Alapfogalmak 1. Alapszínek Színkeverés Színek reprodukálása Vektor és bittérkép Postscript és PDF
REACTOR
REPRODUKCIÓS STÚDIÓ
2
A kiadványsorozat elsôdleges célja, hogy a Reactor Kft. megrendelôinek hasznos általános és gyakorlati információkat nyújtson. A kiadvány ingyenes, de módosítani, egészében vagy részleteiben másolni, egyéb célra felhasználni kizárólag a szerzô írásos hozzájárulásával lehet. © 2003 · Reactor Kft. / Marácz Csaba Reactor Reprodukciós Stúdió
Színtani alapfogalmak
EGY KIS SZÍNTAN A színek a természetben és szûkebb környezetünkben is igen nagy jelentôséggel ill. jelentéssel bírnak. Ez és hogy egyáltalán, hogyan is érzékeljük a színeket könyvtárnyi irodalmával messze meghaladja egy ilyen füzet és az én ismereteim korlátait is. A látás Köztudott, hogy a fehér fényt egy prizmán keresztül különbözô hullámhosszú és rezgésszámú összetevôkre, nevezetesen: vörös, (narancs), sárga, zöld, kék, (sötétkék), ibolya bonthatjuk. Ezeket az eltérô tartományú elektromágneses hullámokat a szemünk közvetítésével agyunk különbözô színekként érzékeli. A szemünk érzékenységén kívül esô részt ibolyán túli és infravörös (vörösön aluli) tartománynak nevezzük. A napfényt egy szûk résen kresztül háromélû prizmára bocsájtva a spektrum színeire bonthatjuk.
A szemben lévô receptorokat alakjuk szerint pálcikákra és csapokra osztjuk. A pálcikák nagyobb fényérzékenységük folytán a sötétben történô látást segítik elô, míg a csapocskák a világosban látnak (kevésbé fényérzékenyek). Ez utóbbiak a kék, zöld és vörös fénytartományra érzékenyek. Belsô képzés – Alapfogalmak 1.
3
Színkeverés Kétféle módon láttathatjuk a színeket. Additív színkeverés (fényszínek)
ADDITÍV (ÖSSZEADÓ) SZÍNKEVERÉSnek
hívjuk a vörös, kék és zöld fénytartomány keverésén alapuló szín(érzet)eket. Ezen az elven mûködik pld. a számítógép katódsugaras monitorja is, ahol vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) (RGB) építôelemek fényébôl áll össze a kép. vörös + zöld + kék vörös + zöld vörös + kék zöld + kék
= fehér = sárga = bíbor = cián
Az összetevôk arányait variálva a különbözô színárnyalatokat kapunk, míg az összetevôk intenzítását változtatva a sötétséget és világosságot állíthatjuk be a feketétôl (mindhárom összetevô teljes hiánya) egészen a fehérig. szubsztraktív színkeverés (visszavert színek)
SZUBSZTRAKTÍV (KIVONÓ) SZÍNKEVERÉS nek hívjuk, amikor egy anyag a rá érkezô fényenergiának csak bizonyos összetevôit veri vissza, a többit elnyeli. Ilyen módon látjuk a tárgyak (és természetesen a nyomdatermékek) színeit.
cián + bíbor + sárga cián + bíbor cián + sárga bíbor + sárga
= fekete = kék = zöld = vörös
Az összetevôk arányait változtatva a színek között ugyancsak különbözô árnyalatokat kapunk, az összetevôk intenzítása pedig a fehértôl a feketéig (mindhárom szín összessége) a sötétséget és világosságot szabályozza. 4
Mesterségesen azonban (nyomdaiparban, monitor gyártása során) a fentiek szerinti tökéletes alapszíneket csak megközelíteni tudjuk. Reactor Reprodukciós Stúdió
SZÍNEK A NYOMDAIPARBAN A színek reprodukálása A színkeverésnél megismertek alapján könnyû elképzelni, hogy a fényforrás színhômérséklete milyen nagy jelentôsséggel bír a színek megitélésében. Tehát a színek reprodukálása során a stabil környezet kialakítása rendkívül fontos. A nyomdaipar az 5000 K napfényhez közeli fehér fényt fogadta el standardként. A szem által látható teljes spektrumból a különbözô kimeneti eszközök (monitor, nyomdafesték, stb.) csak egy szûkebb, rájuk jellemzô színtartományt képesek reprodukálni. A nyomdászatban leggyakrabban két festékezési technológiát alkalmaznak. NÉGYSZÍNNYOMÁS . Az egyik eset amikor a színes képeket a szubsztraktív színkeverésnél már megismert cián, bínégyszín nyomás (CMYK) bor, sárga valamint fekete (CMYK) alapszínekre bontdirekt szín nyomás (Pantone) ják. A külön fekete szín haszmonitor (RGB) nálatát két fontos tényezô is indokolja. Bár elméletben a három alapszín összege is feketét eredményez, a nyomdafestékek tökéletlensége miatt ez mégsem teljesen fekete. Így a sötétebb részeknél, mélyárnyékokban a fekete szín használata növeli az árnyalati terjedelmet. Másfelôl a nyomdagépek pici elmozdulási pontatlanságából adódóan a fekete szöveget is sokkal egyszerûbb egy színbôl nyomni. A színes képeket az esetek 99,9%-ban ezzel az eljárással nyomják. DIREKT SZÍN NYOMÁS.
