szívesen, magától olvas. – A felolvasott mesét/szöveget tartósan követi, érti.

Írás Minimális szint


– Füzete rendetlen. – Írása nehezen olvasható, akadozó, nehézkes, egyenetlen. – Írástempója lassú/kapkodó. – Másoláskor, tollbamondáskor több hibát is elkövet. – Önálló íráskor sok hibát ejt, írása nehezen olvasható. – Munkáját nem ellenõrzi csak felszólításra, hibáit is csak tanítói segítséggel ismeri fel és javítja.

– Füzete tiszta, rendezett. – Írásképe olvasható, lendületes, tetszetõs. – Írástempója megfelelõ. – Másolással, tollbamondás után jól ír. – Önálló íráskor kevés hibát ejt, írása olvasható. – Munkáját ellenõrzi, hibáit többnyire felismeri, önállóan javítja.

Írott szövegek megértése és alkotása Minimális szint


– Önálló szövegalkotásra (2-3 mondat) nem szívesen vállalkozik, nehézkesen kommunikál írásban.

– Szívesen alkot önállóan szöveget, írásban jól kommunikál.

32

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 33

Anyanyelvünk és helyesírásunk alapjai Minimális szint


A tanult nyelvi fogalmak felismerésében elég biztos, használatukban és alkalmazásukban azonban bizonytalan: – magánhangzók és mássalhangzók – magyar ábécé, betûrend – egyjegyû, kétjegyû, háromjegyû mássalhangzók – szavak szóelemekre bontása – egyszerû és az összetett szavak megkülönböztetése – egyszerû szavak elválasztása – rokon értelmû és ellentétes jelentésû szavak – kijelentõ és a kérdõ mondat. Szóbeli és írásbeli szövegalkotása nyelvi szempontból többnyire helyes, hibáit segítséggel javítja. Helyesírása a tanult és gyakorolt esetekben bizonytalan, sokszor hibázik. Hibáit felszólításra javítja.

A tanult nyelvi fogalmak felismerésében biztos, megfelelõen használja és alkalmazza – magánhangzók és mássalhangzók – magyar ábécé, betûrend – egyjegyû, kétjegyû, háromjegyû mássalhangzók – szavak szóelemekre bontása – egyszerû és az összetett szavak megkülönböztetése – egyszerû szavak elválasztása – rokon értelmû és ellentétes jelentésû szavak – kijelentõ és a kérdõ mondat. Szóbeli és írásbeli szövegalkotása nyelvi szempontból helyes. Hibáit észreveszi és önállóan javítja. Helyesírása a tanult és gyakorolt esetekben megbízható. Írásbeli munkáit ellenõrzi, és a felismert hibákat javítja.

Tanulási képesség Minimális szint


– A könyvtárba csak feladat esetén, felszólításra megy. Csak segítséggel tud kölcsönözni. – Keveset olvas, azt is csak ajánlásra.

– Rendszeresen jár a könyvtárba, önállóan kölcsönöz. – Szívesen, magától olvas.


8,5 36 306

Olvasás, irodalom, írott szövegek megértése Heti óraszám 4,5

Évi óraszám 152

Írás, íráshasználat, írott szövegek alkotása Heti óraszám 2

Évi óraszám

72

Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Heti óraszám 2

Évi óraszám

72

33

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 34

Az egyes témákra javasolt éves óraszámok Beszédmûvelés Szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, irodalom, írott szövegek megértése Írás, íráshasználat, írott szövegek alkotása Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás A tanulási képesség fejlesztése Év eleji felmérés Év végi ismétlés, összefoglalás Év végi felmérés

integrált fejlesztés 150 óra 64 óra 68 óra integrált fejlesztés 4 óra 16 óra 4 óra

Tankönyvek, segédkönyvek Bocsák Veronika–Békési Júlia–Vasvári Zoltán: A világ csodái – olvasókönyv: A mesék csodái – ábécéskönyv és olvasókönyv Adamikné dr. Jászó Anna–Lénárd András: Édes anyanyelvünk – 2. Bocsák Veronika–d. Raátz Judit: Kis töprengõ I–II. – feladatfüzet Bocsák Veronika: Bûvös toll – elõírt írásfüzet Bocsák Veronika–Lénárd András: Lépegetõ – anyanyelvi felmérõ Adamikné dr. Jászó Anna (szerk.): Rövid mesék – Kincseskönyvek I. Wass Albert: Tavak könyve – Kincseskönyvek II. Wass Albert: Válogatott magyar népmesék – Kincseskönyvek III. Wass Albert: Erdõk könyve – Kincseskönyvek IV. Adamikné dr. Jászó Anna (szerk.): Az égigérõ fa és más mesék – Kincseskönyvek V. Adamikné dr. Jászó Anna–Bocsák Veronika–Lénárd András: Tanítói kézikönyv, tanmenettel, óravázlatokkal, 33 olvasólappal Tanmenet

34

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 35

3. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Célok és feladatok – A kulturált, mások számára is érthetõ szóbeli megnyilatkozás fejlesztése, az önismeret erõsítése – Törekvés a mondat- és szövegfonetikai eszközök tudatos alkalmazására – A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése drámajátékkal – Mese feldolgozása a drámajáték eszközeivel – A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség továbbfejlesztése – Változatos dramatikus formák kipróbálása – A mindennapi kommunikációs helyzetekkel kapcsolatos megfigyelések bõvítése – Az ezekhez kapcsolódó egyszerûbb nyelvi fordulatok elsajátítása – Az együttmûködõ társas magatartás formálása – Az írásbeli szövegalkotás megalapozása a szóbeli fogalmazási készség fejlesztésével

1. altéma: Beszédmûvelés Óraszám Folyamatos fejlesztés Kiemelt fejlesztési feladatok – tanulási képesség, – helyesejtés, – nyelvhelyesség, – önismeret. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, problémamegoldó képesség – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek – személyes kompetencia: éntudat

Tartalom


– Mondatok, mondókák, rövidebb versek helyes ejtése – A beszéd fontosabb eszközeinek (hangsúly, hangerõ, hanglejtés, szünet, tempó) alkalmazása – A beszédet kísérõ nem nyelvi jelek (arcjáték, tekintet, mozdulatok, testtartás, térközszabályozás) használata

– Szövegmentes egyszerûbb és összetett légzõgyakorlatok – Szöveges légzõgyakorlatok – A magánhangzókkal, a mássalhangzókkal, és a hangkapcsolatokkal kapcsolatos kiejtési gyakorlatok – Idõtartam-gyakorlatok – Nyelvtörõk – Szöveges kiejtési gyakorlatok – Mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok (a hangerõ, a hangszín, a hangmagasság változtatása, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok) – Hangos olvasás

Prioritások tapasztalati úton történõ megismeréssel: kiejtési jelek

35

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 36

– Felolvasás – Beszédértési gyakorlatok – Játékok. Utánzójátékok – Memóriafejlesztõ gyakorlatok – Fantáziagyakorlatok – Improvizációs gyakorlatok – Bábjáték – Szerepjátékok – Szövegmondás önállóan és közösen – Szövegértelmezés – Szómagyarázat – Nyelvhelyességi gyakorlatok

Értékelés Megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – hang- és hangkapcsolat ejtés, – beszéd, – felolvasás, – nyelvhelyesség, – memoriter, – együttmûködési készség, – önismeret.

