Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon készült: 2016. szeptember Megjegyzés: Az összehasonlítás során mindig figyelembe kell venni, hogy a munkaerő‐piacra vonatkozó adatok különböző forrásból származnak. Foglalkoztatottak, keresők, munkanélküliek és rátáik: A Központi Statisztikai Hivatala (KSH) munkaerő‐piaci felmérése. Foglalkoztatottnak minősül az, aki a felmérés időszakában (hetében) legalább 1 órát dolgozott díjazás fejében. Alkalmazásban állók, keresetek: a vállalatok részéről jelentett adatok. Részmunkaidőben foglalkoztatottakat arányosan teljes munkaidősre számítják át. Forrás: KSH álláskeresők: a munkaügyi központoknál (NFSZ) bejelentett személyek.
Tartalomjegyzék: 1. 2. 3. 4.
Foglalkoztatási helyzet, munkanélküliség Szakemberhiány Bérek, járulékos bérköltség Bértárgyalások, szakszervezetek
1. Foglalkoztatás, munkanélküliség
A foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása A foglalkoztatási ráta 2016 közepére a kilencvenes évek elejétől mért legmagasabb szintet érte el. Egyúttal a munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. Foglalkoztatás 2000 1. né. – 2016 2. né. Munkanélküliségi ráta (%)* Foglalkoztatási ráta (%)** 70
13 12
68 11
66
10 9
64 8
62
7 6
60 5
58
4 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
* 15‐74 évesek, ** 15‐64 évesek. Negyedéves átlagok. Forrás: KSH munkaerő‐piaci felmérés / Eurostat
1
Foglalkoztatás szektorok szerint Az új munkahelyek több mint felét 2011 óta a közfoglalkoztatás teremtette. A foglalkoztatásban állók számának változása az előző évhez viszonyítva százalékban, gördülő 3 havi átlag 30 25 20 15 10 5 0
versenyszféra
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
‐10
2008
‐5
költségvetési szféra
Forrás: KSH / vállalati statisztika
Az alkalmazottak száma szektorok szerint * ezer fő év 2011 2012 2013 2014 2015 2016 jan.-jún. változás 2016/2011 között
összesen 2 691.5 2 674.4 2 700.2 2 823.0 2 894.9 2 968.9 +277.4
versenyszféra 1 851.2 1 817.2 1 819.1 1 867.1 1 920.3 1 976.6 +125.4
költségvetési szféra közfoglalkoztatás nélkül 675.9 660.5 657.0 671.6 676.3 671.3 –4.7
közfoglalkoztatás 58.6 90.8 129.1 182.5 191.9 201.4 +142.7
* A nonprofit szektor és a magánháztartások nélkül. Forrás: KSH / vállalati statisztika
A foglalkoztatás területi bontásban A munkanélküliségi és foglalkoztatási adatok igen jelentős eltérést mutatnak az egyes régiókban. Egyes gazdaságilag fejlett régiókban 3 százalékos vagy még alacsonyabb munkanélküliség is előfordul, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatást jelent, egyúttal pedig egyes térségekben jócskán kétszámjegyű a munkanélküliségi ráta.
2
Munkanélküliségi ráta megyék szerinti bontásban, 2016. első félév százalékos arányban
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)
Az NFSZ részletes munkaerő‐piaci adatai: http://www.nfsz.gov.hu/resource.aspx?ResourceID=stat_afsz_nyilvtartasok_idosorai_megyei
2. Szakemberhiány
Betöltetlen állások Az első negyedévben a KSH 50.000 betöltetlen állást tartott nyilván, ebből 36.000‐t a magángazdaságban. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban 100 munkahelyből átlagosan 1,7‐et nem tudtak betölteni. Kiemelkedően magas ez az arány az elektronikai iparban (4,0), a textiliparban (3,7) és az informatikai és kommunikációs gazdaságban (3,5), de a járműgyártásban és az elektrotechnikában is (2,6 ill. 2,9). Kiemelten keresik a felsőfokú végzettségűeket, de a gépkezelőket, gyártási szerelőket és járművezetőket is. A KSH jelentés letölthető: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/uresallas161.pdf
3. Bérek, járulékos bérköltség
Hosszú távú változások A munkaerő‐piacon uralkodó nyomás kedvez a jelenleg viszonylag magas ütemű bérnövekedésnek: az első félévben a bruttó keresetek 5,3 százalékkal emelkedtek a versenyszférában, a költségvetési szférában pedig 7,9 százalékkal. Az adócsökkentéseknek és a nulla százalékos inflációnak köszönhetően ez 7,5 százalékos reálbér‐ növekedést eredményezett. Középtávon a bérköltség a 2016 első félévében tapasztalt mértékű emelkedése kockázatot jelenthet a magyarországi gazdasági környezet versenyképességére nézve.
