AGTEDU 2012 A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE ALKALMÁBÓL RENDEZETT 13. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

AGTEDU 2012 A MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE ALKALMÁBÓL RENDEZETT 13. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

A Kecskeméti Főiskolán A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából

KECSKEMÉT 2012. november 13. Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar

1

Szerkesztő Bizottság: Lipócziné Dr. Csabai Sarolta főiskolai tanár a Szerkesztő Bizottság elnöke Borsné Dr. Pető Judit főiskolai docens Prof. Dr. Ferencz Árpád főiskolai tanár, dékán Dr. Kovács Lóránt főiskolai docens

ISSN: 1586 – 846x

Felelős kiadó: Dr. Danyi József rektor Kiadó: Kecskeméti Főiskola

2

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ .......................................................................................................................................... 7 PLENÁRIS ELŐADÁSOK ............................................................................................................ 9 Talajaink vízgazdálkodása, növénykultúrák öntözése a Duna-Tisza közén ................................... 11 Cserni Imre „Search Methods and Structures in General Metric Spaces” .......................................................... 20 Kovács László A magyar nyelvtörténeti kutatások aktualitása II. ........................................................................... 25 Kozmács István AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ ............................................................................................ 33 A földrajz jelentősége és lehetőségei a XXI. század elejének Magyarországán ............................ 35 Hoyk Edit – Farkas Jenő Zsolt Sárgarépa és vöröshagyma fajtakísérletek Szabadszálláson, a Róna Mg. Szövetkezetben, 2011-ben ......................................................................................................................................... 41 Hraskó Istvánné – Tóthné Taskovics Zsuzsanna – Dr. Kovács András Arzénnel szennyezett öntözővíz hatása tenyészedényben termesztett étkezési paprika és paradicsom egyes növényi részeinek arzén tartalmára .................................................................. 46 Hüvely Attila – Rácz-Pintér Sándor – Pető Judit – Tóthné Taskovics Zsuzsanna Hidrokultúrában termesztett fejes saláta egyes növényi részeinek arzéntartalma arzénnel szennyezett tápoldat hatására (2009-2011) .................................................................................... 52 Hüvely Attila – Virág Mónika – Pető Judit – Tóthné Taskovics Zsuzsanna Pótmegvilágítás hatása paprikapalánták növekedésére .................................................................. 58 Kovács András – Tóthné Taskovics Zsuzsanna – Schmidt Attila – Hraskó Istvánnné – Kőházi-Kis Ambrus Invazív növényfajok visszaszorítása természetes ökoszisztémákból a Kiskunsági Nemzeti Park területén.................................................................................................................................. 62 Pölös Endre - Vecseri Csaba - Pál-Szabó Ferenc Reducing Spray Drift (A permetlé-elsodródás csökkentése) ......................................................... 66 Sztachó-Pekáry István Sárgarépa és petrezselyem arzéntartalmának alakulása arzénnel szennyezett öntözővíz hatására ........................................................................................................................................... 72 Tóthné Taskovics Zsuzsanna – Kovács András – Hüvely Attila –Pető Judit – Fazekas Enikő BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ ................................................................................. 77 Címek és címadási jellegzetességek Petelei István novellisztikájában .......................................... 79 Bárdos Dóra Apák a tündérmesében ................................................................................................................... 85 Bárdos József Hoftitelansuchen als Dokumente zur Firmengeschichte drei ungarischer Intsrumentenerzeuger aus der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts .................................................................................. 92 Beatrix Darmstädter – Sági Norberta Képzelt világok – Tolkien univerzumai ......................................................................................... 99 Galuska László Mesei jellemzők Göttfy Borbála emlékiratában............................................................................ 109 Kutrucz Zsuzsanna

3

Könyvkiadás és műfordítás kultúrpolitikai kontextusban - Adalékok a német irodalom magyarországi recepciójához......................................................... ................................................ 114 Lipócziné Csabai Sarolta A könnyek ereje Michael Ende A végtelen történet című művében .............................................. 120 Tóth-Kovács Nikolett MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ ........................................................ 127 Kiterjedéssel rendelkező autonóm robotok gyülekezése ............................................................... 129 Bolla Kálmán, Kovács Tamás, Fazekas Gábor Hajlított rugó idomok ellenőrzése vizuális burok alapú 3D rekonstrukcióval ............................... 138 Kátai Urbán Gábor, Megyesi Zoltán Parrondo paradoxon - avagy a kevert stratégiák csodája ............................................................... 146 Nagy Péter Egyenletesség tesztelése klaszterszámok segítségével II. .............................................................. 157 Osztényiné Krauczi Éva Szimplex módszer regularizációja ................................................................................................. 161 Papp Olga, Fábián Csaba, Eretnek Krisztián MŰSZAKI PHD SZEKCIÓ ........................................................................................................ 169 A Megamater III ottomotor hengerfej belső áramlási tulajdonságainak optimalizálása végeselemes módszer támogatásával ............................................................................................. 171 Fodor Antal Röpsúlyos kuplung optimalizálása végeselemes módszer támogatásával ..................................... 178 Fodor Antal, Dr. Bagány Mihály, Maczkó Dávid Lézerek rádiófrekvenciás tartományban hangolható rezonanciái .................................................. 185 Kőházi-Kis Ambrus, Klebniczki József, Görbe Mihály, Nagy Péter Üvegszál erősítésű kompozit fúrása ............................................................................................... 192 Líska János Az átlagtól eltérő disztribúciós folyamatok LEAN szempontú irányítása ..................................... 197 Makány Gábor, Kállainé Litkei Zsanett Majdnem stabil Kneser gráfok kromatikus száma ......................................................................... 203 Osztényi József A fiskális- és kulturális föderalizmus szerepe Németország kultúrafinanszírozásában ................. 206 Tóth Ákos A duális képzésben rejlő lehetőségek a hallgatók tanulással kapcsolatos motivációjának szemszögéből ................................................................................................................................. 213 Dr. Tóth Ákos, Dr. Papp István, Müller Rudolf MŰVÉSZETI SZEKCIÓ ............................................................................................................. 219 A magánének oktatás pedagógiai szempontú áttekintése .............................................................. 221 Altorjay Tamás A kottaolvasás készségének vizsgálata .......................................................................................... 228 Benedekfi István A hangszertanulás lehetséges transzferhatásai gyermekkorban ..................................................... 233 Buzás Zsuzsa Az egyéni képesség és kompetenciák mérése a klasszikus éneklésben ......................................... 239 Dudásné Szécsi Edit A gyermekrajz és a modern művészet kapcsolata .......................................................................... 245 Ragó Lóránt

4

NEVELÉSTUDOMÁNYI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ ............................ 253 Az idegennyelv-oktatás aktuális kérdései ....................................................................................... 255 Hardi Judit Sokszínű osztály – Integráció szakértői szemmel ........................................................................... 261 Nagyné Hegedűs Anita A rhinitis allergica morbiditásváltozási trendje a magyarországi régiókban 1999-2007 között ..... 267 Ovárdics Andrea Hallgatói információkeresési készségek ......................................................................................... 273 Senkei-Kis Zoltán – Koltói Lilla A gyermek- és ifjúsági korosztály olvasási képességének fejlesztése a nem formális képzés keretén belül a Kecskeméti Főiskolán ............................................................................................. 279 Szabó Ildikó Mediated Communities in the Network Society ............................................................................. 285 Szécsi Gábor A német mint első idegen nyelv hatása a magyarra mint anyanyelvre az általános iskolai korosztálynál ................................................................................................................................... 294 Szilárd Krisztina A főiskolai hallgatók nyelvtanulási nehézségei, a nyelvtanulás során a közoktatásban szerzett tapasztalatai és eredményei ............................................................................................................. 298 Ujlakyné Szűcs Éva POSZTER SZEKCIÓ ................................................................................................................... 305 Determination of grapevine spring frost damage by bud Relative Fertility Index (RFI) ................ 307 Baglyas Ferenc A minőség és a fizetési hajlandóság összefüggése.......................................................................... 312 Ferencz Árpád – Nótári Márta Rózsa talajnélküli termesztése ........................................................................................................ 318 Lévai Péter – Turiné Farkas Zsuzsa Tudatos-e a magyar fogyasztó? ....................................................................................................... 324 Nótári Márta – Ferencz Árpád Öntözővíz vizsgálatok jelentősége és laboratóriumi eredményei ................................................... 329 Pető Judit – Cserni Imre – Hüvely Attila – Rácz Pintér Sándor

5

6

ELŐSZÓ Tisztelt Olvasó! Amióta létezik a Magyar Tudomány Ünnepe (korábban Napja), a Kecskeméti Főiskola ehhez a megyei rendezvénysorozathoz illően szervez tudományos konferenciát, mely az utóbbi időben nemzetközi tudományos eredménnyé vált. A főiskola három különböző profilú karán folyó tudományos kutatómunkával jelentős számú szóbeli és poszter előadásokon számolnak be az intézmény tapasztalt és fiatalabb oktatói-kutatói. A konferencia neve a három tudományterület neveiből képzett mozaikszó: AGTEDU. A három tudományterületen folyó felsőfokú képzés, annak tudományos megalapozottságát bizonyító kutató-fejlesztő munka eredményei találhatók e kiadványban. Bár oktatóink jelentős számú publikációt jelentetnek meg nemzetközileg jegyzett konferenciákon és kiadványokban, az AGTEDU konferencia és az előadásaiból összeállított periodika jelentős megjelenési lehetőség munkatársainknak, különösen a tudományos pályájuk első felében járó munkatársainknak. Ha az egyes beszámolókból nem tűnik ki, hogy szerzői tapasztalt kutatók vagy jelenleg doktorandusz hallgatók, az azért van, mert a szerzők valamennyien jelentős eredményekkel és további lehetőségekkel bíró tudományos műhelyek tagjai. A Kecskeméti Főiskola igyekszik megőrizni a korábbi, a főiskolai képzésre jellemző gyakorlatorientáltságot. Képzési rendszerünk fejlesztésénél a legfontosabb, hogy csakis a munkaerőpiac, a gazdaság számára szükséges területeken képezzük fiataljainkat. Ez azonban nem valósítható meg az oktatók magas szintű tudományos tevékenysége, a nemzetközi tudományos életből megnevezhető új és újabb tudományos eredmények ismerete nélkül. Ez a feladat összetett és nehéz. Ezt kell azonban megoldani, hogy a Kecskeméti Főiskola az alkalmazott tudományok főiskolájává, önmaga és a régió fenntartható fejlődését segítő szakmai tudományos és kulturális központjává váljon. Ezúton mondok köszönetet a fenti célok elérését segítő előadóknak, poszter készítőknek és a konferenciát szervezőknek áldozatos munkájáért. A publikációkat figyelemmel kísérő olvasóknak pedig hasznosítható információkat kívánok. Kecskemét, 2012. november 13.

Tisztelettel: Dr. Danyi József rektor

7

8

PLENÁRIS ELŐADÁSOK

9

10

Plenáris Előadások

Talajaink vízgazdálkodása, növénykultúrák öntözése a Duna-Tisza közén Cserni Imre Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: A Föld felszínének több mint kétharmadát víz borítja. Az édesvízkészlet 80 %-a felszíni víz, hó és jég, míg 20 %-a talajvíz. Éghajlatunk a Duna-Tisza közén aszályra hajló és az elsivatagosodás veszélyét is magában rejti. A homokhátság jobb, humuszosabb talajain növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés folyik, míg a rossz vízgazdálkodású homoktalajok hasznosításának korlátozottak a lehetőségei. Ez utóbbi területeken az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó, a környezetvédelmet is szem előtt tartó gazdálkodás lehet eredményes. Pest és Bács-Kiskun megye (a hátság nagy része) talajainak mintegy 60%-a rossz vízgazdálkodású homok és szikes talaj és többnyire csak délen fordulnak elő jobb vízgazdálkodású, mezőségi talajok. A térségnek természetes vízfolyása nincs, a 100 éves csapadék átlag 520 mm/év, rendkívül szeszélyes eloszlással, így a növényi produkció korlátozó tényezője a víz. Ebből következik, hogy fontos a talaj vízháztartásának szabályozása, és a vízfelhasználás hatékonyságának növelése. Víztakarékos termesztés technológiák alkalmazását szükséges alkalmazni és azt támogatni. A részletek feltárását további tudományos kutatásoknak és elemző szintéziseknek kell alávetni. A térségben már eleink egyértelműen a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodó gazdálkodást folytattak. A tényeket és a kutatási eredményeket az oktatásban, nevelésben széleskörűen szükséges tudatosítani. Olyan össztársadalmi tudatot és morált kell kialakítani, ami biztosítani képes a lakosság megtartását és a „fenntartható fejlődés”-t. Abstract: Surface of the earth is coated with water. The climate in our country between in the two rivers, the Danube and the Tisza, is mostly dry and there is a risk for the sand soil to turn waste. On better soils, richer in humus, cereals, vine and fruit trees can be grown while on sandy soils of poor water regime usability is limited. In poor areas only farming adapted to ecological conditions and considering environment protection can be successful. Some 60% of the soils in the counties Pest and Bács-Kiskun (a great part of the sand range) consist of sandy and salty soils of pure water regime. There is no natural water flow, the precipitation of 100 years, in average of 520 mm/year, has been distributed rather capriciously. Water is the limiting factor in agricultural production. Consequently, it is very important to manage the water regime of the sand and to increase water use efficiency. Economic technologies in water use should be applied and protected. Details should be subjected to further studies and analyses. A general social consciousness and morals are needed to be able to guarantee a „sustainable development”. Kulcsszavak: homok és szikes talajok, vízgazdálkodás, ökonómiai és ökológiai egyensúly, vízhiány Keywords: sandy and alkaline soils, water farming, ecological balance, water deficiency

1. Bevezetés A Föld felszínének 71 %-át vizek borítják, melynek alapján „a víz bolygólya” megnevezéssel szokták gyakran emlegetni. A Földön a víz így rendkívül nagy mennyiségben van jelen. Ha egyenletesen lenne a

11

Plenáris Előadások Föld felszínén elterítve akkor, mintegy 2700 m vastag burkot alkotna. Ebből arra lehetne következtetni, hogy a vízkészletek kimeríthetetlenek. Ez azonban távolról sem igaz, mert az ivóvíz és ipari víz készletek végesek. Az emberiség által felhasználásra azonban az összes vízkészletnek csak mintegy 3 %a alkalmas. Az utolsó században a vízfogyasztás mintegy hatszorosára nőtt. A felhasznált vízmennyiség 2/3 –át a mezőgazdaság hasznosítja, melynek jelenleg is alacsony színvonalú a hatékonysága [1]. Az édesvízkészlet 77 %-a hó és jég, míg 22 %-a föld alatti víz és csak 1 % -a felhasználható víz [2]. Mivel édesvíz készleteink korlátozottan hozzáférhetőek azért megfontoltan kell azokkal bánnunk a fenntartható fejlődés érdekében . Vízkészleteink jelenleg fedezni tudják az ország vízigényét, de nehézséget jelent, hogy a vízkészletek mintegy 85 %-a a Duna , 15 %-a a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59 %-a kötődik a Duna és 41 %-a a Tiszához. Ebből adódik, hogy aszály esetén a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkeznek [1]. Egyre nagyobb problémával kell szembesülnünk , különösen az Alföldön, ahol nemcsak belvíz vagy árvíz, szárazság vagy aszály váltakozik évenként ,hanem egyazon évben van gyakran vízbőség, illetve túl nagy hiány [1, 3] . A Duna-Tisza közének éghajlata hazánk más tájaihoz viszonyítva is alapvetően melegebb, szárazabb és szeszélyesen aszályra hajlóbb. Az előrejelzések szerint a Föld felmelegedésével és a csapadék csökkenésével számolhatunk, ami a Duna-Tisza közi homokhátság elsivatagosodásának veszélyét és a homokos mechanikai összetételű területek jelentős mértékű parlaggá válását eredményezheti. A rossz víz- és tápanyag-gazdálkodású homoktalajokon az intenzív öntözéses gazdálkodás területi fejlesztése korlátozott. Az erdőtelepítésnek pedig a hosszú távon megtérülő beruházási költség és gazdaságosság szab korlátot [4, 5, 6, 7, 8, 9]. A homokos és sós szikes talajaink vízgazdálkodása rendkívül rossz. Alapvetően a talaj vízgazdálkodását a talaj vízkapacitásával, a tárolható víz mennyiségével és mobilizálhatóságával jellemezhetjük.

2. Környezeti adottságok A Duna-Tisza közén nagymértékű a talajok heterogenitása, így az egyes talajtípusok között a trágyák hatékonysága és gazdaságossága is. Ezért jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tájtermesztésre és a szárazsághoz jobban alkalmazkodó tájfajták nemesítésére, úgy, mint azt a két világháború között Kreybig hangsúlyozta: mindent ott kell termeszteni, ahová való. Ezt a szemléletet valósították meg a XX. század derekán létrehozott tájintézetek is, mint pl. a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet. Eleink nagyon is tudták, hogy az eredményes gazdálkodás kulcsfontosságú szemléletét, melynek értelmében sikeres időtálló gazdálkodást csakis a környezeti tényezők messzemenő figyelembevételével lehet megvalósítani. A Duna-Tisza közi homokhátságon a gazdaságosan termeszthető növényfajok és fajták, valamint azok trágyázási módja különbözik a kötött talajokétól [10]. Alternatívát csakis a korábbi és jelenlegi kutatási és gyakorlati eredmények felhasználása és az ökonómiai és az ökológiai körülmények figyelembe vétele adhat. Az előzőekből következik, hogy talajaink meliorálása – mindenáron való környezethez alakítása – jelenleg csak a kis területi igényű kertészeti kultúrák talajainak javítására korlátozódhat (fóliaházak, ültetvények). Talajaink nagy része mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a gyenge adottságú régiókhoz sorolható. Azonban a szikes talajok kitűnő sziki juhlegelők lehetnek ismét, esetleg sótűrő növények termesztésével hasznosíthatók, valamint halastavak létesítésével kamatoztathatók.

12

Plenáris Előadások A jobb, humuszosabb homoktalajokon szőlő- és gyümölcstermesztés lehet indokolt továbbra is, a jó tápanyag- és vízgazdálkodású, vályog kötöttségű csernozjom és öntés talajokon pedig szántóföldi növénytermesztés, és intenzív szabadföldi zöldségtermesztés fejlesztése indokolt. Az ökológiai adottságokat figyelembe véve az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztés marad azonban a Duna-Tisza közi homoktalajaink fő hasznosítási formája (kb. 40 %). A gyengébb szántóterületek pedig fokozatosan visszagyepesítésre javasoltak. Az ökonómiai és ökológiai egyensúly megtalálása igen józan megfontolást igényel. Térségünkben, a kertészeti termesztésben is vannak minőséget javító és jövedelmezőséget fokozó, de az ökológiai szemléletet is szem előtt tartó lehetőségek, mint pl. minőségi vetőmagtermesztés és bizonyos energianövények termesztése [7]. A Duna-Tisza közötti hátság hazánk egyetlen más tájához sem hasonlítható vízháztartással rendelkezik [11]. A hátság 50-60 méterrel magasabban helyezkedik el a Duna, illetve a Tisza völgyénél. Északról dél felé nyeregszerűen horpadt, ugyanakkor középről nyugatra és keletre is lejt, de a keleti lejtése a Tisza felé nagyobb. Mivel itt a talajvizet a csapadék táplálja, ezért a talajvízszint süllyedésének az oka a sok éven át meglévő csapadékhiány, ami együtt jár a nagyobb evapotranszspirációval. Különösen nagy volt a csapadékhiány másfél évtizeden át a huszadik század végén. Ekkor a csapadékhiány 1200 mm körül volt, ami két év átlag csapadékának felel meg, ráadásul nagyobb hányada a téli félévre esett [11]. A talajvízszint süllyedést előidéző okok közül az időjárás mintegy 50%-os lehet [12] szerint. Belvízlevezető csatornahálózat szintén csökkenti a talajvizet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezekre a csatornákra nem volt szükség, amikor megépítették a XIX. század végén és a XX. század elején. A belvizeket le kellett vezetni, sőt a jövőben a nagyobb károkat okozó belvizeket is le kell csapolni. Száraz évjáratokban azonban ezek a csatornák káros hatásúak. Éppen ezért a belvízcsatorna-rendszert alkalmassá kell tenni az okszerű belvízgazdálkodás megvalósítására, és a talajvízszint csökkentő hatás mérséklésére. Magas talajvízszint állás esetén ugyanis nagyobb a leszívó hatás a nagyobb hidrosztatikus nyomás miatt. A rétegvizek fokozódó kitermelése is hatással van a talajvíz csökkenésére. Mivel a talajvíz és a rétegvizek között kapcsolat áll fenn, melyek egységes hidrodinamikai rendszert alkotnak [13]. A rétegvíz kitermelés mintegy 20-30 mm-rel csökkenti a talajvíz szintjét. Különösen az ültetvények és zöldségnövények rétegvizekkel való öntözése jelentős. Az ültetvények és más intenzív kultúrák területi arányának növekedése és az aszály úgyszintén csökkentően hat a talajvíz szintjére. A szántóföldi kultúrák közül Kecskemét környékén a lucerna termesztés jelentős mértékben járul hozzá a talajvíz csökkenéséhez. CSERNI saját tapasztalatai szerint a kutakban a talajvíz akác és lucerna kultúrával határolt területeken 5-6 m-re csökkent. A felszín közelben lévő talajvízből történő öntözés inkább csak a kiskert tulajdonosoknál tapasztalható, ami azonban nem elhanyagolható. Öntözés nélkül a homokhátságon az összes kertészeti kultúra öntözés nélkül kisülne a nyári szárazság idején. A városok és községek egyre nagyobb kiterjedése és a vezetékes víz árának folyamatos drágulása kényszeríti jelenleg az embereket a még meglévő ásott kutakból történő öntözésre. A talajvízből történő öntözés azonban csak helyileg csökkenti a talajvíz szintjét. A talajvízszint tengerszint feletti magasságáról elmondható, hogy a víztükör jól követi a talajfelszínt. A talajvíz tükör lejtése a vízválasztótól mind a Duna, mind a Tisza irányába nagy. A Tisza vízszintje és a hátság talajvíz szintje között 50-60 m különbség van, és a talajvíztükör erősen lejt a Tisza felé. A Tisza hosszú éveken át tartó alacsony vízszintje elősegítette a DK felé áramló talajvíz Tiszába szivárgását. A hátság ugyan nyugatra is lejt,

13

Plenáris Előadások azonban itt a Dunavölgyi-főcsatorna állandóan magas vízállása mérsékli a talajvíz csökkenésének intenzitását. A településrendszerek: a hobbykertek, „úri tanyák”, kertészeti kultúrák jóval nagyobb vízfogyasztása szintén növeli a talajvízszint csökkenését. Összefoglalva elmondható, hogy a talajvízszint csökkenéséhez az alábbiak járulnak hozzá: – a talajvizet itt szinte csak a csapadék táplálja és mintegy két évtizede csapadékhiány van, – a belvíz levezető csatornahálózat szintén csökkenti a talajvíz szintet, – a rétegvizek fokozódó kitermelése, – az ültetvények és más intenzív kultúrák területi arányának növekedése, – a felszín közeli talajvíz öntözésre való használata, – a Tisza nagyobb leszívó hatása D-K irányban és – a település rendszerek nagyobb vízfogyasztása. A hátság legmagasabb térszínű részein többségében futóhomok, alacsonyabb részein gyengén humuszos homok, majd humuszos homoktalajok vannak. A homokhátak között semjékek találhatók, melyek alatt vízzáró rétegek helyezkednek el. A laposok humuszos szintű réti-, réti szolonyec talajai vízzáró dolomitos vagy réti mészkőréteges felhalmozódással bírnak. A térség helyenként foltszerűen mezőségi talajokkal tarkított, főként a déli részeken. A hátság nagy részét a holocén illetve késő glaciális korú futóhomok fedi, amelynek vastagsága néhány cm-től több méterig terjed. A futóhomok az ős-dunai hordalékkúp anyagából származik. A homokhátságon előforduló buckasorok általában ÉNY-DK irányúak: Bugac, Orgovány, Ágasegyháza, Újhartyán és Pilis. A hátság jellegzetes talajformációja a futóhomok, és altípusa a lepelhomok [14]. Ez utóbbin a szántóföldi növénytermesztés sikerét az eltemetett humuszosabb mezőségi-, helyenként réti- és lápos rétitalaj vastagsága, valamint annak mélysége határozza meg. A művelésbe vont talajoknál az eltemetett szint és a felszín szántott rétegének humusztartalma befolyásolja a termeszthető növények fajait [5, 6, 8, 15, 16]. Ezen a negyedkori eolikus üledéken így eltérő vízgazdálkodású talajok alakultak ki, melyek ezt az egyedi „sajátos” vízháztartását idézik elő a hátságnak. A talajvíz leszivárgása jelentős – különösen csapadékos évjáratokban – amikor a talajvíz nyomás alá kerül. Ez a jelenség a Szahara öntözött oázisaiban is ismert, ahol a magasabban és mélyebben fekvő területek datolyaültetvényeinek vízgazdálkodását tanulmányozta [17, 18]. Ilyenkor a nyomás alatt lévő víz a hidrosztatikai nyomáskülönbség révén tör a felszínre. A talajvíz áramlását a talajvíztartó réteg mechanikai összetétele és a mélységi áramlási viszonyok határozzák meg, ami nagyon bonyolult. A talajvizet tároló eolikus üledékek különböző szemcsenagyságú hordalékainak pásztás-fonatos szövedéke miatt. A lepelszerű eolikus eredetű részeken viszont viszonylag egyenletes áramlási viszonyok vannak. A hátság vízkészlete azonban hidrológiailag egységes víztározót alkot, ezért minden változás (beavatkozás) az egész térségre kihat [19]. A Duna- Tisza közi homokhátságon a talajok termékenységét gátló tényezők közül: a nagy homok tartalom, a szél erózió, a szikesedés és a nagy agyag tartalom játszik szerepet. Hazánk talajainak 43 %-a kedvezőtlen, 26 %-a közepes, míg a fennmaradó 31% jó vízgazdálkodású, mely utóbbiból a hátságon kevés található [20, 21]. A talajok kedvezőtlen és közepes vízgazdálkodása főleg a durva talaj textúrára vezethetők vissza, amely a talajok megközelítően felét jelenti, melyet még tovább növel a szikes talajok 10 % körüli részaránya Pest és Bács-Kiskun megye területén. A homoktalajok szélsőséges nedvesség dinamikájának és fokozott aszály érzékenységének alapvető oka az ásványi és szerves kolloidok hiánya. Ezért nem alakulhat ki a felszínre jutó víz befogadására, hasznos tárolódására, a talajvízből történő kapilláris vízutánpótlásra alkalmas pórusteret biztosító stabil talajszerkezet [3].

14

Plenáris Előadások A hátság vízháztartásában alapvető szerepe van az 1-4 méter körüli szabad tükrű talajvíznek. A térség semmilyen felszíni vízfolyással nem rendelkezik, ezért lehetséges állókultúrák telepítése. A homok területeken a talajvíz szint ingadozása 500-1000 mm között szokott lenni. A talajvízszint 1934-35-től 2001/2002-ig lineárisan, folyamatosan csökkent [22]. A talajvizek gyakran Ca/Mg – hidrokarbonát típusúak és sótartalmuk 1000 – 2000 mg/l, számottevő Na-só tartalommal. A szikesek talajvizei NaHCO3-típusúak, jelentős mennyiségű Na2CO3-t és esetenként NaCl-t és Na2SO4-et tartalmaznak.

