Ah atalomá rnyékában

Kő András

Ah atalomá rnyékában Sebes Gusztáv, az Aranycsapat kapitánya D o k u m e n t u m o k é s ko r tá r s v i s s z a e m l é k e z é s e k

Futballünnepre készül a világ. Ráadásul a világbajnokság színhelye Brazília, az az ország, ahol valamennyi kisgyerek rúgja a labdát. A sportág rajongói alig várják már, hogy útjára induljon a labda, amelynek varázslatos repülése hosszú ideje megbabonázza a híveit. Brazília emlékezetes világbajnokságra készül, és ilyenkor elŒveszik az annaleseket, hogy visszaemlékezhessenek a múltra, amely hála istennek – az Aranycsapat révén – bennünket, magyarokat is érint. Peregjenek hát alább a sorok, amelyek Puskásék dicsŒségérŒl szólnak, de ezúttal a csapat egykori szövetségi kapitányára, Sebes Gusztávra fókuszálva, személyiségén keresztül próbáljuk meg érzékeltetni, mi van az eredmények mögött. 12

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

SEBES MUNKÁSMOZGAMI

74∞&£∞§™

MÚLTJÁRÓL

Egy 13x16 centiméteres papírlapon magyarul és oroszul (a hátoldalon) olvasható a szöveg

Az alábbi dokumentum 1945 elejéről származik, s egy 13x16 centiméteres kemény papírlapra gépelték, amikor a budapesti harcok még folytak. Az egyik oldalon magyarul, a másikon oroszul (kézírással) olvasható ugyanaz a szöveg. Viszont mindkét oldalra orosz nyelvű pecsétet ütöttek. Középütt – nyilván a sok használat miatt – már csak a ragasztópapír tartja össze.

74∞&£∞§™

Magyar Kommunista Párt Budafoki szervezete Nyílt parancs Jelen nyílt parancs felmutatóját, Sebes Gusztávot megbízom a Magyar Kommunista Párt budafoki szervezete részérŒl, hogy összeköttetést létesítsen a Központi Kommunista Pártszervezettel. Budafok, 1945. február 1. (Olvashatatlan aláírás) A következő lapon (aránylag ez is kemény, de kétszer akkora, mint az előző, és a hajtás mentén szintén ragasztópapír védi) egymás alatt a magyar és az orosz szöveg: Magyar Kommunista Párt Központi VezetŒsége Budapest, VIII., Tisza Kálmán tér 27. Budapest, 1945. III. 24. A Magyar Kommunista Párt Központi VezetŒségének Szervezési Osztálya igazolja, hogy Sebes Gusztáv elvtárs Budafok járási vezetŒségének titkára. Sebes elvtársnak jogában áll a járás területén lévŒ községek kommunista pártszervezeteit leellenŒrizni, utasítással és tanáccsal ellátni. Amennyiben a körülmények megkívánják, a vezetŒség egyes személyeit vagy az egész vezetŒséget kicserélheti. Kérjük az Elvtársakat, hogy Sebes elvtársat munkájában támogassák. Kovács István a szervezési osztály titkára” (Pecsét; az orosz nyelvı szöveg alatt két pecsét.) Láthatjuk tehát, hogy Sebes Gusztáv idejekorán nagy hatalmat kapott, hiszen „a vezetőség egyes személyeit vagy az egész vezetőséget kicserélheti”. 1949. január 10-én dr. Ries István országos elnök aláírta Sebes kinevezését a szövetségi kapitányi posztra.

74∞&£∞§™

Már 1945. március 24-én hatalmat adnak a kezébe

74∞&£∞§™

74∞&£∞§™

1937. augusztus 22., Üll ÜllŒi út. Hungária–Ferencváros 3:3. Kemény (jobb oldalt) és Kis harca a labdáért. Hátrább Sebes

