Ajánlások az intézményi kreditrendszerű tanulmányi és vizsgaszabályzatok (TVSz) elkészítéséhez A TVSz-nek összhangban kell lennie a felsőoktatási törvénnyel, és szabályoznia kell minden olyan kérdést, amelyet a Ftv és az azokhoz csatlakozó rendeletek előírnak. Amit nem szabályoz a TVSz vagy a megfelelő rendeletek, az nem korlátozható A jogszabályokra a TVSz elején felsorolásszerűen javasolt hivatkozni, vagy javasolt a vonatkozó paragrafusokat idézetszerűen beemelni a megfelelő fejezetek elejére. A javaslatok az intézményi TVSz javasolt fejezetei sorrendjében következnek. A fejezetek sorrendje lehet ettől eltérő is, és a fejezetcímek is módosulhatnak, de valamilyen módon magukba kell foglalniuk az ajánlott szerkezetű TVSz fejezetcímei által érintett információkat. A következőkben az idézett paragrafus számok az Ftv-re vonatkoznak.-
A Szabályzat hatálya Milyen képzésben, milyen tanulmányi rendben résztvevő hallgatók, oktatókra terjed ki. A külön szabályzatok felsorolása (pl. doktori képzés).
Definíciók Az egységes felsőoktatási nomenklatúra szellemében a fogalmakat célszerű a TVSz elején definiálni. Az Ftv-ben megtalálható definíciókon túl (147§), az intézménynek javasolt definiálni a számonkérés típusait (kollokvium, szigorlat, gyakorlati jegy, félévközi jegy, stb), és a tanórák törvényben felsorolt fajtáit (előadás, szeminárium, gyakorlat, stb.). Példa: előadás: olyan tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását. A kreditértékű előadás számonkérése a kollokvium.
A tanulmányi ügyekben eljáró bizottságok Ezen belül szólni kell a (kari, intézményi) Tanulmányi Bizottságról [27§ (11)], a (kari, intézményi) Kreditátviteli Bizottságról [58§ (7)], a bizottságok összetételéről, kinevezési rendről (kari, intézményi tanács döntése), döntési jogkörökről, döntés elleni fellebbezés határidejéről, a másodfokú hatáskört gyakorlójáról. Példa: A Tanulmányi Bizottság jogkörébe sorolható általában: első fokon minden - nem a Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt tanulmányi ügy (az átvétel, a tagozatváltás, a szakváltás, a kivételes (kedvezményes) tanulmányi rend, az évkihagyás, szakmai, ill. tanítási gyakorlat más intézménynél történő végzésének engedélyezése).
A hallgatói jogviszony •
Hogyan jön létre [39§ (4)]
2 • •
Mikor szűnik meg a hallgatói jogviszony? [76§ (1)] Mikor folyamatos a hallgatói jogviszony? [40§ (3)]
•
Mikor szünetel a hallgatói jogviszony? [50§] Lehet-e első félévben is passzív félévet kérni? [50§ (1)] Összesen hány passzív félévet vehet igénybe a hallgató tanulmányai során?
•
A hallgatói jogviszony intézményi megszüntetése egyoldalú nyilatkozattal [76§ (2)]
Pl. Adott félévben kreditértékű tárgyat vesz fel.
egy adott tantárgyat nem tud teljesíteni meghatározott maximális számú tantárgy-felvétellel egy adott tantárgyat meghatározott maximális számú vizsgakísérlettel sem tud teljesíteni túllépi a maximálisan engedélyezett passzív félévet akar igénybe venni az abszolutóriumot a maximálisan engedélyezett aktív félév alatt nem tudja megszerezni. •
Az államilag támogatott jogviszony megszűnése [55§ (1), 59§ (4)]: Ha a hallgató bizonyos időszakokra előírt, minimális számú kreditpontot nem gyűjtött össze. Ez esetben lehetséges, hogy a hallgató költségtérítéses képzésben folytathatja tanulmányait. Az átlépés rendjét az intézménynek a TVSz-ben szabályozni kell.
Párhuzamos képzés, vendéghallgatói jogviszony [40§ (2), (4)[ A vendéghallgatói jogviszony létesítését a fogadó intézménynek és az anyaintézménynek szabályoznia kell.
A tanév időbeosztása Hány hét a szorgalmi időszak, hány hét a vizsgaidőszak, van-e regisztrációs hét, szeptemberi vizsgaidőszak, hány percesek a tanulmányi foglalkozások.
Tantárgyi programok, tantárgyi követelmények [59§ (3)] A jogszabályban előírtakon kívül javasolt a számonkérés módjait, az esetleges maximális hiányzást, a pótlás lehetőségeit is megadni. A tájékoztatást a követelményekről milyen határidővel, hogyan kell közzétenni.
