AIDS VÁC (H) ŠAHY (SK) VALAŠSKÉ MEZIŘIČÍ (CS)

Youngsters Against HIV – 2012 __________________________________________________________________________________

2012. YOUNGSTERS AGAINST HIV

ITERATIOAL SURVEY OF TEES O HIV/AIDS - 2012 VÁC (H) ŠAHY (SK) VALAŠSKÉ MEZIŘIČÍ (CS)

Youngsters Against HIV – 2012 _______________________________________________________________________________________________

Youth Against HIV

Report

Egészséges Ifjúságért Alapítvány

Pečat mesta Šahy

Gymnázium Františka Palackého Valašské Meziříčí

Vác & Šahy & Valašské Meziříčí - 2012 2


Készítette

Ritter Ildikó, Révész Angelika, Pozsonyiné Szőke Katalin, Horváth Szabolcsné dr.

Kutatásvezető

Ritter Ildikó A kutatást az Egészséges Ifjúságért Alapítvány, a Pečať mesta Šahy és a Gymnázium Františka Palackého Valašské Meziříčí végezte.

Elérhetőségek: Ritter Ildikó: [email protected] Révész Angelika: [email protected] Horváth Szabolcsné dr.: [email protected]

3


Rezümé A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy megismerjük a fiatalok HIV vírussal és egyéb szexuális úton terjedő, fertőző betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismereteit, tapasztalatait, a jelenséggel és a fertőzöttekkel szembeni attitűdjüket, továbbá a jelenség megelőzésével kapcsolatos véleményüket. A célpopuláció körében a tavalyi évben végzett vizsgálat eredményeit megerősítik a jelen állapotfelmérés adatai, miszerint a HIV-fertőzöttekkel szembeni előítéletesség fő oka a jelenséggel kapcsolatos félelem és egyben tájékozatlanság. Egyáltalán nem a negatív tapasztalat. A megkérdezett fiatalok nagyon komoly társadalmi problémaként értelmezik a jelenséget. Élénken foglalkoztatja őket a vírus terjedése és a megelőzés lehetséges módszerei, továbbá a HIV-szűrés jellemzői. Ugyanakkor beismerik, hogy ismereteik rendkívül szűk körűek a jelenségről és emiatt az információátadás terén elsősorban a szakemberek (orvosok) bevonását preferálják. Aggasztó, hogy a megkérdezettek 13,5%-a tudja csak, hogy amennyiben szeretne HIV szűrésen részt venni, hová kell elmenni elvégeztetni a tesztet. Továbbá az, hogy a szexuális kapcsolatot már legalább egyszer létesített fiatalok 2/3-ára jellemző csak a gumi óvszer rendszeres („mindig” vagy „legtöbbször”) használata. Figyelmet érdemel, hogy a megkérdezetteknek mindössze alig több mint 1/3-a (35,2%) tartaná jó dolognak, ha az iskolában lenne óvszer automata. A fiatalok azonban felhívták a figyelmet arra is, hogy a 3 legfontosabb dolog, amit az iskolai egészségfejlesztés érdekében tenni kellene a következő: higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet (!) Mert amíg ez nem biztosított hiteltelen lehet bármilyen iskolai egészségfejlesztési program.

4


1. Bevezetés

2011-ben a Visegrad Fund támogatásával „Kirekesztés és iskola” címmel vizsgálatot végeztünk Šahy (SK) és Vác (H) 9. és 10. osztályos, állami fenntartású középiskolába járó diákok körében. Célunk az volt, hogy megértsük az iskolai kirekesztés okait és következményeit annak érdekében, hogy a helyi közösség minél célzottabban tudjon reagálni a jelenségre. A vizsgálatot önkitöltős kérdőívek alkalmazásával (survey) végeztük, melynek során igyekezünk mérni a mintába kerültek körében az iskolai kirekesztéssel kapcsolatos attitűdöt és egyes társadalmi csoportokkal szembeni előítéletességet. Ehhez jellemzően Bogardus- és Likert skálákat használtunk. Megdöbbentő és egyben figyelemfelkeltő volt, hogy a „Ha tehetnéd, kiket nem választanál padszomszédnak?” c. kérdésre a válaszadók körében legnagyobb gyakorisággal megjelölt társadalmi csoportok (12 felsorolt közül ) mindkét város diák és tanár 1 megkérdezettjei között azonosak voltak, nevezetesen a”romák”, a „stréberek” és a „HIV-fertőzöttek”. A HIV-fertőzöttekkel szembeni erős, mindkét megkérdezetti csoportban detektált előítéletesség meglepett bennünket, ezért a fókuszcsoportok során célzottan foglalkoztunk a jelenséggel. Az derült ki, hogy a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatos félelem és egyben tájékozatlanság – egyáltalán nem a negatív tapasztalat - a legfőbb oka a mintába kerültek körében a HIVfertőzöttekkel szembeni előítéletességnek. Ezek az adatok azonban azt jelezték, hogy szükséges foglalkozni a problémával.

1.1. A vizsgálat időszerűsége Ehhez járult még hozzá, hogy habár világviszonylatban az új HIV-fertőzöttek számának növekedési üteme lelassult, azaz az incidencia csökkent, hazánkban a HIV-szűrésen résztvevők számának Európai viszonylatban is relatív alacsony elemszáma mellett2, az elmúlt években az incidencia növekedett, habár a regisztrált HIV fertőzött esetek száma még mindig alatta marad az Európai átlagnak3. Magyarország az utolsók között kullog az elvégzett HIV-vizsgálatok számát tekintve Európában: mindössze 6,6 vizsgálat jut ezer főre. Az európai uniós tagállamok közül csak Lengyelország – 4,6 1

A tanárok a Ha tehetné, osztályfőnökként kiket nem választana az osztályába? c. kérdést kapták ugyanazokkal a válaszalternatívákkal, mint a diákok. 2 http://hvgplusz.hu/letoltes/HIV_-_Anonim_szurovizsgalatok.pdf 3

Global Report. Unaids Report on the Global Aids Epidemic | 2010. 8.p. www.unaids.org

5


vizsgálat – és Görögország – 1,1 vizsgálat – teljesítenek rosszabbul, mint mi, és az unión kívüli országok között is sereghajtók vagyunk, a volt jugoszláv tagállamokkal – átlag: 5,7 vizsgálat – együtt lemaradva.

Miközben

világviszonylatban

mintegy

33-40

millió

HIV

fertőzöttet

tartanak

nyilván,

Magyarországon mindösszesen 2115 fertőzöttet regisztráltunk 1985-től 2011. december 31-ig. 2011-ben 162 új esetről szereztek tudomást a hatóságok, 20-szal kevesebbről, mint egy évvel korábban. Igaz, azonban, hogy 2009-hez képest 2010-ben 42 fertőzöttel nőtt a regiszterben nyilvántartottak száma4. Csehországban és Szlovákiában ennél kedvezőbb a helyzet. Szlovákiában az ENSZ adatai szerint mintegy 500 főre becsülik a fertőzöttek számát, míg a Cseh Köztársaságban 2.000 főre5. A három ország közül Magyarországon a legmagasabb (327 fő) az AIDS okozta halálesetek száma – a nyilvántartás kezdete óta6.

A nyilvántartott új HIV-fertőzöttek száma a világ legtöbb országában csökken (33 államban – köztük számos erősen fertőzött afrikai országban az incidencia, azaz az új esetek száma több, mint 25%-kal csökkent 2001 és 2009 között), addig Kelet-Európai és Közé-Ázsiai országokban ezzel a trenddel ellentétes irányú elmozdulás figyelhető meg, azaz mintegy 25%-os incidencia – növekedés (Unaids, 2010)7. A 2007-ben jelentett HIV esetek egyharmadát a 15-29 évesek között diagnosztizálták. A bejelentett új HIV-fertőzöttek egyharmada nő volt. A fertőzöttek közel fele heteroszexuális, egyötöde homoszexuális kontaktus révén fertőződött. Az esetek egyharmadában intravénás kábítószer-használat volt a feltételezett fertőződési mód. Jelenleg a HIV terjedését Nyugat- és Közép-Európában a szexuális, Kelet-Európában döntően az intravénás kábítószer-használattal összefüggő kockázati magatartás befolyásolja8.

4

„Tavaly a norvég kormány támogatásával zajlott egy megelőző kampány, aminek részeként a Plussz Egyesület HIV-fertőzött tagjai ellátogattak a budapesti melegbárokba, és többek között a szűrésen való részvételre buzdították a legnagyobb rizikócsoportba tartozókat. Ez a kampány - és az ezek után elvégzett szűrések - is indokolhatják azt, hogy tavaly több HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, mint az előző években” mondta Bánhegyi Dénes, a Szent László Kórház HIV-fertőzötteket és AIDS-betegeket gondozó immunológiai osztályának főorvosa. www.origo.hu Óvatlan férfiak miatt ugrott meg a HIV-fertőzöttek száma. 2011.07.21. 5 6

7

8

Forrás: United Nations Knowledge Centre Global Report on AIDS. 2009. http://hiv-statistics.findthedata.org 2011-es Országos Epidemiológiai Központ (OEP) adatok szerint. ENSZ és OEP adatok alapján. Global Report. Unaids Report on the Global Aids Epidemic | 2010. 8.p. www.unaids.org

www.eurohiv.org

6


„Az Európai Betegségmegelőző és Járványügyi Központ (ECDC) által 2008. november 25-én közzétett adatok szerint, 48892 újonnan diagnosztizált HIV fertőzöttet jelentettek a WHO Európai Régiójából 2007-ben (49 ország jelentett az 53-ból). A régióban átlagosan 76 újonnan felderített HIV fertőzöttet diagnosztizáltak 1 millió lakosra számítva. A HIV incidenciája Kelet-Európában volt a legmagasabb (165 eset/1 millió lakos), Nyugat Európában 77, Közép-Európában 10 újonnan diagnosztizált eset jutott 1 millió lakosra. (Magyarország: 11.8 eset/1 millió lakos/2007-ben.)9

A becslések szerint az Európai Unióban (EU) a HIV-fertőzöttek mintegy 30%-a nincs tisztában a fertőzésével, azaz nem járt szűrővizsgálaton10. Mivel a nem diagnosztizált betegek nem élvezhetik a korai kezelést, és tudtukon kívül a vírust továbbadják másoknak, ez a helyzet nagy kihívást jelent a HIV / AIDS járvány elleni küzdelemben. A Nemzeti AIDS Bizottság (NAB) és a szakemberek szerint aggasztó, hogy a 25 év alatti nők és férfiak jelentős százaléka bizonyítottan már több éve fertőződött, amikor szűrésre megy, továbbá egyre több az olyan HIV-pozitív gyerek, akinek az édesanyja fertőződött meg évekkel ezelőtt, de nem tudott róla. Nem ritkán a 3–4 éves gyerekek fertőzöttsége miatt került sor az anyák vizsgálatára is11.