74∞&£∞§™

£∞ § ™ 7to4∞& nt ttké Váloga 1936. március 15-én

74∞&£∞§™ 14

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

[Szepesi György] – Tehát azt mondod, hogy Sebes Gusztáv nem elsősor ban els munkásmozgalmi múltja miatt lépett előre a ma gyar sport el ban, hanem fordítva történt? – Igen. Nyugodt lelkiismerettel állítom. Ellenben ezt a politikai szerepvállalást fel tudta használni a ma gyar kelőtt a futsport és mindenekel ball érdekében, és sok mindent el tudott érni vele… 1951-ben, amikor a vasfüggöny miatt a legnehezebb helyzetben volt a ma gyar sport és benne a labdarúgás is, még Sebes se tehetett többet. Ha jól emlékszem, mindössze három válo gamérkőzést játszottunk, tott mérk mégpedig a lengyelekkel, a csehekkel és a finnekkel. Ugyanakkor – a feszült politikai légkör ellenére – nagyon jó volt futballban a

kapcsolatunk osztrák szomszédunkkal. Tehát még egyszer: Sebes Gusztáv a sport előrelendítése érdekében használta fel pártmúltját, és nem fordítva. Ez a szilárd meggyőződésem. – Tudniillik éppen azzal vádolták, hogy pártmúltjának köszönhet min dent. – Világos, de én a saját véleményemet mondom. Viszont az, hogy őt 1951-ben kinevezték az OTSB [Országos Testnevelési és Sport Bizottság] elnökhelyettesének, ez súlyos tévedés volt! Az emberi adottságok félreismerése. Na most, a felkínált széket vagy elfogadja valaki, vagy nem. Őtőle nem vártam el, hogy fölmérje a saját képességeit. De alapjában véve az OTSB elnökhelyettesi székében is szövetségi kapitány volt. Véleményem szerint Sebest meg kellett volna hagyni a szövetségi kapitányi beosztásban, és nem megbízni funkcióval. Megzavarta, hogy olyan hatalmat adtak a kezébe, amivel nem is tudott élni, vagy ha élt, akkor nem igazán jól élt vele.

SEBES( SCHARENPECK) GUSZTÁV 1906–1986

74∞&£∞§™

EdzŒkon EdzŒ Edz ŒkonŒkon ferencián Lausanne-ban. Balról Sós Károly, Volentik Béla, Sebes Gusztáv

74∞&£∞§™

SEBES KAPCSOLATA A JÁTÉKOSOKKAL

[Hidegkuti Nándor] – Sebest szerették a játékosok? – Általában igen. – Miért? – Mert sok mindent elintézett. Olyan dol gokat, amikre mások nem lettek volna képesek. Az igazság az, hogy neki nagyon nagy szava volt Farkas Mihálynál! Ha akadt valamilyen probléma, az ember csak szólt Guszti bácsinak, aki mindjárt ment Farkas Mihályhoz. Például Palotás Péternek lakás kellett. Farkas megígérte, hogy ha nyerünk a Wembley-ben, kap egy lakást. – Meg is kapta? – Igen. „Guszti bácsi, megnyertük a meccset, szeretnék megnősülni – mondta Péter –, Farkas elvtárs megígérte…” „Jó rendben, el van intézve.” És Sebes ment Farkas Mihályhoz. „Farkas elvtárs, ígértél egy lakást…” „Mondja meg, melyiket akarja…” A Pozsonyi úton volt egy üres lakás, már oda is adták neki.

Szóval minden egyes játékosnak megpróbálta elintézni azt, amire feltétlenül szüksége volt. Aztán akadtak egyesek, akik nem kedvelték Guszti bácsit. Ő nem kiabált, de ha valaki rossz fát tett a tűzre, gondolkodás nélkül félretette. Nagyon szerette a sportszerű játékosokat, akik éltek-haltak a futballért. Ezért volt példaképe Bozsik, aki a szó szoros értelmében meg is valósította ezt. Cucu úgy élt, ahogy kellett, a hangját is alig lehetett hallani, legfeljebb felrúgta a pályán a palit. [A sétákon általában Bozsik társaságát kereste.] – Volt-e Sebesnek emberi gyengéje? – Nem hiszem. Ő annyira sportszerű életet élt. Nem ivott, nem dohányzott, és mindig ment haza a családjához. Neki az volt az elve, hogy ha egy játékos tíz évig az élvonalban futballozik, adjon is ki mindent magából, és szerezze meg magának, ami lehetséges. – És ha más a kapitány az ötvenes években? – Akkortájt nagyon sok politikai vezető szeretett volna beleszólni abba,

