Alapfokú művészetoktatás helyi tanterve

2013.

Alapfokú művészetoktatás helyi tanterve Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola

Hódmezővásárhely

Alapfokú művészeti iskola helyi tanterve Tartalom 1 ALAPELVEK, CÉLOK 2 A KÉPZÉS RENDSZERE 3 A TANTÁRGYAK KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ELŐÍRT TANANYAG 3.1 Rajz, festés, mintázás tantárgy 3.2 Kézműves műhely-előkészítő 3.3 Kézműves műhely- gyakorlat 3.4 Vizuális alapozó gyakorlatok 3.5 Vizuális alkotó gyakorlat 3.6 Grafika és festészet alapjai 3.7 Drámajáték tantárgy 3.8 Beszédgyakorlatok tantárgy 3.9 Mozgásgyakorlatok tantárgy 4 VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1 Alapelvek, célok A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak az ízlés, a képzelőerő, az árnyalt kifejezés képességének fejlesztésében. A korai gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghathatósabban a forma-, a ritmus- és a színérzék kibontakozását, a mozgás-koordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az emlékezet, valamint a kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztése szempontjából is. A műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták elsajátítása a kulturális közösség fennmaradásának biztosítékai, egyszersmind az egyén szocializációjának döntő mozzanata. A művészi tevékenység mind a mai napig megőrizte beavatás jellegét, a közös formakincset és a közösségteremtő erőt. Az ezekkel való ismerkedés és küzdelem a felnőtté válás lényeges mozzanata. A művészeti nevelés különös figyelmet fordít a különféle kommunikációs módok, ezen belül a népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodásra, a kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztésére, az etikai szempontok tudatosítására is. Ily módon a tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak. A művészetpedagógia valamennyi ágazatának közös vonása a gyakorlat- és tevékenységközpontúság. Az egyes művészetek formáló eljárásainak, kifejezésmódjának játékos elsajátítása a készségfejlesztés leginkább örömteli módja. Ugyanakkor a művészeti nevelés mellett teret kell adni a művészettel nevelésnek is. A művészetpedagógia egyensúlyt keres a kiemelkedő kulturális minták és a hétköznapok esztétikuma között, ily módon az órai tevékenységek kapcsolódhatnak művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz egyaránt. A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A művészeti nevelés egyik garanciális feltétele a művészeti intézmények látogatása (mozi, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás), és a közös élmények megbeszélése, értelmezése. 2 A képzés rendszere Az alapfokú művészetoktatás helyszínei Az alapfokú művészetoktatási intézményünk a Kozmutza Flóra Székhelyintézményhez tartozik, Hódmezővásárhely központtal. Több telephellyel rendelkezünk, ahol tanulásban akadályozott, értelmileg sérült, illetve hallássérült tanulók nevelése, oktatása folyik. Telephelyeink: 1. Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36. 2. Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 6900 Makó, Vásárhelyi utca 1-3. 3. Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, és Diákotthon 6725 Szeged, Bécsi körút 38. 4. Szeged és Térsége Bárczi Gusztáv Óvodája, Általános Iskolája és Pedagógiai Szakszolgálata 6723 Szeged, Sólyom u. 4. A művészeti oktatás 6–15 fős kis létszámú tanulócsoportokban történik, a korcsoportok részére sok jelentkező esetén több csoportot indítunk.

A művészeti oktatásba belépés feltételei - szülő kérelme, - a szülő nyilatkozata arról, hogy a megismert törvényi feltételek mellett vállalja, - gyermeke művészeti nevelésben való részvételét, - művészeti tagozaton rendelkezésre álló férőhely. - A beiskolázás minden év májusától a tanév megkezdéséig történik. Ha a tanuló a tagozat magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről egy kijelölt bizottság különbözeti vizsga alapján dönt a tagozat helyi tantervében az adott évfolyamra meghatározott követelmények figyelembevételével. A magasabb évfolyamra lépés feltételei: A tagozat magasabb évfolyamára lépés alapfeltétele a foglalkozások rendszeres látogatása, hiszen ezeken olyan gyakorlati tevékenység folyik, melyek nem iskolai körülmények között nehezen biztosíthatók. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanuló a tagozat magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ha tanév végén a tanuló teljesítményére – legfeljebb két tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha elégtelen osztályzatainak száma meghaladja a kettők, a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése A tanulók értékelésével, jutalmazásával és felelősségre vonásával összefüggő alapvető pedagógiai szempont, hogy a megtett intézkedés minden esetben fejlesztő hatású legyen, a megtett intézkedés minden esetben kövesse az alábbi értékelési alapelveket: - személyre szóló legyen, - vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, - legyen rendszeres, - az iskolai követelményrendszerre épüljön, - legyen tárgyszerű. Ahhoz, hogy az alapelvek megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit egyértelműen a tanulók tudomására kell hozni. A tanuló elméleti tudását és gyakorlati tevékenységét rendszeresen értékeljük. Az ismeretek számonkérésének tartalmát a kidolgozott tantárgyi programok évfolyamokra lebontott követelményei határozzák meg. Az elégségeshez szükséges ismeretek szintjét az évfolyamok tantervi programjának minimumszintjei jelzik. Az értékelés visszajelzés a szülőnek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságáról. Az értékelés során figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését. Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét a tanár osztályzattal minősíti. Az egyes tanulók osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és az osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Félévkor azt értékeljük, hogy a tanuló az időarányos követelményeket milyen szinten sajátította el. Év végén az adott évfolyam követelményei alapján összeállított feladat megoldására kerül sor. A félévi és az év végi vizsgamunkák kiállítás által kerülnek bemutatásra. A tanév során, a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplést is értékeljük, illetve figyelembe vesszük.

A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. A tanuló szorgalma lehet példás, jó, változó és hanyag. Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, törzslap, bizonyítványkönyv. Az itt nem szabályozott kérdésekben az egyéb, idevonatkozó jogszabályok a meghatározók. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés. Az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztások miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb osztályba léphet. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A képzés évfolyamainak száma 6 évfolyam (6 évfolyam alapfok). A tanítási órák képzés ideje 45 perc. Órarend A tanulók iskolai órarendjéhez és délutáni elfoglaltságukhoz igazítva készül el. A tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvválasztás a szaktanár joga. A választásnál a következő szempontokat vesszük figyelembe: - tartalma feleljen meg az iskola helyi tantervének, - korszerű ismereteket közvetítsen, - didaktikai módszerei feleljenek meg – a pedagógiai programban meghatározott – az tagozaton folyó nevelés-oktatás alapelveinek, céljainak, feladatainak, eszközeinek, eljárásainak, - segítse a tanulást, motiváljon, - nyelvezete az adott korosztálynak megfelelő legyen, - szerkezete legyen világos, érthető, - esztétikus, igényes legyen, - az ára legyen kedvező. A felmenő rendszerű, fokozatos beiskolázást tekintetbe véve a szükséges tárgyi feltételek évenkénti folyamatossággal, fokozatosan az intézmény éves költségvetésében meghatározott módon kerülnek beszerzésre. Így minden évben a valóságosan működő évfolyamok részére biztosítottak a szükséges tárgyi feltételek. Tanszakok Képzőművészeti tanszak Kézműves tanszak Színjáték tanszak

Kötelező és választható tantárgyak és óraszámok Kézműves tanszakon: Főtárgy: Rajz, festés, mintázás Kötelező: Kézműves műhelyelőkészítő Kézműves műhelygyakorlat Óraterv kézműves tanszakon (heti bontásban) Tantárgyak Rajz, festés, mintázás Kézműves műhelyelőkészítő Kézműves műhelygyakorlat Összesen:

1. 2 2

2. 2 2

4

4

Alapfok 3. 4. 2 2

5. 2

6. 2

2 4

2 4

2 4

2 4

Alapfok 3. 4. 2 2 2 2 4 4

5. 2 2 4

6. 2 2 4

Képzőművészeti tanszakon: Főtárgy: Vizuális alkotó gyakorlat Kötelező: Grafika és festészet alapjai Óraterv képzőművészeti tanszakon (heti bontásban) Tantárgyak Vizuális alkotó gyakorlat Grafika és festészet alapjai Összesen:

1. 2 2 4

2. 2 2 4

Színjáték tanszakon: Főtárgy: Drámajáték Kötelező: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Óraterv színjáték tanszakon (óraszámok heti bontásban) Tantárgyak Drámajáték Beszéd-gyakorlatok Mozgás-gyakorlatok Összesen

1. 2 1 1 4

2. 2 1 1 4

Alapfok 3. 4. 2 2 1 1 1 1 4 4

5. 2 1 1 4

6. 2 1 1 4

A kézműves tanszak általános fejlesztési követelményei Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Követelmény az alapfok évfolyamok elvégzése után A tanuló: - Ismerje meg a hagyományos kézműves tevékenységek minél szélesebb körét, - Alakuljon ki benne a kézművesség iránti nyitottság, érdeklődés, - Tudjon pozitívan viszonyulni a természethez és a múlt értékeihez. Rendelkezzen ismeretekkel: - A természetes anyagokról és felhasználási lehetőségeikről, - A tárgyalkotás szerepéről, területeiről, szempontjairól. Legyen jártas: - A kézművesség eszközeinek segítségével elképzelései, ötletei megvalósításában, - Egyszerű technológiájú tárgyak készítésében, - A felhasznált anyagok megfigyelésében, - A kézműves munkafolyamatok alkalmazásában (tervezés, anyag- és technikaválasztás, kivitelezés, díszítés), - A gazdaságos munkavégzésben, - A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök megfelelő, balesetmentes használatában, - A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek alkalmazására, - Az önálló tárgyalkotásra, esztétikus, igényes kivitelezésű termékeke létrehozására. Fedezze fel: - A tárgyakban rejlő esztétikumot, - A hagyományos kézművesség szerepét a modern körülmények között és saját életében.

3 A TANTÁRGYAK KÖVETELMÉNYEI ÉS AZ ELŐÍRT TANANYAG 3.1 Rajz, festés, mintázás tantárgy A képzés feladatai A résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg: - a látás és a látványértelmező képesség fejlesztése, - a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása, - a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, - a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: elemzés, elvont gondolkodás, képi gondolkodás, képzettársítás és a szintetizálás, - jártasság a térábrázolásban és a geometria alapelemeiben, - jártasság kialakítása az anatómiai ismeretekben, - a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása, - az egyes festői és szobrásztechnikák, valamint médiaművészet megismerése, alkalmazása, - a művészettörténet nagy korszakainak ismerete, - a vizuális kifejezőkészség fejlesztése. Követelmény az alapfok évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: - a rajz, festés, mintázás alapelemeit, - a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét, - a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait, - a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában. Legyen képes: - a látványt értelmezni, - a kompozíciós ismereteket alkalmazni, - a síkban és térben alkotásokat létrehozni, - a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Cél a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása, az általános vizuális alapismeretek elsajátítása és az ezekkel való célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Annak az igénynek a kifejlesztése, mely az örömteli munkát és a környezetükben fellelhető esztétikai minőségeket egyaránt felfedezi. Fontos feladata a programnak, hogy célként tűzze ki a gyerekek és tanárok közös tevékenységének, a tanári korrektura elfogadásának igényét, az alkotó jellegű tevékenységek folyamatainak széles körű megismerését, vagyis az alkotásra nevelés folyamatának megalapozását. Feladatok: - a kreatív munkára és a kreatív gondolkodásra nevelés, - az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása, - a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek meg-ismertetése és játékos módon való feldolgozása, - az alapvető formaelemzés gyakoroltatása,

-

a rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése, az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismerete és az ezekkel való alkotó-játékos munka kialakítása, az önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása, az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek, jártasságszintű elsajátíttatása, az örömteli alkotómunkára való felkészítés.

Követelmények A tanulók tudjanak ismereteket gyűjteni: - az őket körülvevő világ formakincséről, fény- és színhatásairól, - az élő és élettelen természet, az épített, a kulturális környezet elemeiről, - a vizuális kommunikáció legegyszerűbb közlési módjairól, - a vizuális művészet jellemző sajátságairól, - a köznapi és a művészi szépről, - a gyermekek lelkivilágához közel álló alkotásokról. Legyenek nyitottak a múlt szokásainak, a hagyományok világának megismerésére. Próbálják tapasztalataikat képi és plasztikai eszközökkel megjeleníteni. Gazdagítsák önkifejezési eszköztárukat. Gyakorolják a tanult rajzi, festési, plasztikai és a hagyományos kézműves eljárásokat. Tananyag Ahhoz, hogy a gyermek a világról szerzett tapasztalatait vizuálisan is meg tudja fogalmazni, játékosan meg kell ismertetni vele a vizuális kifejezés esz köztárát, technikáit. Tervezetünk az ismeret-, készség- és képességfejlesztést a gyermek érzelemvilágához közel álló vizuális alkotások bemutatásával, a hagyományok megismertetésével, a kép- és tárgyalkotás lehetőségeinek megízleltetésével biztosítja. Az első évfolyamban a világról való ismeretek bővítése a gyermek számára kedves lények, a mesék és játékok, az épített környezet, az ünnepek vizuális megismerése, megjelenítése által történik. Az általunk ajánlott játékos foglalkozások a gátlások felszabadítását, az élmények feltárását, megjelenítését segítik elő. A tanulók a meghallgatott meséket illusztrálhatják. Virág és terménybábokat készítenek, a bábokat életre keltve jeleneteket adhatnak elő. A bábjelenetekhez, történetekhez díszleteket készítenek. Az énekes, mozgásos bábozási élményeket rajzban, festményekben rögzítik. Talált tárgyakból, fantáziagazdag formákból játékokat, mesebeli lényeket alkothatnak. A készített tárgyakat megszemélyesíthetik. Dobozokból várakat, építményeket emelhetnek, meselényparkot képezhetnek. Az általuk teremtett kis lényekkel a térben játszhatnak. Közös munkával nagyméretű faliképeket alkothatnak. Homok és hó szobrokat építhetnek. Megjeleníthetik a szoborépítés, a képalkotás élményét. Életképeket festhetnek a család hétköznapi és ünnepi eseményeiről. Alkothatnak ujjbeggyel, szivaccsal, ecsettel, pálcikával. A festék és tuscseppeket képzeletbeli lényekké formálhatják. Megismerhetik a tuskimosás, a monotípia, a viaszkarc, a papírdúc, a papírkivágás és – hajtogatás technikáit. A tananyag témakörei Növényekről szóló mesék illusztrálása - Mesekönyvek, művészi illusztrációk nézegetése.

- Mesehallgatás. - A mesehallgatást követően a mese egyes jeleneteinek elképzelése. - Az események sorrendjének szóbeli megfogalmazása. - A választott meserészlet eljátszása, a szereplők környezetének elképzelése. - A mese képi megjelenítése. Madarakról szóló mesék illusztrálása - Beszélgetés azokról az illusztrációkról és illusztrált könyvekről, amelyekkel a gyermekek eddig megismerkedtek. - Madarakról szóló mesék, versek, énekek meghallgatása. - Szóbeli megnyilatkozások a színek érzelem és élménykifejező hatásáról - A gyermekeknek tetsző irodalmi alkotásokhoz illusztráció tervezése. - Illusztrációkészítési technikák megismerése A képi megjelenítés választható feladatai: Grafika vagy festmény készítéseSzínespapír-kollázs készítésével dekoratív illusztráció készítése Színek összefuttatásával, fröcsköléssel, szivaccsal érdekes felületű képek alkotása Tuskimosással (a fehér temperával megfestett kép fekete tussal történő lefedése, majd "kimosása" által) fekete-fehér folthatású illusztrációk készítése A négylábú mesefigurák megjelenítése - Mesék, versek meghallgatása négylábúakról (Pl.: nyusziról, rókáról, oroszlánról….) Képek, videofilm megtekintése az állat mozgásáról. Egyéni élmények felelevenítése. A négylábú testfelépítésének, arányainak, színének vizsgálata képek alapján (esetleg a természetben is). - A képi megjelenítés választható feladatai: Pl.: Weöres Sándor: Száncsengő című versének festői ábrázolása Arany János: Rege a csodaszarvasról című művének illusztrálása grafikai megoldással Mesebeli lények tervezése - Motívumgyűjtés mesebeli állatokról. A gyermek által gyűjtött, állatról szóló meserészletek, ötletek meghallgatása. Művészi állatábrázolások nézegetése, népművészeti motívumok gyűjtése, különleges állatokat megjelenítő meserészletek felolvasása. - A tapasztalatok alapján meselények alkotása a fej, törzs, végtagok cseréjére alkalmas lapozható füzetecske segítségével. - A füzetecskéből nyert ötletek alapján térben mozgó mesebeli lény rajzolása, festése a környezet jelzésével. A szubjektív érzelmek és élmények kifejezése sajátos arányviszonyokkal, technikával. Állatfigurás játék készítése - Állatfigurás játékok megfigyelése az otthonról hozott kedvenc játékok segítségével. - Játékkészítésre alkalmas anyagok gyűjtése. Talált tárgyak: érdekes faágak, gyökérdarabok, fakérgek, fonalak, spárgák, textilek, kukoricaszár, lószőr, rafia, csuhé, vessző alakításának élményszerű megtapasztalása. A játék megtervezése. A fő- és részformákhoz alkalmas anyagok kiválasztása. A különböző részek ragasztással és kötözéssel való összeillesztése. - Az állatfigurák megszemélyesítése, bemutatása

Meselénypark kialakítása - Az előző órákon készített kedvenc állatok, meselények számára állatkert, mesepark, játékpark kialakítása csoportmunkával. A téralakítás szempontjainak közös megbeszélése. Játékos téralakítás terepasztalon. Fák, növények telepítése. Patakok, tavak kialakítása. Építmények emelése dobozokból. A dobozokon nyílásokkal bejáratok, ablakok képzése. Utak, kerítések konstruálása vesszőből és hurkapálcából. A játékok környezetbe helyezése. Esztétikai élmények, emlékek kifejezése síkon Tündérek… megjelenítése - Tündérről, királylányról szóló mese, vers felolvasása. A főszereplő formájának, mozdulatainak, ruhájának, környezetének elképzeltetése, megbeszélése - Egy gyermek jelmezbe öltöztetése (csillagos fejpánt, varázspálca, csipkeruha, palást) Táncoló vagy varázsló gesztus, mozdulat bemutatása, megfigyelése - A modell megfigyelése - A vizuális megjelenítés választható feladatai: A mese vagy vers főszereplőjének és környezetének megrajzolása tussal vagy diópáccal a gyűjtött élmények alapján A választott irodalmi mű egy részletének megfestése temperával - színfolttal kiemelve a kompozíció egy részletét A meseszereplők síkbábjainak elkészítése - A gyermekeknek tetsző meserészletek és a kedvenc meseszereplők kiválasztása A fő és mellékszereplők alakjainak, tulajdonságainak számbavétele. A mesehősök tulajdonságaihoz illő viselet kiválasztása - Egy-egy szereplő síkbábban történő megjelenítése A meseszereplők jelenetbe helyezése. A jelenetek, mozdulatok élményszerű eljátszása. A környezet tárgyainak, formáinak elképzelése. - A kiválasztott meserészlet illusztrálása (vegyes technikával: zsírkréta-vízfesték, tusvízfesték, filctoll-vízfesték, tempera-kréta) A kiemelés, figyelemfelkeltés módjának feltérképezése (szín, méret, elhelyezés, díszített felület). A megfelelő eszközök, anyagok, technikák megválasztása A különböző ábrázolási módok megnevezése (vonalas ábrázolás, foltszerű ábrázolás, kevert, színes) Meséhez díszlet készítése - Várformák, várbelsők megfigyelése. A mesehősökhöz illő építmény kiválasztása. A kiválasztott elemek szubjektív átfogalmazása közös munkával. - A várépítés, díszletkészítés lehetőségeinek számbavétele - Vár építése dobozokból és hullámpapírból A dobozokon nyílások (ablakok, ajtók) kialakítása, kivágással A kivágott mesefigurák beragasztása a várablakokba és a várkapukba - Az építményhez, szereplőkhöz illő háttér díszletszerű megfestése A színek megválasztásával hangulatok, érzelmek (jó, gonosz) érzékeltetése - Várzászló, címer, pajzs tervezése - Szituációs játékok a vár körül.