Hazánkban a fertőzöttek többsége homo és/vagy biszexuális és jellemzően a 20-39 éves korosztályba tartozik. A nyilvántartott HIV fertőzöttek közel egyharmada (31%) AIDS beteg. Soha annyian nem váltak AIDS beteggé és nem haltak bele a betegségbe hazánkban, mint 2011-ben (32 fő betegedett meg és 12 fő hunyt el)12.

2004 februárjában az európai és közép-ázsiai országok vezetői Dublinban találkoztak és nyilatkozatot adtak ki (Dublini Nyilatkozat), amely az ENSZ Közgyűlésének a HIV/AIDS témájával foglalkozó 2001. évi különleges ülésszakán (UNGASS) az országok által tett kötelezettségvállalási nyilatkozat végrehajtásának felgyorsítására összpontosított13. Az Európai Betegségmegelőzési és 9

„Négy országban 1 millió lakosra vonatkoztatva, több mint 200 esetet diagnosztizáltak ebben az évben (Észtország: 472 eset/1 millió lakos, Ukrajna: 285 eset/1 millió lakos, Portugália: 217 eset/1 millió lakos, Moldova: 204 eset / 1 millió lakos). Az átlagnál magasabb a felderített HIV pozitív személyek gyakorisága Litvániában, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Nagy-Britanniában, Belorussziában és Svájcban”. In: http://www.ecdc.europa.eu, valamint www.epinfo.hu 10 http://www.ecdc.europa.eu/pdf/Epi_report_2007.pdf; Eurosurveillance, 13. kötet, 4. szám, január 24, 2008 11 http://hvgplusz.hu/letoltes/HIV_-_Anonim_szurovizsgalatok.pdf. Dr. Újhelyi Eszter. a Nemzeti AIDS Bizottság titkárának nyilatkozata alapján. 12 www.epinfo.hu 13

Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. A fontosabb kiadványok összefoglalója, 2010. Stockholm: ECDC; 2011.

7


Járványvédelmi Központ 2010. évi jelentése szerint a HIV-vel kapcsolatos globális válaszadáshoz rendelkezésre álló pénzeszközök drámai növekedést mutattak a Dublini Nyilatkozat óta. A nyilatkozat előtt, 2002-ben a HIV-vel kapcsolatos globális intézkedésekhez rendelkezésre álló források 1,2 milliárd dollárt tettek ki – ez 2008-ra több mint hatszorosára, 7,7 milliárd dollárra növekedett. Azonban hazai viszonylatban sem a megelőzésre, sem a kezelésre fordítható pénzügyi keret nem mutatott drámai növekedést.

A jelenség és a vírus terjedésének társadalmi-gazdasági-közegészségügyi, továbbá a közrendet, a köznyugalmat veszélyeztető létező és eshetőleges

következményei

miatt a megelőzés

területén folyamatos, célzott tevékenységre van szükség. Az AIDS/HIV-jelenség a 80-as évek végén és a 90-es években relatíve „felkapott” téma volt hazánkban is14. Egyre nagyobb figyelem irányult a jelenségre, a szűrési és a HIV-fertőzöttek, AIDS betegek szükséges kezelési feltételeinek megteremtésére és a megelőzésre. Az 1980-as évek második felében és a 90-es években a társadalom- és a jogtudomány egyes szakemberei is érdeklődést mutattak a téma iránt, azonban ez az érdeklődés viszonylag hamar alábbhagyott. Hazánk az alacsony fertőzöttségű országok közé sorolható; a HIV/AIDS-jelenség ilyen alacsony fokú hazai elterjedtsége társadalmilag megszokottá és elfogadottá vált; sőt a társadalom tagjainak jelentős többsége megnyugodott, amióta kiderült, hogy

nagy eséllyel elkerülhető a fertőzés,

valamint a veszélyeztetettség, A társadalomtudósok számára már nem volt sem új, sem érdekes, sem „jól” (sem anyagi sem szakmai elismeréssel bíró) kutatható jelenség. A jogesetek sem hívták fel a jelenségre a társadalom figyelmét. Mindössze 4 büntető eljárás folyt eddig hazánkban HIV-vírussal történő szándékos megfertőzés miatt. Minden esetben – az utolsó esetben még csak első fokon született ítélet – bizonyítékok hiányában szűnt meg az eljárás. A kezdeti figyelem és társadalmi érdeklődés mára lecsendesedett. És sajnos ezzel összefüggésben a megelőzésre, illetve a tájékoztatásra fordított pénzügyi támogatás is. 14

ugyanis 1981-ben több New York-i homoszexuális férfit az általában idősebbeket érintő bőrrák típussal, a Kaposi-szarkómával diagnosztizálnak, miközben további Los Angeles-i homoszexuális férfiakat egy ritka tüdőgyulladás támad meg. Az esetek felhívták az USA hatóságainak figyelmét egy új betegségre, mely az immunrendszer gyengítésével hajlamossá teszi a betegeket az 14 opportunista betegségekre . A betegséget AIDS-nek - szerzett immunhiányos tünet-együttesnek - nevezték el. A francia Pasteur Intézetben Luc Montagnier vezetésével (aki 2008-ban megosztva fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kap ezért a felfedezésrt) 1983-ban izoláltak egy vírust, mely a fehérvérsejteket támadja meg, és AIDS-et okoz. Lymphadenopátia-asszociált vírusnak (LAV-nak) nevezték el (1986-tól humán immundeficiencia vírusként (HIV) vált hivatalosan ismertté) és széles körben váltott ki aggodalmat világszerte. Az 1980-as évek végére világossá vált, hogy a HIV vírus, a gyógyíthatatlan, akkor még halálos betegség okozója, már széles körben elterjedt szerte a világban.

8


Ez pedig mára oda vezetett – és ezt a jelen kutatás eredményei is egyértelműen alátámasztják -, hogy a fiatalok szexuális úton terjedő betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretei, kiváltképp a HIV/AIDS vonatkozásában - enyhén szólva - elégtelenek. A jelenséggel kapcsolatos félelem és ismerethiány pedig táptalaja a diszkriminációnak, a társadalmi kirekesztésnek. A tavalyi évben ugyanezen a mintán, az iskolai kirekesztéssel kapcsolatban végzett célzott vizsgálatunk eredményei azt jelezték, hogy a megkérdezett diákok körben határozottan erős a társadalom HIV fertőzöttjeivel szembeni ellenérzés, a negatív attitűd, előítéletesség (Ritter, 2011). Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) 15 2010-es kutatása, valamint a 2007-ben az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) által kiadott HBSC kutatás eredményei szerint a fiatalok szexuális úton terjedő betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretei nem megfelelőek. Ugyanakkor az OEFI kutatás szerint a fiúk átlagéletkora 13,5, a lányoké 14 év volt az első szexuális kapcsolatuk idején. A vizsgálat eredményei szerint jelentős részük senkivel nem tudja megbeszélni a szexualitással kapcsolat problémáit, kérdéseit. Az OEFI kutatásban résztvevők 87%-a azt jelezte, hogy soha nem beszélné meg tanárával az ilyen jellegű problémáit, míg 78%-uk úgy gondolta még a védőnőkhöz sem fordulna soha. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) 2009 év végén felmérést készített az iskolai HIV/AIDS prevenció helyzetéről16. „A válaszadó HIV/AIDS prevenciót folytató 29 intézmény 14%-a építi be az egészségfejlesztési programjukba a HIV/AIDS-ről szóló információt, 86%-uk pedig külön óraszámot biztosít erre a célra, biológia, osztályfőnöki óra keretében vagy külsős szakemberek meghívásával iskolán kívüli foglalkozás keretében” olvasható a jelentésben17. A TASZ szerint a Nemzeti HIV/AIDS Stratégia és megelőzés „csak akkor lehet sikeres, ha a fiatalokhoz is eljutó, friss és vállalható tudást próbál meg átadni a megfelelő fórumokon”.

15

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 3000 általános és középiskolás diák bevonásával végzett vizsgálatot a kamaszok párkapcsolati attitűdjeiről. Az „Fiatalok szexuális magatartása” elnevezésű kutatás vezetője, dr. Simich Rita volt. 16 „A megkeresésre, sajnos, minimális válasz érkezett (19 intézmény) ezért úgy döntöttünk, hogy a kérdéssort újra feltesszük, immár rétegzett mintavétellel kiválasztott 50 középiskolának… A megkeresett 50 iskola közül 29 válaszolt, 21 intézményből ismétlő levelünkre sem érkezett semmilyen válasz” – írta a TASZ Habár a vizsgálat metodikája miatt a vizsgálat eredményeit csak a válaszadó 29 intézményre vonatkoztathatjuk és széleskörű megállapítások nem vonhatók le, azonban az eredmények jelzésértékűek a létező iskolai HIV/AIDS prevenció jellemzőit illetően(!) 17 http://tasz.hu/hivaids/hivaids-prevencio-kozepiskolakban-magyarorszag-2011

9


Ezzel maximálisan egyetértve igyekszünk az olvasó elé tárni vizsgálati eredményeinket és ily módon

hozzájárulni

a

hatékonyabb

HIV/AIDS

prevencióhoz,

valamint

a

fertőzöttek

stigmatizációjának csökkentéséhez.