3
Átlagkeresetek a versenyszférában
2000 2005 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 H1
Ft 88 148 206 217 233 242 252 262 274
bruttó az előző év %-ban 424 554 863 932 729 293 664 456 039
euró
Ft 56 98 133 144 150 158 165 171 182
340 599 751 781 808 816 819 847 876
3.3 5.4 7.2 3.6 4.3 3.9 5.3
nettó * az előző év %-ban 103 421 764 480 741 702 495 911 237
euró 215.7 397 486 517 521 534 536 555 583
7.6 8.0 4.3 5.2 4.3 3.9 6.9
reálértéken ** az előző év %-ban
2.6 3.9 -1.3 3.4 4.5 3.9 6.7
* Nettó bérek 2011‐től: gyermekes családok családi adókedvezménye nélkül. ** Reálbérek: a nettó bérek a fogyasztói árindexszel korrigált változása Euró: a Magyar Nemzeti bank (MNB) az adott időszakra vonatkozó átlagos árfolyamán számítva Forrás: KSH / vállalati statisztika, saját számítások
A KSH részletes adatai http://www.ksh.hu/stadat_evkozi_2_1
Alkalmazottak jövedelmi eloszlása az adott sávba eső alkalmazottak aránya, százalékban 19
20
18
18 16
16 14
12
12
10
10
8
8
8 6
5
4
4 2 0 <101.5
125
150
175
200
300
400
500
kereseti sávok (felső határok, ezer forintban) Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ)
>500
Régiók, ágazatok A keresetek jelentősen változnak régiók és ágazatok szerint. A járműiparban az átlagos bruttó havi keresetek összesen mintegy 332 ezer forintot tesznek ki, Győr‐Moson‐Sopron megyében azonban 428 ezer forintot, míg Zalában csupán 160 ezret. A kereskedelemben foglalkoztatottak Budapesten kb. 313 ezer forintot keresnek, Nógrádban pedig éppen hogy 171 ezer forintot. 2016 első félévében a bruttó keresetek mintegy harmadával haladták meg a 2010‐es szintet, ezt a növekedési ütemet csak a feldolgozóiparban és a vendéglátásban haladták meg (+37 ill. +36 százalékkal, bár az utóbbiban az átlagkereset még így is csak az országos átlag 61 százalékát teszi ki). Más ágazatokban az elmúlt öt év bérnövekedése alig haladta meg a 20 százalékot.
