Á L M E N N Y E Z E T I RENDSZEREK
CI/SfB
(35) Xy January 2007
[ Együtt valósítjuk meg elképzeléseinket. ]
AKUSZTIKAI Ú T M U TAT Ó Általános fogalommeghatározás
AKUSZTIKAI KOMFORT BIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉG VIZUÁLIS KOMFORT
JÓ KÖZÉRZET, JOBB KÖRNYEZET
Alap akusztikai feltételek, hogy megfeleljünk az elvárásoknak Annak érdekében, hogy megfeleljünk az akusztikai rendelkezéseknek és elvárásoknak, a három alap akusztikai fogalom, amelyek rendszerint használatosak: • Hangelnyelés a helyiségen belül • Hangszigetelés két helyiség között • Utózengési idŒ. Általánosan, az ajánlott értékek alkalmazandóak egy bútorozott, de üres térben, az irodai berendezések bekapcsolása nélkül, de az összes fıtési és szellŒzŒ berendezés mıködése mellett. Egy szoba optimális akusztikai légköre megfelelŒen nyugodt környezetet jelent, anélkül, hogy élettelennek vagy személytelennek hatna. További részletek.
Akusztikai teljesítmény Hangelnyelés a helyiségen belül
Egy téren belüli beszélgetés bizonyos energiájú hanghullámokat teremt. Ezek a hanghullámok a téren belül szétterjednek a forrástól a mennyezetig, falakig, padlóig, valamint minden egyes tárgyig. Az energia egy részét elnyelik ezek az elemek, a maradék pedig visszaverŒdik.
Utózengési idŒ
Ez annak a mérésére szolgál, hogy az elhaló hang mennyi ideig marad meg a szobában, valamint mennyire lesz "élénk" v. "élettelen" a szoba akkusztikája és hogy mennyire lesz hangos, vagy halk a zajszint. MérettŒl és beszéd- vagy zene típusú hangoktól függŒen, lesz egy optimális utózengési idŒ. Például, a beszéd utózengési idejének nem kell feltétlenül hosszúnak lennie (0.8 másodperc egy jó felsŒ határérték), máskülönben egy sikeres beszéd értelmezhetŒsége jelentŒsen romlik. Amennyiben túl rövidre sikerül (< 0.4 mp), úgy a tér túl 'élettelen' hatást kelt, a szoba által nyújtott egyértelmı megerŒsítés nélkül és ez rendkívüli módon nehezíti majd a beszélgetéseket - különösképpen egy nagyobb távolságra lévŒ hallgatói közönség megszólítása esetében (pl tantermekben, tárgyalótermekben). 5-6 órán át tanító tanárok esetében az 'élettelen' környezet negatív mellékhatásokkal járhat: fáradtság, kiszáradt torok és motiváltság hiánya. Ugyanakkor a zenei aktivitás számára elŒnyös a hosszabb utózengési idŒ - teljesebbé teszik az zene utóhangjainak képzŒdését. Egy túl hosszúra nyúló utózengési idŒ viszont eltompítja a hangokat és ha túl rövidre sikerül, úgy a hangok 'szárazzá' válnak, távolinak tınnek az elŒadók és a hiányozni fog a tökéletes hangok alkotta 'melegség' és 'kiteljesedés'. Szóval, a kiválasztott alkalmazásoktól függetlenül, mindenféleképpen optimalizálni kell az adott tér utózengési idejét, ezzel is elkerülve a túl hosszú, valamint a túl rövid utózengések adta hátrányokat. A túlzott, valamint a túl csekély hangelnyelés szintén elfogadhatatlan állapotnak számít!