3. Öntözővizek szikesítő hatása Az öntözővizek jelentős szikesítő hatással rendelkezhetnek. A másodlagos szikesedést elkerülendő, csak jó minőségű I. osztályú öntözővízzel öntözzünk, melynek paraméterei 500 mg/l összes sótartalom (EC=0,78 mS.cm -1 ), a Na% 40-60 körüli és a SAR értéke 2-nél kisebb. A II. osztályú öntözővíz csak egyes talajok öntözésére alkalmas, ahol az összes sótartalom 1000 mg/l (EC  1,6 mS.cm-1 ), a Na% 40-70, és a SAR érték 2-4. Javítás után ez a víz minden talaj öntözésére alkalmas. A III. osztályú öntözővizek összes sótartalma 2000 mg/l -t elérheti (EC =3,13 mS. cm-1), a Na% 50-85 és a SAR érték kisebb 8-nál. Ezek - a vizek javítása után is - csak egyes talajok öntözésére alkalmasak. Az ennél nagyobb sótartalmú vizek öntözésre nem alkalmasak a másodlagos szikesedés veszélye nélkül. A javítás hígítással vagy gipszezéssel lenne végezhető, illetve túlöntözéssel, amikor mindig több vízre van szükség, mint ami a só kimosásához szükséges [Leaching Requirement] [23]. Hajtatott zöldségnövények termesztésénél ezek az értékek még szigorúbb elbírálás alá esnek, különösen, ha talaj nélküli termesztés technológiáról van szó, mivel ott nincs semmilyen pufferoló közeg. A zöldségkultúrák közül különösen érzékenyen reagál a magas sótartalomra az uborka és a paprika.

4. Homoktalajok nedvesség forgalmának fontosabb összetevői – – – –

Ezek az alábbiak lehetnek: csökkent mértékű beszívárgás, kis szántóföldi vízkapacitás, jelentéktelen vízutánpótlás a talajvízből, kicsiny hasznosítható vízkészlet.

Csökkent mértékű víz beszívárgás A homoktalajok víznyelő (IR = infiltration rate) és hidraulikus vízvezető képessége (K) túlnyomóan nagy, ami a textúrájukból és a szerkezeti elemek aggregálódásának hiányából adódik, mivel így nagy méretű pórusrendszer alakul ki. A víz beszivárgása nagyméretű pórusrendszer ellenére nem egyértelmű. A víznyelésnek gátló okai lehetnek: – kismértékű az aggregálódás, mivel kevés kolloidot tartalmaz, nem issza be azonnal a vizet mint a szivacs, hanem az a felszínen megszalad, mint az olaj, – tömörödés, főleg karbonátos homoktalajon. A cementálódás miatt „kőkeménnyé” alakul a talaj, úgyhogy a talajfúrót sem veszi be CSERNI tapasztalatai alapján. Ilyenkor a tömődött rétegek térfogattömege elérheti az 1,7-1,8 g/cm3-t. Hasonlóan ilyen tömörítő hatást idézhet elő a gipsz is [18]. Ilyen esetben az összes porozitás 35% alá csökkenhet, ami a talaj leve15

Plenáris Előadások gőzés gátlását, gyenge gyökérfejlődést, kis talajnedvesség tározó tért és korlátolt mikrobiológiai tevékenységet idéz elő. A helytelen, azonos mélységben történő talajművelésnél gyakran létrejöhet az „eketalp-” vagy „tárcsatalp-”betegség. – kéregképződés, cserepesedés a talajfelszínen, amely nem megfelelő időben és nem megfelelő eszközzel történő talajművelés, nagy intenzitású zápor vagy öntözés következménye is lehet. Éppen ezért a talaj konzisztencia állapotára rendkívül nagy gondot kell fordítani: a talajművelést akkor kell végezni, amikor a talaj konzisztenciája a zsugorodási határ (Zs h) és a plasztikussági határ (Ph) között van, az úgynevezett félig szilárd állapotban, amikor a talaj jól művelhető. – cementált réteg a felszín közelében. A cementálódást előidézhetik karbonátok, gipsz, Nasók és az úgynevezett másfélszeres oxidok – főleg öntözés hatására bekövetkező – vándorlása, amikor mészkőpad és vaskőfok alakulhat ki. A mészkőpad 1,5-2 m szintben 8-10 cmt is eléri, ahol a felszínközelben mészkonkréciók is találhatók a Kecskeméti Főiskola kísérleti gazdaságában, Kisfáiban. Kis szántóföldi vízkapacitás, rossz víztartó képesség Gyakran előfordul egyfajta ellentmondás, hogy amíg a talajfelszínen a beszivárgás akadályozott, addig a gyökérzónán gyorsan átfolyik a víz anélkül, hogy a felső réteg jelentősebben benedvesedett volna. Ennek okai lehetnek: – a talaj ásványi és szerves kolloid szegénysége, – viszonylag nagy összes porozitás – pórustér eltolódása a kapilláris és a kapilláris- gravitációs pórusok, valamint a gravitációs pórustér javára, – a talaj kis szabadföldi vízkapacitása, gyenge víztartó és nagy vízáteresztő képessége. A víz gyors átszivárgása az alábbi anyagforgalmi folyamatokkal magyarázható: – a víz alig koncentrálódik ásványi anyagokkal, mivel ezek (karbonátok, gipsz, szeszkvioxidok, szilikátok) nehezebben oldódnak. – a jól oldódó komponensek (nitrátok, Na-sók stb.) gyorsabban és mélyebbre mosódnak a talajban [24, 25, 26]. – a gyors átszivárgás csökkenti a talajok szűrő hatását. Jelentéktelen vízutánpótlás a talajvízből A talajvízből történő nedvesség utánpótlás korlátozott, és jelentősen függ a talajvíz szint mélységétől. A növények vízellátásában csak a felszínhez közeli talajvíz esetén van lehetőség [27]. A homokhátságon a talajvízből történő jelentős vízutánpótlással csak kivételes esetekben kell számolni, annak ellenére, hogy a nagy és kedvezőtlen összetételű, lúgosan hidrolizáló Na-sók (NaHCO3, Na2CO3) károsak és másodlagos elszikesedést idézhetnek elő. A homokhátságon ráadásul az utolsó negyed században jelentős talajvízszint csökkenés következett be. A fúrt kutakból történő sós öntözővízzel jelentős sómennyiség kerülhet a talajokba. Ha a talajvíz mélyen helyezkedik el és az öntözővíz nem éri el a talajvíz kapilláris zónáját, akkor ott a „két víz” nem ér össze és a száraz réteg felső zónájában az elégtelen öntözővíz, vagy csapadék hiány következtében só felhalmozás következhet be [17, 28, 8]. Kicsi a hasznosítható vízkészlet A homoktalajok holtvíz tartalma nagyon kicsi, míg a szikes talajoké rendkívül nagy. A kis diszponibilis vízkészlet (DV) csak rövid időre képes biztosítani a növények vízellátását, ezért az ilyen talajok rendkívül aszály érzékenyek [21, 3]. A homoktalajok vízvezető képessége nagy, így víztartó képessége kicsi, a durva mechanikai összetétel és az ásványi és szerves kolloidok hiánya miatt. Ezzel szemben a szikes talajok vízvezető képessége a finom

16

Plenáris Előadások textúra miatt kicsi, ezért az adszorpciós kapacitásuk nagy. Ebből következik, hogy mindkét talajféleség hasznosítható vízkészlete igen kicsi (2-6 tf % ), ezért nagyon rossz, amelyet még tetéz a homoktalajoknál a talajvízből történő nedvesség utánpótlás csekély mértéke.

5. Javaslatok A realitásokat figyelembe véve, hogy: kevés a csapadék, fokozódik a felmelegedés, süllyed a talajvíz, csökken a felhasználható öntözővíz, kevesbedik az emberek ereje és még egyebek – mind arra utalnak, hogy válságos a Duna-Tisza közi homokhátság élettere. Az eddigiekből azonban érzékelhető, hogy a fejlődés és mezőgazdasági termelés egyetlen gátló tényezője a víz, aminek számtalan oka van. Ezért fontos és elodázhatatlan: – a talaj vízháztartás szabályozása, – az alkalmazkodó földhasználat során a növények vízigényének figyelembe vétele, – a víztakarékos termesztéstechnológiák alkalmazása, – a talaj felszínére jutó víz (csapadék- és öntözővíz) - talajba szivárgásának biztosítása: a vetésforgó növényeinek megfelelő váltakozó mélységű talajművelésével, a tömörödés (eketalp vagy tárcsatalp) elkerülése érdekében a talaj lazításával, - talajban történő hasznos tárolása, - a kultúrnövények általi hasznosítása, – a vízfelhasználás hatékonyságának növelését kell szem előtt tartani. Egyértelműen azonosulni lehet VÁRALLYAY akadémikus következtetésével, miszerint ezeknek az oktatásban, a nevelésben, a tájékoztatásban és a gazdasági szabályozásban kell megnyilvánulnia. Olyan össztársadalmi tudat és morál visszaszerzésére van szükség, ami képes biztosítani majd utódaink számára is a „fenntartható fejlődés”-t.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4]

[5]

[6] [7] [8] [9]

Somlyódy L.: Vízdilemma a világban és Magyarországon. www. klimabarat.hu/node/334. 2011. Pannon Enciklopédia. Magyarország Földje. Kertek Kiadó. 508 p. 2000. Varallyay Gy.: Talaj, mint a biomassza-termelés aszályérzékenységének tényezője, Vízügyi közlemények LXX. 1988. 46-68. Bauer F., Cserni I.: A Duna-Tisza közi homokhátság mezőgazdasági hasznosításának kérdései. A Nyírség mezőgazdaság-fejlesztésének lehetőségei és távlatai c. tudományos ülés. (Nyíregyháza, 1993) pp. 1993. 25-28. Bauer F., Cserni I.: Növénytermesztés és tápanyag-gazdálkodás a Duna-Tisza közi lepelhomok talajokon. Tartamkísérletek, Tájtermesztés, Vidékfejlesztés Nemzetközi Konferencia, (Debrecen, 2002) 91-96. Cserni I.: Az ökológiai adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás távlatai a DunaTisza közén, Agrokémia és Talajtan 44. (3-4). 1995. 539-544. Cserni I. (1999): A mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségei a Duna-Tisza közén. Gyakorlati Agrofórum 10. 1999.(7/2): 9-11. Cserni I., Füleky Gy,.(2008): A Duna –Tisza közi homokhátság talajainak vízgazdálkodása. Talajtani vándorgyűlés, (Nyíregyháza, 2008) 53-62. Cserni I., Bauer F., (1998): A kecskeméti homokkutatás múltja, jelene és jövője. In: Homoktalajok hasznosításának időszerű kérdései a hazai homokkutatások tükrében. KÉE KFK konferencia kiadvány (Szerk: Cserni I.) (Kecskemét, 1998) 35-44. 17

Plenáris Előadások [10] [11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20] [21] [22]

[23] [24] [25]

[26] [27]

18

Bauer F.: Növénytermesztés és tápanyag-gazdálkodás a Duna-Tisza közi homoktalajokon. Doktori disszertáció. Kecskemét, 1976. 193. Harmati I., (1998): A talajvíz jelentősége a Duna-Tisza közi Homokhátság növénytermesztésében. In: Homoktalajok hasznosításának időszerű kérdései a hazai homokkutatások tükrében. KÉE KFK konferencia kiadvány (Szerk: Cserni I.) (Kecskemét, 1998) 53-62. Pálfai I.: Összefoglaló tanulmány a Duna- Tisza közi talajvízszint-süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. In: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. (Szerk.: Pálfai I.) A Nagyalföld Alapítvány Kötetei. Békéscsaba 3. 1994. 111-126. Liebe P.: A rétegvízkészletek és nyomásszintek változása a Duna-Tisza közi hátságon és azok kihatásai a talajvízszintekre. In: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. (Szerk.: PálfaI I.). A Nagyalföld Alapítvány Kötetei, Békéscsaba. 3. 1994. 25-29. Füleky Gy., Leszták M., Takács M., (1998): Talajviszonyok és hagyományos talajhasználat a DunaTisza közi homokhátságon. In: Homoktalajok hasznosításának időszerű kérdései a hazai homokkutatás tükrében. KÉE KFK konferencia kiadvány (Szerk: Cserni I.) (Kecskemét, 1998) 45-52. Cserni I.: Földhasználat a Duna-Tisza közén a vízrendezések tükrében. A táj változásai a Kárpát-medencében. Tájhasználat és tájalakulás a 18-20. században (Gödöllő, 2010) 208-212. Cserni I., Buzás I., Hüvely A., Hoyk E., Borsné Pető J., Lévai P.: Talajvédelem. Talajaink a változó természeti és társadalmi hatások között. Talajvédelmi Alapítvány. (Szeged, 2011) 187-194. Cserni, I.: Etude agro-pédologique. Mission C Ressources en sol. In: TESCOVIZITERV. Réaménagement et extension des palmeraies de l’Oued R’Hir. 253., Annex I-IV. et cartes (manuscript), 1986. Cserni, I.: Pedological, agrochemical and agronomical aspects of palm plantation in the valley of Ould R’Hir. Nemzetközi Melegégövi Konferencia, (Gödöllő, 1987), 138-150. Neppel F.: A talaj és rétegvizek kapcsolatainak geológiai alapjai a Duna-Tisza közén. In: A Duna-Tisza közi hátság vízgazdálkodási problémái. (Szerk.: PálfaI I.) A Nagyalföld Alapítvány Kötetei, Békéscsaba 3. 1994. 13-16. Várallyay Gy.: Kedvezőtlen vízgazdálkodás, korlátozott talajtermékenység. Agrokémia és Talajtan 30. 1981. 151-161. Várallyay Gy.: Magyarországi homoktalajok vízgazdálkodási problémái. Agrokémia és Talajtan 33. 1984. 159-169. PálfaI I., Boga T., Sebesvári J.: Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Országos Vándorgyűlés. (Szolnok, 2003). In: Homokhátság 2004 Szembesítés, lehetőségek, teendők. ( Szerk.: Glatz F., Csatári B., Kovács A. D.) MTA RKK Alföldi Tud. Int. 23. Filep Gy.: Az öntözővizek minősége és minősítése, Agrokémia és Talajtan 48. 1999. 9-66. Buzás, I., Hoyk, E., Cserni, I., Bors-Pető, J.: Calibration of nitrogene content of soil with sweet corn. Agrokémia és Talajtan 55. 2006. 223-230. Cserni, I., Füleky, GY., Végh R. K., Buzás, I.,: Change in the content of nutrient elements in fennel, following fertilization with nitrogene and potassium, II. AlpsAdria Scientific Workshop. (Trogir, 2003). 35-39. Németh T., Kovács G., Kádár I.: A nitrát-, szulfát- és a sóbemosódás vizsgálata műtrágyázási tartamkísérletben, Agrokémia és Talajtan 36-37. 1987-88. 109-126. Várallyay Gy.: A talajvíz szerepe a talaj vízgazdálkodásában és a növények

Plenáris Előadások

[28]

vízellátásában, Tudomány és Mezőgazdaság 18. 1980. 22-29. Cserni, I.: Importance of Leaching in Irrigated Vegetable and Plant Production in Saline Soils Under Arid Conditions. Agrokémia és Talajtan 47 1998.(1-4):235-244.

Szerző Prof. Dr. Cserni Imre professor emeritus: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola, 6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. Magyarország. E-mail: [email protected]

19

Plenáris Előadások

Search Methods and Structures in General Metric Spaces László Kovács Department of Information Technology, University of Miskolc Abstract: In the case of general metric spaces (GMS), only the distances between objects are known and there is no corresponding feature vector representation. The paper introduces first the different representation forms and presents an analysis on the cone of distance matrices. For efficient search operation the points are structured into index tree. To test the efficiency of the structure, some test data sets are generated. The paper presents a method to generate sample random points in the cone of valid distance matrices which provides a more accurate sampling than the usual inverse Fréchet-embedding method. Keywords: general metric space, GHT tree, cone of distance matrices, sample generation

1. Representation methods for GMS The dominating method to deal with general metric spaces is to map the objects of the GMS into a Euclidean vector space (L2). In general case, the distance distribution in GMS cannot be preserved in L2, i.e. no algorithm can perfectly map the objects from GMS into points of Euclidean space [5]. As there is no distance-preserving mapping, the error of the mapping should be measured to evaluate the quality of the mapping function. The stress measure [1] shows the averaged difference between the distances in GMS and in L2: (1)

where : the mapping function; u,v : objects in GMS; d: distance in GMS and D : distance in L2. Regarding the mapping algorithms, a widely used solution is the application of the Fréchetembedding [2]. The outline of the algorithm is the following. Let M denote the number of the target vector space. The Ai denotes a set of pivot elements assigned to the ith coordinate. The ith coordinate of a target object u is calculated as the maximum distance value from elements belonging to Ai: (2) Considering the L2 metric, the distance in the vector space is calculated with the following formula: (3)

In the case of MDS (multidimensional scaling) mappings [1], the initial positions are generated randomly. In the successive iterations, the positions are relocated in order to minimize the stress objective error function. The usual algorithm to solve this optimization problem is the gradient (or steepest descent) method. This method uses an analogy from physics; each pair-wise connection is treated as a spring. There is another group of variants

20

Plenáris Előadások using stochastic relocation methods [1] to find the optimal value of the objective function. It follows from the previous considerations that it is impossible to use the inverse mapping as a function to generate a random sample in GMS. The key reason of the problem is that the mapping of points in GMS into L2 is not an injective mapping. To cope with this problem, the proposed model uses an injective mapping where the random generated vectors can be mapped back without information loss into GMS. The key idea is that the elements of the target vector space correspond to the distance matrices and not to the single objects.

2. Index structures in GMS There are many variants of indexing trees in general metric spaces. The Generalized Hyperplane Tree (GHT) [5] and Bisector Tree [6] tree are widely used alternatives. These structures are binary trees where each node of the tree is assigned to a pair of pivot elements (p1,p2). If the distance of the object to p1 is smaller than the distance to p2, then the object is assigned to the left subtree, otherwise it is sent to the right subtree. According to authors, the GHT provides a better indexing structure than the usual vantage point trees [5]. Based on the survey of [6], the following methods are usually used for pivot selection. The simplest solution is the random selection of the pivot elements. In this approach, more tests are run and the pivot set with best parameter is selected. The second method is the incremental selection method. In the first step of this algorithm, a p1 with optimal fitness is selected. In the next step, the pivot set is extended with p2, yielded be a new optimization process where p1 is fixed already. On this way, the pivot set is extended incrementally to the required size. The third way is the local optimization method. In this case, an initial pivot set is generated on some arbitrary way. In the next step, the pivot element with worst contribution is removed from the set and a new pivot element is selected into the set. The work [10] analyzed the pivot selection methods from the viewpoint of subtree pruning operation. Usually a heuristic approach is used in the applications. The core elements of the heuristics are the following rules: the pivot elements should be far from the other not pivot elements and they should be far from each others too. The paper concluded that the incremental selection method provides the optimal solution of this heuristics. An improved pivot selection method called Sparse Spatial Selection (SSS) is presented in [2]. The SSS method generates the pivot elements dynamically when a new outlier elements is inserted into the object pool. A new incoming element is selected as a new pivot if it is far enough from the other pivot elements. A loss minimization method was proposed by [8] where the loss is measured as the real distance between the object and its nearest neighbor in the index tree. A conceptually different approach for object indexing is the family of computation methods based only on the distance matrix. In the AESA [11] algorithm, the distances between every pairs of objects are known and thus every objects can be considered as a pivot element. The method provides the best query results for small object sets but it can't be applied to larger sets because of the O(N2) number of distance computations.

3. Sample Generation in Cone of Distance matrices An object set in GMS is described with a distance matrix N×N, where N denotes the count of elements. The matrix element hij is equal to the distance between objects oi and oj. Not every matrix in N×N describes the distance relationship between the objects as the distance function should be non-negative, symmetrical in the parameters and it meets the

21

Plenáris Előadások triangle inequality. Let denotes the set of distance matrices meeting the axioms of the distance functions. Let denote the upper triangle part of and the set of upper triangle distance matrices. According to the triangle inequalities, the distance matrix should meet the following conditions: (4)

. As it can be seen the set of valid distance matrices is the set of solution of the linear homogenous inequality system (2). In this formula we allow to have a zero distance value between any objects. A ray of for direction is defined as The direction is an extreme direction of a convex cone if it cannot be expressed as a conic combination of directions of any rays in the cone distinct from it:

According to the theory of Klee [1], any closed convex set containing no lines can be expressed as the convex hull of its extreme points and extreme rays. Based on the previous statements, the generation of an object set in GMS with N elements is equivalent with generating a point in . The task is equivalent with random sampling from the solution space of a system of linear inequations. In this project, the random walk approach is used to generate the random elements. Based on [7], the methods for generating random samples in bounded regions can be clustered in four main groups: transformational methods, rejection methods, composition techniques and random walk. A transformation technique generates points in a simpler area of the vector space and maps the vectors onto the bounded target region. If the bounded region has an unregular and complex shape, the mapping function can't be generated. The composition method splits the bounded region into smaller but simpler subregions. For every subregion a special transformation mapping is used to generate the sample. In the case of rejection technique, the algorithm generates points in the whole regular space and in the second step, all generated candidate points are tested. If the candidate point lies within the bounded region, it will be inserted into the set of sample elements. In the investigated problem, this method can't be used efficiently as the probability to be inside the cone tends to zero for higher dimensions. The proposal uses a modified version of the random walk approach. The algorithm generates first a starting point along the main axis of the cone. In the next step a random direction is selected uniformly distributed in the hyperplane perpendicular to the axis. In the last step is the length of the transformation vector is set randomly. The probability density of the distance from the origin is a polynomial function of the distance: . Similarly, the distance-probability from the axis is also a polynomial function. The implemented algorithm for generation of a point consists of following main steps: Generate an

value with

corresponding to the

Construct the initial matrix with Generate a direction perpendicular to main axis

22

density .

.

Plenáris Előadások Determine the maximum distance (dm) from the axis in the selected direction Generate a distance randomly according to density

.

To incorporate the effect that the larger is the larger is the size of a cut from the bounded region, the following distribution was selected: (5)

The generated sample set can be used as a test set with uniform distribution in GMS.

Fig. 1, Map of randomly generated with inverse Fréchet-mapping in GMS

Fig. 2, Distance distribution of the Euclidean mapping and of the proposed methods In Fig. 1, an example for random point generation with inverse Fréchet-embedding is shown. It can be seen that this kind of sample generation does not cover uniform the space of valid distance matrices. The proposed method provides a better uniform distribution than the mapping from L2 into GMS (Fig 2). The proposed method (with =0.8) yields in a distribution very similar to the uniform distribution. The presented considerations and test results show that the proposed mapping between GMS and L2 on the level of distance matrices provides an injective mapping and so it can be used as loss-less transformation between GMS and L2. The investigation of analytical properties of the codomain of L2 in is an interesting question not mentioned in this paper.

Conclusion The test case generation is an important phase of method validations. The paper analyses sample generation for index structures in GMS. The proposed method for generating sample

23

Plenáris Előadások points provides a more uniform distribution than the usual inverse Fréchet-embedding method.

Acknowledgement This research was supported by the Hungarian National Scientific Research Fund Grant OTKA K77809.

References [1]

Abraham I., Bartal Y., Neiman O.: On Embedding of Finite Metric Spaces into Hilbert Space, [2] Luukkainenen J., Movahedi-Lankarani H.: Minimal bi-Lipschitz embedding dimension of ultrametric spaces, Fundamenta Mathematica 144, 1994 [3] Faoutsos C., Liu K. : FastMap, A Fast Algorithm for Indexing, Data Mining and Visualization of Traditional and Multimedia Datasets, [4] Uhlmann K.: Satisfying general proximity similarity queries with metric trees, Information Processing Letters, 40, 1991, pp. 175-179 [5] Kalantari J- Iraj - McDonald:. A data structure and an algorithm for the nearest point problem.IEEE Transactions on Software Engineering, 9(5), 1983, pp. :631–634 [6] Veltkamp R. - van Leuken R. - Typke R.: Selecting vantage objects for similarity indexing, ACM Transactions on Multimedia Computing, Communications and Applications, Vol 7 Issue 3, 2011, no 16 [7] Bustos B.- Navarro G.- Chavez E.: Pivot selection Techniques for Proximity Searchimg in Metric Spaces, Journal Pattern Recognition Letters, 2003, pp 2357-2366 [8] Xu H, Agrafiotis D.: Nearest neighbor Search in General Metric Spaces Using a Tree Data Structure with Simple Heuristic, J. Chem. inf. Comput. Sci., 43, 2003, pp. 19331941 [9] Socorro R. ,Mico L., Oncina J.: Efficient search supporting several similarity queries by reordering pivots, Proc. of the IAESTED Signal Processing, Pattern Recognition and Applications, 2011, pp 114-141 [10] Mico L. - Oncina J.- Vidal E.: A new version of the nearest neighbor approximating and eliminating search with linear preprocessing time and memory requirements, Pattern Recognition Letters, 15, 1994, pp.:9-17.