10


2. A vizsgálat módszere A vizsgálat egy program részét képezte, így a vizsgálat metodikáját is úgy kellett kiválasztani és alakítani, hogy az illeszkedjen a programhoz és elősegítse a program hatékony megvalósulását.

2.1. A vizsgálat célja A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy megismerjük és összehasonlítsuk a vizsgálati mintánkba került fiatalok körében a HIV vírussal és egyéb szexuális úton terjedő, fertőző betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos -

ismereteit, tapasztalatait,

-

a jelenséggel és a fertőzöttekkel szembeni attitűdjüket, továbbá

-

a jelenség megelőzésével kapcsolatos véleményüket.

2.2. A vizsgálat módszere Az adatgyűjtés során survey módszert alkalmaztunk.

2.2.1. Survey A mintavételi keretet a 10. osztályos állami és önkormányzati fenntartású középiskolába járó diákok alkották (azaz egyházi fenntartású intézmények diákjai nem kerültek a mintába.) A vizsgálati mintát pedig Vác, Ipolyság és Valašské Meziříčí állami és önkormányzati fenntartású középfokú oktatási intézményeinek 10. osztályaiba járó diákok. Az adatfelvételhez önkitöltős kérdőíveket alkalmaztunk. Mind Vácon, mind Ipolyságban, mind pedig Valašské Meziříčí-ben – lévén kis városok - teljes mintán végeztük a megkérdezést. A z adatfelvétel 2012. február 21. – 2011. március 15. között zajlott. Mindösszesen 697 kérdőív került kitöltésre. Ebből 4 volt értékelhetetlen. A kutatási asszisztensek a kitöltés visszautasítását nem detektálták.

11


2.2.2. A kérdőív A kutatási céloknak megfelelő operacionalizáláson, valamint a kérdések illetve kérdésstruktúra összeállításán

túl

a

különböző

társadalmi

megítélés,

elítélés

alá

eső

jelenségekkel,

magatartásokkal kapcsolatos survey jellegű vizsgálatok során a - más, kevésbé szenzitív értékek vizsgálatához képest – fokozottan kell számolni bizonyos mintavételen kívüli típushibák bekövetkezésére. Különösen igaz ez azokra a survey-ekre, amelyekkel un. szenzitív adatokat igyekeznek gyűjteni vagy éppen „kényes” társadalmi jelenséggel kapcsolatos attitűdöt vizsgálnak. Úgyhogy esetünkben duplán kellett vigyáznunk arra, hogy az adatfelvétel megfelelően sikerüljön. Mivel itt a hangsúly az önbevalláson van, ezeknek a vizsgálatoknak a legfőbb problémája is az, hogy mennyire tekinthetők valósnak az önbevalláson alapuló válaszok. A hibák egy része kontrollálható, a reliabilitás jó részt biztosítható a kérdőívben különböző kontroll kérdések alkalmazásával, másrészt a megfelelő adatfelvételi mód és egyéb adatfelvételi technikák (kvalitatív módszerek) kiegészítésével. A kérdőív elkészítéséhez felhasználtuk a The Kaiser Family Foundation (USA) által készített National Survey of Teens on HIV/AIDS vizsgálat során használt kérdőívet. Ezt a vizsgálatot egyébként 2000-ben végezték 15-17 évesek körében, országos reprezentatív mintán (N=1512). Továbbá az Egészséges Ifjúságért Alapítvány középiskolások körében történő vizsgálatai során rendszeresen alkalmazott standard kérdéseket. Ezeket kiegészítettük a közép-európai helyzet vizsgálatára alkalmas célzott kérdésekkel. Az attitűdméréshez Bogardus-skálát használtunk. Az elkészült kérdőívet próbakérdezésnek vetettük alá, majd egészen kis módosítással véglegesítettük. A próbakérdezést követően – mint mindig - kikértük a diákok véleményét is a kérdőívet illetően, és az ő javaslataik segítségével készítettük el a véglegesítésre szánt verziót. Az adatfelvételt követően a kapott válaszokat kódoltuk, rögzítettük, majd SPSS program segítségével elemeztük.

12


3. Vizsgálati eredmények

3.1. A minta szocio-demográfiai demográfiai jellemzői 15 középiskola vett részt a felmérésben. A minta elemszáma 693 volt. Ebből 313 fő váci (45,1%), 218 fő volt ipolysági (31,4% %) és 162 (23,5%) volt valašské meziříčí –i középiskolás fiatal. A mintában a fiúk (47,1%) valamivel kevesebben voltak, mint a lányok (52,9%). A mintába került diákok iskolatípus szerinti megoszlását mutatja a következő ábra: ábra

1. ábra A vizsgálati mintába kerültek iskolatípus szerinti megoszlása (%)

11%

51%

szakiskola

38%

szakközépiskola gimnázium

Mivel három város középiskolás népessége a adta dta a mintavételi keretet, így a mintába kerültek iskolatípus szerinti megoszlását meghatározta, hogy a három kisvárosban milyen iskolatípusok vannak és azok milyen létszámkerettel működnek. Az ábrán jól látható, hogy a gimnáziumba járó diákok alkották a megkérdezettek mintegy felét. Mivel azonban teljes mintán történt a kérdezés, így a vizsgálati eredmények a három város 10. osztályos diákságára vonatkoztathatók

13


3.2. Ismeretek a HIV/AIDS jelenségről A HIV/AIDS jelenség részét képezi a mai tinédzserek életének. A legtöbb megkérdezett szerint a HIV/AIDS jelenség komoly társadalmi probléma és élénken foglalkoztatja a tinédzsereket, habár ismereteik rendkívül szűk körűek. A megkérdezettek 42,7%-a a arra kérdésre, hogy „Szerinted az AIDS probléma kezelése megfelelő hazánkban?”, azt válaszolta, ta, hogy nem tudja vagy nincs információja róla. róla A következő ábra azt mutatja, hogy a kérdésre „nem nem tud tudom” vagy „nincs információm róla” választ adók megoszlása hogyan alakult városonként.

2. ábra „Szerinted az AIDS probléma kezelése megfelelő hazánkban?” c. kérdésre „nem nem tudom” vagy „nincs információm róla” választ adók megoszlása városonként

Vác; 0,466

Valašské Meziříčí 43,10%

Šahy ; 0,275

Az ábra remekül szemlélteti, hogy míg a megkérdezett szlovák diákoknak alig több mint egynegyede, addig a magyar és cseh diákoknak közel fele információhiány miatt egyáltalán nem tudott véleményt formálni a kérdésről. Ez a különbség a szlovák, illetve a magyar és cseh megkérdezettek között egyébként a jelenséggel kapc kapcsolatos solatos ismereteket firtató, a kérdések vonatkozásában érdekes módon megfordul. 14


Míg a szlovák megkérdezettek 19,7%-a, addig a cseheknek 5,4%-a, a magyaroknak pedig 6,1%-a jelezte csak, hogy megfelelő az AIDS probléma kezelése hazánkban. Azaz úgy tűnik, hogy mintánkban a szlovák diákok több információval rendelkeznek a „hazai” HIV/AIDS jelenség kezelését illetően, mint a magyarok és a csehek. Iskolatípus szerinti megoszlás tekintetében a szakiskolába, szakképző intézménybe járók között voltak a legtöbben, akik „nem tudom” vagy „nincs információm róla” választ adtak (52%), míg a gimnazisták körében voltak a legkevesebben(37,5%). A kérdésre adott – „nem tudom” vagy „nincs információm” - válaszok aránya mindenesetre elgondolkodtató, ugyanis azt jelzi, hogy gyakorlatilag minden második a váci és a valašské meziříčí –i 10. osztályos diáknak fogalma sincs arról, hogy hazájában hogyan kezelik az AIDSjelenséget (!)

A megkérdezetteknek ¼-e (26,1%) tudta csak helyesen, hogy hazája, európai viszonylatban átlagos, átlag alatti vagy átlag feletti HIV-fertőzöttségű ország-e. A szlovák diákok között voltak a legnagyobb arányban, akik helyesen válaszoltak (33,5%), a cseh és magyar diákoknál a helyes válaszadók aránya alig mutatott eltérést (23,1%, illetve 22,8%). Ezek az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezettek többségének nincs információja a jelenség egészéről. Egyrészt nagyon kevesen tudják, hogy az európai országokhoz képest hazájukban mennyire elterjedt a HIV-fertőzés, másrészt részleges ismeretekkel rendelkeznek a fertőzés átadásának, illetve a megfertőződésnek a lehetséges útjairól is (!) (Lásd a 3.2.2. fejezetet!) A megkérdezett fiatalok 85,7%-a azt jelezte, hogy a kortársaik jellemzően „nem tudnak túl sokat” a jelenségről vagy „nagyon kevés információval rendelkeznek”. Míg a magyar diákok 91,7%-a, a cseheknek 88,4%-a vélte így (!), addig a szlovákoknak 77,1%-a.