Hangszigetelés helyiségek között
A hangszigetelés az egyik helyiségbŒl a mások helyiségbe szivárgó hangokat célzott megakadályozni. Az álmennyezetek terén a falfelület, ami a szerkezeti födém és az álmennyezet közötti térben helyezkedik el, fontos hangtovábbító útvonalnak számít. Ennek csökkentése a hangszigetelésben használt elemek vastagságától és sırıségétŒl függ. Minél nehezebb (vastagabb) az adott elem, annál kisebb lesz a rajta keresztül továbbított hang - s ezáltal jobb lesz a hang tompító képessége is. Az illesztések légzárási képessége szintén nagy hatással van a hangszigetelés minŒségére. Az adott elem körül fellelhetŒ rések vagy repedések erŒsítenek az áthatoló hangokon és jelentŒsen csökkentik a hangszigetelést. Gondoljanak csak egy nyitott ablakra és hogy mennyi hangot átereszt. A hang forrásától függŒen, két teljesen különbözŒ módon le lehet mérni az álmennyezetek hangszigetelési képességét - többek között ez teszi Œket különlegessé. Hang Csökkentési Index (angolul Sound Reduction Index, R vagy SRI), azt méri, amikor a hang egyszer hatol át a mennyezeten. Ez akkor aktuális, ha a hang a mennyezet feletti üregbŒl, vagy az eggyel magasabb emeletrŒl jön.
R
Hang csillapítás (angolul Sound Attenuation, Dncw) akkor alkalmazandó, ha a hang forrása egy szomszédos területrŒl jön és a hang kétszer hatol át a mennyezeten a közös mennyezet feletti üregen keresztül. A kikalkulált érték (dB-ben) a legtöbb esetben az álmennyezet hang csillapítása jelöli.
Dnc
Az egybefüggŒ álmennyezetek a legáltalánosabbak, így a gyakorlatban a hang csillapítás kiszámítása kapja a fŒszerepet. A szükséges hang csillapítási szint a felhasználó igényeitŒl, valamint az fogadó tér háttérzajától függ. Kivitelezés terén legjobb, ha megtaláljuk a jó egyensúlyt a falak és a mennyezet teljesítménye között. A könnyu súlyú mennyezeti elemek alacsony hangcsillapítással rendelkeznek. EbbŒl kifolyólag fontos, hogy a szükséges szobák-közötti szigetelés érdekében odafigyeljünk a mennyezet Dncw értékére.
...az Beszéd érthetŒség "ÉrthetŒ akarok lenni"
A beszéd érthetŒség fŒ szempontja a verbális kommunikáció megértése egy adott téren belül – legyen az természetes, vagy hangerŒsítŒ berendezések által produkált beszéd. A beszéd érthetŒsége függ az ország és a szegmens specifikus normáitól és elŒírásaitól, ugyanakkor gyakran alkalmazzák a jel-zaj arányt az érthetŒségi szint leméréséhez. A beszéd és a háttér zaj szintje közötti különbséget hivatott kifejezni decibelben (a hallgató elhelyezkedésétŒl számítva). A tökéletes érthetŒség biztosítása érdekében, egészséges hallással rendelkezŒk esetében ajánlatos ezt a különbséget egy 10 - 15 dB közötti minimumon tartani, míg a rossz hallással rendelkezŒk, vagy fülhallgatót viselŒk esetében az ajánlott érték 20 - 30 dB (a hallgató elhelyezkedésétŒl számítva).
Beszéd szint
Háttér zajok
Jel-zaj arány = beszéd szint - háttér zaj (lásd a szójegyzéket) Indikatív beszéd érthetŒségi szintek a jel-zaj arány vonatkozásában Jól halló emberek
Jel-zaj arány
Rossz hallással rendelkezŒk, vagy fülhallgatót viselŒk
-
30 dB
Kiváló
-
20 dB
Jó
Kiváló
15 dB
MegfelelŒ Kismértékı/határ
Jó
10 dB
MegfelelŒ
5 dB
Szegényes
Kismértékı/határ
0 dB
Nem érthetŒ
Szegényes
- 5 dB
-
Nem érthetŒ
- 10 dB
-
akusztikai kényelemért Beszéd magánélet "Nem akarom, hogy kihallgassanak"
A beszéd magánélet azt a mértéket jelöli, amely mértékig nem lehet kihallgatni egy beszélgetést. Szomszédos területek privátszférája érdekében szükséges, hogy figyelmünket a szobáról-szobára típusu hang érzékenységnek és a háttérzaj-szintnek szenteljük. Közös légtetérrel rendelkezŒ irodák esetében, fizikai határvonalak híján, valamint a munkaállomások sırıségébŒl adódóan csökken a privátszféra, így a háttérzaj szintre kell összpontosítani. A privátszféra lemérése érdekében egyre jobban terjed Európában az Amerikában alkalmazott ún. ASTM norma- és szabályozási rendszer. Európában jelenleg a jel-zaj arányt is alkalmazzák. A jó privátszféra érdekében -5 dB, vagy rossz hallással rendelkezŒk esetében ennél alacsonyabb az ajánlott jel-zaj arány.