Labdarúgó, mesteredzŒ, szövetségi kapitány, sportvezetŒ. A húszas évek elején a Vasasban játszott, majd – megélhetési okok miatt – 1924 nyarán Franciaországba ment, ahol kis csapatokban szerepelt (a Magyar Szervezett Munkások Dalárdájából alakult „Vándorló Vademberek” – Sauvages Nomades – a Francia Munkás Sportszövetség bajnokságában indult, 1925–26; a Club Olympique Billancourt, 1926–27 – a Renaultgyár gárdája volt). 1927 novemberében tért haza, és az MTK, illetve annak profi alakulata, a Hungária FC labdarúgója lett. A Hungária FC jobbfedezeteként 1936-ban egyszer szerepelt a válogatottban. Klubjával három bajnoki aranyérmet nyert (1929, 1936, 1937). 1946-ban az MKP sportosztályának munkatársa, majd a SZOT sportosztályának vezetŒje (1947–50) és az OTSB elnökhelyettese (1951–56), a MOB elnöke (1948–1951) volt. A válogatott mellett edzŒként (1945–49), majd 1956-ig szövetségi kapitányként tevékenykedett. Pontosabban 1948. szeptember 9-tŒl – Gallowich Tibor után – a Sebes Gusztáv, Kléber Gábor, Mandik Béla trió irányította a válogatottat négy mérkŒzésen. 1949. április 10., a csehszlovákoktól elszenvedett 5:2-es vereség után egyedüliként Sebes lett az Aranycsapat szövetségi kapitánya. 1950. június 4-tŒl (Lengyelország–Magyarország 2:5) 33 mérkŒzésen keresztül nem szenvedett vereséget a magyar Aranycsapat! Sebes vezette sikerre a helsinki olimpián a válogatottat, vele nyertek Európa-bajnokságot Rómában, és gyŒzték el kétszer is az angol válogatottat (6:3, 7:1). Miközben az 1954-es világbajnokságon gyŒztes német válogatott 1954. október 10. és 1956. december 23. között 17 mérkŒzésébŒl 12-t elveszített, ötöt megnyert és egyszer döntetlenül mérkŒzött. Sebest 1954-ben az UEFA egyik alapító tagjaként annak alelnökévé választották, ezt a tisztséget 1960-ig töltötte be. 1956-ban megvált a válogatottól. 1957-tŒl szaktanácsadóként dolgozott élvonalbeli csapatoknál (Tatabánya, Bp. Honvéd, U. Dózsa).

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

15

Hasonló ellenszenvet érzett a szövetségi kapitány a szókimondó Czibor Zoltánnal szemben is. [Czibor Zoltán] – A játékosoknak nem kellett Se bestől tartaniuk? – Soha! Az, hogy velem baja volt, az megint más. Tetszett a stílusom vagy nem tetszett ne ki, vagy Pus kás azt mond ta: „Ez el megy min dig csa varogni…” – Ha nem Sebes ennek a csapatnak a kapitánya, hanem valaki más, például Kalmár Jenő vagy Bukovi, akkor is feljutott volna az Aranycsapat a hegy csúcsára? – Nem tudom… Az azonban tény, hogy nemcsak tizenegy játékos volt abban az időben Magyarországon az élvonalban, hanem akadt legalább ötven ilyen futballista. Nem kedvelte a szövetségi kapitány Sándor Csikart sem, aki egy alkalommal kikérte magának – és ez ma hihetetlenül hangzik –, hogy Sebes beleszóljon abba: a felesége kirúzsozza-e a száját vagy sem. Szó szerint a bosszúállás hajtotta a szövetségi kapitányt, amikor az 1954-es világbajnoki keretbe nem is nevezte Sándort, akinek – és ez sokak véleménye – a németek elleni döntőn fontos szerep juthatott volna…

