Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelenség Churchill azt mondta: „Ahol a tisztesség véget ér, ott kezdıdik a politika.” Az utóbbi napok kiegészítették ezt a mondást: Ahol a katonai és gazdasági tisztességtelenség véget ér, ott kezdıdik a politikai tisztességtelensége. A G20-as találkozó hivatalos közleményében egyébként a két eltérı álláspontot úgy gyúrták össze, hogy az egyes tagállamok közösen nem szabályozott ütemben haladnak az adósságpályákon, a stimulus (ösztönzı) csomagokat pedig csak olyan ütemben vonják vissza, hogy az ne veszélyeztesse a gazdasági fellendülést. A kormányok ugyanott fognak toporogni mint 1-2 évvel ezelıtt: a gazdaságok struktúrája továbbra is a növekedéskényszerre van berendezve, állami szinten újabb ösztönzıcsomagokra már nincs fedezet, miközben ez alatt az idı alatt nem tudtak érdemben megoldást nyújtani a problémákra (döntıen politikai okokból kifolyólag).1. Martonyi János a következıt mondta: „Nagyon kétséges, hogy az afganisztáni háborút katonailag meg lehet nyerni, de teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségesek nem veszíthetnek, tehát egy köztes politikai megoldásra van szükség.”2 Sir David Richards brit vezérkari fınök szerint rövidesen tárgyalásokat kell kezdeni a tálibokkal3. Egyértelmő: amikor a tisztességtelen megoldást még tisztességtelenebb váltja fel, akkor a bukás legalább a tisztességtelen és a még tisztességtelenebb közötti különbséggel nagyobb. A gazdasági válság helyébe lépı politikai válság kiváltó okánál nagyobb bukását az jelenti, hogy az adósságnövekedés törvényszerővé teszi a gazdasági fejlıdést ösztönzı csomagok visszavonását. A katonai válság helyébe lépı politikai válság azzal jelent nagyobb bukást kiváltó okánál, mert kénytelen megalázkodni a legyızıvel (Afganisztánban a tálibokkal) szemben. Azt, hogy EU-tagságunk miatt a gazdasági válság helyébe lépı politikai válság mit jelent, mindannyian érezhetjük az elmúlt másfél hónapban: a kormány kénytelen volt a „csúf amerikai” helyett a „német hiéna” programhoz igazítani a megszorításokat. Az elsı gazdasági akcióprogram a bankok felelısségviselés-növelésnek álcázott banktámogatással, a nagyvállalkozások adócsökkentésével, a lakosság adóterheinek növelésével egyenlegében mintegy 600 milliárd forintnyi költségvetési hiánycsökkentést jelzett elıre4. A második gazdasági akcióprogramban „a második Orbán-kormány kiemelt szerepet szán a Fideszhez közeli vállalkozások körében népszerő gazdasági ágazatnak”5, a multinacionális céget kiváltságos helyzetének megtartása mellett. A 3,8 %-os hiánycél tartásához még szükség van néhány százmilliónyi megszorításra. Egyelıre még titok, hogy a második gazdasági akcióprogram melyik területeket „szerencsélteti” ezzel. Már szó sincs az egymillió munkahelyrıl (a politikai válság igénye szerint lehetne szó – mint ahogy még fog is lenni), de a munkahelyek számának növekedését nem fogja eredményezni. Máris látszik, hogy az elsı akcióprogram nem teljesülhet, éppen a munkahelyek számának állandósulása, rosszabb esetben csökkenése miatt. A második akcióprogram nem tud akkorát húzni a nadrágszíjon, hogy a két akciótervvel lehessen teljesíteni a hiánycélt, ugyanakkor semmi fedezet nem marad újabb ösztönzı program végrehajtására, így programozott, a gazdasági válság által kiváltott politikai válság kirobbanása. A katonai válság helyére lépı politikai válság hatása ránk nézve beláthatatlanul súlyos következményeket jelez elıre: Magyarország az erkölcsileg, gazdaságilag és társadalmilag egyaránt megbukott USA „fontos szövetségese” kétes dicséretét kapta Hillary Clintontól.
