Aktív megtakarítás avagy az el nem költött pénzek
Élt valaha a távoli keleten egy bölcs, aki híres volt tudásáról. Minden kérdésre tudta a helyes választ. Egyszer a kolostorban, ahol éppen tartózkodott, néhány tanítványa próbára akarta tenni a mestert. Olyan feladatot akartak adnak neki, amiben bármilyen döntést hoz mindenképpen téves lesz. Elhatározták, az egyikõjük kismadárral a markában fog a bölcs elé járulni és megkérdezi a kismadár, amely a kezemben van, élõ-e vagy holt? Ha a tanítójuk azt mondja, hogy holt, akkor egyszerûen elengedi a madarat, és az elrepülve bizonyítja tévedését. Ha viszont azt válaszolja, hogy élõ, akkor egy mozdulattal kitekeri a kismadár nyakát, és az élettelenül hullik alá. Amikor a mesternek feltették a kérdést, az néhány másodpercre elgondolkozott, majd így felelt: „A döntés a te kezedben van.” A saját életed feletti döntés a TE kezedben van! Eddig megtanultad, hogyan tedd követhetõvé saját gazdálkodásodat. Most arról lesz szó, hogyan kell elkezdened gazdálkodni. De miért fontos, hogy valaki gazdálkodjon? Neked például ott vannak az elérendõ céljaid, amelyeket leírtál! Ugye még mindig fontosak? Vagy biztos hallottál már olyat a szüleidtõl, esetleg nagyszüleidtõl: „Most nem érek rá, mert dolgoznom kell!” Ha valaki az élet egy fontos tényezõjével nem törõdik, annak azzal könnyen problémája lehet. A pénz a mai élet egy érdekes része. Csak addig fontos, amíg kevés van belõle, akkor viszont nagyon. Ha elegendõ áll rendelkezésünkre, akkor észre sem vesszük. Van egy mondás: Ha valaki minden nap csak egy forintot is félrerak, az gazdag ember lesz. Míg ha valaki minden nap csak egy tized forinttal is többet költ, az koldusbotra jut. Ezért a legfontosabb, hogy rendszeresen tegyél félre pénzt a céljaidra. Vannak célok, amelyeket, bármekkora is a jövedelmed, csak hosszabb távon (30-40 év) lehet kényelmesen megvalósítani. Ilyen például a nyugdíj. Az erre félretett pénz fogja megvalósítani azt az idõpontot, amikor azt mondhatod: Nem kell többet dolgoznom! Nyugdíjba mehetek. (Van akinek ez 80 éves korában sem valósul meg, van akinek a 40-es évei elõtt sikerül.) Te mikortól akarod ezt megtenniõ Ha sok pénzre van szükséged terveidhez, akkor ne csak saját magadra hagyatkozz! Hívd segítségül a kamatokat. Pontosabban a kamatos kamatot!
20
A kamatos kamat erejének megismerése érdekében számoljunk egy kicsit! Mi lett volna, ha szüleid születésedkor elkezdtek volna félretenni neked egyszer havi ötezer forintot és még egyszer havi ezer forintot? Ebben az esetben, mondjuk épp most vagy 17 éves, 1.224.000 forint lenne összesen félretéve számodra. Ha ezt úgy helyezték el, hogy átlagosan évente 10%-ot kamatozik, ebben az esetben a 20. születésnapodon a félretett ötezresekbõl egy 3.780.000 Ft-os összeggel tudnak meglepni téged. Képlet: T - kumulált tõke t - éves megtakarítás (év elején, egy összegben) h - éves hozam (fix hozammal kalkulálva), tizedes törtben q - éves relatív eredmény: 1+h n - megtakarítási évek száma T=t x (qn-1)/h) x q [azaz t szer ( q az n-ediken mínusz 1 per h ) szor q] Ez akár egy lakás kezdõ tõkéje is lehetne. Ha a másik ezer forintos megtakarítást tovább folytatják, és mikor munkába állsz, te folytatod mondjuk egészen a 60. születés-napodig, akkor ezen a napon valamivel több mint 40.000.000 forint, illetve valószínõleg ennek megfelelõ más pénznem (pl. euró) állna a rendelkezésedre! Pedig erre csak 720.000 Ft-ot tettél félre a szüleiddel. A nagyobbik részért a pénzetek dolgozott helyettetek. Ez a gondos ember jutalma! Megtanulni félretenni minél korábban érdemes elkezdeni. Már az elsõ zseb-pénzbõl, vagy locsolópénzbõl. Ha még nem kezdted el, a legjobb idõpont a MOST! A nálad lévõ saját pénzed 10%-át különítsd el, és cselekedj így egész életedben! A mértéke pedig ne legyen kevesebb, mint minden bevételed 10%-a. Ha fegyelmezett vagy, ez lehet több is, akkor hamarabb éred el a céljaid. Az ideális és legkönnyebben követhetõ, ha a bevételed megérkezésekor nem csokira, mozira vagy a számláidra gondolsz, hanem magadra: a 10% jutalmadra, amit elkülönítesz és nem költesz el. Az ember úgyis mindig annyiból gazdálkodik, amennyije van. Ezért fontos elõször félrerakni és csak aztán költekezni.