Direkt színnek azt nevezzük, amikor a színkeverést nem a cián, bíbor, sárga és fekete színkivonatokkal a nyomdagépen hajtjuk végre, hanem a festéket elôre Belsô képzés – Alapfogalmak 1.
5
kikeverjük, s azt a nyomdagépen egy színkivonatként kezeljük. A nyomdaiparban a pontos színkommunikáció végett számos elôre definiált direkt színrendszert alkalmaznak. Az egyik legelterjedtebb a Pantone színskála. A direkt szín alkalmazása mellett szólhat, ha pl. egy a négyszín tartományán kívül esô színt (neon színek, arany, ezüst stb.) kell reprodukálnunk. Akkor is célszerû ezt a megoldást választanunk, ha nagyon fontos, hogy a különbözô idôben vagy helyen elôállított színek megeggyezzenek, ugyanis a négyszínnyomás esetében a különbözô színkivonatok eltérô terhelésébôl fakadóan a színek ingadozhatnak (Nehezebb kétszer ugyanazt a színt elôállítani.) Emiatt a csomagolóiparban a direkt színek használata igen gyakori (pl. a Milka csoki lilája). S végül takarékossági szempontok is szerepet játszhatnak, ha a kiadványunkhoz csak egy-két színre van szükségünk (pl. levélpapír, névjegy, egyszerûbb kiadvány kisérôszínnel stb.) DIGITÁLIS TECHNOLÓGIA A digitális forradalom a nyomdaipart is teljesen átalakította. Képesek vagyunk az összes munkafolyamatot a bitek nyelvére lefordítani, a számítógéppel vezéreltetni. Mivel a különbözô eszközök, de még az azonos festék is különbözô nyomathordozókon (papír stb.) másként adják vissza a színeket napjainkban kezd általánossá válni a számítógépes színkezelô rendszerek (CMS - Colour Management System) alkalmazása, ahol az adott eszköz, festék stb. egyedi eltéréseinek kompenzációjával igyekeznek a színeket minden esetben közel azonosan láttatni. Célprogramok a grafikai stúdiókban
6
A képet és szöveget kiadványszerkesztô programokban egyesíthetjük oldalakká.
Egy kiadvány különbözô grafikai és szöveges elemekbôl épül fel. A szöveg és kép integrálásához kiadványszerkesztô programokat használunk (Quark Xpress, Adobe PageMaker, Adobe InDesign, Corel Ventura stb.). Ezek a programok azon túl, hogy a késôbbi feldolgozás elvárásainak (színrebontás, levilágítás) megfelelôen tudnak a grafikai elemekkel bánni, rendkívül fejlett tipográfiai funkciókkal is rendelkezReactor Reprodukciós Stúdió
nek. (Ezek hiánya teszi pl. a Microsoft Word-öt a nyomdai elôkészítésre szinte teljesen alkalmatlanná.) Az egyszerûbb grafikai objektumoktól (téglalap, kôr, lénia, stb.) eltekintve a kiadványszerkesztô programok nem képesek bonyolultabb rajzok vagy képmanipulációk kivitelezésére. A képi- és rajzelemek elôállításához/módosításához külsô programokat használunk. A számítógépes grafikai elemeket két csoportra osztjuk: BITTÉRKÉPES ÁBRÁK, vagyis képpont alapú ábrák. A kép építôelemei (pixel) négyzethálós elrendezésben helyezkednek el. Minden egyes képpontnak egyedi tulajdonságai (színe, árnyalata) lehetnek. Elsôsorban részletgazdak képeknél (fénykép, festmény stb.) alkalmazzuk. Mivel minden egyes képpont eltérô értékekkel bír, így a file-méret meglehetôsen nagy. A bittérképes ábrák felbontásfüggôk, vagyis nagyításkor a képpontok is megnagyobbodnak. A bittérképes ábrák szerkesztéséhez, készítéséhez rajzoló vagy fotóretusáló programokat használunk (Adobe Photoshop, Corel Photopaint, Procreate Painter stb.)