Minimumkövetelmény A tanuló alkalmazza a vizuális nyelv jelrendszerét. Használja az önkifejezés, a képi, plasztikai megjelenítés különböző technikáit, lehetőségeit. A formákról, színről, térről szerzett tapasztalatait tudja egyénileg megfogalmazni. ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Cél, hogy ismertesse meg a tanulókkal - a vizuális nyelvrendszer alapjait, - az ábrázolás alapvető törvényszerűségeit, - az ábrázolási konvenciókat, - a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát. Alakítsa ki a tanulókban - a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését, - a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos formáját, - a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a saját és mások alkotásainak megítélésében segítségükre válhat, - a művészet iránti érdeklődést. Feladatok - a látvány értelmezésének fejlesztése, - az ebben szerepet játszó tényezők (formai és tartalmi elemek) megismerése, - az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepének felismerése és alkalmazása, - a sűrítés, és a felbontás mint alkotói (komponálási) eszköz ismerete, - a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű alkalmazása. Ismertesse meg - az egyes témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos feldolgozását, - a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét. Segítsen ismereteket szerezni az absztrakció fogalmáról, a vizuális kommunikáció (képi jel-jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról. Alakítsa ki a tanulókban - a tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességet, - az igényt az önálló alkotómunkára. Követelmények Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő természet formáiról, tér-idő viszonyairól. Szerezzenek ismereteket: - a formák tulajdonságairól, mozgásáról; az élő természet fény-, szín-, tér- és időviszonyairól, - a térben való tájékozódásról és a téralakításáról, - a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről, - a színek, formák átírásáról, - fázisrajzok és folyamatábrák létrehozásáról,

- a műalkotásokból felénk sugárzó érzelmi hatásokról, - az élő természethez fűződő hagyományokról. Készítsenek a természet ünnepeihez köthető tárgyakat. Törekedjenek tapasztalataik, a természet gazdag formakincsének élményszerű ábrázolására. Tegyék árnyaltabbá önkifejező képességeiket. Bővítsék kompozíciós ismereteiket. Ismerjenek meg újabb technikákat, fejlesszék anyag- és eszközhasználati jártasságukat. Tananyag Az általunk készített tantervi program az alapfok második évfolyamában a természet és a gyermek kapcsolatát helyezi a vizuális megismerés, vizsgálódás középpontjába. A második évfolyamos tananyag elsajátításának célja az élő természetről való ismeretek gazdagítására. A gyermekek megfigyelhetik a természet körforgását, a születés – fejlődés –kiteljesedés – újjászületés mozzanatait, ritmusát. A tanulók először a növényvilág vizuális feldolgozásával foglalkoznak. Felfedezhetik az apró kis gyomnövények szépségét, bogyós ágakkal nyomatokat készíthetnek, virágokból koszorút fonhatnak, szőnyeget szőhetnek, kéregdarabokból változatos felületeket képezhetnek. A virágok emberi tulajdonságokkal való felruházásával virágországot alkothatnak. A növényvilág vizuális feldolgozása után a vizsgálódás iránya az állatvilág felé terelődik. Először a lepkék, majd a halak kerülnek a figyelem középpontjába. A madarak testének tömegét a tömbszerű mintázás, a testet borító tollazat színességét, rajzolatát a grafika és festészet eszközeivel adhatják vissza, fejezhetik ki. A népművészetben megjelenő madárformák tanulmányozásával sokféle átírási módot ismerhetnek meg. Saját mesemadaruk elkészítéséhez az alkotási szándék függvényében a kifejezési eszközök és technikák - tuskimosás, viaszkaparás, monotípia, papírmetszet, papírdúc, forma kitakarás, különböző vegyes technikák - teljes tárházát felsorakoztathatják. A megismert, tanulmányozott formák segítségével meséket illusztrálhatnak, diafilmeket, bábokat készíthetnek. A négylábú állatok megismerését plasztikai, grafikai megjelenítés segíti. Az egyénileg megmintázott kis szobrokkal téri jeleneteket modellezhetnek, szoborcsoportokat alkothatnak. A tanulmányozott állatok síkra redukált formáival jeleket képezhetnek, információkat közölhetnek. Az ember vizuális megismerésére, megjelenítésére programunk sokféle megoldást kínál. Lehetőséget teremtünk a gyermek érzelmeinek, az emberekhez való kötődésének kifejezésére is. A tananyag témakörei Növények rajza, festése - A gyomnövények megfigyelése, részeinek megnevezése, arányainak megállapítása - A grafikai megjelenítésre kiválasztott növény megrajzolása - A festésre alkalmas virág kiválasztása. A virág színeinek megnevezése, a színárnyalatok kikeverése. A virág és hátterének megfestése

Fázisrajzok a növények fejlődéséről - Előzetes csíráztatás után a csírázás különböző fázisaiban lévő növények előkészítése, kiosztása - Analógiák gyűjtése a növény különböző fejlődési szakaszaihoz: - kiscsibe kibújása a tojásból - sorozatfotók; - csecsemőkori, kisgyermekkori, jelenkori fotók összehasonlítása; - egy sportoló mozdulatainak folyamatábrái - A csírázás fázisainak megfigyelése - A növényi részek megnevezése (mag, gyökér, szár, levél). A növényi részek arányai, kapcsolódása. - A körvonal, a belső vonalak, az egyenes, a görbülő, a vastag-vékony, a párhuzamos vonalak kifejező ereje, helyes használata - A fázisrajzok elkészítése ceruzával, filctollal - A kész munkák értékelése a változás kifejezése és a vonalfajták használatának kifejező-ereje szerint Növényi nyomatokkal gipszdombormű készítése - A plasztikáról szerzett ismeretek felelevenítése képzőművészeti alkotások, gyermekmunkák segítségével - A domborműkészítés lehetőségeinek megismertetése. A gipsznyomat, a negatívból pozitívba való öntés technológiájának bemutatása. - Az előzetesen gyűjtött növényi részekkel gipszdombormű készítése. - Természeti formák agyagba nyomkodása, negatív formák létrehozása rendezgetés, komponálás alapján. A formák kiemelése az agyagból. - Az elkészült munkák értékelése Alkotások növényi részek felhasználásával - Növényi részekből készült tárgyak, alkotások bemutatása - A gyűjtött növényi részek formáinak, felületének, színének, rugalmasságának vizsgálatával felhasználhatóságuk kitalálása A tárgyalkotás választható feladatai: - Virágokról, fákról szóló vers, mese felolvasása után növényi részekből illusztráció készítése. Kompozíció kialakítása az irodalmi mű vagy az egyéni élmény alapján. A ragasztás technikájának megbeszélése. A felragasztott növényi részek kiegészítése vonallal, pontszerű elemekkel, színnel. A szerzett tapasztalatok verbális megfogalmazása. - A préselt növényi részek, kéregdarabok, termések rakosgatásával dekoratív felületalakítási kísérletek készítése - Gyűjtött növényi elemekből virágszőnyeg szövése. Keménypapír kereten felvetett spárga láncfonalak közé növényi vetülékek (virágok) beszövése. - A sodrás, a fonás alapelemeinek elsajátításával virágkoszorú készítése A virágok megszemélyesítése - Viaszkarc alkotások bemutatásával a viaszkarc-készítés lehetőségeinek megismertetése - Viaszkarchoz szükséges lap készítése sűrű többszínű zsírkrétával való alapozással, az alap temperával való lefedésével - A száradási idő alatt beszélgetés az eddigi növénymegfigyelésekről, a mesebeli növényekről, a virágokkal kifejezhető jelentéstartalomról. Részletek felolvasása növényről szóló versekből, mesékből; zenehallgatás.

-

A növényeket ábrázoló képzőművészeti alkotások szépségének felfedezése Egy gyermek virágjelmezbe öltöztetése a képzelőerő fokozása érdekében A gondolatban megszemélyesített növény megrajzolása karcolással a megszáradt, lealapozott felületre A vizuális jelek arányos, tudatos használata, A kompozíció helyes kialakítása. - A megszemélyesített, mesebeli növényábrázolások egymás mellé helyezésével "Virágország" kialakítása - A legkülönösebb virág gazdájának Virágkirállyá, Virágkirálynővé választása Növénymotívumok a népművészetben - Motivációként növényekről, virágokról szóló népköltészeti alkotások felidézése - Az előzetesen gyűjtött népművészeti tárgyak és róluk készült képek alapján a növénymotívumok alkalmazásának és formai sajátosságainak megfigyelése: a stilizált és naturális ábrázolás, a motívumok felépítése, elrendezése, az egyes virágfajtákkal kifejezhető jelentéstartalom felfedeztetése. - A kiosztott fénymásolatokról, tárgyakról növényi motívumok gyűjtése - A megfigyelt vonalrendszerek, pontszerű elemek rögzítése nádtollal és diófapáccal A motívumgyűjtés után választható tevékenységek: - Sorritmusok vagy terülő ritmusok kialakítása a virágelemek felhasználásával - Szubjektív érzelmek kifejezése a megismert növénymotívumok továbbalakításával Lepkék, halak vizuális megjelenítése - Az állatvilág változatos formáinak megismerése a gyűjtött tapasztalatok, videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével - Egyszerű sík- vagy plasztikus formára redukálható állatalakok tanulmányozása, vizuális megjelenítése Választható tevékenységek: - A lepkék testfelépítésének, szimmetriarendszerének, a lepkeszárny színének, rajzolatának megfigyelésével dekoratív feladatok alkotása - A halak alakjának, színének, mintázatának tanulmányozásával az áramvonalas test jellemzőjének megfigyelése; az azonosságok és különbségek felismertetése - Változatos formájú halak megjelenítése papírnyomattal - Egy óriás akvárium élővilágának megfestése csoportmunkával. A víz megjelenítése szivaccsal. Óriás háttér elé egyénileg megfestett és kivágott halacskák elhelyezése. A madarak plasztikai megjelenítése - A madarak változatos formáiról szerzett ismeretek bővítése videofilmek, fotók, képzőművészeti alkotások segítségével - A megismert sajátosságok összegzése plasztikai megjelenítés által - Az előző évben tanult mintázási műveletek felelevenítése: egy tömbből formálás, kihúzás, kicsípés, sodrás, gömbölyítés - Az agyag és a plasztilin eltérő tulajdonságainak megismerése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - Egy elképzelt madár megmintázása domborművön. A mintázás műveleti sorrendjének megismerése. - Egy madár körplasztikában történő megmintázása. Tömbből való formázással a test fő tömegének kialakítása. - Az elkészült munkák alapján a dombormű és körplasztika jellemzőinek összegzése

A repülés megjelenítése - A madár jellemző mozgásának, a madár repülésének a vizsgálata személyes megfigyelések, videofilmek, fázisfotók alapján - A repülőgépek, sárkányrepülők és a madár alakja, testfelépítése közötti azonosságok felismertetése - A madár testrészeit jelképező sablonok kivágásával, azok téri helyzetének megváltoztatásával a repülés fázisainak több képben való megjelenítése Állatfigurák a térben - Képek, képzőművészeti alkotások, videofilm segítségével élmények felelevenítése az állatok mindennapjairól - Az állatok formájának, tömegviszonyainak összehasonlítása a művészi feldolgozásokkal - Közös munkával "Noé bárkájának" benépesítése. A bárka agyagból való kialakítása közös munkával. A bárkán utazó állatok egyéni megmintázása. Állatábrázolás a népművészetben - Népművészeti tárgyakon, róluk készült fotókon, fénymásolatokon az állatmotívumok megfigyelése - Tárgyak, képek, fénymásolatok alapján motívumok gyűjtése - A gyűjtött motívumok felhasználása, alkalmazása, továbbépítése, más környezetbe helyezése Állatfejes farsangi maszk készítése - Beszélgetés a farsangi néphagyományokról - Énekek, mondókák felelevenítése. Képek, videofilmek megtekintése - A természet, az évszakok változásának és a farsangi szokások összefüggésének felismertetése. Mesék, versek meghallgatása az állatok farsangjáról - Álarcok, maszkok megfigyelése, lényeges tulajdonságaik kiemelése - Az állatokkal kifejezett tulajdonságok, a maszkokról leolvasható gesztusok értelmezése - A papírmasé álarc készítés műveleti sorrendjének megismerése - Az elkészült állatálarcokkal maskarázás Emberalak nézetei, mozdulatok - Az emberről szerzett ismeretek gyarapítása vizuális megfigyelés, leképzés által - Az alakábrázolás fejlesztése mozdulattanulmányok, krokik segítségével - Várakozó, álló mozdulat megrajzolása szemből - Ülő alak megrajzolása oldalnézetből - A munkák értékelése az arányok, irányok, gesztusok, nézetek helyes ábrázolása szempontjából Öltöztetőbaba tervezése - Az elölnézeti képek segítségével - öltöztethető baba tervezése - Beszélgetés korunk divatjáról, a történeti és népi viseletekről régi fotók, képzőművészeti alkotások segítségével Az ismeretek alapján ruhatervek (női-férfi, mai-régi, történeti-népi ruhák és tartozékok) készítése. A tervek kivitelezése különféle technikákkal: - A fehér papírból kivágott ruha ritmikus, szimmetrikus mintázása burgonyanyomattal

-

Papírzsebkendő vízfestékkel való batikolásával színes nyári ruha készítése Az elkészült munkákból közös divatlap összeállítása

Szoborcsoport készítése - Különböző korok szobrászati alkotásainak bemutatása, családi fotók nézegetése - Az emberi kapcsolatok körplasztikában való megjelenítése - Két ember kapcsolatának, mozdulatának elképzelése, eljátszása, a mintázandó téma (szülők-nagyszülők, apa-gyermek, anya-gyermek, testvérek) kiválasztása - A két ember tömegének kialakítása, mozdulatok, részletek kidolgozása (sodrás, gömbölyítés, lapítás, kihúzás, nyújtás, simítás, nyomhagyás) - Érzelmek kifejezése mozdulattal, arckifejezéssel - Az alkotások értékelése Emberi mozgások megjelenítése papírdúccal - Metszetek, nyomatok, fekete-fehér színre komponált képzőművészeti alkotások nézegetése - Beszélgetés a képek foltszerűségéről - Sokszorosításra alkalmas technikával az emberi mozdulatok kifejezése - Néhány jól kifejezhető mozdulat megfigyelése. Lépcsőn menő, kerítésen átmászó, kézen-álló mozdulatok vázolása - Az elkészült vázlatok segítségével papírdúcok, papírnyomatok készítése - A gyermekmunkák és a művészeti alkotások kompozíciójának, mozgásábrázolásainak összevetése Portrék megjelenítése - A portré fogalmának tisztázása - Tükörből a saját arc részeinek, arányainak megfigyelése. A fej megrajzolása - A megszerzett ismeretek felhasználása a mesebeli lények portréinak elkészítésében Mesebeli portrék mintázása papírmaséból Játék a mesebeli lények portréival - A gyermeki fantázia és a művészi alkotások összevetése. A szerzett tapasztalatok verbális megfogalmazása Múzeumlátogatás – kiállítás rendezés Múzeumlátogatás: - Az élő természetről tanultak áttekintését, összefoglalását követően látogatás egy közeli természetvédelmi múzeumba - Az előzetesen megbeszélt szempontok és a szubjektív élmények alapján a látottak verbális megfogalmazása - A látottak, a tapasztalatok alapján az év végi kiállítás megrendezése Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes a szerzett vizuális tapasztalatokat verbálisan is megfogalmazni. Juttassa kifejezésre a színek érzelem- és élménykifejező hatását. Legyen képes személyes élményeit képben, plasztikában kifejezni. Legyen jártas a rajz, festő és mintázó eszközök használatában.

ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Cél az élettelen természet és az ember kapcsolat megfigyelése, az élettelen természetről való ismeretek gazdagítása, a világegyetemről való ismeretbővítése. A kisgyermekek először a csillagok és bolygók keletkezésével, a keletkezéshez kapcsolódó eredetmondákkal ismerkedhetnek meg, majd a Tejútrendszer, a Nap és a Hold kerül a vizsgálódás középpontjába. Játékosan feldolgozhatják az égitestek mozgását, megismerhetik környezetre, emberre gyakorolt hatásukat. A Föld keletkezéséhez, formájához kapcsolódó néhány elképzelés bemutatása alapján érzékelhetik az emberi elme, a tudomány fokozatos ismeretbővülését. A fentiek után térünk rá a közvetlen élettér, a földfelszín, az élettelen természet anyagainak vizsgálatára. Foglalkozunk a földfelszínt alakító erőkkel - a szél, víz, jég, vulkánépítő és romboló munkájával. A tanulmányok sorából nem marad ki a tűz, a fény és az árnyék vizsgálata sem. A tanulók játékosan megjeleníthetik a különböző eredetmondákat, a föld-, szél-, víz- és tűzisteneket, démonokat, szellemeket és boszorkányokat. Rajzos magyarázatokat készíthetnek az őselemekkel kapcsolatos kifejezésekről. Foglalkozhatnak a tüzet idéző meleg és a vizet idéző hideg színekkel, a kontrasztok és a dekoratív átírások szerepével. Faktúrákat képezhetnek, agyag és homoképítményeket emelhetnek, játékos papírplasztikákat, kavics- és papírmasé szobrokat, árnybábokat, napórát, szélkereket készíthetnek. Múzeumot látogathatnak, alkotásaikból kiállítást rendezhetnek. Követelmények Legyen sokoldalú tapasztalatuk a térről és az azt alakító formák térviszonyairól. Szerezzenek ismereteket: - az élettelen természet jelenségeiről, gazdag formakincséről, a formák tulajdonságairól, színvilágáról, - a természetben lezajló változásokról, - az anyagok alakíthatóságáról, - az élettelen természet műalkotásokban való megjelenéséről. Legyenek ismereteik az élettelen természet ember életére kifejtett hatásairól. Kapjanak képet az élettelen természethez kapcsolódó hagyományokról. Használják fel az élettelen természet anyagait a tárgyalkotásban. Hozzanak létre téri konstrukciókat, képi, plasztikai alkotásokat, formaátírásokat. Érzékeltessenek fényhatásokat, színérzeteket, színhangulatokat, színellentéteket. Gyakorolják a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket. Tananyag A csillagok és bolygók - Az égitestek keletkezéséről szóló történetek bemutatása. - A csillagok, a kis- és óriásbolygók világa. A csillagokhoz, a hullócsillagokhoz, az üstökösökhöz, a meteorokhoz kapcsolódó sorsmeghatározó hiedelmek - A csillagok helye az égbolton – csillagképek. A legérdekesebb csillagmondák bemutatása - Csillagjóslások, csíziók megismerése - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:

-

A világ teremtésével, a Tejútrendszer létrejöttével kapcsolatos mesék, mondák megjelenítése szabadon választott eszközzel A gyermek saját csillagképének megalkotása Az égitestek egymáshoz való viszonyának eljátszása mozgással

A Nap - A Naprendszer keletkezése. A Nap mint égitest. A Föld útja a Nap körül - Napfordulók. Az év, a hónapok, a hetek, a napok származtatása. Naptárak - A Nap mint fényforrás, a világosság megtestesítője, a sötétség ellentéte, a rossz szellemek távoltartója, a szerencse csillaga - A Nap mint hőforrás, a melegség, a tűz meg-jelenítője - az éltető erő - A természeti népek Napkultusza. A Nap ábrázolása a különböző kultúrákban - Naphívogató mondókák a magyar folklórban - Napsugaras kapuk, oromfalak a népi építészetben - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A Nap útjának (felkel, lenyugszik) játékos megjelenítése Napóra készítése a megfigyelések jelzésével A különböző napszakok fényhatásainak, színérzeteinek festői megjelenítése A természet változásait bemutató naptár készítése szabadon választott technikával A Hold - A Hold mint mellékbolygó. A Hold anyaga, légköre. - A Hold felszíne, holdhegyek, tengerek, holdkráterek - Holdév, holdhónap - A Hold alakváltozásai - holdfázisok és a hozzájuk kapcsolódó néphiedelmek - A Hold emberi életre gyakorolt hatása. A Hold női jelképként való megjelenése - A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek - holdfogyatkozás, ezüst- és aranyhíd - A Holddal kapcsolatos kifejezések magyarázata - holdvilágos, holdfényes, holdképű - Az ember holdkutató, világűr meghódító törekvései - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A hold fázisainak játékos megjelenítése A Hold emberre gyakorolt hatásának (holdkór) karikatúraszerű ábrázolása A Holddal kapcsolatos fényköri jelenségek megfestése A hold jelképének beépítése az ábrázolásba A Holddal kapcsolatos fogalmak (holdképű, holdfényes) megjelenítése Az életfán megjelenő égitest ábrázolások megfigyelése és felhasználása a kifejezésekben A Föld - A Föld helye a világegyetemben. A Föld helye a Naprendszerben - A Földet felépítő anyagok. A szilárd kéreg, melyen élünk. A Föld izzó belső magja - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: - A Föld teremtésével kapcsolatos teremtésmítoszokból a tanulóknak tetsző, őket érdeklő részletek megrajzolása A Föld alakjával kapcsolatos ókori és középkori elképzelések játékos megrajzolása Gazdagságot, termékenységet szimbolizáló Földanya készítése agyagból Képsorok készítése a földfelszínen lezajló változásokról, átalakulásokról

