AHOL KŐ KÖVÖN MARADT Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) megoldás
I.
Tesztkérdések
1. Minden magyar tudja, hogy Magyarország legmagasabbra nyúló hegycsúcsa a mátrai Kékestető, a tengerszinttől épp 1014 m távolságra. A helyet nemzetiszínűre festett kő jelzi a 180 méteres kilátótorony közelében. De vajon mióta büszkélkedhet Kékestető e kitüntető címmel? 1920. június 4-e óta, amikor a trianoni békediktátumban hazánk elvesztette területe 2/3-át, beleértve a Kárpátokban magasodó Gerlachfalvi-csúcsot (2655 m). Körülbelül 13-18 millió esztendeje; akkortájt alakult ki a vulkáni működések eredményeképp a Mátra. Valójában az 1018 méterre nyúló Büdöskő a legmagasabb – a térképészek az 1800-as évek végén e rosszul hangzó elnevezés miatt egyeztek meg az előkelőbb Kékestető elsőségében. Az 1896-os millenniumi ünnepségek óta. 2. A Gyadai Tanösvény 13 állomása 5 km-es körtúraként kényelmes sétával bejárható. A katalinpusztai tanösvény-rendszerhez tartozó rét nem véletlenül kapta 2010-ben az „Év Ökoturisztikai Létesítménye” elismerést. Feltárul előttünk a naszályi rétek virágpompája, gazdag állatvilága, az erdő mindennapi, de nem mindennapos élete. Hogy ne csak nézzünk, de lássunk is, az állomásokon barátságos hangú ismertetőtáblák segítenek felfedezni a sokszínű élet rejtőzködőbb formáit. Vajon mi a neve a korhadó fákat és azokban élő milliónyi lényt bemutató ismeretterjesztő nagytáblának? Holt fa Cincér
1
Az erdő selejtje Harkály kontra szú
3. Nekünk ne lenne tengerünk? Hát végeláthatatlan szélességű és mélységű édes anyanyelvünk mi más volna? Lehetséges, hogy hétköznapjainkban csak néhány part menti hullámában locsálunk, de ha hajlandók vagyunk egy kis erőfeszítésre, önzetlen örömmel adja kincseit. 2008 óta hozzá méltó világítótornya is áll: a Magyar Nyelv Múzeuma a Sátoraljaújhely melletti Széphalmon, a nyelvújító Kazinczy Ferenc síremléke és Emlékcsarnoka mellett látogatható. A magyar szó világa c. állandó kiállításon az alábbi három, sikeresen magyarított idegen szó is megtalálható. De melyik a kakukktojás, azaz: melyiknek nincs még elterjedt magyar alakja? home page online
e-mail internet
4. Az okos ember még a csúfolódást is a maga javára fordítja. „Pislog, mint a miskolci kocsonya” – mondják ma is, ha a borsodiakat akarják ugratni. A legenda szerint ugyanis a helyi Magyar Huszár fogadóban egy ízben hívatlan vendég dermedt bele a pincében tárolt kocsonyástálba. A figyelmetlen pincér felszolgálta az ételt, mire a vendég döbbenten észlelte, hogy a kocsonyából egy állatka pislog rémülten kifelé. A szólás megszületett, s ennek nyomán a régió egyik legnagyobb gasztronómiai rendezvénye is, a Miskolci Kocsonyafesztivál, melynek jelképes figurája egy… rigó giliszta
béka légy
5. A Mátra izgalmas, ember építette magaslatai közül az egyik legszebb panorámát az 50 méterrel a föld fölé ágaskodó sástói kilátó kínálja. Érdemes felbaktatni a sárga építmény csigalépcsőjén, mert tiszta időben a budai hegyekig és a Tiszáig ellátni a toronyból. A kilátó érdekessége, hogy eredetileg nem turisztikai célokra készült, a fémtorony valójában… óriásdaru víztorony
olajfúró torony a Magyar Sí Szövetség edzőépülete
6. Hol találod együtt az alábbi csemegéket: harapni valóan friss levegőn Magyarország leghosszabb ülőszékes libegője és bobpályája, kalandtúra-kötélpályák, nyári és téli sípályák, Símúzeum, hófánk, 15 állomásos, a hegység növény-és állatvilágát, geológiai érdekességeit, történelmi és irodalomtörténeti értékeit bemutató tanösvény, gör- és műjégkorcsolya pálya – mindezek tetejébe pedig egy csodaszép küllemű kilátó? Oxygén Adrenalin Park – Sástó
Szabadidő és Kalandpark – Harsány
Hegyvidék Kalandpark – Szilvásvárad
Zemplén Kalandpark – Sátoraljaújhely
2