- 2 Erre a gesztusra Martonyi János az Afganisztáni terror-kommandóban való létszám növelésére vállalt kötelezettséget6, annak ellenére, hogy tudja, „a háború nem nyerhetı meg”, vagyis vesztesként kell hazatérniük a magyar katonáknak. A tálibokkal folytatott tárgyaláshoz újabb (most észak-afganisztáni) offenzívával akar politikailag elınyös pozíciót szerezni a NATO - Sir David Richards szerint. Ismerve a dél-afganisztáni terrorakció kudarcát, nem kétséges, hogy ez a terv fordítva sül el és a tálibok lesznek diktálópozícióban a tárgyalásokon, így a katonai válság helyére lépı politikai válság elıre látható, de hatásának nagysága egyelıre nem. A három radikális lépés közül az elsı kettı a gazdasági és katonai válság által keltett politikai válság miatt nem lehet kétséges: 1. Kilépés az Európai Egyesült Államokból (EU-ból), Európai Államszövetség létrehozása A G20-ak között bennünket EU-tagként Barroso úr „képviselt”, és esze ágában sem volt meghallani a brazil elnök üzenetét, így nincs esélyünk arra, hogy a jelenlegi Helytartóság (2009. december 1-éig használt nevén: kormány), vagy a Helytartótanács (leánykori nevén: Országgyőlés) tudatáig el fog jutni. Tehát nélkülük kell ezt a lépést megtennünk7. 2. Kilépés a NATO katonai szervezetébıl, tagságunk felfüggesztése a politikai szervezetben. Martonyi János eddigi tevékenysége kétséget nem hagy afelıl, hogy a kormány és a Helytartótanács nélkül kell megtennünk ezt a lépést is. A harmadik radikális lépés megtétele nélkül az elsı kettı nem tehetı meg. 3. Az idegen hatalom megszőntetése: az állampolgárság azonos a Szent Korona tagsággal Bécsbıl üzenték, hogy értik, mi ennek a lényege8. A behatárolás nélkül kiterjesztı állampolgársági törvény9 helytartótanácsi elfogadása (a szavazás eredménye és a vitán elhangzottak) egyértelmővé teszik: ennek a lépésnek a megtételéhez sem kapunk támogatást a kormánytól, vagy a Helytartótanácstól. __________________________________ A Szent Korona Értékrend a következı megoldást adja a fenti lépésekhez: 1. Gazdaság (részletek az Alaptörvénybıl10): 112. § Általános rendelkezések (1)
Magyarország gazdaságának célja a nemzeti vagyon anyagi részének növelése a Szent Korona tagok anyagi életfeltételekkel szembeni jelen idıszakra vonatkozó igényeinek biztosítása és az igények növekedésének jövıbeli kielégítse érdekében.
(2)
Magyarország az emberi társadalom szerves egységként történı mőködésébıl következı, és a gazdaságra is vonatkozó általános alapelve: minden tevékenység végzési módjának és eredményének olyannak kell lennie, hogy az az ember és környezete egészségét ne károsítsa.
(3)
A (2) bekezdésbıl eredıen a./ csak olyan tevékenységet lehet folytatni, amely végzése vagy annak eredménye nem károsítja a Világmindenség anyagi részét, vagyis nem veszélyes sem az ember testére, sem az élı- és élettelen környezetre;
- 3 b./ a tevékenységek végzése és az annak eredményeként létrehozott termék nem károsíthatja a Világmindenség anyagtalan részét, vagyis nem lehetnek a szocialista-kommunista és/vagy a liberális-kapitalista diktatúra – és annak egyik eszköze, a fináncoligarchia – lélek- és agymosó eszközei az emberiség falanszterizálásával, és az ezt eredményezı vallási, nemzetiségi, etnikai vagy egyéb társadalmi csoportok szembeállításával elérhetı felszeleteléssel. (4)
A gazdaság tevékenység-összetételét alapvetıen az határozza meg, hogy az emberek lelki-, szellemi- és anyagi életfeltételei mit és milyen mértékben igényelnek.