74∞&£∞§™ 74∞&£∞§™

ho gyan álljon fel a csa pat. A Vasasnál például többen is, állandóan. „Az én csapatomban játsszon ez…, az én csapatomban játsszon az…” De Farkas Mihály is mondogatta: „Ez játsszon… az játsszon.” Farkas kijött szombaton a szigetre, ott voltunk edzőtáborban, s mindjárt megkérdezte: „Guszti, ki fog játszani?” Ez és ez. S akkor megpróbált valamit szólni. „Ez az én dolgom, Farkas elvtárs” – intette le csendesen Sebes. Máskor megjegyezte: „Ez a csapat az enyém, ezért a csapatért én vagyok a felelős.” És senkit nem engedett az összeállításba beleszólni. Ha más a kapitány? Lehet, hogy a sok éhes farkas között elszabadul a pokol. Egyértelmű, hogy Sebes nem szerette Grosics Gyulát, aki sohasem rejtette véka alá a véleményét, s akit egyedül a

Hatalma csúcsán

16

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

csapatban (!) magázott. A kapus 1949es disszidálási szándékától kezdve egész honvédos pályafutása végéig érezte a szövetségi kapitány ellenszenvét. Mivel azonban a legjobb hálóőr volt, nem lehetett kihagyni a válogatottból. Az 1954-es világbajnoki csatavesztést követően azonban – egy busznyi csempészáru elfogása után – Sebes lecsapott rá, és benne volt a keze Grosics hosszú eltiltásában. Ma is döbbenetes, amit Komáromi Tibor, a belügy szolgálatában álló újpesti kapus mondott el nekem, nevezetesen, hogy Sebes hamis tanúzásra akarta rávenni, és a B válogatott bécsi mérkőzéséről hazatérve azt ajánlotta neki: ismerje be, hogy ő is Grosics Gyulának hozta az árut! „Nem kedveltem Gyulát, de nem tudtam azt mondani, hogy neki hoztam – így Komáromi –, képtelen lettem volna ilyen áron megvásárolni a jövőm.”

[Hidegkuti Nándor] – Csikarnak szabad szája volt. Ha valami nem tetszett, már mondta is… Sok dologban igaza volt, de hangoskodott, s ezért nem szerette Sebes. Pedig ha játszik a végén, meggyőződésem, hogy nyerünk. Hihetetlenül gyors volt, erőszakos, rugalmas, ő tényleg meg tudott halni a pályán. Érdekes, hogy Puskás – a szövetségi kapitány másik kedvence Bozsik mellett – sem mondott soha semmi rosszat Sebesről. Magam is rákérdeztem erre. [Puskás Ferenc] – Te voltál Sebes Gusztáv kedvenceinek egyike… – Én nem tudom… Guszti bácsit kellett volna megkérdezni, hogy kedvence voltam-e. Kétségtelen, hogy mindig a legjobb barátságban voltunk. Apámnak is jó barátja volt. Minden játékost szeretett, aztán esetleg az egyik jobban tetszett neki, mint a másik. Akadtak olyan dolgok, amelyeknek a háttere sohasem derült ki… [Sokat sejtető mondat!] Guszti bácsi aranyos

ember volt, én nem tudok rá rosszat mondani.

SEBES KAPCSOLATA EDZŐTÁRSAIVAL

[Mándi At tila] – Ho gyan jellemeznéd édesapád, Mándi Gyula és Sebes Gusztáv kapcsolatát? – Édesapám 1914-től 1919-ig a Fradiban játszott, utána 1926-ig az MTKban, majd 1937-ig a profi Hungáriában. Kilencszeres bajnokcsapat tagja. Az MTK-nak, majd a Hungáriának több aranycsapata volt; híres csatársora az első aranycsapatban: Braun, Molnár, Opata, Jeny. A harmincas évek közepétől számítható az első aranycsapat feltűnése, amelyben négy-öt évig játszott apám Sebessel együtt. Ez határozta meg a kap csolatukat. Később, már Puskásék mellett, Sebes rendkívül távolságtartó ember lett; ezzel együtt végtelenül nyugodt, higgadt. Az ötvenes években apám a maga kispolgári származásával – korábban üzlete volt, tőzsdeügynök is – nem nagyon ugrálhatott. Családja volt. Sebes maga mellé vette, és megvédte a furkálódásoktól. Mert be kell vallanom, hogy nekünk legalább akkora izgalmat oko zott, hogy a meccs előtt meg ne fúrják apámat, mint maga a mérkőzés. Hát gondold meg, hányan akarták az állását megszerezni! De Sebes megvédte mindennel szemben, s ezért apám lojalitására számíthatott. A véleményét – négyszemközt – valószínűleg mindig elmondta, s amit Guszti bácsi akart, elfo gadott. S ha mégsem, apám nem ment el máshová panaszkodni, mert ebben az esetben nem sokáig maradt volna meg az állásában. De nem is volt ilyen típusú ember. – Mivel magyarázod, hogy csak a Sebes név emelkedett szárnyra, s Mándi, aki ott volt mellette, az „állami edző” árnyékában maradt? – Az Aranycsapat létrehozása Sebes Gusztáv nevéhez fűződik. A politikai vezetőkkel – Rákosival, Farkas Mi hállyal – kizárólag ő tartotta a kapcsolatot. A sajtónak is ő nyilatkozott, most függetlenül attól, hogy szakmailag apám is véleményt mondott. – Az elvesztett világbajnoki döntő után milyen állapotban érkezett az édesapád haza? – Katasztrofális állapotban volt. Érdekes módon ekkor mutatkozott meg, hogy mennyire Sebesnek tulajdonítot-