4
Havi bruttó átlagkereset ágazatok szerint 2016 első félév Ft Össszes ágazat A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
Havi bruttó átlagkereset régiók szerint statisztikai régió / megye Magyarország Közép-Magyarország Budapest Pest Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Dél-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád
2016 első félév Ft 274 322 349 239 249 254 259 229 251 282 237 194 224 212 220 248 234 231 250 203 213 229 194 213 211 215 196 215
039 087 071 062 530 583 887 524 418 205 760 237 787 260 483 216 125 751 084 333 494 290 134 029 192 532 507 755
változás 2016 első félév/2010 % 32.5 29.0 29.5 30.0 33.9 32.5 30.1 43.9 42.0 45.0 43.0 29.5 35.4 29.6 41.9 33.3 36.3 37.1 33.3 36.7 40.0 41.3 33.5 45.3 39.5 43.1 37.6 36.5
5
274 193 285 275 226 164 228 743 380 447 258 248 304 261 294 331 239 450 235 193 242 243 167 486 527 238 399
039 175 374 863 635 716 000 806 583 664 087 135 390 257 586 830 314 164 865 925 402 785 683 018 761 938 801
változás 2016 első félév/2010 % 32.5 34.1 21.8 37.2 40.7 43.2 23.4 47.4 29.1 20.1 30.0 33.2 44.3 44.6 32.1 42.2 37.5 23.7 18.1 26.5 30.4 21.2 36.3 31.6 21.2 28.5 32.7
Járulékos bérköltség Magyarországon a járulékos bérköltség a munkáltató teljes munkaköltségének mintegy 23 százalékát teszik ki. Ezzel Magyarország nagyjából a kelet‐európai országok középmezőnyében van, közel az EU‐28‐ak és Németország értékéhez. A bérek és a járulékos bérköltség aránya a teljes munkaköltségben 2015, versenyszféra, kiemelt országok, százalékban
15 16 15 18 20 22 22 22 23 24 26 27 26 27
85 85 85 82 80 78 78 78 77 76 74 73 73 73
BG
SI
HR
PL
LV
PT
DE
RO
HU EU28 EE
járulékos bérköltség
AT
SK
CZ
bérek
Forrás: Eurostat, saját számítások
Fajlagos munkaköltség A fajlagos munkaköltség (Unit Labour Cost ‐ ULC) Magyarországon 2010 és 2016 között több mint 20 százalékkal emelkedett, a külföldi partnereknél ez a növekedés csupán mintegy 7 százalékos volt. A versenyképesség ebből adódó romlását – legalábbis az erősen export‐orientált vállalatoknál – kompenzálta a forint kb. 13 százalékos nominális leértékelődése, így végeredményben a reálértéken mért fajlagos munkaköltség („REER ULC”) az elmúlt években viszonylag stabil szinten maradt. A forint fajlagos munkaköltség‐alapú reálárfolyama (REER ULC) index, 2001=100 150 magyar ULC
140 130 120
külföldi ULC*
110 100
REER ULC
90 80
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
70
külföldi ULC: a legfontosabb kereskedelmi partnerek súlyozott átlaga Forrás: MNB
6
Minimálbér A törvényes minimálbér az erőteljes (+19 százalékos) 2012‐es emelést követően az átlagkeresetek korábbi 37 százalékáról 42 százalékára emelkedett, ezt követően ez az arány alapvetően stabil maradt, vagyis a minimálbért 2013 és 2016 között az általános bérfejlesztéssel arányosan emelték. A minimálbérre vonatkozó adatok a KSH‐nál: http://www.ksh.hu/stadat_eves_2_1
4. Bértárgyalások, szakszervezetek Mindenek előtt a kereskedelemben, de emellett a járműgyártásban is szokatlanul erősen léptek fel a szakszervezetek 2016‐ban a bértárgyalások során. 2016‐ban – a magángazdaságban az utolsó években Magyarországon rendkívül ritka módon – figyelmeztető sztrájkkal is fenyegettek többek között az Audinál és az Autoliv és a LuK Savaria beszállítóknál. Egyes kollektív szerződéses bér‐megállapodások 2016‐ban (forrás: sajtóközlemények): Audi: 5‐12% + 8‐21 százalékos egyszeri kifizetés Lidl: kb. 5+15% Tesco: 11‐24% KIKA: 12,3% IKEA: 11% 2016 januárjában a német IG Metall fémipari szakszervezet összekötő irodát nyitott Győrben, amely támogatást hivatott nyújtani a magyarországi Vasas testvér‐szakszervezetnek, sőt további városokban is elképzelhető irodák megnyitása. Elérhetőség: Német‐Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Dirk Wölfer, +36 1 345 7624,
[email protected]
7