(5)
Magyarország gazdasága az anyagi igények kielégítésére törekvı rendszer, amelyben való részvétel módját mindenki szabadon megválaszthatja. a./ Magyarország felajánlja minden személynek és szervezetnek azt, hogy tevékenységet az összehangolt gazdasági rendszerben végezze. Az összehangolás célja, hogy a lehetıségek minél teljesebben elégítsék ki az igényeket. Az összehangolt gazdasági rendszerben - Magyarország biztosítja a termelés (szolgáltatás) iránti igényt, és a termelés (szolgáltatás) feltételeit, - a személy (szervezet) pedig a szerzıdésben meghatározott határidıre, minıségben és mennyiségben elıállítja a terméket, illetve elvégzi a szolgáltatást. b./ Az „Alaptörvényben” meghatározott tárgykörök kívételével mindenkinek joga van az összehangolt gazdasági rendszeren kívül végezni gazdasági tevékenységét. Ebben az esetben önmagának kell gondoskodnia a termék, vagy termény elıállításának feltételeirıl és értékesítésérıl.
(6)
A gazdasági rendszer mőködésére vonatkozó szabályokat „A gazdaságról” szóló fıtörvény tartalmazza.
(7)
Magyarországon a tevékenység-típusok (szakmák) szerinti társadalmi csoportok (mint a Szent Korona testének személyi része) létszámarányosan az Országgyőlés felsıházába delegált képviselıin keresztül érvényesítik (hangolják össze más társadalmi csoportokkal) érdekeiket és vesznek részt az irányításban.
3. Védelem (részletek az Alaptörvénybıl): Magyarország szerves egységben él a világ államaival és nemzeteivel 5. § (1)
Magyarország elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erıszak alkalmazásától, illetıleg az erıszakkal való fenyegetéstıl.
(2)
Magyarország nem vállal tagságot olyan államszövetségben, amelynek célja egy vagy több államban a politikai és/vagy gazdasági hatalom erıszakkal történı megszerzése.
(3)
Magyarország elvárja minden államtól és nemzettıl, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erıszak alkalmazásától, illetıleg erıszakkal történı fenyegetéstıl. II. szakasz Magyarország belbiztonsága
- 4 132. § (1)
Magyarország megszabadítja a magyar társadalmat mindazoktól a - magyar és nem magyar személyektıl, akik az emberi életet, az állampolgárok személyhez főzıdı jogait, valamint az állampolgárok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik.
(2)
Olyan eljárási szabályokat és büntetıszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bőncselekmények elkövetésétıl. Azokat a személyeket, akik bőncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) „dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalmi diktatúra által kitermelt „fehérgalléros” bőnözıkkel együtt), mint elsı számú közellenséget.
(3)
A belbiztonság szervezetei: a./ a csendırség a bőnmegelızés, b./ a rendırség a bőnüldözés feladatait látja el.
(4)
A belbiztonság szervezeteinek mőködését, feladatát az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. fıtörvény szabályozza. III. szakasz Honvédelem 133. § Általános rendelkezések
(1)
Magyarország nem lehet tagja olyan nemzetközi fegyveres államszövetségnek, amelynek célja politikai és/vagy gazdasági hatalom erıszakkal történı megszerzése vagy megtartása.
(2)
Magyarország egyenlı feltételek mellett részt vesz bármely országgal olyan nemzetvédelmi sorsközösség vállaló kapcsolatban, amely nem irányul harmadik ország függetlensége ellen.
(3)
A honvédség a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsıdleges védelmezıje.
(4)
Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vám- és Pénzügyırség határellenırzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. A Vám- és Pénzügyırség gazdasági bőncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendırség veszi át.