ták az Aranycsapatot. Ismeretes, hogy a lakása veszélyben fo gott, majd rendőrök őrizték, miközben apám sértetlenül sétált a Nagykörúton. Az emberek odamentek hozzá, és sírva kérdezték: „Gyula bácsi, mi történt?” Tehát nem érezte magát veszélyben. A kutya se bántotta. [Szepesi György] – Bukovi sérelmezte, hogy a világbajnokságon a magyar csapat egyetlen mérkőzését sem látta! Ma is állom, hogy én sokkal jobban bevontam volna Bukovit az előkészítésbe. Isten látja lelkem, nem akarom Mándi Gyula bácsi emlékét megbántani, de… ő Gusztival mindenben egyetértett. Tehát azok voltak mellette, akik mindenre azt mondták, hogy igen. Az egyetlen, aki esetleg azt mondta volna, hogy nem így, hanem úgy, az Bukovi volt. Az

74∞&£∞§™

összes kint lévő edző köAz országos zül Bukovi lehetett volna szoros partnerségben labdarúgó-értekezleten beszél 1951. vele. Ha Sebes Gusztáv január 28-án nem hatalmi pozícióból szövetségi kapitány, akkor talán másként alakul a kapcsolat Bukovival és másokkal.

74∞&£∞§™

SEBES KAPCSOLATA A VEZETŐKKEL

[Szepesi György] – Sebes ellentéte a sporthivatal elnökével, Hegyi Gyulával elég éles volt. Ezt az ellentétet Kutas István, az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője szította a két ember között. Ő nem szerette Sebes Gusztávot, analfabétának tartotta, nem becsülte sokra. De hát ez az ő dolga volt. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

17

74∞&£∞§™

– Az ellentét a háttérben szítódott, vagy pedig a nyílt színen zajlott? – A háttérben. Nem jelent meg a nyílt színen. Talán az egyetlen nyílt színi összecsapás közötdöntő tük a világbajnoki dönt után volt, amikor Hegyi így fakadt ki: „Én megmondtam neked, hogy ezt nem így kell csinálni. Hibát követtél el!” – Sebes mit válaszolt Hegyinek? – Nem mondott semmit. Össze volt törve.

Sporttörténeti kiállítás a Jégpálya épületében 1976 júniusában. Balról: Sebes, Bozsik, Grosics, Dunai II

74∞&£∞§™

[Barcs Sándor, 1950 és 1963 között a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke] – Hegyi jellemtelen ember volt! Mindenkinek igazat adott – kivéve a kisembereknek –, a vele egyenrangúakkal szemben meghunyászkodott. Sebes a Hungáriában futballozott, aztán mint volt kommunistát kiemelték, és a szakszervezetek, a SZOT sportosztályához került. Hegyi ellenben hosszú ideig a Vasasnál volt intéző. Annál a Vasasnál, amelyik egy időben – az MTK megszűnése után – politikai funkciót is betöltött. – Mi volt kettőjük között a feszültség igazi oka? – A konfliktus magva az volt, hogy Sebesnek nagyobb volt a reputációja