7. Galambos Benjáminnak nevezték el Sajókazinc (ma Kazincbarcika része) református lelkészének 1814-ben született fiúgyermekét. No, ezen a néven nem sokan ismerik ma a Nemzeti Színház szép hangú énekesét, pedig a színész munka mellett operák szövegkönyvét írta meg, színdarabokat fordított. A halhatatlanságot mégis egy megzenésített verssel érdemelte ki, azzal, amelyiknek dallamát minden honfitársunk álmából felébresztve is fújja. Melyik is ez a vers? Szózat Himnusz
Nemzeti dal Boldogasszony anyánk
8. Gombold újra! - azaz térj vissza a kezdethez, a gyökerekhez! Szerencsére napjainkban már olyannyira nem ciki a népviselet, hogy a divattervezőink ezen felszólítás jegyében álmodták és alkották meg 2012-es ruhadarabjaikat, mindannyian a magyar népművészet gazdag szín-és formakincsét felhasználva. Természetesen a régióbéli minták sem maradhattak ki a sorból: a modern szabásvonalakat és anyagokat tulipánok tették még szebbé és szerethetőbbé. Az említett különdíjas kollekciót egy múlt században kialakult tánc ihlette, neve ezért … Hajdú Keringő Palóc Polka
Matyó Charleston Barkó Csárdás
9. A 17. század közepén, amikor Gyöngyöspatán és a messzi környéken az egri pasa uralkodott minden halandó felett, született meg a keresztény világ páratlan szépségű oltárdísze, a Jézus családfáját idéző Jessze-fa. A nyolc méter magas hársfa-oltár aljában fekvő Jesse életnagyságú testéből ezüsttörzsű, ezüstágú fa sarjad. A fa ágain bibliai királyok és próféták dús aranyozású, festett szobrai felett koronás Mária trónol, karján a kisdeddel; ezen fa ágai adnak keretet a Mária születését ábrázoló festménynek. A fekvő ősapán, Jessén kívül hány szoboralak ékesíti a műkincset? 19 7
22 17
10. Melyik élőlénynek van a legnagyobb becsülete Tokaj környékén? Nem, nem, a szőlő a második helyre szorul a szőlőszem nemesrothadását, azaz aszúsodását előidéző penészgomba (Botrytis cinerea) mögött. Az ily módon aszúsodott szemeket egyenként csipegetik ki kézzel a fürtökből, puttonyba teszik, majd mustba vagy borba áztatják. A tokaji aszú nagy hírre jutott a századok folyamán, hungarikummá, azaz különleges, egyedi, csak Magyarországra jellemző itallá vált. Vajon tudjuk-e, hogy ki készítette el az első palack édes nedűt?
3
egy jobbágyfalu, Tállya szőlőművesei
Jedlik Ányos bencés szerzetes, az első „savanyúvízi készületnek”, azaz szódavíz készítő berendezésnek kiötlője
Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna (I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége) udvari papja
Hunyadi Mátyás királyunk, aki a népmesében is megörökített módon szőlőt kapáltatott a helybéli urakkal
11. A Bükkaljai Kő-út természet alkotta érdekességei közül a Cserépváralja határában található, 13 m magasra nyúló, szabályos kúp alakú képződmény Magyarországon a legnagyobb a maga műfajában. Oldalában 25 kisebb-nagyobb fülke számolható meg. Az emlékezet szerint a kora középkorban ide menekült, méztermelésből élő bolgárok vájták az üregeket a sziklába. Perdöntő bizonyíték nincs, ám nevében e képződmény 2012-ben is őrzi a hagyományt. mézeslik pro-polisz
kaptárkő megcsíp-lyuk
12. 1590-ben még ötven esztendő sem telt el a Magyar Királyság három részre szakítása óta. Az addig fél évezreden át gyarapodó országban tanácstalanság, elkeseredettség, halálfélelem lett úrrá. A reménytelenségből sokfelé vezet út; miután Károli Gáspár gönci református lelkész egy pestisjárványban elveszítette feleségét és gyermekeit, az Istenét választotta. Elsőként e hazában édes anyanyelvünkre ültette át a latin nyelvű Biblia könyveit, vigaszt és bizodalmat nyújtva bármely kor reményvesztettjeinek. Tudva vagy tudatlanul minden magyar ember használja az általa megalkotott kifejezéseket. Az alábbiak közül hármat az Ószövetségben lelünk. Melyik való az Újszövetségből? bábeli zűrzavar salamoni ítélet
tékozló fiú mosom kezeimet
Megjegyzés: a 12. sz. feladatnál két jó válasz is lehetséges
II.