21
Tudtad? A bevételeid 90%-ából ugyanolyan könnyû megélni, mint a 100%-ból. Képzelj el egy hónapot, vagy akár egy életet úgy végigélni, hogy: jaj ezt nem vehetem/tehetem meg, mert félre kell tennem „X” összeget. Szerintem ez szörnyû! Ezért soha ne kuporgatással bíbelõdj. Elõször rakj félre, úgy mintha soha nem is lett volna, akkor hó végén meglátod, nem is hiányzott a költségvetésbõl. Aztán optimalizáld kiadásaidat. Most vedd elõ az elmúlt hetekben készített kiadási listáid, illetve annak csoporton-kénti összesítését. Érdemes alaposan megvizsgálni azt a csoportot, amelynek összegétõl a legjobban megdöbbensz. Ezután hasznos összehasonlítani az oszlopokat idõszakonként is. Azt az oszlopot kell elõször tételesen megvizsgálni, amelyik a legmagasabb összeget mutatja, aztán szépen sorban a többi oszlop is terítékre kell, hogy kerüljön. Lehet, hogy elsõ ránézésre minden kifizetés nagyon indokolt volt. Azért tegyél fel magadnak egy kérdést! Valóban szükségem volt erre? Biztosan fogsz fölösleges tételeket találni. Tartsd szem elõtt a „Sok kicsi sokra megy!” mondást. Jusson eszedbe valamelyik idõs rokonod, ismerõsöd. Milyen kevésbõl is meg lehet élni! Természetesen a „nulla” kiadás nem megoldás. A könyvelésed átnézése után számold össze, mekkora volt az az összeg, amelyet szerinted kár volt kifizetni. Tudtad? Egyszer egy autógyárban sokallták az egyik modelljük súlyát, ezért elhatározták: minden alkatrészt megvizsgálnak, hogy lehet-e a tömegét csökkenteni. Volt, ahol néhány dkg-ot sikerült lefaragni, máshol csak egy-két grammot. A végeredmény mégis 30-40 kg körüli lett. Vagyis elérte a jármû súlyának ~5%-át, ami jelentõs anyag- és üzemanyag-megtakarítást eredményezett. A jövõben, mielõtt a kosaradba teszel/megveszel valamit, tedd fel a kérdést magadnak: Valóban szükségem van erre, vagy csak szeretném? Ne keverd össze szükségleteidet a vágyaiddal! Szükséges mindaz, ami a fennmaradásunkat biztosítja.
22
Figyeld meg! Kenyeret, tejet nem adnak és nem is fognak részletre adni. Vajon miért? Robert T. Kiyosaki írja: „A gazdag embert az különbözteti meg a szegénytõl, hogy a szegény embernek kielégített vágyai vannak és késleltetett szükségletei. Míg a gazdag embernek kielégített szükségletei és késleltetett vágyai vannak.” A tévében hallottam egy embert vágyairól beszélni, akinek itthon és külföldön is vannak gyárai. Az új motorkerékpárjának megvásárlását a cégbirodalma által elért ár-bevételhez kötötte. (Pedig a cégeitõl kapott egyhavi jövedelme valószínûleg bõségesen elegendõ lett volna álmai motorjának megvásárlására.) Vajon miért? Te is minden vágyadat kösd egy vele arányban álló feltétel teljesüléséhez, ami a munkádtól/teljesítményedtõl függ. Az elhatározást tartsd is be, akár negatív, akár pozitív az eredmény! A jutalom soha ne maradjon el. Néhány dolgot fontos magunkban tisztázni és utána pénzügyeinkbe beépíteni. Ahogy egy 80-as éveiben járó tanárnõ mondta – aki az 1930-as évek végétõl vezet háztartási naplót, mert megértette fontosságát az apácáknál, akikhez iskolába járt –, a kiadásokat 3 szinten kell rangsorolni: a fontosra, a szükségesre és a kellemesre. Ezen fogalmak elemei és arányai határozzák meg, hova tartozol most, illetve hova fogsz tartozni évek múlva. Szegény leszel vagy gazdag. Határozd meg te is, mik tartoznak számodra az egyes kategóriákba.
Vásárlás Megfigyelted már, hogy mikor, hol és mit szoktál vásárolni? Vagy ugyanezt az ismerõseidnél, rokonaidnál? Érdemes! Hallottál már olyan reklámot, hogy: kettõt fizet, hármat kap? Elõfordult már, hogy ebbõl egy sem kellett volna?
23
Valószínû tapasztaltál már olyan helyzetet, amikor „ciki” lett volna azt mondani, hogy te nem „A” helyen vásárolsz, vagy rang, ha „B” környéken. Mondani „bármit” lehet. Megtenni viszont csak azt, amit megengedhetsz magadnak. A ma már idõs színésznõ, Muráti Lili – aki fiatal korában nagyon szép volt, – mesélte egy tv riport alkalmával, hogy nagyon szerette a szép ruhákat. Mivel keresett színész volt, ezért pénze is akadt bõven, így rengeteg ruhát tudott magának venni. „Aztán elmúlt a fiatalság, elmúlt a szépség. Mára nem maradt más, csak a sok ruha.” Néhány éve mesélte egy hazai ruhagyártó, hogy egy távol-keleti származású megrendelõjének gyártott terméket, amit az állítólag az olcsó keleti áruk piacára szállított. Pár nappal késõbb egy budapesti bevásárlóközpont méregdrága üzletében látta viszont termékét. Amikor megvásárolsz X összegért valamit, akkor nem csak azt kell nézni, mennyit fizettél az eladónak. Néha azt is érdemes végiggondolnod, hogy a szükséges mennyiség alapján elérhetõ-e kedvezmény és érdemes-e piackutatást csinálni. Mert, ha a piackutatás várható idõszükséglete alatt (pl. 2 óra) van lehetõséged egy keveset dolgozni (pl. egy tanítvány 1 óra), amelynek a jövedelmébõl még a hátralévõ idõben akár fagyizni is marad pénzed, miután az elsõ üzletben megvetted, amit akartál, akkor mi értelme órákat keresgéléssel tölteni? Ezt nevezik költség-haszon elvnek. Tudtad? Az emberek döntéseik 80%-át érzelmi alapon hozzák meg. Még te is. A reklámok jelentõs része erre építve egy életérzést sugall, amit az eladni kívánt termékkel köt össze. A termék megvásárlásával ugyan boldogabb nem lettél, de a pénzed már elköltötted. Figyeld meg! Ha egy kisgyerek azonnal megkap egy meglátott játékot, az új játék általában 1-2 napon belül a többi kacat között végzi.