15


3. ábra „ A „Mit gondolsz, mennyit tudnak a HIV vírussal történő megfertőződés kockázatairól és az AIDS betegségről a korodbeli fiatalok” kérdésre „nem túl sokat”, illetve „nagyon kevés információval rendelkeznek” válaszok aránya, városonként (%)

Šahy; 0,771

Vác; 0,917

Valašské Meziříčí ; 0,884

A diákok teljesen tisztában vannak azzal, hogy ismereteik elégtelenek a jelenséggel kapcsolatban és ez a tudat meghatározza, illetve erősen befolyásolja a fertőzéssel és a fertőzöttekkel kapcsolatos attitűdjüket és az általuk vázolt megelőzési módszereket is. (Lásd a 3.5. fejezetet!) A megkérdezettek közel fele (48,2%) úgy vélte, hogy a szülei többet tudnak a jelenségről, mint ő maga. További 33,7% úgy gondolta, körülbelül hasonló ismeretekkel rendelkeznek, míg 10,8% szerint ő tájékozottabb náluk. (A maradék 7,3% nem tudta megítélni.)

A HIV vírus veszélyességét egy ötfokú skálán kellett osztályozniuk a mintába került diákoknak, ahol az 1-es es azt jelentette, hogy egyáltalán nem veszélyes, az 5 5-ös ös pedig azt, hogy nagyon veszélyes. Nagyon magas volt az átlagérték (4,4) és meglehetősen alacsony az átlagtól való eltérés (0,542). Ez pedig azt jelzi, hogy a me megkérdezettek úgy gondolják, hogy a HIV vírus meglehetősen veszélyes kórokozó. Szerettük volna megtudni, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a fiatalok a HIV-terjedéséről HIV és a szűrésről. Ezért különböző állításokat soroltunk fel ezzel kapcsolatban, a megkérdezetteknek meg pedig el kellett dönteniük, hogy az állítás, igaz vagy hamis. 16


A legtöbb fiatal (93,5%) tisztában van azzal, hogy a gumióvszer nélküli együttlét növeli a HIV vírussal történő megfertőződés kockázatát. E kérdés vonatkozásában a cseh fiatalok voltak a legtájékozottabbak. Azonban mindössze a mintába került diákok 2/3-ának (66,8%) van tudomása arról, hogy van olyan gyógyszer, amely segít abban, hogy a HIV fertőzöttek életét meghosszabbítsa, és életminőségét jelentősen javítsa. Míg a cseh fiatalok több mint 4/5-e (83,8%), addig a szlovákoknak mintegy fele (57,4%) rendelkezett ezzel az információval.

3.2.1. A jogi háttér

Megdöbbentő, de mindössze minden 4. diák (23,3%) tudta csak, hogy 18 éves kor alatt szülői engedély nélkül is el lehet menni AIDS tesztre. E kérdés tekintetében a magyarok voltak a „legtájékozottabbak”,

Ez a kérdés azért is kiemelt jelentőségű, mert a korábban már említett 2010-es OEFI kutatás eredményei szerint a magyar fiúk átlagéletkora 13,5, a lányoké 14 évesek volt az első szexuális kapcsolatuk idején. Azaz az első szexuális kapcsoltra egyre fiatalabb életkorban kerül sor. A megkérdezettek 50,8%-ának már volt szexuális kapcsolata legalább egyszer életében; 3,2%-uk azt jelezte, hogy hasonló neművel is volt szexuális kapcsolata. Érdekes, hogy ez az arány nagyon hasonló az egyes országok diákjainak körében. Sőt az is figyelmet érdemel, hogy az azonos neművel valaha életében szexuális kapcsolatba kerültek 75,7%-a lány volt. Azaz, ha az első szexuális érintkezés egyre korábbi életkorban következik be, akkor a megfertőződés esélye is egyre korábbi életkorra tolódik. Ez pedig azt jelzi, hogy a megelőzést, felvilágosítást is előbb kell elkezdeni és várhatóan – akár ennek eredményeként – a szűrővizsgálatra jelentkezők körében is növekszik a fiatalkorúak aránya, amire érdemes felkészülni. Ma Magyarországon a HIV-szűrővizsgálat jogi hátterét az egészségügyről szóló 2002-ben módosított 1997. évi CLIV. törvény 56. és 59-70. §-aiban található a fertőző betegségek terjedésének megelőzésével, valamint a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatokkal kapcsolatos jogszabályok alkotják. A 63/ 1997. évi NM rendelet a HIV-fertőzést valamint az AIDS megbetegedést a bejelentésre kötelezett fertőző betegségek közé sorolja. A 18/1998. évi NM rendelet meghatározza a HIV-személlyel kapcsolatos teendőket, a 18/2002-es ESZCSM rendelet 17


tartalmazza a szerzett immunhiányos tünetcsoport kialakulását okozó fertőzés terjedésének megelőzése érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjét. E rendelet módosítása, a 46/2009 (XII. 22.) EüM. rendelet felsorolja a HIV-vel való fertőzöttség megállapítása céljából térítésmentes szűrővizsgálat végzésére jogosult laboratóriumokat. Az 1997. évi CLIV. törvény 59.§-a, valamint a 18/2002. ESZCSM rendelet meghatározza azon személyek körét, akiknél járványügyi érdekből kötelező a HIV vizsgálat elvégzése. Ezeken az eseteken kívül azonban HIV-szűrés csak a vizsgált személy beleegyezésével történhet Magyarországon. Önkéntes szűrővizsgálat során a vizsgált személy anonimitást kérhet. Az 1997. évi CLIV. törvény (5)136 bekezdés szerint HIV ellenanyag vizsgálat kizárólag a vizsgált személy vagy a nevében e törvény szerint nyilatkozattételre jogosult személy beleegyezése alapján végezhető. Ebben az esetben a vizsgálatra jelentkező személyazonosító adatainak átadását a vizsgálat bármely szakaszában – a (9) bekezdés figyelembevételével – megtagadhatja (anonim szűrővizsgálat). Az adatok átadásának megtagadása a vizsgálat elvégzését – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – nem akadályozhatja. A (6)137 bekezdés úgy rendelkezik, hogy Anonim szűrővizsgálat végzése esetén „aa vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató a vizsgálat teljes hosszára biztosítja a vizsgálati anyag egyértelmű azonosíthatóságát, a vizsgált személy és a vizsgálati anyag kapcsolatának kétséget kizáró módon történő megállapíthatóságát”. Az 1997. évi CLIV. törvény értelmében - 16.§. (6) - 16 éves kor felett a kiskorú beteget is megilleti az önrendelkezési jog azon gyakorlása, amely alapján szabadon döntheti el, hogy kíváne egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen.18 Mindez azt jelenti, hogy 16 éves kor felett Magyarországon minden szempontból a fiatalkorú döntése, hogy részt kíván-e venni HIV szűrővizsgálaton. Az önkéntes szűrővizsgálaton gyakorlatilag bárki részt vehet és személyazonosító okmányok, vagy személyazonosításra alkalmas adatok nélkül kérheti a vizsgálat elvégzését. Ezen rendelkezések értelmében a 18 15. § (1) A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. (2) Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza, figyelembe véve a 20. §-ban előírt korlátozásokat. (3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja. 16. § (1) A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal a) megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit a 13. § alapján tájékoztatni kell, b) az a) pontban meghatározott személy megjelölésével vagy anélkül a (2) bekezdés szerinti személyek közül bárkit kizárhat a beleegyezés és a visszautasítás jogának helyette történő gyakorlásából, illetve a 13. § szerinti tájékoztatásból.

18


szűrőállomások nem ellenőrizhetik – és nem is ellenőrzik - vizsgálatot végzők életkorát. A vizsgálati eredményt annak kötelesek kiadni, akik rendelkeznek a szűrőállomás/szűrőpont által, a vérvételről kiadott igazolással. Az igazolás tartalmazza azt az azonosítási jelet és azonosítási számot, amit a vizsgálati minta is tartalmazott. Alapvetően az európai országok szűrési gyakorlatát európai útmutatók és irányelvek határozzák meg.19

3.2.2. Kockázati magatartások - közös tűhasználat, anya-magzat kapcsolat, más STD-k Visszatérve a vizsgálati eredményekhez, figyelmet érdemel, hogy habár az intravénás kábítószerhasználat során a közös tűhasználat, mint kockázati magatartás szintén jól ismert a megkérdezettek körében (89,6%), azonban arról, hogy az anya megfertőzi magzatát, ha maga HIV fertőzött már jóval kevesebben rendelkeztek ismerettel (48,9%), az pedig még kevésbé volt ismert, hogy akinek más szexuális úton terjedő (STD) betegsége is van és úgy létesít szexuális kapcsolatot, azzal növeli a HIV fertőzés kockázatát. Erre a kérdésre adott helyes válaszok átlagértéke a vizsgálati mintában 28,2% volt, azaz minden negyedik megkérdezett adott csak helyes választ (!) A következő ábra a HIV-fertőzéssel, AIDS-betegséggel kapcsolatos egyes állításokra adott helyes válaszok arányát mutatja városonként.