Author data László Kovács: Department of Information Technology, University of Miskolc, H-3515 Miskolc-Egyetemváros, [email protected]

24

Plenáris Előadások

A nyelvtörténet aktualitása 2. Kozmács István Kecskeméti Főiskola Tanítóképző főiskolai Kar Összefoglalás: Közel egy évtizeddel ezelőtt tartottam előadást a Tudomány Napján A nyelvtörténet aktualitása címmel. Az akkor megfogalmazottak ma fokozottan érvényesek, ugyanis az azóta eltelt időben megjelent a magyar nyelv korai történetéről való gondolkodásban egy régebbi, 19. századi paradigma. Jelen előadásomban szembesítem a magyar nyelv történetével és a magyar nép eredetével kapcsolatos elképzeléseket. Célom annak igazolása, hogy a tudományos gondolkodásnak a magyar nyelv történetének esetében is alapja és nem akadálya az új elgondolások és elméletek befogadása. Ez segíti elő ugyanis a megismerést, és nem korábbi paradigmák változtatás nélküli felelevenítése, s különösen nem az, ha meghaladott paradigmákkal rendszer nélkül és módszertelenül támadnak szaktudományos elképzeléseket. Bemutatom, ahogy a korábbi ősnyelvkutatásra koncentráló nyelvészeti paradigmából hogyan alakult ki az összehasonlító nyelvtörténet, majd a modern nyelvleírások eredményeit is felhasználó modern történeti nyelvészet. Az előadás kitér a mai magyar társadalomban teret nyerő alternatív elképzelésekre és azok szerepére a nyelvészet történetében, illetve a magyar nyelvre és történetére vonatkozó nézetek jellegére. Az előadás foglalkozik az akadémiai közösség és a tömegkommunikáció felelősségének kérdésével is. Abstract: Nearly a decade ago, I made a lecture on the Day of Science titled "The Actuality of Language History". Those stated in my lecture are even more valid today, as we can observe a 19th century paradigm of early history of Hungarian language re-emerging today. My current lecture focuses on the contrast between the theories of the history of Hungarian language and the history of the Hungarians. The lecture presents how did comparativehistorical languistics and modern historical linguistics (which uses the results of modern language-descriptions as well) part from earlier paradigms focusing on the search for protolanguages. The lecture deals with alternative theories spreading in contemporary Hungarian society, their role in the history of linguistics and with the nature of these views as well . Furthermore, the lecture touches the question of responsiblity regarding the academic society and mass-communication channels. Kulcsszavak: nyelvtörténet, finnugor nyelvészet Keywords: History of Language, Finno-Ugric Linguistics Mottó: „1821-ben II. József a történészeinek azt mondta, hogy a magyaroknak olyan történelem kell, amire nem lesznek büszkék. Az isz.VI. században Ázsiában ... létezett a magyar nyelv teljes nyelvtana, szókincse írott formában. ... Van mire büszkének lennünk, csak tudnunk is kellene róla többet.”1

1

http://sajatutad.hu/ezoteria_spiritualitas_szinkronicitas/nyelveszet/osi-magyar-iras-rovasiras/gyokerek-magyarostortenet-ii-a-finn-ugor-szakosok-figyelmebe

25

Plenáris Előadások

1. Bevezetés Jelen előadásomban szembesítem a magyar nyelv történetével és a magyar nép eredetével kapcsolatos elképzeléseket. Célom annak igazolása, hogy a tudományos gondolkodásnak a magyar nyelv történetének esetében is alapja és nem akadálya az új elgondolások és elméletek befogadása. Első feladatunk a címben jelzett kérdés tárgyalásakor, hogy a fogalmakat tisztázzuk, azaz, mit jelentenek a következők: egykor, most, nyelvrokonság; és feltétlen beszélni kell arról is, hogy ezek milyen viszonyban vannak egymással, azaz, mit jelent a nyelvrokonság egykor és a nyelvrokonság most. Ezek mellett tisztázandó az ősnyelv/alapnyelv és az őshaza fogalma is. Erre azért van szükségünk, hogy a következőkben minden olvasó tudja, hogy ezen terminusok használata során miről is ejtek szót.

2. „Egykor” és „most” Az „egykor” ebben az írásban az 1875-ig terjedő időszakot jelöli, amelyet két szakaszra bonthatunk. Az első szakasz az összehasonlító nyelvtudomány módszerének megszületése előtti időszak (ezen itt most önkényesen a 19. századig terjedő időszakot értem). Ekkor a nyelvek kapcsolatának és történetének kutatásában egyetlen paradigma létezett, az ősnyelv, a tökéletes nyelv keresésének paradigmája. A paradigma feltételezése szerint van egy ősi nyelv, és az megtalálható. Az ősnyelvet pedig úgy találjuk meg, ha megkeressük azt a nyelvet, amelyik legjobban megőrizte az ősnyelv sajátosságait. Az „egykor” második szakasza az összehasonlító nyelvtudomány utáni időszakot jelenti (a 19. század elejétől a század végéig). Ennek első korszakában két paradigma élt egymás mellett: a korábbi és az összehasonlító kutatás paradigmája (Magyarországon úgy 1875ig). Erre az időszakra jellemző még az ősnyelvkeresés, melynek módszere a bel- és külhasonlítás, de már létezik az összehasonlító nyelvészet módszere, amely a nyelvek rokonságának kutatását jelenti. 1875 után azonban már Magyarországon és máshol is ismét egy paradigmás korszakról beszélhetünk: ekkor ugyanis már csak az összehasonlító nyelvészet módszerével kutatják a nyelvek kapcsolatait. A „most” tehát a 20. századtól napjainkig terjedő időszak. Ennek Magyarországon három szakasza volt. Az első a 19. század végétől megközelítőleg 1950-ig, amikor még az öszszehasonlító történeti nyelvészet módszere volt a meghatározó, és a történeti nyelvészeti kutatásokban nem jelentek meg modern nyelvészeti eljárások. A második szakasz 1950 és 1990 közöttre tehető. Ebben az időszakban az összehasonlító történeti nyelvészeti kutatások mellett már a modern nyelvleírások és elméletek és azok hatása is megjelent a nyelvek összehasonlító kutatásában. A harmadik szakasz Magyarországon 1990-től számítható, amikor az összehasonlító történeti nyelvészet, a modern nyelvleírások és elméletek, valamint azok hatása mellett ismét megjelent a már egyszer meghaladott paradigma, az ősnyelv keresése (amely, szemben a 19. századi státusával, ma már nem tudományos elmélet).

3. Nyelvrokonság egykor és most Mit jelentett a nyelvrokonság egykor? Jellemző volt, hogy maga a terminus nem volt definiálva, mert valójában nem is rokonságot, hanem affinitast (vonzódást, megfelelést) kerestek. Ebben a gondolkodásban a similitudo (hasonlóság) egyenlő volt a cognatióval (rokonság, leszármazás). A megállapításokat a nyelvek hasonlósága alapján tették meg, s azt tartották hasonlónak, ami hasonlított.

26

Plenáris Előadások Ez a gondolkodás ma is jellemző, s így a nagyközönség úgy tartja, hogy • a finn vesi és a magyar víz hasonlít, tehát jó megfelelés, • a finn kala és a magyar hal hasonlít, tehát jó megfelelés, • a finn kota és a magyar ház, vagy a finn hiiri - hanti tanker magyar egér nem hasonlít, tehát nem jó megfelelés. Pedig minden eddigi ismeretünk szerint a vesi nem azért vethető össze a magyar víz szóval, mert hasonlítanak, hanem azért, mert a finn vesi szó töve vete-. Ha most ezzel összevetjük a kota és a magyar ház szavakat, azt láthatjuk, hogy ebben a szópárban is a két magánhangzó közötti finn -t-nek a magyarban -z felel meg. A szókezdő k- meg a hal szóval azonosan bírálandó el. Más nyelvből véve példát: • török kök és magyar kék hasonlít, tehát jó megfelelés. A hasonlóságok alapján nyelveket összevetőket egyáltalán nem érdekli, hogy a víz, ház és hal szavak az alapszókincsbe tartoznak, a kék szó ellenben nem. Ez azért fontos kérdés, mert míg az előbbiek alkalmasak rokonságra vonatkozó következtetések levonására, az utóbbi nem. Egykor – tehát a 19. század előtti időszakban – a magyar nyelv kapcsolatait a pártatlan megfigyelők a mai finnugor nyelvekkel sorolták egy csoportba. Pártatlan megfigyelő ebben az esetben minden olyan személy, aki semmilyen kapcsolatban nincs Magyarországgal és a magyar ügyekkel. Egy ezek közül Philipp Johann von Strahlenberg, aki 1730-ban megjelent munkájában a magyar nyelvet a mai finnugor nyelvekkel sorolja egy csoportba. A „nyelvrokonság most” az „egykor”-ral szemben definiált fogalom, és nem a nyelvek hasonlósága alapján sorol két nyelvet azonos nyelvcsaládba. Az „egykor”-ral megegyezően, a pártatlan megfigyelők a magyart a ma is a mai finnugor nyelvekkel sorolják egy csoportba. Pártatlan megfigyelő ebben az esetben a nem magyar vagy finnugor nyelvet beszélő szerző, aki a kérdéssel bármely nyelven megjelent bármelyik nyelvészeti írásában foglalkozott. Mi tehát a nyelvrokonság definíciója? Az egykor és most határán már törekedtek a definiálásra, és az érdeklődő laikus ilyeneket olvashat ebből a korból: „A nyelvrokonság általában jelenti különböző nyelveknek szerkezetbeli hasonlóságát; pl. az indogermán s a sémi nyelvek rokonok annyiban, hogy a szótő belső változásával fejezhetik ki, amit p. a magyar s a japáni nyelv csak hátuljáruló ragokkal jelöl meg. Szorosabb értelemben a Ny.-on rendszerint nemcsak hasonlóságot, hanem közös eredetet értünk” (Pallas lexikona 1893–1896). Ugyanitt olvashatjuk továbbá: „Mindjárt az első tudós, aki a magyarral is s a finn nyelvvel is megismerkedett, Fogel Márton, hamburgi orvos, már kétszáz évvel ezelőtt fölfödözte, hogy a magyar nyelv szókincse és szervezete rokon a finn és lapp nyelvével. S már száz esztendejénél több, hogy a lapp nyelvre nézve Sajnovics, a többi finn-ugor nyelvre nézve Gyarmathi Sámuel e rokonságot meggyőzőleg bebizonyította. 1848 óta Hunfalvy Pál s kivált Budenz József és tanítványai a tudománynak teljes világosságát derítették a magyar nyelvrokonság kérdésére, s ma azt mondhatjuk, hogy e tekintetben a kétségre sem oka, sem joga nincsen többé senkinek” (Pallas lexikona 1893–1896). Mikor ezeket a szövegeket olvassuk, tudnunk kell, hogy ezek lexikonszövegek s a nyelvrokonsággal foglalkozók számára túl erős az a kijelentés, miszerint: „ma azt mondhatjuk, hogy e tekintetben a kétségre sem oka, sem joga nincsen többé senkinek”. A tudományos gondolkodás szerint a tudományos igazság változhat, s ezért mondjuk ma inkább így: mai tudásunk szerint a magyar nyelvet a finnugor (uráli) nyelvek közé soroljuk. Most, azaz manapság a nyelvrokonság definíciójaként elfogadott megfogalmazás az, hogy egymás rokonának akkor tekintünk két vagy több nyelvet, ha az egyes nyelvek leggyakoribb részrendszerei és a közös alapnyelv között folyamatosság mutatható ki. Részrendszer

27

Plenáris Előadások alatt értendő a hangtan, az alaktan, a mondattan stb. A folyamatosság alatt azt érjük, hogy (például) az egyik nyelv hangtörténete visszafelé ugyanoda vezet, ahova egy másik nyelv hangtörténete (Róna-Tas 1978: 374). Ez a megközelítés is elfogadott, de újabban ilyen átfogalmazások olvashatók: nyelvrokonságnak nevezhetjük, amikor adott nyelvekben bizonyos, meghatározott nyelvi elemekből elég sok található ahhoz, hogy arra következtessünk, hogy a vizsgált nyelveket beszélők valamikori közösségei valamikor egymás közelében, esetleg azonos közösségben éltek (Sándor 2011: 77), illetve alapnyelvnek nevezzük a rokon nyelvekből kimutatható rekonstruálható egykori szavak, nyelvtani elemek összességét, azaz nem egy egykori nyelvről vagy annak nyomairól beszélünk (Sándor 2011: 77) Itt kell újra szólni a (korábbi) ősnyelv vs. (mai) alapnyelv problémájáról. A két terminust a nem szaktudományos körökben rendszeresen egymás szinonimájaként használják, jóllehet meg kell azokat különböztetni egymástól. Ősnyelven az emberiség ősi nyelvét értették és értik ma is, s úgy gondolták, hogy az megtalálható, azonosítható. Ezzel szemben az alapnyelv a rokonnak tartott nyelvek közös őse, és ez a közös ős, ez a nyelv csak rekonstruálható nyelv, azaz nem egy ősnyelv. Ezzel függ össze az őshaza kérdése is. Őshaza alatt azt a területet értjük, ahol a rekonstruált alapnyelvet használhatták. Fontos emlékezetben tartani, hogy a nyelvészeti őshazakutatás nem azonos a beszélők őshazájának keresésével, mivel egy adott nyelvet beszélheti másik embercsoport, mint amelyik a nyelv feltételezett alapnyelvének korában beszélte. Az eddigiekből következik az a nem meglepő tény, hogy kortól és paradigmától függően más és más volt a viszony a finnugor nyelvrokonság kérdéséhez. Természetesen ez azt is jelenti, hogy jelentős változások történtek. Egyrészt az ősnyelvkutatás mint paradigma és módszer elvesztette tudományos értékét. Fontos megjegyezni, hogy tudományos értékének elveszését nem a finnugor nyelvrokonság elfogadása, hanem a nyelvészetnek mint tudománynak a változása okozta. Másrészt az összehasonlító nyelvészet módszere is változott, és a módszert alkalmazók számára is módosult a tudományos igazság: a magyar nyelv a kezdeti elképzeléseikkel szemben nem a török, hanem a finnugor (uráli) nyelvek rokonának bizonyult. Harmadsorban a családfamodell mellett más modellek és más elméletek (szivárványelmélet, hullámelmélet – már a családfa elmélettel egy időben –, az alapnyelv nem volt, hanem keletkezett stb.) is keletkeztek, és a családfamodell – ahogy a többi modell is – állandóan viták kereszttüzében állt. Itt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a családfa modell mint minden modell egyszerűsítés, és akként is kell tekinteni rá. Számos vonatkozásban azonban nem történt változás. Egyrészt a nyelvvel tudományos módszerességgel foglalkozók, a nyelvészek paradigmától függetlenül tudták egykor is, és tudják most is, hogy a nyelvrokonság és a néprokonság közé nem tehetünk egyenlőségjelet. Ebből következően azzal is tisztában voltak és vannak, hogy a nyelvészeti őshaza nem azonos a nyelvet szinkron szinten beszélő emberi közösség ősi településterületével. Másrészt sohasem vitatta senki, hogy az uráli alapnyelvnek, illetve a köztes alapnyelveknek vagy éppen az egyes uráli nyelveknek volt/van kapcsolatuk más alapnyelvekkel/köztes alapnyelvekkel/egyes nyelvekkel. Lényeges emlékeztetni rá, hogy a laikus közönség ezt a különbségtételt nem tette és nem teszi meg ma sem. Ezzel kapcsolatosan kell felhívni a figyelmet a tömegkommunikáció és a más tudományterületeket művelő alternatív tudósok (ők olyan kutatók, akik bármely más tudományterületen akadémiai képzettséggel rendelkeznek) felelősségére. Mind a tömegkommunikáció, mind a tudománnyal foglalkozók esetében elengedhetetlen követelmény, hogy megnyilvánulásaik során etikus magatartást tanúsítsanak. Sem a tömegmédia, sem a tudomány képviselője nem vonhatja kétségbe egy tudományág képviselőinek tudományos tisztességét, s tudományos problémáról csak és kizárólag a tudományos vita tárgyát érintő érvekkel folytatható a vita. Fontos követelmény továbbá, hogy nem állhatnak tudományos tézisek politikai vagy

28

Plenáris Előadások bármely más, nem tudományos cél szolgálatában. Alapvető követelmény továbbá, hogy hallomáson alapuló, kétséges történeti állításokkal nem érvelünk kutatók tudományos nézeteivel szemben. Két idézettel igazolom, hogy paradigmától függetlenül elfogadták és vallották egykor a nyelvészek, hogy a nyelv- és néprokonság nem azonosítható. A Czuczor–Fogarasi-szótár előszavában a 23. oldalon ez olvasható: „sem a nyelvrokonságból vérrokonságot, sem viszont vagy ellenkezőleg következtetni józan okoskodással nem lehet”. Szinnyei József a Budenzalbumban megjelent írásában, 1884-ben pedig ezt írja: „A nyelvtudomány kérlelhetetlen adatai arra vallanak, hogy az u.n. ugor [finnugor] népek olyan nyelveken beszélnek, melyek a magyar nyelvvel közeli rokonságban állanak; tehát az ugor népek nekünk nyelvrokonaink [!]. Hogy vér szerint is rokonaink-e, az más kérdés [!]. Valószínűnek valószínű; de bizonyosra nem lehet fogni, mert vannak rá példák, hogy egy nép mással cserélte fel eredeti nyelvét, s így vér szerint más, nyelv szerint megint más népekkel áll rokonságban [!]. Lehet tehát, hogy a párducos Árpáddal bevándorlott magyarok vér szerint egytől-egyig mind törökök voltak.” A sajtó felelőtlensége, azaz a tudományos viták nagyközönség előtti egyoldalú megjelenítése kapcsán Munkácsi Bernát (1860–1937) már 1882-ben, Vámbéry-kritikájában ezt írja: „Még mielőtt megjelent volna Vámbéry műve, már hangzottak a dicsőítő frázisok és a vész hírei az eddigi nyelvtudományra, mikor pedig elhagyta a sajtót, napi lapjaink hangja valóságos örömujjongás volt, mintha a nemzet valami nyomasztó teher súlyától szabadult volna meg, s a megszabadító Vámbéry lett volna. Meggondolták-e azok az »irodalom-ismertető« urak, mit cselekesznek akkor, midőn valamely tudományos kérdésben, kellő ismeret hiányában, csupán a »nekem így tetszik« elvéből indulva ki ítéletet alakítnak, s ezen meg nem okolt ítéletet, mint pozitív tudományos eredményt, mint kész igazságot hirdetik a jó részint csakis tőlük tanuló laikus közönségnek? Helyes-e a népszerűség hajhászása ott is, ahol tisztán tudományos ügyről van szó? Nem inkább egyezik-e a sajtó méltóságával és feladatával, hogy olyan tudományos igazságoknak is elősegítse és terjessze általános ismeretét, melyek esetleg egyesek hiúságával vagy elfogultságával ellentétben állanak?” A tudósi felelősség kapcsán Fehér Bencének, a KRE BTK docensének a barikad.hu internetes oldalon is olvasható írásából idézek. Példákat találunk a megkérdőjelezhető tudósi magatartásra (tudományos kérdés politikai cél szolgálatába állítása, vö. megjelenés helye), bizonyíthatatlan állítások tényként történő elfogadására, továbbá a nyelv- és vérrokonság öszszekeverésére. „Az önkényuralom alatt a tudományos kutatás szervezetét központosították, ezért nyilvánvaló volt, hogy egyetlen hivatalos elmélet marad, a többit pedig visszaszorítják. Részben politikai okokból a finnugor eredetelmélet lett a hivatalos, általános lett az oktatása, hatalmas apparátust építettek ki hozzá, míg más elméletek kutatói amatőrök lettek és kényszerűen saját, csekély anyagból dolgoztak. Új szemléletet csak a keleti kutatóutak hoztak. A legjelentősebbek Vámbéry Ármin és Zichy Ödön útjai. Vámbéry kidolgozta a magyarság etnikai és nyelvi török eredetének hipotézisét. Ez versenyképesnek látszott a finnugor elmélettel, de az úgynevezett ugor–török háborúban a tudománypolitika elérte, hogy ezt az elméletet nyelvészeti szempontból ne vizsgálják tovább, azonban a magyarság és a török népek közti etnikai rokonságot a történeti adatok is alátámasztották. Zichy három expedícióján előfeltevés nélkül gyűjtötte minden, szóba jöhető elmélethez az adatokat, ám az óriási anyag feldolgozása nem történt meg.” Példát találunk arra is, amikor a szerző a nemzetközi tudományosságban általánosan elfogadott, tudományosan nem cáfolt elméletet dehonesztál, nem tudományos elméletet propagál (ősi belső fejlődés kutatása, az egykori ősnyelvkutatás folytatásaként) és a nyelv- és vérrokonságot keveri.

29

Plenáris Előadások „Nyelvészet: kutatandó a magyar nyelv ősi belső fejlődése, valamint a felvetődött mintegy kéttucatnyi lehetséges rokonsági kapcsolat közül a török-mongol, az iráni (szkítaszarmata) és esetleg a feltételezhető finnugor nyelvi kapcsolatai, továbbá a magyarsághoz honfoglalásunk óta csatlakozott népek nyelvészeti hagyatéka.” Az a magát tudósnak tartó személy, aki ilyen módon nyilvánul meg, az azoknak az amatőröknek a szintjére kerül, mint az a szerző, aki a finnugor elmélet elfogadásának tettesét meg is nevezi: az nem más, mint maga a Magyar Tudományos Akadémia: „Tehát azt tudjuk, hogy nem létezik semmiféle finn-ugor nyelvcsaládos kapcsolat. Azt is tudjuk, hogy egyre többet van hangoztatva a dolog, mégis ezt tanítják az iskolákban, főiskolákon, egyetemeken, legalábbis hazánkban. … utánanézünk annak, hogy mégis ki erőlteti ezt. Így jutunk el a Magyar Tudományos Akadémiához. ... a magyar nyelvről és történelemről alkotott magyar tudományos vélemény a kiegyezés után lendült át teljesen az ellenkező oldalra: mégpedig a magyarokra megalázóvá.”

3. Összefoglalás Akik a fent bemutatott módon nyilvánulnak meg – legyenek akár akadémiai képzettségűek, akár lelkes laikusok –, azok nem tudják, hogy a nyelvek rokonságszerű kapcsolatainak kutatásában milyen módosulások történtek a 19. századi kezdetek óta, illetve tudni vélik, hogy ma nem tudunk többet a nyelvek változásának módjáról, mint 150 évvel ezelőtt. Ma már alapvető kiindulópont a nyelvi változások kutatása során a nyelvek változásával és érintkezésével kapcsolatosan a nyelvi mozgás legalább négy aspektusának figyelembe vétele a nyelvek életének bármely szakaszában (erről hasonlóan Péntek 2006: 304): 1.) nyelvi elemek nyelven belüli folyamatainak kérdése (lexikai, morfológiai, szintaktikai belső változások) 2.) az adott közösségeket érintő külső nyelvi folyamatok kérdése (kétnyelvűsödés, dominanciaváltás, nyelvcsere, nyelvhalál, nyelvi revitalizáció); 3.) nyelvi elemek nyelvközi folyamatainak kérdése (egy nyelvi tény egy másik nyelv nyelvi tényévé válik az egyéni nyelvhasználatban); 4.) a kölcsönzés nyelvbeli mozgása, elterjedtsége a társadalomban (területileg, regiszterben széles körben ismert, elszigetelődik, visszaszorul, teljesen kiszorul) 5.) = 1.) idővel teljes nyelvi beépülés: a jövevényelem beépül, változik, a beszélők már nem érzékelik az idegen származást – ez tulajdonképpen azonos folyamat az 1. pontban leírttal. Talán ennél is nagyobb probléma, hogy vannak, akik a magyar nyelv történetével kapcsolatos megnyilvánulásaik során etikátlan magatartást tanúsítanak. Szaktudományos kérdést politikai kérdésként kezelnek, azaz tudományos problémát nem a tudomány eszközeivel és közegében tárgyalnak, adott esetben politikai erőt állítanak elképzeléseik mögé. És ezen szempont mindannyiunk számára aktuálissá teszi a magyar nyelvtörténet kutatásának kérdéseit, mivel nemcsak a nyelvészek, de minden kutató és oktató számára fontos, hogy kutatásait fenyegetéstől és pressziótól mentesen folytathassa.

Irodalomjegyzék [1] [2] 30

Fehér Bence (2010): Egy Magyar Őstörténeti Kutatóintézet szükségességéről. 2010. január 10. http://barikad.hu/node/44657 (2012. október 27.) Munkácsi Bernát (1883): A magyar nyelv eredete III. Nyr. 12 (1883) 109–113

Plenáris Előadások [3] [4] [5] [6] [7] [8]

Péntek János (2006): Néhány (utólagos) észrevétel a nyelvek érintkezéséről, A mondat: kaland, Szeged, 301–304. Sándor Klára (2012): Nyelvrokonság és hunhagyomány. Tipotex, Budapest. Szinnyei József (1884): Az ugor népek, Budenz-album, 26–32 Róna-Tas András (1978): Nyelvrokonság, Magvető, Budapest. http://egipatrona.hu/mvsz/index.php/2012-08-07-14-36-54/a-magyar-nemzet-ujmeghatarozasa (2012. október 27.) http://aaa-lap.mindenkilapja.hu/html/18174275/render/hazaijelyzet#/html/18174275/render/hazai-helyzet (2012. október 27.)

Szerzők Prof. Dr. habil Kozmács István: Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, KF Tanítóképző Főiskolai Kar, 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6–14., Magyarország. E-mail: [email protected]

31

32

AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

33

34

Agrártudományi Szekció

A földrajz jelentősége és lehetőségei a XXI. század elejének Magyarországán 1

Hoyk Edit1, Farkas Jenő Zsolt2 Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar, Kertészeti Tanszék 2 MTA KRTK RKI, Alföldi Tudományos Intézet

Összefoglalás: Cikkünkben be kívánjuk mutatni a földrajz szerepének változását az oktatásban, illetve annak szakmai elfogadottságát a közszférában és a társadalomban. A rendszerváltás utáni időszakban több szempontból is erős igény merült fel a közoktatás tartalmi és szervezeti megújítása iránt. Ebben a – lényegében paradigmaváltásnak is tekinthető – közel 20 éve tartó folyamatban a földrajz egyre inkább háttérbe szorult, annak ellenére, hogy a hétköznapokat soha nem határozták meg annyira a térről rendelkezésre álló információk, mint napjainkban. A geográfus társadalom egyértelműnek veszi a földrajz fontosságát, de kívülről nézve ez sokszor mégsem magától értetődő. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért is van ez így, valamint, hogy milyen kapaszkodók alapján lehet biztosítani a földrajz – mint tudomány, mint tantárgy, mint szakma – hosszú távú jövőjét, stabil helyét a mai magyar társadalomban? Abstract: In our presentation we would like to show change of geography’s role in education, and vocational acceptance in public life and society. After the change of political system, there was a strong need about the renewal of content and organization in education. In this 20 year old process, which was a change of paradigm, geography played down more and more, despite information about the space are determine our everydays. Importance of geography is clean-cut in geographer’s society, but it is not evidence from outside. First question is why, second is how can we support a long-distance future for geography as a science and an avocation in nowadays Hungarian society. Kulcsszavak: földrajz, oktatás, paradigmaváltás Keywords: geography, education, change of paradigm

1. Bevezetés A hazai és a nemzetközi szakirodalomban időről-időre jelennek meg olyan tanulmányok, amelyek témája a geográfia elhelyezése a tudomány jelenlegi térképén, valamint létjogosultságának bizonyítása a gyakorlati élettel való számos kapcsolódási pont felsorakoztatásával. A geográfus társadalom egyértelműnek veszi a földrajz fontosságát, de kívülről nézve ez sokszor mégsem magától értetődő. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy miért is van ez így, valamint, hogy milyen kapaszkodók alapján lehet biztosítani a földrajz – mint tantárgy, mint tudomány, mint szakma – hosszú távú jövőjét, stabil helyét a mai társadalomban? A nemzetközi szakirodalom jól körülhatárolható problémacsoportokat vet fel, melyek egy része külső veszélyt jelent diszciplínánk számára, más része a földrajz duális jellegéből és az ebből fakadó erőteljes megosztottságból származik. Az angolszász geográfusokat a következő folyamatok aggasztják: 1. más tudományok behatolása a földrajz kutatási területére pl.: Földrendszer tudomány, regionális tudomány,

35

Agrártudományi Szekció 2. a geográfia két ágának távolodása, és az egyesítési törekvések kudarca, 3. e folyamat egyik további vetülete, hogy a kutatók olyan szakterületekre merészkednek, amelyek a földrajz és az azt körbevevő tudományok határterületeit jelentik, sokszor már a tudóst nem is kötik a geográfiához (pl.: glaciológusok egy része), 4. a földrajz visszaszorulása, vagy háttérbe szorulása az oktatásban (minden szinten), 5. a geográfiai alapismeret hiánya a döntéshozók és a társadalom szélesebb rétegeinek körében. Cikkünkben ezeket a kérdéseket kívánjuk magyar szempontból egy-egy rövid fejezetben áttekinteni, a külföldi tapasztalatokkal összevetve.

