Akvakultúra és biodiverzitás
Jeney Zsigmond, Lehoczky István és Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas Anna liget 8.
Magyar Tudomány Ünnepe Vidékfejlesztési Minisztérium Központi Rendezvénye 2010. november 17. Fenntartás és Fejlesztés – 2010. a biológiai sokféleség világéve
Tartalom
• • • •
Halászat és akvakultúra Halászat és akvakultúra Magyarországon Az akvakultúra és a biodiverzitás A biodiverzitás fenntartásának eszközei : – ex-situ génbankok; – in-situ génbankok; – cryo génbankok; – extenzív tógazdaságok.
A globális természetesvízi fogások és akvakultúra termelés
Forrás: FAO,
„Megkésett” háziasítás A kínaiak háziasították a pontyot kb. i. e. 3500-4000 (Fan Li, 475 BC) az első „halas” írott dokumentumban
Benzie, 2010
A világ akvakultúrájának „faji” összetétele (Sorgeloos, 2010)
Hal, 30 millió t (55% értékben)
Kagylófélék,14 mill. t (15 % értékben)
Rákfélék, 4 mill. t (20% értékben)
Vízinövények, 14 mill. t (10% értékben)
Kevés fajt tenyésztünk a vízi szervezetek közül - A rendelkezésre álló fajok számához képest! - A melegvérű állatokhoz képest is?
Vad fajok száma Halak Kagylók Rákok Tengeri alga Összesen:
31 000 85 000 47 000 13 000 196 000
Tenyésztett fajok száma 227 77 35 >20 359
A termelés 99 %-át adja 44 19 11 2 76
80 %-át adja 9 6 4 2 21
Háziasított faj 91 30 19 6 136
% 40 39 54 30 37
Benzie, 2010, after *World Conservation Union (2010)
Az európai akvakultúra termelés vízi környezet szerint
A termelés 75%-a tengerekből származik Forrás: FAO,
Az európai akvakultúra összetétele taxononként Szőnyegkagyló 2,5% Óriás osztriga 4,9%
Egyéb 9,0%
Ponty 6,2%
Mediterrán kagyló 4,1%
Atlanti lazac 36,0%
Kékkagylók 8,4% Ehető kék kagyló 7,1% Tengeri sügér 2,4% Tengeri keszeg 4,9%
Egyéb pisztrángok 2,5%
Szivárványos pisztráng 11,9%
A termelés kb. 50 %-a pisztrángféle Forrás: FAO,
Az európai édesvízi akvakultúra domináns halfajai
Others 19%
Others 22%
Trout 78%
Nyugat-Európa: pisztráng
Carp 81%
Közép- és Kelet-Európa: ponty
Halászati és akvakultúra erőforrások Magyarországon 134.000 ha természetes vízterület 26.000 ha halastó Termálvíz készlet
A magyar haltenyésztés (akvakultúra) termelése
Éves növekmény: 2,66 % EU tagországok: 0,5 % Európai nem-EU országok: 7,6 %
Forrás: AKI, 2010
A magyar haltenyésztés (akvakultúra) domináns fajai Étkezési haltermelés, 2008 Tógazdasági: 9 fő faj
Iparszerű: 4 fő faj
Forrás: AKI, 2010
A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2009-ben (Pintér, 2010) 6364 t, amiből kb. 80 % horgász zsákmány
mohosz.hu Fotó: haltarto.hu
Fotó: Sallai Z.
Horgász létszám és a telepített halfajok
mohosz.hu
Halfogyasztás az EU országaiban
Halfogyasztás az EU-ban, 2003 (kg/fő/év)
Forrás: EUROSTAT,
A hal, mint tenyésztett állat csoport sajátosságai • • • •
A „termés” fele még a „vadonból származik”; Késői háziasítás; Sok taxon és sok halfaj tenyésztése; Szoros kapcsolat a természetes környezettel;
• Nekünk magyaroknak több halat kellene ennünk!
A biológiai sokféleség fenntartása és fejlesztése A génbankok szerepe
Ex-situ génbank: a genetikai erőforrások az eredeti élőhelyen kívüli megőrzése. • Élő génbankok • Mélyhűtött sperma bankok In-situ génbankok: a genetikai erőforrások a természetes élőhelyeken léteznek (kerülnek megőrzésre).
Ezek fenntartására törvényi kötelezettségünk van. Az 1995. évi LXXXI. Törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.