Háttér zajok Beszéd szint Egy nyitott térben nagy távolság volna szükséges.
Koncentráció "nem akarom, hogy zavarjanak"
Jel-zajviszony
Titkossági szint
Eredmény
Legalább - 10 dB
Bizalmas privátszféra
Hallható, de nem érthetŒ
- 5 dB
Nagy
ErŒfeszítéssel hallható
5 dB – 10 dB
Kismértékı / Szegényes
Azonnal megértett
Több mint 10 dB
Nem magánügy
Teljesen érthetŒ
A koncentrációt több fajta zaj is megzavarhatja, ilyen az emberek hangja, csörgŒ telefonok, szellŒzŒ berendezés, klaviatúra, felszerelés, utcai - és légforgalom… Amíg elég széles a szint és a frekvencia hatótávolsága, továbbá elégséges a passzív, akusztikai kezelés, úgy nem hat zavaróan a folyamatos zaj. Az erŒs zajok minden bizonnyal megzavarhatják a koncentrációt, így az akusztikai környezet tervezésekor Œket is figyelembe kell venni
Háttér zajok Beszéd szint Fizikai határvonalak / -tárgyak javítanak a privátszférán és a koncentráción
A mindennapi rutinhoz ajánlott akkusztikai megközelítés Beszéd érthetŒség, privátszféra és koncentráció
Akusztikai standardok nem képesek megjósolni sem a gyakorlati eredményeket, sem a szubjektív észlelést, melyek a munka körülményektŒl és a szoba célhasználatától függenek. Egy tér használója - legyen az egy iroda, egy osztályterem, egy bolt, egy kórterem vagy hasonló, a követezŒkre tart igényt: • ÉrthetŒség • Magánszféra • Koncentráció
A hangátvitel minden mıködŒképes térben a következŒk szerint változik - forrás, útvonal és célponthoz kötött paraméterek szerint:
Hangterjedési útvonal ùtvonal
Forrás Beszéd szint A hang frekvencia tartalma Természetes v. erŒsítŒhöz kötött beszéd
Távolság Korlát, akadály Utózengés, visszhang Háttérzaj Hang továbbító rendszer
VevŒ Figyelmesség / megszokottság Hallhatóság Vizuális információ és a szónok elhelyezkedése Jel – zaj arány
Forrásnál fellelhetŒ beszéd érthetŒséghez kapcsolódó akkusztikai paraméterek, terjedési útvonal és vevŒ
(Lásd a szójegyzéket további magyarázatért)
Szójegyzék FelerŒsített beszéd
A felerŒsített beszéd annak eredménye, hogy a természetes hangot összekötik számos audió komponenssel, mint pl mikrofon és erŒsítŒ -melyek a hangot a hangszóró berendezésen keresztül eljuttatják egy térbe. Minden egyes audió komponens hatással van a hang frekvencia tartalmára és hang szintjére.