A földkérget formáló vulkán - A vulkáni tevékenység felszínformáló hatása - A természeti jelenségekhez fűződő mítoszok, legendák, népmesék megismerése Vulkán- és földrengéslegendák megismerése A természetfeletti lények, a szellemek és istenek szerepe a természet életében: kígyószellemek, földrengésboszorkányok, sértődött istenek, lángdémonok - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A legjobban tetsző vulkánmítoszok egy-egy részletének képi megjelenítése, illusztrálása A képzelet szabad szárnyalásával, gyűjtött anyagokból földrengésboszorkány konstruálása A tűzistennő hajának, könnycseppjének különböző anyagokkal (fémszálak, fonalak ...) való megjelenítése A különböző természetfeletti lények cselekedeteinek dramatikus megjelenítése A földkérget formáló víz és szél - A víz, a jég és a szél felszínformáló hatása - A természeti jelenségekhez, a vízhez, szélhez fűződő mítoszok, legendák, népmesék - A vízözönről szóló történet megjelenése a különböző kultúrákban - A vízözön legendájának, Noé szerepének, bárkájának képi, plasztikai megfogalmazása A föld szilárd kérgét alkotó kőzetek - A kőzetek fajtái, tulajdonságai. - A kőzetek jellegzetes szerkezetének, színének, fényének megfigyelése. - Az ásványok hasadása, törése, keménysége - A kőzetek felhasználása a mindennapi életben és a művészetben - A drága- és féldrágakövek kultikus szerepe - Sziklákhoz, kövekhez fűződő hiedelmek - A kavics kialakulásának folyamata - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A kőzetgyűjtemény legérdekesebb, legrajzosabb, legfestőibb darabjainak tanulmányozása - rajzi, képi megjelenítése A kavics formaelemzése A kavics felszínének, a törésvonal érdekes rajzolásának dekoratív átfogalmazása Kövek összeragasztásával kavicsszobrok készítése Térrendezés, térlehatárolás kövekkel Ásványszerű, kőzetszerű anyagok kialakítása üvegdarabkák összeragasztásával Különböző faktúrák létrehozása papírmasszába kevert kavicsokkal, vágott kövekkel A kő az építészetben és a szobrászatban - Természet alkotta szél és víz formálta építmények és szobrok megismerése - A kő szerepének vizsgálata az építészetben és a szobrászatban: - Az ember építő tevékenysége - Az őskor kőkultúrája - jelzőkövek, sírépítmények, kör alakú kultuszhelyek - Az ember szoborformáló tevékenységének megismerése: A Húsvét-szigetek kőóriásai; az inka, a maja és azték művészet totemoszlopai; az ókori egyiptomi művészetben megjelenő óriás szfinx - A kő felületburkoló anyagként és díszítő anyagként való megismerése A mozaikművészet legszebb példáin a mozaik-felhasználás lehetőségeinek bemutatása

-

A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Óriásokról, gólemekről, kőemberekről szóló mesék képi, plasztikai feldolgozása a technika szabad megválasztásával vagy a szereplők és a környezet megjelenítése kövekből, agyagból, gyurmából Agyagba kövek lenyomataival faktúraképzés A kialakított mélyedések gipsszel való kiöntésével reliefek képzése Terméskő fal faktúrák megjelenítése rajztollal, diófapáccal, gyűrt papírok nyomataival Római márványpadozatok mintájára színes papírragasztással padlótervek, játékos útburkolatok tervezése A bizánci mozaikok hatására egységnyi kis négyzetlapokból vagy burgonyából kialakított formákból mozaikhatás keltése Gaudi formagazdag térépítményeinek, felületburkolatainak élményéből kiindulva játékos játszótéri alakzatok képzése agyagból, és az elkészült forma felületének díszítése kavicsokkal, színes csempedarabkákkal

Az agyag szerepe a kézműves tevékenységben - Az agyag tulajdonságainak, formálhatóságának megfigyelése Az agyag felhasználásának megfigyelése az ősi és hagyományos építészetben, tárgyalkotásban és a mai mindennapi környezetben Ismerkedés az agyag előkészítésének szerepével, az agyag egyszerűbb formázási és mintázási lehetőségeivel - A tanulói tevékenység választható feladatai: Edény készítése körbetapasztással, formába-rakással A formára rakás érdekesebbé tehető egységnyi elemek (pl.: csigavonalak, apró agyaggömbök) egymásba építésével Használati tárgy (persely, gyertyatartó ...) készítése, felrakása sodrott agyaghurkákból, díszítése rátétes technikával A homok - A kövek mállásából keletkezett parányi szemcsékből álló laza anyag - a homok sokrétű megismerése A szél és hő szerepe a homoksivatagok, homokképződmények (dűne, bucka) keletkezésében A víz szerepe a homokzátonyok, homokpartok kialakulásában A homok mint kötő- és építőanyag A homok tulajdonságaihoz kapcsolódó kifejezések (homokba dugja a fejét, homokra épít, nehéz, mint a homokzsák) magyarázata - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Gaudi homokdűnékre, homokpartra emlékeztető építményeinek hatására vizes homokból hullámzó vonalú térelhatárolók építése A szél formaképző hatásainak ismeretében változatos homokfelületek kialakítása terepasztalon Homok felhasználásával festésre alkalmas faktúraalapok kialakítása A csapadék – víz, jég, hó - A víz alakváltozásainak megfigyelése: Harmatcsepp, köd és zúzmara Eső, jégeső, havas eső és hó Jégvirág, jégcsap, jégtábla - Az évszak jellegzetes csapadékfajtáinak megfigyelése

-

A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Hóember, hó szobor, hó vár építése a szabadban A jégvirág gyönyörű rajzolatának grafikai megjelenítése Az érintetlen havas táj szépségének megfestése A téli táj kínálta sportolási lehetőségek - szánkózó, csúszkáló, korcsolyázó, síelő mozgásos élmények - képi megjelenítése

Az örvény és a hullám - Videofilmen a szél által felkorbácsolt víz, a hullám és a fodrozódás megfigyelése Az esőcsepp által keltett körkörös hullámok megfigyelése, vagy azok modellezése vízzel teli edénybe csöpögtetett víz segítségével. A hullámok természetének megbeszélése A hullám és örvény szavak átvitt értelmű jelentéseinek magyarázata (összecsapnak felette a hullámok, a gondolatok kavargása, az érzelmek hullámzása ...) - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A hullámok természetének, mozgásának ábrázolása lendületes tempera és vízfesték alkotásokkal Örvénylő mozgás megjelenítése mozgással egybekötött nagyméretű krétarajzokkal A tálkában megkevert víz felületére csöpögtetett tus mozgásának rögzítése a vízfelületre helyezett papír segítségével. A papír által felszívott folt kifejezőerejének tovább fokozása lendületes vonalak belerajzolásával A hullámmal, örvénnyel kapcsolatos fogalmak, gondolatok játékos megfogalmazása Sordíszek képzése hullámvonalakkal A levegő, a pára és a köd - A levegő mozgása, áramlása. A hő hatása a légmozgások, áramlások kialakulásában A levegő halmazállapot-változásának, a légnemű anyag cseppfolyóssá válásának feltételei A légköri páratartalomnak, a csapadékfajtáknak (eső, köd, pára, harmat, zúzmara, hó, jég) megismerése A levegőből való pára- és gőzképződés, cseppfolyós kicsapódás bemutatása egyszerű eszközökkel (víz forralása, a gőz kicsapódása a fedőn, a pára lecsapódása az üvegen ...) A levegőtávlat érzékelhető tulajdonságainak megfigyelése és megbeszélése képzőművészeti alkotások, fotók, filmek, egyéni tapasztalatok alapján - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Levegőtávlatot érzékeltető akvarell készítése lavírozással Térbeli távolságot érzékeltető festmény készítése szivacs alkalmazásával A víz, levegő körforgása - A víz körforgásának - a levegő, pára, felhő, csapadék A levegő körforgása A szél A természeti népek hitében megjelenő szél-isten. A lélek széllel való azonosítása A szél mint bánat és bánatűző jelkép A forgószelet jelképező forgórózsa motívumok a különböző népek művészetében A légköri páratartalom felhővé alakulása. A felhő anyaga, formája, színe A levegő, pára, gőz, köd, szél és felhő átvitt értelmű jelentéseinek megismerése (levegőnek nézi, levegőből él, szegény pára, köd előtte-köd utána, széllel bélelt, felhős ...)

-

A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Magyarázó rajzok készítése a víz körforgásáról, a csapadék keletkezéséről A témához kapcsolódó átvitt értelmű szavak rajzos magyarázata A mesékben szereplő széldémonokkal vagy a láthatatlanságot biztosító ködsüveggel kapcsolatos elképzelések rajzi megjelenítése

A tűz - A tűz mint őselem. A tűz istenként való tisztelete a természeti népeknél. Tűzimádás, tűzáldozatok A különböző kultúrák tűzről szóló mondáinak, legendáinak bemutatása Tűzokádó szörnyek, sárkányok, kígyók a mesék világában A tűz mint lélekszimbólum - A tűz formájának, anyagának, színének vizuális megismerése Fém tálban meggyújtott gyűrt papír, vagy gyertyaláng segítségével a láng felépítésének, természetének, színének, formaváltozásainak tanulmányozása A tűz színeit idéző meleg színek színskálájának összeállítása - Tűzhöz kapcsolódó kifejezések - tüzesvérű, tűzről pattant, tűzön-vízen ... magyarázata - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A tűz forma- és színváltozásainak megfestése A tűz és víz ellentétének kifejezése kontrasztokkal, redukált formákkal Tűzokádó szörnyek megjelenítése A fény és árnyék - A fény és a fényforrás természetének megismerése A fény-árnyék összefüggéseinek megfigyelése irányított fénnyel megvilágított tárgyon - A fény világosságot, ragyogást, derűt, örömet, dicsőséget, értelmet kifejező jelentése - Az árnyék sötétet, borút, előnytelenséget kifejező jelentése - Az árnykép, árnyjáték kialakulása a különböző kultúrákban - Az árnykép létrehozási lehetőségeinek bemutatása - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Fény- és színhatások megfestése más-más napszakban Árnyjátékra alkalmas mozgatható síkbábok készítése, dramatizálás a kész bábokkal Fázisrajzok készítésével az árnyszínházi jelenetek egy-egy részletének rögzítése A világosság és sötétség, a tisztaság és gonosz, a jó és rossz ellentétének kifejezése szubjektív átírásokkal Minimumkövetelmények Ismerje fel az élettelen természet képi, plasztikai megjelenítésre alkalmas formáit. Legyen képes a tér- és formaélmények képi, plasztikai megjelenítésére. Tudjon létrehozni téri konstrukciókat. Alkalmazza a megismert ábrázolási kifejezőeszközöket.

ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Cél, megismerni az élő- és az élettelen természet kapcsolatát és az ember létezésének feltételét jelentő környezetet. Feladatok: A tanuló ismerje meg az ember természetben elfoglalt helyét. Figyeljék meg az évszakok változó forma és színvilágát: - A nyár és ősz vidám színkavalkádját, a tél tisztaságot, visszafogottságot, néha szomorúságot sugalló hangulatát, az ébredő tavasz frissességét - A képzelőerő, az alkotókedv segítségével a táj évszak szerint változó hangulatát - Az évszakokhoz kötődő hagyományokat - Az érintetlen természetet. A tanuló érezze meg a természet és ember harmonikus együttélésének, a természet védelmének fontosságát. Követelmények Gyűjtsenek tapasztalatokat az élő és élettelen természet formáiról. Szerezzenek ismereteket: - a formák tulajdonságairól, fény-, szín- és térviszonyairól, - a térben való tájékozódásról és a téralakításról, - a színek, formák átírásáról, - a vizuális közlési nyelv újabb elemeiről, - az élő és élettelen természethez fűződő hagyományokról. Legyenek ismereteik: - a formák különböző tulajdonságainak, funkcióinak, nézeteinek, színének vizsgálatárról, - a műalkotásokban megjelenő természet alkotta formákról. Alkalmazzák a hagyományos tárgykészítés szempontjait alkotó munkájukban, sajátítsanak el újabb kézműves technikákat. Használják tudatosan a képi kifejezés eszközeit. Tananyag Őszi táj vizuális megjelenítése - Az őszi séták, a családi kirándulások élményének felelevenítésével, fotókkal, képzőművészeti alkotásokkal, verssel, énekkel - A képzelőerő és az alkotókedv segítségével az őszi táj napszakonként változó hangulatának (reggeli derengés, déli napsütés, esti szürkület) megjelenítése - A kép és plasztikai alkotás választható feladatai: Színes újságokból kivágott - különböző formájú, színhatású - tájelemek más-más színű alapon való összemontírozásával a napszakok hangulatának kifejezése Csoportonként más-más napszak megfestésével - a tájelemek, hegyek, dombhátak laza felfestésével, fákkal, bokrokkal, virágokkal való benépesítésével (sűrűbb és lazúrosabb festéssel, színkeverésekkel) - az évszak hangulatának kifejezése Hegy, völgy, domb, síkság - A közvetlen környezet, a lakóhely felszíni formáiról szerzett ismeretek gazdagítása

-

A felszíni formák (hegy, völgy, domb, síkság) jellemző jegyeinek (hegytető, völgyoldal, dombhajlat ...) megfigyelése Az élettelen és élő természet kapcsolatának megfigyelése A közvetlen környezet felszíni formáinak összehasonlítása más területek felszíni formáival (pl.: síkság és hegyvidék) Egy-egy vidék jellemző jegyeinek megismerése elbeszélések és tájleírások alapján A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A lakóhely felszíni formáinak elkészítése terepasztalon A közvetlen környezet, a lakóhely legjellemzőbb felszíni formáinak megrajzolása, megfestése. A megismert forma dekoratív átfogalmazása A gyerekek számára fontos tájrészletek önálló képként való megjelenítése Az ember és a természet harmonikus kapcsolatának kifejezése a tanulók számára nem tetsző környezeti elemek átírásával

Az érintetlen táj - Az érintetlen természet A táj változatossága, a látvány sokszínűsége, gazdagsága, különlegessége A táj hatása a lelki állapotra Az emlékek szerepe a szépség megítélésében - A képi megjelenítés választható feladatai: A közvetlen környezetben található táj látványszerű megjelenítése A tájhoz fűződő érzelmek képi kifejezése a színek és formák szubjektív megválasztásával Egy adott táj látványbeli változatosságának megragadása a fény- és légköri viszonyok, az évszak, a természet körforgásának, változásának hatására - szivárvány, napfényes és párás délelőtt hangulatának megörökítése Az ember által alakított táj - Az érintetlen természet, a megműveletlen táj és az emberi beavatkozással kialakítottmegművelt táj közötti különbség felfedezése Az alapvető formák tagoltságának, a részformák kapcsolódásának megfigyelése - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Egy tájról készült fotó képi átfogalmazása A tájról készült vázlatok dekoratív átírása Terepasztalon agyagból, homokból dekoratív tájformák létrehozása

-

A víz színét, színváltozását befolyásoló anyagok, fényviszonyok A víz alatti világ gazdag formakincsének bemutatása videofelvételek segítségével Az akváriumok élettelen anyagainak, vízi növényeinek, élőlényeinek megfigyelése A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: Folyóval, tóval kapcsolatos élmények képi felidézése Hideg színek sorozatával az egyre mélyülő víz színárnyalatainak megjelenítése

A téli ünnepkör a karácsony - Karácsonyi készülődés: az ünnep felidézése bibliai háttér és személyes élmények alapján Jézus mint Fényhozó a keresztény vallásban A betlehemi csillag történetének kapcsán beszélgetés a csillagokhoz fűződő hiedelmekről: a csillag és a lélek, az emberi élet kapcsolatairól (új csillag - születés, hullócsillag - halál)

-

A csillagok útmutató szerepének felfedeztetése az éjszakai égbolton A csillag mint a szerelmesek jelképének megfigyelése a népköltészetben A népszokások épített betlehemeinek elemzése Betlehem készítése.

Téltemetés, tavaszköszöntés - Beszélgetés az élő természet körforgásáról - a téli nyugalmi időszak és a tavaszi újjászületés sajátosságairól (sötétség-fény, hideg-meleg, alvó-ébredő, csend-zene ...) A téltemetés tavaszköszöntés szokásának bemutatása videofilm, képek, dalok segítségével A népszokás kellékeivel kifejezett szimbolikus tartalom értelmezése - a telet, bajt jelképező kisze kivitele a faluból; a tavaszt, egészséget jelképező zöld ág behozatala - Választható tevékenységek: Egy nagy kiszebáb építése, felöltöztetése csoportmunkával Tanulónként egyéni munkával egy-egy kisebb báb elkészítése faágakból készített vázszerkezet felöltöztetésével Tavaszi hangulat - Beszélgetés a tavaszról személyes és közös tapasztalatok alapján A tavaszi hangulat felidézése közös énekkel, versmondással, műalkotások nézegetésével - Tavaszi hangulat kifejezése játszó, sportoló emberi figurákkal A témafeldolgozás lépései: Sétáló, futó, horgászó, játszó mozdulatok beállítása, vázolása zsírkrétával A nyár hangulata - Beszélgetés kora nyári élményekről - A élmények szabad feldolgozása Minimumkövetelmény A tanuló ismerje fel az élő és élettelen természet kölcsönhatását. Téri megfigyeléseit legyen képes képi, plasztikai munkájába beépíteni. Legyen képes a kifejezés lényeges elemeinek kiemelésére. Tudja személyes élményeit rajzban, festményben, plasztikában, térkonstrukciókban megjeleníteni. ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Cél a tanulók megismertetése az építészet szerepével, anyagaival, az építkezéshez fűződő hagyományokkal, az épületek fajtáival, a középületek funkciójával, a szakrális építmények jellemzőivel, a lakás, az otthon iránti elvárás tényezőivel, a népi építészet hagyományaival. Feladatok A tanulók figyeljék meg az épületek formáit, tömegét, tagolását, díszítését; a várfalak, kapuk, kerítések funkcióit, a formán megjelenő díszítmények szerepét. Ismerjék meg azokat a legegyszerűbb sík- és térformákat, amelyekből az építmények, tárgyak modellezhetők.