2. A földrajz helyzete a tudományok között Dobson [1], Thrift [5] és Pitman [4] munkáikban a földrajz fontosságát egyrészt múltbeli – alaptudományként hozzájárult a Föld feltérképezéséhez, a gyarmatosításhoz, a harcászati, stratégiai tervezéshez, a tőkés korszak kereskedelmének megszervezéséhez –, másrészt jelenlegi eredményeivel indokolják, mint például a glaciológiában, a negyedidőszaki kutatásokban elért sikerekkel. Emellett kiemelik, hogy a földrajzra mindig is a „komplex” megközelítés (tájökológia, térinformatika, geomorfológia stb.), és a holisztikus szemlélet volt jellemző, amely megkülönbözteti a többi tudománytól. A geográfia harmadik, sokáig egyedülálló jellemzője a térbeliség volt, amely mára az olyan új interdiszciplinák megjelenésével, mint a regionális-, a vidék-, vagy éppen a Földrendszer tudomány már egyáltalán nem tekinthető egyedinek. Ezek mellett a hagyományos tudományok – mint például a szociológia, biológia, ökológia – is nyitottak a térbeliség felé. Ezzel el is jutottunk a földrajzosok legnagyobb „félelméhez”, a penetrációhoz, ahhoz, hogy más diszciplínák behatolnak a geográfia kutatási területeire [6]. Azt gondoljuk, hogy mára a földrajznak a regionális tudománytól nincs félnivalója, hiszen a fejlesztéspolitika változásával – korábban az USA-ban és napjainkban az Európai Unióban – csökken a politika, a közigazgatás igénye az ilyen jellegű vizsgálatokra illetve háttéranyagokra (helyébe egyre inkább részben például a környezettudományok, vagy a vidéktudomány lép). A következő kérdéskört a földrajz két ágának távolodása, és a földrajzosok határtudományokban történő szerepvállalása jelenti. Haggett szerint a „földrajzi tudás” nem értelmezhető a társtudományok nélkül, amelyekben való elmélyedés a geográfia „szétdarabolódásának” irányában hat. Felhívja a figyelmet arra, hogy inkább az egységesség, az átfogó, holisztikus szemlélet irányába kell haladni, tehát „az erősödő specializáció helyett nagyobb hangsúlyt kell helyezni az ökológiai szemléletre, amely még erősen kötődik a fizikai és biológiai világhoz, azért, hogy belevehessük saját környezetmódosító tevékenységeinket is” [2]. A helyzetből a kiutat a szintetizálás képessége jelentheti, ami a geográfusokra jellemző egyik legfontosabb képesség. Véleményünk szerint ez nemcsak alapot képezhet a földrajz egységességének megteremtéséhez, a „kiüresedés” elkerüléséhez, hanem az interdiszciplináris tudományok kihívásaira is jó választ adhat.

3. Földrajz és oktatás Haggett 36

Geográfia

c.

művében

foglalkozott

a

geográfusok

elhelyezkedési

Agrártudományi Szekció lehetőségeivel is, amely a földrajz jövőjére is alapvető hatással van. A téma jelentősége miatt a geográfusokat képző hazai egyetemek is hangsúlyt helyeznek a végzettek pályájának nyomon követésére, amely felmérések közül talán a legalaposabb összefoglalást a képzés első 17 éve alapján a Szegedi Tudományegyetem földrajzos munkatársai állítottak össze [3]. Elemzésük a geográfus szak öt, Szegeden választható szakiránya közül kettő, a környezetkutató és a geoinformatikus szakirány tapasztalatait foglalja össze. A felmérés alapján a végzettek kb. 70 %-a talált végzettségének megfelelő, „szakmán belüli” állást, közülük a környezetkutatók valamivel kevesebben. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a geográfusok szerteágazó tudással rendelkeznek, ám ahhoz, hogy a munkaerőpiacon is megállják a helyüket, egy-egy részterületen belül mélyebb ismeretekre, továbbképzésre, esetleg újabb diplomára is szükség van. A földrajzos végzettség előnye gyakorlatilag megegyezik a hátrányával, azaz a komplex szemlélet lehetővé teszi a rokon területek közötti átjárhatóságot, ugyanakkor a mélyebb hozzáértés hiánya akadályozza a versenyképességet. Ahhoz, hogy a földrajzot akár a mindennapi életben is tetten érjük, gyakorlatilag nem kell sokáig keresgélni. Ott van a hétköznapi tájékozódásban, a szórakozásban (ld. pl. műveltségi vetélkedők, vagy turizmus), az öltözködésünket meghatározó időjárásban, a világ vezető híreiben – természeti katasztrófák, klímaváltozás stb. Amennyiben a földrajz háttérbe szorul, és súlytalanná válik az alap-, közép-, vagy felsőoktatásban, úgy a társadalom olyan „kapaszkodóval” lesz szegényebb, ami sokrétű manipuláció számára könnyítheti meg az utat. Azzal kapcsolatban, hogy az általános geográfiai ismeretek mennyire alacsony színvonalon állnak, azaz mennyire szükség van a tudás megteremtésére, bővítésére, jó példát szolgáltat annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának környezetgazdálkodási agrármérnöki BSc szakos hallgatói körében végeztünk, a képzés 2006-os indulása óta évenkénti rendszerességgel. A felmérés annyiban tekinthető reprezentatívnak, hogy a képzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatók mind a hat évfolyamára kiterjedt, ami – az alacsony hallgatói létszámok következtében – összesen 61 főt jelent. A teszt-jellegű felmérés tíz kérdést tartalmaz, amelyek általános, elsősorban természetföldrajzi, valamint topográfiai ismeretekre kérdeznek rá, mint pl. mit nevezünk monszunnak, ismer-e működő vulkánokat, nemzeti parkokat, vagy mi a fővárosa vagy megyeszékhelye a felsorolt országoknak, illetve megyéknek. Az utolsó kérdés Magyarország topográfiája, ahol 25 tájegység, folyó vagy város megnevezése a feladat. Az összesen 80 pontos teszten elért eredményeket az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra: Földrajzi felmérő teszt eredményei Kecskeméten 2006-2012. (saját szerkesztés) 37

Agrártudományi Szekció Az ábra alapján jól látható, hogy a többség számára az 50 %-os eredmény elérése is gondot okoz. A hallgatók túlnyomó többsége, mintegy 50 %-a 10-20 pontot ért el (összesen 30 fő), ami a maximális 80-hoz képest rendkívül gyenge eredménynek számít. Ez tehát azt jelenti, hogy egy átlagos, a felsőoktatásba bekerült hallgató sem az Európai Unió tagállamainak fővárosaival, sem saját országának megyeszékhelyeivel, sem Magyarország alapvető domborzati és vízrajzi jellemzőivel nincs tisztában. Ez az eredmény – azon túl, hogy megnehezíti a földrajzi témájú tárgyak oktatását, az alapismeretekre való építkezést – arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt egy-másfél évtized során az alap- és középfokú földrajz oktatás jelentőségének elvesztése gyökeresen változtatta meg a „földrajzi tudás” jellemzőit, azaz „nem-tudássá” változtatta. Ez a teljesítmény fokozottan hívja fel a figyelmet azokra a veszélyekre, amelyeket fentebb részleteztünk.

5. Földrajz és társadalom A magyar földrajz helyének meghatározása a világ földrajztudományán belül csak kísérlet lehet. Ennek során meghatároztuk, mennyi a magyar szerzők által megjelentetett cikkek száma a különböző földrajzos tudományos periodikákban. A cikkek országok szerinti megoszlását a 2. sz. ábra mutatja be.

2. ábra: A földrajzos cikkek szerzőinek ország szerinti megoszlása a teljes SCOPUS adatbázisban (adatok: SCOPUS, 2012 aug. a szerzők saját szerkesztése) Az ábra alapvetően az angol földrajzi iskola egyeduralmát mutatja, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy az amerikai kutatók jelentős része Egyesült Királyságbeli egyetemeken is tanult. A két ország összesen 43 %-ot ad az összes megjelenésből. A másik véglet az a 28 %, ami 143 ország publikációs adataiból áll össze. Magyarország ezen a listán a 38. helyet foglalja el 193 publikációval. Ez messze meghaladja hazánk 87. helyét a világ országainak népességét összehasonlító listában.

38

Agrártudományi Szekció Elemzésünkben azt is megnéztük, hogy az elmúlt 10 év adatait tekintve, hogyan alakulnak a megjelenések számai. Itt Magyarország esetében azt tapasztaltuk, hogy lényegében nincs eltérés, ugyanúgy a 38. helyet foglaljuk el, 143 cikkel. Utolsó elemként a geográfia szerepét kívántuk megvizsgálni a különböző szakpolitikák alakításában. Ennek a teljes körű feltárására nem vállalkozhatunk, így néhány fontosabb területet emelnénk ki, melyben úgy gondoljuk, hogy meghatározó volt a földrajzosok, valamint a földrajztudomány részvétele, és annak kutatási eredményei. Természetföldrajz oldaláról mindenképpen a globális klímaváltozás lokális hatásainak kutatását emelnénk ki, például a VAHAVA projekten keresztül. Ebben az alapvetően agrártudományi meghatározottság mellett jelentős volt a földrajzosok részvétele, és a program abból a szempontból is fontosnak tekinthető, hogy ez volt az első, több szervezetet és tudományterületet összefogó kutatási együttműködés, amely egy, a jövőnk szempontjából meghatározó problémát a társadalom szélesebb rétegeihez is eljuttatott a médián keresztül. A program jellegéből adódóan elsősorban az éghajlatkutatással foglalkozó kollégák kaptak szerepet a projektben. Emellett természetesen az éghajlatváltozás hazai hatásainak különböző – természeti meghatározottságú – vonatkozásai is megjelentek, mint pl. a 24 órás esőzések nyomán a domb- és hegyvidéki területeken kialakuló villám árvizek, vagy a különböző eróziós károk növekedési esélyének bemutatása. A társadalomföldrajz esetében – annak jellegéből fakadóan is – több kapcsolódási pontot találunk. Igaz, hogy a személyi és intézményi egybeesések miatt a területet a regionális tudománytól bizonyos esetekben nehéz különválasztani, így konkrét dokumentumok megjelölése nélkül, de elmondhatjuk, hogy a geográfusok számottevően járultak hozzá Magyarország területfejlesztési és regionális politikájának kidolgozásához. Meghatározó volt a szerepük a hazai vidékfejlesztési politika formálásában a SAPARD-tól egészen a LEADERig. Emellett a klasszikus területek mellett a földrajzosoknak szerepük volt az egészségügy és más közszolgáltatások, vagy éppen az államigazgatás területi átalakításának megalapozásában is. Ehhez kapcsolódóan az is kiemelhető, hogy az előbb említett területeken több minisztériumban, szakmai és politikai posztokon is találunk geográfusokat. Úgy gondoljuk, hogy e téren a 2000-es évek után javult a földrajz helyzete, ugyanakkor úgy érezzük, ezek a személyes és szakmai sikerek kevéssé járultak hozzá eddig a tudománynak és a szakmának a társadalmi ismertségéhez és elismertségéhez.

4. Következtetések Elmondható, hogy a magyar földrajztudomány jelenleg nemzetközi összevetésben stabilan teljesít; mind a természet-, mind a társadalomföldrajzban megvannak azok a kutatók, akik nemzetközi szinten is tudják képviselni hazánkat. Nyilván a geográfus szakma érzi, hogy a korábbi évtizedekhez képest rosszabb helyzetben van, ez azonban nem a földrajz „visszaszorulásából” adódik, hanem általában a tudományfinanszírozás tekintetében voltak és vannak jelentős változások, amelyeknek vannak nyertesei és vesztesei. Ugyanakkor vannak lehetőségek is a geográfia számára, olyan kutatási területeken, mint a Földnek, mint rendszernek a megértése, vagy éppen a klímaváltozás környezeti, gazdasági és társadalmi hatásainak vizsgálata. Ezek az egész emberiség számára fontos területek a problémák fokozódásával már a közeljövőben felértékelődnek, mellyel együtt járhat a földrajz helyzetének, elismertségének javulása is. Az oktatásban nagy szükség van napjainkban változtatásokra, mert csak így biztosítható a földrajz teljes értékű hozzájárulása az általános műveltséghez, valamint a magán- és közéleti tevékenységre való felkészítéshez. Ettől azonban jelenleg még nagyon

39

Agrártudományi Szekció messze járunk. Jelenleg az immár több évtizedre visszanyúló reformoknak jobbára negatív következményei érzékelhetők, ami a földrajz általános- és középiskolai oktatásának hátérbe szorulásával, és ezzel összefüggésben – az elvárásokban megfogalmazottakkal ellentétesen – a földrajzi tudás csökkenésével jellemezhető. Nem szabad hagyni, hogy a földrajz oktatása abban a perifériális helyzetben maradjon, ami ma Magyarországra, és a világ számos országára jellemző. Különösen azért, mert talán ez az egyetlen lehetőség, hogy a társadalom széles rétegei kapcsolatba kerüljenek a geográfiával. Emellett a mindennapi élet is egyre inkább megköveteli bizonyos szintű földrajzi készségek és ismeretek elsajátítását. A társadalmi elismertségben a hazai földrajztudomány korábban megkezdett útját kell folytatni. Jelen kell lenni a társadalmi és természeti jellegű problémák feltárásánál, a megoldási javaslatok kidolgozásánál. A megalapozott kutatási eredményekre építő programok társadalmi hasznossága minden másnál jobban húzhatja alá a geográfia fontosságát a jelenben és a jövőben egyaránt.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

[4] [5] [6]

Dobson, J. E. (2007): Bring back Geography! In: ArcNews online spring 2007. Haggett, P. (2006): Geográfia. Globális szintézis. Typotex Kiadó Bp., pp. Nyári D. (2011): Az SZTE-n végzett környezetkutató és geoinformatika szakirányos geográfusok a munkaerő-piacon. SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, p. 40. Pitman, A.J. (2005): Ont he role of Geography in Earth System Science In: Geoforum (36) Elsevier/Pergamon, pp. 137-148. Thrift, N. (2002(: The future of Geography In: Geoforum (33) Elsevier/Pergamon, pp. 291-298. Turner II, B.L. (2002): Response to Thrift’s „The future of Gepgraphy” In: Geoforum (33), Elsevier/Pergamon, pp. 427-429.

Szerzők Hoyk Edit: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola, Kecskemét, Izsáki út 10. 6000 Magyarország. e-mail: [email protected] Farkas Jenő Zsolt: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola, Kecskemét, Izsáki út 10. 6000 Magyarország. e-mail: [email protected]

40

Agrártudományi Szekció

Sárgarépa és vöröshagyma fajtakísérletek Szabadszálláson, a Róna Mg. Szövetkezetben, 2011-ben 1, 2.,3

Hraskó Istvánné1 – Tóthné Taskovics Zsuzsanna2 – Kovács András3 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet

Összefoglalás: Zöldségfélékből, így a vöröshagymából és sárgarépából is igen nagy számú fajtát kínálnak termesztésre a különböző nemesítő, vetőmagforgalmazó cégek. A termesztők informálódását a széles fajtaválasztékról legjobban a fajtakísérletek biztosítják. Az elmúlt évben a szabadszállási Róna Mg. Szövetkezetben nagyparcellás sárgarépa és vöröshagyma fajtakísérletek lebonyolítására került sor. Sárgarépából 8 cég 42 fajtája, vöröshagymából 13 cég 56 fajtája szerepelt az üzemi fajtakísérletekben. A kísérletbe állított fajták vizsgálatát, értékelését a KF Kertészeti Kar Zöldségtermesztési csoportja végezte. Mindkét növényfajnál a hivatalos fajtavizsgálati (DUS vizsgálatok), valamint a termesztési szempontok figyelembe vételével történt a kísérletek feldolgozása. Az előadás anyag a vizsgálatokból kapott eredményeket foglalja össze. Abstract: The different plant breeders and seed companies propose many varieties of vegetables among them onion and carrot. Trials of varieties give to growers good information about the broad assortment of varieties. Examinations of carrot and onion varieties on big plots were carried in Róna Agricultural Corporation in Szabadszállás last year. In these trials 42 carrot varieties and 56 onion varieties were tried Examinations and evaluations of carrot and onion varieties were carried out in the base of DUS and in accordance with the use views of growing.This article contents the most important results of these trials. Kulcsszavak: sárgarépa, vöröshagyma, fajtakísérlet Keywords: carrot, onion, trial of varieties

1. Bevezetés A termesztés-technológiákban fontos szerepet töltenek be a fajták. A termesztés eredményességét ill. a nyers árú felhasználhatóságát nagymértékben befolyásolják a termesztett fajta tulajdonságai. A magas színvonalú termesztés-technológiák alkalmazása verseny helyzetet teremt a fajtaelőállítók körében is: a gazdaságilag fontos növényfajokból, így a vöröshagymából és sárgarépából is, a nemesítéssel foglalkozó cégek, magánszemélyek a fajták széles választékát kínálják. A termesztéssel foglalkozó szakemberek tájékozódását - a fajták termés biztonságáról, az elérhető hozamokról, a minőségi tulajdonságokról - a hivatalos vizsgálatok mellett segítik az üzemi körülmények között lebonyolított fajtakísérletek.

2. Anyag és módszer A szabadszállási Róna Mg. Szövetkezetben 2011-ben nagyparcellás sárgarépa és vöröshagyma fajtakísérletek lebonyolítására került sor. Sárgarépából 8 cég 42 fajtája, vöröshagymából 13 cég 56 fajtája szerepelt az üzemi fajtakísérletekben. A vizsgált fajták köréből mindkét növényfaj esetében 15 fajta eredményei kerülnek bemutatásra ezen publikáció keretében. A vizsgált tulajdonságok közül csak a termesztési és felhasználási szempontokból, továbbá a DUS felvételezéseknél legfontosabbakat közöljük. A következő fajták (a nemesítő/vetőmag forgalmazó cégek feltüntetésével) eredményei 41

Agrártudományi Szekció szerepelnek az előadás anyagban. Sárgarépa fajták: Bolero F1, Soprano F1 (Alfa Lucullus); News F1,Yaya F1, Nirim F1, Nominator F1, (Bejo Zaden ); Elegance F1 (Nunhems Hungary Kft); Jerada F1 RZ, Karuzi F1 RZ (Rijk Zwaan); In Got F1, Sweet canple F1 (Sakata); Brutus F1, Phoenix F1, Trevor F1 (Veritas Agro); Metro F1 (Juva Kft); Vöröshagyma fajták: Constanza (Alfa Lucullus); Sedona (Bejo); ON 10429, Pegase SON 104 (Araseed); Tormes, Elbrus (Monsanto); Bosco, Bratko (Syngenta); Valero ( Nunhems); Kun F1 (ZKI ZRt); CRX 3747 F1 ( Core Seeds); Copper Star F1; Bonus F1; Medusa F1 (Orosco); E72 R 5856 F1 ( Veritas Agro). A kísérlet körülményei Sárgarépa. A kísérlet bakhátas művelési módban került beállításra a Róna Szövetkezet területén. Fajtánként kettő bakhátra /hosszúságuk mintegy 470m /, ikersorosan történt a vetés június 29-én, vetés-sűrűség:1,060 millió csírázóképes mag/ha. A vizsgálatok ideje: a kísérletbe vont fajták vizsgálatát két alkalommal végeztük - 2011. október 6.-án állományban, és 2011.október 17. és 18.-án felszedést követően; ekkor fajtánként 3,75 m2 területű minta parcella növényanyagát dolgoztuk fel a vizsgálati szempontoknak megfelelően.. A vizsgált tulajdonságok: A mérések, felvételezések a termesztésben fontos tulajdonságok mellett DUS vizsgálati szempontokra is kiterjedtek. A fajtákat összesen 20 féle tulajdonságra vizsgáltuk: mérést hat tulajdonságnál, felvételezést 14 tulajdonságnál végeztünk; a felvételezések esetén a tulajdonság változatokat kódszámokkal ill. számskálán rögzítettük. Az előadás anyag a kiemelt 15 fajtának a legfontosabb 9 tulajdonságával foglalkozik (1. táblázat). Vöröshagyma. A kísérletet ágyásos művelési módban vetették el a Róna Szövetkezet területén. A fajták egy ágyással (105 cm szélességű ágyásban 4 ikersor, 23 + 5 cm-es elrendezésben; a tőtávolság 5 cm; az ágyások közötti távolság 60 cm ; az ágyások hosszúsága 400 m) szerepeltek a kísérletben. A kísérlet vetésének ideje: ápr.03.; a vetéssűrűség: 931 ezer mag/ ha volt. A vizsgálatok ideje: a kísérletbe vont fajták vizsgálatára két alkalommal került sor; 2011. jul. 19.-én állományban, és 2011. aug. 4.és 5.- én felszedést követően, ekkor a méréseket, felvételezéseket 16,5 m2 területű minta parcellák növény anyagán végeztük el. A vizsgált tulajdonságok: A fajtákat összesen 14 féle tulajdonságra vizsgáltuk; ezek közül ötöt méréssel állapítottunk meg, kilenc tulajdonság esetén felvételezést végeztünk. A bonitált tulajdoságoknál a fajtára jellemző tulajdonság változat rögzítésére számskálát, ill. kódszámokat alkalmaztunk. Az előadásban 15 fajta legfontosabb tulajdonságait közöljük (2. táblázat).

3. Eredmények A sárgarépa és vöröshagyma fajták terméshozamának, termésbiztonságának, valamint minőségi tulajdonságainak vizsgálata céljából az elmúlt évben lefolytatott üzemi fajtakísérletek a termesztés biológiai alapjának, a fajta használatnak a fontosságára hívták fel a figyelmet. A 42 sárgarépa és az 56 vöröshagyma fajta értékeléséből 15 - 15 fajtának a legfontosabb eredményeit kiemelve (1. és 2 táblázat) mutatjuk be e növényfajok meghatározott fajtakörénél (sárgarépa esetében Nanti típusú fajták, vöröshagymából egyéves termesztésű fajták) a 2011.ben elért terméshozamokat, minőségi és egyéb tulajdonságokat.

42

Agrártudományi Szekció Sárgarépa fajták (1. táblázat): Terméshozamot tekintve öt fajtának az eredménye jóval meghaladta a kísérleti átlagot (69,33 t/ha): a Nominator, Jerada, Karuzi, Phoenix és Trevor fajták 80 t-nál többet teremtek ha-ra vetítve. E fajtáknál jól realizálódott a genetikailag elérhető magas termésszint a jó termesztési színvonal mellett. A kísérletben vizsgált fajták morfológiai és minőségi tulajdonságai a friss piaci követelményeknek megfelelően alakultak általában, de a táblázatban szereplőkre ez fokozottan érvényes. Ezen fajták nagymértékű egyöntetűséget mutattak a répatest alakját tekintve; a répavállnak a talajfelszínhez viszonyított elhelyezkedése termesztési és minőségi szempontból is kedvező volt. A sárgarépa fajták minőségét meghatározó fontos tulajdonság a szín valamint a vállrész zöld elszíneződése. E két tulajdonságra öt fajta teljesített jól (Jerada F1, Nirim F1, Phoenix F1, Sweet cample F1, Yaya F1). A fajták termésbiztonságát a lomb egészségi állapota nagy mértékben befolyásolja. A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fontos fajta tulajdonság. A vizsgált fajták közül ilyen vonatkozásban kitűnt a Bolero F1, Metro F1, News F1, Soprano F1. Vöröshagyma fajták (2.táblázat): A kísérletben vizsgált fajták terméshozama tág határok között alakult; a kísérleti átlag 48,66 t/ha volt. A kísérleti átlag felett szerepeltek - egy kivétellel - a táblázatban szereplők. A fajtasorból a hozamot tekintve kiemelkednek: a Pegase SON 104, Medusa, Valero, Elbrus, Tormes, Bosco, Sedona. A hagyma átmérő szerinti osztályokba sorolása a fajták többségénél a következő eredményt adta: a termés 80 - 90 %-a a 4-5 és az 5-7 cm-es osztályokba tartozott, amely értékesítési szempontból kedvező. A fajták érésidejét a lombozat dőlése jelzi; ennek alapján korai és késői érésűek egyaránt voltak a vizsgálati anyagban. A morfológiai és minőségi tulajdonságok között fontos a kiegyenlítettség a termés alakját tekintve, valamint az oldható szárazanyag tartalom a tárolhatóság szempontjából. Hagyma alakra nézve jó egyöntetűséggel rendelkező fajták a Valero, Bonus, Medusa, Elbrus, ON 10429. A refrakció %-ot tekintve kiemelkedik a korai fajták közül az Elbrus, E-72R5856 jelű, a késői érésűek közül pedig a Tormes, Bosco, Bratko, Sedona, KUN F1 . A lomb a felvételezés idején különösen jó állapotú volt; betegség tünetek a következő fajtáknál egyáltalán nem mutatkoztak: Pegase SON 104, Kun F1, ON10429, Medusa. Összefoglalva: A nagyszámú sárgarépa és vöröshagyma fajta vizsgálata alapján elmondható, hogy a széles fajtaválasztékban rendelkezésre állnak magas technológiai színvonalhoz is alkalmas fajták. Mindkét növényfaj meghatározott fajtakörénél nagy terméshozam érhető el jó termesztési színvonal mellett csapadékban szegény évjáratokban is. A minőségi tulajdonságok a fajták többségénél kedvezően alakultak. A kísérletben értékelt fajták a hazánkban előforduló betegségekkel szemben közepes vagy annál nagyobb mértékű ellenállóságot mutattak, nem volt közöttük betegségekre nagyon érzékeny fajta.

43

Agrártudományi Szekció

Terméshozam

Hagyma

Lomb

Fajták t/ha

% (kís.átl. viszonyítva)

4 - 5cm 5 - 7cm átmérőjű hagymák %-a 48 42

alak (1-9)

egyöntetűség (1-9)

refrakció %

megdőlés mértéke %

egészségi állapot (1-9)

4

9

6,5

80

8

Bonus

58,51

120

Bosco

61,68

127

40

54

4

5

7,3

0

8

Bratko

57,23

118

30

65

4

5

8,0

0

8

Constanza

53,40

110

24

65

4

5

6,9

0

9

Copper Star

56,73

116

15

65

4

5

6,5

0

8

CRX 3747 (lila)

61,96

127

63

28

6

5

9,5

0

9

E - 72 R 5856

56,61

116

31

64

4

9

8,1

50

9

Elbrus

60,11

124

26

66

4

9

7,1

70

8

Medusa

65,48

135

21

70

4

9

6,7

80

9

ON 10429

58,53

120

35

59

4

9

6,0

80

9

PegaseSON104

68,72

141

24

65

4

9

6,4

40

9

Sedona

60,71

125

34

59

3;4

5

8,6

5

8

Tormes

62,06

128

34

58

3;4

5

7,1

10

8

Valero

65,28

134

30

58

4

9

6,3

60

7

ZKI - Kun

46,73

96

63

21

4;6

5

10,8

15

9

Kís.átl. (56 fajta) 48,66

100 2.táblázat: Vöröshagyma fajtakísérlet. Szabadszállás, Róna Mg. Szövetkezet, 2011.

44

Agrártudományi Szekció

Terméshozam

Répa

Fajták

Lomb átlag tömeg egyöntetűség vállrész g/db (alakra, elhelyezkepont: 1 -5) dése (0-7 )

vállrész zöldülés szín külső belső külső belső ( 1-7 ) ( 1-5 )

t/ha

% (kís.átl. visz.)