2. altéma: Szóbeli szövegek megértése és alkotása Óraszám Folyamatos fejlesztés

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – környezeti nevelés, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulási képesség, – helyesejtés, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség, – önismeret. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek – személyes kompetencia: éntudat 36

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 37

Tartalom


– Fogalmazás szóban – A társalgás – Élménybeszámoló szóban mindennapi tapasztalatok, olvasmányélmény, filmélmény alapján – Történetmesélés olvasmány, kép, cím, képzelet alapján – Elbeszélés szóban olvasmány alapján – Elbeszélés szóban kép alapján – Elbeszélés szóban mindennapi élmény alapján – Elbeszélés szóban filmélmény alapján – Elbeszélés szóban képzelet alapján – A párbeszéd – Elbeszélés fogalmazása párbeszéddel

– Helyesejtési gyakorlatok – Beszédértési gyakorlatok (tömörítés, tartalommondás, címadás) – Szöveg alkotása szóban szabadon/cím/téma/mûfaj alapján a kommunikációs körülményekhez igazodva – Önismereti gyakorlatok – Társalgási gyakorlatok – Kommunikációs szituációs gyakorlatok – Dramatikus játék – Szövegmondás – Véleménynyilvánítás, vita

Prioritások Tapasztalati úton való megismeréssel: elbeszélés, párbeszéd Beszélõ, címzett, beszédhelyzet

Értékelés Megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló–segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – helyesejtés, – beszédértés, – részvétel páros és csoportos kommunikációban, – írásbeli szövegalkotás a tanult mûfajokban és azok sajátosságainak megfelelõen, – alkalmazkodás a kommunikációs körülményekhez, – együttmûködési készség, – önismeret.

37

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 38

Olvasás, szövegértés, irodalomismeret, mûismeret Célok és feladatok Olvasás, szövegértés – Az olvasás, a könyvek iránti érdeklõdés fenntartása. Rendszeres olvasóvá nevelés az egyéni sajátosságok figyelembe vételével – Az olvasástechnika differenciált fejlesztése, az egyéni hibák kiküszöbölése, korrekciója – A szöveghû, folyamatos, értelmes hangos olvasás kialakítása – A kifejezõ olvasás megalapozása – Az interpretáló olvasás fejlesztése, a kritikai és a kreatív olvasás, a tanulási képesség további alapozása – Ismeretek közvetítése a természeti és a társadalmi környezettel, emberi élethelyzetekkel, viszonyokkal, magatartással, személyiségértékekkel kapcsolatban – A szövegértõ olvasás továbbfejlesztése – A különbözõ típusú szövegek elemzési szempontjainak és mûveleteinek megtapasztalása – A szövegértési, -értelmezési mûveletek önálló alkalmazásának a megalapozása Irodalomismeret, mûismeret – A mûélvezet iránti igény és fogékonyság, az aktív befogadás fejlesztése – Különbözõ esztétikai minõségek megtapasztalása irodalmi, valamint más mûvészeti alkotásokban (szép, csúnya, humoros stb.) – Magyar és világirodalmi népköltészeti, mûköltészeti alkotások megismertetése – Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesefajták, elbeszélés, népdal, jelenet, próba, meseregény, hasonlat, ismétlés) – Elemi mûismeret és az irodalmi mûvekkel szembeni értékelõ magatartás megalapozása – Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, valamint az empátia, a fantázia, az önismeret, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése

Óraszám 144 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – hon- és népismeret, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulási képesség, – szövegértés, – hangos olvasás, – véleménynyilvánítás. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

38

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 39

Tartalom


– A magyar népköltészet és mûköltészet prózai és verses alkotásai; klasszikus és kortárs írók mûvei; szemelvények más népek irodalmából; népmesék, népmondák, legendák, népdalok, közmondások, szólások, mûmesék, elbeszélések, versek, regényrészletek olvasása. A szövegek témái: a mesék világa és a valóságos világ: a természet, ember és természet viszonya, emberi élethelyzetek, kiemelkedõ személyiségek és események a magyar történelembõl, sorsok, kapcsolatok, személyiségértékek – Rövid terjedelmû, egyszerû ismeretterjesztõ szövegek, valamint a mindennapi írásbeliség szövegtípusai: publicisztikai és gyakorlati célú szövegek (hír, hirdetés, recept, játékleírás) A szövegek témái: növények, állatok, emberek élete régen és ma, mesterségek, foglalkozások, kiemelkedõ hazai tájak, városok, emberi viszonyok – Az olvasási készség fejlesztése, a felolvasás gyakorlása – A szövegértõ interpretáló olvasás fejlesztése A kritikai és kreatív olvasás megalapozása – A szövegelemzõ mûveletek gyakorlása, alkalmazása tanítói segítséggel

– Hangos olvasás – Mondat- és szövegolvasás helyes hangsúlyozással, hanglejtéssel, szünettartással elõzetes jelölés után és nélkül – A szöveg hangulatát, a szereplõk érzelmeit kifejezõ olvasás – Szövegrészletek, rövid szövegek felolvasása felkészülés után – Az elõzetes ismeretek, élmények összegyûjtése – Jóslás – Kérdések megfogalmazása – A tanítói bemutató olvasás belefeledkezõ hallgatása, követése – Néma olvasás – A spontán reflexiók, érzelmi reakciók kifejezése, megosztása – Ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése, jelentésük kikövetkeztetése a szövegösszefüggésbõl – A szövegértés mûveleteinek az alkalmazása – A történet elbeszélõjének az azonosítása – A szereplõk megnevezése, csoportosítása, cselekedeteik, tulajdonságaik, érzelmeik megfigyelése – A szereplõk jellemzése – Az események idejének, idõrendjének megfigyelése, ok-okozati összefüggések feltárása, a mûfaji jellemzõk felismerése – Tájékozódás a szövegben, lényegkiemelés aláhúzással, kulcsszavak, kulcskifejezések keresésével, tömörítéssel, a mû tagolása, vázlatkészítés kiegészítéssel és/vagy önállóan – A mûvészi nyelv eszközeinek felismerése, értelmezése – Az olvasottak reprodukálása – Mesék ismétlõdõ motívumainak, néhány alapvetõ irodalmi téma (család, szülõi szeretet, barátság, segítõkészség, hazaszeretet stb.) felfedeztetése – Kapcsolatteremtés az egyéni élmények és a különbözõ olvasmányok között: összehasonlításuk, véleményalkotás – Szólások, közmondások gyûjtése, értelmezése az olvasottakkal kapcsolatban – Versek hangulatának, érzelmi tartalmának felismerése, a vers beszélõjének azonosítása – A vers szerkezetének vizsgálata, a vers-zene érzékeltetése – Versolvasás, versmondás – Reflektálás az olvasás, megértés folyamatára

Prioritások szépirodalmi szöveg, ismeretterjesztõ szöveg, mesefajták, mellékszereplõk, jelenet, próba, meseszámok, mesei fordulatok, legenda, monda, közmondás, szólás, találós kérdés, elbeszélés, regény, hasonlat, ismétlés, a történet elbeszélõje, a vers beszélõje a mindennapi élettel, emberi élethelyzetekkel, hazánk történelmével és tájaival, a természet- és környezetvédelemmel, egészséges életmóddal kapcsolatos elemi ismeretek

39

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 40

– Könyv- és könyvtárhasználat – Az egyéni olvasmányélmények megosztása – Együttmûködés a társakkal a csoport-munka során – Néma olvasás – Értelmezõ felolvasás – Tartalommondás – Címadás – Szó/szószerkezet/mondat jelentésének magyarázata a szöveg alapján – Kifejezések gyûjtése a szövegbõl megadott szempont alapján – Kérdésfeltevés – Kulcsszókeresés – Szövegtömörítés – Hiányos vázlat, ábra kiegészítése a szöveg alapján – Vázlatkészítés, fürtábra készítése, a szöveg tartalmi egységekre bontása – A szöveg tagolása – Szövegátalakítás – Szövegbõvítés – A szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése – A szöveggel kapcsolatos hiányos állításokhoz a megfelelõ kiegészítés kiválasztása, a szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás – Szöveg és kép/ábra párosítása – Rajz készítése a szöveghez – Szöveg-összehasonlítás

Értékelés Megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – olvasástechnika (hangos olvasás, felolvasás), – szövegértés, – a szövegértés mûveleteinek alkalmazása, – lényegkiemelés, vázlatkészítés, – tartalommondás, – mûismeret, irodalmi ismeret, – együttmûködés társakkal. Az egyes témakörök végén a szövegértés szintjét igazoló formatív értékelés A problémákat feltáró diagnosztizáló értékelés A tanév végén szummatív értékelés

40

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 41

Írás, íráshasználat Célok és feladatok – Az íráskészség továbbfejlesztése, az írástechnika automatizálása – Az írás eszközi használatát lehetõvé tevõ írástempó elérése – A figyelemmegosztás képességének fejlesztése – Olvasható, rendezett, tiszta, tetszetõs és gazdaságos egyéni írás kialakítása – Az írástechnikai hibák csökkentése, korrekciója, figyelemmel az egyéni sajátosságokra – A helyes írásszokások megerõsítése – Az íráshoz kapcsolható egyéb nyelvhasználati képességek fejlesztése

Óraszám 18 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – tanulási képesség, – szövegértés, – szövegalkotás, – önismeret. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, szabálykövetõ magatartás, problémamegoldó képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

Tartalom


– Az írás automatizálása, az íráskészség, az írástempó fejlesztése – Az írás eszközként való használata különbözõ feladatok megoldása során. – Gazdaságos írásszokások kialakítása. – Az önálló írásmunkák elhelyezése, elrendezése. – Az egyéni írás kialakulásának elõsegítése. – Az önellenõrzés szokásának erõsítése. – A hibajavítás szokásának erõsítése.