(5)
A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltı katonák, hanem a Szent Korona minden tagjának kötelessége. Ennek megfelelıen a honvédség feladata annak biztosítása, hogy a tényleges állományban lévı katonák mellett a teljes magyar felnıtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében. Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetırségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre.
- 5 (6)
Magyarország célja annak elérése, hogy a Szent Korona minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelıen éljen és mőködjön közre a reá esı feladatok végrehajtásában.
(7)
A tisztikar tagjai a honvédelem bölcsei, nemcsak tudósai. A tisztikart azok alkotják, akik a Szent Korona a./ stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti tudományban, továbbadásában kiváló képességő tagjai, akik b./ hisznek a feladatuk fontosságában.
valamint
az
ismeretek
(8)
Az emberi tényezık mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyızı és bizalmat keltı erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére.
(9)
A védelmi kutatások és alkalmazásuk kiemelt fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából.
3. Állampolgárság: („Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. fıtörvény11) 1. szakasz Magyar állampolgárság 2. § Általános rendelkezések (1)
A magyar állampolgárság azt fejezi ki, hogy egy személy a./ A Szent Korona tagja, b./ Magyarországon vendégjoggal él, valamint c./ Magyarországon idegenként tartózkodó személy.
(2)
Minden magyar állampolgárnak az állampolgársággal járó kötelezettségeit gyakorolható jogai határozzák meg a Szabadság Alkotmánya 2. §-a szerint.
(3)
A Szent Korona tagja az, aki a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, b./ az egyik államalkotó nemzet tagja és Magyarországon él.
(4)
Magyarországon vendégjoggal él az, aki a./ Magyarországon született és nem az államalkotó vagy az államalapító nemzetek valamelyikének a tagja, b./ az államalapító magyar nemzet tagja, de a 4. § (1) bekezdés szerint meghatározott többes állampolgárság követelményének nem tesz eleget.
(5)
Magyarországon idegenként tartózkodó személy az, aki nem a Szent Korona tagja és nem vendégként él Magyarországon, feltéve, hogy az „Az állam vezetésérıl” szóló fıtörvény által meghatározott jogszabály alapján állampolgárságot kap. 2. szakasz A hatalomgyakorlásban részt vevı személyek 3. § A Szent Korona tagja
- 6 (1)
A Szent Korona tagja az, akinek felmenıi a Szent Korona tagjai voltak és Krisztust követı hitet vall.
(2)
A Szent Korona államalapító tagja az, aki az (1) bekezdésben meghatározottaknak eleget tesz, és magyar nemzetiségőnek vallja magát feltéve, hogy ısei között volt magyar nemzetiségő személy.
(3)
A Szent Korona államalkotó nemzetének tagja az, aki az (1) bekezdésben meghatározottaknak eleget tesz, és a Szent Korona egyik nemzetiségébe tartozónak vallja magát, feltéve, hogy ısei között volt az adott nemzetiségbe tartozó személy. 4. § A Szent Korona államalkotó nemzetei
(1)
Az Alkotmány 2. § (3) bekezdés alapján azoknak a nemzetiségeknek a tagjai Magyarország államalkotó nemzetei, amelyek a./ kultúrájuknak helyet keresve telepedtek meg a Szent Korona Országának területén, a Kárpát medencében (öshonos nemzetek), vagy b./ a magyarsággal rokon népek, és c./ vállalják a Szent Korona értékrendjét, és d./ a Krisztust követı hitet vallják, és e./ társadalmi csoportként vállalják, hogy államalkotó nemzetet alkotnak.