Bolero

74,02

106,76

103,0

5

0

1;3

7

4

3

5

FFLLLLucullusLucullus) Brutus

74,58

107,57

120,4

4

0

1;3

3;7

4

4

4 lisztharmat

Elegance

76,61

110,50

99,0

4

0

1

3;7

4

3;5

4 Alternaria

In Got

75,14

108,38

105,1

4,5

0

1

2

4

3

4 liszth.,3 Alt.

Jerada RZ

82,74

126,06

105,0

5

0

1;3

3

4

4

4 liszth., Alt.

Karuzi RZ

88,56

127,74

116,8

4

0

1;3

3;7

4

3,5

AAltAltern 3 liszth.,4 Alt.

Metro

74,88

108,01

114,1

4

1

1

7

4

3,5

5

News

73,12

105,47

121,0

4

3

1

5;7

4

4

5

Nirim

65,41

94,35

98,2

5

1

1;3

3

4,5

4,5

4 liszth., Alt.

Nominator

81,94

118,19

119,0

4

3

1;3

3;7

4

3

4 liszth.

Phoenix

82,02

118,30

121,8

4

1

1

1;3

4

5

4 liszth.

Soprano

71,31

102,86

115,5

5

1

1;3

7

4

4

Sweet canple

76,66

110,57

116,7

4

0

1;3

1

4

5

3 liszth.,4 Alt.

Trevor

85,46

123,27

131,0

4

1

1;3

3;7

4

3,5

4 liszth.,4 Alt.

Yaya

75,52

108,93

99,5

5

1

1;3

3;7

4

4

Kís. átlag (42 fajta)

69,33

100,00

egészségi állapot (1-9)

5

4 liszth.

1.táblázat: Sárgarépa fajtakísérlet. Szabadszállás, Róna mg. Szövetkezet, 2011.

45

Agrártudományi Szekció

Arzénnel szennyezett öntözővíz hatása tenyészedényben termesztett étkezési paprika és paradicsom egyes növényi részeinek arzén tartalmára Hüvely Attila1, Rácz-Pintér Sándor2, Pető Judit3, Tóthné Taskovics Zsuzsanna4 1, 2, 3, 4 Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán 2006-ban indítottunk kísérletsorozatot azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régióban termesztett zöldségnövények arzénfelvevő és akkumuláló tulajdonságait vizsgáljuk arzénnel szennyezett öntözővíz felhasználásának hatására. A kísérleti termesztés folyik szabadföldön és üvegházban egyaránt, a vizsgálatokat elvégezzük talajos és hidrokultúrás körülmények között, alkalmazunk csepegtető és esőztető öntözést. Jelen dolgozatban az étkezési paprika és a paradicsom tesztnövényekkel gyűjtött tapasztalatokat ismertetjük. A vizsgálatokat 2011-ben végeztük. Tesztnövényeinket szabadföldi, tenyészedényes technológiával termesztettük. Az öntözővízben alkalmazott arzéndózisok modellezik a természetben is előforduló arzén koncentrációkat: 0-50-100-200 µg/l és képviselnek provokatív dózisokat is: 400-800 µg/l. A növényeket külön vizsgáltuk esőztető és csepegtető öntözés mellett. A növényi részek arzéntartalmát ICP-OES technikával határoztuk meg. Abstract: The arsenic polluted drinking and sprinkling water might appear in the southern regions of Hungary. Arsenic levels sometimes exceed the 200 µg/I limit, allowed in underground water in Hungary. In the teamwork of Soil and Plant Testing Laboratory and the Institute of Ornament and Vegetable Growing (Kecskemét College, Faculty of Horticulture) we studied some of the effects of sprinkling water containing arsenic pollution on different vegetables since 2006. In this work, sweet pepper and tomato in plant pot was used as an indicator plant. The aim of our examination was to clear up the effect of arsenic on the degree of arsenic accumulation. We used 50, 100, 200, 400 and 800 µg/l arsenic pollution doses. The two highest concentrations can be present only in extreme sprinkling conditions, and can be important in plant-physiological aspect. Our experiments were carried out in 2011. Arsenic concentrations in roots, leaves and fruit of the plants were analyzed by ICP-AES spectrometer (HORIBA Jobin Yvon) after microwave digestion of dried homogenized plant parts. Kulcsszavak: arzénszennyezés, akkumuláció, étkezési paprika, paradicsom, tenyészedény, ICP-AES Keywords: arsenic pollution, arsenic accumulation, sweet pepper, tomato, plant pot, ICPAES

1. Bevezetés Az arzén (As) egy régóta jól ismert toxikus elem, a magyarországi kútvizekben természetes, geológiai okokból van jelen. Az EU-ban, így Magyarországon is, a hatályos rendelet szerint [1] vezetékes ivóvizünk legfeljebb 10 µg/l, növényi eredetű élelmiszereink (pl.: zöldségfélék) pedig 200 µg/kg koncentrációban tartalmazhatják [2]. A magyarországi vízszolgáltatók számára komoly problémát jelent, hogy vezetékes víz szolgáltatására fúrt kútjaink az ország egyes részein 30-150 µg/l As-koncentrációval szennyezett vizet adnak, így a kormány jelentős összegeket kénytelen fordítani az ivóvíz megtisztítására [3].

46

Agrártudományi Szekció Az ivóvíz tisztításának köszönhetően a lakosság ivóvízfogyasztásból eredő terhelése mérsékelhető, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ország déli és dél-keleti részén arzénnel szennyezett öntözővízzel öntözött, közvetlen fogyasztható zöldségfélék szintén jelentős arzénforrást jelenthetnek a lakosság számára. A következő ábra (1. ábra) a Magyarországon előforduló legmagasabb kútvíz arzénkoncentrációkat szemlélteti:

1. ábra. A felszín alatti vizek arzéntartalma Magyarországon A fenti ábrán jól látható, hogy a terhelés szempontjából az Alföld déli és keleti része érintett. A legnagyobb arzénkoncentráció éppen ott található, ahol az ország öntözött zöldségtermesztésének kb. 80%-át végzik. Az arzén szervetlen formái súlyos mérgek, fogyasztásuk esetén az emberi test egésze károsodik, az idegrendszer, a vese, a vérképző rendszer, a légzőszervek és a máj működése csökken; valamint szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés is előfordulhatnak [4]. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény- és Zöldségtermesztési Csoportjának valamint Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumának összefogásában létrejött, arzénnel szennyezett öntözővízzel végzett kísérletsorozat a fenti jelenséget próbálja modellezni, vagyis megállapítani azt, hogy a hazai fogyasztás szempontjából jelentős zöldségnövények milyen mértékben halmozzák fel ezt a toxikus elemet a szennyezett öntözővíz hatására. 2006-tól kezdve levélzöldségeket, paprikát, paradicsomot, sárgarépát és petrezselymet vizsgáltunk tesztnövényként. A sorozat részeként 2011-ben és 2012-ben szabadföldi, tenyészedényben termesztett étkezési paprikát és paradicsomot vizsgálatunk. E két fontos zöldségnövényt hazánkban kb. 3 000 ha-on termesztik. Az öntözéshez és a tápoldatok készítéséhez szükséges vizet gyakorlatilag 100%-ban a termelő gazdaságok telepein fúrt, 30-100 méter mély kutakból nyerik ki [5]. Kísérletsorozatunk jelen fejezetében célunk volt kimutatni, hogy az érintett térségben jellemző arzénes kútvíz különböző dózisai miként befolyásolják az étkezési paprika és a paradicsom egyes részeiben, különösen a bogyóban megjelenő arzéntartalmat szabadföldi, tenyészedényes termesztési körülmények között, ahol az öntözéshez arzénnel szennyezett vizet használnak fel. Az alkalmazott arzéndózisok széles skálát ölelnek fel: 50, 100, 200, 400, 800 µg/l. Ezek az értékek az első három dózisban a természetes körülmények között előforduló koncentrációt modellezik, a 400 és a 800 µg/l-es dózisok eredményei tudományos célt szolgálnak, illetve extrém öntözési körülményeket modelleznek (pl. az alkalmazott víz töményedése). 47

Agrártudományi Szekció

2. Anyag és módszer Az arzén hatásaival foglalkozó kísérletsorozat szabadföldi vizsgálatainak helyszínéül a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karának bemutatókertjét választottuk. 2010-ben összesen 80 db, 60 cm átmérőjű és 90 cm magas tenyészedényt helyeztünk el tízes sorokban, 1:4 arányban a földbe süllyesztve. Az edényeket a térségre jellemző, a bemutatókertben is megjelenő humuszos homoktalajjal töltöttük fel. A tenyészedények fontos tulajdonsága, hogy zárt rendszerűek, alsó összefolyó nyílásuk csatornával összekötött, vagyis a feleslegessé váló, arzénnel szennyezett öntözővíz nem kerül ki a természetbe, hanem összegyűjtve elvezetésre kerül. A felépített tenyészedény-rendszer kiváló lehetőséget biztosít öntözési kísérletek szabadföldi körülmények közötti kivitelezésére. A 2011-ben paprikával és paradicsommal elvégzett vizsgálatban 4 db, egyenként 10 tenyészedényes sort és 4 kontrol edényt, tehát összesen 44 db tenyészedényt használtunk fel. A kísérlet elrendezése az 2. ábrán látható.

2. ábra: A tenyészedényes kísérlet elrendezése Balról jobbra haladva 2 db 10 tenyészedényes sort foglalt el a paprika és szintén két sort a paradicsom. A tenyészterülettől balra helyezkedtek el a kontrol növények edényei. A vízszintes sorokban, alulról felfelé haladva az egyre növekvő arzéndózisokhoz tartozó kezelés-sorokat látjuk, a 0-50-100-200-400-800 µg/l-es dózisok, egymás alatt kétszer is előfordulnak. Az ismétlés oka, hogy a vizsgálat során összesen két tényezőt alkalmaztunk és vizsgálatunk. Az egyik volt az egyre növekvő arzéndózis, a másik tényező két különböző öntözési mód, a csepegtető és az esőztető öntözés. A második tényező vizsgálatának oka az, hogy feltételezhető, hogy a vizsgált toxikus elem nem csak a gyökéren keresztüli felszívódás, hanem a levélen és bogyóhéjon keresztüli felvétel során is bekerülhet a növénybe, illetve előfordulhat a felületen történő megtapadás is. A függőleges oszlopokban ismétlődő edények az egyes kezelések ismétlésének megvalósítására adtak lehetőséget. Tenyészedényenként 2-2 tő növényt neveltünk, ezeket tövenként egy ismétlésnek tekintve összesen négy ismétlést vizsgáltunk. Az öntözést 2011. május 18-án, közvetlenül a palántázást követően kezdtük, és szeptember 8-ig, a kísérlet bontásáig folytattuk. A tenyészidő folyamán valamennyi öntözést, hetente 2-3 alkalommal megvalósítva, arzénnel szennyezett vízzel végeztük.

48

Agrártudományi Szekció A termesztés során felhasznált, arzénnel szennyezett öntözővizet 500 mg/l töménységű törzsoldatból állítottuk elő. A törzsoldatot laboratóriumi körülmények között készítettük el a Kertészeti Főiskolai Kar Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumában. A kiinduló vegyület arzén-trioxid-ból készített arzénsav (H3AsO4), így az arzén hígítás után arzenát (H2AsO4-) formában van jelen az oldatban. A szennyezett, a kitermelés során levegővel érintkező felszín alatti természetes vizekben, vagyis az érintett hazai területek öntözővizében szintén ez az ionos forma jelenik meg. A kísérlet során összesen három alkalommal szedtünk mintákat. A mintavételek idejét a termés éréséhez igazítottuk, ennek megfelelően a mintavételek ideje július vége és szeptember eleje közé esett. Mindhárom alkalommal gyűjtöttünk termés- és levélmintákat, valamint a harmadik alkalommal, a kísérlet felszámolásakor gyökérmintákat is gyűjtöttünk. A mintákat laboratóriumi körülmények között szárítottuk, homogenizáltuk és a minták szárazanyagából salétromsavas, nedves roncsolást követően, ICP-AES technikával határoztuk meg az arzén koncentrációt.

3. Eredmények A kísérlet során gyűjtött minták arzén koncentrációját a következő három táblázat foglalja össze. Az egyes rubrikákban a két tényező kombinációjához tartozó 4 ismétlés koncentrációjának átlagát tüntettük fel. Az eredmények a minták szárazanyagára vonatkoznak. 1. táblázat: A paprika és a paradicsom gyökerének arzéntartalma

As dózis Kontrol 50 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 800 µg/l

Paprika gyökér Paradicsom gyökér Öntözés módja Öntözés módja csepegtető esőztető csepegtető esőztető <0,300 1,92 2,04 1,89 2,79 4,52

<0,300 1,83 2,58 1,93 4,29 3,63

<0,300 <0,300 1,52 1,82 3,04 1,82 2,52 3,62 6,07 2,93 7,45 5,54 mg/kg sz.a.

A táblázat eredményeiből látható, hogy az egyre növekvő arzén dózisok egyre növekvő arzén koncentrációkat okoztak a tesztnövények gyökerében. Érdekes, hogy a 200 µg/l-es dózis eredménye minden kezelésnél kilóg az egyenletes ütemű növekedés sorából. A legnagyobb mértékű akkumuláció a paradicsom gyökerében alakult ki (7,45 mg/kg), és elmondható, hogy azonos mennyiségű öntözővíz mellett a közvetlenül a talajra történő csepegtető öntözés nagyobb mértékben növelte a gyökerek arzén koncentrációját, mint az esőztető öntözés. A 2. táblázat a tenyészidő folyamán három alkalommal gyűjtött levélminták ismétléseinek átlagát tünteti fel.

49

Agrártudományi Szekció 2. táblázat: A paprika és a paradicsom levelének arzéntartalma

As dózis Kontrol 50 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 800 µg/l SzD5%

Paprika levél Öntözés módja

Paradicsom levél Öntözés módja

csepegtető esőztető csepegtető esőztető <0,300 1,67 2,43 3,07 4,50 6,49 0,41

<0,300 4,23 5,33 6,18 8,13 13,10 0,53

<0,300 4,91 4,81 3,83 4,35 4,37 -

<0,300 4,63 5,18 7,03 7,36 12,19 0,77 mg/kg sz.a.

A tesztnövények levelét tekintve - kivéve a paradicsom leveleit, csepegtető öntözés mellett – jól látszik, hogy az egyre növekvő arzén dózisok itt is egyre növekvő arzén koncentrációkat okoztak. A növekedés a paprika esetében valamennyi dózis között szignifikáns, az azonos öntözési módokon belül. A levél esetében, ellentétben a gyökérmintáknál tapasztalttal, az esőztető öntözés okozott nagyobb arzén koncentrációt a csepegtetőhöz képest. A különbség a legtöbb dózisnál több mint kétszeres. A gyökér és a levél eredményeit összehasonlítva látható, hogy a gyökérminták arzén koncentrációja nem magasabb, mint a leveleké. Ez a legtöbb szakirodalmi megállapítással ellentétes jelenség, mivel az egyes növényi részek közül a gyökér akkumulálja a legnagyobb koncentrációban a toxikus elemeket [6]. A jelenség hátterében az egyébként nem kiemelkedően magas szerves-anyag tartalmú talaj fémmegkötő képessége, és jó foszforellátottsága állhat. Az élelmiszerbiztonság tekintetében legfontosabb növényi rész, a termés arzén koncentrációját a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat: A paprika és a paradicsom bogyótermésének arzéntartalma

As dózis Kontrol 50 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 800 µg/l

Paprika bogyó Öntözés módja

Paradicsom bogyó Öntözés módja

csepegtető esőztető csepegtető esőztető <0,300 0,713 0,564 <0,300 0,533 0,318

<0,300 <0,300 <0,300 0,345 0,533 1,21

<0,300 0,598 0,317 0,572 <0,300 0,398

<0,300 <0,300 0,381 0,537 <0,300 <0,300 mg/kg sz.a.

A táblázat szerint a legkisebb arzéntartalom a termésben alakul ki a felhasznált dózisok hatására. Látható, hogy az egyre növekvő arzén dózisok már nem egyenletesen növelték a termés arzén koncentrációját. A legnagyobb arzéntartalom az étkezési paprika bogyójában, esőztető öntözés mellett, a legnagyobb dózisnál alakult ki (1,21 mg/kg szárazanyagra vonatkoztatva). A paprika és paradicsom bogyójának szárazanyag tartalma – vizsgálataink szerint – 6 50

Agrártudományi Szekció és 10 % közötti, tehát a tapasztalt legnagyobb bogyó arzén koncentráció kb. 0,12 mg/kg arzén koncentrációt jelent eredeti nedvességtartalmú bogyótermésre számítva.

4. Következtetések Következtetéseink szerint kísérletünkkel igazoltuk, hogy az öntözéshez felhasznált arzénnel szennyezett öntözővíz befolyásolja az étkezési paprika és paradicsom egyes növényi részeinek arzéntartalmát tenyészedényes kísérletben, humuszos homoktalajon. Az egyre növekvő arzén dózisok a vegetatív részekben egyre növekvő arzén koncentrációkat okoztak. A termés arzén koncentrációja jóval elmaradt a vegetatív növényi részek koncentrációjától. Előbbiek az általunk ismert szakirodalmi adatokkal párhuzamban állnak [7], [8]. Igazoltuk továbbá, hogy az esőzető öntözés során az arzén felvétele megnövekszik a levelek és a termés felületén keresztül a csepegtető öntözéshez viszonyítva. A vizsgálat eredményei szerint, a humuszos homoktalajon nevelt étkezési paprika és paradicsom bogyójába a dél-alföldi régióban megjelenő kútvíz arzén koncentráció mellett (max. 200-250 µg/l) nem juthat az élelmiszerbiztonság szempontjából veszélyes koncentrációban (0,200 mg/kg eredeti nedvességtartalmú anyag) arzén.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]

[8]

201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről. Bartha, A. 2004. Geokémia és geoanalitika: Ritkaelemek, víz és környezetgeokémia. In Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest, Hungary. Fergusson, J. E. 1991. The Heavy Elements: Chemistry, Environmental Impact and Health Effects. Pergamon Press. Oxford–New York–Seoul–Tokyo. Balázs, S. 1994. Zöldségtermesztők kézikönyve. Budapest, Hungary: Széchenyi Press. Kádár, I. 1993. Talajaink mikroelem ellátottságának környezeti összefüggései. In MTA Agrártudományi Osztály Tájékoztatója. Budapest, Hungary: Academic Press. 102-106. Rofkar, J., Dwyer, D., Frantz, J. 2007. Analysis of Arsenic Uptake by Plant Species Selected for Growth in Northwest Ohio by ICP-OES. Communications in Soil Science and Plant Analysis. 38: 2505-2517. Smith, E., Juhasz, A. L., Weber, J. 2008. Arsenic uptake and speciation in vegetables grown under greenhouse conditions. Environmental Geochemistry and Health 31, Supplement 1, 125-132.

Szerző Hüvely Attila: Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium, Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Erdei F. tér 1-3. Kecskemét, Hungary. E-mail: [email protected]

51

Agrártudományi Szekció

Hidrokultúrában termesztett fejes saláta egyes növényi részeinek arzéntartalma arzénnel szennyezett tápoldat hatására (2009-2011) Hüvely Attila1, Virág Mónika2, Pető Judit3, Tóthné Taskovics Zsuzsanna4 1, 2, 3, 4 Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán 2006-ban indítottunk kísérletsorozatot azzal a céllal, hogy a dél-alföldi régióban termesztett zöldségnövények arzénfelvevő és akkumuláló tulajdonságait vizsgáljuk arzénnel szennyezett öntözővíz felhasználásának hatására. A kísérleti termesztés folyik szabadföldön és üvegházban egyaránt, a vizsgálatokat elvégezzük talajos és hidrokultúrás körülmények között, alkalmazunk csepegtető és esőztető öntözést. Jelen dolgozatban a fejes saláta tesztnövénnyel gyűjtött tapasztalatokat ismertetjük. A vizsgálatok a 2009, 2010, 2011-es tenyészévben folytak. Tesztnövényünket hidrokultúrás módszerrel, aggregát hidropóniában termesztettük. A tápoldatban és az öntözővízben alkalmazott arzéndózisok modellezik a természetben is előforduló arzén koncentrációkat: 0-25-50-75-100-200 µg/l és képviselnek provokatív dózisokat is: 400-600-800 µg/l. A növényi részek arzéntartalmát ICP-OES technikával határoztuk meg. Abstract: Underground water for irrigation between 30 and 200 m is obtainable in good quality and quantity for all agricultural production in Hungary. In some cases higher salt content and iron level appear in underground waters, and beyond these, higher arsenic concentration can be observed probably from geological origin. Main arsenic ion form is arsenate, which was concentrated in living water residues in Pleistocene and Holocene. In these waters arsenic concentration is 20 to 200 µg/L. In Faculty of Horticulture, Kecskemét College, we started our investigations in order to study the arsenic uptake and accumulating properties of different vegetables, grown under the influence of arsenic polluted sprinkling water. Our methods were indoor and outdoor growing, rainfall and trickle irrigation, soil and hydroculture manner as well. This paper summarizes our results on hydroculture lettuce grown with 0-25-50-75-100-200 µg/L (natural As dose) and 400-600-800 µg/L (provoked As dose) arsenic polluted sprinkling water. Kulcsszavak: arzénszennyezés, fejes saláta, hajtató ház, hidrokultúra, hidropónika, ICP-AES Keywords: arsenic pollution, lettuce, greenhouse, hydroculture, hidroponically, ICP-AES

1. Bevezetés Az arzén (As) egy régóta jól ismert toxikus elem, a magyarországi kútvizekben természetes, geológiai okokból van jelen [1]. Az EU-ban, így Magyarországon is, a hatályos rendelet szerint [2] vezetékes ivóvizünk legfeljebb 10 µg/l, növényi eredetű élelmiszereink (pl.: zöldségfélék) pedig 200 µg/kg koncentrációban tartalmazhatják [3]. A magyarországi vízszolgáltatók számára komoly problémát jelent, hogy vezetékes víz szolgáltatására fúrt kútjaink az ország egyes részein 30150 µg/l As-koncentrációval szennyezett vizet adnak, így a kormány jelentős összegeket kénytelen fordítani az ivóvíz megtisztítására [4]. Az ivóvíz tisztításának köszönhetően a lakosság ivóvízfogyasztásból eredő terhelése mérsékelhető, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ország déli és dél-keleti részén arzénnel szennyezett öntözővízzel öntözött, közvetlen fogyasztható zöldségfélék

52

Agrártudományi Szekció szintén jelentős arzénforrást jelenthetnek a lakosság számára. A legnagyobb arzénkoncentráció éppen ott található, ahol az ország öntözött zöldségtermesztésének kb. 80%-át végzik. Az arzén szervetlen formái súlyos mérgek, fogyasztásuk esetén az emberi test egésze károsodik, az idegrendszer, a vese, a vérképző rendszer, a légzőszervek és a máj működése csökken; valamint szaporodási és genetikai anomáliák, rákképződés is előfordulhatnak [5]. A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény- és Zöldségtermesztési Csoportjának valamint Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumának összefogásában létrejött, arzénnel szennyezett öntözővízzel végzett kísérletsorozat a fenti jelenséget próbálja modellezni, vagyis megállapítani azt, hogy a hazai fogyasztás szempontjából jelentős zöldségnövények milyen mértékben halmozzák fel ezt a toxikus elemet a szennyezett öntözővíz hatására. 2006-tól kezdve levélzöldségeket, paprikát, paradicsomot, sárgarépát és petrezselymet vizsgáltunk tesztnövényként. A sorozatot 2009, 2010, és 2011-ben hidrokultúrában termesztett fejes saláta vizsgálatával folytattuk. A fejes salátát hazánkban kb. 2000 ha-on termesztik, ennek mintegy felét szabadföldi, másik felét hajtatásos körülmények között. Az öntözéshez és a tápoldatok készítéséhez szükséges vizet gyakorlatilag 100%-ban a termelő gazdaságok telepein fúrt, 30-100 méter mély kutakból nyerik ki [6]. Kísérletsorozatunk jelen fejezetében célunk volt kimutatni, hogy az érintett térségben jellemző arzénes kútvíz különböző dózisai miként befolyásolják a fejes saláta egyes részeiben, különösen a levélben megjelenő arzéntartalmat hidrokultúrás, aggregát hidropóniás termesztési körülmények között, ahol a tápoldat készítéséhez arzénnel szennyezett vizet használnak fel. Az alkalmazott arzéndózisok széles skálát ölelnek fel: 25, 50, 75, 100, 200, 400, 600, 800 µg/l a tápoldatban. Ezek az értékek az első öt dózisban a természetes körülmények között előforduló koncentrációt modellezik, a 400, 600 és a 800 µg/l-es dózisok eredményei tudományos célt szolgálnak, illetve extrém öntözési körülményeket modelleznek (pl. az alkalmazott oldat töményedése).

2. Anyag és módszer Kísérletünk megvalósítására a Dísznövény- és Zöldségtermesztési Csoport üvegházában működő, tápoldatcsatornás hidrokultúrás termesztési rendszert használtuk fel. A termesztőházban három termesztőasztal áll, ezeken egyenként három hidrokultúrás tápoldat csatorna fekszik. A csatornák műanyaglemezből készültek, hosszuk egyenként 4,3 m, magasságuk és szélességük 12 és 30 cm (1. ábra).

1. ábra. Tápoldatcsatornás hidrokultúra.

53

Agrártudományi Szekció A rendszerben csatornánként 25 liter standard tápoldat kering. A keringetést időkapcsolóval szabályozott búvárszivattyú végzi, az oldat tárolását felső (adagoló) és alsó (gyűjtő) tartály segíti. A tápoldat mozgását a csatorna enyhe lejtése teszi lehetővé. A megvalósítás módszere aggregát hidropónia, ahol a növény gyökérzete a tápoldatban fejlődik, de a növény rögzítése céljából egy semleges közeg - a mi esetünkben egy kőgyapot kocka áll a tápoldat csatorna medencéjében, ezt szövi át a gyökérzet, ez tartja meg a növényt. A tápoldat csatorna keresztmetszeti képét mutatja a következő ábra: 4.

1. 2.

1. Kőgyapot kocka 2. Támasztó paplan 3. Tápoldat 4. Saláta

3.

