AKADÉMIAI
É Б? Т Е S Í: Т Ö A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
V O I N O V K II G É Z A FŐTITKÁ R I
LII. K Ö T E T
BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS 1942.
AKADÉMIA
Kiadásért felel: Voinovicli Géza, 20532 S á r k á n y - n y o m d a r - t . B u d a p e s t , V I . , H o r n E d e - u . 9. I g a z g a t ó k : W e s s e l y A n t a l és W e s s e l y J ó z s e f .
TARTALOM. I. Akadémiai
ügyek.
A M. T u d . A k a d é m i a belső tagjai — felsőházi tagjainak választása . . . . — halottjai . . ' — jutalomtételei 1942-ben — kiadványai — költségvetése 1942. második f e l é r e — költségvetése 1943. első f e l é r e — könyvjutalmai — nagygyűlése — tagválasztásai — ülései 1942-ben — ünnepélyes közülése — zárszámadásai 1941-ről . •
II. Balogh Balogh
Alkalmi
. . .
.
.
179,
.
.
. 8,
1 258 300 103 312 119 259 7 5 10 267 12 111
beszédek.
Ernő 1. t.: G e n e r s i c h A n t a l e m l é k e z e t e Jenő ig. és t. t. m á s o d e l n ö k : üdvözlő b e s z é d e József kir. herceg e l n ö k születésének 70. é v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l Fekete Jenő 1. t. b e s z é d e K o n k o l y - T h e g e Miklós e m l é k t á b l á j á n a k l e l e p l e z é s e k o r Őgyallán Hoor-Tempis Móric r. t. g y á s z b e s z é d e Z i p e r n o w s k y K á r o l y 1. t. ravatalánál Huszti József r. t. g y á s z b e s z é d e G y o m l a y Gyula t. t. r a v a t a l á n á l Issekutz Béla 1. t. e m l é k b e s z é d e G y ő r y Tibor 1. t a g r ó l . . . . József kir. herceg ig. és t. t. elnök b e s z é d e a t a n í t ó i j u t a l m a k kiosztásakor Kornis Gyula ig. és t. t. o s z t á l y e l n ö k beszéde a n a g y g y ü l é s i díszebéden üdvözlő b e s z é d e i : — Biró Vencel 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n — Boér Elek 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n — M a r t o n G é z a 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n — M á l y u s z E l e m é r r. t. s z é k f o g l a l ó j á n Marek József ig. és t. t. o s z t á l y e l n ö k üdvözlő b e s z é d e i : — Balogh E r n ő 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n —Herzog F e r e n c r. t. s z é k f o g l a l ó j á n — Mócsy J á n o s 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n — R o h r i n g e r S á n d o r r. t. s z é k f o g l a l ó j á n — R o m w a l t e r A l f r é d 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n — Schulek E l e m é r 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n . .
303 187 177 311 308 294 151 152 165 163 167 279 291 287 289 172 174 170
IV — T o k o d y László 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n 285 Melich János ig. és r. t. o s z t á l y e l n ö k ü d v ö z l ő beszédei: — E c k h a r d t S á n d o r 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n 275 — K é k y L a j o s r. t. s z é k f o g l a l ó j á n 153 — T a m á s La'jos 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n 156 — P a i s D e z s ő r. t. s z é k f o g l a l ó j á n 160 — Sági I s t v á n 1. t. s z é k f o g l a l ó j á n 271 Pogány Béla r. t. g y á s z b e s z é d e R a d o s G u s z t á v t. t. r a v a t a l á n á l 309 Voinovich Géza ig. és t. t. f ő t i t k á r m e g e m l é k e z é s e i az e l h ú n y t tagokról 176. 301 III. Előadások, cikkek. Balogh
Jenő ig. és t. t. m á s o d e l n ö k : Gróf- S z é c h e n y i István a k a d é m i a i beszédei Herczeg Ferenc ig. és t. t.: R é s z l e t e k az A r a n y s z á r n y a k c. színműből József kir. herceg ig. és t. t. e l n ö k : Körösi Csorna S á n d o r Kornis Gyula ig. és t. t.: S z á z a d u n k t u d o m á n y á n a k s z e l l e m e . Széchenyi I s t v á n gróf k a t o n á s k o d á s á r a v o n a t k o z ó iratok. K ö z z é t e t t e Viszota Gyula r. t IV.
188 21 12 21 189
Jelentések.
J e l e n t é s a könyvtár állapotáról Sági István 1. t.: J e l e n t é s a S z ó t á r i Bizottság 1941. évi m u n kásságáról — J e l e n t é s a S z ó t á r i B i z o t t s á g 1942. évi m u n k á s s á g á r ó l . Voinovich Géza ig. és t. t. f ő t i t k á r i jelentése
138 148 253 17
V. Jutaimi jelentések. J e l e n t é s a Budapesti Keresk. és Iparkamara Horthy Miklósjutalmáról — Budapest Székesfőváros Széchenyi-jutalomtételéről — a Chorin Ferenc-jutalomról — az együttesen kezel' adományokból és hagyományokból létesített jutalomról , • — a Kazinczy Gábor és n e j e - j u t a l o m r ó l — a br. Kornfeld Zsigmond-jutalomról — a Körössy F/óra-jutalomról — a Magyar Általános Köszénbánya Rt. Berzeviczy A l b e r t jutalmáról , — a Nagy jutalomról és Marczibányi mellék j u t a l o m r ó l . — a Sámuel—Kälber-jutalomról — a Serbán ./ónos-jutalomról — a Vo/mfs-jutalomról — a Weiss F ú ' / ö p - j u t a l o m r ó i VI. A két gróf A két gróf
Vigyázó-vagyon
66 36 41 100 32 34 86 95 22 32 79 243 52
Vigyázó-vagyon.
kimutatása
1941. d e c e m b e r 31-én
.
127
BETŰRENDES NÉV ÉS TÁRGYMUTATÓ. Az
Akadémia
— — — — — — — — — — , — — — — — — — — Angyal Balogh —
belső
tagjai
1
felsőház t a g j a i 258 h a l o t t j a i 1942-ben 300 juialmi j e l e n t é s e i 22, 243 j u t a l o m t é t e l e i 1942-ben 103 k i a d v á n y a i 1942-be.i 179, 312 k ö l t s é g v e t é s e 1942. második felére 119 k ö l t s é g v e t é s e 1943. első felére 259 könyvjutalmai ." 7 k ö n y v t á r á n a k j e l e n t é s e 1941-ről 138 nagygyűlése 5 szótári b i z o t t s á g á n a k m u n k á s s á g a 148, 253 tagválasztásai 8. 10 ülé-ci 1942-ben 267 ülésein t a r t o t t e l ő a d á s o k 12, 21, 188 üléssora 1943-ra (A 475. füzet b o t í t é k l a p j á n ) ünnepélyes közülése . . . 12 V i g y á z ó - v a g y o n á n a k k i m u t a t á s a 1941. dec. 31-én 127 z á r s z á m a d á s a i 1941-ről lit Dávid n y e r i el a Kazinczy G á b o r - j u t a l m a t 6 Ernő 1. t.: G e n e r s i c h A n t a l e m l é k e z e t e 303 üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n 291
Balogh
Jenő m á s o d e l n ö k : Gróf Széchenyi I s t v á n a k a d é m i a i beszédei — üdvözlő b e s z é d e József kir'. herceg, elnök s z ü l e t é s e n a p j á n Berzeviciy Albert-jutalomró\ (M. Á. K.) j e l e n t é s —
odaítélése
Pogány
Bélának
6
Berzeviczy-Wlassics tanítói jutalmak átadásakor herceg, elnök beszéde — odaítélése Biró Vencel 1. t. ü d v ö z l é s e s z é k f o g l a l ó j á n Boér
Elek
Budapesti
József
kir. 151 7 165
1. t. ü d v ö z l é s e s z é k f o g l a l ó j á n
Kereskedelmi ról j e l e n t é s
és Iparkamara
188 187 95
163 Horthy
Miklós-julalmá66
VI
— odaítélése Kádas Kálmánnak Fíudapest székesfőváros Széchenyi-jutalmáról jelentés Chorin Ferenc-jutalomról jelentés — odaítélése E c k h a r t Ferencnek Dercsényi Dezső n y e r i el a K o r n f e l d - j u t a l m a t Eckhart Ferenc n y e r i el a C h o r í n - j u t a l m a t Eckhardt Sándor 1. t. ü d v ö z l é s e s z é k f o g l a l ó j á n
. . . .
Együttesen kezelt hagyományokból és adományokhói létesített j u t a l o m r ó l jelentés — odaítélése Oláh Lászlónak Fekete Jenő 1. t. beszéde n é h a i K o n k o l y - T h e g e M i k l ó s e m l é k táblájának leleplezésekor Felsőházi tagok v á l a s z t á s a ( Főtitkár jelentése — m e g e m l é k e z é s e az e l h u n y t a k r ó l 176, Gyászbeszédek . . . . 176, Genersich Antal emlékezete Gyomlay Gyula t. t. r a v a t a l á n á l H u s z t i József r. t. g y á s z b e s z é d e
6 36 41 6 6 6 275 100 6 177 255 17 301 301 303 ЗОЯ
Györké József 'nyeri el a S á m u e l - K ö l b e r - j u t a l m a t 6 Győr y Tibor e m l é k e z e t e 294 Halottanink 1942-ben 300 — -ról a f ő t i t k á r m e g e m l é k e z é s e 176, 301 Herczeg Ferenc ig. és t. t.: R é s z l e t e k az „ A r a n y s z á r n y a k " c. színműből . 2 1 Herzog Ferenc r. 1. üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n 2S7 Hoor-Tempis Móric r. t. g y á s z b e s z e d e Z i p e r n o w s k y K á r o l y 1. t. ravatalánál 311 Horthy Miklós-jutalomról (Bpesti K e r . és I p a r k a m a r a ) j e l e n t é s 66 — odaítélése K á d a s K á l m á n n a k 6 Huszti József r. t. g y á s z b e s z é d e G y o m l a y Gyula t. t. r a v a t a l á n á l 308 Ihrig Karoly n y e r i cl a S e r b á n - j u t a l m a t . . 6 Issekutz Béla 1. t. e m l é k b e s z é d e G y ő r y T i b o r r ó l 294 Jakó Zsigmond n y e r i el a K ő r ö s s y - j u t a l m a t о József kir. herceg elnök beszéde a tanítói j u t a l m a k á t a d á s a k o r 151 — lelköszöntése a nagygyülési díszebéden 152 — : Körösi Csorna S á n d o r 12 — üdvözlése s z ü l e t é s e n a p j á n 187 Jutalmak odaítélése 6 Jutaimi bizottságok jelentései 22, 2 4 j Jutalomkönyvek Jutalomtét elek 1942-ben 103 Kazinczy Gábor-jutalomról jelentés 32 — odaítélése Angyal Dávidnak . . . 6
VII Kádas
Kálmán n y e r i el a Bpesti Ker. és I p a r k a m a r a H o r t h y jutalmát Kéky Lajos r. t. ü d v ö z l é s e s z é k f o g l a l ó j á n Kiadványaink 179, Kolosváry Bálint r. t. felsőházi p ó t t a g g á v á l a s z t á s a Konkoly-Thege Miklós emléktáblájának leleplezésekor Fekete J e n ő 1. t. b e s z é d e Kornfeld Zsigmond-jutalomról jelentés — odaítélése Dercsényi Dezsőnek Komis Gyula ig. és t. t. beszéde a nagygyülési d í s z e b é d e n — felsőházi t a g g á választása — : S z á z a d u n k t u d o m á n y á n a k szelleme — üdvözlő b e s z é d e i s z é k f o g l a l ó k o n 163, Költségvetések 119, Könyvjutalmak Könyvtár jelentése Körösi Csorna Sándor; József kir. h e r c e g elnök e l ő a d á s a . . . Körössy Flóra-jutalomró\ jelentés — odaítélése J a k ó Zsigmondnak Magyar Általános Köszénbánya Rt. Berzeviezy-jutalmáról jelentés — odaítélése P o g á n y Bélának Marczibányi-jútalomról jelentés — odaítélése Sik S á n d o r n a k .Marek József o s z t á l y e l n ö k üdvözlő beszedei s z é k f o g l a l ó k o n 170, Marton Géza 1. t. ü d v ö z l é s e s z é k f o g l a l ó j á n Mauritz Béla ig és t. t. felsőházi p ó t t a g g á v á l a s z t á s a . . . . . Mályusz Elemér r. t. üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n Melich János o s z l á l y c l n ö k üdvözlő beszédei s z é k f o g l a l ó k o n 153. i í ó c s y János 1. t. ü d v ö z l é s e s z é k f o g l a l ó j á n Nagygyűlés N agy jutalomról jelentés — odaítélése néhai Reményik Sándornak Navratil Ákos n y e r i el a W e i s s - j u t a l m a t . . Oláh László n y e r i el az e g y ü t t e s e n kezelt h a g y o m á n y o k b ó l és a d o m á n y o k b ó l létesített j u t a l m a t Pais Dezső r. t. ü d v ö z l é s e s z é k f o g l a l ó j á n Pogány Béla r. t. g y á s z b e s z é d e R a d o s G u s z t á v t. t. r a v a t a l á n á l — nyeri el a M. Á. K. B e r z e v i e z y - j u t a l m á t Polner Ödön r. t. f e l s ő h á z i p ó t t a g g á v á l a s z t á s a Rados Gusztáv t. t. r a v a t a l á n á l P o g á n y B é l a r. t. g y á s z b e s z é d e néhai Reményik Sándor k ö l t e m é n y e i nyerik el a N a g y j u t a l m a t . Rédey Tivadar 1. t. jelentése a V o j n i t s - j u t a l o m r ó l Rohringer Sándor r. t . üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n
f) 153 312 25S 177 34 6 152 258 21 279 25« 7 13â 12 3b 6 95 6 22 6 285 167 258 279 271 289 5 22 6 6 6 160 309 ó 25-3 309 6 243 172
VIII komwalter Alfréd 1. t. üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n 174 Sági István 1. t. j e l e n t é s e a Szótári Bizottságról . . . 148, 253 — üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n 271 Sámuel-Kölber-jutalomról jelentés 32 — odaítélése G y ö r k é J ó z s e f n e k h Schulek Elemér 1. t. üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n 170 Serbán János-julalomrö\ jelentés 79 •— odaítélése Ihrig Károlynak b Sik Sándor nyeri el a M a r c z i b á n y i - j u t a l m a t 6 Széchenyi István gróf adadémiaí beszédei 188 — -jutalomról (Bpesl székesfőváros) jelentés 36 — k a t o n á s k o d á s á r a vonatkozó iratok 189 Szótári Bizottság munkássága 148, 253 Tagok jegyzéke 1 Tagválcsz'ások 8, 10 Tamás Lajos 1. t. üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n 156 Tanítói jutalmak k i o s z t á s a k o r József kir. herceg elnök beszéde 151 — odaítélése 7 • Tartalommutató német, francia és angol nyelven 181, 314 Tokody László 1. t. üdvözlése s z é k f o g l a l ó j á n 285 Üdvözlő beszédek 151, 271 Ülések 1942-ben 267 Üléssor 1943-ra (A 475. füzet b o r í t é k l a p j á n ) Ünnepélyes közülés 12 Verdi Aladár r. t. ftft^öbázi taggá választása 258 Vigyázó-vagyonok kimutUjlpa 127 Viszota Gyula r. t.: gróf Széchenyi I. k a t o n á s k o d á s á r a vonatkozó iratok 18? Voinovich Géza ig. és t. t. f ő t i t k á r i jelentése 17 — megemlékezése az elhúnyt tagokról 176, 301 Vо jnits-jutalomról jelentés . . . 243 Weiss Fülöp-jutalomról jelentés 52 — odaítélése N a v r a t i l Á k o s n a k 6 Wlassics-Berzeviczy-jutalmak k i o s z t á s a k o r József kir. herceg elnök beszéde 151 — odaítélése 7 Wodianer-jutalom k i o s z t á s a k o r József kir. herceg elnök beszéde 151 — odaítélése ' Zárszámadás 1941-ről 111 Ziperrowsky Károly 1. t. r a v a t a l á n á l Hoor-Tempis Móric r. t. gyászbeszéde 311
AKADÉMIAI
ÉRTESÍTŐ
Szerkeszti: VOINOVICH GÉZA
LII. K Ö T E T
1942
JANUÁR-MÁJUS
I.
Az Akadémia belső tagjai. (Az 1942. évi n a g y g y ű l é s
után.)
Elnökség. József kir. h e r c e g , ig. és tt., e l n ö k Balogh J e n ő , ig. és tt,, m á s o d e l n ö k Voinovich G é z a , tt., f ő t i t k á r .
Igazgató-Tanács. Az
Igazgató-Tanács választottjai: József kir. herceg, tt., e l n ö k Gr. K á r o l y i G y u l a Szmrecsányi Lajos Gr. Zichy J á n o s S e r é d i J u s z t i n i á n , tt. Gr. Zichy G y u l a Gr. S z é c h e n y i B e r t a l a n Balogh J e n ő , tt., m á s o d e l n ö k Baranyai Lipót Fabinyi Tihamér Hg. E s t e r h á z y P á l 12. R a v a s z L á s z l ó tt. 12.
Tiszteleti
Az Akadémia választottjai: Herczeg F e r e n c , tt. Szinnyei J ó z s e f , rt. Melich J á n o s , rt. D o m a n o v s z k y S á n d o r , tt. H ó m a n B á l i n t , rt. K o r n i s G y u l a , tt. H e g e d ű s L ó r á n t , tt. L u k i n i c h Imre, rt. M a u r i t z Béla, tt. Br, K o r á n y i S á n d o r , tt. M a r e k J ó z s e f , tt. N é m e t h G y u l a , rt.
tagok,
I. osztály. H e r c z e g F e r e n c , ig. t. R a v a s z László, ig. t. Csengery János Ferenc Petz Gedeon
Voinovich Géza, f ő t i t k á r Gyomlay Gyula Szász K á r o l y Petrovics Elek.
II. osztály. Gr. B e t h l e n István F ö l d e s Béla S e r é d i J u s z t i n i á n , ig. t. H e g e d ű s L ó r á n t , ig. t. A n g y a l Dávid Akadémiai Értesítő.
Balogh J e n ő , ig. t., m á s o d e l n ö k Finkey Ferenc D o m a n o v s z k y S á n d o r , ig. t. 9. K o r n i s G y u l a , ig. t., o s z t á l y elnök.
Az
2
Akadémia
belső
tagjai
III. osztály. Lenard Fülöp József kir. herceg, ig. t., elnök F e r d i n á n d cár Br. K o r á n y i S á n d o r , ig. t. 9. Mágócsy-Dietz Sándor
Rados Gusztáv Z i m m e r m a n n Ágoston M a u r í t z Béla, ig. t. M a r e k J ó z s e f , ig. t.
Rendes és levelező tagok. Alosztályok
szerint
csoportosítva.
I. Nyelv- és széptudományi osztály. A) Nyelvtudományi alosztály. Rendes tagok: Szinnyei J ó z s e f , ig. t. Melich J á n o s , ig. t., o s z t á l y elnök Zolnai G y u l a Németh G y u l a , ig. t., o s z t á l y titkár Láng N á n d o r Förster Aurél Huszti József 8. Pais Dezső. Levelező Kúnos I g n á c Vikár B é l a Horger A n t a l
tagok:
Mészöly G e d e o n Schmidt Henrik Gr. Zichy István Klemm A n t a l Zsirai M i k l ó s Moravcsik G y u l a Szidarovszky János Laziczius G y u l a Nagy József Béla Ligeti L a j o s Sági I s t v á n Bárczi G é z a Kniezsa István Tamás Lajos Ivánka E n d r e 19. G á l d i László.
B ) Széptudományi alosztály. Rendes tagok: Szinnyei F e r e n c Horváth J á n o s Viszota G y u l a Solymossy S á n d o r Papp Ferenc Kéky L a j o s Zsigmond F e r e n c 8. György L a j o s Levelező tagok: Vargha D á m j á n Thíenemann Tivadar P u k á n s z k y Béla
Gulyás Pál Csathó K á l m á n Alszeghy Zsolt Brisits F r i g y e s Áprily L a j o s Bartók Béla Mitrovics G y u l a Fest S á n d o r Keményfy János Rédey T i v a d a r Zolnai B é l a Eckhardt Sándor Márai S á n d o r 17. Kerecsényi Dezső.
Az
Akadémia
belső
tagjai
3
II. Bölcseleti, társadalmi és történeti tudományok osztálya. A) Bölcseleti és társadalmi alosztály. Rendes tagok: Angyal Pál P o l n e r Ödön E r e k y István Kolosváry Bálint Heller F a r k a s F e l l n e r Frigyes Illés József Schütz A n t a l N a v r a t i l Ákos 10. v. Moór Gyula. Levelező tagok: Balogh A r t ú r Kovács A l a j o s Czettler J e n ő D é k á n y István Holub József Kováts F e r e n c Kenéz Béla L a k y Dezső
B)
B a r t ó k György T o m c s á n y i Móric Vinkler J á n o s B á l á s Károly Kuncz Ödön Szladits Károly v. S u r á n y i - U n g e r T i v a d a r Illyefalvi L a j o s Irk Albert Vladár Gábor Buza László Konkoly-Thege Gyula M a r t o n Géza Nízsalovszky E n d r e Prohászka Lajos T ú r y Sándor K o r n é l Neubauer G y u l a Gratz Gusztáv Boér Elek G a j z á g ó László 29. Molnár K á l m á n .
Történettudc mányi
Rendes tagok: H ó m a n Bálint, ig. t. Szentpétery Imre Lukinich Imre, ig. t., osztály titkár Hodinka Antal Gerevich T i b o r Eckhart Ferenc Gyalókay Jenő Madzsar Imre H a j n a l István T ó t h Zoltán Szekfü Gyula 12. Mályusz E l e m é r . Levelező tagok: Erdélyi László Sebestyén G y u l a Mahler Ede Varjú Elemér Bruckner Győző
alosztály.
Heinlein I s t v á n Nagy Miklós Divéky A d o r j á n Szabó Dezső Miskolczy G y u l a Alföldi A n d r á s Nagy L a j o s Markó Árpád Révész I m r e Tompa F e r e n c Lepold A n t a l Fekete Lajos Fettich N á n d o r v. Házi J e n ő Balanyi G y ö r g y Váczy P é t e r Jánossy Dénes Biró Vencel Szabó I s t v á n 25. Szilágyi L o r á n d . 1*
Az
Akadémia
III. A m a t e m a t i k a i AJ
belső
tagjai
és természettudományok
osztálya.
M a t e m a t i k a i és fizikai alosztály.
Rendes tagok: Z e m p l é n Géza F e j é r Lipót P o g á n y Béla R y b á r István R i e s z Frigyes G r ó h Gyula Hoor-Tempis György Szent-Györgyi Albert Zechmeister László Rohringer Sándor Mikola Sándor Levelező tagok: Zipernowsky Károly Steiner Lajos Oltay Károly K ő n e k Frigyes Szily Kálmán P é k á r Dezső O r t v a y Rudolf
Fröhlich Pál Császár Elemér H ü l t l Dezső V a r g a József Gyulai Zoltán M i h a i l i c h Győző K e r é k j á r t ó Béla D o b y Géza S z ő k e f a l v i Nagy G y u l a S z é k i Tibor Mauthner Nándor W ä l d e r Gyula v. V e r e b é l y László Bodnár János Bay Zoltán Buzágh Aladár Békésy György Schulek Elemér Fekete Jenő Romwalter Alfréd 28. J á k y J ó z s e f .
B ) Természetrajzi Rendes tagok: Vendl Aladár Entz Géza G e l e i József M a n n i n g e r Rezső Orsós Ferenc Herzog Ferenc W e l l m a n n Oszkár Szabó Zoltán 9. D u d i c h E n d r e . Levelező tagok: Tuzson János Magyary-Kossa Gyula V i t á l i s István Cholnoky Jenő P a p p Károly V á m o s s y Zoltán J a k a b h á z y Zsigmond Csiki E r n ő
alosztály.
S z e n t p é t e r y Zsigmond Telegdi Roth Károly Vendl Miklós Prinz Gyula Jávorka Sándor Illyés Géza Neuber Ede Schrétcr Zoltán I s s e k u t z Béla M i s k o l c z y Dezső Gornbocz E n d r e B a l ó József G y ö r f f y István Varga Lajos Fekete Zoltán Tokody László Mócsy J á n o s J o h a n Béla Balogh Ernő 28. Soós L a j o s .
13 A M.
Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
II.
CII. nagygyűlés. 1942. m á j u s 12—17.
I. nap. Május 12-én, k e d d e n d. u. 5 ó r a k o r az osztályok ülése. Tárgyai: a) A p á l y a m u n k á k b í r á l a t a i n a k b e m u t a t á s a . (Az egyet e m i hallgatók k ö n y v j u t a l m a . ) b) Új p á l y á z a t o k kitűzése. c) S z a v a z á s az o s z t á l y o k b a a j á n l o t t tiszteleti, rendes, és levelező t a g o k r a . d) A z I. osztály j a v a s l a t o t tesz a N a g y jutalom és a M a r c z i b á n y i - m e l l é k j u t a l o m odaítélése t á r g y á b a n .
II. nap. M á j u s 13. Összes ülés.
Jegyzőkönyv a M. Tud. A k a d é m i a 1942. évi CII. nagygyűlésének m á j u s 13-án délután t a r t o t t összes üléséről.
E l n ö k : J ó z s e f kir. h e r c e g ig. és t. tag, t á b o r n a g y ú r Ö F e n s é g e ; j e l e n v a n n a k : B a l o g h J e n ő ig. és t. tag, m á s o d elnök, Csengery János Ferenc, Finkey Ferenc, Gyomlay G y u l a és R a v a s z László t i s z t e l e t i tagok, E r e k y István, G e r e v i c h T i b o r , H o o r - T e m p i s Mór, K é k y L a j o s , K o l o s v á r y B á l i n t , K o r n i s G y u l a , L á n g N á n d o r , L u k i n i c h Imre, M a r e k J ó z s e f , M a u r i t z Béla, M e l i c h J á n o s , N é m e t h G y u l a , P o g á n y Béla, S z a b ó Zoltán, S z i n n y e i F e r e n c , Z i m m e r m a n n Á g o s t o n r e n d e s tagok, G r a t z G u s z t á v , vitéz H á z i J e n ő , J á v o r k a S á n d o r , Mitrovics G y u l a , V á c z y P é t e r , vitéz Ver e b é l y L á s z l ó levelező t a g o k . A j e g y z ő k ö n y v e t a f ő t i t k á r vezeti. I. A z e l n ö k a z ülést m e g n y i t j a és f e l s z ó l í t j a a f ő t i t k á r t jelentéseinek megtételére. II. A f ő t i t k á r e l ő t e r j e s z t i a z e l ő z ő n a p d é l u t á n j á n tartott osztályüléseknek a jutalmakról hozott határozatait. E szerint
6
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
az I. osztály a Nagyjutalmat, mely szépirodalmi munkának vagy munk á s s á g n a k volt k i a d a n d ó , a z e l h ú n y t Reményik Sándor költeményeinek kívánja nyújtani; a Marczibányi-mellékjutalmat p e d i g Sik Sándor jeles k ö l t ő n e k és i r o d a l o m t ö r t é n e t í r ó n a k . A Kazinczy Gábor-jutalmat e g y h a n g ú l a g Angyal Dávid t. t a g n a k j a v a s o l j a kiadni a bizottság. A Sámuel-Kölber-jutalmat Györké Józsefnek ,,Volt-e a m a g y a r b a n u — ü p r a e t e r i t u m k é p z ő " c. t a n u l m á n y á n a k j a v a s o l j a az o s z t á l y . A báró Kornfeld-jutalom irodalom-, vagy művészett ö r t é n e t i mű j u t a l m a z á s á r a s z o l g á l . A bizottság e r r e Deresényi Dezső „ N a g y L a j o s k o r a " c. m ű v é t t a l á l t a é r d e mesnek.
A II. osztály a k ö z g a z d a s á g i és á l l a m t u d o m á n y i m u n k á t illető Chorinjutalmat Eckhart Ferenc „A m a g y a r közgazdaság száz é v e " c. m ű v é n e k k í v á n j a k i a d a t n i ; a k ö z g a z d a s á g t u d o m á n y k ö r é b ő l k i t ű z ö t t Weiss Fülöpjutalmat Navratil Ákos , , K ö z g a z d a s á g t a n b a II. k ö t e t é n e k ; a Serbán-jutalom elsősorban mezőgazdasági tudomá„Agrárgazdan y o s m ű r e volt k i t ű z v e , e r r e Ihrig Károly ságtan"-a találtatott érdemesnek. A Kereskedelmi és Iparkamara által a Kormányzó úr Ö F ő m é l t ó s á g á n a k a csepeli k i k ö t ő f e l a v a t á s á n t a r t o t t bes z é d e e m l é k é r e a l a p í t o t t j u t a l o m m a l Kádas Kálmán „Az á r a l a k u l á s i r á n y í t á s a és a piaci e g y e n s ú l y " c. m ű v é t kívánnák kitüntetni; a Körössy Flóra-jutalommal p e d i g , m e l y a legutóbbi k é t é v b e n m e g j e l e n t l e g j o b b n e m z e t i t ö r t é n e l m i m ű r e szól, Jakó Zsigmondnak „Bihar megye a török pusztulás előtt" c. m ű v é t .
A III. osztály a M a g y a r Á l t a l á n o s K ő s z é n b á n y a R. T. Berzeviczy Albert-jutalmát a műszaki tudományok körében Pogány Béla r. t a g h a n g m é r ő k é s z ü l é k é n e k k í v á n j a k i a d n i ; a z együttesen kezelt adományok és hagyományok kamataiból létesített jutalmat p e d i g Oláh László művének: „ A D a t u r a s t r a m o n i u m g e n o m u t a t i ó i colchicin h a t á s á r a " . III. A magyar tanítók jutalmát — egyenként 500—500
7 A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
p e n g ő t — az i d é n is hat t a n í t ó n y e r t e , a k i k az o k t a t á s b a n e l é r t e r e d m é n y e n kívül n e m z e t i s z e m p o n t b ó l is kiváló m u n k á t végeztek. K e t t e n a z A k a d é m i a j u t a l m á b a n r é s z e s ü l t e k , k e t t e n - k e t t e n pedig a v a l l á s - és k ö z o k t a t á s ü g y i m i n i s z t e r által b á r ó W l a s s i c s G y u l a és B e r z e v i c z y A l b e r t volt m i n i s z t e r e k e m l é k é r e a l a p í t o t t j u t a l o m b a n . IV. A s z o k á s o s k ö n y v j u t a l o m b a n , t o v á b b á n é h a i K a á n K á r o l y jóvoltából a t e r m é s z e t t u d o m á n y i k ö n y v j u t a l o m b a n és V i k á r Béla K a l e v a l a f o r d í t á s á n a k e g y - e g y p é l d á n y á b a n a b u d a p e s t i , k o l o z s v á r i , szegedi, d e b r e c e n i és pécsi e g y e t e m p o l g á r a i r é s z e s ü l n e k , ö s s z e s e n kilencen, és p e d i g : Budapesti Egyetem, bölcsészeti kar: nyelv, irodalom: N e m e s k é r i Kiss I s t v á n , t ö r t é n e l e m : Kiszely A d é l A s z t r i d a ; Debreceni Egyetem, bölcsészeti k a r : nyelv, i r o d a l o m : 1. V a r g a L a j o s I I I . éves, 2. B a l o g h László IV. éves, t ö r t é n e l e m : Csokay I m r e IV. éves; Szegedi Egyetem, bölcsészeti k a r : nyelv, i r o d a l o m : F o d o r József I. éves, t ö r t é n e l e m : J a k a b István II. éves; Kolozsvári Egyetem, bölcsészeti k a r : nyelv, i r o d a l o m : M o l n á r P i r o s k a IV. éves, t ö r t é n e l e m : É l e s Róza IV. éves. Természettud.
könyvjutalomban
részesültek
:
a József Nádor Műegyetemen: Kaán Károly: Termés z e t v é d e l e m és t e r m é s z e t i e m l é k e k c. m ü v é t : 1. b á n y a - , k o h ó - és e r d ő m é r n ö k i k a r : H a l á s z A l a d á r I I I . éves, 2. m e z ő g a z d . és á l l a t o r v o s i k a r : G r ó f Béla I I I . éves; Gazdasági Akadémia Keszthely: M a r o s s z é k i József I. éves; Gazdasági Akadémia Debrecen: M e s t e r F e r e n c II. éves; Gazdasági Akadémia Mosonmagyaróvár : W e i n K á r o l y I I I . éves; mat. és természettud. kar: S z ű c s L a Kolozsvári Egyetem j o s IV. éves. Vikár
Béla
Kalevala
fordítását
nyerték:
a Budapesti Egyetem bölcsészeti k a r á n : H a j d ú P é t e r 1. éves; a Debreceni Egyetem bölcsészeti k a r á n : K e r e s z t e s K á l m á n II. é v e s ; a Kolozsvári Egyetem bölcsészeti k a r á n : D é n e s M á r t a IV. éves; a Szegedi Egyetem bölcsészeti k a r á n : vitéz L ő r i n c z József I V . éves. V. A z ú j p á l y a t é t e l e k j e g y z é k e m i n d s z é t k ü l d e t e t t és a z É r t e s í t ő b e n is meg fog jelenni. A folyó é v b e n az ú j r a h i r d e t e t t p á l y á z a t o k k a l e g y ü t t 25 pályatételt hirdet az Akadémia. VI. A f ő t i t k á r b e m u t a t j a az o s z t á l y o k t a g a j á n l á s a i t :
8
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
A z I. osztály részéről a B ) alosztályba rendes
tagnak
G y ö r g y L a j o s 1. t Z s i g m o n d F e r e n c 1. t
.
az A)
32 szóval 35 „
5 ellen, 3 „
alosztályba
levelező
tagnak
Gáldi László Schwartz Elemér
32 szóval 6 ellen, 27 ,, 12 ,, a B) alosztályba levelező
tagnak
Eckhardt Sándor Kerecsényi Dezső • Márai Sándor
33 szóval 6 ellen, 28 ,, 11 ,, 30 ,, 9 ,, A II. osztály r é s z é r ő l az A)
alosztályba
rendes
tagnak
vitéz M o ó r G y u l a
43 szóval levelező
8 ellen,
tagnak
G a j z á g ó László Molnár Kálmán
41 szóval 10 ellen, 40 „ 9 „ a B) alosztályba levelező
tagnak
Kumorovitz Lajos Ybl E r v i n
36 szóval 13 e l l e n , 32 „ 16 „ A III, osztály r é s z é r ő l tiszteleti
tagnak
Marek József Mauritz Béla Zimmermann Ágoston
40 szóval — e l l e n , 42 „ — „ 39 ,, 1 ,,
az A)
alosztályba
rendes
Mikola S á n d o r
tagnak
36 szóval
5 ellen,
9
A
M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
a B) alosztályba rendes
Dudich
tagnak
Endre
3 8 szóval
2 ellen,
3 4 szóval
7 ellen,
az A) alosztályba levelező
J á k y József
tagnak
. . . "
a B) alosztályba levelező
tagnak
Johan Béla Balogh E r n ő Soós L a j o s B e r e i Soó R e z s ő
35 szóval 6 e l l e n , 34 „ 7 „ 29 „ 8 ,, 29 ,, 13 ,,
V I I . A főtitkár b e m u t a t j a — e l ő í r á s szerint — a z ü n n e p é l y e s közülés t á r g y s o r á t . — T u d o m á s u l vétetik. V I I I . A z elnök a j e g y z ő k ö n y v h i t e l e s í t é s é r e f e l k é r i Lukinich I m r e és E r e k y István r. t a g o k a t s az ü l é s t berekeszti. Jegyezte: Voinouich Géza
József
kir. herceg elnök.
főtitkár.
Hitelesítők: Lukinich Imre s. k. Ereky István s. k.
III. nap. M á j u s 15. Tagválasztó
pagygyülés.
Jegyzőkönyv a M. T u d . Akadémia 1942. évi CII. nagygyűlésének 1942. m á j u s 15-én t a r t o t t összes ü l é s é r ő l .
E l n ö k : József k i r . h e r c e g ig. é s t. t. elnök ú r Ő F e n sége, j e l e n v a n n a k : B a l o g h J e n ő ig. és t. t. m á s o d e l n ö k , H e r c z e g F e r e n c , R a v a s z László, C s e n g e r y J á n o s , G y o m l a y Gyula, Szász Károly, Petrovics Elek, Angyal Dávid, Finkey Ferenc, Domanovszky S á n d o r , Kornis Gyula, t. tagok, Melich J á n o s , Szinnyei F e r e n c , H o r v á t h J á n o s ,
10
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
Solymossy S á n d o r , N é m e t h Gyula, L á n g N á n d o r , F ö r s t e r A u r é l , H u s z t i J ó z s e f , P a i s Dezső, Kéky L a j o s , S z e n t p é t e r y Imre, A n g y a l P á l , P o l n e r Ödön, Lukinich Imre, E r e k y István, K o l o s v á r y Bálint, G e r e v i c h Tibor, E c k h a r t F e r e n c , F e l l n e r F r i g y e s , Illés J ó z s e f , Schütz A n t a l , M a d z s a r I m r e , H a j n a l István, Navratil Á k o s , Tóth Z o l t á n , Mauritz B é l a , F e j é r Lipót, P o g á n y Béla, V e n d l A l a d á r , Z i m m e r m a n n Ágoston, R i e s z Frigyes, H o o r - T e m p i s M ó r , Marek J ó z s e f , M a n n i n g e r Rezső, R o h r i n g e r S á n d o r r. t a g o k . A jegyzőkönyvet a f ő t i t k á r vezeti. I. A z e l n ö k úr Ö F e n s é g e az ülést m e g n y i t j a . S o r s h ú z á s szerint a szavazás a III. o s z t á l y a j á n l o t t j a i v a l k e z d ő d i k . A s z a v a z á s golyóval történik. II. A s z a v a z á s b e f e j e z t é v e l a f ő t i t k á r bejelenti a z e r e d m é n y t , e szerint m e g v á l a s z t a t t a k :
az I. osztályba a B) alosztályba rendes
tagnak
Zsigmond F e r e n c 1. t G y ö r g y L a j o s 1. t.
az A)
40 szóval 36 „
4 ellen, 6 "
37 szóval
7 ellen,
alosztályba
levelező
tagnak
G á l d i László
a B) alosztályba 36 szóval 9 ellen, 36 „ 9 „ 34 '„ 11 „
Eckhardt Sándor Márai Sándor Kerecsényi Dezső
a II. osztályba az A) alosztályba rendes
vitéz Moór
Gyula
tagnak
37 szóval
t levelező
5 ellen
tagnak
Gajzágó László Molnár Kálmán
36 szóval 9 ellen, 32 „ 10 „
a III. osztályba tiszteleti
Zimmermann
Ágoston
tagnak
41 szóval
4 ellen,
11
A M. Tud.
Akadémia
102.
M a u r i t z Béla M a r e k József
nagygyűlése
40 s z ó v a l . 3 8 ,,
5 ellen, 5 „
az A) alosztályba rendes
tagnak
M i k o l a S á n d o r 1. t
40 s z ó v a l
6 ellen,
41 s z ó v a l
4 ellen,
40 s z ó v a l
4 ellen,
a B) alosztályba rendes
tagnak
D u d i c h E n d r e 1. t
az A) alosztályba levelező
Jáky
tagnak
József
a B) alosztályba levelező
tagnak
J o h a n Béla Balogh Ernő Soós L a j o s
39 s z ó v a l 5 ellen, 36 ,, 10 „ 32 ,, 12 ,,
I I I . T ö b b t á r g y nem l é v é n a z elnök ú r Ő F e n s é g e a j e g y z ő k ö n y v h i t e l e s í t é s é r e A n g y a l P á l r. é s S c h ü t z A n t a l r. t a g o k a t k é r i fel és az ü l é s t berekeszti. Jegyezte: Voinovich Géza •
Hitelesítésül: József fhg.
főtitkár.
elnök.
Hitelesítők: Angyal Pál s. k. Schütz Antal s. k.
12
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
Ünnepélyes közülés. 1942. m á j u s 17.
a) Elnöki megnyitó beszéd. — Körösi Tartotta
Csorna Sándor.
JÓZSEF
KIR. H E R C E G ,
— elnök.
S z á z e s z t e n d e j e , hogy a t á v o l i H i m a l á j a e g e t v e r ő h e g y ó r i á s a i n a k j é g f ö d t e , f e n y v e s ö v e z t e , p á l m a e r d ő körn y e z t e , n a g y s z e r ű v i d é k é n egy b á m u l a t r a m é l t ó v i l á g v á n d o r b e f e j e z t e h á n y a t o t t , s z á m t a l a n viszontagság, v e s z é l y k ö z e p e t t e , egy e g é s z v i l á g r é s z e n á t v e z e t ő , t ö b b n y i r e egyedül m e g t e t t z a r á n d o k l a t á t és k i a d t a áldozatos, n e m e s lelkét. S z e g é n y székely f a l u c s k á n a k s z e g é n y fia, e l v é g z e t t e l e m i i s k o l a i t a n u l m á n y a i után n a g y tanulási vággyal h a g y t a e l a szülői h á z a t s a z o n n a l a c s a l ó d á s o k h o s s z ú s o r o z a t a k e z d ő d ö t t . A h e l y e t t , hogy ú j t a n u l m á n y h o z fogh a t o t t v o l n a , a s z e g é n y f i ú t csak s z o l g a d i á k n a k f o g a d t á k be a K o l l é g i u m b a , a z t is csak i r g a l m a s s á g b ó l , hogy v a l a m i k é p é l e t é t t e n g e t h e s s e , ő azonban n e m e z é r t s z o l g á l t , han e m h o g y ott lehessen, a h o l m e g v o l t a lehetősége a n n a k , hogy e m b e r f ö l ö t t i s z o r g a l o m m a l t a n u l h a s o n és e l ő k é s z ü l hessen e g y m a j d n e m kivihetetlen, h a z a f i a s v á l l a l k o z á s r a , m e l y e t é l e t e c é l j á u l t ű z ö t t ki és h i h e t e t l e n e r é l l y e l m i n d balálig h í v e n szolgált, l é l e k ö l ő n a g y v á n d o r ú t j á n a k m i n d e n i d e g b é n í t ó v i s z o n t a g s á g a között. V a l ó b a n , utolsó ó r á j á i g a szívós testi-lelki és szellemi k ü z d e l m e k n e k p á r a t l a n , c s o d á l a t o s h a r c o s a volt. K o l l é g i u m i t a n u l m á n y a i n a k b e f e j e z é s e után k ü l f ö l d ö n még k i e g é s z í t e t t e t u d á s á t , és midőn t ö b b nyelvet, k ö z t ü k a z a n g o l t é s t ö r ö k ö t b e s z é l t e , a k e l e t i s z o k á s o k a t is k i s s é e l s a j á t í t o t t a , egy s o m f a p á l c á v a l k e z é b e n , r u h á j á b a v a r r o t t kis p é n z é v e l , m e l y e t n é l k ü l ö z é s e k k ö z ö t t gyűjtött, é s e g y s z e r é n y b a t y u v a l a h á t á n , a k á r c s a k e g y kis k i r á n d u l á s r a , útnak indult. Pedig hűséges barátjai mindent elkövettek volt, h o g y v i s s z a t a r t s á k e veszélyes, s z e r i n t ü k r e m é n y t e l e n v á l l a l k o z á s t ó l . M i n d e n k é r é s hiába volt, őt h i v a t á s s z e r ű , m i n d f o k o z ó d ó v á g y a v e z é r e l t e és a z o t t h o n neki f e l a j á n lott á l l á s t v i s s z a u t a s í t v a , m a g á r a n e m gondolva, a z o n e l h a t á r o z á s s a l k e l t ú t r a , h o g y életét is f ö l á l d o z z a , h a e z n e m z e t é n e k e s e t l e g h a s z n o s lehet.
13 A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
ö r ö k r e e l b ú c s ú z o t t n e m z e t é t ő l és h a z á j á t ó l és elment. H ű d i á k t á r s a i és s z e r e t e t t t a n á r a e g y d a r a b i g e l k í s é r t é k s u t á n a n é z l e k , míg csak el n e m t ű n t szemük e l ő l . Viszontagságos útján, a pestis rémétől megtizedelt v i d é k e k e t k e r ü l v e , a t e n g e r e n is á t j u t o t t . P e r z s i á t gyalog és k a r a v á n o k k a l j á r t a végig. J ó s z í v ű e m b e r e k n é h a segít e t t é k é s s z á l l á s t a d t a k neki, t ö b b helyen h o s s z a b b i d ő r e v e n d é g ü l is l á t t á k ; m i n d e n ü t t c s a k jó b a r á t o k a t h a g y o t t h á t r a . S e g í t e t t é k a n y e l v e k e l s a j á t í t á s á b a n is e z t a veszélyt és a k a d á l y t n e m i s m e r ő f i a t a l e m b e r t . A sivatagon a z o n b a n n e m s o k á r a n y o m a v e s z e t t é s h o s s z ú i d ő r e senki s e m s e j t e t t e , hogy él-e v a g y t a l á n a sivatag h o m o k j a lett örökre szemfedője. Addig ő a sivatagban vándorolt, őserdőkben, halálkörn y e z t e j é g m e z ő k ö n , é l e t v e s z é l y e s s z i k l a v a d o n o k b a n bolyongott a n é l k ü l , h o g y csak v a l a k i s e j t e t t e v o l n a , hol lehet, mi l e t t belőle. O t t h o n a z h i t t é k , hogy ö r ö k r e búcsút v e t t a f ö l d i léttől. M i n d e n t e l k ö v e t t e k , hogy n y o m á r a j ö j j e n e k : ez a z o n b a n évekig n e m sikerült. M e t t e r n i c h h e r c e g is összes d i p lomáciai összeköttetéseit felhasználva kerestette, — mindh i á b a : — K ö r ö s i Csorna S á n d o r e l t ű n t ! V é g r e , évek m u l t á n egy K e n n e d y n e v ű a n g o l s z á z a d o s S a b a t h u b ó l k ü l d ö t t é r t e s í t é s t valami e u r ó p a i A l e x a n d e r Csorna n e v ű v á n d o r j e l e n l é t é r ő l . O t t föl is t a r t ó z t a t t á k őt, d e h o s s z a s v á r a k o z á s u t á n m e g j ö t t a z e n g e d é l y az o t t tartózkodásra. A z o n időben, míg n y o m a v e s z e t t volt, M e s h i d b e , m a j d Bokharába vándorolt, részben karavánokhoz csatlakozva, részben egyedül csatangolva, a legnagyobb nélkülözésekn e k kitéve, m i n d e n v i s z o n t a g s á g g a l f ö l é n y e s e n d a c o l v a , m i n d i g csak k i t ű z ö t t c é l j á t t a r t v a szem e l ő t t hogy m e g t a n u l j a a n é p e k n y e l v é t és v é g c é l j á u l m e g t a l á l j a a m a g y a rok ő s h a z á j á t é s t a l á n élő t e s t v é r e i t . M i n t h o g y h a m i n d e n e l l e n e f o r d u l t v o l n a , itt is, o t t is a l e g n a g y o b b a k a d á l y o k b a , v e s z é l y e k b e ütközve k é n y t e l e n volt v i s s z a f o r d u l n i , h o g y m á s ú t o n k ö z e l e d h e s s e n k e r e s e t t c é l j a felé, m e l y e t k í n a i T u r k e s z t á n b a n vélt m e g találni. K a s m í r b a n , a H i m a l á j a l e g v a d a b b s z i k l a - és e r d ő r e n g e t e g é b e n , l e l k e t d e r m e s z t ő , r e t t e n e t e s jégmezőin m i n d e n t , m é g oly i s z o n y a t o s n e h é z s é g e k e t is leküzdve, c s o d á l a t o s lelki és testi erővel m e n t tovább, igaz székely h i t t ő l
14
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
és szívós kitartástól á t h a t v a , m é g h a óriás hegyomlások z u h a n t a k is ú t j á b a e z e r halált o r d í t v a a n y o m o r u l t kis k a r a v á n felé. V é g r e e l é r t e Tibet n y u g a t i h a t á r á t , mely t a l á n — t a l á n — a z í g é r e t f ö l d j e , — vagy ú j a b b csalódások k e s e r v e s d é l i b á b j a l e e n d ? ? ? E d d i g nem l á t o t t r e t t e n e t e s h ó v i h a r o k süvöltve gyalulják a v a d s z i k l a f a l a k a t , a sok e z e r m é t e r m a g a s s á g ú hegyóriások halálthozó j é g p o k l á t . . . V é g r e betér a lámák zanglai kolostorába, h o l 30 fok hidegben, a f ű t e t l e n odúnak nevezhető, n y o m o r u l t szobácskából egész t é l e n nem m o z d u l h a t ki és t a n u l , tanul, m í g végre e l s a j á t í t j a egy t u d ó s l á m a segítségével a tibeti nyelvet t e l j e s e n és t ö k é l e t e s e n . Hozzáfog n y e l v t a n á n a k é s s z ó t á r á n a k megírásához, m e l y c s o d á l a t b a e j t i m a j d a világot, n e m c s a k mint n a g y s z e r ű t u d o m á n y o s m ű , hanem a z é r t is, m e r t a z o n leí r h a t a t l a n u l kegyetlen é s s a n y a r ú viszonyok között, mikor csakis z s í r o s teából élve éhezett, f á z o t t a szörnyű hidegben, mégis m e g v o l t az a k a r a t e r e j e , hogy e z t létrehozza. M i n d ú j a b b c s a l ó d á s o k érik. L e h b e visszatérve megt u d j a , h o g y lehetetlen n a g y v á l l a l k o z á s á n a k végcélja, Kína felé n e m m e h e t ; k é n y t e l e n újból a r e t t e n e t e s l á m a k o l o s torba, viszontagságos ú t u t á n , visszatérni, hol t a n u l m á n y a i t f o l y t a t j a , tudva, hogy m á s t most n e m tehet. Itt is c s a l ó d á s vár reá, m e r t a láma, a k i v e l dolgozott, egy szép n a p o n megszökött, faképnél h a g y v a őt. C s o m a mégis e l k é s z ü l t tibeti n y e l v t a n á v a l és s z ó t á r á v a l . V é g r e eltökélte m a g á t , hogy m i n d e n a k a d á l y e l l e n é r e most m á r föltétlenül f e l k u t a t j a a m a g y a r o k ős h a z á j á t . A n y a g i helyzete is valamivel j o b b r a fordul, m i n t h o g y eddig úgyszólván semmiből födözte költségeit, h i s z e n azt a csekélységet, m e l y e t a z angol k o r m á n y neki fizetett, n a g y r é s z t f é l r e t e t t e és, m o n d h a t n á m , n y o m o r u l t f i l l é r e k e t költött c s a k m a g á r a . — N a g y o b b a j á n d é k o k a t vagy segélyeket mindig büszkén visszautasított. M é g a legjobb b a r á t j a által f e l a j á n l o t t , a H i m a l á j a zord é g h a j l a t á b a n n é l k ü l ö z hetetlen t é l i k a b á t o t sem f o g a d t a el. C s a k éppen az angol k o r m á n y t ó l és az Ázsiai T á r s a s á g t ó l f o g a d o t t el annyit, hogy n a g y m ű v é t b e f e j e z h e s s e és az a h h o z szükséges könyveket i g é n y b e vehesse. A n n y i a z o n b a n n e m jutott, hogy k i n y o m a t h a s s a munkáit, a m i 5000 r ú p i á b a került volna. E z t csak ú g y érhette el, h o g y K a l k u t t á b a n az Ázsiai T á r saság s z o l g á l a t á b a állott é s rendezte k ö n y v t á r u k a t . Tíz évi ottléte a l a t t híre e l t e r j e d Indiától a K á r p á t o k i g .
15 A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
Mikor valamicske pénzhez jutott, a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i á n a k 200 a r a n y a t k ü l d ö t t , hogy h a t o l l a l n e m is, mégis p é n z z e l segélyezze a z A k a d é m i á t . E k k o r m á r 17 n y e l v e t beszélt, k ö z t ü k a s z a n s z k r i t é t is. A m a g y a r o r s z á g i g y ű j t é s t e k i n t é l y e s összegét h a z a küldte jótékony célokra. K ö z b e n t ö b b f e l é j á r t és m e g k í s é r e l t T i b e t b e h a t o l ni, d e ez s e h o g y s e m sikerült, m i n d e n ü t t e l u t a s í t o t t á k . C s ü g g e d v e , m e g h a s o n l o t t a n , b ú s k o m o r a n t é r t vissza K a l k u t t á b a , úgy látszik, m i n t h a l a s s a n l e t e t t volna m i n d e n további kísérletről. V o l t e g y b a r á t j a , M a i a n t i t k á r , a k i ezen s e g í t e n d ő , m e g k é r t e , hogy o k t a s s a a tibeti n y e l v b e n . Csorna t e l j e s í t e t t e a k é r é s t , d e n e m f o g a d o t t el s e m m i f é l e f i z e t s é g e t é r t e . M i k o r a z u t á n L h a s s z a felé i n d u l t , összes t i b e t i k ö n y veit n e k i a j á n d é k o z t a , f ő k é p e n a z é r t , m e r t M a i a n ő t egy v i l á g h í r ű kínai n a g y t u d ó s s a l , G l ü t z l a f f K á r o l y l y a l hozta ö s s z e k ö t t e t é s b e , a k i a r r a m u t a t o t t rá, h o g y a d z s u n g á r o k a m a g y a r o k elődei. E z ú j r e m é n y e k e t é b r e s z t e t t C s o r n á b a n , a k i e r r e ú j b ó l L h a s s z a f e l é indult. M e g i n t t e v é k e n y , élénk és b i z a k o d ó lett. V é g r e n d e l e t e h á t r a h a g y á s a u t á n , a k á r i f j ú k o r á b a n , n a g y m e n e t e k b e n u t a z o t t v é g c é l j a f e l é . Megint a H i m a l á j a h e g y ó r i á s a i n a k halálos, d e r m e s z t ő n n a g y s z e r ű v i d é k é r e jutott, é j j e l - n a p p a l e g y e d ü l v á n d o r o l v a , e r d é l y i somfa botjával. T i t a l y a - i g r e t t e n e t e s e n veszélyes, m o c s a r a s ő s e r d ő k b e n k e l l e t t h a l a d n i a , m e l y e k b e n a szúnyogok m i l l i á r d j a i gyászindulójukat zümmögve h o r d j á k a perniciózus malária halálthozó mérgét magukban, a mitsem sejtő vándor v é r é b e o l t v a a z t . A H a l á l k í s é r t e l é p t e n - n y o m o n és nem h a g y t a el többé. A K ö n c s e n D z s ö n g a jeges ó r i á s a á l l o t t e l ő t t e és a s z e b b n é l szebb t á j a k ígéretképei, é l t e t ő l e v e g ő j ü k k e l v á r t á k a h a l á l l a l e l j e g y z e t t , boldog r e m é n y e k k e l t e l l e t t székely világvándort. D a r d z s i l i n g e t e l é r i , ott m e g b e t e g s z i k és n é h á n y n a p a l a t t a h a l á l o s m é r e g győz, m e r t n e m f o g a d j a e l a baráti k e z e k b ő l n y ú j t o t t orvosságot. K ö r ö s i Csorna S á n d o r 58 é v e s k o r á b a n , e g y s z e n t cél f e l é f o l y t a t o t t h u s z o n h á r o m évi v á n d o r l á s u t á n m e g h a l t . M e g h a l t , a l i g h o g y m e g k a p t a a z e n g e d é l y t K í n a határ á n a k á t l é p é s é r e é s e l i n d u l t v o l t utolsó, sok r e m é n n y e l biztató nagy útjára.
16
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
S í r j a e l ő t t áll a H i m a l á j a égig érő b á s t y á j a , m i n t h a c s a k zárt k a p u j a volna a n n a k a z útnak, m e l y mögött K ö r ö s i Csoma S á n d o r minden reménysége örökre rejtve kellett m a r a d j o n . G y é m á n t k é n t r a g y o g ó jég- és h ó m e z ő i d i c s f é n y sugarakat küldnek sírjára, akárcsak fölmagasztalni a k a r n á k a z t a m a g y a r h a z a f i t , a k i m e s s z e h a z á b ó l e l j ö t t oda, h o g y t e s t v é r e k e t t a l á l j o n ott, h o n n é t e z e r év e l ő t t á t k ö l t ö z t e k a K á r p á t o k b é r c e i által k o s z o r ú z t a ú j h a z á b a . Vegyünk p é l d á t m i n d e n s z e n v e d é s t v á l l a l ó , a k a d á l y t n e m ismerő, s z i l á r d a n c é l j a f e l é törekvő l e l k i n a g y s á g á b ó l , m e l y egy h a z a f i a s célért m i n d e n t , még é l e t é t is föl t u d t a á l d o z n i . — L e g y e n Körösi C s o m a S á n d o r s z é p lelke h á l á s t i s z t e l e t ü n k t ő l ö v e z e t t e s z m é n y ü n k és g o n d o l j u n k n e h é z ó r á k b a n a r r a , h o g y mint ő, e r ő s a k a r a t t a l , lángoló h i t t e l é s k i t a r t á s s a l t e h e t ü n k c s a k igazán s z o l g á l a t o t d r á g a hazánknak. Gróf S z é c h e n y i István is e z t í r j a ,róla: „Körösi C s o m a távol a h a z á t ó l lőn b e t a k a r í t v a , d e él m i n d e n jobb m a g y a r n a k lelkében,' — N e m m a g a s h e l y z e t , n e m kincs a n e m z e t e k v é d ő r j e , de a t ö r h e t e t l e n h o n s z e retet, zarándoki abnegatio és vas akarat. Vegyetek példát h a z á n k n a g y j a i é s g a z d a g j a i e g y árva f i ú n é s legyetek h ű m a g y a r o k , t e t t e l és n e m s z á j j a l és o l c s ó d e m o n s t r a tiókkal". A k a d é m i á n k híven és m é l t ó a n őrzi K ö r ö s i C s o m a S á n d o r e m l é k é t . Ü l é s t e r m ü n k b e n ott áll s z o b r a , a k ö n y v t á r b a n rá v o n a t k o z ó k é p e k b ő l é s e m l é k e k b ő l e g y kis g y ű j t e m é n y t őrzünk. Körösi Csoma-Archivumot tartunk fenn, m e l y a keleti n y e l v é s z e t k ö r é b e vonatkozó t a n u l m á n y o k a t közli, a m o s t a n i s z á z éves f o r d u l ó r a e m l é k k ö n y v jelenik meg, melyhez a z Akadémia tetemesen hozzájárul, mint a h o g y h o z z á j á r u l i d ő n k é n t a k e l e t i k u t a t á s o k r a szolgáló K ö r ö s i C s o r n a - ö s z t ö n d í j h o z is. E z e k e n felül m i n d e n h á r o m é v b e n április h a v á b a n f e l ú j í t j a a n a g y t u d ó s e m l é k é t . A z o n b a n — m í g k e g y e l e t t e l őrizzük a m u l t a k e m l é k e i t s n a g y e r e d m é n y e i t , — a j e l e n m u n k á j á t is g o n d o z z u k és t e k i n t ü n k a j ö v ő b e . Ez é v t ő l fogva e r ő s e b b l e n d ü l e t t e l i n d u l meg az A k a d é m i a N a g y S z ó t á r á n a k m u n k á l a t a , e z e n kívül a Nyelvemlékek újabb, a tudomány mai színvonalán á l l ó k i a d á s a v a n t e r v b e véve; a z I. osztály k ö r é b e n megi n d u l egy N e m z e t i K ö n y v t á r , m e l y a m a g y a r i r o d a l o m n a g y m u n k á i t f o g l a l j a össze a l e g r é g i b b e m l é k e k t ő l fogva, e g y e l ő r e kétszáz kötetben, a m e l y t e r j e d e l e m azonban
17 A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
a m o s t a n i t e r v b e v é g e z t é v e l n ö v e k e d n i fog. A II. o s z t á l y Magyarország történelmi f ö l d r a j z á n a k kiadását fogja szorgalmazni, amit nemcsak a tudományos, h a n e m a nemzeti s z e m p o n t is kíván, m e r t e k ö t e t e k f e l m u t a t j á k a m a g y a r ság e l t e r j e d é s é t és b i r t o k l á s á t a m u l t s z á z a d o k s o r á n . A természettudományok osztálya összefoglaló nagy leíró m ű v e k b e n készül i s m e r t e t n i M a g y a r o r s z á g ásvány-, n ö v é n y - és á l l a t v i l á g á t egész t e l j e s s é g ü k b e n , s e m o n u m e n tális m u n k á b ó l e g y e s r é s z e k m á r a f o l y ó é v b e n m e g j e l e n hetnek. E m e l l e t t az e g y e s o s z t á l y o k e d d i g i m u n k á s s á g a is g y a r a p o d n i fog és e l e v e n e b b é válik, A legjobb reményektől áthatva megnyitom Akadém i á n k 102. ü n n e p i k ö z ü l é s é t .
b) Főtitkári jelentés. Előterjesztette VOINOVICH GÉZA
főtitkár.
A r ö v i d r e f o g o t t f ő t i t k á r i j e l e n t é s c s a k olyan k é p e t n y ú j t h a t a z A k a d é m i á n a k e g y évi m u n k á s s á g á r ó l , m i n t egy f o l y v á s t f o r g a t o t t k a l e i d o s z k ó p , m e l y n e k s z i l á n k j a i m i n d i g m á s és m á s á b r á b a r e z z e n n e k . A z o s z t á l y ü l é s e k e n s o k s z o r n a g y j e l e n t ő s é g ű f e l o l v a s á s o k h a n g z o t t a k el. A z e m l é k b e s z é d e k e g y é n i p á l y á k k é p é b e n többször a t u d o m á n y h a l a d á s á n a k e g y - e g y l é p é s é t r a j z o l h a t t á k meg. F ö n n t a r t o t t a a z A k a d é m i a régi f o l y ó i r a t a i t , m á s o k a t s e g é l y e zett; a tudomány minden ágának állandóan helyet a d o t t a megszólalásra. Erős lendületet vett a rég készülő N a g y Szótár rendezési m u n k á j a ; halad az Etymologiai Szótár, folyik a középkori latinság szótárának munkálata. Több évi s z ü n e t u t á n ú j k ö t e t j e l e n t m e g a N y e l v t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k b ő l . A k l a s s z i k u s filológiai bizottság M a r tialis összes e p i g r a m m á i t a d t a ki C s e n g e r y J á n o s g o n d o s fordításában. Művészettörténeti, régészeti kiadványaink Hekler Antal egy kötetével gazdagodtak. A néptudományi b i z o t t s á g n a g y e r ő v e l f o l y t a t j a a n é p z e n e i k i a d v á n y előmunkálatait. A Filozófiai T á r s a s á g az A k a d é m i a támogat á s á v a l P l a t o n összes m u n k á i t a d j a ki m a g y a r u l . A t ö r ténettudomány körében Trencsén vármegye történeti földr a j z a j e l e n t meg, n a g y j e l e n t ő s é g ű n e m z e t v é d e l m i m u n k a . Veress E n d r e hosszú kutatások a l a p j á n összeállította az olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók a n y a k ö n y Akadémíai Értesítő
2
18
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
vét és i r a t a i t az 1221. évtől 1864-ig t e r j e d ő e n . A R ó m a i M a g y a r I n t é z e t F r a k n ó i Vilmosról n e v e z e t t t ö r t é n e t i oszt á l y a H u s z t i Dénesnek a középkori o l a s z - m a g y a r k a p c s o latokról szóló művét a d t a ki. A j o g t u d o m á n y t e r é n a kitűnő tudós, M a g y a r y G é z a é r t e k e z é s e i n e k javát a d t a k ö z r e Nizsalovszky Endre. A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k köréből Csiky E r n ő A l b á niában v é g z e t t r o v a r t a n i k u t a t á s a i n a k ú j kötete j e l e n t meg. F i l á r s z k y N á n d o r n a g y g o n d d a l készítette s a j t ó a l á utolsó m ű v é t , a C h a r a - f é l é k m o n o g r á f i á j á t . A m i n t a z elnök ú r ő kir. f e n s é g é n e k elnöki b e s z é d e r á m u t a t o t t , a jövőben r e m é l h e t ő l e g m é g szélesebb k ö r r e t e r j e s z t h e t i m u n k á j á t a z Akadémia., o l y a n nagy, s o r o z a tos m ű v e k k i a d á s á v a l , m e l y e k t u d o m á n y o s é r t é k ü k mellett több s z e m p o n t b ó l a z egész n e m z e t e t érdeklik, egész közművelődésünkre hatnak. Bennük a tudományos érdek a nemzetivel párosul, m i d ő n szellemi, t ö r t é n e t i és t e r m é szeti k i n c s e i n k e t i s m e r t e t i k m e g összefoglalóan. E s z é l e s k ö r ű , s o k o l d a l ú m u n k á s s á g o t gróf V i g y á z ó F e r e n c n a g y h a g y o m á n y a teszi lehetővé, mellyel a z A k a d é m i a I g a z g a t ó - T a n á c s a m e g f o n t o l t a n és jól s á f á r k o d i k . A z A k a d é m i a m u n k á j á t m á s o k is n a g y l e l k ű e n t á m o g a t t á k . A n n a k b i z o n y s á g á t o l v a s h a t j u k ki ebből, hogy e m u n k á s s á g széles k ö r ö k b e n e l i s m e r é s r e talál. A z e l m ú l t évben v e t t e kezelésbe a z A k a d é m i a e g y 600 h o l d a s birtokát, m e l y e t H o r v á t h M i h á l y , b u d a p e s t i jónevű ü g y v é d h a g y o m á n y o z o t t reá. T a v a l y a d t a ki a z A k a d é m i a először a Kőrössy F l ó r a úrnő által a t y j a emlékére tett alapítvány kamatait, mel y e k e t az i d é n nemzeti érzésű, t ö r t é n e l m i t á r g y ú m ű n y e r el. Bérezik Á r p á d n a k , e g y egész i d ő s z a k kedvelt vígj á t é k í r ó j á n a k özvegye v é g r e n d e l e t é b e n 50.000.— p e n g ő t h a g y o m á n y o z o t t az A k a d é m i á r a i r o d a l o m t ö r t é n e t i vagy t ö r t é n e t i t á r g y ú színmű, e l b e s z é l é s és k o m o l y n y e l v t u d o mányi értekezés jutalmazására. Hollós O s z k á r királyi tanácsos, vasútigazgató, B u d a p e s t t ö r t é n e t é r e vonatkozó n a g y é r t é k ű g y ű j t e m é n y é t ruh á z t a az A k a d é m i á r a . A M a g y a r Nemzeti B a n k , e l n ö k é n e k j a v a s l a t á r a , 10.000.— p e n g ő t s z a v a z o t t m e g h o z z á j á r u l á s u l egy n a g y helyesírási s z ó t á r k i a d á s á r a ; a Pesti M a g y a r K e r e s k e d e l m i B a n k pedig jubileuma
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
19
a l k a l m á b ó l 5.000.— pengővel j á r u l t h o z z á gróf Széchenyi I s t v á n leveleinek közzétételéhez. R é g e b b i a l a p í t v á n y a i b ó l számos művet k o s z o r ú z o t t m e g a z A k a d é m i a ez i d é n is. A N a g y j u t a l o m a s z é p i r o d a l m a t i l l e t t e ; a n a g y g y ű l é s ezzel a z e l h ú n y t VégváriVReményik Sándor k ö l t é s z e t é t t ü n t e t t e ki, nemcsak irodalmi é r t é k e , h a n e m n e m z e t i é r d e m e m i a t t is. A M a r c z i b á n y i - j u t a l m a t Sik Sándornak, a jeles p a p költőnek és i r o d a l o m t ö r t é n e t í r ó n a k í t é l t e a z A k a d é m i a ; a K a z i n c z y G á b o r - j u t a l o m m a l Angyal Dávid történetírói m u n k á s s á g á t k í v á n t a megtisztelni; a V o j n i t s - j u t a l o m r a Márai Sándor „ K a l a n d " című n a g y s i k e r ű színművét t a l á l t a é r d e m e s n e k . A S á m u e l — K ö l b e r - j u t a l m a t G y ö r k é József n y e l v é szeti é r t e k e z é s e n y e r t e el, a K o r n f e l d - j u t a l m a t D e r c s é n y i D e z s ő n e k Nagy Lajos koráról szóló kötete. A C h o r i n j u t a l ó m m a l E c k h a r t F e r e n c n e k A magyar közgazdaság száz éve című művét k o s z o r ú z t a m e g a z A k a d é m i a ; a Weiss F ü l ö p - j u t a l o m m a l N a v r a t i l Á k o s Közgazdaságtanának II. kötetét; a K e r e s k e d e l m i és I p a r k a m a r á n a k Horthy Miklós kormányzó úr ő főméltósága nevére tett j u t a l m a K á d a s K á l m á n n a k az á r a l a k u l á s r ó l szóló t a n u l m á n y á t dísziti, a S e r b á n - j u t a l o m Ihrig K á r o l y a g r á r gazdaságtanát. A K ő r ö s s y F l ó r a á l t a l a l a p í t o t t j u t a l m a t J á k ó Zsigm o n d m ű v e n y e r t e el: Bihar megye a török pusztítás előtt. A M a g y a r Á l t a l á n o s K ő s z é n b á n y a Berzeviezy A l b e r t j u t a l m á v a l P o g á n y B é l a h a n g m é r ő k é s z ü l é k é t t ü n t e t t e ki a z A k a d é m i a . Az e g y ü t t e s e n k e z e l t h a g y o m á n y o k k a m a taival O l á h L á s z l ó n a k a d a t u r á n végzett gehomutációs vizsgálatait jutalmazta. A m o s t a n i n a g y g y ű l é s 25 p á l y á z a t o t hirdet. F á j d a l o m , m u n k á s s á g a s o r á n sok é r d e m e s k ü z d ő elm a r a d o z o t t az A k a d é m i a ú t j á n . M i n d e n évben végig kell m e n n ü n k egy Via A p p i á n , m e l y e n a z elpihentek m a g u k emeltek emléket maguknak, műveikben. U t o l s ó n a g y g y ű l é s ü n k óta e l t ű n t sorainkból Filárszky Nándor tiszteleti tag, a n ö v é n y t a n f á r a d h a t a t l a n b ú v á r a ; Horváth Cyrill r. tag, a régi m a g y a r irodalom jeles nyom o z ó j a é s f e j t e g e t ő j e , Babits Mihály költő, s z é p í r ó és •essay-író, ú j a b b i r o d a l m u n k e m e l k e d e t t szellemű és kitűnő m u n k á s s á g ú a l a k j a ; ' Z i m á n y i Károly t. tag, M a g y a r 2*
20
A M. Tud.
Akadémia
102.
nagygyűlése
o r s z á g á s v á n y v i l á g á n a k t u d ó s a ; Fógel József 1. tag, a h u manista műveltség magyarországi történetének kutatója, Zlinszky Aladár r. tag, a m a g y a r és a z ö s s z e h a s o n l í t ó i r o d a l o m t ö r t é n e t finom s z e l l e m ű m u n k á s a , a p o é t i k a é s stilisztika r i t k a ízlésű e l e m z ő j e ; Herzog József 1. tag, t ö r t é n e t t u d ó s , a z O r s z á g o s L e v é l t á r f ő i g a z g a t ó j a . Bernáth István r. tag, a k ö z g a z d a s á g i élet t e k i n t é l y e , a s z ö v e t k e z e t i e s z m e a p o s t o l a . K ü l s ő t a g j a i n k közül k i t ö r ö l t e t t e k a z é l e t k ö n y v é b ő l : Varga Béla, E r d é l y volt u n i t á r i u s p ü s p ö k e , a bölcseleti i r o d a l o m m u n k á s a , a k i t 1939-ben csak k ü l s ő t a g n a k volt m ó d u n k b a n m e g v á l a s z t a n i , Hatzidákisz György görög t u d ó s , a z i n d o - g e r m á n n y e l v é s z e t t a n á r a , Petersen Gyula n é m e t i r o d a l o m t ö r t é n e t író, a G o e t h e - T á r s a s á g elnöke, Nernst Walter k é m i k u s és Bragg Vilmos fizikus, a Nobel d í j k o s z o r ú s a . V a l ó b a n egész t e m e t ő , m e l y n e k e m l é k j e l e i n sok el n e m m ú l ó n é v van b e v é s v e . — De mint a t e m e t ő fái ú j r a z ö l d ü l n e k ú j t a v a s z l e h e l l e t é r e : a t u d o m á n y t e r é n is ú j kéz veszi fel a z e l f á r a d t u j j a k közül k i e s e t t tollat. A z I. o s z t á l y b a n r e n d e s taggá v á l a s z t a t o t t a r é g i b b m a g y a r i r o d a l o m kiváló b ú v á r a : Zsigmond Ferenc 1. tag, J ó k a i é l e t í r ó j a s a d e b r e c e n i kollégium t ö r t é n e t é n e k ö s s z e g y ű j t ő j e , György Lajos 1. tag, k o l o z s v á r i e g y e t e m i t a n á r . Levelező taggá a n y e l v é s z e t i a l o s z t á l y b a : Gáldi László Eötvös K o l l é g i u m - b e l i t a n á r , kiváló m á n filológus.
ro-
a szép tudományi alosztályba: Eckhardt Sándor egyetemi tanár, nagy munkásságú f r a n c i a filológus, t o v á b b á s z é p i r o d a l m u n k n a k kiváló m u n k á s a Márai Sándor. Kerecsényi Dezső e g y e t , m a g á n t a n á r , i r o d a l o m t ö r t é netíró. A II. o s z t á l y bölcseleti és t á r s a d a l m i a l o s z t á l y á b a rendes taggá: v. Moór Gyula e g y e t e m i t a n á r , a k i t ű n ő jogbölcselő; levelező tagnak: Gajzágó László r e n d k í v ü l i követ, k i n e k t u d o m á n y o s m u n k á s s á g a f ő l e g a n e m z e t k ö z i jog k ö r é b e esik, Molnár Kálmán pécsi e g y e t e m i t a n á r , egy m a g y a r k ö z j o g i m u n k a kiváló s z e r z ő j e .
21 A
M. Tud.
Akadémia
A III. o s z t á l y tiszteleti
102.
nagygyűlése
taggá választotta
Marek József ig. és r. tagot, a t e r m é s z e t t u d o m á n y i osztály elnökét, és u g y a n e z e n o s z t á l y t i t k á r á t : Mauritz Béla r. t a g o t , Zimmermann Ágostont, a Természettudományi Társulat elnökét, az állattan nagynevű művelőjét. Rendes tagnak a m a t e m a t i k a i - és f i z i k a i a l o s z t á l y b a : Mikola Sándor 1. t a g o t ; a t e r m é s z e t t u d o m á n y i a l o s z tályba: Dudich Endre egyet, t a n á r , 1. tagot, jeles z o o l ó g u s t ; levelező tagnak: a m a t . és fizikai a l o s z t á l y b a Jáky József műegyetemi tanárt, a talajmechanika t u d o m á n y á n a k hazánkban szinte megalapítóját; a természettudományi alosztályba: Johann Béla á l l a m t i t k á r t , a k ö z e g é s z s é g ü g y o r s z á g o s nevű gondozóját, Balogh Ernőt, a k ó r b o n c t a n e g y e t e m i t a n á r á t , Soós Lajost, a Nemzeti Múzeum állattárának nyug. igazgatóját. A z ő k e z e i k b e a d t a a z A k a d é m i a a kidőlt f u t ó k f á k l y á j á t , h o g y tovább l o b o g t a s s á k és m e s s z e b b vigyék a t u d o m á n y és a n e m z e t j a v á r a . c)
Herczeg
Ferenc
ig. és t. t. f e l o l v a s á s a :
Részletek az Aranyszárnyak c. színműből. d)
Kornis
Gyula
ig. és t. t. e l ő a d á s a :
Századunk tudományának szelleme. (Megjelenik
a Budapesti
Szemlében.)
22
Jelentések
a
pályázatokról
III. Jelentések a pályázatokról. a) Jelentés az 1942. évi Nagyjutalomról és a Marczíbányi-mellékjutalomról. Az idei Nagyjutalom és a Marczibányi-mellékjutalom az 1933—-41. évek között megjelent magyar szépirodalmi alkotás jutalmazására szolgál. Az é v k ö r termése általaban gazdagnak mondható, s minőség t e k i n t e t é b e n sem l e h e t súlyosabb kifogást tenni ellene; de kiemelkedőbb alkotást, olyant, amely irodalmunk valódi nyereségének volna mondható, igen k e v e set találunk. Bő virágzást m u t a t a regény, de nem elsőrangú alkotásokban; nagyon leszállt eredeti d r á m á n k színvonala, a tíz ujjunkon fel tudnánk számolni a sikeres, forró eredeti bemutatókat; még leggazdagabb a lírai termés, de ezen a t é r e n is kevés a figyelemre, sőt elismerésreméltó alkotás, és é p p e n a líra terén dőlt ki költészetünk kiváló tagjai sorából a legtöbb tehetséges költőnk. Általában megállapítható, hogy a líra iránt bizonyos m é r t é k b e n fokozódott a közönség é r d e k lődése, de nem minden tárgykörben, s i n k á b b a komoly neműekben. Feltűnő, hogy szerelmes verset mily k e v e s e t írnak és olvasnak. Feltűnő a sok, összegyűjtött költeményeket tartalmazó kiadás. Nemcsak azok gyűjtötték így össze költeményeiket, akik már kisebb kötetekben vagy füzetekben időnként közrebocsátották pályájuknak egy-egy szakaszát, hanem olyanok is, akik már régebben terjedelmesebb köteteket is kiadtak. Még életük vége felé bocsátották ílymódon közre költeményeiket Kosztolányi, Babits és Reményik Sándor. Kosztolányi és Babits iránt A k a d é m i á n k n a k már volt alkalma kifejezni elismerését. Még munkásságuk, életkedvük teljességében a d t á k ki összegyűjtött műveiket Áprily Lajos, Harsányi Lajos, Mécs László és Sík Sándor. Azok az idők, melyek elviharzottak felettünk, a költők egynémelyikére súlyosan nehezedtek. A megszállt területek különleges r e n d e l t e t é s é t nem hagyhatjuk figyelmen kívül; irodalmunk nemzetfenntartó, sőt nemzetmentő szolgálatot is teljesített. Ezt a költészetet nem lehet tisztára esztetikum szempontjából mérlegelni. Ki feledhetné el Végvári-Reményik
23 Jelentések
a
pályázatokról
Sándor szolgálatait, azt a nagy érdemet, melyet az erdélyi magyarság lelkierejének, bizalmának és hitének ébrentartása terén szerzett igen szomorú időkben? Maga is érezte, hogy 21 évig élőhalottak élén haladt s elnyomott és néma tömegek élő sikolya volt. 1941-ben jelent meg összes verseinek kiadása. Mint fájdalmas álmot, el a k a r t a mintegy felejtetni azt a szereplését, amelyet Végvári-álarc alatt f e j t e t t ki. Amit nehéz időkben Végvári név alá rejtett, azzal jobb idők beköszöntése után sem a k a r t hivalkodni. Addig, míg veszedelmet jelentett ez a szerepe, vállalta; mikor nyugodtan magáénak vallhatta volna, szerényen, tartózkodva félreállt. Értékelésében nem hagyhatjuk figyelmen kívül ezt a kétségtelen többletet. Kevesen emlékezhettek arra, hogy a h á b o r ú utolsó é v é b e n Fagyöngyök címmel egy költeményfüzet jelent meg Reményik Sándortól s akik olvasták ezt és azt a vékony füzetet is, mely Segítsetek (Hangok a végekről 1918—1919) címmel jelent meg Végvári néven, a Magyar Területvédő Liga kiadásában, aligha gondolhattak arra, hogy a k e t t ő szerzője azonos. Ezeknek a verseknek egy része egyébként már névtelen röplapokon terjedt előbb is. Átszivárogtak Erdélyből s az ottani magyarság keserves sorsát panaszolták; szerzőjük k i l é t é t homály fedte, sőt egy időben azt is r e b e s g e t t é k felőle, hogy az oláhok halálra ítélték. Ezt a hírt megcáfolták, de aztán nálunk nem is igen f i r t a t t a magyar olvasó, hogy kit rejt az álnév, sőt mintegy féltő és szolidáris gyengédséggel hallgattak kilétéről. A név rejtve maradt, de a költőt nem csökkenő népszerűség övezte. A Budapesti Szemle tárgyilagos ismertetést írt a füzetről s é r d e m é t elismerve, gyöngeségei előtt sem húnyt szemet; különösen kifogásolta a kifejezés fogyatékosságából következő szárazságát, nehézkes járatlanságát, s a verselésben való gyöngeségét. A közfelfogásnál helyesebb uton kereste Végvári érdemét, mikor ezt tárgyaiban s érzése igazságában és erejében találta, bár nem hallgatta el azt sem, hogy ezt ritkán t u d j a méltán kifejezni. A nemzeti katasztrófából olyan jellemző eseményeket tudott kiragadni, amelyek minden magyar szívhez szólottak, s ahol rajzának úgyszólva r o p p a n t mélysége s erős távlata volt. Vannak egyszerű, hű és igénytelen képei, melyek . mégis sokat jelentenek. Sőt vannak
24
Jelentések
a
pályázatokról
egészen lírai, szilajon szenvedélyes költeményei is, melyeket külső kép segélye nélkül, csak vérző szívéből merít s melyeknek heves szenvedélye, égő gyűlölete keserű b á n a t t a l vagy izzó elkeseredéssel szólal meg. Mindent összevéve, néhány gyöngébb vers kivételével valódi tehetség művét látta a kötetben. E tehetség fő vonásaiul a költő erős hazafiságát s mély érzését emelte ki, de azt is megállapította, hogy a költői kifejezés eszközei kevésbbé v a n n a k hatalmában. Az írót az események és a hazafi fájdalma tették költővé s hatását is ezek biztosítják. Érzése s tárgya mindig nemes, ebbői fakad hatása. Mély hazafisága szívhez szól. De nemcsak egy húron játszik; költészetét változatossá teszik a gyűlölet és dac, a remény és elkeseredés hangjai. Hazafias költészetének ez az értékelése körülbelül egész p á l y á j á r a is vonatkoztatható. Ezt a füzetét számos új kötet követte. (Csak így, 1920; Vadvizek zúgása, 1921; A műhelyből, 1924; Egy eszme indul, 1925; Atlantis harangoz, 1925; Két fény között, 1927; Szemben az örökméccsel, 1932; Kenyér helyett, 1932; Romon virág, 1935; Magas feszültség, 1940.) Talán némileg túlzottan is hangsúlyozták ismertetései, hogy a költő alig mutatott fejlődést e z e k b e n a köteteiben. Lelki és környezeti adottságai aligha segítették is volna elő ezt, de mégis tagadhatatlan, hogy amint az elnyomó uralom ébersége engedett valamit, az ö szótára is gazdagodott, hangja kevésbbé fátyolozott és nyiltabban sejtető lett. A korábbi képet nem igen módosítja 1941-ben megjelent kötete sem. Színekben, árnyalatokban t a l á n gazdagodott a költő egyéniségének rajza, de lényegbevágó módosulást nem igen mutat. Ő maga is hangsúlyozta, hogy költeményeiben „csak az alapszín közös: a magyarság, s főként az erdélyi magyarság iránt érzett végzetes szerelem". Lelkében elválaszthatatlan volt Erdély és Magyarország; úgy érezte és vallotta, hogy Erdélyen kívül nincs hazája s Magyarországon kívül Erdélynek nincs léte és értelme. A nagyváradi k a p u ban ezt énekelte: „Hivatás csak egy lehet: Kelet; Élni csak ott kell és csak ott lehet, Nekem csak ott, a f u r c s a kettős magyar életet".
25 Jelentések
a
pályázatokról
Oly erősen élt lelkében az erdélyi ö n t u d a t s oly érzékenyen hatott vissza minden szóra és t e t t r e , hogy az embereket is a szerint ítélte meg, hogy m e k k o r a szeretettel és hűséggel viseltettek Erdély iránt. Rendkívül kemény és k o n o k volt azoknak megítélésében, akik ok nélkül elhagyták Erdélyt. Az Erdélyhez való hűség parancsszavát elsősorban magára nézve tekintette kötelezőnek, s ő csakugyan véglehelletéig kitartott E r d é l y mellett. Oly nagy volt Erdély iránt érzett szeretete, hogy ezért mindenét, még é l e t é t is hajlandó lett volna feláldozni. Az erdélyi lírikusok élén ő is férfias zárkózottsággal hallgatott személyes érzéseiről: „Tőlem szerelmes dalt ne várjatok, Énrajtam megfogant egy furcsa átok, Ábrándos húrja nincs a hegedűmnek" — írja magáról. Költői megnyilatkozásában nem ismert félelmet és gyávaságot. Ez nem is csak költői póz volt nála. „Nekünk erőseknek kell lennünk, — ismételte többször ezt a s ó h a j t á s á t — pedig ha tudnák az emberek, mibe kerül nekem erősnek lennem!" — Keserű önvallomást tett arról, hogy minden éneke csak Erdélynek szól. Fájó, nehéz, komor vallomást t e t t az árnyak, kísértetek, k é t s é g e k lelkében feljáró seregéről. Feltárja, miként viaskodott ő, hogy' remegtek gyönge idegei, s mibe került neki, hogy ezek hajókötelekké, acélsodronyokká meredjenek a kényszerűség nagy pillanataiban, megvallja ezt azért, hogy tudja meg Erdély, hogyan járt ő itt szédülő fejjel és halálraváltan, amíg népének az üdvösség borát és az örök életet prédikálta. Küldetésének hirdette:
érezte
költői szolgálatát, amint
„Nem, nem, versem, te nem vagy szuverén, Te másokért, mások számára vagy . . . Örömszerző vagyok általad én . . . Te engesztelő, áldozati láng, Szent füst v a g y az élet oltárkövén, Mindent p ó t l ó ezerjófű-növény. Te azért vagy, hogy elmenvén, vigasztalj, Szellemet idézz, szépséget marasztalj,
maga is
26
Jelentések
a
pályázatokról
S m e g t é r v e megkönnyítsd az én keresztem: Hogy olyan kevés örömet szereztem." Hivatását a kenyérrel, a mindennapi kenyérrel is példázza, majd a gát szerepével, mely ö r ö k k é szembenáll a rohanó árral; ö végigjátssza' ezt a szerepet, nem ingatja meg semmi csáb, se gúny, se gyűlölet, se s z e r e t e t . Ha ő n e m volna: a p a r t o n a kalászok elhullanának a r a t á s előtt s posványba fulladnának a virágok. Egyik költeményében boldogan vizionálja a mártírsorsot is, melyben utolsó kiáltása nyilt és határtalan lesz: „Erdély, az Isten maradjon veled!" Gyötrődő idegzetével, fájó szemével, testi gyöngeségével viaskodott folyton, érezte ,,a mindent felőrlő betegséget" magában. „Megírok néha egy verset, — írja magáról — mikor fizikai szenvedésem szabadságot ad, — akkor átérzem a lelk i e k e t is, -— és szinte örülök, m e r t egy rövid időre fájni tud a szívem is, nemcsak a szemem, meg az idegeim." Aki ismerte, nem győzte eléggé csodálni, hogy' volt képes „sajátmagának elégtelen erővel" millióknak élni. Jól írta róla egyik ismertetője, hogy szerzetesi lélek volt, kik celláikba zárkózva, egy világ szomorúságát hordják szívükben, korbáccsal és szeges övvel sanyargatják m a g u k a t a gonoszok bűneiért s a szenvedők megváltására. P é l d a a d ó hőse volt a tűrésnek és szenvedésnek. Érdemét se nem látta, se nem hirdette. Alázatos lélekkel v á r t a az „eljövendő" költőt, az egyetlent, az igazit, a nagyot. M e r t ő f á r a d t n a k , gyengének vallotta magát s úgy hirdette, hogy ő csak egyengeti e n n e k az útját, hogy aztán fogékony, izzó szívekre találjon. Vajda Jánossal érzi rokoniéleknek magát, akit meg is énekelt s kit szintén megátkozott szellemnek mond, ki a maga szívét tépte, marcangolta. Ő is pöröl magával, Istennel és emberrel s „lénye törvényét félve kutatja." Sokszor vívódik az élet nagy t i t k á v a l : az e m b e r i sors elrendeltsége, az örök lét, a végtelen legzaklatóbb kérdéseivel, az ő szívét is felzaklatja a f á j d a l m a s döbbenetes kérdés: m é r t születni, minek élni? Azt vallja, hogy az a lélek boldog, aki meg sem született. Csak az a mienk, amiről sohse mondhatjuk, hogy a mienk, — ami lelkünk mélyén v a n elrejtve, örök idegenül, elérhetetlenül. Zárkózott, mimóza-érzékenységű lélek. Tar-
27 Jelentések
a
pályázatokról
tózkodó, óvatos, még attól is hűvös szeret, fél minden szenvedélytől:
distancíát tartó,
akit
,,Ha akarsz kicsit lenni boldogabb, Tartsd kicsit távolabb a dolgokat Magadtól — nem fognak gyötörni . . . Ne várj nagy dolgot életedbe, Kis hópelyhek az örömek." De végletes szenvedély fűzte a hazához. Ebben h a j t h a t a t lanul kemény szeretett volna lenni. Mindig irigyelte a sziklák konok keménységét. Ezt szerette volna elsajátítani — „óh, de belül fáj keménynek lenni." Különösen eleinte mintha Petőfi Felhői-nek visszhangjait hallanók rövid, aforisztikus, a kétely sebeit, a kábult agy látomásait mutogató, a fájdalom nyilvánulásait túlzó verseiben, melyek vissza-visszatérő panasza: „Szívem üres, szívem kihalt." Ügy látszik, kezdettől fogékony volt a szomorúságra, bánatra. Első verseit ,,Fagyöngyök"-nek nevezte, élősködőknek a szíven. Világa kiegyensúlyozatlan világ: a szenvedésekben roskadozó, a félénken visszahúzódó ember időnként a titán erejét kívánja és vállalja. Reményikre nagy hatással volt Prohászka Ottokár voluntárizmusa. Elmélkedéseit s Diadalmas világnézetét gyakran forgatta. Nem volt egyoldalúan vallásos lélek, de kétségtelenül áldozatos szív s mélyen etikus szellem. Erdély sorsát sem érzésein keresztül nézte, hanem mély felelősségérzettel. Egyszer úgy nyilatkozott, hogy „zegzugos szirtekké tördelte benne Erdély a bánat magyar ritmusát", ez is azt jelenti, hogy bánatában is a legcélravezetőbb utat kereste. Bevallja, mikor már szólhatott erről, hogy meghasonlott szívvel húsz évig pihentetett asztaifiókjában egy vers-sorozatot abból az időszakból (1921. okt. vége, nov. eleje), mély a magyar tragédiának esetleg legsötétebb fejezetét jelenthette, de olvasásában mégis a magyar nemzet csodálatos élniakarását és biztos politikai ösztönét remélte. Általában szörnyű önrtiegtagadás volt, b e kell vallanunk, a hallgatás kényszere, mikor örökös belső nyugtalanságok, olthatatlan vágyak közt kellett hallgatnia annak, aki lelke szerint a kiáltás, szólás kényszerét érezte volna hivatásának. Ö vállalta és el is viselte ezt az á t k o s kényszert. Jogos ön-
28
Jelentések
a
pályázatokról
tudattal írta egy arcképére költőtársának, Tompa Lászlónak, ezt a pár s o r t : „ L e h e t : elmúlunk mind nyomtalanul, Elmúlik e kis erdélyi világ — De „mondó t ü z e k " voltunk itt mi mégis: H e g y e n lobogó őszi lármafák." Egészében szomorú, b á n a t o s világ Reményik költészete, amelyben csak a hazaszeretet lángja világít, ha kellett: eszméitető lánggal, ha kellett: hamu alatt r e j t e t t s ott melengető parázzsal. Ami kevés megnyugvást talált, azt a természet nyújtotta neki. Az átolvadó természetszeretet néhány költeményét a magyar impresszionista líra legszebb termékei közé avatja. Nem kereste a cicomát. Egy fiatal írótársán a k a verseihez ezt a megjegyzést fűzte: „ A szépen csengő szó, ha céltalan, semmit sem ér." Borús, szomorú világnak érzi maga a k ö l t ő is költészetét, fájlalja, hogy lelke önmagába vonul vissza, betokozódik s ez elkülöníti embertársaitól és az élettől. Ezt írja: „Én öregen születtem, Erdélyben ősz volt, őszült a világ, A nagy lombhullás poétája lettem." De szomorú s viharokkal teljes volt az a kor is, amelyb e n élt. Egyik méltatójának szép szavai szerint ő ,,a szív a k a r t lenni, mely Erdély minden kínját érzi; folyton hallatszó szava a k a r t lenni az elgyötört országnak. Szava Erdély szava volt. Verseiből nem a k ö l t ő életrajzát olvashatni ki, h a n e m Erdélynek e korszakbeli é l e t é t . . . N e v é t nemcsak az irodalomtörténet vési fel lapjaira, hanem a nemzet történ e t e is." Reményikkel sorsában is, költészetében is bizonyos rokonságot mutat Mécs László. Míg Reményiket Erdély költ ő j e k é n t emlegették, ő úgy élt a köztudatban, mint a Felvid é k poétája. Ő is 1941-ben b o c s á t o t t a közre 20 év költői t e r m é s é t , csaknem 50 íves k ö t e t b e n . Igaztalan volna érdemeit kisebbíteni, de meg kell vallanunk, hogy míg Reményik viszszavonultan, aszketikusan, személyében mintegy teljesen ki-
29 Jelentések
a
pályázatokról
kapcsolódva végezte költői küldetését s költői h a t á s á t verseinek tartalmi mondanivalóival érte el, Mécs László országos hatását főként versmondásával, zajos sikerű szavaló körútjaival érte el. „Ahol megjelenik — írta egy ismertetője — s a dobogón feltűnik fehérpalástosan lebegni látszó alakja s végigmosolyog az ünneppé verődő tömegen, csodának illő lelkesedést k e l t . . . Ö maga hívő lélekként, Isten kegyelmes akaratának vallja, hogy hírdetnivalóinak hirdetésére elindíttatott, hogy ama felsőbb Akarat ú t j á r a ellátta őt könnyű batyuval, gyermekszívvel, mindenkit első pillantásra fenntartás nélkül megnyerő külső szépséggel és mosolygással, a személyes érintkezés bájával, a szónoki előadás páratlanul hathatós eszközeivel, pompás melegmuzsikájú hanggal, anyagi függetlenséggel." Mécs költészete mindenesetre figyelmet és hálás felemlítést érdemlő emléke ezeknek a szomorú időknek. Könynyen hangolódó, de mondanivalóival még a kellő m é r t é k b e n sem eléggé takarékos költő. Szociális-evangéliumi szellem hatja át, a szociális felelősségérzet szavait hangoztatja s mindezekben Prohászka püspök irányához kapcsolódik. Képalkotása és nyelvkezelése az expresszionizmus hatását mutatja. Versei mindig mintha szavalásra, dobogóra vagy szószékre kívánkoznának, legtöbbször a harsány pátosz hangján szólalnak meg, de költőívé teszi az, hogy ezt a hangot érdekesen váltogatja valami fiatalosan legényes hetykeség friss hanghordozásával. Megérdemelt visszhangot keltettek a kisebbségi magyarság érzelmeit tolmácsoló versei. Mondanivalóira mindenesetre kedvezőbb volt a Felvidék, mint mai hazánk, de határozott érdeme marad, hogy é b r e n t a r t o t t a a magyar irodalom, a hazai költészet iránt való érdeklődést. Csak röviden emlékezhetünk meg szépprózánk jelesebb termékeiről. Zilahy Lajosnak már a kor h a t á r á t súroló rövid regénye, A lélek kialszik, érdemel elsősorban kiemelést. A lélekelemzésnek r e m e k é t nyújtotta ebben a munkájában Zilahy. Nagy figyelmet keltettek Márai Sándornak ebben az időszakban megjelent s e figyelmet teljes m é r t é k b e n megérdemlő munkái is. E b b e az időszakba esnek Harsányi Zsolt nagy regényes életrajzai is.
30
Jelentések
a
pályázatokról
Szintén vaskos kötetben b o c s á t o t t a közre Összes verseit Sik Sándor. Első k ö t e t e 1910-ben jelent meg s így csaknem negyedszázados költői pályára tekint vissza. Első k ö t e t é t még kilenc k ö v e t t e s a legilletékesebb k ö r ö k is hamar felfigyeltek tehetségére. 1920-ban a Kisfaludy-Társaságban Sajó Sándor ezeket írta ajánlásául: „Igazi lírai költő, kifejezése módjában erősen szimbolista hajlandóságú, d e sohasem az érthetőség irovására; érzése és gondolatvilága az örök magyar lélekből lelkezik; egész lelke telítve van legszentebb hagyományainkkal s egyben kiváló é r z é k e van az új formák iránt: modern és magyar egyben, e k é t szónak egészséges értelmében. Költészetének szintája kiemelkedik a mai lírai termés átlagából és számos értékjelző szépséget m u t a t : erős egyéni érzés van benne és festői képzelet. Gondolataiban mélység, nyelvében melegség és szín, szárnyalás és tisztaság, újszerű stílus, újszerű ritmusok. Költészetének tárgyai: természet, emberszeretet, Isten és Haza. Kifejezetten vallásos költő; a vallásos érzés teljesen átitatja lelkét; szimbolizmusa is e téren nyilvánul legerősebben; e téren valóban újszerű jelenség irodalmunkban; az ő költészete nem felekezeti árnyalatú, hanem egész lélekkel való belemerülés az Istenbe, emberszeretettől átitatott Isten-szeretet, m a j d n e m úgy mondhatnám: szerelmes énekek zengése az Istenhez. Hazafias költészete is figyelmet és méltánylást érdemel. Mint „ k e s e r ű kiáltó", „elapadt virrasztó" jajongó búval énekli a nemzet sorsát s hogy lélekben mennyire különbözik a ,,modernek"-től, Jeremiás című versének sorai is t a n ú s í t j á k . Egészben v é v e rokonszenves egyéniség, érzésben és kifejezésben egyaránt művészi és magyar." Vargha Gyula ezekkel az elismerő szavakkal toldotta meg Sajó Sándor ajánlását: „Az ú j a b b költőnemzedéknek egyik nagyon kiváló tagja, ki máris legjobb élő költőink sorába emelkedett. Erős erkölcsi alapon áll, gondolatai, érzései, gazdagon buzognak, képzelete eleven s nem közönséges f o r m a é r z é k e mellett szárnyat tud adni a szavaknak, mély, vallásos lélek, melyet az isteni s z e r e t e t derűje ragyog be s az Istenhez való sóvárgás tölt meg értékes tartalommal. E tárgykörben mozgó versei határozott gazdagodását jelentik
31 Jelentések
a
pályázatokról
költészetünknek, mely költői erejű vallásos költeményekben gazdagnak éppen nem mondható. A hit mellett lelkének a hazafi-érzés a legerősebb érzése, de a természet szépségeit is elevenen érzi." ,,Lehet-e a költészetnek hivatottabb papja annál, ki a két legszentebb oltáron, az Isten és Haza oltárán gyújtja meg áldozati t ü z é t ? " Sik Sándor csakugyan lelke egész valója szerint vallásos költő, de menten minden felekezeti egyoldalúságtól és elfogultságtól. Nála nem felekezeties és agresszív érzés a vallás, hanem szent belső ügy, kincses lelki tartalom és boldogságos nagy érzelem. Mi sem áll oly távol tőle, mint a pesszimizmus. Sok van benne a primitívek tiszta, boldog rajongásából, valami nagy életörömmel átitatva, melynek hevében az egész világot részesévé szeretné tenni a maga extatíkus boldogságának; ennek tisztító fényében szeretné megfürdetni minden embertársának lelkét. Derűs, ifjúi lélek, ki a gyermek tágranyílt, lelkes szemével, a mindenségbe átolvadó szeretettel nézi a világot; bele mer tekinteni az életbe a nélkül, hogy szeme elfelejtené a mosolyt, s a gyermeki szív áhítatával borul le a szép világ ' teremtője elé. Szimbolista; nem leszűrődött érzéseket, hanem pillanatnyi és határozatlan benyomásokat, tudat alatt rejtekező érzéseket, a hangulatoknak sokszor csak foszlányait és árnyalatait kifejező és lenyűgöző jelképek szárnyán viszi át lelkünkbe. Költeményei vallásos tárgyúak, de nem programmszerüen vallásosak, hanem egy olyan lélek nyilatkozásai, aki ezzel az érzéssel van tele s ez szenvedélyes melegséggel árad belőle az élet minden jelenségére, tekintete előtt ennek fényében csillan fel minden. Egészében Sik Sándor vonzó, boldog és tiszta életörömmel teljes, erős lobogású magyar lélek; érzésben gazdag, meleg és szép dikciójú, nagy formakészségű költőt egyéniség. Sik Sándor nemcsak mint költő érdemli meg figyelmünket, hanem más t e r e k e n is bőven rászolgál méltánylásunkra, írt színműveket, melyek közül a Szent Istvánról szóló sikerrel került színre a nemzet első színpadán. Lelkes vezére az ifjúság lelkét olyan áldásos irányban nevelő cserkészetnek. Nagy hatású és kitűnő készültségű egyetemi tanár; nagy elismeréssel írtak a szaklapok is két jeles irodalomtörténeti életrajzáról, Zrínyi Miklóséról és Pázmány Péteréről.
32
Jelentések
a
pályázatokról
Az elmondottak alapján a bizottság tisztelettel javasolja a Tekintetes Akadémiának, méltóztassék az 1942. évi Nagyjutalommal néhai Reményik Sándor „Összes költeményeit", a Marczibányi-mellékjutalommal Sík Sándor „Összes költeményeit" kitüntetni. Budapest, 1942. április Kéky
14.
Lajos r. t.,
Voinovich
jelentéstevő
Géza
t. t.,
elnök.
Szinnyei György Zolnai
Ferenc r. t., Lajos 1. t., Béla 1. t.,
bizottsági
tagok.
b) Jelentés a Kazinczy Gábor és neje Várady-Szabó Anna úrnő alapítványából kiadott jutalomról. A l u l í r o t t b i z o t t s á g a K a z i n c z y G á b o r és n e j e V á r a d y S z a b ó A n n a ú r n ő a l a p í t v á n y á b ó l k i a d h a t ó j u t a l m a t , ez a l a p í t v á n y f o l y ó évi k a m a t a i t , A k a d é m i á n k e g y é b b e v é t e leiből 400 p e n g ő r e kiegészítve, e g y h a n g ú l a g dr. Angyal Dávid nyug. e g y e t . ny. r. t a n á r n a k j a v a s o l j a o d a í t é l n i . A b i z o t t s á g n a k 1942. m á r c i u s 23-án t a r t o t t üléséből. Balogh
Jenő
ig. és t. t.
a bizottság elnöke.
Németh Mauritz
Lukinich oszt. titkár,
Imre a
ig. és r. t.
bizottság
előadója.
Gyula ig. és r. t., oszt. t i t k á r , Béla ig. és r. t., oszt. t i t k á r , a bizottság tagjai.
c) Jelentés a Sámuel-Kölber-jutalom odaítéléséről. A Sámuel-Kölber-jutalom odaítélése ügyében javaslattételre kiküldött bizottság először Nemes Zoltán dr. országgyűlési gyorsirodai osztálytanácsosnak az Akadémiához benyújtott „Szóstatisztika egymillió szótagot felölelő újságszövegek a l a p j á n " című pályamunkáját vizsgálta meg. Mivel a jutalom
33 Jelentések
a
pályázatokról
a pályázat szerint ,,az 1941-ben nyomtatásban megjelent legjobb nyelvtudományi értekezést" illeti meg, a bizottság kénytelen volt Nemes Zoltánnak, rendkívüli szorgalommal készült, igen tanulságos, de a pályázati követelményeknek meg nem felelő könyvét figyelmen kívül hagyni. Szemlét tartván az 1941. év nyelvészeti irodalmi termelésén, a bizottság egyhangú határozattal tisztelettel javasolja, méltóztassék a Sámuel-Kölber-jutalmat Györké József ,,Volt-e a magyarban - u . <_ü- praeteritum-képző?" című értekezésének — megjelent a Nyelvtudományi Közlemények LI. 54—63. 1. — odaítélni. Ajánlottunk egyenként megvizsgálja azokat az eseteket, amelyekben a szakirodalom meglehetősen elterjedt tanítása szerint -и-, -ü- praeteritum-képző lappang. E vizsgálatok azzal az eredménnyel végződnek, hogy a kérdéses eseteket -u-, -ü- képző föltevése nélkül is meg t u d j u k magyarázni: 1. a palóc várónk, kérőnk ( várunk, kérünk) -ó-, -őeleme a birtokos személyragozásból terjedt át az igeragozás területére; 2. a várók, kérők tárgyas elbeszélő mult alakok -ó-, -öhangja a feltételes módú várnák, kérnők analógiájára keletkezett; 3. a HB-beli hadlaua, hézagtöltő járulék;
terumteve
-u-, -v- hangja nyilván
4. az sz-szel bővülő v-tövű igék régi praeteritumában [lön < leiin, tön < teiin stb.) található ü pedig nem idő jel, hanem a tőhöz tartozó elem, vagyis a lön, tőn-féle alakok az idővonatkoztatás szempontjából jeltelenek s bizonyára csak a lesz, tesz stb. alakoktól való különbözés a l a p j á n válhattak multidő jelölőívé, akárcsak a déli-osztják panem 'ich legte': pandem 'ich lege', vagy a szamojéd toóm' 'ich kam': tuttaóm' 'ich komme'. A magyar és rokonnyelvi anyag teljes ismeretéről tanúskodó, szigorú kritikával írt értekezésnek főleg a lön, tőn-féle alakokról szóló része tűnik ki finom megfigyeléseivel és olyan elvi jelentőségű eredeti megállapításaival, amelyek ú j fényt vetnek bonyolult igeragozási rendszerünk kialakulásának történeQ
Akadémiai Értesítő.
34
Jelentések
a
pályázatokról
tére. A bizottság megítélése szerint Györké kezése megérdemli Akadémiánk elismerő
József kiváló értekitüntetését.
Budapest, 1942. április 2-án. Szinnyei József ig. és r. t. a bizottság elnöke.
Zsirai Miklós 1. t. a bizottság előadója.