19

Az Európai Parlament 2010. július 8-i állásfoglalása a HIV/AIDS-re adott uniós válasz jogokon alapuló megközelítéséről (2011/C 351 E/15). valamint Poljak M., Smith E. 82008) European guideline on HIV testing. www.iusti.org

19


4. ábra vírussal és az ADIS betegséggel kapcsolatban felsorolt állításokra adott helyes válaszok A HIV-vírussal aránya városonként (%)

A HIV vírust nem kapja el az anyától a magzata Az iv. kábítószer--használók körében a közös tűhasználat… A gumi óvszer nélküli szexuális együttlét növeli a HIV vírussal … Akiknek más szexuális úton terjedő fertőzése van, annak… 18 év alattiak csak szülői engedéllyel mehetnek HIV HIV-… Van gyógyszer, amely segít abban, hogy a HIV fertőzöttek életét… Vác

Valašské meziříčí

Šahy

1. táblázat A HIV-vírussal vírussal és az ADIS betegséggel kapcsolatban felsorolt állításokra adott helyes válaszok aránya városonként (%) Állítások

Van gyógyszer, amely segít abban, hogy a HIV fertőzöttek életét meghosszabbítsa, életminőségét javítsa 18 év alattiak csak szülői engedéllyel mehetnek HIV HIV-szűrésre Akiknek más szexuális úton terjedő fertőzése van, annak nagyobb az esélye arra, hogy HIV vírussal is megfertőződik A gumi óvszer nélküli szexuális együttlét növeli a HIV vírussal történő megfertőződés kockázatát Az iv. kábítószer-használók használók körében a közös tűhasználat növeli a HIV fertőzés kockázatát A HIV vírust nem kapja el az anyától a magzata

Vác

Valašské Meziříčí eziříčí

Šahy

65,2% 20,7%

83,8% 24,1%

57,4% 25,2%

33,3%

19,0%

32,2%

92,2%

98,6%

92,0%

88,0% 44,3%

93,8% 56,8%

87,1% 45,5%

A jelen vizsgálathoz használt kérdőív elkészítése során, mint arról a bevezetőben már volt szó, felhasználtuk a The Kaiser Family Foundation (USA) által készített National Survey of Teens on

20


HIV/AIDS vizsgálat során használt kérdőív egyes kérdéseit is. (Ezt a vizsgálatot 2000-ben végezték 15-17 évesek körében, országos reprezentatív mintán (N=1512)) Habár a kapott eredmények összehasonlítása módszertanilag kívánni valót hagy maga után (hiszen az amerikai vizsgálat országos mintán készült, továbbá a minta tekintetében életkori és időbeni eltolódás is van a két vizsgálat között, azonban az eredményeket szemlélve jelentős eltérést csak a „18 év alatti fiatalok csak szülői engedéllyel mehetnek HIV szűrésre” és az „Akinek más STD fertőzése is van annak nagyobb az esélye, hogy elkapja a HIV vírust” kérdések tekintetében volt. A 15-17 éves amerikai fiatalok e kérdések tekintetében jóval tájékozottabbak voltak a mintánkba került fiataloknál (64% és 41% volt e két kérdésre a helyes választ adók aránya)20.

3. 3. Információforrások, vélemények a tájékoztatás módjáról és eszközeiről

3.3.1. „Honnan szerezted a legtöbb információt a jelenséggel kapcsolatban?”

A fiatalok különböző csatornákon keresztül juthatnak és jutnak információhoz a HIV/AIDS jelenségről. Számos film, a 90-es években reklám is foglakozott e témával. A szakkönyvek, kiadványok és az internet elterjedtsége lehetővé teszi, hogy az érdeklődők választ találhassanak a jelenséggel kapcsolatos kérdéseikre. Megkérdeztük a mintába kerülteket, hogy ők honnan szerezték a legtöbb információjukat a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatban. A mintába kerültek a legtöbb információt az internetről és a szervezett iskolai prevenciós programokból szerezték. A következő ábra azt mutatja, hogy a megkérdezettek milyen arányban jelölték meg az általunk felsorolt „forrásokat”. Figyelmet érdemel, hogy míg a váci fiatalok elsősorban az internetről, szervezett iskolai prevenciós programokból és orvosoktól, védőnőtől szerezték a legtöbb információt, addig a valašské meziříčí-i és az ipolysági diákok az iskolai prevencisó programok és az internet mellett a tanáraiktól.

20

The Kaiser Family Foundation (2000) %ational Survey of Teens on HIV/AIDS, (USA)

21


5. ábra „Honnan szerezted a legtöbb információt a jelenséggel kapcsolatban?” (%)

Internetről A jelenséggel foglalkozó… Könyvekből, újságokból Reklámból TV műsorból, filmből Szervezett iskolai prevenciós … Orvostól, védőnőtől Tanáromtól, tanáraimtól Szüleimtől Barátaimtól, osztálytársaimtól Vác

Valašské meziříčí

Šahy

2. táblázat „Honnan szerezted a legtöbb információt a jelenséggel kapcsolatban?” (%) Információforrások Barátaimtól, osztálytársaimtól Szüleimtől Tanáromtól, tanáraimtól Orvostól, védőnőtől Szervezett iskolai prevenciós programból TV műsorból, filmből Reklámból Könyvekből, újságokból A jelenséggel foglalkozó kiadványból Internetről

Vác 18,3% 39,5% 32,8% 46,5%

Valašské Meziříčí eziříčí 23,4% 21,7% 67,6% 22,0%

Šahy 23,3% 27,1% 58,8% 25,8%

42,8% 36,1% 16,8% 28,3%

83,8% 50,7% 16,2% 26,3%

60,3% 54,0% 22,9% 36,2%

28,6% 53,2%

50,3% 55,2%

27,7% 59,7%

A fenti ábra és táblázat jól szemlélteti, hogy míg a váci megkérdezettek 39,5%-a 39,5% a szüleit is megjelölte olyan, a HIV/AIDS jelenség megismerésével kapcsolatos forrásként, akitől „nagyon sok” vagy „sok”” információt kapott, addig a valašské meziříčí-ii és az a ipolysági diákoknak jellemzően csak 1/5-e e (21,7%), illetve ¼ ¼-e (27,1%). Azonban a cseh és szlovák megkérdezettek körében a tévéműsorból, filmből történő információszerzés információszerzéstt minden 2. diák megjelölte (50,7% és 54%), míg a magyaroknak csak 36,1% 36,1%-a. 22


3.3.2. Kitől vagy milyen forráson keresztül fogadnád legszívesebben az információt a HIV/AIDS jelenségről? A felnőttek sokszor úgy gondolják, hogy tapasztaltabbak, több ismerettel rendelkeznek, mint a fiatalok, ezért aztán a problémák megelőzésének módját és eszközeit is ők ismerik jobban. Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megtanultuk azoktól a diákoktól, akikkel évek óta együtt dolgozunk, hogy ez, közel sincs így. Rendkívül sokat tanulhatnak a felnőttek is, ha mernek kérdezni! Sőt a prevenciós programok is sokkal hatékonyabbak és hatásosabbak lehetnek, ha előtte megkérdezzük a célpopulációt és a véleményüket, ötleteiket figyelembe vesszük a program kidolgozása során. Jelen vizsgálatban nemcsak arról kérdeztük a kérdőívben a fiatalokat, hogy a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatban honnan szerezték a legtöbb információt, hanem arról is, hogy kitől, milyen forráson keresztül fogadnák azt a legszívesebben, illetve mi érdekeli őket a jelenség kapcsán a legjobban. A következő ábra azt mutatja, hogy a mintába kerültek milyen forrásokon keresztül fogadnák legszívesebben az információkat a HIV/AIDS jelenségről.

6. ábra A „Kitől vagy milyen forrásokon keresztül fogadnák legszívesebben az információkat a HIV/AIDS jelenségről?” c. kérdésre „szívesen fogadnám” választ adók aránya városonként (%)

Internetről A jelenséggel foglalkozó kiadványból Reklámból

Vác

TV műsorból, filmből Valašské Meziříčí

Szervezett iskolai prevenciós programból Orvostól, védőnőtől

Šahy

Tanáromtól, tanáraimtól Szüleimtől Barátaimtól, osztálytársaimtól

3. táblázat 23


3. táblázat A „Kitől vagy milyen forrásokon keresztül fogadnák legszívesebben az információkat a HIV/AIDS jelenségről?” c. kérdésre „szívesen fogadnám” választ adók aránya városonként (%) Információforrások Barátaimtól, osztálytársaimtól Szüleimtől Tanáromtól, tanáraimtól Orvostól, védőnőtől Szervezett iskolai prevenciós programból TV műsorból, filmből Reklámból A jelenséggel foglalkozó kiadványból Internetről

Vác 37,1% 60,0% 42,2% 78,2%

Valašské Meziříčí 42,9% 38,8% 71,2% 75,2%

Šahy 50,5% 50,0% 62,0% 76,9%

60,2% 35,0% 16,7%

91,4% 52,2% 22,3%

73,4% 60,3% 23,1%

43,9% 73,4%

68,3% 71,2%

54,3% 68,8%

Az ábra és a táblázat jól szemlélteti a diákok véleményét. Úgy tűnik azokat a módszereket, eszközöket részesítenék előnyben, ahol számukra hiteles szakemberektől (elsősorban orvosoktól) kaphatnak információt, továbbá ahol az interaktivitás biztosított. Felmerült ötletként, hogy az egészséggel kapcsolatos gyakorlati órákat lehetne tartani az adott téma helyszínén, esetünkben akár szűrőállomáson. Érdekes, hogy mindhárom város diákjai hasonló sorrendet állítottak fel az első négy „forrás” tekintetében (orvosok, internet, iskolai programok, kiadvány). A diákok tudják, hogy nagyon keveset tudnak a jelenségről, ezért nem meglepő, hogy a kortársakon, barátokon keresztül ma még nem működik jól az ismeretszerzés. Úgy tűnik, hogy a kortárssegítés, mint prevenciós módszer a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatos információnyújtás tekintetében jelenleg még (!) nem alkalmazható hatékonyan. Először a kortárssegítőket kell információhoz juttatni a jelenség kapcsán. Ugyanakkor a tanároktól a valašské meziříčí-i és az ipolysági diákoknak mintegy kétharmada szintén szívesen fogadná az információkat, míg a váciaknak csak jóval kevesebb, mint a fele vélekedett így.

A valašské meziříčí-i és az ipolysági diákok a tanárokat megbízható és jó

közvetítőnek tartják a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatos információk vonatkozásában, ugyanis mint azt korábban láthattuk, őket jelölték meg harmadik legnagyobb gyakorisággal a felsorolt lehetséges források közül, mint ahonnan a legtöbb információt szerezék és őket jelölték meg szintén a harmadik leggyakoribb forrásként, akiktől szívesen fogadnák azt.