2. ábra. A tápoldat csatorna keresztmetszete A felhasznált tápoldatot a Dísznövény- és Zöldségtermesztési Csoport receptje alapján Ferticare IV. műtrágyakomplex felhasználásával állítottuk elő, az oldat EC-értéke 1,6-1,8 mS/cm, a pH-ja 5,5-6,5 között változott a tenyészidő során. A termesztés során felhasznált, arzénnel szennyezett tápoldatot arzén törzsoldatból és a fentebb leírt tápoldatból állítottuk elő, a törzsoldat töménysége 250 mg/l. A törzsoldatot laboratóriumi körülmények között készítettük el a Kertészeti Főiskolai Kar Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumában. A törzsoldatból az egyre növekvő dózisokhoz 2,5; 5; 7,5; 10; 20; 40; 60 ml mennyiségeket adagoltunk a 25 literes tartályokba. A kiinduló vegyület arzén-trioxid-ból készített arzénsav (H3AsO4), így az arzén hígítás után arzenát (H2AsO4-) formában van jelen az oldatban. A szennyezett, a kitermelés során levegővel érintkező felszín alatti természetes vizekben, vagyis az érintett hazai területek öntözővizében szintén ez az ionos forma jelenik meg. A hidrokultúrás termesztés 2009. szeptember 1-jén, 2010. március 29-én, és 2011. április 11-én kezdődött. A fejes saláta 2-4 leveles, tűzdelt palántaként került a kőgyapot kockák felületére. A nevelés mindkét évben 6 hétig tartott. A tápcsatornás rendszerekben keringő 25 liter tápoldatot hetente egy alkalommal cseréltük. A friss tápoldat betöltésekor nagy pontosságú, kalibrált térfogatmérő eszközökkel adtuk a szükséges törzsoldat mennyiséget a tápoldathoz. A párolgás mértékétől függően hét közben is pótolni kellett a tápoldatot, a dózisok felhígulását ezekben az esetekben a szükséges mennyiségű törzsoldat ismételt adagolásával akadályoztuk meg. Az egyes dózisok koncentrációját a tápoldatokból vett minták visszamérésével mindhárom évben ellenőrizte a laboratórium, és az értékeket rendben találta. A nevelési időszak befejezésekor a saláta fejeket a kőgyapot kockákról eltávolítottuk, lemértük a fejek tömegét. Az egyes dózisok csatornájának teljes hosszáról (összesen 17 fej), véletlenszerű mintavétellel, 2-2 fejenként 4 ismétlésben levélmintákat szedtünk. A salátafejek bontásakor a fejek középső részén található kifejlett, egészséges leveleket mintáztuk. Fentieken túl szedtünk gyökérmintákat is. A kőgyapot kockák kiemelésével, óvatos bontásával dózisonként sikerült a laboratóriumi vizsgálathoz szükséges mennyiségű gyökérmintát gyűjteni. A minták laboratóriumi előkészítése során mértük a levél- és gyökérminták szárazanyag-tartalmát. 70 ⁰C-on légszárazra szárítottuk a mintákat, darálóval homogenizáltuk. A feltárás mikrohullámú roncsolóval történt, tömény salétromsav és hidrogén-peroxid jelenlétében. A készülék nagynyomású roncsoló teflonbombáiban 40-60 bar nyomás mellett,

54

Agrártudományi Szekció 210 ⁰C-on 20 percig történt a feltárás. A feltárást követően, a megfelelő hígítási arányt nagy tisztaságú, ionmentesített vízzel állítottuk be, majd a mintákat kvantitatív szűrőpapíron keresztül szűrtük. A műszeres elemtartalom-vizsgálatot ICP-AES spektrométeren végeztük.

3. Eredmények Az arzénszennyezés mellett megvalósuló biomassza produkció mértékét a mintavételkor mért saláta fejek tömegével tudjuk jellemezni. A következő táblázat (1. táblázat) a vizsgált salátafejek tömegének átlagát tartalmazza dózisonként, a három év ismétléseinek átlagát feltüntetve: 1. táblázat. Salátafejek tömegének átlaga dózisok szerint. Kezelés dózisa (µg/l) Kontroll 25 50 75 100 200 400 600 800

Átlagos salátafej tömeg (g) 493 526 562 597 585 578 564 566 496

Az eredmények alapján megállapítható, hogy a növekvő arzéndózisok növekedési depressziót, fejlődésbeli rendellenességet nem okoztak, hiszen a dózisok hatására szignifikáns fejtömeg csökkenést nem tapasztaltunk. A következő ábrákon a három kísérleti évben mért salátalevél arzén-koncentrációkat tüntetjük fel, az értékek az ismétlések átlagait mutatják: Arzén konc. mg/kg sz. a.

2

1.56

3

1,5

2

0.952

1 <0.300

0

1.44

Control

1.07

1

0.448

0.348

<0.300

0,5

200 µg/l

400 µg/l

600 µg/l

0

0.553 0.147

<0.300

Control 25 µg/l 50 µg/l 75 µg/l 100 µg/l 200 µg/lLSD 95%

A tápoldat arzén koncentrációja

A tápoldat arzén koncentrációja

3. ábra. A levél arzéntartalma, mg/kg sz. a. (2009)

4. ábra. A levél arzéntartalma, mg/kg sz. a. (2010)

Arzén konc. mg/kg sz. a.

3

2.09 1.84

1.60

2 1

2.10

0.740

<0.300

<0.300 <0.300

<0.300

0.345

0 A levél arzéntartalma, mg/kg sz. a. (2011) 5. ábra. Control 25 µg/l 50 µg/l 75 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 600 µg/l 800 µg/l LSD A tápoldat arzén koncentrációja

95%

A 3. ábrán látható, hogy a 2009-es kísérleti évben a 200 µg/l-es dózis nem okozott mérhető As-tartalmat a saláta levelében. A 400 és a 600 µg/l-es dózisok a kontrollhoz és a 200 µg/l-es dózishoz képest növelték a levél As-tartalmát. Az ismétlések közötti szórás igen nagy. A legmagasabb arzénérték 2,67 mg/kg, mely értéket a 400 µg/l-es dózis harmadik

55

Agrártudományi Szekció ismétlésében mértük. A 400 µg/l-es, és a 600 µg/l-es dózisoknál az ismétlések átlaga ellentmondásos, mert a 400-as dózis átlaga nagyobb, mint a 600-asé (1,56 és 0,952 mg/kg). A 4. ábra a 2010-es kísérleti év eredményeit tünteti fel. Ebben az évben az egyes dózisok ismétlései már sokkal kisebb szórást mutatnak, mint a 2009-eseké. A 2010-ben végzett kísérlet eredményei arra engednek következtetni, hogy a korábbi évnél precízebben sikerült kivitelezni a kísérletet. A két kísérleti év azonos dózisa (200 µg/l) között lényeges eltérés van az azonos kísérleti körülmények ellenére. Az ellentmondás feloldása érdekében 2011-ben megismételtük a teljes kísérletet az összes dózis bevonásával. 2010-ben tehát az egyre növekvő arzéndózisok egyre növekvő arzénkoncentrációkat okoztak a levélben. A varianciaanalízis elvégzését követően [7] megállapítható, hogy a 100 és a 200 µg/l-es dózisok szignifikáns As-tartalom növekedést okoztak a kontroll és a 100 µg/l-es dózisnál alacsonyabb kezelésekhez képest, illetve egymáshoz képest is szignifikáns mértékben különböznek (4. ábra). A megbízhatósági szint 95%. A 2011-es eredmények a 2010-ben tapasztaltakat támasztják alá (5. ábra). A levél arzéntartalma a 75 µg/l-es dózistól a 400 µg/l-es dózisig lépésenként szignifikáns mérték felett emelkedett. A 100 és 200 µg/l-es dózisok eredményei 2010-ben és 2011-ben nagyon hasonlók. A 400 µg/l-es dózis felett 2009-ben és 2011-ben sem sikerült további arzéntartalom növekedést kimutatni. A varianciaanalízis szerint a 2010-es és 2011-es években a levelek arzéntartalma szignifikáns mértékben különbözött az egyre növekvő arzéndózisok hatására. A 95%-os megbízhatósági szintű szignifikáns különbség mindkét évben a 75 és a 100 µg/l-es kezelések között jelent meg elsőként. Mindhárom évben hasonló tendenciát mutat a gyökérminták arzéntartalmának növekedése. A következő ábrákon a három év gyökérmintáiban mért arzén koncentrációkat tüntettük fel: 238

Arzén konc. mg/kg sz. a.

40.1 45 40 35 30 25 16.9 14.5 20 11.0 15 3.60 10 <0.300 5 0 Control 25 µg/L 50 µg/L 75 µg/L 100 µg/L 200 µg/L

227

250

200 150

80.5

100

50 <0.300 0 Control

200 µg/l

400 µg/l

600 µg/l

A tápoldat arzén koncentrációja

A tápoldat arzén koncentrációja

6. ábra. A gyökér arzéntartalma, mg/kg sz. a. (2009)

7. ábra. A gyökér arzéntartalma, mg/kg sz. a. (2010) 187

Arzén konc. mg/kg sz. a.

200

150

109 80.7

100 50

<0.300

6.80

5.92

9.64

12.3

24.0

0 Control 25 µg/L 50 µg/L 75 µg/L 100 µg/L200 µg/L400 µg/L600 µg/L800 µg/L

A tápoldat arzén koncentrációja

8. ábra. A gyökér arzéntartalma, mg/kg sz. a. (2011)

Az eredményekből megállapítható, hogy az egyre növekvő arzéndózisok a gyökérzetben is egyre növekvő arzén koncentrációkat okoztak. A gyűjthető minta tömege a gyökér esetében töredéke a lombozat tömegének, ezért az egyes dózisoknál mintaismétlések gyűjtésére nem adódott lehetőség. Előbbi ok miatt statisztikai elemzés elvégzésére nem volt lehetőség, de a gyökérzet jelentős filtrációs élettani funkciója így is jól kitűnik az eredményekből.

56

Agrártudományi Szekció

4. Következtetések Vizsgálataink eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy hidrokultúrás körülmények között az arzénnel szennyezett tápoldatok megnövelik a fejes saláta levelének és gyökérzetének arzéntartalmát. A gyökérzet és a lombozat arzén koncentrációjának aránya az egyre növekvő dózisok hatására a következő: 16,6; 15,0; 15,8; 38,6; 59,2; 89,0 (2011). Az egyre tágabbá váló arzénarány arra enged következtetni, hogy a nagyobb dózisú toxikus-elem terhelés hatására egyre nagyobb szerepet kap a gyökérzet akkumuláló funkciója, vagyis a gyökérzet arzén koncentrációja lényegesen meredekebben emelkedik, mint a lombozaté. A gyökérzetben lezajló jelentős akkumuláció mértékét az is kifejezi, hogy a gyökérzet szárazanyagának arzéntartalma 120-230 szorosa a tápoldat koncentrációjának. A legmagasabb, levélben mért arzén koncentrációt (2,67 mg/kg sz. a.) átszámítva eredeti nedvességtartalmú levélre, megállapíthatjuk, hogy a dél-alföldi régióban jellemző legmagasabb kútvíz arzén szennyezés mellett az egészségre ártalmas élelmiszer arzénhatárérték 50-60 %-a alakul ki fejes salátában, tehát a termék fogyasztásra még alkalmas.

Irodalomjegyzék [1]

[2] [3] [4] [5] [6] [7]

Fügedi, U., Szurkos, G., and Vermes, J., 2004. Éghajlatváltozások geokémiai hatásai Magyarország középső és keleti részén. In A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése. Budapest, Hungary. 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről. 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről. Bartha, A. 2004. Geokémia és geoanalitika: Ritkaelemek, víz és környezetgeokémia. In Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest, Hungary. Fergusson, J. E. 1991. The Heavy Elements: Chemistry, Environmental Impact and Health Effects. Pergamon Press. Oxford–New York–Seoul–Tokyo. Balázs, S. 1994. Zöldségtermesztők kézikönyve. Budapest, Hungary: Széchenyi Press. Sváb, J. 1973. Biometriai módszerek a kutatásban. Budapest, Hungary: Mezőgazdasági Press.

Szerzők Hüvely Attila: Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium, Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Erdei F. tér 1-3. Kecskemét, Hungary. E-mail: [email protected] Virág Mónika: Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium, Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Erdei F. tér 1-3. Kecskemét, Hungary. E-mail: [email protected] Pető Judit: Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium, Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Erdei F. tér 1-3. Kecskemét, Hungary. E-mail: [email protected] Tóthné Taskovics Zsuzsanna: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Erdei F. tér 1-3. Kecskemét, Hungary. E-mail: [email protected]

57

Agrártudományi Szekció

Pótmegvilágítás hatása paprikapalánták növekedésére Effect of supplemental light on pepper seedling growth Kovács András1, Tóthné Taskovics Zsuzsanna2, Hraskó Istvánné3, Schmidt Attila 4, KőháziKiss Ambrus5 1,2,3 Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar/Kecskemét Főiskola 4 Kertészeti Főiskolai Kar/Kecskemét Főiskola, MSc hallgató 5 Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: A téli időszakban történő palántanevelésnél a fény a minimumban lévő tényező. Egyrészt a nappalok hosszúsága november, december és január hónapban nem éri el a 10 órát és a megvilágítás hossza, a sugárzás intenzitása délben teljesen derült égbolt esetén 1-2 óra időtartamban éri el a 100-120 W/m2 a szabadban. A fóliás, illetve üvegházi berendezésben ennek csak70-80 %-a jut be. A pontos időzítés biztonságosan a palántanevelésnél pótmegvilágítással biztosítható. Jelenleg még nagy nyomású nátrium lámpákat használnak a pótmegvilágításhoz, de már létezik LED-es pótmegvilágítás is. A 2012-es év elején állítottunk be kísérletet kétféle sugárzási intenzitású kezeléssel, amelyet kontrollal egészítettünk ki. A pótmegvilágítást 18 órától 24 óráig 6 óra időtartamban biztosítottuk. Ennek hatására a palánták tömege 5 hetes időtartamú pótmegvilágítás hatására 18-35 %-kal nagyobb volt, mint a kontroll. Abstract: In the winter time light is the minimal factor in seedling growing. The duration of light exposure in November is less than 10 hours and the radiation intensity at midday, in clear sky, in a 1-2 hours period, reaches 100 to 120 W/m2 in the outdoor conditions. The plastic and greenhouse equipments receive only 70-80%. The exact timing of seedling growing can be secured by supplemental light. At present, high-pressure sodium lamps are used as light device, but there is a supplemental light technique which is called LED. The 2012 experiment was set up at the beginning of the year with two different radiation treatments which were supplemented with a control. The supplemental light was ensured between 6 PM to midnight, that is during 6 hours. As a result of a 5 week supplemental light treatment, the seedlings’ weights were 18-35% higher than in control. Kulcsszavak:, pótmegvilágítás, palántanevelés, paprika. Keywords: supplemental light, seedling growing

1. Bevezetés A hajtatásban a téli időszak jelenti a termesztők számára a legnagyobb kihívást, mivel ilyenkor nagyon kedvezőtlenek a fényviszonyok. Ebben az időszakban (november, december, január) a nappalok hosszúsága nem éri el a 10 órát sem és a sugárzás intenzitás maximum alig éri el a 100-120 W/m2-nyit szabadban, 1-2 óra időtartamban. A pontos időzítés érdekében a palántanevelésnél fontos a pótmegvilágítás alkalmazása.

2. Szakirodalmi áttekintés Már az 1980-as években számos megállapítás szerint a téli időszakban a palántanevelésnél pótmegvilágítást célszerű alkalmazni. A pótmegvilágítás célja elsősorban a nappal hosszúság 58

Agrártudományi Szekció növelése. A pótmegvilágításhoz különféle típusú fényforrások jöhetnek számításba, úgymint a kisnyomású gázkisülő lámpák (fénycsövek), nagynyomású gázkisülő lámpák, ezek javított változatai a fémhalogén lámpák, xenon lámpák és a legújabb fejlesztésű LED lámpák. A pótmegvilágítás alkalmazására mára már Magyarországon is a palántanevelő telepeken általánosan alkalmazott eljárás. A pótmegvilágítás jellemzéséhez elengedhetetlen, hogy a megfigyelt növények felett közvetlenül történjen a fénymérés. A Foton fluxus mérés 400-700 nm-es sávban, amelynek mértékegysége µE×m-2×s-1, illetve sugárzáserősség mérése ugyancsak a 400-700 nm-es tartományban, amelynek mértékbegysége W×m-2 (TibbittsKozlowski, 1979) [1]. Ezen mérések mellett fontos megállapítani az alkalmazott fényforrás spektrális összetételét is, mivel a növények a klorofillszintézisnél és fotoszintézisnél is különféle fénytartományokat eltérően hasznosítják (Bernáth, 1982) [2].

3. Célkitűzés Paprika palántanevelésnél eltérő fényerősségű pótmegvilágítás hatásának megfigyelése a növények növekedésére.

4. Anyag és módszer Kétféle fényerősséget alkalmaztunk, a lámpákat 2 m magasan helyeztük el a talajtól. Az egyik lámpa 600 W, a másik lámba 400 W-os Philips gyártmányú asszimilációs lámpa volt. A paprika növényeket 2012. január 5.-én vetettük 5×5 cserepekbe, amelyeknél 2012. február 12től alkalmaztuk a pótmegvilágítást napi 6 óra időtartamban 18-24 óráig. A két lámpa alatt mért fényeloszlás átlagos értéke a 400 W-os lámpánál 5,8 W/m2, a 600 W-os lámpánál 14 W/m2 volt. A megvilágítás egyenetlenségét úgy mérsékeltük, hogy a négy lapra elhelyezett 100-100 palántát minden nap másik pozícióba helyeztük (forgattuk). Éjszakára a megvilágított növényeket fénymérő anyaggal zártuk körbe. A levélfelületmérés a Bodor et. al [3] által kidolgozott módszerrel történt elektronikusan.

4. Eredmények A megfigyelések átlagos adatai az 1. táblázatban láthatók. 1. táblázat: Pótmegvilágítás hatása a paprika különféle paramétereire Kecskemét, 2012. 02. 03. Pótmegvilágítás paprika 400W Mintavétel ideje: febr.. 17.

febr.. 24.

márc.. 2.

márc.. 9.

márc.. 19.

Nedves tömeg (g/növény)

1,25

2,68

4,70

6,39

15,10

Száraz tömeg (g/növény)

0,12

0,23

0,43

0,62

1,50

Szárazanyagt. (% )

9,44

8,68

9,15

9,69

9,89

Növény magasság (mm)

67,50

107,52

151,78

195,85

317,45

Levélszám (db/növény)

3,23

4,87

6,70

7,85

12,45

59

Agrártudományi Szekció Levélfelület (cm2/növény)

7,91

41,87

87,42

104,43

228,42

Pótmegvilágítás paprika 600W Mintavétel ideje: febr.. 17.

febr.. 24.

márc.. 2.

márc.. 9.

márc.. 19.

Nedves tömeg (g/növény)

1,31

2,62

4,46

6,67

13,13

Száraz tömeg (g/növény)

0,12

0,24

0,43

0,66

1,34

Szárazanyagt. (% )

8,73

8,90

9,64

9,84

10,21

Növény magasság (mm)

65,25

102,68

140,93

185,10

284,75

Levélszám (db/növény) Levélfelület (cm2/növény)

3,20

4,58

6,63

7,80

11,80

7,69

42,41

83,99

99,27

191,75

Pótmegvilágítás paprika kontroll Mintavétel ideje: febr.. 17.

febr.. 24.

márc.. 2.

márc.. 9.

márc.. 19.

Nedves tömeg (g/növény)

1,04

2,13

3,53

4,58

10,97

Száraz tömeg (g/növény)

0,10

0,18

0,36

0,47

1,10

Szárazanyagt. (% )

9,19

8,46

10,20

10,31

10,05

Növény magasság (mm)

64,08

92,30

128,72

151,67

250,37

Levélszám (db/növény) Levélfelület (cm2/növény)

2,65

4,18

6,05

6,90

11,00

6,17

34,78

66,43

76,63

172,67

A legnagyobb friss palánta tömeget a kísérlet végére a 400 W-os lámpa alatti növények érték el, amely a kontrollhoz képest több mint 30 %-kal nagyobb volt. A 600 W-os megvilágítás alatt a különbség csak 18 % volt a kontrollhoz képest. Gyakorlatilag hasonló eredményt mutatott az 1 palánta száraz tömege, valamint a levélfelület alkalmazása is. Ez a fordított eredmény azzal magyarázható, hogy a 600 W-os lámpa alatti növények levélhőmérséklete a pótmegvilágítás alatt 2-3 °C magasabb volt (26-27 °C), ami fokozott légzésintenzitást eredményezhetett és ezért elmaradt a növények gyarapodása. A pótmegvilágítás hatására rövidebb idő alatt lehet előállítani fejlett paprikapalántát. A kontroll méretű palánta a 400 W-os kezelésnél kb. 1 héttel hamarabb érhető el.

5. Következtetések A pótmegvilágítással lerövidíthető a palántanevelés időtartama, azaz rövidebb ideig foglalja el az üvegházat, valamint kedvezőtlen (borús) időjárás esetén is pontosan tervezhető és időzíthető a palánta előállítása.

60

Agrártudományi Szekció

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

Tibbitts, T.W. – Kozlowszki, T. T. (1979): Controlled environment guidelines for plant research Academic Press, New York. Bernáth, J. – Tischner, T. – Ábrányi, A. (1982): Növény környezet és szabályozása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 58-74 p. Bodor P. – Baranyai L. – Bisztray Gy. D. (2011): GRA.LE.D. softver az ampelometriai különbségek kimutatására. Erdei F. VI. Tudományos Konferencia, Kecskemét, 2011. aug. 25-26. I. Kötet, 407-411 p.

Szerzők Dr. Kovács András főiskolai tanár. KF KFK Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet, H6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. E-mail: ([email protected]) Dr. Tóthné Taskovics Zsuzsanna műszaki tanár. KF KFK Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet, H-6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. E-mail: ([email protected]) Hraskó Istvánné dr. főiskolai docens. KF KFK Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet. H6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. E-mail: ([email protected]) Schmidt Attila. Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, MSc hallgató H-6000 Kecskemét, Erdei F. tér 1-3. Kőházi-Kiss Ambrus főiskolai tanár. KF GAMF Kar Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, H-6000 Kecskemét, Izsáki út 10. E-mail: [email protected]

61

Agrártudományi Szekció

Invazív növényfajok visszaszorítása természetes ökoszisztémákból a Kiskunsági Nemzeti Park területén Pölös Endre1-Vecseri Csaba1-Pál-Szabó Ferenc2 1 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Kar Kertészeti Tanszék 2 Kiskunsági Nemzeti Park, Igazgatóság, Természetvédelmi Őrszolgálat Összefoglalás: Az éghajlatváltozáshoz még valamilyen szinten adaptálódik egy ökoszisztéma, azonban az őshonos növényzetnek az invazív fajokkal szembeni küzdelme újabb kérdéseket vet fel. Visszaalakulhat-e a természetes szukcesszió, vagy valamilyen más irányt vesz fel? Hogyan kezeljük az adott helyzetet, belenyúljunk a nem természetes fejlődésű rendszerbe, vagy hagyjuk kibontakozni? Ha egy invazív fajt eltávolítunk, akkor mi alakul ki a helyén, mit tesznek lehetővé a gyors és szélsőséges éghajlat változási viszonyok, hogyan tudjuk a legjobban segíteni a természetes ökoszisztémát? Elemzéseink során vizsgáltuk a különböző lehetőségeket, főként négy agresszív gyomfajra koncentrálva. Két fás szárút és két lágy szárút emeltünk ki a betolakodó fajok közül. Ezek a fajok az akác (Robinia pseudoacacia), a bálványfa (Ailanthus altissima), a selyemkóró (Asclepias syriaca) és a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia). Abstract: Ecosystem somehow adapts to the climate change, but the fight of native vegetation against invasive species raises new questions. May natural succession revert to a different direction? How to deal with the particular situation, if it does not touch the development of natural system or leave to unfold? If we remove an invasive species, then what develops in its site? What do the rapid and extreme climate conditions allow? How can we best help the natural ecosystem? We analysed the various options, especially concentrating on the four aggressive weeds. Two woody and two soft stem species were chosen among the invading species. These species of acacia (Robinia pseudo-acacia), the idolic tree (Ailanthus altissima), milkweed (Asclepias syriaca) and ragweed (Ambrosia artemisiifolia). Kulcsszavak: természetvédelem, természetes ökoszisztéma, invazív növények Keywords: nature reserve, natural ecosystem, invasive plants

1. Bevezetés A dolgozatban vizsgált terület a Duna-Tisza közi Homokhátságon belül a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi Homokbuckák elnevezésű törzsterülete (2000ha). A Homokhátság, amely a fülöpházi területet is magában foglalja, növényföldrajzilag önálló egységet alkot, növényzetében és állatvilágában eltér az Alföld más területeitől. Bemutatjuk a homokbuckák növényzetét veszélyeztető tényezők közül az általunk legfontosabbnak tartottakat. Az általunk vizsgált területen kiemelünk néhány jellemző védett növényfajt és társulást, melyeket monitorozunk, középpontba helyezve a védelmük szükségességét és ennek lehetőségeit. A vizsgált terület nyílt homokpuszta gyep, gyakorlatilag itt az összes olyan problémát tanulmányozni lehet, ami a többi homoki területen előfordult, előfordul, ill. előfordulhat. A dolgozatunkban szereplő vizsgálat célja a Homokhátság és ezen belül a Fülöpházi Homokbuckák elnevezésű területen bekövetkezett botanikai változások bemutatása, invázív növényfajok megjelenése, ezek visszaszorítására tett kísérletek a jelenben és a jövőben, felhagyott szántók szukcessziójának vizsgálata, őshonos növényfajok megtelepedésének elősegítése, havária (pl. tűzeset) után a növényzet alakulása. A Nemzeti Park a Kiskunságban 62

Agrártudományi Szekció [1] a Duna-Tisza köze növénytakarójának történeti kialakulásán belül a növénytakaró klimatikus változásait és a növényzet biotikus változásait mutatja be. Rámutat, hogy a Földön mindenütt, így a homokbuckákban is a növénytakaró dinamikus folyamatai két fő részfolyamatra bonthatók. A hosszú időtartamú, évezredekben, évszázezredekben mérhető, jelentős mértékű klímaváltozás okozta növénytakaró átalakulásokra (klimatikus szukcesszió) és a rövid lélegzetű, évtizedekben, százévekben mérhető állomány-(fitocönózis) változásokra (biotikus szukcesszió) Meglátásunk szerint jelen korunkban a változások felgyorsultak, szélsőségesek és kiszámíthatatlanok lettek. „I.e. 2500-tól napjainkig a szubatlantikus fázisban már szárazabb a klíma. Az Alföld erdeiből megfogyatkozott a bükk, gyertyán és sok más erdőtársulás, jelentősen nőtt az erdősztyepp terület, s ez időtől kezdve az ember egyre fokozódó hatását szenvedi el a természetes növényzet” [2] A XVI-XVII. századi török uralom alatt alakultak ki a pusztaságok. A következmény a homok ismételt megindulása. A Duna-Tisza köze déli és nyugati területein nagy kiterjedésű futóhomok területek jöttek létre. Terepi tapasztalataink szerint az intenzív használat csökkenésével a természetes homoki növényzet újból visszafoglalja eredeti életterét, aminek feltétele a közelben megfelelő, őshonos növényzettől származó propagulum forrás. Azonban a viszonylag természetes ökoszisztéma kialakulását rendszerint megelőzi egy erősen gyomos állapot, amely akár évtizedekig is eltarthat. Propagulum forrás nélkül viszont elszegényedik, gyomos állapotban marad a rendszer.

2. Anyag és módszer 2.1 Vizsgált terület A dolgozatunkban szereplő vizsgálatokat főként a Fülöpházi Homokbuckák elnevezésű területen végeztünk. A terület Kecskeméttől nyugatra, Fülöpháza község határában található. Megközelíthető az 52-es főúton (Dunaföldvári). Területe közel 2000 ha. A terület az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) által 2-es kategóriába sorolt Kiskunsági Nemzeti Park része. A terület jelentős hányada fokozott védelmet élvez.