(2)
Azok a nemzetek, amelyek a Szabadság Alkotmányának hatályba léptetésekor az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelnek: a./ bolgárok, b./ cigányok/romák, c./ görögök, d./ horvátok, e./ lengyelek, f./ németek, g./ örmények, h./ románok, i./ ruszinok, j./ szerbek, k./ szlovákok, l./ szlovének, m./ ukránok. 5. § A Szent Korona tény szerinti és jog szerinti tagja
(1)
A Szent Korona tény szerinti (de facto) tagja az az 1. § (3) bekezdésében meghatározott személy, aki a./ csak magyar állampolgár, b./ aki az 1 §. (3) bekezdésben meghatározott alapfeltételnek megfelel, és a magyar állampolgárságon kívül csak olyan ország állampolgára, - amely a Trianoni békeszerzıdés alapján a Szent Korona Országának jogutódja, - amelyet a személy Magyarországot politikai vagy gazdasági kényszerbıl elhagyva választott befogadó hazájául.
- 7 (2)
A Szent Korona jog szerinti (de iure) tagja az az (1) bekezdésben meghatározott személy, aki csak magyar állampolgár.
(3)
Azok a személyek, akik jog szerint nem tagjai a Szent Koronának, választási és választhatósági jogukat csak a „Nemzetgyőlési képviselık, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselık, valamint Országgyőlési- és az Önkormányzati képviselık választásáról” szóló 2. fıtörvényben meghatározottak szerint gyakorolhatják. Kötelezettségviselésük a gyakorolt joggal arányos, a hivatkozott fıtörvényben meghatározottak szerint. 3. szakasz Magyarországon tartózkodó személy 6. §
(1)
Magyarországon tartózkodó személy az az állampolgár, aki b./ Magyarországon vendégjoggal él, valamint c./ Magyarországon idegenként tartózkodó személy.
(2)
A Magyarországon tartózkodó személy jogainak és kötelezettségeinek irányelveit az Alaptörvény, részleteit az „Az állam vezetésérıl” szóló fıtörvény szabályozza.
(3)
A Magyarországon tartózkodó személy anyaországába, gyökereihez történı hazatelepülését Magyarország támogatja és minden rendelkezésre álló eszközzel elısegíti. _______________________________________
Az augusztusi rendezvények egyikén a három radikális lépés megtételének az alapját jelentı gondolkodási mód (paradigma) váltást fogom egy Szeren továbbadni, azért, hogy jöjjön létre egy Továbbadó MAG, amely elıkészíti az Új Világrend minta-országának megteremtését jelentı Alkotmányozó Nemzetgyőlést, amelyet akkor kell megtartanunk, amikor eljön az Idı. Az utóbbi napokban ismét üzeneteket kaptam azzal kapcsolatban, hogy személyemet többen nem fogadják el. Most már határozottan kérem, sıt követelem, hogy akinek baja van velem, az vállalja személyével véleményét, és álljon ki nyilvános vitára indokaival bizonyítva állítását. Aki pedig ezt nem meri vállalni, az tartsa meg győlölködését saját titkaként. Ezeket figyelembe véve szeretettel kérem a Magyarok Szövetsége, a Jobbik szakértıit és minden olyan embert, aki bármely szakterületen szabályozó munkát akar és tud végezni, tegye félre ellenérzését és adjon lehetıséget önmagának és nekem arra, hogy egyeztessük ismereteinket, ezért vegyen részt a Továbbadó Szeren, amely megrendezésére a bösztörpusztai Országgyőlésre már kaptam lehetıséget egy jurtában, de a szervezık beleegyezése nélkül nem tarthatom meg, ezért kérem az illetékesek véleményét, illetve beleegyezését. Kelt Szegeden, 2010. Napisten havának 28. napján.