Melich János ig. és r. t. a bizottság tagja.
d) Jelentés az 1942. évi báró Kornfeld Zsigmond jutalom odaítéléséről. A Kornfeld-jutalom odaítélésénél a művészettörténeti irodalomnak az 1939—1941. évkörre eső, számra is jelentékeny, gazdag terméséből válogathat а Тек. Akadémia. Tekintettel arra, hogy — jórészt fiatal kutatóktól — egész sor igen figyelemre méltó önálló kötet jelent meg, indokoltnak látszik, hogy ezek közt keressük a d í j r a méltó munkát s mellőzzük a gyűjteményes munkákban, folyóiratokban, évkönyvekben megjelent, szintúgy érdemes kisebb-nagyobb tanulmányokat. Az utóbbiak közül a legnagyobb , elismeréssel kell megemlékeznünk Akadémiánk elhunyt kiváló levelező tagjának, Horváth Henrik nek a mátyáskori magyar művészetről a Mátyás király-emlékkönyvben, s hasonló tartalommal a római magyar Akadémia évkönyvében olasz nyelven (II rinascimento in Ungheria) közölt, testes különnyomatban is megjelent két nagyszabású tanulmányáról. S dicsérettel kell kiemelnünk Balogh Jolánnak Mátyás ikonográfiáját, ugyancsak a Mátyás születésének ötszázéves fordulójára kiadott emlékkönyvben tárgyaló, gondos, lelkiismeretes dolgozatát. Az önálló köteteket, a megjelenés időrendjében és a feldolgozás m ó d j a szerint sorakoztatva, a következőkben jellemezzük. Rados Jenő: Magyar kastélyok. 1939. A „Magyarország művészeti emlékei" c. kiadványsorozat egyik kötete. Hasonló tárgyú korábbi művének bővített és átdolgozott újabb kiadása. A kiadvány jellegénél fogva elsősorban anyaggyüjtő
Jelentések
a pályázatok}
ól
35
munka. Értékét fokozzák a szerző s a j á t műszaki felvételei, s az építész szakértelmével végzett rendszerezés. Kampis Antal: Középkori faszobrászat Magyarországon. 1940. Fő érdeme, az előbbihez hasonlóan, az emlékanyag számbavétele, topográfiai és stíluskritikai rendezése. Révhelyi Elemér: A tatai majolika története. 1941. A Nemzeti Múzeum történeti osztályának kiadványa. Igen pontos és hasznos muzeológiai jellegű munka, a régi magyar kerámia egyik ágának és műhelyének feldolgozása, az emlékek katalógusával és részben színes reprodukciójával. Pigler Andor: Bogdány Jakab. 1941. A XVII—XVIII. századi magyar festőnek ezt a monográfiáját az adatok gyűjtésében és megrostálásában, a művészi elemzésben és méltatásban ugyanaz a megbízható módszer és körültekintő kritika jellemzi, mint a szerzőnek egyéb munkáit. Farkas Zoltán: Munkácsy Mihály. 1941. A nagyérdemű kritikus a legnagyobb magyar festőnek művészi pályafutását sok ú j szemponttal és finom megfigyeléssel, ismert • kitűnő tollával r a j z o l j a meg. Nagy Zoltán: Új magyar művészet. 1941, Érdekes és különösen a mai művészettel .szemben kényes kísérlet a magyar festészet és szobrászat utolsó száz évének összefoglalására, különböző szellemi és művészi irányainak áttekintésére. Némely vitatható és vitatott szempontja, elsietett részei ellenére, már a tárgy választása és kitűzött célja, a bő anyag is érdekes munkává teszi. Bíró József: Európa festészete. 1941. Ugyancsak öszefoglaló, elevenen megírt, népszerűsítő munka. Bíró József: Erdély művészete. 1941. A szerző ebben a munkájában különleges kutatási területen áll. Tárgyát — részben s a j á t nagyértékű kutatásai a l a p j á n — átfogóan, tömören, biztos és teljes tájékozottsággal dolgozza fel. Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. 1941. A tágabb értelmű cím ellenére, egészében véve művészettörténeti munka, amely már címében rávilágít biztos történeti alapon nyugvó módszerére. Az anyag gazdagsága és számos esetben újsága, a kritikai szempontok higgadtsága, az összefüggések világos meglátása és egybefűzése, az írói stílus csiszoltsága mellett, a modern művészettörténetnek ez az összetettebb és pozití3*
Jelentések
36
a
pályázatokról
vabb, a morfológiai elemzésen és az esztetikai fejtegetéseken vagy épp a retorikai szólamokon túlmenő, szilárd történeti módszere emeli ki ezt a művet, a ciklus egyéb érdemes munkái közül. Szerzője a középkori magyar művészet egyik legképzetteb és legtöbb eredményt elért kutatója. Nemcsak sok ú j , vagy kevéssé ismert emléket közöl, m u n k á j a túlemelkedik az anyaggyűjtésen, nagyobb igénnyel lép fel. Egy egész korszakról, a magyar művészettörténet egyik legfényesebb koráról ad első ízben, szélesen átfogó, biztos történeti és színes kultúrtörténeti háttér elé állított, világos és tiszta képet. Jeles fiatal tudósunk Nagy Lajos uralkodása idejének magyar művészetéről szóló m u n k á j a minden tekintetben méltó a jutalomra, mellyel őt a Tudományos Akadémia a nagy király trónralépésének hatszázadik évfordulóján kitüntetné. Kornis
Gyula
ig. és t. t.,
a bíráló bizottság elnöke,
Gerevich
Tibor r. t.,
a b i z o t t s á g előadója,
Voinovich Géza t. t., Orsós Ferenc r. t., a bizottság
tagjai.
ej Jelentés Budapest székesfőváros Széchenyi jutalomtételéről. Az elmúlt év Széchenyi-emlékünnepei során Akadémiánk a székesfőváros adományából 2000 pengő jutalomdíjat tűzött •ki egy oly mű megírására, amely gróf Széchenyi Istvánnak a főváros életére és fejlődésére gyakorolt hatását világítja meg. A pályázat a mű tervezetének és egyes kidolgozott részeinek bemutatását kívánta s a megbízás ügyében javaslattételre a z alólírt bizottságot hívta föl. Szemünk elé idézve azt az általában véve értékes vagy legalább is érdekes és eléggé nagy irodalmi visszhangot, amelyet gróf Széchenyi István születésének százötvenedik évfordulója támasztott, -—• tekintetbe véve továbbá azoknak a kutatóinknak nem csekély számát, akik egyfelől a Legnagyobb Magyar életével, másfelől pedig fővárosunk múltjával foglalkoz-
37 Jelentések
a
pályázatokról
nak: bizonyos csalódással adunk számot arról a csekély érdeklődésről, amelyet a pályázat eredménye tanúsít. Mintha a jubileummal járó sürgősebb, rövidebb határidőhöz kötött teendők teljesen kimerítették volna íróink figyelmét vagy munkaerejét. Két dolgozat, illetve tervezet érkezett az Akadémiához a kitűzött határidőre. A bemutatott tervek és kész fejezetek lelkiismeretes átvizsgálása alapján s a j n á l a t t a l jelentjük, hogy egyikben sem találtunk teljesen megnyugtató biztosítékot arra, hogy a megírandó mű a pályatételben kitűzött kérdésre méltó és kielégítő feleletet fog adni. Éspedig elsősorban azért, mert a pályázók, mint ez tervezeteikből és a kész szövegekből kiderül, valójában nem arra felelnek, illetve szándékoznak felelni, amit a pályázótól a kitűzött tétel érdemileg kérdez. A legtöbb tudományos cím vagy tétel kérdéssé alakítható, illetve bővíthető. Jól szemébe nézni a címben kifejezett vagy benne r e j l ő kérdésnek: ez a siker egyik legfontosabb záloga. Az egyik pályadolgozatot Csahihen Károly n y ú j t o t t a be s művének a következő címet adta: „Budapest kultúrélete a M. Tud. Akadémia megalapításától a Széchenyi Tudományos Társaság megalapításáig." Senki sem fogja tagadni, hogy egy város életének fontos része г benne lüktető művelődés, s éppen Akadémiánk részéről volna különös, ha felednénk, hogy alapítónknak, a „kiművelt emberfő" p r ó f é t á j á n a k szeme előtt végcélként mindig művelődési, azaz szellemi és erkölcsi értékek lebegtek. Mindazonáltal az is nyilvánvaló, hogy az idézett címben foglalt ígéret és a pályatételben kifejezésre jutó kívánalom nem födik egymást. A pályázat szövege egészen világosan és szabatosan u t a l Széchenyi életművének és Budapest történetének egy époly fontos, mint jól körülhatárolható részére. A r r a a tevékenységre és a r r a a gondolati munkára, amellyel Széchenyi az erők egyesítésére alapított országos reformtervének keretén belül a nemzeti élet egész vérkeringését egybefoglaló központi szervül akart igazi fővárost teremteni, vagy s a j á t szavaival: „Pest 's Budára a' nap legvilágosb sugárai alatt, mert csak a' bűn keresi a' sötétet, összesítni a Magyart." Ezzel áll kapcsolatban Pesten való megtelepedése, agitácíói a választott polgárok testületében, a József nádor-féle
38
Jelentések
a
pályázatokról
szépítő bizottságban és Pest megye gyűlésein; a tervszerű városfejlesztésre, modern építési szabályzatra, egészséges lakások építésére, sétatereknek és városkörnyéki villatelepeknek létesítésére vonatkozó gondolatai; a Lánchíd és az alagút, a dunaparti játékszín és az országház, a gellérthegyi Pantheon, a pesti dunaforgalom és a szabadkikötő, Pestre torkolló DunaTisza-csatorna stb. tervei és a Világ, a Magyar Játékszínrül, Üdvlelde, a Pesti por és sár c. műveinek és hírlapi cikkeinek idevágó fejtegetései. Ezek és még mások azok a tárgyak, amelyek nem csupán nem hiányozhatnak a megírandó munkából, hanem éppen magvát, gerincét kell alkotniok. Hol volna számukra hely abban a 6 fejezetben (I. Hely-, kultúra- és politikai változások. II. A magyar tudományos élet összpontosulása az Egyetemen s az Akadémián. III. A szaktudományok elkülönülése s a rokontudományok egyesülése. IV, Átmenet a tudományos és szépirod. törekvések közt. V. A magyar közműveltség legfőbb szervei: fővárosi iskolák, könyvtárak, folyóiratok, színházak, társulatok, szabad líceum. VI. A magyar tudományos és szépirod. törekvések szociológiai és tárgyi értelemben vett fővárosiassága), amelyre a szerző müvét tervezi? Nem nyújthat kárpótlást a hiányzóért bizottságunk szemében a budapesti egyetemi tanárok és akadémikusok körülbelül 1830-tól napjainkig t e r j e d ő munkásságának, a XIX. és XX. századi magyar orientalisztikai, geográfiai, filozófiai, pedagógiai s irodalomtörténeti tudományos eredményeknek az az aprólékosan részletes tárgyalása, amely a kidolgozottan bemutatott fejezetekben foglaltatik. Egyfelől sokkal többet, másfelől sokkal kevesebbet tartalmazna a megírandó mű a szükségesnél. A bizottságnak pedig nem volt jogában módosítani a világosan meghatározott pályatételen s lazább értelmezésével engedményeket tenni belőle a pályázók javára. Mind tárgyalásmódjában, mind pedig a t a r t a l m a t és beosztást tekintve nem más ez a dolgozat és terv, mint a szerző „Pest-Buda irodalmi élete 1780—1830-ig" címen 1931-ben és 1933-ban két terjedelmes kötetben megjelent művének egészen rokonjellemű folytatása. Ugyanaz a hangyaszorgalom az anyag összegyűjtésében, ugyanaz az elvi hiba az előadásban: a szerző szinte mindent belezsúfol a szövegbe, amit tárgyával kapcsolatban elolvasott és kijegyzett s ezáltal művének egységes alko-
39 Jelentések
a
pályázatokról
tásként való elolvasását úgyszólván lehetetlenné teszi. Saját szavai sokszor csak puszta ragasztóanyagnak mondhatók a tégladarabokként sorakozó adatok és idézetek összekötésére. Másutt viszont, ahol folyamatosabban vagy inkább önmaga beszél, nem egyszer vitathatóan szubjektív véleményeket kockáztat egyes tudósainkról és munkáikról. S ha végül a szövegbe betoldott s többnyire Széchenyivel kapcsolatos részleteket nézzük, nem titkolhatjuk azt a sejtelmet, hogy itt a már előbb kész fejezeteknek a pályatételhez való utólagos hozzáigazításáról van szó. Míg ez a munka egészen idegenül hat mai tudományos felfogásunk és formális követelményeink szemszögéből, jóval kedvezőbb benyomást tesz Török Pál „Széchenyi hatása Budapestre" címen benyújtott dolgozata. Az előbbi p á l y a m ű előa d á s m ó d j a fárasztó, nehézkes; Török P á l é jól olvasható, stílusa könnyed — a tárgyhoz képest t a l á n túlkönnyed, olykor virágos. A tudományos munka stílusának nem kell száraznak és unalmasnak lennie, de az az érzésünk, hogy e várostörténeti tárgyhoz nyugodtabb, egyszerűbb modorú fejtegetés jobban illenék. Talán nem is várostörténetet a k a r t eredetileg írni szerzőnk, hanem eleven r a j z ú egyéniségképet. Természetesen ismernünk kell a nagy alkotó egyéniségét, hogy az ebből folyó hatást igazán megértsük. De nem arról van szó, hogy fővárosunk m ú l t j á n a k egy szakasza mit és mennyit tükröztet Széchenyi egyéniségéből: nem a Széchenyi-probléma megoldását várjuk a szerzőtől, nem élet-, hanem városképet. A rövid, lendületes ,,Előhang"-ra következő, „ A Pestre készülő Széchenyi" c. első fejezetnek mintegy felét m u t a t t a be kidolgozottan a pályázó, a mű tervezetével együtt. Felsoroljuk e fejezet szakaszainak címeit, a kidolgozottakét dűlt betűkkel kiemelve: 1. A hitbizomány ura. 2. Széchenyi fizikuma, életrendje. 3. A lélek tükre. 4. Lélektan mint önarckép. 5. Isten színe előtt. 6. Történetfilozófia. 7. Esztétikai nézetek. 8. Az ideális huszár. 9. Fiatalkori szerelmek. 10. Crescentia. 11. A nemzetnevelő szárnypróbálgatásai. Miként tartoznak az ilyen, még oly színesen és érdekesen megrajzolt képek a kitűzött tárgyhoz? Miért kell megismernie az olvasónak részletes adatok és kutatások a l a p j á n Széchenyi testméreteit, súlyát, iskolai bizonyítványait, magánszámadásait, katonatiszti conduite-
40
Jelentések
a
pályázatokról
jét, valláserkölcsi nézeteit és i f j ú k o r i szerelmeit, hogy némzetés országépítő programm jának egy részletét és fővárosunk kifejlődésének egy korszakát megértsük? Aki a mű címéről és a többi fejezetekről való minden tudomás nélkül olvasná ezt a körülbelül 9—10 nyomtatott ívre tehető fejezetet, sohasem sejtené, hogy várostörténet következik majd utána. Ami itt az előtérben áll, olyan, mint a velencei Szent Márk-templom homlokzata, amely nemcsak e l t a k a r j a az építmény belsejét, de a várakozást teljesen tévútra vezeti. A pályázat szövege nem írta elő, hogy milyen részekből a d j o n mutatványt a szerző. De bizottságunk a dolog természete szerint — nem tekintve a bemutatott szövegeknek a tárgyhoz t a r t o z ó vagy ahhoz nem tartozó voltát — csak akkor tájékozódhatott volna igazán a pályázó elgondolásáról, módszeréről és kutatásairól a kitűzött tételt illetően, ha a III. („Széchenyi működése Budapest érdekében"), esetleg még a megelőző II. (,,Pest-Buda 1828-ban" c.) fejezetből láthatott volna részleteket. A következő kettő is (IV. Pest-Buda 1850-ben", V. „Széchenyi tanítványainak [tanításainak?] és eszméinek hatása Budapestre 1850 után") véleményünk szerint inkább rövid összefoglaló zárószó és kitekintés gyanánt volna helyén. Mint külön, a többivel egyenrangú fejezetek megint csak rontanák a mű szerkezeti arányait, az érdemleges rész kellő kiemelkedését. A IV. fejezet címével kapcsolatban közli a pályázó, hogy műve e részét egy körülbelül 7 ívre terjedő, egyik tudományos folyóiratunkhoz m á r benyújtott dolgozata a l a p j á n szándékozik elkészíteni. Azt s e j t j ü k , hogy ez a közlés n y ú j t j a bizonyos fokú magyarázatát a pályatétel szinte csodálatos félreértésének, amelyet e második pályázó esetében is tapasztalunk. A két, egyébként igen különböző jellemű dolgozatban nem is annyira a tárgyhoz kevéssé simuló stílust hibáztatjuk, mint elsősorban azt, hogy mindegyiknek szerzője — röviden és egyszerűen szólva — „melléje beszélt" a t é t e l n e k . Mégpedig valószínűleg egyforma okból: nem maga a p á l y a t é t e l lehetett igazi kiindulópontjuk, hanem egy attól független, már többé-kevésbbé kész m u n k á j u k a t próbálták talán a pályázathoz hozzáidomítani. Ezáltal azonban mindjárt az első lépésnél helytelen útra tévedtek és az alólírt bizottság az előadottak alapján nem tehet mást, minthogy a pályázat újból való meghirdetését java-
41 Jelentések
a
pályázatokról
solja а Тек. Akadémiának. Annak hozzátételével azonban, hogy ha a második helyen ismertetett, d e magasabb tudományos színvonalú dolgozatból nem is volt igazán módunkban t á j é kozódni szerzőjének a pályatételt illető elgondolása felől, mindazonáltal egy, szorosabban a tárgyhoz tartozó fejezetnek az előadottak figyelembevételével való ú j a b b bemutatását javasoljuk. Eckhart
Ferenc r. t.,
Madzsar
a bizottság elnöke,
Imre r. t.,
a bizottság e l ő a d ó j a ,
Varjú
Elemér
1. t.
a bizottság t a g j a .
fJ Jelentés a Chorín Ferenc-alapítvány 1941. évi kamatainak odaítéléséről. A Chorín Ferenc-alapítvány 1941. évi kamatainak odaítélésére kiküldött vegyes bizottság az alapítványi ügyrend III. szakasza szerint megvizsgálta a jutalom szempontjából tekintetbe jövő munkákat. Mérlegeléseinek köréből az alapítványi ügyrend II. szakasza értelmében ezúttal is eleve kizárta azoknak a szerzőknek a műveit, akik a Chorin Ferenc-jutalmat már egyízben megkapták. Figyelmen kívül hagyta továbbá a bizottság tagjainak munkáit. Ismétlések elkerülése végett a bízottság mellőzte azoknak a munkáknak a méltatását is, melyekről tudomására jutott, hogy — bár tárgyuknál fogva a Chorindíjnál is számbaj öhetnek — valamelyik más közgazdasági jutalom elnyerésére hozatnak javaslatba. A bizottság ezért nem tért ki néhai Teleszky János „Közgazdaságtan" (Budapest, a Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1941. XXVIII + 740 1.), Kádas Kálmán ,,Az áralakulás irányítása és a piaci egyensúly" (Közgazdasági Könyvtár, kiadja a Magyar Közgazdasági Társaság, XXV. kötet Budapest, 1941. VIII. és 100. 1.) és Ihrig Károly „Agrárgazdaságtan" (Budapest, Gergely R. könyvkereskedésének kiad. 1941. 342 1.) című műveire, valamint több más kereskedelem- és agrárpolitikai munkára, amelyek tárgyuknál fogva vagy egyéb okból főleg a Horthy Miklós-juta-
42
Jelentések
a
pályázatokról
lom, a Weiss Fülöp-díj, ill. a Serbán János-juta
43 Jelentések
a
pályázatokról
amelyek a tarifapolitikába való gyakorlati bevezetéshez szükségesek. Fejtegetéseit ílyképpen a szorosabb értelemben vett tárgyához való ragaszkodás jellemzi. Arra, hogy olvasóit a tarifapolítikai szakirodalom fontosabb termékeivel is megismertesse, nem vet súlyt. Pedig kétségtelen, hogy még a munkának tankönyv-jellege is sokat nyerhetne, ha az olvasó bővebb utalásokat találna benne különösen az idevágó igen széles külföldi szakirodalom egyik-másik gyakorta vitatott szempontjára. Ezért a hiányért is kárpótlást n y ú j t azonban a vasúti fuvardíjaknak és díjszabásoknak, a vasúti önköltségi számításnak és a díjkedvezmények problematikájának az a rendkívül világos bemutatása, amely mögött a szerző évtizedes szakszerű tapasztalatai állnak. Tallos János „Biztosításügyi és demográfiai tanulmányok" (Budapest, a szerző kiadása, 1941. 307 1.) cíipű gyűjteményes m u n k á j á n a k fő érdeme a biztosítási politika területén keresendő. Ebben a kötetben a szerző 9 dolgozatát foglalta egybe, amelyek az 1924—1941. évekből valók és amelyek részben már különböző szaklapokban is megjelentek, részben pedig eddig a nyilvánosság elé még nem kerültek. Gazdaságpolitikai szempontból a leginkább figyelemreméltó gondolatokat a 8. tanulmány tartalmazza, amely a biztosítás államosításának kérdését társadalmi és pénzügyi vonatkozásban világítja meg. A kérdést először történeti kialakulásának szemszögéből boncolgatja és higgadtan mérlegeli azokat a különbségeket, amelyek az élet-, tűz-, állat-, a jégkár- és egyéb biztosítási f a j o k között már ebben a tekintetben is fennállnak, Ugyancsak kiegyensúlyozott tárgyilagossággal mutatja be az állami biztosítás társadalmi előnyeit és hátrányait; itt főleg a biztosítótól vállalt kockázatok jelentőségét és a biztosításnak az áralakulásra, valamint a költségszámításra gyakorolt hatásait vizsgálja. Pénzügyi síkon is ügyes kézzel állítja egymással szembe azokat a nyereségi és veszteségi lehetőségeket, amelyekkel az állami biztosítás járni szokott. Végül pedig hasznos áttekintést n y ú j t az idevágó külföldi kísérletekről, különösen pedig az uruguayi állami biztosító bank, az olasz nemzeti biztosító intézet és a svájci kantoni tűzbiztosítók révén szerzett gyakorlati tapasztalatokról. A magyar viszonyokra vonatkozólag viszont nem tesz javaslatot.
44
Jelentések
a
pályázatokról
hanem megelégszik az egész kérdés lelkiismeretes feltárásával. Mind ebben a dolgozatában, mind pedig a kötet egyéb tanulmányaiban, amelyek főleg a viszontbiztosítás, az avulási biztosítás, a felosztó-kirívó rendszer alkalmazhatósága, különböző biztosítások aranyértékének kiszámítása és az állami felügyelet kérdése körül forognak, a külföldi szakirodalomra is kiterjedő, alapos forrásmunkáról tesz tanúságot és jó is kolázottsággal t u d j a értékesíteni a biztosítástan mennyiségi módszereit is. Ezen utóbbi vonás leginkább a kötet első tanulmányában érvényesül, amely a termelő korosztályok tagozódására vonatkozólag m u t a t be demográfiai és biztosítási szempontból egyaránt jól sikerült és hasznos számításokat. A szerző figyelmének előterében itt az 1914—18. évi világháború következtében elszenvedett népességi veszteségek és az elmaradt születések állnak: ezeknek a magyarországi népesség alakulására várható hatásait s z á m í t j a ki egészen 1998-ig. Eredményeit grafikailag is rendkívül szemléltető módon sikerül az olvasó elé tárnia. Kár, hogy ez a kötet csak egyes szemelvényeket nyújt, amelyek között rendszeres összefüggés már csak azért sem várható, mert a benne foglalt dolgozatok között mind tárgyuk, mind pedig megjelenésük időpontja tekintetében nagy eltérések, ill. különbségek állapíthatók meg. A kötet első dolgozatát egyébként a tek. Akadémia már korábban a Kőrössv J ó z s e f - j u t a l o m d í j j a l tüntette ki. A múlt esztendőben megjelent gazdaságtörténeti irodalómból erősen kimagaslik Eckhart Ferenc ,,A magyar közgazdaság száz éve, 1841—1941" (Budapest, Posner Grafikai Müintézet Rt. kiadása, 1941. 342 1.) című műve amely a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságának megbízásából a bank fennállásának századik évfordulójára készült. A könyv szerzőjének szándéka szerint csupán a nagy összefüggések vázlatszerű, de azért statisztikai adatokkal is alátámasztott áttekintését nyújtja; nem tér ki azonban egyes személyeknek a magyar gazdasági életben kifejtett irányító működésére. A szakmájában magas színvonalon álló történettudós szemével tekinti át az utolsó száz esztendő magyar gazdasági fejlődését és éles körvonalakkal emeli ki azokat a fordulópontokat, amelyek az 1848—49. évi szabadságharc, a kiegyezés, az 1873-i nagy gazdasági válság, az első világháború és a tria-
45 Jelentések
a
pályázatokról
noni országcsonkítás kapcsán bekövetkeztek. Arányos felépítésben m u t a t j a be gazdasági fejlődésünk ilyképpen tagolt egyes korszakait és szerencsés kézzel mutat rá a közöttük történeti vonatkozásban megállapítható szerves kapcsolatokra. Az egyes korszakoknak főleg termelési eseményeit r a j z o l j a és bő anyagot n y ú j t mind a mezőgazdaság, mind pedig az ipar fokozatos kibontakozására vonatkozólag. Részletes figyelemre méltatja azonkívül a bel- és külkereskedelem különböző intézményeinek fejlődését, valamint a pénzpiacnak és a hitelszervezetnek nemzetgazdaságunkban elfoglalt fontos szerepét. Ezekben a fejezetekben könyve kétségtelenül maradandóan értékes történeti képet nyújt. Ha a közgazdász a műben nemzeti termelésünk tényezőinek történeti kialakulását keresi, akkor főleg a tőkére és a természeti erőkre, azaz a földre vonatkozólag kap adatokat. Részben a vállalkozói eszme fokozatos kibontakozásáról is tájékozódhat belőle, mert az ipari vállalkozást és még inkább a hitelintézetek különböző irányú tevékenységét a mű több része domborítja ki statisztikailag is szabatos és szemléltető megvilágításban. A munkáról mint termelő tényezőről kevés felvilágosítást kapunk a szerzőtől és a könyvben aránylag kevés szó esik arról, hogy ez a kétségtelenül fontos termelő tényező mily mértékben és mily értelemben volt hordozója az elmúlt évszázad magyar gazdasági fejlődésének is. A szorosabb értelemben vett termelési összefüggések javára a szerző jövedelem- és vagyonelosztási állapotaink méltatását is némileg elhanyagolta, pedig kétségtelen, hogy termelési lendületünk is jelentékeny részében éppen ezeknek a viszonyoknak függvénye. Csak ily alapon ítélhető meg helyesen pl. az egyéni és a társadalmi biztosításban, valamint a tömegtakarékosság egyéb módjaiban megnyilvánuló nemzetgazdasági erő, amelynek fejlesztése terén az elmúlt évszázad nálunk —különösen a nyugati országokkal való összehasonlításban — még nem hozott teljesen kielégítő eredményt. Mi sem könynyebb annál, hogy az ilynemű, nagy vonalakban megrajzolt műben egyes részletkérdéseknél viszonylagos hiányokra mutassunk rá. Sokkal fontosabb, hogy a könyv egészének kiváló érdemeit emeljük ki. Ezt pedig mindenekelőtt a r r a a fáradságos forrásmunkára és az adatoknak azon mesterien sikerült feldolgozására vonatkozólag tehetjük, amellyel a szerző
46
Jelentések
a
pályázatokról
gazdaságtörténeti szakirodalmunkat oly tetemesen gazdagította. Szerényebb célú, de azért érdemes műnek tekinthető Tahy István „A m a g y a r kézművesipar története, jelen helyzete és fejlődési i r á n y a i " (Budapest, a szerző kiadása, 1941. 343 1.) című könyve. Szerzője a távoli középkor történetére is visszanyúl és szemléltető — bár egyes részleteiben nem egészen helytálló — k é p e t nyújt a magyar céhrendszer kialakulásáról, virágkoráról és fokozatos hanyatlásának okairól. Bem u t a t j a a szabadelvű korszak iparpolitikáját és a korábbi hagyományokhoz való fokozatos visszatérésünket, amely ió! tükröződik vissza második ípartörvényünknek lépcsőzetesen hozott három novellájában. A magyar kézművesipar jelen helyzetének boncolgatásánál érinti az általános nemzetgazdasági és társadalompolitikai kereteket is. Amidőn pedig művének utolsó részében kézművesiparunk jövőjének kérdéseit veti fel, higgadtan és túlzásoktól mentesen mérlegeli az ipar ezen ágának erős és gyenge oldalait. Minden sorából kiérezhető ugyan, hogy a kézművesipar sorsát aggódó szeretettel nézi; éppen ezért dicséretes azonban elfogulatlansága, amely egyaránt jellemzi ténybeli megállapításait és a kézművesipar további fejlesztésére vonatkozó gyakorlati javaslatait. E l ő a d á s a gördülékeny és érvelésében általában jól feldolgozott adatokra támaszkodik. A szerző szorgalmát m u t a t j a az a körülmény, hogy a mult esztendőben „Kézművesipari politika" (Budapest, a szerző kiadása, 1941. 160 1.) címen még egy további művel is gyarapította szakirodalmunkat. Ennek a könyvnek is nagyjában hasonló előnyei vannak, bár a tudományos törekvés rovására itt már erősebben előtérbe lép az érdekvédelmi és érdekképviseleti szempont, amelyet helyenként tudományosan nem igazolható érvekkel iá alátámasztani igyekszik. A kézművesipari politika fogalmi kifejtésének csak kevesebb figyelmet szentel, a n n á l részletesebben foglalkozik az általános gazdaságpolitika, a társadalmi politika és a művelődési politika azon vonatkozásaival, amelyek közvetlenül érintik a kézművesipart. Ezekben a fejezeteiben mérlegeli a kézművesipar hitellel való ellátásának, szövetkezeti alapon való fejlesztésének, tanonc- és segédnevelésének, valamint termékei kivitelének elméletileg és gyakorlatilag egyaránt nagy horderejű kérdéseit. Végül ügyesen állítja egymással szembe a szabad-
47 Jelentések
a
pályázatokról
elvű kézművesipari politika követelményeit és a képesítési elvet hangsúlyozó újabb érdekképviseleti törekvéseket. Forráskutató munkássága ebben a müvében is dicséretes, bár statisztikai adatait általa már ismert munkából jórészt változatlanul veszi át és nem törekszik a statisztika fejlettebb módszereivel való feldolgozásukra és értékelésükre. Mégis kétségtelen, hogy az, aki a kézművesipar körül vívott gazdaságpolitikai küzdelemről könnyen érthető beszámolót keres, jó eredménnyel forgathatja a szerzőnek ezt a munkáját is. Mindkét könyve azt mutatja, hogy további szakirodalmi működésétől még szép eredményeket várhatunk. Sok biztató ígéretet tartalmaz Huszti Dénes ,,01asz-magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban" (Budapest, a Római Magyar Történeti Intézet Kiadványai, a Magyar Tudományos Akadémia kiadása 1941. 128 1.) című dolgozata is. Legfontosabb érdeme, hogy gazdaságtörténetünknek viszonylag erősen elhanyagolt fejezetére vet világot és hogy részben töretlen utakon is dicséretes kutatómunkát végez. A honfoglalás korától kezdve mutatja be azokat az áruforgalmi kapcsolatokat, amelyek Magyarország és Itália között fennálltak. Helyesen emeli ki azt a fontos szerepet, amelyet e kapcsolatok közvetítésében a dalmát városok játszottak és amelyek révén előbb-utóbb Velencével kellett összeütközésbe jutnunk. A dalmát városok elvesztése után azonban éppen Velence vált a magyar-olasz kereskedelem legfontosabb közvetítő piacává: a szerző ezeket a vonatkozásokat mind az árpádházi királyok, mind pedig az Anjou-ház uralkodásának idejére vonatkozólag jó történetírói érzékkel dolgozza ki és a forrásműveiben elszórt aprólékos részletekből összefüggő képet tud festeni. Kitér középkori génuai és firenzei kereskedelmi kapcsolatainkra és részben jól használható következtetéseket szűr le az egész olasz-magyar áruforgalom nemzetgazdasági jelentőségére vonatkozólag is. A rendelkezésére álló külföldi forrásanyagot alaposan tanulmányozta át; oklevélkutatáshoz azonban nem folyamodott, noha ezen az úton munkája még tetemesen elmélyíthető lett volna. További nyeresége lett volna a munkának, ha a szorosabb értelemben vett árukereskedelmi kapcsolatokat termelési alapjaikban is megvilágította és ezzel egész munkájának jobb közgazdasági távlatot adott volna. Kétségtelen azon-
48
Jelentések
a
pályázatokról
ban, hogy a dolgozat így is hasznos adalékot jelent, amely szerzőjének gazdaságtörténeti szakképzettségéről tesz tanúságot. A mult esztendő gazdaságstatisztikai irodalmi termésében előkelő helyet foglal el Sípos Sándor „Ipari nyersanyagok világtermelése" (Budapest, Gergely R. Könyvkereskedésének k i a d á s a 1941., 335 1.) című könyve, amelyben a közérdeklődés előterében álló és ezért igen hálás öszefüggéseket választott tárgyául. A jelenlegi világháború kezdete óta Magyarország és szövetségesei gazdálkodásában a legszűkebb keresztmetszetnek egyes fontos ipari nyersanyagokkal való ellátásuk bizonyult. Ezt a tényt a szerző helyesen látja meg és munkájában az olvasóközönség legszélesebb rétegei számára is könnyen érthető, rendkívül világos képet n y ú j t a nyersanyagok nemzetközi megoszlásának újabb alakulásáról. Sorra veszi a legfontosabb energiaszolgáltató anyagokat, a nehéz és könnyű fémeket, az acélnemesítő fémeket, a nemes fémeket, a vegyészeti és textilipari nyersanyagokat, valamint az olajos magvakat; hasznos módon utal a fontosabb helyettesítő és pótnyagok termelési szerepére is. A könyvnek kétségtelenül legbecsesebb része (258—310 1.) az, amelyben az egyes nyersanyagokra vonatkozólag bemutatja, hogy a földkerekség különböző országaiban — statisztikailag is szemléltetően egybevetve — mily mértékben fordulnak elő: ezen a síkon a nyersanyagoknak elsőrendű, másodrendű stb. lelőhelyeit állítja egymással szembe. A könyvnek ez a része még azzal az igen terjedelmes bel- és külföldi szakirodalommal szemben is határozott haladásnak tekinthető, amely a nyersanyagok nemzetközi megoszlásának kérdéséről az utóbbi években napvilágot látott, A munka egyéb részeiben viszont már korábban is meglehetősen kitaposott utakat találunk. A szerző védelmére kell azonban megállapítanunk, hogy ezt a tárgyat az újabb gazdaságtudományi k u t a t á s már valóban messzemenően kimerítette. A könyv végén felsorolt forrásmunkák jegyzéke (334— 335 1.) különösen az idevágó angolszász és német szakmunkáknak csak egyik részét említi meg. A szerző a nyersanyagok megoszlására vonatkozó nemzetközi összehasonlításait következetesen 1937-re vagy — ahol szükségesnek bizonyult — még korábbi évekre vonatkoztatja és csak egyetlen táblá-
49 Jelentések
a
pályázatokról
zatában (328—331 1.) t e r j e d t ki az 1938. év adataira is. Az olvasó méltányolni fogja azokat az aggályokat és nehézségeket, amelyekre való hivatkozással (14—15 1.) a szerző mellőzte a rendelkezésre álló legújabb adatok feldolgozását. Igaza van abban, hogy ezek az adatok nemzetközi viszonylatban — különösen a jelenlegi világháború kitörése óta — többnyire már csak igen töredékesen érhetők el és hogy az 1937-re vonatkozó öszehasonlítás jó alapul fog szolgálni, ha m a j d hozzáfognak a nyersanyagok megoszlásának háború utáni áttekintéséhez. Ennek ellenére nagy előny lett volna, ha a szerző számításokat végzett volna éppen a legutóbbi évek nyersanyaghelyzetére vonatkozólag: a konjunkturális statisztika fejletebb eszközeinek igénybevételével még igen fontos eredményeket érhetett volna el. Ezen a téren minden legújabb, még hézagos adat is hasznos lehet, miért is megvilágításukra tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt törekednünk kell. A szerző azonban munkájával — jelen alakjában is — figyelemreméltó teljesítményt mutatott. Kívánatosnak látszik, hogy a könyvnek várható újabb kiadásaiban a nyersanyagok általános közgazdasági jelentőségére vonatkozó bevezető fejezetét szélesebb alapon tárgyalja. Terjedelmében jóval kisebb, de igçn értékes* munkával gyarapították statisztikai irodalmunkat a mult esztendőben Kovács A l a j o s és Thirring Lajos. Idevágó dolgozataik gyűjteményes kötetben jelentek meg, amelynek kettős címe: „Magyarország népe és népesedésének kérdése" és „Tanulmányok az 1930. évi népszámlálás köréből" (Budapest, a Magyar Statisztikai Társaság kiadványai, 16. sz. 1941. 196 1.) Kovács Alajosnak első helyen említett m u n k a j a eredetileg a Comité International de Coopération Intellectuelle számára 1939-ben készült és 1940-ben angol nyelven megjelent taulmány volt; Magyarország népességének képét demográfiai és foglalkozási vonatkozásban n y ú j t j a és behatóan tér ki a természetes népmozgalom, a városi és vidéki népesség, valamint a túlnépesedés, főleg pedig a mezőgazdasági túlnépesedés kérdéseire. Jelen a l a k j á ban a dolgozat egynéhány tanulságos nemzetiségi adatot is tartalmaz, amelyekre eredeti fogalmazásában nem terjedt ki. A szerző a demográfus magas színvonalon álló tárgyilagosságával világít be népesedésünk alakulásának törvényszerűségeibe és Akadémiai Értesítő
4
50
Jelentések
a
pályázatokról
oly kereken lezárt áttekintést nyújt, amely a nagyobb olvasóközönségnek is előreláthatólag hosszabb ideig lesz helyes tájékoztatója. Adatai lényegükben ugyan csak a trianoni Magyarország területére vonatkoznak; jól használható jegyzetekben kitér azonban már az 1938—1941. évi területi gyarapodásokra is. A gazdaságstatisztika szempontjaiból különösen azok a fejezetei fontosak, amelyek a népesség foglalkozási megoszlásáról, a városi és vidéki népesség foglalkozásáról, a keresőkről és eltartottakról, az ország ipari fejlődéséről, a nőknek az egyes foglalkozási ágakban való szerepéről, valamint a vallás és a foglalkozás egymásközti viszonyáról szólnak. Noha adatai általában csak az 1930. évi népszámlálásból merítenek, a magyarországi iparnak egyes fő csoportok szerinti megoszlását fejlődésében egészen az 1937. évig érinti. Igen figyelemreméltók különösen azok a megállapításai, amelyeket az anyanyelv és a foglalkozás közötti összefüggésre vonatkozólag tesz és amelyekből világosan derül ki, hogy idegen a j k ú nemzetiségeink főleg az őstermelésben, a bányászatban és kohászatban, az egyéb foglalkozású csoportok közül pedig a napszámosok, a nyugdíjas és a tőkepénzesek csoportjában erősek, míg a többi foglalkozási ágakban a magyar lakosság aránya nagyobb. Thirring Lajos összesen 5 dolgozattal szerepel ebben a gyűjteményes munkában, amelyek főleg a néptömörülés jelenségével, a népsűrűség kiszámításával és a foglalkozási sajátosságok kérdésével, valamint a külterületi népesség életviszonyaival foglalkoznak. Ezeknek a dolgozatoknak zöme már korábbi években, főleg külföldi szakkörök tájékoztatására készült és részben francia nyelven már meg is jelent. Most a szerző csupán egynéhány szemponttal egészítette ki azokat. Míg Kovács A l a j o s említett művében a népesedési kérdések nagyvonalú és összefoglaló megvilágítására törekszik, addig Thirring L a j o s szakavatott kézzel nyúl a részletkérdések finom szövevényébe és a lelkiismeretes statisztikus górcsövével oly összefüggéseket vizsgál meg és tisztáz, amelyeknek jelentékeny része eddig még a szakkörök figyelmét is elkerülte. Amit például a külterületi és a belterületi népesség foglalkozási megoszlásáról ír, az a gazdaságtudomány szempontjából is igen fontos. Vitatható, hogy fogalmilag tökéletesen határozta-e meg a külterületi népességet (175. 1.) és hogy a szétszórtságnak már
Jelentések
a pályázatok} ól
51
eddigi irodalmunkban is eléggé ingatag és nehézkesen körülhatárolt fogalmát elődeinél valóban helyesebben ragadta-e meg. Kétségtelen azonban, hogy pl. a tömör és a szétszórt mezőgazdasági népesség szerkezetét igen szerencsés kézzel világítja meg s hogy idevágó kutatásai maradandó becsűek lesznek. Mind Kovács, mind pedig Thirring munkájának érdeme, hogy oly időben viszi előre a magyar népesedésről szóló ismereteinket, amikor a jelenlegi világháború ezeket a kérdéseket az általános érdeklődés homlokterébe á l l í t j a és amikor az 1941. évi népszámlálás adatainak értékelésénél különösen fontos az 1930-as népszámlálás tanulságainak magas színvonalú feldolgozása. Kár, hogy mindkét szerző, főleg pedig Thirring, nagyjában mégis csak szemelvényeket nyújt; a siatísztika tudományának tetemes nyeresége volna, ha eredményeinek rendszeres összefoglalására is minél előbb sor kerülhetne. Címe szerint inkább a gazdasági jog, tartalma szerint azonban -erősen a közgazdaságtan körébe vág Nagy Károly „Gazdasági közigazgatás a német nemzeti szocializmus rendszerében" (Budapest, a Magyar Közigazgatástudományi Intézet kiadása, 35. szám, 1941. 183 1.) című műve. A tervgazdaság mai fokán egyre inkább érezhetővé válik eddigi gazdaságtudományi kutatásunknak az a gyengéje, hogy a gazdaság igazgatási szervezetének kérdéseivel viszonylag csak keveset foglalkozott. Főleg ezért dicséretes a szerzőnek az a törekvése, hogy összefoglaló képet nyújtson a német nemzeti szocializmusnak azon rendszabályairól, amelyekkel a munka önkormányzatát a kartellönkormányzatot és a mezőgazdaság, valamint az ipar szervezetét egyaránt magában foglaló rendi önkormányzatot megalapozza. Abban a folyamatban, amelyben a végrehajtó hatalom a törvényhozó hatalom rovására egyre erősebbé válik, fontos nyereség megismernünk a gazdasági szervezetnek oly magas színvonalon álló példáját, mint amilyent a jelenlegi Németország mutat. A szerző terjedelmes irodalmi forrásanyagra támaszkodik, amelynek tanulmányozását a Középeurópai Gazdasági Bizottság Német Csoportjának ösztöndíja tette számára lehetővé. Az egyes szervezeti összefüggésekről lelkiismeretes tárgyilagossággal, szabatosan számol be. A közgazdász viszont örömmel üdvözölné, ha a különböző gazdasági rendszerek szervezetéről szóló bevezető fejtegetéseit és az ál3*
Jelentések
52
a
pályázatokról
lamgazdaság lényegét jellemző befejező gondolatait jobban elmélyítette volna. Az is nyereség lett volna, ha a jelenlegi világháború előtti német gazdasági szervezet bemutatása mellett a német háborús közigazgatás alapvető intézményeivel is megismertette volna az olvasót. Az említett munkák többé-kevésbbé jól mutatják, hogy a magyar gazdaságtudományi kutatás az 1941. évben is örvendetesen haladt előre. Terén több oly mű akad, amely bőven érdemli meg mind a tek. Akadémia, mind pedig a tágabb szakkörök elismerését is. Az említett munkák közül a legjelesebbnek a bizottság Eckhart F e r e n c könyvét tekinti, amelynek érdemei különösen a gazdaságtörténet és általában a történettudomány terén magaslanak ki. Ezért a bizottság azzal a javaslattal járul a tek. Akadémia elé, hogy a Chorin Ferenc-alapítvány 1941. évi kamatait Eckhart Ferenc „A magyar közgazdaság száz éve" (Budapest, 1941.) című müvének ítélje oda. p
Heller Farkas r. t., a bizottság elnöke,
vitéz Surányi-Unger Tivadar a bizottság előadója,
1. t.,
Hegedűs Lóránt t. t., Fabinyi Tihamér ig. t., Napratil Ákos r. t., Rohringer Sándor r, t., Telegdi-Roth Károly 1. t., a bizottság tagjai.
g) Jelentés a Weiss Fülöp-alapítvány 1941. évi kamatainak odaítéléséről. Az alapítvány kamatai ezúttal az 1937—41. években megjelent közgazdasági művek közül kiválasztható, tudományos értékű műnek ítélhetők oda. A fent jelzett időközben kiadott művek közül természetesen eleve figyelmen kívül maradnak a bizottság tagjainak saját munkái, továbbá az Akadémia ügyrendjének értelmében azok munkái is, akik e jutalmat égyízben már megkapták. Végül nem vettük számításba azokat a műveket 'sem, amelyek a tárgyalt időszak alatt a Chorin Ferenc-alapítvány kamataiból évente jutalmazott közgazdasági
53 Jelentések
a
pályázatokról
munkák közé tartoznak. Az ekként fennmaradó művek is bö választékot a d n a k és egyben módot nyújtanak arra, hogy az egyes közbenső években m á r figyelembe vett, de még nem jutalmazott művek között is újabb válogatást lehessen végezni. A tárgyalt időszakban egyes szerzők valóban elismerésre méltó termékenységet tanúsítottak és érdemes művekkel gyarapították a magyar közgazdasági tudományt és ennek segédtudományait. Ezek sorában mindenekelőtt Thirring Gusztávnak, az Akadémia időközben magas korban elhunyt, kiváló, rendes tagjának fáradhatatlan munkásságát kell kiemelni, aki 1937—41 között nem kevesebb, mint három olyan jeles művet is megjelentetett, amelyek a dicsérő megemlítést megérdemlik. Az első ezek sorában Budapest székesfőváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben címmel 335+272 lapnyi terjedelemben megjelent kiváló munkája, amelynek első része ugyan már 1935-ben kiadásra került, de ezt a második, befejező rész csak 1937-ben követte. Az egyesített magyar fővárosnak világvárossá való fejlődését szemléltető, nagyszabású összefoglalás befejezett feldolgozása akadémiai elismerésben ugyan nem részesült, de előkészítő munkálatai m á r kétízben is, mégpedig 1923-ban a Kőrösi-alapítványból és 1927-ben a Széchenyi-jutalomból akadémiai pályadíjhoz jutottak. Thirring Gusztáv második nagy műve Magyarország népessége II. József korában címmel s 192 lapnyi terjedelemben 1938. folyamán jelent meg A k a démiánk kiadásában. Ez úttörő kutatásnak nagy tudományos értékét Akadémiánk azzal is elismerte, hogy e művet 1939-ben a Marczibányi-mellékjutalommal tüntette ki. Végül 1939-ben tette közzé Thirring Gusztáv utolsó nagy munkáját Sopron városa a XVIII. században címen, amelynek 356 lapján szülővárosának egykori népesedési és gazdasági viszonyait í r j a le saját levéltári kutatásai a l a p j á n . Mindezek a müvek a magyar tudományosság maradandó értékei és a maguk tárgykörének első forrásmunkái. Két terjedelmes és komoly tudományos értékű művel gazdagította közgazdasági irodalmunkat az elmúlt öt év alatt lhrig Károly. Az első 1937-ben 574 lapnyi terjedelemben A szövetkezetek a közgazdaságban címen megjelent műve, amely első,
54
Jelentések
a
pályázatokról
nagyobbik részében a szövetkezeti típusok tudományos leírását a d j a , második részében pedig a szövetkezés elméletét {ejti ki. A könyv gerince az elméleti részben van, amelynek a leíró rész csak mintegy előkészítője és megalapozója. A szerző a szövetkezeti gazdálkodást a nyereségi elvvel szembehelyezett szükségleti elvre vezeti vissza, miután a szövetkezet a tagjaival folytatott belső forgalmában az önköltség alapján számol el, a szövetkezeten kívüli forgalomban, a „határügyletekben", szerzett nyereségét pedig „szociális szempontból elfogadhatóbb jövedelmi jogcímre" alakítja át. A szerző a szövetkezeti t a g n a k a szövetkezésből származó előnyét, legyen az visszatérítés vagy más, szövetkezeti járadéknak nevezi. Túl szigorúnak tűnik a szerző álláspontja akkor, amikor a szövetkezetektől a vállalati jelleget megtagadja, amint nem kimerítő az az egyébként igen érdekes p á r h u z a m sem, amelyet a szerző a szövetkezeti és részvénytársasági ferma között megvon. Ezt a liberalisztikus irány jellemzése és Liefmann álláspontjával folytatott v i t á j a mögött meghúzódó párhuzam sem egészíti ki a kívánt mértékben, de el kell ismerni, hogy a szerző m u n k á j á n a k éppen ezek a részei komoly elmélkedő készségről tesznek tanúbizonyságot. Ihrig Károly második nagyobb m u n k á j a 1941-ben jelent meg Agrárgazdaságtan címen, és 342 lapnyi terjedelemben, mely művel e helyütt csak azért nem foglalkozunk, m e r t ez a mű az idei Serbán-jutalom odaítélésénél jön különösképen figyelembe. Három különálló kötettel is jelentkezett a magyar nyilvánosság előtt az elmúlt öt év folyamán Kislégi Nagy Dénes. Az elsőt 1938-ban 328 lapon tette közzé Univerzalizmus címen, amelyben Spann Otmár bölcseleti és gazdasági tanait f o g l a l j a össze. Spann egész gondolatrendszere azon az aristotelesi megállapításon alapszik, hogy az egész logikailag előbbrevaló a részeinél és erről az alapról elindulva egész közgazdasági gondolkodásunkat át igyekszik alakítaní, vagy legalább is más kifejezésmódra átírni. Spann rendszerében a súlypont a filozófiára tolódik át és ezért széleskörű gazdaságfilozófiai megalapozás nélkül nem is lehet Spann közgazdasági tanaihoz közelebb férkőzni. Ehhez a feladathoz alkalmazkodik is Kislégi Nagy Dénes munkája, amely Spann különböző könyveiben elszórtan kifejtett tanait áttekinthetően foglalja össze és teszi
55 Jelentések
a
pályázatokról
közgazdasági felfogásának megértéséhez használhatóvá. E mellett nem szorítkozik a szerző Spann tanaira, hanem igen helyesen, kitér a követőkre is, akiknek írásaiban úgyszólván több, közgazdasági kérdésekre korlátozott, gondolatmenet van, mint a mesterük könyveiben. A szerzőnek Spann bírálóiról adott rövid áttekintése pedig m i n d j á r t megmutathatja azt is, hogy Spann rendszere mennyire a viták kereszttüzében áll. Kislégi Nagy Dénesnek ezt a könyvét, mint minden más írását is, Választékos nyelvezet és gördülékeny mondatok jellemzik. Ugyané szerző 1939-ben újabb könyvet írt Bevezető a közgazdaságtanba címen, mely cím nem egészen fedi a 232 lapos és tizenöt népszerű rádióelőadást összefoglaló kis könyv tartalmát. Végül 1940-ben jelent meg Híres kereskedők című könyve 172 lapos terjedelemben, amely 1941-ben Akadémiánk Horthy Miklós-jutalmát nyerte el. Szorgalmas munka eredményével járult hozzá a legutóbbi évek tudományos irodalmához Takaróné Gáli Beatrix, aki 1938-ban Gazdaságetika címen 207 lapos müvet jelentetett meg és ebben a közgazdaságtan és az erkölcsbölcselet tudományos eredményeinek felhasználásával tanulságos áttekintést nyújtott az erkölcsi követelményeknek a gazdasági életben való érvényesítéséről. Tamás Károlylyal együtt pedig ugyancsak 1938-bán teljes tantörténetet írt 487 lapnyi terjedelemben A közgazdasági elméletek története címen. Ez a mű mindezideíg valósággal hézagpótlónak mondható a magyar irodalomban, mert magyar olvasóközönségünk csak a kézikönyvek megfelelő fejezeteinek tömör összefoglalásaira volt utalva, vagy pedig kénytelen volt ezirányú érdeklődését idegen nyelvii olvasmányaival kielégíteni. A magyar szerzők m u n k á j a ellenben sok tekintetben kifogás alá esik. A közgazdaságtani kutatóknak könyvükben megtalálható csoportosítása gyakran mutat önkényességet olyan esetekben is, amikor erre mértékadó tantörténeti munkák tanúsága szerint nem lenne szükség. Az egyes elméletek ismertetésénél néhol megállapítható, hogy a szerzők a kutatókat nem jól ismerik, vagy éppen bizonyos hivatkozásaikban és megállapításaikban, nem vitathatóan, tévednek. Ezek a hibák azonban a tájékozott olvasónak nem teszik a könyvet érdektelenné és élvezhetetlenné, a kezdő olvasót pedig csak kevéssé z a v a r j á k és így számára a szerzők
56
Jelentések
a
pályázatokról
nagyjában helytálló tájékoztatást mégis csak nyújtanak. Könytiyen gördülő, magyaros nyelvezetükért külön elismerést érdemelnek, A felsorolt szerzők művein kívül még az elmúlt öt esztendő mindegyikében a k a d egy-két olyan mű, amelynek megemlítése itt helyénvaló. Az 1937. évből ilyennek számítható Nőtel Rudolf szorgalmas tanulmányra és komoly elmélyedésre valló műve, amely a maga idejében nagy időszerűségre is hivatkozhatott, mint az már a címéből is: Agrárválság és adósvédelem, kitűnik. E n n e k a 272 l a p r a terjedő m ű n e k különös érdeme, hogy nemzetközi összehasonlításban dolgozza fel azokat az intézkedéseket, amelyeket az egyes államok az eladósodott mezőgazdaság érdekében a gazdasági pangás idejében foganatosítottak. Ugyanebbe a tárgykörbe tartozik Mennyey Gézának A földhitel. I. kötet: Történelmi kifejlődése címen 1940. folyamán megjelent 284 lapos műve, amely a földhitelnek a legrégibb időbe visszanyúló történeti kifejlődését igyekszik adni s e közben a magyar földhitel legújabbkori történetének áttekintését is nyújtja. Ugyancsak a magyar viszonyokra vonatkozó szorgalmas a d a t g y ű j t é s e miatt érdemel megemlítést az a másik mezőgazdasági tárgyú mű, amelyet Szeberthy János Mezőgazdasági munkásvédelem címen 1940ben 439 lapnyi terjedelemben adott ki. A közgazdasági tudomány más tái gyköréből a korán elhúnyt i f j . Fellner Frigyesnek 1939-ben megjelent 520 .lapos, rendszeres, Közlekedéspolitika című műve érdemel említést, amely a kérdés legteljesebb magyar nyelvű feldolgozása és szerzőjének méltó emléket állít. A szerző ebben a nagy szorgalommal és tárgyismerettel összeállított művében nemcsak a szárazföldi és belvízi, hanem a tengeri és légi közlekedés ismeretanyagát is feldolgozta. Megint m á s tárgykörben, nevezetesen a magángazdasági élet szempontjából oly fontos és a közgazdaságtani elmélyítésre annyira rászoruló üzemgazdaságtan területén Schranz Andrásnak 1938-ban megjelent 404 lapos Üzemgazdaságtan című könyve érdemel figyelmet, mely nagyobb terjedelménél fogva is komoly üzemgazdaságtaní ismeretanyagot nyújt. E tárgykör magyar nyelvű feldolgozóira a jövőben még nagy feladatok várnak. A z íizemgazdaságtannal rokon tárgykörben teljesen átdolgozva és két összefüggő kö-
57 Jelentések
a
pályázatokról
tetbe foglalva tette közzé Államszámviteltari című könyvét Teghze-Gerber Ferenc 350 + 279 lapnyi terjedelemben. Az első kötet még mint önálló könyv 1927-ben jelent meg, de az átdolgozás 1941-ből való, a második kötet első kiadása pedig 1937-ben és ú j kiadása 1940-ben került a nyilvánosság elé. Az összefüggő két kötet első fele elvi kérdéseket tárgyal, valamint nemzetközi összehasonlítást nyújt, a második fele pedig az idevonatkozó magyar tételes joganyag rendszeres összefoglalása a nélkül, hogy pusztán szószerínt való szövegközlésekre szorítkoznék. Érdekesen bontakozik ki ebből a miiből az a fejlődés, amelyen a magyar államháztartás szerkezete az első világháború utáni időben keresztülment és az a p rólékos részletekig menő pontos tájékoztatás mellett is áttekinthető képet alkothat magának az olvasó arról a bonyolult életműködésről, amelyben a korszerű magyar állam és alsóbbfokú közületeink gazdasági tevékenysége kifejezésre jut. A közgazdasági műveltség népszerűsítése terén nálunk még nagyon sok a tennivaló. Ezért igen nagyra kell értékelni, ha szakavatott szerző • vállalkozik erre a feladatra. Ilyen, tudományt népszerűsítő céljai voltak érdemes t a g t á r sunknak, Czettler Jenőnek, akkor, amikor gazdaságtörténeti tárgyú egyetemi előadásainak vázlatát a Kultúra és Tudomány című sorozatban 1939. folyamán 248 lapos terjedelemben Az emberi gazdálkodás története címen közreadta. Ez a nagy ismeretanyag öszefoglalására hivatott kis könyv azt a célját, hogy a gazdaságtörténet kérdései iránt érdeklődők s z á m á r a első bevezetőül szolgáljon, valóban igen jól betölti. A könyv bevezető jellege jut kifejezésre abban is, hogy az ú j a b b k o r i gazdasági fejlődéssel viszonylag keveset foglalkozik. Ha a bizottságnak kizárólag az e d d i g ismertetett, jeles müvek közül kellene a jutalomra legérdemesebbet kiválasztania, igen nehéz feladattal kerülne szembe. Szerencsére azonban a tárgyalt időszak alatt két olyan m ű is napvilágot látott, amely mind céljánál, mind pedig feldolgozásának arányainál és mélységénél fogva különösen magára i r á n y í t j a a figyelmet. Az első ezek közül kiváló tagtársunk, Navratil Ákos Közgazdaságtan című nagy művének II. kötete, amely 1939-ben 831 lapnyi terjedelemben jelent meg és a Chorin-díj odaítélésénél annakidején csak azért nem volt számításba vehető, mert e mű I.
58
Jelentések
a
pályázatokról
kötete 1934-ben már a Chorin-díjban részesült. A második, Akadémiánk nemrég elhunyt, érdemes igazgatósági t a g j á n a k , Teleszky Jánosnak 740 l a p o s Közgazdaságtan című könyve, amelyet a szerző hagyatékában talált kézirat alapján A k a démiánk a d o t t ki 1941-ben. A Teleszky János hagyatékában t a l á l t kézirat már magában véve is meglepetésszámba megy, mert állami pénzügyeink e kiváló ismerőjéről, aki pénzügyi politikánkat nemcsak mint pénzügyminiszter, hanem mint szaktanácsadó is oly hosszú időn keresztül eredményesen irányította, egyáltalán nem volt t u d o t t dolog, sőt még sejteni sem lehetett, hogy elméleti kérdéseken töri a fejét. A legtöbb gyakorlati g a z d a ságpolitikus beéri az elméletnyujtotta legáltalánosabb t á j é k o z tatással s a többit a pillanatnyi helyzetek adottságaira, v a l a i e n t saját egészséges ösztönére bízza. Nem is ér rá, hogy megálljon egy-egy problémánál, mert gyorsan kell határoznia. Az állásfoglalással a kérdés is lekerül a napirendről, p e d i g a megoldás a legtöbbször még hátra van. Teleszky J á n o s , mint közgazdaságtana bizonyítja, nem tartozott ezeknek a gazdaságpolitikusoknak a sorába. Neki problémái voltak, amelyekkel nem csupán egy-egy gazdaságpolitikai állásfoglalás kedvéért, hanem az elvi igazság kiderítése céljából ís meg akart birkózni. Éberen figyelte az életet, nemcsak hazája közgazdasági eseményeit, hanem az egész világ gazdaságpolitikájának alakulását és egységes, öszefüggő képet igyekezett m a g á nak az egészről alkotni. Észrevehetően nyomon kísérte azt az emelkedettebb közgazdasági közírást, amely a nyugati n e m zetek tudományos szellemű közgazdasági hetilapjaiban t a l á l ható. így a z t á n állandó hatósugarába került a közgazdasági tudományos eszmeáramlatoknak akkor is, amikor a közgazdasági tudományos irodalommal való közvetlen kapcsolata nem volt meg. De azért a közgazdaságtan tudományos irodaimával is kereste az érintkezést. Hogy ^bőséges élettapasztalatai, éles megfigyelőképessége és irodalmi műveltsége milyen tudományos eredmények elérésére képesítették Teleszkyt, azt könyvének valutapolitikai vonatkozású részeiben mutatta meg. Nemcsak nagy tisztelője, hanem mélységes megértője is a gazdasági automatizmusnak,
59 Jelentések
a
pályázatokról
amelyet sokhelyütt nemcsak részletesen végigkísér működésében, hanem élesen is jellemez és világosan megmagyaráz. Különös előszeretettel és több változatban foglalkozik azzal az összefüggéssel, amely a belső árszínvonal állandósága és a külső árfolyamérték szilárdsága között fennáll. Ez a kérdés tudvalevően 1931. óta nagy gyakorlati jelentőséghez jutott és Teleszky ezt a gyakorlatilag előállott helyzetet elvi általánosításban, több oldalról megvilágítva, vizsgálja meg. E közben olyan levezetéseket találunk, amelyek a gazdasági automatizmus legjobb leírásaival vetekednek és mintaszerűen alkalmasaknak mondhatók arra, hogy olvasóikat közgazdasági gondolkodásra neveljék. Ilyenek mindenekelőtt az 589, 594 és 613. lapon található elemzések. A végső eredmény, amelyhez fejtegetései során eljut, megfelel Teleszky konzervativizmusának: az tudniillik, hogy mégis csak az a normális állapot, amikor a belső árszínvonal állandósága és a külső árfolyamérték szilárdsága egyszerre és egymással kölcsönhatásban biztosítva van. Ugyanilyen határozott híve Teleszky az aranyvalutának is, de már az aranyvalutára vonatkozó fejtegetései nem mindig olyan sikerültek, mint azok, amelyek a gazdasági automatizmus működésével kapcsolatosak. Annak ellenére pedig, hogy a gazdasági automatizmus értékét ennyire átérezte, nem feltétlen híve a minél teljesebb gazdasági szabadságnak, hanem van érzéke a szociális szempontból szükséges államhatalmi beavatkozás iránt is és vitán felül állónak tekinti a vámvédelmi politika szükségességét. Találóan domborítja ki, hogy az államhatalmi beavatkozás feltétele a gazdasági automatizmus ismerete. A vámvédelmi politika szempontjából pedig jól jellemzi az angol gazdaságpolitika különböző változatainak igazi értelmét, nevezetesen azt, hogy miért lehetett Anglia annakidején a nemzetközi szabadkereskedelmi irányzat híve. Noha sok erénye mellett néhány, különösen a szerkezeti beosztásból származó, bizonyos fokú egyenetlenség is jellemzi Teleszky könyvét, egészben véve meg lehet állapítani, hogy a magyar közgazdasági irodalomnak komoly gazdagodását jelenti. A legutóbbi évtizedek valutapolitikai eseményeinek elméleti elemzése, elvi jelentőségük lemérése és tanulságaiknak egységes gondolatrendszerbe való foglalása olyan eredmények, amelyek Teleszky könyvének értékét akkorra is fenntartják,
68 Jelentések
a
pályázatokról
amikor a jelenségek, amelyeket tárgyal, gyakorlati jelentőségüket már rég elvesztették. Navratil Ákos rendszeres közgazdaságtanának második kötete a legutóbbi öt esztendő magyar közgazdasági irodalmának kétségkívül legnagyobb szabású terméke. Ugyanazok a nagy erények, amelyek m á r az első kötetet jellemezték, ékességei a második kötetnek is. Magyaros írásmód, világos nyelvezet, választékos kifejezések teszik a könyv olvasását élvezetessé és tanulságossá. Átgondolt rendszere az egész közgazdaságtant . áttekinthető és összefüggő egészként mutatja be. A tárgy teljes ismerete szemléletesen visszatükröződik fogalmaiban, amelyek mindig határozottak és egyértelműek. Gondolatmenete egy tudományos elmélkedésben kifinomult elmének következetes okfejtéséből áll akkor is, amikor nemzetközileg megvitatott kényes kérdésekre ad rendszerébe szervesen beilleszkedő feletet. Irodalmi tájékozottsága, olvasottságának köre valósággal bámulatos és nagy tudásának messzire nyúló forrásait nem rejti el, hanem feltárja az olvasó előtt. Az a rengeteg irodalmi utalás, amely minden fejezet végén található, szerfelett megkönnyítheti mindenkinek, hogy az egyes kérdések legfőbb irodalmi termékeibe elmélyedjen és a legkülönbözőbb elméleti irányzatokkal megismerkedjék. Az egyes könyvek állásfoglalásáról adott tájékoztató ezeket m i n d j á r t kellő világításba helyezi, amit még fokoznak azok a bírálatos megjegyzések, amelyekkel Navratil tájékoztatóit mindig rendszerének szellemében kíséri. Egy tudományos életmunka leszűrődése ez a rendszer, amelynek kidolgozása a magyar közgazdasági tudománynak mindenkor egyik legnagyobb büszkesége marad. Navratil közgazdasági rendszerét két alaptényre építi fel, amelyek közül az egyik a termelés és fogyasztás összefüggésére utal, a másik pedig a mindenkori jogrendtől független, elemi és a mindenkori jogrendtől függő, összetett gazdasági jelenségek különbségében áll. Navratil művének első kötetében főképpen ezekkel az elemieknek mondott jelenségekkel foglalkozott, minek során a termelési tényezők szerepével, a hozadékalakulás elveivel, az árrendszerrel és a pénzelmélettel, valamint a hitel elméletével kapcsolatos álláspontját fejtette ki. Második kötetének jutott elsősorban az a feladat,
61 Jelentések
a
pályázatokról
hogy a magántulajdon jogrendí a l a p j á n a közgazdaság öszszetett jelenségeit vizsgálja, bár a forgalomnak az első kötetben tárgyalt jelenségei már szintén inkább ide tartoznak. Ez vezet át a közgazdaságban hatalmi alapon létrejövő jövedelemeloszlás kérdéseihez, amelyekre vonatkozó tanokat Navratil a közgazdasági elmélet leggyakorlatibb részének tekinti és egyben úgy is látja, hogy minden elméleti közgazdasági rendszer k o r o n á j a a jövedelemeloszlástan. De a magántulajdon jogrendi a l a p j a nyomatékosan sem itt jelentkezik először, hanem az árelméletben is, nevezetesen a monopol-ár elméletében. Az összefüggés áralakulás és jövedelemegoszlás között egészen közvetlen, de azért Navratil mégse tartja helyénvalónak, hogy a jövedelemeloszlás tanát egyszerűen az áralakulás tanába olvassza be, miután ezzel a jelenségek áttekinthetősége csak vesztene. A jövedelemeloszlástan igen beható taglalása után, amit a legjobban megmutathat az, hogy Navratil második kötetének háromnegyedrésze esik erre a tárgykörre, eredetileg a jövedelemeloszlás következményeként előálló gazdasági küzdelemnek, mégpedig a szabad versenynek,, az egyesülésnek és az állami beavatkozásnak a tárgyalása következett volna, úgyhogy a rendszer zárófejezete aztán a válság- és konjunktúratan lett volna, úgy, ahogy ezt annakidején Bőhm-Bawerk rendszertani tekintetben a leghelyesebbnek tartotta. Az első kötetben adott vázlattól eltérően azonban a tényleges kidolgozás során Navratil ezt a két részt felcserélte, úgyhogy a gazdasági küzdelemről szóló rész vált a zárófejezetté. Ez a sorrendi változtatás alkalmas arra, hogy az egyesülésnek és a beavatkozásnak válságenyhítő és konjunktúrairányító feladatait jobban kiemelje. A második kötet a gazdasági élet összetett jelenségeinek megfelelően a tulajdonjog intézményének vizsgálatával kezdődik, mégpedig a magántulajdon és köztulajdon rendszerét állítja egymással szembe. Azzal, hogy a magántulajdont az emberi természetből származtatja le, egyben állást is foglal a magántulajdon szükségessége mellett, de ez nem egyértelmű azzal, mintha Navratil a magántulajdon intézményét merev, fejlődésképtelen adottságnak tekintené. Inkább úgy látja, hogy a magántulajdon érdekköre folyvást szűkül, ugyanakkor pedig ez érdekkör védelme egyre erősbödik és hiába
62
Jelentések
a
pályázatokról
halad a gazdasági fejlődés újabban az államszocializmus felé, ez a rendszer sem tud m a j d a magántulajdon nélkül meglenni. Áttérve a jövedelemeloszlás tárgykörére, mindenekelőtt a nemzeti jövedelem kérdésében kell állást foglalnia s megnyugtató, hogy Navratil nem szorítkozik az anyagi jószágtermelés eredményének a nemzeti jövedelembe való bevonására, hanem a szellemi munkából származó jövedelmeket is hozzászámítja. Ugyanígy, nagyon helyesen, számításba veszi a személyes szolgálatokat is, azon az alapon, hogy aki szolgálatáért k a p jövedelmet, az ellenszolgáltatást ad, tehát ad a társadalomnak is. A nemzeti jövedelem alkotó elemeinek és az egyéni jövedelem összetételének, nemeinek és magyarázatának vizsgálata már átvezet a fő kérdésre, tudnillik a jövedelemeloszlás kérdésének megvilágítására. Csak ha a szempontoknak azon a sokféleségén végighaladunk, amelyek a jövedelem fogalmának kialakításával kapcsolatban állanak, juthatunk t u d a t á r a azoknak a nehézségeknek, melyeket a jövedelem látszólag egyszerű fogalmának meghatározásánál le kell küzdeni. Különösen kidomborodik ez akkor, amikor Navratil arra is rámutat, hogy például van a jövedelemnek, közgazdasági fogalma mellett, egy magángazdaság!, egy pénzügytani és, hozzá lehetne tenni, egy statisztikai fogalma is. A jövedelemeloszlás kérdésének a közgazdasági elmélet szempontjából való központi jelentőségével függ össze, hogy ebben a kérdésben a különböző elméleti irányok szemmel láthatóan szétágaznak, ami jó alkalmat szolgáltat Navratilnak arra, hogy ezeket az eltérő magyarázatokat bírálatos megvilágításnak vesse alá. Érdekes, hogy alaki tekintetben csak azt a különbséget l á t j a közöttük, hogy a fennálló jövedelemeloszlást vagy helyeslik, vagy elvetik, miután azt, hogy magyarázatukat értékeléssel egészítik ki, közös vonásuknak t a r t j a . Ugyancsak helytálló alakilag az az észrevétele is, hogy nemcsak a határhaszoniskolának van beszámítási elmélete, hanem minden jövedelemeloszlástan, amely magyarázatánál az áralakulásból indul ki, beszámítást végez. Csak amíg például a klasszikus iskola a termeléstől a fogyasztás felé menve, addig a határhaszoniskola a fogyasztástól a termelés irányában végzi a beszámítást. Ez azonban már lényeges tartalmi különbséget is kifejezésre juttat. Áttérve a nemzeti jövedelem
63 Jelentések
a
pályázatokról
alkotó elemeire, megkapjuk a termelési tényezőknek a termelés eredményében való részesedéseként a járadékot, mint föld-, telek- és bányajáradékot, a munkabért, fizetést és tiszteletdíjat, a t ő k e k a m a t s a vállalkozói nyereséget. De ugyanilyen értelemben lehetne az egyéni jövedelem alkotóelemeiről is beszélni, mert hiszen az életben rendesen több jövedelmi forrásból eredő bevétel folyik össze a jövedelmet élvező alany jövedelmében. Rendszerint a tőkekamat az, amely más jövedelemágakkal párosul és így lesz a földjáradék és a tőkekamat egyesüléséből a földhaszonbér, az egyéni vállalkozó munkajövedelmében pedig egyenesen a munkabér, tökekamat és vállalkozó nyereség olvad össze, végül a társas vállalatok nyeresége vállalkozói nyereségen kívül saját tőkéjük kamataiból is áll, mely utóbbihoz azonban hozzá kell fűzni, hogy a vállalatok nyeresége még nem jövedelem, mert jövedelme csak egyénnek lehet. Ezen az összefüggésen az sem változtat, hogy például a földhaszonbér alkalmilag kevesebb is lehet a földjáradéknál, ami akkor fordul elő, amikor a haszonbérleti szerződést előnytelen mezőgazdasági árviszonyok idején kötötték és a hosszabb idő alatt, melyre a szerződés szól, a mezőgazdasági árviszonyok lényegesen megjavulnak. A járadékelmélet leglényegesebb elméleti részletkérdése egyébként abból a törekvésből származik, amely a járadékjelenség általánosítására irányul. Navratil ezzel az irányzattal nem helyezkedik szembe s ezt a járadék különbözeti jellegével okolja meg, vagyis mindannyiszor, amikor ilyen különbözeti jövedelmek keletkeznek, aminek p é l d á j á r a az ügyességi járadékot hozza fel, a különbözeti előny mértékéig jogosultnak tartja, hogy járadékról beszéljünk. Ebből ered a vállalkozói nyereség járadékszerű jellege is. A járadéknak ezen túlmenő kiterjesztését ellenben már határozottan helyteleníti, így a járadéknak jövedelem-maradványként való felfogását sem osztja. A járadék fő a l a k j a azonban még a kiterjesztett járadékfogalom mellett is a földjáradék marad és ennek alakulására Navratil már a különleges magyar viszonyokra való tekintettel is a mai tudományos irodalomban szinte magában álló, beható vizsgálatot szentel. E közben úgy látja, hogy a földjáradéknak hosszú időre számított irányzata ma is emelkedő. Ez szükségszerű következménye a népesség szaporodásának, valamint a ren^
64
Jelentések
a
pályázatokról
delkezésre álló földterület korlátolt voltának és a föld csökkenő hozadékképességének. Az előbbi két ok miatt a telekj á r a d é k irányzata is emelkedő. Ezek az emelkedő irányzatok azonban nincsenek ellentétben azzal, hogy más jövedelmi ágak is emelkedő irányzatot mutassanak, nevezetesen a munkabér, ami már a termelés folytonos növekedésének a következménye. Navratil ezenkívül a munka csökkenő hozadékképességére is hivatkozik, ez azonban már vitatható. Ugyanígy vitatható az is, hogy a tőkekamat irányzatát a tőke növekvő hozadékképessége vagy a tőke szaporodása határozza-e meg, mely előbbinél természetesen a technikai haladás hatását figyelmen kívül kell hagyni. Azon ellenben mindez nem változtat, hogy a tőkekamat irányzata csakugyan csökkenő, tehát a másik két termelési tényező áralakulásával ellentétes. Ugyanilyen csökkenő irányzatot állapít meg Navratil a vállalkozói nyereségre vonatkozóan is, amit a tőkekamattal való kapcsolaton kívül a vállalkozási lehetőségek csökkenő mértékű növekedésével, a vállalkozó képességű emberek szaporodásával és az államhatalmi beavatkozással magyaráz. A járadékalakulás körülményeinek vizsgálatához hasonlóan részletes és beható tárgyalását kapjuk a foglalkozások különbözősége szerint tagozódó munkapiacnak és a munkabért meghatározó keresleti és kínálati tényezőknek, valamint a munkanélküliség okainak és ellenszereinek. A bérrendszerek és az állami munkabérmegállapítás kérdései után a különböző bérelméletekről n y ú j t igen kimerítő tájékoztatást Navratil könyve. Ugyanilyen alapos feldolgozásban részesülnek a tőkekamat kérdései is. A r r a a kényes kérdésre, hogy a tőkekamat min alapszik, azt a választ adja Navratil, hogy a kamat a tőke termelési közreműködésének a következménye, a kölcsönkamat a l a p j a pedig a vállalt jogi kötelezettségben van. A pénz- és tőkepiacnak, valámint a kamatláb magasságát meghatározó keresleti és kínálati tényezőknek vizsgálata során kitér Navratil a hitelpénz és a nemzetközi kölcsönök hatására is. Az egyensúlyi kamatnak a konjuktúraelméletben jelentőséghez jutott kérdését, a k a m a t magasságának a gazdasági életre gyakorolt hatását, a bankkamatpolitikát és az állami kamatcsökkentést tárgyaló fejezeteket a tőkeelméleteket kimerítően megvilágító fejtegetések Zárják le. Ugyanilyen kimerítő tájé-
65 Jelentések
a
pályázatokról
koztatást nyújt a vállalkozói nyereségről alkotott elméletek felől a vállalkozói nyereséget elemző fejezeteket lezáró rész is. A jövedelmi ágak kölcsönhatását tárgyaló részben a társadalmi osztályok kialakulását, egymáshoz való viszonyát, a jövedelemeloszlás és vagyonmegoszlás, közte a földbirtokmegoszlás, arányosságát vagy aránytalanságát nemzetközi statisztikai összehasonlításban is vizsgálja Navratil könyve. A válságoknak inkább tünetek megmagyarázása céljából való rövid megvilágítása után eljutunk a konjunktúraelmélethez, amelyben a konjunktúraalakulással kapcsolatos elméleti feladatot a szakaszelemzésben, tünetvizsgálatban, ok-kutatásban és törvénymegállapításban jelöli meg Navratil. A konjunktúraalakulás benső fő okainak a termelés, forgalom, jövedelemeloszlás és fogyasztás szakában való elkülönített és részletes vizsgálata után a konjunktúraciklus nagyon szemléletes leírását k a p j u k a ciklus lefolyásának vázlatos képe alakjában. A benső fő okok tárgyalásánál a túltőkésítés, fogyasztáshiány, hitelteremtés, és a jövedelemalakulás eltolódásai jutnak nagyobb szerephez. Ezeknek a jelentőségét aztán a konjunktúraelméletek részletes taglalásával foglalkozó két fejezet világítja meg különösen. A konjunktúrakutatást és konjunktúrapolitikát ismertető két fejezet után végül a gazdasági verseny, a termelők és fogyasztók versenye, valamint egyesülése és az állami beavatkozás elvi kérdése, valamint gyakorlati alakulása kerül megvilágításra a nagyszabású rendszer befejezéseképen. Navratil Ákosnak ezzel a második kötettel lezárt közgazdaságelméleti rendszere a legújabb nemzetközi tudományos eredmények bevonásával olyan teljesen korszerű, egységes képet ad a közgazdasági kutatás állásáról, amilyennek a nemzetközi irodalomban is alig akad párja. Ezért nemcsak a magyar közgazdasági irodalom gazdagodása, hanem olyan érték is, amelyre bármely más, nagyobb nép tudományos irodalma is büszke lehetne. Az 1937—41. közti időszakban megjelent magyar közgazdaságtudományi művek legjobbjának megjutalmazásánál nem eshetik más műre a választás. Ennélfogva bizottságunk azzal a javaslattal járul а Тек. Akadémia elé, hogy a Weiss Fülöp-alapítvány 1941. évi kamatait NavAkadémiai Értesítn
5
66
Jelentések
ratil Ákos: Közgazdaságtan müvének ítélje oda. Heller Farkas elnök,
a
pályázatokról
II. kötet
r. t.,
(Budapest,
1939.)
Neubauer Gyula • előadó,
című
1. t.,
Laky Dezső 1. t., bizottsági tag.
h) Jelentés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Horthy Miklós-alapítványa 1941. évi kamatainak odaítéléséről. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának a Kormányzó Úr Ö Pőméltósága nevére 1937-ben tett alapítványából folyó egy évi kamatjövedelem a kereskedelem népszerűsítését és előmozdítását, a jutalomkíosztást megelőző évben megjelent tudományos vagy publicisztikai művek közül, legjobban szolgáló mű jutalmazására adható ki. Az alapítvány céljának szigorú értelmezése szerint csak igen szűkkörű volna azoknak a műveknek a száma, melyek az alapítványi k a m a t o k odaítélésénél figyelembe jöhetnek. Az 1941. év folyamán a kereskedelem népszerűsítését szolgáló műnek elsősorban Orel Géza főigazgató 100 lapos könyve volna tekinthető, amely A kereskedői pálya megkedveltetése az iskolán keresztül (Budapest, 1941.) címet viseli. Ez a könyvecske szerves folytatása a szerzőnek egy idő óta immár évről-évre jelentkező ezirányú munkásságának, amelyről a Horthy Miklós jutalmí bizottság ismételten dicsérő hangon emlékezhetett meg. Ebben a könyvében a szerző a nyugat iskoláiban folyó gyakorlatias nevelést mutatja be, a tankönyvírásnak és tantervkészítésnek a mindennapi élet szükségleteihez való alkalmazását tárgyalja és különös szeretettel fejtegeti azt a kérdést, hogy a nagy nemzetek miért becsülik a kereskedőt: azért mert a kereskedelem teszi gazdaggá a nemzeteket, közelebb hozza egymáshoz a népeket és terjeszti a kultúrát. Ebben a műben, úgy, mint a korábbiakban, a szerző az ifjúság gyakorlati pályákra való terelésének lelkes híveként emel szót. A
kereskedelem
előmozdítását
szolgáló népszerű
orvosi
Jelentések
a
pályázatokról
67
munka Pályi Mártonnak A kereskedelem egészségügye címmel megjelent kis könyve (Budapest, 1941. 177 1.), amely ,,A foglalkozások egészségügye" címen megindult, zsebkönyvszerű kis sorozatnak 1, számú füzete. Népszerű egészségügyi tanácsadó az üzletek, áruházak és általában a kereskedelemben foglalatoskodók részére, ami annál inkább dicséretreméltó, mert a kereskedelem egészségügye viszonylag elhanyagolt terület az iparegészségügy állásához képest. Igaz ellenben az is, hogy a kereskedelmi foglalkozással járó egészségügyi veszélyek és ártalmak is kisebbek, mint amelyek az iparban fenyegetnek. A szerző célja nem több, mint az, hogy első tájékoztatást nyújtson és ennek a szerény céljának meg is felel. Kereskedelmi vonatkozású mű jelent meg a Római Magyar Történeti Intézet kiadványaként is Huszti Dénes tollából Olasz-magyar kereskedelmi kapcsolatok a középkorban (Budapest, 1941. 128 1.) címen. Ez a mű az idevágó irodalom széleskörű felhasználása mellett lelkiismeretes forrástanulmányok alapján is készüli és higgadt ítélettel, világos nyelven, határozott tájékoztatást nyújt az olasz-magyar kereskedelmi forgalomról az Á r p á d o k és a vegyes házbeli királyok idején. Rámutat arra, hogy az olaszokkal való kereskedelmi érintkezés valójában csak a XIII. század elejével kezdődik s egész a tatárjárásig emelkedőben van. A t a t á r j á r á s után csak a XIV. században nyer ú j a b b lendületet, főképen Nagy Lajos uralkodása alatt. Az ő halálát újabb visszaesés követi, amelyet csak M á t y á s uralkodása idején vált fel az olasz kapcsolatok felélénkülése kereskedelmi téren is. Általában megállapítható, hogy kulturális és politikai kapcsolataink az olasz államokkal sokkal élénkebbek és jelentőségteljesebbek voltak, mint egymásközti kereskedelmi kapcsolataink bármikor is. így az olaszmagyar kereskedelmi kapcsolatoknak is inkább kultúrtörténeti, mint gazdaságtörténeti jelentőségük van, ami az olasz korarenaissance művészi jellegű iparcikkeinek Magyarországba való behozatalában és a Magyarországon letelepült olasz kereskedők működésében nyilvánult meg már Mátyás uralk o d á s a előtt. Nemzetközi kereskedelmi szempontból nagy jelentőségű feladat megoldására vállalkozott Sipos Sándor akkor, amikor Ipari nyersanyagok világtermelése (Budapest, 1941. 335 1.) 7*
68
Jelentések
a
pályázatokról
címen feldolgozta a nyersanyagok és energiák termelésére vonatkozó nemzetközi adatokat. A Népszövetség statisztikai szolgálata óta a hasonló a d a t o k összegyűjtése lényegesen megkönnyebbült, sőt el lehet mondani, hogy ezek az adatok sok esetben csak éppen ennek a szolgálatnak a segítségével váltak hozzáférhetőkké. Sípos Sándor feladatát úgy igyekezett megoldani, hogy érdeklődését javarészt az 1937. évre korlátozta, csupán egy záró fejezetben t é r t ki az összesített világtermelési adatok konjunkturális hullámzására az 1929. és 1938. közötti években. Ha el is lehet ismerni, hogy az 1937. év a második világháborút megelőző utolsó igazi békeév volt és e mellett egy fellendülési hullám tetőzését mutatta, egyetlenegy év adatai nyilvánvalóan csak korlátozott értékű felvilágosítással szolgálhatnak a világtermelési adatok megoszlása tekintetében. Ezenkívül az adatok kereskedelempolitikai szempontból épp akkor válnának érdekessé, amikor a szerző vizsgálatait befejezi, mert a hangsúly világgazdaságilag nem éppen azon van, hogy az egyes nyersanyagok a világ mely részén találhatók, hanem azon, hogy azokból mennyi kerül nemzetközi kereskedelmi forgalomba és az egyes lelőhelyekről mely országokba jut el. Egyedül a vasérctermeléshez kapcsolódó nyersvastermelés és acéltermelés adatai olyanok, amelyek erré az utóbbi kérdésre valamelyes feleletet adnak. Az egyes nyersanyagtermelő területek világpiaci jelentősége egészen más akkor, ha saját termelésükkel szemben számottevő s a j á t fogyasztás is áll, vagy pedig s a j á t fogyasztásuk csaknem teljesen elhanyagolható. Épp ezért azt lehet mondani, hogy a szerzőnek eddigi adatgyűjtése kereskedelempolitikai szempontból csak nyersanyag, mely további kiegészítésre és feldolgozásra vár. A kereskedelem szempontjából hasznos tanulsággal szolgálhat az a szorgalmas adatgyűjtés, amelyet Szőnyi Gyula végzett A fővárosi élelmiszerárak az 1897—1936. években című művében (Budapest, 201 1.). A Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadásában megjelenő Statisztikai Közlemények 93. kötetének 1. számaként jelent meg és a 113 lapos szövegrészben is sűrűn elhelyezett táblázatokon kívül 88 lapon keresztül kizárólag táblázatokból áll. A szövegrész feladata volna, hogy az áralakulás magyarázatául szolgáljon. Ebben a vonatkozásban ellenben meglehetősen keveset nyújt, mert egyedül
69 Jelentések
a
pályázatokról
a liszt- ás kenyérár magyarázatául részletesen tárgyalt búzaáralakulást lehet olyannak tekinteni, amely az áralakulás okai és összefüggései tekintetében kellő tájékoztatást nyújthat. Szólunk itt e műről, bár megjelenése évét nem tudtuk pontosan megállapítani. Kereskedelempolitikailag alapvető jelentőségű kérdést tárgyal Kádas Kálmán a Magyar Közgazdasági Társaság kiadásában megjelenő Közgazdasági Könyvtár XXV. köteteként közreadott 100 lapos munkájában, amely az Áralakulás irányítása és a piaci egyensúly (Budapest, 1941.) címet viseli. A kereskedelemnek tulaj donképen piacszervezés a feladata, a piac legfőbb irányítója pedig a mindenkori ár. Ez teremti meg az összefüggést kereskedelem és áralakulás között, valamint mindazzal, ami az áralakulásra befolyással van. Kádas Kálmán nagy irodalmi felkészültséggel és komoly elmélyedéssel vizsgálja az áralakulás hatósági irányításának tudományos feltételeit s e közben mindenekelőtt a piaci egyensúly mibenlétét világítja meg, mint amelynek kialakulásába a hatósági beavatkozás irányítóan be akar nyúlni. Nagyon helyesen emeli ki, hogy az áralakulásba való beavatkozás a piac sajátságainak részletes és alapos figyelembevételét, valamint az áralakulási folyamai tüzetes megismerését teszi szükségessé, mert különben a beavatkozás nem érheti el azt a célt, amelynek megvalósítását maga elé tűzte. Az áralakulás ugyan n e m az egyetlen tényező, amely a piaci helyzet meghatározására kihat, de e tényezők közül mindenesetre a legfontosabb. Kádas rámutat mindazokra a gazdasági összefüggésekre, amelyekben az áralakulás szerepet játszik, aminők a kereslet és kínálat kiegyenlítése, a termelés és fogyasztás összetételének és számszerű nagyságának meghatározása, a jövedelemeloszlás rendszere, a pénzérték nagysága, a nemzetközi piaci kapcsolatok és hasonlók. Mindezekben azonban az áralakulás mellett más tényezők is közreműködnek, aminek az áralakulás irányítása szempontjából is megvan a maga jelentősége. A gazdasági élet ma az államhatalmi beavatkozás irányában fejlődik s a beavatkozás különböző esetei és módjai általában nem nélkülözhetik a legeredményesebbnek ígérkező eszköz igénybevételét, amely éppen az áralakulás irányításában áll. Az államhatalmi beavatkozás c é l j a a gazdasági
élet és
70
Jelentések
a
pályázatokról
különösképen az áralakulás irányítása tekintetében is többnyire szociálpolitikai természetű s ez áll még arra az esetre is, amikor a beavatkozásnak legszembeötlőbben konjunktúrapolitikai célja van. A konjunktúrairányítás árpolitikájának t u l a j d o n képeni feladata azonban az, hogy a közgazdasági fejlődést az útjába eső zökkenőkön átsegítse. E z ö k k e n ő k e t h a j l a n d ó k vagyunk egyensúlyzavaroknak tekinteni s az egyensúly állapotát általában úgy értelmezni, mint amely felé állandóan t ö r e k szünk, de soha el nem é r j ü k . Kádas nagyon helyesen r á m u t a t arra, hogy az egyensúly fogalmának használata a gazdasági jelenségek megértését és leírását mennyire megkönnyíti, és ennek megfelelően az egyensúly fogalmát a legkiterjesztettebb értelemben és a legtöbb változatban használja. A gazdasági jelenségekre alkalmazott egyensúly nem kíván egyszerű képletes kifejezés lenni, mert tényleg van egyensúly, vagyis nyugalmi helyzet, a csere létrejöttében és egyensúlyra törekvés a csere létrejötténél. Az ár határozottsága a csere szükséges feltétele és egyben az egyéni csereegyensúly szükséges meghatározója. Ezt az egyéni csereegyensúlyt egyéni piaci egyensúlynak, vagy forgalmi egyensúlynak is nevezi, megkülönböztetésképen a piac egyensúlyától, amelyet általános gazdasági egyensúlynak is mo'jd. Vizsgálódása további folyamán a szerző az egyéni piaci egyensúly szemmel t a r t á s á r a törekszik, amit azzal m a gyaráz meg, hogy modern piaci cserénk monopolisztikus természete ezt a szemléleti módot követeli meg, azonkívül pedig éz felel meg jobban annak is, hogy az árszabályozás elsősort a n a gazdálkodó egyedek egyéni gazdálkodását és cseretevékenységét érinti. Ez az egyéni piaci egyensúly azonban minden esetben hozzá van kötve az általános gazdasági egyensúlyhoz, amely az egyéni piaci egyensúlyok egybefoglalása és összehangoltsága. Másrészről a szerző olyan egyensúly szemléletére törekszik, amely a való élethez a legközelebb áll, vagyis a dinamikai elméletet követi, amely nem szorítkozik egy időpontra, hanem az egymást követő, különböző időpontokban előforduló és egymástól eltérő jelenségeket is összefüggésben igyekszik szemlélni. A mozgó (dinamikus) egyensúly fogalma az egyensúlyfogalom szigorú értelme szerint tartalmi ellentmondás volna, mert e szerint a szó igazi értelmében vett nyugalmi helyzet nincsen, amely csak az álló (sta-
71 Jelentések
a
pályázatokról
tik.is) egyensúly fogalmának felelhet meg. Ez az egyensúly csak egy pillanatban áll fenn, amelyen túlmenően az állandó, egyenlő időközben egyenletesen megismétlődő (stacioner) egyensúly már egy időtartamra vonatkozik, hasonlóan az egvenletesen haladó (progresszív) egyensúlyhoz, amely egyenlő időközökben egvenletesen fejlődő gazdaság egyensúlyát jelenti. Szószerint véve már ez utóbbiak is mozgó egyensúlyok és időtartamhoz kötöttek, de egyenletességüknél fogva csak állandó gazdasági elemek egyensúlyát jelentik, szemben a tulajdonképeni mozgó egyensúllyal, amely a valóságnak inkább megfelelően, változó .gazdasági elemek egyensúlya kíván lenni. A dinamikai szemlélet sem tudja azonban a meghatározható egyensúlyt teljesen határozottá tenni, vagyis a megállapítások stochasztikus jellege, a gazdasági elemek hatásában lehetséges szóródások egészen nem kerülhetők el. Az előforduló kö-' zömbös (indifferens), vagyis többértelmű egyensúlyi helyzetek megoldásához segítségül hívott minőségi elemzés ad m á r csak megközelítő megoldást. Az egyensúly határozottságán kívül jelentősége van még az egyensúly állékonyságának (stabilitásának) vagy ingatagságának (labilitásának) is, mely utóbbi megkülönböztetés a határozottság ismertetőjelével öszefolyik s így például a határozatlanság és labilitás mint egyértelmű i?mertetöjelek fordulnak elő. Végül ismételten találkozunk a szerző okfejtései során a harmonikus, összhangzatos egyensúlynak a diszharmonikus, nem összhangzatos egyensúlytól való megkülönböztetésével, aminek az egyszer kialakult egyensúly állékonyságára vagy ingatagságára van befolyása. Ez az összhangzatosság a gazdálkodó felek várakozásainak bekövetkezésétől vagy be nem következésétől függ s ezek a várakozások (anticipácíók) azok, amelyek a szerző gondolatmenetében különös jelentőséghez jutnak. Mielőtt azonban a szerzőnek ezekre a fejtegetéseire rátérnénk, meg kell még említeni, hogy egyéni piaci egyensúly alatt kettős egyensúlyt ért, egyrészt áruforgalmi (reális vagy materiális) egyensúlyt, másrészt pedig pénzforgalmi (monetárius) egyensúlyt is, melyek közül az áralakulás irányítása szempontjából csak az utóbbinak van közvetlen jelentősége és az előbbi csak az irányítás helyességének egyik mértéke. Jól kidomborítja ezt a szerző akkor, amikor rámutat arra, hogy az árirányításra korlátozott állami beavat-
72
Jelentések
a
pályázatokról
kozás a csere egyéb feltételeinek nem kívánt módosítását idézheti elő. Áttérve m á r most a gazdálkodó felek várakozásainak jelentőségére, a szerző a gazdálkodás szervezésének, tervezésének mibenlétét abban látja, hogy a cserélő felek piaci törekvései valamilyen gazdasági tervből indulnak ki és a piacot ennek a tervnek megfelelően igyekeznek megszervezni. Megvalósításra szánt tervükben jutnak kifejezésre azok a várakozások, amelyek teljesülnek, ha a várakozások helyesek és nem teljesülnek, ha a várakozások helytelenek. A várakozások helyessége vagy helytelensége tehát mindig utólag derül ki, de jelentőségük esetleges helytelenségüktől is függetlenül abban van, hogy a gazdálkodó felek mindig várakozásaiknak megfelelően cselekszenek, vagyis magatartásukat az dönti el, hogy a jövőt hogy vélik előrelátni és ezt a jövőt hogy a k a r j á k befolyásolni. A gazdasági tervükhöz alkalmazott cselekvéssel tehát a piacot úgy akarják megszervezni, hogy annak alakulása az ő céljuknak megfeleljen. Magatartásuk eredményeképen létrejön valamilyen egyensúlyi helyzet, amely a piaci felek egyikének vagy másikának várakozásait többé vagy kevésbbé kielégítheti. Akinek várakozásai teljesülnek, annak számára a kialakult egyensúly összhangzatos, míg a másik számára nem az. A gazdaságilag erősebb természetesen kikényszerítheti, hogy a piacot várakozásainak leginkább megfelelően megszervezze, a várakozások teljesülése tehát nemcsak a helyes előrelátás, hanem a nagyobb gazdasági hatalom kérdése is. A nagyobb gazdasági hatalom tehát a másik felet alkalmazkodásra bírja s ezzel egy, az ő részére nem összhangzatos piaci egyensúlyba kényszeríti bele. Az összhangzatosság hiánya azonban a piaci helyzet pontatlan és helytelen megítéléséből is származik, tehát a helytelen előrelátás következménye is lehet, még a gazdaságilag hatalmasabb fél részére is. Nem összhangzatos piaci egyensúlyuk minden esetben arra készteti a gazdasági feleket, hogy gazdasági szervező tevékenységüket ismételten elvégezzék, vagyis piaci magatartásukat úgy változtassák, hogy a piac létrejött egyensúlyát saját tervezett egyéni egyensúlyuknak megfelelően módosítsák. tikus
A gazdálkodás szervezésének c é l j a általában a hedoniszoptimum, vagyis a legnagyobb haszon elérése fogyasz-
73 Jelentések
a
pályázatokról
tási szempontból, vagy pedig a legnagyobb nyereség keresetgazdasági szempontból nézve. De a gazdálkodás szervezésének ettől igen eltérő elvei vagy céljai is lehetnek. Nemcsak fogalmilag áll ez fenn, hanem a valóságban is: a gazdálkodás szervezési elvének sokfélesége az, ami a modern közgazdaságot jellemzi. A gazdálkodás szervezésének m ó d j a befolyással van az áralakulásra. És a gazdálkodás szervezése az az eszköz, amelyen keresztül az áralakulás hatékonyan befolyásolható. A valóságban megfigyelhető különböző gazdálkodási szervezési elvek legfontosabb eseteiként a szerző a következőket sorolja fel és egyben az ezeknek megfelelő piaci egyensúlyuk ismertetőit is meghatározza: 1. A legnagyobb nyereségre szervezett keresetgazdasági termelés szervezési elve természetesen a legnagyobb nyereség elérésére való törekvés. Az egyensúlyi ár magassága egy piaci és egy termelési meghatározótól, nevezetesen az ár és a költség változási érzékenységétől (flexibilitásától) függ. E két meghatározó vagy egyenlő egymással vagy pedig az utóbbi nagyobb. 2. Rendszerint előírásokkal kikényszerített más esetekben a gazdálkodás csak korlátozott mértékű nyereség elérésére törekedhetik. Ez fordul elő a közüzemeknél és a valódi szövetkezeteknél. Ennek a szervezésnek irányelve az előre megadott nyereségszázalék nagysága, 3. Különös érdekességre tarthat igényt a szociális berendezésű közgazdaság szervezési elve, amely a dolgozóknak a termelés eredményéből való legnagyobb arányú részesedésében áll. Egyszerű ökonométriai eszközök alkalmazása lehetővé teszi az 1. a. rendszerrel való pontos összehasonlítást, azzal az eredménnyel, hogy a 3. a. esetben egyensúlyi ár mellett az ár és a költség változási érzékenysége mindig egyenlő egymással, tehát az utóbbi az előbbinél nagyobb nem lehet, mint az 1. a. esetben még lehetséges, illetve tökéletes szabad verseny esetét kivéve mindig elő is fordul. 4. Nem kevésbbé érdekes szervezési elve van az önellátásra berendezkedett mezőgazdasagi termelésnek, amely piaci cseréivel csak annyi pénzbevételre törekszik, amennyi elengedhetetlen pénzkiadásainak fedezéséhez szükséges. A gazdaságilag erősebb piaci félnek m ó d j á b a n áll, hogy gyöngébb ellenfeleire olyan versenyfeltételeket kényszerítsem amelyek azok gazdasági viselkedését egyértelműen meghatá-
74
Jelentések
a
pályázatokról
rozzák és ezzel az erösebb nemcsak a saját piaci egyensúlyának, hanem az egész piac egyensúlyának egyoldalú meghatározására is képessé válik. Amikor két piaci fél közül csak az egyik szervezi meg egyoldalúan a maga céljának megfelelően a piaci cserét, akkor a létrejövő piaci egyensúly csak ennek, a gazdaságilag erősebbnek várakozásait valósítja meg és így az egyensúly egyoldalúan csak az ő s z á m á r a lesz összhangzatos, míg a másik piaci fél az egyensúly megváltoztatására fog törekedni akkor is, ha ebbe az őreá nézve nem összhangzatos egyensúlyba pillanatnyilag bele is törődött. Ha pedig az egyenlőtlen piaci felek egyensúlya a gazdaságilag erősebb szempontjából is diszharmonikussá válik, ez a gazdaságilag erősebb addig és annyiszor fogja piaci állásfoglalásait változtatni, amíg csak az egyensúly reá nézve harmonikus nem lesz. Ezzel a gazdasági élet "belső erőiből származó hullámzások jönnek létre, amelyek csillapodók, ha a kereslet rugalmassága nagyobb, mint a kínálaté, állandósulok, ha a két rugalmasság egyenlő, viszont fokozódók, ha a kínálat rugalmassága a nagyobb. A gazdasági élet belső erőiből származó hullámzásokhoz azonban még a piaci adottságok folytonos változása, tehát külső erőkből származó hullámzások is járulnak, ami mindegyik piaci fél várakozásainak folytonosan megismétlődő helyesbítését teszi szükségessé. A valóságban a gazdálkodó felek mindegyikének, de különösen a piaci egyensúlyt szervező, gazdaságilag erősebbnek a végett, hogy szervezési célját a számára folytonos változások ellenére folyamatosan megközelítse, állandóan figyelembe kell vennie a piaci egyensúly a l a k u l á sának, főképen a legfontosabb cserefeltételnek, az ár alakulásának pillanatnyi irányzatát és az ezzel előálló változások erőteljességét. A gazdálkodó felek feladata ezzel az lesz, hogy ne egy piaci egyensúlyra törekedjenek, amelynek állékonysága nincsen, hanem a várakozásaikkal áttekinthető piacszervezési időköz egyensúlyainak idősorát keressék s a keresetgazdasági cél a szervezési időközben elérhető legnagyobb össznyereség megvalósítása legyen. A piaci felek közül a gazdaságilag erösebb olyan versenyviszonyokat igyekszik teremteni, amelyekkel ellenfeleit neki megfelelő magatartásra t u d j a kényszeríteni és a maga várakozásainak teljesülését lehetővé tudja tenni. A versenyviszonyok
75 Jelentések
a
pályázatokról
szempontjából a szerző négy versenyfajtát különböztet meg éspedig az egyenlő feltételű verseny két eseteként a tökéletes szabadversenyt és az oligopolisztikus versenyt, mely utóbbit legfőként a duopolisztikus versennyel azonosítja, továbbá a monopolísztikus versenyt, amelyet korlátozott versenynek nevez és a monopóliumot. A versenyviszonyok j u t t a t j á k elsősorban kifejezésre, hogy a kialakuló árak magasságára az egyes piaci felek milyen befolyást képesek gyakorolni. Mivel a piaci egyensúly tartalmát a nagyobb piaci hatalmú fél píacszervezése alakítja ki, a piaci egyensúly kérdése hátalmi kérdéssé lesz. Ez a nagyobb piaci hatalom pedig lehet más is, mint a cserében közvetlenül résztvevő felek, nevezetesen lehet az állam. Ezért azt lehet mondani, hogy az állami beavatkozás alapja és jogosultsága a piaci egyensúly szervezésében van. Az állam gazdasági szervező célja hosszú időre, a nemzet jövőjére szól. Az állam magasabb célszolgálatú várakozási időkőze n e m z e d é k e k r e kiterjed, amellyel szemben a magángazdasági piacszerzés céljai egyéni érdekeket kiszolgáló jellegüknek megfelelően csak rövidebb időre beállítottak lehetnek. Mennél nagyobb az ellentét e két cél között, annál inkább válik szükségessé a közvetlen állami beavatkozás. A közösségi gazdálkodást szervező gazdaságpolitika nem törekedhetik tüneti jellegű áralakításokra, hanem csak olyan árirányításra, amellyel állékony egyensúlyi á r a k a t érhet el. Ezért tudomásul kell vennie azt, a kényszer erejével ható tényállást, hogy a közgazdasági jelenségek egymással törvényszerű összefüggésekben alakulnak ki. Az árváltoztatás ez összefüggések következtében megváltoztathatja a piaci egyensúly többi tényezőit s ezek, mint a változott körülmények, ugyancsak befolyásolhatják a beavatkozással elérni célzott hatást. Az árváltoztatás eredményességének megítélésénél számításba kell vennie a vele kapcsolatban fellépő minden változást, beleértve a beavatkozás okozta ingadozásokat (oszcillációkat) is. A szakszerű áralakításnak tehát a nyomában járó valamennyi következménnyel és hatással határozottan számolnia kell, ha a pusztán tüneti áralakítás kedvezőtlen visszahatásait, az áralakulással összefüggő körülmények nem kívánatos változását és végül az árváltoztatás tarthatatlanságát el akarja kerülni. A
hatósági
áralakításnak
különböző
módja
lehetséges.
76
Jelentések
a
pályázatokról
Ezek közül a legegyszerűbb, ha a közület, az állam, maga is mint cserélő fél lép fel a piacon. Ennek eredményessége természetesen attól függ, hogy az állam milyen piaci hatalommal rendelkezik, mert ebben az esetben közjogi hatalma tulajdonképen háttérbe jut s a magánfelekkel mint jogilag egyenrangú fél kel versenyre. Ezen az úton egy lépéssel tovább mehet akkor, ha a szakma többi vállalatával kartellbe lép, ami szintén csak akkor lehet eredményes, ha az állam szakmai hatalma elég számottevő ahhoz, hogy a kartell gazdálkodási szervezésében a közösségi érdekeket érvényesíthesse. Az állam azonban az ilyen kartell-szervezkedésben közjogi hatalma alapján is résztvehet, így, amikor kényszerkartell jön létre az államhatalom közreműködésével, tehát az állam nem mint a szakma egy képviselője vesz részt. Már közelebb esik a tulajdonképeni áralakításhoz, amikor az á l l a m a piaci felek árbevételéből árrészesedést köt ki magának, vágy pedig ezeknek a feleknek árkiegészítést juttat. Ez oly alakot is ölthet, hogy a nyereséggel dolgozó vállalatoktól szedett részesedésből az egyébként veszteséggel dolgozó vállalatok kiegészítést kapnak. Mindezeken túlmenő, ha az államhatalom, mint felügyeleti hatóság, magát az árat, vagy pedig az áralakulás feltételeit és körülményeit szabályozza. Nyugodtabb időkben inkább az áralakítás közvetett módja áll előtérben, amely az egyéni piaci egyensúlyok áronkívüli tényezőit igyekszik befolyásolni, hogy ezeknek megfelelő módosulása a fennálló közgazdasági összefüggésekhez képest az elérni kívánt árat hozza létre. Ilyen áronkívüli tényezők mindazok, amelyek a termelékenységet növelik, a keresleti, kínálati mennyiségeket vagy a készletek nagyságát megváltoztatják, tehát általában, ha nem is kizárólag, olyanok, amelyek a cserék árumennyiségi oldalát befolyásolják, ezenkívül pedig olyanok, amelyek a termelési költségeket csökkentik, mint a szabványosítás, vagy pedig a helyettesítésül felhasználható verseny javak piaci viszonyait változtatják meg. A közvetett áralakítás sikerének előfeltétele az ár és az áralakító tényezők mennyiségi öszefüggésének ismerete, m e r t e nélkül az áralakító tényezők helyes megválasztása a tervezett ár eléréséhez nem lehetséges. Rendkívüli időkben, amikor kívánatos, hogy a beavatko-
77 Jelentések
a
pályázatokról
zás rögtöni hatású legyen, a közvetlen ármegállapítás a szokásosabb, mint ármaxímálás vagy árminimálás. A hatósági ár esetében a közvetett áralakítással ellentétes irányú módosulás megy végbe, miután ilyenkor az áronkívüli tényezők azok, amelyek a megszabott árhoz alkalmazkodnak. Ez esetben tehát ugyanúgy szükséges az ár és az áralakító tényezők menynyiségi összefüggésének ismerete, nehogy a megszabott ár az áralakító tényezőkben nem kívánatos változásokat idézzen elő. A közvetett és közvetlen áralakítás egyidőben is alkalmazható. Ha csak arról van szó, hogy az egyik beavatkozásnak a másikra várható hatása gyorsabban vagy biztosabban következzék be, akkor ez az együttes beavatkozás csak kedvezően ítélhető meg. Lehetséges azonban, hogy ez a kétféle beavatkozás nincs összhangban egymással. Az ilyen eljárás a piac természetével ellenkezik, a közgazdasági összefüggéseket kikapcsolja és helyükre egy hivatali apparátust helyez. De mivel a közgazdasági összefüggések nem kapcsolhatók ki teljesen hatalmi úton, mindig maradnak olyan piaci tényezők, amelyek a szabályozás ellenére érvényre jutnak. Ennek aztán az a következménye, hogy a hatósági beavatkozás egyre tovább terjed és a szabályozó intézkedések egymásra halmozódnak, ami több kárt okoz, mint amennyi hasznot tud hajtani. De ha a zavaró hatások a hatósági célt lényegesen nem befolyásolják, a hatóság ebbe a módosulásba bele is törődhetik. Lehetséges az is, hogy az állam nem kényszer útján éri el a piaci helyzet kívánatos megváltoztatását, hanem úgy, hogy a piaci feleket olyan szervezési beállítottságra bírja, amilyet a piaci helyzet megváltoztatása megkíván. Ezt a meggyőzést az ugyanily értelmű előírásokkal lehet egyidejűleg is alkalmazni és akkor is több eredménnyel járhat, mint a puszta kényszer. Befolyásolhatja ezenkívül az állam a versenyvíszoszonyokat, amint kartelleket oszlat fel, vagy egyéb módon igyekszik versenyt teremteni, illetve éppen piaci szervezeteket létesít a verseny elkerülésére, kartellek, egykézszervek alakításával. Akár közvetett, akár közvetlen az áralakítás, az állami beavatkozásnak rendszerint nagy akadálya a magánvállalkozóval szemben, hogy nincs kellőképen beavatva a szakmai és vállalati helyzetbe. Ezt a vállalati költségszámításokba való
78
Jelentések
a
pályázatokról
betekintés joga és a számítások módjának előírása is csak r é s z b e n pótolhatja. Elsősorban a túlnagy nyereségeket könynyíti meg. Másrészt az alacsony ármegállapítás minőségrontást okozhat, a nyereségszázalék korlátozása pedig a költségek megduzzasztása mellett a teljesítési versenyt korlátozhatja. Ugyanígy járhat az árak rögzítése általában a minőségek megrontásával, az eladási feltételek megromlásával, tehát a haszonteljesítmény csökkenésével, a gazdasági hullámzásokat pedig rögzített árak mellett egyoldalúan csak a mennyiségi elemek, mint a termelés mennyisége és a foglalkoztatottság mértéke, veszik át. Különös viszonyok között azonban, aminő a háborús gazdaság, a pénz vásárlóerejének névleges biztosítása ezeknél a hátrányoknál nagyobb jelentőségű szükségesség. Egyébként is általában olyan árpolitika a kívánatos, amely ugyanakkor, amikor a termelést serkenti, nem emeli jelentékenyen az árszínvonalat. Az árpolitika nem tekinthető elszigetelten, hanem csak úgy, hogy a n n a k az általános gazdaságpolitika összhangzatos részének kell maradnia. Ez áll arra az esetre is, ha a beavatkozás csak elszigetelt részjelenségekkel szemben történik. Egy beavatkozásnak egyszerre is lehetnek kedvező és kedvezőtlen visszahatásai, még pedig úgy, hogy ezek a visszahatások különböző idő múlva jelentkeznek. Ha például a kedvező visszahatások hamarabb, a kedvezőtlen viszszahatások pedig később válnak érezhetőkké, ez a különböző visszahatási időkkel való gazdálkodást is lehetségessé teszi, például a kedvező hatást ki lehet használni s a kedvezőtlent meg lehet előzni. Lehetséges azonban az is, hogy a kedvezőtlen h a t á s hamarabb, de csak átmenetileg jelentkezik, a kedvező pedig később, de tartósan megmarad. Ez vonatkozik az iparfejlesztő vámvédelem (protekcionizmus) esetére. Kádas Kálmán könyve, amelyet a fentiekben ismertettünk, komoly nyeresége közgazdasági irodalmunknak s értékes ösztönzésül szolgálhat további kutatások szármára. A szerző fogalomképzése nem mindig eléggé határozott. Az egymással azonosított egyéni piaci és forgalmi egyensúly alatt például nem érti mindenütt ugyanezt. Két piaci félre korlátozva az előbbi csak az egyik félre, az utóbbi pedig mindkét félre vonatkoztatva fordul elő. Szemrmelláthatóan nehezére esik a „verbális logika" alkalmazása, amellyel nem tud oly biztonsággal bánni,
79 Jelentések
a
pályázatokról
mint amikor a matematikai rutint segítségül hívhatja. Ebben a tekintetben is helyénvaló a szerzőnek egy szimbolikus geometriai á b r á j á r a utalni, amely könyve 73. lapján található és nem teljesen aggálytalan, mert azt mutatja, hogy a monopólium mellett piacrahozott árurftennyiség a monopolisztikus verseny mellett piacra kerülő árumennyiségnél (távolság а О ponttól a D tengelyen) nagyobb .volna. Belső szerkezete szerint a könyv egy kissé nehézkes, ami onnan ered, hogy túlsókat igyekszik beleszorítani a maga elé kitűzött, aránylag szűkkörűfeladat megoldásába. De mindez mitsem von le a szerző érdeméből és a könyv értékét legfeljebb minősítheti, de le nem szállítja. Jeles terméke az 1941. év közgazdasági irodalmának, különösképen pedig annak a részének, amelynek határozott kereskedelempolitikai vonatkozása van. A kifejtetteknél fogva a bizottság az 1941. évben megjelent közgazdasági tartalmú és egyben legfőképen kereskedelempolitikai vonatkozású művek közül Kádas Kálmán műegyetemi adjunktus könyvét t a r t j a a jutalmazásra legérdemesebbnek és ehhez képest azzal a javaslattal járul a tek. Akadémia elé, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Horthy Miklós-alapítványának 1941. évi kamatait Kádas Kálmán „Áralakulás irányítása és a' piaci egyensúly" című könyvének ítélje oda. Navratil
Ákos
r. t.,
a bizottság elnöke,.
vitéz
:Neubauer Gyula a bizottság
Kováts Ferenc 1. t., Surányi-Unger Tivadar vitéz Gyulay Tibar,
1. t.,
előadója.