Nyomon vagyunk!
Képzeletbéli és valóságos lények vezetnek minket a tájegység érdekességeinek nyomára. Csodatévő képességekkel felruházott totemállattól nehéz napi robotot nyögő bányalóig tart a sor; tereljétek egybe őket megtalálási helyükkel, s a róluk szóló leírással. 4
Kép
Képhez tartozó város
Képhez tartozó idézet Népünk emlékezete szerint ősapáink, Hunor és Magor egy csodás állatot követve jutottak el a Fekete-tenger északi partvidékére.
Mátraballa
Mégis, mégis, ha reggel lett, Ott a szarvas, mint a pára A gímszarvast űzni kellett - Köd előtte, köd utána Mint töviset szél játéka, Míg az ember széjjelnézne: Mint madarat az árnyéka, Szemök elől elenyésze. (Arany János: Rege a csodaszarvasról)
Poroszló
Salgótarján
Miskolc
5
Hunor és Magor kései utódai aztán végleges hazára leltek a Kárpát-medencében. A magyarság évezredek múltán sem feledi csodás „vezetőjét”. Az egyik északmagyarországi településen az államalapítás 1000-ik évfordulóján állították fel népünk totemállatának lenyűgöző alakmását. Türelem rózsát terem – okít a szállóige, emellett pedig a képen látható állatot is. Ha ugyanis nem akarja a mohó emberfia sürgősen elejteni, rendkívül lassan ugyan, de hatalmasra megnő. (Ideje van elég, hisz száz évig is elél). 3-4 méteres teste 5-600 kg-ot is nyomhat, egész hadsereget el lehetett látni néhány nagyobb zsákmány húsával – sajnos mára magyarországi állománya teljesen eltűnt. A képen látható békés példány Európa legnagyobb ilyen jellegű mesterséges élőhelyén éldegél, mint hal a vízben; ha elutazol hozzá, ezer éves kocsányos tölgyeket és a Kárpát-medence második legnagyobb „állóvizét” is megleled. Valószínűleg a képen látható viaszfigura „eredetijét”, Szellőt is hevederekkel átkötve szállították le a föld alatt több emelet mélységben kivájt járatokba. A bányákban dolgoztatott állatok nem látták többé a napvilágot: álló nap húzták a több tonna szénnel rakott csilléket, istállójuk egy félreeső beugróban volt, majd idővel a sötétben megvakultak. Életük – csakúgy, mint a mellettük dolgozó bányászoké – állandó veszélyben volt: a sorsközösség miatt az emberek gyakran társuknak érezték a szerencsétlen párákat. Ebben a bányában 1951-ig folyt a kitermelés, a küzdelmes bányászéletet bemutató kiállítás 1965 óta látogatható. Nem véletlenül tartják fajtáját az ember leghűségesebb barátjának: ez a remek példány nyolc esztendő alatt sok ember életét mentette meg. Nemzetközi hírnevét egy törökországi földrengés idején szerezte, amikor a katasztrófa után több nappal élve talált meg egy kislányt a romok alatt. Mancs képes volt víz alatti holttestet is jelezni, valamint egyazon helyszínen helyesen jelzett élő és halott embert is.