– Szó-, mondat- és szövegírás másolással, tollbamondással és emlékezetbõl – Tempófejlesztõ gyakorlatok: másolás idõre, azonos szövegek tollbamondása egyre rövidebb idõ alatt, szósorok, szócsaládok, bõvülõ mondatok írása – Az írás önálló alkalmazása feladatmegoldás során (szógyûjtés, szavak csoportosítása, rendezése, szószerkezetek, mondatok, szöveg kiegészítése, mondatok átalakítása, bõvítése, kapcsolása) – Mondat- illetve szövegalkotás az olvasmányok, beszélgetések témájával kapcsolatban – Önellenõrzés – A hibák javítása

Prioritás a szöveg képe

41

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 42

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés Önértékelés Az értékelés területei: – a füzet tisztasága, rendezettsége, – az írás olvashatósága, – az írás lendületessége, folyamatossága, egyéni sajátosságai, – az írásmunka gazdaságos elhelyezése, – gyakori íráshibák, – a hibajavítás módja (önállóan vagy segítséggel).

Írott szövegek alkotása Célok és feladatok – Általános fogalmazási ismeretek elsajátítása és alkalmazásuk a fogalmazás elõkészítésekor – Ösztönzés a kreatív, önkifejezõ írásra – Az elbeszélés mûfaji jellemzõinek a megismerése és alkalmazásuk a szövegalkotási gyakorlatokban – A párbeszéd jellemzõinek és lejegyzési szabályainak a megismerése

Óraszám 72 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – hon és népismeret, – környezeti nevelés, – testi és lelki egészség, – tanulási képesség, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek – személyes kompetencia: éntudat

42

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 43

Tartalom


– A fogalmazás elõkészítõ lépései (témaválasztás, címadás, anyaggyûjtés, a szövegek megfogalmazása, önellenõrzés) – A szavak, a mondatok és a szöveg kapcsolata – A cím és a téma kapcsolata – Az anyaggyûjtés módjai (tapasztalat, megfigyelés, olvasás, elképzelés) – Szabad, kreatív fogalmazás írásban – Az elbeszélés részei: a bevezetés, a tárgyalás, a befejezés – Elbeszélés írásban saját cselekvés, tapasztalat alapján – Elbeszélés írásban képsor alapján – Elbeszélés írásban saját élmény alapján – Elbeszélés írásban olvasás alapján – Elbeszélés írásban képzelet alapján – Elbeszélés írásban a kommunikációs szituációhoz alkalmazkodva olvasmány alapján – A párbeszéd – A fogalmazás fõ részének tagolása

– Témaadás – Anyaggyûjtés cím/téma/kép alapján – Szó- és kifejezésgyûjtés megadott témához/címhez/képhez – Szókincsbõvítõ gyakorlatok (szómagyarázat, szinonimák keresése, mondatalkotás szópárokkal) – Mondatgyakorlatok (beágyazás, kiegészítés, tömörítés, stilizálás) – Szövegkiegészítés – Szövegátalakítás (tömörítés, bõvítés) – Szövegtagolás – Szövegalkotás megadott cím, téma, szövegtípus, kép alapján – Szövegjavítás – Kreatív fogalmazás

Prioritások tapasztalati úton való megismeréssel: – szövegalkotó, címzett – a fogalmazás elõkészítése: témaválasztás, anyaggyûjtés, címadás, a szöveg megfogalmazása, önellenõrzés – a lényeges és a lényegtelen a szövegben – bekezdés – bevezetés (elõzmény), tárgyalás (esemény), befejezés (következmény) – a szöveg tagolása – a szöveg képe – elbeszélés – téma, helyszín, szereplõk, cselekmény, idõrend, nézõpont – párbeszéd – fogalmazási hibák: felesleges szóismétlés, elkalandozás a témától, pongyolaság, aránytalanság, hiányzik egy láncszem

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés Önértékelés Az értékelés területei: – az aktuális fogalmazási ismeretek alkalmazása (mûfaji, formai ismeretek), – stilisztika, nyelvhelyesség, – eredetiség, kreativitás, – az írásmû elhelyezése a füzetben, – gyakori szerkesztési, stilisztikai hibák, – a javítás módja (önállóan vagy segítséggel). Az egyes témakörök végén az írásbeli fogalmazás formatív értékelése A problémákat feltáró diagnosztizáló értékelés A tanév végén szummatív értékelés.

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 44

Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Célok és feladatok – A nyelvi tudatosság fokozása – A mondatfajtákra vonatkozó ismeretek kiegészítése: a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondat megismerése, beszédbeli szerepük, helyes használatuk tudatosítása – A szófajok rendszerére vonatkozó alapvetõ ismeretek nyújtása – A fõnév jelentésének, fajtáinak, toldalékolásának, helyesírásának, szövegbeli szerepének és használatának a megismerése – Az ige jelentésének, ragozásának, az igeidõknek, helyesírásának, szövegbeli szerepének és használatának megismerése – Az igekötõs igék jelentésének és helyesírásuknak a megfigyelése – A melléknevek jelentésének, toldalékolhatóságának szövegbeli szerepének a feltárása, és a vonatkozó helyesírási szabályok megismerése és alkalmazása

Óraszám 72 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok – hon- és népismeret, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulási képesség, – környezeti nevelés, – helyesejtés, – helyesírás, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség, – információs és kommunikációs kultúra, – kézikönyvhasználat. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, szabálykövetõ magatartás

Tartalom


– A felkiáltó mondat – A felszólító mondat – Az óhajtó mondat – A szófajok – A fõnév jelentése és fajtái – A fõnevek helyesírása – A köznevek és tulajdonnevek helyesírása – A fõnév többes száma – A többes számú fõnevek helyesírása – A ragos fõnevek – A ragos fõnevek helyesírása – A fõnevek helyesírása

– Mondatfajták felismerése – Megadott fajtájú mondatok alkotása – Mondatok átalakítása – Szófajok gyûjtése téma/kép alapján – Szófajok felismerése, gyûjtése adott szövegbõl – Szöveg, mondat, szó, szóelem kiegészítése, átalakítása, bõvítése, alkotása – Helyesírási, nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban – Mondat kiegészítése meghatározott szófajú szavakkal 44

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 45

– Az ige jelentése és fajtái – Az ige ragozása – Az igék helyesírása – Az igeidõk – A jelen idõ – A jelen idejû igék helyesírása – A múlt idõ – A múlt idejû igék helyesírása – A jövõ idõ és kifejezési módjai – A fõnévi igenév – A jövõ idejû igék helyesírása – Az igekötõs ige – Az igekötõs igék helyesírása – Igék a szövegben – A melléknév jelentése – A melléknevek helyesírása – A melléknév fokozása – A fokozott melléknév helyesírása – A melléknév toldalékolása – A ragos melléknevek helyesírása – A melléknevek a szövegben – A melléknevek helyesírása

– Szöveg kiegészítése, átalakítása meghatározott szófajú szavakkal – Szöveg alkotása meghatározott szófajú szavakkal – Írott szöveg megértése, – Beszédértés, helyesejtési gyakorlatok, kommunikációs helyzetgyakorlatok, folyamatos beszéd – Az egyén nyelvhasználatának elemzése, értékelése – Nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban – Másolás – Tollbamondás – Emlékezetbõl való írás – A tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése – Helyesírási elemzés – Szó- és mondatkiegészítés – Szó- és mondatátalakítás – A helyes forma kiválasztása – Analógiás sor folytatása – Gyûjtõmunka – Csoportosítás – Hibakeresés és javítás – A helyesírási szótár használata