18

RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

nemzetközi körökben. Azt hitték, hogy ő a nagy menedzser, a produkciók atyja. Ugyanakkor a vezetők, a kormány, a Titkárság tagjai sohasem Sebest hívták, mindig a hivatal elnökét, Hegyi Gyulát. Moszkvából jött ez a divat, hogy mindig a főnöknek, a nacsalnyiknak kell szólni. És Sebessel nem törődtek annyit. Ez viszont irritálta Sebes Gusztávot, hogy miért nem ő az, aki… „Gyula összevissza beszél” – mondta gyakran. [Feleki László, a Népsport egykori főszerkesztője] – Rákosinak volt néhány kedvence a közéletben. Az egyik Hegyi Gyula volt. A régi, szakszervezetben dolgozó emberek. Egy állami fogadáson például Rákosi mindig maga köré ültette őket. Hegyinek nagyon szép hangja volt, és így könnyebben ment a nótázás is. Ezért volt Hegyi talán az egyetlen magyar sportvezető a korszakban, aki ha felvette a K-telefont, bekapcsolták Rákosihoz. – Ma gától értetődő, hogy ebből eredően, ha nem is rivalizálás, de megkülönböztetett helyzet állt elő a sporthierarchiában. – Hegyi Gyulának két lehetősége is volt, hogy ha akarta volna, eltiporhatta volna Sebes Gusztávot. Az egyik lehetőség a lab darúgó-világbajnokság után adódott, függetlenül attól, hogy a politikai vezetés deklarálta: nem tör-

tént semmi baj, csupán egyetlen mérkőzést vesztett el a csapat. Rákosi Tatán mondta azt az emlékezetes beszédét, amely ma már nevetségesnek tűnik, hogy ugyanis az imperialisták mesterkedése következtében nekünk a brazilokkal és az uruguayiakkal kellett játszanunk, meg azokkal a németekkel, akiket egyszer már megver tünk. A másik lehetőség Hegyi számára 1956 nyarán kínálkozott, amikor mondhatta volna, hogy neki Sebes Gusztáv se elnökhelyettesnek, se szövetségi kapitánynak nem kell. De nem mondta. Pedig akkor már Farkas Mihály sem volt potenciális erő. – Ez utóbbit használta ki viszont Barcs Sándor, amikor koncentrált támadást indított a szövetségi kapitány ellen. Érdekes, a világbajnokság alatt is volt az MLSZ-ben egy hamvába holt kísérletük… – Mindenki tudta, hogy amíg a csapat eredményes, nem lehet hozzányúlni Sebeshez, de az 1956-os év rossz szériája megadta az alaphangot. Állítólag 1956-ban Hegyi kijelentette: „Eddig elvittük a hátunkon, ezután is el visszük… Én nem fo gok olyat lépni, amivel a későbbiekben a lelkiismeretem előtt nem tudok elszámolni.” S így maradt meg Sebes elnökhelyettesnek 1956 végéig, miközben az év nyarán megszűnt szövetségi kapitány lenni, és Bukovi Nándor vette át a feladatkört. Farkas Mihály a világbajnoki döntő előtt kijelentette: „Napóleon óta nem volt ilyen stratéga, mint Sebes.” Sebes viszont azt mondhatta volna a világbajnoki csatavesztés után Napóleon szavaival: „Az embernek nincsenek barátai, csak a szerencséjének.”

SEBES SZAKÉRTELMÉRŐL [Szepesi György] – Ott voltam a halálos ágyánál. MLSZelnökként még vittem egy kis ajándékot, mert azt mondták, hogy… De már nem volt magánál. Ha jól vettem ki a szavait, ez jött vissza, hogy… mint egy vízió, a 3:2, hogy miért vesztettünk… Hogy Öcsi… Szóval ezeket éreztem benne. Most vagy beleértettem, vagy jól értettem, mert hörgött szegény. – Mik voltak az erényei? – Hallatlanul szívós, munkabíró, a futball volt az igazi szenvedélye, ennek áldozta az életét, ha kellett, a családját. Egy kicsit mindig az volt az érzésem, hogy azzal a cso dálattal nézte a nagyobb játékosokat, azzal a szenvedélyes