Háttérzaj
A háttérzaj „behatoló” és „munkahelyi” zajforrásokból áll: Behatoló: • Éles zajok például a közúti/légi forgalomban • Mechanikus zaj
Munkahelyi: • Számítógép ventilátorok • Telefoncsörgés • Fénymásoló gépek • Az emberek hangjai • Felhasználói szokás (nyitott ablak a hŒmérséklet szabályozására)
A beszédhangok frekvenciatartománya
A beszédhang frekvenciatartalma a 100 Hz és 4,000 Hz közötti tartományba esik, viszont ezek a frekvenciák nem mind egyformán fontosak a beszéd érthetŒségéhez. A legtöbb hang energia 1,000 Hz alatt van (ez az a spektrum, ahol a magánhangzók a legtöbb energiát nyerhetik) A mássalhangzók ugyanakkor 1,000 Hz felett nyerik a legtöbb energiát. Bármennyire is erŒteljesek a magánhangzók, mégis a mássalhangzók játsszák a beszéd érthetŒségben a fontosabb szerepet. Mivel a mássalhangzókat sokkal finomabban ejtjük ki, könnyen eltompítja Œket valamely nagyobb frekvencia spektrumot lefedŒ zaj.
Hallási képesség
Az emberi fül egy komplex 'm›szaki rendszer', amely hanghullám információt továbbít az agynak. Annak ellenére, hogy az emberi fül 20 Hz és 20,000 Hz közötti frekvenciákat képes meghallani, a gyakorlatban ez ritkábban igaz, az alábbi okoknál fogva: • Tartós hallás károsodás • Gyerekek, vagy felnŒttek ideiglenes hallás károsodása (betegség) • Az öregedési hallás károsodás (hallási képességünk minŒségének fokozatos romlása természetes folyamat. 30-ik életévünket követŒen egyre kevésbé vagyunk képesek észlelni a magasabb frekvenciákat. A mássalhangzók energiája, amely a magasabb frekvenciákból fakad, szükséges a beszéd jobb megértéséhez - így, az elŒzŒekben leírt folyamat hozzájárul a beszéd érthetŒség csökkentéséhez). Ezzel párhuzamosan a fül egy fajta hangfilter szerepet is betölt, amely tulajdonság szintén negatív hatással lehet az érthetŒségre.
Jel
A jel a 'mi érteni akarjuk' hang forrása bármely hallgatói szemszögbŒl értve és ez általában: • A természetes hang (személyes beszélgetések) • FelerŒsített hang • Zene A jel egy akkusztikai mérŒeszközt képvisel, amely az egy térben (tér és idŒ átlagban) akkumulálódott hangforrások hang szintet fejezi ki (dB-ben).
Jel-zaj arány
A jel-zaj arány egy akkusztikai, dB-ben kifejezett kritérium, amely az egy adott hallgató elhelyezkedésén fellelhetŒ beszéd érthetŒségrŒl hivatott értéket adni. A 'jel' szint (dB-ben) a 'vevŒ' vagy a 'hallgató' által megérteni kívánt üzenet tartalomára utal. A 'zaj' szint (dB-ben) minden egyéb olyan hangforrásra utal, melyet a hallgató nem akar hallani (zavaró, külsŒ zaj), vagy amely külön arra lett tervezve, hogy megzavarja a jeladást, mint pl egy árammal mıködtetett, beszéd privátszféráját erŒsíteni hivatott háttérzaj. (hangárnyékolás). A jel-zaj arány a dB-ben kifejezett jel szint és a dB-ben kifejezett zaj szint aritmetikai különbségét képviseli.
Hangtovábbító rendszer
Ez leírja a teljes átviteli folyamatot a forrás és a vevŒ között, mely folyamat történhet levegŒben, szilárd tárgyakon, vagy elektronikus berendezésen keresztül (vagy ezek kombinációjával) és hatással van a forrás és vevŒ közötti hangszint (dB) csökkentésére vagy erŒsítésére.
ARMSTRONG, kétségtelenül a legjobb akusztikai szolgáltató e téren, mind aktív mind passzív kezelési módszerekkel.
Tel: (+36) 1 264 21 61 (+36) 30 455 66 55 Fax: (+31) 076 521 04 07 www.armstrong.co.hu
PX2611/1 - Printed in E.C. on chlorine free paper from sustainable resources.
Mindegyik zajforrás lehet mulandó (idŒszakos) vagy állandó (egyaránt frekvenciában és idŒben). Általában a mulandó zajok a megzavaróbb zajforrások.