A VEKTOROS ÁBRÁK (objektum orientált ábrák) különbözô matematikai leírású görbékbôl és vonalakból (vektor) épülnek fel. A rajzi elemek itt egyedileg (objektumonként) szerkeszthetôk. Az elôállított kép felbontásfüggetlen, vagyis tetszôlegesen nagyítható. A megjelenítés élességét kizárólag a kimeneti eszköz felbontása korlátozza. (Vektorgrafikus programok: CorelDraw, Adobe Illustrator, Macromedia Freehand stb.) A grafikai állományok megjelenítése Bár a grafikai állmányok egyaránt lehetnek vektorosak és bittérképesek, mi mindíg „bittérképes módon” látjuk ôket. Minden nyomtató, monitor egy négyzethálóban „gondolkodik”, melyben a képpontok oly aprók, hogy szemünk összefüggô képként értelmezi ôket. Ezen képpontok adott távolságon belüli sûrûsége adja meg az adott eszköz vagy kép felbontását. Minél nagyobb a felbontás, anál részletgazdagabb a kép. A felbontást leggyakBelsô képzés – Alapfogalmak 1.
bittérképes grafika (800%-os és 1600 %-os nagyításban)
vektor grafika (160%-os és 1000 %-os nagyításban)
7
rabban dpi-vel (dot per inch = pont inchenként) jelöljük. Egy lézernyomtató inchenként 300-1200 elemi képpontot használ, míg egy monitor inchenként 80-120 pontból építkezik (bár monitoroknál gyakoribb, hogy a képernyô vízszintes és függôleges pixelszámát adják meg, pl.: 1280x1024). Az eredeti forrásfile-ból a megjelenítéshez szükséges pixel alapú kép kiszámítását egy – a kimeneti eszköz nyelvét beszélô – fordítóprogram (driver) végzi. VARÁZSSZAVAK: PDF, POSTSCRIPT ÉS RIP? A grafikai célprogramok és a célgépek (nyomdai film levilágító [CTF], nyomólemez levilágító [CTP], digitális nyomdagép, digitális plakátnyomó) közötti kommunikáció legtöbbször az Adobe cég által kifejlesztett postscript oldalleíró nyelven történik. Ez alapvetôen vektor alapú programnyelv, melyben a pixeles képek bittérképként beágyazva íródnak le. A postscript file egy RIP (Raszter Image Processzor = raszterkép kiszámító egység) program segítségével értelmezôdik, mely a különbözô nyomtató, levilágító berendezés felbontása szerinti hálóra (mátrix) kiszámítva utasítja az eszközt az adott képpont megjelenítésére vagy sem. (Ha mondjuk Te lennél a RIP, akkor a postscript „rajzolj egy téglalapot” utasítására, megfognád a nyomtató kezét, és a kockás papírján kockánként berajzolgatnád a téglalapot.)
8
A megrendelôk, grafikai stúdiók, reklámügynökségek mindennapi munkájuk során megannyi grafikai programot, szövegszerkesztôt stb. használnak. Hamar felmerült hát az igény (melyet az internet és az e-mail terjedése tovább fokozott) a papír alapú nyomtatáson túl egy digitális közös nyelvre is. Ismét az Adobe cég kínálta a megoldást az Acrobat program(család) PDF formátuma (Portable Document Format = hordozható dokumentum formátum) által. A PDF file egy ingyenesen terjesztett olvasóprogrammal (Reader) szinte valamennyi operációs rendszeren megnyitható, elôállítására pedig az Acrobat Distiller program segítségével bármely nyomtatni tudó program képessé tehetô. Természetesen a mai RIP programok már nem csak a Postscript, de a PDF állományok értelmezésére is képesek. Reactor Reprodukciós Stúdió
ÉRDEMES MEGJEGYEZNI! A megvilágításul szolgáló fényforrás alapvetôen befolyásolja a látott színeket, így elképzelhetô, hogy egy szakmai vita esetén elegendô a szabadba kivinni a nyomatot, vagy szabvány színhômérsékletû fényforrásnál ellenôrizni azt. 9
Belsô képzés – Alapfogalmak 1.
www.reactor.hu AHOL A SZAKÉRTELEM SUGÁRZIK!