24
Víz, villany, gáz, telefon Ha megnézed egy család havi kiadásait, látható, milyen nagy részt tesz ki az úgynevezett közüzemi számlák értéke. Ez leginkább az alacsony jövedelmûeknél szembe-tûnõ. Ezért az emberek hajlamosak szidni a szolgáltatót, a magas díjak miatt. Pedig a szidott szolgáltatás igénybevételét optimalizálni praktikusabb. Belegondoltál-e már: egy kis odafigyeléssel a család vagy a saját havi kiadásaidat jelentõsen csökkentheted. Hogy miképp? Figyeld meg, egy pohár vízhez vagy egy kéz-mosáshoz mennyi vizet használsz. Legközelebb, mielõtt megnyitod a csapot, tegyél dugót a lefolyóba, vagy tegyél alá egy mérõedényt (vödör, kancsó, fazék stb.). Tudtad? Egy felnõtt ember 2-3 liter vízzel tetõtõl talpig le tud mosakodni, 5 literrel hajat is tud mosni. (Ezt már többször kipróbálták; a legjobb próba ehhez egy nomád túra.) Te mennyit használsz alkalmanként? Persze néha jólesik elmerülni egy kád forró vízben, vagy percekig folyatni magunkra a forró zuhanyt. Vajon erre valóban mindennap szükséged van? Használj egy, a számodra még kellemes köztes megoldást. A gyakorlatban kialakultak szerint egy átlagos háztartásban személyenként és naponta 20 liter 60C0-os vagy 40 liter 37C0-os vizet használunk! Van, ahol a friss vizet a hûtõben tárolják egy kancsóban. Abból öntenek a pohárba és utána pótolják a csapból, majd a kancsó visszakerül a hûtõbe. Így mindig friss, hideg vizet isznak, ami ráadásul fertõtlenítõszer-mentes, mivel a klór elpárolog, mire felhasz-nálásra kerül. Beszéljétek meg közösen, ki milyen víztakarékos megoldással találkozott már! Tudtad? A háztartásban használt elektromos készülékek nagy részének kikapcsolt állapotban is van fogyasztása, ha nem húzzuk ki, vagy nem feszültségmentesítjük a hálózati csatlakozót. Ez fokozottan igaz a távirányítóval mûködtethetõ és készenléti állapotban lévõ készülékekre.
25
Egy kikapcsolt rádió vagy magnetofon 5W, egy kikapcsolt parabola rendszer 25W. Ez havonta minimálisan 3,6kW alapfogyasztást eredményez készülékenként. Ahhoz, hogy érezd mennyi energiát pazarolsz, szorozd meg a 3,6kW-ot a lakásban lévõ hálózatról mûködõ híradástechnikai készülékek számával és az aktuális villanyáram díjával! Milyen eredményt kaptál? Hány százaléka ez a havi villanyszámlátoknak? Jelentõs költségcsökkenést érhetünk el, ha a sokat használt helyiségekben megfelelõ minõségû energiatakarékos fényforrásokat alkalmazunk. A minõség itt is kifizetõdõ befektetés. A megtakarítások egy jelentõs része a konyhában érhetõ el energiában éppúgy, mint egyéb kiadásban. Az energiaszolgáltatóknál (Elektromos Mûvek, Gázmûvek) folyamatosan hozzá lehet jutni tájékoztató anyagokhoz, amelyek segítenek az energiafogyasztásod optimalizálásában. Tudtad? Ha nem teszünk fedõt a fazekunkra fõzés közben, akkor ez a mûvelet közel háromszor annyi energiát igényel.
26
Érdemes figyelemmel kísérni a távbeszélõ használatát is. Mert bár a szolgáltatók reklámjaikban a gondtalan, kötetlen és hosszú csevegésre buzdítanak, a telefon mégis inkább a rövid, halaszthatatlan ügyek intézésére való. Itt is érvényes a költség-haszon elv. Van mikor kevesebbe kerül néhány másodpercben megbeszélni a dolgokat, mint 10-15 percen keresztül SMSeket küldözgetni egymásnak. A suli utáni vagy a hétvégi találkozók helyét és idejét olcsóbb még ott az iskolában egyeztetni, amíg együtt vagytok. Telefont pedig csak a változások rövid közlésére érdemes használni.
Háztáji, hétvégi telek Nagyon kellemes kertes házban, zöld övezetben lakni, vagy egy hétvégi kertet, nyaralót tartani. Sajnos ennek is lehet anyagilag negatív hatása, ugyanis mindenki fizet valamilyen ingatlannal kapcsolatos adót, akár tulajdonos, akár bérlõ, és általában aki nagyobb telekkel rendelkezik, az többet. Ezeket az adókat a helyi önkormányzati rendeletek szabályozzák. Panellakásban éppúgy megoldható, mint a „Százholdas Pagonyban”, hogy költségeink csökkentése érdekében pl. fûszernövényeket tartsunk. (Ez mostanában divat is.) Ezek a növények általában igénytelenek, sok dísznövénynek is alkalmas, cserépben vagy teraszmélyedésben is megélnek. Ha valakinek már kertje is van, az a terület nagyságától függõen zöldséget vagy gyümölcsöt ültethet/termeszthet. Pár forintos beruházással és egy kis munka befektetésével nagyon sok konyhapénzt takaríthatsz meg, amely ellensúlyozza a terület adóját. Kertes háznál, nyaralónál törekedj a pozitív egyenlegre! Többet teremjen a földed, mint amennyibe a fenntartása kerül.