74∞&£∞§™ Kádár János köszönŒlevele 1981-ben

74∞&£∞§™

e

n

szeretettel, hogy ő soha nem lehetett az. Ebben felismerte a maga képességeit. Szeretett volna olyan lenni, mint Puskás, azért volt a „gyereke”, mert csodálta benne azt, amit sohasem tudott elérni. Ez az egyik. A másik, hogy hallatlan jó érzékkel mint volt játékos tudta, hogyan kell bánnia a játékosokkal. Tehát pontosan a tudatában volt annak, hogy mit engedhet meg egy Puskásnak, és mit egy Palotás Péternek. És erre rá is vezette a játékosokat. Megkülönböztetett módszerrel foglalkozott velük. A harmadik, hogy Sebes sohasem hagyta figyelmen kívül a családot. – Nagyon sokan megkérdőjelezik Sebes szakértelmét. „Nem értett hozzá” – mondják. – A csapatépítés külön kategória. Szegény Sándor Csikarnak élete végéig az a fóbiája, hogy gyűlölte Sebes. Holott talán jobban szerette, mint Budait, mert Csikar is MTK-s volt, és Sebes sohasem tagadna meg régi klubját. Úgy érezte azonban, hogy Sándor játéka nem az a kvalitás, mint… Ez nagy tévedése volt! De Zakariásban nem tévedett, Buzánszkyban nem tévedett, amikor Rudas Feri sérülése után behozta. És Lórántban sem, amikor őt választotta és nem Börzseit. Vagy Grosicsban sem tévedett. Sebes választhatta volna Gellért, Ilkut vagy Henni Gézát; utóbbi a legnagyobb kapus volt a három között, a legrugalmasabb, a legokosabb, a legintelligensebb mindenfajta vonatkozásban. Mégis úgy látta, hogy Grosics adottságai jobban illeszkednek ehhez a csapathoz. Henniben biztos egy kis bohócot is látott… – Következésképpen megtalálta a fogaskerekeket. – És egyetlen kivétellel – ez Sándor Csikar – megtalálta a fogaskerekeket. Teljes elismerésem Csikaré; én is meg volnék bántva az ő helyében, de nem személyi indulatokat keresek mögötte. Mint ahogy azt keresik…, hanem egy rossz „húzást”. – De nem Csikar volt az egyetlen, akivel Sebes nem volt egy hullám hosszon. Cziborral sem jött ki mindig. – Igen, de Czibor végig tagja volt a csapatának. – Leszámítva a végén… „A közvélemény Czibor után kiáltott, akit bal szélsőként szeretett volna látni, Sebes azonban már hónapok óta egy szót sem váltott vele.” Csak téged idéztelek. – De nem a játéka miatt hagyta ki … Grosics is védett végig, az eltiltásáig… – És az a tény, hogy „a győzelem dicsőségét senkivel sem akarta megosztani”?

A z u t o ls ó év e

kb

– Sebes azt szerette volna, ha ez a világbajnoki siker csak az ő nevéhez fűződik. Herberger is magának tulajdonította a német győzelmet. Sohasem az elnök aratja le a babért. Ez is törvényszerű. – A műveltsége viszont támadható. – Nagyon büszke volt arra, hogy tud franciául, hogy művelt ember… – Mi is tudjuk, és sokan, hogy csak szeretett volna művelt lenni, franciául is gyengén beszélt. – Igen, itt lehet olyan pontokat talál ni, ame lyek se bez hetők. Ha ez a

műve ltség na gyobb, megala po zot tabb… De ezek utólagos belemagyará zá sok! Kétség te len, hogy na gyon hiú ember volt, és végső soron nem tudott felülemelkedni azokon, akik őt bí rál ták, tá mad ták és bán tot ták. A bántást viselte élete végéig. De nemcsak a „fut ball bán tá so kon” nem tudott felülemelkedni, semmilyen bántáson. Több mint három évtizedig élt úgy, hogy nem azt kereste, ki mond róla egy jó szót, hanem ki mond róla rosszat. Hogy azzal szemben fel tudja venni a harcot. Ez egy szörnyű nehéz élet volt. Az életben nagyon sok kisebbségi érzéssel küzdött – hát ki kell mondani… ki kell mondani… –, mint já té kos küz dött, mint ve zető küzdött, mint az olyan ember, aki nagyobbra méretezett öltönyt kapott, mint ami ráillene. RUBICON TÖRTÉNELMI MAGAZIN

19