Tanulják meg a testek származtatását és azt, hogy a különböző formák összeépítésével, csonkolásával, hogyan lehet új formákat képezni. Sajátítsák el a magyarázórajz készítésének lehetőségeit, a felépítést, tagolást, szerkezetet értelmező rajzok készítésének lépéseit. Készítsenek tájba illő maketteket, modellezhetnek parkokat, játszótereket, a fenti terekbe szobrokat, szökőkutakat is tervezhetnek, de létrehozhatnak jövő századi építményeket is. Ismerjék meg a különböző történeti korok belső tereit, a parasztház berendezéseit. Követelmények Gyűjtsenek tapasztalatokat a tér háromirányú kiterjedéséről, beosztásáról, lehatárolásáról, lefedéséről. Legyenek képesek: - az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, szerkezetének, térbeli viszonyainak ábrázolására. Értsék: - az épület, építmény funkcióit, esztétikáját, - a műalkotás szerepét a tájban és az épített környezetben. Ismerjék a hagyományos népi építészetet, legyenek jártasak megfigyelésében. Tudják az építkezés elemeit, meghatározó tényezőit. Készítsenek maketteket, valamint a berendezéshez kapcsolódó hagyományos tárgyakat. Alkalmazzanak szubjektív kifejezési módokat a térkonstrukciók és a képi megjelenítések során. Tudjanak: - megjeleníteni elképzelt és épített környezetet, - bizonyos formákat leegyszerűsíteni, átírni, - az épített környezetben megjelenő mozgásokat ábrázolni. Legyen igényük az esztétikus, tiszta környezet kialakítására. Tökéletesítsék a már elsajátított kifejezési eljárásokat. Tananyag Egyszerű építmények alkotása - Beszélgetés az építészet kialakulásáról, az építmények szerepéről A természeti és az emberi tényezők hatásának megfigyelése az építkezés alakulásában Az építmények fajtáinak, alaprajzának fejlődése A kör alaprajzú építmények nyomon követése az őskori és az ókori kultúrákban, a népi és a modern építészetben - Választható tevékenységek: Egyszerű kör alaprajzú építmények készítése, jurta modellezése Sátor készítése a szabadban Egy lakatlan sziget enyhelyének, berendezési tárgyainak megtervezése, elkészítése természetes anyagokból A népi építészet jellemzői - Beszélgetés a települések kialakulásáról, a falu és a város elkülönüléséről - A népi építészet anyagainak megismerése, tulajdonságaik összehasonlítása (fa, kő, föld, nád, szalma, ág, vessző, napraforgó- és kukoricaszár)

-

A természeti adottságok tükrében a népi építészet jellemzőinek megismertetése az építkezés anyagai és technikái alapján. Az építkezéshez fűződő szokások, hiedelmek bemutatása (pl.: építőáldozat, zöld ág kitűzése, házszentelés) Választható tevékenységek: A jellegzetes háromosztatú parasztház alaprajzának elkészítése Csoportmunkában épületek modellezése a megismert építkezési technikák alkalmazásával. Az elkészült épületekkel falukép kialakítása

A ház külső díszei - A homlokzat díszítő és tagoló elemeinek megfigyelése a történeti stílusok építményein és a népi építészetben. Ajtó- és ablaknyílások, szoborfülkék tanulmányozása; lábazatdíszek, oromfalak, stukkódíszítmények, épület-sgrafittók megfigyelése Beszélgetés a tornác kialakulásának építészeti szükségszerűségéről Az eresz megnyújtása fa- illetve kőoszlopokkal, alátámasztása, majd az oszlopok közötti terület bizonyos magasságig való felfalazásának hagyománya - Képek segítségével a különböző típusú tornácok összehasonlítása - Választható tevékenységek: A környező házak, épületek homlokzattagolásának rajzi megjelenítése A homlokzatok ornamentikájának, vakolatdíszeinek grafikus és plasztikus ábrázolása A lakóépület belső terei - Különböző korokból származó lakásbelsők bemutatása, elemzése - A hagyományos parasztházban található helyiségek funkciójának megvitatása. A helyiségek bútorainak, eszközeinek bemutatása. A szobában kialakított belső terek (szentsarok, munkatér) és a családtagok szerep és rang szerinti elhelyezkedése közti kapcsolat vázolása. Az egyes bútorokhoz, berendezési tárgyakhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek megismerése - A mai lakás tereinek, funkcióinak vizsgálata fotók, diaképek, tervrajzok alapján Az alaprajz készítésénél használt jelrendszer megismerése (a fal, ablak, ajtó, lépcső, terasz ábrázolásának módjai) - Saját lakás alaprajzának és berendezésének megtervezése A tervezés mozzanatai: Életmódhoz illő terek kigondolása Az elképzelt lakás alaprajzának kialakítása. A falak megrajzolása, a nyílások jelölése. A különböző rendeltetésű terek bútorainak elképzelése, a bútorok alaprajzának berajzolásával a célszerűség, praktikum, otthonosság, kényelem szempontjának figyelembevétele A tervezés során elképzelt lakás rekonstruálása térben, dobozok, kartonok felhasználásával A színek és formák szerepe a belső térben - A modern és a hagyományos lakberendezés összehasonlítása, a lakáskultúra főbb tényezőinek felelevenítése. A tárgyak rendeltetéséből adódóan a funkció –forma díszítmény összhangjának hangsúlyozása Az enteriőrt meghatározó tényezők elemzése A lakástextil szerepe Választható feladatok: Lakásmakett készítése. A lakásmakett különböző textíliákkal való díszítésével másmás enteriőr kialakítása

A makettkészítés lépései: Megfelelő méretű papírdobozok kiválasztása. A papírkartonból készített főfalakon és válaszfalakon az ajtó- és ablaknyílások kivágása. A kartoncsíkokból kialakított válaszfalak rögzítése Lakástextilek tervezése hajtogatott papírzsebkendők festékkel való batikolásával A függönyök, szőnyegek, térelválasztók elhelyezése. A színek érzelmi hatásainak tudatos érvényesítése Edényfogó kesztyű készítése nemezeléssel Terítő batikolása csomózással Falikép, ikebana összeállítása szárazvirágokból Várak megjelenítése - A magán- és középület fogalmának tisztázása. A középületek funkciói, fajtái Beszélgetés más-más korokból származó középületekről Fotók és festmények bemutatása várakról, erődtemplomokról Az építmény megfigyelése tájban és épített környezetben Várról szóló mítosz- vagy meserészlet felolvasása - Az elképzelt vár vizuális megjelenítése A térbeli helyzet meghatározása alaprajz, nézőpont alapján (alálátás, rálátás) Az elő-, közép- és háttér érzékeltetése (pl.: az előtérben mozgó szereplők, a középtérben álló vár, a háttérben hegyek, égbolt). Rajzolás tussal, festés temperával - Az alkotás során szubjektív fantáziaképek, érzelmek, események megjelenítése és szóbeli megfogalmazása Szakrális terek, épületek megjelenítése - A templom, mint vallási célú épület forma és funkció változásainak megismerése Templomtípusok összehasonlítása - Választható feladatok: Templom-makettek készítése. A makettek vetületi rajzának elkészítése Az elöl- és oldalnézet felhasználásával képeslap tervezése A képeslap elkészítése történhet papírnyomattal, papírkivágással vagy a kivágott templomforma körbefújásával, az üres részek grafikai kitöltésével Tájba illő település tervezése, makettezése - A táj és az épített környezet különböző viszonyainak bemutatása fotók, videók segítségével - Terepasztalon a természeti és mesterséges formák - hegyek, völgyek, folyók, tavak, fák, utak, alagutak, hidak, víz-vezetékek, vízlefolyók, vízgyűjtők, víztárolók, csatornák, csatornarendszerek - modellezése - A település elhelyezése a természeti környezetben - Térképkészítés Park, játszótér tervezése köztéri szobrokkal - Különböző parkok, játszóterek bemutatása A természet és az épített környezet viszonyának elemzése A parktípusok egymással való összehasonlítása, kialakulásuk eszmei hátterének a megértése A parkok díszítőelemeinek (szobrok, szökőkutak ...) megfigyelése. A játszótér berendezéseinek elemzése, felsorolása - A modellezés választható feladatai:

Egy játszótér makett formában való elkészítése (labirintus, hinta, mászóka ...) Az előző órai terepasztal-gyakorlat során kialakított környezetbe - műalkotásként funkcionáló - mobilszobor tervezése, kivitelezése, beillesztése. Szerves, organikus szobrok készítése folyami kavicsokból, kövekből, ágból, uszadékfából Az ember helye az épített környezetben - Az előző órákon kialakított terepasztal benépesítése mozgó emberi alakokat ábrázoló kisplasztikákkal - A körplasztika készítés munkafázisainak megismertetése: Az emberalak tömbjének hengerré formálása. A végtagok megjelenítése kihúzással. A mozgás ábrázolása a formák ízületekben történő behajlításával. Törekvés a statikus szoboralkotásra - Feladat: Utcákon, tereken mozgó emberalakok megmintázása pl.: görkorcsolyázó, kocogó, várakozó, padon fekvő hajléktalan, kutyát sétáltató, babakocsis kismama, plakátragasztó, útbontó, faültető, jégkrém árus A sík és a test, a körlap és a gömb megismerése - Az egyszerű geometrikus alakzatokról tanultak felidézése. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak felelevenítése A körlap formai sajátosságainak, származtatásának megismerése A körlap távlati elváltozásainak megfigyelése. A szemmagasság szerepe az ellipszis méretváltozásaiban - A kör perspektivikus elváltozásainak megjelenítése vonalas rajzzal - A gömb származtatás lehetőségeinek számbavétele: Körlapok egymásba illesztésével, a köralakzat szimmetriatengely mentén való elforgatásával, különböző átmérőjű körlapok középpontos felfűzésével gömb származtatása - A származást szemléltető modellek ábrázolása - A gömb térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az önés vetett árnyék jelölésével - A gömb plasztikusságának megjelenítése többféle grafikai eszközzel - A gömb testességének megjelenítése különböző festésmóddal - A háromdimenziós forma két dimenzióban való megjelenítésének lehetőségei Téglalap és henger, háromszög és kúp ábrázolása - Az egyszerű geometriai alakzatok - a négyzet, a téglalap, a háromszög tulajdonságainak felelevenítése A háromszög, a téglalap, a kúp és a henger legfontosabb jellemzőinek felidézése - A szabályos forgástestek származtatási lehetőségeinek számbavétele: A henger származásának megismerése téglalapok összehajtása és elforgatása révén Kúp képzése háromszög szimmetriatengely mentén való körbeforgatásával - Választható feladatok: A kúp és henger származtatásáról folyamatábra készítése Henger kialakítása téglalap alakú papírcsík két szemközti oldalának összeragasztásával A síklap térbefordulásának rajzi megjelenítése A kúp és a henger térbeliségének megjelenítése három-négy tónusérték alkalmazásával, az önárnyék és vetett árnyék jelölésével A henger, a kúp és a gömb háromképsíkos vetületi rajzának elkészítése szerkesztő eszközök használatával

A henger és kúp plasztikusságának kifejezése egy szín világosabb-sötétebb árnyalataival Forgástestekkel fantáziaváros tervezése - A forgástestek képzésével, összeépítésével megszerzett ismeretek felhasználásával forgástestekből összeépített hengerlények, „fantáziaváros” tervezése, készítése csoportmunkában A feladat sikeres megoldása érdekében fotók bemutatása a XX. sz.-i modern építészetről, a világűrkutató űrbázisokról bemutatása jövő századi létesítményekről A változatos formavilág megteremtését segítheti a téglalap oldalainak bemetszésével képzett síkformák térbe hajlítása, a szimmetrikus síklapok elforgatásával kialakított tagolt hengerek modellként való felhasználása - Választható feladatok: Kisebb csoportokban az űrváros vagy a víz alatti város különböző rendeltetésű, formájú épületeinek megtervezése, megalkotása a fantázia szabad mozgósításával Formák térbe helyezésével városrészek kialakítása. A városnegyed térképének, információs tábláinak elkészítése Forgástestekkel járművek tervezése - Autókról, űrhajókról gyűjtött fotók, műszaki rajzok elemzése Fantasztikus járműveket bemutató videofilm részletének megtekintése - Az eddigi ismeretek és a képzelet segítségével fantasztikus járművek tervezése, makettezése Vázlatkészítés az eddig megismert formák átírásával, formaredukcióval, hozzáépítéssel, belső részformák, szerkezetek berajzolásával A tervek modelljeinek elkészítése csonkolt és összeépített műanyag flakonok, alumínium fóliák felhasználásával A jármű égi vagy földi, esetleg föld alatti vagy vízi környezetének megtervezése, megjelenítése Minimumkövetelmény A tanuló legyen képes az épített környezet formáinak, színének, nagyságviszonyainak, arányainak, szerkezetének vizuális megfigyelésére. Tudja a formák testességét tónussal, fény-árnyék hatásokkal kifejezni. Legyen képes forma- és színredukálásra. Legyen tisztába a képi tér (előtér, középtér, háttér) fogalmával.

ALAPFOK 6. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Cél az ember és az őt körülvevő természet, a közvetlen környezet, a lakóhely vizuális megismerése. Feladatok Ismertesse meg a tanulóval: - a szülőföld tájait, éghajlatát és állatvilágát, - a lakóhely történetét, hagyományait, - a természetvédelem és műemlékvédelem fontosságát, - a település szerkezetét, úthálózatát, a földrajzi, gazdasági körülmények által meghatározott közlekedés, kereskedelem, idegenforgalom, turizmus jelentőségét, - az emberi közösségek, a család szerepét, a közösségi és családi ünnepek jelentőségét, - az egészséges életmód fontosságát, - az egészség megőrzését lehetővé tevő intézmények, szervezetek jelentőségét, a szolgáltatások, a kultúra és a tanulás fontosságát. Követelmények Legyenek képesek: - összetett természeti és mesterséges tárgyak arányainak, szerkezetének, formai sajátosságainak, színének megfigyelésére, karakteres ábrázolására síkon és térben, - önálló piktogramok, emblémák, információs táblák megalkotására, - alaprajzot, útvonalrajzot, metszetrajzot olvasni, készíteni. Jelenítsék meg a teret és térformákat a távolsági viszonylatoknak, a nézőpontnak, a térmélységnek megfelelően. Alkossanak szubjektív módon képeket mindennapi életükkel kapcsolatos eseményekről, illusztráljanak zenei, irodalmi műveket. Hozzanak létre csendéleteket és formaátírásokat lakóhelyünk használati tárgyairól. Ismerjék az életkép műfaját és egy-egy kiemelkedő alkotást a családábrázolás témaköréből. Ismerjék meg a hagyományos népi életmódot. Tanulmányozzák saját környezetük életmódját, hagyományait. Ismerjék az öltözködés-, a magatartás-, a beszéd-, a testkultúra összetevőit. Készítsenek az életmódhoz, gazdálkodáshoz kapcsolódó tárgyakat a kézműves tevékenységben. Tananyag A település története - A lakóhely és szülőföld. Érzelmi motívumként híres emberek szülőföldjükről tett vallomásának bemutatása A lakóhely természeti környezetéhez (folyóhoz, barlanghoz, érdekes alakú sziklához, öreg fához ...) fűződő történetek, hiedelmek megismerése Történelmi események emlékeinek felidézése A lakóhely természethez fűződő hiedelmeinek, népszokásainak bemutatása (pl.: időjóslások, jeles napi szokások) - A megismert történetek képi, plasztikai illusztrálása a témához illő technika megválasztásával

A régészeti kutatás - A régészet - az emberiség történeti múltját a fennmaradt tárgyi emlékek alapján kutató tudomány - bemutatása Fontossága az írásnélküli történelmi korok feltárásában, szerepe az írással bíró történeti korokban. A jelenkor régészeti kutatásai. A régészet és társtudományok kapcsolata A modern technika (légi fényképezés, a talaj vegyelemzése...) szerepe a feltáró munkában A település hajdani életmódja - Beszélgetés a hagyományos népi életmódról: A régi gazdálkodási formák vizsgálata, az állattartás, földművelés, kézművesség jellemzőinek megismerése A természeti környezet hatásának vizsgálata a lakóhely életmódjának alakulásában A gazdasági évhez, munkaalkalmakhoz fűződő hagyományok bemutatása - A képi megjelenítés témája: Gazdasági udvar megfestése, megrajzolása (épületek, eszközök, állatok, emberek ...) A lakóhely hagyománytárgyai - A régi világ eszközei, szerszámai Tárgyakhoz kapcsolódó szokások bemutatása (pl.: jegyajándékok, vásárfiák ...) - Választható feladatok: Régi tárgy (pl.: köpülő) elemzése - Ismerkedés a közvetlen környezet, a saját tájegység népművészetével: Önálló gyűjtőmunka végzése múzeumi anyag vagy a tanulók környezetének emlékei alapján A település földrajzi adottságai - A lakóhely térképének elemzése A település típusának, szerkezetének, úthálózatának megfigyelése - Választható feladatok: A környezet természeti tájaihoz, történelmi nevezetességeihez útvonalrajz készítése A lakóhely természetföldrajzi, településtörténeti, település néprajzi sajátosságainak információs táblán, térképen való megjelenítése A település szerkezetének modellezése terepasztalon Idegenforgalomhoz kapcsolódó természetvédelmi, műemlékvédelmi jelek készítése A lakóhely műemlékeinek rajzi feltérképezése (homlokzatrajzok, alaprajzok, útvonalrajzok….készítése) közös munkával A fejlesztési tervben szereplő, a gyermekek életéhez kapcsolódó létesítmények (játszótér, sportcentrum ...) megtervezése közös munkával A tanulók által használt művelődési intézmények információs jeleinek elkészítése A lakóhely tájai- tájfestés - Az érintetlen természet megfigyelése A táj változatos formai képének, a látvány sokszínűségének elemzése A fény- és légköri viszonyok okozta változások megfigyelése - A tájábrázolás lehetőségeinek megismerése. A képkivágás szerepe a kompozíció kialakításában. A színvázlatok fontossága - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai:

A lakóhely természeti tájainak látványszerű megjelenítése Az adott táj változatosságának kifejezése az évszak, a fény- és légköri viszonyok függvényében A táj látványának egyéni, dekoratív átfogalmazása a grafika lehetőségeivel (monotípia) A tájhoz fűződő élmények (kirándulás) érzelmi hatásának megjelenítése A település növényvilága- csendéletfestés - Séta a mezőn, vízparton vagy erdőben Az erdő, mező gyomnövényeinek és gyógynövényeinek megismerése: A vizek növényei. Az erdő cserjeszintjének, az erdő és vízpart fáinak megfigyelése Termesztett növények - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A gyomnövények és termesztett növények szépségének, formagazdagságának felfedezése a növény jellemző részeinek (gyökér, szár, levél, virág) képi megjelenítése által A növények téri helyzetének ábrázolása A gyűjtött gyógynövények felhasználásával olyan gyógynövénygyűjtemény készítése, amely a hozzáírt szöveg segítségével bemutatja a növény gyógyító hatását A cserjék formai jellemzőinek megfigyelésével a különböző cserjefajták felismerését segítő karakterrajzok készítése Az erdő és vízpart fáinak tanulmányozásával nyert tapasztalatok rögzítése (pl.: a törzs és ágak kapcsolatának bemutatásával) Az otthon ábrázolása - A lakóház, az otthon Lakáskultúra A település építési hagyományainak, háztípusainak, házberendezési módjainak számbavétele. Történeti stílusok a népi és polgári építészetben - A képi, plasztikai megjelenítés választható feladatai: A lakóhely hagyományos építészetének feltérképezése, a lakóház funkcionális tagolásának alaprajzok segítségével történő bemutatása, a homlokzatok tagolásának rajzos feldolgozása. A saját lakás alaprajzának elkészítése A külső formajegyek meghagyásával tervek készítése egy régi parasztház mai életkörülményekre alkalmassá tételére (pl.: fürdőszoba beépítése) Közös munkával képes építészeti album készítése a környezetben fellelhető, megőrzésre érdemes házakról A kert és lakás növénye A növények szerepe az ember életében A kerti virágok, díszcserjék, díszfák A balkonok, erkélyek, lakásbelsők növényei - Választható feladatok: Az otthon köré díszkert tervezése cserjékkel, kerti virágokkal, utakkal, pihenőkkel A kedvenc gyümölcsök, virágok formájának, színének tanulmányozásával formaelemzések (felépítés, szerkezet, tagoltság ...) készítése. Tetszés szerint összeválogatott növényekből virág- vagy gyümölcscsendéletek festése. A nyílás, hervadás kifejezése