27
Feladatok 1.
Számold ki, mennyi pénzed lenne 60 éves korodban, ha most elkezdenél félretenni havonta egy ezrest! Az egyszerûség kedvéért feltételezzük: ma van az X. születésnapod és átlagosan éves 10% hozama van a pénzednek. Számolhatsz átlagos befektetett összeg (megtakarítás X megtakarítások számával /2-vel) hozamával. 2. Hasonlítsd össze barátaiddal, osztálytársaiddal az elmúlt hetekben készített kiadási listád csoportonkénti összesítõjét! Szerepel-e benne kiugróan magas tétel? 3. Nézd meg, mely csoport(ok) tartalmazzá(k) értékben a legtöbb kiadást! 4. Határozzátok meg együtt, mik tartoznak az egyes kiadási kategóriákba (fontos, szükséges, kellemes)! 5. Figyeld meg vásárlásaid alkalmával, mikor, mit és honnan veszel el (útvonal, polc magassága, akciós pult)! 6. Nézd meg, hány folyamatosan fogyasztó, készenlétben lévõ készülék van a háztartásotokban és számold ki, mibe kerül ez havonta! 7. Nézd meg és számold ki, mivel és mennyivel lehetne ezt csökkenteni! 8. Becsüld meg, hogy a lakásban a legtöbbet használt hagyományos fényforrással ellátott helyiségben naponta átlagosan hány órát mûködik a világítás! Járj utána, mennyibe kerül és mekkora a fogyasztása egy modern energiatakarékos fényforrásnak! Számold ki, mennyi lenne a megtakarítás energiában és pénzben a mai árakon évente. Vesd össze a beszerzési árral és a várható élettartammal! 9. Süss két adag sült krumplit tûzhelyen normál edényben egymás után! Az egyiket fedõ nélkül, a másikat fedõ alatt! Mit tapasztalsz? 10. Szerezd be a család, vagy ha van, a saját telefonod elõzõ havi hívásrészletezõjét. Emlékeid és a hívott számok alapján számold ki, hányszor és mennyiért telefonáltál az adott hónapban, hány hívást kezdeményeztél és mennyi volt az átlagos beszélgetési idõd hívásonként. /Tanár: A feladat eredményeit csak önkéntes bemondás alapján kérjük nyilvánosan számon./ 11. Tudd meg, milyen ingatlannal kapcsolatos és milyen mértékû adót vetettek ki lakóhelyeden! 12. Számold ki, mennyi ingatlannal kapcsolatos adót fizet a család évente! 13. Járj utána, mibe kerül egy cserép fûszernövény és megfelelõ gondozás esetén meddig hasznosítható. 14. Járj utána, mibe kerül egy csomag zöldségvetõmag! Mekkora területet igényel, mennyi termés várható belõle és a családodnak mire elegendõ ez a mennyiség?
28
Kérdések 1. Mit értesz szükséglet alatt? 2. Mi különbözteti meg a szükségletet a vágytól? 3. Nevezd meg a három csoportot, ami alapján a kiadásokat rangsorolni kell! 4. Mi a költség-haszon elv? 5. Sorolj fel öt rezsicsökkentõ megoldást! 6. Sorolj fel vízmegtakarítási módszereket! 7. Hogyan lehet fõzésnél takarékoskodni? 8. Mibõl származhat egy lakás elektromos alapfogyasztásának jelentõs része? 9. Sorolj fel legalább három cserépben is tartható növényt, amit fel lehet használni a háztartásban! 10. Milyen adók és milyen mértékben terhelik lakóhelyeden az ingatlanok tulajdonosait?
29