A ponty élő génbankja - Múlt •
A hazai halgazdaságok pontyfajtáinak összegyűjtésével ponty fajtagyűjteményt/ élő génbankot alakított ki Dr. Bakos János Szarvason a 60-as években. A génbank az 1970-es évek közepére már 15 hazai és 14 külföldi pontyfajtának adott helyet;
•
A ponty génbank létrehozásának eredeti céljai: – a meglévő pontyfajták genetikai állományának megőrzése; – a fajták termelőképességének összehasonlítása; – teljesítményvizsgálati módszerek kidolgozása; – magas termelőképességű és jó alkalmazkodó-képességű hibridek hazai tógazdaságokban történő elterjesztése; Lehoczky, 2009
A ponty génbankba/fajtagyűjteménybe összegyűjtött magyar pontyfajták „származási helye”
Az ún. HAKI-ponty hibridek
Kidolgoztuk a módszertani alapokat , az eredményeket publikáltuk itthon és külföldön
A génbankokat rendszeresen bemutatjuk az érdeklődő „nem szakmabelieknek” 2010. május 22: Nyílt nap A biológiai sokféleség nemzetközi éve alkalmából
(a BCE Szarvasi Arborétum és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósággal közösen)
2010. szeptember 24: Kutatók Éjszakája
Fotó: Lehoczky
A ponty élő génbankja - Jelen 1. Az 1990-es évek elején a génbank támogatása fokozatosan megszűnt, pontosabban átrendeződött. 2. Az 1993-as Állattenyésztési törvény hatására a fajtafenntartás az egyéni fajtatulajdonosok feladata lett. 3. A fajták támogatása a minőségi tenyészanyag ellátáson keresztül valósul meg. 4. A vadpontyok közül a Dunai-, a Tiszai- és a Balatoni vadponty rendelkezik fajtatulajdonossal. 5. Jelenleg 18 tenyésztői szervezet tartja fenn saját ponty tájfajtáját (összesen 29 fajtát).
A ponty élő génbankja - Jelen 6. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet jelenleg a fajtatulajdonossal nem rendelkező magyar fajtákat és a kísérleti (tudományos) munkához használt fajtákat tartja fenn saját forrásai felhasználásával. Célok: – ismert genetikai hátterű ponty állományok előállítása kutatási célra; – tájfajták megőrzése és szükség esetén visszatelepítése eredeti élőhelyükre. Így kerülhetett sor többek között a tiszai cián-szennyezés után a Tiszai vadponty visszatelepítésére. 7. Az intézet látja el a ponty teljesítményvizsgálatok szakmai felügyeletét az MgSzH Központ Állattenyésztési Igazgatósággal (korábbi OMMI) együttműködve. 8. A tájfajták fenntartásának jelentős plusz költségeit a piac jelenleg nem fizeti meg, a mai körülmények között erre csak állami támogatással kerülhet sor. 9. Az érvényes rendeletek értelmében a magyarországi őshonos ponty tájfajták nincsenek a támogatott állatfajták között.
Tiszai vadponty telepítése
Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében Állami támogatással
Földművelési Minisztérium 4
HAKI Haltermelők Országos Szövetsége Ponty génbank 30 fajta
4
80 tag gazdaság
2
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet
Pontytenyésztő Tagozat 1
3
25 Pontytenyésztő gazdaság 4
1
Szakértői munka Szolgáltatások
2
Ponty Teljesítmény vizsgálat
3
Tanúsítás és ellenőrzés
4
Pénzügyi támogatás
Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében Állami támogatás nélkül
Földművelési Minisztérium 4
HAKI Haltermelők Országos Szövetsége Ponty génbank 15 fajta
4
80 tag gazdaság
2
Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet
Pontytenyésztő Tagozat 1
3
25 pontyfajta tulajdonos gazdaság 4
1
Szakértői munka Szolgáltatások
2
Ponty Teljesítmény vizsgálat
3
Tanúsítás és ellenőrzés
4
Pénzügyi támogatás
Ponty fajtamegőrzés a Ponty tenyésztési program keretében: Csekély összegű (de minimis) támogatás a fajtatulajdonosoknak Kismértékű támogatás a HAKI génbank kutatásához A HAKI koordinálja a teljesítmény vizsgálatot Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium 4
HAKI Haltermelők Országos Szövetsége Ponty génbank 15 fajta
4
80 tag gazdaság
2
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Pontytenyésztő Tagozat 1
3
30 pontyfajta tulajdonos gazdaság 4
1
Szakértői munka Szolgáltatások
2
Ponty Teljesítmény vizsgálat
3
Tanúsítás és ellenőrzés
4
Pénzügyi támogatás
Pontyvonalak genetikai szerkezete mikroszatellit markerek alapján - Igazoltuk az ázsiai populáció bazális és jól elkülönülő filogenetikai pozícióját. - Az európai populációk között a „vad” (természetes vízi) vonalak tisztán elkülönültek a tenyésztett formáktól és egymástól.
Amuri pikkelyes (ázsiai vad forma) Dunai pikkelyes (európai vad Tiszai pikkelyes vonalak)
Tenyésztett és génbankban tartott vonalak
- A tenyésztett magyarországi vonalak közelebbi kapcsolatot mutattak egymáshoz, a tenyésztési történetüknek megfelelően. - Bizonyos mértékű beltenyésztettséget figyelhettünk meg a heterozigózitás csökkenése eredményeként
koi
Külső csoport
Eurocarp projekt honlapja: http://eurocarp.haki.hu/
A ponty élő génbankja - Jövő 1.