2.2 Adatgyűjtés és feldolgozás Az adatokat részben a saját vizsgálataim során szereztük be terepi bejárások, monitorozások során, botanikai felvételezésekkel egybekötve. Az özönnövények visszaszorítására kijelölt és elvégzett területeken botanikai felvételezéseket végeztünk, quadrátok segítségével. A quadrátok nagysága változó volt, de leginkább a 2X2-es és az 5x5ös nagyságot részesítettük előnyben. A térinformatikai módszerek közül GPS-es felmérést végeztünk Trimble Juno series GPS segítségével, melynek alapját a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa által kidolgozott (Bíró) un. Agymind program képezte. A vegyszerezési kísérleteket részben önállóan, részben a Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézettel közösen végeztük, melynek fizikai kivitelezése a Nemzeti Park szervezésében történt. A fás szárúak visszaszorítására irányuló kísérletekben (akác, bálványfa) a Nemzeti Park közmunkásai vettek részt. A speciális kutatási adatokat a Vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet területen dolgozó munkatársaitól szereztük be. A bálványfa visszaszorítási kísérletet több évre osztottuk el. Első két évben, néhány foltban a felnövekvő bálványfa újulatot gallyvágó ollóval levágtuk, a vastagabb növedéket fűrésszel kivágtuk. A harmadik évben a növedéket Glifosat hatóanyag tartalmú Medallon vegyszerrel permeteztük le. Totális gyomirtó szer, amely elsősorban a gyökérre fejti ki 63

Agrártudományi Szekció hatását. A szintén invazív fafajnak számító akácfánál a vegyszer ugyan az volt, viszont több módszert használtunk. A fát kb. derék-mell magasságban mintegy tíz centiméter hosszúságban körbevágtuk a szíjácsig, lehántoltuk, majd tömény medallonnal bekentük. A másik módszernél a fába ferdén lefelé körbe több helyen belefúrtunk és tömény Medallont juttattunk be. A kivágott fa esetében a fatönkbe fúrtunk és így juttattuk be a vegyszert. Selyemkóró esetében többféle kísérlet folyt. Hatszáz négyzetméteren, négy éven keresztül évente kétszer gyökerestől kitéptük a növényt a földből. Felhagyott szántóterületen traktorra függesztett szántóföldi permetezővel permeteztük több nagyobb foltban (össz: 13 ha). Ekkor a Medallon tapadását elősegítő szert a Silvetet használtuk, valamint ammónium nitrátot a felszívódás gyorsítására. Az értékesebb területrészeken próbálkoztunk házilag barkácsolt kézi kenő szerkezettel is, de nem vált be. Az egyszerű ablakmosó spray flakon viszont használható volt. Géppel nem hozzáférhető területen háti permetezőt részesítettük előnyben. A területeket a Botanikai Intézet monitorozta, mi a propagulum források révén visszatelepülő növények jelenlétét vizsgáltunk. Három helyen beleszántottak egy olyan szántó művelési ágú területbe, amely felhagyásra, spontán begyepesedésre volt szánva. A parlagfű szinte azonnal, nagy tömegben jelent meg a területen. A nagyobb homokfrakciót tartalmazó területrészen bioherbicid használatát próbáltuk ki, a másik részen csak kaszáltunk, a harmadikon pedig tárcsáztunk. A biológiai gyomszabályozások közül az allelopátiát kívántuk alkalmazni a parlagfű elpusztítására. Az allelopátiának kiemelt szerepe van a biológiai gyomszabályozásban. A biológiai gyomszabályozásban az allelopatikus növényeknek a forrázatát, főzeteit, présnedveit használják fel a gyomnövények elleni küzdelemben. A kedvező allelopatikus hatású növények már a vetésforgóba megfelelően beépítve gyomszabályozó hatásúak lehetnek, amelyeknek különösen nagy szerepük van a védett területeken [3].

3.

Eredmények és megvitatásuk

3.1 A gyomnövények visszaszorításával kapcsolatos adatok, eredmények Négy évvel ezelőtt Glifosat tartalmú Medallont használtunk 20%-os dózisban, ami gyakorlatilag teljesen visszaszorította az Ailanthust. A visszaszorításhoz nagy töménységben kell használni (legalább 15%-ban) különben csekély hatással bír. A Medallon totális gyomirtó szer, viszont szabad felhasználású, ezért esett erre a szerre a választás. Mechanikai gyomirtással az Ailanthust rendkívüli módon el lehet szaporítani, gyökér sarjról és tönkről intenzív a növekedése. Az Ailanthus-os foltok négy-öt évvel ezelőtt levágásra kerültek, vegyszer használata itt nem történt. Az eredmény, a gyökér sarjról cserjeszerűen felnövekvő újulat rendkívül nagy száma és felszíni borítottsága. A selyemkóró (Asclepias syriaca) előfordulása, területfoglalása a térségben az egyik legnagyobb probléma. Szinte kizárólag vegyszerrel lehet visszaszorítani. A felmérés óta eltelt időszakban a selyemkóróval borított területek nagysága nőtt. Az akác (Roinia pseudo acacia) foltok nagysága stabil, lassan terjed. Vegyszerezés nélkül nem szabad letermelni, mert gyökér sarjról szinte „berobban” és sokkal nagyobb térszínt foglal el, mint előtte. A betolakodó fajok által elfoglalt, és az őshonos fajok által borított területek arányából láthatjuk, hogy a nyílt homokpuszta gyep területek aránya ugyan egyelőre lényegesen nagyobb, de sérülékenységük miatt (havária esetén, pl. tűz) ez az arány könnyen az invazív fajok oldalára billenhet, ahonnét a természetes szukcessziós folyamatot már nagyon nehéz (és költséges) visszafordítani.

64

Agrártudományi Szekció A parlagfű (Ambrosia artemisii folia) elleni sikeres védekezési módszerekről, eredményekről korábbi munkánkban beszámoltunk.

4.

Következtetések

A vizsgálataink és kísérleteink során arra a megállapításra jutottunk, hogy a homokbuckák növényvilágára, a különböző szukcessziós formák kialakulására jelentős hatással van az éghajlatváltozás, különösen a csapadék hiánya. Az itt őshonos növények ugyan aklimatizálódtak az arid körülményekhez, de nem egyforma mértékben. Az elmúlt húsz évben a korábbi gyenge minőségű szántók, szőlők, gyümölcsösök felhagyása, erdőtelepítések, az invazív növényfajok előtérbe kerülését eredményezték. Mivel főként Amerikából és Ázsiából kerültek be hazánkba, nincs természetes ellenségük. Gyorsabban terjednek, mint az őshonos növényzet és fokozatosan behatolnak a védett és fokozottan védett homokbuckai területekre, felborítva a természetes, vagy természet közeli ökoszisztémát. Az éghajlatváltozás és különösen a privatizáció után a földhasználatban bekövetkezett változások (művelés alól felhagyott területek) együttes hatásának tulajdonítható az adventív növények gyors terjedése. A mechanikai védekezés ellenük időleges sikereket hozhatnak, viszont nagy energiát igényelnek és a legtöbb esetben az invazív fajok térbeni elhelyezkedése miatt géppel ez nem lehetséges. Terepi, fizikai, humán erőforrás viszont ilyen nagy területen nem áll rendelkezésre. Alapvető fontosságú a parlag területek tanulmányozása, hogy megértsük a jelenlegi rendszer működését. A vegyszer használatát a legtöbb esetben nem tudjuk elkerülni. Viszont nem mindegyik herbicidet lehet mindenhol használni. Bizonyos esetekben a totális gyomirtó szerekkel sikereket érhetünk el, visszaszorulnak az invazív fajok (pl. bálványfa, akác esetében) és az őshonosak erőre kapnak a környező propagulum forrásokból, más esetben, főleg utókezelés hiányában, minden kezdődik elölről. Ahol a totális gyomirtó szernek kedvező a hatása, ott célszerű bioherbicidet használni, ami nem halmozódik fel a talajban. Kedvezőtlen hatás esetén a szelektív gyomirtó szerek jöhetnek számításba, de ebben az esetben is 3-5 éves utókezelésre van szükség. Ugyan ez vonatkozik a tűzesetek után kialakult adventív növényfajokkal történő borítottságra.

5. [1] [2] [3]

Irodalomjegyzék Tóth K.(1975). Nemzeti Park a Kiskunságban, Natura, Budapest 1979.pp. 165, 171, 174) Krajkó Gy., Mészáros R Bács-Kiskun Megye Gazdasági Földrajza,.BKM Tanács Végrehajtó Bizottsága, Kecskemét,1984. pp. 56, 57 Pölös E. - Pál-Szabó F.: A parlagfű gyomszabályozása a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi kerületében AGTEDU 2010, Kecskemét

Szerzők Dr. Pölös Enre, Vecseri Csaba: Kertészeti tanszék, Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Kar, 6001 Kecskemét erdei F. tér 1-3, Magyarország. E-mail: [email protected] Pál-Szabó Ferenc: Természetvédelmi Őrszolgálat Fülöpház-i kerület, Kiskunsági Nemzeti park Igazgatósága, 6001Kecskemét, Liszt F. u. 19., Magyarország. E-mail: [email protected]

65

Agrártudományi Szekció

Reducing Spray Drift (A permetlé-elsodródás csökkentése) István SZTACHÓ-PEKÁRY Horticultural Department of Faculty of Horticulture, Kecskemét College Összefoglalás: A felhasználó számára a permetlé elsodródásának mértéke a tárgyfelületről fontos és egyben zsebbe-vágó kérdés. A permetlé elsodródása számos problémát okoz: hiányzik a tárgyfelületről, ahova szánta a felhasználó; a csökkent mennyiségű célfelületre jutott vegyszer nem váltja ki a kívánt hatást; a vegyszermaradványok és az élővizekbe jutott vegyszer szennyezi a környezetet. Az elsodródás két okra vezethető vissza: párolgás és a cseppek elsodródása. Jelen dolgozat elsősorban a csepp-elsodródást okozó tényezőket és a elsodródási potenciált csökkentő módszereket vizsgálja. Abstract: Spray drift of pesticides away from the target is an important and costly problem facing applicators. Drift causes many problems including: damage to susceptible off target sites; a lower rate than intended which can reduce the effectiveness of the pesticide, wasting pesticide and money; environmental contamination, such as water pollution and illegal pesticide residues. Drift occurs by two methods; vapor drift and particle drift. This publication will mainly focus on conditions that cause particle drift and methods to reduce the drift potential from spraying pesticides.

Drift Dynamics A solution sprayed through a nozzle divides into droplets that are spherical or nearly spherical in shape. A recognized measurement for indicating the size of these droplets is micrometer (μm). Droplets smaller than 100 μm are considered highly "driftable" and are so small that they cannot be readily seen unless in high concentrations such as fog. By comparison, a human hair is about 100 μm thick. As a result of the small size, drift is more dependent on the irregular movement of turbulent air than on gravity. Particle drift is the actual movement of spray particles away from the target area. Many factors affect this type of drift, but the most important is the initial size of the droplet. Small droplets fall through the air slowly, and are carried farther by air movement. Table 1 shows the effect of droplet size on the rate of fall. The longer the droplet is airborne, the greater the potential for drift. Table 1 – Effect of droplet size on drift potential [Ross –Lembi, 1985] Diameter [μm] 1 10 100 200 400 10000

Spray Type Fog Fog Mist Fine Coarse Coarse

Time to Fall 3m in still air [s] 100800 (28 h) 1020 (17 min) 11 4 2 1

When leaving the nozzle, the solution may have a velocity of 18 m/s (60 km/h) or more. Unless the spray

66

Agrártudományi Szekció particles are electrostatically charged, there are two forces acting upon the emerging droplets. These forces are gravity and air resistance. These forces greatly influence the speed and movement of spray droplets. The droplet speed is reduced by air resistance which breaks up the droplets. After their initial speed slows, the droplets continue to fall under the gravitational pull. With lower boom heights, the initial speed may be great enough that the droplet reaches the target before drift occurs. Large droplets maintain a downward velocity longer than smaller ones. Small droplets also evaporate quickly, leaving minute quantities of the pesticide in the air. Larger droplets are more likely to be deposited on the intended target. Ideally, most of the volume should be contained in larger droplets. When the pressure is increased, a higher percentage of the droplets are smaller droplets. With a greater proportion of the total spray volume in smaller droplets, the potential drift onto off target sites increases.

Altering Droplet Size Many components of a sprayer can be adjusted to alter droplet size. Of these, nozzle type selection is one of the most critical (Figure 1).

Standard Flat-fan

Extended Range Flat-fan

Full

Hollow

Floodjet

Cone

Figure 1 – Relative droplet size for nozzles shown in patterns Nozzle Type: Spray droplets are produced from nozzles in different ways. A fan nozzle

67

Agrártudományi Szekció forces the liquid under pressure through an elliptical orifice and the liquid spreads out into a thin sheet that breaks up into different-sized droplets. A flood nozzle deflects a liquid stream off a plate that causes droplets to form. A whirl chamber nozzle swirls the liquid out an orifice with a circular motion and aids the droplet formation with a spinning force. Droplet sizes are influenced by various nozzle types and different spray pressures. The full cone, turbo floodjet produces the largest droplets which results in lower drift potential. For many herbicide applications, a large droplet will give good results but for good plant coverage (i.e. postemergence application), large droplets may not give good pest control. Volume median diameter (VMD) is a term used to describe the droplet size produced from a nozzle tip. VMD is the droplet size at which one-half the spray volume consists of large droplets and one-half consists of smaller droplets. Since it takes many more small droplets to make up one-half the spray volume, there always will be more small droplets present in a typical spray pattern. Remember, nozzles produce a wide range of droplet sizes. A nozzle that can produce only one size of droplet is not available at the current time. Therefore, the goal in the proper application of pesticides is to achieve a uniform spray distribution while retaining the spray droplets within the intended target area.  Spray Pressure: Spray pressure influences the formation of the droplets. The spray solution emerges from the nozzle in a thin sheet, and droplets form at the edge of the sheet. Higher pressures cause the sheet to be thinner, and the sheet breaks up into smaller droplets.  Large orifice nozzles with higher carrier volumes produce larger drops. Small droplets are carried farther downwind than larger drops formed at lower pressures. The relationship between flow rate (liter/min) and pressure (bar) is not linear. For example, to double the flow rate would require the pressure to be increased by four times. This action would greatly contribute to the drift potential and is not an acceptable method to increase carrier volumes. If the carrier volume needs to be changed, select a different nozzle tip that meets the spraying requirements. Table 2 shows the mean dropletsize for nozzles when spraying at three pressures. Higher pressures decrease the droplet size.  Nozzle Spray Angle: Nozzles that have wider spray angles will produce a thinner sheet of spray solution and smaller droplets at the same pressure (Table 2). However, wide angle nozzles can be placed closer to the target, and the benefits of lower nozzle placement outweigh the disadvantage of slightly smaller droplets. Lower pressures can be used which reduce the amount of fine droplets. For lower pressures with flat fan nozzles, low pressure or extended range nozzles must be used. Table 2 – Effect of spray angle and pressure on droplet size Spray Angle 650 800 1100 

68

Pressure [bar] 1.0 3.0 4.0 VMD [μm] 600 550 530 540 470 450 410 380 360

Spray Volume: The size or capacity of the nozzle also influences droplet size. The larger orifice will increase the droplet size at a common pressure. It will also increase the numbers of refills, but the added carrier improves coverage and in some cases increased pesti-

Agrártudományi Szekció cide effectiveness. Table 3 shows the influence of an increasing flow rate on droplet size at a constant pressure. Table 3 – Effect of flow rate on droplet size at 3 bar [Spraying System Inc., 1996]

Nozzle Type Standard Flat-fan Extended Flat-fan Floodjet Full Cone Hollow Cone

Flow Rate [lietr/min] 0.76 1.9 2.3 VMD [μm] 390 470 560 360 460 560 360 450 540 – 680 770 220 360 –

Other Drift Factors 









Boom Height: Operating the boom as close to the sprayed surface as possible (stay within manufacturer's recommendation) is a good way to reduce drift. A wider spray angle allows the boom to be placed closer to the target. Booms that bounce will cause uneven coverage and drift. Wheel-carried booms will stabilize boom height, which will reduce the drift hazard, provide more uniform coverage, and permit lower boom height. Shielded booms also reduce the drift from excessive air movement from travel speed and wind. Spacing: Nozzle spacing for a given spray volume requires an increase in orifice size as the spacing increases. This will typically mean that the boom height will have to be increased to get the proper overlap. However, the enlargement of the droplet size is more important than the increase in boom height. A configuration of nozzle spacing, height, and direction which gives 100% uniform spray coverage is preferred. Wind Speed: The amount of pesticide lost from the target area and the distance it moves both increase as wind velocity increases. However, severe drift injury can also occur with low wind velocities, especially under temperature inversion situations. Most recommendations are to stop spraying if the wind speeds exceed 16 km/h. Wind influences can be minimized by using shielded booms and lower boom height. Wind Direction: Pesticides should not be applied when the wind is blowing toward a nearby susceptible crop or a crop in a vulnerable stage of growth. Select a time when there is little wind or the wind blows gently away from susceptible crops. If these conditions do not exist, consider another method of control or time of application. Air Stability: Air movement largely determines the distribution of spray droplets. Wind is generally recognized as an important factor, but vertical air movement is often overlooked. Temperature inversion is a condition where cool air near the soil surface is trapped under a layer of warmer air. A strong inversion potential occurs when ground air is 1K to 2.5K. cooler than the air above. Under inversion conditions, little vertical mixing of air occurs, even with a breeze. Spray drift can be severe under inversion conditions. Small spray droplets may fall slowly or may be suspended and move several miles with a gentle breeze to susceptible areas. Avoid applying pesticides near susceptible crops during temperature inversion (Figure 2). Smoke moving horizontally close to the ground would indicate a temperature inversion.

69

Agrártudományi Szekció

Midday thermal

Proper application condition

Temperature Inversion

Figure 2– Smoke rising with wind velocity below 8 km/h 



Relative Humidity and Temperature: Low relative humidity and/or high temperature conditions cause faster evaporation of spray droplets and thus, a higher potential for drift. During evaporation, the droplets become smaller. The quantity of spray that evaporates is related to the quantity of the spray deposit. Evaporation is greater from the same deposit in small droplets than in larger drops because the small droplets have greater surface area relative to their volume. Thus, less pesticide gets to the target. Evaporation increases the drift potential, so spray during lower temperature and higher humidity conditions. Pesticides differ in their evaporation rate. Use formulations and adjuvants that reduce evaporation. As a rule of thumb, if the relative humidity is above 70%, the conditions are ideal for spraying. However, a relative humidity below 50% is critical enough to warrant special attention. Spray Thickeners: Some spray adjuvants act as spray thickeners when added to a spray tank. These materials increase the number of larger droplets and decrease the number of fine droplets. They tend to give water-based sprays a "stringy" quality and reduce drift potential. Droplets formed from an oil carrier tend to drift further than those formed from a water carrier. Oil droplets are usually smaller, lighter and remain airborne for longer periods but don't evaporate quickly.

Best Management Practices Concerning Pesticide Drift All nozzles produce a range of droplet sizes. The small, drift-prone particles cannot be eliminated but they can be reduced and kept within reasonable limits. Here are some tips: 1. Select low or nonvolatile pesticides. 2. Read and follow the pesticide label. Instructions on the pesticide label are given to ensure the safe and effective use of pesticides with minimal risk to the environment. Each pesticide is registered for use on specific sites or locations. Surveys indicate that approximately 65% of the drift complaints involved application procedures in violation of the label. Apply a pesticide only if economic thresholds warrant an application. 3. Use spray additives within label guidelines. This will increase the droplet sizes and pesticide effectiveness. 4. Use larger orifice sizes. This will give larger droplets and will increase the number of tank refills, but will improve coverage and effectiveness. 5. Avoid high pressure. High pressure creates finer droplets; 3 bar should be considered maximum for conventional broadcast spraying. 6. Use drift-reduction nozzles. They will produce larger droplets when operated at low pressures.

70

Agrártudományi Szekció 7. Use wide angle nozzles, low boom heights, and keep the boom stable. 8. Drift is minimal when wind velocity is under 16 km/h. Do not spray when wind is greater or blowing towards sensitive crops, gardens, dwellings, livestock or water sources. 9. Use shielded booms. When banding, use shroud covers.

References [1]

[2]

[3] [4] [5] [6]

[7] [8] [9] [10] [11]

Derksen, R. – H.E. Ozkan – R.D. Fox – R.D. Brazee (1997): Effectiveness of Turbodrop@ and Turbo Teejet@ Nozzles in Drift Reduction. American Society of Agricultural Engineers Paper No. 971070. Elliot, J.G. – B.J. Wilson, editors (1983): The influence of weather on the efficiency and safety of pesticide application. The drift of herbicides. Occasional Publ. No. 3. BCPC Publs., Croydon, England. Hansen, G. – F.E. Oliver – N.E. Otto (1983): Herbicide manual, a water resources technical publication. U.S. Government Printing Office, Denver, CO. Hartley, G.S. – I.J. Graham-Bryce (1980): Physical principles of pesticide behavior. Vol. 1 Academic Press Inc., New York, NY. Haskel, P.T., editor (1985): Pesticide application: principles and practice. Oxford Univ. Press, New York, NY. Hoffman, V. – H. Kucera – M. Berg (1986): Spray equipment and calibration. North Dakota State University Extension Service Circular 13-AGENG 5-3. North Dakota State Univ., Fargo, ND. Matthews, G.A. (1979): Pesticide Application Methods. Longman, Inc., New York, NY. Pearson, S. (1989): Don't get my drift. In: Grounds Maintenance 25(1): 32, 36, 38. Ross, Merrill A. – Carole A. Lembi. (1985): Applied Weed Science. Burgess Publishing Company, Minneapolis, MN. Spraying Systems Company (1996): TeeJet Catalog 45, Agricultural Spray Products. Wheaton, IL. Womac, A., – J. Goodwin – W. Hart (1997): Comprehensive Evaluation of Droplet Spectra from Drift Reduction Nozzles. American Society of Agricultural Engineers Paper No. 971069.

Szerző Prof. Dr. István Sztachó-Pekáry: Horticultural Department of Faculty of Horticulture, Kecskemét College. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3., HUNGARY. [email protected]

71

Agrártudományi Szekció

Sárgarépa és petrezselyem arzéntartalmának alakulása arzénnel szennyezett öntözővíz hatására Tóthné Taskovics Zsuzsanna1, Kovács András2, Hüvely Attila3, Pető Judit4, Fazekas Enikő5 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet 3,4,5 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Környezettudományi Intézet

1, 2

Összefoglalás: A dél-alföldi régióban a kútvizek arzén koncentrációja igen magas. Az emberi fogyasztás mellett a kertészek az adott növénykultúrájukat is ezzel a vízzel öntözik. Az arzén köztudottan igen toxikus elem, főleg magasabb koncentrációban. Kísérletünk során célunk volt annak megállapítása, hogy a zöldségnövényeknél (jelen esetben sárgarépánál és petrezselyemnél) történik-e arzén felhalmozódás a fogyasztásra kerülő növényi részben arzénnel szennyezett vízzel történő öntözés hatására. Szabadföldi és üvegházi körülmények között, talajos és hidrokultúrás termesztésben neveltük a növényeket. Az öntözésre különböző As-koncentrációjú öntözővizet használtunk, a szabadföldi termesztésnél kétféle kijuttatási móddal (csepegtető, esőztető).A betakarítás után vizsgáltuk a karógyökér és a lomb arzéntartalmát. Főleg hidrokultúrás termesztési módnál volt mérhető a gyökér és a lomb arzéntartalma, mert a talaj, mint módosító tényező, kizárható volt, csak az általunk kijuttatott arzénmennyiség volt jelen. Abstract: In the Southern Great Plain region arsenic is in a very high concentration. This water is consumed by people but also used for irrigation. As it is known arsenic is highly toxic element especially in higher concentrations. Our aim was to determine, whether vegetable crops (carrots and parsley in this case) that are consumed accumulated arsenic in plant parts. The plants that were grown in open field in soil and in hydroponics both were irrigated with the same quality water. Various concentrations of As in irrigation water was used for irrigation. In field conditions two methods of irrigation (drip, sprinkler) was applied. We examined the arsenic content of roots and the leaves. The arsenic in the plant was mainly observed in hydroponics case. Especially in hydroponics cultivation methods we found that a higher concentration of arsenic was observed in roots and leaves due to irrigation. Ground as modifying factor could be excluded, as it had no arsenic content. Kulcsszavak: arzén, öntözővíz, sárgarépa, petrezselyem Keywords: arsenic, irrigation water, carrot, parsley

1. Bevezetés Különböző arzénvegyületek a talajban, a vizekben, a levegőben és emberi és állati táplálékokban is természetes módon előfordulnak, kis koncentrációban. Az ivóvíz túlnyomórészt szervetlen, a táplálék szerves és szervetlen formában is tartalmazza-az emberi szervezetbe történő bejutásának e két formája a döntő. Az ivóvízben mind a hármas, mind az ötös oxidációs számú arzénvegyületek előfordulhatnak. A felszín alatti vizek arzéntartalmát a kőzetek arzéntartalma növelheti azáltal, hogy a levegő oxigénjével vízoldható arzénvegyületekké alakulnak át, amelyek bemosódnak a talajvizekbe. [1] A vizek arzénnel való szennyezettsége kb. két évtizede ismert hazánkban. Az EU csatlakozás előtt 50 µg/l volt a megengedett határérték, melyet a csatlakozás után 10 µg/l-re csökkentettek. A szennyezettség főként az alföldi régiót érinti. A hazai vizekben természetes

72

Agrártudományi Szekció szennyeződés az arzén, melynek forrása a vízadó rétegben keresendő. Legáltalánosabban a dél-alföldi régióra jellemző, főleg az artézi vizekre. Az arzén az egyetlen olyan hazai ivóvíz szennyező anyag, amelyről független vizsgálat is kimutatta, hogy határérték feletti mennyiségnél növeli a bőr- és tüdőrák, nagyobb koncentrációban ezen kívül még a hólyag- és veserák kialakulásának esélyét [2]. A hazai zöldségtermő terület nagy része az előzőekben említett régióban található, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az ivóvízen kívül az öntözővíz is arzénnel szennyezett, amellyel a fogyasztásra kerülő zöldségnövények érintkeznek. Az arzén akkumulációja az egyes fogyasztásra szánt növényi részben nem törvényszerű. A növények toxikus-elem toleráló képessége más és más. a káros elemek felhalmozódása elsősorban a gyökérben és a fiatal hajtásban a legnagyobb. A karógyökérrel rendelkező zöldségnövényeknél ezek vizsgálata különösen indokolt. Ezen okból került kiválasztásra vizsgálatainkhoz a sárgarépa és petrezselyem, amelyeknél célunk volt annak kiderítése, hogy arzénnel szennyezett öntözővíz hatására a fogyasztásra kerülő növényi rész tartalmaz-e kritikus arzén mennyiséget ( a fogyasztás szempontjából már kritikus arzén érték 0,200 mg/kg As, eredeti nedvességtartalmú termékre vonatkoztatva [3,4].