Kedvenc háziállatok - Állatokkal kapcsolatos vidám történetek megrajzolása, megfestése A kedvenc állat által kifejezett testbeszéd (örül, bánatos, sértődött ...) rögzítése formaredukcióval, papírmetszetekkel. A kedvenc háziállat plasztikájának elkészítése a forma kifejezésére leginkább alkalmas anyagokból Alaktanulmányok készítése - A test arányainak vizsgálata A női és férfi alkat közötti különbség megfigyelése, megállapítása A gyermek és felnőtt testarányok összehasonlítása Az ember vázszerkezetének, csontvázrendszerének tanulmányozása Az emberi test mozgáslehetőségeinek, az ember téri mozgásainak megfigyelése - Egy- és kétalakos beállításokról képi igényű alkotás készítése Több alakos beállításról szoborkompozíció alkotása Fej- és kéztanulmányok készítése - A portré és az önarckép műfaji sajátosságainak vizsgálata: Történetiségük: a múmiaportréktól a barokk csoportportrékig - A fejrajzolás általános szabályainak megismerése Az arckoponya és az agykoponya nagyságviszonyának vizsgálata Az arc részei. A részek és az egész viszonya, arányaik Az egyénre jellemző arcélszög megfigyelése. Az arcelemek: homlok, orr, száj, szem, fül tanulmányozása A különböző megvilágítás (szórt fény, irányított fény) által keltett hangulatok elemzése - A kéz és láb formai jegyeinek, mozgásának vizsgálata. A kéz (feszítő, hajlító, közelítő, távolító, forgató) mozgásának megfigyelése - Irányított fénnyel megvilágított fej grafikus ábrázolása Kéz- és lábtanulmányok készítése Öltözködéskultúra, divattervezés - Az öltözködéskultúra fogalma Az öltözet alkotóelemeinek számbavétele (ruházat, hajviselet, fejviselet, lábbelik ...) Képek, régi családi fotók alapján a különböző korok viseleteinek vizsgálata Anyag-, szín- és díszítésbeli különbségek megfigyelése a különböző korstílusokban A népviselet fogalmának tisztázása A közösségi értékrend, az írott és íratlan szabályok hatásának felfedezése az öltözködési szokásokban - Beszélgetés a mai öltözködéskultúra jellemzőiről A divat szerepének vizsgálata az öltözködési szokásokban Az életkor és életmódbeli eltérések megjelenése a ruházkodásban Az egyéniség megnyilvánulásának lehetőségei az öltözködésen keresztül Az alkalomhoz illő öltözködés szempontjainak megvitatása - a csinos, divatos, elegáns fogalmak közti különbségek tisztázása Magatartási és illemszabályok megbeszélése a viselethez fűződően Az öltözködéskultúra, a testkultúra és a higiénes szokások közti összefüggések, elvárások megbeszélése - Választható feladatok: Divatos iskolai öltözet tervezése

Farsangi, báli alkalmi ruha vagy jelmez tervezése a hozzá illő kiegészítőkkel saját maguk számára Színes csomagolópapírok felhasználásával folttervek készítése mellényre, táskára Pillanatképek az iskola életéből - Az életkép műfajának fogalmi tisztázása műalkotások elemzése, összehasonlítása által Elemzési szempontok: A mű rendeltetése (táblakép, illusztráció ...), technikája (olajfestmény, freskó ...) A képi elemek kigyűjtése: szereplők, helyszín, esemény, gesztusok, arcvonások A mozgás ábrázolásának módjai, a kompozíciós szerkezet és a színhasználat elemzése A színek szerepe a téma kiemelésében - A karikatúra sajátos humoros, szatirikus ábrázolásmódjának vizsgálata. A műfaj jellemzőinek felsorolása - Választható feladatok: A tanórai élmények, benyomások vizuális rögzítése szabadon választott eszközökkel Iskolai életkép készítése, az életkép műfaji ismérveinek felhasználásával A tanulók önmagukról vagy társukról készített karikatúráikból osztálytabló összeállítása Diákújság készítése - Az előzetesen gyűjtött folyóiratok elemzése: A folyóiratok csoportosítása hírújságok, szórakoztató, ismeretterjesztő, művészeti ... folyóiratok kategóriájába Az újságtípusok jellemzőinek megismerése: kihez szól; milyen a szöveg és a kép aránya; hány rovatra tagolódik; milyen a papír minősége és a lap terjedelme ... - Beszélgetés arról, hogy ki melyik újságot olvassa szívesen és miért, mi teszi vonzóvá az olvasó számára a lapot. Az ismérvek kigyűjtése Kiosztott portrék alapján, a képen szereplő személyekhez illő sajtótermékek kiválasztása - Választható feladatok: A hozott újságok és nagy méretű kartonok felhasználásával újságpavilon felállítása Egy tagolatlan szöveg tördelése és egy fotó beillesztése a szövegkörnyezetbe Egy saját lap megszerkesztése a rovatok kialakításával, az oldalszám meghatározásával, a címlap megtervezésével Osztályújság szerkesztése csoportmunkával: Az arculat megtervezése, a rovatfelelősök megválasztása; a tördelés megbeszélése Egy osztályélmény képregényszerű bemutatása, az aranymondások karikírozott megjelenítése. A reklám - A reklám hatásmechanizmusáról tanultak felidézése és azok új szempontokkal történő kiegészítése Plakátok, televíziós reklámok megtekintése és a bennük rejlő szándék felismerése: Ismétlésekkel a termék, a cég logójának bevésése a vásárló tudatába Az áru megjelenési formája, a csomagolás módja, színe. A termék neve, ára, helye a polcon. A szín, a ritmikus ismétlődés, a képzettársítás jelentősége a reklámszövegekben - Az alkotás választható feladatai: Egy szabadon választott termék "piacra dobása". A cég emblémájának, a termék nevének, formájának, csomagolásmódjának megtervezése

Kiállítási meghívó és plakát készítése - A tömegkommunikáció különböző formáinak (meghívók, plakátok, katalógusok ...) tanulmányozása A tartalom és forma egységének vizsgálata - Év végi rajzkiállításra plakát, meghívó tervezése A meghívó szövegének meghatározása. A meghívó, plakát képéhez, szövegéhez illő betűtípus választása vagy tervezése - Múzeumlátogatás és az év során készült tanulói munkák válogatása után kiállítás rendezése. A fejlődéskronológia kifejezése a vizuális produktumok csoportosításával Az installációk ízléses elhelyezése, egyéni és újszerű ötletek alkalmazása a kiállítási felületek megválasztásában. A kiállítás fotózása A tanultak összegzése kiállítás segítségével - A tanév során készült alkotások tematikus rendbe szedése A település történelmi múltjának, hagyományainak bemutatása a tanulók e témához kapcsolódó grafikái, kisplasztikái, téri konstrukciói, hagyománytárgyai alapján. A település földrajzi helyzetének szemléltetése a gyerekek által készített útvonalrajzok, térképek, településszerkezeti modellek, makettek, tájképek, tanulmányrajzok, folyamatábrák rendszere által. A lakóhely közösségeinek, a közösségi tevékenységek színtereinek, a család életterének, életének bemutatása csendéletek, kisplasztikák életképek segítségével. Az építészeti, közlekedési, öltözködési változások nyomon követése a tanulók által készített tablók, albumok segítségével. A lakóhely szolgáltatásainak (egészségügy, hírközlés...), kulturális tevékenységének, az iskola életének számbavétele a tanulók által készített pillanatképek, programfüzetek, plakátok, diákújságok, helytörténeti és iskola-történeti dokumentumok feldolgozásával - A kialakított tematikus rendszer téri elhelyezése Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a fő-, mellék-, telt-, tört és lokálszíneket. A tanuló legyen képes természeti és mesterséges formák elemzésére, azok képi, plasztikai megjelenítésére. Legyen képes a testesség, kiterjedés képi megfogalmazására. Vegye észre a színreflexeket. Legyen képes vizuális közlések olvasására.

3.2 Kézműves műhely-előkészítő Cél, hogy irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Feladat: Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére. Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt. Tananyag ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) A környezet anyagai: Elmélet A környezet anyagainak megfigyelése: természetes (ásványi, növényi, állati eredetű) és mesterséges anyagok Gyakorlat Tanulmányi séta a természeti környezetben, különféle anyagok gyűjtése, Játékeszközök és –figurák: állat- és emberalakok készítése (pl.: bogáncsbaba) Kő, homok és hó felhasználásával a játéktevékenységben. Az ember tárgykészítő tevékenysége Elmélet Ismerkedés az ember tárgykészítő tevékenységével, a tárgykészítés szerepeivel, területeivel Gyakorlat Tárgyak szerepének vizsgálata a környezetben Egyszerűbb papírhajtogatások Textilmunkák Elmélet A tárgyak csoportjai – pl.: alapanyag szerint Gyakorlat Egyszerű fonástechnikák – fonalsodrás, 3,4 szálas technikák Textilfestés – mintázás nyomhagyással (pl.: krumpli dúc), fröcsköléssel, ecsettel Rongybabakészítés – a mintázott textil alkalmazásával A család ünnepei Elmélet Ünnepek és hétköznapok A család ünnepei Gyakorlat Egyszerűbb gyöngyfűzési technikák 1 és 2 szállal Tárgykészítés az ünnepekhez kapcsolódóan választott anyaggal és technikával (pl.: karácsonyfadíszek) Különféle báb- és babakészítési lehetőségek. Egész éven át végigvonuló feladatok: A természeti és mesterséges környezet megfigyelése, esztétikumának befogadása

Minimumkövetelmény Alakuljon ki a tanulóban a kézműves tevékenység iránti érdeklődés. Próbálja ki a bemutatott kézműves technikákat, szerezzen jártasságot legalább egy technika alkalmazásában. ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) A természeti környezet Elmélet A természeti környezet megfigyelése A természethez (anyagaihoz, jelenségeihez…) fűződő népköltészeti alkotások, hiedelmek Gyakorlat Növényi részek gyűjtése Játékkészítés a természet témaköréhez kötötten a gyűjtött anyagokból A agyagmunka alapjai Elmélet Tartalom és forma kapcsolata a tárgyakon Az agyag megfigyelése és tulajdonságai A fazekasság munkafolyamatai: előkészítés, formázás, díszítés, égetés Gyakorlat Agyag előkészítés. Agyagplasztika Edénykészítés formába rakással Díszítés nyomhagyással A szövés - fonás alapjai Elmélet A szövés – fonás felhasználási területei A szövés – fonás anyagai, megfigyelésük Gyakorlat A körmönfonás technikái Többszálas fonási technikák: lapos és gömbölyű fonások A szövés alapjai – szövés képkereten Papírmunkák Elmélet A papír felhasználása, tulajdonságaik megfigyelése Gyakorlat Papírhajtogatások Mozgatható végtagú figurák készítése (más anyagok kombinálásával is) Sárkánykészítés Ajándéktárgyak Elmélet Az ajándék szerepe, ajándékozási szokások Gyakorlat Ünnepekhez kapcsolódó tárgyalkotás választott anyagokkal és technikákkal (pl.: ünnepi asztal, mézeskalács). Egész éven át végigvonuló feladatok: - a felhasznált anyagok megfigyelése,

-

a tárgyak elemzése adott szempontok szerint, a tárgyakban rejlő esztétikum felismertetése, az eszközök helyes használata.

Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a természethez fűződő hagyományokról, a tárgyakban a tartalom és forma kapcsolatáról. Szerezzen jártasságot a szövés – fonás alapvető technikáiban, az agyag egyszerű formázási lehetőségeiben. 3.3 Kézműves műhely- gyakorlat Tananyag ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) A népmesék világa Elmélet A népmesék világa, a mesék szereplői Gyakorlat Népmesei jelenetek ábrázolása Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, növényi részek, textil A varrás alapjai Elmélet A varrás szerepe A varrás és a hímzés anyagai, megfigyelésük tulajdonságaik Gyakorlat Egyszerű szeg és díszítő varrások Egyszerű lapos-, kereszt- és láncöltések alkalmazása Mintaterítő készítése Népszokások Elmélet A téli és tavaszi népszokások lényege, fontosabb ünnepek Gyakorlat Jeles napokhoz kapcsolódó tárgykészítés (pl.: betlehemépítés, farsangi maszkok) A madzagszövés technikája Az emberélet fordulóinak tárgyai Elmélet Az emberélet fordulóinak fontosabb eseményei Gyakorlat Báb- és rongybabakészítés az emberélet fordulóinak megjelenítésével (pl.: lakodalmi vendégsereg) Gyöngyfűzés. Bonyolultabb 1 és 2 szálas technikák, gyöngyszalagok Népi hangszerek Elmélet Hangszerek fajtái, szerepük a népéletben, népszokásokban (pl.: zajkeltés – gonoszűzés) Gyakorlat

Hangadó játékok és hangszerek készítése (pl.: agyagsíp, dob, köcsögduda) Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, bőr, növényi részek… Egész éven át végigvonuló feladatok: - ünnepi és hétköznapi használat; használati és ajándéktárgyak, - a felhasznált anyagok megfigyelése, - tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörhöz kapcsolódóan, - a tárgyakban rejlő esztétikum befogadása, - ötletgazdag, fantáziadús tárgyak létrehozása, - az alkalmazott eszközök balesetmentes használata. Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a népi kultúra tárgyalt területeiről: a népmesék világáról, a fontosabb téli és tavaszi népszokásokról, az emberélet fordulóinak nagyobb ünnepeiről. Legyen jártas az egyszerűbb varrási technikák alkalmazásában, a madzagszövésben, a gyöngyfűzésben és a bábkészítésben. ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Szálasanyagok Elmélet A szalma, szizál és a rafia felhasználási lehetőségei Az anyagok megfigyelése, tulajdonságai Gyakorlat A szalma előkészítése Szalmafonattal készített tárgyak (p.: aratókoszorú, állatfigurák) Szizál- és rafiafonatok összevarrásával készített tárgyak Egyéb szalma-, szizál- és rafiadíszek, figurák Népi gyermekjátékok Elmélet A gyermekjátékok szerepe- felkészítés a felnőttkorra Gyakorlat Játékmunkaeszközök készítése (pl.: gazdasági eszközök készítése) Felhasználásra javasolt anyagok: kukoricaszár, csutka, csuhé, agyag A nemezelés Elmélet Állati eredetű alapanyagok A gyapjú megfigyelése, tulajdonságai, alkalmazási módjai Gyakorlat A nemezelés technikája. Mintázási lehetőségek Kisebb nemeztárgyak készítése (pl.: nemezlabda, tarsoly) A bőrmunka alapjai Elmélet Állati eredetű alapanyagok A bőr megfigyelése, tulajdonságai A bőrös munka eszközei

Gyakorlat Kisebb bőrtárgyak alkotása: lyukasztás, egyszerű fűzések fonások alkalmazása Népi építészet Elmélet A népi építkezés – anyagai, technikái A parasztház alaprajza, berendezése Gyakorlat Makett készítés –település, porta, házbelső Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, vessző, kukoricaszár, csuhé, szalma… Egész éven át végigvonuló feladatok: - a funkció – forma – díszítés harmóniája a tárgyakon, - a felhasznált anyagok megfigyelése, - Tárgyelemzések adott szempontok szerint, - A tárgyakban rejlő esztétikum felfedése, - Saját ötleteik, elképzeléseik megjelenítése, - Az alkalmazott eszközök balesetmentes használata. Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető ismeretekkel a felhasznált anyagok tulajdonságairól, alkalmazási lehetőségeiről, a népi gyermekjátékok szerepéről, a népi építkezés néhány jellemző vonásáról. Legyen jártas a tanult kézműves tevékenységek alapvető munkafolyamatainak alkalmazásában. ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Famunkák Elmélet A fa felhasználási területei A fának, mint alapanyagnak megfigyelése Gyakorlat Egyszerű fafaragási technikák kipróbálása (pl.: karcolás, ékrovás) A munkafolyamatokhoz szükséges eszközök és használatuk Vesszőmunkák Elmélet A vesszőből készült tárgyak köre, szerepük a mindennapi életben Gyakorlat A vessző előkészítése A kosárfonás alapjai (pl.: alátétkészítés) Kisebb tárgyak, játékok vesszőből (pl.: csörgő, állatfigurák) Háncs- és gyékénymunkák Elmélet A háncs- és gyékényfonás alkalmazási területei Gyakorlat Előkészületek a fonáshoz Kisebb használati tárgyak készítése rámán és összevarrással

Egyszerűbb mintázási lehetőségek kipróbálása Egyéb háncs- és gyékényfigurák készítése Népi kerámia Elmélet Kerámiák a lakáskultúrában Kerámiával közvetített jelentéstartalom Gyakorlat Tárgykészítés felrakással és lapok összeillesztésével Különféle díszítési módok – rátétes, mélyített és áttört díszítés Bőrmunkák Elmélet A bőr felhasználási területei A bőr fontosabb munkatulajdonságai Gyakorlat Kisebb használati tárgyak létrehozása bőrből Díszítési lehetőségek megismertetése – szironyozás, domborítás, rátétvarrás. Egész éven át végigvonuló feladatok: - a tervezés szempontjai, folyamata, - a felhasznált anyagok megfigyelése, - a tárgyakkal kifejezett jelentéstartalom megfigyelése, a népművészet motívumrendszere, - tárgyelemzések adott szempontok szerint a témakörökhöz kapcsolódóan, - a tárgyak esztétikumának megfigyelése, - a használt eszközök balesetmentes alkalmazása. Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a fa, a vessző, a háncs-gyékény, a kerámia és a bőr alkalmazási területeiről, az anyagok fontosabb munkatulajdonságairól, a tárgyak jelző értékéről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. ALAPFOK 6. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Szövés

Elmélet A szövőkeret felépítése A szőttesek mintakincse, kompozíciós megoldásai, A szőttesek szerepe a lakáskultúrában Gyakorlat Felvetés a szövőkeretre A szövés munkafolyamata, egyszerűbb mintázási technikák Mintakendő készítése Hímzés Elmélet Hímzések a népviseletben és a lakástextileken

A régi és új stílusú hímzések összehasonlítása Gyakorlat Saját tájegységhez kötődő szabadrajzú hímzés Egy szálvonásos technika kipróbálása Batikolás Elmélet A textilfestés anyagai, munkafolyamata Gyakorlat Viaszolt és csomózott batikolási technikák Ékszerkészítés Elmélet A népi ékszerek fajtái, az ékszerekkel közvetített jelentéstartalom Gyakorlat Öltözet kiegészítők, ékszerek készítése Felhasználásra javasolt anyagok: bőr, gyöngy, növényi anyagok A gyöngyszövés Népviselet Elmélet A népviselet elemei, a viselettel közvetített jelentéstartalom Gyakorlat Viseleti babák tervezése, készítése a tanult technikák alkalmazásával A népművészet továbbélése Elmélet A népművészet továbbélési lehetőségei a modern körülmények között Gyakorlat A lakáskultúrához köthető, mai igényeknek megfelelő tárgykészítés választott technikával Rendszerezés Elmélet A hagyományos kézművességről tanultak áttekintése, rendszerezése (anyagok, technikák, tárgyak csoportjai…) Gyakorlat Önálló tárgykészítés a tervezéstől a kivitelezésig választott technikával. Egész éven át végigvonuló feladatok: - önálló alkotómunka: tervezés, munkafázisok megállapítása, kivitelezés, - a tanult technikák komplex alkalmazása, - irányított megfigyelések, gyűjtőmunkák, - a tárgyak esztétikumának megítélése, - eszközök balesetmentes használata. Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen ismeretekkel a népi szőttes és hímzés jellemzőiről, az ékszerek és a viselet jelentéstartalmáról, a népművészet továbbélési lehetőségeiről. Legyen jártas a tanult kézműves területekhez kapcsolódóan egy-egy technika alkalmazásában. Legyen képes az önálló alkotómunkára, esztétikus, igényes tárgyalkotásra.

KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK TANTÁRGYAI 3.4 VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. 3.5 VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása. Alapfokú évfolyamok ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. - A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végig vitelével. - A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző- és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek - Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások - Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése - Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték)

hangsúlyos

kontúrok

Színes világok megelevenítése - Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban - A színek hatása, érzelmi ereje - Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák - A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (mintázás gipszfaragás, papírmasé) - Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése

agyagból,

Megszemélyesítés - Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) - Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma - A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) - A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével - Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök - Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) - Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése - A gyapjú- , a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei - Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása - Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás - A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló-, guggoló-, több- kevesebb figura, árnyképek) - Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel - Emberi figurák és állatfigurák mintázása - különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai - Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel) - A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) - Papírkivágások - szimmetria, pozitív- negatív formák, ritmusok, sorminták - Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal

-

Szám- , állati és növényi szimbólumok a mesék világában Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak)

Időkerék - évszakváltások - Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása - Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése - A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, - az alapvető ábrázolási technikákat, - az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, - vázlatok készítésére, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, - ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. - Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. - A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. - A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. - A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok

Feladatcsoportok - Elbeszélés vonalakkal - Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése - Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban - Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) - Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje - Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban - Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák - formai felfedezések - Kedvenc állatok - állatfigurák és figurális dombormű mintázása - Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) - Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag - Ünnepek régen és ma - Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból - Az ünnep díszletei Tér és idő feldolgozása - Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) - Eseménynaptár - képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal - Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása - A mi városunk - nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép - A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai - A magyar népművészet mintakincse - motívumgyűjtés - Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal - Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) - Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé - lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) - Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata - Ismerkedés a gyapjú-, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel - Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) - Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása - Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt - Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése - Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal

Évszakváltás - Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása - Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése - A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája - Változások az ünnepi szokások körében - páros képek készítése Megszemélyesítés - Én és a külvilág - Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek - Az önismeret útjai - az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése - Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével) - Alakoskodások - szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül - Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, - az alapvető ábrázolási technikákat, - az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, - vázlatok készítésére, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, - ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. - A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. - A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. - A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. - A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző- és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák

Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal - Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása kompozíciókban - Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) - Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával

különféle

vonalrajzos

A színek érzelmi ereje - Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban - Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása - A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák - formai felfedezések - Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése - Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok - képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) - Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag - Agyagedény formálása felrakással - Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal - Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján - tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idő feldolgozása - Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) - Különböző kompozíciók készítése spirál- és hullámmotívum felhasználásával - A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép - Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) - Papírkivágások - szimmetria, pozitív- negatív formák, ritmusok, sorminták - A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük - Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások - Az elvonatkoztatás útja és célja - anyaggyűjtés - A tűz, víz, föld, levegő - szimbólumok a különböző kultúrákban - Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata - Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése - Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása - Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból

-

A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei Nemezfigura készítése Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel

Évszakváltás - Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása - Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése - A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája - Megszemélyesítés - Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei - Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) - Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, - az alapvető ábrázolási technikákat, - a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, - az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, - a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, - a látvány és jelenségek értelmezésére, - vázlatok készítésére, átírásra, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, - ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. - A kézműves tárgyalkotás, a képző- és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. - A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. - A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. - A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat - ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök

Különféle képző- és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetszövés - történetábrázolás - Képzeletbeli utazás (egy középkori városban - illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) - A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás - hangulatteremtés - A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) - kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal - makett készítése vegyes technikával - Makett készítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák - A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig - Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei - Tiszta színekből és szürkékből építkező képek Rész és egész - Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) - Üvegablakok - Rózsaablak - színes kép készítése - Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv - A mai életünk kódexe - Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai - A papír tulajdonságai - Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs - Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása - A gyűjtött minták egy-egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben - páros munka) - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok.

Plasztika - Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) - Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) - Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés - Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele - A szín- és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár - Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása - Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, - a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, - a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, - egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, - színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, - különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók- tárgyak létrehozására, - egyéni eszközhasználatra, - a műalkotások értő befogadására, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására. ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. - A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. - A kézműves tárgyalkotás, a képző- és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. - A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során.

Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző- és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás - Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) - A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták - Épületábrázolás tusrajzzal - Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) - Makett készítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák - Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) - Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság - A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése - Az ablakon át látható világ (ábrázolás pittkrétával, festéssel) - A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése - Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) - Öltözéktervezés - A szín- és az anyagválasztás szerepe - Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv - A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése - Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi

-

Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal)

Mintakincs - A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása - Gyűjtött minták egy- egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) - Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív- negatív formákká, ritmussá rendezése - Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín- és formavariációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár - Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal) - Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera) Fény-

árnyék jelenségek Titokzatos terek létrehozása, a fény- árnyék hatások felhasználásával Vázlatok készítése jellegzetes fény- árnyék viszonyok bemutatására Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) - Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, - a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, - a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, - egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, - színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, - különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, - egyéni eszközhasználatra, - a műalkotások értő befogadására, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására.

ALAPFOK 6. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. - A természet- és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. - A stílus- és arányérzék továbbfejlesztése. - Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző- és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. - A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. - A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző- és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás - Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) - Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták - Épületek belseje, bútorai - Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal)

(kollázs

különböző

felületű,

Színharmóniák - Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) - Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék - Legyező és maszk készítése a működés és a méretek figyelembe vétele - A szín- és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság - A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés - A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések)

-

Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta)

Mintakincs - Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe - Gyűjtött minták egy- egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) - Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár - Arcképek díszes keretben - Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai - Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében - Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja - Hangszerek - Klasszikus és saját megoldások - Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) - Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, - a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, - a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, - a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: - a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, - egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, - színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - változatos forma- , faktúra- és felületminőségek létrehozására, - különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, - egyéni eszközhasználatra, - a műalkotások értő befogadására, - vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után

A tanuló ismerje: - a vizuális művészetek eszköztárát, - a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, - a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, - a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, - a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: - az alkotói munka végig vitelére, - a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, - motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, - a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, - színtani ismereteinek felhasználására, - kompozíciós ismereteinek alkalmazására, - sokféle eszköz- és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, - konzekvens munkák elkészítésére, - a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, - a legfontosabb baleset- és munkavédelmi szabályok betartására. 3.6 Grafika és festészet alapjai A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát. ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. - A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz- és anyaghasználati készség fejlesztése. - A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. - A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. - Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. - Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái

A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal - A vonal megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben. Játékos felfedezések - A vonal, mint mozgásnyom - Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése, létrehozása - Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon A szín - Szín és mozgás - Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás) által keltett érzelmek kifejezése színekkel - Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken kézzel, szivaccsal, széles ecsettel - Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat - Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal - A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken - A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével Felület és forma - Különféle felületek és formák által kiváltott érzelmek - Játékos forma- és felületalakítási kísérletek - Gesztusok által létrehozott foltok, felületek - Különböző érzelmi állapotok lenyomata Felület és textúra - A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által - Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat - Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik - A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása - Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel) - A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése, tapintási napló, térkép készítése Minta a környezetben - Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása - A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése

Díszítés, díszítmények - Lapok felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal Nyomhagyás - Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása - Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel Kompozíció - Képi elemek rendezése - Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással Képalkotás - Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával - Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a vonal megjelenési formáit, - a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, - a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, - a díszítés sajátosságait, - a nyomhagyás egyszerű technikáit, - a kompozíciós alapismereteket, - az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: - mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, - az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, - forma, folt, felület és textúra létrehozására, - a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására, - képalkotásra, - gyűjtemény létrehozására, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok - A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz- és anyaghasználati készség fejlesztése. - A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. - A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása.

-

Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés.

Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal - Vonalak a térben - Vonalszerű anyagokkal (kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása - A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel - Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában A szín - A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban - Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások - Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek megépítése - A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal - Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal - Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel, tárgymesék létrehozása - Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével Felület és forma - Ellentétek, felületi kontrasztok - Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása - A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk Felület és textúra - Különböző felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók gyűjtése, csoportosítási lehetőségek - A gyűjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai - Az elkészült lapokból illetve a gyűjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése Minta a környezetben - Növények, állatok fotóin, illetve mikroszkopikus felvételeken található minták, mintázatok gyűjtése

-

A gyűjtött mintakincs szabad felhasználása méret és léptékváltással

Díszítés, díszítmények - Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal Egyszerű nyomatok - Képi üzenetek létrehozása egyszerű sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papírvagy műanyagkarc, sablon átfújással) Kompozíció - A kiemelés szerepe és lehetőségei a valóságban, a mesékben és a különböző művészeti ágakban - A kép egyes szereplőinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézőponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel) Képalkotás - Illusztrációk készítése - Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - vonal a térképző szerepét, - a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben, - felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetőségeit, - a gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjait, - a díszítés sajátosságait, - a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, - a kiemelés módjait, - az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: - vonalvariációk létrehozására, - a lelki minőségek kifejezésére, - felület és textúra kontrasztok létrehozására, - egyszerű nyomatok készítésére, - képalkotásra, - gyűjtemény létrehozására, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM (Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra.) Fejlesztési feladatok

-

A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása.

Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás- változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minősége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejező használata A gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal - Változások vizuális nyomai - A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különböző grafikai és festészeti technikákkal - Improvizatív és tudatos vonal- és hangjátékok - Különböző hatású, karakterű hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különböző karakterű vonalak, rajzos vonalszövetek készítése A szín -

Színfoltok festése zene hangulatára A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minősége Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése Egy–egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történő átélése, az élmények megfestése Árnyalt vizuális minőségek, színharmóniák Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által Színkontrasztok, tartalmi ellentétek Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belső élményeket juttatnak felszínre – különös tekintettel a sötét–világos kontrasztra

A felület - Felület és ábrázolási szándék

-

Különböző érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetőségekkel változatos műfaji kísérletek során Foltok, folthatárok A valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése és megjelenítésük Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága

Textúra képzés - Különböző anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása - Az elkészült lapokból képtárgyak készítése Minta a környezetben - Műalkotásokról, építményekről, fotókról minták, ornamentikák gyűjtése - A gyűjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon Díszítés, díszítmények - Funkcióval, jelentéssel bíró mikroterek külső–belső elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal - A mikroterek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése Sablon nyomatok - Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (kivágott papír vagy műanyag motívumokkal) Dombornyomatok - Különböző anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése Kompozíció - Komponálási módok - Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különböző reprodukciók képi elemeinek, szereplőinek átrendezésére Képalkotás - Illusztrációk készítése - Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs- technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Értékelés és kiállítás- rendezés Követelmény A tanuló ismerje: - a mozgás- változás vonallal történő kifejezésének lehetőségeit, - a színek egymáshoz való viszonyát, - a színek érzelmi minőségét, - a színharmóniákat, színkontrasztokat, - a gyűjtés, gyűjtemény felhasználásának lehetőségeit, - a funkció és díszítés kapcsolatát, - a dombornyomat készítésének technikáját.

Legyen képes: - a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejező használatára, - egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, - dombornyomat készítésére, - a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, - eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 3.7 Drámajáték tantárgy A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanuló érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A tanulók értsék és tanulják meg a közösségi lét hasznosságát, a közösség építésének módját. Ezáltal váljanak képessé különböző viselkedési minták elemzésére, elfogadására, irodalmi és színházi alkotások befogadására, értelmezésére és létrehozására. Meg kell jegyezni, hogy produkció létrehozása a drámajáték keretén belül nem lehetőség, hanem kötelesség. Nem lehet úgy felhasználni a drámajáték és a színház egyéniségfejlesztő rendszerét, hogy nem adunk lehetőséget ennek bemutatására. Ez ad célt a gyakorlatoknak. A csoport megmutatkozásának közösségformáló energiája van, a bemutatóra készülés fontos motiváció a tanulók számára, a színpadra lépés növeli az önbizalmat, oldja a gátlásokat. A színjátékosok és a nézőtér kommunikációja, „összelélegzése” meghatározó felszabadító élmény, kivételes jelentősége van az identitáskeresés éveiben. Természetesen hatalmas a tanár felelőssége abban, hogy milyen megmutatkozási, milyen játéklehetőséget kínál a tanulóknak, milyen produkciót enged a nézők elé, hiszen egy gyermekszínjátszó előadás színvonalának nem csak esztétikai tétje van. A nevelési cél eléréséhez elengedhetetlen, hogy a pedagógus ismerje a színházi hatásdramaturgia alapelveit, a színházi jelek természetét. A közös alkotó munkában mozgósítani tudja az alapvető színházi konvenciókat, birtokolja és alkalmazza a színházi kifejezés eszközkészletét. A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval - a ritmus fogalmát, - a mozgás-mozdulatlanság fogalmát, - a szerepjáték élményét. Fejlessze - a ritmusérzéket, - a beszéd- és mozgáskészséget, - a csoportos megszólalás képességét, - a játékban történő együttműködés képességét, - egyén és csoport együttműködését. Követelmények az előképző évfolyamok elvégzése után

A tanuló ismerje - a ritmus fogalmát, - a szerepjátékoz kapcsolódó magatartásformákat, azok jelentést, - maszkok készítésének módját, használatát. Legyen képes - a játékban való aktív részvételre, - a ritmus átélésére, - helyes szerepvállalásra, - néhány mondóka, egy-két rövidebb vers önálló elmondására. ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a tér érzékelését, használatát és jelentését, - a történet, s a történetben szereplők fontosságát, - az alapérzelmek (szeretet, harag, aggodalom, irigység stb.) kifejezésének és megjelenítésének módját. Fejlessze - a beleélés képességét, - a verbális és nonverbális kifejezőeszközöket, - a társakkal való együttműködés képességét. Követelmények A tanuló ismerje - a tér érzékelését, használatát és jelentését, - a történet, s a történetben szereplők fontosságát, - az alapérzelmek (szeretet, harag, aggodalom, irigység stb.) kifejezésének és megjelenítésének módját. Legyen képes - egy egyszerű, könnyen követhető történet (pl.: La Fontaine, Aesopus) átélésére, elmesélésére, színpadi megjelenítésére, - a társak gesztusainak értelmezésére. Tananyag A tananyag egy egyszerű állatmese vagy tanító, esetleg verses mese köré fonódik. A mese feldolgozása és színpadra állítása során fontos, hogy a tanulók kontaktust tudjanak teremteni egymással egy egészen rövid és világos szituációban. Gyakorlatok, játékok: - önismereti és társismereti játékok; - szituációs játékok; - improvizációk, csoportos improvizációk;

-

koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok (a további évfolyamokon is megjelennek a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek és a fejlesztési célnak megfelelően); ritmus a mozgásban, beszédben; szövegek különböző stílusban való megjelenítése.

ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a bizalom fontosságát, - a történetmesélés, kontextus teremtés, fokozás, feszültségkeltés szabályait, - a meseelemeket, a jellegzetes számokat, tipikus mesefordulatokat, alakokat. Fejlessze - a kapcsolatteremtés képességét, - a fiúk és lányok együttműködésének képességét, - az eltérő magatartásformák, gondolkodásmódok („különc” viselkedés) megértését és elfogadását, - a szociális érzékenységet. Követelmények A tanuló ismerje - a bizalom fontosságát, - a történetmesélés, kontextus teremtés, fokozás, feszültségkeltés szabályait; - a meseelemeket, a jellegzetes számokat, tipikus mesefordulatokat, alakokat. Legyen képes - szerepvállalásra, a szereppel járó tulajdonságok megértésére, megjelenítésére, - tudatos koncentrációra, - elfogadásra, a bizalom átélésére, - az egyre fontosabbá váló kortárs kapcsolatok ábrázolására egy-egy szituációban, - egy történet közös dramatizálására a megismert munkaformák (kórusok, tablók stb.) segítségével. Tananyag A tananyag olyan népmesék köré fonódik, melyek tartalmazzák a szokásos mesefordulatokat, állandó meseelemeket, típusokat. Gyakorlatok, játékok: - önismereti és társismereti játékok; - koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok; - bizalomgyakorlatok (a további évfolyamokon is megjelennek a tanulók életkori sajátosságainak, képességeinek és a fejlesztési célnak megfelelően); - egyszerűbb szituációs játékok (rövid, világos kereteket megadó, ismert élethelyzeteket feldolgozó rögtönzések); - természetes megszólalást segítő beszédtechnikai gyakorlatok.

ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a beleélés lehetőségét, - a másik sorsának átélését a játékban, - a szokások, tradíció, törvények meghatározó magatartásformákban, viselkedésmódokban, - a szertartásjáték formáit, - a feszültséget a szituációban, színjátékban, - a kapcsolatteremtés fontosságát.

jelentőségét

az

egyes

jelentőségét

az

egyes

Fejlessze - a kreativitást, a fantáziát, - az együttműködést, a csapatmunkára való képességet, - a kíváncsiság és elfogadás képességét, - a felelősségvállalást, - a problémaérzékenységet, probléma megoldási készséget, - a túlzó, sűrítő, lényegkiemelő színjáték képességét. Követelmények A tanuló ismerje - a beleélés lehetőségét, - a másik sorsának átélését a játékban, - a szokások, tradíció, törvények meghatározó magatartásformákban, viselkedésmódokban, - a szertartásjáték formáit, - a szituációban, színjátékban megjelenő feszültséget, - a kapcsolatteremtés fontosságát.

Legyen képes - tudatos, alkotó színpadi jelenlétre, - feszültségteremtésre, - konfliktusmegoldásra, - az egyes alakok hagyományainak, értékrendjének, világlátásának a figura cselekvéseiben, döntéseiben való felismerésére, átélésére és megjelenítésére, - jellemzésre nonverbális eszközökkel, illetőleg ennek értelmezésére, - egy-egy figura, helyzet magját túlzó eszközökkel megjeleníteni, - csoporton belül a versengés és kooperáció termékeny harmóniájának megteremtésére. Tananyag A tananyag olyan népmese vagy népmesék, amelyek megismertetik a tanulókat más kultúrákkal (pl.: Ezeregyéjszaka, Pancsatantra, indián, afrikai mesék). A mese feldolgozása során szembesülni kell egy másik kultúra értékrendszerével és gondolkozásmódjával, valamint követelményrendszerével. Gyakorlatok, játékok: - önismereti és társismereti játékok; - koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok;

-

bizalomgyakorlatok; fantáziajátékok; improvizációs gyakorlatok (párban és csapatban); a szerepcsere, szerepátvétel improvizációs formái; kontextus építő játékok; a kiválasztott mese közegében játszódó drámaóra; a szociokulturális különbségekből fakadó konfliktusokat feldolgozó drámaóra.

ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - az önálló történetalkotás lehetőségét, - a sors, a történet, a jellem fogalmát, - a különböző morális problémák értelmezésének, megélésének és megjelenítésének módját, - a különböző morális problémák megoldásának útjait, lehetőségeit. Fejlessze - a problémamegoldó gondolkodást, - a probléma feltárásának, megfigyelésének képességét, - a koncentrációt, - a nonverbális jelek érzékelését és értelmezését, - a helyzetek, szituációk érzelmi hátterének feltárását, elemzését segítő képességeket, - egyes viselkedésformák, cselekvések, döntések szociális hátterének feltárási és megfogalmazási képességét. Követelmények A tanuló ismerje - az önálló történetalkotás lehetőségét, - a sors, a történet, a jellem fogalmát, - a különböző morális problémák értelmezésének, megélésének és megjelenítésének módját. Legyen képes - közös dramatizálásra, - a közös dramatizáláson keresztül jellem felépítésére, - konfliktuskezelésre, - történetalkotásra. Tananyag A tananyag olyan történet feldolgozása, melynek csak az alappontjait, dramaturgiai fordulóit adjuk meg. Szituációs játékokkal, „tanítási drámával” teremtjük meg a történet kontextusát. Gyakorlatok, játékok: - önismereti és társismereti játékok; - bizalomgyakorlatok; - improvizációs játékok;- koncentrációs játékok szöveggel, mozgással.

ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a világ, a társadalom, az ember, a legfontosabb életérzések értelmezésének művészi és mitikus módját, - a metaforikus, szimbolikus látásmódot, - a szimbolikus ábrázolás alapvető színpadi eljárásait, a szimbolikus játék sajátságait, - a jelenkor meghatározó racionális, empirikus tudományos megismerése és a mitikus, művészi megismerés közötti különbséget, - a humort, mint a problémamegoldás egyik módját, - az érzések, érzelmek színpadi megjelenítésének eszközeit, - a mitológia legfontosabb kultúrtörténeti, vallási vonatkozásait, amelyből egy vagy több mítoszt eljátszanak. Fejlessze - az önismeretet, a pozitív jellemvonások tudatos fejlesztésének képességét, - a fizikai, intellektuális, szociális kompetenciákat a színjátékon keresztül, - a kreatív gondolkodást, - a kezdeményezőkészséget, az aktivitást, - az önállóságot, - a hétköznapi élethelyzetek elemzésének készségét, metaforikus szimbolikus megjelenítésének képességét. Ösztönözze a tanulót a hétköznapi élethelyzetek hátterének tudatos kutatására. Alakítson ki a tanulóban egészséges testképet. Követelmények A tanuló ismerje - a világ, a társadalom, az ember, a legfontosabb életérzések értelmezésének művészi és mítikus módját, - a szimbolikus ábrázolás alapvető színpadi eljárásait, a szimbolikus játék sajátságait, - a jelenkor meghatározó racionális, empirikus tudományos megismerése és a mitikus, művészi megismerés közötti különbséget, - a humort, mint a problémamegoldás egyik módját, - az érzések, érzelmek színpadi megjelenítésének eszközeit, - a „mitológia” legfontosabb kultúrtörténeti, vallási vonatkozásait, amelyből egy vagy több mítoszt eljátszanak. Legyen képes - egy történet önálló értelmezésére, elemzésére, - a színpadi figurák érzelmeinek átélésére, megjelenítésére, - a színpadi szimbólumok üzenetének megértésére, - a színpadi szimbólumok érzelmi feldolgozására, - szimbólumalkotásra, - az improvizáció minden formájában (egyéni, páros, csoportos, teljesen rögtönzött, megbeszélt) kreatív, kezdeményező megnyilvánulásra, - személyes érzelmek szimbolikus átfogalmazására a játékban.