A tantárgyak meghirdetése és felvétele [58§ (4), (5)] A kurzusok meghirdetésének és felvételének intézményi rendje.
3 Javasolt, hogy a keresztfélévekben a kötelező tantárgyak legyenek meghirdetve tanórák megtartása nélkül (a tantárgyat nem első alkalommal felvevő hallgatók számára, csak vizsgára). Egy kötelező tárgy meghirdetésénél mindenképpen biztosítani kell annyi helyet, hogy a mintatanterv szerint haladó hallgatók föl tudják venni. A mintatanterv szerinti tárgy: A beiratkozástól számított aktív félév szerinti tárgy.
Egy tárgy felvételi lehetőségének - nem teljesítés esetén - maximális száma. Egy félévben valamely szakon fölvehető kreditek maximális száma.
A vizsgák rendje [59§ (1)-(4)] Ajánlott, hogy a vizsgahelyek (lehetőségek) száma a tantárgyat felvett hallgatók létszámának legalább 1,5-2-szerese legyen a vizsgaidőszakban közelítőleg egyenletesen elosztva ezen belül pl.: - szóbeli vizsgánál 30 fő hallgatói létszámig és írásbeli vizsgánál legalább 3 vizsganap, - szóbeli vagy kötelező szóbeli részt tartalmazó vizsgánál 30 fő hallgatói létszám felett legalább hetente 1 vizsganap.
Hányszor kísérelheti meg a hallgató a vizsgát egy vizsgaidőszakban egy tantárgyból? [59§ (1)] Ajánlott az ismétlő javítóvizsga lehetőségével élni. A vizsgára jelentkezés szabályai Hány nappal előtte kell bejelentkezni? Hány nappal a vizsga időpontja előtt léphet vissza? A vizsgáról való távolmaradás következményei [59§ (2)] Intézményi szabályozás szükséges. A vizsgáztató kötelességei Az érdemjegy közlésének határideje (szóbeli aznap, írásbeli hány munkanapon belül) Írásbeli vizsga értékelési szempontjainak, a dolgozat megtekintésének lehetősége. A sikeres vizsga javításának lehetőségei, feltételei Csak ugyanabban a vizsgaidőszakban javasolt, a javítóvizsgán kapott érdemjegy az érvényes érdemjegy.
A tanulmányi eredmény kiszámítása Az intézmény rögzítse, hogy melyik átlagot használja. A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére a tanulmányok egy félévnél hosszabb időszakára vagy a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.
4 Egy félévben a hallgató teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget az átlagos előrehaladás esetén egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható.
Felmentés egyes tanulmányi kötelezettségek alól Kreditátvitel [161§ (3)] A helyettesített tantárgy kreditpontjaként az adott szak tantervében a megfelelő ismeretanyagra vonatkozó kreditpontot, osztályzatként a helyettesítő tantárgy osztályzatát kell elfogadni; több helyettesítő tantárgy esetén szabályozni kell az osztályzat kiszámításának módját. A kreditátvitellel kapott kredit és érdemjegy az adott félévi átlagba nem számíthat bele.
Kedvezményes (kivételes) tanulmányi rend Engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, feladatainak beadási határideje módosulhat, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, vagy más kedvezményben részesülhet. Az engedély adott időszakra (fél évre, egy évre) szól. A kedvezményes tanulmányi rend nem jelenti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése alóli felmentést.
Szakdolgozat, diplomamunka A szakdolgozati és diplomamunka témák meghatározásának módját, tartalmi követelményeit, az értékelés általános szempontjait, a beadás határidejét az intézmények határozzák meg .
Végbizonyítvány ˙[60§ (4)] A hallgató a szakdolgozatáért, diplomamunkájáért járó kreditpontok kivételével minden kreditpontot összegyűjtött. A végbizonyítványnak nem előfeltétele a nyelvi követelmények teljesítése. A végbizonyítvány minősítést nem tartalmaz.
Záróvizsga [60§ ] Záróvizsgára bocsátás feltételei hét év eltelte után [60§ (4)] Záróvizsga Bizottság összetétele [60§ (5)] A záróvizsga időszakok, a jelentkezési határidők és a jelentkezés módja A távolmaradás következményei A javító záróvizsga letételének feltételei és lehetőségei. (A záróvizsga eredményének kiszámítását a képzési terveknek kell tartalmaznia.)
5
Az oklevél [62§] Ha van oklevélminősítés, a képzési terveknek tartalmazniuk kell.
Egyebek A B képzés és a hagyományos képzés átmenetének kezelése. Hányszor hirdetik meg a régi képzés tárgyait? Mikor kerül át a hallgató automatikusan a B alapszakra?
2006.03.01. OKT