Prioritások szófaj, fõnév, köznév, tulajdonnév, a köznév és a tulajdonnév kezdõbetûje egyes szám, többes szám a többes szám jele a fõnév -t ragja, -ban, -ben, -ba, -be, -ból, -bõl, -tól, -tõl, -ról, -rõl, -kor, -ig, -szor, -szer, -ször rag és helyesírása ige, az ige ragozása, egyes szám, többes szám, elsõ, második, harmadik személyû igealak; tapasztalati úton való megismeréssel: személyes névmás, az ikes igék ragozása, az igeidõk: jelen, múlt, jövõ idõ; a múlt idõ jele; a múlt idejû ige helyesírása; a jövõ idõ kifejezési formája; tapasztalati úton való megismeréssel: fõnévi igenév az ige jövõ idejû alakjában; igék a mondatban: a fõnév és az ige egyeztetése; rokon- és ellentétes jelentésû igék; igekötõ, az igekötõ és az ige sorrendje; az igekötõs ige helyesírása melléknév, a melléknév alapfoka, középfoka, felsõfoka, fokjel a fokozott melléknevek helyesírása

45

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:39

Page 46

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés a tanórai munkában Önértékelés Az értékelés területei: – a tanult nyelvi ismeretek, fogalmak a tanult szófajok körébõl, – nyelvhelyesség, – a tanult és gyakorolt helyesírási ismeretek összekapcsolása a nyelvtani ismeretekkel, alkalmazása az írásmunkákban, – gyakori helyesírási hibák, – a hibajavítás módja (önállóan vagy segítséggel). Az egyes témakörök feldolgozása közben és a témakörök végén rendszeres diagnosztizáló mérések Félévkor és a tanév végén szummatív értékelés

A tanulási képesség fejlesztése Célok és feladatok – A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek bõvítése – Önálló tájékozódás a könyvtárban – Az anyaggyûjtés módjainak a megismerése és kiválasztása – Az információszerzés alapvetõ technikáinak megismerése


Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulási képesség, – szövegértés. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

46

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 47

Tartalom


– Könyv- és könyvtárhasználat – Az anyaggyûjtés módjai

– Könyvtárhasználat-anyaggyûjtés a különbözõ sajtótermékekbõl, lexikonokból, kézikönyvekbõl – Jegyzetkészítés – Kulcsszók keresése – Tételmondatok keresése – Kulcsszavas, tételmondatos és kérdésekbõl álló vázlat írása – Ismeretterjesztõ szöveg értelmezése – Szövegelemzés – Szövegalkotás – Néma olvasás – Szómagyarázat – Szövegtömörítés – Fürtábra készítése – Válaszadás szövegelemzõ kérdésekre – Szövegfeldolgozó gyakorlatok

Prioritások Könyvkölcsönzés Az anyaggyûjtés forrásai: tapasztalat, élmény, olvasmány, beszélgetés

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés szóban és szöveggel Önértékelés Az értékelés területei: – a könyvtárhasználat rendszeressége, – a kézikönyvek használatában való gyakorlottság foka, – a szövegértés szintjei (szó szerinti, értelmezõ, kritikai), – az írott szöveg értelmezésének fejlõdése (jártasság, készség), – a tanultak, olvasottak alkalmazása, felhasználása az anyanyelvi gyakorlatokban (szövegmondás, tömörítés, szövegalkotás).

Az ítélõképesség fejlesztése Célok és feladatok – A véleménynyilvánítás egyszerûbb formáinak az alkalmazása – Az udvarias vitatkozás viselkedési szabályainak a megismerése


47

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 48

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség, – önismeret. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

Tartalom


– A véleménynyilvánítás szóbeli formái – A vita egyszerûbb viselkedési szabályai

– Véleménynyilvánítás olvasottakkal kapcsolatban, látott, átélt vagy hallott eseményrõl – Véleménynyilvánítás különbözõ nézõpontok alapján – Vita

Prioritások egyéni vélemény, a vélemény bizonyítása, érvelés saját vélemény mellett, vita, viselkedés vita közben

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés szóban és szöveggel Önértékelés Az értékelés területei: – a véleménynyilvánítás eredetisége, – az érvelés minõsége a saját álláspont mellett, – a másik érveinek mérlegelése, – viselkedés vita közben.



– A hangokat és hangkapcsolatokat többnyire pontosan, tisztán ejti – A mondat- és szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, hangerõ, tempó, szünet) csak a begyakorolt esetekben tudja helyesen használni. – Az udvarias viselkedés szabályait csak az ismert és begyakorolt kommunikációs helyzetekben alkalmazza.

– A hangokat, hangkapcsolatokat pontosan, tisztán ejti. – A mondat- és szövegfonetikai eszközöket (hangsúly, hanglejtés, hangerõ, tempó, szünet) helyesen használja élõbeszédben, szerepjátékokban és hangos olvasáskor. – Az udvarias viselkedés szabályait minden kommunikációs helyzetben alkalmazza. 48

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 49

– Aktív és passzív szókincse átlagos, nem fordít gondot fejlesztésére. – Beszéde érthetõ, néha eltérülõ, többnyire a helyzetnek megfelelõ. – Szóbeli szövegalkotáskor (tartalommondás) ragaszkodik a betanult szöveghez, attól nem tud elszakadni. Nem tud alkalmazkodni a hallgatóság igényeihez. – Páros vagy csoportos kommunikációban való részvételt nem kezdeményez, de ha a helyzet úgy alakul, bekapcsolódik. – Egyéni véleménye ritkán van. – Memoritert gépiesen „betanulva” mond.

– Aktív és passzív szókincse gazdag, tudatosan törekszik gazdagítására. – Beszéde érthetõ, tématartó, értelem- és érzelemkifejezõ. – Szóbeli szövegalkotáskor (tartalom tömörítése, bõvítése) tömörített és nyelvhasználata rugalmas és választékos. – Képes alkalmazkodni a hallgatóság igényeihez… – Páros és csoportos kommunikációban szívesen, kezdeményezõen vesz részt. – Van véleménye, de másokét is mérlegeli. – Memoritert szívesen, átélten mond.

Olvasás, szövegértés, irodalomismeret, mûismeret Minimális szint


– Hangos olvasása bizonytalan, sokszor pontatlan, megértése egyenetlen. – A némán olvasott szöveg megértése is egyenetlen… – A szövegelemzésben önállótlan. – A tanult szempontokat segítséggel alkalmazza. – Az olvasott mûvekre nehezen emlékszik. – Önállóan csak biztatásra olvas.

– Hangos olvasása biztos, kifejezõ. Érti, amit olvas. – A némán olvasott szöveg megértése pontos. – A szövegelemzésben járatos. – A gyakorolt módon értelmezi, elemzi az olvasottakat. – Az olvasott mûvekre jól és szívesen emlékszik. – Szívesen, magától olvas.

Írás, íráshasználat Minimális szint


– Füzete rendetlen, írásképe egyenetlen. – Írásban nehezen, nem szívesen fejezi ki magát. – Írástempója lassú, akadályozza a gondolkodásban. – Az önálló írásbeli munkáiban elkövetett hibáit csak a tanító segítségével tudja javítani.

– Füzete tiszta és rendezett. – Írásmunkáinak elhelyezése gazdaságos. – Írása eszközjellegû, olvasható, lendületes és tetszetõs. – Írástempója megfelelõ, mellyel követni tudja gondolatait. – Az önálló írásbeli munkáiban elkövetett hibáit önállóan tudja javítani

Írott szövegek alkotása Minimális szint


– A tanult mûfajokban nehézkesen, el- és kitérülve, stilisztikai és nyelvhelyességi szempontból igénytelenül ír. – A kommunikációs helyzetnek többnyire megfelelõen fogalmazza meg mondanivalóját. – Hibáit csak segítséggel képes javítani.