Tananyag A tananyag mitológiák (pl.: görög, kelta, finn) nagy története vagy történetei. A mítoszon keresztül megérthetik, és megtanulhatják a tanulók, hogy különböző világértelmezések léteznek, s megkereshetik benne önmaguk kérdéseit, válaszait. Gyakorlatok, játékok: - bizalomgyakorlatok - önismereti és társismereti játékok; - koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok; - páros és csoportos improvizációk (improvizációk mitikus hősökkel, közegben, tárgyakkal, helyszíneken stb.); - táncok, szertartásjátékok; - relaxációs gyakorlatok; - kellék-, maszk-, jelmezkészítés. ALAPFOK 6. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 2 óra) összesen 72 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - saját élmények, történetek művészi újrafogalmazásának lehetőségeit, - szimbólumok létrehozásának módját saját élmények alapján, - a konfliktuskezelés színpadi lehetőségeit. Fejlessze - a pontos, lényegre törő kérdések megfogalmazásának képességét a világ bonyolult jelenségeiről, - a kritika és önkritika képességét, - a művészi alkotások iránti fogékonyságot, - a társművészetek befogadásának képességét, - az empátiát, a problémaérzékenységet más sorsok iránt. Alakítson ki a tanulóban helyes önképet, segítése elő integrált énkép kialakítását. Ösztönözze a tanulót a művészi gondolkodásmód alkalmazására saját élethelyzeteiben. Követelmények A tanuló ismerje - saját élmények, történetek művészi újrafogalmazásának lehetőségeit, - szimbólumok létrehozásának módját saját élmények alapján, - a konfliktuskezelés színpadi lehetőségeit. Legyen képes - tanulmányai során szerzett színházi, dramatikus tapasztalatainak alkotó módú felhasználására, - egy élet és ember ismeretét mozgósító történetnek, valamint kontextusának megjelenítésére, - cselekvések összetett hátteréről (lélektani, szociális) gondolkodni, azt elemezni, - más értékrendek, normák, viselkedésformák megértésére, elfogadására,

-

az eddig megismert tréningekhez, játékokhoz szükséges problémamegoldó, társakat segítő, inspiráló aktivitásra.

Tananyag A tananyag életjáték létrehozása. Az alkotás során mozgósítani kell és lehet az összes színpadi játékot és az ezeket előkészítő tréninget, gyakorlatot. A világ és az én művészi megismerése, értelmezése saját élethelyzetre alkalmazható. Az életjáték létrehozása során el kell és lehet jutni a konfliktusok és azok megoldásának újrafogalmazásáig, azok magasabb szintű megértéséig, kezeléséig. Gyakorlatok, játékok: - bizalomgyakorlatok; - önismereti és társismereti játékok; - koncentrációs, figyelemfejlesztő gyakorlatok; - páros és csoportos improvizációk. 3.8 Beszédgyakorlatok tantárgy A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, adottságaiknak és képességeiknek megfelelően – dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. A beszédgyakorlatok tantárgy tananyaga az egyes évfolyamokon a drámajáték tantárgy tananyagához kapcsolódik. A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval - a beszédfolyamat részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát, - a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit és azok beszédtechnikai elemeit, - az egészséges beszélőtől elvárható hangzás összetevőit, - a beszédállapot értékelésének szempontjait, - a hibás beszédállapot jegyeit, - a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat és egyszerű beszédgyakorlatokat. Alakítsa ki a tanulóban - az önelemzés és önértékelés igényét és képességét, - a beszéd elemzésének képességét, - a beszédszervek tudatos, pontos és célszerű használatát, - a beszéd során megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, megértésének és létrehozásának képességét, - az önképzés igényét. Fejlessze a tanuló - kifejező kedvét, - hallási figyelmét és érzékenységét, - koncentrációs készségét, - játékosságát életkorának megfelelően,

-

képzelőerejét és megfigyelő képességét, a produktív és reproduktív kifejezőkészségét.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat, - a légző- és hanggyakorlatokat, artikulációs gyakorlatokat és játékokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal, valamint irodalmi szövegekkel, - a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat, - az általában érvényes hangsúlyszabályokat, - az artikuláció ritmus- és tempóformáló szerepét. Legyen képes - a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságainak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében, - a követendő és az elvetendő beszédpélda felismerésére hallás alapján, - a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és saját beszédében. ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a beszéd folyamatát, - a szó, a hang és a mozgás (gesztusok, mimika) szerepét a közléseinkben, - az egyszerű beszédfejlesztő játékokat. Fejlessze a tanuló - koncentrációs készségét, - hallási figyelmét, - játékos hangadó kedvét, - artikulációs ügyességét, - megfigyelőképességét. Ösztönözze a tanulót - saját és mások beszédállapotának tanulmányozására, - véleményének megfogalmazására, - fölismert gyengeségeik megerősítése érdekében gyakorlásra. Követelmények A tanuló ismerje - a csoportos koncentrációs-, lazító-, légző-, hang- és artikulációs gyakorlatokat, játékokat, - saját beszédének erényeit és gyengéit.

Legyen képes - aktív részvételre a játékokban, gyakorlatokban, - a beszélők tartós figyelésére, megfigyelésére, - 40-50 szótagnyi szöveg elmondására egy szólamként, - artikulációs ügyesítő szólamok elmondására emlékezetből. Tananyag Egyszerű lazítójátékok, gyakorlatok Légzőgyakorlatok, a légutak használata Hangjátékok Artikulációs gyakorlatok, beszédmozgást ügyesítő játékok Ritmus- és tempógyakorlatok Egyszerű hangsúlygyakorlatok ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a légzés alapfeladatát (élettani légzés) és annak szerepét a beszédben, - a légzéstípusokat. Fejlessze a tanuló - önmegfigyelő és önszabályozó képességét, - türelmét és megértését önmaga és mások iránt. Ösztönözze a tanulót - légzése célszerű és észrevétlen használatára beszéd közben (zaj és látvány nélkül) - a rendszeres gyakorlásra. Követelmények A tanuló ismerje - saját légzésmódját és az esetleges teendőit, - légzéskapacitását, és a fejlesztés gyakorlatait, - a magánhangzók pontos, tiszta ejtését mozgásgyakorlatokat.

erősítő

hallás-

és

artikulációs

Legyen képes - légzése egyszerű szabályozására, - hosszabb (40-50 szótagnyi) szólamok elmondására egy levegővétellel, - a levegő feltűnésmentes pótlására. Tananyag Légzőgyakorlatok - Légzéstípusok - Kapacitásnövelő versekkel.

légzőgyakorlatok

hangokkal,

szósorokkal,

mondókákkal

és

Hanggyakorlatok - Hangerőjátékok a légzés tudatos irányításával. Artikulációs gyakorlatok, játékok - Áll- és ajakgyakorlatok - Magánhangzó-gyakorlatok. Ritmus- és tempógyakorlatok Hangsúly-, hanglejtésgyakorlatok ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatatok Ismertesse meg a tanulóval - a rezonancia és a középhang fogalmát, - a mell- és a fejhang fogalmát és hangzását, - a beszédhibákat (selypesség, raccsolás) és a beszéd zavarait, akadályait (hadarás, dadogás, szervi eredetű hangadási és artikulációs hibák), - a hanglejtés szerepét, - a tájszólás és a beszédhiba különbségét. Fejlessze a tanuló - érzékenységét, megértését és tűrőképességét saját és mások beszédbeli nehézségei iránt, - életkorát figyelembe véve hangi teljesítményét, változatosságát, - játékos hangadó kedvét. Ösztönözze a tanulót - saját hangi adottságainak megismerésére, megerősítésére és gazdagítására, - a beszéd zenei elemeinek (hangmagasság, erő, szín) változatos használatára, - artikulációjának csiszolására. Követelmények A tanuló ismerje - a gyakori beszédhibák elnevezését, hangzását és annak különbözőségét a tájszólástól, - a dadogás és hadarás fogalmát, és az ilyen tünetek kulturált kezelésének módját, - az artikulációs fejlesztő és korrekciós gyakorlatokat. Legyen képes - a gyakorlatokban alkalmazni a rekeszlégzést, - 50-60 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, - hallás útján felismerni a hibás ejtést, - artikulációjának csiszolására alkalmas szöveget emlékezetből elmondani, - ismert szöveget szájról olvasva fölismerni, - beszédes feladataiban tempót váltani. Tananyag Légzőgyakorlatok - Rekeszlégzés hanyatt fekve - Kapacitásnövelő gyakorlatok - Légzésszabályozás, a pótlevegő technikája

Hanggyakorlatok, játékok - A középhang (oldott mellhang) gyakorlatai hangzókkal, szavakkal, mondókákkal - A légzés és a hangerő, hangszín kapcsolata Artikulációs gyakorlatok - Szájról olvasó játékok - Hallásgyakorlatok (hibás és helyes ejtés megkülönböztetése) Ritmus- és tempógyakorlatok ~ váltások Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ kérdések ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a koncentrációs légzőgyakorlatokat, - a változatos, gazdag hangadás kifejezőerejét, - a mutálás eseményét és az ezzel kapcsolatos teendőket, - az artikuláció ritmusformáló szerepét. Fejlessze a tanuló - életkor engedte hangi teljesítményét, - hallásfigyelmét és hangi emlékezetét, - artikulációs biztonságát és pontosságát. Ösztönözze a tanulót - a helyes légzés és hangadás mindennapos használatára, - az állandó megfigyelésre, - az igényes artikulációra, - a rendszeres gyakorlásra. Követelmények A tanuló ismerje - a koncentrációs légzőgyakorlatokat, - a beszédhang használatának természetes és kímélő módját, - saját hangi adottságát, korlátait és feladatait. Legyen képes - légzésakadályok nélkül beszélni (zaj, látvány, légszomj), - 60-70 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, - időmértékes – legalább három Weöres Sándor-verset – ritmizálni hangos és néma szövegmondással egyaránt. Tananyag Légzőgyakorlatok - Koncentrációs légzőgyakorlatok, játékok - A pótlevegő technikája Hanggyakorlatok - Hangmagasság- és hangerőgyakorlatok - Természetes és kitalált hangadási módok, játékok

Artikulációs gyakorlatok - A magánhangzók időtartama - A sziszegő és a susogó hangok hibái Ritmusgyakorlatok ~ az időmértékes verselés Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ a tagadás ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a szóbeli közlemények és a beszéd technikai elemeinek összefüggését (hangszín, hangerő, tempó, szünet), - a sziszegő és a susogó hangok korrekciós és karbantartó gyakorlatait. Fejlessze a tanuló - hangadási sokszínűségét, - hallási figyelmét, - beszédfegyelmét. Ösztönözze a tanulót - a változatos, adottságaival összhangban lévő hanghasználatra hétköznapi és színpadi beszédhelyzetben egyaránt, - a verbális és nonverbális közlemények együttes értelmezésére, - pontos, igényes artikulációra. Követelmények A tanuló ismerje - a sziszegő és a susogó hangok helyes hangzását, - saját ejtésével kapcsolatos teendőit, - a nonverbális közlemények szerepét és eszközeit. Legyen képes - mozgás közben alkalmazni a rekeszlégzést, - 70-80 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, - a szükséges legkevesebb feszültséggel a hangerőt fokozni, - ismert szöveggel, valamennyi jel figyelembevételével társait szinkronizálni, - időmértékes verseket az értelmi hangsúlyok figyelembevételével, skandálás nélkül megszólaltatni (pl. a Ludas Matyi részlete). Tananyag Légzőgyakorlatok ~ szöveges gyakorlatok Hanggyakorlatok ~ feszültségmentes szöveges gyakorlatok Artikulációs gyakorlatok ~ sziszegők, susogók Ritmus- és tempógyakorlatok ~ ritmusjátékok, ritmuskánonok Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ az összetett mondatok

ALAPFOK 6. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - saját és mások beszédállapota értékelhetőségének szempontjait, - a személyes (hétköznapi) és a nyilvános (színpadi) megszólalás követelményeit, különbségeit. Fejlessze a tanuló - beszédbeli (tartalmi, formai) igényességét, - saját és mások beszédének értékelésében az árnyaltságot, - saját és mások beszédgondjaival kapcsolatos megértés és türelem képességét. Ösztönözze a tanulót - a természetes, színes, adottságaikat megszólaltató beszédmódra, - a tanultak alkalmazására minden hangos megnyilatkozásukban. Követelmények A tanuló ismerje - saját adottságait, erényeit és hiányosságait és az ezzel kapcsolatos teendőket, - a hétköznapi és a színpadi megszólalás követelményeinek megfelelő szabályozás lehetőségeit. Legyen képes - legalább 80-90 szótagnyi szöveget egy szólamként elmondani, - saját és mások beszédállapotát reálisan értékelni, - a színpadi munkájában érthetően, érdekesen és természetes, egyéni módon beszélni, - a tanult gyakorlatokat alkalmazva szerepléseire beszédbemelegítéssel is fölkészülni (memoriterek felhasználásával). Tananyag Légzőgyakorlatok - a légzés hangjai Hanggyakorlatok - szöveges gyakorlatok váltásokkal Artikulációs gyakorlatok - utánzó játékok Ritmus- és tempógyakorlatok - Csoportos, többszólamú ritmusjátékok - Tempóváltás Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok ~ variációk azonos szólamokon belül 3.9 Mozgásgyakorlatok tantárgy A tantárgy célja a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték-foglalkozásokon történő részvételre; az alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése; a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve a koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén; az esetleges sérülések, az ütközésektől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése vagy feloldása a mozgás eszközeivel.

A félórás időkeret döntően befolyásolja a tanítási óra szerkezeti felépítését, metodikai szerkezetét. A tanórán alkalmazott gyakorlatok fizikai, élettani és pszichés terheire a tanulókat kellőképpen fel kell készíteni a baleset- és sérülésveszély elkerülése érdekében. Helytelenül felépített foglalkozáson nem jön létre az optimális koncentrációs állapot, érzékszervi és „motoros” (a mozgás idegrendszeri vezérlő mechanizmusai) fogékonyság. A tanóra hagyományos értelemben vett bemelegítő szakaszát nem lehet didaktikusan elkülöníteni a fő tanítási anyagtól. A foglalkozásokat passzív, nyújtó jellegű gyakorlatsor után a fokozatosság elve alapján a kis intenzitású, alacsony fizikai igénybevétellel járó feladatoktól kell felépíteni úgy, hogy a kellő pszichés és fizikai állapot létrejöjjön. A képességfejlesztés különböző területeit (a kondicionális, a koordinációs és az érzékeléssel összefüggő képességeket) a tanórai gyakorlatban nem lehet egymástól teljesen elkülöníteni, változó hangsúllyal, de mindig jelen vannak. Ezért a feladatok éves bontásában az egyes területek fejlesztésének időszakos hangsúlyai jelennek meg. A hatékony foglalkozás érdekében az óra szervezeti kereteinek kialakítását, a figyelmi, motivációs állapot kialakítását, a rendelkezésre álló tér használatát, az egymásra való odafigyelést, a csoportos együttműködést, hibajavítást, az értékelés, önértékelés lehetőségét az egyes gyakorlatokban, gyakorlatsorokban kell érvényesíteni. A tréning jellegű foglalkozás előnye a komplexitásban, időbeli hatékonyságában, sajátos motiváló és összetartó erejében van. A tanítási folyamat előrehaladtával fordítsunk egyre nagyobb figyelmet a tudatosításra, hogy megalapozzuk az önálló munkát. A mozgás tantárgy legfontosabb feladata a komplex pszichés, mentális és fizikai képességfejlesztés, amely alkalmassá teszi a tanulót a különböző színpadi feladatok elvégzésére. A képzés feladatai Ismertesse meg a tanulóval - a mozgásgyakorlatok tréning menetét, - a bemelegítés menetének fiziológiai okait, - a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét, - a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét, - a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, - a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében. Fejlessze a tanuló - mozgáskoordinációs készségét, - koncentrációs készségét, és teherbíró képességét, - fizikai képességeit, kondícióját, rugalmasságát, - mozgásmemóriáját, - mozgástechnikai ismereteit, rendszerező képességét. Ösztönözze a tanulót - a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére, - a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban megoldására, - önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére,

történő

-

egyes feladatok előkészítéseként helyes bemelegítés, gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére, - helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására. Biztosítson lehetőséget - a témakör módszertanának elemző megismerésére, - különleges, speciális feladatok elvégzésére előkészítő módszerek megismerésére, - különböző stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való részvételre, - működő színtársulatok, színházi műhelyek tréningmódszereinek élő vagy videofelvételen történő megtekintésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után A tanuló ismerje - a bemelegítés menetének élettani hatásait, - a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, - a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait. Legyen képes - a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére, - a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére. ALAPFOK 1. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a bemelegítés alapgyakorlatait, - a koordinációs és kondicionáló gyakorlatokat, - a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló - kondícióját az intenzitás, az időtartam, és az ismétlésszám figyelembevételével, - koordinációs képességét, - állóképességét, ízületi mozgékonyságát, - koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót - a helyes testtartás kialakítására, csoportos térmozgások segítségével a tér hatékony kihasználására. Követelmények A tanuló ismerje - a bemelegítés alapgyakorlatait, - a koordinációs és kondicionáló gyakorlatokat, - a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat, - a fő térirányok

Legyen képes - tanári irányítással bemelegítés elvégzésére tükörmozgással, - a tér megfelelő érzékelésére, hatékony kihasználására, - a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok, a koordinációs, a koncentrációs és az egyszerűbb ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére. Tananyag A bemelegítés alapgyakorlatai, passzív és aktív nyújtó-lazító módozatai: csípőlazító gyakorlatok terpeszülésben, aszimmetrikus ülésben, térdelésben, sarokülésben lábujjtámasszal, illetve lefeszített lábfejjel. A törzs fő izomcsoportjainak meghatározása hason, háton fekvő helyzetben különböző feszítő-ernyesztő gyakorlatokkal, az első és hátsó ív tónusának tudatos vezérlése; törzshajlítások különböző térirányokban, vállöv nyújtása, karfeszítések elöl, hátul, vállforgatások támaszban. Futás- és ugrógyakorlatok, játékok: érintő-, váltó-, párosfogó játékok, utánzó szökdelések („indián”, „nyuszi”, „sántaróka”, „béka” stb.). A látásérzékelés kiterjesztése (periferikus látás) labdás bemelegítő játékokkal, labdagurítások, majd átadások csoportban egy vagy több labdával. Térkitöltő gyakorlatok, a tér egyensúlyban tartása járás-, futásgyakorlatokkal, szabálytalan, társtól függő térmozgásokkal. Térérzékelő, koordinációs gyakorlatok, játékok: „erdő” fogó, székfoglaló, csukott szemmel végzett tájékozódó gyakorlatok, hangkövetéses gyakorlatok. Járás- és futásgyakorlatok (ügyelve az indítások, megállások, irányváltoztatások változatos végrehajtására). Koncentrációs és ritmikai gyakorlatok zene használatával, járásban és futásban indításmegállítás gyakorlatok, csendreflex, járás, futás a zene ütemére. ALAPFOK 2. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a bemelegítés alapgyakorlatainak páros kivitelű változatait, - a játéktér és a nézőtér fogalmát, illetve a köztük fennálló irányviszonyok jellemzőit, - a koncentrációs és csoportos ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló - koordinációs képességét a hosszanti tengely körüli fordulatokkal, - egyensúlyérzékét a természetestől eltérő testhelyzetekben végzett gyakorlatokkal, - állóképességét a teljes foglalkozáson való intenzív, kitartó közreműködéssel, - koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót a társas együttműködésre, szabálykövetésre szabályjátékokban. Követelmények A tanuló ismerje - a bemelegítés alapgyakorlatainak páros kivitelű változatait, - a mozgás területén használatos térirányokat,- a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat, a zenei ütem „mérő” és a tempó fogalmát.