24


Ugyanakkor a váciak körében a tanároktól az információt, csak 42,2% Jezésértékű,

hogy

a váciak

a tanárok

helyett

a szülőket

fogadná szívesen.

részesítenék

előnyben,

mint

információközvetítőt. A megkérdezett váciak 60,0%-a szevesen fogadná, ha szüleivel beszélhetne a jelenségről (!) Az eredmények azt jelzik, hogy az iskolai HIV/AIDS prevenció során érdemes az orvosok szerepét és részvételét erősíteni! Úgy tűnik az iskolai HIV/AIDS prevenciós programok létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen a mintánkba kerültek véleménye alapján, ugyanakkor érdemes az internetet, mint közvetítő forrást, csatornát aktívabban használni. A tanárok magas részesedése a valašské meziříčí-i és az ipolysági diákok körében, valamint a szülőké a váciak között azt jelzi, hogy ezeket a forrásokat érdemes továbbra is „használni“, továbbá, hogy érdemes – a váciak esetén- a szülőket is bevonni. Ugyanakkor a legnagyobb gyakirsággal választott források, közvetítők azt jelzik, hogy a diákok igénylik az interaktivitást a prevenció során. Továbbá nem kétséges, hogy a reklámokra a célpopuláció nem túl befogadó egyik városban sem(!) A sikeres megelőzési stratégia része, hogy ne csak azt tudjuk milyen eszközökkel, módszerekkel lehetünk hatékonyak, hanem azt is, hogy milyen típusú információkra a leginkább kíváncsi és befogadó a megcélzott réteg. Megkérdeztük a fiatalokat, mi érdekelné őket leginkább a jelenséggel kapcsolatban. Mindhárom város megkérdezett diákjai az alábbi három témát választották, a sorrendiség is azonos volt. Csak néhány százalékpontos eltérést detektáltunk az egyes városok diákjai között. Mindhárom téma esetén a megkérdezettek több mint 75%-a jelezte, hogy többet szeretne tudni róla. Érdekes, hogy The Kaiser Family Foundation (USA) által készített National Survey of Teens on HIV/AIDS vizsgálat 2000-ben is ugyanezt a sorrendiséget hozta az első négy téma vonatkozásában. A szűréssel kapcsolatos információk és az érdekelné leginkább a fiatalokat, hogyan védhetik meg magukat fertőzéstől. A diákok által említett szűrőállomáson tartott egészségtan óra, esetleg a prevenciós programban egy szűrőállomás látogatás hasznos és hatásos módszer lehet.

25


4. táblázat A „Mi érdekelne leginkább a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatban?” c. kérdésre adott válaszok gyakoriság szerinti megoszlása (%)

1. Hogyan védhetem meg magam 2. Tudnivalók a HIV szűrésről 3. Mi az az AIDS, és hogyan terjed 4. Hogyan beszélgessek a partneremmel a HIV-ről és az AIDS-ről 5. A gumióvszer helyes használata 6. Hogyan beszélgessek a szüleimmel a HIV-ről és az AIDS-ről

3. 4. Érintettség, tapasztalat, kockázati magatartás Mindössze 19 diák ismer olyan embert személyesen, a mintába kerültek körében, aki HIV fertőzött vagy AIDS beteg. A legtöbb diák (12) a magyarok között volt, a legkevesebb pedig a szlovák fiatalok között (2). A mintába kerültek körében a váciak 10%-a, a valašské meziříčí-i diákok 6%-a és és az ipolyságiak 3%-a vallotta, hogy ismer olyan embert, aki már részt vett HIV-szűrésen. A megkérdezett fiatalok 6,9%-a azt jelezte, hogy érezte már úgy életében, hogy el kellene mennie HIV szűrésre, de mindössze 0,9%-uk vett részt rajta (!) Azok, akik úgy érezték el kellene menni, de mégsem mentek, azt jelezték, hogy az ok jellemzően az volt, hogy féltek a pozitív eredménytől (!) Azaz attól, hogy szembesülni kell esetleg azzal, hogy megfertőződtek. Továbbá attól, hogy mi fog történni velük.

Rendkívül aggasztó, hogy a megkérdezettek 13,5%-a tudja csak, hogy amennyiben szeretne HIV szűrésen részt venni, hová kell mennie elvégeztetni a tesztet. A következő ábra azt mutatja, hogy a megkérdezettek milyen arányban voltak tisztában azzal, hogy hová kell fordulniuk, ha el szeretnék végeztetni a HIV tesztet.

26


7. ábra Az „Amennyiben részt szeretnél venn venni HIV szűrésen, tudod, hogy hova kell menned elvégeztetni el a tesztet?” kérdésre „igen” választ adók aránya városonként (%)

Šahy; 0,125

Vác; 0,095

Valašské Meziříčí ; 0,218

A csehek között voltak a legnagyobb arán arányban yban azok, aki azt jelezték tudják tudj (21,8%) és a magyarok között a legkevesebben (9,5%). Akik tudták és meg is nevezték, azok között számos téves megnevezéssel találkoztunk (pl. nőgyógyászat, védőnő, endokrinológus vagy egyszerűen csak házi orvos) ! A mintába kerültek több mint fele (50,8%) már túl van az első szexuális érintkezésen, sőt 3,2%-uk bevallotta, hogy azonos neművel is létesített már szexuális kapcsolatot. Ehhez képest a szexuális kapcsolatot már legalább egyszer létesített fiatalok 2/3-ára 2/3 jellemző csak a gumi óvszer rendszeres („mindig” mindig” vagy „legtöbbször”) használata.

Figyelmet érdemel, hogy a megkérdezetteknek mindössze alig több mint 1/3-a 1/3 (35,2%) tartaná jó dolognak, ha az iskolában lenne óvszer automata. E kérdés vonatkozásában mindössze 3 százalékpontos eltérést mértünk az egyes városok megkérdezettjei között, azaz nagy az egyetértés a mintába kerültek körében, lakhelytől függetlenül Ennek oka vélhetően egyrészt az, hogy kevés megkérdezett diák vásárolt már életében óvszert óvszer-automatából automatából ( a váciak 11% 11%-a, a valašské meziříčí-i diákok 11,5%-a 11,5% és és az ipolyságiak 27


6,5%-a vallotta, hogy vett már), másrészt pedig valószínűleg a diákokat feszélyezi, ha egymás előtt kell ezt az intim dologt intézni. Lehet „ciki“, de ugyanakkor lehet szórakozás, heccelődés tárgya is. Az óvszervásárlás pedig annál jóval komolyabb és személyesebb dolog a fiatalok számára.

3.5. Előítéletek és kirekesztés Jeffrey Weeks angol szociológus szerint „aaz AIDS jóval több kísérteties és kíméletlen betegségnél. Egy olyan kor szimbólumává vált, amelyben a félelem, az előítélet és az irracionalitás küzd az értelem, a felelősség és a közösségi erőfeszítések ellen21". Talán már e felnőttek között sem emlékeznek sokan arra, hogy kezdetben a HIV-fertőzést még GRID –nek (gay-related immune deficiency - azaz “homoszexuálisokat érintő immunhiánynak) nevezték. Csak 1982 óta használjuk e betegség megnevezéseként az AIDS (acquired immunodeficiency syndrome, azaz szerzett immunhiányos tünetegyüttes) kifejezést. Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier

1983-ban izoláltak egy vírust, mely a

fehérvérsejteket támadja meg és AIDS-et okoz. Ők LAV vírusnak nevezték el. 25 évvel később, 2008-ban ezen felfedezésükért orvosi-élettani Nobel-díjat kaptak. Az AIDS kórokozóját hivatalosan 1986 óta nevezik humán immundeficiencia vírusnak, azaz HIV-nek. 1982-ban ismerték fel, hogy az AIDS heteroszexuális szex által, és anyáról gyermekre öröklődően is terjed. Azonban – többek között - a betegséggel kapcsolatos ismeretek hiánya és az ehhez kapcsolódó félelem miatt társadalmi szinten is megjelent a HIV-fertőzöttek és AIDS betegek diszkriminálása, társadalmi kirekesztése és társadalmi megbélyegzése.

Megindult az AIDS

betegek munkahelyi elbocsátása, kilakoltatása, kizárása. Ennek a folyamatnak szemléletes példája Ryan White-hoz kötődik, aki az AIDS legfiatalabb áldozatai közé tartozott, és aki tizenhárom éves korában kapta meg a fertőzést az Egyesült Államokban. A kisfiú örökletes vérzékenységben szenvedett, és valószínűleg vérátömlesztés következtében kaphatta meg a betegséget. Az eset nagy port kavart az Egyesült Államokban, ugyanis a diagnózis után Ryant elbocsátották az iskolából. Az elszánt kisfiú azonban nem adta fel, küzdött, és hamarosan a fertőzött gyermekek példaképévé válta

21

Weeks, Jeffrey (1981): Sex, Politics and Society: The Regulation of Sexuality since 1800. London: Longman.

28


Habár eltelt közel 30 év azóta, hogy a HIV fertőzésről és az AIDS betegségről tudomása van az emberiségnek és együtt él vele; sőt egyre többet tudunk a fertőzés kockázatairól, a betegség lefolyásáról és a megelőzés lehetőségeiről, mégis rendkívül komoly társadalmi előítéletek lengik körül továbbra is az érintetteket.