– A tanult mûfajokban gördülékenyen, jól megszerkesztve, stilisztikailag, nyelvileg igényesen ír. – Mondanivalóját a kommunikációs helyzetnek megfelelõen fogalmazza meg. – Hibáit hatékonyan javítja. 49

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 50

Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Minimális szint


Az alábbi tanult nyelvi ismereteket, fogalmakat felismeri, de nehezen tudja alkalmazni: – mondatfajták – mondatvégi írásjelek – fõnév és fajtái: köznév, tulajdonnév – többes szám jele – fõnév -t ragja – ige – igeidõk és kifejezési formáik – igeragozás jelen, múlt és jövõ idõben – gyakrabban elõforduló igekötõk – melléknév és fokozása Nyelvhelyessége többnyire jó, kevéssé tudatos. Helyesírása – a tanult és gyakorolt esetekben többnyire biztos, néha ingadozó – nem tudatos a helyesírási szabály összekapcsolása a nyelvtani ismeretekkel. Helyesírási hibáit felszólításra, segítséggel javítja.

Az alábbi tanult nyelvi ismereteket, fogalmakat biztonsággal tudja és jól alkalmazza: – mondatfajták – mondatvégi írásjelek – fõnév és fajtái: köznév, tulajdonnév – többes szám jele – fõnév -t ragja – ige – igeidõk és kifejezési formáik – igeragozás jelen, múlt és jövõ idõben – gyakrabban elõforduló igekötõk – melléknév és fokozása Nyelvhelyessége biztos, a tanult esetekben tudatos szóban és írásban. Helyesírása – a tanult és gyakorolt esetekben biztos – a tanult esetekben a helyesírási szabályokat összekapcsolja a nyelvtani ismeretekkel. Önellenõrzésre képes és igényli is. Helyesírási hibáit javítja.



– A könyvtárban kiismeri magát, de csak társai vagy tanítója késztetésére használja.

– Biztonsággal, szívesen mozog a könyvtárban. Könyveket kölcsönöz, ott olvasgat, tanul.

Az ítélõképesség fejlesztése Minimális szint


– Az udvarias viselkedés szabályait csak az ismert, begyakorolt szituációkban tudja alkalmazni – Társai véleményét meghallgatja, de õ nem nyilvánít véleményt.

– Véleménynyilvánítás, vita közben mindig udvariasan viselkedik. – Társai véleményét türelmesen és figyelmesen meghallgatja. – Mások véleményét képes mérlegelni. – Van saját véleménye, és tud mellette érvelni.

50

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 51


8,5 36 306

Olvasás, irodalom, írott szövegek megértése Heti óraszám 4 Írott szövegek alkotása Heti óraszám 2 Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Heti óraszám 2 Írás, íráshasználat Heti óraszám 0,5

Évi óraszám 144

Az egyes témákra javasolt éves óraszámok Beszédmûvelés Szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, irodalom, írott szövegek megértése Írás, íráshasználat Írott szövegek alkotása Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás A tanulási képesség fejlesztése Év eleji felmérés Év végi ismétlés, összefoglalás Év végi felmérés

Évi óraszám

72

Évi óraszám

72

Évi óraszám

18

integrált fejlesztés 138 óra 16 óra 68 óra 68 óra integrált fejlesztés 4 óra 8 óra 4 óra

Tankönyvek, segédkönyvek Bocsák Veronika–Békési Júlia–Vasvári Zoltán: Mesék földjén, hadak útján – olvasókönyv: Adamikné dr. Jászó Anna–Lénárd András: Édes anyanyelvünk – 3. Bocsák Veronika–dr. Raátz Judit: Szavak útján I-II. – feladatfüzet Bocsák Veronika: Íródeák – fogalmazás-feladatfüzet Bocsák Veronika: Kis gyorsíró – elõírt írásfüzet Bocsák Veronika–Lénárd András: Szórakodó – anyanyelvi felmérõ Wass Albert: Tavak könyve – Kincseskönyvek II. Wass Albert: Válogatott magyar népmesék – Kincseskönyvek III. Wass Albert: Erdõk könyve – Kincseskönyvek IV. Adamikné dr. Jászó Anna (szerk.): Az égigérõ fa és más mesék – Kincseskönyvek V. Adamikné dr. Jászó Anna–Bocsák Veronika–Lénárd András: Tanítói kézikönyv, tanmenettel, óravázlatokkal, 33 olvasólappal Tanmenet

51

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 52

4. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Célok és feladatok – A szóbeli kommunikációs készség továbbfejlesztése – A mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelõ alkalmazása a kommunikációs helyzetekben – A nem verbális jelek használatának, szerepének tudatosítása – A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése – A memória, a mozgáskultúra, az utánzókészség továbbfejlesztése – Újabb mindennapi kommunikációs helyzetek megismerése – Az ezekkel kapcsolatos nyelvi fordulatok alkalmazása a kommunikációs helyzeteknek megfelelõen – Az együttmûködõ társas magatartás formálása – A szóbeli szövegalkotó készség fejlesztése – A szókincs fejlesztése, a tudatos nyelvhasználat erõsítése

1. altéma: Beszédmûvelés Óraszám Folyamatos fejlesztés

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – testi és lelki egészség, – helyesejtés, – szóbeli kommunikáció, – szövegértés, – nyelvhelyesség, – önismeret. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, problémamegoldó képesség – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

52

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 53

Tartalom


– A kifejezõ beszéd nem nyelvi eszközei – Dramatizált mese feldolgozása, elõadása

– Szövegmentes egyszerûbb és összetett légzõgyakorlatok – Szöveges légzõgyakorlatok – A magánhangzókkal, a mássalhangzókkal és a hangkapcsolatokkal kapcsolatos kiejtési gyakorlatok – Idõtartam-gyakorlatok – Nyelvtörõk – Szöveges kiejtési gyakorlatok – Mondat- és szövegfonetikai gyakorlatok (a hangerõ, a hangszín, a hangmagasság változtatása, hangsúlygyakorlatok, ritmusgyakorlatok) – Hangos olvasás – Felolvasás – Beszédértési gyakorlatok – Önismereti gyakorlatok – Folyamatos beszéd – Mozgásos játékok – Utánzójátékok – Memóriafejlesztõ gyakorlatok – Fantáziagyakorlatok – Improvizációs gyakorlatok – Bábjáték – Szerepjátékok – Szövegmondás önállóan és közösen – Szövegértelmezés – Szómagyarázat – Nyelvhelyességi gyakorlatok: mintautánzás, nyelvi helyesbítés

Prioritások Tapasztalati úton történõ megismeréssel: kiejtési jelek, hangsúly, hanglejtés, hangerõ, beszédtempó, szünet, tekintet, arcjáték, fejmozdulatok, gesztusok, testtartás, térközszabályozás, külsõ megjelenés

Értékelés Megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló-segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – hang- és hangkapcsolat ejtés, – beszéd, – szókincs, – nyelvhelyesség, – memoriter, – együttmûködési készség, – önismeret.

53

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 54

2. altéma: Szóbeli szövegek megértése és alkotása Óraszám Folyamatos fejlesztés

Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulási képesség, – helyesejtés, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, kritikai gondolkodás – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

Tartalom


– Fogalmazás szóban – Társalgás – Történetmesélés – Leírás szóban: tárgyak, növények, állatok bemutatása – Elbeszélés szóban leírással – Jellemzés szóban – Elbeszélés szóban jellemzéssel – Meghívás szóban – Szóbeli üzenet megértése és megfogalmazása

– Helyesejtési gyakorlatok – Beszédértési gyakorlatok (tömörítés, tartalommondás, címadás) – Szöveg alkotása szóban szabadon/cím/téma/mûfaj alapján a kommunikációs körülményekhez igazodva – Önismereti gyakorlatok – Társalgási gyakorlatok – Szerepjátékok – Dramatikus játék – Szövegmondás – Véleménynyilvánítás, vita

Prioritások leírás: az egésztõl a részek, a részektõl az egész felé haladás; tárgyleírás, növényleírás, állatleírás

Értékelés Megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló–segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni, amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – helyesejtés, – beszédértés, – részvétel páros és csoportos kommunikációban, – szóbeli szövegalkotás a tanult mûfajokban, – alkalmazkodás a kommunikációs körülményekhez, – együttmûködési készség, – önismeret. 54