Legyen képes - tanári irányítással bemelegítő gyakorlatsor elvégzésére, - a tér megfelelő érzékelésére, hatékony kihasználására, - - a társak mozgásától függően a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok - kondicionáló jellegű ismétléses gyakorlatsorok kitartó végrehajtására, - egyszerűbb koncentrációs és ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére. Tananyag A sor és oszlop kialakítása, távolságtartás járás, futás közben, nyitódás, záródás. Térjátékok különböző térformák felvételére, formálására, kikerüléses gyakorlatok. Futásos gyakorlatok: különböző tempójú futástípusok ritmustartással, ritmusváltással és irányváltással. Gyakorlatok tempótartással, gyorsítással, lassítással, lassított mozdulatokkal, gyors, dinamikus, impulzív mozdulatok, ellenpontozás dinamikai eszközökkel. Indítás-megállítás gyakorlatok, illetve reflexjátékok: indítás és megállás gyors és lassú tempóban, egyéni és páros helyzetekben. Lassított mozgás: lassított mozgás különböző testhelyzetekben, a zene hangulatának, tempójának követése klasszikus vagy más, nem monoton ritmusú zene segítségével. Forgások, fordulatok: forgások karlendítéssel, láblendítéssel, változatos gerinchelyzetekben, súlypont tudatos vezetésével. Kar és láb összehangolt ritmikus mozgása, taps és lépés egyszerűbb kombinációi. ALAPFOK 3. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a bemelegítés speciális formáit, azok páros és önálló kivitelű módozatait, - talajtechnikai alapgyakorlatait, - 4/4-es ritmusú egyéni és páros ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló - kombinatív és problémamegoldó képességét szabályjátékok felhasználásával, - kondícióját és koordinációs képességét utánzó mozgások segítségével, - koncentrációs és ritmikai képességét egyéni és páros ritmusgyakorlatokkal. Ösztönözze a tanulót - egyszerűbb feladatok önálló megoldására, - önkontrollra, önfegyelemre, önmagával szembeni igényességre. Követelmények A tanuló ismerje - talajfogás, legördülés technikáját, esésgyakorlatokat, - a test, testrész mozgatásának lehetőségeit és korlátait, - a testfogás módozatait, a társon végezhető támaszhelyzetek és a terhelhetőség egyes lehetőségeit.

Legyen képes - tanári irányítással bemelegítés elvégzésére, - a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok, a koordinációs, kondicionáló, koncentrációs és ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére, - felelősségteljes fegyelmezett munkavégzésre páros gyakorlatok esetén is. Tananyag A tér kitöltése a tér belső egyensúlyának megteremtése véletlenszerűen változó hatások alapján. Egyensúly- és vezetéses gyakorlatok: egyensúlygyakorlatok támasz- és fogásos helyzetekben; vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással. Bizalomgyakorlatok csoportokban; döntés-billenés helyzetekben történő gyakorlatok, bizalomjátékok, testdöntések párban a testtónus tudatos vezérlésével. Kar- és/vagy lábcsúsztatások, gördülések hosszanti tengely körül, gördülések szélességi tengely körül, aszimmetrikus gurulások előre, hátra. A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok: a mozdulat különböző ritmusú, dinamikájú megállítása. Kézen átfordulás oldalra különböző kiinduló- és véghelyzetekből. Izolációs gyakorlatok, feszítés, ernyesztés különböző izomcsoportokban elkülönítve egy-egy ízületi részt. Testszobrászat, egyéni és csoportos állókép készítése. 4/4-es ritmus megjelenítése gimnasztikus elemekkel. Hangkeltés lépéssel, tapssal, csapással, a mozdulat ritmizálása. ALAPFOK 4. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval: - a bemelegítés gyakorlatainak egész testre kiterjedő formáit, a „streching” jellegű nyújtás-lazítás technikáját, - a középmagas testhelyzetből való esés- és gurulás-technikákat, - a 3/4-es és 6/8-os ritmikai gyakorlatokat. Fejlessze a tanuló - koordinációs képességét kondícióját, ízületi mozgékonyságát, - koordinációs képességét időkorlátok és a szinkronmozgások bevezetésével, - periferikus látását, megosztott figyelmi képességét térkitöltő feladatok segítségével, - koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót egyes technikai elemek és variációk önálló felfedezésére, megtalálására. Követelmények A tanuló ismerje - a „streching” jellegű nyújtás technikájának sajátosságait, - az eséstechnikák biztonságos, veszély nélküli kivitelezését, az azokhoz való segítségnyújtás módját, - a csoportos ritmuskialakítás módszereit és azok koncentrációs és ritmikai hátterét.

Legyen képes - tanári felügyelettel önállóan bemelegítő alaptréning összeállítására és elvégzésére, - a tanult elemekből egyszerűbb gyakorlatsorok, kombinációk létrehozására, - a tér megfelelő érzékelésére, a zárt és nyitott térhelyzetekben való biztonságos feladatvégzésre, - a járás- és futásgyakorlatok, az ugrógyakorlatok, a koordinációs, kondicionáló, koncentrációs és ritmikai gyakorlatok pontos elvégzésére. Tananyag Tér kitöltése belső téregyensúly megteremtésével álló helyzetben és változó intenzitású mozgás közben; érintés-, hang- és csendreflex gyakorlatok. Ugrás-, esés- és talajgyakorlatok: talajról való elemelkedés, talajfogás páros gyakorlatokban, társ gördítése talajon. 3/4-es, 6/8-os ritmus megjelenítése gimnasztikus elemekkel és talajtechnikai alapgyakorlatokkal: lépés, taps, csapás, mozdulat ritmizálása kiscsoportos szólambontással. Fekvő emelések háton és térdelő támaszban, háton emelések. Gurulások páros láb kicsúsztatásával, lefeszített lábfejjel, láblendítések lábujjtámaszba érkezéssel, karlendítések, összehangolt kar- és láblendítések, különböző fekvő helyzetekből lendítéses fordulatok magasabb súlyponti helyzetekbe. Láblendítések ülésben támasszal, aszimmetrikus támasszal, láblendítések talajtámaszból változatos lábtartással, lendítőlábak talajra érkezése lefeszített lábakkal, lábujjtámaszba érkezéssel, ülőforgás, ülőforgás láblendítéssel térdelésbe, feltérdelésbe. ALAPFOK 5. ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a bemelegítő gyakorlatsorok tervezési szempontrendszerét, - a bemelegítő gyakorlatsorok önálló alkalmazását, - az állatutánzó mozgástechnikákat. Fejlessze a tanuló - koordinációs képességét, - ízületi mozgékonyságát, ízületi mozgáshatárok kiterjesztését, - állóképességét, - koncentrációs és ritmikai képességét. Ösztönözze a tanulót a helyes testtartás kialakítására, a test tudatos kontrollálására, önálló értékítéletre. Követelmények A tanuló ismerje - a bemelegítés menetének élettani hatásait, - bemelegítő gyakorlatsorok összeállításának szempontjait, - a koordinációs és kondicionáló gyakorlatokat, - a koncentrációs és ritmikai gyakorlatokat.

Legyen képes - tanári segítséggel bemelegítés megtervezésére, - önálló bemelegítő gyakorlatsorok elvégzésére, - a koordinációs és kondicionáló gyakorlatok hatékony elvégzésére, - a koncentrációs és ritmikai gyakorlatok kitartó és pontos végrehajtására, - a tér megfelelő érzékelésére, hatékony kihasználására, összetett térirányok megtartására koncentrált gyakorlatkivitel megtartásával. Tananyag Szabályos térformák kialakítása, mozgás közbeni megtartása, relatív és abszolút tériránytartás. Haladó lépéskoreográfiák 1/4, 1/2, 3/4 fordulatok változatos használatával, két-, három-, négyfős lépéskombinációk szinkronban való végrehajtása, önálló betanulása. Társ segítségével forgás, gurulás, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel, talajra vezetés és talajról emelkedés, valamint ezek lendületi kivitelezése. Izolált ernyesztések a talajhoz legközelebbi izülettől felépítve; eséstechnika fal segítségével, társsal, egyénileg. Gurulás kar tompításával előre, hátra emelt helyzetből; páros lábcsúsztatások súlyponti helyzet változtatásával előre, hátra, oldalra; talajra vezetések a kar vezetésével térdelőülésből, térdelésből, feltérdelésből, hajlított állásból, állásból, felugrásból, mélybeugrásból; gurulás, gördülés hosszanti tengelyen, fordított testhelyzet, s az ebből való állásba kerülés billenés nélküli lassú kivitelezéssel. Páros gyakorlatként a ritmus szólamokra bontása, csoportos ritmusszekció kialakítása, 5/4-es, 7/8-os, 9/8-os aszimmetrikus ritmusok kialakítása. ALAPFOK 6 ÉVFOLYAM Évi 36 hét (heti 1 óra) összesen 36 óra) Feladatok Ismertesse meg a tanulóval - a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, - a nonverbális gyakorlatvezetés módszerét, - a testtudatot, testérzetet fejlesztő módszereket. Fejlessze a tanuló - nonverbális kommunikációs készségét, - koncentrációs és ritmikai képességét egyéni ritmikai gyakorlatok segítségével, - testtudatát, testérzetét páros szinkrongyakorlatok segítségével. Ösztönözze a tanulót felelősségteljes önálló gyakorlatvégzésre. Követelmények A tanuló ismerje - a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit, - a követéses gyakorlatvezetés módszereit, - a társas elemekben rejlő kombinációs lehetőségeket. Legyen képes - önálló gyakorlatvezetésre, a már ismert bemelegítő gyakorlatsorok alkalmazásával, - önálló gyakorlattervezésre a kötelező és szabadon választható gyakorlatelemek felhasználásával és azok megfelelő módon való kombinálásával.

Tananyag Előkészítő akrobatikus gyakorlatok: gurulás előre, hátra, támasz- és billenésgyakorlatok, kézen átfordulás oldalra. Párban fellépések csípőre, combra; felugrások szemből, oldalról csípőre, combra és törzsre. Csoportos emelések vállmagasságig és érintő magasságig. Összefüggő gyakorlatsorok készítése két-, három-, négyfős csoportokban talajtechnikai elemek, lépéskombinációk, forgások, fordulatok változatos felhasználásával, azok önálló betanulása és szinkronban való végrehajtása. 7/8-os aszimmetrikus ritmusok lépéskombinációk, járások, futások, talajtechnikai elemek felhasználásával ritmusgyakorlatok, zenekísérettel, illetve anélkül. Megadott sorrendben teljes testre fölépített testérzet gyakorlatok, testrészeltolások, elkülönített testrészirányítások; testhullám, karhullám és felugrások szemből mellkashoz.

4 VIZSGAKÖVETELMÉNYEK A kézműves tanszak alapvizsga követelményei Felvételi vizsga: A jelentkező tanulóval elbeszélgetés és egy elképzelt mesehős rajzának elkészítése. Különbözeti vizsga Annak a tanulónak, aki az egyes évfolyamokat átugorni kívánja, így eggyel vagy több évfolyammal magasabban szeretné folytatni tanulmányait, az adott tanév vizsgaanyagából 3 tanár előtt vizsgát tenni köteles (igazgató vagy ig. helyettes és két tanár). Művészeti alapvizsga Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. A vizsgatantárgyak a kézműves tanszakon - Rajz, festés, mintázás - Műhelygyakorlat A művészeti alapvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsgatantárgy végső eredmény meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga-tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

A rajz, festés, mintázás művészeti alapvizsga követelményei A vizsga gyakorlati jellegű, időtartama: maximum 90 perc. A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga feladatát az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló vizuális gondolkodása, ábrázoló, kifejező készsége, tervező képessége, képtárgyalkotó tudása. A feladatmegoldás tükrözze a tanuló látványmegfigyelő, értelmező, megjelenítő, elemző, a gondolati tartalomnak megfelelő átíró, kifejező, alkotó készségét, a képzőművészeti ágakról - grafikáról, festészetről, szobrászatról -, a képzőművészeti ágak műfajairól, a különböző műfajok esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét, a tanuló képzőművészeti technikákban való jártasságát, képességét. A rajz festés-mintázás gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott alkotás. A dokumentáció szemléltesse az intézmény által meghatározott komplex képzőművészeti (rajzi, festési, mintázási elemeket magába foglaló) feladat megoldásának fázisait (tanulmányrajzok, tervvázlatok, színtervek, anyagkísérletek, faktúratanulmányok...). A tanuló által benyújtott alkotás a feladatra adott megoldás vagy megoldások. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén és ideje alatt önállón készített tanulmány. Az intézmény által meghatározott gondolati tartalom kifejezésére alkalmas, szabadon választott eszközökkel (grafikai, festészeti vagy plasztikai eljárásokkal) készített tanulmány témája lehet: - természetes forma, - mesterséges forma, - forma és mozgás, - forma, tér, szerkezet. A vizsga értékelése Rajz, festés, mintázás gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai: - megfigyelő, látvány- és karaktermegjelenítő képesség, - gondolati tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró, kifejező készség, - képzőművészeti technikákban való jártasság, - kísérletező készség, - tervező, feladatmegoldó készség, - kreativitás, - manuális készség. A kézműves tantárgy művészeti alapvizsga követelményei A vizsga rajzi, tervezési feladat (30 perc) és kézműves tárgy készítés (150 perc) részekből áll. A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A tárgytervező feladat tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a kézművesség hagyományos anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről

megszerzett ismereteit. A tárgyalkotó feladat megoldása mutassa be a tanuló kézművességben megszerzett jártasságát, szakmai tudását. A kézműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Rajzi, tervezési dokumentációval együtt benyújtott hagyományos kézműves eljárással készített tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott - tanári irányítással tervezett és kivitelezett - színes rajzi, tervezési munka alapján szabadon választott technikával (természetes alapanyagokból készített, formázással, festéssel, fonással, fűzéssel, szövéssel, nemezeléssel, domborítással, varrással...) alakított és díszített kézműves alkotás lehet: Amely lehet: használati tárgy, gyermekjáték, népi hangszer, hagyománytárgy, ajándéktárgy. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kézműves tárgy. A kézműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott használati funkcióra alkalmas, a tanuló által készített színes tervvázlat alapján, természetes anyagokból, szabadon választott kézműves technikával létrehozott alkotás (gyermekjáték, maszk). A vizsga értékelése A kézműves műhelygyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: - tárgytervező képesség, - formaalkotó és díszítményképző készség, - anyag- és eszközhasználati ismeret, jártasság, - kézműves alapismeret, - a műfaji jellegzetességek megfelelő alkalmazása, - a vizsgamunka összhatása. A képzőművészeti tanszak alapvizsga követelményei Felvételi vizsga: A jelentkező tanulóval elbeszélgetés és egy elképzelt mesehős rajzának elkészítése. Különbözeti vizsga Annak a tanulónak, aki az egyes évfolyamokat átugorni kívánja, így eggyel vagy több évfolyammal magasabban szeretné folytatni tanulmányait, az adott tanév vizsgaanyagából 3 tanár előtt vizsgát tenni köteles (igazgató vagy ig. helyettes és két tanár). Művészeti alapvizsga Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Eredményes művészeti alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. A vizsgatantárgyak a képzőművészeti tanszakon Vizuális alkotó gyakorlat Grafika és festészet alapjai

A vizsga tartalma A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport bemutatása (15 perc). A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: tárgy, tárgyegyüttes, festészeti, grafikai alkotás-sorozat, szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy készítése (105 perc). Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: tárgy, festészeti, grafikai alkotás, szobor, térkonstrukció. A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, alapvető anyag-, eszköz- és szerszámhasználati ismeret, jártasság, térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, az elkészült munka egyedisége, összhangja. A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszközök Munkaasztalok, székek Tároló polcok, szekrények, dobozok Vizes blokk Szemléltetésre szolgáló technikai eszközök Szemléltető anyagok (képek, könyvek, CD, DVD–k) Rajzbakok Festő állványok Mintázó állványok Kéziszerszámok Rajztechnikai eszközök Rajz-, festő és mintázó eszközök (színes ceruzák, akvarell, tempera akril, kréta, filc, vékony, vastag, és széles–lapos ecsetek, szivacsok, rajztábla, olló, ragasztó) Számítógépes munkaállomások grafikai szoftverekkel Fényképező, filmfelvevő eszközök Modell tárgyak: geometrikus testek, drapériák, tükrök, csontváz, koponya Munkabiztonsági berendezések A színjáték tanszak vizsgakövetelményei Felvételi vizsga A jelentkező tanulóval történő elbeszélgetés, majd kedvenc mese, vagy vers elmondása.

Különbözeti vizsga Annak a tanulónak, aki az egyes évfolyamokat átugorni kívánja, így eggyel vagy több évfolyammal magasabban szeretné folytatni tanulmányait, az adott tanév vizsgaanyagából 3 tanár előtt vizsgát tenni köteles (igazgató vagy ig. helyettes és két tanár). Művészeti alapvizsga Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait - valamennyi vizsgatantárgy tekintetében - az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Azoknál a vizsgatantárgyaknál, amelyeknél a vizsga tartalmában csoportos gyakorlatsor szerepel, ott a szaktanár a megadott gyakorlatok köréből kiválasztott három különböző gyakorlatsort állít össze, amelyből a vizsgán a vizsgabizottság által kijelölt egy gyakorlatsort kell elvégezniük a tanulóknak csoportos formában, a szaktanár irányításával. Vizsgatantárgyak a színjáték tanszakon: - drámajáték, - beszédgyakorlatok vagy mozgásgyakorlatok. A művészeti alapvizsga egyes részei alóli felmentés: Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen - egyéni versenyzőként - a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Előrehozott vizsga: Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett művészeti alapvizsga. A művészeti alapvizsga minősítése: A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak

abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. Drámajáték tantárgy alapvizsga követelményei A vizsga gyakorlati jellegű és két vizsgarészből áll: improvizáció 2-3 perc, színpadi produkció jelenet 3-5 perc vagy előadás 15-25 perc. A vizsga tartalma Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmaznia kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2-3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése Improvizáció: - az instrukciók megértése, követése, - együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), - színpadi jelenlét, - figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből), - sűrítés képessége, - a jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés), - a színjáték intenzitása, - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterábrázolás (a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, karakter tartása). Színpadi produkció: - a színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése, - együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása), - figyelem, koncentráció, - színpadi jelenlét, - ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás), - színjátszói kifejezőeszközök, - karakterépítés (a karakter tartása, tipikus jegyeinek kiemelése), - atmoszférateremtés.

A beszédgyakorlatok tantárgy alapvizsga követelményei A vizsga gyakorlati jellegű és két vizsgarészből áll: csoportos gyakorlatsor 10-20 perc, egyéni hangsúly- és hanglejtés gyakorlat 2-3 perc. A vizsga tartalma Csoportos gyakorlatsor Légző-, hang-, artikulációs, ritmus- és tempógyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. Egyéni hangsúly- és hanglejtés-gyakorlatok A szó- és mondathangsúly, a hanglejtés, valamint a hangsúly- és hanglejtés-variációk köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatok. A szaktanárnak 10 tételből álló tételsort kell összeállítania egyénileg elvégezhető feladatokból. A vizsga értékelése A beszédgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága, - koncentráció, - együttműködés. A vizsgabizottság nem értékelheti a beszédállapotot. A mozgásgyakorlatok tantárgy alapvizsga követelményei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll, tantárgya a mozgásgyakorlatok 10-20 percb A vizsga tartalma Csoportos gyakorlatsor Bemelegítő, térformáló, térérzékelő, dinamikai, egyensúly- és vezetéses, bizalom-, ugrás-, esés- és talajgyakorlatok (játékok) köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatsor. A vizsga értékelése A mozgásgyakorlatok vizsga értékelésének általános szempontjai: - a gyakorlatok, illetve játékok ismerete, - a gyakorlatok végrehajtásának pontossága (koncentráció, térhasználat, mozgásritmus, mozgáskoordináció, együttműködés).