Miskolc - Állatkert
Aggtelek
Szilvásvárad
Lillafüred
6
El tudod képzelni, hogy egy napon arra ébredsz, nincs több macska a Földön? Esetleg örökre elnémul a nyáresti tücsökciripelés? Az talán kevésbé visel meg minket, hogy évmilliókkal ezelőtt kihalt a kapafogú őselefánt, de a mellőlünk eltűnő fajok csillapíthatatlan hiányérzetet keltenek bennünk. A képen látható állat 300 éve már csak emlék, kihalását a holland gyarmatosítók által behurcolt és elvadult házállatok (disznók, kutyák) és élőhelyüknek a tömeges erdőirtás miatt csökkenő területe okozhatta. Sajnos nemcsak az ő alakját kellett megörökíteni a területen, más kihalt vagy veszélyeztetett fajok szobrai is szomorkodnak a közelben. Szerencsére mellettük – körülöttük több mint hétszáz élő állatot csodálhatsz meg. Mészkő + víz + idő. Ez utóbbiból akár több százezer esztendő is szükségeltetik egy valamirevaló cseppkőbarlang kialakulásához. Alkot is, rombol is a természet: a felszínről szivárgó víz másodpercről másodpercre, évezredről évezredre építi a föld alatt a mészkőcsodát. Az elképzelhetetlen szépségű alakzatok egyike a Tigris nevet kapta a találékony névadóktól, de barlangtúránkon megcsodálhatjuk a Sárkányfejet, a mennyezetről lelógó, kitátott szájú Csukát, majd két lelőtt Fácánt, mellettük kiterjesztett szárnyú Sast egy hatalmas Teknős páncélján állva. Se szeri se száma a meseszerű képződményeknek, nem csoda, hogy a páratlan természeti szépséggel bíró, két ország alatt elterülő barlangrendszer felkerült a Világörökség Listára. A ragyogó négylábúak őshazáját a mai Szlovénia területén kell keresni, elnevezésükben ma is őrzik a település nevét. A nemesítők a Habsburg-udvar számára kívántak itt kiváló, szilárd szervezetű, a pompát, a gazdagságot fitogtató állatállományt kitenyészteni. Magyarországra a napóleoni háborúk idején menekítették át az egyedeket, több áttelepítés után végleges hazájukat ezen az észak-magyarországi településen lelték meg: lévén, hogy Magyarországon belül ez az a tájegység, amely talajában, növényzetében, tengerszint fe letti magasságában, klímájában leginkább hasonlít a fajta „szülőfalujához”. „Ennek a hideg, tajtékzó, pezsgő, rohanó víznek a pisztráng a hala. Ez már aztán itthon van ebben a jeges forgatagban. Ezt nem sodorja el az ár, nem fázik meg, nem erőlködik, pedig az élelmet a repkedő rovarokból kell összeszednie, és ezekért néha két méter magasra is ki kell ugrani a vízből. Mi az a két méter, hiszen vándorlásában a gátak vízfüggönyén öt-hat méteres ugrással dobja át magát…(.) A zöld-fekete vízben alig van fény, de a vidra szeme tágra nyílik. Az egyik szikla mögött egy piros pettyes hal lebeg. Úszói alig mozdulnak, és Lutra oldalt közeledik, kissé lemerül, hogy a szikla fedje, amíg egészen közel nem ér. Aztán alulról kilövi magát, mint a rakéta.” (Fekete István: Lutra; a keresett település pisztrángtelepén játszódik a regény részlete.)
Gyöngyös
Ipolytarnóc
Eger
Kács
7
Felújítása után, 2009-ben Az év múzeuma elismerést vívta ki a település egyedülállóan színes gyűjteménye. Az üvegtetővel lezárt belső udvaron álldogál egykedvűen a képen látható lelet, mely roppant mérete dacára jámbor növényevőként élte mindennapjait. Az új építésű háromszintes természettudományi pavilon központjában 15 m magas kocsánytalan tölgy magasodik, e köré szerveződik a gazdag kiállítás. 24 „élőkép” a különböző élőhelyek világát tárja elénk, a Pálmaházban pedig a növények mellett akváriumok, terráriumok állatainak életét kísérhetjük figyelemmel. A 21. század nem kínál miocén kori izgalmakat. A képen látható medvekutya akár még barátságosnak is tűnhet: az őslénypark állatszobrainak mindig akad lovasuk az érdeklődő gyermekek és felnőttek személyében. No persze 20 millió évvel ezelőtt csak a növények érezhették magukat biztonságban a környezetében. Aki lélegzett és mozgott, hamar a hatalmas ragadozó étlapján találta magát! Manapság a parkban békésen megfér a hasonló kort idéző kis- és nagypatások, meg az orrszarvú család alakmásai mellett. A református templomok – ellentétben a szentképekkel, falfestményekkel gazdagon ékesített katolikus istenhajlékokkal – általában fehérre meszelt falaikkal egyszerűséget, tisztaságot tükröznek. Azért az ember díszítő kedve csak megmutatkozik azokban is: ha másutt nem, hát a mennyezeten. Ha a Teremtő felé tekint a hívő lélek, szépre, jóra forduljon a gondolata. A képen látható fakazettás kép eredetileg egy hevesi falu református templomának mennyezetén jelenítette meg az önfeláldozó szülői szeretet jelképét, a fiait saját vérével tápláló pelikánt. Az épület felújítása után a festett kazettákból 34-et újjávarázsoltak, s a Dobó István Vármúzeumban állítottak a nagyközönség elé. A gőzmalmok elterjedése előtt a település patakja egymaga 12 vízimalmot hajtott kitartó zubogásával. Az őrlő szerkezetek többsége mára elenyészett, él azonban a különböző hőfokú forrásokból iddogáló patak langyosabbik ágában egy állatfaj, mely több tízezer éve végeláthatatlan tömegben élt ezen a környéken. Mivel napjainkra a Kárpát-medencében már csak egyedül ebben a patakban található meg, maradvány fajnak nevezzük – s bízunk, hogy a kipusztult fajok egyre bővülő listájára nem fog felkerülni.