- 8 A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel: Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája Az írás változatainak címei: A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100628.pdf, http://szkszhu.szksz.com/ISz100628.doc Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz06014.pdf Honlapcím: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100628.html 1
a fejlett országok 2013-ig megfeleznék adósságukat (amely egyes vélemények szerint eleve halott ötletnek tőnik Japán vagy Olaszország példájából kiindulva). Az eladósodottság kapcsán azonban továbbra is éles ellentét húzódik Amerika és Európa között. Míg az Obama-kabinet továbbra is a gazdaságösztönzést tekinti elsıdleges célnak, amelynek oltárán feláldozzák az államadósság kérdését, addig az európai államok (fıként Németország) prioritása változatlanul a hiánylefaragás marad. A G20-as találkozó hivatalos közleményében egyébként a két eltérı álláspontot úgy gyúrták össze, hogy az egyes tagállamok közösen nem szabályozott ütemben haladnak az adósságpályákon, a stimulus csomagokat pedig csak olyan ütemben vonják vissza, hogy az ne veszélyeztesse a gazdasági fellendülést. A kormányok ugyanott fognak toporogni mint 1-2 évvel ezelıtt: a gazdaságok struktúrája továbbra is a növekedéskényszerre van berendezve, állami szinten újabb ösztönzıcsomagokra már nincs fedezet, miközben ez alatt az idı alatt nem tudtak érdemben megoldást nyújtani a problémákra (döntıen politikai okokból kifolyólag). A halogatás csúcstalálkozója – akár így is nevezhetnének a hét végén Torontóban lebonyolított G20-as fórumot, a lényeges gazdasági kérdésekben ugyanis nem jutott dőlıre a fejlett és fejlıdı országok vezetıit tömörítı szervezet küldöttgyőlése (Növekedéskényszer - A mentıcsomagok hatása kimúlik http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/novekedeskenyszer-a-mentocsomagok-hatasa-kimulik-320202) 2
Nagyon kétséges, hogy az afganisztáni háborút katonailag meg lehet nyerni, de teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetségesek nem veszíthetnek, tehát egy köztes politikai megoldásra van szükség a magyar közvélemény, ha nem is szereti kimondottan, nem nagyon helyezkedik szembe Magyarország afganisztáni részvételével; mivel eddig szerencsére nem volt túl sok magyar áldozat. Hozzátette, több áldozat esetén ez megváltozhat. (Martonyi: kétséges, hogy az afgán háború katonailag megnyerhetı - http://mti.hu/cikk/486015/) 3
A brit vezérkari fınök szerint rövidesen meg kellene kezdeni a tárgyalásokat a tálibokkal, ez azonban nem keltheti a felkelıkben azt a benyomást, hogy elınyös helyzetben vannak. Ugyanakkor a tárgyalásokkal párhuzamosan folytatni kell a katonai mőveleteket, hogy a felkelık ne gondolják azt, a szövetségesek feladták a küzdelmet. (Tárgyalni kellene a tálibokkal a brit vezérkari fınök szerint http://www.hirado.hu/Hirek/2010/06/27/18/Targyalni_kellene_a_talibokkal_a_brit_vezerkari_fonok.aspx) 4
Magyarországon a Kormány gazdasági akciótervének nevezik a megszorító intézkedéseket http://szkszhu.szksz.com/Akciotervnevumegszoritointezkedesek.pdf 5
A második Orbán-kormány kiemelt szerepet szán a Fideszhez közeli vállalkozások körében népszerő gazdasági ágazatnak, az egyebek mellett a médiát, a reklám- és filmgyártást is felölelı kreatív iparnak. (Kreatív iparmágnások - http://hvg.hu/hvgfriss/2010.25/201025_uj_fejlesztendo_agazat_a_kormanyprogramban_) 6
Magyarország fontos NATO-szövetséges, "hálásak vagyunk a magyar népnek az afganisztáni NATO-misszióhoz nyújtott hozzájárulásért". Méltatta, hogy Magyarország elkötelezte magát az Afganisztánban állomásozó erıi létszámának növelésében. Martonyi János elmondta, hogy megerısítette Clintonnak Magyarország alapvetı elkötelezıdését az atlanti szövetség iránt, amely kulcsfontosságú Magyarország biztonsága szempontjából. Ugyancsak biztosította kollégáját Magyarország nyugat-balkáni szerepvállalásának folytatását illetıen. Megköszönte azt a segítséget, amelyet az Egyesült Államok nyújt Magyarországnak legégetıbb belsı problémáinak, közöttük a roma integrációnak a megoldásához. (Hillary Clinton: Magyarország az Egyesült Államok közeli barátja - http://mti.hu/cikk/486083/) 7
„... exportjaikkal a nagyobb növekedést produkáló feltörekvı piacokra számítanak, ahelyett, hogy a saját keresletüket tartanák karban. A növekedés élénkítése helyett ezek az országok a költségvetés kiigazításával foglalkoznak, s ha exportálnak, ezt a kiigazítást a mi kárunkra teszik" – mondta Guido Mantega brazil pénzügyminiszter a G20-ak tegnapi tanácskozásán7, amely „a csúszó reformok csúcsa” néven vonul be a történelembe*, de a brazil pénzügyminiszter által közvetített elnöki üzenet történelmi áttörést jelent.