1.-t.,
a bizottság tagjai.
i) Jelentés a Serbán-jutalom odaítéléséről. A Serbán János-díj alapító levele értelmében e díjnál elsősorban a mezőgazdaság, a közgazdaság v. az ezekkel kapcsolatos tudományágak körébe tartozó munkák jutalmazása kérdésében kell bizottságunknak döntenie, amennyiben tudományos vagy irodalmi jelentőségénél fogva erre érdemest talál.
80
Jelentések
a
pályázatokról
A folyó évben a Serbán-jutalmon kívül még három közgazdasági pályadíj esedékes. Bizottságunk ezért arra is figyelemmel volt, hogy mely munkákat vettek számításba a többi idevágó díj ügyének elbírálására kiküldött bizottságok. Ez megkönnyítette feladatát, mert felmentette az alól, hogy a közgazdasági jutalomdíj odaítélésével kapcsolatban már bővebben méltatott munkákra kitérjen. Ezekre vonatkozólag csak megismételhetné a szóbanforgó bizottságok jelentésében foglaltakat. Végigtekintve a mult évben megjelent munkákon, bizottságunk figyelme kezdettől fogva dr. Ihrig Károly: ,,Agrárgazdaságtan" c. könyve felé fordult, amely 342 lapon igyekszik a magyar agrárpolitikát tudományos rendszerbe foglalni és határozott vonalvezetésével, valamint alaposságával közgazdasági irodalmunknak számbavehető gazdagodását jelenti. A mű első, fő részében a közgazdaságtan szerkezetét és a nemzetgazdaság összefüggéseit tárgyalja az agrárpolitika szempontjából. Külföldön szokatlan ez a széles alapvetés, de semmiképpen nem felesleges, ha t u d j u k azt, hogy nemcsak az egyetemi hallgatók körében, akiknek Ihrig ezt a munkát elsősorban szánta, hanem Magyarország tudományos köreiben is igen gyakran találkozunk olyan felfogással, amely az agrárpolitika rendszerét, a közgazdaságtan igazságaitól függetlennek véli és ennek következményeképen nagyon gyakran jut téves megállapításokhoz. Az agrárkérdésnek a közgazdaságtani öszszefüggésektől elvonatkoztatott tárgyalása, mind elméletben, mind gyakorlatban súlyos fogalomzavarnak az oka. Érezte már ezt Mattyasovszky Miklós is, akinek a „Földmívelés közgazdaságtana" című munkája igyekezett a magyar agrárpolitikát a nagy közgazdasági összefüggésekhez visszavezetni. Teljesen önállóan, de Mattyasovszky nyomdokaiba lépve törekszik Ihrig is helyreállítani a magyar agrárpolitika és közgazdaságtan összeköttetéseit. M u n k á j á n a k nagy értéke éppen abban van, hogy a klasszikus közgazdaságtan felosztása és megállapításai a l a p j á n igyekszik korunk nemzetgazdasági átalakulásait, mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásaiban megmagyarázni. A mű első részében (,,A közgazdaság szerkezete") a
81 Jelentések
a
pályázatokról
szerző a legalapvetőbb gazdaságelméleti tételeket és összefüggéseket adja, tömör öszefoglalásban. Ennek a résznek az a célja, hogy a mezőgazdaság kérdéseível való foglalkozásra felkészülendő, az olvasót szabatos közgazdasági alapismeretek szerzésére kényszerítse, önállóságot itt csak a felépítésben látunk. Ihrig a fogyasztás elsőbbségéből indul ki és a termelést, mint az egyén, a család, a társadalmi csoportok, a nemzet és az emberiség ellátásának eszközét állítja be. Ismerteti a termelés, a forgalom és a jövedelemmegoszlás intézményeit, de bizonyos mértékben eredeti egymásutánban és csoportosításban, mégpedig nyilvánvalólag abból a célból, hogy a megértéshez szükséges előzmények összefoglalása után a maga szerkezeti egységében mutathassa be a szabadgazdaság dinamikáját, amelynek középpontjában a vállalkozó áll. Ez a rész a szabadgazdaság bírálatával végződik. Ehhez az összefoglaláshoz közvetlenül csatlakozik a második rész (,,A nemzetgazdaság"), amely tehát úgy van beállítva a műbe, mint a nemzet tudatos tevékenysége — az állami beavatkozás ú t j á n — a szabadgazdaság veszélyeinek fékezésére és általában arra, hogy a gazdasági erők ne kerekedjenek a nemzet magasabbrendű életműködései fölé- Ezen az alapon önként adódik a gazdaságpolitikai eszmei célok és rendszerek különböző fokozatainak szembeállítása. Az olvasót ebben a részben az egyes kérdések jelentőségének megítélésénél mindig egyensúlyban t a r t j a és általában a közgazdasági gondolkozásnak e szakadékos útjain élesszemű és biztos járású vezetőnek mutatkozik. Figyelemreméltó ,,A gazdasági szuverenitás" című szakasz, amely az olvasónak, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jelenlegi, újszerű alakulása tekintetében n y ú j t útmutatást. A munkának ez a fő része, a nemzetgazdaság szerves összefüggéseit, a társadalom tagozódásával és az államháztartással is tisztázni igyekszik, hogy azután a termelési politika nemzetgazdasági eszközeivel (valuta, hitel, közlekedés, ipar, kereskedelem) valamint a jövedelemmegoszlás és a társadalompolitika időszerű kérdéseivel is foglalkozzék — igen röviden és tömören, nehogy az olvasó szem elől tévessze a mű tulajdonképeni tárgykörét. Ezt a második fő részben találjuk („Mezőgazdasági Akadémiai Értesítő
6
82
Jelentések
a
pályázatokról
politika"), mely ismét ketté oszlik: termelési és agrárpolitikára. Az előbbi a magán- és közgazdaság közti összefüggéseket igyekszik tisztázni a mezőgazdaság szempontjából. Tekintve a gazdasági irányítás lényegét, amely a magángazdaság jövedelmezőségi elvét helyettesíti, egyrészt a közgazdasági termelékenység, másrészt a helyesebb jövedelemmegoszlás elvével, ennek a résznek különleges fontossága épen ma nyilvánvaló. Amit itt olvasunk, tulajdonképen a mezőgazdasági termelési politika elmélete, de gyakorlatilag is rendkívül hasznos, mert csak az itt feltárt összefüggések ismeretében lehet a változó gazdaságpolitikai helyzetekben megtalálni azokat az eszközöket, melyek révén az individualisztikusan beállított üzemeket a közgazdaságilag (és egyúttal szociális szempontból) helyesnek felismert célok felé lehet terelni. Ez a rész a mezőgazdasági üzem szerkezetének leírásából indult ki, ami azért szerencsés, mert ilymódon éles megvilágításba kerül a mezőgazdaság és az ipar közli különbség és kidomborodnak azok a következmények, melyek egy-egy, esetleg az ipar testére szabott intézkedés következtében, vagyis a mezőgazdaság sajátos jellegének ismerete nélkül történő „irányítás" folytán, jelentkezhetnek. Ez a rész a legújabb iízemtani jelenségeket közgazdasági szemléletbe foglalja, irodalmunkban egészen újszerű módon, melynek szakirodalmi továbbfejlesztése a jelenlegi, mindinkább központilag irányított termelésre való tekintettel különösen fontos volna. A termeléspolitikai részt az agrárpolitikai követi. Az agrárpolitika központi gondolatát abban a feladatában látja, hogy a mezőgazdaság a tisztán közgazdasági meggondolásokon, tehát alapjában véve a termelés fejlesztésén alapuló gazdaságpolitikán túlmenő, különleges, éspedig tulaj donképen annak jövedelemmegoszlási helyzetét kiegyenlítő intézkedésekre szorul. Az agrárpolitika szokásos fő részeinek elemzése során azonban — az egész mű egységes céljának megfelelően — kerüli a programmszerű, vagyis inkább a mezőgazdasági igazgatási jog körébe vágó és az agrárpolitikai munkákban gyakran a fő helyet elfoglaló fejtegetéseket, ezek helyett állandóan a közgazdasági és üzemi összefüggéseket t a r t j a előtérben. A mezőgazdasági üzem szerkezetének felvázolása komoly figyelmeztetés azok számára, akik a forgalmi gazdaság ipari
Jelentések
a
pályázatokról
83
szektorának általánosításából vezetik le a földmívelés törvényszerűségeit, de azok számára is, akik a termelés lehetőségeit figyelmen kívül hagyva, tárgyalnak agrár-szociális kívánságokat. A mezőgazdasági termelés alakulását tárgyalva, Ihrig különbséget tesz a magán- és közgazdaság célja között s ezzel az új idők legfontosabb problémáját igyekszik az olvasó előtt tisztázni, hogy az ország közellátása a mai autarchiás nemzetgazdasági rendszerben a naturális nyershozadék, vagy a tisztahozadék szempontjából biztosíttassék-e és hogy az irányított termelési politika ennek a magángazdasági szempontból irracionális termelésnek költségeit mennyiben h a j l a n d ó állami számlára átvállalni, és milyen kényszerítő nyomást gyakorol az egyes üzemekre, hogy terméseredményeiket az autarchfogyasztás érdekében fokozzák. Ihrig hangsúlyozza a természet vezető szerepét a mezőgazdasági termelésben, de soha a tőke közremunkálását tagadásba nem veszi, sőt annak mind pénz, mind hitel alakjában nagy jelentőséget tulajdonít, szemben a gyakorta visszatérő felfogással, amely a mezőgazdasági termelésből a tőke és a rentabilitás kérdését kikapcsolhatónak véli. Munkájának különös érdeme, hogy ezt a szempontot az agrárpolitikai részben tárgyalt birtokpolitikában is szóhoz juttatja. Egyébként a magán- és köztulajdont, és a birtokreformra vonatkozó terveket a szokásos keretekben tárgyalja. A nagyüzem és kisüzem kérdésében is pártatlanságra igyekszik, a radikális, következményekre nem tekintő, továbbá a közellátás és a termelés szempontjait hangoztató konzervatív felfogás között. Megállapítja, hogy országonként, sőt vidékenként más és más a kis- és nagyüzem szerepe a termelés szolgálatában, a természeti adottságok és a történelmi fejlődés szerint. Utal arra is, hogy a földosztásra vonatkozó követelés tudományos alátámasztása nagyrészt inkább elképzelés, mint kétséget kizáró bizonyítás. Mégis katonai, nemzetpolitikai stb. szempontból a kisüzem szaporítása mellett foglal állást, természetesen nem vakon, mert a birtokmegoszlás átalakításának eszközei mellett az új üzemek életképességének feltételeit is felsorolja, amelyek nélkül minden bírtokreform meddő kísérlet marad. Egyébként az agrárpolitikai részben különös súlyt vet az
6*
84
Jelentések
a
pályázatokról
agrárnépesség életszíntjének, szaporodásának, boldogulásának vizsgálatára, éspedig nemcsak az osztályátalakulás, de a túlnépesedés neomaltisztikus szempontjai alapján. Érdekes megállapításokra jut a mezőgazdasági munkaszervezet leírásánál is. Agrárpolitikai irodalmunkban ez eddig eléggé elhanyagolt terület volt, mert íróink jogi és közgazdasági alapon t á r gyalva, inkább a munkásvédelem szociális szempontjait állították előtérbe, a munka szerepkörét pedig a termelésben elhanyagolták, noha ez is szociálpolitikai hangsúlyt nyer, mihelyt nem a munkapiac áralakulása, hanem a nemzetellátás organikus szemlélete szerint vizsgáljuk. A hitelpolitika után következik a műnek egy szintén egészen önálló és eredeti része: ,,A mezőgazdaság és az árupiac". Az individualisztikus gazdaságpolitikában a termelés és jövedelemmegoszlás szabályozása elsősorban az árak útján történt. Az árkérdés pedig a mezőgazdaság szempontjából egyfelől mint beszerzési, másfelől mint áruelhelyezési, vagyis értékesítési probléma jelentkezik. Az agrárpolitikus feladata tehát annak bemutatása, hogy mik azok a közvetlen célok és eszközök, melyekkel e két területen a mezőgazdaság számára a közérdek által méltányosnak elismert védelmet biztosítani lehet. A cél kettő: fokozni a mezőgazdasági termeivények ú. n. piacképességét, kelendőségét és biztosítani a jövedelmezőségT hez mért árakat. Az eszközök hasonlóképen két csoportba tartoznak, melyek egyike a magán, másika az állami beavatkozás, Ihrig szemléletében tehát a két terület, mint ugyanazon célok megoldásának két különböző útja, szerves egységbe olvadt. Ahol, vagy amikor, vagy amire nézve a magántevékenység nem elegendő, következik az állami támogatás. A technikuma mindkettőnek ugyanaz: a kereslet és kínálat szervezése, az árrés csökkentése, végső esetben a termelés és fogyasztás kontingentálása (a fogyasztásé persze csak állami beavatkozással) stb. Ez a beállítás már csak ezért is helyes, mert megfelel a szövetkezeti és az állami tevékenység világszerte megfigyelhető szoros összekapcsolódásának. Persze az állami beavatkozásnak különleges jelleget ad a szövetkezetivel szemben az autoritativ rendelkezés, amely a különleges piacszabályozó intézmények egész sorát
85 Jelentések
a
pályázatokról
hozza létre. A könyv ezeket is számon tartja, miután előzőleg röviden e l ő a d t a az áruelhelyezési szövetkezetekre vonatkozó gazdaságpolitikai elveket. Ami az utóbbiakat illeti, Ihrig némi továbbfejlesztéssel összefoglalja mindazt, amit erről (A szövetkezetek a közgazdaságban 1935. 537 lap) monográfiájában nemcsak a magyar, de a nemzetközi irodalomban is új utat jelzőn rendszerbe foglalt. Egészen eredeti módon t á r g y a l j a a mű a vámpolitikát is, t. i., mint az állami árvédelemnek egyik eszközét. Tagadhatatlanul helyes a vámpolitikát az agrárpolitika keretébe így beállítani, mert valóban a védett mezőgazdaság szempontjából az nem egyéb az árvédelemnek a külföldi piacokra, illetve a külföldi versennyel szemben alkalmazott különleges módjánál. A belső és a kifelé irányuló kereskedelmi politikának ez az összefüggésbe hozatala ismét a mai valóságot tükrözi vissza. Ki kell emelni még a kereskedelempolitikára vonatkozó részt illetőleg, hogy igyekszik összefoglalni valamennyi újabban kifejlődött intézményt, többek közt a nemzetközi áregyezményeket is. Utóbbit azért említem meg külön, mert hasznos az olvasása akkor, amikor látszólag gazdaságilag is független államok kontinentális vagy nagytérgazdálkodása van állandóan napirenden. Végül nem csekély érdeme ennek a résznek az is, hogy szakirodalmunkban talán először világítja meg a külkereskedelmi intézkedéseknek a termelésre és az üzemekre való hatását a mezőgazdaság különleges jellege szempontjából. Mindezek a l a p j á n úgy látjuk, hogy Ihrig e művében sok új, eddig nemcsak a magyarországi, hanem a külföldi szakirodalomban sem alkalmazott szempont a l a p j á n építi fel rendszerét és azt valamennyi fejtegetésében következetesen végig viszi. Ihrig m u n k á j a rendszeres, az agrárpolitika tudományos szempontjaiból nemzetközileg is értékes alkotás; éveken keresztül végzett, s az egyetemi oktatásban kiforrott kutatás eredménye. Amikor a bizottság tisztelettel javasolja a Tekintetes Akadémiának, hogy a Serbán-díjjal Ihrig Károly munkája jutalmaztassák, ezzel nem csupán a szerző széleskörű tanulmányait, önálló rendszerét kívánjuk jutalmazni, hanem bi-
Jelentések
86
a
pályázatokról
zonyos hangsúlyt kívánunk adni a n n a k az útmutatásnak is, amely a magyar közvélemény számára feltétlenül szükséges, ha az agrárpolitika fontos kérdéseiben a szociális elgondolások laza talaja helyett ismét a közgazdasági igazságok biztosabb a l a p j á n akar tájékozódást szerezni és reformtörekvéseiben állást foglalni. Heller
Farkas
r. t.,
a bizottság elnöke,
Marek József ig. és r. t., Mauritz Béla ig. és r. t., Mihailich
Czettler
Jenő
1. t.,
a bizottság e l ő a d ó j a ,
Szabó Balds Győző 1. t.,
Zoltán Károly
1. t., 1. t.,
a bizottság t a g j a i .
j) Jelentés a Kőrössy Flóra jutalomdíjról. A Kőrössy Flóra alapítvány k a m a t a az alapító szándéka szerint olyan történelmi munkának ítélendő oda, mely a szigorú tudományosság követeléseinek kielégítésén túl, nemzeti szempontból ís különleges értékgyarapodást jelent. Alulírott bizottság az alapítvány szabályainak megfelelően részletes szemlét t a r t o t t az 1940. és 1941. évek magyar történetirodalmi termése fölött és örömmel állapította meg, hogy az elmúlt két esztendőben meglehetős számban jelentek meg olyan munkák, melyek a díj odaítélésénél komolyan figyelembe vehetők. A gazdag termésből főleg a következőket t a r t j u k szükségesnek kiemelni: 1. Lovass Elemér: Árpádházi Boldog Margit. (Bpest, Stephaneum. 268 1.) A szorgalmas szerző, aki úgyszólván egész életét a szentéletű árpádházi hercegnő életkörülményeinek felderítésére és a rá vonatkozó történeti adatok forráskritikai értékének megállapítására szentelte, e legújabb művében nagy gonddal és lelkiismeretes kritikai módszerrel kísérelte meg Boldog Margit életének összefoglalását. Műve határozottan értékes gyarapodását jelenti történeti irodalmunknak. Anyaggyűjtése szinte hiánytalan, forráskritikája kifogástalan, logikai felépítése világos és áttekinthető, előadása irodalmi színvonalú. Kár, hogy a történetíró szempontjait gyakran összetéveszti a hagiografus s a j á t o s feladatával. Más
87 Jelentések
a
pályázatokról
értékein felül a jámboréletü hercegnő születésének bétszázados évfordulója még az időszerűség varázsát is kölcsönzi az értékes műnek. 2. Kerekes György: Polgári társadalmunk a XVII. században (Kassa, 1940. 288 1.) c. munkájában egészen ú j s z e r ű feladattal próbálkozik: Schirmer János kereskedő n a p l ó j á n keresztül megkísérli bemutatni a kassai polgárság XVII. századi életét és belső szervezetét. Ahogyan azonban a napló adatait elemzi, nemcsak a kor gazdasági állapotára, kereskedelmi összeköttetéseire, társadalmi d i v a t j á r a és életstílusára derül világosság, hanem sok tekintetben politikai viszonyaira is. Mert a szerző nem éri be a holt adatok egyszerű egymás mellé sorakoztatásával, hanem beilleszti azokat a kor életébe, s így igyekszik kiemelni belőlük az általános emberi vonatkozásokat és értékeket. Mint a maga nemében úttörő munka, kétségkívül dicséretet és elismerést érdemel. 3. Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában (Bpest, 1940. 181 1. Egyet. Nyomda) c. művének fő értékét szintén tárgy választásának újszerűsége a d j a meg. a vége felé siető magyar középkor történetéből nem a politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi fejlődés többé-kevésbbé ismert részleteit csoportosítja újra, h a n e m a kor legnagyobb élményét, a vallásos életet ragadja meg és az adatok hatalmas tömegével bizonyítja, hogy a vallásos érzés még közvetlenül Mohács előestéjén is éltető erőként hatott. Amit az üdvözülésre vonatkozó tanok megnyilatkozásairól, a vallásos testvérületek és céhek életéről, a szegénygondozásról és betegápolásról, a szentmisére vonatkozó szokásokról és hiedelmekről, a zarándoklatokról, az ereklyekultuszról és csodahiedelmekről, a templomok építéséről és díszítéséről s a szentek tiszteletéhez fűződő élményekről hangyaszorgalommal összegyűjtött és színes mozaikba foglalt, merőben ú j anyagként hat reánk és kiválóan alkalmas arra, hogy kiegészítse és sok tekintetben helyesbítse a korról alkotott felfogásunkat. A munka kitűnő példája a szellemtörténeti módszer és szempontok tudatos alkalmazásának s első kézzelfogható eredménye a magyar vallásosság m ú l t j a kutatásának, melyet remélhetőleg hamarosan mások is követnek. 4. Ember
Győző:
A
m. kir.
helytartótanács
ügykezeié-
96
Jelentések
a
pályázatokról
sének története. 1724—184S. (Bpest, 1940. 298 1. A M. Kir. Országos Levéltár kiadványa) c. műve nálunk még meglehetősen töretlen területen, az újkori kormányzat és közigazgatástörténet t e r é n mozog; legfontosabb közigazgatási szervünk, a helytartótanács működését ismerteti megszervezésétől egészen megszűnéséig. T u d a t o s a n nem külső, hanem belső történetet nyújt, vagyis a f e j l ő d é s külső mozzanatainak rögzítése helyett inkább magának az ügyek intézésének mikéntjét tárja elénk. így előadása nyomán nemcsak a tanács szervezetéről és összetételéről, h a n e m ügykezelésének technikai lefolyásáról is világos képet nyerünk. A szerző e tekintetben annyira lelkiismeretesen veszi feladatát, hogy szinte minden r á n k maradt iratdarabról megállapítja, kinek kezén ment át és ki milyen m u n k á t végzett r a j t a . Könyve valóban mintaképe a legapróbb részletekig h a t ó lelkiismeretes és minden ízében megbízható előadásnak. Jelentősége tudományos és gyakorlati téren egyaránt kiemelkedő: tudományos tekintetben kitűnő összefoglalása a helytartótanács több mint száz esztendős történetének, gyakorlati tekintetben pedig hasznos és feltétlenül megbízható kalauza mindenkinek, akit érdeklődése a helytartótanács levéltárához vezet. 5. Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. (A Magyar Történeti Társulat könyvei. VII. Bpest, 1941. 290 1. Franklin Társulat) c. műve tárgyánál fogva az irodalomtörténet körébe tartozik ugyan, de a valóságban sokkal többet nyújt egyszerű irodalomtörténeti monográfiánál. Anyaga a történelem, társadalomtörténet, irodalomtörténet, etnográfia stb. elemeiből tevődik össze és a maga egészében nem irodalomtörténetként, nem is művelődés- vagy társadalomtörténetként, hanem a középkori magyar szellemiség eleven és színes életrajzaként hat. Ha külföldi analógiát keresünk hozzá, legjobban t a l á n Huizinga műveivel hasonlíthatjuk ösze. Fő értéke nem anyagának eredetiségében, hanem feldolgozásának újszerűségében keresendő. A szerző kitűnően ért hozzá, hogy az egyébként ismert, sőt közismert adatokat meglepő és egészen újszerű összefüggésekbe állítsa be. Kimeríthetetlen fantáziagazdagságával és nem közönséges írói készségével szinte lebilincseli és mindvégig fogva t a r t j a az olvasó érdeklődését. A szigorú szaktudomány
89 Jelentések
a
pályázatokról
bizonyára rosszalólag csóválja fejét egyik-másik következtetésére és általánosítására, de bizonyos, hogy könyve igen vonzó és messze távlatokat nyitó olvasmány. 6, Történetírásunk érdemes veteránja, Erdélyi László legújabb munkáiban oda kanyarodott vissza, ahonnét félszázaddal előbb elindult: 1892-ben jelent meg Szerémi György emlékirata c. doktori értekezése és íme most hosszú tudományos pályája őszén egyszerre két vaskos kötettel is áldoz a néhai udvari káplán emlékének; az egyikben Szerémi sokat vitatott emlékiratának magyar fordítását ( A mohácsi vész kora, Szeged, 1941. 300 1. Eggenberger), a másikban pedig ugyanannak részletes feldolgozását ' és megrostálását n y ú j t j a . (A mohácsi vész nemzedéke, Szeged, 1941. 600 1. Eggenberger.) Utóbbi művét találóan néplélektörténeti korrajznak nevezi. Mert ö Szerémit, helyesen, nem mint történetírót, hanem mint a korabeli népi közvélemény tolmácsát tekinti. Ebből a felfogásból kiindulva, csoportosítja adatait és rajzolja meg a Mohács-körüli Magyarország politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyait. Természetes, hogy az előadásából kikerekedő kép sok tekintetben eltér a valóságtól s nem a való helyzetet, hanem annak a népi köztudatban élő eltorzított mását tükrözi vissza. De éppen ebben rejlik érdekessége; l á t j u k belőle, hogy a Mohács-körüli nemzedék alsóbb rétegei hogyan vélekedtek a körülöttük zajló eseményekről, miben keresték és találták meg felidéző okait és végül, hogyan próbálták megoldani az egyéni felelősség kérdését. Erdélyi ebben a munkájában is következetes régi magához: fáradhatatlan munkakedvvel, ahol kell, törhetetlen harcos kedvvel r ó j a egymás mellé az adatok százait. Müve mindenesetre értékes adalék a mohácsi nemzedék lélektani rejtélyének megfejtéséhez. 7. Juhász István munkája, A reformáció az erdélyi románok között (Kolozsvár, 1940. 276 1.) az erdélyi fejedelemség történetének egyik érdekes epizódjára, a románok megtérítésére indított protestáns missziós tevékenység változatos sorsára világít rá. A térítési kísérletek még J á n o s Zsigmond uralkodása idején indultak meg, de nagyobb arányokban csak Bethlen Gábor és a Rákócziak korában bontakoztak ki. Jellemző a helyzetre, hogy Bethlen az ort.odoxía természetének teljes félreismerésével még azt is lehetőnek tartotta, hogy
90
Jelentések
a
pályázatokról
esetleg a konstantinápolyi görög pátriárkát is meg t u d j a nyerni az erdélyi román reformáció gondolatának. Erről azonban természetesen szó sem lehetett. így a térítő tevékenység a románságnak csak annál a rétegénél ért el némi eredményt, melynél a nyugati magyar művelődés és társadalmi fejlődés befogadása előkészítette a t a l a j t . De ennél is csak átmenetileg. Mert a XVII. század második felében a román ortodoxia öntudatra eszmélése és az erdélyi románságnak kívülről jövő elemekkel való hirtelen feltöltődése egyszersmindenkorra véget vetett a megindult fejlődésnek. Juhász István alapos kutatáson és kiterjedt forrásismereten sarkalló m u n k á j a kitűnő öszszefoglalása ennek a főleg kultúrtörténeti szempontból nagyérdekű történeti epizódnak. Sok részletkérdést véglegesen megoldott, másokra nézve pedig biztos kézzel megjelölte a további kutatás ú t j a i t . 8. Dercsényi Dezső: Nagy Lajos kora (Bpest, 1941. 319 1. Kir. M. Egyetemi Nyomda) c. munkája bizonyos értelemben becsületbeli adósságot törleszt: uralkodása kezdetének hatszázéves évfordulóján méltó emléket állított legnagyobb Anjouházi királyunknak. A könyv, szerzője érdeklődési körének megfelelően, inkább a művelődéstörténet, szabatosabban szólva a művészettörténet körébe tartozik ugyan, de vannak fejezetei, melyek a politikai és társadalomtörténet szempontjából is általános érdeklődésre tarthatnak számot. Ilyenek főleg a királyi udvarról, a lovagi társadalomról s a főpapi és szerzetesi kultúráról adott színes és eleven leírások. A könyv fő értékét azonban még sem ezek, hanem nagy gonddal megírt művészettörténeti fejezetei adják meg. Szerzőnk ezen a téren valóban maradandó értékű munkát végzett. Mindenekelőtt felk u t a t t a és világosan megrajzolt összképbe foglalta a Nagy Lajossal és korával kapcsolatos falképeket, szobrokat és ötvösmunkákat. Azután a hazai ötvösség remekeinek, pénzeknek és pecséteknek finom és mélyreható elemzésével feltárta azt az alapréteget, melyből a Kolozsvári-testvérek európai távlatú művészete k i s a r j a d t . Ha a gazdag tartalomhoz hozzászámítjuk még a szabatos és világos előadást, könnyű megállapítanunk, hogy Dercsényi könyvében újabb műtörténeti irodalmunk egyik legsikerültebb alkotásával állunk szemben. 9. Galla Ferenc:
Marnavics
Tomkó
János boszniai
püspök
91 Jelentések
a
pályázatokról
magyar vonatkozásai (Bpest, 1940. 261 1. Római Magyar Történetkutató Intézet és Római Magyar Pápai Egyházi Intézet) c. műve a XVII. század egyik jellegzetes alakjának, a hányatott életű és kalandorjellemű Tomkó János boszniai püspöknek egyéniségére és működésére derít ú j világosságot, Tomkó J á n o s személye, mint ismeretes, főleg azóta került a magyar történetírás érdeklődésének középpontjába, mióta Karácsonyi J á n o s benne vélte megtalálni a Szilveszter-bulla koholóját. Ebből a szempontból csak helyeselhető tehát, hogy Galla Ferenc most egész vaskos kötettel járul a kalandos életű püspök rejtélyének megfejtéséhez. Műve nem kimerítő életrajz; egész helyett csupán fejezeteket ad a m a j d a n megírandó teljes életrajzból. Főleg három mozzanattal foglalkozik igen behatóan: a glagolita szertartáskönyvek ú j kiadásával, a Pálos-rend reformjával és a magyar király által kinevezett választott püspökök pápai megerősítésének ügyével. Ezekhez a fő eseményekhez azonban a mellék eseményeknek és epizódoknak egész szövedéke tapad. A vatikáni és a Propaganda-levéltár igen kiadós anyaga mellett lelkiismeretesen felhasználta az itthoni levéltári és könyvtári anyagot is. Ezért műve éppen rengeteg kitérésével és szerkezeti tekintetben talán feleslegesnek látszó részletezéseivel valóságos kincses b á n y á j a az egyháztörténeti, főleg a hódoltsági terület hitéletére vonatkozó, becsesnél becsesebb adatoknak. Bár a magyar történeti szempontból legfontosabb kérdést, a Szilveszter-bulla koholásának kérdését továbbra is nyitva hagyja, közvetve, Tomkó egyéniségének és legalább is gyanús irodalmi működésének alapos ismertetésével ezt is közelebb viszi a megoldáshoz, 10, Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye (Település- és népiségtörténeti értekezések 4. Bpest, 1940, 241 1.) c. m u n k á j a már annak az új történetírói irányzatnak terméke, mely egy-egy földrajzilag pontosan elhatárolt terület kialakulását és benépesítését teszi beható, lehetőleg minden apró részletre kiterjedő vizsgáiat tárgyává. A módszer előnye nyilvánvaló; ilyen aprólékos feldolgozás mellett ugyanis sok olyan részletre is fény derül, melyek az országos, sőt a régi értelemben vett helytörténet keretén belül is állandóan homályba m a r a d t a k . Még szembetűnőbb az új módszer haszna nemzeti szempontból. Mert a kellő alapossággal és körültekintéssel
92
Jelentések
a
pályázatokról
megírt településtörténetből akárhány vidékre nézve a magyarság történeti jogainak fényes apológiája kerül ki: bebizonyosodik, hogy ma eminenter nemzetiségi területnek ismert vidékek néhány száz évvel régebben még színmagyar vagy legalább túlnyomóan magyar lakosságúak voltak, Maksai derék doktori értekezésében a régi Szatmár megyére alkalmazza ezt a módszert. Mindenekelőtt m e g r a j z o l j a a t á j két nagy természeti tényezőjének, a víznek és az erdőnek az emberi megtelepülésben játszott szerepét; azután részletesen megrajzolja a megye benépesülésének a honfoglalással meginduló folyamatát, Szinte nyomról-nyomra kíséri az ősfoglaló BalogSemjén és Kaplony nemzetségek és a később feltűnő Gutkeledek és Szente-Mágócsok szertesugárzását, egyes ágaik felemelkedését, mások lehanyatlását. Ugyanilyen alapossággal ismerteti a volt királyi váruradalom felaprózásából és a volt királyi népek közt való szétosztásából keletkezett kisnemesi falvak és az idegen telepítésű, de hamarosan elmagyarosodott községek sorsát. Az A v a s és Bükk rengeteg erdőségeinek betelepítése főleg azért érdemel figyelmet, mivel itt tűnnek fel a XIV. század közepén az első román telepek. De a beszivárgás később is nagyon lassú ütemű volt; ezt bizonyítja, hogy a középkor végén a megye 418 falujából mindössze 38 volt teljesen vagy vegyesen román lakosságú. Maksai munkája tehát valóban gazdag tartalmú: olyan részletes és a mellett világosan áttekinthető képet n y ú j t Szatmár megye középkori néprajzi viszonyairól, aminőt az eddigi módszerek mellett nem is remélhettünk. Ez azonban nemcsak módszertani jártasságának, hanem egyben fáradhatatlan kutató kedvének és gazdag tárgyi ismeretének is eredménye. Szorgos u t á n j á rásssal olyan kiterjedt anyagot hordott össze s az összegyűjtött anyagot olyan józan ítélő képességgel rendezte el, amilyent egy kezdő kutatótól alig várnánk. 11. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt (Település- és népiségtörténeti értekezések 5. Bpest, 1940. 424 1.) c. műve tárgyválasztásában és módszeres felépítésében teljesen egyezik az előzővel: a Tiszántúl legnagyobb vármegyéjének településtörténetét és középkori változásait ismerteti hasonló beosztásban. A szerző gondos kutatásaiból mindenekelőtt megállapítható, hogy a kultúttáj képének kiala-
93 Jelentések
a
pályázatokról
kításában itt is a magyarságnak volt döntő része, mert ami gyér szláv és török lakosságot megtelepülése idején itt talált, azt néhány emberöltő alatt magába olvasztotta; ugyanezt tette azokkal a szórványos idegen telepekkel is, melyek már a királyság tudatos telepítési tevékenységének eredményeként kerültek ide. Ugyanígy * megállapítható az is, hogy a vidék megszervezésében és benépesítésében a központi hatalomnak, más szóval a királyságnak volt fő része. Ebben szerepét később az egyházi és világi nagybirtok vette át. A telepítés azonban még a XII. és XIII. században ís túlnyomóan magyar elemekkel történt. A földrajzi elnevezésekből kívehetőleg mindenütt a magyar népelem rakta le a gazdasági és társadalmi kultúra alapjait. Az első román r a j o k csak az Árpád-kor végén tűnnek fel. De hogy betelepedésük később is csak lassú ütemben történt, arra döntő bizonyíték, hogy a Mohács előtti időkből ismeretes személynevek 72.44%-a kétségtelenül magyar, 26.29%-a pedig határozott nyelvi sajátság nélkül való, tehát javarészben szintén a magyarság javára könyvelhető el. Mindezen adatok összegyűjtése és felsorakoztatása természetesen rengeteg utánjárásba került. A felhasznált levéltárak és forrásmunkák imponálóan nagy száma mutatja, hogy a szerző valóban nem kímélt semmi fáradságot, csakhogy lehetőleg hiánytalanná tegye előadását. Az országos gyűjtemények (Országos Levéltár, Magyar Nemzeti Múzeum) anyaga mellett bőven merített a nagy közületek (Bihar megye, nagyváradi püspökség és káptalan, jászói és leleszi prépostság, Erdélyi Múzeum Egylet, nagyváradi múzeum stb.) és egyes családok levéltáraiból. Adatainak ritka bőségét m u t a t j a a könyve nagyobb felét kitevő Adattár, melyben összesen 754 települési hely középkori néprajzi viszonyait tisztázza. És hozzá kell tennünk, hogy a mü fő értékét éppen, ez az összeállítás a d j a meg, mert a ma románoknak ismert községek százaírói mutatja ki, hogy eredetileg magyar települések voltak. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy munkájában olyan doktori értekezéssel állunk szemben, mely joggal beillenék habilitációs értekezésnek. Ami kisebb hibákat meg is állapi tott nála a szakkritika, azokról is kimutatta, hogy nem a szerzőnek, hanem a telepítéstörténet segédtudományaiul tekinthető tudományos területek hiányos előkészítésének rovására írandók.
94
Jelentések
a
pályázatokról
12. Eckhart Ferenc: A szentkorona-eszme története (Bpest, 1941. 356 1. Magyar Tudományos Akadémia) c, műve méltó befejezője az értékes sorozatnak. Tárgyválasztásánál és feldolgozásmódjánál fogva egyaránt magasan kiemelkedik jogtörténeti irodalmunk ú j a b b termékei közül; tárgyánál fogva, mivel jogtörténetünk és közjogunk legfőbb kérdésével, a szentkorona-tan kialakulásával és tartalmi elemzésével foglalkozik, és előadásmódjánál fogva, mivel súlyos mondanivalóját mintaszerűen módszeres előadásban t á r j a elénk. A könyv minden során megérzik, hogy évekig t a r t ó lelkiismeretes kutatás és benső elmélyedés eredményeként született meg; de ugyanígy megérzik az is, hogy egy komoly munkában eltöltött élet pátosza, lázas alkotnivágyása és szenvedélyes tárgyszeretete lüktet benne. Hiszen tudjuk, hogy a szentkorona-tannal régebben is sokat foglalkoztak alkotmánytörténészeink; mivel azonban nem voltak szakképzett történészek, a történeti források, főleg a gazdag okleveles anyag vallomásra bírása helyett h a j l a n d ó k voltak a későbbi korok közjogi eszméit vetíteni vissza az elmúlt korokba. így öntudatlanul illúziók rabjai lettek és téves alkotmánytörténeti szemléletet csempésztek be a magyar közvéleménybe. Eckhartot kitűnő történeti felkészültsége és évtizedes kutató munkában kifinomult módszeres érzéke eleve felvértezte ezzel a veszedelemmel szemben. Ő, elődeivel ellentétben, nem közjogi könyvekből, hanem magukból a történeti forrásokból próbálja rekonstruálni a szentkorona-eszme kialakulását és fejlődését. Kutatásainak a lehető legszélesebb alapot vetette. Nem marad meg a magyar glóbuson, hanem analógiákért ellátogat Angliába, Franciaországba, Cseh- és Lengyelországba; másrészt, mindig szigorúan történeti a l a p o n maradva, végigkíséri a magyar szentkorona-eszmét első felvillanásától egészen a XIX. század végéig s a hasonlóságok kiemelése mellett nyomatékosan mutat rá a lényeges különbségekre is, melyek a magyar szentkorona-eszmét a rokon cseh- és lengyel korona-eszmétől elválasztják. Ezzel kapcsolatban meggyőzően mutat rá a keresztény teológia társadalomszemlélete és a magyar szentkorona-tan organikus társadalomfelfogása közötti meglepő egyezésre. Eckhart könyvének legnagyobb érdemét azonban mégsem gazdag tartalmában, hanem inkább lélektani hatásá-
95 Jelentések
a
pályázatokról
ban látjuk: a szentkorona-tanról lehántotta a rátapadt felesleges cafrangokat és ú j b ó l eredeti tisztaságában ragyogtatta fel. Az ily módon megtisztított eszményt azután minden oldalról megtámasztotta a történeti igazság szilárd oszlopaival. Ezért nem kell többé félnünk, hogy egy utánunk következő kritikusabb korszak esetleg illúziónak fogja bizonyítani azt, amit mi nemzeti történelmünk leglelkének éreztünk. Amit eddig túlnyomóan Verbőczy alapján tanultunk és tanítottunk a szentkorona-eszméről, az íme az oklevelek világánál is helytálló, A mondottak után az volna a legtermészetesebb, ha a Kőrössy Flóra-díjra E c k h a r t Ferenc m u n k á j á t ajánlanók. És ha ennek ellenére még sem ajánljuk jutalmazásra, annak kizárólagos oka, hogy a bizottság értesülése szerint Eckhart Ferencnek egy másik m u n k á j a is akadémiai jutalmazásra van kiszemelve. Ezért a bizottság tisztelettel a j á n l j a a Tekintetes Akadémiának, hogy a Kőrössy F l ó r a - d í j a t Jakó Zsigmond Bihar megye a török pusztítás előtt c. művének kegyeskedjék odaítélni. Midőn ezt kéri a bizottság, magasabb elvi szempontokra is gondol: legkiemelkedőbb alkotásának megkoszorúzásából lássa és érezze a fiatal és legfiatalabb történetírói nemzedék, hogy a magyar tudományosság legmagasabb őrhelyén számon t a r t j á k és rokonszenvvel kísérik ú j felfogás és ú j módszerek kialakítására irányuló törekvéseit. Ezzel, úgy gondoljuk, serkentőleg és ösztönzőleg hatunk az ú j gárdára. Balanyi
György előadó,
1. t.,
Domanovszky Sándor ig. és t. t., a bizottság elnöke,
Lukinich Imre ig, és r. t., Hajnal István r. t., a bizottság tagjai.
k) Jelentés a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Berzeviczy Albert-alapítványa jutalomdíjának odaítéléséről. A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. Berzeviczy Albertalapítványának tőkehozadékából az Akadémia három osztálya által évenként felváltva adandó jutalomdíj az 1942. évben a III. osztályt illeti meg.
96
Jelentések
a
pályázatokról
A III. osztály részéről javaslattételre kiküldött, alulírt bizottság, az alapítványi szabályzat II. fejezete értelmében, először áttanulmányozta a jutalomdíjra való pályázás címén az Akadémiának megküldött két dolgozatot és megállapította, hogy az egyik, mint műszaki doktori értekezés, bár a felvetett kérdést helyesen tárgyalja, semmivel sem emelkedik a többi, hasonló szűk tárgykörű dolgozat fölé; a másik ugyancsak rövid dolgozat, viszont tárgyalásának érdemi részében lévő pongyolaságok miatt nem üti meg azt a mértéket, amely a jutalomdíjra való pályázásra komolyan érdemesíthetné. A bizottság ezután szemlét tartott az 1938—41. évek folyamán nyomtatásban megjelent műszaki tudományos művek felett is és a r r a az eredményre jutott, hogy, bár van közöttük olyan értékű, amely a szóbanforgó jutalomra érdemesíthető lenne, mégis — az alapítványi szabályzat idevágó intézkedésének szem előtt tartásával — előnyben kell részesítenie egy olyan • találmányt, amely eredeti tudományos elgondoláson alapul és amely mind a honvédelem, mind a geofizikai kutatások szempontjából, tehát háborúban és békében egyaránt, oly jelentőségűnek mutatkozik, hogy legméltóbb a Berzeviczy-jutalomra való ajánlásra. Ez a gyakorlati sikereket elért találmány dr. Pogány Béla műegyetemi tanár objektív hangmérő készüléke. Az objektív hangmérés gondolata nem új. A hangmérést már negyedszázaddal ezelőtt, az első világháborúban is alkalmazták olymódon, hogy a lövegek torkolati dörejének legalább három megfigyelő álláson, külön e célra kiképzett személyzet által történt megfigyeléséből állapították meg az elrejtett ellenséges üteg helyét. Ezt a kezdetleges, egyéni, szubjektív, ügyességre támaszkodó módszert azóta lényegesen tökéletesítették, nevezetesen igyekeztek egyrészt a megfigyelők egyéni hibáját önműködő készülékek alkalmazásával kiküszöbölni, másrészt a készülékek érzékenységének javításával nemcsak a hely-meghatározás pontosságát, hanem a különféle űrméretek dörejének különbözőségére alapítható kiválogató-képességét is fokozni. Pogány érdeme, hogy a feladat alap-problémájának tudományosan helyes feltárásával kikutatta a legjobban célravezető módszert, és azt ma m á r nemcsak a magyar kir. honvédségnél, hanem a szövetséges hatalmak hadseregeinél is tel-
97 Jelentések
a
pályázatokról
jes sikerrel alkalmazott készülékekben, bevált gyakorlati megoldáshoz is juttatta. A találmány lényegét és főbb előnyeit a következőkben foglaljuk össze. Ismeretes, hogy ha valamely, hullámok felvételére és jelzésére alkalmas rezgőszerkezetet hanghullámok érnek, akkor az abban ébresztett rezgés — legalábbis kezdetben — két összetevő eredője, ú. m. a beérkező hullámok-okozta kényszerrezgésé és a rezgő elem. (pl. membrán) saját rezgéséé. Az utóbbi általában véve zavaró jellegű, mert a rezgő elem szerkezetétől és méretezésétől függő csillapítás csak hosszabbrövidebb idő alatt tünteti el, és ezért a beérkező hullám-okozta kényszerrezgés csak késve alakulhat ki tisztán, pedig éppen ennek minél pontosabb feljegyzésére van szükség. Egy másik követelmény a torzításmentesség, amelynek érdekében kívánatos, hogy a beérkező hullám különböző frekvenciáihoz tartozó amplitúdókat a készülék akként vegye, ill. jegyezze fel, hogy az amplitúdók egymáshoz viszonyított aránya ne változzék meg. Ezt a célt az egyéb hasonló készülékek azáltal igyekeznek elérni, hogy a membrán rezonanciagörbéjének a frekvenciatengellyel közel párhuzamosan futó egyenes részén dolgoznak, vagyis hogy a membránt annyira megfeszítik, hogy s a j á t rezgésszáma messze a felveendő rezgésszámok fölött fekszik. Ez természetesen a rendszer annyira kívánatos érzékenységével ellentétben áll, s a használhatóságot korlátozza. Pogány felismerte, hogy ezek — az érzékenységet erősen csökkentő — körülmények kiküszöbölhetők, ha rövid ideig tartó hangok, pl. ágyú vagy robbanási dörejek feljegyzéséről van szó, a végből, hogy a dörejnek a felvevő készülékhez való érkezési ideje pontosan felvétessék és a dörej, hanghuliámainak jellegzetességei alapján, más egyidejű dörejektől megkülönböztethető legyen. Ilyen rövid ideig tartó hangok esetén ugyanis, a membrán s a j á t rezgésének elhalása után állandósuló állapottal egyáltalában nem kell törődni, mert mire ez kialakulhatna, már megszűnt a kényszerrezgést okozó külső hullám. Ezen elvből kiindulva, Pogány a kondenzátor-mikrofon membránját, erősen kifeszített alumínium lemezke helyett, éppen ellenkezőleg, egészen lágy gumilapból készíti, amelyet Akadémiai Értesítő
7
98
Jelentések
a
pályázatokról
katódporlasztás útján nemesfém-bevonattal lát el. Ez utóbbi eljárást szintén ő dolgozta ki és megtalálta a m ó d j á t annak, hogy miként lehet légüres térben a gumira olyan időtálló vékony fémréteget rávinni, amely a villamosságot tökéletesen vezeti, s e mellett a gumi rugalmasságát nem csökkenti. Az így készült lágy gumimembrán nemcsak rendkívül érzékeny, hanem azzal a kiváló tulajdonsággal is rendelkezik, hogy s a j á t rezgésszáma tetszőlegesen kicsinyre vehető. Márpedig a lövegek torkolati dörejének saját rezgésszáma szintén kicsi; hosszabb cső esetén az alapfrekvencia már a hallhatóság határán van. Ezért az ilyen membránokkal ki lehet használni a rezonancia jelenségét is, egyrészt az erzékenység fokozására, másrészt — a dörej képének tudatos torzításával — az egyidejű dörejek szétválasztására. Ezek a l a p j á n a Pogány-féle megoldás a következő nyöket biztosítja:
elő-
a) Nagy érzékenység. Ez egyfelől abban nyilvánul, hogy még olyan távoli dörejek is, amelyek füllel egyáltalán nem hallhatók, jól kiértékelhetően felvehetők; másfelől abban, hogy a mérési alaptávolság az egyébként szükségesnek kb. egynegyed részére rövidíthető, a helyrögzítés pontosságának csorbítása nélkül. A Pogány-féle hangmérő-berendezés tehát gyorsabban telepíthető és ennek ellenére nagyobb pontosságot biztosít, mint bármely más hasonló célt szolgáló műszer. b) Nagy szétválasztó képesség. A korszerű lövedékek a hang terjedési sebességénél nagyobb sebességgel hagyják el a löveget, s ezért fejhullám kíséri őket. Minden lövésnél tehát két dörejről van szó, ú. m. a torkolati dörejről és a fejhullámdörejről. A löveg helyének megállapítására csak az első beérkezésének i d ő p o n t j a érdekel, amiért is kívánatos, hogy a két dörej egymástól minél élesebben szétválasztassék. Minthogy a fejhullám dörejének rezgésszáma a torkolati dörejénél jóval nagyobb, a kis frekvenciára hangolt membrán az utóbbit sokkal nagyobb kilengéssel fogja jelezni, mint a fejhullámot, amely így a torkolati dörejtől könnyen megkülönböztethető. c) A rezonancia által lehetővé tett jellegzetes dörejképtorzítás módot n y ú j t arra, hogy a különböző mikrofonok által felrajzolt görbéken kikeressük és megtaláljuk az egyazon
Jelentések
a
pályázatokról
99
lövegfajtához tartozó dörejek képeit és ezáltal az egyidejű lövések leadásával okozható zavaró hatást kiküszöböljük. d) Minthogy a lágy gumimembrán, kis s a j á t rezgésszámánál fogva, a beszéd-frekvencia iránt érzéketlen, a kezelőszemélyzet beszéde, vagy a közelben kiadott parancsok h a n g j a a készülékek működését egyáltalában nem zavarja, míg pl. a szénmikrofonok minden ilyesféle mellékzörejt és hangot is felvesznek és ezáltal a pontos kiértékelést természetesen számottevően megnehezítik. Pogány gumimembrános mikrofonja azonban nemcsak a most annyira időszerű háborús célokat szolgálja, hanem kiváló segédeszközt nyújt a szeizmikus geológiai kutatások számára is. Ebben az esetben természetesen nem a levegőhullámok, hanem az altalajban robbantás által ébresztett és visszaverődő rezgések energiáját alakítja át váltakozó villamos energiává, hogy azzal a rezgések érkezésének időpontját pontosan rögzíthesse. Amiként a tengerfenék mélységét úgy mérik, hogy a vízfelszín alatt megütnek egy harangot és megállapítják, hogy a fenékről visszavert hang mennyi idő múlva jut vissza a fülelőkészülékhez, úgy a geofizikus is akként állapítja meg az altalaj felszín alatti rétegezéseit, hogy megfigyeli a felszínen végzett robbantás által keltett talaj rezgéseknek a különböző rétegekről való visszaverődését. E rezgések — tekintettel többezerméteres mp-enkénti terjedési sebességükre — még nagyobb mélységben fekvő, vastag rétegek esetében is gyors egymásutánban követik egymást, amiért is az ilyen kutatást szolgáló készüléknek nagy érzékenységét erőteljes csillapítással kell párosítania, hogy az egymást követő szeizmikus rezgésekokozta műszerkilengések ne f o l y j a n a k egybe, hanem, kellően csillapítva, egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek. Ezt geofonja kiválóan mega feladatot Pogány ú. n. multicellularis oldja. Ilyen készülékeket használ a báró Eötvös Lóránd-Geofizikai Intézet, a M. Kir. Iparügyi Minisztérium, valamint a Wintershall AG. számára végzett kutatásoknál. Az első mérésekről az Intézet vezetője, dr. h. c. Fekete Jenő, Pogány Bélával együtt készített dolgozatában Akadémiánk előtt is beszámolt. Amint az előadottakból látható, Pogány találmánya a mel7*
100
Jelentések
a
pályázatokról
lett, hogy a most minden felett álló honvédelem érdekeit szolgálja, a gazdasági élet, nevezetesen a bányakutatás szempontjából is olyan kimagasló jelentőségű, hogy a Berzeviczyjutalomra két jogcímen is méltó. Ezért az alulírott bizottság úgy véli, hogy az alapítólevél szellemében jár el, amidőn a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 1942. évi jutalomdíjára dr. Pogány Bélát hozza javaslatba. Budapest, 1942. március hó 16-án. Hoor-Tempis Mór r. t., a bizottság elnöke,
vitéz
Verebély László 1. t., a bizottság előadója,
Rohringer Sándor r. t., Rybár István r. t., Vida Jenő a bizottság tagjai.
/) Jelentés az „együttesen kezelt adományokból és hagyományokból létesített jutalom" odaítéléséről. Tisztelettel jelentem, hogy a III. osztály által kiírt pályatétel a következő volt: „Vizsgáltassék meg valamely élőlényen a kromoszóma- vagy genommutatio fellépése kémiai hatásokra." E pályázatra egyetlen pályamű érkezett be, dr. Oláh László m. kir. kísérletügyi főadjunktus, egyetemi magántanár részéről. A pályamű tárgya: ,,A Datura stramonium genommutatiói colchicin hatására." A pályamű bevezetésében ismerteti a mesterségesen indukált políploidok tulajdonságait, valamint az eddigi fontosabb kutatások irodalmi adatait és eredményeit. Saját vizsgálatainak tárgyául a Datura stramoniumot választotta, amely növény már az amerikai Blakeslee és iskolája klasszikus vizsgálatainak tárgya volt. A pályázónak az volt a célja, hogy a magyarországi törzsek viselkedését, variációját és a poliploid alakok, főképen pedig ezek hatóanyagának változásait vizsgálja és ismertesse. A pályázó vizsgálatait a vezetése alatti m. kir. Növényörökléstani K u t a t ó Laboratóriumban végezte két éven keresztül. Kísérleti módszeréül az ismert colchiciri-eljárást vá-
101 Jelentések
a
pályázatokról
lasztotta, amely alkalmas a csiranövényben keletkező osztódások megzavarására és a kromoszóma-szerelvény mennyiségi és minőségi viszonyainak megváltom tatására. À pályázó részletesen leírja módszerét, amely szerint az 1939. évi időszakban a csiranövények kezelését kezdette meg. A csiranövények kezelt példányai közül 5 érlelt termést. E termések magvaiból 15 növényt sikerült felnevelnie. Pontos számozásokkal végezte ezután megfigyeléseit és összehasonlító vizsgálatait. E vizsgálatokat részletesen leírja, a mérések eredményeit táblázatokban közli és 20 képpel világítja meg. Részletesen leírja a levegőnyílások nagyságának, valamint a pollenszemek nagyságának változását és ingadozását, m a j d a termések mennyiségét és a magvak nagyságát hasonlítja össze. Külön megállapítja az egyes tovexen termett magvaK csirâzasi erelyet. Valamennyi vizsgálatát szabatos ellenőrző kísérletekkel párhuzamosan végezte, amelyekhez kezeletlen töveket használt. A kísérleti vizsgálatokhoz sejttani vizsgálatok csatlakoztak a kromoszómaszámok megállapítása érdekében. Egyrészt meghatározta az osztódó szövetekben a szerelvények kromoszómaszámát, másrészt pedig számos tő redukciós osztódását figyelte meg. Vizsgálatai szerint az a négy tő, amelynek levegőnyílásai nem nagyobbodtak meg és magvai is ч feltűnően kicsinyek voltak, de termékenységük nagy volt, a colchicinkezelés ellenére is diploid maradt. Az első számú tő igen érdekes kiméra lett, mert diploid és tetraploid szövetekből volt összetéve. A bizonytalan viselkedésű 5. és b. számú töveken kívül a többi tő 24 kromoszómás volt. A pollenszemek nagysága és a kromoszóma szám között nem mutatható ki összefüggés, de a levegőnyílások nagyságának és a magvak nagyságának emelkedése pontosán követik a kromoszóma-számlálások eredményeit. A csírázási erély nincs összefüggésben a poliploidiával. Az alkaloida tartalom változásával sem volt megállapítható párhuzamosság. Igen feltűnő a pályázónak az a megállapítása, hogy a tetraploid tövek között eltérő alaktani és élettani sajátságok jelentkeztek, annak ellenére, hogy a Datura önmegtermékenyítéssel szaporodó faj, tehát keresztezés nem lehet oka a változatosságnak. E miatt arra kell következtetni, hogy a colchicin mint sejtméreg nemcsak a kromoszóma-szám megváltoztatását idézi
102
Jelentések
a
pályázatokról
eiő, hanem maguknak a kromoszómáknak a kémiai összetételét és ezzel a géneket is á t a l a k í t j a . E szerint nemcsak genommutatiók, hanem génmutatiók is léphetnek fel a colchicin halasára. Ezek a mutációk vagy közömbösek a fejlődésre nézve, vagy pedig szubletálisak, esetleg letálisak. Hasonlóképen érdekesek a kísérlet folytán fellépő kimérák is, amelyek azonos genomú, de eltérő genotípusú sejtekből épülnek fel, miért is egymástól eltérő genotípusú magvakat hoznak létre. A pályázó gyakorlati szempontból is értékes eredményt ггmél azáltal, hogy az egyik kezelt tő négyszeres alkaloida tartalma miatt értékesebb származékok anyatövévé válhat. A közölt eredmények összefoglalásából kitűnik, hogy a pályázó nemcsak a tárgykörben, annak irodalmában és eredményeiben teljesen tájékozott, hanem a módszer alkalmazásában is kiváló szakértőnek bizonyult. Szabatos kísérletei értékes eredményekhez vezettek, amelyek nemcsak elvont örökléstudományi jelentőségűek, hanem gyakorlatilag is hasznosíthatók. A pályaműben az általam megjelölt stiláris változtatások elvégzése után a tudományos magyar irodalom értékes igazolását láthatja annak, hogy a gyakorlati célzatú intézményekben az elvont tudományos kutató munka sem nélkülözhető. Az előadottak alapján tisztelettel javaslom a tekintetes bíráló bizottságnak, méltóztassék az „együttesen kezelt adományokból és hagyományokból létesített jutalmat" dr. Oláh László egyetemi magántanár m u n k á j á n a k ítélni. Budapest, 1942. február h ó 16-án. Szabó Zoltán r. t., a bizottság előadója, A javaslatot elfogadjuk: Zimmermann Ágoston r. t., a bizottság elnöke, Dudich Endre 1. t., a bizottság tagja.
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben
103
IV.
A Magyar Tudományos Akadémia jutalomtételei 1942-ben. í. A m. kir.
vallás-
és közoktatásügyi és báró Wlassics
minisztérium Berzeviczy Gyula-jutalma.
Albert-
A m. kir. vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i minisztérium a Berzeviczy Albert és a b á r ó Wlassics G y u l a emlékére a l a p í t o t t j u t a l o m d í j a k b a n évenként k é t - k é t jeles t a n í t ó t részesít. A négy jutalomdíj két á l l a m i és k é t n e m állami a l k a l m a z á s b a n lévő t a n í t ó közt oszlik meg. A j u t a l o m egyenként 500—500 pengő. A j u t a l m a z a n d ó k a t a tanfelügyelők á l t a l f e l t e r j e s z t e t t e k közül az alapító-levélben m e g h a t á r o z o t t bizottság jelöli ki s j a v a s l a t á r ó l az A k a d é m i a márciusi összes ülése dönt. A b i z o t t s á g figyelembe veszi az a j á n l o t t a k érdemes pedagógiai m ű k ö d é s é n kívül a m a g y a r nyelv t a n í t á s a terén elért e r e d m é n y e k e t is. A j u t a l m a k a t az A k a d é m i a áprilisi összes ülésén a d j á k át a jutalmazottaknak. 2.
A
báró
Wodianer
Albert-jutalom
tanítók
részére.
A M. Tud. A k a d é m i a s a j á t bevételeiből id. b á r ó W o d i a n e r Albert a l a p í t v á n y t e v ő e m l é k é r e minden évben egyenként 500—500 pengő j u t a l m a t tűz ki M a g y a r o r s z á g b á r m e l y n é p i s k o l á j á b a n működő legérdemesebb k é t n é p t a n í t ó részére, tekintet n é l k ü l az isk o l a f e n n t a r t ó jellegére. A j u t a l m a z a n d ó k a t a tanfelügyelők á l t a l f e l t e r j e s z t e t t e k közül o. bíráló bizottság jelöli ki, s j a v a s l a t á r ó l az A k a d é m i a márciusi összes ü l é s e dönt. A j u t a l m a t az A l b e r t n a p j á t követő áprilisi összes ülésen a d j á k át a j u t a l m a z o t t a k n a k . 3. Gróf
Széchenyi
István
életrajzára
kitűzött
jutalom.
A M. Tud. A k a d é m i a s a j á t bevételeiből 2000 pengő j u t a l m a t tűz ki gróf Széchenyi Istvánnak nevéhez és működéséhez méltó életrajzára.
104
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben 104
A p á l y á z a t o n résztvesznek az A k a d é m i á h o z 1943. d e c e m b e r 31 -ig a k á r kéziratban, a k á r k i n y o m a t v a b e n y ú j t o t t p á l y a m u n k á k s mindazok az idevágó művek, a m e l y e k r ő l , a bíráló bizottságnak t u d o m á s a van. A j u t a l m a t az 1944. évi nagygyűlés fogja odaítélni. A, iiuuчиу
uaOor
és neje
Várady-Szabó
Anna-iutalma.
Kazinczy G á b o r nyug. k ú r i a i bíró és n e j e V á r a d y - S z a b ó A n n a a l a p í t v á n y á n a k évi k a m a t a i t (400 pengő) az A k a d é m i a olyan é r demes tudós, író vagy művész j u t a l m a z á s á r a f o r d í t j a , kinek hoszs z a b b időn á t k i f e j t e t t t u d o m á n y o s , irodalmi vagy művészi m u n kásságával elért jövedelme nincs a r á n y b a n végzett szellemi m u n k á j á n a k belső értékével. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés fogja odaítélni. A j u t a l o m r a jelentkezők k é r v é n y e m u n k á s s á g u k feltüntetésével 1942. december 31-ig k ü l d e n d ő be a főtitkári hivatalba. Ha a j u t a lomra é r d e m e s tudós, író vagy művész e jutalom elnyerése végett a kitűzött h a t á r i d ő előtt jelentkeznék, az A k a d é m i a sürgősség esetén összes ülésében is k i a d h a t j a azt.
AZ I.
OSZTÁLYBÓL.
Üj jutalomtételek. 5. Körössy
Flóra-jutalom.
Körössy F l ó r a mezőszentgyörgyi földbirtokos . 1934-ben kelt végrendeletében jelentős összeget h a g y o m á n y o z o t t a M. Tud. A k a d é m i á r a azzal a rendeltetéssel, hogy k a m a t j ö v e d e l m e évenként felváltva egy nemzeti érzésű, s z é p i r o d a l m i mű, illetőleg egy nemzeti t ö r t é n e l m i t á r g y ú mű j u t a l m a z á s á r a fordíttassék. 1942-ben az A k a d é m i a ezt a j u t a l m a t a legutóbbi két évben m e g j e l e n t l e g j o b b nemzeti érzésű szépirodalmi m ű r e tűzi ki. A p á l y á z a t o n résztvesznek az A k a d é m i á h o z 1942. december 31-ig b e k ü l d ö t t p á l y a m ű v e k e n kívül m i n d a z o k az idevágó m u n k á k , a m e l y e k r ő l a bíráló bizottságnak t u d o m á s a van. A j u t a l m a t az 1943. évi n a g y g y ű l é s fogja odaítélni. A j u t a l m a t n y e r t szerző köteles művéből két p é l d á n y t a M. Tud. A k a d é m i á n a k beszolgáltatni.
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben
105
6.
A
Magyar
Általános
Köszénbánya Részvénytársulat Albert-jutalma.
Berzeviczy
A Magyar Á l t a l á n o s K ö s z é n b á n y a Rt. 1936-ban néhai elnökének, Berzeviczy Albertnek emlékére 100.000 pengős alapítv á n y t tett. Az a l a p í t v á n y i t ő k e egy évi k a m a t j ö v e d e l m e (3600 P) 1943-ban a művészettörténet és széptudományok körébe ( i d e é r t v e az irodal o m t ö r t é n e t körét is) tartozó, a megelőző három évben nyomtatásb a n m e g j e l e n t l e g j o b b mű j u t a l m a z á s á r a adható ki. A jutalmat az 1943. évi n a g y g y ű l é s fogja o d a í t é l n i . 7. Sámuel—Kölber-jutalom. A M. Tud. A k a d é m i a saját b e v é t e l e i b ő l és a S á m u e l — K ö l b e r a l a p í t v á n y k a m a t a i n a k felhasználásával 200 pengő jutalomban részesíti az 1942-ben n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t legjobb nyelvtudományi értekezést. E p á l y á z a t o n résztvesznek m i n d a z o k az é r t e k e z é s e k , amelyekről a bíráló b i z o t t s á g n a k t u d o m á s a van, kivéve a m á r valamilyen más jutalmat n y e r t müveket. A j u t a l m a t az 1943. évi n a g y g y ű l é s fogja o d a í t é l n i . 8. Özv.
Vojnits
Tivadarné-jutalom.
Az özv. V o j n i t s T i v a d a r n é - j u t a l o m r a (a M. T u d . A k a d é m i a V o j n i t s - é r m e ) az 1941. szeptember 1-től 1942. a u g u s z t u s 31-ig B u d a p e s t e n előadott i r o d a l m i becsű és sikert a r a t o t t m a g y a r t r a g é d i á k , színművek, v í g j á t é k o k és népszínművek p á l y á z n a k . Valamely m á s jutalmat n y e r t színmű nem j ö h e t tekintetbe. A j u t a l m a t az 1942. évi o k t ó b e r i összes ü l é s fogja odaítélni. A II.
OSZTÁLYBÓL.
Üj jutalomtételek. 9. Nagyjutalom
és
Marczibányi-mellékjutalom.
Az 1942. évi akadémiai N a g y j u t a l o m (4000 pengő) és a M a r c z i b á n y i - m e l l é k j u t a l o m (1500 pengő) az 1934—42 é v k ö r b e n n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t l e g j o b b történelmi m u n k á n a k a d h a t ó ki.
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben 106
A z Akadémia f e l h í v j a ily m u n k á k szerzőit, h o g y műveiket 1942. d e c e m b e r 31-ig a f ő t i t k á r i h i v a t a l b a küldjék be. P á l y á z i k a z o n b a n minden be nem k ü l d ö t t m u n k a is, amelyről a bíráló biz o t t s á g n a k tudomása van. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés fogja odaítélni.
10.
Chorin
Ferenc-jutalom.
A S a l g ó t a r j á n i K ö s z é n b á n y a Rt. 1925-ben néhai elnökének, dr. C h o r i n F e r e n c n e k e m l é k é r e 40.000 p e n g ő s a l a p í t v á n y t t e t t . A z alapítványi t ő k e egy évi k a m a t j ö v e d e l m e a magyar közgazdasággal kapcsolatos t u d o m á n y á g a k k ö r é b e tartozó, 1942-ben m e g j e l e n t , vagy k é z i r a t b a n bemutatott k i v á l ó munka j u t a l m a z á s á r a f o r d í t h a t ó . Ha jutalomra é r d e m e s k ö z g a z d a s á g i mü nem a k a d n a , a jutalom o l y a n államtudományi m u n k á n a k is kiadható, a m e l y tudományos v a g y irodalmi jelentőségénél fogva a r r a méltó. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés f o g j a odaítélni.
11. A Budapesti
Kereskedelmi
és
Iparkamara
Horthy
Miklós-jutalma.
A B u d a p e s t i K e r e s k e d e l m i és I p a r k a m a r a 1937-ben 25.000 pengős a l a p í t v á n y t tett a K o r m á n y z ó Ür Ő F ő m é l t ó s á g á n a k a csepeli kikötő f e l a v a t á s á n t a r t o t t beszéde e m l é k é r e . Az a l a p í t v á n y i t ö k e egy évi k a m a t j ö v e d e l m e (1000 pengő) a kereskedelem népszerűsítését és előmozdítását a megelőző évben legjobban szolgáló tudományos vagy . publicisztikai mű jutalmazására a d h a t ó ki. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés f o g j a odaítélni.
12.
Serbán
János-jutalom.
A Serbán János ny. miniszteri tanácsos emlékére tett alapítvány egy évi kamatjövedelme a mezőgazdaság, közgazdaság, vagy az ezekkel kapcsolatos tudományágak körébe tartozó, nyomtatásban megjelent tudományos vagy irodalmi szempontból kiváló mű jutalmazására adható ki. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés
fogja
odaítélni.
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben
107
13. Budapest
székesfőváros
népesedéstörténeti
jutalma.
A M. T u d . A k a d é m i a B u d a p e s t székesfőváros a d o m á n y á b ó l 2000 pengő j u t a l m a t tűzött ki Pest és Buda népesedésének történetére v o n a t k o z ó oly kiváló m ű r e , mely az u t ó b b i k é t é v b e n (1941— 1942-ben) n y o m t a t á s b a n m e g j e l e n t . A p á l y a m ű v e k b e n y ú j t á s á n a k h a t á r i d e j e 1942. december 31. A p á l y á z a t o n résztvesznek a határidőig b e k ü l d ö t t p á l y a m ü v e k e n kívül mindazok az idevágó m u n k á k , melyekről a bíráló bizottságnak t u d o m á s a van. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés fogja odaítélni.
14. A
Pesti
Magyar
Kereskedelmi
Bank
Széchenyi
István-alapítványa.
A P e s t i M a g y a r K e r e s k e d e l m i Bank a M. T u d . A k a d é m i a s z á z éves fennállása alkalmából gróf Széchenyi I s t v á n n e v é r e a l a p í t v á n y t tett, m e l y n e k k a m a t j ö v e d e l m é b ő l a M. Tud. A k a d é m i a a k ö v e t k e z ő kérdésre hirdet pályázatot: Az iparosodás, különös tekintettel Magyarországra. A j u t a l o m d í j 1500 p e n g ő . A p á l y a m u n k á k 1942. d e c e m b e r 31-ig n y ú j t a n d ó k b e a f ő t i t k á r i hivatalba. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés ítéli oda.
Már hirdetett jutalomtételek. 15. Budapest
székesfőváros
jutalomtétele.
B u d a p e s t s z é k e s f ő v á r o s adományából a M. Tud. A k a d é m i a j u t a l m a t t ű z ö t t ki egy oly pályaműre, mely — gróf Széchenyi István születésének százötvenedik évfordulója e s z t e n d e j é b e n — gróf Széchenyi Istvánnak a főváros életére és fejlődésére gyakorolt hatásáról szól. A m u n k a terve és egy kidolgozott f e j e z e t e 1942. d e c e m b e r 31-ig n y ú j t a n d ó be az A k a d é m i a főtitkári h i v a t a l á b a , nyílt p á l y á z a t r a . Ha a b e n y ú j t o t t részlet a r r a érdemesnek bizonyul, a mű k i d o l g o z á sára m e g b í z á s t ad az A k a d é m i a . A kész mű j u t a l m a
2000 pengő.
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben 108
16.
Budapest
székesfőváros
művelődéstörténeti
jutalma.
A M. Tud. A k a d é m i a Budapest székesfőváros a d o m á n y á b ó l 1000 p e n g ő jutalmat t ű z ö t t ki egy p á l y a t é t e l r e , m e l y n e k t á r g y a : József nádor és a szépítő bizottság hatása Pest városa fejlődésére. A p á l y a m ű v e k b e n y ú j t á s á n a k ú j a b b h a t á r i d e j e 1942. december 31. A p á l y á z a t r ó l az 1943. évi nagygyűlés dönt. 17. Budapest
székesfőváros
jogtörténeti
jutalma.
A M. T u d . A k a d é m i a Budapest s z é k e s f ő v á r o s adományából 800 pengő j u t a l m a t tűzött ki egy p á l y a t é t e l r e , melynek t á r g y a : A budai jog és a felsőmagyarországi városok. A p á l y a m ű v e k b e n y ú j t á s á n a k ú j a b b h a t á r i d e j e 1942. d e c e m ber 31. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés f o g j a odaítélni.
18.
Molnár
Kálmán-jutalom.
A M. T u d . A k a d é m i a M o l n á r K á l m á n egyetemi tanár a d o m á nyából 1000 p e n g ő jutalmat t ű z ö t t ki a k ö v e t k e z ő p á l y a t é t e l r e : Fejtessenek ki a főkegyúri jog jogalapja és a magyar közjog idevágó szabályai. I s m e r t e t n i kell a m a g y a r k i r á l y i f ő k e g y ú r i jog körül M á r i a Terézia k o r a ó t a kialakult g y a k o r l a t o t . A p á l y a m ű v e k b e n y ú j t á s á n a k ú j a b b h a t á r i d e j e 1942. d e c e m ber 31. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés csak abszolút becsű m u n k á n a k a d j a ki. 19. Molnár
Kálmán-jutalmak.
Molnár K á l m á n egyetemi t a n á r három, e g y e n k é n t 1000 pengős jutalmat tűzött ki a M. Tud. A k a d é m i a ú t j á n a következő k é r d é sekre: 1. A történelmi
közösségi eszme kifejlődésében.
érvényesülése
a
magyar
alkotmányjog
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben
2. A ténelmi
közösségi eszme kifejlődésében.
érvényesülése
a magyar
3. A
közösségi eszme kifejlődésében.
érvényesülése
a magyar
nelmi
109
büntetőjog magánjog
törtörté-
A p á l y a t é t e l e k kitűzője a j o g f e j l ő d é s azon jelenségeinek vizs- . g á l a t á r a gondol, melyeknél a közösségi eszme az a l a p g o n d o l a t és a k ö z ö s s é g é r d e k e i n y o m u l n a k e l ő t é r b e a m a g á n é r d e k biztosításával szemben. A p á l y a m ű v e k b e n y ú j t á s á n a k ú j a b b h a t á r i d e j e 1942. december 31. A jutalmakat
az 1943. évi nagygyűlés f o g j a odaítélni. 20.
A Lipótvárosi
Casino
Horthy
Miklós-jutalma.
A Lipótvárosi Casino a K o r m á n y z ó Ür Ö Főméltósága k o r m á n y z á s á n a k húszéves f o r d u l ó j a megünneplésére 1940-től kezdve öt éven át é v e n k é n t 1000 pengőt bocsát az A k a d é m i a r e n d e l k e z é s é r e egy-egy t u d o m á n y o s p á l y a m ű j u t a l m a z á s á r a . Erre a j u t a l o m r a az A k a d é m i a 1941-ben a bölcsészeti m á n y o k köréből hirdetett p á l y á z a t o t a következő kérdésre: Racionalizmus A
pályaművek
és irracionalizmus benyújtásának
a mai
tudo-
tudományban.
határideje
1942.
december
31.
A jutalmat az 1943. évi nagygyűlés fogja odaítélni.
A III.
OSZTÁLYBÓL.
Üj jutalomtételek. 21. A Lipótvárosi
Casino
Horthy
Miklós-jutalma.
A L i p ó t v á r o s i Casino a Kormányzó Ür Ő Főméltósága korm á n y z á s á n a k húszéves f o r d u l ó j a m e g ü n n e p l é s é r e 1940-től kezdve öt éven át évenként 1000 p e n g ő t bocsát az A k a d é m i a r e n d e l k e z é sére egy-egy tudományos p á l y a m ű j u t a l m a z á s á r a . E r r e a jutalomra az A k a d é m i a 1942-ben p á l y á z a t o t élettan köréből a következő kérdésre: Tanulmányok az élettani szerepéről. A
pályaművek
benyújtásának
határideje
1943.
h i r d e t az izomkreatin
december
A j u t a l m a t az 1944. évi nagygyűlés f o g j a odaítélni.
31.
A M. Tud.
Akadémia
jutalomtételei
1942-ben 110
22.
Báró
Kornfeld
Zsigmond-jutalom.
A b á r ó K o r n f e l d Zsigmond emlékére tett alapítvány egy évi k a m a t j ö v e d e l m e 1943-ban az előző h á r o m é v b e n m e g j e l e n t olyan kiváló ásvány-kőzettani mű j u t a l m a z á s á r a a d h a t ó ki, amely jelentőségénél f o g j a a jutalomra méltó. A j u t a l m a t az 1943. évi nagygyűlés f o g j a odaítélni. 23. Weiss
Fülöp-jutalom.
A W e i s s F ü l ö p - a l a p í t v á n y (10.000 d o l l á r ) 1941. évi k a m a t jövedelme a megelőző öt évben n y o m t a t á s b a n megjelent jeles biológiai m u n k a j u t a l m a z á s á r a a d h a t ó ki. A
jutalmat
az
1943. évi nagygyűlés
fogja
odaítélni.
24. Együttesen
kezelt
adományok
és hagyományokból
létesített
jutalom.
A j u t a l o m egy évi k a m a t j ö v e d e l m é b ő l az A k a d é m i a III. tálya a k ö v e t k e z ő p á l y a t é t e l t tűzte ki: Vizsgálatok a központi idegpályák alaktanáról. A
pályaművek
A jutalmat
benyújtásának
határideje
az 1943. évi nagygyűlés f o g j a
1942.
december
oszágy31.
odaítélni.
Már hirdetett jutalomtétel. 25. A Lipótvárosi
Casino
Horthy
Miklós-jutalma.
A L i p ó t v á r o s i Casino a K o r m á n y z ó Ür Ö Főméltósága k o r m á n y z á s á n a k húszéves f o r d u l ó j a m e g ü n n e p l é s é r e 1940-től kezdve öt éven át é v e n k é n t 1000 p e n g ő t bocsát az A k a d é m i a rendelkezésére egy-egy t u d o m á n y o s p á l y a m ű j u t a l m a z á s á r a . E r r e a j u t a l o m r a az A k a d é m i a 1941-ben p á l y á z a t o t h i r d e t e t t az orvostudományok köréből: A chemotherapeuticumok hatásmódja című p á l y a k é r d é s r e . ber
A pályaművek 31. A jutalmat
benyújtásának
újabb határideje
1942.
az 1943. évi nagygyűlés fogja odaítélni.
decem-
V. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
ZÁRSZÁMADÁSAI 1941-RÖL.
112
A M. Tud.
Akadémia
zárszámadásai
1941-ről
A Magyar Tudományos Akadémia AKTÍVUM
Pengő I.
Ingatlanok: 1. Az A k a d é m i a sajátja a) Palotája, bérháza, könyvtárkészlete és egyéb felszerelések értéke . . . . b) A széphalmi birtok és. a Kazinczymauzoleum 2. Alapítványi birtok Horváth Mihály hagyatéka (Babod pta) .
II.
Értékpapírok: 1. Az A k a d é m i a sajátja • . . • . . . 2. Alapítványok értékpapírjai . . •
III. Készpénzkövetelések folyószámlákon: 1- Az A k a d é m i a sajátja 2. Alapítványok betétei IV. Egyéb
követelések
és átmeneti
. .
Pengő
1.525.000,80.000,1.605.000.146.000,-
1.751.000.—
3.484.04 116.074.48
119.558.52
142.224.22 325.803.76
468.027.98 20.00b.54
tételek:
2.358.592.04
Budapest, 1941. évi
A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Igazgatóű r . Baranyai
Lipót
s. k.
A M. Tud.
Akadémia
zárszámadásai
1941-ről
113
Vagyonmérlege 1941. december 31-én. .
PASSIVUM
Pengő 1. Különféle alapítványok
285.094.45 243.903.76
3. Alapítványok és adományok kamata . . 4. Tudományos m ü v e k kiadására tartalék . . Egyéb tartalékok és átmeneti tételek . . .
82.769.02 45.088.97 ,
•
Pengő
528.998.21 58.880.03 127.857.99 1.642.855.81
,
-
2.358.592.04
december hó 31-én. A könyvelésért : Voit
Lajos s. k.
Tanácsának megbízásából felülvizsgálták : Dr.
Balogh
Jenő
s. k.
Akadémiai Értesítő
8
114
A M. Tud.
Akadémia
zárszámadásai
1941-ről
A Magyar Tudományos Akadémia VeszteségTARTOZIK
I.
II.
Személyi kiadások: 1. A főtitkár, f ő k ö n y v t á r n o k és osztálytitkár urak, az építész, orvos és k ö n y v vezető tiszteletdíjai, az irodai és k ö n y v tári személyzet illetményei . . . . . . 2. Nyugdíjak és segélyek, jutalmak . . . Dologi
Pengő
Pengő
49 186.— 29.949.21 2.540.52
81.675.73
kiadások: 20.705.26
2. Az Akadémia épületeinek fenntartására és javítására fordított költség 3. Fűtés, világítás 4. A Kazinczy-ingatlan jókarban tartása . 5. Irodai és kisebb k i a d á s o k III. Tudományos kiadások: 1. A k a d é m i a i Almanach 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
B u d a p e s t i Szemle Az I. osztály és bizottságai A II. osztály és bizottságai A III. osztály és bizottságai Néptudományi Bizottság . . . . . Nagygyűlési jutalmak és költségek . . É r d e m e s tanítók jutalmazása . . . . Szótári Bizottság K ö n y v k i a d ó bizottság Könyvtár T u d o m á n y o s és irodalmi segélyek . . . Tartozások f. é. t u d o m á n y o s kiadásokra
20.298.26 16.704.26 1.045.98 6.782.82 1.641.97 3 259.99 10.000,— 25.498.78 20.857.08 23.794.80 3.051.50 26 037.90 3.000.— 8 387.50 49.941.11 9.988.29 6.440,— 40.455.05
65.536.58
-
232.353.97
379.566.28
Budapest, 1941. évi
A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia igazgatóDr. Baranyai
Lipót
s. к
A M. Tud.
Akadémia
zárszámadásai
1941-röl
115
nyereség számlája 1941. december 31-én. KÖVETEL
Pengő 1. Államsegély . . . . 2. A gróf Vigyázó-vagyon jövedelméből tudományos célokra igénybe véve 3. Házbérjövedelem 4. Könyvek eladásából befolyt összeg . . . . 5, Alapítványi és egyéb kamatok . . . . . . . 6. A Kultuszminisztérium adománya tanítók
I
•
Pengő 70.000.190.000.— 62.820.25 34.561.69 18.964.34 2.000— 1.220.—
7. Rendkívüli bevételek
379.566.28 •
december hó 31-én. A könyvelésért : Voit
Lajos s. k.
T a n á c s á n a k megbízásából felülvizsgálták : Dr.
Balogh
Jenő
s. k. 8*
116
A
M.
Tud.
Akadémia
zárszámadásai
1941-ről
Értékpapírok 1941. december 31-én. Könyvszerinti érték pengőben
I. Az Akadémia értékpapírjai: K. 96.200,— n. é. k ü l ö n f é l e z á l o g l e v é l K. 8.900.— n. é. M a g y . k o r o n a j á r . és f ö l d t e h e r m . k ö t v . K. 2,043.200.— n. é, H a d i k ö l c s ö n Ü z l e t r é s z e k és s o r s j e g y e k Országos Földhitelintézeti üzletrész . : 40 d r b . P e s t i H a z a i E l s ő T a k a r é k p é n z t á r r é s z v é n y . . . . 5 ,, Első Budapesti Gőzmalom részvény 12 ,, Belvárosi T a k a r é k p é n z t á r részvény 10 „ Magyar Nemzeti Bank II. Alapítványok értékpapírjai: Chorin Ferenc-alapítvány: 329 d r b . M a g y a r N e m z e t i B a n k r é s z v é n y E g y ü t t e s e n kezelt a l a p í t v á n y o k Fabriczky Sámuel-alapítvány : K. 4.400.— n. é. 4°/o M. F ö l d h i t e l i n t . z á l o g l e v é l —.36 K. 208.400.— n. é. 4°/o M. F ö l d h i t e l i n t . z á l o g l e v é l 16.66 9 drb. Borsod-Miskolci gőzmalom részvény 50.40 3 ,, F a r b e n i n d u s t r i e r é s z v é n y R M . 1.600.— 4 „ D e u t s c h e B a n k u. Disc. G e s . r é s z v . R M . 80.— a kiegyenlítő hivatalnál letétben: 2.165.77 Hangya-alapítvány: P 1.400.— n. é. H a n g y a s z ö v e t k e z e t i ü z l e t r é s z . . . . H o r t h y M i k l ó s - a l a p í t v á n y (Bp. K e r . és I p a r k a m a r a ) : 0 4.000.— d o l l á r 7V2 /0 n o s t r e . S p e y e r - k ö t v é n y és 191 m i l l i ó k o r . 5 % 1925. é. k é n y s z e r k ö l c s ö n k ö t v é n y K a z i n c z y G á b o r és n e j e - a l a p í t v á n y : 27 d r b . M a g y a r N e m z e t i B a n k r é s z v é n y K o r n f e l d Zsigmond br. a l a p í t v á n y a : 137 '/« d r b . M a g y a r N e m z e t i B a n k r é s z v é n y P l a t t h y G y ö r g y és n e j e - a l a p í t v á n y : 25 d r b . M a g y a r N e m z e t i B a n k r é s z v é n y Serbán János-alapítvány: 20 d r b , M a g y a r N e m z e t i B a n k r é s z v é n y Unghváry László-alapítvány: 64 11/25 d r b . M a g y a r A l t . H i t e l b a n k r é s z v é n y 1.031.04 40 d r b . P e s t i M a g y . K e r e s k . B a n k r é s z v é n y 1.480.— 8 „ Pesti H a z a i E l s ő T a k a r é k p é n z t á r részv. 232.— 26 „ Rimamurány-Salgótarjáni részvény 392.60 30 „ Osztrák-Magyar Államvasút részvény a kiegyenlítő hivatalnál letétben 252.— Weiss Fülöp-alapítvány: 9.500 d o l l á r n. é. P e s t i M a g y a r K e r e s k e d e l m i B a n k 7 % - o s záloglevél . . . . . . . . . , Összesen
P
7.70 —71 163.44 136.19 1.0 j 0 . — 800.—
40.— 36.— 1.250,—
A M. Tud.
Akadémia
zárszámadásai
1941-röl
117
Alapítványok, adományok é s azok kamatai 1941. d e c e m b e r 31-én. Tőke Kamat P e n g ő I. Alapítványok, melyek papírban vannak
készpénzben és elhelyezve:
Chorin F e r e n c - a l a p í t v á n y E g y ü t t e s e n kezelt a l a p í t v á n y o k . . . Fabriczy Sámuel-alapítvány . . . H a n g y a szövetkezet a l a p í t v á n y a . . . Horthy Miklós-alapítvány (Budapesti Iparkamara) Kazinczy G á b o r és n e j e a l a p í t v á n y a . K o r n f e l d Zsigmond báró „ P l a t t h y György és n e j e ,, Serbán János „ U n g h v á r y László „ Weiss F ü l ö p „ II. Alapítványok
kizárólag elhelyezve:
érték-
Ker.
—
3.323.62 322.50
és 25, r 00.— 5.228.42 17.156.25 3.125,— 2500,— 4.389.87 20.429.50
2.373.35 595.35 1.873.57 —
8.77 2.400.63 —
készpénzben
,. .
Benedek Sándor-alapítvány . . . . Berzeviczy A l b e r t - a l a p í t v á n y (Magyar Á l t a l á n o s K ő s z é n b á n y a Rt.) Bizony Ákosalapítvány . D a r á n y i Ignác„ H a l m o s Izor„ H e g e d ű s István„ K a r a GyőzőnéKónyi M a n ó „ Szemző I s t v á n • ,, Széchenyi István g r ó f - a l a p í t v á n y (Pesti M a g y a r K e r e s k d e l m i Bank) Vészi József publicisztikai-alapítvány Wellisch A l f r é d III. Alapítvány
2.571.93
41.125,— 22.700.87 2.233.19 500,—
400 —
687.01
100.000,— 8.000,— 5.240,— 2.272.86 1.800,1.000,— 10.000,— 1.393.49
12.326.07 4.566.03 1.474.26 2.912.45 1.765.89 1.014.05 321.17 2.772.45
8.000.— 1.000.— 1.600,—
3.679.07 573.05 881.38
földbirtokban. 146.000 —
Átvitel:
431.094 45
!
46.442.60
A M. Tud.
Akadémia
zárszámadásai
1941-röl 118
Töke
(I
Kamat
^ e n g ő Áthozat : IV. Adományok rendeltetéssel,
és hagyományok készpénzben
431.094.45
46.442.60
határozott elhelyezve:
Arany J á n o s padja rendbehozására . . . . B u d a p e s t főv. 1941. évi j u t a l o m t é t e l e . . . . Döbrentei G á b o r s í r e m l é k é r e B. Eötvös L ó r á n d ,, F r a k n ó i Vilmos római v i l l á j á n a k b é r j ö v e d e l m e Győr v á r o s a d o m á n y a Halmos I z o r hagyománya Körössy F l ó r a hagyatéka Lipótvárosi Casino a d o m á n y a Medveczky Frigyes s í r e m l é k é r e Meskó L á s z l ó hagyatéka Mikszáth K á l m á n s í r e m l é k é r e Molnár K á l m á n j u t a l o m t é t e l e Tisza I s t v á n gróf müvei k i a d á s á r a
423.91
8.000,—
150.18
267.30 97.86 10.336.15 4.700,—
2.636.57
2,218.28 64 000,— 1.032.72 130.19 869.76 662.59 4.00Э.— 1.165.—
8.143.53
528.998.21
58.880.03
685.24 821.91
A M. Tud.
Akadémia
költségvetése
119
VI.
A M, Tud. Akadémia költségvetése az 1942. év második felére. I. Az
Akadémiai Értesítő füzetének n y o m d a i k i á l l í t á s á r a és közleményeinek esetleges d í j a z á s á r a . . . II. A Budapesti Szemle füzeteinek t i s z t e l e t d í j a i r a . . III. H o z z á j á r u l á s a Budapesti Szemle füzeteinek n y o m d a i kiállításához IV. A nagy szótár m u n k á l a t a i r a !
Összesen
.
1.500 P 4.000 ,, 1.000 „ 6 000 ,,
.
12.500 P
Az I. osztály és bizottságai. aj l. o s z t á l y . 1. É r t e k e z é s e k r e és emlékbeszédekre 2. Bíráló d í j a k r a
300 P 200 ,, Összesen
Maradvány
.
.
337.59
6) Nyelvtudományi 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
.
.
500 P
P.
bizottság.
A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyvének Klemm A n t a l m o n d a t t a n á r a Nyelvtudományi Közleményekre A Körösi Csorna-Archívumra A Körösi Csoma-emlékkönyvre III. részlet Az előadó úr tiszteletdija Bizottsági a p r ó b b költségekre
új füzetére
Összesen
.
500 1.500 6.000 500 1.000 200 60
P ,, ,, ,, ,,
.
9.760 P
kezelt . . .
500 ,
Maradvány: V a l i d i - k i a d á s o k r a szolgál az együttesen a d o m á n y o k 1936. évi k a m a t a . .
120
A M. Tud.
Akadémia
c ) Nyelvművelő 1. 2. 3. 4. 5.
költségvetése bízottság.
A Magyarosan c. f o l y ó i r a t kiadására Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a S z e r k e s z t ő i tiszteletdíj Egy s e g é d e r ő t i s z t e l e t d í j a B i z o t t s á g i költségekre^
3.000 300 100 250 100 összesen
.
.
P „ „ „ „
3.750 P
d) Klasszikus filológiai bizottság. 1. 2. 3. 4.
Az Egyetemes Philológiai Közlönyre A Martialis-kiadványra Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a Bizottsági k ö l t s é g e k r e
.
'.
Összesen M a r t i a l i s fordítására t a r t o z á s a nyomdának tiszteletdíj
1.000 1.500 200 50 .
.
P ,, „ .,
2.750 P
marad 825 ,, 974 „
e) Irodalomtörténeti bizottság. 1. Az Irodalomtörténeti Közlemények k é t f ü z e t é n e k szerkesztői é s írói t i s z t e l e t d í j a i r a és n y o m d a i kiállítására 2. Az e l ő a d ó úr tiszteletdíja 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e Összesen
2.500 P 200 „ 50 ,,
.
.
2.750 P
.
.
200 „ 2.000 „
.
.
2.200 P
A m a g y a r képzőművészet k é s z ü l ő t ö r t é n e t é r e kifizetve .
1.800 P
{) Képzőművészeti bizottság. Az e l ő a d ó úr tiszteletdíja Egy mű k i a d á s á r a Összesen
A M.
Tud.
Akadémia
költségvetése
121
g) Néptudományi bizottság. 1. A Népélet folyóirat segélyére 2. A n é p z e n e i k i a d v á n y e l ő m u n k á l a t a i r a 3. A z e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 4. B i z o t t s á g i k ö l t s é g e k r e
.
.
400 P 760 ,, 200 ,,
.
40 „ Összesen
Maradvány Az I. osztály és bizottságai A maradványok
.
.
1.400 „ 337'59 P 23.110'— P 1.175'18 P
összesen
A II. osztály és bizottságai. a j II. osztály. 1. S z é k f o g l a l ó k r a és e m l é k b e s z é d e k r e
500 „
2. B í r á l a t i
200 „
díjakra Összesen
.
.
Maradvány
700 P 206'91 P
b) Filozófiai bizottság. 1. 2. 3. 4.
A z Athenaeum kiadásához hozzájárulás E g y mű k i a d á s á r a A z e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a Bizottsági költségekre
1.000 1.200 200 50 . Összesen
.
.
M a r a d v á n y egy m ű k i a d á s á r a
с ) Jogtudományi
2.450 P 1.200 „
bizottság.
1. A z e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 2. M a g y a r y G é z a m u n k á i k i a d á s á r a
200 P 1.500 „
3. B i z o t t s á g i k ö l t s é g e k r e
50 ,, Összesen
M a r a d v á n y M a g y a r y G. m u n k á i r a
P „ „ „
.
.
1.750 P 2.700
122
A
M. Tud.
Akadémia
költségvetése
d) T ö r t é n e t t u d o m á n y i bizottság. 1. A Hunyadiak kora k ö v é t k e z ö k ö t e t é r e 2. Az előadó úr t i s z t e l e t d í j a 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e
1.500 „ 200 „ 50 ., Összesen
e) H a d t ö r t é n e t i 1. A Hadtörténelmi Közlemények dai előállítására 2. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e
.
1.750 P
bizottság.
t i s z t e l e t d í j a i r a és n y o m 1.500 P 200 „ 50 „ Összesen
Maradvány
.
.
.
egy k i a d v á n y r a
1.750 P 500 P
f ) N e m z e t g a z d a s á g i bizottság. 1. A Közgazdasági Szemlére 2. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e
2.000 P 200 ,, 50 ,, Összesen
.
2..250 P
Maradvány értekezésekre
g)
Archeológiai
1. Az Archeológiai Értesítő írói, díjaira és n y o m d a i k ö l t s é g e i r e 2. A z e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e
600 P
bizottság. Szerkesztői
tisztelet1.500 P 200 „ 50 ,,
Összesen M a r a d v á n y az I. f é l é v r ő l
.
.
1.750 P 674 „
A M. Tud.
Akadémia
hj Művészettörténeti 1. F o l y ó i r a t e l ő k é s z í t é s é r e Maradvány .
.
A 11. osztály és bizottságai A maradványok
.
költségvetése
123
bízottság. 1.000'— P 2.000'—- „
. •
összesen
13.400'— P 7.880'91 P
i ) A Római Magyar Intézet „Fraknóí Vilmos" Történeti Osztálya. A F r a k n ö i - v i l l a b é r j ö v e d e l m e f e j é b e n a v a l l á s - és közo k t a t á s ü g y i m. kir. minisztérium által a b i z o t t s á g céljaira befizetett összegből 1941. végén r e n d e l k e z é s r e áll
17.000 P
A III. osztály és bizottságai. a) III. osztály. 1. 2. 3. 4.
A Matematikai és Természettudományi Természettudományi kutatásokra Emlékbeszédekre . . . . . Bírálati t i s z t e l e t d í j a k r a
Értesítőre .
.
.
.
.
.
.
.
.
Összesen
.
.
10.000 4.000 200 200
P „ ,, „
.
14.400 P
b) Matematikai és természettudományi bizottság. 1. T u d o m á n y o s c é l o k r a 2. Az e l ő a d ó úr tiszteletdíja 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e
•. . .
Összesen A 111. osztály
és bizottsága
Az 1—III. osztály tudományos A Római Magyar Intézettel A maradványok összege
összesen kiadásai
.
•
.
2.000 P 200 „ 50 „ 2.250 P
16.650'— P 53.160'— P 70.160'— P 9.056'09 P
124
A
M. Tud.
Akadémia
Szótári
költségvetése
bizottság.
1. Dologi k i a d á s o k r a 2. A d a t g y ű j t é s r e 3. Az e l ő a d ó ú r tiszteletdíja
400 P 400 „ 200 „ Összesen
.
A középkori latinság szótárának Magyar N e m z e t i 1. 2. 3. 4. 5.
.
1.000 P
Bizottsága.
Adatgyűjtésre Állandó m u n k a t á r s n a k Felülvizsgálatra Az e l ő a d ó ú r tiszteletdíja Egyéb k i a d á s o k
1.070 600 200 200 50 Összesen
P ,, „ „ „
.
.
2.120 P
Üjabb k ö t e t e k kiállítására és s z e r z ő i t i s z t e l e t d í j á r a .
.
5.000 P
K ö n y v k i a d ó vállalat.
Könyvtár. Folyóiratok kiegészítésére, a legszükségesebb k ö l t s é g e i r e és k ö n y v b e s z e r z é s e k r e
Tudományos társulatok é s munkák Tudományos társulatok segélyezésére A Bécsi Klebelsberg-Történetkutató Intézet A Revue des Études Hongroises segélye
kötések
segélyezésére.
Intellectuelle
Összes tudományos kiadásokra A Római M a g y a r Intézettel e g y ü t t Maradványok
5.000 P 750 „ 750 „
Évkönyvére
Összesen Coopération
5.000 P
.
.
6.500 P 400 P
. . . . . . .
85.680.— P 102.680.— P 9.056.09 P
A M. Tud.
Akadémia
költségvetése
125
Személyzeti kiadások. A f ő t i t k á r tiszteletdíja f é l é v r e
6.000 P
A főkönyvtárnok tiszteletdíja félévre A három osztálytitkár tiszteletdíja félévre A f ő t i t k á r i iroda és a k ö n y v t á r a l k a l m a z o t t a i n a k tiszteletdíja f é l é v r e
2.000 P 3.000 „ 10.880 „
Kormányrendelettel ismételten m e g á l l a p í t o t t drágasági pótlékok I. és II. félévre D u d á s Kálmán t i s z t e l e t d í j a f é l é v r e Voit L a j o s n a k k ö n y v e l é s é r t f é l é v r e A l t i s z t e k orvosi k e z e l é s é r e és g y ó g y s z e r e i r e E l ő r e nem látott (kegyeleti) k i a d á s o k r a Régi a l k a l m a z o t t a k n y u g d í j á r a és r e n d k í v ü l i s e g é l y e k r e Ú j é v k o r szokásos a j á n d é k o k r a ' . . .
10.831 800 800 500 2.000 20.000 2.000
Összesen
.
.
„ „ „ „ „ „ ,,
58.811 P
Dologi kiadások félévre. Adók, illetékegyenérték P a l o t a és b é r h á z f e n n t a r t á s a Fűtőanyag Villanyvilágítás Vízdíj Kéményseprő Telefon Ulési meghívók k ö l t s é g e Postai költségekre Kiadványok szétküldésére Időközi d r á g u l á s o k r a s z á m í t v a Kézbesítési k ö l t s é g e k r e
.
.
.
11.284 9.000 8.000 2.200 650 250 700 300 600 4.000 3.000 200
P „ „ ., „ ,, „ „ „ „ „ „
Irodai k i a d á s o k r a Felvonó
2.000 „ 400 „
A Kazinczy-emlék fenntartási költsége
1.000 „ Összesen
.
.
43.584 P
126
A
M.
Tud.
Személyzeti kiadások félévre Dologi kiadások félévre Összes tudományos kiadások Összes A Római
Akadémia
költségvetése
(a R ó m a i Intézet nélkül) .
.
kiadások Magyar
58.811 P 43.584 P 85.680 P 188.075 P
Intézettel
205.075 P
Várható b e v é t e l e k . Államsegély Lakbérekből A Vigyázó-vagy ónból K ö n y v e k eladásából Összesen
.
.
35.040 30.500 100.000 12.000
P „ „ „
.
177.540 P
Az így m u t a t k o z ó h i á n y az előző évek fel nem használt jövedelméből fedeztetik.
VII. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA T U L A J D O N Á B A N LÉVŐ
GRÓF VIGYÁZÓ-VAGYON kimutatása 1941. december 31-én.
128
A Gróf
Vigyázó-vagy
on kimutatása 128
Gróf Vigyázó Sándor é s Ferenc vagyon VAGYON
Pengő Pénzkészleiek: a) B u d a p e s t Székesfővárosi Községi Takarékpénztár b) Pesti M a g y a r K e r e s k e d e l m i Bank „Hitel" s z á m l a c) Pesti M a g y a r K e r e s k e d e l m i Bank „ E r d ő v é t e l " számla d) Magyar Á l t a l á n o s H i t e l b a n k „házbér" s z á m l a e) Magyar Á l t a l á n o s H i t e l b a n k „ f ű t é s " számla f) P o s t a t a k a r é k p é n z t á r 37.866. szám .
Pengő
55.600— 50.467.46 506.195.71 9.936.83 31.502.46 1.771.53
655.473.99
32.013.22 24.340.30
56.353.52
2. Értékpapírok: a) gróf b) gróf
Vigyázó Sándor vagyon . Vigyázó F e r e n c vagyon .
Ingatlanok: a) gróf Vigyázó Harta-Bojár Csabony Mosdós Nagyberki Kötöny Szalkszentmárton
4.
Sándor vagyon 647 k. hold 308 1182 „ 1051 89 116 1755 638 372 2427
. .
• • • • •
. . 1
öl „ „ „ „
284.000— 432.000— 69.000— 786.000— 361.000—
624 • „ 5373 11501 k. hold 1482 • öl b) gróf Vigyázó F e r e n c vagyon 787 k. hold 596 • öl Abony 1444 Bátya „ 1282 • „ 208 • „ R á k o s k e r e s z t ú r 32 Tószeg—Szántó850 , 1396 • „ halom Úszód—Nána 193 puszta „ 1439 • „ 3309 k. hold 121 • öl c) gróf Vigyázó S á n d o r vagyon VII., K á r o l y k i r á l y - ú t 1. sz. b é r h á z
1.901.000— 3.833.000—
Gazdasági felszerelések és termények: a) Eleven leltár b) Holt leltár c) T e r m é n y e k , szántás-vetés
581.000— 541.000.— 11.000— 329.C00.— 113.000.— 1.575.000.— 2.483.786.44
7.891.786.44
242.101 — 163.992— 271.022—
677.115—
Átvitel:
9.280.728.95
A Gróf
Vigyázó-vagyon
kimutatása
129
mérlegszámlája 1941. d e c e m b e r 31-én.
TEHER Pengő
1.
Hagyatéki
2.
Fel
3.
Hitelezők: a) Magyar N e m z e t i Bank b) gróf Vigyázó Sándorné v a g y o n . c) F o l y ó s z á m l á n
4.
5.
nem
tőke használt
Pengő
6.325.133.81 előző
évi
jövedelmek
166.930.45
6.492.064.26
160.000— 2.558.401.80 30.165.10
2.748.566.90
Értékcsökkenési tartalék: a) VII., K á r o l y király-út 1. sz. bérház után b) G a z d a s á g i felszerelések u t á n . , .
60.000,— 603.000,—
663.000,—
Tiszta
194.057.06
jövedelem 1941. évben . . ' Ebből f ö l h a s z n á l t a t o t t az év mán a M a g y a r T u d o m á n y o s démia t u d o m á n y o s c é l j a i r a
.
. . . . folyaAka. . .
190.000,—
4.057.06
Átvitel: 19.907.688.22
Akadémiai Értesítő
9
130
A Gróf
Vigyázó-vagy
on kimutatása 130
VAGYON •
Pengő
Pengő
Áthozat: 5.
Adósok: a) M. Kir. Igazságügvminiszterium b) F o l v ó s z á m l á n
6.
Ingatlan
7.
Aktív
9.230.728.95 •,
.
.
278.000— 94.732.57
372.732.57
vételárhátralékok átmen'x
számla
54.226.70 .
200.000—
. . .
'
9.907.688.22
I
•
?
•
A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Dr.
Baranyai
Igazgató-
Lipót
s. k.
A Gróf
Vigyázó-vagyon
131
kimutatása
TEHER
Pengő
Pengő
Áthozat:
9.907.688.22
9.907.688.22
A
könyvelésért:
Virágh
T a n á c s á n a k megbízásából Dr.
Balogh
Jenő
s. k.
felülvizsgálták:
István
s. k.
A Gróf
Vigyázó-vagy
on kimutatása 132
gróf Vigyázó Sándor é s Ferenc vagyon VESZTESÉG
'
•
.
Pengő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Igazgatási k i a d á s o k Dologi k i a d á s o k Adók és i l l e t é k e k Végrendeleti t e r h e k Tőketartozások utáni kamatok Leírás a házi kezelésbe vett N a g y b e r k i g a z d a s á g után A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a tudományos c é l j a i r a a folyó évi jövedelemből fölhasznált összeg . . F e n n m a r a d ó t i s z t a jövedelem
62.485.83 9.424.21 46.548.66 52.463.08 89.338.39 132.366.— 190.000.— 4.057.06
586.683.23
II
II
A M a g y a r Tudományos űr.
'
Akadémia Baranyai
Igazgató-
Lipó<
s. k.
A Gróf
Vigyázó-vagy
on kimutatása
133
eredmény számlája 1941. december 31-én. NYERESÉG
Pengő
1. B é r b e a d o t t m e z ő g a z d a s á g o k haszonbére 2. 3. 4. 5. 6. 7.
V a d á s z a t i és h a l á s z a t i haszonbérek Házilag kezelt m e z ő g a z d a s á g o k Erdőgazdaságok Bérházak T ő k e jövedelem K ü l ö n f é l e bevételek
. . . . . .
217.990.23 2.909.50 70.908.81 99.377.69 141.830.25 50.943.72 2.723.03
y
586.683.23
A Virágk
T a n á c s á n a k megbízásából Dr. Balogh
Jenő
s. k.
felülvizsgálták:
könyvelésért: István
s. k.
A Gróf
Vigyázó-vagy
on kimutatása 134
gróf Vigyázó Sándorné-vagyon VAGYON
.
.
Pengő 1.
Pénzkészletek: a) Pesti H a z a i E l s ő T a k a r é k p é n z t á r b) Országos Földhitelintézet . . , . c) Fabank r. t d) P o s t a t a k a r é k p é n z t á r 5.828. sz. . e) P o s t a t a k a r é k p é n z t á r 6.867. sz. . . f) P o s t a t a k a r é k p é n z t á r 22.183. sz. . g) P o s t a t a k a r é k p é n z t á r 49.220. sz. . h) Házi p é n z t á r
•2.
Értékpapírok
3.
Ingatlanok: Rákoskeresztúr Alsórákosi r é t e k
5.
1715 k. hold 515 Q öl 2, „ 1093 • „
Gazdasági felszerelések a) Eleven l e l t á r b) Holt leltár Adósok: a) gróf Vigyázó gyon b) Folyószámlán
6. Ingatlan
. . .
69.385,— 12.814.40 556.939,— 41.945.07 18.175.48 4.577.66/ 1.240.01 16.995.96
722.072.58 107.578.74
1718 k. hold 4.
. .
Pengő
és
8 •
465.000— 5.000,—
470.000,—
4.300,— 5.368,—
9.668,—
2.558.401.80 1,270.000,—
3,828.401.80
öl
termények:
S á n d o r és F e r e n c
va-
vételárhátralékok
33.508.36 .
5.171.229.48 •
'
A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a ű r . Baranyai
Igazgató-
Lipót
s. k.
A Gróf
Vigyázó-vagyon
kimutatása
135
mérlegszámlája 1941. december 31-én TEHER
Pengő 2,670.776.10
1.
Hagyatéki
2.
Fel
3.
Bizományba adott a) R á k o s k e r e s z t ú r b) J á s z b e r é n y i - ú t
4.
nem
tőke használt
előző
évi
Értékcsökkenési
6.
Tiszta
2,751.612.51
parcellázások: 483.264.95 ! 1,851.724.21 2,334.989.16
tartalék
jövedelem
80.836.41
jövedelmek
Hitelezők: a) Folyószámlán
5.
Pengő
.
.
.
.
5.039.10
. . . . .
9.668.—
.
.
.
69.920.71
.
. 5,171.229.48
A könyvelésért: Virágh
T a n á c s á n a k megbízásából Di.
Balogh
Jenő
s. k.
felülvizsgálták:
István
ь
к.
136
A Gróf
Vigyázó-vagy
on kimutatása 136
gróf Vigyázó Sándorné-vagyon VESZTESÉG
Pengő
». I g a z g a t á s i kiadások 2. 3. 4. 5. 6.
Dologi kiadások A d ó k és illetékek V é g r e n d e l e t i terhek Mezőgazdasági kiadások T i s z t a jövedelem
• .
35.022.47 3.912.65 7.479.01 101.824.84 21.838.06 69.920.71
239.997.74 »
A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a Dr. Baranyai
IgazgatóLipót
s. k.
A Gróf
Vigyázó-vagy
on
137
kimutatása
eredményszámláia 1941. december 31-én NYERESÉG
—
Pengő
1. B é r b e a d o t t m e z ő g a z d a s á g o k haszonbére •
23. 4. 5.
Erdőgazdaságok T ö k e jövedelem K ü l ö n f é l e bevételek Áthozat az előző évi fel nem h a s z n á l t
jövedelmekből
33.007.28 13.939.02 90.304.10 922.50 101.824.84
239.997.74
A
könyvelésért:
Virágh
T a n á c s á n a k megbízásából Dr
Balogh
Jenő
s. k.
felülvizsgálták:
István
s. к
138
Jelentés
a M.
Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
VIII.
Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának 1941. évi állapotáról. I. A z 1941. é v b e n a szokásos könyvtári m u n k á k r e n d b e n f o l y t a k . Különleges m u n k a volt a k a t a l ó g u s o k n a k ú j szemp o n t o k szerint v a l ó á t r e n d e z é s e . Szigorúan e l l e n ő r i z t ü k a k ö n y v k ö l c s ö n z é s t ; e n n e k e r e d m é n y e k é p p e n sok értékes és m á r elveszettnek h i t t mü k e r ü l t vissza k ö n y v t á r u n k b a . A régi m a g y a r i r o d a l o m b a t a r t o z ó művek felülvizsgálása és f e l d o l g o z á s a v á l t o z a t l a n b u z g a l o m m a l folyt. A világhelyzet k ö v e t k e z t é b e n a külföldi i n t é z e t e k k e l való c s e r e f o r g a lom csökkent. A z időközben v i s s z a t é r t t e r ü l e t e k n y o m d á i m o s t m á r szintén b e k ü l d i k n y o m d a t e r m é k e i k e t ; ez magyar á z z a a köteles p é l d á n y o k s z á m á b a n m u t a t k o z ó e m e l k e d é s t . A k ö n y v t á r és g y ű j t e m é n y e i nyitva v o l t a k i Napok
száma
Könyvtár
Széchenyimúzeum
Vörösmártyszoba
Goetheszoba
1940
188
146
366
147
1941
239
239
365
. 138
139 Jelentés
a M.
Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
II. A könyvtár kiadásai. 1940
1941
ï>
f
P
f
1344
25
3838
96
Könyvkötés
1754
02
1588
02
Könyvbeszerzés
1455
22
3569
60
Irodaszerek,
nyomtatványok
A M a g y a r Könyvszemle
ée
postaköltség
támogatása
200
szolgálata
Jutalmak Összesen:
A
könyvtár
Hatóságok,
149
—
389
354
—
300
300
—
6318
módja
kötelespéldány tud.
társaságok
stb.
kiadványai
A főtitkári hivatal ú t j á n Magánosok
•
—
49 ; 9999
58
III. gyarapodása.
A gyarapodás
Nyomdai
—
876
Asztalosmunkák Altisztek délutáni
200
—
ajándéka
Vétel Összesen:
1940
1941
3653
4773
898
808
25
42
644
399
184
175
5404
6197
140
Jelentés
a M.
Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
A k é z i r a t t á r b a n 99 köteget k a t a l o g i z á l t u n k . A S z é c h e n y i - m ú z e u m g y a r a p o d á s a 6 könyv, 120 ú j s á g l a p és 10 egylevelű n y o m t a t v á n y . A Goethe-gyűjtemény nem gyarapodott. A n y o m d a v á l l a l a t o k a t ö r v é n y e s r e n d e l k e z é s e k értelm é b e n beküldték n y o m d a t e r m é k e i k e t . K i a d v á n y a i k a t m e g k ü l d t é k a következő hatóságok, i n t é z e t e k , t u d o m á n y o s társaságok, egyesületek, m ú z e u m o k , k ö n y v t á r a k és s z e r k e s z t ő s é g e k : a) Hazaiak: Budapest: Á l l a m i T é r k é p é s z e t i Intézet; Br. E ö t v ö s L ó r á n t Geofizikai I n t é z e t ; B u d a p e s t Székesfőv á r o s Statisztikai H i v a t a l a ; D e u t s c h e s W i s s e n s c h a f t l i c h e s I n s t i t u t ; Építészeti szerk.; F i n n követség; F ő v á r o s i P e d a gógiai K ö n y v t á r ; H u n g á r i a m ű t r á g y a , kénsav, stb. g y á r ; Kir. M a g y . P á z m á n y P é t e r T u d o m á n y e g y e t e m bölcsészetk a r i d é k á n i h i v a t a l a ; Kir. M a g y . P á z m á n y P é t e r Tudom á n y e g y e t e m k ö n y v t á r a ; Kir. M a g y . P á z m á n y P é t e r Tudom á n y e g y e t e m m ű v é s z e t t ö r t é n e t i és k e r e s z t é n y r é g é s z e t i int é z e t e ; K ö z g y ű j t e m é n y e k O r s z á g o s Főfelügyelősége, La G a z e t t e de Hongrie szerk.; L e v é l t á r o s o k E g y e s ü l e t e ; Magy. kir. á l l a m i vas-, a c é l - és g é p g y á r a k ; M. Kir. F ö l d m ű v e l é s ügyi minisztérium; A m. kir. F ö l d m ű v e l é s ü g y i m i n i s z t é r i u m v í z r a j z i intézete; M . Kir. F ö l d t a n i Intézet; M. kir. Honv é d t é r k é p é s z e t i I n t é z e t ; M. Kir. K ö z p o n t i S t a t i s z t i k a i Hivatal; M . kir. K ü l ü g y m i n i s z t é r i u m k ö n y v t á r a ; M. kir. O r s z á gos Meteorológiai és F ö l d m á g n e s s é g i Intézet; M. kir. Orsz. Öntözésügyi Hivatal; M . kir. p ó s t a v e z é r i g a z g a t ó s á g ; M. kir. V a l l á s és K ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s z t é r i u m ; M a g y a r Statisztikai T á r s a s á g ; N é m e t birodalmi követség; O l a s z királyi követség; Olasz K u l t ú r i n t é z e t ; O r s z . K ö n y v f o r g a l m i és Bibliográfiai K ö z p o n t ; Orsz. Közegészségügyi E g y e s ü l e t ; Orsz. M a g y . S a j t ó k a m a r a ; Orsz. M a g y . S z é p m ű v é s z e t i M ú z e u m ; Orsz. M e z ő g a z d a s á g i K a m a r a ; Szent I s t v á n A k a démia. Debrecen: M. K i r . Tisza I s t v á n T u d o m á n y e g y e t e m rektori h i v a t a l a ; M. K i r . Tisza I s t v á n T u d o m á n y e g y e t e m ásvány- és földtani i n t é z e t e ; M a g y a r Nemzeti L a p k i a d ó szerk. Kolozsvár: E r d é l y i Helikon s z e r k . ; Erdélyi M ú z e u m Egyesület. Marosvásárhely: Magyar Népegészségügy Szemle szerk. Nagykőrös: A r a n y J á n o s T á r s a s á g . Pécs. M. Kir. E r z s é b e t T u d o m á n y e g y e t e m kisebbségi i n t é z e t e ; M. Kir. Erzsébet T u d o m á n y e g y e t e m rektori hivatala. Sopron: M . kir. József n á d o r m ű s z a k i és g a z d a s á g t u d o m á nyi e g y e t e m e r d ő - és k o h ó m é r n ö k i k a r a . Szeged: Magy.
141 Jelentés
a M. Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
Kir. H o r t h y Miklós T u d o m á n y e g y e t e m rektori h i v a t a l a . Székelyudvarhely: „ S z é k e l y s é g " szerk. Szolnok: Szolnok megyei v á r o s k ö z k ö n y t á r a . Tihany: M a g y a r Biológiai K u t a t ó I n t é z e t . Újvidék: Ljetopics M a t i c e Srpske s z e r k . ; Matíca S r p s k a . Zirc: A p á t s á g . b) Elcsatolt területiek és külföldiek: Amsterdam: Direction généSociété N é d e r l a n d a i s e d e Zoologie. Ankar: rale de la presse a u Ministère d e l ' I n t e r i e u r ; S o c i é t é d'Histoire T u r q u e . Athén: Akadémia Athenón. Baltimore: Linguistic Society of A m e r i c a . Bázel: Naturforschende G e s e l l s c h a f t . Bécs: A k a d e m i e der W i s s e n s c h a f t e n ; A n t h r o pologische G e s e l l s c h a f t ; Universität; • W i e n e r P r ä h i s t o r i sche G e s e l l s c h a f t . Bergen: Bergens Museum. Berkeley: University of California. Berlin: B e r l i n - R o m - T o k i o s z e r k . ; Berliner G e s e l l s c h a f t f ü r Anthropologie, Ethnologie und U r g e r s c h i c h t e ; Berliner M o n a t s h e f t e szerk.; D e u t s c h e s Archäologisches I n s t i t u t ; Deutsches I n s t i t u t f ü r A u s s e n p o litische F o r s c h n g ; D e u t s c h e R u n d s c h a u szerk.; F o r s c h u n gen und F o r t s c h r i t t e szerk.; N é m e t - m a g y a r T á r s a s á g ; Preussische Akademie der Wissenschaften; Preussische Staatsbibliothek; R ö m i s c h e - g e r m a n i s c h e Kommission des D e u t s c h e n A r c h ä o l o g i s c h e n Instituts; Z e n t r a l a m t f ü r I n t e r n a t i o n a l e Sozialgestaltung. Bern: Schweizerische N a t u r f o r s c h e n d e Gesellschaft. Bonn. Rheinisches L a n d e s m u s e u m . Boroszló: Schlesischer A l t e r t u m s v e r e i n ; Verein f ü r Geschichte Schlesiens. Brünn. Institut N a t i o n a l A g r o n o m i q u e . Brüsszel: M u s é e R o y a l d'Histoire N a t u r e l l e de B e l g i q u e ; Union A c a d é m i q u e I n t e r n a t i o n a l e . Buenos Aires: Academia A r g e n t i n a de L e t r a s ; Boletin m a t e m a t i c o szerk.; Instit u t e de Medicina E x p e r i m e n t a l p a r a el estudio y t r a t a miento d e l cancer. Bukarest: Institut Géologique d e Roumanie; M u s é e National des A n t i q u i t é s . Cagliari: R . Université di Cagliari. C a m b r i d g e (U. S. A . ) : H a r v a r d College; M u s e u m of C o m p a r a t i v e Zoology a t H a r v a r d College. Cincinnanti: Lloyd L i b r a r y a n d M u s e u m . Danzig: L a n d e s a m t f ü r P h y s i k a l i s c h - m e d i z i n i s c h e S o z i e t ä t ; Universitätsbibliothek. Flórenc: R o m a n a szerk. Frankfurt a. M.: S e n c k e n bergsche N a t u r f o r s c h e n d e Gesellschaft. Genf: B u r e a u Central des Minorités; S o c i é t é de P h y s i q u e et d'Histoire Naturelle de Genève. Göteborg: Egyetem; Göteborgs o c h Bohusläns F o r n m i n n e s f ö r e n i n g ; Kungl, V e t e n s k a p s - och Vitterh e t s - S a m h ä l l e . Göttinga: Gesellschaft der Wissenschaften. Hága: K o n i n k l i j k e Bibliotheek; T u d o m á n y o s A k a d é m i á .
142
Jelentés
a M. Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
Halle: L a n d e s a n s t a l t f ü r V o l k h e i t s k u n d e . Hamburg: Egyetem. Hannover: L a n d e s m u s e u m . Harlem: Société H o l l a n daise des Sciences. Heidelberg: Heidelberger Akademie der W i s s e n s c h a f t e n . Helsinki: B u r e a u C e n t r a l de S t a t i s t i q u e : F i n n i s c h - u g r i s c h e F o r s c h u n g e n szerk.; M e r e n t u t k i m u s l a i t o s ; Societas p r o f a u n a et flora F e n n i a e ; S t u d i a Fennica s z e r k . ; Suomalaisen K i r j a l l i s u u d e n S e u r a ; S u o m e n Historiallinen S e u r a . Innsbruck: Österr. I n s t i t u t f ü r G e s c h i c h t s f o r s c h u n g . Istanbul: A r c h ä o l o g i s c h e s I n s t i t u t des D e u t s c h e n Reiches, Zweigstelle I s t a n b u l , Jena: Verein f ü r thüringische G e schichte u n d A l t e r t u m s k u n d e . Kaiserslautern: Saarpfälzischer Verein f ü r N a t u r k u n d e und N a t u r s c h u t z Pollichia. Késmárk: K a r p a t h e n v e r e i n . Kiev: Ukrán Tudományos A k a d é m i a . Koppenhága: A c t a Linguistica szerk.; C e r c l e Linguistique; D e t Kongelige D a n s k e V i d e n s k a b e r n e s S e l s National k a b ; Kgl. N o r d i s k a O l d s k r i f t - S e l s k a b . Kumming: Tsing Hua U n i v e r s i t y . La Plata: U n i v e r s i d à d Nacional. Leningrád: A c a d e m i e des S c i e n c e s de l ' U R S S ; Société d e s Naturalistes. Lipcse: D e u t s c h e Bücherei; Deutsche M o r genländische G e s e l l s c h a f t ; Sächsische A k a d e m i e der W i s senschaften. Liszabon: A c a d e m i a das C i e n c i a s de Lisboa; A g r o n o m i a L u s i t a n a szerk.; E g y e t e m ; I n s t i t u t o de M e d i cina Legal. Ljubljana: T u d o m á n y o s A k a d é m i a ; Société R, S o c i e t y of L o n d o n ; d u Musée de Slovénie. London: Society for t h e promotion of R o m a n S t u d i e s . Lund: Kun.gl. F y s i o g r a f i s k a S ä l s k a p e t s ; Universitas L u n d e n s i s . Lyon: Université. Mainz: Z e n t r a l m u s e u m f ü r V o r - und F r ü h geschichte. Maribor: Société Historique. Moszkva: Egyet e m ; Orosz T u d o m á n y o s A k a d é m i a ; S o c i é t é d e s - N a t u r a listes. München: G e o g r a f i s c h e G e s e l l s c h a f t ; Nationalsozialistische M o n a t s h e f t e s z e r k . ; Südostinstitut. Münster: L a n d e s m u s e u m f ü r N a t u r k u n d e der P r o v i n z W e s t f a l l e n ; V e r e i n f ü r G e s c h i c h t e und A l t e r t u m s k u n d e W e s t f a l l e n s . Nagyszeben: A r c h i v des V e r e i n s f ü r Siebenbürgische L a n d e s g u n d e . Nagyszombat: Sv, V o j t e c h T á r s a s á g . New York: A m e r i c a n C o m m i t t e e for i n t e r n a t i o n a l W i l d Life P r o t e c tion. Osaka: O s a k a Imp. University. Paris: Institut d e F r a n c e ; A c a d é m i e des sciences. Perm: I n s t i t u t des recherches biologiques. Philadelphia: American Philosophical Society. Porto: E g y e t e m . Pozsony: Slovakische R u n d s c h a u s z e r k . Rangoon: Archeological S u r v e y of B u r m a . Rennes: Société S c i e n t i f i a u e de B r é t a g n e . Riga: S o c i e t a s Biologiae Litviae. Roma: B u l l e t t n o di paleontologia I t a l i a n a szerk.;
143
Jelentés
a M. Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
Institut I n t e r n a t i o n a l d ' A g r i c u l t u r e ; . R e a l e Accademia d ' I t a l i a ; R e a l e U n i v e r s i t é ; Rivista d ' a r t í g l e r i a e genio; Scuola R o m a n a din R o m a . St.Louis: Missouri B o t a n i c a l G a r d e n . Schwerin: V e r e i n f ü r Mecklenburgische G e s c h i c h t e und Altertumskunde'. Sendai: The S a i t o G r a t i t u d e F o u n dation. Speyer: H i s t o r i s c h e r Verein d e r Pfalz. Stanford ( C a l i f ) : S t a n f o r d U n i v e r s i t y ; The N a t u r a l History M u s e u m of S t a n f o r d University. Stockholm: Ekonomisk T i d s k r i f t szerk.; Kungl. V i t t e r h e t s Historie och A n t i k v i t e t s A k a d e mie; Sveriges O f f e n t l i g a Bibliotek; T h e Museum of Far E a s t e r n Antiquities; U p p s a l a L ä k a r e f ö r e n i n g s F ö r h a n d l i n gar. Stuttgart: D e u t s c h e s A u s l a n d i n s t i t u t . Szófia: Bolgár T u d o m á n y o s A k a d é m i a ; Institut A r c h é o l o g i q u e B u l g a r e ; Université St. C l é m e n t d ' O c h r i d e ; W o e n e n J o u r n a l szerk. Taivan ( F o r m o s a ) : T a i h o k u Imp. University. Taskend: U n i v e r s i t a s Asiae M e d i a e . Tbilissi: Georgische A b t e i l u n g der A k a d e m i e der W i s s e n s c h a f t e n U S S R ; Institut M a t h é m a t i q u e d e Tbilissi. Temesvár: J a r d i n et Musée B o t a n i q u e de l'Université. Tokyo: Imperial A c a d e m y ; I n s t i t u t e of Physical a n d Chemical Research of J a p a n ; N a t i o n a l Resea r c h Council of J a p a n ; P h y s i c o - m a t h e m a t i c a l S o c i e t y of Universitas. TurócJ a p a n . Torino: R. Université. Turku: szentmárton: Matica Slovenská s z e r k . Uppsala: Egyetemi K ö n y v t á r ; Geological Institution of t h e University; Kungl. H u m a n i s t i s k a V e t e n s k a p s s a m f u n d e t . Urbana: S t a t e Geological S u r v e y ; U n i v e r s i t y of Illionis. Velence: R. I n s t i t u t e V e n e t o di Scienze, L e t t e r e ed A r t i . Washington: Smithsonian Institution-; U. S. Geological S u r v e y ; U. S. National K a n a d a i M a g y a r Üjság szerk. Zürich: Museum. Winnipeg: Schweizerische G e s e l l s c h a f t für U r g e s c h i c h t e ; Schweizerische N a t u r f o r s c h e n d e Gesellschaft. . A d o m á n y a i k k a l a következő m a g á n o s o k g y a r a p í t o t t á k a k ö n y v t á r t : A m b r ó z y Gy., A r s e v a n C. E. (Konstantin á p o l y ) , B a r t ó k M. (Debrecen), B e r o n k a J . ( A s h e i m i Hurum, Norvégia), B i t t e r a M. ( M a g y a r ó v á r ) , B l a u H., Bodó J., Bonomi J . (6 db.), B r a n d i К . (München), Bucsay M., B u z á g h A. ( S o p r o n ) , C h l u m e c k y V . (Pozsony), Czaich E. К., Csősz Gy., D e g r é A., Dezső. (8 db.), D i v é k y A., D r u m a u x P. ( G r a n d ) , Erdős M. (Esztergom), F a l k H., vitéz F e k e t k u t y В., F e r d i n á n d y G., F e s t S. (Debrecen), F o r o n t i u I. E. ( G o v o r a ) , F o r r a y J . I. (Szeged), G a l l a F., G o c i m a n Aurél., G r ó h Gy., Gróh J . (Esztergom), Gyalókay J., Gyalu-i F . (Kolozsvár), G y a l u i Boér G y ö r g y (Nagy-
144
Jelentés
a M.
Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
b á n y a ) , H e r s t a d O. (Oslo), H é v e y L., H o f h a u s e r J., H ó m a n B., H o r v á t h B . (Szeged), H o r v á t h J., I l o s v a y V., I s p á n o vits A. ( P é c s ) , J a n c s ó E. ( K o l o z s v á r , 6 d b . ) , J o r d á k y L. ( K o l o z s v á r ) , J o r d á n K., J u h á s z K. ( K ü b e k h á z a ) , K a l b fleisch К. ( G i e s s e n ) , K a r p a t J . ( P o z s o n y ) , K e n y e r e s В. (80 db.), K e r p e l J., K e r t é s z J . , Kincs M . K i s h á z y Á. (46 db.), Klug L., K o l b J., K o r n i s Gy. (5 d b . ) , K o v á c s E., L ó n y a i F., L ó s y - S c h m i d t E., Lukinich J . , M a i b a s a A . ( S z a r a j e v ó ) , M á r f f y 0 . (5 d b . ) , M á t r a i F . B. (12 d b . ) , M a u r i t z В., M i s k o l c z y D. ( S z e g e d ) , M l a d i a t a J . J., N y á r á d y M. ( N y í r e g y h á z a ) , P á t k a i J., P a v i c e v i c M. ( Z á g r á b ) , P é t e r i J . ( K a s s a ) , P h i l i p p К , , P u k y E., P u t n o k y M., R á c z G y . , R a d ó A., R á s o n y i L. ( A n k a r a ) , R e x a D., Ries G y . ( B e r n , 11 db.), R i e s Gy. ( N e w Y o r k ) , Ries J . (Bern), S a j ó G., S c h r o e d e r A . , S c h u m a n n R . (Bécs), S e b e s t y é n E., S e m j é n В., S i m o n y i D., Somogyi J . (15 db.) S o n k o l y J . (6 d b . ) , S t e i n A. ( O x f o r d ) , Steinitz W . ( S t o c k h o l m ) , S ü d f e l d A., Cs. Szabó Z., S z a b ó Z. (12 d b . ) , Szécsi F., T a s l a u a n u O. C. ( B u k a r e s t ) , T h e w r e w k - P a l l a g h y A., K. V a r g a S., v i t é z V e r e b é l y L., Voinivich G., W ü n s c h e r F r . , Zamenhof S t . ( L a n c a s t e r ) , Z i m m e r m a n n A., Z i p e r n o v s z k y F., Zoványi J . A régi m a g y a r i r o d a l o m b a tartózó m ű v e k közül 118 k u t a t ó h a s z n á l t 368 k ö t e g e t 907 ízben. A k é z i r a t t á r b a n h e l y e z t ü k el H o l l ó s O s z k á r p e s t - b u d a i g y ű j t e m é n y é r ő l k é s z í t e t t 41 f é n y k é p e t . IV. A z olvasóterem forgalma volt: Év
R e n d e s látogatók száma
Hány ízben
Használt kötetek száma
1940
57
2415
9384
1941
57
1761
7151
A
könyvkölcsönzési forgalom:
Év
Kölcsönzők száma
Kivett kötetek száma
1940
2108
3067
1941
1725
2348
145 Jelentés
a M.
Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
K i m u t a t á s az a k a d é m i a i könyvtár kölcsönzési f o r g a l m á r ó l . Kölcsönzők száma
Kivett k ö t e t e k száma
Hónap 1941
1940
1940
1941
Január
208
183
299
268
Február
244
217
369
312
Március
196
155
270
229
Április
234
125
327 •
164
Május
149
168
226
229
Június
109
149
172
197
Július
134
88
201
124
56
61
98
76
Szeptember
214
167
301
201
Október
206
145
314
207
November
205
140
270
176
December
154
127
220
165
2108
1725
3067
2348
Augusztus
összesen:
,
A Széchenyi-múzeum, a V ö r ö s m a r t y - s z o b a és a G o e t h e - s z o b a látogatotteága a k ö v e t k e z ő volt: Év
Széchenyi-múzeum
Vörösmarty-szoba
Goethe-szoba
1940
3696
3883
3434
1941
6990
6092
2915
1941-ben a k ö n y v t á r a k ö v e t k e z ő k ö n y v t á r a k k a l és intézetekkel é r i n t k e z e t t könyvek és kéziratok kölcsönzése ügyében : aj Hazaiak: Budapest: M. Kir. H a d i l e v é l t á r ; Zeneművészeti Főiskola. Debrecen: C s o k o n a i K ö r ; Egyetemi K ö n y v t á r . Kolozsvár: Egyetemi K ö n y t á r . Marosvásárhely: F e r e n c József Közművelődési H á z K ö n y v t á r a . Pécs: Egyetemi ' K ö n y v t á r . Sepsziszentgyörgy: Székely N e m z e t i MúAkadémiai Értesítő
Ю
146
Jelentés
a M.
Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
zeum. Szeged: E g y e t e m i K ö n y v t á r . Tihanl: lógiai K u t a t ó I n t é z e t . b) Külföldiek:
München:
B u d a p e s t , 1942. március
Magyar
Bio-
Südostinstitut. 18-án. Szinnyei József ig. és r. t., f ő k ö n y v t á r n o k .
I. t á b l á z a t . K i m u t a t á s az olvasóterem rendes l á t o g a t ó i n a k
foglalkozásáról. 1941
1940
1 1 éíró Főiskolai
2 hallgató
28
Földbirtokos Gazdatiszt Hírlapíró
—
író
—
26
1
—
1
—
—
1
Katonatiszt
2
3
K ö z é p i s k o l a i tanuló
7
5
Köztisztviselő
4
2
Lelkész Magántisztviselő
1 2
4
Magánzó
3
Mérnök
1
1
.
Nyomdász
1 —
•
—
. 1
—
Színművész
1
—
TanáiV
4
11
Ügyvéd
2
1
57
57
Orvos
Összesen:
Jelentés
a M.
Tud.
Akadémia
könyvtárának
állapotáról
II. t á b l á z a t . K i m u t a t á s az a k a d é m i a i k ö n y v t á r o l v a s ó t e r m é n e k Olvasók s z á m a
147
forgalmáról.
Használt kötetek száma
Hónap 1940
1941
1940
1941 593
Január
311
157
1609
Február
419
108
1089
414
Március
278
135
857
522
Április
312
120
1464
800
Május
82
189
224
806
122
—
245
;
127'
—
615
Augusztus
—
Szeptember
309
134
1204
637
Október
359
207
1263
436
November
211
172
1066
831
December
134
203
611
906
2415
1761
9384
7151
Június
—
Július
Összesen:
87
—
346
10*
148
Jelentés
a szótári
bizottság
1941. évi
munkásságáról
IX.
Jelentés a szótári bizottság 1941. évi munkásságáról. A b i z o t t s á g n a k 1941. j a n u á r 13-án t a r t o t t ü l é s é n Szinnyei J ó z s e f ig. és rt., aki mint e l n ö k id. Szily K á l m á n e l h ú n y t á t ó l , 1924-től kezdve i r á n y í t o t t a a bizottság m u n k á j á t , e l n ö k i tisztéről lemondott, és m a g a h e l y e t t elnöknek a j á n l o t t a Melich J á n o s ig. és r. tagot. A b i z o t t s á g m e g v á l a s z t o t t a elnökévé Melich J á n o s t , aki a b i z o t t s á g ülésén e l h a n g z o t t szavai s z e r i n t u g y a n a z o n az úton a k a r j a irányítani a n a g y s z ó t á r i m u n k á l a t o k a t , a m e l y e n az elnöki tisztben n a g y é r d e m ű e l ő d e i m e g i n d í t o t t á k és vezették, s a r r a fog t ö r e k e d n i , hogy m i n é l h a m a r a b b m e g k e z d h e t ő legyen a s z e r k e s z t é s . A s z ó t á r s z e r k e s z t é s é t csak a k k o r lehet m e g k e z d e ni, ha előbb m e g t ö r t é n i k a g y ű j t ö t t a d a t o k n a k b e t ű r e n d szerint való e l r e n d e z é s e . A r e n d e z é s t 1937-ben k e z d t e m e g a bizottság. A k ö l t s é g v e t é s b e n e r r e a c é l r a biztosított öszszegből egy é v b e n 25 h a v i m u n k á t l e h e t e t t végeztetni. T a p a s z t a l a t a i n k szerint i l y e n irányú m u n k a m e l l e t t a z a d a t r e n d e z é s m é g legalább 12 évig t a r t a n a . Ezért a biz o t t s á g e l n ö k e e l ő t e r j e s z t é s b e n kérte a z A k a d é m i á t , hogy a z a d a t r e n d e z é s m u n k á j á r a bocsásson rendelkezésére a bizottságnak megfelelő n a g y o b b összeget, amiből k é t h á r o m év a l a t t el lehet v é g e z t e t n i a r e n d e z é s t . Az A k a d é m i a vezetősége megértő j ó a k a r a t t a l f o g a d t a a b i z o t t s á g k é r é s é t és g o n d o s k o d o t t róla, hogy az a d a t r e n d e z é s gyors a b b ütemben h a l a d h a s s o n . A b i z o t t s á g n a k eddig az A r a n y J á n o s - u t c á b a n levő b é r h á z f ö l d s z i n t j é n volt e g y nagyobb és e g y kisebb ter e m b ő l álló helyisége. A s z ó t á r i anyag g y a r a p o d á s a s k ü lönösen a r e n d e z é s h e z s z ü k s é g e s állvánvok, ládák és dobozok e l h e l y e z é s e miatt ez a helyiség e d d i g is nagyon s z ű k e n felelt m e g . Több m u n k a t á r s s a l v é g e z t e t h e t ő r e n d e z é s h e z n a g y o b b helyiségre volt szükség. A bizottság k é r é s é r e Voinovich Géza f ő t i t k á r ideiglenes helyiségül átengedte a bizottságnak az Akadémia p a l o t á j á n a k első
149 Jelentés
a szótári
bizottság
1941. évi
munkásságáról
e m e l e t é n levő volt f ő t i t k á r i lakást. A szép, n a g y v i l á g o s termekben megfelelően, könnyen hozzáférhető módon el l e h e t e t t h e l y e z n i a s z ó t á r i a n y a g o t , és a sok h e l y e t kív á n ó a d a t r e n d e z é s t is f e n n a k a d á s n é l k ü l lehet v é g e z n i . A s z ó t á r i m u n k a e g y részét b e o s z t o t t k ö z é p i s k o l a i tanárok, más részét pedig tiszteletdíjas munkatársak végzik. A b i z o t t s á g n a k m e g a l a p í t á s á t ó l kezdve kiutalt k ü l ö n á l l a m s e g é l y h e l y e t t a k ö z o k t a t á s i k o r m á n y 1923-tól középiskolai tanárok berendelésével támogatja a szótári m u n k á l a t o k a t . A z 1941—42. t a n é v b e n a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az Akadémia kérésére folytatólag b e r e n d e l t e a b i z o t t s á g h o z t e l j e s m u n k a i d ő r e L a k ó G y ö r g y ö t (további i n t é z k e d é s i g ) , R é z l e r G y u l á t és K a r á c s o n y S á n d o r t , fél m u n k a i d ő r e P u t n o k y I m r é t és H a j d ú J á n o s t . K o c z o g h A n d r á s a z 1940—41. iskolai é v b e n be volt osztva fél m u n k a i d ő r e , de a t a n é v végén s z o l g á l a t i i d e j é t b e t ö l t ö t t e , n y u g a l o m b a vonult. T i s z t e l e t d í j a s rend e z ő m u n k a t á r s a i n k v o l t a k 1941-ben: B a b o s s E r n ő , G á l o s F e r e n c , H o r v á t h K á r o l y , K a m o c s a y n é L é v a y Ágnes, K e l e m e n J ó z s e f , L a v o t h a Ödön, M o l n á r Olga, S z a b ó D é n e s , S z i d a r o v s z k y J á n o s és T e c h e r t J ó z s e f . A b e o s z t o t t m u n k a t á r s a k az év e l s ő f e l é b e n a d a t g y ű j t é s t végeztek, a z év m á s o d i k f e l é b e n a z o n b a n ők is a gyűjtött anyag rendezésével foglalkoztak. A beosztott és a t i s z t e l e t d í j a s m u n k a t á r s a k 1941-ben összesen 77 havi m u n k á v a l (egy h ó n a p r a 80 m u n k a ó r á t s z á m í t v a ) 140 g y ű j t é s t r e n d e z t e k a s z a v a k első és m á s o d i k b e t ű j e szerint. A r e n d e z e t t c é d u l á k száma 247.787, e z e n k í v ü l a többa d a t ú c é d u l á k r ó l m á s o l t a k 39.793 ú j a d a t o t . A z 1937-től 1941-ig összesen 183 havi m u n k á v a l r e n d e z e t t c é d u l á k s z á m a 665.818, a m á s o l t c é d u l á k s z á m a 119.229, a rend e z e t t a n y a g t e h á t ö s s z e s e n 785.047 cédulából áll. A z a d a t g y ű j t é s t b e o s z t o t t m u n k a t á r s a i n k a z év második f e l é b e n a b b a h a g y t á k , csak a m e g k e z d e t t m u n k á k f e l d o l g o z á s á t f e j e z t é k be. Lakó G y ö r g y a z év v é g é i g g y ű j t ö t t s z ó t á r i a d a t o k a t M á r t o n J ó z s e f 1818. évi L e x i c o n á ból. E z e n k í v ü l t i s z t e l e t d í j é r t v é g z e t t a d a t g y ű j t é s t Zolnai G y u l a e g y n a p i l a p nyelvéből, P u t n o k y I m r e K a z i n c z y Fer e n c L e v e l e z é s é b ő l és G á l d i L á s z l ó a Lexicon B u d e n s é -
N 150
Jelentés
a szótári
bizottság
1941. évi
munkásságáról
bői. Az 1941. évben 8 g y ű j t ő m u n k a t á r s 22 m u n k á b ó l 30.145 a d a t o t gyűjtött. A z a d a t g y ű j t é s m e g i n d í t á s á t ó l k e z d v e g y ű j t e t e t t a b i z o t t s á g 4253 m u n k á b ó l összesen 3.577.922 c é d u l á t . A b i z o t t s á g kiadása 1941-ben 9647 P 52 fillér volt. Ebből 7660 P a d a t r e n d e z é s tiszteletdíja, 588 P r e n d e z ő l á d á k és d o b o z o k ára, 6 0 0 P a d a t g y ű j t é s t i s z t e l e t d í j a , 117 P 50 f i l l é r kézikönyvek ára, 282 P 02 fill, ügyviteli kiadás, 400 P e l ő a d ó i t i s z t e l e t d í j . Sági István. lt., e l ő a d ó
Üdvözlő
beszédek
151
X.
Üdvözlő beszédek. a) Tanítók jutalmazása. József kir. herceg Ö Fensége elnöki beszéde az 1942. április 27-i összes ülésen.
A M. Tud. A k a d é m i a m i n d e n évben április havi öszszes ülésén e l i s m e r é s e jeléül m e g j u t a l m a z n é h á n y t a n í t ó t , a k i k f e l a d a t u k buzgó és e r e d m é n y e s t e l j e s í t é s é b e n külön ö s e n kitűntek. B á r ó W o d i a n e r A l b e r t h a g y o t t a z A k a d é m i á r a 25.000 forintot, hogy a b b ó l é v e n k é n t k é t kiváló tanító j u t a l m a z t a s s á k . Mostoha idők m e g s e m m i s í t e t t é k e z t a k é s z p é n z b e n f e k ü d t a l a p í t v á n y t , de a z A k a d é m i a — á t é r e z v e a n é p tanítói k a r m u n k á s s á g á n a k fontosságát, — b á r m a g a is g o n d o k közé került, — ez a l a p í t v á n y t s a j á t j á b ó l is f e n n k í v á n t a tartani, s évről-évre p ó t o l j a a z e l v e s z t e t t k a m a t o k a t , hogy e l i s m e r é s é t k i f e j e z z e a legkiválóbb, a p é l d a a d ó magyar tanítók iránt. Ü j a b b a n Hórnan B á l i n t m. kir. vallás- és k ö z o k t a t á s ügyi miniszter úr, két n a g y e l ő d é n e k e m l é k é t : Berzeviczy A l b e r t és báró W l a s s i c s G y u l a volt k ö z o k t a t á s i miniszterekét, kívánta a z z a l f ö n n t a r t a n i , hogy n e v ü k r e k é t - k é t h a s o n l ó a l a p í t v á n y t tett. K ü l ö n c s e n kiemelni k í v á n t a a m a g y a r nyelv t a n í t á s a körül s z e r z e t t é r d e m e k e t s az iskolánkívüli életben t a n ú s í t o t t k ö z é r d e k ű , hasznos, hazafias m u n k á s s á g o t . A t a n f e l ü g y e l ő s é g f ö l t e r j e s z t é s e a l a p j á n a k ö z o k t a t á s i m i n i s z t é r i u m n a k , a M a g y a r o r s z á g i Tan í t ó Egyesületek O r s z á g o s Szövetségének két k ü l d ö t t é v e l e g y ü t t az A k a d é m i a o s z t á l y a i n a k elnökei és t i t k á r a i vizsg á l j á k meg a j u t a l m a z a n d ó k a t . Ez i d é n 42 t a n í t ó t hoztak j a v a s l a t b a a t a n f e l ü g y e l ő s é g e k a m e g n a g y o b b o d o t t ország területéről, ö r ö m m e l látom, hogy ilyen sokan v a n n a k a hívatottak, h a b á r csak h a t a n l e h e t n e k a v á l a s z t o t t a k . Ezek közül Gáspár Jenő sepszíszentgyörgyi r e f o r m á t u s népiskolai igazgató 39 év óta m ű k ö d i k p á l y á j á n , mint a k é p e a t a n í t ó k n a k , a z egész v á r o s gazdasági, k u l t u r á lis és szociális e m e l é s é n buzgón f á r a d o z o t t ; Finta Sándor s z o m b a t h e l y i róm. kat. n é p i s k o l a i igazgató, elnöke a K a t o l i k u s T a n í t ó k Orsz. Szövetségének? számottevő i r o d a l m i m u n k á s s á g o t f e j t e t t ki, t a g j a a Szent
152
Üdvözlő
beszédek 152
István Akadémiának; a világháborúban több kitüntetést érdemelt ki. Nekik a d j u k át az Akadémiának W o d i a n e r Albertről nevezett jutalmát. A Berzeviczy Albert-jutalomban szintén ketten részesülnek: Kelemen Mihály kunágotai állami népiskolai igazgató, aki állását kedvezőbb meghívások szavára sem hagyta el és Nóvák Frigyes, a sümegi állami népiskola igazgatója, aki szakirányú ismeretterjesztő előadásával és egy faiskola alapításával nagy szolgálatot tett községének. A báró Wlassics Gyula-jutalmat a bizottság a következőknek javasolta kiadni: Weltler János győri ág. evangélikus népiskolai igazgatónak, akit az Orsz. M a g y a r Iskolaegyesület elismerő oklevéllel tüntetett ki, s szociális tevékenységével száz szegény tanulónak juttat naponta ingyen ebédet, karácsonykor felruházást is; és Kruppa Nétus borsodmegyei tanítónak, aki túlnyomórészt vasgyári munkások között, az összeomlás alatt is fenntartotta a hitet és a magyarság érzését. A jutalmakat az Akadémia elismerésével és jó kívánataival nyújtom át nekik, örvendve, hogy azok örömet szereznek nemcsak a kitüntetetteknek, hanem az egész m a g y a r tanítóságnak, a fiatalabb pályatársaknak is, akik az ő nyomukban járva megszerezhetik szintén a jól végzett munka elégültségét és a nemzet elismerését. Azon meleg kívánsággal, hogy nemes, hazafias munkálkodásuknak tanítóságunk lelkes követője legyen és a Mindenható á l d á s a legyen kitartásuk jutalma, kérem, vezessék i f j ú s á g u n k a t továbbra is a magyar lelki föltám a d á s n a k magasztos célja felé. b) Kornis Gyula íg. és t. tag osztályelnök felköszöntője József kir. herceg elnök ő fenségére az ünnepélyes közülést követő lakomán. Szeretve tisztelt Elnökünk, József kir. herceg, .tábornagy úr Őfensége, n a g y a t y j a és édesatyja nemes példáj á n a k és hagyományának nyomán, akiket a nép már „magyar főhercegek"-nek nevez, fiatal korától nemcsak a
Üdvözlő
beszédek
153
katonai, hanem a magyar k ö z é l e t b e n és i r o d a l m i életben is élénk s z e r e p e t játszik. N a g y a t y j a r é s z t v e s z a M. T u d . A k a d é m i a m e g a l a p í t á s á b a n , é d e s a t y j a e g y K e l e t r ő l ides z a k a d t v á n d o r n é p nyelvét t u d o m á n y o s a n feldolgozza. A z u n o k a pedig, a k i az első v i l á g h á b o r ú b a n S a b á c z n á l , Uzsoknál, a K a r s z t - f e n n s í k o n , B u k o v i n á b a n és T i r o l b a n igen j e l e n t ő s h a d m ű v e l e t e k i r á n y í t ó j a s nagy s z e m é l y e s bátors á g ú hőse, e n n e k a h á b o r ú n a k f o r r á s s z e r ű a l a p o s történetét m e g í r j a A világháború, amilyennek én láttam c. h a t a l m a s m ű köteteiben. A m a g y a r k a t o n a hősiességét és a m a g y a r n é p e r é n y e i t a hősi e m l é k m ű v e k f e l a v a t á s a a l k a l m á b ó l m o n d o t t több s z á z b e s z é d é b e n a szónok b e n s ő élményszerűségével és költői l e n d ü l e t é v e l jellemzi és m a g a s z t a l j a . Mai n a g y g y ű l é s ü n k ö n e l h a n g z o t t s z é p elnöki m e g n y i t ó b e s z é d é b e n a magyar n é p egyik n a g y s z e r ű f i á n a k , Körösi Csorna S á n d o r n a k a t u d o m á n y t e r é n kifejtett hősi m a g a t a r t á s á t és világszerte elismert é r d e m e i t világította meg. N e m c s a k a csaták k i v á l ó katonáihoz, h a n e m a s z e l l e m nagy s z e n v e d é s e k és nélkülözések k ö z e p e t t kutató hős é h e z is bensőleg vonzódik: a tudós l é l e k b e beleélve m a gát, p l a s z t i k u s a n jellemzi e n n e k heroikus vonásait. E m e l j ü k p o h a r u n k a t a z E l n ö k úr Ö F e n s é g é n e k e g é s z ségére, aki ü g y e i n k e t a legbuzgóbb o d a a d á s s a l vezetve, a z a k a d é m i k u s k ö t e l e s s é g t u d a t á n a k p é l d á j a k é n t ragyog e l ő t tünk! Melich J á n o s ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő b e s z é d e Kéky Lajos r. tag székfoglalója alkalmából, 1942. március 2-án. Mélyen tisztelt T a g t á r s a m ! A k a d é m i á n k 1924-ben választotta levelező, s az a z ó t a k i f e j t e t t g a z d a g és t e r m é k e n y m u n k á s s á g a a l a p j á n 1941ben r e n d e s t a g j á v á . L e v e l e z ő t a g s á g r a a j á n l ó i C s á s z á r E l e m é r és Négyesy L á s z l ó voltak. A j á n l á s u k b a n k i e m e l ték, hogy m i n t kutató és feldolgozó, m i n t m o n o g r a f u s és essayista, m i n t é l e t r a j z í r ó , történeti r e n d s z e r e z ő és k i a d ó e g y a r á n t becses m u n k á l a t o k k a l g a z d a g í t o t t a i r o d a l m u n kat, s m e g á l l a p í t o t t á k , h o g y minden d o l g o z a t á t f ö l t é t l e n alaposság, k i f o r r o t t ítélet, biztos ízlés, művészi a l a k í t á s , vonzó, m a g y a r o s és é l v e z e t e s e l ő a d á s jellemzi. R e n d e s tagságra a j á n l ó j a H o r v á t h J á n o s volt. A j á n l á s á b a n jellemzi m. t. T a g t á r s a m n a k t u d o m á n y o s és társulati t e e n -
154
Üdvözlő
beszédek 154
d ő k t e r é n folyó á l d o z a t k é s z , ö n z e t l e n m u n k á s s á g á t / s m é l y r e h a t ó a n elemzi a z t a t u d ó s és emberi lelkiséget, m e l y l e v e l e z ő t a g s á g a óta írt n a g y s z á m ú dolgozataiból, j e l e n t é s e i b ő l , írói a r c k é p e i b ő l , a l k a l m i beszédeiből, bírálataiból, k ö n y v i s m e r t e t é s e i b ő l s ö n á l l ó a n m e g j e l e n t műveiből o l y a n jólesően, o l y a n f e l e m e l ő e n felénk á r a d . E n n e k az e m b e r i és tudós l e l k i s é g n e k m é l y e r k ö l c s i gyökerei, m é l y erkölcsi a l a p j a v a n : k e g y e l e t és h á l a az a m a g y a r kult ú r a b a j n o k a i , n a g y j a i i r á n t , k e g y e l e t és hála a z o n int é z m é n y e k iránt, m e l y e k nagy h a g y o m á n y a i n k őrizői, ápolói, t o v á b b f e j l e s z t ő i , s kegyelet és hála a z o n f é r f i a k iránt, k i k n e k , kinek m . t. T a g t á r s a m szellemi f e j l ő d é s é nek, s o r s a a l a k u l á s á n a k jelentős r é s z é t köszöni. E z e k a n e m e s é r z e l m e k a z o n b a n sohasem t e s z i k m. t. T a g t á r s a m a t e l f o g u l t t á , í t é l e t é n e k t i s z t á n l á t á s á t sohasem b e f o l y á s o l j á k . S a nyelv, a m e l y e n dolgozatai í r v a v a n n a k , t i s z t a , ép m a g y a r nyelv, m e l y n e k kellemes z e n g é s é t mi, a k i k m. t. T a g t á r s a m a t s z e m é l y s z e r i n t is i s m e r j ü k , d o l g o z a t a i , művei o l v a s á s a k o r s z i n t e a f ü l ü n k k e l h a l l j u k . M e r t é n is régi ismerősei, b a r á t a i k ö z é tartozom, é n is, b á r n e m m i n t s z a k e m b e r , r é g ó t a o k u l o k írásaiból, g y ö n y ö r k ö d ö m f e j tegetéseiben, s t í l u s á b a n . S e z é r t m e r e k róluk n é h á n y szót szólani. M. t. T a g t á r s a m n e v é t 1901—1904 közt o l v a s t a m először. K ő n y o m a t o s e g y e t e m i j e g y z e t e k voltak, a m e l y e k e t m. t. T a g t á r s a m B e ö t h y Zsolt e l ő a d á s a i r ó l k i a d o t t . Közülök k e t t ő r e e m l é k s z e m . ,,Az i r o d a l o m t ö r t é n e t e l m é l e t e " (1901—02) az e g y i k , , „ E s z t h é t i k a : a művészi k é p zelet t a n a " (1900—01) a m á s i k , B e ö t h y s e m e s z t é t i k á j á t , s e m az i r o d a l o m t ö r t é n e t r e v o n a t k o z ó e l m é l e t é t nem b o c s á t o t t a k ö z r e k ö n y v a l a k b a n , csak e g y e t e m i e l ő a d á s a i b ó l s m é l y e n t. T a g t á r s a m n a k B e ö t h y r ő l s z ó l ó élet- és j e l l e m r a j z á b ó l i s m e r j ü k f e l f o g á s á t és tanait (i. m . 131). É p e z é r t k é t s z e r e s e n é r t é k e s e k e z e k az e g y e t e m i jegyzetek. S e j e g y z e t e k m e g j e l e n é s e ó t a sok m i n d e n ö n á l l ó t írt m . t. T a g t á r s a m , s e b b ő l a s o k b ó l e g y e t - m á s t é n is olvastam. E z o l v a s m á n y a i m a l a p j á n l e t t m e g g y ő z ő d é s e m m é , hogy m . t. T a g t á r s a m , a X I X — X X . sz. m a g y a r szépirodalmának egyik l e g a l a p o s a b b i s m e r ő j e , m a g y a r á z ó j a , é r t é k e l ő j e , bír á l a t a i b ó l , k ö n y v i s m e r t e t é s e i b ő l , rövid, t ö m ö r j e l l e m r a j z o k a t is t a r t a l m a z ó t i t k á r i s m á s j e l e n t é s e i b ő l meg, h o g y a l e g t a p i n t a t o s a b b bíráló, k ö n y v i s m e r t e t ő , jelentéstevő, a k i u g y a n s o h a s e m h a l l g a t j a el m e g g y ő z ő d é s é t , teszi e z t
Üdvözlő
beszédek
155
a z o n b a n olyan f o r m á b a n , a m e l y m e g n y u g t a t ó , nem s é r t ő a r r a , a k i r ő l szól. E n n e k t u l a j d o n í t o m azt, hogy m. t. T a g t á r s a m n a k polémiái t a l á n n e m is voltak, l e g a l á b b én g a z dag m u n k á s s á g á b a n egyet sem találtam. — Mint k ö l t ő k , írók műveinek a s a j t ó a l á r e n d e z ő j e k i t ű n ő filologus is. A s z a k e m b e r e k ítélete s z e r i n t a K i s f a l u d y - T á r s a s á g N e m zeti K ö n y v t á r á b a n m e g j e l e n t T o m p a M i h á l y M ű v e i n e k első kötete (Bpest, 1914.) a legjobb i l y n e m ű k i a d á s o k közé tartozik s e z é r t is kívánatos, hogy a b e f e j e z ő m á s o d i k kötet is m e g j e l e n j e n . K í v á n a t o s , hogy ,,A j e l l e m r a j z a m a g y a r s z é p i r o d a l o m b a n " c. műve is a m a g a e g é s z é b e n m e g j e l e n j e n . E műből, m e l l y e l 1915-ben Akadémiánk L é v a y - j u t a l m á t nyerte, több jelentős r é s z l e t látott n a p világot, ebből való i m é n t felolvasott s z é k f o g l a l ó j a is. Erről a művéről a szakemberek a legnagyobb elismeréssel szóltak, dicsérvén b e n n e m. t. T a g t á r s a m e g y e t e m e s i r o d a l m i t á j é k o z o t t s á g á t , esztétikai készültségét, szellem é n e k elvonó és r e n d s z e r e z ő e r e j é t (1. A j . 1924.). S végül h a d d említsem meg a z t a művét, a m e l y ugyan m a g á b a n véve is n a g y é r t é k ű mű, a z o k n á l a z o n b a n , k i k n e k szívében a k e g y e l e t és h á l a mestereik, tanítóik iránt u t o l s ó lehelletükig o l t h a t a t l a n l á n g g a l ég, a z o k n á l kétszeres é r t é k kel bír, h a d d említsem m e g mesteréről, B e ö t h y Zsoltról, „a szép és n e m e s t a r t a l o m n a k , a h a r m ó n i á n a k ez o l t h a t a t l a n s z o m j ú s á g ú v á n d o r á r ó l " írt élet- és j e l l e m r a j z á t . 1924-ben a K i s f a l u d y - T á r s a s á g „ K ö l t ő k és í r ó k " s o r o z a t á b a n jelent meg. H o r v á t h J á n o s szerint ez a s o r o z a t n a k kétségkívül egyik legszebb k ö t e t e s N é m e t h y G é z a n y i l a t k o z a t a szerint e k ö n y v n e k e g y l a p j á t sem olvashatni megilletődés nélkül, m e r t a k ö t e l e s tárgyilagosság és k r i t i k a sér e l m e nélkül végigvonul r a j t a a s z e r e t e t és h á l a é r z e t jóleső melegsége (1. A j . 1941. 11.). Szívből k ö s z ö n t ö m r e n d e s t a g j a i n k sorában, s a z z a l a kívánsággal n y ú j t o m á t oklevelét, hogy á l d o z a t o s munk á s s á g á t m é g soká f o l y t a t h a s s a . Az idézett két k ő n y o m a t o s jegyzeten kívül Kéky L a j o s Beöthy Zs. egyetemi előadásaiból még a következőket a d t a ki k ő n y o m a t o s íveken: 1. V ö r ö s m a r t y Két szomszédvár című k ö l t e m é n y é n e k fejtegetése. 1901/1902. tanév II. fele. 2. É s z t h é t i k a : A l a p t a n o k . 1902/1903. t a n é v I. és II. fele. 3. Az i r o d a l o m t ö r t é n e t elméletének fejlődése. 1902/1903. tanév I. fele. 4. A XIX. század m a g y a r költészete. 1904/1905. tanév I. II. fele.
156
Üdvözlő
beszédek 156
Melich János ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő szavai Tamás Lajos 1. taghoz 1942. márius 30-án, székfoglalója alkalmából. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m ! A z a k a d é m i a i t a g s á g r a való a j á n l á s á b a n k i m e r í t ő e n , mély a l a p o s s á g g a l v a n n a k méltatva a z o k a tudományos eredmények, melyekkel ismereteinket, t u d á s u n k a t g a z d a g í t o t t a . N a g y é r t é k ű e r e d m é nyekkel gazdagította az általános romanisztikára s ezen belül a b a l k á n i l a t i n s á g r a vonatkozó t u d á s u n k a t , s z é p s z á m m a l k ö z ö l t d o l g o z a t o k a t a m a g y a r n y e l v és a z á l t a l á n o s n y e l v é s z e t köréből, n e m z e t i s z e m p o n t b ó l meg k ü l ö n ö s e n is f o n t o s a k azok a t u d o m á n y o s d o l g o z a t a i , m ű v e i , a m e l y e k a z o l á h n y e l v r e és t ö r t é n e l e m r e , a z e r d é l y i o l á h folytonossági e l m é l e t r e , a m a g y a r és o l á h nyelvi és m ű velődési k a p c s o l a t o k r a v o n a t k o z n a k . E z utóbbi t e r ü l e t r ő l v á l a s z t o t t a s z é k f o g l a l ó é r t e k e z é s é t is. A f e l s o r o l t t u d o m á n y k ö r ö k mind o l y a n o k , a m e l y e k m i n d a n n y i u n k a t , a k i k m a g y a r nyelvi, i r o d a l o m t ö r t é n e t i , t ö r t é n e t i és m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i p r o b l é m á k k a l f o g l a l k o z u n k , k ü l ö n ö s e n is é r d e k e l n e k , s o k s z o r n a g y o n is közelről é r i n t e n e k . S a m i m a g a m a t illet, e l m o n d h a t o m , hogy i r o d a l m i m ű k ö d é s e a z é n k ö r e i m e t s o k s z o r igen k ö z e l r ő l é r i n t i . É l é n k e n él l e l k e m b e n az a b e n y o m á s , a m e l y e t az a d o l g o z a t a tett r á m , a m e l y e t a m é l y e n tisztelt T a g t á r s t ó l m i n t e l s ő t o l v a s t a m . 1927—28. t á j á n volt, h o g y a D e u t s c h e L i t e r a t u r z e i t u n g b a n i s m e r t e t é s e k e t írt. A z á l t a l a m o l v a s o t t i s m e r t e t é s o l á h n y e l v é s z e t i m ű r ő l szólt, és b e n n e a l a p o s oláh nyelvészeti t u d á s mellett olyan széleskörű magyar, d é l i szláv és b a l k a n o l ó g i a i i s m e r e t volt, h o g y é r d e k l ő d n i k e z d t e m az í r ó s z e m é l y e i r á n t . M e g t u d t a m , hogy B e r l i n b e n t a n u l m á n y a i t f o l y t a t ó m a g y a r ö s z t ö n d í j a s az illető. S a z ó t a ez a z ö s z t ö n d í j a s s o k - s o k értékes d o l g o z a t t a l a j á n d é k o z t a meg i r o d a l m u n k a t , k ö z ö t t ü k olyan m ű v e l is, a m e l y mindenha büszkesége marad tudományos irodalmunknak. Legyen s z a b a d e d o l g o z a t o k közül e g y - k e t t ő r e k ü l ö n is r á m u t a t n o m , é s a r r ó l a m ű r ő l , m e l y r e c é l o z t a m , n é h á n y s z ó t szólanom. ,,A m a g y a r o r s z á g i latin s - e z é s az o l á h b a n " című é r t e k e z é s b e n ( l á s d : M N y . 1933.) m é l y e n t i s z t e l t T a g t á r s a m a n n a k a latin h a t á s n a k egyik n y i l v á n u l á s á v a l foglalkozik, a m e l y a m a g y a r s á g k ö z v e t í t é s é v e l az o l á h s á g o t , elsősor-
Üdvözlő
beszédek
157
b a n a z erdélyit, d e e n n e k révén a z egész oláhságot érte. A sok bizonyíték k ö z t a legjellemzőbb, a legfontosabb az egész o l á h s á g t u l a j d o n á t tevő m a i o l á h köznyelvi çcoalà „ i s k o l a " szó, m e l y n e k régi o l á h szövegekben içcoalà, oçcoalà a l a k j a i is e l ő f o r d u l n a k , h i r d e t v e szókezdő i-jével, o-jával, t a l á n l-jével is, hogy az e g é s z szó, s így n e m c s a k s-ezése, m a g y a r e r e d e t ű . ,,Die u n g a r i s c h e n L e h n w ö r t e r im R u m ä n i s c h e n " (1.: Ung. J a h r b ü c h e r . X I I I . és IX. kötet. 1928—29.) című r e n d kívül é r d e k e s t a n u l m á n y a azzal a z oláh nyelv szókészletéből k i m u t a t h a t ó h a t á s s a l foglalkozik, melyet a m a g y a r nyelv, a m a g y a r szellemiség és m ű v e l t s é g a XIV. sz. végétől a k é t oláh v a j d a s á g r a g y a k o r o l t . E v a j d a s á g o k hivatalos nyelve egyházi szláv, egyiké orosz, m á s i k é délszláv s z e r k e z e t ű volt. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m e v a j d a s á g o k h i v a t a l o s iratait, okleveleit á t t a n u l m á n y o z t a , f é n y e s bizo^ n y í t é k á t a d v a vele kitűnő szlavisztikai ismereteinek, belőlük m e r í t v e c s o p o r t o s í t o t t a az o t t t a l á l t m a g y a r e r e d e t ű s z a v a k a t , és így r a j z o l t a meg a z t a hatást, a m e l y e t a mag y a r művelődés, a m a g y a r szellemiség az oláh v a j d a s á g o k u d v a r i , városi és f a l u s i életére, a f ö l d m ű v e l é s r e , iparra, k e r e s k e d e l e m r e , jogi i n t é z m é n y e k r e és a hadi s z e r v e z e t r e g y a k o r o l t . S a j n á l n i való, hogy ez a mély s z á n t á s ú értek e z é s e m a g y a r u l is meg nem j e l e n t . M a g y a r nyelvi h a t á s o k k a l foglalkoznak következő d o l g o z a t a i is; ,,Über die r u m ä n i s c h e n Z e i t w ö r t e r ungaris c h e n U r s p r u n g s " , ez a B à r b u l e s c u Illés j á s z v á r o s i egyetemi t a n á r t i s z t e l e t é r e k i a d o t t e m l é k k ö n y v b e n j e l e n t meg (Iasi, 1931.), t o v á b b á „Der d y n a m i s c h e W o r t a k z e n t der u n g a r i s c h e n L e h n w ö r t e r im R u m ä n i s c h e n " , ez B u k a r e s t b e n a Bulletin d e linguistique-ben (1933.) jelent meg. Mindkettő, de különösen az utóbbi, f o n t o s elvi m e g á l l a p í t á s o k a t is t a r t a l m a z . A z a mű, m e l y r ő l f e n t e b b a z t m o n d t a m , hogy mind e n h a büszkesége m a r a d t u d o m á n y o s irodalmunknak, A k a d é m i á n k k i a d á s á b a n m e g j e l e n t „Rómaiak, r o m á n o k és oláhok D á c i a T r a j á n á b a n " című müve (Bp. 1930.). M e g j e l e n t f r a n c i a nyelven is előbb az A r c h í v u m E u r o p a s C e n t r o - O r i e n t a l i s - b a n s a z u t á n külön is. A m u n k a a n y a gából egy-két e r e d m é n y t m é l y e n tisztelt T a g t á r s a m m á r e l ő b b is közölt. Itt a r r a a k é t szép é r t e k e z é s r e gondolok, a m e l y e k közül a z egyik 1933-ban az E P h k . - b e n j e l e n t meg, s címe „Az o l á h o k népi n e v é r ő l " , a másik m e g 1935-ben
158
Üdvözlő
beszédek 158
a z Ung. J a h r b . - b e n , s címe ,,Zur begrifflichen EntwicklungsRomanus". geschichte von lat. Az o l á h s á g ma nyelvileg össze nem függő, egymással nyelvileg n e m érintkező n é g y t e r ü l e t e n lakik. A z északi o l á h o k E r d é l y b e n és R o m á n i á b a n , az a r u m ú n o k E p i r u s b a n és T h e s s á l i á b a n , s z ó r v á n y a i k az O l i m p u s hegyvidékén, továbbá A l b á n i á b a n , S z e r b i á b a n és B u l g á r i á b a n , a megleniták, a k i k m o h a m e d á n vallásúak, görög Macedonia M o g l e n a n e v ű t e r m é k e n y vidékén, az i s z t r i a i a k meg Isztr i á b a n . E r r e a négy, e g y m á s s a l össze nem f ü g g ő t e r ü l e t r e a z oláhok e g y közös t e r ü l e t r ő l : a z oláh ő s h a z á b ó l s z a k a d t a k ki és v á n d o r o l t a k szét. V a l a h a , valószínűleg a XV. sz.-ig ez a z o l á h s á g nyelvét egységes szóval limbâ rurnánä vagy rumaneascának, s a j á t m a g á t Rumáninak nevezte, s az északiak, az a l b á n i a i a k és az a r u m ú n o k m a is így jelölik nyelvüket, nemzetiségüket. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m a két i d é z e t t é r t e k e z é s b e n a z t vizsgálja, hol a l a k u l h a t o t t , hol a l a k u l t ki ez a latin Romanusra v i s s z a m e n ő név nemzetiséget, egy n y e l v ű népet jelölő névvé, s kiváló nyelvi és történelmi i s m e r e t e k k e l k i m u t a t j a , hogy e nemzeti n é v csak a D u n á t ó l délre, az a l b á n o k s z o m s z é d s á g á b a n f e k v ő balkáni ő s h a z á b a n keletk e z h e t e t t , k e l e t k e z e t t , a m i k o r D á c i a m á r r é g e n nem volt r ó m a i provincia, s nem k o r á b b a n a VII. sz.-nál, m e r t még a IV—VI. sz. közti időkben is a balkáni latinságban Romani a félsziget római, illetőleg r o m a n i z á l t őslakos elemei e g y ö n t e t ű g y ű j t ő n e v e , s n e m s a j á t nyelvi n e m z e t i név. A z őshazából s z é t v á n d o r l ó o l á h s á g a n e m z e t i v é lett népn e v e t a z u t á n m a g á v a l vitte új hazáiba R e n d k í v ü l tanuls á g o s a n n a k a v á z o l á s a is, h o g y a n s z o r í t j a k i f e l é a z északi o l á h b a n a n é p i rumáni nevet a t u d a t o s a n f o r m á l t dákor o m á n politikai m o z g a l m a k b ó l t á p l á l k o z ó politikai románi a l a k , s lesz a z о s vele a m a g y a r hivatalos román név é r z e l m i világ h o r d o z ó j á v á , m e l l y e l é s z o k o k k a l érvelve s z e m b e szállni h i á b a való f á r a d o z á s . T a n ú r e á a román n é v m e l l e t t n y e l v ü n k e z e r éves rác és mai szerb, s több m i n t ezer éves tót, s n a p j a i n k szlovák szava, szöges ellent é t ü l azzal a m o z g a l o m m a l , a m e l y p á r é v t i z e d e s idegen s z a v a k a t t ű z z e l - v a s s a l irt. A vázolt e r e d m é n y e k e t sok m á s ú j a b b b i z o n y í t é k k a l megbővítve „ R ó m a i a k , r o m á n o k és oláhok D á c i a T r a j á n á b a n " műve első f e j e z e t é b e n t o v á b b f e j t i s szól a z oláhokn a k m á s n y e l v e k b e n h a s z n á l t BXáyoi. vlacho, volóch, oláh
Üdvözlő
beszédek
159
n é p n e v é b e n r e j l ő tanúságról. M i n d e z e k h e z a s z e r i n t e m nemcsak meggyőző, d e m e g d ö n t h e t e t l e n érvekhez hozzá szer e t n é m kapcsolni a 'szlávot', 'bolgár-szlávot' jelölő északoláh §chiau: §chei, arumúri shl'au népnevet. E z és a z a l b á n sk'a nem s z á r m a z h a t o t t a V I . sz.-i görög 2*daßrjvoi (Prokopios, M e n a n d r o s ) , latin Sclavini, Sclaveni (Jordanes, J o a n n e s Biclariensis, 1. J i r e c e k , Die R o m a n e n 18,27)ből, h a n e m csak a későbbi gör. 2-/.Á aß о í, lat. Sclavi-пак az átvétele. I d ő r e n d i és s z ó t ö r t é n e t i k é p t e l e n s é g , hogy e n é p n e v e t a z ő s o l á h o k D á c i á b a n átvehették volna. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m többi n é g y f e j e z e t e a dáciai római u r a l o m és a d á c i a i r o m a n i s m u s kérdésével,a z e r d é l y i oláh elmélet keletkezésével, a folytonosság e l l e n szóló pozitív és az ezeket szervesen kiegészítő negatív érvekkel, végül a m a g y a r és a francia A n o n y m u s s z a l foglalkozik. Teszi e z t olyan a l a p o s s á g g a l , a z i d e v o n a t k o z ó h a z a i és külföldi, elsősorban o l á h a n y a g és i r o d a l o m ismeretével, olyan f é n y e s e n boncoló kritikával és építő munk á v a l , hogy m ű v e e k é r d é s t t á r g y a l ó k ö n y v e k egyik legj e l e s e b b j e . S ez a műve, á l t a l á b a n egész m u n k á s s á g a nemcsak a r r a p r e d e s t i n á l t a , hogy a z oláh n y e l v és i r o d a l o m egyetemi p r o f e s s z o r a legyen, h a n e m a r r a is, h o g y az E r délyi T u d o m á n y o s I n t é z e t n e k feladatai megoldásában K n i e z s a István jeles tudós t á r s á v a l v e z e t ő j e , i r á n y í t ó j a legyen. A t ö r t é n e t í r á s egyik f ő f e l a d a t a „a m u l t h i á n y t a l a n f e l t á r á s a " ; ehhez ,,a h i á n y t a l a n f e l t á r á s h o z " m é g sok részlet a l a p o s á t v i z s g á l á s a szükséges, így m i n d e n e k előtt egész t e r ü l e t e k , t á j e g y s é g e k f e l d o l g o z á s a , s m i n d a z o k n a k a kör ü l m é n y e k n e k igazságos á t b ú v á r l á s a , a m e l y e k a t ö r t é n e t f o l y a m á n e g y m á s t f e l v á l t o t t á k és m e g s z ü n t e t t é k . Ma, mikor a n n y i m a g y a r i f j ú tud kitűnően oláhul, s ismeri, mert m e g k e l l e t t ismernie, a z oláh t u d o m á n y o s s á g t a n í t á s a i t , fokoz o t t a n k ö t e l e s s é g ü n k ez i f j ú m a g y a r erők f o g l a l k o z t a t á s a , a z igazság fegyvereivel való e l l á t á s a . ,,Csak a z a m a g y a r n e m z e d é k l e h e t naggyá, a m e l y nem f e l e d k e z i k meg a m a g y a r m u l t nagyságáról, d e nem is m e r ü l el benrte", m o n d t a n e m r é g egyik kiváló á l l a m f é r f i n k . A z z a l a k í v á n s á g g a l n y ú j t o m át levelezötagsági oklevelét, a d j o n a z Isten erőt, e g é s z s é g e t további nagy n e m zeti m u n k á j á h o z .
160
Üdvözlő
beszédek 160
Melich János íg. és r. tag, osztály elnök üdvözlő szavai Pais Dezső r. taghoz 1942. május 4-én, székfoglalója alkalmából. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m ! A z a k a d é m i a i A l m a n a c h 1941. évi f o l y a m á b a n m e g j e l e n t m u n k á s s á g á n a k a d d i g való k ö n y v é s z e t i jegyzéke. Levelező, m a j d 1941-ben r e n d e s taggá a j á n l ó i r é s z l e t e s e n m é l t a t t á k ennek a m u n k á s s á g nak g a z d a g e r e d m é n y e i t . „ T u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g é t a m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t terén k e z d t e meg, Kemény, Eötvös és M a d á c h voltak t a n u l m á n y a tárgyai, s fejtegetéseiben bizonyos mértékig k e z d e m é n y s z á m b a ment az, h o g y a kollektív lélektan s z e m p o n t j a i t a z irodalmi jelenségek magyarázatára alkalmazta" (1. Tagajánl. 1930: 7). Velük a z o n b a n m a j d n e m p á r h u z a m o s a n érd e k l ő d é s e a n y e l v t u d o m á n y , a m a g y a r nyelv felé fordult. „ S z í n t jelentő m e l l é k n e v e k l a p p a n g ó kicsinyítői" (MNyelv 1912.), „ A z aszó e l h o m á l y o s u l t ö s s z e t é t e l e i " keresztnévből származó ( M N y e l v 1912.), „ A Theobald személy- és h e l y n e v e i n k " ( M N y e l v 1913.), „ S o k mint f a l u n é v k é p z ő " ( M N y e l v 1914.) s m á s kisebb j e l e s cikkek e n n e k a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y felé é r d e k l ő d é s n e k , e t é r e n való m u n k á s s á g n a k első t a n ú i . E c i k k e k nyelvészeti e r e d m é n y e i „ a történelem és a m ű v e l ő d é s t ö r t é net a n y a g á n a k és s z e m p o n t j a i n a k k ö r ü l t e k i n t ő felhasználásával" (1. T a g a j á n l . 8.) v a n n a k írva. 1921. cs 1922-ben jelent meg a z t á n az a n a g y s z a b á s ú , n y e l v t u d o m á n y u n k n a k máig e t é r e n l e g é r t é k e s e b b f e j t e g e t é s e : „Régi személyneveink jelentéstana" (MNyelv 1921., 1922.) című d o l g o z a t a . „ V a l a m e l y nép t u l a j d o n n e v e i — í r j a mélyen t i s z t e l t T a g t á r s a m — a legszorosabb, legszövevényesebb összefüggésben á l l a n a k t ö r t é n e t i életének v á l t o z á s a i val, k ü l ö n ö s e n pedig m ű v e l ő d é s é n e k történeti é l e t e folyamán végbemenő fejlődésével. Az eredeti tulajdonnevek j e l e n t é s t a n á n a k k é r d é s e i csupán m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i szemporitokból oldhatók m e g . . . a n y e l v t u d o m á n y n a k idevágó része e l s ő s o r b a n t e h á t n e m egyéb, m i n t a l k a l m a z o t t műv e l ő d é s t ö r t é n e t . M i n t h o g y pedig k ö z é p k o r i m ű v e l ő d é s ü n k nek k é t f o k o z a t a v a n : a z első fő m e g h a t á r o z ó j a a t á r s a dalmi és gazdasági közösség, a m á s o d i k é családi, egyéni és g a z d a s á g i elkülönülés, n é v r e n d s z e r ü n k k i a l a k u l á s a ezeknek felel meg." (1. M N y e l v 17.: 158. és 18. kötet.) Ezek szerint c s o p o r t o s í t j a a z u t á n azt a n a g y j á b a n a m a g y a r
Üdvözlő
beszédek
161
nyelvből m e g f e j t h e t ő g a z d a g t u l a j d o n n é v i a n y a g o t , a m e l y Árpád-kori, s részben XIV. századi emlékeinkben reánk maradt. E n a g y é r t é k ű és n a g y j e l e n t ő s é g ű é r t e k e z é s n e k m e g jelenésétől fogva aztán úgyszólván megszakítás nélkül mag y a r n y e l v t u d o m á n y i a m u n k á s s á g a . A régi m a g y a r s z e m é l y n e v e k , á l t a l á b a n régi m a g y a r t u l a j d o n n e v e k sok m á s s z e m p o n t b ó l is, így a m e n n y i b e n n e m m a g y a r e r e d e t ű e k , h á t e r e d e t ü k s z e m p o n t j á b ó l is, t o v á b b á a m a g y a r n y e l v h a n g - és a l a k t a n a s z e m p o n t j á b ó l v á l n a k vizsgálata, k u t a tása tárgyává. A N y e l v ő r és i s k o l á j a i d e g e n n y e l v ű s z ö v e g e k b e n e l ő f o r d u l ó m a g y a r s z a v a k v i z s g á l a t á v a l keveset, a t u l a j d o n n e v e k é v e l meg S z a r v a s G á b o r h a l á l á i g s e m m i t s e m foglalkozott. A Nyelvőr és iskolájának nagy alkotásában, mai k u t a t á s a i n k n é l k ü l ö z h e t e t l e n f o r r á s á b a n , a N y e l v t ö r t é n e t i S z ó t á r b a n a s z e r k e s z t ő k , S z a r v a s G á b o r és S i m o n y i Zsigmond a z t í r j á k , h o g y ,,a t u l a j d o n n e v e k n a g y ó v a t o s ságot k ö v e t e l n e k . . . n e m l e h e t s z á r m a z á s u k r a n é z v e h a t á rozott í t é l e t e t m o n d a n i " , sőt a s z e r k e s z t ő k a z t is s z e m l é l tetik, h o g y egész h a t á r o z o t t s á g g a l s e n k i n e m is á l l í t h a t j a , hogy e z e k e t a t u l a j d o n n e v e k e t v a l a k i is h e l y e s e n o l v a s n i t u d j a . D e a z é r t , m i n t S i m o n y i Z s i g m o n d 1909-ben a N y e l v ő r 38. k ö t e t e 88. l a p j á n í r j a , a N y e l v t ö r t é n e t i S z ó t á r g y ű j t é s e k a p c s á n , h a h é z a g o s a n is, m é g i s g y ű j t e n i k e z d t é k a s z e m é l y - , az o r s z á g - és a n é p n e v e k e t és idővel ki is a k a r t á k ő k e t a d n i . S z a r v a s és S i m o n y i f e n t i d é z e t t k é t k e d ő s z a v a i m e g j e l e n é s e u t á n öt é v r e , 1895-ben S z a m o t a I s t v á n ,,A t i h a n y i a p á t s á g 1055-i a l a p í t ó oklevele, m i n t m a g y a r n y e l v e m l é k " (1. N y e l v t u d . K ö z l e m é n y e k 25.) c í m ű korszakalkotó tanulmányában s a latin nyelvű emlékekbeli m a g y a r n y e l v k i n c s e k g y ű j t e m é n y é v e l b e b i z o n y í t o t t a , h o g y n y e l v t u d o m á n y u n k e jelesei a z i d e g e n n y e l v ű szövegek s z a v a i , t u l a j d o n n e v e i t e k i n t e t é b e n t é v e d t e k . S z a m o t a óta n y e l v t u d o m á n y u n k a z i d e g e n s z ö v e g e k b e á g y a z o t t n y e l v k i n c s g y ű j t é s e , m a g y a r á z á s a t e r é n s e r é n y e n dolgozott, s akik e téren ismereteinket előrevitték, azok között első h e l y e t f o g l a l el m é l y e n tisztelt T a g t á r s a m . 1926-ban t e t t e k ö z z é „ M a g y a r A n o n y m u s " - á t . S z a b ó K á r o l y „ a r c h a i z á l ó és a z e r e d e t i l a t i n h o z s z ó s z e r i n t r a g a s z k o d ó f o r d í t á s a u t á n m é l y e n tisztelt T a g t á r s a m a r r a t ö r e k szik, h o g y a X I I . s z á z a d i író g o n d o l a t a i t a m a i m ű v e l t k ö z n y e l v e n t o l m á c s o l j a " ( T a g a j á n l . 1938.), t e h á t , h o g y Akadémiai
Értesítő
11
Üdvözlő
beszédek 162
s a j á t s z a v a i t idézzem, „ n e m a s z a v a k a t , h a n e m a m ű egészéből k i h ü v e l y e z h e t ő lélek s z e r i n t való t a r t a l m a t i p a r k o dott m i n é l hívebben t o l m á c s o l n i " (1. M. A n o n y m u s 18. 1.). F o r d í t á s á h o z J e g y z e t e k címen t á r g y i és nyelvi t e k i n t e t b e n A n o n y m u s személy- és h e l y n e v e i t bőven m a g y a r á z z a . M a g y a r á z a t a i t megbővítve, itt-ott első m a g y a r á z a t á t ó l e l t é rően k ö z z é t e t t e a S z e n t p é t e r y I m r é t ő l s z e r k e s z t e t t „ S c r i p tores r e r u m H u n g a r i c a r u m " I. k ö t e t é b e n (1937.), a h o l A n o n y m u s latin szövege J a k u b o v i c h Emil m á s o l a t a a l a p j á n l á t o t t napvilágot. A m a g y a r nyelv t ö r t é n e t i s z e m p o n t ú t a n u l m á n y o z á s á b a n a z idegen n y e l v ű s z ö v e g e k b e n e l ő f o r d u l ó m a g y a r t u l a j d o n n e v e k , szavak és s z ó k a p c s o l a t o k — f e l j e g y z é s ü k k o r a m i a t t — m é l y e n t i s z t e l t T a g t á r s a m e l ő t t is e l s ő r e n d ű f o n t o s s á g ú a k . É p p e z é r t , a t u d o m á n y n a g y k á r á r a oly k o r á n elköltözött t u d ó s t á r s á v a l , J a k u b o v i c h Emillel szöv e t k e z e t t , hogy ez e m l é k e i n k e t a z „ Ó m a g y a r O l v a s ó k ö n y v " s z á m á r a feldolgozza. E k k o r a l k o t t a m e g m é l y e n tisztelt T a g t á r s a m n y e l v t u d o m á n y i m ű s z a v a k u l a szórvány, szórványemlék s z a v a k a t a szöveg, szövegemlék szavak e l l e n téteül. A z idegen nyelvű s z ö v e g e k b e á g y a z o t t m a g y a r szavak szórványok, az illető e m l é k e k szórványemlékek, míg a m a g y a r n y e l v ű e k , m a g y a r szövegűek, így pl. a H a l o t t i B e széd, szövegek, szövegemlékek. (MNyelv 34. kötet 338. l a p ) . A z Ó m a g y a r O l v a s ó k ö n y v 1929-ben j e l e n t meg, s h a t á s a f e l s ő o k t a t á s u n k r a , n y e l v t u d o m á n y u n k r a a Zolnai Gyula által szerkesztett „Nyelvemlékeink a könyvnyomt a t á s k o r á i g " című m ű h a t á s á v a l e g y e n r a n g ú . A z Ó m a g y a r O l v a s ó k ö n y v n e k sok n a g y é r t é k ű m e g á l l a p í t á s a közt a m a g y a r szellemiség t ö r t é n e t é r e a legfontosabb, hogy m a gyar szórványaink helyesírása nagymértékben következetes, s l e h e t e t l e n meg n e m á l l a p í t a n i , hogy a z e g y e s oklevélírók nem t e l j e s e n e l s z i g e t e l t e n k í s é r l e t e z n e k m a g y a r nyelve l e m e k í r á s o s rögzítésével, h o g y t e h á t itt n e m z e d é k r ő l n e m z e d é k r e h a g y o m á n y o z o t t í r á s m ó d van, amit k ü l ö n b e n a z s és gy is m e g d ö n t h e t e t l e n ü l igazol. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m 1929. óta a M a g y a r N y e l v című folyóirat szerk e s z t ő j e . N e m c s a k i r á n y í t ó j a így m a g y a r n y e l v t u d o m á n y u n k n a k , d e e f o l y ó i r a t n a k nincsen o l y a n f ü z e t j e , m e l y b e a m a g y a r h a n g t a n , a m a g y a r a l a k t a n v a g y a m a g y a r szóf e j t é s k ö r é b ő l valamit is n e í r n a . „ A veszprémvölgyi a p á c á k görög oklevele mint n y e l v i e m l é k " című é r t e k e z é s é b e n e n n e k a n y e l v i l e g is n a g y b e c s ű e m l é k n e k külön n a g y t a n u l -
Üdvözlő
beszédek
163
m á n y t s z e n t e l t , s a j t ó alá r e n d e z t e G o m b o c z Zoltán h a n g történetét s n a g y körültekintéssel állapította meg a Halotti B e s z é d s z ö v e g é n e k k o r a b e l i e j t é s e m ó d j á t . Mint k i v á l ó t a n á r í r á n y í t ó l a g hat t a n í t v á n y a i m a g y a r n y e l v t u d o m á n y i m u n k á i r a . E z e k között a m u n k á k k ö z ö t t v a n n a k o l y a n o k , a m e l y e k e g y - e g y latin o k l e v e l ü n k m a g y a r t u l a j d o n n e v e i t , m a g y a r s z ó r v á n y a i t m a g y a r á z z á k . Én is ú g y látom, h o g y e t e k i n t e t b e n s o k a t , igen s o k a t kell t e n n ü n k , és k u t a t á s a i n k k ö r é b e n n e m c s a k a z 1918. é v előtti m a g y a r , h a n e m a r é g i a n y a o r s z á g i P o z s e g a , V a l k ó és S z e r é m m e g y é k Á r p á d - k o r i k á p t a l a n i és k i r á l y i o k l e v e l e i n k s z ó r v á n y a i t is t a n u l m á n y o z n u n k kell, m e r t o l y a n oklevelek, m i n t a z 1275-i, a m e l y K u n E r z s é b e t királyné, V. I s t v á n n e j e a d o m á n y o k l e v e l e (1. Á r p . Üj. O k m . 12. 148.), v a g y a m i l y e n a pozsegai k á p t a l a n 1291-i o k l e v e l e ( Á r p . Ü j . Okm. 12. 523.) s a n n y i m á s , c s a k úgy h e m z s e g a m a g y a r s z ó r v á n y o k t ó l , a m e l y e k m é g i s c s a k e r ő s b i z o n y í t é k a i a z a k k o r ott élt m a g y a r l a k o s s á g n a k , m a g y a r m ű v e l t s é g n e k I t t n e m p o l i t i k á r ó l , itt s a j á t n y e l v i m u l t u n k t e r ü l e t é n e k g o n d o s m e g i s m e r é s é r ő l van szó. E z t a nyelvi t e r ü l e t e t is e k o r r a n e m e l é g g é k u t a t t u k át. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m e d d i g i n a g y é r t é k ű m u n k á s s á g á v a l f é n y e s e n b e b i z o n y í t o t t a , ú g y i s mint t u d ó s , úgyis mint t a n á r , h o g y e f e l a d a t o k e l v é g z é s é r e , i r á n y í t á s á r a kiválóan r á t e r mett. R e n d e s tagságáról szóló oklevelét Akadémiánk m e leg ü d v ö z l e t é v e l n y ú j t o m át.
Kornis Gyula ig. és t. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Boér Elek 1. tag székfoglalója alkalmából 1942. február 23-án. A t e o r e t i k u s e m b e r szellemi a l k o t á s á r a és é r t é k i r á n y á r a a l e g j e l l e m z ő b b e n az d e r í t f é n y t , v á j j o n m i l y e n p r o b l é m á k n ő n e k ki s z e r v e s e n l e l k é b ő l ? V á j j o n a k ö r n y e z ő k u l t ú r á n a k f o l y t o n f o r r o n g ó á r a m l a t a i b ó l milyen k é r d é s e k ingerlik e l m é j é t s o k o z n a k neki g o n d o l a t f á j á s t ? T i s z t e l t T a g t á r s a m , b á r vérbeli e l m é l e t i k ö z g a z d á s z , eddigi m u n k á s s á g n a k t a n ú s á g a s z e r i n t mindig o l y a n k é r d é s h e z v o n zódik, a m e l y időszerű, é p p e n a mi m o s t a n i k o r u n k g a z dasági válságában örvénylik s a jelennek gyakorlati szükségletei s z e m p o n t j á b ó l k ö v e t e l m e g o l d á s t . így é r d e k l ő d é s e m i n d j á r t első n a g y o b b t a n u l m á n y á b a n a g a z d a s á g i k o n j u n k t ú r a felé f o r d u l , ahhoz a k a p i t a lisztikus g a z d a s á g n a k b e l s ő s z e r v e z e t é b ő l folyó, r e n d s z e -
11*
Üdvözlő
beszédek 164
resen m e g i s m é t l ő d ő k ö r f o r g á s h o z , a m e l y n e k i d ő s z a k a i a pangás, a f e l l e n d ü l é s és a válság s a m e l y különösen az első v i l á g h á b o r ú óta szinte k é z z e l f o g h a t ó a n megfigyelhető. T. T a g t á r s a m világosan szételemezve a különféle k o n j u n k túra-elméleteket — Keynes konjunktúra-elméletének külön nagy t a n u l m á n y t is s z e n t e l — k i m u t a t j a ezek e g y o l d a l ú ságát, f ő k é p a n n a k a f e l f o g á s n a k helytelenségét, a m e l y túlságosan az á r p r o b l é m á r a veti a s ú l y t . (A konjunktúra konjunktúra-elmélete. 1932.) elmélete. 1927. Keynes U g y a n c s a k n a g y g y a k o r l a t i érzékkel és kellő kritikai ó v a tossággal v i z s g á l j a Roosevelt kísérletét (1934), a New Deal-t, a m e l y b ő l főkép a b a n k - és t ő z s d e r e f o r m é r v é n y e sült s i k e r r e l a kíméletlen állami b e a v a t k o z á s ú t j á n , a m i ben a W a l l S t r e e t - e l l e n e s n é p h a n g u l a t n a k is j e l e n t é k e n y része volt. A z ipari ö n k o r m á n y z a t b e v e z e t é s é r e a z o n b a n félúton m e g á l l t a liberalizmus és az államszocializmus k ö zött. A z a m e r i k a i g a z d a s á g i élet s z a k s z e r ű v i z s g á l a t á b a n t. T a g t á r s a m a t erősen t á m o g a t j á k a Y a l e - és a C o l u m b i a e g y e t e m e k e n végzett t a n u l m á n y a i s k ö z v e t l e n megfigyelései. U g y a n c s a k az Ü j v i l á g b a n szerzett ismeretköréből k a p p r o b l é m a i n g e r t annak a m é l y e n j á r ó t a n u l m á n y á n a k m e g írására, a m e l y a k ö z g a z d a s á g t a n n a k f ő k é p A m e r i k á b a n f e l l e n d ü l t á g á t , A fogyasztás gazdaságtanát (1939), a z Economics of Consumption-1 vizsgálja, a m e l y a m a g á n g a z dasági és a k ö z g a z d a s á g i f e l f o g á s ötvözete. Elméleti m e g a l a p o z á s á h o z meggyőzően c s a t l a k o z n a k gyakorlati f e j t e getései, a m e l y e k a nemzeti szocializmus és a roosevelti kísérlet í o g y a s z t á s p o l i t i k a i v o n a t k o z á s a i t t á r j á k elénk. H a s o n l ó k é p amerikai szellemi t ő k é j é b ő l s a r j a d ki a z a finom e l m e é l ű kritikai értekezése, a m e l y b e n k i m u t a t j a , hogy a monopolisztikus v e r s e n y ú j e l m é l e t e n e m tud s z a badulni s e m a s z a b a d v e r s e n y , sem a t e l j e s monopólium e l m é l e t é n e k h a g y o m á n y o s béklyóitól s n a g y o b b m é r t é k b e n érvényesül b e n n e a s z u b j e k t í v g a z d a s á g l é l e k t a n i , mint a t á r g y i t e r m e l é s t e c h n i k a i s z e m p o n t [Az amerikai kapitalizmus és a monopolisztikus verseny. 1939.). K o r u n k g a z d a s á g i é l e t é n e k friss szemléletéből f a k a d az a p r o b l é m á j a is, v a j jen mi különbség m u t a t k o z i k világs z e r t e az 1914—15. évek és az 1939—40. évek h á b o r ú s p é n z p o l i t i k á j a k ö z ö t t ? A h a d v i s e l ő felek m a i nagy pénzügyi és g a z d a s á g i e l s z á n t s á g á b ó l és óvatosságából „ t e l j e s b i z o n y o s s á g g a l " a r r a az o p t i m i s t a e r e d m é n y r e jut, hogy n e m fog m e g i s m é t l ő d n i az az eset, hogy a p é n z f r o n t j á n
Üdvözlő
beszédek
165
a h á b o r ú u t á n a n y e r t e s fél is elveszítse a c s a t á t , mint 1918. u t á n (Háborús pénzpolitika. 1940.). Még számos, n é m e t ü l is m e g j e l e n t s z a k m u n k á j á t sor o l h a t n á m fel, a m e l y e k b e n r e j l ő elméleti é r d e m és gyak o r l a t i érzék i g a z o l j a A k a d é m i á n k n a k azt a z elismerését, a m e l y n e k jeléül 1. taggá v á l a s z t o t t a . Őszinte tisztelettel és ö r ö m m e l n y ú j t o m á t a M. Tud. A k a d é m i a 1. tagsági oklevelét.
Kornis Gyula ig. és t. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Bíró Vencel 1. tag székfoglalója alkalmából, 1942, március 9-én. T. T a g t á r s a m n a k egész t ö r t é n e t t u d o m á n y i m u n k á s s á g a z á r t egységben e g é s z e n m o s t elhangzott s z é k f o g l a l ó j á i g e g y célt szolgál: E r d é l y m ú l t j á n a k , f ő k é p X V I . és X V I I I . s z á z a d i t ö r t é n e t é n e k f ö l t á r á s á t . E z t. T a g t á r s a m t u d o m á n y o s b i o d i c a e á j a . A k o m á r o m m e g y e i születésű, de k o r á n K o l o z s v á r r a s z a k a d t t a n á r m á r f i a t a l k o r á b a n észreveszi, hogy a kiegyezés k o r á n a k t ö r t é n e t t u d o m á n y a E r d é l y n e k főkép Magyarország történelmével kapcsolatos epizódjait s e z e k k i e m e l k e d ő egyéniségeit vizsgálta s így h á t t é r b e s z o r u l t olyan politikai, művelődési, t á r s a d a l m i és g a z d a sági m o z z a n a t o k k u t a t á s a , a m e l y e k f e j l ő d é s é n e k pontos a b b i s m e r e t e t u d j a csak m e g é r t e t n i a mai E r d é l y népi és t á r s a d a l m i - g a z d a s á g i s z e r k e z e t é t és s a j á t s z e r ű lelkiségét. T. T a g t á r s a m különösen a z 1919. évi i m p é r i u m v á l t o z á s t követő két évtized a l a t t é b r e d t t u d a t á r a a z o n gyökeres változások történeti analógiáinak, amelyek Erdélynek ezt a legújabb szomorú történeti korszakát az önálló fejedelemségből a H a b s b u r g - u r a l o m alá való h e l y e z k e d é s h e z kapcsolódó átalakulással párhuzamba hozzák. M á r E r d é l y történeti ö n t u d a t á t s z o l g á l j a A k a d é m i á n k tól a Vigyázó S á n d o r - d í j j a l 1917-ben j u t a l m a z o t t p á l y a m u n k á j a , m e l y Az erdélyi fejedelmi hatalom fejlődését v i z s g á l j a a l a p o s levéltári k u t a t á s o k a l a p j á n . E r d é l y m ú l t jára vonatkozó tudományos munkásságát még fokozottabb m é r t é k b e n f o l y t a t j a a r o m á n m e g s z á l l á s h o s s z ú évei a l a t t . M i é r t ? M e r t t u d v a t u d t a a z t a rendkívüli jelentőséget, a m e l y e t a történeti tudat ápolása a magyarság fennmaradásában játszik, tervszerűen azon munkálkodott, hogy a történeti ismeret a jelen önismerete is legyen. Amikor
166
Üdvözlő
beszédek 166
E r d é l y az e l s ü l l y e d ő Atlantis k é p é t kezdte m u t a t n i a mag y a r s á g számára, t. T a g t á r s a m v i l á g o s a n felismerte, hogy a m a g y a r t ö r t é n e t i t u d a t a m a g y a r szellem a n a m n é z i s e p l a t ó n i é r t e l e m b e n : a m a g y a r s á g a mult i d e á l j a i r a s ezek m e g v a l ó s í t á s á é r t v í v o t t k ü z d e l m e i r e visszaemlékezve, mege r ő s ö d i k mai e s z m é n y e i b e n s j e l e n erőfeszítéseiben. A tört é n e t i m ű v e l t s é g n e k legfőbb n e m z e t e r ő s í t ő é r t é k e : magyar létünk és lényünk történeti folytonosságának s egységének megőrzése. Ez k a p c s o l j a össze a z e g y m á s t f e l v á l t ó nemz e d é k e k é t azzal a szellemi f o r r á s s a l , amelyből f a k a d h a t csak f e l a jövőnek h e l y e s a l a k í t á s á r a képesítő t e r e m t ő e r ő . A t ö r t é n e t i m ű v e l t s é g nem kötöz m i n d e n e s t ü l a holtakhoz, de m e g t a n í t ezek s z e m é v e l is l á t n i : így a l e l k e k e t felszab a d í t j a , a jelennek szűkös és n y o m a s z t ó l á t ó h a t á r á b ó l kiemeli s a jobb jövő r e m é n y s é g é t s szebb t á v l a t a i t ébrent a r t j a . E l e v e n és t e r m é k e n y f e s z ü l t s é g e t t á m a s z t : a jelennek m é h é b e n k a v a r g ó erőket a m ú l t b ó l k a p o t t modellek s z e r i n t f o r m á l j a . E b b e n a m u l t és a jelen k ö z t húzódó f e s z ü l t s é g b e n rejlik a történeti m ű v e l t s é g n e k igazi szellemi d i a l e k t i k á j a . A nemzeti ö n t u d a t a m a g y a r m u l t szellemi közösségéhez v a l ó tartozás é r t é k t u d a t a . E n n e k t ö r t é n e t i fonalát a k a r t á k e r ő s z a k o s a n széttépni a z e l c s a t o l t t e r ü l e t e k korm á n y a i , amikor az o t t lakó m a g y a r i f j ú s á g o t az impériumot m a g á h o z r a g a d ó n e m z e t iskoláiba k é n y s z e r í t e t t é k s a m a g y a r n y e l v ű n e k m e g h a g y o t t i s k o l á k r a is a m a g u k történeti s z e l l e m é n e k b é l y e g é t i p a r k o d t a k rányomni. M e r t ha az e l c s a t o l t t e r ü l e t e k ú j m a g y a r n e m z e d é k e m á r román, szerb, t ó t iskolában n ő fel s e z e n nemzetek n y e l v é n e k , i r o d a l m á n a k , hősei t ö r t é n e t i k u l t u s z á n a k szellemében csep e r e d föl, a k k o r n i n c s e n kellő és r e n d s z e r e s a l k a l m a a' m a g y a r történeti é r t é k k ö z ö s s é g e t megismerni, e b b e szervesen belenőni s a n e m z e d é k e k e t lelkileg ö s s z e t a r t ó m a gyar t ö r t é n e t géniuszát megérezni. í g y a t ö r t é n e t i - i r o d a l m i ö n t u d a t n é l k ü l f e l s e r d ü l ő kisebbségi m a g y a r s á g o t a bekebelező á l l a m k ö n n y e b b e n t u d j a beolvasztani és megemészteni. H a a m a g y a r s á g t ö r t é n e t i t u d a t a és k u l t ú r á j a beolvad a többség k u l t ú r á j á b a , e l e n y é s z i k külön n e m z e t i sége is. E z é r t r a g a s z k o d o t t görcsösen s a legnagyobb áldozatok á r á n is a m a g y a r s á g a maga i s k o l á j á h o z , m i n t n e m zeti n y e l v é n e k és i r o d a l m á n a k , n e m z e t i műveltségének és történeti ö n t u d a t á n a k t o v á b b s z á r m a z t a t ó eszközéhez. Eb-
Üdvözlő
beszédek
167
bői a k ü z d e l e m b ő l t. T a g t á r s a m E r d é l y b e n bőven és d e r e k a s a n kivette r é s z é t , nemcsak m i n t t ö r t é n e t b ú v á r , a k i n e k m o s t csak gr. Apor Istvánról és koráról (1935) írt m ü v é t e m e l e m ki, h a n e m m i n t gimnáziumi igazgató és a kegyest a n í t ó r e n d e r d é l y i t a r t o m á n y f ő n ö k e is: az e l s ő s o r b a n vívta a z t a k u l t ú r p o l i t i k a i h a r c o t , a m e l y a m a g y a r iskolák a t és i n t é z m é n y e k e t m e g m e n t e n i i p a r k o d o t t . E b b e n a h a r c b a n igazi e r d é l y i szellemben e g y ü t t t u d o t t s z é p összh a n g b a n m ű k ö d n i a többi v a l l á s képviselőivel. A vallásközi m e g é r t é s n e k fölemelő p é l d á j a az E r d é l y i K a t o l i k u s A k a d é m i á b a n e l ő a d o t t t a n u l m á n y a : Bethlen Gábor és az erdélyi katolicizmus (1929), a m e l y B e t h l e n h a l á l á n a k háromszázéves fordulójára készült: tüzetesen ismerteti b e n n e Bethlen G á b o r n a k a k a t o l i k u s o k j a v á r a t e t t intézkedéseit, t ö r v é n y t i s z t e l e t é t és sokszor m e g é r t ő bánásmódját. T u d o m á n y o s m u n k á s s á g a elismeréséül f o g a d j a a M. T u d . A k a d é m i á n a k 1. tagsági oklevelét, a m e l y e t őszinte tisztelettel á t n y ú j t o k .
Kornís Gyuía ig. és t, tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Marton Géza 1. tag székfoglalója alkalmából, 1942. április 13-án, A római b i r o d a l o m összeomlása u t á n a h e l y é n kialak u l t ú j o r s z á g o k n a k szükségük van egy közös jogi nevezőre, egy m i n d e n ü t t é r v é n y e s jogra s e z t t e r m é s z e t s z e r ű e n a római j o g r e n d s z e r b e n t a l á l j á k meg. A r ó m a i géniusz n a g y s á g a e l ő t t az ú j n é p e k ö n k é n y t e l e n ü l m e g h ó d o l n a k . A k ö z é p k o r b a n az e g y e t e m e k a római jogot t a n í t j á k , enn e k szellemét viszik h a z a a k ü l ö n f é l e o r s z á g o k b a az itt t a n u l ó i f j a k . H a z á n k a r ó m a i jogot s o h a s e m recipiálta. De jogtudósainknak s törvényalkotóinknak, mint Werbőczynek is, r ó m a i jogi m ű v e l t s é g e beleszövődik a m a g y a r jogfejlődésbe. A renaissance m a j d a neohumanízmus ideje a római jog k u l t u s z á n a k k o r a . A r o m a n t i k a Savigny történeti i s k o l á j á v a l e g y e n e s t r e h i s z t o r i z á l j a a r ó m a i jogot. A XIX. század a m i k o r a r ó m a i jog a jog, mintegy a jog. i p a r k o d n a k hozni a
n a g y r é s z e a p a n d e k t i s z t i k a kora, l e g t ö b b jogtudós s z e m é b e n é r v é n y e s A z a n t i k j o g f o r r á s o k a t összhangba k o r ú j szükségleteivel s gyakorlati
168
Üdvözlő
beszédek 168
életével. A n é m e t birodalom, a h o l a p a n d e k t a j o g legjobb a n virágzott, a m a g á n j o g o t k o d i f i k á l j a s a s z á z a d ford u l ó j á n ú j p o l g á r i t ö r v é n y k ö n y v e t l é p t e t életbe. A z o n b a n a r ó m a i jog t u d o m á n y a e n n e k e l l e n é r e ú j l e n d ü l e t b e jön: a klasszikus jog m i n t a s z e r ű s é g e nem szenved csorbát. A r ó m a i jog m a is e r ő s ö s s z e k ö t ő k a p c s a a m ű v e l t o r s z á g o k n a k , az e g é s z világ jogi g o n d o l k o d á s á n a k egyik legf ő b b nemzetközi m e g é r t é s i e s z k ö z e és szilárd a l a p j a . Kétségtelen a z o n b a n , h o g y a v i l á g h á b o r ú óta az é l e t n e k tőből v a l ó m e g v á l t o z á s a , a t á r s a d a l o m életérzés é n e k és é l e t s t í l u s á n a k f o r d u l a t a a római j o g n a k kevésbbé k e d v e z . A j o g a l k o t á s t irányító politikai v e z e t é s sokszor az ö s z t ö n ö s f é l m ű v e l t e k kezébe kerül, akik a klasszikus j o g b a n valami r é g e n elavult, k o r u n k t ó l é v e z r e d e k meszszeségébe f a k u l ó a m a i élet l ü k t e t é s é n e k m e r ő b e n idegen fogalmi szerkesztményt, agyaskodó megkülönböztetések halmazát, afféle „fogalmi jurisprudenciát" látnak. Pedig h a j d a n a p r a e t o r m i n d i g az „élő jogot" i p a r k o d o t t f o r m u lázni e d i c t u m á b a n , a j o g m a g y a r á z ó p r a e t o r m a g a volt a viva vox juris: n e m valami b e g u b ó z o t t szobatudós, aki fog a l m i moszatokból a k a r t volna elvont j o g r e n d s z e r t szerkeszteni. A z élet b e l s ő á r a m á b ó l t ö r t fel a p r a e t o r a j k á n a jogszabály. K é s ő b b a g ö r ö g logika s á l t a l á b a n a görög filozófia a r ó m a i közéleti e m b e r e k jogi műveltségét, akik Hellaszb a n t a n u l t a k , e l m é l e t i l e g is kicsiszolta. A r ó m a i népszell e m ösztönös j o g r e n d s z e r e e n n e k köszönheti f o g a l m i a l a p vetését, logikai s z a b a t o s s á g á t , f i n o m m e g h a t á r o z á s a i n a k f o r m á l i s szerkezetét. így lett a r ó m a i j o g t u d o m á n y gondolati m ű r e m e k , m i n t e g y a görög m a t e m a t i k á n a k szellemi p á r huzamosa a kultúra történetében. A z ú j a b b t ö r t é n e t i viszgálat, a z ú. n. i n t e r p o l á c i ó s kutatás, mint T. T a g t á r s a m imént h a l l o t t s z é k f o g l a l ó j á b a n k i f e j t e t t e , sokszor világosan k i m u t a t j a , hogy a római k l a s s z i k u s jognak j ó z a n lényegét a jusztinianuszi-bizancí j o g r e n d s z e r sokszor t ú l f í n o m í t o t t a , kihegyezte s d e f o r m á l t a . É p p e n a z o k o n a pontokon, ahol a m o d e r n jog elég e d e t l e n a római joggal, sikerült m e g á l l a p í t a n i a z e r e d e t i r ó m a i jognak a mai j o g é r z é k k e l való ö s s z h a n g j á t , a m e l y e i a bizánci csipkeverő fogalmi g o n d o l k o d á s m e g b o n t o t t . A jusztiniánuszi t ö r v é n y k ö n y v e k j o g a n y a g á n a k egyes részeiről a szövegkritikai i n t e r p o l á c i ó - k u t a t á s o k , a m e l y e k szinte
Üdvözlő
beszédek
169
jogfilológiává f e j l ő d t e k , k i m u t a t j á k , h o g y nem k l a s s z i k u s római e r e d e t ű e k . Ma, a m i k o r a v i l á g h á b o r ú k s a n y i l t és csendes p e r m a n e n s f o r r a d a l m a k k ö v e t k e z t é b e n a t á r s a d a l o m , a gazdasági élet és a jog a l a p j a i annyira m e g i n o g t a k s a törvénytisztelet e r e j e v i l á g s z e r t e a n n y i r a m e g f o g y a t k o z o t t , hasonlítani k e z d k o r u n k a római jog késői, n é p v á n d o r l á s i korához. A z emberiség t ö r t é n e t é n e k e b b e n a mai, m i n d z a v a r o s a b b i d e j é n nem is a n n y i r a a r ó m a i j o g r e n d s z e r n e k tárgyi a n y a g a , mint i n k á b b n a g y s z e r ű jogi g o n d o l k o d á s m ó d j a és é s z j á r á s a , a m e l y az e l m é l e t e t és a g y a k o r l a t o t egyesíti, a d j a meg t e r m é k e n y é r t é k é t és szellemi-kulturális h a t ó e r e j é t . T. T a g t á r s a m t u d o m á n y o s g o n d o l k o d á s á n a k egész e n e r g i á j á t és l e n d ü l e t é t több, mint h á r o m évtized óta a római jognak, a j o g t u d o m á n y ezen n á l u n k igen e l h a n y a golt á g á n a k szentelte, d e nem mint p u s z t á n k ü l s ő t ö r t é neti vagy archeológiai t a n u l m á n y n a k , h a n e m a m a g á n j o g gal ma is élő k a p c s o l a t á n a k . P r o b l é m a f e j l ő d é s é n e k ú t j a egyenes i r á n v b a n h a l a d t : egyik k é r d é s é b ő l mindig szervesen s a r j a d z o t t ki a következő k é r d é s e mindmáig, most e l h a n g z o t t s z é k f o g a l a l ó j á i g . Hogyan k a p c s o l ó d t a k össze sorban p r o b l é m á i ? H a f ő b b munkáit szintétikus s z e m l é l e t ben összefogjuk, e g y e t l e n középponti kérdés, m i n t szellemi m a g t á r u l elénk: a magánjogi felelősség problémája. mint delictum M á r az első n a g y o b b m u n k á j a : A furtum, privatum (1911) e k ö r ü l forog é p p ú g y , mint most e l ő a d o t t t a n u l m á n y a : A római magánjogi felelősségi tan válsága. S valóban a l a p v e t ő b b és méltóbb k é r d é s t alig t a l á l h a t o t t volna t u d o m á n y s z a k j a körében. M e r t v o l t a k é p e n a z egész j o g r e n d s z e r a f e l e l ő s s é t é t e l s a r k k é r d é s é n fordul m e g : a felelősség alapelvei v o l t a k é p e n az egész j o g r e n d s z e r a l a p elvei. E z e k n e k k ö z k e l e t ű f ö l f o g á s á b a n a z o n b a n T. Bar á t o m n a k f e j l e t t k r i t i k a i érzéke a n n y i felületességet, logik á t l a n s á g o t és f o g a l o m z a v a r t f e d e z e t t fel, hogy ezeknek m e g t i s z t í t á s á t egy egcsz emberi é l e t r e való f e l a d a t n a k tekintette. A g o n d o l k o d á s m ó d n a k ezt a belső m e g t i s z t u l á s á t először j ó m a g á n k e l l e t t kezdenie, m e r t t e r m é s z e t s z e r ű e n szintén a régi h a g y o m á n y o s f e l f o g á s b a nevelődött bele. F u r t u m - t a n u l m á n y á v a l k a p c s o l a t b a n ugyanis r á j ö t t , hogy a j o g f o r r á s o k s z á m o s a d a t a nincsen ö s s z h a n g b a n a p a n d e k t a j o g b a n u r a l k o d ó és a m o d e r n jogba is átszivárgott felelősségi t a n n a l . A f ö l l e n d ü l t interpoláció-kritikai
170
Üdvözlő
beszédek
k u t a t á s a l a p j á n világossá Jett T. T a g t á r s a m előtt, h o g y a klasszikus k o r felelősségi r e n d s z e r e lényegesen m á s , a z a z objektív, a m i a n n y i t jelent, hogy a vétkességi a l a p elvtől, a m e l y a p a n d e k t a j o g n a k és a m o d e r n f e l f o g á s n a k is tengelye, független, v a g y legalább is jóval függetlenebb, m i n t a jusztiniánuszi jog. E b b ő l a következő p r o b l é m a k é r d ő j e l e görbült f ö l : m e n n y i b e n viszi j o g o s a n a vétkességfogalom a m a i és a p a n d e k t a jogban a legfőbb a l a p e l v s z e r e p é t ? K ü l ö n ö s e n a k k o r , h a figyelembe vesszük, h o g y a m o d e r n n a g y i p a r i t e r m e l é s kora m e g i n t kénytelen volt a felelősség s z a b á l y o z á s á n á l ezen az a l a p e l v e n t ú l t e r j e s z k e d n i ? így e z t a z a l a p e l v e t két s z e m p o n t is g y a n ú b a k e v e r t e T. B a r á t o m s z e m é b e n : egyrészt a m o d e r n f e j l ő d é s m á s r é s z t az i n t e r p o l á c i ó k r i t i k a e r e d m é n y e . V i z s g á l ó d á s a i t t e h á t egészen e r r e a m o d e r n jogi és t i s z t á n elméleti k é r d é s r e i r á n y í t o t t a : m e n n y i b e n ,,alapelv" v a l ó b a n a v é t k e s ség a m a g á n j o g b a n ? mi a s z e r e p e ? é s v a n n a k - e m á s a l a p e l v e k is és m i k e z e k ? í g y született m e g Verschuldensprinzip Verursachungsprinzip t a n u l m á n y a (1926), m a j d fondements s z á m o s • é r t e k e z é s e u t á n f r a n c i a könyve: Les de la responsabilité civile (1938), a m e l y a k á r t é r í t é s i felelősségre v o n a t k o z ó k u t a t á s a i t e g y s é g e s rendszerbe f o g l a l j a , m i u t á n e l ő b b a m a g á n j o g i felelősség eddigi e l m é leteit beható b í r á l a t t á r g y á v á teszi. E r r ő l a h a t a l m a s , a z ú j szempontok m é l y s é g é v e l és g a z d a g s á g á v a l feltűnő m ű r ő l a szakkritika joggal á l l a p í t o t t a meg, h o g y p r o b l é m á j á n a k m e g o l d á s á t „ v i l á g v i s z o n y l a t b a n is l é n y e g e s e n e l ő b b r e vitte" s a nemzetközi jogtudományban élénk elismerő visszhangot k e l t e t t . J e l e n t ő s m u n k á j a f é n y e s t a n ú s á g a a r ó m a i jog m a is sugalló és t e r e m t ő e r e j é n e k . Nagyértékű tudományos munkássága elismerésének j e l k é p é ü l f o g a d j a A k a d é m i á n k 1. tagsági oklevelét, a m e lyet tisztelettel á t n y ú j t o k .
Marek József ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Schulek Elemér 1. taghoz székfoglalója alkalmából, 1942. április 20-án. T e k i n t e t e s A k a d é m i a ! • Igen tisztelt T a g t á r s u n k m a gas színvonalú s z é k f o g l a l ó é r t e k e z é s é n e k e l ő t e r j e s z t é s é v e l igényt szerzett a r r a , h o g y . A k a d é m i á n k a l a p s z a b á l y a i é r -
Üdvözlő
beszédek
171
t e l m é b e n oklevéllel t i s z t e l t e s s é k meg, m e l y őt az a k a d é miai levelező t a g o k a t m e g i l l e t ő jogok g y a k o r l á s á b a helyezi. O s z t á l y e l n ö k i m i n ő s é g e m b e n ö r ö m m e l v e s z e m ki r é s z e m e t , e b b e n a t é n y k e d é s b e n és f e l h a s z n á l o m e g y ú t t a l ezt az a l k a l m a t a r r a , hogy. a t u d o m á n y o s m u n k á l k o d á s e l i s m e r é s é n e k j e g y é b e n l e f o l y ó e b b e n az ü n n e p i e s ó r á b a n a M . Tud. A k a d é m i a köszöntése kapcsán a legmelegebben üdv ö z ö l j e m és n é h á n y szóval m é l t a s s a m igen tiszelt T a g t á r samnak a tudomány előbbrevitelében jelentős teljesítményeit. Tisztelt T a g t á r s u n k k u t a t ó készsége, s z i n t ú g y s z e r e t e t e a tudományos búvárkodás irányában m á r egyetemi tan u l m á n y a i s o r á n n y i l v á n u l t meg, és e z e k a n e m e s t u l a j donságai rohamosan m é g tovább szilárdultak a különböző k ü l f ö l d i e g y e t e m e k k é m i a i i n t é z e t e i n e k l á t o g a t á s a i d e j é b e n f o l y t a t o t t t a n u l m á n y a i közben. A z a r á n y l a g f i a t a l k o r a e l l e n é r e i m m á r a s z á z a t jóval m e g h a l a d ó , ö n á l l ó v i z s g á l a t o k o n a l a p u l ó d o l g o z a t a i v a l k ü l ö n ö s e n az a n a l i tikai k é m i a t u d o m á n y á t g a z d a g í t o t t a és f e j l e s z t e t t e . S z a batos megállapításaival kapcsolatban azonban, kiindulva szigorúan t u d o m á n y o s e l g o n d o l á s o k b ó l , a g y a k o r l a t i élet m e g k í v á n t a t ö b b ú j a n a l i t i k a i m ó d s z e r t is k i d o l g o z o t t . Ezeket a módszereit nemcsak a saját kutató m u n k á j á b a n a l k a l m a z t a , a z o k m e g b í z h a t ó s á g u k r é v é n és é r t é k e s s é g ü k kel sok k ü l f ö l d i t u d o m á n y o s k é z i k ö n y v b e n és g y ó g y s z e r k ö n y v e k b e n is t a r t ó s p o l g á r j o g o t s z e r e z t e k . A r e n d e l k e z é s e m r e álló idő rövidsége, s a j n o s , n e m engedi, h o g y a r é s z l e t e k b e m e n v e t a r t s a k szemlét sokn e m ü k u t a t ó m u n k á s s á g á n a k g a z d a g t á r h á z á b a n és m é l tóan t á r j a m fel a n n a k kincseit. N e m h a g y h a t o m a z o n b a n m e g e m l í t é s n é l k ü l , h o g y m i n t kiváló t u d o m á n y o s t e l j e s í t m é n y e k b i r t o k o s a , 1927-ben az ú j o n n a n f e l á l l í t o t t O r s z á gos K ö z e g é s z s é g ü g y i I n t é z e t e g é s z e n k ü l ö n l e g e s s z e r e p körű kémiai osztályának élére került. A nélkül, hogy ezen a működési területen mások által m á r kitaposott úton h a l a d h a t o t t volna, a v e z e t é s é r e bízott o s z t á l y t l e l k e s o d a adással, nagy körültekintéssel, a tudós helyes érzékével úgy s z e r v e z t e meg, h o g y az, a r e n d e l t e t é s é b ő l a d ó d ó saj á t o s v i z s g á l a t i f e l a d a t o k e l l á t á s á n kívül, valódi k u t a t ó m u n k a f o l y t a t á s á r a is a l k a l m a s . E b b e l i é r d e m e s s é g é n e k és i n t é z e t i s z e r v e z ő k é p e s s é g é n e k e l i s m e r é s é t j e l e n t e t t e , m i d ő n a baseli e g y e t e m e n a g y ó g y s z e r - k é m i a i t a n s z é k bet ö l t é s e a l k a l m á b ó l s z e m é l y e is s z á m í t á s b a k e r ü l t .
172
Üdvözlő
beszédek
N a g y é r t é k ű és h a z á n k h a t á r a i n túl is jól i s m e r t t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á t A k a d é m i á n k a z z a l t ü n t e t t e ki, hogy t a g j a i s o r á b a v á l a s z t o t t a . A z e r r ő l t a n ú s k o d ó o k l e velet őszinte szerencsekívánataim kíséretében azzal a m i n d n y á j u n k szívéből f a k a d ó ó h a j j a l n y ú j t o m át, h o g y a jövőben A k a d é m i á n k k e b e l é b e n s z i n t é n a t e r m é s z e t é v é vált lelkesedéssel folytathassa komoly, alapos gyakorlati v o n a t k o z á s b a n is á l d á s o s t e v é k e n y s é g é t a t u d o m á n y dic s ő s é g é r e és h a z á n k k ö z e g é s z s é g é n e k j a v á r a .
Marek József ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Rohrínger Sándor r. taghoz székfoglalója alkalmából, 1942. május 11-én. T e k i n t e t e s A k a d é m i a ! Ü n n e p i e s és g a z d a g t á r g y s o r o z a t ú m a i ü l é s ü n k b e n a z A k a d é m i a összessége és jelenlevő m i n d n y á j u n k n e v é b e n a l e g m e l e g e b b e n ü d v ö z l ö m Rohringer Sándor nagyrabecsült Tagtársunkat abból az a l k a l o m b ó l , h o g y é r t é k e s és g y a k o r l a t i v o n a t k o z á s b a n is kiváló b e c s ű é r t e k e z é s é n e k e l ő t e r j e s z t é s e u t á n ő t a M. T u d . A k a d é m i a r e n d e s t a g j á v á f e l a v a t n i és az a k a d é m i a i jogok t e l j e s s é g é n e k g y a k o r l á s á b a h e l y e z n i szerencsém van. M é l y e n tisztelt T a g t á r s u n k n a k a t u d o m á n y m ű v e l é sében e l t ö l t ö t t m ú l t j a l e l k i és szívbeli s z ü k s é g e m m é teszi, hogy — ha m i n d j á r t csak néhány szóval — méltassam kiváló t e l j e s í t m é n y e i t é s é r d e m e i t e z e n a t é r e n . Mélyen tisztelt T a g t á r s u n k azoknak az akadémiai tagoknak s z á m á t g y a r a p í t j a , akik gyakorlati vonatkozású t e r ü l e t e n is m e g t a l á l j á k a m ó d j á t a n n a k , hogy e l m é l y e d ő és s z a b a t o s t u d o m á n y o s m u n k á l k o d á s t f o l y t a s s a n a k , a t u d ó s s z e m é v e l és r e á t e r m e t t s é g é v e l i r á n y í t o t t k u t a t á s a i k k a l m e g t e r e m t s é k az a l a p o t m e g á l l a p í t á s a i k h e l y e s m e g v a l ó s í t á s á r a a g y a k o r l a t i életben. A z ilyen s z e l l e m b e n folytatott tevékenységének kifejtését biztosították egyfelől g a z d a g g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i , m e l y e k e t a h a z a i h i d r o l ó g i a ü g y k ö r é n e k v e z e t é s é b e n és i r á n y í t á s á b a n elt ö l t ö t t idő a l a t t g y ű j t e n i e a l k a l m a nyílt, m á s f e l ő l s z é l e s k ö r ű , a l a p o s m ű s z a k i i s m e r e t e i és f á r a d h a t a t l a n b u z g ó sággal f o l y t a t o t t k í s é r l e t e s vizsgálatai. Igen t i s z t e l t T a g t á r s u n k a h i d r o t e c h n i k a i l a b o r a t ó riumi k u t a t á s n a k úttörő megalapítója hazánkban. A József N á d o r M ű e g y e t e m k e b e l é b e n m i n t a s z e r ű e n m e g -
Üdvözlő
beszédek
173
tervezte, f e l s z e r e l t e és v a l ó s á g o s k u t a t ó i n t é z e t t é f e j l e s z t e t t e a v í z é p í t é s t a n i l a b o r a t ó r i u m o t , melyből, 15 évi f e n n á l l á s a óta, számos, t u d o m á n y o s és g y a k o r l a t i v o n a t k o z á s b a n e g y a r á n t n a g y b e c s ű m e g á l l a p í t á s k e r ü l t ki. E z e k sorában jelentőségteljes azoknak a kérdéseknek tisztázása, m e l y e k a f o l y ó m e d r e k a l a k u l á s á t és ezen a r é v e n , s a j á t o s hidrológiai viszonyaink között, közvetve a m e z ő gazdasági t ö b b t e r m e l é s t é r i n t i k közelről. Különösen kitűnnek a magatervezte mintákon végzett kísérletekkel elért, e l m é l e t i v o n a t k o z á s b a n úttörő, a gyakorlati é l e t b e n f e l b e c s ü l h e t e t l e n é r t é k ű azok az e r e d m é n y e i , m e l y e k a f o l y a m s z a b á l y o z á s és a c s a t o r n a é p í t é s t e r é n n é l k ü l ö z h e t e t l e n e k és egyben g a z d a s á g o s m e g o l d á s o k a t biztosítan a k . F é n y e s e n igazolják, e z t azok a k i t ű n ő e r e d m é n y e k , m e l y e k e t a R á b a és a K ő r ö s f o l y ó k n a k duzzasztó g á t a k f e l h a s z n á l á s á v a l tervezett szabályozása, B u d a p e s t ú j vízvezetéki k ú t j a i n a k , c s a t o r n a n y o m ó c s ö v e i n e k elhelyezése, országunk több vidékének c s a t o r n á z á s a a l k a l m á v a l e l é r n i sikerült. N e m kevésbbé b e c s e s e k a k ü l ö n b ö z ő t a l a j o k vízá t b o c s á t á s á n a k , a t a l a j v í z s z i n t j e és az a s z á l y o k között létező összefüggéseknek m e g h a t á r o z á s á r a i r á n y u l ó vizsgálatai, a vízmozgások jelenségeinek, a h i d r a u l i k a i t é t e l e k n e k , a z elméleti és g y a k o r l a t i h i d r o d i n a m i k a m ó d s z e r e i n e k szemléltetése, az öntözés k é r d é s é n e k t a n u l m á n y o z á s a . E z e k e t és egyéb k u t a t á s a i e r e d m é n y e i t közkinccsé igyekezett tenni, midőn a z o k a t hazai és külföldi s z a k l a pokban, k ü l ö n füzetekben, ,,A folyó é l e t e " című k i a d v á nyában, n e m z e t k ö z i k o n g r e s s z u s o k e l é t e r j e s z t e t t r e f e r á tumaiban m e g j e l e n t e t t e . E z e k k e l h a z á n k h a t á r a i n túl is hírt és o s z t a t l a n elismerést szerzett m i n d m a g á n a k , m i n d a m a g y a r t u d o m á n y n a k , e g y b e n pedig é r t é k e s s z o l g á l a t o t tett h a z á n k m e z ő g a z d a s á g á n a k . K i t ű n ő é r d e m e i t a M . Tud. A k a d é m i a sietett elismerni és m e g j u t a l m a z n i , m i d ő n m á r h a t év múlva e l s ő m e g v á l a s z t á s a után r e n d e s t a g j a i s o r á b a felvette. A k i t ü n tetést j e l k é p e z ő oklevelet A k a d é m i á n k üdvözlete k í s é r e tében a z z a l a bensőséges ó h a j j a l n y ú j t o m át, hogy a kit ü n t e t é s t t e l j e s testi é s szellemi frisseségben sokáig élvezhesse és k u t a t á s a i n a k e r e d m é n y e i t o v á b b r a is bőven ö m ö l j e n e k a földiekhez hasonlóan m i n t a s z e r ű szellemi c s a t o r n á k közvetítésével a t u d o m á n y t á r h á z á b a , h a z á n k erkölcsi és a n y a g i j a v á r a .
174
Üdvözlő
beszédek
Marek József ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Romwalter Alfréd 1. tag székfoglalója alkalmából, 1942. május 11-én. A tanulságos székfoglaló értekezés meghallgatása u t á n a l e g m e l e g e b b e n ü d v ö z l ö m igen t i s z t e l t T a g t á r s u n k a t m i n t i m m á r t e l j e s j o g ú a k a d é m i a i levelező tagot. E z zel k a p c s o l a t b a n illőnek l á t s z i k rövid v i s s z a p i l l a n t á s igen tisztelt T a g t á r s u n k t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á r a és ez i r á nyú érdemeire, amelyek elhatározók' voltak arra, hogy Akadémiánk tagjává választotta. Igen t i s z t e l t T a g t á r s u n k t ö b b n e m ű g y a k o r l a t i i r á n y ú és becsű v i z s g á l a t o k u t á n c s a k h a m a r r á t é r t az e x a k t m ó d s z e r e k k e l dolgozó, s z o r o s a n v e t t t u d o m á n y o s b ú v á r k o d á s r a , m i k ö z b e n m a g a is m e g b í z h a t ó ú j k é m i a i és f i z i k a i m ó d s z e r e k e t d o l g o z o t t ki. A z e l e m z ő k é m i a és a k é m i a i technológia területén folyó tudományos tevékenysége elm é l e t i és g y a k o r l a t i i r á n y ú f e l a d a t o k m e g o l d á s á t öleli f e l és e k ö z b e n m i n d i g m e g á l l a p í t á s a i n a k m i n é l á l t a l á n o s a b b és m e n n y i l e g e s m e g f o g a l m a z á s á r a t ö r e k s z i k . A h i p o b r o m i t és h i p o c h l o r i t oxidációs r e a k c i ó i n a k m e c h a n i k á j á t k u t a t ván, b e b i z o n y í t o t t a , h o g y a n ö v é n y v é d e l e m b e n és a k o n z e r v - t e c h n i k á b a n j e l e n t ő s v í z k l ó r o z á s n e m radiolizis, ú t j á n f e j t i ki c s í r á t l a n í t ó h a t á s á t , h a n e m a h i p o c h l o r i t - i o n b a k t é r i u m ö l ő k é p e s s é g e r é v é n , hogy t o v á b b á a s é r t e t l e n és e g é s z s é g e s növényi s z ö v e t e k b e n , t e h á t é p g y ü m ö l c s ö k ben is, m i n d i g v a n n a k b a k t é r i u m o k és é l e s z t ő g o m b á k . Különösen nagybecsűek azok az eljárásai, melyekkel a m a g y a r s z e n e k e t a l k a l m a s s á l e h e t t e n n i a b e n z i n termelésre és k ü l ö n b ö z ő érceket az értékesíthetésre. I l y n e m ű t a n u l m á n y a i v a l k i v á l ó a n becses a d a t o k a t s z o l g á l tatott a fémkorróziónak, a szenek k é m i á j á n a k ismeretéhez és e g y b e n h o z z á j á r u l t a k o h á s z a t i k é m i a h a s z n o s f e j l e s z téséhez. Munkatársaival n a g y jelentőségű kísérleteket f o l y t a t és t u d o m á n y o s k u t a t á s o k a t végez a s z é n l e p á r l á s n a k , a l e u k o p h y l l i t és a b a u x i t f e l d o l g o z á s á n a k , a s z e d i mentációs elemzésnek, a polidiszporz rendszerek centrif u g á l á s á n a k t ö k é l e t e s í t é s e é r d e k é b e n , t o v á b b á a recski é r c a r z é n - és k é n t a r t a l m á n a k f e l d e r í t é s é r e . N ö v e l t e k u t a t ó m u n k á s s á g á n a k s o r á t m i k r o v o l u m e t r i a i m ó d s z e r kidolgozásával a szódafeltárás reakcióinak tanulmányozására. A kémia más területein kutatván, rekonstruálta a Hallstatt-La Téne-kori vaskohászati eljárásokat, alapos
Üdvözlő
beszédek
175
t a n u l m á n y t közölt a l e v e g ő és az é l ő l é n y e k közötti k a p csolatok történetéről és ebben, mint akadémiai bemutatój á b a n h a n g s ú l y o z z a , h o g y h a b á r a l e v e g ő és a víz oxigénszéndioxid-résznyomásának változó aránya nem tereli a f a j o k v á l t o z á s á t m i n t e g y előre m e g h a t á r o z o t t k é n y s z e r p á l y á r a , m é g i s k ö z r e m ű k ö d ő t é n y e z ő lehet e b b e n a z i r á n y b a n a k k é p e n , h o g y a z é l ő l é n y e k különböző t ö r z s e i nagyon e l t é r ő módon a l k a l m a z k o d n a k a levegőösszetátel változásához. Igen tisztelt T a g t á r s a m ! Alapos felkészültséggel f o l y t a t o t t t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k j u t a l m a és e l i s m e r é s e ez a z oklevél, m e l y e t a M. T u d . A k a d é m i a n e v é b e n a l e g m e l e g e b b ü d v ö z l e t k a p c s á n a z z a l n y ú j t o k át, hogy A k a d é m i á n k nagy r e m é n y e k e t f ű z i g e n tisztelt T a g t á r sam közreműködéséhez a tudomány művelésében és terjesztésében.
176
Megemlékezések
XI.
Megemlékezések. A főtitkár megemlékezése az elhunyt tagokról. J a n u á r 19-én e l h u n y t Bernát István r. tag. Élete és m u n k á s s á g a közismert, m i n t a szövetkezeti eszme a p o s toláé. K ö z g a z d a s á g i t a n u l m á n y a i n a k első gyümölcse а т з rikai ú t j á n a k leírása volt, m e l y e t az A k a d é m i a bocsátott közre, 1886-ban. Követték e z t a hazai viszonyainkkal foglalkozó szemlélődései: a z Agrárpolitika, A magyar democratia, s A magyar földbirtok-tehermentesítését tárgyaló alapos, n a g y m u n k á j a . K ö z g a z d a s á g i s z e m p o n t j a i h o z mindig e r ő s szociális é r z é k társult, f e j t e g e t t e a szocialista p r o g r a m m o k a t s a t u d o m á n y o s szocializmus c s ő d j é t , az á l t a l á n o s választójog e r e d m é n y e i t , az a g r á r i u s t ö r e k v é s e k e t . S z á m o s folyói r a t b a dolgozott, ismertetve és boncolva a k o r e s z m é k e t ; m a g a is a l a p í t o t t közlönyt, Szövetkezés címen. H a l á l á v a l é r d e m e s és buzgó m u n k á s k e z é b ő l esett ki a toll. Az Akadémia koszorúját Czettler J e n ő társunk — a m e g b o l d o g u l t k í v á n s á g a s z e r i n t — b ú c s ú b e s z é d nélkül t e t t e le k o p o r s ó j á r a . Varga B é l a k. tag, k o l o z s v á r i volt u n i t á r i u s püspök, e g y e t e m i t a n á r h a l á l á t kell b e j e l e n t e n e m , (f á p r , 10.) Filozófiai m u n k á i P a u l e r f i l o z ó f i á j á h o z csatlakoznak. A logika s a n e v e l é s t a n a l a p - p r o b l é m á i t vizsgálta legszívesebben, k o m o l y e l m é l y e d é s s e l , finom e l e m z ő képességgel. K é t n a g y é r t e k e z é s é t — a húszas é v e k b e n — az A k a d é m i a a d t a ki. A r o m á n megszállás a l a t t sem lank a d t m u n k á s s á g a , csakhogy a z nehezen j u t o t t el hozzánk. E r d é l y v i s s z a t é r é s e k o r A k a d é m i á n k sietett t a g j a i közé választani, a z a k k o r lehetséges m ó d o n . R a v a t a l á r a Zolnai Béla 1. t a g tette le az A k a d é m i a b a b é r k o s z o r ú j át. A hírlapokból értesültünk Bragg a n g o l tudósnak, A k a d é m i á n k t a v a l y m e g v á l a s z t o t t k ü l t a g j á n a k haláláról. A kiváló t u d ó s a kristályok s z e r k e z e t é n e k vizsgálatában t ö l t ö t t e életét, a t y j á v a l e g y ü t t dolgozva. 1915-ben együtt n y e r t é k el a N o b e l - d í j a t .
Megemlékezések
177
Fekete Jenő 1- tagnak, Konkoly-Thege Miklós emlékműve előtt a leleplezési ünnepélyen Ógyallán 1942. május 10-én elmondott megemlékezése.M é l t ó s á g o s Á l l a m t i t k á r Ür! Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! A m. kir. O r s z á g o s M e t e o r o l ó g i a i és F ö l d m á g n e s s é g i I n t é z e t volt i g a z g a t ó j á n a k K o n k o l y - T h e g e M i k l ó s n a k , a m a g y a r t u d o m á n y o s élet e n a g y és n e m e s a l a k j á n a k , s z ü l e t é s e 100 éves é v f o r d u l ó j á n , e m l é k t á b l á t állított, amelynek leleplezésén a Magyar Tudományos Akadémia is k é p v i s e l t e t i m a g á t , hogy l e r ó j a h á l á s k e g y e l e t é t egyik nagyemlékű tagja iránt. K o n k o l y - T h e g e M i k l ó s t m é g f i a t a l k o r á b a n — alig volt a k k o r 34 éves — v á l a s z t o t t a a z A k a d é m i a l e v e l e z ő t a g j á v á , m a j d 1883-ban tiszteleti t a g j a i s o r á b a i k t a t t a . T e v é k e n y r é s z t v e t t az A k a d é m i a é l e t é b e n , a m i t t a l á n l e g j o b b a n bizonyít az, hogy az A k a d é m i a k i a d v á n y a i b a n m e g j e l e n t főleg c s i l l a g á s z a t i és k ü l ö n ö s e n a s z t r o f i z i k a i t á r g y ú é r t e k e z é s e i n e k száma a 100-at is megközelíti. M é l y e l m é l e t i t u d á s ú csillagász volt, aki a k í s é r l e t e z é s b e n és m e g f i g y e l é s e k b e n is p á r a t l a n k é p e s s é g g e l volt m e g á l d v a . D e é p ily m a g a s r a kell é r t é k e l n ü n k szervező m u n k á s s á g á t , a m i n e m c s a k ú j i n t é z e t e k c é l s z e r ű felá l l í t á s á b a n és a m e g l e v ő k n e k helyes i r á n y b a való t o v á b b f e j l e s z t é s é b e n n y i l v á n u l t meg, h a n e m f ő l e g kiváló m u n k a t á r s a i n a k m e g v á l a s z t á s á b a n és a z u t ó d n e v e l é s h e l y e s i r á n y í t á s á b a n is. E z t a szervező k é p e s s é g é t i s m e r t e el az A k a d é m i a , a m i k o r K o n k o l y - T h e g e M i k l ó s t 1890-ben a m. kir. O r s z á g o s M e t e o r o l ó g i a i és F ö l d m á g n e s s é g i I n t é zet i g a z g a t ó j á v á v a l ó k i n e v e z é s r e a V a l l á s és K ö z o k t a tásügyi Miniszterhez felterjesztette. E t t ő l az i d ő t ő l k e z d v e a z u t á n t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á t főleg c s i l l a g á s z a t i t á r g y ú é r t e k e z é s e i , míg s z e r v e z ő és i r á n y í t ó m ű k ö d é s é t a z o k n a k az I n t é z e t e k n e k f e j l ő d é s e és k i v á l ó m u n k á j a jelzik, a m e l y e k n e k é l é n állott. K o n k o l y - T h e g e Miklós a M e t e o r o l ó g i a i és F ö l d m á g nességi I n t é z e t n a g y v o n a l ú m ű k ö d é s é v e l n e m c s a k a m a g y a r t u d o m á n y n a k , h a n e m a m a g y a r g a z d a s á g i é l e t n e k is n a g y s z o l g á l a t o k a t tett. Ö s s z e k ö t t e t é s b e k e r ü l t m á s t u d o m á n y o s i n t é z e t e k k e l is, a m i r e v o n a t k o z ó l a g legyen szabad r á m u t a t n o m arra, hogy a földmágneses elemeknek Ó g y a l l á n való á l l a n d ó m e g f i g y e l é s é v e l bekapcsolódott Akadémiai Értesítő.
12
178
Megemlékezések
B á r ó E ö t v ö s L o r á n d g e o f i z i k a i v i z s g á l a t a i b a is, a m e n n y i b e n Eötvös a f ö l d m á g n e s s é g r e v o n a t k o z ó k l a s s z i k u s m u n k á l a t a i n á l a z ó g y a l l a i o b s z e r v a t ó r i u m a d a t a i t is f e l h a s z n á l t a . S a j n o s e z t az i d e á l i s e g y ü t t m ű k ö d é s t T r i a n o n 20 évre megszakította. A G o n d v i s e l é s úgy a k a r t a , hogy n e l á s s a m e g az ors z á g l e r o m l á s á t és egész é l e t e m u n k á j á n a k , az ó g y a l l a i o b s z e r v a t ó r i u m n a k , idegen u r a l o m alá v a l ó j u t á s á t . É s h a a z e l m ú l t 20 s z o m o r ú é v b e n ez a t u d a t á r n y a t b o r í t o t t s í r j á r a , m o s t m á r n y u g o d t a n pihenhet, m e r t Ó g y a l l a ism é t e l f o g l a l t a régi h e l y é t a m a g y a r t u d o m á n y o s é l e t b e n . A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a m e g b í z á s á b ó l hel y e z e m el e b a b é r á g a t K o n k o l y - T h e g e M i k l ó s e m l é k t á b l á j á r a a z z a l a f o g a d a l o m m a l , hogy sem őt, s e m m u n k á s s á g á t e l f e l e j t e n i sohasem f o g j u k .
Л M. Tud. Akadémia
újabb
kiadványai
179
XII.
A M. Tud. Akadémia újabb kiadvánvai. (Az előző jegyzéket
lásd A k a d . É r t e s í t ő LI. köt. 370. 1.)
Akadémiai
Értesítő. Szerkeszti. Voinovich Géza. LI. köt. 473. fűz. 1941. jun.—dec. 213—378. 1. 2 50 P. Angyal Pál: A joghézag p r o b l é m a t i k á j a a büntetőjogban. 1942. 1. (Ért. a fii. és társ. tud. kör. V. köt. 8. sz.) 1'— P. Csengery János. M a r c u s Valerius M a r t i a l i s epigrammáinak tizennégy k ö n y v e a látványosság könyvével. Bevezetéssel és jegyzetekkel magyarul t o l m á c s o l t a —. 1942. 470 1. (Görög és r ó m a i remekírók sorozata.) 8.— P. A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a elhúnyt t a g j a i fölött t a r t o t t emlékbeszédek. X X I I I . köt. 10. sz.: Polner Ödön: H á r o m magyar k ö z j o g á s z . Nagy Ernő, F e r d i n a n d y Geyza, Réz Mihály. 1942. 50 1. —'50 P. Értekezések a filozófiai és t á r s a d a l m i t u d o m á n y o k körébőL V. köt.
Értekezések
7. sz.: Nizsalovszky E n d r e : Az alanyi m a g á n j o g és a perjog. 1942. 52. 1. 1'50 P. a filozófiai és t á r s a d a l m i t u d o m á n y o k köréből. V. köt. 8. sz.: A n g y a l P á l : A joghézag p r o b l é m a t i k á j a a büntetőjogban. 1942. 1. 1 P.
Értekezések
a n e m z e t g a z d a s á g t a n és statisztika köréből I. köt. 7. füz.: N a v r a t i l Ákos: A neo-szocializmus konjunktúrapolitikája. 1942. 66 1. 1'50 P. Értekezések a nyelv- és s z é p t u d o m á n y köréből. XXVI. köt. 2. sz.: Laziczius G y u l a : Á l t a l á n o s nyelvészet. Alapelvek és módszertani kérdések. 1942. 113 1. 3'— P. Greguss Pál. A k ö z é p e u r ó p a i h a r a s z t o k spórái. 1941. 36 1. -j- 8 t.
4 - 2 t á b l á z a t . (A Mat. és Term. tud. Közi. XXXIX. k. 2. sz.) 2'— P. Hadtörténelmi Közlemények. Szerkeszti G y a l ó k a y J e n ő . XLIII. évf. (1942.) 1—2. füz. 1—127 1. 2'50 P. Hekler Antal: V á l o g a t o t t kisebb dolgozatai. Szerkesztette: Láng Nándor. 1942. 450 1. -)- 53 t. Fűzve 8'— P.; kötve
10'— P. Irodalomtörténeti Közlemények. S z e r k e s z t i Kéky Lajos. LII. évf. (1942.) 1. füz. 1—107 1. 3 ' — P. Közgazdasági Szemle. Szerkeszti: • H e l l e r F a r k a s . LXVI. évf. 85. köt. 1—2. sz. 1—160 1. 3'— P. Láng Nándor: Hekler A n t a l válogatott kisebb dolgozatai. Szerkesz-
12*
180
A M. Tud. Akadémia
újabb
kiadványai
t e t t e : — 1942. 450 1. 53 t. Fűzve 8'— P.; kötve 1 0 — P. Laziczius Gyula: Általános nyelvészet. Alapelvek és m ó d s z e r t a n i k é r d é s e k . 1942. 113 1. (Ért. a nyelv- és széptud. oszt. köréből. XXVI. köt. 2. sz.) 3'— P, Magyarosan. Nyelvművelő folyóirat. Szinnyei F e r e n c k ö z r e m ű k ö d é sével szerkeszti P u t n o k y Imre. XI. évf. (1942.) 1. füz. 1—32 1. —'30 P.; 2. füz. 33—64 1. —'30 P. Magyary Géza ö s s z e g y ű j t ö t t dolgozatai. A polgári e l j á r á s , a magánjog és a kereskedelem jog köréből. I. köt. 1942. 1 — 462 1. 8'— P.; II. köt. 1942. 463—732 1. 6"— P. (A J o g tud. Biz. k i a d v á n y s o r o z a t a 12. k.) Marcus Valerius Martialis epigrammáinak tizennégy könyve a látványosság könyvével. Bevezetéssel és jegyzetekkel mag y a r u l tolmácsolta Cser.gery János. 1942. 470 1. (Görög és r ó m a i remekírók sorozata.) 8.— P. Matematikai és T ermészettudományi Értesítő. Szerkeszti Mauritz Béla. LX. köt. (1941.) III. rész. 683—1007 1. és 7 t. ' 8— P Navratil Ákos: A neo-szocializmus k o n j u n k t ú r a p o l i t i k á j a . 1942. 66 1. (Ért. a nemzetgazd. és stat. köréből. I. köt. 7. füz.) 1'50 P. Nizsalovszky Endre. Az alanyi m a g á n j o g és a p e r j o g , 1942. 52 1. (Ért. a fii. és társ. tud. kör. V. köt. 7. sz.) 1'50 P. Polner Ödön: H á r o m m a g y a r k ö z j o g á s z . Nagy Ernő, F e r d í n a n d y Geyza, Réz Mihály. 1942. 50 1. (A M. T u d . A k a d . elh u n y t t a g j a i fölött t a r t o t t emlékbeszédek. XXIII. köt. 10. sz.) —'50 P.
Inhalt
181
INHALT. Seite
I. I n n e r e II. 102.
Mitglieder
der
Akademie
Generalversammlung
der
Protokolle
der
Feierliche
Gesamtsitzung
1
Akademie
Sitzungen
.
a ) E r ö f f n u n g s r e d e d e s Präsidenten Alexander b ) Bericht
des
Körösi
5 12
Sr. К. H. Erzh. J o s e f :
Csoma
12
Generalsekretärs
Géza
Voinovich
. . .
17
c ) E. M. Franz H e r c z e g : Szenen a u s seinem neuen D r a m a
21
d) E. M. Julius K o r n i s : Jahrhunderts
21
III. Berichte
über die
Der
Wissenschaftsgeist
unseres
Preisausschreibungen:
a ) über den G r o ß - P r e i s
und
den
Marczibányi-Preis
.
22
b) über den P r e i s a u s der S t i f t u n g Gabriel Kazinczy u n d Gemahlin
• . . .
.
32
c ) über den S á m u e l — K ö l b e r - P r e i s
32
d) über den S i g m u n d K o r n f e l d - P r e i s e) über die P r e i s a u f g a b e der H a u p t - und R e s i d e n z s t a d t B u d a p e s t : Die Wirkung d e s G r a f e n Széchenyi auf die E n t w i c k l u n g der H a u p t s t a d t
34
f ) über den F r a n z
Chorin-Preis
g) über den P h i l i p p
Weiß-Preis
h) über den N i k o l a u s i) über den J o h a n n j ) über den F l ó r a
36 41
. . . . . ' . . . .
Horthy-Preis
52 66
Serbán-Preis
79
Körössy-Preis
86
k). über den A l b e r t
Berzeviczy-Preis
l ) über den P r e i s der gemeinsam und V e r m ä c h t n i s s e IV. P r e i s s ä t z e der A k a d e m i e für d a s V. Schlußrechnung d e ' VI. K o s t e n v o r s c h l a g ' d e r helfte 1942
95 verwalteten
Spenden 100
Jahr
1942
103
Akademie vom J a h r e 1941 Akademie
für
die
zweite
111 Jahres-
VII. Ausweis über d i e beiden Graf Vigyázó-Vermögen vom 31. Dezember 1941
119
127
182
Inhalt
Seife V I I I . Bericht über
den
IX. Bericht über die X.
Stand der Tätigkeit
Bibliothek des
138
Wörterbuchausschusses
.
148
a ) B e g r ü s s u n g s w o r t e des P r ä s i d e n t e n Sr. К. H. Erzh. Josef an die Volksschullehrer bei der Übergabe der Berzeviczy-, Wlassics- u n d W o d i a n e r - P r e i s e . . .
151
b) R e d e des K l a s s e n p r ä s i d e n t e n J u l i u s K o m i s an dem der feierlichen. Sitzung f o l g e n d e n Festessen . . . .
152
c) B e g r ü s s u n g s w o r t e des K l a s s e n p r ä s i d e n t e n J o h a n n Melich gelegentlich der A n t r i t t s v o r t r ä g e d e s о. M. Ludwig Kéky, des к: M. Ludwig T a m á s und des о. M. Desider Pais
153
d) B e g r ü s s u n g s w o r t e des K l a s s e n p r ä s i d e n t e n J u l i u s Kornis gelegentlich der A n t r i t t s v o r t r ä g e der k. Mitglieder Alexius Boér, Wenzel B i r ö und Géza M a r t o n . .
163
e) B e g r ü s s u n g s w o r t e des K l a s s e n p r ä s i d e n t e n Josef Marek gelegentlich der A n t r i t t s v o r t r ä g e des k. M. Elemér Schulek, des o. M. A l e x a n d e r Rohringer u n d des k. M. A l f r e d R o m w a l t e r
170
Begriissungsreden:
XI. Nachruf des G e n e r a l s e k r e t ä r s glieder d e r A k a d e m i e
an
die verstorbenen
Mit176
XII. R e d e des k. M. Eugen F e k e t e bei der E n t h ü l l u n g der G e d e n k t a f e l von weiland Nikolaus K o n k o l y - T h e g e in Ógyalla XIII. Neuere V e r ö f f e n t l i c h u n g e n der
Akademie
XIV. Inhaltsverzeichnis in deutscher, scher S p r a c h e
französischer
177 179
und
engli181
183
Sommaire
SOMMAIRE. I. Membres II. 102-ème
internes
de
assemblée
Procès
verbaux
. Page
l'Académie
générale
1
de Г
Académie
des s é a n c e s
5
Séance solennelle: a) Discours d ' o u v e r t u r e d e S. A. R. le p r é s i d e n t Archiduc J o s e p h : A l e x a n d r e Körösi Csoma b) R a p p o r t
c) F r a n ç o i s Herczeg m. hon.: Fragments drame d) J u l e s Kornis m. XX. siècle III. Rapports
12
du secrétaire général Géza Voinovich
hon.:
sur les prix
a) le G r a n d - P r i x
à
L'esprit
de
de son
. . .
17
nouveau 21
la
science du . . . .
décerner:
et le p r i x Marczibányi
22
b) le p r i x fondé p a r G a b r i e l Kazinczy et son épouse c) le p r i x
Sámuel—Kölber
d) le p r i x
Sigismond
e) le p r i x
sur
le
.
François
32 32
Kornfeld
sujet
.
.
concernant
le
comte
.
.
Chorin
.
34
Etienne
Széchenyi mis au concours p a r la c a p i t a l e Budapest t ) le p r i x
21
. ,
36 41
g) le p r i x Philippe Weiss
52
h) le p r i x
66
Nicolas
Horthy
i) le p r i x J e a n S e r b á n
79
j) le p r i x
86
Flore Kőrössy
k) le p r i x Albert Berzeviczy l) le p r i x fondé des d o n s et des legs a d m i n i s t r é s tivement IV. N o u v e a u x
prix de
l'Académie
95 collec100 . . .
V. Bilan d e l'Académie d e l'exercice 1941 VI. Budget
de l ' A c a d é m i e l'exercice 1942
VII. C o m p t e - r e n d u des b r e 1941 VIII. R a p p o r t
deux
pour
la
103 111
seconde
moitié
de 119
fonds Vigyázó
sur l'état de la bibliothèque
du
31. :
décem127 138
184
Sommaire
Райе IX. R a p p o r t
.
148
a) d i s c o u r s de S. A. R. le président A r c h i d u c J o s e p h à l'occasion d e la distribution d e s prix Berzeviczy-, Wlassics et W o d i a n e r (pour i n s t i t u t e u r s primaires) b) d i s c o u r s de J u l e s Kornis m. hon. au banquet tenu après la s é a n c e solennelle
151
X. Discours
sur l'activité de
du Comité d u Dictionnaire
.
felicitation:
c) allocutions de J e a n Melich p r é s , d e section à l'occasion des d i s c o u r s de réception d e Louis K é k y m. o., Louis T a m á s m. c. et de Désiré Pais m. o.
152
153
d) allocutions de J u l e s Kornis prés, d e section à l'occasion des d i s c o u r s de réception d'Alexis Boér, Venceslas Biró et Géza M a r t o n membres corr. . . e) allocutions de J o s e p h Marek prés, d e section à l'occasion des d i s c o u r s de réception d ' E l e m é r Schulek m. c., ' A l e x a n d r e Rohringer m. o. et d ' A l f r e d : Romwalter m. с. . .
170
XI. C o m m é m o r a t i o n des m e m b r e s d é f u n t s p a r Géza Voinovich secr. général
176
XII. D i s c o u r s d'Eugène F e k e t e m. c. à l ' i n a u g u r a t i o n de la p l a q u e c o m m é m o r a t i v e de feu Nicolas K o n k o l y Thege à Ô g y a l l a
177
XIII. P u b l i c a t i o n s
récentes d e
l'Académie
. . . . . . .
XIV. S o m m a i r e en allemand, f r a n ç a i s et a n g l a i s
163
179 181
Table of Contents
185
TABLEOFCONTENTS. I. Members
of the H u n g a r i a n
II. 102st solemn
meeting
Academy
of the
of Sciences
Page
. . .
1
Academy
P r o t o c o l s of the meetings Solemn p l e n a r y
5
meeting:
a) O p e n i n g speech of
H. R. H. the P r e s i d e n t
Archduke
J o s e p h : A l e x a n d e r Körösi Csoma
12
b) R e p o r t of General S e c r e t a r y Géza Voinovich
. . . .
17
c) F r a n c i s Herczeg hon. т . : Excerpts of his new d r a m a
21
d) J u l i u s Kornis century
21
III. Reports
hon.
т.:
on the awarding
a) on t h e Great
Prize
The
of
scientific
spirit
of
our
prizes:
and
the
Marczibányi
Additional
Prize b) on t h e Gabriel
22 Kazinczy
Prize
- . *
.
.
32
c) on t h e Sámuel—Kölber Prize
32
d) on t h e Sigismund K o r n f e l d Prize . » e) on t h e question set f o r competition by the Municipality
34
of Budapest on t h e Count S t e p h e n Széchenyi f ) on t h e Francis
Chorin
g) on t h e Philip Weiss h) on t h e Nicholas
.
.
Prize
41
Prize
Horthy
52
Prize
.
i) on t h e J o h n Serbán P r i z e j) on t h e Flora Kőrössy
36
66 79
Prize
86
ft) on t h e Albert Berzeviezy Prize I) on t h e Prize e s t a b l i s h e d from the collectively n i s t r a t e d d o n a t i o n s and legacies
95 admi100
IV. New a w a r d s of the A c a d e m y for the y e a r 1942
103
V. Final accounts of the A c a d e m y of the y e a r 1941
Ill
VI. Budget estimate of t h e A c a d e m y for t h e months J u l y December 1942 VII. F i n a n c i a l report of t h e two December 31th 1941
Count
VIII. R e p o r t on the state of t h e library
Vigyázó
estates
to 119 on 127 138
186
Table of
contents
IX. R e p o r t on t h e Dictionnary Committee X. Addresses
of
148
welcome:
a) by H. R. H. the P r e s i d e n t A r c h d u k e J o s e p h at t h e delivery of the Berzeviczy-, Wlassics a n d W o d i a n e r P r i z e s (for t e a c h e r s of p r i m a r y schools) . . . .
151
b) by J u l i u s Kornis hon. m. at the b a n q u e t t h e solemn p l e n a r y meeting
152
given a f t e r
c) by J o h n Melich P r e s i d e n t of Section to Lewis Kéky ord. m., Lewis T a m á s corr, m. a n d to Desider P a i s ord. m. on the occasion of their inaugural speeches .
153
d) by J u l i u s Kornis P r e s i d e n t of Section to Alexius Boér, W e n c e s l a s Biró and Géza M a r t o n corr. members on t h e occasion of their inaugural speeches . . .
163
e) by J o s e p h Marek P r e s i d e n t of Section to Elemér Schulek corr. m., A l e x a n d e r R o h r i n g e r ord. m. and to A l f r e d R o m w a l t e r corr. m. on the occasion of their inaugural speeches
170
XI. G e n e r a l S e c r e t a r y Géza Voinovich's c o m m e m o r a t i v e speech on t h e deceased members
176
XII. Speech
XIII. Recent
of E u g e n e F e k e t e corr. m. at t h e unweiling of t h e memorial tablet of the late N i c h o l a s KonkolyThege in Ógyalla publications of t h e A c a d e m y
XIV. Table of c o n t e n t s in G e r m a n , F r e n c h and English
177 179
.
K i a d á s é r t f e l e l : V o i n o v i c h Géza. 190Л1 S á r k á n y N y o m d a R . - T . B u d a p e s t , VI., H o r n E d e - u t c a 9. T e l . : 1—221—90. I g a z g a t ó k : Wesselv A n t a l és W e s s e l y J ó z s e f .
181
AKADÉMIAI
ÉRTESÍTŐ
Szerkeszti: VOINOVICH GÉZA
LH. K Ö T E T
1942
MÁJUS-DECEMBER
L
Balogh Jenő ig. és tt., másodelnök üdvözlő beszéde vitéz József kir. herceg elnök Ür Ö Fenségéhez, hetvenedik születése napja alkalmából, 1942. június 19-én, a budai palotában. Királyi
Fenség!
A k a d é m i á n k történetéből jól t u d j u k : a z u t á n , hogy Széchenyi p é l d á t a d ó tettével 1825-ben egy e s z t e n d e i jöved e l m é t f e l a j á n l o t t a a n a g y nemzeti célra, m é g további hosszú h a t e s z t e n d ő n át t ö m é r d e k n e h é z s é g e t és a k a d á l y t kellett e l h á r í t a n i a , amíg ( a m i n t m a g á t k i f e j e z t e ) a M a g y a r T u d ó s T á r s a s á g o t „életbe h o z t a " . T ö r e k v é s e i n e k csak úgy lett sikere, h o g y M a g y a r o r s z á g n a k h a l h a t a t l a n e m l é k e z e t ű dicső n á d o r a , József főherceg úr Ő Fensége, m i n t T á r s a s á g u n k p á r t f o g ó j a , szemben egyes bécsi körök gátlásaival, h a t h a t ó s a n t á m o g a t t a Széchenyit. A z A k a d é m i a m u n k á s s á g á n a k m e g k e z d é s é t ő l : 1831 tői fogva 105 e s z t e n d ő t e l t el, a m i k o r h á r o m évtizeden á t oly buzgóan m u n k á l k o d o t t k i t ű n ő e l n ö k ü n k , Berzeviczy Albert, a k i r e m a is k e g y e l e t t e l gondolunk, betegsége m i a t t lemondott. Csak t e r m é s z e t e s , h o g y az elnöki tiszt betöltésénél tagtársaink a nagy nádor unokájára, Királyi Fenségedre gondoltak, a k i a k k o r m á r huszonkilenc é v e n á t mint I g a z gató T a n á c s u n k tagja, k é s ő b b m i n t tiszteleti tag is, m u n k á s s á g u n k a t figyelemmel kísérte, sőt e g y e s v o n a t k o z á s o k b a n m u n k á n k b a n r é s z t is v e t t . Királyi F e n s é g e d n e k m i n d e n k o r h á l á s a k leszünk a z é r t , hogy k é r é s ü n k n e k e n g e d e t t és e l f o g a d t a e l n ö k k é m e g v á lasztását. Valami c s o d á s e r ő r e j t ő z i k ezekben a hazai rögökben, a m e l y e k e t t ö b b m i n t e z e r e s z t e n d ő n k e r e s z t ü l annyi m a Akadémiai Értesítő. 12
188
Gróf
Széchenyi
István
akadémiai
beszédei
gyar v é r öntözött és a m e l y e k r e é v s z á z a d o k o n á t annyi m e g f e s z í t e t t m a g y a r m u n k a v e r e j t é k e hullott, h o g y ez a föld a F e n s é g e d H á z á n a k a z o k a t a kiváló t a g j a i t , akik a megdicsőült nagy n á d o r t ó l kezdve itt éltek, m a g y a r r á alakította. A z a z á t n y ú j t a n d ó irat, a m e l y e t a főtitkár ú r szerkesztett, é k e s e n kifejti, h o g y Királyi F e n s é g e d m á r t ö b b mint bat e s z t e n d ő alatt, k é t s z e r i ú j a b b m e g v á l a s z t á s a u t á n is magyar szívvel v e z e t t e T á r s a s á g u n k a t . M i m a g y a r t a n á r o k éppen úgy, m i n t többi t a g t á r s a i n k , a m a g y a r írók és k ö l t ő k , jól t u d j u k , h o g y ez a legnagyobb, amit K i r á l y i F e n s é g e d n e k m e g k ö s z ö n h e t ü n k . Á t é r e z z ü k azt is, hogy elnöki minőségében Királyi F e n s é g e d a legnagyobb jóindulattal és folytonos érdeklődéssel figyelte és figyeli azt a t u d o m á n y o s m u n k á s s á g o t , amely osztályainkban szakadatlanul folyik; résztvssz. illetve elnököl üléseinken, m e g j e l e n i k az osztályok zárt üléseiben és számos bizottsági ü l é s b e n , valamint fontos bizalmas é r t e k e z l e t e k e n is. E z e n f e l ü l vezeti és i r á n y í t j a A k a d é m i á n k n a k egész i g a z g a t á s á t s e n n e k k e r e t é b e n gyakran t á m o g a t j a az A k a d é m i a v a g y o n á n a k kezelésével j á r ó azt a m u n k á t is, a m e l y e t a főtitkár ú r n a g y s z a k é r t e l e m m e l és j e l e n t é k e n y e r e d m é n y e k e t végez, é s mind t u d o m á n y o s , mind e g y é b ügyeinkben intézkedéseivel g y a k r a n elősegíti T á r s a s á g u n k c é l j a i n a k elérését. A z a z alkalom, h o g y nyári s z ü n e t ü n k a l a t t K i r á l y i F e n s é g e d s z ü l e t é s n a p j á t fogja ü n n e p e l n i , ma f e l j o g o s í t b e n n ü n k e t a r r a , hogy a z t a hálát, a m e l y e t •nindenkoi érzünk, e b b e n az i r a t b a n ki is f e j e z z ü k és e g y ú t t a l kérhessük: á l l a n d ó j ó i n d u l a t á t , meleg é r d e k l ő d é s é t , szíves tám o g a t á s á t m é l t ó z t a s s é k A k a d é m i á n k s z á m á r a e z e n t ú l is megtartani. Szívből k í v á n j u k : Isten tartsa, Isten á l d j a K i r á l y i Fenségedet!
II.
Balogh Jenő ig. és t. t.: Gróf Széchenyi István akadémiai beszédei. ( M e g j e l e n i k a B u d a p e s t i Szemle 1943. j a n u á r i számában.)
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
189
III.
Gróf Széchenyi István katonáskodására vonatkozó íratok. (Első közlemény.) 42 évvel e z e l ő t t f o g l a l k o z t a m először a z z a l a gond o l a t t a l , hogy gr. Széchenyi I s t v á n n a k k a t o n a k o r á r a v o n a t k o z ó i r a t a i t e g y b e g y ű j t s e m . A k k o r csak Zichy A n t a l : G r . Széchenyi István levelei szülőihez ( B u d a p e s t , 1896.) c. m ü állott e t e k i n t e t b e n r e n d e l k e z é s r e . E mű Széchenyinek 1809-től 1819-ig t e r j e d ő leveleit közölve, a k a t o n á s k o d á s á r a v o n a t k o z ó sok a d a t o t t a r t a l m a z . K é t s é g t e l e n ü l b e c s e s ez a f o r r á s , d e n e m kimerítő. K u t a t á s a i m n y o m á n c s a k h a m a r e g y másik becses f o r r á s r a a k a d t a m : Széchenyinek m a j d n e m f e l e d é s b e m e r ü l ő h á t r a h a g y o t t i r a t a i r a . Ez i r a t o k közt több o l y a n r a a k a d t a m , a m e l y sok ú j a b b a d a t o t é s "felvilágosítást n y ú j t S z é c h e n y i k a t o n a i é l e t é r e és kors z a k á r a . D e m é g e z e k az i r a t o k sem m e r í t e t t é k ki a kérd é s t . A m i k o r 1905-ben a z A k a d é m i a S z é c h e n y i - m ú z e u m á n a k b e r e n d e z é s é r e k e r ü l t a sor, f e l v e t ő d ö t t a k é r d é s , nem lehetne-e a h é z a g o k a t kiegészíteni. így j u t o t t a m a r r a a g o n d o l a t r a , hogy e g y ú j a b b f o r r á s h e l y h e z f o r d u l j a k , a bécsi h a d i l e v é l t á r h o z . Ügy véltem, hogy itt b i z o n y á r a sok S z é c h e n y i r e vonatkozó i r a t vagy f e l j e g y z é s l a p p a n g h a t . 1906. okt. 19-én e n g e d é l y t k é r t e m a bécsi hadilevéltártól, hogy a K r i e g s a r c h i v b e n k u t a t h a s s a k e r e d e t i Széc h e n y i - i r a t o k és Széchenyi m ű k ö d é s é r e v o n a t k o z ó iratok után. A K r i e g s a r c h i v i g a z g a t ó s á g a n e m úgy t e l j e s í t e t t e a kérést, hogy m a g a m k u t a t h a s s a k a l e v é l t á r b a n , h a n e m a legnagyobb e l ő z é k e n y s é g g e l k i k u t a t t a t t a , a hadilevéltár felfogása szerint a z a d a t o k a t , s ezeket feldolgozva r e n d e l k e z é s e m r e b o c s á t o t t a . Kétségtelen, hogy a feldolg o z á s (lásd a l á b b a 83a. szám a l a t t i iratot) több ú j a d a t o t t a r t a l m a z , d e t u d o m á n y o s szempontból, mégsem felel meg a kitűzött célnak. Az A k a d é m i a a k k o r i f ő t i t k á r a , H e i n r i c h Gusztáv, volt t a n á r o m m é l t á n y o l t a a f e l f o g á s o m a t s lehetővé tette, hogy m a g a a z A k a d é m i a f o r d u l j o n a Kriegsarchivhoz. A k é r e l m e t így a d t a elő: „Die Ung. A k a d e m i e d e r W i s s e n s c h a f t e n e r r i c h t e t e
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 190
im J a h r e 1905. i h r e m G r ü n d e r , d e m G r a f e n S t e f a n Széc h e n y i , ein M u s e u m , zu w e l c h e m Z w e c k e sie viele J a h r e hindurch zahlreiche Manuscripte der Werke, Briefe, M e m o i r e n S z é c h e n y i ' s , f e r n e r a u c h viele solche G e g e n s t ä n d e , B ü c h e r u n d S c h r i f t e n , w e l c h e auf S z é c h e n y i ' s Leb e n o d e r W i r k e n Bezug h a b e n , — z u s a m m e n a n 10.000 N u m m e r n — sammelte. D i e I n t e n t i o n d e r A k a d e m i e ist d a s L e b e n u n d W i r k e n i h r e s G r ü n d e r s m ö g l i c h s t v o l l s t ä n d i g u n d k l a r in d i e s e m M u s e u m d a r s t e l l e n zu k ö n n e n , sie s t r e b t d a h e r d a r n a c h m ö g l i c h s t alle S c h r i f t e n , R e l i q u i e n u n d D a t e n , w e l c h e von u n d ü b e r S z é c h e n y i sich v o r f i n d e n u n d die n o c h nicht in i h r e m B e s i t z e sind, im O r i g i n a l e o d e r in A b s c h r i f t zu erwerben. Ü b e r die M i l i t ä r d i e n s t z e i t S z é c h e n y i ' s (1809—1827.) h a t d a s M u s e u m die D a t e n n i c h t w o l l s t ä n d i g bei s a m m e n . Über d i e s e nicht m i n d e r w i c h t i g e P e r i o d e e i n e möglichst v o l l s t ä n d i g e S a m m l u n g zu b e s i t z e n , w e n d e ich mich mit d e r B i t t e a n Ew. E x c e l l e n z , m i t R ü c k s i c h t auf d e n wissens c h a f t l i c h e n C h a r a k t e r u n s e r e s S z é c h e n y i - M u s e u m s gef ä l l i g s t v e r f ü g e n z u wollen, d a s s d e m M u s e u m alle von S z é c h e n y i s t a m m e n d e n u n d im K r i e g s a r c h i v e b e f i n d l i c h e n S c h r i f t e n in A b s c h r i f t , alle w i c h t i g e r e n D a t e n ü b e r ihn in E r h e b u n g e n , die m i n d e r w i c h t i g e n in N o t a t e n , s e l b s t v e r s t ä n d l i c h auf u n s e r e K o s t e n z u g e f ü h r t w e r d e n . " A h a d i l e v é l t á r e m e g k e r e s é s r e 1908. m á j . 29-én é r t e s í t e t t e a z A k a d é m i á t , h o g y a l e v é l t á r b a n több S z é c h e n y i r e v o n a t k o z ó irat van, s m i h e l y t l e m á s o l t á k e z e k e t , az A k a d é m i a r e n d e l k e z é s é r e b o c s á t j a . E z június 13-án a követ4 kező i r a t t a l t ö r t é n t m e g : ,,Mit Bezug auf d a s sehr g e s c h ä t z t e S c h r e i b e n d e r Kgl. u n g a r i s c h e n A k a d e m i e d e r W i s s e n s c h a f t e n J . 304 von 18 M a i 1. J., b e e h r e ich mich beiligend die a r c h i v a l i sche E r h e b u n g N r . 3691, 1 die a b s c h r i f t l i c h e l e t z t e K o n duitliste 2 u n d ein U r l a u b s g e s u c h 3 d e s Grafen Stefan S z é c h e n y i (Original) z u r V e r f ü g u n g zu stellen. D a s i s t leider a l l e s , w a s d a s K r i e g s a r c h i v 1
von
die-
A z o n o s az alább 83a) szám alatt közölt irattal. - Ez n e m az utolsó minösítvényi t á b l á z a t . Ezt 1824. okt. 12-én állította k i Simonyi József ezredes. Az utolsót F a c k h ezredes állította ki 1828. okt. 15-én. L á s d a 79. sz. a l a t t . 3 K ö z ö l v e a 36. sz. a l a t t .
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
191
s e m b e r ü h m t e n M a n n e besitzt, da w e d e r P o r t r a i t e , noch Medaillen von Széchenyi v o r h a n d e n sind. Von d e r Zitierung g e d r u c k t e r Quellen glaube ich, abs e h e n zu k ö n n e n und füge n u r noch bei, d a s s die gleichl a u t e n d e archivalische E r h e b u n g u n t e r K. A. Nr. 1031. von 1906 a n H e r r n G y m n a s i a l p r o f e s s o r Dr. J u l i u s Viszota in B u d a p e s t a m 21-ten D e c e m b e r 1906 a b g e s e n d e t word e n ist." 4 A fentiekből látható, h o g y míg a h a d i l e v é l t á r a z én k é r é s e m r e c s a k egy összefoglalást, az A k a d é m i á n a k e z e n felül még egy minősítvényi t á b l á z a t o t és r ö v i d k e Széchen y i b e a d v á n y t is küldött. V i s z o n t B á r t f a i Szabó László a K r i e g s a r c h i v b a n végzett k u t a t á s a i b ó l S z é c h e n y i 1811-i áthelyezésére vonatkozó a d d i g ismeretlen i r a t o t is közöl A S z é c h e n y i - c s a l á d t ö r t é n e t e c. m ű v é n e k I I I . k ö t e t é b e n (514. 1,). M i n d e t ü n e t e k a r r a m u t a t n a k , hogy a Kriegsarchivban b i z o n y á r a még t ö b b Széchenyi-, v a g y S z é c h e n y i r e vonatkozó i r a t l a p p a n g . Ügy tudom, hogy ez i r á n y b a n most k u t a t á s folyik, s n e m k é t e l k e d e m , hogy a l á b b közölt g y ű j t e m é n y e m bővülni fog. Meg kell még j e g y e z n e m , hogy a Zichy A n t a l á l t a l közölt S z é c h e n y i - l e v e l e k e t nem vettem fel g y ű j t e m é nyembe. 1. Gr. Széchenyi Fogalmazvány
Ferenc — Károly [Bécs] 1809. m á r c . 15.
főherceghez*
az Országos Levéltárban. Gr. Széchenyi-család tára I. k. 9. szám, TI. csomó 40. sz.
levél-
Euer K a i s e r l i c h e ] H o h e i t 15 M ä r z 809 G n ä d i g s t e r H[err] Die G n a d e n , die d e r u n t e r z e i c h n e t e u n v e r d i e n t e r weise v[on] E [ u e r ] K a i s e r l i c h e n ] Hoheit bis jetzt e m p f a n g e n hat, g e b e n Ihn M u t h E [ u e r ] K a i s e r l i c h e ] H [ o h e i t ] um die gütige Begleitung u [ n d ] a l l e v e r m ö g e n d e U n t e r s t ü zung d e r a n S [eine] M a g [estât] m e i n e n a l l e r g n ä d i g s t e n H [ e r r n ] a l l e r d e m ü t h i g s t gerichteten u [ n d ] hier beygebo4 K á r o l y - L a j o s - J á n o s főherceg (1771—1847), tábornagy, ez időben az o s z t r á k sereg fővezére, Aspernnél 1809. m á j . 21. és 22-én visszavonulásra k é n y s z e r í t e t t e Napoleont, de W a g r a m n á l (júl. 5. és 6.) n e k i kellett N a p o l e o n elől visszavonulnia. — W a g r a m után lemondott a fővezérségről, és továbbra visszavonultan élt.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 192
genen B i t t s c h r i f t u n t e r t h ä n i g s t zu bitten. Er schmeichelt sich, d a s s d e r E n d z w e c k seiner B i t t e u [ n d ] d a s unbeg r ä n z t e Z u t r a u e n in H o c h s t d e r o a n g e b o h r e n e G ü t e die K ü h n h e i t e n t s c h u l d i g e n werde, mit w e l c h e r E r E. K a i s . Hoheit e t w a lästig zu f a l l e n gewagt hat. M i t d e r tiefsten U n t e r w e r f i g k e i t gehegt u n t e r z e i c h neter E [ u e r ] K a i s e r l i c h e n ] H [ o h h e i t ] U n t e r t h ä n i g s t G e horsamster. 2.
Gr. Széchenyi Ferenc — József nádorhoz. [Bécs, 1809. március 20.] F o g a l m a z v á n y az Orsz. Levéltárban. Gr. Széchenyi-család levéltára I. k. 9. sz. II. és 40. sz.
Die g a n z b e s o n d e r e Neigung, die m e i n e 2 Söhne P a u l u [ n d ] P i s t a zum M i l i t a i r S t a n d e ä u s s e r t e n , z w a n g mich mit H i n t e r s e t z u n g des Gesetzes, w e l c h e s sie v [ o m j gedachten D i e n s t e losspricht, Ihnen m e i n e Einwilligung mit dem v o r b e h a l t e zu geben, d a s s sie in selben a l s volontairs trotten u ( n d ] wenn sie die P f l i c h t e n d e s s e l b e n eingesehen u [ n d ] i h r e Geistes u[nd] körperliche K r ä f t e gehörig u i n d i durch e i g e n e E r f a h r u n g w e r d e n g e p r ü f t haben, sie auch als dann g e d a c h t e n S t a n d e sich gänzlich w i d m e n k e n n e n — zur E r r e i c h u n g dieses E n d z w e c k s h a b e n d e r H [err] F l e l d l M [ a r s c h a l l ] L i e u t e n a n t F r e y h e r r v[on] G [ o m e z ] ' die G ü t e g e h a b t d u r c h geschickte u [ n d ] v[on] Ihn gewählte O f i z i e r e die S u b l i m e r e n W i s s e n s c h a f t e n des Militair S t a n d e s I h n e n b e y b r i n g e n zu lassen u [ n d ] mit T r o s t b e r u f e ich mich auf die aussage d e s H [ e r r n ] F [ e ! d ] M [arschall] L i e u t e n a n t s im Bezug auf ihre so wohl fleissige, a l s nüzliche — V e r w e n d u n g — d a ihnen a b e r die G e l e g e n h e i t zur a n w e n d u n g ihres Fleisses u[nd] erworbenen F o r t s c h r i t t e n im Militair F a c h e n u r allein v [ o n | der Gnade E [ u e r ] Kfaiserlichen] Hoheit abhängt u [ n d ] ich nicht so s e h r um die F o r t s e t z u n g i h r e s Fleisses u [ n d ] e i n e r B e n ü t z u n g ihrer eingehohlten Kentnisse, als u m die G e s e l l s c h a f t b e s o r g t bin, in welche die sich selbst ü b e r lassen, k o m e n d ü r f t e n , so bitte, ich E [ u e r ] K [ a i s e r l i c h e Hoheitl U n t [ e r t h ä n i g s t ] i h n e n zu e r l a u b e n , dass sie a l s 5 Gomez d e P a r i e n t o s Móric (1744—1811) a l t á b o r n a g y , 1801 -toi m a g y a r honos, ez időben a nemesi felkelés v e z é r k a r á n a k főnöke.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
201
volonlairs mit d e m C a r a c t e r eines ofiziers (welches ich nicht a u s Stolze, s o n d e r n u m ihr E h r g e f ü h l desto m e h r zu g r ü n d e n , u n t e r t h ä n i g s t erbitte) beym G e n e r a l S t a a b d e r ung. I n s u r [recti] on d i e n e n u n d sich d o r t V e r d i e n s t e um ihren besten streben d a n n bei E [uer] Kaiserlichen] Hoheit u [ n d ] e n d l i c h u m ihr Land s a m m e l n k e n n e n — diese G n a d e w ü r d e mich als Vater trösten, weil ich Sie einen nicht m i n d e r um seinen Sohn b e s o r g t e n V a t t e r den F[eld] M [ a r s c h a l l ] L i e u t e n a n t zur a u f s i e h t geben w ü r d e . Sie w ü r d e mich auch als getreuen U n t [ e r t a n ] einen gnädigsten M o n a r c h e n trösten, weil ich sie u m so s i c h e r e r alsd a n n e i n e m S t a n d e o p f e r n könte, w o sie einst w e s e n t licher dienen u l n d l u m so sicherer a u c h b e h a r r e n w ü r d e n a l s sie die G n a d e noch u n v e r d i e n t v [ o n ] E. K. H o h e i t erhielten in d e m s e l b e n v e r w e n d e t zu w e r d e n . In . . . Gr. Széchenyi F e r e n c h á t i r a t a : A b s c h r i f t der B i t t s c h r i f t , die ich den P a l a t i n eingereicht habe, als meine Söhne Paul u n d Stefi mit Anbruch des Krieges zu dienen wünschten.
3. József
nudor gr. Széchenyi Ferenchez. O r o s h á z a , 1809. m á r c . 26.
Válasz az előbbi pontban
közölt
kérésre.
M e g j e l e n t Zichy A n t a l : Gr. Széchenyi István levelei Budapest, 1896. 23—4. 1.
szülőihez.
4. Gomez
Móric
— gr. Széchenyi 1809. ápr. 4."
Ferencnéhez.
F o g a l m a z v á n y az Orsz. Levéltárban. Gr. Széchenyi-család l e v é l t á r a I. k. 9. sz. II. cs. 40. sz. A M a d a m e M a d a m e La Comtesse Czeczeni. M a d a m e La Comtesse Festetitsch.
M a d a m e La C o m t e s s e et t r è s r e s p e c t a b l e Amie. J ' a i le plaisir d e vous d i r e que jetois ce matin c h e z S. A. R. L ' a r c h i d u c C h a r l e ; et que je lui ait fait la Proposition d ' a v a n c e r vous d e u x fils; Le C o m t e Paul et Etienne, Prem i è r ' s Lieut [enants] et de les a t t a c h e r a L ' é t a t general " Gróf Széchenyi 1824) István a n y j a .
Ferencné, sz. Festetics J ú l i a
grófnő
(1753—
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 194
d e L'insurection hongroise. S. A. Imp. a d a i g n è z me c h a r g e r de lui d o n n e r La desû u n memoire, e t m ' a en m ê m e t e m p s assure, q u ' e l leurs a c c o r d e r a cette grace, e t q u e l e x p e d i e r a La chosse Brevi Manu. J ' a u r o i s L ' h o n n e u r d e vous faire s u r c e t t e a f f a i r e u n paration détaillé. Le m e m o i r e est fait, e t partira d a n s L'instant; j'ai L ' h o n n e u r d ' ê t r e avec le p l u s sincere d é v o u e m e n t . Votre t r è s humble le S e r v i t e u r et a m i L e 4 e avril 809 M [ a u r i c e ] de G o m e z . 5. Gomez
Móric altábornagy előterjesztése Károly főherceghez. [Bécs, 1809. á p r . 4.]
Gr. Széchenyi Ferenc m á s o l a t a az Orsz. Levéltárban. Gr. S z é c h e n y i - c s a l á d levéltára I. k. 9. sz. П. cs. 40. sz.
Ich u n t e r f a n g e mich E l u e r ] K a i s e r l i c h e n ] H[oheit] in U n t e r t h ä n i g k e i t die Bitte z u unterlegen, die beiden G r a f e n P a u l u n d S t e p h a n C z e c z e n y zu O b e r l i e u t [ n a n t s ] a l l e r g n ä d i g s t zu b e f ö r d e r n , u n d d e n G [ e n e r a l ] G [ u a r t i e r ] M s t e r s t a b der K ö n i g l i c h ] h u n g a r i s c h e n I n s u r r e c t i o n zu zu theilen; diese b e i d e n junge L e u t h e haben sich seit d e n V e r f l o s s e n e n H e r b s t den K a v a l e r i e Dienst h i r in W i e n g e w i d m e t und d e r militairischen Kentnissen befliessen, w o z u sie schon d u r c h ihre g u t e Erziehung vorbereitet w a r e n ; Sie h a b e n d i e F e l d b e f e s t i g u n g theoretisch erlernet, z e i c h n e n zimlich g u t und haben sich in A u f n a h m e n geübt, sie s i n ( d ) von d e r moralischen Seite b e t r a c h t e t unter b e s t e r z o g e n e n e n j u n g e n M ä n n e r d e r Nation z u rechnen. D a s e r n s t e V e r l a n g e n sich zum militairstand zu widmen, h a t sich bei mir d u r c h ihren r e s t l o s s e n Fleis bestätiget, ich w ü r d e d a f ü r s o r g e n , selbe u n t e r der A u f s i c h t ges c h i c k t e r G e n e r a l s t a b s offiziers n a c h und n a c h in den D i e n s t - c a r i e r e e i n z u l e i t e n . Die V e r d i e n s t e d e s V a t t e r s seien f ü r den M o n a r c h e n und d a s V a t t e r l a n d e r w i e s e n e Anhänglichkeit, d e r Patriotismus, m i t welchen d e r V a t t e r a l l e s e i n e Söhne d e n M i l i t a i r s t a n d widmet, d ü r f t e meine g e h o r s a m s t e Bitte u n t e r s t ü t z e n , bei welcher ich g l a u b e f ü r den a l l e r h ö c h s t e n D i e n s t z w e i g in d e r Folge s e h r brauchb a r e officiers v o r z u b e r e i t e n .
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
195
6.
Károly
főherceg.
Bécs, 1809. á p r . 7-én. Kinevezi gr. Széchenyi Pált és Istvánt a m a g y a r nemesi felk e l é s v e z é r k a r á b a á p r . 16-i rangsorral f ő h a d n a g y o k k á . Közölte Zichy A n t a l : Gr. Széchenyi István levelei szülőihez. 24. 1.
7. 1
Br, Ertet
[Ferenc]
gr. Széchenyi
Ferenchez.
Győr, 1809. m á j . 18. Közölte Zichy . 26. 1.
A n t a l : Széchenyi
István
levelei
szülőihez.
25—
8.
Br.
Voit h [Ferdinánd]*
gr. Széchenyi
Ferenchez.
Győr, 1809. m á j . 25. Közölte 26—7. 1.
Zichy
Antal:
Gr. Széchenyi
István
levelei
szülőihez.
9. Br.
Voith
[Ferdinánd/
gr. Széchenyi
Győr, 1809. Közölte
Zichy
Antal:
Gr.
Ferenchez.
június.
Széchenyi
István
levelei
szülőihez
27—8. 1.
10. Br.
Voith
Közölte 28—9. I.
[Ferdinánd]
gr. Széchenyi
Szalabér,
1809. június 29.
Zichy
Antal:
Gr.
Széchenyi
Ferenchez.
István
levelei
szülőihez.
11. I. Ferenc
király
legfelsőbb
elismerése.
T a t a , 1809. aug. 26. Közölte 24—5. 1.
Zichy
Antal:
Gr.
Széchenyi
István
levelei
'' A nemesi felkelés v e z é r k a r á h o z beosztott alezredes. 8 A nemesi felkelés v e z é r k a r á h o z beosztott ő r n a g y .
szülőihez.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 196
12.
Br. Voith
Ferdinánd Tata,
Közölte 29—30. 1.
Zichy
Antal:
gr. Széchenyi
Ferenchez.
1809. a u g . 29. Gr.
Széchenyi
'slván
levelei
szülőihez.
13. Petrich
András"
gr. Széchenyi
K i s b é r , 1809. s z e p t e m b e r
Ferenchez. 3.
E r e d e t i j e az O r s z . Levéltárban. Széchenyi-család I. k. 9. sz. IÏ. c s o m ó 39. sz.
Euer
levéltára
Excellenz!
E u e r E x c e l l e n z haben m i c h mit einem Z u t r a u e n b e e h r t , d a s mir s o s c h m e i c h e l h a f t seyn muss, a l s d a s z u f ä l l i g e Ereigniss, H o c h d e r o b e y d e Hofnurigsvolle Söhne u n t e r meinem C o m m a n d o zu h a b e n . Ich h a b mir e s i m m e r zur s t r e n g s t e n P f l i c h t gesezt, j e d e m , a u c h nicht a n e m p f o h l e n e n mir u n t e r g e o r d n e t e n officier, d e m D i e n s t e des Königs u n d V a t e r l a n d e s nach m e i n e n K r ä f t e n a u s z u b i l d e n ; u m so m e h r — a u c h o h n e A n e m p f e h l u n g — ' w ü r d e ich es gewiss mit angelegen h a b e n s e y n lassen S p r o s s e n e i n e r so a n g e s e h e n e n F a m i l i e meines V a t e r l a n d e s , — J e n e n a n z u n e h m e n . D i e s e ganz a u f r i c h t i g e Z u s i c h e r u n g bitte ich unbek a n n t e r W e i s e — e i n s t w e i l e n güttigst a n z u n e h m e n , und zugleich die V e r s i c h e r u n g m e i n e r innigsten H o c h a c h t u n g und V e r e h r u n g , mit w e l c h e r ich d i e E h r e h a b e zu seyn E u e r Excellenz H | a u ] p t q u a r t [ier] : K i s - B é r den 3 t e n 7ber 809 ganz E r g e b e n s t e r D [ i e n e ] r Petrich Oberst im G[ene]ral Q [ u a r t i e r ] M leister! stab der Ung. A d e l i s c h e n Insurection. " P e t r i c h A n d r á s (1765—1842) a n e m e s i felkelés v e z é r k a r á b a osztott e z r e d e s , 1809. e l e j é n a Ludovika A k a d é m i a igazgatója Gomez megbetegedése u t á n ő lett a v e z é r k a r főnöke. K é s ő b b altábornagy.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
197
14. Gr.
Haugwitz
1
Jenő "
gr. Széchenyi
Ferenchez.
Kisbér, 1809. szept. 3. Eredetije
Orsz.
E u e r Excellenz.
T
Levéltárban. Gr. Széchenyi-család . k. 9. sz. II. csomó 39. sz.
levéltára
Kis-bér, am 3ten S e p t e m b e r 809.
Hochgebohrner Graf! E r s t g e s t e r n erhielt [ich] H o c h d e r o s c h m e i c h e l h a f t e n Zeilen vom 23ten v[origen] M [ o n a t ] u n d a u s der A u f s c h r i f t w e r d e n E u e r E x c e l l e n z zu ersehen belieben, d a s s ich noch i m m e r d a s V e r g n ü g e n geniesse in d e r M i t t e I h r e r H e r r n S ö h n e ein Mitglied der U n g a r i s c h e n I n s u reckzion v o r z u s t e l l e n . So p r e k ä r ü b r i g e n s meine gegenw ä r t i g e A n s t e l l u n g ist, d a m i r von m e h r e r e n Seiten zukommt, dass ich a n d e r s w o h i n g e r u f e n w e r d e , so v e r s c h a f t sie mir d o c h noch die Gelegenheit E u e r E x c e l l e n z a l s V a t t e r d e n a n g e n e h m e n Trost w i e d e r h a l t e n zu k ö n nen, dass die b e i d e n j u n g e n Leute r e c h t gute und willige O f f i c i e r s sind, die von a l l e n Vorgesetzten gesçhazt, von ihren K a m e r a d e n geliebt w e r d e n . E i n Z u s a m m e n f l u s s g a n z eigener U m s t ä n d e , so wie d e r k u r z e F e l d z u g u n s e r e r A r m e e h a t mir zwar n i c h t gestattet, die b e i d e n j u n g e n Krieger, s o w i e ich g e w ü n s c h t hatte, in u n s e r e m F a c h stufenweise e i n z u f ü h r e n , — m i t so guten A n l a g e n u n d Willen a b e r , k a n n es i h n e n nicht fehlen, sich um d e n S t a a t v e r d i e n t zu machen, u n d so d e m b e s t e n V a t t e r auf den schönsten W e g den D a n k f ü r seine e d l e S o r g f a l t z u zollen. Sollten mich gleich die g e g e n w ä r t i g e n V e r ä n d e r u n gen von d e n Ihrigen e n t f e r n e n , so w o l l e n E u e r E x c e l lenz d u r c h die V e r s i c h e r u n g a n n e h m e n , d a s s mich i m m e r f o r t w a h r e s I n t e r r e s s e u n d t r e u e A n h ä n g l i c h k e i t an eine so liebe F a m i l i e b i n d e n w i r d , so wie die Gesinnungen mei10 Gr. Haugwitz J e n ö (1777—1868) a nemesi felkelés vezérk a r á b a beosztott alezredes. 1809-ben a h a r c t é r e n t a n ú s í t o t t vitézségéért soronkívül lett e z r e d e s . 1813-ban tábornok és végig küzd ö t t e a Napoleon elleni h á b o r ú t . Mint a l t á b o r n a g y n y u g a l o m b a vonult.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 198
n e r u n b e g r ä n z t e n H o c h a c h t u n g u n d V e r e h r u n g f ü r das H a u p t d e r s e l b e n u n v e r ä n d e r l i c h bleiben. Ich h a b e die E h r e zu seyn Euer Excellenz gehorsamster Diener E [ u g e n ] Graf H a u g w i t z Obrist. 15. Br.
Voith
Ferdinánd Tata,
Közölte 30—1. 1.
Zichy A n t a l :
gr. Széchenyi 1809. szept.
11.
Gr.
István
Széchenyi
Ferenchez.
levelei
szülőihez.
16. Hg. Liechtenstein
u
János Tata,
gr. Széchenyi
1809. nnv. 12.
E r e d e t i j e gr. Széchenyi-csaiád levéltára
Hochgebohrner
Ferenchez.
k. 9. sz. П. cs. 39. sz.
Graf!
Es g e r e i c h t mir zu e i n e r b e s o n d e r n Vergnügen D e r o H e r r n S o h n in mein H u s z a r n Regiment zu e r h a l t e n , u n d ich e r l a s s e u n t e r einem die nöthigen B e f e h l e , dass er b e y d e r b e v o r s t e h e n d e n A u f l ö s u n g des G e n e r a l q u a r t i e r m e i sterstabs d a h i n eingetheilt w e r d e . So w i e in diesen, so wird es m i r auch in j e d e n a n d e r e n F a l l sehr a n g e n e h m seyn w e n n ich E u e r E x c e l lenz m e i n e vorzügliche H o c h a c h t u n g bethätigen k a n n , mit d e r ich d i e E h r e h a b e z u seyn E u e r E x c e l l e n z g e h o r s a m s t e r Diener Dotis 12 a m 12 Nov. 1809. F [ürst] Liechtenstein F [ e l d ] M [arschall]
n Hg. Liechtenstein J á n o s (1760—1836) t á b o r n a g y , a 7. h u s z á r e z r e d t u l a j d o n o s a . K á r o l y f ő h e r c e g lemondása u t á n (1809) ő lett a sereg fővezére, s mint ilyen rész* vett a b é k e t á r g y a l á s o k o n és ő írta alá az o k t . 14-i bécsi békét. Ezután visszavonult a közélettől. 12 Tata.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
207
17. Petrich
András
gr. Széchenyi
Ferenchez.
S z é k e s f e h é r v á r , 1809. november 21. Eredetije
az
Orsz. Levéltárban, gr. Széchenyi-család Î. k. 9. sz. II. cs. 39. sz.
levéltára
Euer Excellenzl B e s c h ä m t m u s s ich E u e r Excellenz u m Vergebung bitten, d a s s ich so Späth d a s a n mich g e l a n g t e Hochgefällige Schreiben b e a n t w o r t e ; d i e D i e n s t g e s c h ä f t e w a r e n a b e r die Zeit h i n d u r c h von d e r Arth, d a s s ich auf d a s V e r g n ü g e n , — d a s Z u t r a u e n E u e r Excellenz zu rechtfertigen, — V e r z i c h t zu leisten mich g e z w u n g e n f a n d . Ich h a b indessen im Stillen gehandelt, d e n a n g e s u c h t e n U r l a u b f ü r die z w e y G r a f e n bei Sr. К. К . Hoheit d e m E [ r z ] И [erzog] P a l a t í n u s e r w i r k t , und g e w ä r t i g e mit j e d e m T a g die Bestettigung d e s s e n durch d e m Chef d e s G [ e n e ] r a l Q[uartier] M[eister]stabs. Vor der Revue d e r K. Ung. A d e l . Insurrection würde d a s A n s u c h e n e b e n nicht ganz d e n e n U m s t ä n d e n passend gewesen s e y n ; — ich h a t t e i h r e r N o t h w e n d i g ; u n d u n t e r e i n e m war d e r A u g e n b l i c k da, in welchen Sie b e y d e vor d e r F r o n t e ; — u n d zwai; als t h ä t i g a M i t w i r k e r von den G r ö s s t e n T h e i l d e r V a t e r l a n d s V e r t h e i t i g e r bemerkt, — erschienen. Rücksichtlich i h r e r C o n d u i t und V e r w e n d u n g i m A l l e r h ö c h s t e n D i e n s t w a r ich mit b e y d e n noch i m m e r z u f r i e d e n . Sie zeigten b e y j e d e r G e l e g e n h e i t U n v e r d r o s s e n h e i t u n d d e n besten Willen, und gaben die zuversichtliche H o f n u n g auf dieser Milit. B a h n — d e m S t a a t e wesentliche Dienste einstens zu leisten. — N a c h einer Hohen V e r o r d n u n g , die vom C o m a n d . F ü r s t v o n Lichtenstein u n t e r z e i c h n e t , m i r zugekommen, ist der J ü n gere Graf — n a c h e r f o l g t e r A u f l ö s u n g d e s F e l d G [ e n e ] ral Q [ u a r t i e r ] Mieisterl s t a b s — zu d e m H u s s [ a r e n ] R e g [ i ] m [ e n ] t Lichtenstein a n g e t r a g e n ; d e n A l t e r n a b e r h a t F [ e l d ] M [arschall] L i e u t e n a n t ] G r . R a d e t z k y sich vorbehalten, zu seinem H u s z [ a r e n ] R e g [i] m [en] t zu nehmen. Einige J a h r e b e y m R e g [i] m [en] t z u dienen, ist f ü r b e y d e N o t h w e n d i g den D i e n s t kennen z u lernen — d e n Off[iciere] von G e n e [ral] Q[uartier] M[eister]stab u n u m g ä n g l i c h zu wissen n o t h w e n d i g ist. S p ä t e r h i n a u s w i r d e s w e n i g s t e n s E u e r E x c e l l e n z sicher nicht a n M i t t e l
I
200
Gr.
Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
fehlen, Sie w i e d e r b e y d e zum G[ene]ral Qfuartier] M [ e i s t e r ] S t a b zu b r i n g e n . D e r ich mit w o r i k o m m e n s t e r H o c h a c h t u n g zu seyn die E h r e h a b e E u e r E x c e l l e n z S t u h l w e i s s e n b u r g d e n 21. 9ber 809. Ergebenster Diener P e t r i c h oberst im G [ e n e ] r a l Q u a r t i e r M [eister] stab. 18. Hegedűs
József
gr. Széchenyi
G y ő r , 1«09. július
Ferenchez. 14.
E r e d e t i j e az Orsz. L e v é l t á r b a n gr. Széchenyi-család I. k. 9. sz. II. cs. 39. sz.
levéltára
N a g y M é l t ó s á g h u Groff Ur Nékem Kegyelmes Uram! E x c e l l e n t i a d n a k K e g y e s Levelét, melyet a m u l t t J u n i u s H o l n a p n a k 10-ik n a p j a r u l h o z á m u t a s i t t a n i méltóztató! a sok viszontagságok és s z o m o r ú k ö r n y ü l állások m i a t t még tsak m a i n a p o n l e h e t e t s z e r e n t s é m k e z e m hez venni, a m e n y i r e t e h á t nem v á l a s z o l h a t v á n Excell e n t i a d n á l v a l a m e l y Ítéletben e s t e m volna, a l á z a t o s a n botsánatot k é r e k . H i z e l k e d é s n é l k ü l bizonyossá k i v á n o m E x c e l l e n t i a d c t tenni, h o g y m i n d e n I d ő b e n leg n a g y o b s z e r e n t s é m n e k tartottam, h a legkevesebb a l k a l m a t o s s á g o t lelhettemis, m e l y ben E x c e l l e n t i á d h o z t a r t o z ó tiszteletemet b i z o n y í t h a t t a m , úgy szinte különös ö r ö m ö m r e szolgált azis, hogy először ugyan a kis pisti G r o f f n a k , azután p e d i g a P á l G r ó f i n a k is tsekély t e h e t s é g e m s z e r i n t s z o l g á l h a t t a m , meg v a l l o m ö r v e n d e t e s v a l a n é k e m azon idő, m e l y b e n őket itten n á l a m s z é p t s e n d e s s é g b é n egymáshoz való igaz t e s t v é r i egyet é r t é s b e n és s z e r e t e t b e n lenni l á t t a m , de a n y i v a l nagyob let u t ó b a g g o s k o d á s o m és s z o m o r ú s á g o m a m i d ő n azon r e m é l t e l e n s z e r e n t s e t l e n s é g b e n ü n k e t itten G y ő r vid é k j e n érvén, őket el k e l l e t e t t v e s z t e n e m , n a g y o b b í t o t t a pedig f á j d a l m a m a t , a m i d ő n a k e d v e s kis p i s t á m a t el f o g a t t a t o t t n a k lenni, a G r o f f L a j o s t p e d i g S z a b a d h e g y a l a t t ell e s e t t n e k lenni némelyek á l l í t o t t á k , és minek u t á n n a az A n t a l L o v á s z s z a h a r m a d n a p i b u j d o s á s a u t á n visza t é r v é n U r a t fel n e m találta, az O b e r s t L e u t e n a n t
t
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
201
B a r o E r t l i s z o r g a l m a t o s k é r d e z ö s k ö d é s e m r e is semi bizonyost felölle mondani n e m tudott, a s z e r e n t s é t l e n e s e t e t bizonyosnak lenni véltem, mind adig, m é g l e n a S i g m o n d fiam (ki a G y ő r i Nemes f e l kelő Lovas Seregnél H a d n a g y ) K o m á r o m b u l most h a r m a d n a p j a bizonyossá nem t e t . hogy mind a hármon életben v á g y n á k és egésségessek egyébiránt, h a n e m hogy a Groff L a j o s háromszor is a Lováról le esvén, v a l a m e l y Contusiot kapót l é g y e n , valóban e z e n ö r v e n d e t e s hir minden but el f e l e i t e t e t vélem. Oh K e g y e l m e s U r a m , mely n a g y n y o m o r ú s á g b a n jutottunk, m e l y szörnyű remülést k e l l e t e t nékünk itten * G y ő r ö t t s z e n v e d n ü n k a 9 napokig t a r t o t t o p p u g n a t i o n a k a l k a l m a t o s s á g á v a l , 7 n a p o k i g m a g a m feleségamel és mind e n gyermekeimel és tselédeimel e g y ü t t a mély sötét pintzében laktam, és h á r o m napig t s a k egy kalán m e l e g Levest s e m ehettünk, t s a k az én h á z o m a t 17 golobits haubitz és k é t nagy B c m b a érte a töbi közül egy b o m b a az egyik s z o b á m p a d l á s á t keresztül ütvén, m i n d e n e k e t v a l a mit t s a k a szobában t a l á l t öszve szaggatott, m é g a f a l a k o n f ü g g ö t t k é p e k e t i s mind le s z e d t e , és sck i l j e t é n szomorú e s e t e k t a l á l t a t n a k itten n á l u n k , azon kívül haubitzaikk'al és t ü z e s golobitsaikal h á r o m négy h e l e n is a V á r o s t fel gyuitván t e t e m e s k á r o k a t okozot az E l l e n s é g , a z o k r ó l n e m is kivánok szollani, m e l y e k e t m i n d e n felöl u t ó n ut f é l e n el k ö v e t e t t r a b l á s o k k a l raitunk t e t t e s m é g most is i g a j o k alatt s i n l ő d ü n k , a kik m o s t anyival j o b b a n g r a s s á l ó d n a k raitunk, m i n t h o g y K á r o l y feo Herczeg ellen (mint ők á l l í t j á k ) n a g y d i a d a l m a t v e t t e k . T ö b b n y i r e a midőn feleségemel e g y ü t t a Mgos g r ó f f n é n a k is kezeit a l á z a t o s a n tsokolluk a l á z a t o s t i s z t e l e t t e l á l h a t a t o s k o d o m Excellentiadnak G y ő r ö t t 11 J u l y 1809.
a l á z a t o s kész s z o l g á j a . Hegedűs
Josef.
19. Vlasics
13
Ferenc
levele
Magyar Közölte .Zichy
Antal:
gr. Széchenyi
Ferenchez.
B r o d , 1810. m á j . 26. Gr. Széchenyi
István
levelei
szülőihez,
31. 1. 13
Később
Vlasits Ferenc (1766—1840) a 7. huszárezred a l t á b o r n a g y lett és Horvátország b á n j a .
parancsnoka.
I
202
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
20.
Antal14
Stephaics
gr.
Széchenyi
Ferenchez.
Világos, 1810, júl. 28. Közölte
Zichy
Antal:
Gr.
Széchenyi
'stván
levelei
szülőihez
57—8. 1.
21. Br.
Voith
Ferdinánd
gr.
Széchenyi
Ferenchez.
Bécs, 1810. nov. 17. Közölte 31—2. I.
Zichy
Antal:
Gr.
Széchenyi
István
levelei s z ü l ő i h e z . «
22. Br. Vcith tábornoknak
Ferdinánd emlékirata b. a győri sáncokból való
Meskó József visszavonulásáról.
Bécs, 1810. nov. 17. Megjelent m a g y a r f o r d í t á s b a n a H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k 1894. ápr. f ü z e t é b e n és Zichy A n t a l : Gr. S z é c h e n y i István l e v e l e i szülőihez. 306—324. 1.
23. Gr. Merveldt
15
Maximilián
gr. Széchenyi
Ferenchez.
Brünn, 1811. márc. 5. Közölte
Zichy
Antal:
Gr.
Széchenyi
István
levelei
szülőihez.
levelei
szülőihez.
58—9. 1.
24. Etzelt 59.
Közölte 1.
14
Zichy
Antal:
Lajos Gr.
111
nyugtája.
Széchenyi
István
Stephaics A n t a l a 7. h u s z á r e z r e d k a p i t á n y a . Gr. M e r v e l d t Maximilián lovassági t á b o r n o k , az 1. számú u l á n u s - e z r e d t u l a j d o n o s a . Mint a Sopronban á l l o m á s o z ó 3. vértese z r e d p a r a n c s n o k a a n n a k idején ismerte és s o k s z o r meglátogatta a S z é c h e n y i - c s a l á d o t Horpácson. 10 Mint az 1. ulánus-ezred f ő h a d n a g y a c s e r é l t gr. Széchenyi I s t v á n 7. h u s z á r e z r e d b e l i f ő h a d n a g g y a l . 15
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
203
25. Vlasits
Ferenc a 7. huszárezred az 1. ulánus ezredhez. E r e d e t i j e a bécsi h a d i
parancsnoka
levéltárban.
Jegyzék gr. Széchenyi I s t v á n áthelyezéséről. Közölte B á r t f a i Szabó László: A gr. Széchenyi-család I I I . к. 514 1.
története
26. Br.
Ertel
Ferenc
gr.
Széchenyi
Ferenchez.
Ollmütz, 1811. aug. 30. E r e d e t i j e az Orsz. Levéltárban a gr. Széchenyi-család levéltára I. k. 9. sz. II. cs.
Euer Excellenz! H o c h g e b o h r n e r Graf! O l l m ü t z den 3 0 t e n August 1811. Bei Gelegenheit, da E u e r Excellenz H e r r Sohn G r a f S t e p h a n S e t c h c z e n y als O b e r L i e u t e n a n t von G e n e r a l S t a a b zu R a a b mir beigegeben war, s o r g t e ich als V a t t e r f ü r ihn; w a s ich an Se M a j e s t ä t den K a i s e r von ihm e r w ä h n t habe, ist in dem a n l i e g e n d e n M e m o i r zu e r s e h e n , welches E u e r Excellenz z u r Kenntniss mittheile, d o c h k e i n e n w e i t e r n G e b r a u c h d a v o n zu m a c h e n bitte, o h n e r a c h t e t alles diess W e l t b e k a n n t ist, so b l e i b t es d e n n o c h e i n e dienst S c h r i f t . W e n n E u e r Excellenz glauben, d a s s ich mir e i n i g e n V e r d i e n s t u m die u n g a r i s c h e Nation e r w o r b e n , so b i t t e ich um g n ä d i g e U n t e r s t ü t z u n g bey d e n e n Hochlöblichen S t ä n d e n v o n Hungarn, d a ich zwey Bittschriften, e i n e a n Se M a j e s t ä t den König, u n d eine a n die Hoch Löblichen S t ä n d e von U n g a r n , a n Se K a i s e r l i c h e H o c h h e i t d e n Erz. H e r z o g J o s e p h P a l a t i n zur a l l e r g n ä d i g s t e n U n t e r s t ü t z u n g ü b e r s a n d t , m i t d e r u n t e r t h ä n i g s t e n Bitte, u m d a s T a x e n f r e y e u n g a r i s c h e Ingolat, n a c h d e m ich d r e y u n d dreissig J a h r e als O f f i c i e r diene. D i e s e n zwey B i t t s c h r i f t e n liegt die Copie d e s A t t e s t a t e s Sr. Kais. H o c h heit den E r z . Herzog P a l a t i n bey; ü b e r mein V e r h a l t e n bei der Begebenheit a m 13ten J u n y 1809 von Raab. 1 7 17
Kérvényét
Akadémiai Értesítő.
megemlíti
az
1811—12-i
országgyűlésen
a
ma13
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 204
N a c h d e m Euer E x c e l l e n z e i n e n mächtigen E i n f l u s s in die ungarischen S t a a t s G e n h ä f t e haben, so b i t t e ich nochmals um gnädige U n t e r s t ü t z u n g , f ü r welche G n a d e ich lebenslänglich die E h r e habe m i t d e r g r ä n z e n l o s e s t e r H o c h s c h ä t z u n g zu sein E u e r Excellenz gehorsamster Diener Franz Bar[on] Ertel Oberst 26a A levélben
említett
emlékirat:
Euer Majestät! In F o l g e des, von Sr. Kaiserl. Hoheit d e n E. H. J o s e p h P a l a t í n u s mir z u g e k o m m e n e n Allerhöchsten Befehl E u e r M a j e s t ä t , u n t e r l e g e ich a l l e r u n t e r t h ä n i g s t in tiefster E h r f u r c h t die f r e y m ü t h i g e w a h r h a f t e G e s c h i c h t e aller b e y jenen Theil d e r U n g a r i s c h e n Insurrection, wo ich D i e n s t e leistete, v o r g e f a l l e n e n Erreignisse. Se. K a i s e r l . Hoheit d e r E. H. P a l a t i n trug u n t e r n 27ten A p r i l 1809 den hungarischen G e n e r a l C o m m a n d o und R a a b e r Comitat a u f , A r b e i t e r Materialien u n d a l l e Zugehör z u m Bau eines verschanzten Laagers bey R a a b v o r z u b e r e i t e n und e r n a n n t e mich z u m Directeur dieses Baues. U n t e r n 7 May 1809 e r h i e l t ich v o m H e r r n G e n e r a l e n Q u a r t i e r m e i s t e r der h u n g a r i s c h e n I n s u r r e c t i o n s A r m e e F . M. L. von G o m e t z d e n Befehl, d e n o b b e n a n n t e n B a u u n g e s ä u m t a n z u f a n g e n u n d wegen s t a r k e n V o r d r i n g e n d e s F e i n d e n thätigst zu beschleunigen. A m 9 t e n M a y 1809 A b e n d s t r a f e n die ersten a u s g e schriebenen L a n d a r b e i t e r ein, die ich a m lOten mit g r a u e n d e n M o r g e n beschäftigte u n d Tag u n d N a c h t benützte, u m diese so d r i n g e n d e A r b e i t b a l d m ö g l i c h s t b e e n d e n z u können. Die A n f a n g s Linien d e r V e r s c h a n z u n g e n w ä h l t e ich nach der n a t ü r l i c h e n L a a g e der G e g e n d und b e n ü t z t e den hiezu s e h r geeigneten T e r r a i n e i n e n Haubitzen W u r f vor denen V o r s t ä d t e n d e r S t a d t R a a b g e g e n Wienne, u m diese V o r s t ä d t e b e y e i n e n feindlichen Angrif dem B r a n d nicht a u s z u s e t z e n . gyar h o n o s s á g é r t folyamodók ügyében k i k ü l d ö t t bizot'ság az országgyűléshez b e a d o t t jelentésében. A kérést bizonyítékok h i j á n n e m vették figyelembe.
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
205
D i e A u s d e h n u n g s Linie' b e t r u g 3 / 4 t e l Meil vom link e n R a a b U f e r , bis a n d a s r e c h t e D o n a u U f e r d e s W i e s e l b u r g e r A r m e s . D e r l i n k e F l ü g e l l e h n t e sich a n d i e Raab und wurde durch den angeschwellten Gärmoter18 M o r a s t auf e i n e grosse S t r e c k e g e d e c k t ; in diesen M o r a s t w u r d e auf e i n e r d o m i n i r e n d e n H ö h e e i n e durch s e i n e L a a g e ä u s s e r s t feste u n z u g ä n g l i c h e B a t t e r i e auf S e c h s 12 II'der 1 " a n g e l e g t die i h r e r ü c k w ä r t s l i e g e n d e n R e d a n t s f ö r m i g e n m i t W a s s e r g r ä b e n v e r s e h e n e n u n d bis a n d i e Wiener Strasse laufenden Linien flanquirte. A n d e r W i e n e r S t r a s s e w u r d e zu m e h r e r e r D e c k u n g , eine d e t a c h i r t e F l e c h e m i t e i n e n W a s s e r g r a b e n e r r i c h t e t , die ein h o h e s P r o f i l e h a t t e , i h r e n R ü c k e n a n der R a b n i t z e F l u s s l e h n t e , u n d von d e r v e r s c h a n z t e n R a b n i t z a I n s e l f l a n q u i r t u n d in R ü c k e n e i n g e s e h e n w u r d e , worinn sich d e r F e i n d , w e n n e r a u c h s e l b e mit g r o s s e n Verlust gew o n n e n h ä t t e , in k e i n e n F a l l h ä t t e h a l t e n körinen; d i e s e F l e c h e k r e u t z t e ihr F e u e r v o n 12 I i ' d e r mit der B a t t e r i e in d e n G ä r m o t e r M o r a s t v o r d e n e n b e s c h r i e b e n e n Linien, die sich hier h i n t e r d e r F l e c h e a n d a s rechte R a b nitza Ufer anschlössen. D i e R a b n i t z a Insel, w e l c h e r m a n w e g e n Tiefe d e s Flusses nicht beykommen konnte, war Trenchée artig mit sich w e c h s e l s e i t i g v e r t h e i d i g e n d e n L i n i e n v e r s c h a n z t , e s b e f a n d e n sich auf s e l b e r d r e y , ü b e r d e n Horizont s t a r k e r h o b e n e B a t t e r i e n , w e l c h e die G e g e n d w e i t b e h e r r s c h t e n ; z w e y d a v o n f l a n q u i r t e n die F l e c h e a n d e r C h a u s s é e u n d d i e d r i t t e b e s t r i c h die a m l i n k e n R a b n i t z a Ufer sich a n l e h n e n d e n R e d a n t s Linien, welche mit Wassergräben v e r s e h e n , bis an d a s r e c h t e D o n a u U f e r giengen. Die D o n a u Insel, d u r c h die T i e f e d e s dieselbe u m g r ä n z e n d e n F l u s s e s s e h r fest, w a r r i n g s h e r u m T r e n c h é e a r t i g m i t sich w e c h s e l s e i t i g v e r t h e i d i g e n d e n Linien v e r s c h a n z t , w o r a u f z w e y s t a r k e r h e b e n e B a t t e r i e n die G e g e n d b e h e r r s c h t e n die R e d a n t s f ö r m i g e n Linien f l a n q u i r ten u n d sich mit d e m C a n o n e n f e u e r d e r einen R a b n i t z a B a t t e r i e v o r d e n Linien k r e u t z t e n . D i e d r i t t e d a r a u f v e r f e r t i g t e B a t t e r i e b e s t r i c h d e n D o n a u A r m selbst. war
E r w ä h n t e drey Viertl Meilen lange a m lOten M a y 1809 a n g e f a n g e n , d e n 18 19
A g y i r m ó t i mocsár G y ő r T. i. P f ü n d e r .
Verschanzung 15ten b e s e t z t
közelében. 13*
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 206
und in D e f e n s i o n s S t a n d u n d am 2 0 t e n M a y schon v o l l s t ä n d i g mit T r u p p e n u n d a u c h mit C a n o n e n besetzt, obgleich a n d e r e n V e r v o l l k o m m u n g noch einige Tage g e a r b e i tet w n r d e . N u r d i e äusserste U n t e r s t ü t z u n g Sr, Kaiserl. H o h e i t d e s E. H. J o s e p h P a l a t i n und n ä c h t l i c h e Arbeiten bey F a c k e l n a n d e n e n S c h l e u s s e n der R a a b v e r s c h a f t e n in dieser k u r z e n Zeit die Möglichkeit e i n so festes L a a g e r h e r z u s t e l l e n , vordurch ein, vom K a i s e r Napoleon a n befohlen g e w e s e n e r A n g r i f auf die b e y R a a b sich v e r s a m m l e n d e hungarische I n s u r r e c t i o n s A r m é e abgewendet w u r d e n . D e r f r a n z ö i s c h e Divisions G e n e r a l M o n b r u i r " v e r s i c h e r t e mich in Atsch,"' er habe d e n Befehl von sein e n Kaiser gehabt, die v e r s c h a n z u n g e n bey Raab a n z u greifen u n d die sich d o r t s a m m l e n d e Insurrections A r m é e zu z e r s t r e u e n , er habe a u c h seine I n f a n t e r i e z u s a m m e n gezogen, d i e O e s t e r r e i c h e r h ä t t e n a b e r zu viele A r b e i ter gehabt u n d hatten i h r e V e r s c h a n z u n g e n zu geschwind in V e r t h e i d i g u n g s stand gesetzt, als d a s s er den Angrif o h n e grossen Verlust h ä t t e wagen k ö n n e n , wesswegen er a u c h u n t e r b l i e b e n sey. Die F r a n z o s e n s c h r e i b e n in der W i e n e r Zeitung v o n 17ten o d e r 18ten J u n y 1809 folgendes: Der linke Flügel des verschanzten Laagers von Raab stützte sich an die Raab, wurde die Ueberschivemmung des Gärmoter Morast gedeckt, der rechte Flügel stützte sich an den Donau Arm, die Linien waren mit Wassergräben versehen und wurden durch die ausgesuchtesten Werken unterstützt. Die S t a d t Raab, w e l c h e einst e i n e Festung w a r , w u r d e auf A l l e r h ö c h s t e n B e f e h l Sr M a y e s t ä t von d e n Ingenieur O b e r s t von P e t s c h y " am lOten M a y 1809 a u f s e y f r i g s t e a n g e f a n g e n w i e d e r z u r F e s t u n g herzustellen. A m 5 t e n J u n y 1809 n a h m Se. K a i s e r l . Hoheit d e r E. H. J o s e p h P a l a t i n sein H a u p t q u a r t i e r in der F e s t u n g R a a b ; die im v e r s c h a n z t e n L a a g e r v e r s a m m e l t e h u n g a r i sche I n s u r r e c t i o n s A r m é e v e r s t ä r k t e sich von Tag zu T a g , die s ä m m t l i c h e n T r u p p e n ü b t e n sich fleissig in W a f f e n u n t e r H ö c h s t d e r o eigener A u f s i c h t Sr. Kaiserl. H o h e i t E. H, J o s e p h P a l a t i n . 20 21 22
Gr. M o n t b r u n Lajos P é t e r (1770—1812) Ács község (Komárom). Pécsy M i h á l y m é r n ö k k a r i ezredes, G y ő r
francia
tábornok.
parancsnoka.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
215
A m 13ten J u n y 1809 k a m Se. Kaiserl. Hoheit E. H. J o h a n n m i t seiner noch 22.000 M a n n s t a r k e n A r m é e auf seinen R ü c k z u g a u s Italien n a c h Comorn auf den r e c h ten R a a b U f e r ü b e r Csonack" 3 a n , um bey SabatheP 4 sich zu l a g e r n ; diese A r m é e w u r d e b e y P a p a d u r c h die I n surrections Armée aufgenommen. D e r F e i n d v e r f o l g t e diese vereinte A r m é e n auf d e n Fuss, grief die A r r i e r G a r d e m i t H e f t i g k e i t an, er d r a n g i m m e r s t ä r k e r vcr u n d w o l l t e a u s der s c h m a l e n G e g e n d zwischen d e r am rechten R a a b U f e r l i e g e n d e n G ä r m o t e r Morast und der Csonaker Gebürge heraus aufmarschieren, f o r m i r t e Sechs T r e f f e n h i n t e r e i n a n d e r , stützte seine linke F l ü g e l n an d e n M o r a s t u n d seine r e c h t e Flügeln a n das e r w ä h n t e G e b ü r g e . U m 4 Uhr n a c h m i t t a g w u r d e das G e f e c h t mit k l e i n e n G e w e h r u n t e r einem f ü r c h t e r l i c h e n C a n o n e n Donner i m m e r heftiger, ich w a r auf dem linken R a a b U f e r nicht a n g e griffen und beschäftigte mich mit B e o b a c h t u n g e n d e r feindlichen B e w e g u n g e n u n d e r k l ä r t e m i r seine A b s i c h t , weil er seine, d u r c h den M a r s c h und G e f e c h t den g a n zen T a g e r m ü d e t e n T r u p p k e i n e R u h e gönnte, einzig d a hin, d a s s er u n s e r e vereinte A r m é e noch diesen A b e n d in die F e s t u n g R a a b zu d r ü c k e n g e w u n s c h e n hatte: u m diesen seinen, mir vorgestellten P l a n möglichst zu v e r e i teln, v e r l a n g t e ich vom H e r r n H a u p t m a n n Schuster d e s 3ten A r t i l l e r i e Regiments z w e y H a u b i t z e n und e i n e 6 Ii: dige 2 5 Canone, die er mir u n g e s ä u m t e r f o l g t e u n d H e r r L i e u t e n a n t M e h r des 2ten A r t i l l e r i e Regiments h i e r z u c o m m a n d i r t e ; dieses G e s c h ü t z übergab ich den h o f n u n g s vollen H e r r n O b e r l i e u t e n a n t Graf S t e p h a n Setscheny" K d e s G e n e r a l Q u a r t i e r m e i s t e r Staabs, m i t den A u f t r a g e mir mit selben so geschwind als möglich zu folgen; ich eilte d a m i t a n d a s linke R a a b Ufer, p l a c i e r t e b e n a n n t e s G e s c h ü t z in die linke F l a n q u e der m e i s t v o r g e d r u n g e n e n C a v a l l e r i e Massen, die z w a r , weil d e r F e i n d sehr v o r sichtig seine linke F l a n q u e vom R a a b Fluss möglichst e n t f e r n t hielt u n d sich m e h r mit seinem rechten F l ü g e l a n d a s C s o n a k e r G e b ü r g e lehnte, e t w a s weit, doch n o c h -:i Csanak község Györ 24 Szombathely. 35 Pfündige. >u - T. i. Széchenyi
közelében.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 216
e r r e i c h b a r schien, u n d w a r so g l ü c k l i c h meine B e m ü h u n g mit d e r g e w ü n s c h t e n E r f o l g e zu k r ö n e n . Der Thätig- und Geschicklichkeit unserer Artillerie v e r d a n k e ich es, d a s s k e i n W u n s c h v e r l o h r e n gieng, mit E n t z ü c k e n b e m e r k t e ich, d a s s eine G r e n a d e n a c h d e r and e r n in d e r M i t t e d e r f e i n d l i c h e n M a s s e n s p r a n g e n , die zu w a n k e n b e g a n n e n ; w i r v e r d o p p e l t e n u n s e r F e u e r , welches die F e i n d e in g r ö s s e r e V e r w i r r u n g b r a c h t e u n d selbe, weil d a s z w e c k m ä s s i g e F e u e r u n s e r e r vereinten A r m é e mit d e n m e i n i g e n k r e u z t e , zum w e i c h e n zwang. — Die f l i e h e n d e n w a r f e n sich in grösster U n o r d n u n g auf ihre h i n t e r e n T r e f f e n und so m u s s t e sich d i e g a n z e A r m é e d e s Vice K ö n i g s von Italien 2 7 bis in e i n e o f f e n e G e g e n d zur ü c k z i e h e n , wo sie sich a n eine A n h ö h e a u f s t e l l t e . D i e eingebrochene Dämmerung verschafte den b e i d e r s e i t s durch den ganzen Tag vom Marsch u n d Gefecht e r m ü d e ten K r i e g e r n die e r w ü n s c h t e Ruhe. I n z w i s c h e n s c h r e c k t e diese e r h a l t e n e S c h l a p p e den F e i n d n i c h t ab, V o r b e r e i t u n g e n zu e i n e n e r n e u e r t e n A n grif auf d e n 14ten zu m a c h e n , e r r ü c k t e d a h e r u n t e r Begünstigung d e r Nacht z w i s c h e n d e n G ä r m o t e r M o r a s t u n d d e n C s a n o c k e r G e b ü r g e w i e d e r vor, d e h n t e sich l ä n g s t e r w ä h n t e n G e b ü r g aus, u n d stellte sich bey e i n b r e c h e n d e n Tag, u n e r r e i c h b a r v o m linken R a a b U f e r in S c h l a c h t o r d n u n g , w a h r s c h e i n l i c h in d e r A b s i c h t , die v e r e i n t e A r m é e in d i e F e s t u n g R a a b zu d r ü c k e n , wo e s i h r a n R a u m u n d L e b e n s m i t t e l n m a n g e l n w ü r d e , d a n n selbe einzuschliessen u n d d a d u r c h d e n U e b e r g a n g bey C o m o r n zu v e r h i n d e r n , d e n n in d e r k l e i n e n S c h ü t t ohnweit R a a b s t a n d e b e n f a l l s d e r F e i n d , u m den U e b e r g a n g a u s d e r F e s t u n g auf d a s linke D o n a u Ufer zu h i n d e r n . D e r E n t s c h l u s s u n s e r e r vereinten A r m é e w a r e b e n f a l l s d e n F e i n d a m 14ten a n z u g r e i f e n u n d sich e i n e n s o lästigen V e r f o l g e r vom H a l s e zu s c h a f f e n ; beide A r m é e n h a t t e n d e m n a c h gleiche A b s i c h t zum A n g r i f . Die f e i n d liche A r m é e d u r c h Siege u n d Glück i m Verfolgen b e geistert, b e s t a n d b e y l a u f i g a u s 30.000 M a n n geübter K r i e ger und e r f a h r n e r O f f i c i e r s , die mit M u t h u n d E n t s c h l o s s e n h e i t d e n Angriff w a g t e n . J e n ő olasz alkirály ( B e a u h a r n a i s t á b o r n o k sőbb Napoleon feleségének fia), Napoleon m o s t o h a később a L e u c h t e n b e r g nevet v e t t e fel.
és Jozefin, k é fia (1781—1824)
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
209
Die v e r e i n t e A r m é e b e s t a n d aus d e n e n sich a u s I t a lien z u r ü c k g e z o h e n e n , e r m ü d e t e n und g e s c h w ä c h t e n T r u p p e n C o r p s u n d einen T h e i l d e r h u n g a r i s c h e n I n s u r r e c tions A r m é e , w o M a n n u n d Officier n o c h u n a b g e r i c h t e t u n d g r o s s e n t h e i l s u n g e d i e n t e Officiers w a r e n ; diese T r u p p w a r schön u n d willig, g u t gekleidet u n d b e w a f n e t , benöthigte a b e r noch F e s t i g k e i t d u r c h A b r i c h t u n g . Die P f e r d e w a r e n hübsch u n d gut, aber n o c h roh . . . A u s a n g e b o h r n e n M u t h w ä r e d i e s e r T r u p p o h n e Zweifel ein r a s c h e r A n g r i f gelungen; Sie w ü r d e a u c h bey V e r f o l g u n g e i n e s f l i e h e n d e n F e i n d e s t r e f l i c h e D i e n s t e geleistet h a b e n ; e i n e n feindlichen A n g r i f aber u n d einen s t a r k e n Kugel, G r e n a d e n und K a r t ä t s c h e n R e g e n a u s z u h a l t e n , d a fehlte es a u s Kürze der Zeit an hinlänglicher Abrichtung u n d F e s t i g k e i t , dem R e i t e r kostete es M ü h e , das f e u e r s c h e u e P f e r d zu b ä n d i g e n , ohne sich gegen den F e i n d w ä h r e n zu könn^r>. In d e n v e r s c h a n z t e n L a a g e r vor R a a b blieb zu d e s s e n V e r t e i d i g u n g am 14ten J u n i 1809 u n t e r C o m m a n d o d e s H e r r n G e n e r a l e n B a r o n Mesco 2 * 6.000 M a n n u n d 10 G e s c h ü t z z u r ü c k , a n diesen T a g w a r d e r Befehl, d a s s d e r e r w e h n t e H e r r G e n e r a l d i e weitern B e f e h l e n a c h U m s t ä n d e n d e r Ereignisse v o n den F. Z. M . Baron D a w i dowitsch 3 " z u e r w a r t e n h a b e , w e l c h e r auf der r e c h t e n R a a b U f e r m i t denen ü b r i g e n I n s u r r e c t i o n s T r u p p e n bey der vëreinten Armée war. D e r F . M. L. von G o m e t z G e n e r a l Q u a r t i e r m e i s t e r der h u n g a r i s c h e n I n s u r r e c t i o n s A r m é e h a t mich v e r s t ä n diget, d a s s l a u t e i n g e g a n g e n e n N a c h r i c h t e n den 14ten J u n y 1809 d a s v e r s c h a n z t e Laager a n g e g r i f f e n w e r d e n soll, e r t r u g mir d e s s e n besste V e r t h e i d i g u n g auf u n d mich n a c h U m s t ä n d e n ü b r i g e n s zu b e n e h m e n , m e i n bes o n d e r s A u g e n m e r k a b e r auf den G a n g d e r B a t a i l l e auf den r e c h t e n R a a b U f e r z u richten, u m n a c h E r f o r d e r n i s s zu r e c h t e r Zeit die, e r s t fertig g e w o r d e n e S c h i e f b r ü c k e ü b e r die R a a b , welche u n s in den R ü c k e n lag, u n d von 2(1 Br. M e s k ó József (1762—1815) t á b o r s z e r n a g y , a győri sánctáborban levő csapatok p a r a n c s n o k a . Br. V o i t h F e n d i n á n d ő r n a g y terve a l a p j á n a győri ü t k ö z e t után elvonult 5000 főnyi sereggel s ezt S z é k e s f e h é r v á r o n át a k o m á r o m i f ő h a d i s z á l l á s r a vezette. 29 Br. Davidovich Pál (1737—1814) altábornagy, a Dunán inneni k e r ü l e t i nemesi f e l k e l ő csapatok p a r a n c s n o k a .
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 210
d e r F e s t u n g aus nicht b e s t r i c h e n w a r , schleunig a b z u b r e c h e n u n d u n s e r n R ü c k e n zu d e c k e n . Auf d a s v e r s c h a n z t e L a a g e r w u r d e den 14ten k e i n Schuss g e m a c h t , wir h a t t e n auch k e i n e n F e i n d vor u n s , ich v e r f ü g t e mich d e s h a l b w ä h r e n d d e r Bataille, d i e auf d e n r e c h t e n R a a b U f e r u m 12 U h r M i t t a g s begann, auf eine A n h ö h e ohnweit d e r S c h i e f b r ü c k e auf den l i n k e n R a a b U f e r u n d stieg m i t t e l s t einer L e i t e r auf die o b e r n D a c h f l ä c h e e i n e s s t o c k h o h e n L u s t h a u s e s , um den G a n g d e r B a t a i l l e w e g e n A b b r e c h u n g d e r B r ü c k e genau b e o b a c h t e n zu k ö n n e n . Ich sah, d a s s d e r F e i n d seine B e w e g u n g gegen d e n linken F l ü g e l d e r v e r e i n t e n A r m é e m a c h t e , dass er s e l b e zu ü b e r f l ü g e l n u n d von d e n C o m o r n e r W e e g a b z u s c h n e i d e n s u c h t e , d a s s e r ü b r i g e n s seinen H a u p t a n g r i e f auf d i e I n s u r r e c t i o n s C a v a l l e r i e richtete, w e l c h e e r sehr s t a r k m i t H a u b i t z G r e n a d e n b e w a r f , die v e r e i n t e A r m é e w i c h , u n d t r a t z u m G l ü c k d e n R ü c k z u g n a c h den C o m o r n e r B r ü c k e n k o p f n o c h zu r e c h t e r Zeit a n , e h e die f r a n z ö s i s c h e C a v a l l e r i e , , g e f ü h r t v o m G e n e r a l C a u l b e r die C o morner S t r a s s e e r r e i c h e n konnte, d e n n dieser f r a n zösische G e n e r a l v e r s i c h e r t e mich, a l s ich gefangen in A t s c h w a r , d a s s e r n u r n o c h eine h a l b e S t u n d e V e r z ö g e r u n g u n s e r e r A r m é e b e y d e r B a t a i l l e a m 14ten n ö t h i g g e h a b t h ä t t e , u m die C o m o r n e r S t r a s s e f r ü h e r zu e r reichen, a l s u n s e r e A r m é e selbe p a s s i r t h a b e , w e l c h e r e r die P a s s i r u n g n a c h M ö g l i c h k e i t zu v e r s a g e n , oder ä u s s e r s t zu e r s c h w ä r e n , die A b s i c h t g e h a b t h a b e . Der französische Divisions General Monbrun, seine G e n e r a l e u n d S t a a b s - O f f i c i e r s f r a g t e n a u c h a l l d a , im Beysein des Herrn O b e r s t e n P e t s c h i e 3 0 und Major N a t s c h von d e r h u n g a r i s c h e n I n s u r r e c t i o n , w e r d e n n d a s G e s c h ü t z a m 13ten auf d e n linken R a a b U f e r in i h r e F l a n q u e p l a c i r t habe, u n d a l s ich mich h i e z u meldete, s o g a b e n sie d i e s e n U n t e r n e h m e n a l l g e m e i n e n Bevfall u n d gestanden ihren starken Verlust dadurch. A l s ich d e n R ü c k z u g u n s e r e r A r m é e w a h r n a h m , u n d d i e B r ü c k e in G e f a h r g l a u b t e , befahl ich d e n O b e r l i e u t e n a n t G r a f e n S t e p h e n S e t s c h e n y selbe u n g e s ä u m t a b z u brechen, w o z u ich t h ä t i g s t m i t w i r k t e , u n d lies« die S c h i e f e u n t e r den K a r t ä t s c h e n s c h u s s d e r F e s t u n g bringen. :l
" Pécsy
Mihály
ezredes,
Győr
parancsnoka.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
211
U m 6 U h r A b e n d s v e r s c h w a n d e n m i r beide A r m é e n auf den W e e g nach C o m o r n a u s d e n A u g e n . H e r r G e n e r a l B a r o n Mesco Hess die g e s c h l a g e n e B r ü c k e ü b e r die R a a b (auf den P e s t e r W e e g n ä c h s t d e r F e s t u n g ) a b d e c k e n u n d "blieb noch v o r s e i n e r E n t s c h l u s s f a s s u n g in d e r E r w a r t u n g , ob nicht a u f ein oder a n d e r n A r t ein B e f e h l vom F . Z. M. B a r o n D a w i d o w i t s c h e i n l a u f e n w ü r d e ; e r w a r z u schwach, u m einer, zur B e l a g e r u n g z u r ü c k k e h r e n d e n M a c h t w i d e r s t e h e n zu k ö n n e n ; die F e s t u n g h a t t e i h r e G a r n i s o n u n d m e h r k o n n t e sie nicht a u f n e h m e n ; es w a r also, w e n n k e i n b e s t i m m t e r B e fehl k o m m t auf nichts, a l s einen A b z u g d e r T r u p p e n d e s verschanzten Laagers zu denken. D a N i e m a n d e i n e solche V e r ä n d e r u n g v o r g e s e h n , so h a t t e i c h noch in d e r F e s t u n g d i e R a a b e r L a a g e r B a u Cassa, e s w a r e n n o c h m e h r e r e T a u s e n d Gulden a n v e r s c h i e d e n e n P a r t h e y e n zu bezahlen, a l l e D o c u m e n t e n ü b e r die v e r a u s g a b t e n G e l d e r von e t l i c h e n 80.000 fr. b e f a n d e n sich in meinen Q u a r t i e r , ich s t e l l t e dies H e r r n G e n e r a l e n B a r o n M e s c o vor, m e l d e t e i h m , dass ich in die F e s t u n g gehen, und a l l e s e r w ä h n t e i n Sicherheit b r i n g e n o d e r zu m i c h ziehen m ü s s t e ; das W i e n n e r Thor w a r ges p e r r t u n d v e r r a m m e l t , ich ging m i t t e l s t Legung e i n i g e r P f o s t e n ü b e r die a b g e d e c k t e e r w ä h n t e P e s t e r B r ü c k e , wo e b e n H e r r G e n e r a l e i n e I n f a n t e r i e P a t r o u i l l e h i n ü b e r schickte gegen das S t u l w e i s s e n b u r g e r T h o r und ich w u r d e an d i e s e n T h o r e i n g e l a s s e n ; es d a u e r t e nicht l a n g e , so w u r d e d i e V o r s t a d t m i t f r a n z ö s i s c h e r Infanterie b e s e t z t , N i e m a n d k o n n t e m e h r aus, noch e i n , und ich m u s s t e n a c h d e n schon d a t u m O f e n am 1 7 t e n M a y 1809 b e s t a n d e n e n B e f e h l des H e r r n G e n e r a l Q u a r t i e r m e i s t e r s , zur V e r t h e i d i g u n g in d e r F e s t u n g b l e i b e n , d a h e r w e i s s nichts m e h r v o n denen f e r n e r e n B e g e b e n h e i t e n des C o r p s im verschanzten Laager, bey welchen der Général Staabs O b e r w a c h t m e i s t e r B a r o n Foit :iI z u r ü c k g e b l i e b e n w a r . N o c h a m s e l b e n A b e n d am 1 4 t e n J u n y m a c h t e der F e i n d d r e y C a n o n e n S c h u s s auf d i e Festung; d i e C a n o nen, a l s a u c h die M u s q u e t e r i e d e r F e s t u n g f e u e r t e auf alles, w a s e s vom F e i n d in N a c h s e t z e n unserer Armée und in V o r s t ä d t e n a u s d e c k t e . D i e F e s t u n g R a a b , welche d u r c h einige z w a n z i g 31
Br. Voith F e r d i n á n d
alezredes.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 212
J a h r e nicht m e h r als F e s t u n g b e h a n d e l t wurde, ist w i e e r w ä h n t , seit lOten M a y 1809 wieder in A r b e i t g e n o m m e n und zur F e s t u n g z u g e r i c h t e t worden. Sie ist ein Siebeneck u n d hatte blos einen H a u p t wall mit B r u s t w e h r v e r s e h e n , die A u s s e n w e r k e und d e r b e d e c k t e W e e g waren g ä n z l i c h eingegangen, die V e r k l a i d u n g s M a u e r n des H a u p t w a l l s waren in guten Stand u n d fünf K l a f t e r n hoch, n u r h a t t e die F e s t u n g Bas F l a n q u e s , welche zu ersteigen g e w e s e n wären, d a h e r auf s e l b e n P a l l i s a d e n g e s e t z t w u r d e n ; um die F e s t u n g s m a u e r n g i n g ein m o r a s t i s c h e r Graben, welcher a n einigen O e r t e r n a u c h nur 4 Schuh tief w a r ; K a s a m a t e n f a n d e n sich in d e r F e s t u n g noch hinlänglich, vor die T r u p p e n , B ü r g e r s c h a f t , L e b e n s m i t t e l n u n d Munitzion. Die F e s t u n g hatte an G e s c h ü t z in a l l e n 10 e i s e r n e 12 li:-der, k e i n e Haubitze, n o c h M ö r z e r ; die B e s a t z u n g b e s t a n d a u s d r e y Reserve Divisionen, in l a u t e r R e c r o u t ten, nemlich E. H. F r a n z C h a r l , J e l l a s c h i t z und W u k a scho witch ;:IS nebst dreyssig Husarn, zusammen 1500 Koepfe. N a c h d e m die Festungs M a u e r n keine D e c k u n g h a t t e n , u n d von ü b e r a l l her in B r e c h e geschossen w e r d e n konnte, so w a r d e r B e f e h l , sich w e n i g s t e n s Sieben Tage zu h a l ten und so d e n n die G a r n i s o n durch eine Capitulation zu r e t t e n suchen. A m 15ten f r ü h um 7 U h r , als der F e i n d einige B a t t e r i e n a u f g e w o r f e n hatte, w u r d e die F e s t u n g von d e n vice König von Italien a u f g e f o r d e r t , mit A n e r b i e t u n g vort h e i l h a f t e r Bedingnissen; d e r C o o m m a n d a n t Ingenieur O b e r s t von P e t s c h i e lehnte s e l b e mit Bescheidenheit ab, in einer S t u n d e w u r d e die A u f f o r d e r u n g u n t e r vielen Bebeantwortete drohungen wiederhohlt, H e r r Commandant s e l b e mit S t a n d h a f t i g k e i t . U m 9 (Jhr f i e n g der F e i n d ein heftiges B o m b e n , H a u b i t z e n und C a n o n e n Feuer auf d i e F e s t u n g u n d auf die H ä u s e r zu m a c h e n , es w ä h r t e d r e y Stunden, n a c h h e r v e r w a n d e l t e es sich in ein langsames Feuer, welches T a g und N a c h t unausgesetzt fortdauerte. A m 15ten e n t s t a n d in d e r Festung u n b e d e u t e n d e s 12 Az e z r e d t u l a j d o n o s r ó l e l n e v e z e t t 52. ( F e r e n c Károly ceg), 53. ( J e l l a s i c h J á n o s ) és a s o p r o n i 48. (Vukassovich a l t á b o r n a g y ) sz. gyalogezredek ú j o n c a i .
főherFülöp
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
213
F e u e r , a b e r die H a u b i t z Grenader», d e r e n viele w e g e n i h r e n f l a c h e n W u r f ü b e r die F e s t u n g weggiengen, u n d auf d e n l i n k e n D o n a u U f e r fielen, b r a n n t e n d a s Dorf Révf a l c u ab. A l s d e r F e i n d a m 16ten N a c h t s o r d e n t l i c h T r a n c h é e e r ö f n e t h a t t e , f o r d e r t e e r w i e d e r die F e s t u n g a u f , d r o h t e s t ü r m e n zu w o l l e n u n d a l l e s n i e d e r z u m a c h e n ; d e r Comm a n d a n t b e a n t w o r t e t e m i t G l e i c h g i l t i g k e i t diese D r o h u n gen; d e r F e i n d s e t z t e mit seinem F e u e r a u s d e n e n e r s t e n B a t t e r i e n b e y T a g u n d N a c h t fort, u n d r ü c k t e u n a b l ä s s lich u n t e r b e s t ä n d i g e n F e u e r d e r F e s t u n g mit seinen Arbeiten näher. In d e r F e s t u n g w a r bey T a g e i n D r i t t h e i l d e r G a r nison auf d e r W a l l , u n d die a n d e r n r u h i g in K a s s a m a t e n , so wie e s N a c h t w u r d e , w a r die g a n z e G a r n i s o n wegen e i n e n zu b e f ü r c h t e n d e n S t u r m auf d e n W a l l , bis es T a g w u r d e ; die G a r n i s o n w a r guten M u t h e s , gut g e n ä h r t , wir v e r l o h r e n w e n i g L e u t e , weil bey T a g s wenig d o r t w a r e n u n d b e y d e r N a c h t d e r F e i n d z w a r h e f t i g e r , a b e r a u c h viel u n r i c h t i g e r schoss. D e n 17ten w u r d e d a s f e i n d l i c h e F e u e r viel heftiger, u n d w a r n ä h e r , m e h r e r e F e u e r e n t s t a n d e n in d e r F e s t u n g . D e r C o m m a n d a n t e r h i e l t am 18ten d u r c h e i n e n Spion Sr. K a i s e r l . H o h e i t E. H. J o h a n n e i n Z e t t e l c h e n , in welchen dessen General Quartiermeister33 den Wunsch ä u s s e r t e , d a s s die F e s t u n g n u r n o c h 4 T ä g e h i e l t , währ e n d w e l c h e n ein E n t s a t z k o m m e n w ü r d e . D e r F e i n d f u h r m i t seinen A r b e i t e n und F e u e r Tag u n d N a c h t u n a u s g e s e t z t fort, die F e s t u n g l e i s t e t e den e r n s t h a f t e s t e n W i e d e r s t a n d , v e r s u c h t e a u c h e i n i g e kleine A u s f ä l l e , u m H i n d e r n i s s e , die d e r F e s t u n g die A u s s i c h t b e n a h m e n , a u s den W e e g zu s c h a f f e n , u n d d e n F e i n d zu a l l a r m i r e n , d a s s s e l b e r mit m e h r e r e r G e n a u i g k e i t die Belagerung führen musste. D e n 1 9 t e n 20ten u n d 21ten w a r d a s F e u e r viel heftiger u n d u n a u s g e s e t z t , b e s o n d e r s a m 21ten N a c h t s , wo ich e b e n i n D i e n s t w a r , b r a n n t e ein T h e i l d e r S t a d t zwis c h e n d e n S t u h l w e i s s e n b u r g e r u n d d e n W i e n n e r Thor, e s w a r e n i m m e r 4 bis 5 B o m b e n ü b e r d e r F e s t u n g und e b e n so viel i n F a l l e n u n d s p r i n g e n , H a u b i t z , G r e n a d e n u n d K a r t ä t s c h e n d u r c h z i s c h t e n die L u f t u n a u f h ö r l i c h , bis 33
Gr.
Nugent
Laval
tábornok
(1777—1862).
214
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
es T a g wurde, von uns w u r d e ein u n a u s g e s e t z t e s h e f t i g e s M u s k e t e n f e u e r a u f die n a h e n feindlichen A r b e i t e r an d e n Festungsgraben unterhalten. E s w a r e n in dieser N a c h t a u c h das V e r p f l e g e M a g a zin u n d m e h r e r e zertheilt g e w e s e n e V o r r ä t h e v e r b r a n n t , so d a s s o h n g e f ä h r noch auf 6 T a g e L e b e n s m i t t e l n da w a r e n u n d d a m a n sehen d u r c h Sieben T ä g e ein u n a u s g e s e t z t e s F e u e r u n t e r h a l t e n h a t t e , so h a t t e m a n auch n u r n o c h 300 C a n o n e n Kugeln ü b r i g . D e r F e i n d w a r mit sein e n Brèche B a t t e r i e n fertig, die Canonen w a r e n eingeführt. A m 22ten f r ü h e w u r d e die F e s t u n g w i e d e r a u f g e f o r d e r t , mit d e r B r è c h e g e d r o h t , und d a s s man k e i n e C a p i t u l a t i o n m e h r a n n e h m e n w ü r d e , w e n n man selbe ausschlüge. D e r F e s t u n g s C o m m a n d a n t hielt e i n e Z u s a m m e n t r e t t u n g von d e n e n ersten O f f i c i e r s a l l e r Theile, nach e r w ä g t e n U m s t ä n d e n d e r Lage d e r Sache, w u r d e dem F e i n d z u r A n t w o r t d i e C a p i t u l a t i o n zugesandt, w o r i n n f r e y e r A b z u g zu u n s e r e r Armée, d o r t i g e Wiederdienstleistung u n d e r s t am 2 4 t e n J u n y 1809 u m 3 Uhr n a c h m i t t a g a u s z u m a r s c h i e r e n , w e n n bis zu d i e s e r S t u n d e kein E n t s a t z e i n t r i t t , b e d u n g e n ; dies w a r a l s o noch u m 3 T ä g e s p ä ter, a l s m a n es d u r c h den S p i o n verlangt h a t t e . D e r Feind begnehmigte d e n freyen A b z u g für O f f i ciers u n d Gemeine, gegen R e v e r s , erst bis n a c h der R a n c i o n i r u n g Dienste z u leisten, d o c h aber a m 23ten früh aus d e r F e s t u n g ziehen sollten; H e r r C o m m a n d a n t hielt eine a b e r m a l i g e Z u s a m m e n t r e t t u n g , e r trug die Bedingnisse d e s F e i n d e s vor, a l l e s war d a m i t e i n v e r s t a n d e n , ich nicht, u n d verlangte, d a s s e s d a b e y bleibe, erst d e n 24ten um 3 U h r a u s z u m a r s c h i e r e n , d a m a n uns S e c c o u r s v e r s p r o c h e n h a t t e ; o d e r d e r Feind f a h r e mit der B e l a g e r u n g f o r t und mache Brèche; Herr Ingenieurs Hauptmann Facassie s t i m m t e mir a u c h b e y ; H e r r C o m m a n d a n t , d e r sich die letzte Stimme v o r b e h i e l t , s t i m m t e a u c h bey, u n d m a n Hess d e n F e i n d u n s e r n E n t s c h l u s s sagen, und w e n n e r nicht b e y s t i m m t , so m ö c h t e e r in die, vor A l t e r s s e h r dick e r b a u t e u n d bis i t z t d u r c h die Zeit zu F e l s e n g e w o r d e n e M a u e r B r è c h e s c h ü s s e n , die w i r d u r c h K u n s t u n d T a p f e r keit z u vertheidigen wissen w e r d e n . Der
Feind b r a c h
die V e r h a n d l u n g e n ab,
aber
noch
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
223
selben A b e n d schickte er w i e d e r u n d b e g n e h m i g t e uns selbe F o r d e r u n g . W i r m a r s c h i r t e n den 24ten J u n y 1809 u m 3 Uhr N a c h m i t t a g s aus, m a n Hess O f f i c i e r s und f a h r e n d e Bagage mit Cavallerie n a c h A t s c h begleiten, wo w i r 3 Täge blieben, e h e m a n u n s an die K a i s e r l . V o r p o s t e n ausser d e n Brückenkopf ü b e r g a b ; d i e I n f a n t e r i e m u s s t e bey R a a b zurückbleiben, u m mit I n f a n t e r i e n a c h t r a n s p o r t i r t zu w e r d e n ; w a s mit selben vorfiel, ist mir u n b e k a n n t , u n d d a s E n d e m e i n e r h u n g a r i s c h e n I n s u r r e c t i o n s Camp a g n e von 1809. B e y B e f ö r d e r u n g des v e r s c h a n z t e n L a a g e r Baues, als a u c h w ä h r e n d d e r B e l a g e r u n g d e r S t a d t h a b e n sich vorzüglich in B e f ö r d e r u n g des A l l e r h ö c h s t e n D i e n s t e s a u s gezeichnet, d e r R a a b e r H e r r vice G e s p a n n P a u l von G y ö r g y i und d e r M a g i s t r a t s O b e r N o t a r von Schopf, es b e w i e s e n auch s ä m m t l i c h e B ü r g e r d e r S t a d t R a a b einen b e s o n d e r n P a t r i o t i s m e durch die gleichgültigsten A u f o p f e r u n g e n ihres H a b und G u t s . Olmüz am 3 t e n J u n y 1810. Baron Ertel Oberst. 27. Gr.
Zichy
Ferdinánd
gr.
Széchenyi
Ferenchez.
[1813. m á j . Bécs.] E r e d e t i j e a Széchenyi-család
l e v é l t á r á b a n . I. k. 9. sz. II. cs. 38. sz.
Lieber g u t e r V a t e r ! Ich w a r v o r g e s t e r n b e y m F ü r s t v [ o n ] S c h w a r z e n berg 3 4 um mich z u melden, d a s s ich m i c h 14 Tage hier E q u i p i r e n u n d d a n n unverzüglich meine Reise n a c h B ö h m e n wohin m e i n neues R e g i m e n t m a r s c h i e r t , zu beg e b e n gedenke, e r so wie F . M. B e l l e g a r d e 3 5 und F ü r s t Johann 3 ' 1 h a b e n mich mit vieler G n a d e u n d b e s o n d e r e r Auszeichnung, die ich w i r k l i c h noch nicht ganz zu v e r d i e n e n glaube, b e h a n d e l t . B e y m h e r a u s g e h e n vom F ü r s t S c h w a r z e n b e r g , f r a g t mich d e r 1 te A d j u t a n t des F ü r s t e n 34 35 36
T á b o r n a g y a cseh megfigyelő sereg vezére. Gr. B e l l e g a r d e Henrik t á b o r n a g y a h a d i t a n á c s Hg. Liechtenstein J á n o s tábornagy.
elnöke.
216
Gr.
Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
O b r i s t l i e u t e n a n t Fiala, : t ' ob wir nicht einen gewissen O b e r l i e u t e n a n t Graf Széchenyi bey Merveldt gehabt h ä t t e n , d a ich die F r a g e b e j a h t e , so sagte e r mir, dass d e r F ü r s t selben zum G a l l o p i n f ü r die k ü n f t i g e Camp a g n e begehrt hätte, ich f r a g t e ; wie er auf dieses verfallen sey, so sagte e r mir, d a s s S t e p h e r l den F ü r s t e n von v e r s c h i e d e n e n Seiten a l s thätig u n d geschickt a n e m p f o h len w o r d e n sey. Ich wollte mich dessen n o c h genauer e r k u n d i g e n u n d schicke d a r u m u m 24 S t u n d e n s p ä t e r die E s t a f e t t e a n E u e r G n a d e n . F o l g e n d e s h a b ich in E r f a h r u n g g e b r a c h t ; dass d e r V o r t r a g s a m t sämtlichen Gener a l s t a b g e s t e r n um 10 U h r M o r g e n s noch zum K a i s e r geg a n g e n sey und die Resolution dieser T a g e n e r f o l g e n müsse. Ich b e r i c h t e Ihnen, liebe A e l t e r n diese Nachricht, die zum F o r t k o m m e n u n d bilden Ihres Sohnes so viel b e y t r a g e n k a n n . Diese C a m p a g n e w i r d nicht die k ü r z e s t e seyn u n d S t e p h e r l k a n n sich u n t e r d e n Augen d e s Comm a n d i e r e n d e n so wohl in militärischer R ü c k s i c h t , als in hinsieht d e r F e d e r bielden, d a sie b e y d e s vereinen müssen. Die T h ä t i g k e i t ist b e y dieser seiner n e u e n C h a r g e höchst nöthig, d a sie mit e i n e m H e e r von B e s c h ä f t i g u n gen v e r b u n d e n ist. Ich wünsche, d a s s dieser Z u f a l l I h r e n W ü n s c h e n so ganz e n t s p r e c h e n möge. M e e r f e l d t m a r s c h i e r t , ^ k ö m m t es auf d e n K r i e g s f u s s , so ist S t e p h e r l R i t t m e i s t e r b e y A u s b r u c h d e r . C a m p a g n e und k a n n leicht als S t a a b s Officier h e i m k e h r e n . G e s t e r n ist ein H a n d billet von K a i s e r a n H o f k r i g s r a t h gelangt, dass 17 Regim e n t e r I n f a n t e r i e u n d 10 Division C a v a l l e r i e in B e w e gung gesezt w e r d e n sollen, S c h w a r z e n b e r g v e r l ä s s t M o n tag W i e n u n d geht n a c h P r a g , wo einstweilen sein H a u p t q u a r t i e r ist. Politisch militairisch giebt nichts neues. Stackelberg : w b e k a m h e u t e u m 8 U h r M e r g e n s einen Courir, d e r a b e r keine Militairischen Ereignisse b r a c h t e , a l s d a s s die R u s s e n h i n t e r d e r Elbe sind, welches b e r e i t s schon b e k a n n t ist. E s t h u t mir u n e n d l i c h leid, nicht p e r sönlich A b s c h i e d n e h m e n zu können, a l l e i n Sie v e r l a s s e n Zinkendorf u n d ich gehe in 12 T a g e n n a c h Prag, n e h m e n Sie liebe A e l t e r n die V e r s i c h e r u n g m e i n e r v o l l k o m m e n " Fialla J á n o s alezredes hg. S c h w a r z e n b e r g Károly segéde. 38 T. i. a M e r v e l d t - e z r e d a h á b o r ú b a vonul. 19 Gr. S t a c k e l b e r g G u s z t á v a bécsi orosz követ.
főhad-
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
217
s t e n A c h t u n g u n d Liebe, s e g n e n Sie mich z u dieser f ü r u n s n u n e i n t r e t e n d e n s c h w e h r e n Epoche, sein Sie ber u h i g t und überzeigt, dass ich alles a u f b i e t h e n w e r d e m e i n e n wichtigen P o s t e n E h r e zu machen u n d würdigen Sie mich Ihres gnädigen A n d e n k e n s , der ich Ihre t h e u e r e beyderseitigen H ä n d e k ü s s e n d v e r h a r r e I h r g e h o r s a m s t e r Sohn Ferdinand. 28.
Ballabenewen"'
gr. Széchenyi
Ferenchez.
Prága, 1813. okt. 29. Közölte 143—4. 1.
Zichy
Antal:
Gr.
Széchenyi
István
levelei
szülőihez.
29. Gr. Zichy Lampertheim, Közölte 142—3. 1.
Ferdinánd
(Mannheim
Zichy
Antal:
Gr.
feleségéhez.
közelében) Széchenyi
1843. István
пои.
levelei
15.
szülőihez.
30. 41
Frigyes Vilmos érdemkereszt
porosz király okirata (Pour le mérite)
a porosz katonai adományozásáról.
Párizs, 1814. m á j . 30. 144.
Közölte I.
Zichy
Antal:
Gr.
Széchenyi
István
levelei
szülőihez.
31. Gr. Széchenyi
István a cs. kir. hadparancsncksághoz.
alsó-ausztriai
Bécs, 1814. július 19. Másolat u t á n , amely s z e r i n t a p a r a n c s n o k s á g hogy a bécsi u d v a r i h a d i t a n á c s 1814. évi Litt. M. a l a t t a r e n d j e l viselését e n g e d é l y e z t e .
A n Ein hoches General-Commando. 4,1 11
király.
kais.
könig.
egyúUal közli, 1070—837. sz.
niederösterreichisches
B a l l a b e n e Károly p r á g a i bankár. Lásd a 84. sz. iratot. III. F r i g y e s Vilmos (1770—1840) 1797-től 1840-ig p o r o s z
218
Gr.
Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
D a seine M a j e s t ä t d e r König von Sardinien 4 2 mir d e n S [ a i n t ] M a u r i c e O r d e n zu v e r l e i e n geruht h a t , so bitte ich ein hohes kais. könig. n i e d e r ö s t e r r e i c h i s c h e s G e n e r a l C o m m a n d o u n t e r t h ä n i g s t , m i r die E r l a u b n i s s selben O r d e n t r a g e n z u dürfen, g n ä d i g s t a u s w i r k e n zu wollen. W i e n , d e n 19. J u l y 1814. Graf S z é c h e n y i R i t t m e i s t e r von M e r v e l d t U h l a n e n . 32. Leurs
a bécsi
rendőrség
bizalmasának
1814. d e c e m b e r 22.
jelentése.
Bécs.
K ö z ö l t e F o u r n i e r Á g o s t o n : Die geheimpolizei auf Kongress. Bécs, 1913. 310—1. lapjain.
dem
Wiener
33. Az
5. huszárezredbeli Szilágyi Márton
Széchenyi-század közhuszár vitéz
nyilatkozata tetteiről.
N á p o l y , 1815. aug. 28. E r e d e t i j e a M. T u d . A k a d é m i a
Széchenyi-Múzeumában.
Tapferkeits Attestat. K r a f t welcher zur Steuer der Wahrheit, Wir E n d e s gefertigte b e s t ä t i g e n , d a s s d e r G e m e i n e Martin Szilágyi4* d e r O b e r s t 2 t e n E s c a d r o n des Löbl. k a y s . königl. P r i n z R e g e n t von E n g l a n d 5 e n H u s z á r é n R e g i m e n t s a m 3ten M a y 1815 sich vorzüglich a u s g e z e i c h n e t habe, a l s n ä h m lich z w i s c h e n T o l e n t i n o u n d M a ç e r a t a eine ü b e r l e g e n e feindliche C a v a l l e r i e d e n auf der S t r a s s e mit e i n e m Z u g g e s t a n d e n e n H e r r n R i t t m e i s t e r und E s c a d r o n s C o m m a n d a n t e n G r a f e n Széchenyi angrief u n d u n g e a c h t e t e i n e r t a p f e r e n G e g e n w e h r d i e s e r Zug d e n n o c h der f e i n d l i c h e n Ü b e r m a c h t , d i e zu gross war, weichen musste, u n d be42 I. Viktor Emanuel (1759—1824) 1802-töl 1821-ig S z a r d í n i a k i r á l y á n a k a d o m á n y o z ó i r a t a ismeretlen. 43 A m o n von Treuenfest G u s t a v : G e s c h i c h t e des к. к. F e l d marschall Graf R a d e t z k y H u s z a r e n - R e g i m e n t e s No. 5. (208 1.) szerint tévesen Bobits M á r t o n közvitéz n e v é t említi. 1816. o k t . 26-i h a d i t a n á c s i rendelettel k a p t a meg az a r a n y vitézségi é r m e t , az ezüst érmet viszont vissza kellett adnia.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
219
sagter H e r r R i t t [ m e i ] s t e r schon v o n der f e i n d l i c h e n Cavallerie u m r u n g e n w a r , b e m e r k t e dieses d e r o b b e n a n t e Gemeine, rief seine v e r s p r e n g t e n K a m e r a d e n zurück, hieb mit selben d e r g e s t a l t t a p f e r u n d entschlossen in die F e i n d e , d a s s er m i t eigener H a n d d e n die f e i n d l i c h e Cavallerie a n f ü h r e n d e n O b e r s t e n D u c a die R o c c a R o m a n a h e r u n t e r hieb u n d m e h r e r e d e r F e i n d e blessirte, worauf d e r F e i n d , u n g e a c h t e t seiner Ü b e r m a c h t die F l u c h t ergrief, u n d auf diese A r t o b g e d a c h t e r H e r r Rittmeister d e r feindlichen G e f a n g e n h a f t entgieng. Dieser G e m e i n e h a t a u c h in d e r A f f a i r e b e y Castel di S a n g r o am 14ten M a y 1815 P r o b e n von p e r s ö n l i c h e r B r a v o u r und u n g e w ö h n l i c h e r T a p f e r k e i t bey d e r A t t a q u e d e r feindlichen I n f a n t e r i e Q u a r r é e s gegeben, u n d dad u r c h nicht n u r seinen K a m e r a d e n zu gleichen T h a t e n d u r c h sein B e y s p i e i a n g e f e u e r t , sondern a u c h , als bey einen diesen A t t a q u e n das P f e r d seines H e r r n R i t t m e i s t e r s G r a f e n Széchenyi s t a r k b l e s s i r t wurde, u n d zusamen fiel, a u c h g e d a c h t e r Ritt [mei] s t e r sicher in f e i n d l i c h e Gef a n g e n s c h a f t g e r a t h e n wäre, v o n seinem P f e r d e sprang, selbes seinem R i t t m e i s t e r a n t r u g , und ihm d a r a u f half, sich a b e r mitten d u r c h die F e i n d e zu Fuss rettete. 4 4 G e n a n t e r G e m e i n e hat s c h o n in dem F e l d z u g e 1814 wegen seiner B r a v o u r die s i l b e r n e Ehren M e d a i l l e erhalten, und er sich in dem F e l d z u g e 1845 neuerdings r ü h m l i c h s t a u s g e z e i c h n e t hat, so u n t e r l ä s s t m a n nicht Ihn d e r a l l e r h ö c h s t e n G n a d e a n z u e m p f e h l e n . Sign. N e a p e l a m 28ten M a y 1815 G e o r g B o t k a k ö z e m b e r P r i n z R e g e n s H u s z a r o k t u l P. h. J o h á n Buga köz legén a P r i n t z Regens H u s z a r o k t u l P. h. A l e x B a r á t k ö z e m b e r a P r i n z Regens H u s z a r o k t u l P. h. J o h a n S z a k a t s k ö z e m b e r P r i n z Regens H u s z a r o k t u l P. h. J o á h á n K o z m a k ö z e m b e r P r i n t z Regens H u s z á r o k t o l P. h. S t e l v e r t r e t e r A u g u s t B r e m e r von brinsz R e g e n t h husari R e g e m e n t h N r . 5 P. h. J o h a n n S á n d o r p e r f e r t e r 4 5 P r i n t z Regens H u s z á r o k t ú l . P . h. G e c r g Tima Perfelter 4 r ' P r i n t z Regens H u s z a r o k t u l P. h. C a r l Ormós C o r p . bey P r i n z Regent E u g l a n d Houss.
nak
44 Amon m ű v é n e k 218. l a p j á n tévesen t u l a j d o n í t j a a tettet. » 45 T. i. S t e l l v e r t r e t e r .
Akadémiai Értesítő.
Burián
József
káplár-
14
220
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
Regiment No. 5. P. h. Gáli C o r p o r a l b e y P r i n t z R e g e n t H u s z á r R e g e m e n t Nr. 5. P . h. P a u l N é m e t h C o r p . bey P r i n z Regent H o u s s a r Regem e n t No. 5. P . h. J o h a n n Bartmann Wachtmeister Prinz Regent Huszárén R e g i m e n t N r . 5. P . h. F r a n z Fischer W a c h t m s t r . P r i n t z Regent von E n g l . Huss a r e n Regmt. J o h a n n Kiss O b e r l i e u t e n a n t von P r i n z R e g e n t v. Engl a n d 5ten H o u s s . Regmt P . h. J [ o s e p h ] G [ r a ] f C h a m a r é O b e r [lieutenant] von Prinz R e g e n t v. E n g l a n d 5ten H u s s a r n R e g e m e n t . P . h. J o h a n Messina O b e r l i e u t e n a n t v o n Prinz R e g e n t v. Engl a n d 5ten H o u s s . Regent. P . h. E n d e s g e f e r t i g t e r bestättige d i e W a h r h e i t d e s obgesagten, und e r m a n g l e nicht f ü r d i e s e m b r a w e n Krieger, d e r m i r m e h r m a l d a s Leben r e t t e t e , mich e i f r i g a n z u n e h men, u n d ihn f ü r die E r h a l t u n g d e r goldenen E h r e n Medaille u n t e r t h ä n i g s t vorzuschlagen, da er b e r e i t s im Benitz d e r Silbernen ist. Gf. S z é c h e n y i R i t t m e i s t e r .
P. h.
34. István katonai útlevele Nápolytól Klagenfurtig. 1815. m á r c i u s 28-ától július 5-éig. Marsch Route F ü r d e n к. к. H e r r n R i t t m e i s t e r G r a f e n v [ o n ] Széchenyi 4 " von Prinz R e g e n t v. E n g l a n d Hussaren, welcher in F o l g e h o h e r I n t i m a z i o n von h i e r in das H a u p t q u a r t i e r der g r o s s e n A r m é e a b z u g e h e n h a t . D e r s e l b e nimt m i t sich: V i e r z e h n p. pl. P f e r d e , n e b s t Sieben D o m e s t i k e n . Die tägliche N a t u r a l G e b ü h r b e s t e h e t in 14 P f e r d und sieben Brod o d e r E t a p p e n P e r z i o n e , wo s e l b e bestehen, w e l c h e von S e i t e n der b e t r e f f e n d e n L a n d e s Behörden, o d e r V f i c t u a l ] Magazine in Conto d e s obigen Hussaren Regiments gegen Q u i t t u n g zu v e r a b f o l g e n kommen. Gr.
46
Széchenyi
Az útlevelet csak Sz.'chenyi emberei
használták.
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
221
D e r Marsch g e h t von h i e r ü b e r Averso, Capua, Sessa, Mola, Fondi, Teraccino, C i s t e r n a , Velletri, A l b a n o nach R o m , woselbst die weitere I n s t a d i r u n g ü b e r F l o r e n z nach M a i l a n d e r f o l g e n wird. V e r p f l e g t ist d e r H [err] R i t t m e i s t e r mit a l l e m bis ultum, die P f e r d e und Leute m i t N a t u r a l i e n bis inclusive 28ten dieses. Sign [atum] N e a p e l a m 28ten M a y 1815. F[riedrich] Damis Feld Cofmmissariats]adj[unc]t. Vidi Neapel a m 30ten M a y 1815. G u n d a k e r Gr. Starhemberg G[eneral] F[eld] W[acht]m[eister]. Vidi C a p u a d [ e n ] 31. M a y 815 Mercklein. P . h. Vidi Sessa a m 1. J u n i 815 Zia, P l a f s - C m d t e . V i s t o a Mola il 2 Giugno 815, fornito d'Alloggio viveri e forraggio e buono p e r a n d a r e a F o n d i II Cmd d e l l a P i a z z a I korponay Visto a F o n d i Ii 3 Giugno 1815 — f o r n i t o d'allog;gio, viveri e foraggi, e buono p e r a n d a r e a T e r r a c i n a Frühauf. Commandante. Vidi zu T e r r a c i n a den 4 t e n J u n y 1815. Die Reise geht ü b e r T r e p o n t e nach V e l l e t r v , a l l w o die weitere I n s t r a d i r u n g e r f o l g t wird ( O l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) Obi. und P l a t z Comdt. A r r i v a t o in V e l l e t r i Ii 5 G i u g n o 1845. F o r n i t o di Viveri, Alloggio e foraggi ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) P . h. Visto a r r i v a r i Li 7 Giugno 1815. • (Roma) Il mag. di P i a z z a P. h. Vidi к. к. P l a t z C o m d o z u Viterbo den lOten J u n y 1815. Luzenberg O b e r l [ i e u t e n a n t ] f o r n i t o 7 Uomini, di Viveri e 14 — — —, foragio c o n allogio V i t e r b o 10. G i u g n o 1815 G i o cette d e Martucci C o m m [ i s s a r ] i o di G u e r r a . (P. h.) Visto al C o m m i s s a r i a t o di G u e r r a in A c q u a p e n d e n t e Ii 12 Giugno 1815. F o r n i t o 7 Stazioni di V i v e r e completi N. P a t r i z i . F o r n i t i di viveri e foraggio in R a d i c o f a n i Ii 13 Giug n o 1815 ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) . 13*
222
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
F o r n i t i di viveri e foraggi in S. Quirico di 13 Giugno1815 B. Z a f i a r y . Vidi к. к. P l a t z - C o m m a n d o zu Siena d e n 15 J u n y 815 von hier ü b e r Poggibonzi n a c h Florenz Coronini Ob L i e u t e f n a n t ] P i t z . С. (P. h.) V o n hier ü b e r Barberino. V o n hier ü b e r Lojano. V o n hier ü b e r Bologna. P r . к. k. P l a t z C o m m a n d o z u F l o r e n z d e n 17 J u n y 1815 Molitor H p t m [ann] P . h. Visto a B a r b e r i n o forniti di alloggio Viveri e foraggi. Li 18 Giugno 1815 S. D e p u t a t e ( O l v a s h a t a t l a n ) P. h. Im F a l l als e s nöthig ist, k ö m t an V o r s p a n Ein halber W a g e n beizustellen. D e r M a r s c h geht von hier ü b e r M a l a b e r g o , F e r a r a Rovigo, Monselice n a c h P a d u a , a l w o di w e i t e r e I n s t r a d i r u n g erfolgt. Sign. Bologna a m 20ten J u n i 1815. J . S c h w a r z k a p e l (?) M a l a l b [er] go Ii 22 G i u g n o 1815 F o r n i t o di Viveri, di foraggi e d t r a n s p o r t o F e r a r a . . . ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s . ) P. h. G e s e h e n d a s P l a z C o m d o z u F e r r a r a d e n 23 J u n i 1815. E t a p p e n ( o l v a s h a t a t l a n ) folgt, ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) P . h. G e s e h e n к. к. P l a t z C o m d o Rovigo a m 24 J u n y 1815 Hutter Hpt. P a d u a a m 2 4 t e n J u n i 1815 ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) (P. h.) Vidi u n d geht mit Einem h a l b e n W a g e n à 15xr. B e z a h l u n g pr. P f e r d und Meile ü b e r Mestre, Treviso, Conegliano, P o r d e n o n e , C o d r o i p o bis Udine, wo weitere I n s t r a d i r u n g folgt. P a d u a den 25 J u n y 1815 ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) . Pl. C o m m a n d t . Vidi к. к. P l a t z C o m m d o zu M e s t r e am 26ten J u n y 815. ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) P. h. Vidi к. к. P l a t z C o m m a n d o zu Treviso a m 28ten J u n y 1815 D ' O n z e l t M a j o r u n d P l a t s - C o m d t P . h. Vidi Conegliano a m 29ten J u n y 815. Graf F e r m o H p t . und P. C m d . P . h.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
223
Vidi — P o r d f e n o n j e den 3 0 t e n J u n y 1815 G r [ a f ] Domini R i t t m e i s t e r und C o m d . P. h. V i d i к, к. P l a t z C o m a n d o z u Udine am 1 J u l y 815. In A b w e s e n h e i t d e s H e r r n C o m a n d a n t e n Morelli Lieut. P. h. Vidi und v o n hier G e m o n a , Resciutta, Pontebba, Tarvis, Villach n a c h K l a g e n f u r t , wo die w e i t e r e Instradirung erfolgt. F ü r d i e P f e r d e w e r d e n hier die G e b ü h r vom 1 bis 4. J u l y 815 angewiesen. U d i n e den 1 J u l y 815 M e n z i a g a PI [atz] C d t . G e s e h e n к. k. P l a t z C o m m a n d o Villach a n 4 J u l y 1815. Ein h a l b e r V o r s p a n s w a g e n ist gegen B e z a h l u n g à 151/» xr. P f e r d u n d Meile n a c h K l a g e n f u r t a b 5 Meilen zu verabfolgen. К . k. Kreisamt Villach am 4 t e n J u l y 815. ( O l v a s h a t a t l a n aláírás] M a j o r P. h. G e s e h e n b e i m к. к. P l a t z C o m m d o K l a g e n f u r t 5ten J u l i u s 1815. Auf zwei N ä c h t e g u a r d ( O l v a s h a t a t l a n aláírás). 35. Gr. Stahremberg Gundacker1' gr. Széchenyi István olaszországi
bizonyítványa hadi tetteiről.
Nápoly, 1815. m á j . 30. Közölte 158—9. 1.
Zichy
Antal:
Gr
Széchenyi
Tstván
levelei
szülőihez.
36. Gr.
Széchenyi
István
hg.
Schwarzenberg
Károlyhoz.
Párizs, 1815. szept. 20. E r e d e t i j e a M. Tud. A k a d é m i a
Széchenyi-Múzeumában.
P r a e s . 21. S e p t e m b e r 1815. A n Seine, d e s die Kais. Kön. A r m é e e n chef comm a n d i e r e n d e n H e r r n F e l d m a r s c h a l l s F ü r s t z u Schwarzenberg Durchlaucht. G e f e r t i g t e r bittet ganz gehorsamst, ihn auf drei Mon a t h e einen U r l a u b nach E n g l a n d bewilligen zu wollen. Paris, d e n 20ten S e p f t e m b e r ] 1815 G r . Széchenyi Rittmeister. 17
Dandárparancsnok
Olaszországban,
Széchenyi
sógora.
224
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
37. Szilágyi
Márton
közhuszár
katonai
útlevele.
Treviso, 1816. á p r i l i s 16. Eredetije a Urlaubs-Pass.
Széchenyi-Múzeumban.
N a c h d e m e V o r z e i g e r dieses N a h m e n s M a r t i n Szillágyí von Kischenö, 4 * A r a d e r Comitat a u s H u n g a r n gebürtig, 25 J a h r alt, k a t h o l i s c h e r Religion, ledigen Standes, Schlosser von P r o f e s s i o n , G e m e i n e r d e r O b r i s t e n s 2ten E s c a d r o n des P r i n z R e g e n t e von E n g l a n d 5ten H o u s z a r n Regiments, t r a g e n t g r ü n e n D o l l m a n m i t weissen K n ö p f e n , rothe Hosen, von m i t t l e r e r S t a t t u r , s c h w a r z e n H a a r e n gleichen S c h [ n ] u r b a r t , zu H e r r n Rittmeister Stephan Graf Széchényi d e s v o r e r w ä h n t e n Regiments n a c h P i n k e n dorf 4 9 des O e d e n b u r g e r Comitate in H u n g a r n bis zur E i n b e r u f u n g b e u r l a u b t worden, so w i r d J e d e r m a n e r s u c h e t d e n s e l b e n u n g e h i n d e r t P a s s i r e n zu lassen, jedoch soll dieser U r l a u b s - P a s s nicht weiter als bis zu g e d a c h t e n H e r r n R i t t m e i s t e r auf v o r b e s t i m m t e Zeit gelt. Gegeben in Staabsq u a r t i e r Treviso a m S e c h z e h n t e n A p r i l E i n - T a u s e n d Achth u n d e r t S e c h z e h n t e n J a h r e s S e i n e r A p o s t o l l i t s c h e n kais. königl. M a j e s t a t wirklich bestellter Obrist zu P f e r d Ritter des M a r i e n T h e r e s i e n und m e h r e r e n a n d e r n O r d e n s , d a n n des P r i n z R e g e n t von E n g l a n d 5. H o u s z a r n Regiments Comandant P . h. Vidi Martin 5 0 M a t t h [ias] Gavenda' 1 ' Hat an Montour mit sich: 1 C s a k o s a m m t Z u g e h ö r 1 M a n t e l , 1 Pelz, 1 Dollman, 1 rothe, 1 reith H o s e n , 1 G ü r t e l , 2 H e m d e n , 2 G a t t y e n , 1 p a a r Csizmen s a m m t Sporn, 1 H a l s f l o r , 1 Kittel, 1 H o l z m ü t z e n , 1 p a a r F ä u s t ling, 1 p a a r h a a r e n e T o r n i s t e r , 1 M a n t e l s a c k , 1 Säbel s a m m t Zugehör, 1 P a t r o n T a s c h e n s a m t Zugehör, 1 C a r a biner, 1 B a n d o u l i e r , 24 s c h a r f e Pistohlen, 12 s c h a r f e C a r a biner P a t r o n e n , 3 F e u e r s t e i n e r .
J8 49
31
Kisjenö. Zinkendorf Nagycenk. Valószínűleg M a r t i n József Az ezred p a r a n c s n o k a .
hadbiztos.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
225
38. Gr. Széchenyi
István
Messina
Jánoshoz.
[1816. ápr. 18. Bécs.] Közölte a B r a s s ó i U j l a p 1910. j a n . 5-i számában.
39. Cappelli
Antonio
gr. Széchenyi
Istvánhoz.
Nápoly, 1816. júl. 14. Közölte 158. 1.
Zichy
Antal:
Gr. S z é c h e n y i
István
levelei
szülőihez.
40. Németh
István
alezredes
gr.
Széchenyi
Istvánhoz.
C r e m o n a , 1817. m á r c . 11. B á r t f a i Szabó László másolata u t á n . Közli a m i l á n ó i h a d p a r a n c s n o k s á g a l a p j á n kiadott e z r e d p a r a n c s o t .
1817. febr.
23-i
parancsa
Mit b e s o n d e r e n B e f r e m d e n h a t man a u s d e n Berichte von 1. F e b r u a r 1. J a h r e s d i e a u f f a l l e n d e Fahrlosigkeit d e r b e y d e n R i t t m e i s t e r s S t e p h a n Graf S z é c h e n y i , und B a r o n Pfeil 1 e r s e h e n , welche i n d e m sie nicht e i n m a h l den T a g d e r a l l e r h ö c h s t e n T r a g u n g s Bewilligung zum Erw e i s e des R e c h t s t i t t e l s der v o n ihnen a n g e g e b e n e n und s e i t h e r o g e t r a g e n e n f r e m d e n O r d e n a n g e b e n — noch vielweniger a b e r d e n r e c h t m ä s s i g e n Besitz d u r c h legale D o c u m e n t e d a r t h u n können, sich auch u m d e n E r h a l t d i e s e r Erweis D o c u m e n t e n w e n i g zu b e s o r g e n scheinen. D a s Regiment h a t daher d i e s e sträfliche Gleichgültigkeit f ü r erhaltene A u s z e i c h n u n g e n d e n e n s e l b e n ernstlich zu verweisen u n d i h n e n in G e m ä s s h e i t der H o f k r i e g s r ä t l i c h h o h e n A n o r d n u n g von 23. A u g u s t v. J . M . 3354, die T r a g u n g der D e c o r a t i o n e n a l l e r jener O r d e n , über deren B e s i t z sie sich n i c h t legal a u s w e i s e n , in so l a n g e zu verbiethen, bis sie d u r c h Brevets u n d O r d e n s D é c r é t é nächst d i e s e m a b e r d u r c h A r m e e o d e r C o r p s - C o m m a n d o Bef e h l e und in E r m a n g l u n g d i e s e r , durch Z e u g n i s s glaubw ü r d i g e r P e r s o n e n , den r e c h t m ä s s i g e n B e s i t z dieser Ord e n darthun.
226
Gr.
Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
D e m R i t t m e i s t e r Graf S z é c h e n y i ist jedoch die fern e r e T r a g u n g des Sicilianischen F e r d i n a n d s O r d e n s , dessen E r h a l t E r d u r c h ein D e c r e t u n d Corps C o m m a n d o B e f e h l erweiset, so wie der k. S a r d i n i s c h e n M a u r i c i Lazar u s O r d e n , von d e m ich selbst Kentniss habe, d a s s Er ihn v o n Sr. M a j e s t ä t dem König e r h a l t e n hat, bewilliget; ingleichen auch d e m R i t t m e i s t e r B. Pfeill die T r a g u n g des russischen W l a d i m i r O r d e n s 4. Classe, w e l c h e n Er, n a c h d e r Schlacht b e y Leiptzig, w i e die h i e r ü b e r vorhandene Relation darthut, erhalten hat. F ü r den Fall, a l s sich ein, o d e r der a n d e r e d e r beyd e n g e n a n n t e n R i t t m e i s t e r ü b e r d e n Besitz d e r noch ü b r i g e n von ihnen a n g e g e b e n e n f r e m d e n O r d e n mit vore r w ä h n t e n legalen D o c u m e n t e n a u s w e i s e n sollte, ist sogleich d e m G e n e r a l C o m m a n d o d i e Anzeige u n d nach d e m b e r e i t s h e r a u s g e g e b e n e n F o r m u l a r e das diesfällige O r d e n s Verzeichnis e i n z u s e n d e n . Sig. M a y l a n d a m 23. F e b r u a r 817. In A b s e y n des C o m m a n d a n t e n G r a f Bubna F . M. L. R e g i m e n t s B e f e h l de d a t o Cremona a m 11-ten M ä r z 817. O b i g e hohe V e r o r d n u n g wird d e m H e r r n R i t t m e i s t e r mit d e m B e m e r k e n mitgetheilt, d a m i t dieselben sich wegen E r h a l t u n g d e r e n d a r i n a n g e m e r k t e n Decrets, B r e v e t s o d e r a u s g e s t e l l t e n Zeugnissen G l a u b w ü r d i g e r P e r s o h n e n , nebst d e r V e r o r d n u n g o d e r A r m é e Corps B e f e h l e , wegen Bewilligung zur T r a g u n g d e r Preusischen Militair Verdienst und Russischen Wladimir Orden 4-te Classe bewerben, u n d in Copia auf das s c h l e u n i g s t e dem R e g i m e n t s C o m m a n d o z u s e n d e n möchten, u m n a c h diesen D o c u m e n ten d a s n a c h t r ä g l i c h e O r d e n s V e r z e i c h n i s v e r f a s s e n und dem h o h e n G e n e r a l C o m m a n d o u n t e r l e g e n zu k ö n n e n . Németh Oberstl. 41. A bécsi
főhadparancsnokság a bécsi sághoz.
városparancsnok-
Bécs, 1819. f e b r . 15. Eredetije a
P.
Széchenyi-Múzeumban.
627. D e r h o h e K r i e g s r a t h hat m i t t e l s t R e s k r i p t i o n von 5ten d i e s e s M o n a t s P 449 dem auf ein J a h r n a c h Kon-
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
227
stantinopel beurlaubten Rittmeister Stephan Grafen Széchenyi d e s H u s s a r e n R e g i m e n t s P r i n z R e g e n t von E n g l a n d , die zur B e r e i s u n g Klein A s i e n s a n g e s u c h t e Einjährige U r l a u b s V e r l ä n g e r u n g gegen K a r e n z d e r G a g e bewilliget. W o v o n der H e r r G e n s r a i M a j o r denselben über sein gestelltes A n s u c h e n ' 2 v e r s t ä n d i g e n wollen. Wien d e n 15ten F e b r u a r 819 Sommariva" 1 Címzés: P 627 W i e n e r P l a z C o m d : 738 A n den к. k. H e r r n G e n e r a l M a j o r G r a f e n S t a h r e m berg S t a d t 908. Wollzeile. 42. A IV.
osztályú
Szent
Wladimir
1819. június
érdemrend
oklevele.
12.
E r e d e t i j e a Széchenyi-család
iratai
közt.
No.
145. S z é c h e n y i az é r d e m r e n d e t közvetlenül a lipcsei c s a t a (aug. 16—19.) u t á n k a p t a . A z orosz c á r a z o s z t r á k h a d sereg r é s z é r e s z á n t k i t ü n t e t é s e k e t nyilván egy t ö m e g b e n j u t t a t t a a z o s z t r á k f ő h a d i s z á l l á s r a s itt f ő k é p a f ő v e z é r t á b o r k a r á b a t a r t o z ó tisztek ' közt o s z t o t t á k szét és a z o k közt, akik a g ü l d e n g o s s a i r o h a m b a n résztvettek. A z a d o m á n y o z á s t közölték a n n a k i d e j é n a h a d s e r e g p a r a n c s b a n . 1817-ben a z e z r e d (1. a 40. i r a t o t ) , azt k í v á n t a m i n d e n tiszttől, i g a z o l j a é r d e m r e n d j e i a d o m á n y o z á s á t . S z é c h e n y i kezében nem volt az e n g e d é l y e z é s r ő l irat. A r r ó l is m e g f e l e d k e z e t t , milyen h a d i p a r a n c s közölte a r e n d j e l a d o m á n y o z á s á t . Ügy látszik, h i v a t a l o s helyen, t a l á n az orosz követség ú t j á n , k é r t e a r e n d j e l r ő l szóló a d o m á n y o z ó iratot. í g y k a p t a az a l á b b i iratot, s ez nem a lipcsei c s a t á hoz (güldengossai r o h a m h o z ) , h a n e m 1813, 1814, és 1815-i h a d j á r a t h o z fűzi a z a d o m á n y o z á s t . A z é r d e m r e n d a d o m á n y o z á s á r ó l szóló i r a t ( e r e d e t i j e a családi l e v é l t á r b a n I. k. 22 cs. 272.) így hangzik: B o z i e j u m i l o s t i j u My A l e k s a n d r P e r v y j I m p e r a t o r i Samoderzec Vserossijskij i procaja, i procaja, i procaja. 53
tese.
Ez nem ismeretes. Lásd a t y j á h o z 1818. dec. 4-én irt levelét. Sommariva H a n n i b a l marquis a bécsi f ö h a d p a r a n c s n o k h e l y e t -
228
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
Imperatorsko—Koroljevsko—Avstrijskomu Gospodinu Kapitanu, Gusarskogo naslëdnago Princa Gessen-Gomb u r g s k a g o p o l k a Seceni. V v o z d a j a n i e otlicija, o k a z a n n a g o vami v prodolzenii k o m p a n i j 1813-go, 1814-go i 1815-go Godov, protivu F r a n c u z s k i c h v o j s k vsemilostivejse pozalovali M y vas U k a z o m v 12 d e n j M a r t a 1819 goda K a p i t u l u d a n n y m , K a v a l e r o m O r d e n a S v j a t a g o V l a d i m i r a c e t v e r t o j stepeni s bántom. G r a m o t u siju vo s v i d é t e l j s t v o p o d p i s a t j , Ord e n s k o j u p e c a t j u u k r ë p i t j i znaki O r d e n s k i e preprovoditf к vam, P o v e l ë l i M y K a p i t u l u Rossijskich I m p e r a t o r s k i c h Ordenov. D a n a v S a n k t p e t e r b u r g ë v 12. d e n j J u n j a 1819. goda Imperatorskich Rossijskich Ordenov Kancler Ober Kamerger Naraskin (?). Imperatorskich neral M a i o r A pecsét
Rossijskich
Ordenov
Kaznacej
Ge-
Krysanovskij
(?).
helye.
Magyar fordításban (Munkácsy Mihály fordítása) : Mi E l s ő S á n d o r Isten kegyelméből a m i n d e n o r o s z o k c s á s z á r j a és e g y e d u r a l k o d ó j a és a többi és a többi és a többi. Széchenyi ú r n a k , az örökös herceg H e s s e n - H o r n b u r g huszárezred osztrák császári-királyi kapitányának. A f r a n c i a h a d a k e l l e n az 1813., 1814. és 1815. évben viselt h a d j á r a t a l k a l m á v a l az Ön által t a n ú s í t o t t hősiesség j u t a l m a z á s á r a a K á p t a l a n h o z 1819. m á r c i u s 12-én i n t é z e t t r e n d e l e t t e l Mi önt a l e g k e g y e l m e s e b b e n kineveztük a szalaggal e l l á t o t t n e g y e d i k o s z t á l y ú S z e n t V l a d i m i r é r d e m r e n d l o v a g j á v á . E n n e k bizonyságául Mi e l r e n d e l t ü k , hogy ezt a z i r a t o t az orosz c s á s z á r i é r d e m r e n d e k k á p t a l a n j a í r j a a l á , a r e n d p e c s é t j é v e l erősítse m e g és a r e n d jelvényeit ö n n e k k ü l d j e el. K i a d a t o t t S z e n t p é t e r v á r o n a z 1819. év június 12. nap. A császári orosz érdemrendek kancellárja, főkamarás Naraskin (?). A császári őrnagy
orosz
érdemrendek
k i n c s t á r n o k a , vezérKrysanovszkij (?).
t
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
237
43. A becsi
főhad parancsnokság
gr. Széchenyi
Bécs, 1820. június Eredetije a
Istvánhoz.
15.
Széchenyi-Múzeumban.
P . 1810. N a c h d e m e d e r H e r r R i t t m e i s t e r bey dem H u s s a r e n R e g i m e n t H e s s e n H o m b u r g in die Wirklichkeit eingebracht w u r d e n , dieses R e g i m e n t ins L a g e r n a c h P e s t die B e s t i m m u n g e r h a l t e n h a t , folglich die G e g e n w a r t d e r wirklichen E s c a d r o n s C o m m a n d a n t e n schon zu den V o r ü b u n g e n nöthig w i r d , auch d e r U r l a u b des H e r r n Rittmeisters seit E n d e A p r i l d. J . verstrichen ist, so w e r d e n der H e r r R i t t m e i s t e r in G e m ä s s h e i t einer V e r o r d n u n g des к. k. H o f k r i e g s r a t h e s vom lOten d. M. P . 2268 n u n m e h r angewiesen, u n v e r z ü g l i c h beym R e g i m e n t e e i n z u r ü c k e n . W i e n am 15ten J u n y 1820 S o m m a r i v a G. d. C. A n den H e r r n R i t t m e i s t e r S t e p h a n G r a f e n Szecsény von H e s s e n H o m b u r g H u s z á r é n . Széchenyi e r e d e t i f e l j e g y z é s e az i r a t r a : 24 J u l y sammt P f e r d e n eingerückt. 44. Gr. Széchenyi
István
a 4.
huszárezredhez.
1821. dec. 18. Megjelent
a Naplók
TI. k.
229. I.
45. A
galíciai
főhad parancsnokság
gr.
Széchenyi
Istvánhoz.
L e m b e r g , 1823. n o v e m b e r 6. E r e d e t i j e a Széchenyi-Múzeumban.
P. 1996. Auf d a s v o r w o r t l i c h e E i n s c h r e i t e n d e s H u s z á r é n R e g i m e n t s Hessen H o m b u r g will m a n dem H e r r n R i t t m e i s t e r d e n zur B e r i c h t i g u n g I h r e r F a m i l i e n A n g e l e g e n h e i t e n n a c h W i e n u n d auf I h r e G ü t e r nach U n g a r n a n g e s u c h t e n d r e i m ( o n ) a t l i c h e n U r l a u b m i t Beib e h a l t d e r G a g e bewilligen. W e l c h e s dem H e r r n Ritt-
230
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
meister z u r nöthigen Legitimazion a n m i t e r ö f f n e t wird. Lemberg a m 6ten N o v e m b e r 1823. In B e u r l a u b u n g Sr. D u r c h l a u c h t des K o m m a n d i r e n d e n : F r e s n e l 5 4 G. d. C. A n D e n к. k. H e r r n R i t t m e i s t e r S t e p h a n Graf Szétsényi von H e s s e n H o m b u r g H u s s a r e n zu Lemberg. 1642. G e s e h e n zur R e i s e n a c h B r ü n n . O l m ü t z a m 12 9ber 1823. In A u f t r a g P . h. ( K r e i s a m t ) Vidi ( o l v a s h a t a t l a n a l á í r á s ) Vidi B r ü n n e r к. k. P l a t z C o m m a n d o den 12ten N o v e m b e r 1823 M a r c a n t e l l i O b e r s t L. P . h. 46. Gr.
Széchenyi
István
Radossevich
Demeter
tábornokhoz.
1823. nov. 16. Megjelent a N a p l ó k IT. к. 414. 1.
47. A
magyar
főhad parancsnokság
gr. Széchenyi
Istvánhoz.
B u d a , 1824. július 1. A S z é c h e n y i - M ú z e u m b a n levő másolat
után.
P. 1326. D e m zu Zinkendorf im O e d e n b u r g e r Comitat mit U r l a u b befindlichen p r é m i e r Rittmeister Stephan G r a f e n S z é c h é n y i des H u s s a r e n Regiments H e s s e n H o m burg Nr. 4 h a t . d e r к. k. H o f k r i e g s r a t h mit d e m hohen, R e s c r i p t e v o m 28ten J u n y 824 G. 2334. zum G e b r a u c h des ihm ä r z t l i c h a n g e r a t h e n e n B a a d e s zu P f e f f e r s in d e r Schweitz eine w e i t e r e U r l a u b s - V e r l ä n g e r u n g gegen Carenz der G a g e bis E n d e A u g u s t 1824 bewilligt, u n d a n bey bemerkt, d a s s er sich u m den nöthigen R e i s e p a s s gelegenheitlich seiner D u r c h r e i s e zu W i e n zu melden habe.
54 Gr. H e n n e q u i n von F r e s n e l J á n o s Károly lovassági tábornok, a galiciai f ő h a d p a r a n c s n o k (hg. R e u s s - P l a u e n Henrik XV.) helyettese.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
231
W e l c h e s d e m D i v i s i o n s - C o m m a n d o zur V e r s t ä n d i gung d e s g e d a c h t e n R i t t m e i s t e r s anmit b e k a n n t gegeben wird. Ofen, den l t e n J u l y 1824 E. H. Ferdinand 5 "' G. d. C. D i e s e V e r o r d n u n g wird d e m H e r r n R i t t m e i s t e r z u r W i s s e n s c h a f t a n m i t a b s c h r i f t l i c h hinausgegeben. O e d e n b u r g , d e n lOten J u l y 1824. Civalart 5 6 F. M. L. A n den к. k. H e r r n P r e m i e r R i t t m e i s t e r S t e p h a n Graf Széchényi des H u s s a r e n Regiments Hessen H o m burg N r . 4 H o c h g e b o h r e n zu Zinkendorf. 48. A 4. huszárezred
gr. Széchenyi
Istvánhoz.
T a r n o p o l , 1825. j a n u á r 27. Eredetije a
Regiments
Széchenyi-Múzeumban.
Befehl dd° T a r n o p o l
am 27ten J ä n n e r
1825.
No. 46. A u s d e n e n hier a n v e r w a h r t e n 2 B e r i c h t e n a n d a s h i e r l ä n d i s c h e hohe G e n e r a l C o m m a n d o des König v. E n g l a n d H u s s a r e n Rgts w e r d e n d e r H e r r R i t t m e i s t e r e r s e h e n , über w e l c h e n B e t r a g dieses R e g i m e n t die A u f k l ä r u n g zu e r h a l t e n wünschet, und da ü b e r diese auf Verrechnung emfangenen Gelder der Herr Rittmeister die beste A u s k u n f t zu geben im S t a n d e sind, so wird um d e n hohen G r a l C o m d o A u f t r a g baldigst in E r f ü l l u n g b r i n g e n zu können, d e r H e r r R i t t m e i s t e r a n g e w i e s e n ü b e r diese R e c h n u n g s G e g e n s t ä n d e d e m Regt die schleunige Meldung unter Rückschluss der Communicaten anhero vorzulegen. Chev. Fackh 5 7 O b e r s t L. A n d e m к. k. H e r r n R i t t m e i s t e r G r a f e n
50 57
Széchényi!
A magyarországi hadparancsnok. Gr. Civallart K á r o l y a l t á b o r n a g y , soproni h a d t e s t p a r a n c s n o k . Fackh József 5. h u s z á r e z r e d b e l i alezredes.
232
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
49. Gr. Széchenyi
István
a 4.
huszárezredhez.
Bécs, 1825. márc.. 6. Idegen kéztől
származó, e l k ü l d é s r e kész jelentés aláírás a Széchenyi-Múzeumban.
nélkül
Gehorsamste Äusserung. Mittelst d e s g e e h r t e n B e f e h l s dt° 2 7 t e n J ä n n e r 5 8 d. J. ertheilt E i n Löbl. R e g i m e n t s K o m m a n d o dem G e f e r t i g ten d e n A u f t r a g sich zu ä u s s e r n u n d respective a u s z u weisen, ob e r ü b e r die in d e n b e y d e n ihm communicirten und hier in d e r A n l a g e z u r ü c k g e s c h l o s s e n e n B e r i c h t e n (6 Stücke) d e s 5ten H u s s a r e n R e g i m e n t e s specifizirten und von ihm e m p f a n g e n e n B e t r ä g e die vorgeschriebene Rechnungsrichtigkeit g e p f l o g e n habe o d e r nicht. Hierauf soll derselbe n u n gehorsamst z u r Ä u s s e r u n g e r s t a t t e n , d a s s e r über diese in F r a g e s t e h e n d e n B e t r ä g e sich nicht e r s c h ö p f e n d ä u s s e r n könne, w e n n ihm nicht seine h i e r ü b e r a u s g e s t e l l t e n Original-Quittungen oder A b s c h r i f t e n hievon p r o d u c i r t w e r d e n , weil e r im letzten Kriege mit s e i n e r Begage a u c h alle seine S c h r i f t e n verl o r e n habe, w o r u n t e r die D u p l i c a t e n u n d Liquidationen über die g e l e g t e n R e c h n u n g e n , d a n n o f f e n e O r d r e n , Reis e r e c h n u n g s - A n o t a t i o n e n u n d Belege, sowohl ü b e r noch einige Reisevorschüsse, a l s ü b e r a n d e r e C o u r i e r - R e i s e n , worauf e r n i c h t s auf V e r r e c h n u n g e r h a l t e n hat, sich bef a n d e n u n d w o r a u s e r e r s e h e n könnte, ob diese Vorschüsse v e r r e c h n e t o d e r noch zu v e r r e c h n e n sind, d a n n weil a u c h a u s den v o r a u s g e f ü h r t e n V o r s c h r e i b u n g e n nicht zu e r s e h e n ist, w a n n , wo und auf welche Reisen diese E m p f ä n g e gemacht w o r d e n sind. Der G e f e r t i g t e sieht sich daher veranlasst, um obigen Befehl n a c h k o m m e n , u m v o l l k o m m e n e Richtigkeit p f l e g e n zu k ö n n e n , Ein Löbl. R e g i m e n t s - K o m m a n d o zu e r s u c h e n , sich h o h e n Orts u m seine a u s g e s t e l l t e n Q u i t t u n g e n u n d a u c h u m die E r w i r k u n g der Bewilligung s e i n e d u r c h den V e r l u s t seiner S c h r i f t e n noch r ü c k s t ä n d i g e n R e c h n u n g e n legen zu d ü r f e n , geneigtest v e r w e n d e n zu wollen. W i e n d e n 6ten M ä r z 1825. 58
Lásd a 48. sz. alatti
ezredparancsot.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
233
An Ein Löbl. к. к. Prinz H e s s e n H o m b u r g 4tes H u s s a r e n Regiments C o m m a n d o zu 50. A
bécsi
főhad parancsnokság
gr.
Széchenyi
Istvánhoz.
Bécs, 1825. márc. 13. Eredetije a
Széchenyi-Múzeumban.
P . 585. N a c h einer Mittheilung d e r к. к. geheimen Hoi- und S t a a t s - K a n z l e y a n den к. k. H o f k r i e g r a t h bef i n d e n sich d e r H e r r R i t t m e i s t e r u n t e r d e n e n von Sr. M a j e s t ä t e r n a n n t e n к. k. K ä m m e r e r , welche d e n a u s s e r o r d e n t l i c h e n B o t s c h a f t e r z u r b e v o r s t e h e n d e n K r ö n u n g Sr. M a j e s t ä t des Königs von F r a n k r e i c h , Herrn Fürsten E s t e r h á z y n a c h R e i m s zu begleiten haben. W a s die B e h a n d l u n g d e r zur K r ö n u n g s b o t s c h a f t bes t i m m t e r K ä m m e r e r b e t r i f f t , h a b e n Se. M a j e s t ä t geruhet, d e m s e l b e n d i e V e r g ü t u n g d e r Reisekosten von W i e n nach P a r i s u n d h i e h e r zurück, d a n n f ü r die D a u e r ihrer Kommission d e n G e n u s s der K a m m e r h e r r n D i ä t e n von 13 F r zu bewilligen: zugleich h a b e n Se. M a j e s t ä t befohlen, d a s s sich selbe gegen E n d e A p r i l zu P a r i s e i n z u f i n d e n u n d sofort b e y d e n B o t s c h a f t e r F ü r s t e n E s t e r h á z y zu m e l d e n haben. Hievon w e r d e n der H e r r R i t t m e i s t e r in G e m ä s s h e i t d e s hohen H o f k r i e g s r ä t h l i c h e n R e s k r i p t s vom lOten M ä r z d. J . P. 807. z u r W i s s e n s c h a f t mit dem B e m e r k e n in K e n n t n i s s gesetzt, dass Sie sich wegen U e b e r k o m m u n g d e r nöthigen G e l d v o r s c h ü s s e u n d R e i s e - D i r e k t i v e n a n die g e h e i m e Hof- u n d S t a a t s - K a n z l e y zu w e n d e n haben. W i e n a m 13ten M ä r z 1825 Sommariva 5 9 G. d. C. 781. К. k. W i e n e r Militair P l a t z C o m m a n d o A n den K, K. H e r r n R i t t m e i s t e r G r a f e n -von Széchényi v o n Hessen H o m b u r g H u s s a r e n E x offo W i e n in d e r L e o p o l d s t a d t No 518 P r a t e r s t r . 59 Sommariva íöhadparancsnok.
Hannibal
marquis
lovassági
tábornok
a
bécsi
234
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
51. A
4. huszárezred
gr. Széchenyi
Istvánhoz.
T a r n o p o l , 1825. m á r c . 26. Eredetije a
Széchenyi-Múzeumban.
R e g i m e n t s B e f e h l d d o T a r n o p o l am 26. M ä r z 1825. No. 180. Die h i e r h e r g e l a n g t e Ä u s s e r u n g d e s H e r r n R i t t m e i s t e r s von 6 t e n dieses" 0 ist d e m R e g i m e n t s B e f e h l v o n 27ten J ä n n e r " 1 d. J . Zahl 46. gar nicht e n t s p r e c h e n d , u n d wird solche m i t d e m B e m e r k e n r ü c k g e s e n d e t , d a s s die in d e m e r s t e n P u n k t e a n g e f ü h r t e n 6 S t ü c k C o m m u n i c a t e n nicht beigeschlossen w a r e n , sohin diese, nebst e i n e r d e u t l i c h e r e n E r k l ä h r u n g d e s H e r r n R i t t m e i s t e r in b a l d e n hier g e w ä r t i g e t w e r d e n , i n d e m e m a n a u s dem l e z t e n P u n k t e n i c h t deutlich genug e r s e h e n k a n n , w a s d e r H e r r R i t t m e i s t e r zu e r z i l l e n wünschen, wo es heisst „sich h o h e n O r t s u m die a u s g e s t e l l t e n Q u i t t u n g e n und a u c h u m die E r w i r k u n g d e r Bewilligung, d e r d u r c h den V e r l u s t d e r S c h r i f t e n noch r ü c k s t ä n d i g e n R e c h n u n g e n legen zu dürfen, geneigtest v e r w e n d e n zu w o l l e n . " S o b a l d die C o m m u n i c a t e n n e b s t der a u s f ü h r l i c h e n E r k l ä h r u n g des H e r r n R i t t m e i s t e r s hier a n l a n g e n und d a r a u s e i n l e u c h t e n d zu e n t n e h m e n sein wird, w o h i n m a n sich u m die in d e m zweiten P u n k t e a n g e f ü h r t e n Original Q u i t t u n g e n o d e r A b s c h r i f t e n d e r s e l b e n Verwenden soll; so w o l l e n sich d e r H e r r R i t t m e i s t e r versichert h a l t e n , d a s s d a s R e g i m e n t gewiss nichts u n t e r l a s s e n wird, z u r E r w i r k u n g desselben ihr möglichstes beizutragen. Chev. F a c k h O b e r s t L. A n d e n к. k. H e r r n R i t t m e i s t e r u n d E s c a d r o n s Cotnm a n d a n t e n S t e p h a n Graf S z é c h é n y i in W i e n !
60 61
L á s d a 49. sz. i r a t o t . L á s d a 48. sz. i r a t o t .
Gr.
Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
235
52. Gr.
Széchenyi
István
a 4.
huszárezredhez.
Bécs, 1825. ápr. 18-án. A Széchenyi-Múzeumban
levő m á s o l a t
után.
883. A n Ein löbl. к. к. P r i n z H e s s e n H o m b u r g H u s a r e n R e g i m e n t Nr. 4. In B e f o l g des v e r e h r l i c h e n B e f e h l s vom 26t M ä r z d. J . N r . 180, beeilt sich d e r g e h o r s a m s t G e f e r t i g t e v o r allem, E i n e m löbl. R g t s . Cmdo. die zu seiner lezten Ä u s s e r u n g gehörigen u n d irrigerweise a n z u s c h l i e s s e n unt e r l a s s e n e sechs S t ü c k C o m u n i c a t e n n a c h t r ä g l i c h gehors a m s t z u unterlegen.. W a s die von i h m a u s f ü h r l i c h e r e A u s e i n a n d e r s e t z u n g seines f e r n e r e n A n s u c h e n s b e t r i f f t , so muss d e r gehors a m s t G e f e r t i g t e w i e d e r h o l t b e m e r k e n , dass a u s d e r ihm m i t g e t h e i l t e n H o f k r i e g s b u c h a l t u n s Z u r e c h n u n g nicht d e u t lich g e n u g ersichtlich ist, wann, w o u n d bei w e l c h e r Gelegenheit e r jede d e r b e t r e f f e n d e n V o r s c h u s s p o s t e n e m p f a n g e n h a t , um bei d e m U m s t ä n d e , w;o a l l e seine S c h r i e f ten in V e r l u s t g e r a t h e n , genau sich zu entsinnen, ob e r d a r ü b e r schon R e c h n u n g gelegt o d e r nicht. E r s t n a c h Einsicht d e r d i e s f ä l l i g e n Original Q u i t t u n g e n w i r d es d e m G e f e r t i g t e n möglich sein, d a r ü b e r e r s c h ö p f e n d e A u s k u n f t z u e r s t a t t e n ; u n d weil ihm wohl b e k a n n t ist, dass er noch über e i n i g e Courier Reise, die e r theils mit, theils o h n e V o r s c h ü s s e e r h a l t e n zu h a b e n a u s g e f ü h r t , R e c h n u n g zu legen h a t , d e r e n V o r s c h r i f t m ä s s i g e r E i n r e i c h u n g s t e r m i n a b e r s c h o n längst v e r f l o s s e n ist, s o h a t er nicht n u r u m M i t t h e i l u n g der m e h r b e r ü h r t e n O r i g i n a l D o c u m e n t e , sond e r n a u c h um die Bewilligung d e r n a c h den b e s t e h e n d e n V o r s c h r i e f t e n b e r e i t s wegen T e r m i n s ü b e r s c h r e i t u n g verw i r k t e n Befugniss, n a c h t r ä g l i c h h i e r ü b e r R e c h n u n g legen zu d ü r f e n gebethen. W i e n a m 18. A p r i l 1825.
Kívül: P r e s . T a r n o p o l a m 27 A p r i l O b r i s t Lieut. 02
Graf S z é c h e n y i Rittmeister. 1825 F a c k h m. p.
L á s d az előző i r a t o t .
Akadémiai Értesítő.
15
236
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
53. Gr.
Széchenyi
István a pozsonyi parancsnoksághoz.
hadosztály-
Pozsony, 1825. dec. 31. A
884.
An
Széchenyi-Múzeumban
Ein
levő másolat
löblich, к. к. T r u p p e n Commando
után.
Divisions zu
Pressburg
E n d e s g e f e r t i g t e r b e f a n d sich in W i e n m i t Urlaub, wo er im v e r g a n g e n e n M o n a t M a y nach F r a n k r e i c h zur Krönung d e s Königs c o m m a n d i r t w u r d e ; bei seiner R ü c k k u n f t a u s F r a n k r e i c h , erhielt e r a l s h u n g a r i s c h e r M a g n a t die königliche E i n l a d u n g , R e g a l e s genannt, u m beim L a n d tag zu e r s c h e i n e n , wovon er seinem R e g i m e n t s C o m m a n d o die M e l d u n g unterlegte," 3 h a t a b e r u n t e r l a s s e n , zugleich um d e n gehörigen U r l a u b einzuschreiten, in d e r Vermuthung, dieses w ü r d e auf seine M e l d u n g d u r c h das Regiments C o m m a n d o geschehen. D a er n u n von seinem Regiment, wie es ihm durch d a s löbliche T r u p p e n Divisions C o m m a n d o b e k a n n t gegeben w u r d e , e i n b e r u f e n ist, seine G e s c h ä f t e a b e r seine A n w e s e n h e i t in P r e s s b u r g w ä h r e n d d e r D a u e r des L a n d tages e r h e i s c h e n , so bittet er auf diese Zeit um U r l a u b gegen G a g e Carenz. 8 4 P r e s s b u r g am 31 D e z e m b e r 1825. 54. A
4. huszárezred
gr.
Széchenyi
Istvánhoz.
T a r n o p o l , 1826. j a n u á r 2-án. Eredetije a
Széchenyi-Múzeumban.
C. No. 9. A n den kaiserlich-königlichen H e r r n R i t t m e i s t e r G r a f e n Széchényi zu P r e s b u r g T a r n o p o l am 2ten J a e n e r 1826. /
Mit dem h o h e n G e n e r a l 03
Commando
Indorsat
Auf-
Ez ismeretlen. N a p l ó j a szerint (II. к. 665. 1.), F e r d i n a n d főherceg, a budai h a d p a r a n c s n o k m e g e n g e d t e neki, hogy szabadságért folyamodhasson. 04
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
237
t r a g e d d o L e m b e r g a m lOten D e c e m b e r 825. R . 11592 sind d e m R e g i m e n t d i e von d e n H e r r n R i t t m e i s t e r z u r Einsicht a b v e r l a n g t e n Original Q u i t t u n g e n m i t 9 S t ü c k ü b e r die i m J a h r e 1813 u n d 814 zu B e s t r e i t u n g d e r Courir Reisen aus verschiedenen A e r a r i a l Cassen erhobenen V e r r e c h n u n g s - V o r s c h ü s s e in B e t r a g von 1696 F r 50 Conv. M ü n z e 306 F r . C. M. u n d 30 FI W . W . mit d e m A u f t r a g e zugestellt, w e g e n d e r e n B e r i c h t i g u n g die f ü r d e r s a m s t e A n z e i g e zu e r s t a t t e n . D e n H e r r n R i t t m e i s t e r w e r d e n d e m n a c h d i e s e Quitt u n g e n n e b s t d e r A b s c h r i f t d e r lezten M e l d u n g von 18ten A p r i l 1825" 5 m i t d e m A u f t r a g e Übermacht, h i e r ü b e r d e m R e g i m e n t e n t w e d e r die l i q u i d i r t e n R e i s e P a r t i c u l a rien in B a l d e n z u z u s c h i c k e n , o d e r a b e r d e r e n g e p f l o g e n e B e r i c h t i g u n g mit d e r h i e r ü b e r a u s z u w e i s e n kommenden Bestättigung hiefür anzuzeigen. Die 9 S t ü c k O r i g i n a l Q u i t t u n g e n k o m m e n z u remitiren. A u c h w e r d e n d i e d e m R e g i m e n t mit d e r h o h e n Gen e r a l - C o m m a n d o - V e r o r d n u n g d d o W i e n a m 6 t e n October 825 S. 10196 z u g e k o m m e n e n 5 S t ü c k L a n d e s P r e s t a Joseph tions Q u i t t u n g e n ü b e r die, d u r c h d e r e n J ä g e r Knegczy 0 0 im J a h r 1814 e m p f a n g e n e n F o u r a g e P o r t i o n e n z u r A g n o s c i r u n g e b e n f a l l s z u g e s t e l l t , w e l c h e so d a n n a g n o s c i r t e r dem R e g i m e n t e zu u n t e r l e g e n k o m m e n . Chev. F a c k h Mit 16 S t ü c k D o c u m e n t e n O b e r s t L i e u t (enant) belegt. 1696 fr. 50 k r . 306 fr.
30 Fr. W. W. oder
2002 fr. 50 12 fr. —
C. M.
2014 fr. 50 k r .
Lásd az 52. sz. iratot. Széchenyi inasa Krécsy József, vele együtt volt az francia háborúban.
1813—14-i 15*
238
Gr. Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
55. Gr.
Széchenyi
István a pozsonyi parancsnoksághoz.
Széchenyi s a j á t k e z ű m á s o l a t a a
887. A n
Ein
hadosztály-
Széchenyi-Múzeumban.
löblich к. к. T r u p p e n Commando
Divisions zu P r e s b u r g .
D e r E n d e s g e f e r t i g t e , d e r ein E m p f a n g s - R e c e p i s s e über die a n ihn von Seite des löb. к. k. L a n d g r a f zu H e s s e n H o m b u r g H u s a r e n R e g i m e n t s C o m m a n d o zuges a n d t e n 16 G e l d D o c u m e n t e n , bereits u n t e r f e r t i g t e , bittet a l s E r w i e d e r u n g auf die an ihn am 19 J ä n e r " 7 d u r c h ein löb. к. k. T r u p p e n Divisions C o m m a n d o b e f ö r d e r t e gnädige Zuschrift, d a s s e r sich die n o t h w e n d i g e Zeit n e h m e n d ü r f e , um a l l e jene D o c u m e n t e a u f s u c h e n zu können, die sich o d e r in Wien, o d e r auf seinem L a n d g u t Zinkendorf u n t e r seine S c h r i f t e n b e f i n d e n , u n d die er benötiget, um sofort seine R e c h n u n g zu legen. P r e s b u r g den 21 J ä n e r 1826 Széchenyi Rittm. 56. A
pozsonyi
városparancsnokság Pozsony, Eredetije a
gr. Széchenyi
Istvánhoz.
1826. j a n u á r 31. Széchenyi-Múzeumban.
No. 452. A n d e n к. к. L a n d g r a f H e s s e n H o m b u r g . Hussaren Regiments Herrn Rittmeister Grafen Szechény Allhier. D e r hochlöbl. H o f k r i e g s r a t h h a t auf I h r d u r c h d a s hohe hungarische General C o m m a n d o d a h i n gelangte Einschreiten, e s z u F o l g e hohen R e s k r i p t von 20ten J ä n e r 1. J . Litt. F . N r o 185 I h n e n auf die D a u e r des L a n d t a g s a n g e s u c h t e n U r l a u b gegen C a r r e n z d e r G a g e bewilliget, 67 68
Ez az irat ismeretlen. Lásd az 53. sz. iratot. A f o l y a m o d v á n y
ismeretlen.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
239
w o v o n d e r H ( e r r ) R i t t m e i s t e r in nöthige Kenntniss gesetzt werden. Presburg, am 31 ten J ä n e r 1826 Moga 69 Platz Commdt. 57. A
4. huszárezred Tarnopol, Eredetije a
No. 541. A n Hochgeboren
gr.
Széchenyi
Istvánhoz.
1826. június 7. Széchenyi-Múzeumban.
den H e r r n
G r a f e n von Széchényi in P r e s b u r g oder Zinkendorf,
In d e r A n l a g e wird d i e Verpflegs A b r e c h n u n g auf die Zeit d e r D i e n s t l e i s t u n g im Regiment zum nöthigen G e b r a u c h e in d u p p l o ü b e r s e n d e t , in d e m einen P a a r die Richtigkeit d e r s e l b e n g e f ä l l i g s t zu b e s t ä t i g e n und d e m R e g i m e n t z u r A u f b e w a h r u n g remitiren, d i e darin a u s g e w i e s e n e F o r d e r u n g bleibt v o r der H a n d noch bis z u r H e r a b l a n g u n g d e r к, k. H o f k r i e g s b u c h h a l t u n g s - G e l d e r F ü r s c h r e i b u n g in Depositu, n a c h d e m die a u s w ä r t i g e n G e b ü h r e n . nicht z u r Schuld geschrieben s t e h e n , indem m a n a u c h noch k e i n e Notizen d a v o n erhalten h a t , ebenso s i n d mit d e m Dienstschreiben 7 0 v o n 2ten J ä n n e r 1. J . No. 9. die noch zu b e r i c h t i g e n d e G e l d e r v o r s c h ü s s e auf C o u r i r R e i s e n d a s e l b s t a m Schlüsse notirt w o r d e n . In d e r w e i t e r n A n l a g e folgen die U n i f o r m i r u n g s A b r e c h n u n g e n vom l t e n O k t o b e r 1822 bis E n d e Aprill 1826 z u m gleichmässigen G e b r a u c h e mit d e m E r s u c h e n die d a r i n a u s g e w i e s e n e S c h u l d von 131 F l . C. M. m i t t e l s t E r l a g bei e i n e r dortigen A e r a r i a l Cassa gegen eine V e r l a g s Q u i t t u n g auf das L e m b e r g e r K r i e g s Zahlamt z u G u n s t e n des R e g i m e n t s l a u t e n d oder auf sonst dem H e r r n G r a f e n wissentliche A r t wohlgeneigtest zukommen zu machen. Sign. T a r n o p o l am 7 t e n J u n y 1826. Chev. F a c k h O b e r s t Lieut [ e n a n t ] . 49 70
Moga J á n o s a pozsonyi 2. gyalogezred Lásd az 54. sz. iratot.
századosa.
240
Gr.
Széchenyi
Két irat
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
mellékelve: 57/b. Uniformirung Rechnung
des
к. к. H e r r n P r a e m i e r R i t t m e i s t e r s S t e p h a n Graf S z e c h é n y p r o A n n o 1825/26. Mit E n d e S e p t e m b e r 1825 verbleibt S c h u l d 46.45 A g e n t e n Besoldung von l t e n J ü n y 1825 bis 15ten A p r i l 1826 5.15 Brief, P o r t o , S c h r e i b m a t e r y a l i e n u n d Spesen 1-— Auf die Zeit von N o v e m b e r 1823 bis E n d e A p r i l l 1826 а 2 fl 30 kr. m o n a t l i c h für Musik, folglich auf 30 M o n a t h e 78,— Summa der Verwendung 131.— S a g e ! E i n h u n d e r t Dreissig Ein G u l d e n C o n v e n t i o n s Münze, w e l c h e mit 15ten Aprill 1826 als Schuld a u s fallen. Sig. T a r n o p o l a m 15ten Aprill 1826 Chev. F a c k h Szvetenay Oberst Lieut. Oberlieutenant. 58. Gr.
Széchenyi
István
Pozsony, A
a 4.
huszárezredhez.
1826. június 22.
Széchenyi-Múzeumban
levő m á s o l a t
után.
888. A n Ein löbl. к. к. Landgraf zu Hessen H o m b u r g Hussaren Regiments Commando Zu T a r n o p o l In s c h u l d i g e r B e a n t w o r t u n g d e s verehrlichen S c h r e i bens 7 1 von 7. dies M o n a t h s Nr. 541 entstehe ich nicht Einem löbl. R e g i m e n t s C o m m a n d o ein P a r e der m i r zugemittelten Final A b r e c h n u n g mit beigefügter Richtig k e i t s b e s t ä t t i g u n g u n d m i t dem f e r n e r e m B e m e r k e n zu remittiren, dass in B e t r e f f d e r a n n o c h zu v e r r e c h n e n d e n a u s w ä r t i g e n Geld E m p f ä n g e , das i n s t r u i r t e Total R e i s e Particulare, unter Rückanschluss sämtlicher Communicaten, d e m löbl. T r u p p e n Divisions C o m m a n d o in P r e s s 71
Lásd az előző szám
alatt.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok
241
b ü r g zur W e i t e r b e f ö r d e r u n g a n d a s löbl. R e g i m e n t s Comm a n d o unter E i n e m überreicht w o r d e n sey. W a s die m i t t e l s t der U n i f o r m i r u n g s Abrechnungen a u s g e w i e s e n e S c h u l d p r 131 fl. C. M. b e t r i f f t , so w e r d e ich solche d e m n ä c h s t an die P r e s s b u r g e r K r i e g s Cassa gegen V e r l a g s Q u i t t u n g a b f ü h r e n , u n d die Verlagsquitt u n g Einem löbl. Regiments C o m m a n d o auf d e m kürzesten W e g e z u k o m m e n zu m a c h e n . P r e s s b u r g d e n 22 J u n y 1826. 59. Gr. и pozsonyi
Széchenyi István hadosztályparancsnoksághoz.
Pozsony, 1826. nov. 14. A Széchenyi-Múzeumban
levő másolat
után
Empfangs-Schein. Ueber Ein summarisch gelegtes Reise P a r t i c u l a r e ü b e r 1956 Fl. 5 0 kr. С. M. u n d 30 Fl. W . W . sammt 21 S t ü c k Beilagen, welche ich E n d e s g e f e r t i g t e r mittelst h o h e n T r u p p e n Divisions C o m m ( a n ) d o B e f e h l d d o P r e s burg am I l t e n N o v e m b e r 1826 von dem h i e r o r t i g e n к. k. Militair Platz C o m m a n d o richtig erhalten habe 7 2 hiemit bestättige. Sign. P r e s b u r g am 14t en November 1826.
60. A pozsonyi
varosparancsnokság
gr. Széchenyi
Istvánhoz.
Pozsony, 1827. márc. 7. E r e d e t i j e a Széchenyi-Múzeumban.
No. 1753. A n den H e r r n G r a f e n S t e p h a n Széchenyi v o r m a l i g e n H e r r n Rittmeister des Landgraf H e s s e n Homb u r g 4ten H u s s a r e n Regiments Allhier. W i e aus d e n gegen g e f ä l l i g e R ü c k s e n d u n g hier anv e r w a h r t e n z w e y Beilagen ersichtlich ist, w i r d sowohl von Seite des h o h e n T r u p p e n Divisions-Commando 7 3 mit•2 Ismeretlen, ismeretlenek.
Gróf Széchenyi
István
katonáskodására
vonatkozó
iratok 242
telst A u f t r a g von 5. 1. M. No. 57, wie a u c h v o n d e m H u s s a r e n R e g i m e n t e L a n d g r a f H e s s e n H o m b u r g No. 4. l a u t d e r Z u s c h r i f t 7 3 d d o T a r n o p o l a m 23ten F e b r u a r d. J . No. 116 die L e g u n g u n d r e s p e c t i v e die R e c t i f i c i r u n g d e s d e m H e r r n G r a f e n u n t e r n 14ten N o v e m b e r v. J . mit d e r h i e r o r t i g e n Z u s c h r i f t 7 3 No. 1366 z u g e s e n d e t e n Reise Particulars urgirt. U m diesem hohen A u f t r a g e nachkommen zu können, werden Hochdieselben ersucht, diesen Gegenstand baldmöglichst seiner E r l e d i g u n g z u f ü h r e n u n d s ä m m t l i c h e 22 Stück Communicate dem P l a t z - C o m m a n d o rückstellen zu wollen. P r e s s b u r g , a m 7 t e n M ä r z 1827 Moga Hauptmann Platz C o m m a n d a n t
Jelentés
a Vojnits-
jutalomról
244
IV.
J e l e n t é s e k . Jelentés az 1942. évi Vojnits-jutalomról. Egy év magyar
drámatermése.
Boldogtalan századunkban m á r másodszor gyűjthetjük a tapasztalatokat a színházak világának kapcsolatairól a háborús világgal. Annyit mindenesetre megtanulhattunk, hogy Thalia nem tartozik a fegyverek zajában elnémuló múzsák közé, ellenkezőleg: fokozottan megered a szava, ha mindjárt bőbeszédűsége nem mindig válik is javára annak, amit izgatottságában beszél, vagy éppen csak — fecseg. Ilyenkor nagyon alkalmazkodik azokhoz, akik mondanivalóját lesik s — mivel a háborús esztendők rendszerint a közönség összetételének bizonyos módosulásával, a nézőtérnek jelentékeny mértékű kicserélődésével járnak — ez az alkalmazkodás jobbára lefelé, az igények hígulása irányában észlelhető. A színházak vezetői is feledni kezdik közönségnevelő rendeltetésüket, inkább az a becsvágyuk, hogy magukat képezzék át a közönség neveltjeivé. Legutóbb is egyik előkelő magánszínházunk igazgatója — maga is jónevü író — annak megállapítása után, hogy intézetének tíz ev óta nem volt ilyen jó évadja, még ezt is hozzáfűzte: „Valamennyi bemutatott d a r a b sikere fölülmúlta várakozásunkat. A közönség minden kísérletünket rokonszenvvel és megértéssel fogadta s a müvek és szerzők megítélésében elsőrangú kritikusnak bizonyult". í m e a jegvpénztár forgalma mint az anyagi, s a vasfüggönynek manapság nyakra-főre kinyíló a j t a j a mint a dramaturgiai siker csalhatatlan ismertető jele! A kettő együtt világos gazdasági és szellemi aranykorról tanúskodik. A nehéztermészetű kritikus azonban nem egészen így képzeli el az aranykort. Ö már találkozott hasonló háborús állapotokkal és sem a pénztári tábla, sem a nem mindig idejében felcsattanó tetszéslárma félre nem vezeti. Ö is ismeri a rendkívüli idők nyomását, csak abban tamáskodik váltig, hogy okvetlenül pálma nő ez alatt a teher alatt. v Az utolsó színházi idényben — a drámának csak időleges szállást nyújtó M a g y a r Művelődés Házán kívül — nyolc szín-
244
Jelentés
a Vojnits- jutalomról 244
padon folytak prózai előadások, a tavalyi hattal szemben. Húsz hazai és tíz külföldi bemutató esett meg, ezenkívül négv magyar és hét idegen felújítás. A Pesti Színház egyetlen amerikai újdonságot játszott évadzártaig, magyar szerző itt nem jutott szóhoz. Viszont a vadonatúj Vidám Színház csak évad végén indult, korántsem úgy, hogy drámai bírálónak sok fejtörést ígérne. Énekbetétekkel megtűzdelt színházavató darabja azt mutatta, hogy igénytelenségben az e téren már tisztes múltú Andrássy Színházhoz kíván csatlakozni. Ez utóbbi sem gondolt könnyű fajsúlyú műsorának bármiféle rangemelésére, sót a Magyar Színháztól elszakadva még zavartalanabbul szegődhetett a gondtalan és gondolattalan szórakozás szolgálatába. Vaszary Gábor Boldoggá teszlek című vígjátéka, m a j d Barabas Pál Gazdátlan asszonya egyformán e r r e törekedett, nagyon sikeresen, mert mind a kettő száznál több estén mulattatta a közönséget. Maga a negyvenötéves Magyar Színház, nevét az „Üj" jelzővel kibővítve, szellemben, színvonalban is nagy és üdvös megújhodást fogadott. Mi lett a fogadkozásból? H á r o m közepes vígjáték meg egy vitézkötéses melodráma, közibük ékelve Grillparzer Medeá)ának a művészi erőkészletet meghaladó kísérlete, végű! egy F e d á k Sárira szabott nagy „slágeroperett" hónapokon át. Mindezt nem könnyű ,,új"-nak tisztelnünk, annyira hasonlít a régihez, annak is a selejteséhez. Bónyi A d o r j á n n a k Л milliomos című vígjátéka például határozottan alulmaradt írója régibb művészi mértékén. A c s a l á d j a iráni elhidegült dúsgazdag Fugger úr érzelmi megpuhulása az unokavárás izgalmában, mely végül is visszaperelteti vele dacból elajándékozott vagyonát: leleménynek meglehetősen hervatag, nem is szólva a fölépítés lélektani ürességéről. Vaszary János vígjátéka, a Szép az élet, viszont tagadhatatlanul jó ötletet áztat el a színpadravitel felületes eszközeivel. A határidőre vállalt biztos halál tudatának felszabadító hatása egy párialélek egész életszemléletére és erkölcsi bátorságára: ez a téma komolyabban megfogva, valódi drámai alapul is szolgálhatna, ce a szerző inkább csak ugródeszkának használja néhány sekélyes bohózati helyzet felé. Azonfelül nem is először dolgozza fel; évekkel ezelőtt — egyfelvonásos megoldásban — már elő-
Jelentés
a Vojnits-
244
jutalomról
állt vele egyik varieté-színpadunkon. Asztalos Miklós is felbukkant ezeken a deszkákon, de ide mintha nem a saját nemzeti színházi múltja, hanem másik otthona: a film világa felől érkezett volna meg. Négyes címii játéka mindenestül filmtálalás felé kacsintgat. Ötlete ennyi: a francia Riviérán összekerül két kalandor-házaspár, akik körül minden csalás, még az is, hogy házaspárok. Ebből a jeles quadrille-ből a két valódi „szakmabeli" egymás kelepcéjébe esik, a két kevésbbé férgeslelkü csendestárs pedig az aljasságok árnyékában fokozatosan megtisztul és egymásra talál. Az ötlet részben kínos körmönfontságra, részben — a késleltetés kényszerével — üres, sokszor ízetlen epizódok közbeékelésére csábítja az írót, ki itt mindent a színpadi percekre irányoz, semmit azokra a percekre, amelyekben a közönség vissza fog gondolni az előadásra. Ebben Bónyi, Vaszary, meg Asztalos ezúttal egészen egyértelműnek bizonyul t s annak a közönség is: mindhármuk megbuktatásában, ami manapság — jól t u d j u k — az esetleges huszonöt színrekerüléssel is kitűnően összefér. Még rövidebb tündöklés jutott Pohárnok Jenő Lesz feltámadás című irredenta színmüvének. Ez körülbelül a levente-előadások vonalán mozgott, aminek megállapításával világért sem akarjuk megbántani ezt a nemes és nagyküldetésű intézményt, csak azt a felfogást hibáztatjuk, mely a hazafias szellem ébrentartására az ilyen irodalmi bádogjelvényeket ítéli legalkalmasabbnak. A Vígszínház két sokszorosan kipróbált és két első ízben szóhoz juttatott szerző darabjaival népesítette be újdonságműsorának hazai részét. Hunvady Sándor Nyári zápora, szemmelláthatólag lemond a mese minden biteléről, merő játékot üz, mondvacsinált környezet melegházi légkörében. Egy zöldfülű siheder beleszeret az érett szépasszonyba, ennek süldő leánya viszont a fiú apjába. A korontúliak egy kissé eljátszadoznak a tőlük, de nem nekik fellobbantott tűzzel, mígnem végül is — egymás k a r j á b a találnak, közös aldásukat adhatják a közben szintén helyrebillentett fiatalokra. Hunyady megvesztegető kedvessége és meleglelkűsége többnyire jótékonyan eltakarja a képtelen alapépítményt, a drámai hitel hiányáért legalább is íróilag mindig hiteles hangjában kapunk valamelyes kárpótlást; marionett-bábukat mozgat, de mögöttük ő maga beszél. A másik sok sikert látott szerzőnek,
Bókay
Jánosnak,
246
Jelentés
a Vojnits- jutalomról 244
ezúttal is vezető hely jutott az évad játékrendjén. Új színmüve, a Hazudj nekem! megint a korosodó férfi szerelmi vergődése körül forog, ami az ú j a b b színpadi irodalom naprendszerének kezd valóságos középpontjává válni. A deresedő halántékú hői itt asszonyának igazi szerelméhez még bizonyos hazugságtöbbletet is követel, mert — mint mondja — a szerelem akkora, amekkorának elhitetni sikerül; ha t e h á t nagyobbá h a z u d j á k még jobban lehet benne hinni. Ez a tétel nyilván csak meghasonláshoz vezethet, mint ahogy vallója bele is esik a t u l a j d o n "kelepcéjébe: hazugságot várva, az igazat sem tudja többé elhinni. Bókay d a r a b j a eddig a pontig a rögeszme erkölcsi lehetetlenülésének komoly d r á m á j a felé mutat, de nem marad meg ezen a csapáson, hanem a vaskos tréfákkal tarkított h a r m a d i k felvonásban az erőszakos jólvégződés ollójának szára közé kerül, amikor is lehangolóan lepleződik le a gombhoz varrt kabát szövetének eredendő olcsósága. Az író technikai fölényessége most is elérte célját, de a mélyebb drámai értelem óvatos megkerülése árán. így szerepeltek a Vígszínház márkás szerzői. Az ú | támadásúak közül He'telendy István nem tehetségtelen Bókayianítványnak bizonyult, a mesterségbeli fogásokon kívül a ,,problémázás"-ban is. N e k ü n k nem annyira a probléma ellen van kifogásunk, mint i n k á b b , hogy mit lát problémának. Amit annak lát, az voltakép a vagyonos herék magánügye: erotikus kínlódások a bridzsezés és koktélezés szüneteiből. Az á r v a kis gimnazista leány, aki e b b e n a családban a „Mädchen aus der F r e m d e " varázsával k é t e s szerencsét csinál s a végén nagyon i;- pyrrhusi győzelmet a r a t , csak arra jó, hogy kipattantsa férjének sógorasszonya iránt a ,,tudattalan"-ba leparancsolt vágyakozását; ennek fantáziavadító elhatalmasodása: maga a darab. S a megoldás? A sógornő а címben aposztrofált Bolond szerelmeseknek ezt a legbolondabbikát a józanság hideg zuhanya alá állítja, megvallván a maga asszonyi msddőséget. Megoldani a csomót nem így szokás: így csak kettévágni lehet. Ez is kezdőre vall, mint minden ebben a drámában. Hertelendyt a színházi i p a r o s o k fölé egyelőre csak mondatainak szolid és cifrátlan megépítése emeli. A másik új jelentkező, az azóta fiatalon elhúnyt Szilágyi László, nagysikerű operettszövegkönyvek egész garmadája után
Jelentés
a Vojnits-
jutalomról
244
— Cecilia címmel — állítólag első vígjátékát hozta ide. Állítólag, mondom, mert a zenekíséret és táncbetétek hiánya semmit sem segített tisztára operetti fogantatású meséjén, mely így legfeljebb még jobban bicegett, ahogy a sánta ember mankó nélkül. Megfelelő, szemet-fület kábítgató felszolgálásban, Fedák Sári jóvoltából, talán főnyeremény lett volna belőle (bár akkor sem éppen a Vígszínházhoz legméltóbb szolgálat); így ellenben — ahogyan mondani szokták — a szerencsekerékben maradt. A megelőző idényben eléggé tétován induló Madách Színház most Pünkösti Andor kezében a komolyabb művészet igényeihez igazodott, előadásainak gondosságával mindig, műsorával többnyire. Ennek csak hazai része ütött ki gyengén, ha a pénztári kimutatás ' talán másról számol is be. Két magyar újdonság közül Babay József Körtánc című bűnügyi története aggasztóan súrolja a hatósági kiirtásra ítélt detektívponyva határterületét. A bizonyos színvonalat még egyenetlenségében is megőrző írónak megfoghatatlan kisiklása ez a lazán férceit rémdráma, amelynek egy árva mondata sem vall Szerzője tollára. Még csak azt az olcsó izgalmai sem szította fel túlságosan, mely ennek a ,,ki a gyilkos?" műfajnak egyetlen, de épp annyira múlhatatlan követelménye. Rémségeknek nincs híján a másik itthoni újdonság sem, Felkai Ferenc százon felüli előadás-számot megért Nero]a. Igazában történelmi grand guignol, noha történelmileg igen kevéssé hiteles, kivált ami a véres korszak ókori annalesekből kiszedett egyes mozzanatainak önkényes időbeli tömörítését illeti. Ilyesmihez az írónak megvan a joga, aminthogy Kosztolányi Véres költője sem tapad szorosan a tényekhez. Felkainak inkább az a baja, hogy sokat markol és keveset fog, színpadán gyilkosság gyilkosságot követ, a nélkül, hogy a bősz jelenetek sorából akár a vérben gázoló hősnek, akár a vele szembenálló erőknek valódi drámai plasztikájú rajza bontakoznék ki. Különösen a kereszténység dicsfénye homályosul el képén: a szeretet vallásának zászlóvivőjéül szánt fiktív alak, Lucatius, az új, tisztább erkölcsnek meglehetősen aggályos képviselője: Poppeát sem sok sikerrel színezi át feslett nőből spirituális rajongóvá. Egyetlen kitűnő jelenete: a proletár Anicetus poharazása a „népboldogító" zsarnokkal, a nép örök tiltakozása a ferde boldogító őrület ellen. Itt igazi távlata van a dialógusnak,
248
Jelentés
a Vojnits-
jutalomról 244
mely máshol jobbára csak ,,szavalmány"-nyá hígul. Egyébként Sienkiewicz teatralitása és Kosztolányi lélektani motivációja közt imbolvogva, Felkai végül sem jut tovább valami kelletlenül „Zeitstück" színezetű eredménynél. A Nemzeti Színház mozgalmas és szorgalmas évadja most is a zsúfolt bérlet szolgálatában áliott. Egymás sarkába hágtak и bemutatók és felújítások, hol gondos előkészítésben, hol hevenyeszve, amit a szüntelenül megújuló kötelezettség s a színészegyüttesnek néha egyidejűleg négy színpadon való foglalkoztatása eléggé megmagyarázhat; kéthetenként ugyanolyan rangú produkcióval előállni valóban képtelenség. Hét magyar újdonságnak nem mindegyike tormáihatott rá jogot, hogy itt mutassák be. Asztalos Miklós történelmi vígjátéka, az A s í ízonylázadás. semmiesetre sem. Ahol annakidején Báthory Gáborról írt első müvével rokonszenvesen és figyelmet keltve mutatkozott be, most a pletyka-lélektan nyers egyoldalúságával ment vissza az asszonyfaló fejedelem szerelmi tatárjárásának utórezgéseihez, melyekkel Bethlen Gábornak gyűlik meg a baja, A Báthory hódításainak poszthumusan előkerült Leporello-listájával zsarolgató olasz kalandor rendre napfényre csalogatja Erdély szépasszonyainak takargatnivalóit. Ezen a csiklandós kalandleltáron túl az erdélyi szerzőt Erdélyből egyéb nem is érdekli. Mi nem féltjük a történelem méltóságát a meghitt szemlélettől, még egy kis vidám bizalmaskodástól sem. De Bródy Sándor emlékezetes „királyidill"-jeinek vaskos erotikája helyett sem k é r ü n k most az — Asztaloséból. A darab különben rövidesen levitézlett, egy diákszövetség beavatkozására. Ennek illstékessegs nagyon is vitatható. Kevésbbé vitás, hogy kinek kellett volna tiltakoznia. Magának a színháznak, mikor a kézirat a lektorhoz került. Mariay Ödön anekdota-ízű napoleoniádája, a Győri kaland, még annyira sem férkőzik a világhódítónak emberi valójához, mint Sardou Szókimondó asszonysága. Félszáz szereplőjével inkább csak afféle multszázadi quodlibetkép lett belőle, közepén azzal a honfiszívünket megdobogtató jelenettel, amikor a nagy korzikai táncra perdül a magyar úrikisasszonnyal. De még az ilyesmik iránt is több a fogékonyságunk az operettszínházak zsöllyesoraiban. Harsányi Zsolt fényes sikert ért, még ma is műsoron lévő
Jelentés
a Vojnits-
jutalomról
244
színmüve, A bolond Asvayné, egyetlen alakért íródott, a parádés címszerepért, annak a nagy színészi tehetségnek szánva, akit már évek óta átváltozó-művésznói minőségben léptetnek az ámuló közönség elé. Pedig a darab alapgondolata, az éltető rögeszmévé hatalmasodó szeretet és hűség, akár remekmű magvául is méltó lehetne. Harsányi ezt sem ejti el, épp ennek köszönheti egyetlen mélyen megrázó jelenelét, de végül is elvékonyítja a fölöttébb vegyes hatású mozzanatok kápráztató áradatában. Százesztendős biedermeier-koi kép, világháborús hadifogoly-romantika, nyíltszíni pisztolylövés, elájulás, megörülés és halál, s mindezek meliett a kabaré határát érintő bohóskodások békésen megférnek itt egymás mellett, a szerző minden fordulatból nagy ügyességgel csihol ki minden kicsiholhatót, az egészből pedig az évad legnagyobb sikerét; inkább ? rutin diadalát, semmint a művészi odaadásét. Németh László drámája, a Cseresnyes körül nagy vihar dúlt, magának az írónak élénk részvételével. Miután Kisebbségben című tanulmánva végén felsorolta a szellem embere iránt támasztott követeléseit, hogy: legyen aszkéta, legyen a mély magyarság szava, legyen müveit, éljen a szegényekkel és ne iéljen a magányosságtól, — most ennek az öl sarkalatos erénynek megtestesítőjét állítja hősében színpadra és mutatja be elveinek bukását, bár a nyilvánvaló csőd után is azt hirdetve, hogy az eszme igenis életrevaló, legfeljebb újra kell megfogalmazni, még szektásabb irányban, esetleg bizonyos nazarénus beoltással. Példa és példálódzás nem egészen fedi egymást. Az egész ,,kultúríarm"-elgondolás fölött meglehetős köd gomolyog. Ebből itt-ott kibontakozik egy-egy valóban tragikai arcél, mint a középső leányé, akinek sorsából ugyanaz a vétek nélküli bukás jajdul felénk, mint Ibsen Vad kacsájában a szerencsétlen kis Hedvigéből. De az egész dráma megépítése messze elmarad Németh korábbi müveitől. Igaz, hogy azóta egy cikkben leszámolt a „dramaturgiai babonákkal", ilyeneknek minősítvén a szereplök szerint egyénített színpadi nyelvet, az „események" kívánalmát, a grafikonnal érzékeltethető szerkezetet s a feltűnőbben valósághitelü alakábrázolást. Új darabja azt mutatja: mégsem tanácsos bántani ezeket a „babonákat", mert könnyen visszaütnek. A Cseresnyést egyik bírálója az
250
Jelentés
a Vojnits- jutalomról 244
évad legérdekesebb rossz darabjának nevezte. Nyugtalanító volta csakugyan felül is emeli az átlagon. Első sikerének, a Juss-nak, környezetébe, Hódmezővásárhely tanyavilágába tért vissza most Hibások című parasztdrámájával Bibó Lajos, egy módos gazdaember portájára, ahol a löld gondja mellett a melódiák és látomások tündérjátéka sem idegen, ezért is hívja mindenki Nótás Gálnak és tekinti egy kicsit — félnótásnak, leginkább a tulajdon szülőanyja. Ez pörös úton meg a k a r j a fosztani földjétől, hogy azt is el ne „nótázhassa", hozzá hasonló alomvilágban élő, nyakán élősködő cimboráival. Elront és elmar fia körül mindent és mindenkit, s csak halála küszöbén döbben rá, hogy az ő rideg éléteszménye mellett van a teremtett világnak egy magasabb ihletése is, melyben az alázatos szeretet virága gyökerezik. E megismeréssel húnyja le szemét s megbékélt holtteste fölött a megbocsátás örök egének, a „hibások" végtelen birodalmának csillagtábora tündököl. Bibó parasztjai hitelesek, biztos rajzúak, a második felvonás igazi drámai helyzeteiben szinte szikrát vetnek, akár a kovakő. De az első felvonás aprószeres novellái rajz, a harmadik meg tisztára líra. Ebben Bibónak ugyanaz a baja a színpadon, ami Móricz Zsigmondnak, szemléletük sokszor terjengős szemlélődésbe csap át, s ezáltal mindketten a drámairodalom „hibásai" közé tartoznak. Igaz viszont, hogy egükön akárhányszor mégis csak kigyúlnak a csillagok. . . A színpadon először megszólaló szerzők közül Illés Endre tölényes látású novelláiból és művelt, komoly bírálataiból ismert és értékelt írói rangjához itt is hü maradt. Hü ahhoz a szellemes iróniához is, mely némileg Ambrus Zoltán hangjára emlékeztet. Törtetők című, karikatúrának nevezett újdonsága valamelyest szintén ennek Berzsenyi-tollrajzait juttatja eszünkbe, éles körvonalaival csakúgy, mint azzal, hogy egyénítés helyett inkább típusokat vonultat fel, a meseanyag drámai megmunkálása helyett inkább csak kritikát gyakorol. Korunk hősét, az erkölcsi gátlásokat nem ismerő karrier-vadászt veszi tollhegyre, a jeles fajtának mindjárt két pompás példányát, ezek végül is egymáson buknak meg, mikor a bölcs vezérigazgató egymás nyakába v a r r j a őket. Illés szatirikus célzatossága mögött a közönség megérezte a bátor és szabad írói ítélkezést, a játékos könnyedség hátterében bizonyos társadalmi bomlástii-
Jelentés
a Vojnits-
jutalomról
244
netek félelmes mementóját. Minden vázlatossága és szerkezeti lazasága ellenére ezért volt müvének élénk visszhangja. Társadalomkritikával kért szót a másik új szerző is, a nagyon fiatal Hubay Miklós. Hősök nélkül című tragikomédiáját a Kamaraszínházban játszották szép sikerrel, sorozatosan. Világa dermesztően hideg, nem tud egy csipetnyi emberi melegségről sem, csak alantas érdekszövevényről, a középosztálynak olyan Rómájáról, ahol ,,minden eladó" s mindenkit csak az gyötör: akad-e vevő a maga ruganyossá edzett jellemére és cinikusan levedlett erkölcsi felfogására? Megmutat egy közgazdasági és házasodási lutrijátékon naggyánőtt politikust, aki a játszma egy végzetes fordulóján megpróbált hőssé lenni, a piszkos kupecalkú helyett a tiszta mártíriumot választani, de a végén ez is visszakönyörgi magát a mocsokba: a zsiványból lett pandúr megint csak szabadcsapat élére áll, ezúttal a politikai hátulgombolósok martalóchadának zászlaja alatt. Az ifjú szerző a saját nemzedékét sem kíméli, sőt azt legkevésbbé: lesújtó véleménye van korunk „dinamikus" lendületéről. Ostora nem igen véti el az „elevenét", inkább az történik, hogy flagelláns buzgalmában végül magát a drámát is szétpaskolja: a „hősök nélkül" megoldani kívánt harmadik felvonás valójában megoldás nélkül szálazódik szét. De jellegzetesen fiatalos, negatív szemléletű darabja még így is: komoly ígéret. A Ez volt az utolsó színházi év magyar újdonságtermése, ezzel kellett számot vetnie jutaimi bizottságunknak, melybe Szinnyei Ferenc rendes tag elnöklete alatt Alszeghy Zsolt levelező tagot meg a jelentéstévőt méltóztatott kiküldeni. Egyenként, majd — amikor döntésünk meghozatalára összeültünk — együttesen is arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a bemutatásra került hazai darabok közül megnyugtató módon egyiket sem emelhetjük ki, jutalmazásra szóló javaslattételre. Jól tudjuk, hogy a Vojnits-jutalom több évtizedes múltja alatt — a hozott határozatok igen nagy többségének utólag is igazolható helyessége mellett — időnkint a faute de mieux kényszerével való megalkuvásnak is akad néhány nyoma. Mi nem szívesen szaporítanók ezek számát, inkább ahhoz az eddig három ízben megnyilvánult felfogáshoz csatlakozunk, hogy a csak egyes Akadémiai Értesítő.
16
252
Jelentés
a Vojnits- jutalomról 244
részletekben föllelhető írói képességek kellő elismerésével, másfelől pedig a zajos külső sikereknek illő tudomásulvételével a jutalmazásban rejlő rangemelést tanácsosabb fenntartani olyan méltóbb alkalmakra, melyek eljövetelében mi is a bírálat örök bizakvásában reménykedünk. Ebben az értelemben kérjük mély tisztelettel egyhangú javaslatunkhoz a tekintetes Akadémia szentesítését, annak a határozatnak kimondásával, hogy a drámai Vojnits-jutalomnak ez évre esedékes érme — a követelményeknek mindenben megfelelő mü hiányában — ne adassék ki. Rédey Tivadar.
A Szótári
Bizottság
jelentése
253
Jelentés a Szótári Bizottságnak 1942. január 1-től szeptember 30-íg végzett munkájáról. A bizottság 1941. évi m u n k á s s á g á r ó l szóló j e l e n t é s ( A k . É r t . 1942: 148—150) e l m o n d j a , h o g y az A k a d é m i a vezetősége a szótári adatok rendezésének meggyorsítására n a g y o b b összeget b o c s á t a b i z o t t s á g r e n d e l k e z é s é r e . A r e n d e z é s c é l j á r a m e g s z a v a z o t t összeg 36.000 p e n g ő . A b i ; z o t t s á g h á r o m é v r e elosztva v e h e t i igénybe ezt a z összeget. A m u l t évi j ú n i u s hó 1-től k e z d v e e n n e k a j a v a d a l o m n a k (havi 1000 p e n g ő ) segítségével t ö r t é n i k az a d a t o k rendezése. A z a d a t r e n d e z é s m u n k á j á t 1937-ben k e z d t e m e g a biz o t t s á g . Négy é v e n keresztül, 1940 végéig összesen 106 havi m u n k á v a l 418.031 a d a t o t r e n d e z t ü n k és 79.436 ú j céd u l á t í r t u n k a r e n d e z é s közben e l ő k e r ü l t több a d a t ú cédul á k r ó l . A m u l t é v b e n , 1941-ben az i g a z g a t ó t a n á c s t ó l rendelkezésre bocsátott nagyobb javadalom felhasználásával 77 h a v i m u n k á t t u d t u n k v é g e z t e t n i . R e n d e z t ü n k ez a l a t t 247.787 a d a t o t é s m á s o l t u n k 39.793 ú j a d a t o t . A z a d a t g y ű j t é s t e g y e l ő r e m e g s z ű n t e t t e a bizottság, h o g y a beosztott m u n k a t á r s a k is a z a d a t r e n d e z é s s e l f o g l a l k o z h a s s a n a k . E n n e k a z é v n e k , 1942-nek e l s ő kilenc h ó n a p j á b a n ( j a n . — s z e p t . ) 80 h a v i m u n k á v a l 348.195 c é d u l á t r e n d e z t e k a m u n k a t á r s a k és 33.242 ú j a d a t o t m á s o l t a k a t ö b b a d a t ú régi c é d u l á k r ó l . A r e n d e z é s m e g i n d í t á s a óta r e n d e z t ü n k ö s s z e s e n 1.014.013 c é d u l á t és m á s o l t a t t u n k 152.471 a d a t o t . E l ő s z ö r a z o k a t a legrégibb g y ű j t é s e k e t r e n d e z z ü k , amelyekben többadatú cédulák vannak. Ezeknek a rendezése természetesen nehezebben megy, mert a rendezőnek n y e l v t ö r t é n e t i i s m e r e t e i és a s z ó t á r a k segítségével m e g kell á l l a p í t a n i a , h o g y a z a l á h ú z o t t a d a t o k közül m e l y i k e t é r d e mes m e g h a g y n i , e s e t l e g lemásolni. R e n d e z ü n k k ö z b e n o l y a n g y ű j t é s e k e t is, a m e l y e k b e n a l i g v a n t ö b b a d a t ú c é d u l a . E z e k n e k a r e n d e z é s e t e r m é s z e t e s e n jóval k ö n n y e b b és g y o r s a b b m u n k a . A t ö b b a d a t ú c é d u l á k b ó l álló régi g y ű j t é sek n a g y o b b r é s z é t m á r r e n d e z t ü k . A r e n d e z é s m u n k á j á t az 1942. év e l s ő f e l é b e n ugyana z o k a b e o s z t o t t és t i s z t e l e t d í j a s m u n k a t á r s a k végezték, a k i k a m u l t é v b e n (Ak. É r t . 1942: 149). A z év m á s o d i k f e l é b e n m e g v á l t a bizottságtól K a r á c s o n y S á n d o r a debre1Г
254
A Szótári
Bizottság
jelentése 254
ceni e g y e t e m t a n á r á v á t ö r t é n t kinevezése m i a t t ; G á l o s F e r e n c a szegedi á l l . leánygimn. i g a z g a t ó j a lett, M o l n á r Olga p e d i g f é r j h e z m e n t és v i d é k r e költözött. — R é z l e r G y u l a t e l j e s ó r a s z á m m a l beosztott m u n k a t á r s u n k szept. 1-től súlyos betegsége m i a t t nem v e h e t részt a m u n k á b a n . R e m é l j ü k , hogy a z a d a t r e n d e z é s t a k i t ű z ö t t időre bef e j e z z ü k , d e a n a g y o n n e h é z viszonyok m i a t t a r e n d e z ő k nek az eddiginél n a g y o b b ó r a d í j a t kell fizetnünk, e z é r t a m u n k a a m u l t évben m e g á l l a p í t o t t összegnél többe fog kerülni. A jövő év e l e j é n a bizottság 1942. évi m u n k á s s á g á r ó l e n n e k az ideiglenes j e l e n t é s n e k a d a t a i t is m a g á b a n foglaló jelentést fog e l ő t e r j e s z t e n i . Sági Istvcin lt., előadó.
Felsőházi
tagválasztás
255
V.
Felsőházi tagválasztás. Jegyzőkönyv a
M. T u d . A k a d é m i á n a k 1942. d e c e m b e r 14-én, felsőházi tagok póttagok v á l a s z t á s a ü g y é b e n t a r t o t t r e n d k í v ü l i
elegyes
és
üléséről.
József kir. h e r c e g t á b o r n a g y elnök úr Ö F e n s é g e eln ö k l e t e a l a t t jelen v a n n a k : Balogh J e n ő ig. és t. t. m á s o d elnök, B a r a n y a i L i p ó t , Fabinyi T i h a m é r ig. tagok, R a v a s z László, Angyal D á v i d , Finkey F e r e n c , D o m a n o v s z k v Sándor, Z i m m e r m a n n Ágoston, M a u r i t z Béla, M a r e k József t. tagok, Melich J á n o s , Németh G y u l a , Láng . N á n d o r , F ö r s t e r A u r é l , Huszti J ó z s e f , Pais Dezső, Kéky L a j o s , H ó m a n Bálint, Lukinich I m r e , Heller F a r k a s , E c k h a r t Ferenc, F e l l n e r Frigyes, I l l y é s József, N a v r a t i l Ákos, M á l y u s z E l e m é r , F e j é r Lipót, H o o r - T e m p i s Mór, M a n n i n g e r Rezső, R o h r i n g e r S á n d o r r. tagok és Zsirai Miklós, Brisits Frigyes, S z i d a r o v s z k y J á n o s , Ligeti L a j o s , Sági István, R é d e y Tiv a d a r , E c k h a r d t S á n d o r , C z e t t l e r Jenő, L e p o l d Antal, F e k e t e Lajos, F e t t i c h Nándor, M a r t o n Géza, Nizsalovszky E n d r e , P r o h á s z k a L a j o s , N e u b a u e r Gyula, V á c z y P é t e r , O r t v a y Rudolf, C s i k i Ernő, K e r é k j ártó Béla, J á v o r k a S á n d o r , Issekutz B é l a , Mócsy J á n o s 1. tagok. A j e g y z ő k ö n y v e t a főtitkár vezeti. I. A z elnök ú r Ő Fensége a z ülést m e g n y i t j a és felh í v j a a főtitkárt j e l e n t é s é n e k m e g t é t e l é r e . II. A főtitkár b e m u t a t j a a m. kir. vallás- és közoktat á s ü g y i miniszter ú r 1942. d e c e m b e r 1-én kelt 82.238/1942. — I V . 3. sz. á t i r a t á t , amellyel a m. kir. belügyminiszter ú r n a k 555.645/942. s z á m ú r e n d e l e t é r e h i v a t k o z v a közölte, hogy a M. Tud. A k a d é m i á t az országgyűlés f e l s ő h á z á b a n megillető három t a g s á g i hely közül kettő a tízéves időt a r t a m leteltével l e j á r t , a m e g ü r e s e d ő h e l y e k e t t e h á t ú j v á l a s z t á s ú t j á n k e l l betölteni; úgyszintén az o r s z á g g y ű l é s f e l s ő h á z á b a h á r o m póttagot kell választani, a belügym i n i s z t e r úr e m l í t e t t rendelete é r t e l m é b e n l e g k é s ő b b 1942. évi december 19-ig, az 1926. évi X X I I . t.-c. é r t e l m é b e n . E r e n d e l e t e k r ő l a főtitkári hivatal azok v é t e l e után,
256
Felsőházi
tagválasztás 256
d e c e m b e r 5 - é n k ö r l e v é l b e n é r t e s í t e t t e az A k a d é m i a összes t a g j a i t , k i e m e l v e a t ö r v é n y 22. § - á t , m e l y s z e r i n t az A k a d é m i a r é s z é r ő l a f e l s ő h á z b a k ü l d e n d ő t a g o k a t az A k a d é m i a beltagjai szabályszerűen egybehívott választóülésen, a tiszteleti és r e n d e s tagok s o r á b ó l v á l a s z t j á k m e g . F e l s ő h á z i t a g o k v á l a s z t á s a a l k a l m á v a l a legelső esetben 1927. j a n u á r 3 - á n t a r t o t t ü l é s m e g á l l a p o d o t t abban, hogy a t a g v á l a s z t ó ü l é s nyilvános, m e r t a n y i l v á n o s s á g kiz á r á s á r a semmi ok n e m f o r o g f e n n , továbbá, h o g y szavaz a t i jogot g y a k o r o l h a t n a k az I g a z g a t ó T a n á c s a z o n t a g j a i is, akik n e m b e l s ő t a g j a i a z A k a d é m i á n a k , v a l a m i n t az összes tiszteleti, r e n d e s és s z é k e t foglalt l e v e l e z ő tagok. M e g á l l a p í t o t t a t o v á b b á az e l s ő t a g v á l a s z l ó ülés, hogy az A l a p s z a b á l y o k 33. § - a é r t e l m é b e n az ily e l e g y e s ülésen l e g a l á b b h u s z o n ö t s z a v a z a t i joggal bíró t a g j e l e n l é t e szükséges a h a t á r o z a t k é p e s s é g h e z . M e g á l l a p o d á s t ö r t é n t tov á b b á a r r a n é z v e , h o g y a legtöbb s z a v a z a t o t n y e r t tagokat m i n d e n k ö r ü l m é n y e k k ö z t m e g v á l a s z t o t t a k n a k t e k i n t i k , kva lifikált s z ó t ö b b s é g n e m szükséges, m i n t h o g y sem a törvény, sem a r e n d e l e t e l ő n e m í r j a . A z t is m e g á l l a p í t o t t a az e t á r g y b a n t a r t o t t első r e n d k í v ü l i elegyes ülés, hogy semmí okot s e m l á t a n y i l v á n o s s á g k i z á r á s a r a , e z é r t a még s z é k e t n e m f o g l a l t és így s z a v a z a t i joggal m é g fel nem r u h á z o t t levelező t a g o k n a k is m e g h í v ó k ü l d e t e t t . A t ö r v é n y 10. § - a é r t e l m é b e n külön t ö r t é n i k a szav a z á s e l ő b b a r e n d e s f e l s ő h á z i t a g o k r a , a z u t á n külön a p ó t t a g o k r a . E r r e n é z v e külön s z a v a z ó l a p o k o s z t a t n a k szét borítékkal. A f ő t i t k á r f e l o l v a s s a a z o n a k a d é m i a i t a g o k nevét, a k i k m á r i s f e l s ő h á z i tagok, a k i k t e h á t e z ú t t a l n e m jelölh e t ő k s a z o k é t is, a k i k máá i n t é z m é n y e k r é s z é r ő l n y e r t e k és n y e r n e k m e g b í z a t á s t . A f ő t i t k á r a k ö v e t k e z ő k r ő l k í v á n j a a r e n d k í v ü l i ele gyes ü l é s t t á j é k o z t a t n i : az o s z t á l y e l n ö k ö k k e l és t i t k á r o k k a l f o l y t a t o t t b e s z é l g e t é s e k s o r á n k i a l a k u l t az a nézet, — a m e l y e t k ü l ö n b e n a z A k a d é m i a e d d i g is k ö v e t e t t , — hogy az e g y s z e r m e g a d o t t m e g b í z á s t az i d ő t a r t a m l e j á r t á v a l sem v o n j a m e g a z A k a d é m i a attól, a k i t e g y s z e r ezzel megtisztelt. M o s t k é t r e n d e s tag v á l a s z t a n d ó , e k é t helyet e d d i g S z i n n y e i J ó z s e f ig. és r. t. és V e n d l A l a d á r r. t. t ö l t ö t t e be ' Szinnyei J ó z s e f ő m é l t ó s á g a k o r á r a való t e k i n t e t t e l
Felsőházi
tagválasztás
257
kéri jelölésének mellőzését, ő t e h á t önként visszalép; a III. o s z t á l y a m a g a részéről t o v á b b r a is V e n d l A l a d á r r. tagot k í v á n j a a megbízással f e l r u h á z n i . E s z e r i n t csak Szinnyei József r. t a g helyébe kell ú j tagot v á l a s z t a n i . I I I . Czettler J e n ő 1. tag fölszólal és b á r s a j n á l a t t a l nyugszik bele S z i n n y e i József v i s s z a v o n u l á s á b a , megérti, hogy az ő k o r á b a n e z is teher lehet, k í v á n j a , hogy az Akad é m i á t a f e l s ő h á z b a n oly tag k é p v i s e l j e , aki k é s z az Akadémia é r d e k e i é r t b á r m i k o r kiállni. E t e k i n t e t b e n Kornis G y u l a o s z t á l y e l n ö k ö t a j á n l j a , a k i n e k a p a r l a m e n t i életben m á r m ú l t j a és n a g y g y a k o r l a t a v a n . C z e t t l e r J e n ő 1. t a g szavait á l t a l á n o s helyeslés kísérte. IV. A póttagokat illetőleg b e j e l e n t i a f ő t i t k á r , hogy most az A k a d é m i á n a k három p ó t t a g j a van és p e d i g a II. osztályból P o l n e r Ö d ö n és K o l o s v á r y Bálint r. t., a III. osztályból pedig M a u r i t z Béla ig. és r. t. K í v á n a t o s n a k látszik itt is a megbízások további f e n n t a r t á s a . Azáltal, hogy m o s t egy II. osztálybeli r e n d e s tag mellett k é t pótt a g j a is lenne a II. osztálynak, n e m esik s é r e l e m az 1. osztályon, m e l y n e k e d d i g hét é v e n keresztül k é t rendes t a g j a volt felsőházi tagsággal f e l r u h á z v a és a legközelebbi kisorsolásnál az I. o s z t á l y mostani képviselője fog kiválni a r ç n d e s tagok k ö z ü l . V. Melich J á n c s ig. t. o s z t á l y e l n ö k fölszólal — bár megbízás nélkül, d e mégis t ö b b e k k e l való megbeszélés a l a p j á n — m e g n y u g t a t j a az A k a d é m i á t , hogy az I. osztály a f ő t i t k á r által e l m o n d o t t a k a l a p j á n is készséggel belenyugszik a f ő t i t k á r á l t a l említett m e g o l d á s b a . V I . A s z a v a z ó l a p o k és b o r í t é k o k s z é t o s z t a t n a k . A z elnök úr ő kir. Fensége — eddigi s z o k á s h o z képest — felkéri N é m e t h Gyula és Lukinich I m r e osztályt i t k á r u r a k a t , hogy a névsor f e l o l v a s á s á n a k és a szavazatok m e g s z á m l á l á s á n a k t a r t a m á r a az elnöki a s z t a l n á l foglaljanak h e l y e t és a s z a v a z a t o k m e g s z á m l á l á s á n á l segédkezni szíveskedjenek. A tagok n é v s o r a felolvastatik és a rendes t a g o k r a a szavazatok beadatnak. V I I . A b e a d o t t szavazatok ö s s z e g y ű j t e t v é n és megs z á m l á l t a t v á n , az e l n ö k úr Ő F e n s é g e m e g á l l a p í t j a , hogy összesen 56 s z a v a z a t a d a t o t t be. F e l b o n t a t v á n a szavazólapok borítékai, a f ö l k é r t oszt á l y t i t k á r urak á l t a l m e g s z á m l á l t a t n a k . M e g á l l a p í t t a t i k ,
258
Felsőházi
tagválasztás 258
hogy a b e a d o t t s z a v a z a t o k k ö z ü l az 56 s z a v a z a t b ó l 52 esik Kornis Gyula ig. és t. t. o s z t á l y e l n ö k r e , ú g y s z i n t é n 52 Vendl Aladár r. t a g r a ; két s z a v a z a t P o l n e r Ödön r. és e g y s z a v a z a t K o l o s v á r y Bálint r. tagra. V I I I . Az e l n ö k ú r Ő kir. F e n s é g e k i m o n d j a , hogy a f e l s ő h á z i r e n d e s t a g s á g r a K o r n i s G y u l a ig. és t. t. oszt á l y e l n ö k , és V e n d l A l a d á r r. t a g v á l a s z t a t o t t meg. IX. Következik a póttagokra való szavazás. Szétoszt a t v á n a s z a v a z ó l a p o k és b o r í t é k o k , a n é v s o r újból felolvastatik, a s z a v a z a t o k b e s z e d e t n e k és a f ö l k é r t oszt á l y t í t k á r u r a k á l t a l m e g s z á m l á l t a t v á n , a b e a d o t t szavaz a t o k s z á m a 59-ben á l l a p í t t a t i k meg. F e l b o n t a t v á n a borítékok s megszámláltatván a szavazólapok, megállapíttatik, hogy Kolosváry Bálint r. t a g r a 59 szavazat esik, Mauritz Béla ig. és r. t a g r a 58 szavazat, Polner Ödön r. tagra 57 s z a v a z a t ; továbbá egy-egy s z a v a z a t esett M a r e k József, Illés József és S z e k f ű G y u l a r. t a g o k r a . X. A z elnök ú r Ö kir. F e n s é g e k i m o n d j a , hogy a fels ő h á z b a p ó t t a g o k u l K o l o s v á r y Bálint, M a u r i t z Béla cs P o l n e r Ödön t a g t á r s a k v á l a s z t a t t a k meg. A v á l a s z t á s e r e d m é n y é r ő l a m. kir. belügyminiszter es a k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter u r a k , valamint a megválaszt o t t a k értesíttetni fognak. XI. A z e l n ö k ú r Ö kir. F e n s é g e a jegyzőkönyv hitel e s í t é s é r e N é m e t h G y u l a ig. és r. t. o s z t á l y t i t k á r u r a t és C z e t t l e r J e n ő 1. t a g u r a t kéri fel és az ülést b e z á r j a . Jegyezte: Voinovich Géza, főtitkár.
Hitelesítésül: József kir. herceg, elnök.
Hitelesítők: Németh Gyula ig. és r. t., Czettler Jenő 1. t.
A M. Tud.
Akadémia
költségvetése
259
VI.
A M. Tud. Akadémia költségvetés-előirányzata az 1943. év első leiére. I. Az II. Az
Akadémiai Almanach nyomdaköltsége . . Akadémiai Értesítő füzetének nyomdai kiállítására és esetleges közleményeinek díjazására . . . III. A Budapesti Szemle füzeteinek tiszteletdíja . IV. Hozzájárulás a Budapesti Szemle füzeteinek nyomdai kiállításához V. A nagy szótár munkálataira Összesen
.
.
1.700 P 1.900 „ 4.000 „ 1.000 „ 6.000 „ 14.600 P
Az I. osztály és bizottságai. a j I. o s z t á l y . 1. Értekezésekre és 2. Bírálati díjakra
emlékbeszédekre
300 P 200 „ Összesen
Maradvány
.
.
b) 1. 2. 3. 4. 5.
.
.
500 P
300 P.
Nyelvtudományi
bizottság.
A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyvének A Nyelvtudományi Közleményekre A Körösi Csorna-Archívumra A z előadó úr tiszteletdíja Bizottsági kisebb költségekre
új füzetére
Összesen
.
1.000 3.000 500 200 60
P „ „ „ „
4.760 P
A M. Tud.
260
Akadémia
c j Nyelvművelő 1. A Magyarosan
költségvetése bizottság.
c. f o l y ó i r a t kiadására
3.000 P
2. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 3. Szerkesztői 4. Egy
segéderő
5. Bizottsági
300 ,,
tiszteletdíj
100 „
tiszteletdíja
250 ,,
költségekre
100 „ Összesen
d) Klasszikus iilológiai 1. Az Egyetemes
Philológiai
2. A M a r t i a l i s - k i a d v á n y r a , 3. Az e l ő a d ó 4. Bizottsági
.
.
3.750 P
bizottság.
Közlönyre
1.000 P
utolsó részlet
1.799 .
úr t i s z t e l e t d í j a
200 „
költségekre
50 „ Összesen
.
3.049 P
1. Az Irodalomtörténeti Közlemények k é t füzetének szerkesztői és írói t i s z t e l e t d í j a i r a és n y o m d a i kiállítására
2.500 P
e) Irodalomtörténeti
2. Az e l ő a d ó 3. Bizottsági
bizottság.
úr t i s z t e l e t d í j a
200 „
költségekre
50 „ Összesen
Tárgy-
és név-mutató
munkadíja, kifizetve
í ) Képzőművészeti
.
.
. . . .
2.750 P 1.204 P
bizottság.
1. Egy mű k i a d á s á r a 2. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a
1.000 P 200 „ Összesen
.
.
1.200 P
A m a g y a r képzőművészet készülő t ö r t é n e t é r e kifizetve . M a r a d v á n y egy mű k i a d á s á r a
1.800 P 1.600 ,.
A M. Tud.
Akadémia
költségvetése
26'.
g) Néptudományi bizottság. 1. A
Népélet
folyóirat
segélyére
400 P
2. A népzenei k i a d v á n y e l ő m u n k á l a t a i r a 3. A z e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 4. Bizottsági k ö l t s é g e k r e
760 ,. 200 ,, 40 ,, Összesen
Maradvány
.
1.400 „
337.59
Az I. osztály és bizottságai A maradványok
összesen
17.409.— ,, 2.237.59 .,
A II. osztály é s bizottságai. aj II. osztály. 1. S z é k f o g l a l ó k r a és 2. B í r á l a t i d í j a k r a
emlékbeszédekre
500 P 200 „ Összesen
700 P
b) Filozófiai bizottság. 1. 2. 3. 4.
A z Athenaeum kiadásához h o z z á j á r u l á s Egy mű k i a d á s á r a Az előadó úr tiszteletdíja Bizottsági k ö l t s é g e k r e
1.000 1.000 200 50 Összesen
Maradvány
egy
mű
.
.
kiadására
c) Jogtudományi t . Az e l ő a d ó ú r tiszteletdíja 2. M a g y a r y G é z a m u n k á i k i a d á s á n a k 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e
P ,, „ ,,
2.250 P 2.400 ,,
bizottság 200 P 2.122 „ 50 ..
utolsó r é s z l e t e
Összesen
.
.
2.372 P
262
A M. Tud.
Akadémia
költségvetése
d) Történettudományi
bizottság.
1. A Hunyadiak kora k ő v e t k e z ő k ö t e t é r e 2. Szentpétery Imre: Árpádházi királyok k r i t i k a i jegyzéke k ö v e t k e z ő kötetére 3. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 4. Bizottsági költségekre
1.500 P okleveleinek 3.000 ,, 200 „ 50 ,, Összesen
.
.
4.750 P
e) Hadtörténeti bizottság. 1. A Hadtörténelmi Közlemények dai e l ő á l l í t á s á r a 2. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 3. B i z o t t s á g i költségekre
t i s z t e l e t d í j a i r a és nyom1.500 P 200 „ 50 ,,
11
Összesen
1.750 P
M a r a d v á n y egy k i a d v á n y r a í j Nemzetgazdasági
500 P bizottság.
1. A Közgazdasági Szemlére 2. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 3. Bizottsági költségekre
2.000 P 200 .. 50 „ Őszesen
Maradvány
.
.
értekezésekre g) Archeológiai
600 P bizottság.
1. Az Archaeolögiai Értesítő írói, s z e r k e s z t ő i tiszteletd í j a i r a és nyomdai k ö l t s é g e i r e 2. Az A r c h . Ért. régi t a r t o z á s á n a k t ö r l e s z t é s é r e . . 3. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a 4. Bizottsági költségekre Összesen Maradvány Maradvány
az 1. félévről a II. félévről
2.250 P
.
.
1.500 1.000 200 50
P ., „ „
2.750 P 674 „ 2.284 ,, 2.958 P
A M. Tud.
Akadémia
h) Művészettörténeti 1. F o l y ó i r a t előkészítésére Maradvány . . .
A
263
bizottság. 1.000 P 3.000 ,,
."
A 11. osztály és bizottságai A maradványok
ij
költségvetése
Római Magyar Intézet
összesen
„Fraknói
17.822 P 9.458 P
Vilmos" Történeti
Osztálya
A F r a k n ó i - v i l l a b é r j ö v e d e l m e f e j é b e n a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i m. kir. minisztérium á l t a l a bizottság céljaira befizetett összegből 1942-re esik . . . . 5.280 a m a r a d v á n n y a l 1942. végén r e n d e l k e z é s r e áll . 15.41615 P
A III. osztály és bizottságai. aj III. osztály. 1. 2. 3. 4.
A Matematikai és Természettudományi Természettudományi kutatásokra Emlékbeszédekre Bírálati tiszteletdíjakra
b)
Matematikai
Értesítőre
.
.
Összesen
.
és természettudományi
.
P ,, „ „
14.400 P
bizottság.
1. T u d o m á n y o s célokra 2. Az e l ő a d ó úr tiszteletdíja 3. Bizottsági k ö l t s é g e k r e Összesen A III. osztály és bizottsága összesen Az I—III. osztály tudományos kiadásai A maradványok összege Nagygyűlési költségek
10.000 4.000 200 200
.
.
2.000 P 200 ., 50 „
.
2.250 P 16.650.— 51.881.— 11.695.59 7,000.—
P P P P
Л M. Tud.
264
Akadémia
Szótári
költségvetése
bizottság.
1. Dologi k i a d á s o k r a 2. A d a t g y ű j t é s r e 3. Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a
400 P 400 „ 200 „ Összesen
.
A k ö z é p k o r i latinság szótárának M a g y a r Nemzeti 1. 2. 3. 4. 5.
.
1.000 P
Bizottsága.
Adatgyűjtésre Állandó munkatársnak . . . . Felülvizsgálatra Az e l ő a d ó úr t i s z t e l e t d í j a Egyéb kiadások
1.070 600 200 200 50 Összesen. .
Könyvkiadó Ujabb kötetek kiállítására
P ., ,, „ „
.
2.120 P
.
5.000 P
vállalat.
és szerzői t i s z t e l e t d í j á r a .
Maradvány
1.773 P Könyvtár.
F o l y ó i r a t o k kiegészítésére, a l e g s z ü k s é g e s e b b k ö l t s é g e i r e és k ö n y v b e s z e r z é s e k r e
Tudományos
társulatok
és
munkák
T u d o m á n y o s t á r s u l a t o k segélyezésére A Bécsi Klebelsberg-T örténetkutató Intézet A Revue des Études Hongroises segélye
kötések
segélyezésére.
Intellectuelle
Összes tudományos A Római Magyar Maradványok
kiadásokra I n t é z e t t e l együtt
5.000 P 750 „ 750 „
Évkönyvére
Összesen Coopération
5.000 P
.
.
6.500 P 400 P
93.501.— P 108.917.15 P 13.468.— P
A M. Tud.
Akadémia
Személyzeti A
főtitkár
tiszteletdíja
költségvetése
265
kiadások.
félévre
6.000 P
A f ő k ö n y v t á r n o k t i s z t e l e t d í j a félévre
2.000 „
A h á r o m osztálytitkár t i s z t e l e t d í j a félévre
3.000 „
A f ő t i t k á r i iroda és a k ö n y v t á r a l k a l m a z o t t a i n a k d í j a félévre Kormányrendelettel pótlékok
ismételten
megállapított
tisztelet10.880 „ drágasági
I. félévre
6.000 „
D u d á s K á l m á n t i s z t e l e t d í j a félévre
800 „
Voit L a j o s n a k könyvelésért félévre
800 ..
Altisztek orvosi kezelésére és gyógyszereire
100 .,
Előre nem látott (kegyeleti) k i a d á s o k r a Régi
alkalmazottak
Üjévkor
szokásos
nyugdíjára
és
1.500 ,.
rendkívüli
ajándékokra
segélyekre
Összesen
Dologi k i a d á s o k Adók,
illetékegyenérték
Palota
és bérház
fenntartása
2U.000 „
. . . .
2.000 ,, .
53.080 P
iélévre. 11.284 P
.
9.000 „
Fűtőanyag
7.000 „
Villanyvilágítás
2.000 „
Vízdíj
650 .,
Kéményseprő
250 .
Telefon Ülési
'
meghívók
700 „
költsége
, ..
P o s t a i költségekre
300 600 „
Kiadványok szétküldésére
4.000 ,,
Időközi drágulásokra
1.500 „
számítva
Kézbesítési költségekre Irodai
200 ,,
kiadásokra
2.000 „
Felvonó
400 „
A Kazinczy-emlék f e n n t a r t á s i költsége
1.000 „ Összesen
40.884 P
A M. Tud.
266 Személyzeti
kiadások
Dologi
kiadások
Összes
tudományos
Összes
kiadások
A Római
Akadémia
költségvetése
félévre
53.080 P
félévre
Magyar
40.084 P
kiadásqk
(a R ó m a i Intézet nélkül) .
.
93.501 „ 186.665 P
Intézet
pénzkészlete
Várható
15.416'15 P
bevételek.
Államsegély
35.040 P
Lakbérekből
30.500 „
A
Vigyázó-vagyonból
110.000 „
Könyvek e l a d á s á b ó l
12.000 „ Összesen
.
.
187.540 P
Az
Akadémia
ülései
1942-ben
267
VIT.
Az Akadémia ülései 1942-ben. Az I. osztály: J a n u á r 12. Mészöly Gedeon 1. 1 : A z ugor-kori néva d á s l é l e k t a n a m a g y a r s z ó f e j t é s e k t ü k r é b e n . — F e b r u á r 9. Zolnai Béla 1. t.: A j e n z e n i z m u s k u t a t á s a K ö z é p - E u r ó p á b a n . Gulyás Pál 1. t. M á t y á s király állítólagos ininiátorai. — Március 2. Kéky Lajos r. t.: A költői j e l l e m r a j z XIX. s z á z a d b e l i i r o d a l m u n k b a n , (Székfoglaló.) — M á r c i u s 30. Tamás Lajos 1. t.: A X V I I . századi r o m á n r e f o r m á c i ó tört é n e t é h e z : F o g a r a s i István. (Székfoglaló.) — M á j u s 4. Pais Dezső r. t.: Kettőztetés, ikerítés a m a g y a r nyelvben. (Székfoglaló.) — J ú n i u s 1. Sági István 1. t.: Czuczor és F o g a r a s i n y e l v t u d o m á n y i elvei. (Székfoglaló.) — O k t ó b e r 1 -2. Eckhardt Sándor l. t.: Losonczy A n n a . (Székfoglaló.) — N o v e m b e r 9. Brisits Frigyes l. t.: V ö r ö s m a r t y , a levélíró. — N o v e m b e r 30. Vargha Dámján: S z e n t B e r n á t legend á j a az É r d y - k ó d e x b e n . F o r r á s és szövegelemzés. A Ciszt e r c i - R e n d m a g y a r o r s z á g i b e t e l e p e d é s é n e k 800 éves jubileuma alkalmából. —
A II. osztály: J a n u á r 19. Navratil Ákos r. t.: A neo-szocializmus k o n j u n k t u r a - p o l i t í k á j a . — F e b r u á r 23. Boér Elek 1. t.: A k ö z g a z d a s á g t a n r e n d s z e r e és a politika. (Székfoglaló.) — M á r c i u s 9. Bíró Vencel 1. t.: E r d é l y i n a g y b i r t o k o s a XVII. s z á z a d m á s o d i k felében. (Székfoglaló.) — Április 13. Marton Géza 1. t.: A r ó m a i m a g á n j o g i felelősségi tan válsága. (Székfoglaló.) — M á j u s 18. Szabó István 1. t.: A jobbágy v a l l á s ü g y e 1608—1647. (Székfoglaló.) — J ú n i u s 8. Angyal Pál r. t.: A veszélyfogalom a b ü n t e t ő j o g b a n . — O k t ó b e r 19. Bálás Károly 1. t.: A k o r s z e l l e m t e r m é s z e t r a j z á h o z . — November 16. Mályusz Elemér r. t.: A Hun y a d i a k k o r á n a k történetéből. (1. A k o n s t a n z i çsinat és a főkegyúri jog. 2. A p á l c s r e n d és a devotis moderna.) (Székfoglaló.) — D e c e m b e r 7. Czettler Jenő 1. t.: A g r á r politika és k ö z g a z d a s á g t a n . Akadémiai Értesítő.
17
268
Az
Akadémia
ülései
1942-ben
A III. o s z t á l y : J a n u á r 26. Dudich Endre 1. t.: B a r s vármegye recéss z á r n y ú r o v a r f a u n á j a . Jermy Tibor vendég: A m a g y a r országi P l e s i o c e r a t á k m o n o g r á f i á j a . B e m u t a t t a Dudich E n d r e 1. t. — F e b r u á r 16. Zemplén Géza r. t. és Bognár Rezső vendég: A sophorabiozid s z e r k e z e t e . Csiki Ernő 1. t.: A „ C o l e o p t o r u m C a t a l o g u e " című m u n k a b e m u t a t á s a . Szőkefalvi Nagy Gyula 1. t.: Z é r u s h e l y e k fekvésére v o n a t k o z ó t é t e l e k . Buzrígh Aladár 1 t.: A szuszpenziók belső súrlód á s á r ó l . Klug Lipót vendég: Éleivel gömböt érintő t e t r a é d e r . B e m u t a t t a Szőkefalvi N a g y G y u l a 1. t. Varga Ottó v e n d é g : A F i n s l e r - f é l e g e o m e t r i a felépítése Minkowskiféle simuló m é r t é k m e g h a t á r o z á s s a l . B e m u t a t t a Szőkefalvi N a g y G y u l a 1. t. —- M á r c i u s 16. Tokody László 1. t.: F e l s ő b á n y a ásványai genkémiai s z e m p o n t b ó l . (Székfoglaló.) Zemplén Géza r. t.: A p a r a - p h l o r r h y z i n szintézise. Balogh János vendég: M a g y a r o r s z á g p á n c é l o s a t k á i n a k m o n o g r á f i á j a . B e m u t a t i a D u d i c h E n d r e 1. t. — Április 20. Schulek Elemér 1. t.: A k é m i a i s ú l y a n a l i t i k a i e l j á r á s o k értékelése. (Székfoglaló.) Vitális István 1. t.: F e l t ű n ő e n nagy f ű t ő é r tékű b a r n a s z e n e i n k r ő l . Doby Géza 1. t. és Füleky György v e n d é g : Növények n i t r o g é n - a n y a g c s e r é j é r ő l . II. S z a b a d földi s z ó j a t á p a n y a g - f e l v é t e l e . Issekutz Béla 1. t.: A z a d r e n a l i n h a t á s a az a n y a g c s e r é r e . Issekutz Béla 1. t.: A P a r a m e c i u m g á z a n y a g c s e r é j e . I f j . Bakay Lajos vendég: Belső e l v á l a s z t á s ú szervek ö s s z e f ü g g é s é n e k és elváltozás a i n a k . vizsgálata magvariációs e l j á r á s s a l . Bemutatta i s s e k u t z Béla 1. t. Strausz László v e n d é g : Viviparusok vált o z é k o n y s á g a . B e m u t a t t a Vendl A l a d á r r. t. Újhelyi Sándor és Zólyomi Bálint v e n d é g e k : A m á r a m a r o s i G o r g á n a l h a v a s cirbolya (Pinus cembre) á l l o m á n y a i . B e m u t a t t a J á v o r k a S á n d o r r. t. — M á j u s 11. Rohringer Sándor r. t.: T a l a j vízk u t a t á s o k az A l f ö l d ö n . (Székfoglaló.) Romwalter Alfréd 1. t.: A kén szerepe szerves a n y a g o k hőokozta bomlásakor. (Székfoglaló.) Zimányi Károly t. t.: Kálnokí h a u e r i t és v a s k a p u i kalcit. B e m u t a t t a T o k o d y László 1. t. Tokody László 1. t. és Sztrókay Kálmán v e n d é g : K r i s t á l y o k növek e d é s e á r a m l ó közegben. Gombás Pál és Kónya Albert v e n d é g e k : Kiegészítés az a t o m o k k v a n t u m á l l a p o t a i r a von a t k o z ó betöltési e l v n e k statisztikai m e g f o g a l m a z á s á h o z . Be m u t a t t a O r t v a y Rudolf 1. t.. Gombay Lajos v e n d é g : Zselatinos f e s t é k f o s z f o r o k csillapodása. B e m u t a t t a Fröhlich P á '
Az
Akadémia
ülései
1942-ben
269
1. t. Szaluy László vendég: A d a t o k a Kőszegi hegység D i p l o p o d a - f a u n á j á h o z . B e m u t a t t a Dudich E n d r e 1. t. Wagner János vendég: Ü j a b b a d a t o k E r d é l y és a P a r t i u m p u h a t e s t ű f a u n á j á n a k ismeretéhez. B e m u t a t t a Dudich E n d r e 1. t. — J ú n i u s 15. Herzog Ferenc r. t.; Megfigyelések a k ö r n y é k i vérkeringésen. (Szégfoglaló.) Mócsy János 1. t.: A lélekzési z ö r e j e k k e l e t k e z é s é n e k fizikai föltételei. (Székfoglaló.) Zemplén Géza r. t.: A t e r m é s z e t b e n e l ő f o r d u l ó p h l o r r h y z i n szintézise. Oláh László v e n d é g : A D a t u r a s t r a m o n i u m genommutatioi colchicin h a t á s á r a . B e m u t a t t a Szabó Z o l t á n r. t. Györffy Barna vendég: A polyploidok C - v i t a m i n t a r talma. B e m u t a t t a Szabó Z o l t á n r. t. — O k t ó b e r 26. Marek József t. t., Wellmann Oszkár r. t. és Urbányi László vend é g : K ü l ö n b ö z ő összetételű t á p l á l é k o k h a t á s a a t á p l á l ó a n y a g o k k i h a s z n á l á s á r a és a c s o n t f e j l ő d é s r e . B e m u t a t t a M a r e k József t. t. Zemplén Géza r. t.: A glykohesperitin szintézise. Zemplén Géza r. t.: Az a s e b o t i n glykozid szintézise. Zemplén Géza r. t.: A s a k u r a n i n glykozid szintézise. Zemplén Géza r. t.: A p - i z o s a k u r a n í n és a 4 - m e t h y l - p h l o r rhyzín szintézise. Csiki Ernő 1. t. A d a t o k a B a l á n b á n y a i hegység b o g á r f a u n á j á n a k ismeretéhez. Tokody László 1. t.: K r i s t á l y t a n i vizsgálatok m a g y a r o r s z á g i piriteken. Boros Ádám v e n d é g : A z E v o n y m u s n a n u s M a g y a r o r s z á g f l ó r á jában. B e m u t a t t a J á v o r k a S á n d o r 1. t. — November 23. Issekutz Béla 1. t.: M e g e m l é k e z é s N á d u d v a r i Győri T i b o r 1. tagról. Zemplén Géza r. t.: A g l y k o h e s p e r e t i n szintézise. A z asebotin glykozid szintézise. A s a k u r a n i n giykozid szintézise. A p - i z o s a k u r a n i n és a 4 - m e t h y l - p h l o r r h y z i n szintézise. Szőkefalvi Nagy Gyula 1. t.: K a p c s o l t sokszögek a p r o j e k t í v síkban. Mauthner Nándor 1. t.: A glukobutein szintézise. A g l u k o r e s a c e t o p h e n o n s z e r k e z e t e és ú j szintétikus glukosidek. Rédei László vendég: Egy diophantosi a p p r o x i m á c i ó r ó l az a l g e b r a i számok k ö r é b e n . B e m u t a t j a Szőkefalvi Nagy Gyula 1. t. Fejes László vendég: A s z a b á l y o s testek, m i n t s z é l s ő é r t é k f e l a d a t o k megoldásai. Bem u t a t j a Szőkefalvi Nagy Gyula 1. t. A m á s o d f a j ú F o u r i e r sorról. B e m u t a t j a Szőkefalvi Nagy Gyula 1. t. Zólyomi Bálint v e n d é g : A budai hegység n ö v é n y t a k a r ó j a . B e m u t a t j a Szabó Zoltán r. t. — December 21. nemes Balogh Ernő 1. t. s z é k f o g l a l ó j a : A fertőzés m e g e r e d é s é n e k k í s é r letekben s z e m l é l t e t h e t ő e l e m i szövetélettani a l a p f e l t é t e l e i ről. (Vetítéssel). — Mauritz Béla t. t. és Vendl Aladár т. t. „ Á s v á n y t a n " című k é t kötetes k ö n y v é t b e m u t a t j a 17*
270
Az
Akadémia
ülései
1942-ben
Mauritz Béla t. t. — Schulek Elemér 1. í. és Róna Pál v e n d é g : A z a-tocopherol, а t o c c p h e r o c h i n o n és az a c e t y l o - t o c o p h e r o l quantitativ m é r é s é r ő l . — Schulek Elemér 1. t. és Róna Pál vendég: N é h á n y 2 - m e t h y l - l , 4-naphtochínon illetve m e t h y l n a p h t o h y d r o c h i n o n származék quantitativ m e g h a t á r o z á s á r ó l — Zólyomi Bálint v e n d é g : A b u d a i hegység n ö v é n y t a k a r ó j a . B e m u t a t j a Szabó Zoltán r. t. — Kovács István vendég: A különböző m o l e k u l á r i s v e k t o r k a p c s o l ó d á s o k elmélete. I. B e m u t a t j a Ortvay Rudolf 1. t. — Mérei Kálmán vendég: Vízben o l d h a t a t l a n f é m o x i d o k e l e k t r o l i t i k u s e l ő á l l í t á s á r ó l . B e m u t a t j a Buzágh Aladár 1. t. Összes ülések. M á r c i u s 23. Heller Farkas r. t.: G á v a i Gaal J e n ő ig és r. t a g e m l é k e z e t e . — Április 27. József királyi herceg Ő F e n s é g e , a M. Tud. A k a d é m i a e l n ö k e kiosztja a tanítói j u t a l m a k a t . Fekete Lajos 1. t.: Török közigazgatás B u d á n . (Körösi C s o m a S á n d o r e m l é k é n e k tiszteletére.) — O k t ó ber 5. Huszti József r. t.: M e g e m l é k e z é s gróf K l e b e l s b e r g K u n o ig. és t. tagról. Rédey Tivadar 1. t.: J e l e n t é s a Voin i t s - j u t a l c m r ó l . — D e c e m b e r 14. Balogh Jenő ig. és t. t. m á s o d e l n ö k : Gróf Széchenyi István a k a d é m i a i beszédei. Zimmermann Ágoston t. t.: Lenhossék M i h á l y ig. és t. t a g emlékezete. —
Üdvözlő
beszédek
271 i
VIII.
Üdvözlő beszédek. Melich János ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Sági István lev. taghoz, 1942. június 1-én, székfoglalója alkalmából. Mélyen tisztelt T a g t á r s a m ! Levelező t a g g á v á l a s z t á s á val A k a d é m i á n k azt az é r t é k e s , szép e r e d m é n y e k e t f e l m u t a t ó t u d o m á n y o s m u n k á s s á g o t tüntette ki, amelyet m. t. T a g t á r s a m a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y terén k i f e j t e t t és k i f e j t . 1904-ben indult meg e m u n k á s s á g , s négy év m e g s z a k í t á s á val, mikor 1914-től 1918-ig a h a r c t é r e n v é d t e h a z á j á t , ides t o v a 35 éve g a z d a g í t j a e m u n k á s s á g é r e t t gyümölcseivel a n y a n y e l v ü n k r ő l való t u d á s u n k a t . Mert v a l ó b a n érett gyü-' mölcs az mind, ami gondos t o l l a alól k i k e r ü l t . A s z o r o s a b b é r t e l e m b e n vett m a g y a r n y e l v t u d o m á n y n a k nincsen egyetlen területe, egyetlen része, m e l y n e k egy-egy p r o b l é m á j á r ó l vagy p r o b l é m á i r ó l n e volna kisebb-nagyobb közlése, cikke, dolgozata, b í r á l a t a , s épp a z é r t e szellemi alkotásaiból világosan kivehető, melyek n y e l v t u d o m á n y á n a k alapelvei, világosan f e l é n k sugárzik b e l ő l ü k tudós és t a n á r i egyénisége, emberi j e l l e m r a j z a . Minden dolgozatának, szellemi a l k o t á s á n a k — k i t ű nően megírt m a g y a r s á g a - m e l l e t t — filológiai pontosság, á t f o g ó történeti szemlélet a jellemzője. E z e k vezetik ítéleteiben, s ez utóbbi óvja m e g igazságtalan é r t é k e l é s e k t ő l . Filológiai p o n t o s s á g á r a k ü l ö n ö s e n két k ö z l e m é n y é t e m e l e m ki; az egyik „ Á B e s z t e r c z e i Szójegyzék k i a d á s a " (Ny. Közi. XXXVII. 111—116), a másik „A Lőweni glosszák e g y helyéről" c. (M. Ny. X X X I I I . 250.). A z elsőben a z e r e d e t i kézirat a l a p j á n a legnagyobb gondossággal j a v í t j a ki F i n á l y H e n r i k kiadása sok-sok hibás l a t i n és m a g y a r olvasatát, a m á s o d i k b a n m e g nem csak a z t m u t a t j a ki. glosszája, hogy a hurnou „ h e r n y ó " g l o s s z a a lat. ërùca h a n e m egy ú j a t is felfedez, amelyet sem G r a g g e r R ó b e r t , sem J a k u b o v i c h Emil éles szeme nem v e t t észre, s ez a lat. rubïgo = m a g y . ruga „ r a g y a " g l o s s z á j a . A m a g y a r ragya szónak i s m e r j ü k rogy a a l a k v á l t o z a t á t , d e hogy rugya v á l t o z a t a is volt, ezt nem t u d t u k . E v á l t o z a t и hangja s z l a visztikai s z e m p o n t b ó l felbecsülhetetlen é r t é k ű . Filológiai pontosság, s az egyidejű t é n y e k n e k a m u l t -
272
Üdvözlő
beszédek272i
tal való összefüggésük a l a p j á n k é s z ü l t t á r g y a l á s a jei' e m z ő j e m i n d e n egyes d o l g o z a t á n a k . S z é p számmal írt cikket, é r t e k e z é s t a nyelvművelés, nyelvhelyesség, köznyelvi kiejtés, nyelvújítás köréből, s m i n d e g y i k n e k ezek a jellemzői. Világosan k i f e j t i bennük azt a régi igazságot, hogy a n y e l v m ű v e l é s b e n e g y e d ü l i döntő b í r á n k a m a g u n k nyelvérzéke n e m lehet, t e k i n t e t b e kell v e n n ü n k a m e g l e v ő törvényeket, az előző k u t a t á s o k e r e d m é n y é t (1. M. N y . XVI. 127, XX. 91, XXV. 228.); stílustanulmányok, k l a s s z i k u s i r o d a l m u n k h a g y o m á n y a i és a m a g u n k írói g y a k o r l a t á n f e j l e t t i r o d a l m i n y e l v t u d a t azok a t é n y e z ő k , amelyek ilyen k é r d é s e k b e n kell, hogy irányítsák v é l e m é n y ü n k e t (1. M. Ny. X X V I I . 141, XXIX. 6 2 . ) . ' S hogy e tényezők m e n n y i r e m e g v a n n a k m. I. T a g t á r s a m b a n , bizonyítékul ilt csak a Négyessy L á s z l ó r ó l szóló k é t szép m e g e m l é k e z é s é r e (1. M. Ny. X X V I I . 139, XXIX. 62.), a „ P o s t a u t a l v á n n y o / vagy p o s t a u t a l v á n y o n " k ü l d j ü n k - e pénzt (1. M. Ny. XXV. 227.) s a „ K ö n y ö r g ö m , k ö n y ö r g ö m a l á s s a n " (1. M. Ny. XXJV. 353.) c i k k e k r e hivatkozom. A „ P o s t a u t a l v á n n y á / v a g y post a u t a l v á n y é « " e s e t é b e n mind a két h a s z n á l a t h e l y e s , a döntő az, hogy a h a t á r o z ó r a g g a l m i l y e n szemléletet a k a runk é r v é n y r e juttatni. „ A k i meg könyörgömmel tarkítja beszédét, n é p i e s h a n g o n szól; ha m e g nem érez b e s z é d e közben a l á z a t o s s á g o t , a k k o r csak a l á z a t o s k o d i k , m e r t m á s képet m u t a t a szava, m i n t a szíve". K o d á l y Z o l t á n n a k a m a g y a r köznyelvi k i e j t é s r e vonatkozó j a v a s l a t á v a l k a p c s o l a t b a n az Orsz. Közokt. T a nács, m e l y n e k m. t. T a g t á r s a m m a g y a r nyelvtani t a n k ö n y vekben v é l e m é n y e z ő t a g j a , három s z a k é r t ő t kért fel vélem é n y a d á s r a . M. t. T a g t á r s a m s z a k v é l e m é n y e (1. M. Ny. XXXIV. 317.) ékes bizonysága a n n a k is, milyen k i v á l ó a n ismeri — jelenében és m ú l t j á b a n — a z iskola m u n k á j á t , melyben a m ú l t b a n is, m a pedig a középiskolai t a n á r k é p ző-intézetben a t a n á r j e l ö l t e k m a g y a r n y e l v t u d o m á n y i okt a t á s á v a l o l y a n h a t h a t ó s a n vesz részt. „ G o e t h e a z t í r j a valahol, hogy c s a k azt é r t h e t j ü k meg igazán, a m i t szeretünk. S h a m e g é r t é s ü n k e t teljessé, mellyé, h i b á t l a n n á a k a r j u k tenni, s z e r e t e t ü n k e t szenvedéllyé kell f e l f o k o z n u n k " (1. B á r d o s s y László b e s z é d é t Pest c. napilap 1942. m á r c . 2-i s z á m a 3. l a p j á n . ) . M. t. T a g t á r s a m s z e n v e d é l y e s szeretője m i n d a n n a k , a m i a magyar n y e l v és irodalom m i n é l t ö k é l e t e s e b b m e g i s m e r é s é h e z vezet. M a g y a r nyelvtanok, szótárak, nyelvemlékek, s általuk a m a g y a r
Üdvözlő
beszédek
273 i
nyelv r e n d s z e r é n e k , szókészletének, s m i n d a n n a k , ami r e á juk vonatkozik, a t a n u l m á n y o z á s a lett s z e n v e d é l y e s szeretete t á r g y á v á . T u d o m á n y o s a l a p o n k i t ű n ő k ö n y v é s z e t e t a d o t t ki m a g y a r n y e l v t a n a i n k r ó l és s z ó t á r a i n k r ó l (1. M . Nyelv. T á r s . kiadv. 18.). M i n d a z amit írt (1. T a g a j . 1938. és A k a d . A l m a n a c h 1938.), fegyelmezett, jól átgondolt, a m u l t és a jelen n y e l v t u d o m á n y i elveinek a l a p o s i s m e r e t é n nyugvó é r t é k e s munka, m e l y n e k minden sora, mert a t é n y e k e t a m ú l t t a l való összefüggésük a l a p j á n t á r g y a l j a , igazságosan értékelő, igazságosan ítélő t u d ó s műve. E z t bizonyítja az a z értékelés, a m e l y e t n a g y R é v a i n k szófajelméletércl és m ó d s z e r é r ő l n y ú j t (1. M. N y . XXIII. 116, XXXII. 273.), ezt a nyelvújításról (1. M. Ny. XVII. 199, XXIV. 353.) és a népnyelv tanulmányozásáról (1. M. N y . V. 238, X X X I I I . 62.) vallott felfogása, s ezt az a rövid, t a r t a l m a s ismertetés, m e l y e t Zlinszky A l a d á r „Művészi h a n g f e s t é s és h a n g u t á n z á s " c. é r t e k e z é s é r ő l írt (1. M. N y . XXXIV. 191.). A z i s m e r t e t é s b e n a hangszimbolika történetének k a p c s á n az őt megillető helyére á l l í t j a Fogarasí J á nost s vele a z t az irányt, m e l y n e k a C z u c z o r és F o g a r a s í által írt n a g y s z ó t á r s z ó f e j t é s e i a termékei. S z é k f o g l a l ó értekezésül is m. t. T a g t á r s a m e két j e l e sünk n y e l v t u d o m á n y i elveinek a vázolását választotta, bizon y á r a nem u t o l s ó sorban a z é r t , hegy t ö r t é n e t i igazságot szolgáltasson mai napig legteljesebb, l e g n a g y o b b t u d o m á nyos s z ó t á r u n k n a g y é r d e m ű szerzőinek. M e r t e sok tekintetben jeles a k a d é m i a i n a g y s z ó t á r u n k k a l szemben a m ú l t század utolsó n e g y e d é n e k vezető nyelvészei — mindegyik tisztelt és b e c s ü l t név — i g a z s á g t a l a n o k v o l t a k , ahogy á l t a lában a r e f o r m á l ó i f j ú l e l k e k a jelennel és sok tekintetben a múlttal szemben is elfogultak, i g a z s á g t a l a n o k . Az igazságszolgáltatást Szily K á l m á n indította meg, m i k o r 1905-bsn a M a g y a r N y e l v folyóiratot a l a p í t o t t a . „Mi n e m leszünk s e m ,-orthologusok", sem „neologusok". N e m a k a r j u k f e l f o r gatni az i r o d a l m i nyelv k e r e t é t s nem f o g j u k elátkozni a n y e l v ú j í t á s t , mivel egy-két fát, egy-két b o k r o t nem a k e l l ő helyre ü l t e t e t t " (1. M. N y . I. 1.). Szily K á l m á n s vele a M a g y a r Nyelv folyóirat egyengette az u t a t Czuczor és Fogarasi n a g y s z ó t á r a é r d e m e i e l i s m e r é s é h e z is. Ezt a z elismerést teszi most t e l j e s e b b é m. t. T a g t á r s a m . S ez e l i s m e r é s teljesebbé t é t e l é r e m. t. T a g t á r s a m a legilletékesebbek egyike. H a r m a d é v e s bölcsészettanhallgató volt, amikor a z ú j akadémiai n a g y s z ó t á r g y ű j t ő j e , m u n k a t á r s a lett, s a z ó t a ál-
274
Üdvözlő
beszédek274i
l a n d ó a n résztvesz e m u n k á l a t o k b a n , 1925 óta meg e m u n kálatok v e z e t ő j e , i r á n y í t ó j a (1. Tolnai Vilmosról szóló mege m l é k e z é s é t M. Ny. X X X I I I . 281.). E m u n k á s s á g a k a p c s á n sok jeles cikket írt a szótörténet, a szófejtés, a szaknyelvek szókészlete köréből, a m e l y cikkek, dolgozatok n y e l v t u d o m á n y u n k alapelveinek t ö r t é n e t i f e j l ő d é s é b e n való k i t ű n ő ismeretéről tesznek t a n ú b i z o n y s á g o t , d e mégis l e g f o n t o sabb, hogy megismerte s z ó t á r a i n k n a k egymáshoz v a l ó viszonyát, é r t é k é t , a n e m z e t i m ű v e l ő d é s b e n való f o n t o s s á g á t , a nemzeti műveltség e g y s é g é é r t folyó m a i k ü z d e l m e i n k b e n döntő s z e r e p é t (1. M. N y . XXXII. 188.). Ezek a t á r g y i tenyezők k é p e s í t i k m. t. T a g t á r s a m a t a r r a , hogy a régi és régibb s z ó t á r a k a t , így C z u c z o r és F o g a r a s i é t is, a m e l y A k a démiánk megbízásából k é s z ü l t első és m á i g egyetlen n a g v szótárunk, igazságosan é r t é k e l j e , ezek a d t a k és a d n a k e r ő t m. t. T a g t á r s a m n a k a h h o z az á l d o z a t o s nagy m u n k á h o z , amelyet az a k a d é m i a i n a g y s z ó t á r é r t , és hozzáteszem, a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y o s művelhetése a n y a g i f e l t é t e l e i é r t a M a g y a r N y e l v t u d o m á n y i T á r s u l a t kebelében 1922 óta annyi s i k e r r e l végez. Ez év f e b r u á r h a v á b a n , élete 84. évében h ú n y t el G ö t t i n g á b a n S c h r ö d e r E d w a r d , a g e r m a n i s z tika n a g y m e s t e r e , a Z e i t s c h r i f t für d e u t s c h e s A l t e r t u m j e l e s f o l y ó i r a t n a k 1891-től 1938-ig, 47 éven á t s z e r k e s z t ő j e . A róla szóló m e g e m l é k e z é s b e n olvasom, hogy S c h r ö d e r a G r i m m - f é l e n a g y s z ó t á r é r d e k é b e n i d ő b e n és m u n k á b a n olyan sokat, o l y a n r e n g e t e g e t tett, amiről csak igen k e v e s e n tudnak, ő m a g a meg r ó l a schasem b e s z é l t (1. F o r s c h u n gen und F o r t s c h r i t t e 1942: 124: „ohne d a s s es f ü r a n d e r e sichtbar w u r d e " ) . Önzetlen, önfeláldozó, lélekből f a k a d ó , de kevesek á l t a l ismert m u n k á s s á g az, m e l y e t m. t. T a g t á r s a m 1922 óta a M a g y a r N y e l v t u d o m á n y i T á r s a s á g és 1904, illetőleg mint vezető, 1925 óta a z a k a d é m i a i n a g y s z ó tár é r d e k é b e n annyi s i k e r r e l k i f e j t e t t és kifejt. A n a g y szótári m u n k á l a t k o r ó l í r t a 1936-ban, h o g y „ha a X I X . sz. i r o d a l m á n a k r e n d s z e r e s f e l d o l g o z á s a e l k é s z ü l t , olyan gazdag s z ó t ö r t é n e t i anyag f o g r e n d e l k e z é s r e állani, a m e l y b ő l t u d o m á n y o s k ö v e t e l m é n y e k e t kielégítő m ó d o n meg l e h e t szerkeszteni a m a g y a r n y e l v 1750-től 1900-ig t e r j e d ő k o r s z a k á n a k s z ó t á r á t " (1. M . Ny. XXXII. 188.). 1936 ó t a a n a g y s z ó t á r bizonyára k ö z e l e b b jutott m e g v a l ó s u l á s á h o z . Azzal a k í v á n s á g g a l n y ú j t o m át levelező tagsági o k l e v e l é t , hogy e n a g y s z ó t á r n a k , m e l y n e k g y a k o r l a t i b e r e n d e z é s é r ő l is, így b e t ű r e n d j é r ő l o l y a n t a n u l s á g o s a n írt (1. M. N y .
Üdvözlő
beszédek
275 i
X X X I I I . 82.), m e g j e l e n t e t é s é t minél h a m a r a b b m e g k e z d hesse, s azzal a f o h á s s z a l , h o g y e n a g y m ű s u g á r o z z a m a j d a n e m z e t m i n d e n egyes t a g j á b a a n y a n y e l v e m ű v e l é s e i r á n t a z t a s z e n v e d é l y e s s z e r e t e t e t , mellyel r a j t a m. t. T a g t á r s a m 35 éve m u n k á l k o d i k . A k a d é m i á n k ü d v ö z l e t é v e l k ö szöntöm tagjaink sorában.
Melich János ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Eckhardt Sándor lev. taghoz, székfoglalója alkalmából 1942. október 12-én. Mélyen tisztelt T a g t á r s a m ! Taggá választásával n a gyon s o k o l d a l ú , e r e d m é n y e k b e n igen g a z d a g t u d o m á n y o s munkásságot jutalmazott Akadémiánk. Ez a tudományos m u n k á s s á g m á r a k e z d e t é n is széleskörűségével, m é l y s é gével s t u d o m á n y o s m e g á l l a p í t á s a i v a l m é l t ó f e l t ű n é s t k e l t e t t . N e m d i c s e k e d h e t e m a z z a l , hogy e n a g y a r á n y ú m u n k á s s á g m i n d e n írott m e g n y i l v á n u l á s á t i s m e r e m , i s m e r n i a z o n b a n sokat i s m e r e k belőle, i r á n y a m e g a m a g a e g é s z é ben eléggé t i s z t á n áll e l ő t t e m . S hogy így tisztán áll e l ő t t e m egész t u d ó s lénye, a h h o z a z á l t a l a m olvasott m u n k á i n , m u n k á i n a k , m u n k á s s á g á n a k és tudós e g y é n i s é g é n e k az a k a d é m i a i a j á n l á s b a n m e g í r t k i t ű n ő j e l l e m z é s é n kívül a z a b a r á t i viszony is segített, a m e l y k e t t ő n k k ö z ö t t k e z d e t é t ő l fogva z a v a r t a l a n u l f e n n á l l . E m l í t e t t e m , hogy m á r e l s ő d o l g o z a t a m é l t ó f e l t ű n é s t keltett, t u d o m á n y o s m e g á l l a p í t á s a i v a l , s í r ó j á n a k jól m e g érdemelt elismerést szerzett. A dolgozatnak „Balassi B á lint irodalmi m i n t á i " a címe, 1913-ban j e l e n t meg az I r o clalomtört.. K ö z l e m é n y e k b e n s innen különnyomatban. D o k t o r i d i s s z e r t á c i ó volt. A dolgozat c é l j a „ k i m u t a t n i B a lassi szerelmi l í r á j á n a k á l t a l á n o s és r é s z l e g e s k a p c s o l a t á t k o r a i r o d a l m á v a l . . . kibogozni azokat a s z á l a k a t , m e l y e k k o r a szerelmi k ö l t é s z e t é h e z f ű z i k " . S ezt a f e l a d a t o t m . t. T a g t á r s a m f é n y e s e n o l d j a meg. „Oly h a t á r o z o t t s á g g a l sikerült kimutatnia Balassa kapcsolatait a humanista szerelmi költészet nemzetközi ízlésformáival" — írja akadémiai t a g s á g r a a j á n l ó j a (1. T a g a j . 1929:5.) — >,hogy B a l a s s á n a k , m i n t n e m z e t i n y e l v ű h u m a n i s t a költőnek végleges f e l i s m e r é s é t " v o l t a k é p e n m. t. T a g t á r s a m d o l g o z a t a m e g j e l e n é -
276
Üdvözlő
beszédek276i
sétől s z á m í t h a t j u k . S j o g g a l m o n d j a m. t. T a g t á r s a m , h o g y ,,ennek az i r o d a l m i k ö r n y e z e t n e k a m e g v i l á g í t á s a n e m c s ö k k e n t h e t i B a l a s s i n a g y s á g á t , h a t a l m a s írói e g y é n i s é g é t n e m m e r í t i ki a r e á h a t ó i r o d a l m i e r ő k i s m e r t e t é s e " (id. dolg. 71. 1.). Aki ilyen nagyértékü dolgozattal gazdagítja p á l y á j a kezdetén tudományos irodalmunkat, csak természetes, h o g y l e l k é b e n a m e g o l d a n d ó p r o b l é m á k e g é s z sora r a j z i k s csak I s t e n t ő l a d o t t j ó e g é s z s é g , energia, f á r a d h a t a t l a n s á g s hozzá k e d v e z ő külső, k ö z ö t t ü k az e g y é n t illető k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k kellenek, h o g y egész t u d ó s l é n y e k i b o n t a k o z hassék. É l e t r a j z nélkül j e l l e m z é s e i n k b e n ,,oly h e l y z e t b e n vagyunk", — mondja P é t e r f y Jenő K e m é n y Zsigmondjában, — ,,mint a z épitész, ki a tetőt r a k j a , m i e l ő t t az a l a p o t vetette v o l n a m e g " ( i d é z v e B. Szemle, 1937. dec. 382.). M. t. T a g t á r s a m b a n is m i n d e n lelki f e l t é t e l m e g v o l t , s mégis a k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k n e k is jönniök k e l l e t t , hogy t u d ó s e g y é n i s é g e a m a g a t e l j e s s é g é b e n k i f e j l ő d h e s s e n , kifejlődjék. Mint a Báró Eötvös-Collegium tagja végezte egyetemi tanulmányait, elvégzésük után Párizsba ment, s 1914-ben h ő n s z e r e t e t t C o l l e g i u m á n a k , m a j d 1921-ben, illetőleg 1 9 2 3 - b a n a b u d a p e s t i e g y e t e m n e k lett t a n á r a . A C o l l e g i u m b a n is a f r a n c i a n y e l v - és i r o d a l o m t a n á r a volt, s a b u d a p e s t i e g y e t e m e n is az. Az e g y e t e m i t a n u l m á n y o k b e f e j e z é s e ó t a a C o l l e g i u m b a n is, az e g y e t e m e n is, t e h á t megszakítás nélkül a tudós- és tanárképzés gondoskodásán a k a t á r g y a , s csak t e r m é s z e t e s , hogy e z e k a k ö r ü l m é n y e k a d t á k és a d n a k sok t e k i n t e t b e n irányt is t u d ó s és t a n á r i m u n k á s s á g á n a k , s úgy é r z e m , egyik-másik oktatási p o n t o n n é z e t é t is e z e k d e t e r m i n á l j á k . Kollégiumi, m a j d e g y e t e m i e l ő a d á s o k k a p c s á n , t o v á b b á s z e m i n á r i u m i : t a n á r és t a n í t v á n y közös m u n k á j a k o r r e n d kívül sok p r o b l é m a v e t ő d i k fel, és s o k u k n a k a m e g í r á s a sem m a r a d h a t el. A X V I . , XVII., X V I I I . , XIX. és X X . s z á z a d f r a n c i a szellemisége t ö r t é n e t é n e k nincs e g y e t l e n s z a k a s z a s e m , a m e l y r ő l m. t. T a g t á r s a m a l a p v e t ő d o l g o z a t o t vagy m ű v e t n e í r t volna. L e g n e v e z e t e s e b b idevágó m ű v e 1938-ban m e g j e l e n t ,,A f r a n c i a s z e l l e m " című, a m e l y e r e detileg e g y e t e m i e l ő a d á s v o l t . E mű ,,a f r a n c i a szellem ált a l á n o s j e g y e i t keresi a f r a n c i a i r o d a l o m b a n , m e r t h i s z e n hol n y i l a t k o z o t t , n y i l a t k o z i k meg a f r a n c i a n e m z e t i l é l e k is a l e g k ö z v e t l e n e b b ü l , hol j u t a l e g k ö z v e t l e n e b b ü l k i f e j e zésre, ha n e m m a g á b a n az i r o d a l o m b a n . " D e ép az, h o g y a z
Üdvözlő
beszédek
27 i
i r o d a l o m b a n n y i l a t k o z o t t , n y i l a t k o z i k meg, b i z o n y í t j a , h o g y „a f r a n c i a szellem s e m v a l a m i időtlen, m o z d u l a t l a n dolog, s csak t ö r t é n e t i s z e m m e l v i z s g á l h a t ó " . M. t. T a g t á r s a m e műve, m i k é n t a k a d é m i a i t a g s á g r a a j á n l ó i í r j á k , „ s z i n t e t i k u s l á t á s b a n és filozófiai m e g é r t é s b e n a f r a n c i a szellem legkiválóbb elemzőivel k o n g e n i á l i s " ( T a g a j . 1942:16.). S a m i l y e n kiváló r o m a n i s t a f e l k é s z ü l t s é g e , o l y a n kiváló m a g y a r s á g - t u d o m á n y i f e l k é s z ü l t s é g e is. E k e t t ő s felk é s z ü l t s é g e k é p e s í t e t t e a r r a , hogy a f r a n c i a - m a g y a r szellemi é r i n t k e z é s e k t ö r t é n e t é n e k l e g j e l e s e b b i s m e r ő j é v é válh a t o t t s n e m e g y jeles t a n í t v á n y á n a k e t é r e n v e z e t ő j e , első i r á n y í t ó j a lett. I d e v á g ó művei k ö z ü l u t a l o k „ A f r a n c i a s z e l l e m " c. m ű v e u t o l s ó : „ M a g y a r t a n u l m á n y o k " c. f e j e zetére, u t a l o k a r r a a k e d v e s k é p r e , a m e l y e t gr. C s á k y I s t v á n és n e j e E r d ő d y J ú l i a g r ó f n ő h o m o n n a i s z a l o n j á r ó l s S a n s - S o u c i n a k n e v e z e t t r e m e t e l a k á r ó l ír. H i v a t k o z o m , S i c a m b r i a " ( M i n e r v a , 1927) és „ A p a n n ó n i a i h ú n törtér e t k e l e t k e z é s e " ( S z á z a d o k , 1928) d o l g o z a t a i r a , s k ü l ö n ö sen „A f r a n c i a f o r r a d a l o m eszméi M a g y a r o r s z á g o n " (Bp., é. n. [1924.]) c. r e n d k í v ü l n a g y é r t é k ű m ű v é r e . E z utóbbi t a n u l m á n y á b a n azt i g a z o l j a , hogy „ a f r a n c i a f o r r a d a l o m m a g y a r f ö l d ö n is e l s ő s o r b a n nem m i n t g a z d a s á g i s z ü k s é gesség, h a n e m mint i d e á l i s e s z m e k ö r h a t a m ű v e l t e b b társ a d a l m i o s z t á l y o k b e l á t á s á n és t ö b b n y i r e ö n z e t l e n megg y ő z ő d é s é n k e r e s z t ü l " (Előszó 7.). E z a z idealista f e l f o g á s s z e r z ő j é t a z o k közé a szellemi j e l e s e k k ö z é emeli, a k i k a t ö r t é n e t i v á l t o z á s o k o k a i k ö z t első h e l y e t j u t t a t n a k a fels ő b b r é t e g e k azon b e l á t á s á n a k : h u m a n i z m u s á n a k is, hogv nekik n e m m i n d e n b e n v a n igazuk ( K i d d ) . S e m ű v e i h e z méltóan csatlakozik a Szekfű Gyula szerkesztette „Mi a m a g y a r " c. m ű b e n m e g j e l e n t „ A m a g y a r s á g k ü l f ö l d i a r c a d o l g o z a t a (1934.). A d o l g o z a t k i f e j t i t ö r t é n e l m i á t t e k i n t é s ben az e u r ó p a i k ö z t u d a t b ó l azt a k é p e t , m e l y a k ü l f ö l d i átlagemberben különböző korokban a magyar emberről, a magyarságról begyökerezett, s amin a legtárgyilagosabb könyv is c s a k k e v e s e t t u d v á l t o z t a t n i . E z a k é p m a j d n e m mindig a politikai h e l y z e t f ü g g v é n y e (1. i. m. 134 1.). S a m i l y e n kiváló a l k o t á s o k k a l g a z d a g í t o t t a i r o d a l m i , époly jelesekkel gazdagította nyelvészeti tudományunkat is. „ Ü j f r a n c i a leíró n y e l v t a n a " (1929.) e r e d e t i l e g szintén e g y e t e m i e l ő a d á s a volt, s mikor k i a d á s r a t e l j e s e n m e g é r e t t , m e g j e l e n t e t t e . A z a k a d é m i a i a j á n l á s „a m a g a n e m é b e n ú t t ö r ő k í s é r l e t n e k " ( T a g a j . 1930:4.) m o n d j a , m e r t csak a
278
Üdvözlő
beszédek278i
ma f r a n c i a k ö z n y e l v é n e k a l e í r ó n y e l v t a n a , a m ú l t r a v a g y k ö z e l m ú l t r a v a l ó m i n d e n t e k i n t e t nélkül ( G á l d i L. t a g t á r sam é r t e s í t é s e ) . S u g y a n c s a k a ma n y e l v é n e k a s z ó t á r a az 1935-ben m e g j e l e n t „ M a g y a r - f r a n c i a s z ó t á r a " is; a l a p v e t ő a l k o t á s e z is m i n d a k é t n y e l v i részben, a m a g y a r n y e l v ű részben a z o n b a n jelessége a z is, hogy m a g y a r szókincsünk felsorolása ebben a szótárunkban a legteljesebb. D e h e l y t e l e n volna, h a m. t. T a g t á r s a m n a k c s u p á n t u d o m á n y o s m ű v e i r ő l , d o l g o z a t a i r ó l e m l é k e z n é m meg. M e g kell e m l í t e n e m n a g y é r t é k ű t u d ó s és t a n á r k é p z ő m u n k á j á t is. H o r v á t h J á n o s í r j a R i e d l F r i g y e s r ő l írt szép e m lékezésében, h o g y Riedl o l y a n p á l y á n m ű k ö d ö t t , a m e l y e n hatni, j ö v e n d ő t f o r m á l n i n e m c s a k lehet, d e kötelesség is li. m. 23.). M. t. T a g t á r s a m ezt a k ö t e l e s s é g é t is n a g y e r e d m é n n y e l t e l j e s í t i , amit, h o g y e g y e b e t n e említsek, a középiskolai f r a n c i a s z a k o s t a n á r s á g m a g a s t u d o m á n y o s és nyelvi t u d á s á t illető k i f o g á s t a l a n s z i n t j e is f é n y e s e n bizonyít. S m e g k e l l e m l é k e z n e m a szellemi élet terén v a l ó többi t e v é k e n y s é g é r ő l is. A g i l i t á s á n a k , impulzív t e r m é s z e t é n e k , s z e r v e z ő tehetségének s z é p a l k o t á s a b ö l c s é s z e t k a r i d é k á n s á g a a l a t t a javaslatára felállított „Magyarságtudományi Intézet" s a K a r k e b e l é b e n r e n d e z e t t é v e n k é n t i szép m a g y a r b e s z é d v e r s e n y e k . A z I n t é z e t c é l k i t ű z é s e is m. t. T a g t á r s a m t ó l való, s u g y a n c s a k m. t. T a g t á r s a m h a t á r o z t a meg, írta k ö r ü l a „magyarságtudomány" f e l a d a t körét, megállapítván, hogy a z a m a g y a r s á g g a l f o g l a l k o z ó t u d o m á n y o k közös n e v e (1. M a g y a r s á g t u d o m á n y I. 1.). E g y e t e m e s é r d e k l ő d é s é n e k bizonysága m é g , hogy az E g y . Phil. K ö z l ö n y m o d e r n rés z é n e k (1935-től), a M a g y a r S z e m l é n e k (1938-tól) és a Franklin-Társulat Magyar írók sorozatának a szerkesztője s régebben m e g B a r a n y a i Z o l t á n n a l m e g i n d í t o t t a és évek e n á t s z e r k e s z t e t t e a „ R e v u e des É t u d e s H o n g r o i s e s e l Finno-Ougriennes"-t. Méltán mondják akadémiai tagságra a j á n l ó i — h i s z e n 1942. évi a j á n l á s á t az o s z t á l y t a g j a i n a k csaknem a fele aláírta —, hogy „ma szellemi életünkben f o n t o s v e z e t ő p o z í c i ó t tölt be s k i v á l ó a n n e m z e t i é r d e k ű műk ö d é s t f e j t k i " ( T a g a j . 1942:16). Mai s z é k f o g l a l ó j a k e d v e s költőjével, B a l a s s a B á l i n t t a l s k ö l t é s z e t é n e k egyik i h l e t ő j é v e l , Losonczi A n n á v a l foglalkozik. 1941-ben n a g y m o n o g r á f i á t írt „ B a l a s s i B á l i n t " - r ó l , n e m c s a k a z é r t , m e r t h a r m i n c évvel ezelőtt í r t m u n k á j á b a n „adós maradt a magyar hagyományok felkutatásával",
Üdvözlő
beszédek
287 i
hanem m e r t „érezte, hogy még az i r o d a l m i é l m é n y t is csak az életen keresztül lehet é r t é k e l n i " (i. m. 7.). S igaza v a n Kerecsényi Dezső t á r s u n k n a k , m. t. T a g t á r s a m e m ű v e egyik i s m e r t e t ő j é n e k is, hogy „а XVI. s z á z a d nem e g y könnyen ereszti el azt, akit egyszer m e g r a g a d o t t " ( P r o t . Szemle 1924: 255). H o z z á t e s z e m : amivel t u d ó s p á l y á n k kezdetén annyi s z e r e t e t t e l foglalkoztunk, a m i a n n y i elismerést hozott s z á m u n k r a , csak természetes, ha a t á r g y h o z vissza-visszatérünk, s az élet t a p a s z t a l a t a i v a l újból és ú j ból még mélyebben é r t é k e l j ü k . O s z t á l y u n k és A k a d é m i á n k meleg üdvözletével n y ú j tom á t tagsági oklevelét.
Kornis Gyula íg. és t. t., osztályelnök üdvözlő beszéde Mályusz Elemér r. tag székfoglalója alkalmából, 1942. november 15-én. Tisztelt b a r á t o m a t 1930-ban a M. Tud. A k a d é m i a a T ú r ó c v á r m e g y e k i a l a k u l á s á r ó l és S á n d o r Lipót f ő h e r cegről írt jeles művei a l a p j á n v á l a s z t o t t a levelező tagjává. A lefolyt évtized a l a t t történetírói t e v é k e n y s é g e meglepő a r á n y o k b a n b o n t a k o z o t t ki, s átöleli egész t ö r t é n e t ü n k e t , Szent I s t v á n t ó l kezdve egészen jelenünkig, a magyarországi bolsevikik e m i g r á c i ó j á n a k h a z á n k e l l e n intézett t á m a d ó h a d j á r a t á i g . T ö r t é n e t ü n k v a l a m e n n y i t e r ü letén, a m e l y e t m e g m u n k á l , h a t a l m a s , ú j f o r r á s a n y a g o t tár fel h i h e t e t l e n szorgalommal, és ezt rendkívüli éleslátással és m ó d s z e r e s t u d a t o s s á g g a l egyesíti. A f o r r á s o kat elemző kivételes k é p e s s é g é t csak szintétikus t ö r t é n e t i k é p a l k o t ó e r e j e m ú l j a felül. K u t a t ó t e v é k e n y s é g é t mind e n ü t t e r e d e t i s z e m p o n t o k , ú j vezéreszmék i r á n y í t j á k : e z e k n e k f é n y e mellett friss p r o b l é m a - h o r i z o n t o k , a h a g y o m á n y o s t ó l elütő vizsgálódási f e l a d a t k ö r ö k t á m a d n a k , a z ismert t é n y e k is ú j i r á n y o k b a csoportosulnak, s m á s reliefet k a p n a k . E l e v e n mozgásba hozza t ö r t é n e t t u d o mányi i r o d a l m u n k a t : e r e d e t i s z e m p o n t j a i mind j ó m a g á t , mind h i s t ó r i k u s - t á r s a i t heves v i t á k r a ingerlik. S ha a scientia militons c s a t a z a j á b a n egyik félnek sincs m i n d e n ben igaza, a t e r m é k e n y p o l é m i á k e r e d m é n y e mégis c s a k az igazság kisebb-nagyobb megközelítése s a további kut a t á s r a s a r k a l l ó ösztönzés. Csak
néhány
példa
T.
Tagtársam
elmemozdító,
280
Üdvözlő
beszédek280i
p r o b l é m a g e r j e s z t ő tudományos szellemére! Szent István Intelmei regnum szavának olyan értelmezésével, hogy ez nem az ország lakosságát, hanem a király környezetét jelenti, a szentistváni és Árpád-házi nemzetiségi politikát új világításba helyezi. Ugyancsak a magyar középkor eddig patrimoniális királyságnak nevezett államalakulatát karizmatikusnak nevezve, korai társadalmi fejlődésünknek számos ponton ú j szociológiai vonatkozását t á r j a fel. A Toldi-monda keletkezését ú j történeti távlatba állítja, a m i k o r a Toldi- és a T a r - m o n d a szerzőit a XV. század első felének lovagi életfelfogású művelt m a g y a r j a i között keresi. A középkorvégi magyar állami, társadalmi és nemzetiségi viszonyoknak az egykorú európai háttérbe való állítása meglepően ú j s z e r ű e r e d m é n y e k e t tár föl. Micsoda ú j perspektíva nyílik meg előttünk, amikor a magyar t á r s a d a l m i f e j l ő d é s r e és államéletre e g y a r á n t nagy befolyást gyakorló két elvnek: a hűbéri és a rendi gondolatnak nyílt és r e j t e t t ellentéteit sok a d a t feldolgozása a l a p j á n megvilágítja s szertefoszlatja a z t a téves felfogást, mintha a m a g y a r t á r s a d a l m i fejlődéstől a hűbériség eszm é j e mindig távol m a r a d t volna. A z é r t tud új problémahorizontokat nyitni, m s r t először mindig pontosan leméri a történeti fogalmak bonyolult t a r t a l m á t : mi a hűbériség, a rendiség, a renaissance, a barokk szellemi lényege? Jegyeik tüzetes elemzése s a történeti a d a t o k n a k ily értelemben való kiválasztása és értelmezése sókszor egyszerre más szint a d a begyökerezett történeti felfogásnak. E z t l á t j u k a Rákóczi-kor és a felvilágcsodási kor társadalmi r a j z á b a n is. Történeti értékmérői természetesen erős egyéniségének személyes a l k a t á t tükrözik. Különösen érezzük ezt a türelmi rendeletről, II. József egyházpolitikájáról írt hatalmas müvében, ahol sokszor igen erős protestáns érzülete irányítja és sokak előtt a b b a a gyanúba keveri, mintha megfeledkeznék egyebütt írt szavairól: „Ma m á r elemi igazságnak számít a n n a k belátása, hogy egyetlen kor sem k á r h o z t a t h a t ó azért, m e r t nem gondolkozott késő utódainak felfogása .szerint." Azonban bár egyházának hű és harcos fia, megvan lelkében a történeti beleélő képességnek és ú j r a a l k o t ó tehetségnek az a n a g y mértéke, amely szükséges ahhoz, hogy a középkori lélekbe is finoman transzponálni t u d j a magát. Az Árpádházi Boldog Margitról szóló remek t a n u l m á n y a élénk c á f o l a t a annak a ré-
Üdvözlő
beszédek
281 i
gebbi meggyőződésnek, ,,hogy a m a g y a r keresztény műveltség középkori m ú l t j á v a l protestáns vallású t ö r t é n e t írónak nem illik foglalkoznia." A m a g y a r gótikus szellem keletkezésének finom elemzését befejező szavaiból szebben a katolikus érzület sem hangozhatnék ki: „Valláskülönbség nélkül — m o n d j a — s a j n á l h a t j a minden magyar ember, hogy az Á r p á d o k n a k épen az a t a g j a nem nyerhette el a szent jelzőt, aki lelkében a legtudatosabban volt vallásos és aki a magyar egyházi műveltség egyik színpompás korszakának, a gótikának szimbolikus képviselője." De bármily jelentősek is a történetírás eddig említett mezőin végzett kutatásai, legfőbb é r d e m e a magyar népiség történetének megalapítása, m u n k a p r o g r a m m j á n a k kitűzése s az idevágó tudományos m u n k a megszervezésének elindítása. Termékeny problémaérzéke hamar észrevette, hogy a Trianonban végződött nemzeti katasztrófa micsoda ú j követelményeket támaszt a magyar történetírással szemben. Állam, népesség, lakóhely és kultúra a legszorosabban összetartozik: a magyarság, ezeréves területén, szervesen együttélt a nemzetiségekkel, együtt munkálták ki a föld arculatát s békés szimbiózisban teremtették meg az itteni kultúrát. A z utódállamok a magyarság idevágó szerepének nyomait is, mint a történeti jogcím a l a p j á t , el a k a r j á k tüntetni, hogy birtoklásuk jogigénye ne a puszta nyers hatalom legyen. Ezzel a szellemi utólagos hódító törekvéssel úgy szálljon szembe a magyarság, hogy történettudományának s ú l y p o n t j á t a népiség történeti vizsgálata felé tolja el -— ez T. T a g t á r s a m munkaterve. A nemzetiséget úgy f o g j a fel, mint egy azonos történeti felfogással rendelkező n é p tudatos szellemi és politikai törekvéseinek összességét, míg a népiség fogalmaban összesűrítve l á t j a egy egész n é p öntudatlan életét és kultúrális tevékenységét. Eszerint T. Tagtársam nemcsak a népcsoportot és a történeti f ö l d r a j z t á r g y á t szemléli a népiségben, hanem az illető n é p f a j etnikumának a l a k u l á s á t és egyéb népekkel való egybeolvadás következtében beálló változásait is n e m z e d é k e k e n keresztül, ahogy ezek a változások a számbeli növekedésben és k u l t ú r á b a n jelentkeztek. A németek r é g e n megindították ezt a m u n k á t , az osztrákok buzgón gyűjtötték a Dél-Tirol és B u r g e n l a n d német voltát igazoló történeti anyagot, a csehek a tótmagyar nyelvhatár ingadozásának leírását sürgették. Mi
282
Üdvözlő
beszédek282i
pedig Trianon u t á n a népiségtörténeti szívós és csendes munka helyett egy évtizedet vesztegettünk el felületes dokumentáció]ú p r o p a g a n d a m ű v e k szerkesztésével. Tisztelt T a g t á r s a m világosan fogalmazta meg a munkatervet: h a z á n k népiségtörténete csak részletmonográfíák sorozatában m u n k á l h a t ó ki, amely egyes vármegyék, városok, falvak m ú l t j á r a vonatkozik. A helytörténet művelését szorgalmazta, m e r t e n n e k a l a p j á n v á r h a t ó a m a g y a r gazdaság- és t á r s a d a l o m t ö r t é n e t tüzetes kidolgozása. A modern községtörténet f o r r á s a í n a k f e l t á r á s á t követelte, főkép a településformák és a dűlő-nevek megállapítását, mert ezekből ismerhetők fel a községek növekedésének é s p u s z t u l á s á n a k történeti vonalai s ezek gerendázatára helyezhetők r á az oklevelekben, periratokban, összeírásokban és u r b á r i u m o k b a n található népesedés- és gazdaságtörténeti a d a t o k . E n n e k a tudományos munkának első feltétele és biztosítéka jó helytörténetírók nevelése, nemcsak az egyetemen, h a n e m egy külön intézmény keretében is. Tőlük lenne v á r h a t ó hazánk népiségtörténete: „hol pusztult el a magyarság, hová és mikor telepedett be idegen e r e d e t ű lakosság, hogyan változtak a nyelvhatárok s hol és időnkint milyen számú magyar e r e d e t ű népesség élt, melyik a z a népi alapréteg, amelyre a felsőbb, az intelligencia által kifejlesztett műveltség h a t h a t o t t . " E n e m z e t ü n k sorskérdését mélyen érintő s minden jó és balsorsunkban legjelentősebb történettudományi programmot T. T a g t á r s a m — sok a k a d á l y t szívósan legyőzve — nemcsak s a j á t m u n k á i b a n iparkodott megvalósítani, hanem m u n k a t e r v e s z á m á r a máris számos kiváló szakembert nevelt s a fiatal m a g y a r történetírói nemzedéket ilyen irányba sugalmazta. A k a d é m i á n k Magyarság és nemzetiség c. k i a d v á n y a is T. B a r á t o m termékeny buzgóságának tanúsága. Ezt az ü n n e p é l y e s a l k a l m a t ragadom meg arra, hogy megvizsgáljam, mennyiben jogosak T. T a g t á r s a m n a k A k a démiánk ellen ez év t a v a s z á n egy lap h a s á b j a i n elhangzott panaszai, a m e l y e k e t t u d o m á n y s z e r e t e t e s imént vázolt m u n k a t e r v é n e k gyorsabb ütemű megvalósítási törekvése sugallt. Elismeri, hogy t ö r t é n e t t u d o m á n y u n k fejlődésében a döntő szerepet A k a d é m i á n k játszotta. Történetiróink első m u n k a s z e r v e z e t ü k e t itt találták meg, mert Széchenyi k o r á b a n a z egyetem inkább csak tanított, a Nemzeti Múzeum pedig inkább csak érdekességek t á r h á z a
Üdvözlő
beszédek
291 i
volt. A z a u t o d i d a k t a papokat, táblabírákat, földbirtokosokat tudós t ö r t é n e t i k u t a t ó k k á az A k a d é m i a nevelte. N é l k ü l e s folyóirata, a B u d a p e s t i Szemle nélkül, írja T. B a r á t o m , Salamon Ferenc bizonyára d r a m a t u r g , Szilágyi S á n d o r pedig szépíróvá lett volna a magyar történettudom á n y kárára. A szellemi tudományok mai művelését T. T a g t á r s a m n e m t u d j a — nagyon helyesen — elképzelni „üzemszerű szervezet" nélkül. Ennek elsősorban az A k a d é m i a lenne igazi helye, itt azonban nem talál otthonra. „Bizonyára nem egyedül é r z e m — í r j a —, hogy közte és köztünk valami jégfal emelkedik, a m e l y ugyan átlátszó, de az igazi munkánál nélkülözhetetlen fölmelegedést megakad á l y o z z a . . . Az átfogó, nagy célokhoz m é r t és a generációk életéhez szabott tervek hiányát érezzük bénítónak, még ha mi, a türelmetlenek, figyelembe vesszük is, hogy az Akadémia vagyonát a hadikölcsönök és az inflációs idők semmivé tették, a Vigyázó-hagyaték ügyeinek rendbehozatala pedig nagyon sokáig e l h ú z ó d o t t . . . Azonban kétségtelen, hogy programm nélkül csak egyik napról a m á s i k r a élhetünk és reménytelen a néppel való tudományszakoknak összefogását várnunk. Másrészt, ha oly könyn y ű álmodozni, hogy a f a n t á z i á n a k a realitások nem szabn a k határt, v á j j o n miért nincsenek legalább terveink? Nyilván azért hiányzanak, m e r t kicsinyhitűek vagyunk, m e r t nem m e r ü n k még vágyainkban sem nagyot akarni. P e d i g terv és fantasztikus á b r á n d o z á s között jókora különbség van." A baj f o r r á s á t igen lojális hangú i r a t á b a n nem az A k a d é m i a szellemében, h a n e m elavult szervezetében tal á l j a meg, előre jelezve, hogy a „korunk" és az Akadémia közt lappangó ellentétek n e m áthídalhatatlanok. Elavult — m o n d j a — a z A k a d é m i á n a k három o s z t á l y r a való tagolódása, mert több t u d o m á n y á g önállósult s nagy jelentőségre tett s z e r t s ezek művelői így csak igen nehezen, vagy schasem juthatnak be a z Akadémiába. így nincsen e k képviselve A k a d é m i á n k o n olyan, valóban nemzeti jellegű tudományok, mint a néprajz, az embertan, az emberföldrajz, o l y szakok, amelyek k u t a t á s i tárgya a n é p s amelyek együttműködése a népiségtörténet fejleszt é s é n e k alapfeltétele. Ezek a szakok, nem lévén sürgető a k a d é m i k u s képviselőjük, a költségvetés összeállításánál A k a d é m i a i Értesítő.
18
284
Üdvözlő
beszédek284i
alig jönnek számba. Ez a nemzeti érdek k á r o s o d á s a és h á t t é r b e szorulása. Teljes jogúnak ismerem el T. T a g t á r s a m n a k azt a törekvését, a m e l y a magyar népiségkutatás föllendítését a M a g y a r Tud. A k a d é m i a nevéhez ó h a j t j a kapcsolni. Mert ha Széchenyi az A k a d é m i á t elsősorban a magyar nyelv ápolására alapította, most joggal kötelességünk kiterjeszteni ezt a m u n k a t e r v e t a magyar népiségnek a nyelv mellett szereplő egyéb, szinte ugyanolyan s a j á t szerű jegyeire is. De miért a k a d á l y a ennek a régi szervezet? Nem v á l a s z t h a t j u k meg most is a m a g y a r népr a j z , embertan, e m b e r f ö l d r a j z jeles képviselőit az Akadémia t a g j a i v á ? Indokolt-e külön osztályt szervezni számukra, a m i k o r a jelenlegi osztályszervezetbe is jól beleilleszkedhetnek, éppen a II. osztály keretébe, a velük szorosan együttműködő historikusok t á r s a s á g á b a ? Miért bontsuk meg a történészekkel való szimbiózisukat? Vagy a történészek is velük együtt i n d u l j a n a k szecesszióra? A k k o r e l s z a k a d n a k a jogászoktól, m á r pedig a jog is a romantikusok, a Savignyk és Grimmek szerint, a népszellem terméke s mi magyarok különösen büszkék vagyunk a magyar t e r e m t ő jogi géniusz alkotásaira, mint a magyar népszellem s a j á t s z e r ű t u l a j d o n s á g á r a . Ez is bele tartozik a népiségtörténeti kutatás tárgykörébe. Egyébként ha az A k a d é m i a szervezete folyton simulni a k a r n a a t u d o m á n y á g a k szétkülönüléséhez, a k k o r fokonként elvesztené benső szellemi szerves egységét és merőben a t u d o m á n y o k egymásról nem tudó képviselőinek aggregátumává lazulna szét. Az egyes tudományszakok érdekeit szervezetünkben a bizottságok képviselik. így a népiségtörténet érdekeit a Történettudományi Bizottság. De jött-e valaha ez a bizottság osztályunk elé a népiségtörténet szilárd akadémiai munkatervével, kérve az egyes tudósok elszórt, individuális tevékenységének „üzemszerű munkaszervez e t t é " való kiépítését? Most, amikor az A k a d é m i a vagyoni helyzete m e g j a v u l t s a tavasszal osztályunkat m u n k a p r c g r a m m kidolgozására kértük, különös alkalom lett volna a népiségtörténet igen jogos s nemzeti szempontból rendkívül jelentős ügyének tárgyalása. Ilyen tervet az A k a d é m i a bizonyára minden lehető e r e j é v e l szívesen támogat: a „ j é g f a l a t " örömmel elolvasztja, a „napról-napra élést" szilárdan kitűzött programmal helyette-
Üdvözlő
beszédek
285
siti, a tudós fantázia ábrándozását valóságra váltja. Az , érzéketlenséggel" vádolt igazgatótanács ís bizonyára örömmel biztosítja a szükséges anyagi hátteret. Előfeltétele: lássuk a pontosan kidolgozott munkatervet! Az nem zavarhat meg bennünket, hogy esetleg m á s tudományos intézmények is a magyar népiségtörténeti kutatást bevonják munkásságuk körébe. J ó a k a r a t t a l bizonyára meg lesz található annak a módja, hogy a kutatási területek kellő munkaökonómiai szempontból felosztassanak. Annyi a népiségtörténet h a t a l m a s területén a tennivaló, hogy több intézmény vállvetett munkája is csak lassan tudja megközelíteni a n a g y nemzeti jelentőségű eszményi célt. Azt is szemére hányja T. Tagtársam az Akadémiának, hogy nagy okmánytárai csonkán m a r a d t a k : az Anjou-kori O k m á n y t á r két kötetének sajtó-kész anyaga éppen úgy porosodik, mint F e j é r p a t a k y László évtizedes m u n k á j á n a k eredménye, a Zsigmond-kori oklevéltár kézirata. Örömmel jelzem, hogy akkor, amikor e sorait írta, már elhatározta Akadémiánk nagy rendkívüli programmja keretében ezeknek az okmánytáraknak n y o m d á b a adását. Első elnökünknek, gr. Teleki Józsefnek, a Hunyadiak koráról írt nagybecsű művét sem hagytuk csonkán: éppen T. Tagtársunk fejezi be Akadémiánk megbízásából. Ennek a művének egyes részleteit hallottuk imént elhangzott székfoglaló tanulmányában. Valóban igaza van T. Barátomnak: „az ellentétek a kor és az A k a d é m i a közt nem áthídalhatatlanok". Már, ime, ezen a ponton át is hidaltuk. Akadémiánk rendkívül buzgó, nagy serkentő erejű, kivételes értékű munkákat teremtő t a g j á n a k örömmel nyújtom át r e n d e s tagsági oklevelét.
Marek József ig. és r. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Tokody László 1. taghoz, székfoglalója alkalmából, 1942, március 16-án. Igen tisztelt Tagtársam! Székfoglaló értekezésének meghallgatása u t á n Akadémiánk nevében örömmel köszöntöm és felavatom annak immár teljes jogú levelező tagjává. A mai ünnepies alkalom lélekemelő emlékének szilárdabb rögzítését vélem elősegíteni, midőn szemlét tartok tudományos kutató munkásságának tárházában és méltatom azo18*
286
.
Üdvözlő
beszédek286i
kat a teljesítményeit, melyek érdemesítették a t u d ó s szemében nagy kitüntetést jelentő a k a d é m i a i tagságra. A tudományos p á l y a szeretetétől indíttatva hosszabb időt töltött Schafarzik Ferenc, e l h ú n y t kiváló geológus t a g t á r s u n k intézetében, mint tanársegéd és a d j u n k t u s . Szellemük rokonságánál fogva itt n e m c s a k folytatta, hanem tovább fejlesztette elmélyülő, túlzásokat mellőző, m e g nem a l a p o z o t t feltevésektől ment k u t a t ó tevékenységét. Nagy segítségére voltak ebben hírneves külföldi egyetemi intézetekben gazdagított és tökéletesített szakismeretei, jártassága a vizsgálati módszerekben, nemkülönben azok a kitartó tanulmányai, melyeket az o k t a t á s m u n k á j á n a k elvégzése u t á n f e n n m a r a d t szabad i d e j é b e n vendégként hazai egyetemi intézetben folytat. K u t a t ó munkásságával az ásvány- és főieg a kristálytan t u d o m á n y á n a k különböző területein mutat fel eredeti, feltétlenül megbízható, számos e r e d m é n y t . Mint t u d ó s mineralógusnak kezében és lelki szemei előtt szinte megelev e n e d n e k a holt a n y a g n a k tünő, legfeljebb szép a l a k j u k k a l , színpompájukkal, csillogásukkal tetszésünket m e g n y e r ő ásványok. Ezek e k k é p e n látszólag fiziologiás t u l a j d o n s á gokkal lépnek a szemlélő elé, amikor belső és k ü l s ő tényezők h a t á s a alatt határozott törvényszerűséggel k é p z ő d nek, növekednek, mint folyékony, úgynevezett élő kristályok bizonyos b e h a t á s o k r a mozognak, táplálkoznak, osztódnak. szaporodnak, a l a k j u k a t módosítják, változatos fizikai, főleg optikai, sőt a legújabb röntgen szpektroszkópiai megállapítások szerint — mintegy utánozva az élő lények szöveti szerkezetének felépítését — a p r ó elemi részecskékből tevődnek össze. Ezek az elemi részecskék bizonyos törvényszerűséggel kristályrácsokba rendeződnek és ezzel megvetik a határozott kristályalakok képződésének a l a p jait. Mint elfogulatlan kutatónak tárgyilagosan bíráló szemét a z o n b a n nem tévesztik meg az ilyen látszólagos életjelenségek. Sok t e r m é s z e t b ú v á r r a l egyetértésben tisztelt T a g t á r s a m is vallja, hogy míg az élő lények fizikokémiailag mindig folyamatos fázisrendszert képviselnek, az ásványok és a folyékony kristályok mindenkor csak a körülmények megszabta egyetlenegy fázist tüntetnek fel: az élő lények és az élettelen ásványok között tehát éles h a t á r van. Kristálytani tanulmányainak köszönhetjük számos hazai és külföldi ásványnak alapos megismerését, több
Üdvözlő
beszédek
287 i
kristály szerkezetére, a kősó transzlációjára, a mangánszilikát és kalciumszilikát bínárius rendszerére vonatkozó kérdések tisztázását. A biológiai-orvosi mineralógia terén az ásványoknak betegségeket keltő hatásával foglalkozván, nyomatékosan hangsúlyozza az orvos és az ásványkutató összefogásának fontosságát, és kimutatja, hogy az ásványok nemcsak mechanikai úton, hanem gyakran főleg bejutásuk helyén történt feloldásuk és felszívódásuk u t á n a test különböző szerveiben újból kicsapódva fejthetnek ki káros hatást. A gazdag tudományos munkálkodás elismerését és méltó jutalmát jelképező tagsági oklevelet a M. Tud. Akadémiának üdvözlete és osztályunk legmelegebb köszöntése kíséretében azzal a bensőséges kívánsággal nyújtom át, hogy lelkes, f á r a d h a t a t l a n kutató munkásságát évek hosszú során át folytathassa és a m a g y a r tudományosságot az ékkövek csillogásához hasonló ékes fánynyel gazdagítsa.
Marek József íg. és t. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Herzog Ferenc r. taghoz székfoglalója alkalmából, 1942. június 15-én. Tekintetes Akadémia! Székfoglaló üléseink általában az értelem és a szív egyidejű megnyilvánulásának jegyében szoktak lefolyni. A mai ülésünkben még különösebben is jut szóhoz a szív, midőn igen tisztelt Tagtársunk személyében szerencsém van a M. Tud. Akadémia rendes tagjává felavatni nemcsak a kiválóan érdemes tudóst, hanem t g y b e n beteg embertársainknak atyai és testvéri szívjóságú, testi és lelki szenvedéseikre enyhülést hozó, ritka képzettségű orvosát. Mélyen tisztelt Tagtársunk tudományos tevékenységének jellemző vonásai: a legnagyobb alaposság és megbízhatóság, nagy orvosi tudás mellett tartózkodás üres elmélkedésektől és elképzelésektől, szerénység és a csendes visszavonultságban folytatott munkálkodás, melyre irányítólag hat emberbaráti szeretete. Különösen behatóan és kiváló eredményességgel tanulmányozta és ez idő szerint is k u t a t j a egyfelől az idegrendszernek, másfelől a vérkeringés szerveinek élet- és kórtanát. Magaszerkesztette készülék felhasználásával kimu-
288
Üdvözlő
beszédek288i
tatta, hogy az izomtónus az izmoknak rugalmasságuktól különböző élettani s a j á t s á g a , a m e l y a hajlító izmokban kétszer a k k o r a mint a feszítő izmokban és amely a pyramisés principális mozgató agyvelői p á l y á k sérüléseivel kapcsolatban eltérő és jellemző módon változik meg, annak folytán, hogy a h a j l í t o k tónusát inkább a kisagyvelő, a feszítőkét a z agyvelőköpeny befolyásolja. Más vizsgálatai bebizonyították továbbá az inreflexido független voltát az izomtónustól. Hypophysis-daganatos betegeken t e t t szabatos észleletei á l a p j á n sikerült pontosan elhatárolnia az ízérzés agyvelőbeli középpontját, a c a u d a equina daganatait kísérő tünetekből és a műtéti leletek alapján kimutatnia ér- és szőrmozgató, valamint a v e r e j t é k e l v á l a s z t á s t befolyásoló idegrostok jelenlétét az á g y é k - k e r e s z t t á j é k i ideggyökerekben. A lélekzés önszabályozásáról és a CheyneStokes-féle lélekzés kórtaní a l a p j a i r ó l írt tanulmányával a Budapesti Orvos Egyesület B a l a s s a - d í j á t é r d e m e l t e ki. B ú v á r k o d á s á n a k másik fő t e r ü l e t é n éveken á t gyűjtött és a tárgyilagos b í r á l a t szűrőjén átbocsátott a d a t o k fel használásával megállapította a gyakori és végül súlyos következményeket hozó lueszes aortagyulladásról, hogy az c s a k h a m a r a fertőződés után indul meg, de csak egészen lassan lappangva f e j l ő d i k tovább, panaszokat rendszerint csak sok év múlva s többnyire csak nagyon előrehaladt szakában vált ki, a k k o r nevezetesen, midőn a f ő é r sajátos szövetelemei lassan-lassan elpusztultak és helyüket heges kötőszövet váltotta fel, midőn továbbá egyidejűleg a fiziológiás öregkori verőérfibrozis, az arteriosclerozis, tartósan növekedett vérnyomás vagy ennek a szívműködéssel kapcsolatos erősebb ingadozásai is érvényesíthették súlyosbító és zavart keltő befolyásukat. A külföld klinikusai részéről is általánosan elfogadott és a tankönyvekbe átment e n n e k a megállapításnak rendkívül nagy a jelentősége a sikeres gyógyítás szempontjából, mert az következik belőle, hogy csakis m i n d j á r t a fertőződést követő első években foganatosított specifikus orvosi beavatkozással sikerül biztosítani a bántalom j a v u l á s á t vagy gyógyulását. Az e l h a t á r o z ó h o r d e r e j ű korai felismerésre a l k a l m a s eljárásokat egy újabb módszerrel gyarapította, midőn egészen egyszerű berendezéssel mindkét karverőérben egyidejűleg méri m e g a vérnyomást. Ezekhez kapcsolódva, a b ő r reakciós felmelegedésének mérésével ú j s z e r ű megállapításra jutott a z arteriolák viselkedéséről egészséges és hyperto-
Üdvözlő
beszédek
289 i
n i á s e m b e r e k b e n . Ily módon s i k e r ü l t e g y ú t t a l megerősíteni a k l i n i k u s o k f e l f o g á s á t az a r t e r i o l á k v i s e l k e d é s é r ő l a veseg y u l l a d á s o k f o l y a m á n . S a j á t g a z d a g é s z l e l e t e i r e támaszk o d ó egyik ö s s z e f o g l a l ó d o l g o z a t á b a n az o r v o s t u d o m á n y m i n t a s z e r ű i s m e r t e t é s t ü d v ö z ö l h e t a szívgyöngeség nyilván u l á s a i r ó l , f e l i s m e r é s é n e k és h e l y e s g y ó g y í t á s á n a k módjairól s k ü l ö n ö s k é p p e n a d i g i t a l i s - t h e r a p i á r ó l . A vérképzést é l é n k í t ő á l l a t i f e h é r j é n e k e r ő s k o r l á t o z á s á v a l a t á p l á l k o z á s b a n a p o l y c y t h a e m i a n é v a l a t t i s m e r t vérbetegség e s e t e i b e n 90°/o-os gyógyulási e r e d m é n y t b i z t o s í t ó ú j móds z e r r e l g a z d a g í t o t t a az orvosi t u d o m á n y t . M é l y e n t i s z t e l t T a g t á r s a m ! A B a l a s s a - d í j és a Corvink o s z o r ú m e l l é m é l t ó a n s o r a k o z n a k a hazai és külföldi orvosi k ö r ö k o s z t a t l a n elismerése, m e g á l l a p í t á s a i n a k n a g y r a é r t é k e l é s e és á l t a l á n o s e l f o g a d á s a , nem u t o l s ó fokon tov á b b á a M. T u d . A k a d é m i a r é s z é r ő l ért k i t ü n t e t é s , midőn az r e n d e s t a g j a i s o r á b a v á l a s z t o t t a . A z e f e l e t t é r z e t t oszt a t l a n ö r ö m ü n k n e k k i f e j e z é s t a d v a , a tagsági o k l e v e l e t legm e l e g e b b ü d v ö z l é s ü n k k a p c s á n azza'i a b e n s ő s é g e s kívánsággal n y ú j t o m át, hogy az Ég jóvoltából sok é v e n át folyt a t h a s s a szinte p á r a t l a n u l s z o r g a l m a s és lelkiismeretes tudományos m u n k á l k o d á s á t és k ö z i s m e r t emberbaráti s z e r e t e t e i r á n y í t o t t a á l d á s o s orvosi t e v é k e n y s é g é t a mag y a r orvosi t u d o m á n y d í s z é r e és a b e t e g s é g e k s ú j t o t t a emberiség javára.
Marek József íg. és t. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Mócsy János 1. taghoz, székfoglalója alkalmából, 1942. június 15-én. I g e n tisztelt T a g t á r s a m ! Természettudományi-orvosi vonatkozásban mélyen szántó székfoglaló értekezésének m e g h a l l g a t á s a u t á n jóleső és k e d v e s o s z t á l y e l n ö k i f e l a d a tot t e l j e s í t e k , m i d ő n A k a d é m i á n k ü d v ö z l é s é n e k tolmácsolása k a p c s á n m i n d n y á j u n k n e v é b e n a l e g m e l e g e b b e n kös z ö n t ö m , mint m o s t m á r t e l j e s j o g ú a k a d é m i a i tagot. A n n á l n a g y o b b ö r ö m m e l , sőt bizonyos m e g h a t o t t s á g g a l élek ezzel az a l k a l o m m a l , m e r t k ö z v e t l e n t a n ú j a l e h e t t e m és vagyok g y o r s i r a m ú t u d o m á n y o s f e j l ő d é s é n e k , a t t ó l a z időtől fogva, m i d ő n mint t a n í t v á n y o m n a k s z o r g a l m á t , a t u d o m á n y i r á n t t á p l á l t s z e r e t e t é i , t ö r h e t e t l e n k ö t e l e s s é g é r z é s é t szemlélh e t t e m , m a j d t a n á r s e g é d i és a d j u n k t u s i m i n ő s é g é b e n mind
290
Üdvözlő
beszédek290i
a l a p o s a b b és s z é l e s e b b k ö r ű t u d á s á t , a k u t a t ó m u n k á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s é t t a p a s z t a l h a t t a m , és végül m i n t egyetemi t a n s z é k i u t ó d o m n a k m a g a s í v e l é s ű t u d o m á n y o s és oktató munkásságát csodálhatom. N a g y r a b e c s ü l t T a g t á r s u n k t ö b b h a z a i és k ü l f ö l d i kut a t ó i n t é z e t b e n l é n y e g e s e n b ő v í t e t t s z a k i s m e r e t e i v e l az á l l a t o r v o s i és ö s s z e h a s o n l í t ó orvosi t u d o m á n y és a szorosan v e t t t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r é n , alapos s z a k k é p z e t t ségével, s z e r e n c s é s ö t l e t e s s é g é v e l a k í s é r l e t e k m e g t e r v e z é sében és l e f o l y t a t á s á b a n n e m c s a k s z o r o s a n vett s z a k m á j á t , a b e l o r v o s t a n t f e j l e s z t i , b ú v á r k o d á s a felöleli e g y ú t t a l a b e l o r v o s t a n t és az á l t a l á n o s k ó r t a n t összekötő h a t á r t e r ü l e t e k e t is, amiről e d d i g k ö z z é t e t t 9 6 önálló d o l g o z a t a és csak az i m é n t n a p v i l á g o t látott d i a g n o s z t i k a i t a n k ö n y v e tanúskodnak. T u d o m á n y o s t e v é k e n y s é g é n e k e r e d m é n y e i k ö z ö t t különösen é r t é k e s m i n d e n e k e l ő t t a v é r s e j t ü l e p e d é s j e l e n s é g é nek m e g m a g y a r á z á s a f i z i k á l i s - k é m i a i alapon, szintúgy ö s s z e f ü g g é s é n e k f e l i s m e r é s e a f a j s ú l y k ü l ö n b s é g e n kíviil e l s ő s o r b a n a v é r s e j t e k a g g l u t i n á c i ó j á n a k fokával é s a vérplazma fehérjehányadosával. M a g a s z e r k e s z t e t t e f i n o m és e l m é s kísérleti b e r e n d e zéssel s i k e r ü l t t i s z t á z n i a a l é l e k z é s s e l k a p c s o l a t b a n hallható h a n g j e l e n s é g e k , é s k ö z ü l ü k j e l e s ü l a régóta s o k v i t á r a okot a d ó ú. n. s e j t e s l é l e k z é s i z ö r e j k e l e t k e z é s é n e k fizika lis f e l t é t e l e i t . E g y r é s z t k i m u t a t t a a z e l á g a z ó c s ö v e k n e k tek i n t h e t ő l é g u t a k b a n a m o z g ó levegő k e l t e t t e á r a m l á s i rezgések b e k ö v e t k e z é s é t a z e l á g a z á s o k és a levegő ú t j á b a e m e l k e d ő élek vagy t a r a j o k helyein, továbbá a z i l y e n kör ü l m é n y e k között u g y a n a z o k o n a h e l y e k e n s z a p o r a nyom á s v á l t o z á s o k h a t á s a a l a t t . Az e k k é p e n t á m a d t ö s s z e t e t t z ö r e j e g y e s rezgései a z u t á n még r e z o n a n c i á t is v á l t a n a k ki a c s ő a l a k ú l é g u t a k b a n . M á s r é s z t k i d e r í t e t t e , hogy a s e j t e s lélekzési z ö r e j a b e l e h e l t levegőnek a z igen s z ű k végső h ö r g ő k b ő l a t á g a s a b b á t r i u m b a és i n n e n tovább a t ü d ő ' c g s e j t j e i f e l é m e n ő á r a m l á s a k ö z b e n , v a l a m i n t r é s - és é l h a n g o k m ó d j á r a k e l e t k e z e t t , f ú v á s h o z hasonló z ö r e j . N e m k e v é s b b é b e c s e s e k és e r e d e t i e k az i z o m f e s t é k és a v é r f e s t é k ö s s z e h a s o n l í t á s á r a , a z i z o m b ó l k i s z a b a d u l t festék t o v á b b i s o r s á n a k é s s z á r m a z é k a i n a k f e l d e r í t é s é r e von a t k o z ó s z p e k t r o f o t o m e t r i á s v i z s g á l a t a i és azok e r e d m é nyei, n e m k ü l ö n b e n a r e t i k u l o - e n d o t e l i á l i s k é s z ü l é k g y ű j t ő k é p e s s é g é n e k , a v é r b e f e c s k e n d e z e t t kolloidális szén
Üdvözlő
beszédek
291 i
gyógyító hatásának kimutatására irányuló kísérletei, a lovak fertőző kevésvérűségére vonatkozó ismereteink bővítése és mélyítése, mely utóbbi tevékenységének elismerését jelentette, midőn a newyorki XII. nemzetközi állatorvosi kongresszus ennek a kérdésnek referálására kérte fel. Beható szövettani vizsgálatokkal és állatoltásokkal sikerült megállapítania a kutyákban a veszettség-ellenes védőoltások után olykor előálló bénulásokról, hogy azok kórtani a l a p j a gócos agy- és gerincvelőgyulladás és hogy az ilyen állatok idegrendszere nem tartalmaz átvihető veszettsági ragályanyagot. Igen tisztelt Tagtársam! Midőn a M. T u d . Akadémia szép munkásságát és érdemeit a tagjai sorába választással megjutalmazta, a tagsági oklevelet szívélyes üdvözlésünk kíséretében eddigi ernyedetlen munkásságából merített azzal a szilárd meggyőződéssel nyújtom át, hogy további szellemi teljesítményeivel buzgó támogatója lesz A k a d é miánknak a tudomány ápolásában és erőteljes fejlesztésében.
Marek József ig. és t. tag, osztályelnök üdvözlő beszéde Balogh Ernő 1. taghoz székfoglalója alkalmából, 1942. december 21-én. Tekintetes A k a d é m i a ! Az orvostudományok összessége a természettudományok egyik tekintélyes ága. Mint ilyennek, elhatározó jelentőségét az a d j a , hogy az emberi szervezet felépítésének, életfolyamatainak, az egészségét biztosító tényezőknek, a megzavart egészség helyreállítására alkalmas eszközöknek kutatása és tanulmányozása révén egyes szakmái egyfelől a természettudományok nagy tárházát gyarapítják, másfelől az emberiség testilelki jólétének biztosításával a tudományok műveléséhez a szilárd testi és lelki alapot szolgáltatják. Nagy haszon ennélfogva a M. Tud. Akadémia életében, ha a tudományosság fejlesztésére irányuló törekvésben a z orvostudományokat művelő kitűnő hazai tudósokat üdvözölheti tagjai sorában mint tevékeny munkatársakat. Ilyen Ígérettel j es orvostudóst van szerencsém köszönteni A k a d é miánk nevében Balogh Ernő levelező tagtársunk személyében, aki készségét az Akadémia kebelében folytatandó serény közreműködésre azzal is bebizonyította,
292
Üdvözlő
beszédek292i
hogy m a g a s s z í n v o n a l ú , különösen é r d e k e s és é l v e z e t e s s z é k f o g l a l ó é r t e k e z é s é t szinte k ö z v e t l e n ü l m e g v á l a s z t á s a után sietett előterjeszteni. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m s z i n t e típusa a z e l e v e n e n t e v é k e n y , k i t ű n ő á l t a l á n o s m ű v e l t s é g g e l és s z é l e s k ö r ű s z a k t u d á s s a l r e n d e l k e z ő , s o k o l d a l ú s á g a mellett is a felölelt t u d o m á n y k ö r b e n e l m é l y e d ő , a l a p o s k u t a t ó m u n k á t végző t u d ó s n a k . B u d a y K á l m á n n a g y n e v ű volt t a g t á r s u n k i n t é z e t é b e n m á r e g y e t e m i hallgató k o r á b a n , m a j d t a n á r segédi m i n ő s é g é b e n , m e g i h l e t v e f ő n ö k é n e k f e n n k ö l t , a f o l y t o n o s h a l a d á s és i s m e r e t s z e r z é s i r á n t l e l k e s e d ő szellemétől, i n d u l t el ö n á l l ó k u t a t ó m u n k á s s á g r a . A z ó t a búvárkodását, alapos előtanulmányok, a s z a k i r o d a l o m kitűnő i s m e r e t e , e r e d e t i g o n d o l a t o k é s önálló m ó d s z e r e k b i r t o k á b a n , s z a k a d a t l a n u l f o l y t a t j a é s e r e d m é n y e i t mindig t á r g y i l a g o s a n é r t é k e l i . Nem c s o d a ezek u t á n , hogy a z előző v i l á g h á b o r ú b a n még csak 26 éves k o r á b a n a II. h a d s e r e g és a s z o m s z é d o s n é m e t c s a p a t t e s t e k pros z e k t ú r á j á n a k vezető f ő o r v o s a lett. E b b e n a m ű k ö d é s i k ö r b e n g a z d a g t a p a s z t a l a t o k a t g y ű j t ö t t k ü l ö n b ö z ő fertőző b e t e g s é g e k terén, é s a g y ű j t ö t t a n y a g f e l d o l g o z á s á v a l értékes eredményekkel gazdagította az orvostudományt. K ü l ö n ö s e n e r ő s v i s s z h a n g r a t a l á l t a k a g á z - ü s z ö k , az i n f l u e n z a , a m a l l e u s - b e t e g s é g kór- é s o k t a n á r a v o n a t k o z ó megállapításai, nemkülönben a hadi proszektúrák feladatairól és c é l k i t ű z é s e i r ő l közölt, jövőbe l á t ó g o n d o l a t a i . Mint egyetemi t a n á r főleg a fertőző betegségek tanulm á n y o z á s á b a n , a k ó r t a n t e r ü l e t é n és n a g y f e l k é s z ü l t s é g gel k ü l ö n ö s e n a r á k k u t a t á s t e r é n f e j t ki t e r m é k e n y m u n kálkodást. Különös figyelemben részesíti a fertőződésnek, a s z e r v e z e t t e r m é s z e t e s e l l e n á l l á s á n a k , a g ü m ő k ó r hormonális befolyásolásának felderítését, a hevenyes tüdőgyulladások pathogenesisének kérdését. A l é g e m b o l i a f u n k c i o n á l i s - k ó r t a n i lényegét s i k e r ü l t v é g e r e d m é n y e s e n f e l d e r í t e n i e éles e l m é r e és e r e d e t i s é g r e valló k í s é r l e t e i v e l , m e l y e k egészen ú j s z e r ű , ú t t ö r ő megá l l a p í t á s o k r a v e z e t t e k . E z irányú e r e d m é n y e i a z e d d i g általános pesszimisztikus felfogással szemben azt a megg y ő z ő d é s t f o g j á k m e g é r l e l n i , hogy a z e m b e r i l é g e m b o l i á n a k a k ö r n y e z e t e t m e g r e n d í t ő e s e t e i b e n é p p e n úgy l e h e t séges a h a l á l o s vég k ü s z ö b é n is a z é l e t m e n t é s , m i n t a kísérleti á l l a t o k b a n a j o b b s z i v k a m r a é s a nyaki g y ü j t ő é r m e g c s a p o l á s á v a l , a v é r é r g ö r c s m e g s z ü n t e t é s é v e l és a d r e -
Üdvözlő
beszédek
293 i
nalin-tartalmú Ringer-oldatnak a bal szívkamrába ömlesztésével, sőt ilyenek nélkül egyszerűen oxigén-túlnyomásos módszer alkalmazásával. Ezekhez a méltó feltűnést és elismerést keltő kutatásaihoz szervesen kapcsolódnak szövettani vizsgálatai a tüdő verőeres zárókészülékeiről és szerepükről a légemboliás zavarok keltésében. Igen tisztelt T a g t á r s a m n a k további búvárkodási területe a rosszindulatú daganatok és jelesül rákos a l a k j a i k nak tanulmányozása, miközben a korszerű szövettani technika módszerein kívül a megfelelő kórvegytani e l j á r á s o kat és a szövettenyésztést is alkalmazza. Nagy lépéssel vitte előbbre ismereteinket különösen a rákos d a g a n a t o k a t kísérő vérfogyás eredetéről, a szervezet ellenálló képességének csökkenéséről és anyagcseréjének rendellenességeiről. A d a g a n a t k u t a t á s elmélyítése érdekében létesítette tanszékével kapcsolatban a kísérleti R á k k u t a t ó Intézetet és életrehívta a Magyar Pathológusok T á r s a sága kebelében a r á k k u t a t á s i szakosztályt. A tudomány előbbreviteléhez h o z z á j á r u l t jól k é p z e t t nagyszámú t a n í t v á n y á n a k serény k u t a t ó tevékenysége is, amiről a m u n k a t á r s a i által kiadott, 111 dolgozatot tartalmazó, Buday K á l m á n bevezető méltatásával ellátott jubileumi díszfüzet tanúskodik. De nem kisebb a s z á m a a s a j á t tollából eredt, értékesnél é r t é k e s e b b dolgozatoknak, melyeket hazai és külföldi szaklapokban közölt, hazai és külföldi orvosi egyesületekben s kongresszusokon előterjesztett és amelyek nemcsak az eredeti búvár, hanem a kitűnő előadó hírnevét is hirdetik. M é l y e n tisztelt T a g t á r s a m ! Igaz örömmel m é l t a t t a m kiváló tudományos teljesítményeit, amelyek a l a p j á n a M. Tud. Akadémia t a g j á v á választotta. Ugyanazzal a nagy örömmel n y ú j t o m á t székfoglalójának előterjesztése után a tagsági oklevelet Akadémiánk és m i n d n y á j u n k legmelegebb köszöntése kapcsán, egyben pedig a z z a l a jóleső meggyőződéssel, hogy A k a d é m i á n k egy ú j a b b , a k u t a t á s t e r é n becsvággyal és tetterővel dolgozó és az A k a d é m i a belső életében is megszokott élénk é r d e k l ő d é sével tevékenykedő taggal gazdagodott.
294
Győry
Tibor
I. tag
emlékezete
IX.
Győry Tibor !. tag emlékezete. Elmondatott
a
III. osztály 1942. november felolvasó ülésén.
23-án
tartott
G y ő r y T i b o r 1869-ben született, régi m a g y a r n e m e s i családból s z á r m a z o t t , m e l y a n á d u d v a r i előnevet a XVII. s z á z a d b a n k a p t a . A t y j a m é r n ö k volt, ki e g y e t l e n g y e r m e k é t igen gondosan nevelte. Iskoláit és orvosi t a n u l m á n y a i t B u d a p e s t e n v é g e z t e és itt n y e r t orvosi oklevelet 25 é v e s k o r á b a n . C s a k rövid ideig p r ó b á l k o z o t t orvosi g y a k o r l a t f o l y t a t á s á v a l , de nem é r e z t e ezt h i v a t á sának. C s a k h a m a r h i v a t a l t vállalt és m i n d e n s z é p é r t rajongó, é r z é k e n y művészi lelke egyre i n k á b b a r r a készt e t t e , hogy s z a b a d i d e j é b e n , mellyel h i v a t a l i elfoglaltsága mellett elég b ő v e n r e n d e l k e z e t t , a z e n é n e k éljen. Művészi tökéletességgel m e g t a n u l t hegedülni, z o n g o r á z n i s orgonálni a n n y i r a , hogy j ó t é k o n y c é l ú h a n g v e r s e n y e k e t is a d o t t és igen s z é p d a l o k a t is szerzett. A zenéhez e g é s z életén át hű m a r a d t . Egyik külföldi b a r á t j a és tisztelője, B r u n n W . F . a z o r v o s t ö r t é n e l e m lipcsei p r o f e s s z o r a , a róla írt m e g e m l é k e z é s é b e n felemlíti, h o g y a külföldi kongresszusokon Lipcsében és B a m b e r g b e n is a l k a l m a t t a l á l t a r r a , hogy a h í r e s dómok orgonáin a k o n g r e s s z u s t a g j a i t Bach z e n é j é v e l g y ö n y ö r k ö d t e s s e . T u d o m á n y o s h i v a t á s á t a k k o r t a l á l t a meg, m i d ő n a b u d a p e s t i orvosi k a r megbízásából 1898-ban a düsseldorfi o r v o s t ö r t é n e t i k i á l l í t á s t t a n u l m á n y o z t a . R á e s z m é l t ezen a t é r e n n a g y - e l m a r a d o t t s á g u n k r a , l á t t a hogy m a g y a r o r v o s t ö r t é n e l m i k u t a t á s s a l a l i g f o g l a l k o z n a k h a z á n k b a n és e l h a t á r o z t a , h o g y ennek s z e n t e l i életét. L a n k a d a t l a n m u n kakedvvel, s z e n t hévvel, t e l j e s o d a a d á s s a l és b á m u l a t o s s z o r g a l o m m a l fogott hozzá a z ugar f e l s z á n t á s á h o z . Rövid 2 év a l a t t 13 o r v o s t ö r t é n e l m i dolgozatot í r t és 2 h a t a l m a s kötetet f e j e z e t t be. M á r 1900-ban m e g j e l e n t a M a g y a r Tudományos Akadémia támogatásával kiadott Bibliographin medica Hungarica 1472—1899 c í m ű 253 o l d a l a s könyve, m e l y h e z igen n a g y f á r a d s á g g a l g y ű j t ö t t e össze négy é v s z á z a d a n y a g á t . Á t k u t a t t a a k ö n y v t á r a k a t és r e n geteg levélben k é r d e z ő s k ö d ö t t minden m a g y a r v o n a t k o zású orvosi k ö n y v után. E z t a f á r a d s á g o s m u n k á t m é g
Györy
Tibor
I. tag
emlékezete
295
10 éven á t f o l y t a t t a , é v e n k é n t kb. 100 o l d a l a s k ö t e t e k b e n s z á m o l t be a m a g y a r orvosi irodalomról, 1910-ben j e l e n t meg az u t o l s ó kötete, s a j n o s , azóta sem a k a d t k ö v e t ő j e , aki v á l l a l t a volna e n n e k a fontos f e l a d a t n a k végzését. A Momentumok a magyar orvostörténelemből című n a gyobb m u n k á j á b a n a m a g y a r o k szerepét a z o r v o s t ö r t é n e l e m f e j l ő d é s é b e n kívánta h e l y e s megvilágításba helyezni. A Morbus HungaricusróX írt dolgozataiban a szigorú kritikával, éles logikával d o l g o z ó orvostörténész t e l j e s fegyverzetében áll m á r e l ő t t ü n k . így b i z o n y í t j a be, hogy e z a főleg a t ö r ö k elleni h a d j á r a t o k b a n h í r h e d t t é vált, veszélyes betegség t u l a j d o n k é p p e n a kiütéses t í f u s z volt. E z e k a m u n k á k terelik A k a d é m i á n k figyelmét m á r 1900-ban feléje, m i d ő n m e g h í v j a őt a m a g y a r orvosi m ű n y e l v történelmi f e j l ő d é s é n e k m e g í r á s á b a n való részvételre. A következő évben m á r o l y a n nagy t u d o m á n y o s m u n k á s s á got tud f e l m u t a t n i , hogy a b u d a p e s t i o r v o s t u d o m á n y i k a ron az o r v o s t ö r t é n e l e m b ő l m a g á n t a n á r i k é p e s í t é s t n y e r h e t . 1903-ban a z állatorvosi főiskola is felkéri állatorvosi történelmi e l ő a d á s o k t a r t á s á r a . Csaknem n é g y évtizeden át tanított l a n k a d a t l a n b u z g a l o m m a l . M i n d e n e r e j é v e l igyekezett t a n í t v á n y a i t az o r v o s t ö r t é n e l e m f o n t o s s á g á r ó l m e g győzni, a t á r g y s z e r e t e t é t b e l é j ü k oltani. Mindig é r t e t t e m ó d j á t az é r d e k l ő d é s f e l k e l t é s é n e k ; szép m a g y a r b e s z é d e , színes e l ő a d á s a s o h a s e m h a g y t a l a n k a d n i a figyelmet. Lelkes m u n k á j á n a k e r e d m é n y e kiváló u t ó d o k nevelése, valóságos iskola létesítése. Mint fiatal m a g á n t a n á r v á l a s z t j a élete egyik legfőbb f e l a d a t á u l Semmelweis szellemi h a g y a t é k á n a k v é d e l m é t minden i g a z s á g t a l a n t á m a d á s s a l szemben. Első diad a l m a s h a r c á t m á r 1902-ben vívja B a r u c h n e w y o r k i p r o fesszorral, ki kétségbe v o n t a Semmelweis p r i o r i t á s á t . A z élénk vita s o r á n k i m u t a t j a , hogy a k i f e j e z e t t e n c o n t a gionista H o l m e s e g y á l t a l á n n e m teheti vitássá S e m m e l w e i s elsőségét és halhatatlan - 4 é r d e m é t a g y e r m e k á g y i láz k ó r o k t a n á n a k világos f e l i s m e r é s é b e n és az e l l e n e való v é d e kezés c é l t u d a t o s k i d o l g o z á s á b a n . A magyar orvosok szerepe az orvosi tudomány kiépítésében című, angol-, n é m e t és f r a n c i a n y e l v e n a t r i a n o n i időkben m e g j e l e n t dolgozat á b a n h a t á r t a l a n l e l k e s e d é s s e l így ír r ó l a : „ C s u p á n egy orvos és egy f e l f e d e z é s az, m e l y n e k külön l a p o t kell szentelni, m e r t a f e l f e d e z ő egyénisége oly nagy, m a g a a f e l f e d e z é s is oly jelentőséges, h a t á s a i -
296
Győry
Tibor
I. tag
emlékezete
ban oly á l d á s o s , hogy a s z a k m a k e r e t n a g y o n szük lenne s z á m á r a . A kegyes végzet ugyanis, n é k ü n k a j á n d é k o z t a minden idők egyik legnagyobb orvosát, J e n n e r m e l l e t t az e m b e r i s é g egyik legnagyobb j ó t e v ő j é t : S e m m e l w e i s Ignác Fülöpöt." Nem kisebb b u z g a l o m m a l és f á r a d s á g o t nem ismerő s z o r g a l o m m a l harcol a z o n b a n egy m á s i k fronton is, midőn S e m m e l w e i s m a g y a r voltát v é d e l m e z i és e végből teljes a l a p o s s á g g a l k i k u t a t j a s z á r m a z á s á t , közli r é s z l e t e s c s a l á d f á j á t . 1902—1931. között összesen 26 k ö z l e m é n y t írt róla. Ö s s z e g y ű j t ö t t m u n k á i t a T u d . A k a d é m i a t á m o g a t á s á v a l a d t a ki m a g y a r és n é m e t nyelven. T e v é k e n y részvételével i n d u l t m e g főleg az ő k e z d e m é n y e z é s é r e a nemzetközi a d o m á n y o k g y ű j t é s e S e m m e l w e i s szobrára, melynek l e l e p l e z é s e k o r m u n k á s s á g á n a k e l i s m e r é s e k é p p e n őt k é r t é k fel e m l é k b e s z é d t a r t á s á r a . E n n e k m e g r a g a d ó szépsége G y ő r y Tibor kiváló szónoki képességéről tesz tanúbizonyságot. I n d í t v á n y á r a a m a g y a r kir. posta bélyegét ad ki S e m m e l w e i s tiszteletére, és u t c á t neveznek el róla. B i z o n y á r a neki van a legnagyobb é r d e m e a b b a n is, hogy m i d ő n divatossá v á l n a k a n a g y o r v o s - f e l f e d e z ő k r ő l írt r e g é n y e s é l e t r a j z o k , a k k o r S e m m e l w e i s r ő l rövid idő alatt h á r o m regény is jelenik meg. A z egyiket G y ő r y Tibor í r j a P a u l d e K r u i f - n a k , , B a c i l l u s v a d á s z o k " című könyve egyik f e j e z e t e k é p e n . A m á s i k k e t t ő a f r a n c i a A n d r e Sobel-től és a n é m e t The M a l a d e - t ő l s z á r m a z i k . Ez a költői lelkű n é m e t orvos t e l j e s e n átérzi G y ő r y Tibor h a l h a t a t l a n é r d e m e i t a Semmelweis-kultusz" v i l á g s z e r t e való e l t e r j e s z t é s é b e n és a „Semmelweis, d e r R e t t e r d e r Mutter" című r e g é n y é t neki a j á n l j a , „dem t a p f e r e n S c h i l d h a l t e r seines g r o ß e n L a n d s m a n n e s . " E n a g y é l e t f e l a d a t betöltése m e l l e t t is igyekszik G y ő r y f e l k u t a t n i m i n d a z t , ami igaz é r t é k a m a g y a r orvosi t ö r t é n e l e m b e n , s z á m o s d o l g o z a t b a n és e l ő a d á s b a n ismerteti a dicsőségben g a z d a g multat, n e m c s a k idehaza, hanem k ü l f ö l d ö n is. T a n u l m á n y t ír P a r i z P á p a i r ó l , J o r d a n u s T a m á s r ó l , Sinapiusról, W e s z p r é m i Istvánról, m i n t a v é d ő o l t á s e l ő h a r c o s á r ó l , K a p o s i Mórról, C s a p ó J ó z s e f r ő l a X V I I I . s z á z a d b e l i g y e r m e k g y ó g y á s z r ó l , védi C z e r m á k p r i o r i t á s á t a gégetükör f e l f e d e z é s é b e n stb. 1928-ban a lipcsei e g y e t e m e n t a r t e l ő a d á s - s o r o z a t o t a m a g y a r orvosi történelemről. E z a n a g y m e g t i s z t e l t e t é s egyik h a s z n o s e r e d m é n y e
Györy
Tibor I. tag
emlékezete
297
volt a n n a k az é v t i z e d e s c é l t u d a t o s m u n k á n a k , m e l l y e l a k ü l f ö l d i k a p c s o l a t o k a t kiépítette és á p o l t a . M á r 1902-ben résztvett a legtekintélyesebb n é m e t orvos-történésznek. S u d h o f f n a k o l d a l á n a D e u t s c h e G e s e l l s c h a f t f ü r Ges c h i c h t e d e r M e d i z i n u n d der N a t u r w i s s e n s c h a f t e n megalapításában. Azóta állandóan a társaság kongresszusainak l e g s z o r g a l m a s a b b l á t o g a t ó j a volt. Sok b a r á t o t szerzett és s o h a s e m m u l a s z t o t t a el ezt f e l h a s z n á l n i a t r i a n o n i i d ő k b e n a m a g y a r igazság t e r j e s z t é s é r e , m i r e kiváló d i p l o m a t a érzéke, v é g t e l e n u d v a r i a s s á g a és e g é s z e n r e n d kívülien s z e r e t e t r e m é l t ó m o d o r a n a g y o n a l k a l m a s s á tette. B r u n n W . lipcsei p r o f e s s z o r a h a l á l a k o r í r t m e g h a t ó m e g e m l é k e z é s é b e n m e l e g s z e r e t e t t e l és b a r á t s á g g a l r a j z o l j a m e g G y ő r y T i b o r képét. Ö í r j a , m i n d e n k i r e milyen n a g y h a t á s t tett ez a z előkelő, f i n o m és m é g i s e g y s z e r ű m e g j e l e n é s ű , n e m e s jellemű, m a g y a r tudós, ki b á r elvei m e l l e t t mindig k e m é n y e n k i t a r t o t t , m e g a l k u v á s t n e m ismert, a v i t á b a n m é g i s minden h e v e s s é g e t k e r ü l t ; f i n o m érz é k k e l k ü z d ö t t e le a n e h é z s é g e k e t ; e l ő z é k e n y s é g é v e l igyek e z e t t m i n d e n k i t m e g g y ő z n i , lebilincselni, az e l l e n t é t e k e t elsímítani. Ezen kongresszusi működésének gyümölcse volt az, hogy a n é m e t császári L e o p o l d i n o - C a r o l i n a t á r saság k o r á n t a g j á v á v á l a s z t o t t a é s 1934-ben a Sudhoff é r e m m e l t ü n t e t t e ki. A z ő m e g h í v á s á r a és é r d e m e i n e k eli s m e r é s é r e 1929-ben a n é m e t o r v o s t ö r t é n e l m i társaság B u d a p e s t e n t a r t o t t a k o n g r e s s z u s á t , m a j d 1 9 3 6 - b a n tiszteleti t a g j á v á v á l a s z t o t t a . E z a legnagyobb kitüntetés, melyet ez a társaság adhat. Az orvostörténelem népszerűsítésére idehaza is minden alkalmat megragadott. Érdekes közleményekben t á r g y a l t a e l h ú n y t n a g y j a i n k betegségét é s h a l á l á t , így í r t N a g y L a j o s k i r á l y n a k , T h ö k ö l y I m r é n e k , II. R á kóczi F e r e n c és b u j d o s ó t á r s a i n a k , betegségéről. 1923-ban az o r v o s e g y e s ü l e t b e n o r v o s t ö r t é n e l m i előadás-sorozatot t a r t o t t . 1931-ben p e d i g abban a m e g t i s z t e l t e t é s b e n r é s z e s ü l t , hogy a B a l a s s a - e l ő a d á s m e g t a r t á s á r a k é r t é k fel. NSagy m u n k á s s á g a a Pázmány Péter-Egyetem orvosi k a r á b a n is m i n d e n k o r t e l j e s e l i s m e r é s r e t a l á l t . 1926-ban a r e n d k í v ü l i t a n á r i , 1936-ban n y i l v á n o s r e n d e s t a n á r i c í m m e l t ü n t e t t é k ki. S a j n o s a z a vágya, h o g y ezen a karon rendes tanszék l é t e s ü l j ö n az orvostörténelem részére, nem teljesedett, mert bár Bókay Á r p á d már 1907-ben ilyen i r á n y ú j a v a s l a t o t t e t t és a k a r ezt el-
298
Győry
Tibor I. tag
emlékezete
fogadta, bizottságot k ü l d ö t t ki, a kari f á r a d o z á s o k mégis e r e d m é n y t e l e n e k m a r a d t a k , végül is maga B ó k a y vonta vissza i n d í t v á n y á t . É l e t é n e k utolsó é v t i z e d é b e n a P á z m á n y P é t e r - T u d o m á n y E g y e t e m O r v o s i K a r á n a k t ö r t é n e t é v e l foglalkozott, m i u t á n 1930-ban megbízást k a p o t t a 300 éves jubileum a l k a l m á b ó l a k a r t ö r t é n e t é n e k m e g í r á s á r a . A csaknem 900 o l d a l a s k ö n y v 1936-ban j e l e n t meg. L á t s z i k r a j t a , hogy G y ő r y T i b o r h a t á r t a l a n becsvággyal, m i n d e n tudás á n a k latbavetésével, rengeteg m u n k á v a l az e g é s z kari i r a t t á r á t t a n u l m á n y o z á s á v a l í r t a m e g a m á s f é l évszázad t e m é r d e k é r d e k e s és fontos e s e m é n y é t . Éveken á t minden hivatali elfoglaltságtól m e n t e s e n egészen e n n e k a munk á n a k s z e n t e l t e m a g á t . M e s t e r i m ó d o n r a j z o l t a meg a kari p r o f e s s z o r o k jellemét, m u n k á s s á g á t . Ez a szép, tömör és mégis világos m a g y a r n y e l v e n megírt t ö k é l e t e s munka valóságos k e r e s z t m e t s z e t é t a d j a m á s f é l é v s z á z a d orvost ö r t é n e l m é n e k . Sehol sem s z á r a z , sehol sem e n g e d i lank a d n i a z olvasó figyelmét. M i d ő n 1933-ban a M a g y a r T u d o m á n y o s Akadémia levelező t a g j á u l v á l a s z t o t t a , e n n e k az évnek d e c e m b e r 11-én t a r t o t t s z é k f o g l a l ó j á u l is a z orvosi k a r t ö r t é n e l m é ből v á l a s z t o t t a a t é m á j á t . E n n e k címe Tanszékek betöltése a Nagyszombaton felállított orvosi fakultás első évtizedeiben volt. N e m c s a k m i n t tudós, h a n e m mint orvoshivatalnok is n a g y é r d e m e k e t szerzett h a z á n k közegészségének fejlesztésében. M á r 1920-ban a n é p j ó l é t i m i n i s z t é r i u m közegészségügyi o s z t á l y á n a k é l é r e k e r ü l t és 1934-ig résztvett a z o r s z á g közegészségügyi i r á n y í t á s á b a n . E k k o r vonult, m i n t h. á l l a m t i t k á r , n y u g a l o m b a . Ö indította m e g a Népegészségügy című folyóiratot, m e l l y e l nagyon h a t h a t ó s a n t u d t a a közegészségügyi k é r d é s e k r e a figyelmet irányítani. A z ő k e z d e m é n y e z é s é r e l é t e s ü l t az a n t i v e n e r e a s bizottság. R é s z t v e t t 1928-ban a b a l e s e t i és ipari foglalkoz á s o k n e m z e t k ö z i b u d a p e s t i k o n g r e s s z u s á n a k megszervezésében. A m á r fel e m l í t e t t e k e n kívül m é g s z á m o s külföldi és h a z a i t á r s a s á g n a k volt t a g j a , így a barcelonai orvosi a k a d é m i á n a k , a londoni orvostörténelmi társulatnak, a párizsi ,,Academie i n t e r n a t i o n a l e d ' h i s t o i r e des k i r á l y i o r v o s e g y e s ü l e t alelnöke, a z országos közegészségi sciences"-nek, a bécsi orvosegyesületnek. A b u d a p e s t i t a n á c s t a g j a , a z o r s z á g o s közegészségügyi e g y e s ü l e t má-
Györy
Tibor I. tag
emlékezete
299
sodelnöke, a klasszikus műveltség baráti egyesületének e l n ö k e volt. 1938. j a n u á r 9 - é n , 69 éves k o r á b a n távozott a z élők sorából a kiváló f é r f i , a h a l k s z a v ú , m i n d e n h i v a l k o d á s nélküli t u d ó s , a l e l k e s hazafi, a z igaz n e m e s e m b e r , a jó b a r á t , ki egész é l e t é b e n m i n d e n e r e j é v e l , t u d á s á v a l szolgálta a legnagyobb megpróbáltatások idején a magyar h a z á t és a m a g y a r orvosi t u d o m á n y t . E m l é k é t hálás tisztelettel őrizzük. I s s e k u t z B é l a 1. tag.
Akadémiai Értesítő.
19
300
Az
Akadémia
halottjai
1942-ben
X.
Л M- Tud- Akadémia halottjai 1942-ben. S u d h o f f K á r o l y k. t., 1938. október 8.* T r o n c h o n H e n r i k k. t., 1941." B e r n á t I s t v á n ( K o r l á t i ) r. t., j a n u á r 19. B r a g g V i l m o s k. t., március** V a r g a B é l a k. t., á p r i l i s 10. S z a r v a s y I m r e r. t., m á j u s 16. Gróf Z i c h y G y u l a ig. t., m á j u s 20. B o d e n s t e i n M i k s a к. t., s z e p t e m b e r 3. G y o m l a y Gytila t t., o k t ó b e r 20. R a d o s G u s z t á v t. t., n o v e m b e r 1. Z i p e r n o w s k y K á r o l y 1. t., november 29. K o n k o l y - T h e g e G y u l a 1. t., d e c e m b e r 6. P i c a r d E m i l k. t . " T e n t e l i s Á g o s t k. t . " * E l h ú n y t á r ó l utólag é r t e s ü l t ü n k . ** E g y e s k ü l s ő tagok e l h ú n y t á n a k értesülésünk.
idejéről
nincs
pontos
Megemlékezések
és
gyászbeszédek
301
XI.
Megemlékezések és gyászbeszédek. A főtitkár m e g e m l é k e z é s e i
elhúnyt
tagokról.
a ) A június 8-i összes ülésen.
E l h ú n y t Szarvasi I m r e , az e l e k t r o k é m i a ny. r. t a n á r a a J ó z s e f - M ű e g y e t e m e n . A k a d é m i á n k n a k 1910. óta levelező, 1922. óta r. t a g j a . M á r e l s ő ajánlói, L e n g y e l Béla és I l o s v a y Lajos, m u n k á s s á g á é r t v a l ó méltó j u t a l o m k é p e n a j á n l o t t á k a levelező t a g s á g r a , k é s ő b b a rendes t a g s á g r a való a j á n l á s buzgalmát és gazdag e r e d m é n y e i t h a n g o z t a t t a . K u t a t á s a i val sokat tett a kémiai g y á r i p a r f e j l e s z t é s é r e s a vállalkozóknak j ö v e d e l m e z ő m u n k a t e r ü l e t e t jelölt ki. S z a b a d a l m a z o t t e l j á r á s o k a t dolgozott ki a f e s t é k g y á r t á s r a a l k a l m a s korom, t o v á b b á s z é n e l e k t r ó d o k és r e t o r t a - s z é n e l ő á l l í t á s á r a , s ezen e l j á r á s o k g y á r ü z e m i k i d o l g o z á s á r a . A közös h a d ü g y m i n i s z t é r i u m megbízásából k í s é r l e t e k e t v é g z e t t a pozsonyi d i n a m i t g y á r b a n . G y a k o r l a t i i r á n y ú m u n k á s s á g a s a t a n í t á s töltötte be é l e t é t ; k u t a t á s a i t csak é r t e k e z é s e k ben i s m e r t e t t e . A z A k a d é m i a k o s z o r ú j á t Z e m p l é n Géza r. tag tette le r a v a t a l á r a . E l h ú n y t Gróf Zichy G y u l a k a l o c s a - b á c s i érsek, ig. tag. A megboldogult lélek szerint való p a p volt. T a n u l m á nyait R ó m á b a n végezte; p á l y á j á n X I I I . Leo és X. Pius p á p a o l d a l á n indult el. 1905-ben s z e n t e l t e t e t t pécsi püspökké, 1925-ben e m e l k e d e t t kalocsai érsekké. E g y h á z m e g y é j e s az ország k a t o l i k u s hívői a lelkek jó p á s z t o r á t g y á s z o l j á k benne. A z A k a d é m i á v a l m i n t gróf V i g y á z ó F e r e n c végrend e l e t é n e k v é g r e h a j t ó j a s mint az I g a z g a t ó - T a n á c s t a g j a volt benső k a p c s o l a t b a n . R a v a t a l á r a az A k a d é m i a letette k o s z o r ú j á t . M e g e m l é k e z e t t a f ő t i t k á r T e n t e l i s Ágost t ö r t é n e t í r ó k. tag, B o d e n s t e i n M i k s a berlini fizikus k. tag és P i c a r d Emil p á r i z s i m a t e m a t i k u s , k. tag e l h ú n y t á r ó l is.
19*
302
Megemlékezések
és
gyászbeszédek
b) A november 16-i összes ülésen.
Október 2 0 - á n elhunyt G y o m l a y G y u l a t. tag. A k l a s s z i k u s filológiának volt buzgó és é r d e m e s m u n k á s a . T a n k ö n y v e k í r á s a mellett, Platónt, D e m o s t h e n e s t és Cicerót f o r d í t o t t a . A l e g ú j a b b kutatások, főkép Beloch k ö n y v e a l a p j á n h a t a l m a s k ö t e t b e n megírta a görögök történetét. — L e l k e s e n b ú v á r o l t a a m a g y a r nyelv szellemét is: a h e l y e s í r á s t , az igeidők ' r e n d s z e r é t , A r a n y J á n o s költői nyelvét. M u n k á j á n a k n y o m a i m e g m a r a d n a k a s z a k t u d o m á n y m a g y a r művelői előtt. R a v a t a l á n á l volt t a n í t v á n y a , Huszti J ó z s e f r. t. t e t t e le az A k a d é m i a k o s z o r ú j á t . November 1 - é n elhúnyt R a d o s G u s z t á v tiszteleti tag. T u d o m á n y á g á b a n e u r ó p a i h í r t szerzett n e v é n e k . A k a d é m i á n k n a k két év h í j á n f é l s z á z a d óta t a g j a , és pedig m u n k á s t a g j a . O s z t á l y á n a k szinte minden ü l é s é n egy-egy ú j dolgozatot m u t a t o t t be, még utolsó éveiben is, a 80-ik év küszöbén. A z összes ü l é s e k e n is r e n d e s e n részt vett, é r d e k l ő d ö t t az A k a d é m i á n a k ügyei iránt. C s a k az u t o l s ó évben tűnt el r e n d e s helyéről, mikor c s a l á d i gyásza megt ö r t e egészségét. A z A k a d é m i a is e l i s m e r t e t u d o m á n y o s é r d e m e i t : tiszteleti taggá e m e l t e , nagy j u t a l m á b a n is részesítette. K o p o r s ó j á r a P o g á n y B é l a r. tag t e t t e le az A k a démia koszorúját. Nevét s z a k t u d o m á n y a és A k a d é m i á n k é v l a p j a i m e g f o g j á k őrizni, ej
Ä
december
14-i összes ülésen.
November 3 0 - á n e l h ú n y t Zipernowsky Károly 1. tag, A k a d é m i á n k n a k egyik legrégibb tagja. 1893-ban, 49 évvel ezelőtt v á l a s z t o t t á k 1. t a g g á ; akkor a m á r világhírű G a n z és T á r s a e l e k t r o t e c h n i k a i o s z t á l y á n a k igazgatója volt. Nagy é r d e m e k e t szerzett az e l e k t r o t e c h n i k a i i p a r n a k h a z á n k b a n való m e g h o n o s í t á s a körül. S z a k m á j á t t u d o m á n y o s és g y a k o r l a t i téren e g y a r á n t buzgón m ű v e l t e . S z á m o s t a l á l m á n y a volt az e l e k t r o m o s motorok, a világítás, gyak o r l a t i m é r ő e s z k ö z ö k terén. M á r a j á n l á s á b a n kiemelte a v á l t ó á r a m ú t r a n s z f o r m á t o r t F r ö h l i c h Izidor, ezt általán o s a n elismert, n a g y v í v m á n y n a k nevezve. Kevésbbé m ű k ö d ö t t a t u d o m á n y o s irodalom t e r é n ; épen ez az oka, hogy a levelező t a g s á g n á l m a r a d t , — de amit írt, az mindig
303 Megemlékezések
és
gyászbeszédek
figyelmet, h o z z á s z ó l á s o k a t keltett s e r e d m é n y ö k u t a t talált a kézikönyvekbe. R a v a t a l á n á l H o o r - T e m p i s Móric r. tag b ú c s ú z o t t tőle a z A k a d é m i a nevében. D e c e m b e r 6 - á n e l k ö l t ö z ö t t az élők sorából KonkolyThege Gyula 1. tag. A statisztika m u n k á s a volt, a Központi Statisztikai H i v a t a l igazgatója. Kiválóképen a mezőgazdasági s t a t i s z t i k á r a vetett súlyt; a m a g y a r f ö l d jelzálogos t e r h e i n e k m e g á l l a p í t á s a , az ü z e m - s t a t i s z t i k a , a termések ingadozása, a g a z d a s á g i gépek e l t e r j e d é s e é r d e k e l t e . A k a d é m i á n k 1938-ban v á l a s z t o t t a 1. taggá. R a v a t a l á r a Lukinich Imre o s z t á l y t i t k á r t e t t e le az A k a d é m i a koszorúját,
Balogh Ernő 1. tag beszéde Genersich Antal r. t. s z ü l e t é s é n e k századik évfordulóján rendezett e m l é k ünnepen Kolozsvárott, 1942. szeptember 26-án. ,,Mi A t y á n k , ki vagy a m e n n y e k b e n , S z e n t e l t e s s é k m e g a Te n e v e d ! . . . " A k e r e s z t é n y s é g n e k közel m á r a második e z e r r e menő lényévé f o l y a m á n a közönséges f é n y s u g á r e m b e r f e l e t t i n t o v a s u h a n ó r ö p t é t t e t é z e t t e n f e l ü l m ú l ó a n , m i n d ö s s z e egyegy meghitt k ö n n y c s e p p f e l r a g y o g á s á n a k s z e m e r n y i pillanata alatt, h á n y s z o r és h á n y s z o r s z á l l á m á r fel f ö l d i hívők m e g s z á m l á l h a t a t l a n özönének szívéből ez az örökéletű imádság a M i n d e n h a t ó n a k m i n d e n e k f e l e t t i l e g m a g a s a b b zsámolyáig! . . . Huszonnégy e s z t e n d ő v e l ezelőtt ennek az a k k o r frissen h a n t o l t sírnak t ö v é b e n u g y a n c s a k elhangzott további sorai f e l f a k a d ó v i s s z h a n g f o s z l á n y a i k k a l — úgy é r z e m — az u g y a n a k k o r i meghittségükkel j á r j á k most k ö r ü l mindn y á j u n k n a k szívét, a k i k megilletődött k e g y e l e t t e l j e s érzésekkel eltelve, most i d e j á r u l t u n k . A száz évvel e z e l ő t t született Genersich A n t a l s z e l l e ' mével —- i d e z a r á n d o k o l t tisztelői, volt t a n í t v á n y a i — találkozóra jöttünk. A z a z ó t a m i n d a n n y i ó n k által s o k s z o r és sokszor megismételt k ö n y ö r g é s ü n k b e n foglalt legelső fohászkodásunk: „ J ö j j ö n el a T e o r s z á g o d " —
304
Megemlékezések
és
gyászbeszédek
ö r ö k ö s e m b e r i sorsbeli a k t u a l i t á s á t é r e z v e , m a g u n k b a s z á l l v a , — m e g r e n d ü l ü n k . É p p e n a mai r i d e g , r ú t m ó d o n c n z ő , rikoltóan m a t e r i a l i s t a s z í n e z e t ű k o r u n k m i n d e n szívt e l e n s é g é b e b e l e b o r z o n g ó a n é b r e d h e t ü n k a r r a , hogy G e n e r sich A n t a l b a n , m i n t a h o g y az a korán, z s e n g e g y e r m e k k o r u k b a n á r v a s á g r a j u t o t t a k k a l történni s z o k o t t : m i n t e g y a f á j ó a n n é l k ü l ö z ö t t , m e l e n g e t ő szülői s z e r e t e t h i á n y a v a c u u m á n a k s z í v ó h a t á s á r a — h o g y csoda — s z e r f e l e t t és m ó d n é l k ü l t ú l k o m p e n z á l t a n f a k a d t volt fel, a z i n t e l l e k t u á lis s z e r e t e t k i a p a d h a t a t l a n ö n z e t l e n b u z c g á s a . Ö r ö k l ö t t e n m a g á n v i s e l t e v o l t ez k o r á n e l v e s z t e t t a t y j á n a k , a szorong a t o t t k i s e m b e r e k ü g y e s - b a j o s d o l g a i v é d e l m e z ő j é n e k , bécsi teológiai t a n á r n a g y a t y j á n a k és széles l á t ó k ö r ű egyházi í r ó egyik n a g y b á t y j á n a k l e l k ü l e t i a l a p v o n á s a i t . Nem a mai k o r piaci v i s z o n y l a g o s k ö z é r t é k e l é s é h e z , h a n e m az isteni a b s z o l ú t u m t ö k é l y é h e z m i n d i n k á b b i g a z o d ó a n . A földi ki. c s i n y e s s é g e k e n f e l ü l e m e l k e d n i t u d ó s z e r e t e t é v e l , becsületességével a kristálytiszta igazságot szolgálta. Mint ennek a s z o l g á l a t á b a n á l l ó t v e z é r e l t e ő t Isten az a k k o r o n n á l u n k m é g á r v a , m o s t o h a s o r s b a n s í n y l ő d ő k ó r b o n c t a n felé is. A z u t ó b b i iránt f e l é b r e d t s z e r e t e t é t ezek a z ö r ö k b e h a g y o t t s z a v a i f e j e z h e t i k ki l e g j o b b a n : ,,A k ó r b o n c t a n m ú z s á j a igen f é l t é k e n y é s n e m t ű r m e g m a g a m e l l e t t m á s m ú z s á t . "
•
Tudományművelői minőségben nem az ál-polyhistorosk o d ó k n a k a k i f e l é elvakító h a t á s ú n a k s z á n t s z i p o r k á z á s á r a , sem m e g t é v e s z t ő l i d é r c f é n y k e l t é s e i r e , h a n e m a t e r m é s z e t őszinte s z e r e t e t é b ő l m a g á b a s z í v o t t a k n a k benső á t é l é s é r e és a z o k n a k tiszta m e g l á t t a t á s á r a t ö r e k e d e t t . E n n e k a j e l e n t ő s é g é t B o r s t szavai v i l á g í t h a t j á k meg, a k i szerint: ,,Ein Vielwisser k a n n ein in t i e f e r e m S i n n e u n g e b i l d e t e r M e n s c h sein. D i e w a h r e B i l d u n g w i r d d u r c h d i e i n n e r l i c h e V e r a r b e i t u n g d e s A u f g e n o m m e n e n erreicht." M á s o k t u d o m á n y o s , é r t é k á l l ó t e l j e s í t m é n y e i i r á n t öszt ö n ö s e n f e l f a k a d ó , igazi s z í v ö r ö m é t sugárzó s z e r e t e t é t p é l d á z h a t j a — többi k ö z ö t t — H o r v á t h G é z á n a k a M. T u d . A k a d é m i a 1929. d e c e m b e r 23-i ö s s z e s - ü l é s é b e n id. E n t z G é z a ig. és r. t a g f e l e t t i e m l é k b e s z é d é b e n is m e g ö r ö k í t e t t , k o l o z s v á r i egyik b e m u t a t k o z á s a . 1875. f e b r u á r 25-én, amik o r id. E n t z G é z a e városbeli O r v o s - T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t ülésén a z á z a l é k - á l l a t k á k k a l é l e t k ö z ö s s é g b e n élő e g y s e j t ű a l g á k r ó l — (amiket e l ő t t e tévesen c h l o r o p h y l l szemecskéknek tartottak) — szerényen beszámolt, Genersich A n t a l volt az, a k i elsőnek g r a t u l á l t e k k é n t a z e l ő a d á s -
305 Megemlékezések
és
gyászbeszédek
hoz: „Barátom, amit itt most előadtál, annak sokkal nagyobb a tudományos jelentősége, mint mi azl ma meg tudjuk ítélni." Maga iráni mindenkiben ,,Ehrfurcht"-ot kelteni tudó ,.Pater famílias"-ává vált tanítványainak, medikusainak. Utóbbiak felé nem azt ambicionálván, hogy azok őt magát, hanem sokkal inkább, hogy a leendő betegeik m a j d őket: s z á r n y u k r a bocsátott tanítványait — szeressék. Kezeimhez adott I. O. T. szakértői kézirataiból győződhettem meg arról, hogy mint az intellektuális szeretettel eltelt bölcs c s a l á d a p a a gyermekei felé, ő is élesen disztingválni tudott az orvosoknak egyfelől jóhiszeműen naiv, másfelelől rosszhiszeműen fondorlatos tévedései között, tanúsítván megértést és megbocsátást az előbbiek, viszont a purifikátor kérlelhetetlen szigorát az utóbbiak ármányos farizeuskodásai felé. Élete munkássága egy jobb, nemesebb, a krisztusi tanítások erkölcsi pilléreire tervezett eszményi országbirodalom felépítéséhez való h o z z á j á r u l á s volt. Ehhez példaadásával ezt a veszendővé soha nem válható, soha el nem értéktelenedhető a r a n y f e d e z s t ű bemutatkozását hagyta vissza maga után: „Edel sei der Mensch, hilfreich und gut!" A milliók és milliók ajkáról elhangzott, örök imánkbeli első fohászkodás, mint m á r csak az ő személyes példabizonyságtétele is bizonyíthatja, nem volt meddő. Isten adta őt nekünk: áldott hírhordozóként az Ö, földi ember által mindegyre sóvárogható országából. „Legyen meg a Te a k a r a t o d " . . . Ennek az ima-sornak a szívünkben feléledő visszhangj á r a éppen itten, csodásan felemelő varázsú érzésünk tám a d h a t . Minden poklok ördögi felforgató műve d a c á r a Teremtő Istenünk fenséges akarata beteljesülésének érezzük, hogy Genersich A n t a l sírjához itt ma, ú j r a szabad magyar földön járulhatunk. Ide, ahová ő, a Szepesség szülötte, Erdély szívébe igazán hazavágyott. Ebben az ő lelke magyarságának mindennél ékesebb bizonysága rejlik. De korántsem e puszta ténynek tisztán geográfiai védjegyzettségénél fogva. Az én érzésem szerint sokkal inkább azért, mert mint a sors rendeléséből árva gyermek, éppen véga k a r a t a beteljesülésének eme p é l d á j a révén állítódik a
306
Megemlékezések
és
gyászbeszédek
v i l á g v i s z o n y l a t b a n o l y a n n y i r a á r v a m a g y a r s á g n a k igazi b e m u t a t k o z ó j a k é n t elénk. H i s z e n , g o n d o l j u k meg c s a k : a l i g 300 évvel a z u t á n , hogy ő s e i n k erre a f ö l d r e b e j ö t t e k . J u l í a n u s és G e r a r d u s s z e r z e t e s - t e s t v é r e k m á r hiába ke resik, mint „ e x p l o r a t o r e s M a g n a e H u n g á r i á é " az ő s - h a z á t , a k á r c s a k k é s ő b b a S z é k e l y f ö l d nagy s z ü l ö t t j e : K ő r ö s i C s o m a S á n d o r . K e v é s s e l a z u t á n , hogy ez a régi h á z s o n gárdi temető Genersich A n t a l t magába fogadá, a magyar ó c e á n j á r ó g ő z ö s ö k -— a t á v o l i n é p e k m é l y m e g d ö b b e n é s é r e — az e g y e d ü l i olyan k i v é t e l e s h a j ó k s z á m á b a m e n ő e n j á r j á k a n a g y világot, a m e l y e k n e k nincs a n y a k i k ö t ö j ü k . A n é l k ü l , hogy tovább f o l y t a t n á n k , m á r e n n y i b ő l is m e g é r t h e t i a tőlünk l e g t á v o l a b b álló is, hogy igen, a m a g y a r s o r s a n n y i t jelent, m i n t a n é p e k t e n g e r é b e n a m a g a s i r a t ó j á t s e m ismerő igazi á r v á n a k lenni. Á r v á n a k lenni viszont a n n y i , m i n t a G e n e r s i c h A n t a l é l e t p é l d á j a is t a n ú s í t h a t j a : k i f e l é m é r h e t e t l e n ü l m e g n y i l a t k o z n i k é s z s z e r e t e t r e szert t e n n i t u d n i . Kifelé, m é g hozzá a n e m s a j á t v é r b e l i j e felé is oly m é l y e n és oly i g a z á n s z e r e t n i t u d ó á r v a m a g y a r s á g n a k s éltető e l e m e k á n t m a g á b a m é l y s é g e s s z e r e t e t é t elvezte o l v a s z t v a s u g á r o z t a volt e z t t o v á b b a felvidéki n é m e t e r e d e t ű , t e l j e s e n á r v a s o r b a n f e l n ő t t G e n e r s i c h A n t a l itt, E r d é l y szívében s ez m a g y a . r á z z a meg s z á m o m r a i g a z á n a z t , hogy a M á t y á s király s z ü l c v á r o s a b e H m a g y a r s á g és ő k ö z ö s é l e t s o r s v o n á s a i k b a n i g a z á n e g y m á s r a t a l á l v a , e sírn a k szent b i z o n y s á g a s z e r i n t ö r ö k r e e l v á l a s z t h a t a t l a n u l egybeforrni tudhattak. T ö b b m i n t h ú s z évi t á t o n g ó , az e z e r é v e s a n y a o r s z á g megszentelt testén ütött fájó mély sebzés szakíta v o l t el a c s o n k a a n y a o r s z á g t ó l E r d é l y f ö l d j é t . É p p e n k ó r boncnok-orvosok testülete ne csodálkozzunk azon, hogyha a z e g y m á s t ó l ily h o s s z ú i d ő r e e l t á v o l o d o t t s e b s z é l e k csak l a s s ú s a r j a d z á s s a l kitelődve, v o n t a t o t t a b b a n t a l á l h a t n a k ú j r a e g y m á s r a és h o s s z a b b i d ő a l a t t f o r r h a t n a k igazán e g y b e . Z a v a r ó t é n y e z ő k , b á r h a időközben fel ütik is a fej ü k e t — g o n d v i s e l ő I s t e n ü n k e g y r e tartó, s i m e n e m h i á b a való hűséges f o h á s z k o d á s u n k r a megadta a jelenlegi szűkös v i s z o n y o k között, m i n t m e g a d á v a l ó b a n itt n e k ü n k ma is ,,a mi m i n d e n n a p i k e n y e r ü n k e t . " Itt, hol e g y e d u r a l k o d ó : a C s e n d nagy k i r á l y a s n a p m i n t n a p több h a l m o n nyugszik a székháza, itt, hol m i m i k ribe o l v a d föld p o r á v a l végleg m a g j á t v e s z t e t t m i n d e n kic s i n y e s s é g , vétek, — itt é r e z z ü k igazán v é t k e i n k n e k s a
307 Megemlékezések
és
gyászbeszédek
bennünket h a t a l m á b a keríteni tudó gyengeségünknek isteni megbocsátását. Üjból taníttatván arra, hogy mi is megbocsátani tartozunk az ellenünk vétkezőknek. Teremtő Istenünk, akihez szárnyal jelenlegi meghitt könyörgésünk is, nem juttatott volt minden eddigi fohászkodásunkból folyólag minket sem a kísértésbe, m e r t akik az előttünk örök álmát alvót szellemi „ P a t e r famíliasunk"ként választva szolgáltuk és haló poraiban is híven szolgáltuk, megfélemlítésekkel, csábos a j á n l a t o k k a l mit sem törődve. a vele mint puritan purifikátorral szemben megindított elidegenítő és áskálódó e l l e n p r o p a g a n d a mesterkedéseinek hitelt soha nem a d t u n k és annak szolgálatába nem szegődtünk. Imádságunk meghallgatásának átélt bizonyságaként megszabadítottaknak é r e z h e t j ü k magunkat így ezektől a gonoszoktól, az egyenes igazságnak s puritán becsületességnek ördögiesen álcázott, ám rút önérdek-vezérelte á r m á n y o s elvarázslóitól. Genersich A n t a l professzorunknak, szeretett ,,Pater familiasunk"-nak, aki levetkőzvén mindazt, mi benne földi, és igazi szent eszményképünkké finomult, — íme — mint oly sokszor életében, itt haló poraiban is örökérvényű tanításait vehettük. Érte mondott és m o n d a n d ó minden ezutáni ,.Mi A t y á n k " - u n k is egy mind jobb és mind nemesebb életre szóló serkentőként hat és fog is hatni, mintegy számottevő egyik szikra-indítójaként az isteni e r e d e t ű egyetemes életnek, amelynek nagy folyamába ő maga is beolvadt. Miként a gyermek szülőjének szeretetét és jóságát közvetlenül és minden egészében sohasem, hanem legfeljebb a s a j á t elkövetkezendő utódai felé t u d j a csak megközelítőleg viszonozni, a d j o n a Mindenható nekünk tanítványainak és követőinek erőt ahhoz, hogy gazdag szellemi és lelki a j á n d é k a i é r t érzett minden h á l á n k a t a g o n d j a i n k r a bízottak felé kellően törleszthessük. Vele, aki bennünket most is a magasba emelt és az Egek Urához vezérelt, — a legeslegbensőbb közös összetalálkozást elérendcen a M a g y a r Tudományos Akadémia, valamint az egyidejűleg n y e r t megtisztelő megbízások folytán: a P á z m á n y - E g y e t e m Rector Magnificusa, T a n á c s a és O r v o s t u d o m á n y k a r i Tanártestülete, különösképen pedig ezt a kegyeletes centenáris ünnepséget rendező s hü tanítványait, sok tisztelőjét magában foglaló M a g y a r Pathologusok Társasága nevében a drága poraira leteendő koszo-
308
Megemlékezések
és
gyászbeszédek
r ú k a t az ő s a j á t ősi, egyházi énekében foglalt örök jelmond a t n a k a kíséretében helyezem el: ,,Erős várunk nekünk az Isten."
Huszti József r. tag gyászbeszéde Gyomlay Gyula t. tag ravatalánál 1942. október 22-én. A Magyar Tudományos Akadémia nevében mély gyásszal búcsúzom Gyomlay Gyulától, Akadémiánk tiszteleti tagjától, tudományos életünk nagv halottjától. Gyomlay Gyula, akit a halál a pátriárkák korában szólított el körünkből, közvetlenül csatlakozott ahhoz a nagy nemzedékhez, amely annakidején a magyar „filológiai sivatag" ürességétől meg nem rettenve, a kiegyezési korszak lendületét átvéve, merész kezdeményezéssel elindította s h a m a r o s a n példátlan magasságokba emelte a régebbi nagy m a g y a r humanisták hagyományait felélesztő, a z o k a t folytató s egyben a m o d e r n történeti szemlélettel elmélyítő tudományos klasszika filológiát. Közvetlenül az úttörőkhöz tartozott, azok tanítványa volt, azok nyomait követte, rendkívüli tehetséggel, egyúttal szinte az apostoli hivatás átérzésének melegségével. Az úttörő nemzedékhez való közelségét mutatta egyetemes, átfogó érdeklődése és képzettsége. Akkor még elevenebben élt a z „uomo universale" hagyománya. Egyf o r m á n kitűnő latin és görög filológus, nagytudású ókori történész, de a mellett behatóan foglalkozik az énekművészettel s szinte egész élete folyamán . olthatatlan tudásvággyal k u t a t j a anyanyelvünk legelrejtettebb titkait. A tudós m e l l e t t hamarosan kibontakozik benne az iróművész, a finom műfordítások mestere, végül a költő, akinek Világhódító c. t r a g é d i á j á t Akadémiánk is megkoszorúzta. Görög területen érdeklődése elhatolt a bizánci magyar érdekű forrásmunkákig s e nemben is m a r a d a n d ó t tudott alkotni fölényes nyelvismeretével, kivételesen gondos kutató készségével. Homeros, Platon, Demosthenes, Tacitus, majd a z igeidők elmélete a legfontosabb állomásai annak a t u d ó s pályafutásnak, amely mindörökre díszes helyre t a r t h a t igényt a hazai klasszika filológia történetében. De élni fog a nagy tanítómester emlékezete is. Azok a tanítványai, akiket annakidején a fénykorát élő „minta-
309 Megemlékezések
és
gyászbeszédek
g i m n á z i u m b a n " az antik világ csodái k ö z ö t t kalauzolt, még é v t i z e d e k múlva is, m á r mint öreg emberek, csillogó szemmel emlegették G y o m l a y G y u l a latin és görög ó r á i n a k f e l e d h e t e t l e n , v a l ó b a n a z egész é l e t r e szóló élményeit. S a k i k őt a B á r ó Eötvös József Kollégiumban, m a j d a z e g y e t e m e n h a l l g a t h a t t á k , egész é l e t ü k r e ú t r a v a l ó k é n t m e g k a p t á k p é l d á j á v a l e r ő s í t e t t intését, a m i t n e m szűnt m e g h a n g o z t a t n i : e szerint m i n d e n filológiai tudás, m i n d e n k u t a t ó m u n k a végső f o r r á s a , éltető gyök e r e a nyelv, a szöveg b e h a t ó ismerete. E g y s z e r ű , a l a p vető, mégis szinte m o n u m e n t á l i s igazság, amiről o l y a n sokszor m e g f e l e d k e z n e k ! G y o m l a y s z á m á r a a filológus, a k i ezt az e l n e v e z é s t v a l ó b a n megérdemli, mindig csak a szó első, etimológiai é r t e l m é b e n t e l j e s e d h e t e t t ki, m i n t a beszéd, a nyelv k e d v e l ő j e , ismerője és kielégíthetetlen szerelmese! A m i k o r most a nagy tanítómester, a szeretve tisztelt t a g t á r s k o p o r s ó j á n á l az elköltözöttől b ú c s ú t veszünk, a búcsúszó e g y ú t t a l f o g a d a l o m is: m e g f o g a d á s a annak, hogy tanításait k i n c s k é n t őrizzük és tovább a d j u k , hogy e m l é két s z e r e t e t t e l á p o l j u k s h o g y t u d o m á n y o s és egyéni f e d d hetetlenségét, amelynek v é d e l m é b e n é l e t e egyik n e h é z p o n t j á n ő, a csendes b ú v á r k o d ó m u n k a békés, fínomlelkü szerelmese, h a r c b a szállni k é n y s z e r ü l t , m o s t m á r k é t s é g telen hitelességű d o k u m e n t u m o k a l a p j á n á l t a i a n o s a n e l f o g a d o t t é r v é n y ű , t ö r t é n e t i l e g e l k ö n y v e l h e t ő igazságnak i s m e r h e t j ü k el. S z e r e t e t t m e s t e r ü n k , m é l y tisztelettel övezett t a g t á r s u n k , a sok munka, f á r a d o z á s , h a r c u t á n pihenj c s e n desen. Isten V e l e d !
Pogány B é l a r. tag g y á s z b e s z é d e Rados Gusztáv t. tag ravatalánál, 1942. november 5-én. A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a és a báró E ö t v ö s L ó r á n d M a t e m a t i k a i és F i z i k a i T á r s u l a t utolsó ü d v ö z l e t é t hozom e r a v a t a l h o z . R a d o s G u s z t á v m i n d k é t t á r s u l a t n a k buzgó, lelkes, m u n k á s t a g j a volt. A M. T u d . A k a d é m i a tud o m á n y o s k u t a t ó m u n k á s s á g a elismeréséül m á r 1894-ben levelező t a g j a i sorába v á l a s z t o t t a , m a j d 1907-ben r e n d e s , 1937-ben tiszteleti t a g j a lett, miután e g y évvel e l é b b a N a g y j u t a l o m m a l t ü n t e t t e ki. De — b á r még a legutolsó
310
Megemlékezések
és
gyászbeszédek
években is ü d v ö z ö l h e t t ü k az előadói asztalnál — mégis sok é v t i z e d e s l a n k a d a t l a n t u d o m á n y o s k u t a t ó m ű k ö d é s é n kiviil is jelentős s z e r e p e t játszott A k a d é m i á n k é l e t é b e n . M i k o r 1905-ben, B o l y a i J á n o s születésének s z á z a d i k évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia nagyszabású, n e m e s gesztust t e t t a n e m z e t k ö z i szellemi e g y ü t t m ű k ö d é s t e r é n a B ó l y a i - j u t a l o m a l a p í t á s á v a l , a d í j odaítélésére kiküldött n e m z e t k ö z i bizottság — melynek e l n ö k e D a r b o u x G a s t o n volt, a párizsi A c a d é m i e des S c i e n c e s örökös t i t k á r a , s t a g j a i között t i s z t e l h e t t ü k a n é m e t m a t e matika büszkeségét, K l e i n Félixet, — R a d o s G u s z t á v o t v á l a s z t o t t a e l ő a d ó j á u l , ki n a g y s z a b á s ú előadói j e l e n t é s b e n m e s t e r i e n analizálta és m é l t a t t a a d í j odaítélése s z e m p o n t jából t e k i n t e t b e jövő k é t szellemóriás: P o i n c a r é H e n r i és Heibert David tudományos működését. R a d o s később is t ö b b s z ö r s z e r e p e l t összes ü l é s e i n k e n ; így e m l é k b e s z é d e t m o n d o t t K r e m e s k e r , König G y u l a . Klein F é l i x , K ü r s c h á k József ás m á s o k felett. A M a t e m a t i k a i és F i z i k a i T á r s u l a t n a k pedig m á r bölcsőjénél ott állott R a d o s Gusztáv. M á r 1885 óta t i t k á r i s z e r e p k ö r t töltött be a n n á l a m a g á n j e l l e g ű M a t e m a t i k a i T á r s a s á g n á l , melyből 1891-ben br. E ö t v ö s Lóránd, König G y u l a é s Szily K á l m á n k e z d e m é n y e z é s é r e hivatalosan is m e g a l a k u l t a M a t e m a t i k a i és Fizikai T á r s u l a t , mely R a d o s G u s z t á v o t t i t k á r á n a k v á l a s z t o t t a . E minőségben 22 éven át s z e r k e s z t e t t e a T á r s u l a t f o l y ó i r a t á n a k a M a t e m a t i k a i és Fizikai L a p o k n a k m a t e m a t i k a i részét. Rendkívüli o d a a d á s sal t ö l t ö t t e be e tisztét; n e m kis r é s z e volt abban a n e m zetközi v i s z o n y l a t b a n is h a t a l m a s f e l l e n d ü l é s b e n , m e l y a m a g y a r m a t e m a t i k á b a n e b b e n az időben megindult. König G y u l a h a l á l a után 1913-ban a T á r s u l a t alelnöke, 1931-ben elnöke lett. T á r s u l a t u n k ügyeit m i n d e n k o r legmelegebben szívén viselte. S z e m é l y e iránti n a g y r a b e c s ü l é s é t T á r s u l a t u n k már életében k i f e j e z t e ; 70-ik s z ü l e t é s n a p j á n folyóiratunk ünnepi R a d o s - f ü z e t e t b o c s á t o t t közre. A M i n d e n h a t ó még m e g e n g e d t e neki, hogy T á r s u l a t u n k 50-ik j u b i l á r i s ünnepi k ö z g y ű l é s é n elnökölhessen, de ez voit utolsó s z e r e p l é s e T á r s u l a t u n k n y i l v á n o s s á g a előtt. M i d ő n a tanítvány h á l á s tiszteletével búcsúzom R a d o s Gusztávtól, ígérhetem, h o g y mind a M a g y a r Tud. A k a d é mia, mind a M a t e m a t i k a i és Fizikai T á r s u l a t hálás k e g y e lettel fogja munkás, t u d ó s életének e m l é k é t őrizni.
311 Megemlékezések
és
gyászbeszédek
n. Hoor-Tempis Móric r. t. b e s z é d e Zipernowsky Károly 1. tag ravatalánál 1942. december 2-án. A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a megbízásából búcsúzom e l h ú n y t n a g y é r d e m ű t a g t á r s u n k t ó l , Zipernowsky Károlytól, a k i t A k a d é m i á n k — nagy é r d e m e i t m é l t á n y o l v a — negyvenkilenc évvel ezelőtt v á l a s z t o t t m e g t a g j a i sorába. A midőn a G a n z és T á r s a gyári v á l l a l a t h a l h a t a t l a n e m l é k ű v e z é r i g a z g a t ó j a , M e c h w a r t A n d r á s bölcs előrelátással villamossági g y á r a t létesített, az ú j g y á r szervezésével és vezetésével Z i p e r n o w s k y K á r o l y t bízta meg. Innen — h a z á n k b ó l — indult 1885-ben világot h ó d í t ó ú t j á r a Zip e r n c w s k y K á r o l y , Bláthy O t t ó és Déri M i k s a t a l á l m á n y a , a p á r v o n a l a s kapcsolású, n a g y f e s z ü l t s é g ű t r a n s z f o r m á t o r o s elosztó r e n d s z e r , mely n a g y f o g y a s z t ó k ö r z e t e k n e k n a g y e r ő m ű v e k b e n g a z d a s á g o s a n t e r m e l t villamos energiával való ellátását, a n a g y vizierők h a s z n o s í t á s á t t e t t e lehetővé és az e n e r g i a g a z d á l k o d á s t ö r t é n e t é b e n új korszakot nyitott. Úttörő m u n k á j á v a l e l h ú n y t t a g t á r s u n k a m a g y a r m é r nökök és m u n k á s o k j ó h í r é t világszerte gyarapította, a m a g y a r m u n k á s o k e z r e i n e k szerzett á l l a n d ó m u n k a a l k a l m a t és az e l e k t r o t e c h n i k a és m a g y a r g y á r i p a r t ö r t é n e t é ben nem m ú l ó emléket biztosított m a g á n a k . Z i p e r n o w s k y K á r o l y é r d e m e i t m é l t a t v a , meg kell emlékeznem a r r ó l a jóindulatról, mellyel k a r t á r s a i n a k tevékenységét á l l a n d ó a n kísérte, ú j g o n d o l a t a i k kísérleti vizsg á l a t á t és a g y a k o r l a t b a n való a l k a l m a z á s á t lehetővé tette. K a r t á r s a i sikereinek ö r ü l t és m i n d e n l e h e t ő t elkövetett, hogy k a r t á r s a i és m u n k á s a i a n y a g i j ó l é t é t g y a r a p í t s a . E l h ú n y t n a g y é r d e m ű k a r t á r s u n k e m l é k é t ,a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i á b a n kegyelettel őrizzük és á p o l j u k .
Az
312
Akadémia
új
kiadványai
XII.
A M. Tud. Akadémia újabb kiadványai. (Az előző jegyzéket lásd A k a d . Ért. L I I . köt. 179. 1.) Akadémiai Értesítő. S z e r k e s z t i Voinovich G é z a . LI. köt. 474. füz. 1942. j a n . — m á j . 186 1. 2.50. P. Angyal Pál: A veszélyfogalom a b ü n t e t ő j o g b a n . (Ért. a fii. és társ. tud. kör. V. k ö t . 10. sz.) 1942. 34 1. 1.— P. Divéky Adorján: Az a r a n y b u l l a hatása a lengyel jogra. (Ért. a tört. tud. kör. XXVI. köt. 2. sz.) 1942. 28 1. 1,— P. A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a elhunyt t a g j a i fölött t a r t o t t emlékbeszédek. У X I I I . köt. 11. sz.: Zimmermann Á g o s t o n : Lenhossék M i h á l y ig. és t. tag, másodelnök e m l é k e z e t e . 1942. 51 1. 1.— P. Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. V. köt. 9. sz. F i n k e y F e r e n c : Az 1843-i büntetőjogi j a v a s l a t o k száz év t á v l a t á b ó l . 1942. 51 1. 2.— P. V. köt. 10. sz. Angyal P á l : A veszélyfogalom a büntetőjogban. 1942. A 34 1. 1.— P. V. köt. 11. sz. P r o h á s z k a L a j o s : platonista Ciceró. 1942. 71 1. 2.50.— P. Értekezések a nyelv- és s z é p t u d o m á n y i osztály köréből. XXVI. köt. 3. sz. Ivánka E n d r e : Sjzent G e l l é r t görög műveltségének p r o b l é m á j a . 1942. 20 1. 1.— P. Értekezések a történeti t u d o m á n y o k köréből. XXVI. köt. 1. sz.: F e k e t e L a j o s : A t ö r ö k k o r i Vác egy XVI. századi összeírás a l a p j á n . 1942. 88 1. egy r a j z z a l . 3.— P. XXVI. köt. 2. sz. Divéky A d o r j á n : Az aranybulla h a t á s a a lengyel jogra. 1942. 28 1. 1,— P. Fekete Lajos: A törökkori V á c egy XVI. s z á z a d i összeírás a l a p j á n .
Finkey
(Ért. a rajzzal. Ferenc: Az (Ért. a
tört. t u d . kör. XXVI. köt. 1. sz. 1942. 88 1. egy 3.— P. 1843-i b ü n t e t ő j o g i j a v a s l a t o k száz év t á v l a t á b ó l fii. és t á r s . tud. kör. V. köt. 9. sz.) 1942. 51 1.
2.— P. Huszti József: Gróf Klebeisberg K u n ó életmüve. 1942. 379 1. Irodalomtörténeti Közlemények. Szerkeszti: K é k y L a j c s . 1942. 52. évf. 2. füz. 109—236. 1.; 3. füz. 237—348. 1. à 3.— P. Ivánka Endre: Szent G e l l é r t görög műveltségének p r o b l é m á j a . (Ért. a nyelv- és s z é p t u d . oszt. kör. XXVI. köt. 3. sz.)
1942.
20 1. 1.— P. Jermy
Tibor:
Rendszertani tanulmány a magyarországi
plesioceraták-
313 Az
Akadémia
új
kiadványai
ról. ( D i p l o p o d a ) . (Mat. és t e r m . tud. közi. XXXIX. köt. 4. sz.) 1942. 82 l . - ' X I I t á b l a . 3.— P. Klemm Antal: M a g y a r történeti m o n d a t t a n . (Harmadik rész.) A M. N y e l v t u d o m á n y Kézikönyve II. köt. 6. fiiz. harmadik része. 1942. 381—660. 1. 6,— P. Közgazdasági Szemle. Szerkeszti Heller F a r k a s . 1942. L X V I . évf. 35. köt. 3—4. sz. 153—319. 1.; 5. sz. 321—400. 1.; 6. sz. 401— 492. 1.; 7—8. sz. 493—632. 1.; 9. sz. 633—708. 1.; 10— 11. sz. 709—812. I. à 3.— P. Magyar Etymologiai Szótár. Irta Melich J á n o s XV. füz. F ü l — G a j déi. 1942. 642—799. 1. 8.— P. A M. Nyelvtudomány Kézikönyve. II. k ö t . 6. füz. h a r m a d i k része. Klemm A n t a l : Magyar t ö r t é n e t i m o n d a t t a n . (Harmadik rész.) 1942. 381—660. 1. 6,— P. Magyarosan. Nyelvművelő folyóirat. Szinnyei Ferenc k ö z r e m ű k ö d é sével s z e r k e s z t i Putnoky Imre. XI. évf. 1942. 2. füz. 33—64. 1.; 3. füz. 65—96. 1.; 4. füz. 97—128 1.; 5. füz. 129—160. 1. és T a r t a l o m m u t a t ó , à —.30 P^ Matematikai és Természettudományi Értesítő. S z e r k e s z t i Mauritz Béla. LXI. köt. 1. rész. 1942. 442 1„ 3 k é p t á b l a . 8,— P. Matematikai és Természettudományi Közlemények. XXXIX. köt. 3. sz. Dr. P a t t a n t y ú s - Á b r a h á m Géza: V í z s z o l g á l t a t á s mélykutakból tekintettel az A l f ö l d ivóvíz-ellátására. A légnyomásos vízemelő (mammut-szivattyú) ü z e m t a n a . 1942. 56 1. á b r á k k a l . 2.— P. XXXIX. köt. 4. sz.: J e r m y Tibor: R e n d s z e r t a n i tanulmány a magyarországi p l e s i o c e r a t á k ról ( D i p l o p o d a ) . 1942. 82.: 1. XII táblával. 3.— P. Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza: V í z s z o l g á l t a t á s m é l y k u t a k b ó l tekintettel az Alföld ivóvíz-ellátására. A légnyomásos vízemelő (mammutszivattyú) ü z e m t a n a . (Mat. és term. tud. Közi. X X X I X . köt. 3. sz.) 1942. 56 1. á b r á k k a l . 2.— P. Prohászka Lajos: A platonista Cicero. (Ért. a fii. és t á r s . tud. kör. Zimmermann
V. köt. 11. sz.) 1942. 71 1. 2.50 P. Ágoston: Lenhossék M i h á l y ig. és t. tag, másodelnök emlékezete. (A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a elhunyt tagjai f ö l ö t t tartott emlékbeszédek. XIII. köt. 11. sz.) 1942. 51 1. 1,— P.
Inhalt
314
INHALT Seite
I. Vizepräsident E u g e n Balogh: Die akademischen R e d e n des G r a f e n S t e f a n Széchenyi
188
II. Vizepräsident Eugen Balogh: Begrüssungsworte gelegentlich des 70. Geburtstages des P r ä s i d e n t e n Sr. К. H. Erzh. Josef
187
III. D o k u m e n t e aus dem S o l d a t e n l e b e n des G r a f e n Stefan Széchenyi. Veröffentlicht von о. M. Julius Viszota
189
IV.
Berichte: 1. К. M. T h e o d o r Rédey: Bericht über den V o j n i t s - P r e i s 2. К. M. S t e f a n Sági: Bericht über die T ä t i g k e i t des Wörterbuchausschusses
V. W a h l e n der A k a d e m i e für das O b e r h a u s (Protokoll) VI. Kostenvorschlag h e l f t e 1943
der
Akademie
für
die
erste
.
.
259
Begriissungsreden: a ) B e g r ü ß u n g s w o r t e des K l a s s e n p r ä s i d e n t e n J o h a n n Melich gelegentlich der A n t r i t t s v o r t r ä g e der k. M i t g l i e d e r J o h a n n Sági u n d A l e x a n d e r E c k h a r d t b) B e g r ü ß u n g s w o r t e des K l a s s e n p r ä s i d e n t e n J u l i u s Kornis gelegentlich des A n t r i t t s v o r t r a g e s des о. M. Elemér M á t y u s z c) B e g r ü ß u n g s w o r t e des K l a s s e n p r ä s i d e n t e n Josef M a r e k gelegentlich der A n t r i t t s v o r t r ä g e des к. M. L a d i s l a u s Tokody, des о. M. F r a n z Herzog, der k. M i t g l i e d e r J o h a n n M ó c s y und Ernst B a l o g h . . . .
X. Die im J a h r e 1942 verstorbenen Mitglieder der A k a d e m i e Nekrologe: a ) Nachruf des G e n e r a l s e k r e t ä r s an die verstorbenen Mitglieder b) K. M. E r n s t B a l o g h : Zur E r i n n e r u n g an Anton G e n e r s i c h c) T r a u e r r e d e des o. M. Josef Huszti an der B a h r e des E. M. J u l i u s G y o m l a y d) T r a u e r r e d e des o. M. Béla P o g á n y an der B a h r e des E. M. G u s t a v R a d o s e) T r a u e r r e d e des o. M. M a u r i t i u s Hoor-Tempis an der B a h r e des k. M. K a r l Z i p e r n o w s k y
XII. N e u e r e
Veröffentlichungen
XIII. Inhaltsverzeichnis in scher S p r a c h e
255
267
IX. К. M. Béla I s s e k u t z : Gedenken an Tibor Györy
XI.
253
Jahres-
VII. Sitzungen der A k a d e m i e in 1942 VIII.
243
der
deutscher,
Akademie französischer
271
279
285 294 300
301 303 308 309 311 312
und
engli314
Sommaire
315
SOMMAIRE
h Page
I Vice-président Eugène Balogh: Discours du c o m t e Etienne Széchenyi tenus à l ' A c a d é m i e
188
II. Vice-président Eugène Balogh: Félicitation d e S. A. R. le p r é s i d e n t Archiduc J o s e p h à l'occasion de son 70. a n n i v e r s a i r e
187
III. Documents c o n c e r n a n t le service militaire d u comte Etienne Széchenyi. P u b l i é s par Jules Viszota de l'Académie
189
IV.
Rapports: 1. Théodore R é d e y m. corr.: R a p p o r t sur le p r i x Vojnits 2. Etienne Sági m. corr.: R a p p o r t sur l'activité du Comité du Dictionnaire
V. Elections d e verbal)
l'Académie
à
la
Haute
Chambre
255
V I I . Séances de l ' A c a d é m i e en
l'exer259
1942
267
V I I I . Discours de félicitation: a) allocutions d e J e a n Melich prés, de section à l'occasion d e s discours de réception d ' E t i e n n e Sági et d ' A l e x a n d r e Eckhardt m e m b r e s corr b) allocution de Jules K o r n i s prés, de section à l'occasion d u discours de r é c e p t i o n d'Elemér M á l y u s z m. ord. c) allocutions d e Joseph M a r e k prés, de section à l'occasion d e s discours de r é c e p t i o n de L a d i s d a s Tokody m. c. F r a n ç o i s Herzog m. o., J e a n M ó c s y et Ernest Balogh membres corr en
mémoire
de
Tibor
Győry
par
Béla
kutz m. с
285
300
de C h a r l e s Zipernowsky m. с récentes
279
294
Nécrologie: a) C o m m é m o r a t i o n des m e m b r e s défunts p a r G é z a Voinovich s e c r . général b ) Commémoration d'Antoine Genersich par Ernest Balogh m. с c) Discours d e Joséph H u s z t i m. o. aux f u n é r a i l l e s de J u l e s G y o m l a y m. h o n d) Discours d e Béla P o g á n y m. о. aux f u n é r a i l l e s de G u s t a v e Rados m. hon e) Discours d e Maurice H o o r - T e m p i s m. o. a u x funérailles
XII. Publications
271
Isse-
X. Membres d e l'Académie m o r t s en 1942 XI.
253
(procès-
VI. Budget de l ' A c a d é m i e pour la première moitié d e cice 1943
IX. Discours
243
de
301 303 308 309 311
l'Académie
312
X l i l . Sommaire en allemand, f r a n ç a i s et anglais
314
ч
316
Table
of
T A B L E OF
contents
CONTENTS Page
I. S e c o n d President E u g e n e Balogh: Count Stephen Széchenyi at t h e
Speeches Academy
held by . . . .
II. S e c o n d President E u g e n e Balogh: A d d r e s s to H. R. t h e President A r c h d u k e J o s e p h on the occasion his 70. b i r t h d a y
188
H. of 187
III. D o c u m e n t s concerning the military service of Count S t e p h e n Széchenyi. Published by J u l i u s Viszota o r d . m. Reports: 1. T h e o d o r e Rédey c o r r . m.: Report on the V o j n i t s - P r i z e 2. S t e p h e n Sági c o r r . m.: Report on the D i c t i o n n a r y Committee V. E l e c t i o n of the m e m b e r s of the A c a d e m y to the U p p e r H o u s e (Minutes)
189
IV.
VI. B u d g e t estimate of t h e Academy for the first six of 1943 VII. Sessions of the A c a d e m y
267
of
the
271 279
285 294 300
Necrologies: a J Commemorative s p e e c h of G e n e r a l Secretary Géza Voinovich on t h e d e c e a s e d m e m b e r s b) Commemorative s p e e c h of Ernest B a l o g h corr. m. on A n t h o n y Genersxch c) F u n e r a l speech of J o s e p h Huszti o r d . m. at the bier of J u l i u s G y o m l a y hon. m d) F u n e r a l speech of B é l a Pogány o r d . m. at the bier of Gustavus R a d o s hon. m e) F u n e r a l speech of M a u r i c e H o o r - T e m p i s at the bier of C h a r l e s Z i p e r n o w s k y corr. m. publications
255 259
in 1942
X. D e c e a s e d members of t h e Academy in 1942
XII. Recent
253
months
VIII. Addresses of welcome: a) by J o h n Melich P r e s i d e n t of S e c t i o n to Stephen Sági and Alexander E c k h a r d t corr. members on the occasion of their inaugural s p e e c h e s b) by J u l i u s Kornis President of Section to E l e m é r M á l y u s ord. m. on the occasion of his i n a u g u r a l speech c) by J o s e p h M a r e k President of Section to L a d i s l a s T o k o d y corr. m., Francis H e r z o g ord. m., J o h n Mócsy, and E r n e s t Balogh corr. members on t h e occasion of their inaugural s p e e c h e s IX. Béla Issekutz corr. m.: Commemoration of Tibor G y ő r y . XI.
243
Academy
301 303 308 309 311 312
XIII. T a b l e of contents in G e r m a n , French a n d English
.
.
314
A kiadásért felel : dr. Voinovich G é z a . 20532 S á r k á n v - n y o m d a r . - t . B u d a p e s t , VI., Horn E d e - u . 9. Tel.: Igazgatók: W e s s e l y A n t a l és W e s s e l y J ó z s e f .
122-190,
326-066.
AKADÉMIAI
É R T E S Í T A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
VOINOVICH
GÉZA
FŐTITKÁR
LIT. K Ö T E T
474. F Ü Z E T — 1942.
JANUÁR—MÁJUS
BUDAPEST KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS 1942.
AKADÉMIA
TARTALOM. Lap
I. A M. T u d .
Akadémia belső tagjai
II. A M. Tud.
Akadémia
СП.
1
nagygyűlését
I. n a p 1942. m á j u s 12-én
5
II. n a p 1942. m á j u s 13-án
5
III. n a p 1942. m á j u s 15-én
9
IV. n a p 1942. m á j u s 17-én
12
Ünnepélyes a) József
közülés: kir,
Csorna
herceg
elnöki
megnyitó
b) V o i n o v i c h
Körösi 12
Géza f ő t i t k á r i
jelentése
c) H e r c z e g F e r e n c ig. és t. n y a k c. színműből d) K o r n i s G y u l a szelleme III. Jelentések
beszéde:
Sándor
a
ig. és
t.
t.: t.:
17
Részletek Századunk
az
Aranyszár.
21 pályázatokról:
a) a Nagyjutalomról b) a K a z i n c z y
és
a
Marczibányi-mellékjutalomról
22
Gábor és n e j e - j u t a l o m r ó l
32
c) a S á m u e l — K ö l b e r - j u t a l o m r ó l
32
d) a b á r ó K o r n f e l d Z s i g m o n d - j u t a l o m r ó l e) B u d a p e s t f ) a Chorin g) a W e i s s
Székesfőváros
34
Széchenyi-jutalomtételéről
.
.
Ferenc-jutalomról
Kereskedelmi
52 és
Iparkamara
Horthy
Miklós-jutalmáról
66
János-jutalomról
j) a K ő r ö s s y
79
Flóra-jutalomról
86
k) a M a g y a r Á l t a l á n o s K ő s z é n b á n y a Rt. B e r z e v i c z y A l b e r t jutalmáról l) az e g y ü t t e s e n létesített
kezelt
36 41
Fülöp-jutalomról
h) a B u d a p e s t i i) a S e r b á n
21
tudományának
adományok-
és
95
hagyományokból
jutalomról
100
IV. A M. T u d . A k a d é m i a j u t a l o m t é t e l e i 1942-ben V. A M. T u d . A k a d é m i a z á r s z á m a d á s a i Folytatását
103 -
1941-ről lásd a boríték
111 3.
lapján.
Lap
VI. A M. T u d . A k a d é m i a VII. A
két
gróf
költségvetése
Vigyázó-vagyon
1942. m á s o d i k
kimutatása
1941.
felére
december
31-én.
127
V I I I . J e l e n t é s a M. T u d . A k a d é m i a k ö n y v t á r á n a k á l l a p o t á r ó l IX. J e l e n t é s a S z ó t á r i B i z o t t s á g X. Üdvözlő beszédek: a) József kir. h e r c e g átadásánál
elnök
1941. évi m u n k á s s á g á r ó l beszéde
a
tanítói
köz152
és t. t. osztályelnök ü d v ö z l ő beszédei t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . . . 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . . 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . .
163 165 167
t. t. r. 1.
1. t. b e s z é d e
emléktáblájának Tud.
148
153 156 160
XI. A f ő t i t k á r m e g e m l é k e z é s e i
X I I I . A' M.
.
beszédei . . . . . . . . . . . .
e) M a r e k József ig. és r. S c h u l e k E l e m é r 1. Rohringer Sándor Romwalter Alfréd
Jenő
138
151
c) Melich J á n o s ig. és r. t. osztályelnök ü d v ö z l ő K é k y L a j o s r. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l T a m á s L a j o s 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l P a i s D e z s ő r. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l d) K o r n i s G y u l a ig. B o é r E l e k 1. Biró Vencel Marton Géza
.
.
jutalmak
b) K o m i s G y u l a ig. és t. t. beszéde az ü n n e p é l y e s ülést k ö v e t ő d í s z e b é d e n
XII. F e k e t e
119
Akadémia
osztályelnök ü d v ö z l ő beszédei székfoglalója alkalmából . . t. székfoglalója a l k a l m á b ó l t. székfoglalója a l k a l m á b ó l .
170 172 174
a z elhúnyt t a g o k r ó l
176
néhai
Konkoly-Thege
leleplezésekor újabb
. . . .
Ógyallán
Miklós . . . .
177
kiadványai
XIV. A t a r t a l o m m u t a t ó német, f r a n c i a és angol f o r d í t á s a
179 .
.
.
181
AKADÉMIAI
É R T E S Í T Ő A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
MEGBÍZÁSÁBÓL
SZERKESZTI
V O I N O Y I C H GÉZA FŐTITKÁR
LII. K Ö T E T
475. F Ü Z E T — 1942.
JÚNIUS—DECEMBER
BUDAPEST КГ A DJ A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S
1942.
AKADÉMIA
TARTALOM Lap
I. B a l o g h J e n ő ig. és t. István akadémiai
t. m á s o d e l n ö k : beszédei
Gróf
188
II. B a l o g h J e n ő ig. és t. t. üdvözlő b e s z é d e h e r c e g ig. és t, t. elnök s z ü l e t é s é n e k d u l ó j a alkalmából III. Gróf IV.
Széchenyi István katonáskodására K ö z z é t e s z i V i s z o t a G y u l a r. t
Széchenyi József k i r . 70. é v f o r 187
vonatkozó
iratok. 189
Jelentések: R é d e y T i v a d a r 1. t.: Egy év m a g y a r drámatermése. (Vojnits-jutalom) Sági I s t v á n 1. t.: J e l e n t é s a S z ó t á r i B i z o t t s á g 1942. évi munkásságáról
V. F e l s ő h á z i 14-i
tagválasztás elegyes
ülés
az
Akadémiában.
(Az
1942.
243 253
dec. .
255
VI. A M. T u d . A k a d é m i a költségvetése az 1943. év első f e l é r e
jegyzökönyve)
.
259
VII. A M. T u d . A k a d é m i a ü l é s e i 1942-ben
267
VIII. Üdvözlő beszédek: a) M e l i c h J á n o s ig. és r. t. o s z t á l y e l n ö k üdvözlő b e s z é d e i S á g i István 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l E c k h a r d t S á n d o r 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . b) K o r n i s G y u l a ig. és t. t. o s z t á l y e l n ö k üdvözlő b e s z é d e M á l y u s z E l e m é r r. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . . c) M a r e k József ig. és t. t. o s z t á l y e l n ö k üdvözlő b e s z é d e i T o k o d y László 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . . H e r z o g F e r e n c r. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . . M ó c s y J á n o s 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . . . B a l o g h Ernő 1. t. s z é k f o g l a l ó j a a l k a l m á b ó l . . . . IX. I s s e k u t z
Béla 1. t. e m l é k b e s z é d e G y ő r y
X. A M. T u d . A k a d é m i a XI. Megemlékezések
és
halottai
Tiborról
.
.
.
1942-ben
285 287 289 291 294 300
ravatalánál
XII. A M. T u d . A k a d é m i a
279
gyászbeszédek:
a) A f ő t i t k á r m e g e m l é k e z é s e i az e l h ú n y t tagokról . . . b) B a l o g h E r n ő 1. t.: Genersich A n t a l emlékezete . •• . c) H u s z t i József r. t. gyászbeszéde G y o m l a y G y u l a t. t. ravatalánál dj P o g á n y Béla r. t. gyászbeszéde R a d o s Gusztáv t. t. ravatalánál e) H o o r - T e m p i s M ó r i c r. t. g y á s z b e s z é d e Zipernowsky Károly
271 275
301 303 308 309 311
újabb kiadványai
XIII. A t a r t a l o m m u t a t ó n é m e t , francia és a n g o l f o r d í t á s a
312 .
314
A Magyar Tudományos Akadémia üléssora 1943-ra. Január
11., 12., 14. Kedd, szerda, p é n tek: Nagygyűlés. 16. Vasárnap: Ünnepélyes köz ülés. 17. III. o s z t á l y . 24. Összes ülés. 31. I. osztály.
4. I. (Nyelv- és s z é p t u d o m á nyi) osztály. 11. II. (Bölcs., t á r s a d és t ö r ténettudományi) osztály. 13. III. ( M a t e m . és t e r m é s z e t t u d o m á n y i ) osztály. 25. Összes ülés.
Június 7. II. o s z t á l y és Összes ülés. 21. III. o s z t á l y .
Február 1. 8. 15. 22.
I. o s z t á l y . II. o s z t á l y . III. o s z t á l y . Összes ülés.
Szünet. Október
Március 1. 8. 22. 29.
I. o s z t á l y . II. o s z t á l y . III. o s z t á l y . Összes ülés.
I. o s z t á l y . II. o s z t á l y . III. osztály. Összes ülés.
8. 15. 22. 29.
I. osztály. II. o s z t á l y . III. o s z t á l y . Összes ülés.
November
Április 5. I. o s z t á l y . 12. III. o s z t á l y . 19. II. o s z t á l y és Összes ülés. (A k i t ü n t e t e t t t a n í t ó k jutalmazása.)
December
Május 3. I. o s z t á l y . 10. II. o s z t á l y .
4. 11. 18. 25.
!
6. I. o s z t á l y . 13. II. o s z t á l y és Összes ülés. 20. III. o s z t á l y .
K i a d á s é r t felel: Voinovich Géza. 20532 S á r k á n y - n y o m d a r . - t . B u d a p e s t , VI., H o - n E d e - u . 9. I g a z g a t ó k : W e s s e l y A n t a l és W e s s e l y J ó z s e f .
,