III. Veled is megtörtént
Hol fejedelmet emeltek, hol királyt fosztottak meg trónjától, hol fejvesztve menekültek a sárga rettenet elől, hol kíméletlenül eltaposták saját honfitársaikat. Dicső hősök és pokolra jutott gonosztevők: őseink. Kapcsoljátok egybe az idézeteket a hozzájuk köthető eseménnyel vagy képpel; csak óvatosan: valamelyiknek ezek közül nincs párja!
Idézet
Az idézet párja
„Eb ura fakó, József császár nem királyunk!”
Az egyik résztvevő megye, Túróc követeit legyilkoltatta az 1707-es ónodi országgyűlésen II.Rákóczi Ferenc fejedelem; nem is követte megbékélés a nagyurak összejövetelét. Ám nem csak a nemesek békétlenkedtek egymás közt. Egyre nagyobb volt a gyűlölség a jobbágyi terheket csökkenteni kívánó, ötödik esztendeje katonáskodó parasztság és az adómentességét féltve őrző nemesség között is. Végül kétmillió forint hadiadót megszavazott a gyűlés, s emellett kimondta a Habsburg-ház trónfosztását is.
„Boldogságos Erzsébet Magyarország királyának leánya, már négy vagy öt éves korában elkezdte Istent szolgálni. S azután is, hogy feleségül ment egy herceghez, egyre tökéletesedett. A szegények oltalmazója volt, gyakran vigasztalta őket. Egészen haláláig, miután megözvegyült és apácává lett, mindvégig igen vágyott arra, hogy a szegényeket, betegeket és leprásokat szolgálja és támogassa. Kicsiny leány korában a szakács többször elpanaszolta édesapjának, hogy titokban kivette a húst az edényből és a szegényeknek vitte. Egyszer mikor a szakács meglátta, hogy éppen kiveszi a húst az edényből és ölébe rejti, édesapjához sietett és elmondta neki. Mire amaz találkozván vele megkérdezte – Leányom, mi van az öledben? Mutasd meg! – Mire ő kitárta kötényét, amely gyönyörű rózsákkal és virágokkal volt tele, mivel Isten csodásan átváltoztatta az általa vitt húst.”
„Ne csak őrizd, gyűlöld is!”
8
Magyar állampolgárok őrizték és gyötörték honfitársaikat a Mátrában megbúvó település, Recsk határában, egy kényszermunkatáborban a kommunista diktatúra gonosz jelmondatának szellemében. 1950 és 1953 között 1580 politikai foglyot tartottak itt embertelen körülmények közt fogva, s dolgoztatták őket a közeli kőbányában. Az állandó éheztetés, a 1214 órás munkaidő, a csak csalással teljesíthető munkanormák és a rendszeres kínzások miatt megközelítőleg 150 rab pusztult el. A tábor létét a kommunista hatalom mindvégig tagadta, az 1953-ban felszámolt munkatábor életben maradtjait titoktartásra kötelezték. A Recski Nemzeti Emlékpark 1996 óta
„Én (…) Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja(…) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.”
várja a túlélőket és az emlékezőket. Lőréses védőfalával, vaskos tornyával akár erődnek is beillenék a szerencsi református templom, ahová 1605 áprilisában a magyarországi rendeket hívta-várta Bocskai István erdélyi fejedelem. Kellett is az óvatosság azokban a vérzivataros időkben: a főúr korábban két esztendeig a Habsburg császár „vendégszeretetét” élvezte Prágában, ám hazatérte után a német uralommal elégedetlen erdélyi protestáns főnemesek élére állt, a győztes álmosdi csatával megnyitva az 1604-1606-ig zajló felkelést. Szerencsen nem esett szó békekötésről, sőt az országgyűlés határozatában a rendek felszólították Bocskait, hogy folytassa a hadakozást. A gyűlés zárónapján, április 20-án Magyarország rendjei fejedelmi rangra emelték Bocskai Istvánt.