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 55

Olvasás, szövegértés, irodalomismeret, mûismeret Célok és feladatok Olvasás, szövegértés – Az olvasás, a könyvek iránti érdeklõdés erõsítése. Olvasóvá nevelés az egyéni érdeklõdés figyelembe vételével – Az olvasástechnika differenciált fejlesztése, az egyéni hibák kiküszöbölése, korrekciója – Az értelmes és kifejezõ olvasás kialakítása – Az interpretáló, a kritikai és a kreatív olvasás – A tanulási képesség további alapozása – A természeti és a társadalmi környezettel, az emberi élethelyzetekkel, viszonyokkal, magatartásmódokkal, személyiségértékekkel kapcsolatos ismeretek nyújtása – A szövegértõ olvasás fejlesztése – A különbözõ szövegtípusok elemzõ mûveleteinek gyakorlása, önálló alkalmazása – A szövegértés fejlesztése Irodalomismeret, mûismeret – A mûélvezet iránti igény és fogékonyság, az aktív és kreatív befogadás fejlesztése – Különbözõ esztétikai minõségek megtapasztalása irodalmi, valamint más mûvészeti alkotásokban – Magyar és világirodalmi népköltészeti, mûköltészeti alkotások megismertetése. Legnagyobb íróink, költõink néhány mûvének megismerése – Irodalmi ismeretek tapasztalati úton való elsajátítása (mesegyûjtõ, mesegyûjtemény, fordulópont, a cselekmény kezdõ- és végpontja), az alsó tagozaton tanult fogalmak, ismeretek rendszerezõ áttekintése – Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, valamint az önismeret, az önértékelés, empátia, a fantázia, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése

Óraszám 144 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – hon- és népismeret, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – környezeti nevelés, – információs és kommunikációs kultúra, – szövegértés, – szövegalkotás, – hangos olvasás, – véleménynyilvánítás. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás

55

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 56

Tartalom


– A magyar népköltészet és mûköltészet prózai és verses alkotásai; klasszikus és kortárs írók mûvei – Népmesék, népmondák, legendák, népdalok, közmondások, szólások, mûmesék, elbeszélések, versek, regényrészletek olvasása – Szemelvények más népek irodalmából – Ismerkedés néhány klasszikus magyar író, költõ életével, mûveivel A szövegek témái: a mesék világa és a valóságos világ: a természet, ember és természet viszonya, emberi élethelyzetek, kiemelkedõ személyiségek és események a magyar történelembõl, sorsok, kapcsolatok, személyiségértékek – Rövid terjedelmû ismeretterjesztõ és publicisztikai szövegek, valamint a mindennapi írásbeliség szövegtípusai: ismeretterjesztõ leírás, cikk, interjú, könyvismertetés A szövegek témái: növények, állatok, ember és természet viszonya, felfedezések, találmányok, egészséges életmód, történelmünk kiemelkedõ személyiségei, eseményei, személyiségértékek (kíváncsiság, találékonyság, bátorság, kitartás, alkalmazkodás stb.) – Az olvasási készség fejlesztése, a felolvasás gyakorlása – A szövegértõ, interpretáló olvasás fejlesztése. – A kritikai és kreatív olvasás további alapozása – A szövegelemzés mûveleteinek alkalmazása

– Hangos olvasás – Szó-, szószerkezet- és mondatpiramisok olvasása – Az olvasási hibák javítása – Mondat- és szövegolvasás értelmezõ hangsúlyozással, hanglejtéssel, szünettartással elõzetes jelölés után és anélkül – Szövegrészletek, rövid szövegek értelmes, kifejezõ felolvasása felkészülés után – Kitekintõ felolvasás – Az elõzetes, illetve az olvasás során szerzett ismeretek, tapasztalatok, élmények, egyéni gondolatok megosztása, megbeszélése – Jóslás a cím vagy kulcskifejezések alapján – Kérdések megfogalmazása, válaszok keresése – A tanítói bemutató olvasás belefeledkezõ hallgatása, követése – Néma olvasás – A cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata – Szöveg tagolása – Vázlatkészítés – Hiányos vázlat, ábra kiegészítése a szöveg alapján – A szöveggel kapcsolatos állítások igazságtartalmának megítélése – Véleménynyilvánítás a szöveg tartalmával kapcsolatosan – Ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése, jelentésük kikövetkeztetése a szövegösszefüggésbõl – A történet elbeszélõjének azonosítása – A szereplõk megnevezése, csoportosítása – Cselekedeteik, tulajdonságaik, érzelmeik, valamint a jellemzés írói eszközeinek megfigyelése – A szereplõk jellemzése – Az események idejének, idõrendjének megfigyelése, ok-okozati összefüggések feltárása – A szerkezet vizsgálata – A mûfaj felismerése és bizonyítása – Tájékozódás a szövegben, lényegkiemelés aláhúzással, kulcsszavak, kulcskifejezések, tételmondat keresésével, tömörítéssel – Szöveg és kép azonosítása – Rajz készítése szöveghez – A fõ gondolat kifejezése közmondás, szólás segítségével – Új befejezés kitalálása, a történet folytatása – Az olvasottakhoz hasonló helyzetek elképzelése

Prioritások mesegyûjtemény, mesegyûjtõ, az epikus mûvek szerkezete, az események kezdõ- és végpontja, fordulópont, tetõpont, a szereplõk jellemzésének írói eszközei, nyelvi humor; a mindennapi élettel, emberi élethelyzetekkel, hazánk történelmével és tájaival, a természet- és környezetvédelemmel, egészséges életmóddal kapcsolatos elemi ismeretek

56

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 57

– A mûvészi nyelv eszközeinek felismerése, értelmezése – Az olvasottak reprodukálása – Néhány alapvetõ irodalmi téma, emberi élethelyzet felfedeztetése – Kapcsolatteremtés az olvasmányok között: összehasonlításuk, véleményalkotás – Versek hangulatának, alapgondolatának, gondolategységeinek, érzelmi tartalmának felismerése – A vers beszélõjének azonosítása – A képek és a költõi kifejezések értelmezése egyéni asszociációk, érzések alapján – A vers formájának vizsgálata, a verszene érzékeltetése – Versolvasás, versmondás – Reflektálás az olvasás, megértés folyamatára – Könyv- és könyvtárhasználat (önálló ismeretszerzés) – Az egyéni olvasmányélmények megosztása – Együttmûködés a társakkal a csoportmunka során

Értékelés Megfigyelés alapján folyamatos személyre szóló, formáló–segítõ értékelés szóban: – megerõsíteni, visszaigazolni amit már tud, – útmutatást adni tudásának, teljesítményének növelésére. Az egyéni értékelés mellett az egész osztályra kiterjedõ teljes körû értékelés is szükséges. Az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók. Ennek alapján végezzenek a tanulók önértékelést. Az értékelés területei: – hangos olvasás, – néma olvasás, – szövegértés, – mûismeret, irodalmi ismeret, – együttmûködés társakkal. Az egyes témakörök végén a szövegértés szintjét igazoló formatív értékelés. A problémákat feltáró diagnosztizáló értékelés A tanév végén szummatív értékelés

57

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 58

Írott szövegek alkotása Célok és feladatok – Az elbeszélésrõl tanultak megerõsítése – A leírás mûfaji jellemzõinek megismerése és alkalmazása a szövegalkotásban – A befogadó szerepének tudatosítása – Az önálló, kreatív írás elõsegítése

Óraszám 72 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – hon- és népismeret, – környezeti nevelés, – tanulás, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség, – szókincsbõvítés, – írás, helyesírás. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, szabálykövetõ magatartás, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek – személyes kompetencia: éntudat

Tartalom


– Fogalmazás írásban – Hirdetés – Értesítés – Meghívó – Napló írása – Elbeszélés írásban párbeszéddel – A leírás tartalma és formája – Leírás megfigyelés, tapasztalat, olvasmány, élmény, képzelet alapján – Tárgyak bemutatása – Növények bemutatása – Állatok bemutatása – Személyek bemutatása – jellemzés – Elbeszélés leíró részlettel – A levél tartalma és formája – Az elektronikus levél – Levelezõlap, képeslap