Amióta a HIV vírust azonosították, sem iskolában, sem óvodában nem fertőződött meg senki, még azokban az országokban sem, ahol a lakosság 30-60%-a HIV pozitív. A HIV ugyanis köznapi érintkezés útján nem terjed, és vérzéssel járó balesetek esetén is csak akkor tud átjutni egyik szervezetből a másikba, ha mindkét gyerek nemcsak hogy vérzik, de az egyik vére bekerül a másik véráramába, aminek mérhetetlenül kicsi a valószínűsége. A

pedagógusok

és

a

szülők

félelmeit

felismerve

a

legjelentősebb

nemzetközi

pedagógusszervezetek már 1990-ben összeültek az Egyesült Államokban (World Consultation of Teachers' International Organizations) és közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy sem a HIV pozitív tanár, sem a HIV pozitív gyerek nem jelent veszélyt az iskolába járókra, illetve az ott dolgozókra nézve, következésképpen bárminemű hátrányos megkülönböztetéstől tartózkodni kell. Habár mindhárom a vizsgálatban résztvevő országban egyetemesen érvényes, hogy HIV pozitív tanárt és HIV pozitív gyermeket nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem zárható ki vagy bocsátható el, a HIV fertőzöttekkel szembeni félelem és kirekesztés detektálható.

A 2011-ben a Visegrad Fund támogatásával „Kirekesztés és iskola” címmel Šahy és Vác 9. és 10. osztályos, állami fenntartású középiskolába járó diákok körében végzett, korábban már hivatkozott,

vizsgálatunk

eredményei

szerint

a

„Ha

tehetnéd,

kiket

nem

választanál

padszomszédnak?” c. kérdésre a válaszadók körében legnagyobb gyakorisággal megjelölt társadalmi csoportok (12 felsorolt közül) mindkét város diák és tanár 22 megkérdezettjei között azonosak voltak, nevezetesen a”romák”, a „stréberek” és a „HIV-fertőzöttek”. A HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatos félelem és egyben tájékozatlanság – egyáltalán nem a negatív tapasztalat - a legfőbb oka a mintába kerültek körében a HIV-fertőzöttekkel szembeni előítéletességnek. Ugyanis arra a kérdésre, hogy Mely társadalmi csoportokat védenéd a kirekesztéstől és szerinted melyek azok, amelyek megérdemlik? (a 12 felsorolt közül) a 4. 22

A tanárok a Ha tehetné, osztályfőnökként kiket nem választana az osztályába? c. kérdést kapták ugyanazokkal a válaszalternatívákkal, mint a diákok.

29


leginkább védelmet érdemlőnek jelölték a HIV fertőzötteket, az öregek, szegények és értelmi fogyatékosok után mindkét város megkérdezett diákjai. Ismét feltettük ezt a két kérdést, ugyanazokkal a válaszalternatívákkal. A helyzet jottányit sem változott, sőt a mintába került cseh fiatalok is érdekes módon ugyanezt a sorrendet állítottak fel a „Ha tehetnéd, kiket nem választanál semmiképpen az iskolában padszomszédnak” c. kérdésre; nevezetesen a”romák”, a „stréberek” és „HIV-fertőzöttek”.

5. táblázat „Ha tehetnéd, kiket nem választanál semmiképpen az iskolában padszomszédnak”

1. Romák 2. Stréberek 3. HIV-fertőzöttek

Arra a kérdésre, hogy „A felsorolt társadalmi csoportok közül melyiket védenéd illetve, melyek azok amelyek megérdemlik, hogy társadalmon kívüliek legyenek”, a

tavalyi vizsgálathoz

hasonlóan a legnagyobb gyakorisággal megjelölt társadalmi csoportok (12 felsorolt közül ) mindhárom város megkérdezettjei között azonosak voltak, csak az arányszámok különböztek (azok is csak pár százalékponttal). Nevezetesen: az öregek, az értelmi fogyatékosok, a HIVfertőzöttek és a hajléktalanok. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a HIV-fertőzöttekkel szembeni előítélet és kirekesztés alapja egyértelműen a félelem és az ismeretek, információk hiánya a vírussal, a betegséggel és a fertőzéssel kapcsolatban, továbbá, az hogy a tavalyi és a jelen vizsgálat eredményei alapján is a társadalmi kirekesztés ellen és a társadalmi védelem kiterjesztése mellett voksolt a megkérdezettek jelentős többsége a HIV-fertőzöttekkel kapcsolatban (szemben a „drogosokkal” és a „bűnöző fiatalokkal”(!)) azt jelzi, hogy habár erős az ellenérzés a fizikai kontaktust illetően a fertőzöttekkel szemben, azonban ha ez elkerülhető az empátia, a megértés és a társadalmi védelem megilleti őket a megkérdezettek mintegy 80%-a szerint (80,4%). Jelentős eltérést nem detektáltunk e kérdés kapcsán az egyes városok megkérdezettjeinek körében.

30


6. táblázat

Mely társadalmi csoportokat védenéd a kirekesztéstől és szerinted melyek azok, amelyek megérdemlik? Társadalmi csoportok

Védelmet jelölők aránya



VÁC (%)

VALAŠSKÉ MEZIŘÍČÍ (%)

IPOLYSÁG (%)

Börtönviseltek

24,7

17,6

26,3

Hajléktalanok

74,0

71,3

78,6

Értelmi fogyatékosok

94,2

97,7

95,7

Bűnöző fiatalok

14,8

22,6

21,2

Drogosok

20,7

20,3

23,3

Homoszexuálisok

39,2

84,6

54,2

HIV fertőzöttek

77,6

85,3

78,3

Öregek

94,6

95,1

96,8

Romák

37,9

22,0

40,8

23

A vizsgálat eredményei megerősítik, hogy a HIV-fertőzöttekkel kapcsolatos előítéletek forrása elsődlegesen a megfertőződéstől való félelem és az ismeret/információhiány. Ez pedig akár a jelen vizsgálati eredményeket, akár célzott vizsgálatok eredményeit figyelembe vevő, a célpopuláció véleményét és esetleges ötleteit is elfogadó prevenciós stratégiával visszaszorítható.

23

Kiemelt figyelmet érdemel, a jelen vizsgálat eredményei szerint a mintába került váci és az ipolysági diákok a ”romákat”, mint védendő társadalmi csoportot most mintegy kétszer annyian jelölték meg, mint egy évvel korábban a „Kirekesztés és iskola” c. vizsgálatban; míg a cseh fiatalok hasonlóarányban jelölték meg őket védendőként, mint tavaly a váciak és az ipolyságiak (22%). Ez pedig azt jelzi, hogy a tavalyi IFV által támogatott programunknak volt mérhető eredménye, mert a romákkal szembeni előítéletesség mérséklődését a célpopulációban sikerült elérni. A „Kirekesztés és iskola” c. vizsgálatban, 2011-ben a váciak 27,8%-a, az ipolyságiaknak pedig 20%-a jelezte, hogy védendő társadalmi csoportnak ítéli a romákat.

31


3.6. Iskolai egészségfejlesztés Az iskolai HIV/AIDS prevenció, már ahol van, az iskolai egészségfejlesztésbe illeszkedik bele. Az egészségfejlesztésnek pedig mindennek előtt az otthoni és az iskolai környezetben kell kezdődnie. Megkérdeztük a fiatalokat, hogyha ők lennének az oktatási miniszterek, akkor mi lenne az a 3 legfontosabb dolog, amit az iskolai egészségfejlesztés érdekében tennének. Mindhárom város diákjai hasonlóképpen vélekedtek, mégpedig: higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet (!) Mert amíg ez nem biztosított hiteltelen lehet bármilyen iskolai egészségfejlesztési program. Megdöbbentő mennyire fontos a tiszta, használható illemhelység, és benne a WC papír, szappan és a papírtörlő; a tiszta, ha nem is elegáns, de legalább némileg ízléses osztálytermek, folyosók; a meleg víz, ahol nincs, továbbá a gyümölcs és egészségesebb élelmiszerek, ételek a büfékben és az ebédnél. A meleg vizes mosdás lehetősége a testnevelés órák és/vagy sportkörök, sportfoglalkozások után. Emellett javaslatként hangzott el, hogy több interaktív előadás kellene a témakörben; jelezték, hogy egy-egy foglalkozás lehetne „terepen”, azaz az egészséggel kapcsolatos foglalkozások jelentős része lehetne gyakorlati foglalkozás és meg lehetne tartani az adott téma helyszínén, esetünkben akár szűrőállomáson is. Említették még az iskolai testnevelés lehetőségeinek kiszélesítését, továbbá az iskolaorvosok aktívabb részvételét az oktatásban és az egészségfejlesztésben. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk azokat a legnagyobb gyakorisággal említett igényeket és ötleteket, amelyek a diákok – függetlenül lakhelyüktől – megosztottak velünk:

32


7. táblázat „ Ha Te lennél az oktatási miniszter, mi lenne az a 3 legfontosabb dolog, amit az iskolai egészségfejlesztés érdekében tennél?” 1. Higiénikusabb iskolai környezet (tiszta, használható illemhelység, és benne a WC papír, szappan és a papírtörlő; a tiszta, ha nem is elegáns, de legalább némileg ízléses osztálytermek, folyosók; a meleg víz, ahol nincs, továbbá a gyümölcs és egészségesebb élelmiszerek, ételek a büfékben és az ebédnél, a meleg vizes mosdás lehetősége a testnevelés órák és/vagy sportkörök, sportfoglalkozások után)

2. Interaktív programok, foglalkozások a témához kapcsolódó helyszíneken 3. Iskolai testnevelés lehetőségeinek szélesítés

33


4. Összefoglalás 2012. februárjában Vác, Šahy és Valašské Meziříčí városok 10. osztályos középiskolásainak körében – az International Visegrad Fund támogatásával – teljes mintán, vizsgálatot végeztünk, amelynek célja az volt, hogy megismerjük a fiatalok HIV vírussal és egyéb szexuális úton terjedő, fertőző betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos - ismereteit, tapasztalatait, - a jelenséggel és a fertőzöttekkel szembeni attitűdjüket, továbbá - a jelenség megelőzésével kapcsolatos véleményüket.