„S hogy feljöve Márton, az oroszi pap, Kevély üzenettel a bősz Ali küldte: Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad! Meg nem marad itt anyaszülte. … Mondjad neki, Márton, im ezt felelem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézusa kezében kész a kegyelem: Egyenest oda fog folyamodni.”
„A magyar nemzet fegyvere az osztrák sereggel már végezett is. (…) És a Habsburg-Lotharingi ház másodszor folyamodik a muszka zsarnok segedelméhez. S Brassótól kezdve Lembergen keresztül Bécsig 120,000-ből álló muszkahad tört be hazánkba, a népszabadság vértanúinak országába. Mi nem teszszük le fegyverünket. Mi megvivandunk Európa szövetkezett két tyránjának hadaival. (…) Ébredjetek fel ó népei s nemzetei Európának. Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el.”
„Mert a mezőkön és az utakon sok halandónak a teste feküdt, némelyik levágott fejjel, némelyik darabokra szabdalva, a falvakban és az egyházakban pedig, amelyekben menekülést kerestek, összeégve. (…) És úgy feküdtek a testek a földön, mint a legelésző marhák a pusztán, vagy az építkezéshez kifaragott kövek a kőbányában.”
„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében.”
9
1241. április 11-én a muhi pusztán a hiányos magyar haderő megütközött a számbeli fölényben lévő tatár sereggel. A néhány óráig tartó öldöklés után – a szekértáborba szorult magyar sereget mongol lovasok százai vették körül, nyilaikkal és gyújtónyilaikkal tartva rettegésben őket – a Magyar Királyság területe védtelenné vált, IV.Béla király Dalmáciába menekült. Miután a Duna befagyott, a tatár pusztítás kiterjedt a Dunántúlra is. Szerencsére a következő év tavaszán Ögödej nagykán halálának hírére kivonultak felperzselt, kivéreztetett hazánkból. A szívfájdító mérleg: még a legóvatosabb becslések szerint is a magyarság ötöde, más kutatók szerint fele veszett oda. A középkori Magyarország legnagyobb tragédiájának helyszíne, Muhi ma nemzeti emlékhelyeink egyike. Kétezren százötvenezer ellen. Azaz: minden egyes védőre 75 támadó jutott 1552. szeptember 9-én,
amikor Szulejmán szultán hadai fojtogató ostromgyűrűt vontak Eger vára köré. A hatalmas török had hírére a zsoldosok kereket oldottak, Dobó István várkapitány hűséges katonái mellett az oda menekült környékbeli asszonyokkal, parasztokkal, mesteremberekkel együtt vette fel a kilátástalannak tűnő harcot. 13 napos szakadatlan ágyútűzzel vette kezdetét az ostrom, ám a hős egriek nappal harcolva, éjjel a szétlőtt falakat erősítve küzdöttek az áradattal. Október 18-áig rohamozott újra meg újra a harci kedvét egyre inkább elvesztő török sereg, míg végül felhangzott a Gárdonyi regényéből oly jól ismert hitetlenkedő ujjongás: „elmentek”! „2 óra tájban délután megkezdetett a csata oly irtózatos ágyúzással, mihez hasonlót hallani még nemigen volt alkalmunk, és tartott addig, míg az ütközetnek a sötétség véget nem vetett. Akkor (1849. február) 26-án az ellenség 3 órai hosszú vonalon a csata minden pozíciójáról visszaveretett. 27én megkezdődvén hajnalban az ütközet, 8 óra hosszat tartott anélkül, hogy seregeink csak egy talpalatnyi földet is vesztettek volna. Azonban délután, amikor Dembinsky altábornagy személyesen vezetné az ostromot Kápolnára, akkor a Zaninizászlóalj, az egyetlen idegen zászlóalj, mely seregeink között volt, a győzelem után minden lövés nélkül általment az ellenséghez, újabb jeléül annak, hogy csak magában bízhat a magyar.”
„Az Országgyűlés fejet hajt Balassagyarmat lakóinak és védőinek az 1919-es támadás idején a város hősies védelmében tanúsított bátor magatartása előtt, ezért az alábbi törvényt alkotja: 1.§ Az Országgyűlés Balassagyarmat védőinek tántoríthatatlan bátorságát örök emlékezetül törvénybe iktatja. 2.§ Az Országgyűlés Balassagyarmat városnak a „Legbátrabb Város” (Civitas Fortissima”) címet adományozza.”
10