– Témaadás, témaválasztás – Címadás, címválasztás – Anyaggyûjtés megadott témához/címhez/ vázlathoz – Kifejezésgyûjtés megadott témához/címhez/vázlathoz – Szókincsfejlesztõ gyakorlatok – Szerkesztési gyakorlatok (mondatok beszerkesztése, beillesztése, feleslegesek törlése, hiányzó gondolat pótlása) – Stilisztikai gyakorlatok – Szövegalkotást elõkészítõ vázlat készítése – Szövegkiegészítés – Szövegátalakítás – Szövegalkotás megadott téma/cím/vázlat/kép/szövegtípus alapján – Szövegjavítás

58

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 59

Prioritások az írott üzenetek (hirdetés, értesítés, meghívó) megértése és megfogalmazása a napló mint írásmû leírás: haladás az egésztõl a részek felé, a részektõl az egész felé tárgy, növény, állat, személy leírása jellemzés, a jellemzés eszközei a levél részei, levél írása levelezõlap, képeslap

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés Önértékelés Az értékelés területei: – az aktuális fogalmazási ismeretek alkalmazása (mûfaji, formai ismeretek), – stilisztika, nyelvhelyesség, – eredetiség, kreativitás, – az írásmû elhelyezése a füzetben, – gyakori szerkesztési, stilisztikai hibák, – a javítás módja (önállóan vagy segítséggel). Az egyes témakörök végén az írásbeli fogalmazás formatív értékelése A problémákat feltáró diagnosztizáló értékelés A tanév végén szummatív értékelés.

Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Célok és feladatok – A nyelvi tudatosság fokozása – A névszókról tanult ismeretek bõvítése: a tulajdonnév fajtái, a fõnévragok. – A névelõ, a névutó megismerése, szerepük a szövegben, megfelelõ alkalmazásuk beszédben és írásban. – A számnév és fajtáinak megismerése, szerepük és megfelelõ használatuk beszédben és írásban – A személyes, a mutató és a kérdõ névmás megismerése, szerepük a szövegben, megfelelõ alkalmazásuk beszédben és írásban. – Az igemódok megkülönböztetése, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban – A szóalkotás fõbb módjainak megismerése – A tanult helyesírási szabályok alkalmazásának megerõsítése, a helyesírási tudatosság fokozása – A helyesírási szótár használata – Az elsõ négy évfolyam tananyagának ismétlése, rendszerezése, a nyelvi tudatosság erõsítése a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban

59

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 60

Óraszám 72 óra Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – tanulás, – környezeti nevelés, – helyesejtés, – helyesírás, – szövegértés, – szövegalkotás, – nyelvhelyesség, – kézikönyvhasználat. Kulcskompetenciák – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, szabálykövetõ magatartás

Tartalom


– A tulajdonnév fajtái: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézménynevek, újságok, folyóiratok, könyvek címe, márkanevek – A névelõ – A névutó – A fõnevek, a névelõ és a névutó a szövegben – A -val, -vel ragos fõnevek – A -val, -vel ragos fõnevek helyesírása – A számnév jelentése és fajtái – A számnév toldalékolása – A keltezés – A keltezés helyesírása – A számnevek helyesírása – A névmások: személyes, mutató, kérdõ – A névmások helyesírása – Az igeragozás – A kijelentõ mód – A kijelentõ módú igék helyesírása – A felszólító mód – A felszólító módú igék helyesírása – A feltételes mód – A feltételes módú igék helyesírása – Az igemódok és a mondatfajták kapcsolata – A szóalkotás: névátvitel, szóösszetétel, ikerítés, szóképzés

– Szófajok gyûjtése cím/téma/kép alapján – Szófajok felismerése, gyûjtése adott szövegbõl – Szöveg, mondat, szó, szóelem kiegészítése, átalakítása, bõvítése, alkotása – Helyesírási, nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban – Mondat kiegészítése meghatározott szófajú szavakkal – Szöveg kiegészítése, átalakítása meghatározott szófajú szavakkal – Szöveg alkotása meghatározott szófajú szavakkal – Az egyén nyelvhasználatának elemzése, értékelése – Nyelvhelyességi gyakorlatok a szófajokkal kapcsolatban – Másolás – Tollbamondás – Emlékezetbõl való írás – A tanult helyesírási jelenségek felismerése és megnevezése – Helyesírási elemzés – Szó- és mondatkiegészítés – Szó- és mondatátalakítás – A helyes forma kiválasztása – Analógiás sor folytatása – Gyûjtõmunka – Csoportosítás – Hibakeresés és -javítás – A helyesírási szótár használata 60

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 61

Prioritások tulajdonnév: személynév, állatnév, földrajzi név, intézménynév, cím, márkanév; a fõnév -val, -vel ragja; határozott névelõ, határozatlan névelõ; névutó; a számnév; a mutató és a kérdõ névmás; az igeragozás, a kijelentõ mód, a felszólító mód, a felszólító mód jele, a feltételes mód, a feltételes mód jele

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés a tanórai munkában Önértékelés Az értékelés területei: – a tanult nyelvi ismeretek, fogalmak a tanult szófajok körébõl, – nyelvhelyesség, – a tanult és gyakorolt helyesírási ismeretek összekapcsolása a nyelvtani ismeretekkel, alkalmazása az írásmunkákban, – gyakori helyesírási hibák, – a hibajavítás módja (önállóan vagy segítséggel). Az egyes témakörök feldolgozása közben és a témakörök végén rendszeres diagnosztizáló mérések Félévkor és a tanév végén szummatív értékelés

A tanulási képesség fejlesztése Célok és feladatok – A könyvtár önálló használatának erõsítése – Az önálló ismeretszerzési készség fejlesztése – Az alsó tagozatban szükséges kézikönyvek használatának megismerése


Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – környezeti nevelés, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulási képesség, szövegértés, – könyvtárhasználat, – kézikönyvhasználat. Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, lényegkiemelõ képesség, problémamegoldó képesség, döntési képesség, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek 61

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 62

Tartalom


– A szükséges magyar nyelvi kézikönyvek megismerése – Az egynyelvû és a többnyelvû szótárak – Lexikonok és enciklopédiák – Újságok, folyóiratok – Ismeretszerzés az olvasmányokból

– Könyvtárhasználat – Könyvismertetés – Szótárhasználat – Újságok, cikkek olvasása – Jegyzetkészítés – Szóbeli beszámoló – Szövegértési gyakorlatok – Vázlatírás – Fürtábra készítése

Prioritások szótár, lexikon, kézikönyv; magyar nyelvi kézikönyvek: A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási szótár, Képes diákszótár, Szinonimaszótár diákoknak, Magyar szólások és közmondások többnyelvû szótár; lexikon (Ablak–Zsiráf) újság, folyóirat

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés szóban és szöveggel Önértékelés Az értékelés területei: – a könyvtárhasználat rendszeressége, – a kézikönyvek használatában való gyakorlottság foka, – a szövegértés szintjei (szó szerinti, értelmezõ, kritikai), – az írott szöveg értelmezésének fejlõdése (jártasság, készség), – a tanultak, olvasottak alkalmazása, felhasználása az anyanyelvi gyakorlatokban (szövegmondás, tömörítés, szövegalkotás).

Az ítélõképesség fejlesztése Célok és feladatok – Az udvarias véleménynyilvánítás és a vita szabályainak bõvítése – Az érvelés alapjainak a kialakítása


Kiemelt fejlesztési feladatok és kulcskompetenciák megalapozása Kiemelt fejlesztési feladatok – információs és kommunikációs kultúra, – európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, – tanulás, – beszédkészség, – nyelvhelyesség, – könyvtárhasználat, – önismeret. 62

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 63

Kulcskompetenciák – személyes kompetencia: életvezetési attitûdök, szokások, éntudat – kognitív kompetencia: kommunikációs képességek, döntési képesség, problémamegoldó képesség, kritikai gondolkodás – szociális kompetencia: együttmûködési motívumok, szokások, készségek

Tartalom


– A véleménynyilvánítás szóbeli formái – Felkészülés a vitára – A vita illemszabályai

–Szerepjáték – Szövegértelmezés – Véleménynyilvánítás különbözõ nézõpontok alapján – Vita – Magatartásformák megfigyelés és értékelése

Prioritások vélemény, a vélemény bizonyítása, érvelés saját vélemény mellett, vita, a vita illemszabályai

Értékelés Folyamatos és rendszeres formáló, segítõ értékelés szóban és szöveggel Önértékelés Az értékelés területei: – a véleménynyilvánítás eredetisége, – az érvelés minõsége a saját álláspont mellett, – a másik érveinek mérlegelése, – viselkedés vita közben.