- 9 (Áttörés a G20-ak tanácskozásán - http://szkszhu.szksz.com/ISz100627.pdf) * Nem várható lényeges elırehaladás a globális pénzügyi rendszer rendbetételére tett javaslatok többségében a G20-ak torontói tanácskozásán. A kérdéskörben a legnagyobb vita a hitelkockázati tényezık súlyozása körül alakult ki, amely hátráltatja a megegyezést. Erıteljes ellenállást fejt ki maga a pénzügyi lobby is, a hitelek szőkítésével és a költségek emelkedésével fenyegetızve. Megoszlanak a vélemények a bankadóról is: egyes vezetı fejlıdı országok: Brazília, vagy India, de Kanada és Ausztrália is elutasítják a bankadó és a pénzügyi tranzakciókra kivetendı adó bevezetését. Berlin, Párizs és London viszont egységfrontot alkotott a kérdésben és a bankadó önálló bevezetése mellett foglal állást. A pénzügyi tranzakciókra Németország által javasolt adó globális szintő bevezetésének esélye gyakorlatilag nulla. a G8 csúcson mindezekrıl szó sem esett. (A csúszó reformok csúcsa - http://mti.hu/cikk/486453/) 8
Az államhatalom gyengülése miatt sokan elvesztették biztonságérzetüket, ehhez járult a gazdaság mélyrepülése és a politikai elit körében burjánzó korrupció. Mindez ideális táptalajt jelentett a "szélsıjobboldali" Jobbik számára vélekedett Novák. A párt népszerőségének hirtelen megerısödése félelmet vált ki a magyar zsidóságban. Fıként az idısebbek tartanak attól, hogy a radikális jobboldal kiüresíti a demokratikus intézményeket, és hogy az ország a két világháború közti állapotokhoz közelít. Most, hogy a Jobbik a parlamentben ül, attól lehet tartani, hogy a párt még inkább beviszi az antiszemitizmust a közbeszédbe – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke. Köves Slomó szerint a zsidóság legnagyobb ellensége a tudatlanság. A nyitottság a megoldás kulcsa, még jobban kell törekedni a zsidó kultúra megismertetésére. (Die Presse: Megerısödött az antiszemitizmus Magyarországon - http://mti.hu/cikk/486439/) 9
A Szent Korona Értékrendje szerinti állampolgárság minden esetben önazonosság-kifejezést jelent, hiszen csak a Szent Korona államalapító és államalkotó tagjai rendelkeznek vele. A hatalomgyakorlásban csak azok vehetnek részt, akik érdekei kizárólag Magyarországhoz főzıdnek, ezért csak az a kettıs állampolgársággal rendelkezı Szent Korona tag vehet részt a hatalomgyakorlásban, aki Magyarországon kívül más országban nem érvényesíti választhatósági és választási jogát. (Az állampolgárság értelmezése a Szent Korona Értékrend szerint http://szkszhu.szksz.com/AzallampolgarsagertelmezeseaSzentKoronErtekrendszerint.pdf) 10
Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf
11
Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. fıtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf
