Akadályok és lehetőségek
Katasztrófa?
London 2010
vagy inkább kaland?
A törvény nem ismerése nem mentesít a büntetés alól
• • • •
Mit is akarunk?
Nem levezetni; Nem drága, épített tározókban; Nem akkor, amikor már baj van; Nem a folyót szabni az elképzelt földhasználati formákhoz; • Nem statikusan; • Nem egy adott helyzetre.
• • • • • •
Szétteríteni. A tájban. Már középvíznél is. A földhasználatot a folyó dinamikájához. Dinamikusan. Alkalmazkodón a folyton változó viszonyokhoz.
Nagykörű 2010. június 14-15
A nemzetközi helyzet, ami fokozódik VÍZGAZDÁLKODÁS • VKI • Árvíz irányelv • Aszály • Fürdővíz (és gyerek) • Vízminőség I. • Vízminőség II. • Szennyvíz • Nitrát
MEZŐGAZDASÁG (CAP) • Általános • Statisztika • EAGGF • Szerkezeti • Pénzügyi • Piacszervezési • Külső országok • Egészségügyi • Új CAP
Köszönő viszony Vidékfejlesztés Mezőgazdaság
Infrastruktúra Vízügy
Önkormányzatok
Egymásba fészkelt hierarchia
Politika
Gazdaság
Társadalom
Környezet
Só és sótlan hivatal • A vízügy megbontása: különálló árvízvédelem, belvízvédekezés, mezőgazdasági vízhasználat • Mezőgazdaság a támogatások emlőin. „Verseny”, „piac”, „versenyképesség” „értékesítés” és (hazai) „magántulajdon” • Vidékfejlesztés munkahely. Megélhetés • Foglalkoztatás: ellendrukker szabályozók
A jog rögös útja 1.
A rugalmas földhasználat akadályai:
privatizálás a 90-es években politikai csatározások: szárnyaszegett kárpótlás a magyar ugaron: osztatlan közös, jogi személyek tiltása: használat és tulajdon elválik termőföld kötelező művelése, művelési ágak támogatási szerkezet, EU-s pénzalapok
A jog rögös útja 2.
A rugalmas vízhasználat akadályai
Elavult szemléletű jogszabályok Belvíz elvezetés kötelesség Árvíz levezetés kötelesség Víz visszatartás jogi lehetősége korlátozott VTT törvény előremutató, de nem elegendő Víztársulati törvény előremutató, de nem elegendő Vízgazdálkodási törvény módosítása: VTT orientált
A jogalkalmazás még rögösebb útja
– 1. példa: Aranykorona érték korrekciója 3074, 26 AK 3074,23 AK (osztatlan közös, 62 tulajdonos)
– 2. példa: Kakat ér kotrása (KÖTIKTVF.KVVM KÖTIVIZIG.KVVM) KHV-KHT 9 különböző jogszabály 6 különféle hatóság és szakhatóság bevonása 3 illetékes önkormányzat értesítése 9 oldalas dokumentum, kb. száz hivatkozással 12 példányban készült
Kinek a markában van a pénzesláda kulcsa? • • • • • •
Állami újraelosztás buktatói A pályáztatási rendszer Az üzleti érdekeltségek Területi és egyéb határok Mi lesz építés után? És a megélhetést ki finanszírozza?
Kiművelt emberfők sokasága ► Jó
az árvíz vagy rossz? Kinek jó és kinek rossz? ► Mi és hogyan működik a fokrendszer? ► Mi és hogyan működik a helyi autonómia? ► Mi és hogyan működik a vertikális szerveződés a horizontális helyett? ► Mi a földtulajdon? Jog vagy kötelesség?
Kinek mi az érték? • Életszínvonal vagy életminőség? • Mitől jó minőségű az élet? • Mitől jó minőségű az élelmiszer? Ha külsőleg eltartható, vagy beltartalmi értékei jók? • Mi a táj feladata? Hogy az ember kényére kedvére alakítsa, vagy alkalmazkodjon összetett rendszereinek működéséhez?
Vagy mégis van lehetőség? (Ez NEM Amerika) Viszonylag kevéssé átalakított folyó A korábbi ártér maradványai térinformatikailag jól követhetők, mérhetők Ártéri infrastruktúra viszonylag kevés A gazdasági „elmaradottság” most strukturális előny Mélyártéri vízkivezetés viszonylag könnyen megoldható (modellezés)
Politikai intézmények
Nemzetközi szinten ICPDR Tisza Bizottság Kárpát-medencei egyezmény EREDMÉNY: INTEGRÁLT VÍZGYŰJTŐ TERV
Itthon Integrált vidékfejlesztési minisztérium Integrált vízügyi / vidékfejlesztési (?) stratégia EREDMÉNY: MEGOSZTOTTSÁG CSÖKKENÉSE
Jogszabályi változások
Birtokrendezés Földhasználat váltás ILD párti szabályozás Vízügy megosztottságának felszámolása Finanszírozási struktúra átalakítása Nem kell mindent agyon szabályozni. A kevesebb több lehet!
Az agrár-környezetgazdálkodási program és a tájgazdálkodás
Bonyolult, részletes, mégis merev Természetvédelmi irányultság a gazdálkodókat nem ösztönzi Rugalmas tájhasználatot kellene lehetővé tegyen Rugalmas tájhasználat csak sok, kicsi, diverz szereplővel képzelhető el A mezőgazdaság nem pénzpiaci ágazat, hanem táplálékbázisunk teremtője
Társadalmi szereplők (akikről valójában szó van) • Lakosok, gazdák, helyben élők • Helyi kezdeményezések • Közbülső szint, önkéntes és nem bürokratikus szerveződések • Társadalmi szervezetek (NGO) • Mi csak kibicek vagyunk