– A hangokat és hangkapcsolatokat pontosan, tisztán ejti, ha figyel. – A mondat- és szövegfonetikai eszközöket általában helyesen használja, hibáit tudja javítani. – Az udvarias viselkedés szabályait csak az ismert kommunikációs helyzetekben alkalmazza. – Aktív és passzív szókincse átlagos, kifejezõ. – Beszéde érthetõ, többnyire a helyzetnek megfelelõ. – Szóbeli szövegalkotáskor (tartalommondás) nehezen szakad el memorizált szövegtõl. Nem tud mindig alkalmazkodni a hallgatóság igényeihez. – Páros vagy csoportos kommunikációban együttmûködõ, de nem kezdeményez alakul, bekapcsolódik.

– A hangokat, hangkapcsolatokat szokás szintjén pontosan, tisztán ejti. – A mondat- és szövegfonetikai eszközöket eszköz szinten, igényesen használja élõbeszédben, szerepjátékokban és hangos olvasáskor. – Az udvarias viselkedés szabályait minden kommunikációs helyzetben alkalmazza. – Aktív és passzív szókincse gazdag, tudatosan fejleszti, törekszik szakszavak, ritkább kifejezések használatára… – Beszéde célszerû, pontos, tudatosan alkalmazkodik a helyzethez. – Szóbeli szövegalkotáskor (tartalom tömörítése, bõvítése) nyelvhasználata rugalmas és választékos. – Képes alkalmazkodni a hallgatóság igényeihez.

63

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 64

– Egyéni véleménye ritkán van, nehezen osztja meg másokkal. – Memoritert nem szívesen, kötelezõ feladatként, néha gépiesen mond.

– Páros és csoportos kommunikációban szívesen kezdeményez, társait segíti, véleményükre kíváncsi. – Van véleménye, szívesen megosztja a társaival, mások véleményét is figyelembe veszi. – Memoritert szívesen, kifejezõen tolmácsol

Olvasás, szövegértés, irodalomismeret, mûismeret Minimális szint


– Hangos olvasása bizonytalan, sokszor pontatlan. – A némán olvasott szöveg megértése is egyenetlen. – A szövegelemzése sokszor formális. – A tanult szempontokat segítséggel alkalmazza. – Olvasási kedve egyenetlen, nem kitartó. – Az olvasott mûveket nehézkesen értelmezi, értelmezése, elemzése egysíkú.

– Hangos olvasása biztos, értõ, kifejezõ. – A némán olvasott szöveg megértése pontos. – A szövegelemzése több szempontú, kreatív. – Szívesen és gyakran olvas. Az olvasást öröm- és ismeretszerzésnek tartja. Olvasmányait másoknak ajánlja. – Az olvasott mûveket több szempontból képes értelmezni, elemezni.

Írott szövegek alkotása Minimális szint


– Az írást többnyire eszközjellegûen használja, de írásképe gyakran egyenetlen – A tanult mûfajokban saját gondolatait fogalmazza meg, de többféle hibát is elkövet (szerkesztési, mûfaji, stilisztikai). – Biztatásra, segítséggel képes összefogottan, általában helyesen fogalmazni. Jellegzetes hibái: eltérülés, kitérülés – Hibáit hatékonyan javítja segítséggel

– Írása eszközjellegû, olvasható, lendületes, tetszetõs, egyéni jellege kialakulóban – A tanult mûfajokban igényesen, gördülékenyen, jól megszerkesztve, választékosan ír. – Egyéni ötletei vannak. – Hibáit igényesen, hatékonyan javítja

Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Minimális szint


Az alábbi, tanult nyelvi ismereteket, fogalmakat felismeri, de nehezen tudja alkalmazni: – mondatfajták – mondatvégi írásjelek – fõnév és fajtái: köznév, tulajdonnév – a tulajdonnév fajtái – névelõ – névutó – -val, -vel ragos fõnevek – számnév, a számnév fajtái – névmás: kérdõ, mutató – ige, igeragozás

Az alábbi tanult nyelvi ismereteket, fogalmakat biztonsággal tudja és jól alkalmazza: – mondatfajták – mondatvégi írásjelek – fõnév és fajtái: köznév, tulajdonnév – a tulajdonnév fajtái – névelõ – névutó – ragos fõnevek – -val, -vel ragos fõnevek – számnév, a számnév fajtái – névmás: kérdõ, mutató 64

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 65

– igemódok: kijelentõ, felszólító, feltételes – szóalkotás. névátvitel, szóösszetétel, ikerítés, szóképzés Elemzésben segítséget igényel, bizonytalan Nyelvhelyessége többnyire jó, kevéssé tudatos Helyesírása a tanult és gyakorolt esetekben általában jó, néha ingadozó Helyesírási hibáit segítséggel javítja

– ige, igeragozás – igemódok: kijelentõ, felszólító, feltételes – szóalkotás: névátvitel, szóösszetétel, ikerítés, szóképzés Elemzési készsége jó Nyelvhelyessége biztos, a tanult esetekben szóban és írásban. Tudatos, a környezetével szemben kritikus. Saját hibáit biztonsággal, tudatosan javítja Helyesírása a tanult esetekben megbízható. Önellenõrzésre képes és igényli is Helyesírási hibáit önállóan javítja nyelvtani ismereteit alkalmazva vagy a helyesírási szótár használatával



– Szívesen jár a könyvtárba, ott tanul, olvas, kölcsönöz

– A könyvtárhasználat szokásává vált, egyéni igényeit elégíti ki.

Az ítélõképesség fejlesztése Minimális szint


– A vita illemszabályait nem tudja minden esetben alkalmazni – Másokkal szemben türelmetlen/gátlásos – Társai véleményét meghallgatja, de nem veszi figyelembe/csak biztatásra nyilvánít véleményt

– A vita illemszabályait tudja alkalmazni – Társai véleményét figyelembe veszi – Van saját véleménye, és tud mellette érvelni.

65

magyar1-4.qxd

2004.12.15.

12:40

Page 66


8 36 288

Olvasás, irodalom, írott szövegek megértése Heti óraszám: 4 Írott szövegek alkotása Heti óraszám: 2 Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás Heti óraszám: 2

Évi óraszám

144

Évi óraszám

72

Évi óraszám

72

Az egyes témákra javasolt éves óraszámok Beszédmûvelés Szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, irodalom, írott szövegek megértése Írott szövegek alkotása Ismeretek az anyanyelvrõl, helyesírás A tanulási képesség fejlesztése Év eleji felmérés Év végi ismétlés, összefoglalás Év végi felmérés

integrált fejlesztés 136 óra 68 óra 68 óra integrált fejlesztés 4 óra 8 óra 4 óra

Tankönyvek, segédkönyvek Bocsák Veronika–Békési Júlia–Vasvári Zoltán: Mesék, mondák, igaz történetek – olvasókönyv Adamikné dr. Jászó Anna–Lénárd András: Édes anyanyelvünk – 4. Bocsák Veronika–dr. Raátz Judit: Szövegek földjén I-II. – feladatfüzet Bocsák Veronika: Írómester – fogalmazás-feladatfüzet Bocsák Veronika–Lénárd András: Útravaló – anyanyelvi felmérõ Wass Albert: Tavak könyve – Kincseskönyvek II. Wass Albert: Válogatott magyar népmesék – Kincseskönyvek III. Wass Albert: Erdõk könyve – Kincseskönyvek IV. Adamikné dr. Jászó Anna (szerk.): Az égigérõ fa és más mesék – Kincseskönyvek V. Wass Albert: Válogatott magyar mondák – Kincseskönyvek VI. Tanmenet

66

ALAPFOKÚ NEVELÉS OKTATÁS

Recommend Documents