A magyarországi őshonos ponty tájfajtákban rejlő értékek fennmaradása érdekében szakmailag indokolt lenne az államilag támogatott fajták listájába történő újbóli felvételük.
2.
A meglévő ex-situ génbankok mellett fejleszteni kell a vad formák in-situ megőrzését is, amikor azokat eredeti élőhelyükön tartjuk fenn és óvjuk.
Dunai vadponty Gorda, 2008
A tokfélék élő génbankja Őshonos: • Kecsege: 300 db 1-2-3 évesek • Vágótok: – Kaszpi-tenger vízgyűjtője:100 db 6 éves – Fekete-tenger vízgyűjtője: 10 db 5 éves
• • •
Sőregtok: 10 db 5 éves Simatok: 1 db 15-17 éves Viza: 50 db 2 éves, 10 db 5 éves
Nem őshonos: • Lénai tok: 400 db 2-3-4-5-6 évesek • Lapátorrú tok: 300 db 2 és 10 évesek • Szibériai kecsege: 60 db 6 éves Fenntartási költség: kb. 8,7 M forint/év
Simatok (Acipenser nudiventris)
Mélyhűtött sperma génbank • A módszertan kidolgozott • A ponty mélyhűtött sperma génbankot 2005-től tartjuk fenn
A HAKI mélyhűtött ponty sperma génbankja No. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
Strain Sumonyi mirror Szarvasi mirror Palkonyai mirror Felsősomogyi mirror Szarvasi red Amuri wild Szarvasi 2 Szarvasi 15 Szarvasi P 33 Hortobágyi mirror Tatai scaly Szegedi mirror Dinnyési mirror Nagyatádi mirror Bikali mirror Varászlói mirror Tiszai wild Dunai wild Fresinet scaly Vietnami scaly Ropsa scaly Nasici mirror Ukrán scaly Thai scaly Poljanai scaly Poljanai mirror Czech scaly Polish mirror Polish linear
Sperm cryopreserved straws 331 0 332 392 251 589 418 291 376 126 336 394 42 207 376 246 1.018 800 292 418 334 166 0 0 377 0 125 41
A biológiai sokféleség fenntartása és fejlesztése A génbankok szerepe Ex-situ génbank: a genetikai erőforrások az eredeti élőhelyen kívüli megőrzése. • Élő génbankok • Mélyhűtött sperma bankok In-situ génbankok: a genetikai erőforrások a természetes élőhelyeken léteznek (kerülnek megőrzésre).
Ezek fenntartására törvényi kötelezettségünk van. Az 1995. évi LXXXI. Törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről.
In-situ „génbank” Feltételek: Hozzáértő gazdálkodás Tudományosan megalapozott telepítések és állományszabályozás A vizek és a halpopulációk ismerete
Fotó: tiszacsermely.hu
Az akvakultúra és a biológiai sokféleség kapcsolata Akvakultúra hatása a „halas biodiverzitásra”: Pozitív hatások lehetősége: – A természetes vizek tudományosan megalapozott haltelepítése akvakultúrában fenntartott/megmentett őshonos fajták állományaival. Negatív hatások lehetősége: – invazív fajok esetleges bekerülése halszállítmányokkal, – nem őshonos tenyésztett fajok szökése és elszaporodása,
Horvátországi fajták visszatelepítése a HAKI ponty génbankból eredeti élőhelyükre kipusztulásuk után
• Nasice tükrös ponty • Poljana tükrös ponty • Poljana pikkelyes ponty
A három fajta elveszett a nemrég zajlott háborúban, ám megőrizte a HAKI génbank, ahonnan visszatelepítésre került
Az akvakultúra és a biológiai sokféleség kapcsolata Akvakultúra hatása a „nem-halas biodiverzitásra”: Hortobágyi Halastavak: – 8 védett halfajt, 9 kétéltű-, 3 hüllőfajt, több mint 300 madárfaj;
Rétszilasi Halastavak: – 6 értékes növénytársulás, 11 védett vagy ritka növényfaj, – 20 veszélyeztetett ízeltlábú faj, – 2 védett hal-, 12 kétéltű, több mint 220 madárfaj (RIS adatlap, 2006; http://www.ramsar.org/ris/key_ris_index.htm.)
A tógazdaságok nem csak szebbé teszik a tájat, de
Vízes élőhelyeket is létrehoznak és fenntartanak, amivel hozzájárulnak a „nem-halas” biológiai sokszínűséghez is.
Sok vizes élőhely fennmaradása a halgazdálkodásnak köszönhető
Szeged és környéke a Tisza szabályozása előtt és után Váradi, 2008
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