Ismeretek a HIV/AIDS jelenségről

A HIV/AIDS jelenség részét képezi a mai tinédzserek életének. A legtöbb megkérdezett szerint a HIV/AIDS jelenség komoly társadalmi probléma, és élénken foglalkoztatja a tinédzsereket, habár ismereteik rendkívül szűk körűek a jelenségről. A mintába került fiatalok 97%-a szerint a HIV vírus nagyon veszélyes, azonban mindössze 9,2 %-uk véli úgy, hogy elképzelhető, hogy valaha HIV fertőzötté válhat. A megkérdezettek 42,7%-a arra kérdésre, hogy „Szerinted az AIDS probléma kezelése megfelelő hazánkban?”, azt válaszolta, hogy nem tudja vagy nincs információja róla. Míg a megkérdezett szlovák diákoknak alig több mint egynegyede, addig a magyar és cseh diákoknak közel fele információhiány miatt egyáltalán nem tudott véleményt formálni a kérdésről. Ez a különbség a szlovák, illetve a magyar és cseh megkérdezettek között egyébként a jelenséggel kapcsolatos ismereteket

firtató,

a

kérdések

vonatkozásában

érdekes

módon

megfordul(!).

A megkérdezett fiatalok 85,7%-a azt jelezte, hogy a kortársaik jellemzően „nem tudnak túl sokat” a jelenségről vagy „nagyon kevés információval rendelkeznek”. Míg a magyar diákok 91,7%-a, a cseheknek 88,4%-a vélte így (!), addig a szlovákoknak 77,1%-a.

Mindössze a mintába került diákok 2/3-ának (66,8%) van tudomása arról, hogy van olyan gyógyszer, amely segít abban, hogy a HIV fertőzöttek életét meghosszabbítsa, és életminőségét jelentősen javítsa. Míg a cseh fiatalok több mint 4/5-e (83,8%), addig a szlovákoknak mintegy fele (57,4%) rendelkezett ezzel az információval. 34


Megdöbbentő, de mindössze minden 4. diák (23,3%) tudta csak, hogy 18 éves kor alatt szülői engedély nélkül is el lehet menni AIDS tesztre. E kérdés tekintetében a szlovákok voltak a „legtájékozottabbak”, 25,2%-uk tudta helyesen, míg a magyaroknál csak 20,7%. Azonban megnyugtatóbb, hogy a megkérdezettek 93,5%-a tudatában van annak, hogy a gumióvszer nélküli együttlét növeli a HIV vírussal történő megfertőződés kockázatát. E kérdés vonatkozásában is a cseh fiatalok voltak a legtájékozottabbak. Habár az intravénás kábítószer-használat során a közös tűhasználat, mint kockázati magatartás szintén jól ismert a megkérdezettek körében (89,6%), azonban arról, hogy az anya megfertőzi magzatát, ha maga HIV fertőzött már jóval kevesebben rendelkeztek ismerettel (48,9%)

Érintettség, tapasztalat, kockázati magatartás

Mindössze 19 diák ismer olyan embert személyesen, a mintába kerültek körében, aki HIV fertőzött vagy AIDS beteg. A legtöbb diák (12) a magyarok között volt, a legkevesebb pedig a szlovák fiatalok között (2). A megkérdezett fiatalok 6,9%-a azt jelezte, hogy érezte már úgy életében, hogy el kellene mennie HIV szűrésre, de mindössze 0,8%-uk vett részt rajta. Rendkívül aggasztó és figyelmet érdemlő adat, hogy a megkérdezettek 13,5%-a tudja csak, hogy amennyiben szeretne HIV szűrésen részt venni, hová kell elmennie elvégeztetni a tesztet. A csehek között voltak a legnagyobb arányban azok, aki azt jelezték tudták (21,8%) és a magyarok között a legkevesebben (9,5%). A mintába kerültek több, mint fele (50,8%) már túl van az első szexuális érintkezésen, ehhez képest a gumi óvszer rendszeres használata, a szexuális kapcsolatot már létesítettek 2/3-ára jellemző csak.

Vélemények a megelőzésről

Megkérdeztük a fiatalokat, hogy a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatban honnan szerezték a legtöbb információt. A mintába kerültek a legtöbb információt az internetről és a szervezett iskolai prevenciós programokból szerezték. A következő ábra azt mutatja, hogy a mintába kerültek milyen forrásokon keresztül fogadnák legszívesebben az információkat a HIV/AIDS jelenségről. Úgy tűnik azokat a módszereket, eszközöket részesítenék előnyben, ahol számukra hiteles szakemberektől (elsősorban orvosoktól) kaphatnának információt, továbbá ahol az interaktivitás 35


biztosított. Felmerült ötletként, hogy az egészséggel kapcsolatos gyakorlati órákat lehetne tartani az adott téma helyszínén, esetünkben akár szűrőállomáson. Érdekes, hogy mindhárom város diákjai hasonló sorrendet állítottak fel az első négy „forrás” tekintetében (orvosok, internet, iskolai programok, kiadvány). A diákok tudják, hogy nagyon keveset tudnak a jelenségről, ezért nem meglepő, hogy a kortársakon, barátokon keresztül ma még nem működik jól az ismeretszerzés. Úgy tűnik, hogy a kortárssegítés, mint prevenciós módszer a HIV/AIDS jelenséggel kapcsolatos információnyújtás tekintetében jelenleg még (!) nem alkalmazható hatékonyan.

A sikeres megelőzési stratégia része, hogy ne csak azt tudjuk milyen eszközökkel, módszerekkel lehetünk hatékonyak, hanem azt is, hogy milyen típusú információkra a leginkább kíváncsi és befogadó a megcélzott réteg. Megkérdeztük a fiatalokat, mi érdekelné őket leginkább a jelenséggel kapcsolatban. A diákokat leginkább az érdekli, hogy hogyan terjed a HIV vírus, illetve hogyan előzhető meg a megfertőződést. Továbbá információkat szeretnének kapni a HIVszűrésről.

Fertőzöttek és előítéletek

A tavalyi évben mért attitűd a célpopulációban a HIV-fertőzöttek vonatkozásában továbbra is érvényes. A jelen vizsgálat eredményei megerősítik a tavalyi mérés eredményeit, azaz azt, hogy romák és stréberek után a HIV-fertőzöttekkel szemben a legnagyobb arányú az előítéletesség körükben. A fiatalok felhívták a figyelmet arra is, hogy a 3 legfontosabb dolog, amit az iskolai egészségfejlesztés érdekében tenni kellene a következő: higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet, higiénikusabb iskolai környezet (!) Mert amíg ez nem biztosított hiteltelen lehet bármilyen iskolai egészségfejlesztési program.

36


Felhasznált irodalom

Az Európai Parlament 2010. július 8-i állásfoglalása a HIV/AIDS-re adott uniós válasz jogokon alapuló megközelítéséről (2011/C 351 E/15). Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. A fontosabb kiadványok összefoglalója, 2010. Stockholm: ECDC; 2011. Egészséges Ifjúságért Alapítvány (2011) „Kirekesztés és iskola”. Kutatási beszámoló (kézirat) Global Report. Unaids Report on the Global Aids Epidemic 2010. www.unaids.org Srdan Matic, Jeffrey V. Lazarus & Martin C. Donoghoe (ed.) HIV/AIDS in Europe. Moving from death sentence to chronic disease management. WHO, 2006. HIV testing: increasing uptake and effectiveness in the European Union. Stockholm: ECDC; 2010. Nemzeti AIDS Stratégia 2004-2010. OEFI, 2004.észítette a Nemzeti Poljak M., Smith E. (2008) European guideline on HIV testing. www.iusti.org The Kaiser Family Foundation (2000) National Survey of Teens on HIV/AIDS, (USA) Global

Report

on

AIDS.

2009. United

Nations

Knowledge

Centre

http://hiv-

statistics.findthedata.org Weeks, Jeffrey (1981) Sex, Politics and Society: The Regulation of Sexuality since 1800. London: Longman.

http://tasz.hu/hivaids/hivaids-prevencio-kozepiskolakban-magyarorszag-2011 http://www.ecdc.europa.eu, valamint http://www.ecdc.europa.eu/pdf/Epi_report_2007.pd;f Eurosurveillance, 13. kötet, 4. szám, január 24, 2008 http://hvgplusz.hu/letoltes/HIV_-_Anonim_szurovizsgalatok.pdf www.eurohiv.org www.epinfo.hu


Tartalom 1. Bevezetés............................................................................................................................................. 5 1.1. A vizsgálat időszerűsége .................................................................................................................. 5 2. A vizsgálat módszere ......................................................................................................................... 11 2.1. A vizsgálat célja ......................................................................................................................... 11 2.2. A vizsgálat módszere.................................................................................................................. 11 2.2.2. A kérdőív.............................................................................................................................. 12 3. Vizsgálati eredmények....................................................................................................................... 13 3.1. A minta szocio-demográfiai jellemzői ...................................................................................... 13 3.2. Ismeretek a HIV/AIDS jelenségről .............................................................................................. 14 3.2.1. A jogi háttér ........................................................................................................................ 17 3.2.2. Kockázati magatartások - közös tűhasználat, anya-magzat kapcsolat, más STD-k .......... 19 3. 3. Információforrások, vélemények a tájékoztatás módjáról és eszközeiről ............................... 21 3.3.1. „Honnan szerezted a legtöbb információt a jelenséggel kapcsolatban?”........................... 21 3.3.2. Kitől vagy milyen forráson keresztül fogadnád legszívesebben az információt a HIV/AIDS jelenségről?.................................................................................................................................... 23 3. 4. Érintettség, tapasztalat, kockázati magatartás......................................................................... 26 3.5. Előítéletek és kirekesztés ........................................................................................................... 28 3.6. Iskolai egészségfejlesztés ........................................................................................................... 32 4. Összefoglalás ..................................................................................................................................... 34 Felhasznált irodalom ............................................................................................................................. 37

38

AIDS VÁC (H) ŠAHY (SK) VALAŠSKÉ MEZIŘIČÍ (CS)

Recommend Documents