2. Anyag és módszer A kísérlet lefolytatásában és kiértékelésében a Kertészeti Főiskola Dísznövény-és Zöldségtermesztési Intézete és a Környezettudományi Intézet közösen vett részt. A kísérletsorozat több évet ölel fel, de az adatsorok nagysága és a kutatások többféle iránya miatt itt csak a 2011-es évet mutatom be. A szabadföldi kísérletekhez a Főiskola Bemutatókertjében a földbe félig süllyesztett tenyészedényeket helyeztünk el. Segítségükkel a tesztnövényeket el tudtuk különíteni a terület többi részétől, valamint az arzénnel szennyezett csurgalékvizet a tenyészedények alatt elhelyezkedő csatornarendszer segítségével összegyűjtöttük. A tenyészedényeket a térségre jellemző homoktalajjal töltöttük meg. A magvetésre 2011. 06.24-én került sor, egy tenyészedénybe két koncentrikus körben vetettük el a magokat. Mindkét növénynél (sárgarépa és petrezselyem) 5 különböző arzénkoncentrációjú öntözővizet használtunk ( 50, 100, 200, 400, 800 µg/l-es dózisokat), valamint kétféle öntözési móddal (csepegtető, esőztető) történt a növények öntözése. A kezeléseket 2011.08.08-án kezdtük, hetente két alkalommal öntöztünk egészen a betakarításig (2011.10.27). Az üvegházi kísérletnél a növényeket elkülönített termesztőcsatornákban, hidrokultúrás termesztési módban neveltük. Az alkalmazott dózisok megegyeztek a szabadföldi értékekkel, a kiszámított As-mennyiséget a tápoldathoz kevertük és naponta több alkalommal cirkuláltattuk a növénysorok alatt zárt rendszerben. Így ebben az esetben is is megoldható volt a fel nem használt szennyezett tápoldat összegyűjtése. A magvetést 2011.08.-án végeztük kőzetgyapot paplanba, az arzénes tápoldatot 2011.09.03-tól kapták a növények. A kultúra felszedése 2011.11.29-én történt. Szabadföldi és üvegházi körülmények között is NAYARIT F1 sárgarépafajtával és ARAT F1 petrezselyemfajtával történt a kísérletek beállítása. A növények felszedésekor a különböző dózisoknak megfelelően történt mintavétel a karógyökérből és a lombozatból is. A növénymintákat a felszedés után szárítószekrényben megszárítottuk, majd porítottuk. A minták analitikai vizsgálatát a Kar Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumában végezték.

73

Agrártudományi Szekció

3. Eredmények A sárgarépa és petrezselyem szabadföldi talajos és üvegházi hidrokultúrás termesztése során kapott eredmények a vizsgált növényi részek As tartalmát tekintve igen eltérő értékeket mutattak. Az 1.és 2. táblázat a szabadföldi sárgarépa és petrezselyem karógyökerének és levélzetének szárazanyagra vonatkoztatott arzéntartalmát mutatja esőztető és csepegtető öntözési mód alkalmazása mellett.

Öntözővíz As-koncentráció 50 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 800 µg/l kontroll

Esőztető öntözés

Csepegtető öntözés

karógyökér

levél

karógyökér

levél

<0,300 <0,300 <0,300 <0,300 <0,300

2,06 2,21 2,24 3,89 4,80

<0,300 <0,300 <0,300 <0,300 <0,300

1,80 1,93 1,96 2,35 2,44

<0,300

<0,300

<0,300

<0,300

1.táblázat: A sárgarépa karógyökerének és levelének As-tartalma szabadföldi termesztésben (mg/kg sz.a)

Öntözővíz As-koncentráció 50 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 800 µg/l kontroll

Esőztető öntözés

Csepegtető öntözés

karógyökér

levél

karógyökér

levél

<0,300 <0,300 <0,300 <0,300 <0,300

1,94 2,03 2,82 2,95 3,44

<0,300 <0,300 <0,300 0,53 0,69

1,30 1,79 1,36 1,84 2,13

<0,300

<0,300

<0,300

<0,300

2.táblázat: A petrezselyem karógyökerének és levelének As-tartalma szabadföldi termesztésben (mg/kg sz.a) Mindkét növénynél, mindkét öntözési módnál jól látható, hogy a karógyökérben nem tudtunk mérhető As tartalmat kimutatni (illetve a sárgarépa karógyökerében csepegtető öntözésnél a két legnagyobb dózisnál volt viszonylag alacsony érték). Ezzel szemben a lombozat esetében mindkét növénynél kimutatható volt az arzénfelhalmozódás, mértéke az öntözővíz As-koncentrációját követte, a legnagyobb dózisoknál kaptuk a legmagasabb értékeket.

74

Agrártudományi Szekció A 3. és 4. táblázat az üvegházi sárgarépa és petrezselyem karógyökerének és levélzetének szárazanyagra vonatkoztatott arzéntartalmát mutatja hidrokultúrás termesztési módnál.

tápoldat As-koncentráció 50 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 800 µg/l kontroll

karógyökér

levél

<0,300 <0,300 <0,300 0,69 1,44

<0,300 <0,300 <0,300 <0,300 <0,300

<0,300

<0,300

3.táblázat: A sárgarépa karógyökerének és levelének As-tartalma üvegházi hidrokultúrás termesztésben (mg/kg sz.a)

tápoldat As-koncentráció 50 µg/l 100 µg/l 200 µg/l 400 µg/l 800 µg/l kontroll

karógyökér

levél

0,48 0,59 2,93 6,15 7,70

<0,300 <0,300 <0,300 <0,300 <0,300

<0,300

<0,300

4.táblázat: A petrezselyem karógyökerének és levelének As-tartalma üvegházi hidrokultúrás termesztésben (mg/kg sz.a) Üvegházi hidrokultúrás termesztésben a karógyökér és levélminták vizsgálata után kapott értékek pontosan ellentétes képet mutattak a szabadföldi mintákhoz képest. Ebben az esetben azt tapasztaltuk, hogy egyik növénynél sem tudtunk mérhető As-tartalmat kimutatni a lombozatban, ezzel szemben mindkét növény a karógyökerében a tápoldat Askoncentrációjától függően arzént halmozott fel. Ez a felhalmozódás sárgarépa esetében csak a 400 és 800 µg/l koncentrációnál volt kimutatható, petrezselyem esetében viszont már a legkisebb dózisnál is mérhető értéket kaptunk.

4. Következtetések A vizsgálataink során kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy szabadföldi, talajos termesztési körülmények között egyik vizsgált növénynél sem találtunk a karógyökérben kimutatható As-felhalmozódást. Ez nagy valószínűséggel a talaj jelenlétének és ennek következtében pufferhatásának köszönhető. A lombozatban mindkét növénynél kimutatható As-mennyiséget találtunk, de az esőztető öntözés alkalmazása mellett ez a felhalmozódás nagyobb mértékű volt. Sárgarépa esetében ez nem jelent problémát, mert a lombozata nem

75

Agrártudományi Szekció kerül emberi fogyasztásra, viszont a petrezselyemnél a lombozat elfogyasztása esőztető öntözéssel folyó termesztésből már kockázatot jelent az As felhalmozódás mértéke miatt. Üvegházi, hidrokultúrás termesztésben a kapott eredmények teljesen más képet mutattak, mint szabadföldi, talajos termesztésnél. Beigazolódott az irodalmakban megfogalmazott tény, hogy a felhalmozódás először a gyökérzetben történik meg és utána a többi részekben. Mindkét növénynél, de jelentősebb mértékben a petrezselyemnél tapasztaltunk Asfelhalmozódást a karógyökérben. A lombozatban egyik növénynél sem volt kimutatható az As jelenléte. A hidrokultúrás termesztésnél a növényeket kőzetgyapotban neveltük, a talajt teljesen kizártuk, így a talaj As-felhalmozódást befolyásoló szerepe megszűnt. Ebből következhetett a kapott eredmények ilyen irányú alakulása. A gyakorlatban természetesen nem hajtatjuk a gyökérzöldségféléket hidrokultúrás termesztési körülmények között, ez a kísérlet beállítás azért történt, hogy a valós folyamatokat még inkább meg tudjuk közelíteni, a talaj befolyásoló hatását kiküszöbölhessük. Vizsgálatainkat még szeretnénk abban az irányban is tovább folytatni, hogy a talaj tápanyagellátottsága milyen módon befolyásolja a növények As-felhalmozását.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

[4]

Horváth B. (2008). Az arzén egészségre gyakorolt hatása. VIII. Környezettudományi Tanácskozás, Győr Arzénnel szennyezett ivóvíz Magyarországon. http://www.oki.antsz.hu Hüvely A., Borsné Pető J.,Tóthné Taskovics Zs., Kovács A., Buzás I., Hoyk E. (2011): Összefoglaló értékelés a Kertészeti Főiskolai Kar arzénnel szennyezett öntözővízzel végzett zöldségtermesztési kísérleteiről(2006-2011) AGTEDU Konferencia, Kecskemét Kádár I.(1995): A talaj-növény-állat- ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM-MTA-TAKI, Budapest

Szerzők TóthnéTaskovics Zsuzsanna: Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. [email protected] Kovács András: Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. [email protected] Hüvely Attila: Környezettudományi Intézet, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. [email protected] Borsné Pető Judit: Környezettudományi Intézet, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. [email protected] Fazekas Enikő: Környezettudományi Intézet, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország

76

BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

77

78

Bölcsészettudományi Szekció

Címek és címadási jellegzetességek Petelei István novellisztikájában Bárdos Dóra Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Összefoglalás: Petelei István az előző századforduló magyar irodalmának méltatlanul elfelejtett novellistája. Készülő doktori dolgozatomban az ő könyvformában megjelent elbeszéléseivel foglalkozom, többek közt azt kutatva, milyen retorikai, poétikai, szemantikai eszközökkel és narrációs megoldásokkal éri el, hogy elbeszéléseinek világa egyéni hangvételű legyen. Tanulmányomban Petelei címadásaival, címhasználati szokásaival foglalkozom. Úgy vélem, ha töredékesen is, de sikerül megmutatnom az egyes címtípusok gyakorisága, a kifejezetten a szerző címadására jellemző ismétlődések és visszatérő formák feltérképezésével egy időnként csak ösztönösen megnyilvánuló, ám alapvetően tudatos írói stratégiát. Abstract: Petelei István was an original actor of the Hungarian literature at the 19th century. He is almost forgotten though worthy of notice. In my PhD dissertation I currently work on I examine his short stories released in book form. I focus the way he used rhetoric, semantic, poetic and narrative methods to get original mood in his stories. My essay is about Petelei’s titles and his customs of title usage. In my opinion I manage to reveal partly the sometimes unintentional but mostly intentional literary strategy by analyzing typical repetitions and recurring formations identical to his way of titling and frequency of certain title types. Kulcsszavak: Petelei István, novellák, címhasználat Keywords: Petelei István, short stories, titles Petelei István az előző századforduló magyar irodalmának különleges tollú novellistája volt. Készülő doktori dolgozatomban az ő könyvformában megjelent elbeszéléseivel foglalkozom. A jelen rövid tanulmány a szerző címadásaival, címhasználati szokásaival kapcsolatos vizsgálatom eredményéből szeretne ízelítőt nyújtani, bemutatva, milyen időnként nyilván csak ösztönösen megnyilvánuló, ám alapvetően tudatos írói stratégia deríthető fel az egyes címtípusok gyakoriságának, a kifejezetten a Petelei-féle címadásra jellemző ismétlődéseknek és visszatérő formáknak a feltérképezésével. Megállapításaim megfogalmazásához a szerző életében megjelent, általa sajtó alárendezett, illetve megjelenéskor figyelemmel kísért hét kötetének anyagát, nyolcvanhat novellát használtam fel. Kimaradt A fülemüle című kisregény és a posztumusz kiadott kötet(ek)2 anyaga, mivel ezeknél nem tudható, történt volna-e még változtatás a novellacímek terén, amennyiben Petelei rendezi őket sajtó alá. Ahogy az sem bizonyos, hogy egyáltalán valamennyi írás napvilágot látott volna kötetben, ismerve Petelei véleményét utolsó, életében összerakott kötetéről, Az élet II.-ről: „Rossz, isten úgyse! Az első kötetben tán van egypár sor, amiért nem szidsz meg, de a másodikat a Franklin állította össze, s dühös vagyok érette. Az egyet-mást holmit a P. N. tárcáiból állította össze." – írja 1907-ben Márki Sándornak.3 Pedig az „egyet-mást holmik” közt olyan remekek vannak, mint Az óra, Az utolsó levél, vagy – az Őszi éjszaka… Önálló címnek tekintettem az egyes kötetekben megkülönböztetve szereplő, a 2 3

PETELEI István, Elbeszélések, Kolozsvár, Erdélyi Irodalmi Társaság, 1912, I-II. PETELEI István, Irodalmi levelezése, s. a. r. BISZTRAY Gyula, Bukarest, Kriterion, 1980, 235. levél, 257.

79

Bölcsészettudományi Szekció tartalomjegyzékben és a könyvben tipográfiailag is elkülönülő három ciklus egyes darabjainak címeit is, ezzel szemben a három cikluscímet nem. Ennek oka az, hogy Petelei ciklusokba rendezett írásai, amelyek Az én utczámban, a Jettiben és Az élet I. kötetében jelentek meg, többször főcímet cseréltek. Például a Jetti egyes darabjainak Alkonyati képek volt az eredeti sorozatcíme4, ám a könyvben szereplő egyetlen ciklus (amely nem is ugyanazokat a novellákat tartalmazza) Az „én utczámból” nevet kapta, amely tudatos, olvasóhívogató visszautalás volt Petelei második kötetének címére. A nyolcvanhat novella címeit megvizsgáltam önmagukban, illetve összevetettem velük a kötetben közölt írások korábbi, folyóiratban megjelent változatainak a címeit is. Ezért úgy vélem, az alábbiak számos esetben alighanem a teljes életmű címadásaira is igaznak bizonyulhatnak. Petelei kötetben megjelent elbeszéléseiben tizenegyféle címtípust lehetett megkülönböztetni. A legtöbb elbeszélésének a címformája jelzős főnév névelővel (26%). (Az én szomszédom, A Majom Anti karácsonya, A rácz Boglánról, Az Eliz nevenapja, A tarvásári bucsu, Egy asszony története, Az utolsó levél stb.).Ez az egyszerű címalak egyenletesen jellemzi az életmű valamennyi kötetét. Használata nem nevezhető különösen egyedinek, az viszont igen, hogy milyen nagy számban fordul elő. Alkalmazásának mértéke a pálya vége felé nőtt: a hét kötet elbeszéléseinek rendre 30, 16, 33, 9, 33, 16 és 55%-a kapott ilyen típusú címet. A jelzős szerkezetek közül a gyakoribb természetesen a minőségjelzős-kijelölő jelzős (14), de a címek egyharmada (7) birtokos szerkezet, ami kiemelkedően magas szám. A használt melléknevek általában végtelenül egyszerűek (rác, vén, öreg, fehér – amely kétszer szerepel–, kis, tudatlan, irgalmas, utolsó, bibliás), hangulati értékük csak a jelzett szóval együtt támad, amilyen A vén nemes magasztos, Az öreg legény ironikus, vagy A fehér galamb romantikus képzeteket, előfeltevést előidéző hatása, amelyet aztán több esetben az alá került történet maga épp ellenpontoz. Különlegesség A dudarfalvi pap és A tarvásári bucsu címadása (bár a jellegzetesen erdélyinek nem nevezhető, a valóságban pedig nem létező földrajzi neveknek nincs különösebb szerepük a novellákban), A könyörülő asszony ritka melléknévi igenév-használata, illetve A porkorum inspektor tudóskodó, ironikus, játékos féllatinsága. Majdnem ugyanennyiszer fordul elő a névelős főnév címként. E címforma még egyszerűbb, nem Peteleire jellemző azonban egyedül, más kortárs íróknál is gyakori. (A nagyapó, A nagyasszony, A becsület, A fal, Az óra, A csomók, A székek stb.) Ezek között akad összetett szó (öt) és egyszerű is, három cím pedig megismétlődik: a Keresztek és Az élet I. is tartalmaz A nagyapó címmel elbeszélést, van egy-egy Az óra a Felhőkben és Az élet I.-ben is, s két Az édes anya című novella létezik, a korábbi a Vidéki emberekben, az újabb szintén Az élet I.-ben jelent meg. Megfigyelhető, hogy Petelei az életében megjelent utolsó (két) kötetben többször választott olyan címet elbeszélésének, amely már a „hivatalos”, kötetben megjelent életműben is szerepelt korábban (nem is számítva vegyes tárcáit, cikkeit, jegyzeteit). Az azonos című elbeszélések legfeljebb csak tematikailag mutatnak távoli rokonságot (mint A nagyapó), vagy abban sem. Az élet I.-be való bekerülés előtt a három említett novella közül A nagyapó és Az édes anya más címet viselt (előbbi Az uj idő, utóbbi a Jánoska várja az apját címen látott napvilágot folyóiratban5), ezeket tehát Petelei változtathatta meg, mégpedig úgy, hogy láthatóan nem foglalkoztatta, hogy ezzel különböző novellák azonos címen kerülnek kötetbe az életműben. Talán ez is afelé mutat, hogy pályája második felétől ez a címformula jött legkönnyebben a tollára. A kötetekben szereplő novellák számához viszonyítva a százalékos arányok rendre a következők: 10, 0, 11, 64, 17, 32, 23%. Az egyik ilyen típusú, emlékezetes címadás A csomóké. Míg egyébként Petelei 4

TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, = PETELEI István, Összes novellái (Szerzői kötetek), s. a. r. TÖRÖK Zsuzsa, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007, II, 613. 5 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 632, 635.

80

Bölcsészettudományi Szekció közismert közszavakat használ az ilyen típusú címeiben (és egy közhasználatú, magyaros idegen szót, A gyehennát), a csomó szó itt egészen mást jelent, mint amire akár a Peteleikorabeli, akár a mai olvasó gondolna. A főszereplő, Perlhut „feje bubján vénségére két kemény csomó támad”. A rövid, bájos elbeszélés a makacsul maradó csomók („ropogós két bog, mint két kemény dió”6) orvoslásának elbeszélése, amely végül szerelmi történetbe fut be, ahol a – csomóit végül megőrző – öregúr a neki feleségül kijelölt gyereklányt inkább hozzásegíti, hogy szerelmi házasságot köthessen választottjával. A novella első, folyóiratbeli címe a Sümölcs a bal arczon…7 volt, amely azonban előre elmondja a történet csattanóját: tudniillik Perlhut arra hivatkozva indokolja meg elutasítását a szépséges Rózsika erőszakos anyja előtt, hogy a lány a bal arcán lévő szemölcs – itt értsd: anyajegy – miatt idősebb korában megcsúnyulna, neki pedig nem kell csúnya feleség). Nem csoda tehát, hogy a második folyóiratközléskor már A bogok címen került nyomdába az elbeszélés.8 Ezt váltotta fel végül A csomók, bár a történet szövege – ahogy látható volt – továbbra is azonos értelemben és felváltva használja Perlhut testi hibájára a csomó és a bog kifejezést. Összefoglalva elmondható, hogy a nyolcvanhat novella címének mintegy fele (negyvenkettő) a fenti két címadási típusba tartozik, egyszerű, rövid és sűrített címet kapott. Az író egy-egy fogalommal vezeti be és fémjelzi történeteit, kortársaitól eltérve ritkán kísérletezik bonyolult, magyarázó vagy anekdotázó címadással. A további két jelentős címadási csoport címei is rövidek, egyszerűek, és hasonló felépítésűek: főnév névelő nélkül és jelzős főnév névelő nélkül alkotja őket. (Emlékek, Alkonyat, Felhők, Ledőlt oszlopok, Esős alkony, Két fehérnép, Őszi éjszaka stb.) E négy csoport címei együtt az elbeszélések majdnem háromnegyedét (71%-át) lefedik. A Felhőkből kötetcím is lett, amelynek érdekes a története. Bisztray Gyula adata szerint9 Petelei először az Alkonyat címet akarta adni e kötetének – úgy, hogy benne nem is lett volna ilyen című elbeszélés, az író előző könyvében, a Jettiben viszont már megjelent egy Alkonyat című novella. Végül eltekintett e címtől és inkább az új könyv egyik elbeszélést tette címadóvá, így lett Felhők a kötet is, amely így a Jetti után a második olyan Peteleinovelláskötet, amelynek a címe azonos egy benne szereplő novelláéval. (Több ilyen egyébként nem született.) Mindenképp érdekes tehát, hogy a négy címduplázás mellett majdnem kötetcím-duplázás is előfordult az életműben. Ez is mutatja, hogy Petelei címadásai nem függtek korábbi elbeszélései címválasztásától. Az egyszerűségre törekvés, a rövidség, amely talányosságot és poétikusságot kölcsönöz a címeknek sokkal fontosabb lehetett számára, mint hogy elkerülje az ismétlődéseket. Fontos, hogy míg – ahogy már látható volt – a névelővel bevezetett hasonló címekben többnyire általánosan használt melléknevek szerepelnek, amelyeknek nincs külön, erős hangulati értékük, a névelő nélküli jelzős főnévből álló címek között kétszer megjelenik a mindig évszakszimbolikát sugalló, elmúláshangulatot sugárzó őszi, egyszer pedig a hasonlóan szuggesztív esős melléknév. A ledőlt és a rossz szavak is egyértelműen negatív érzéseket idéznek fel, ahogy a baj szó is a birtokos szerkezetben. Érdekes ez, mert – ha erről lehetetlen is statisztikát készíteni – bizonyos, hogy ez a kilenc elbeszélés nem borúsabb, mint az író egyéb, más címadási jellegzetességű művei. Csak a címek lettek rejtélyes, de közönyös (ha néhol nem érdektelen) helyett borongósan költőiek és rövidségük ellenére erősebben metaforikusak. Petelei természetesen más címtípusokkal is kísérletezett. Egyetlen személynév 6

PETELEI István, Összes novellái (Szerzői kötetek), s. a. r. TÖRÖK Zsuzsa, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2007, 344. 7 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 621. 8 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 621. 9 BISZTRAY Gyula, Jegyzetek = PETELEI István, Irodalmi levelezése, s. a. r. BISZTRAY Gyula, Bukarest, Kriterion, 1980, 300.

81

Bölcsészettudományi Szekció használata címként csak pályája elején jellemző. Elvétve fordul elő nála a személynév értelmezővel mint cím. Ritka az egyszavas, de nem főnévi cím. (Árva Lotti, Mayer, a zsidó suszter, Elítélve) A teljes mondatot kerüli, az életműben alig jellemző az ilyen címadás. A Klára című elbeszélés például az első folyóirat-megjelenésnél még a Mit tett Klára címet kapta10, kötetbe kerülve azonban a cím egyszerűsödött. Egyszer sem adott kötetbe került elbeszélésének címül valódi idegen szót vagy kifejezést, közmondást, szállóigét. Címeiben nincs kéttagúnál hosszabb felsorolás, a kapcsolatos mellérendelést tartalmazókban egyhangúan csak az és kötőszó szerepel. Egyetlen végleges címe sem tartalmaz alárendelő mondatszerkezetet. A Petelei-címek végén egyszer sem szerepel mondatzáró írásjel. Ugyanígy kevés a mellérendelés (személynév és köznév kapcsolata és kötőszóval) és a határozós szerkezet főnévi alaptaggal. (Lobbanás az alkonyatban, Görög Trátyi és az apja) Egyszer alkalmaz címként rövidítést, ez a cím, amely a Vidéki emberek egy novellája fejlécén szerepel, bosszantóan egyszerű és persze hihetetlenül rejtélyes. Az Ö. T. O. vagyis önkéntes tűzoltó rövidítés feloldása egyszer sem hangzik el a novella folyamán, csak azt tudjuk meg, hogy a városi nagy tűz után a fontoskodó, s magát büszkeségével majdnem romlásba döntő főszereplő, Pánczél szép egyenruhát kap, csinos, bőrtokos baltával, s „a lakására kiszegezett egy táblát ily felirattal: Ö. T. O. szakaszvezető.”11 Az eddig leírtakból is következik, hogy Petelei címadása erősen névszói. Kerüli az igei alaptagú szerkezeteket, az állítmánnyal rendelkező mondatokat, mindent, ami megnevezés helyett cselekvésre, tettre utal. Megvizsgálva a különböző címadási jellegzetességeket a kötetek egymásutániságában, látható, hogy a pálya elejének kísérletezései után kötetről kötetre egyre inkább a négy legfontosabb címtípus lett meghatározó az életműben. Ez a folyamat Az élet II.-ben érte el tetőpontját. Az élet I. viszont köztes zárványként új próbálkozásokat is mutat, benne Petelei szinte mindegyik bemutatott címalakfajtát használja, bizonyítva, hogy pályája végén is szívesen kísérletezett. A Petelei-féle címek mindig nagyon rövidek. A legtöbb a háromszavas címekből van (33%). Több mint felük egy- és kétszavas (53%). A leghosszabb Petelei-cím is csak öt szóból áll. A Petelei-novellák címadásában ismétlődések is vannak. Mint már kiderült, három esetben egy-egy kötetbe került elbeszélésnek azonos, egy esetben pedig kettőnek majdnem azonos a címe. A címválasztásban megnyilvánuló ismétlődések, következetlenségek afelé mutatnak, hogy Petelei pályája végén sem fogalmazott meg tételesen összefoglalható címválasztási elveket. A kötet végleges összeszerkesztésekor sem adott olyan címeket a novelláknak, amelyek egymásra reflektálnának vagy a tartalomjegyzékre tekintve rendszert, játékot alkotnának. Ez azért meglepő, mert nyolcvanhat novellájából kötetbe kerülve huszonöt új címet kapott (29%). E címváltoztatások általában a címek egyszerűsödését, rövidülését, kevésbé didaktikussá, egyedibbé, többértelművé válását jelentették, viszont épp ezek is okozták, hogy azonos cíművé váltak különböző novellák. Egyes címváltozásoknál azonos vagy majdnem azonos szerkezetű a régi és az új cím: például A könyörülő asszony korábban Asszonyi irgalom12 címen jelent meg folyóiratban. A címrövidítések nagy része azt eredményezte, hogy az új cím kevésbé kommentálóvá, kevésbé didaktikussá vált, helyette inkább balladaian sűrített felütést biztosít a novelláknak (pl. Bucsu 10

TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 595, 603. PETELEI István, Összes novellái, 391. Tapasztalatom szerint egyébként a mai olvasók nem jönnek rá, mit jelent a rövidítés, még a novella befejezése után sem. Talán azért, mert a tűzoltó szóösszetétel számukra már erősen egy szó. 12 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 621. 11

82

Bölcsészettudományi Szekció a régi háztól helyett Búcsu13). Ugyanígy megtisztult a magyarázó íztől a Gyermek, a ki lop, amikor Petelei a Két gyermekről változatra cserélte14. Jó példa az Elkésett cím is, amely az eredeti variáns ismerete nélkül többértelmű, többsíkú olvasói elvárásokat képző szöveg, mint ha azzal az előismerettel fordulunk felé, hogy korábbi formájában Mimi elkésett15 volt az alakja. A végleges forma (tulajdonképpen a novella elolvasása után is) nyitva hagyja a kérdést, kire vonatkozik a cím állítása, s azt vajon múlt idejű igeként (ő elkésett) vagy főnévi értelemben szereplő, önállósult befejezett melléknévi igenévként (az elkésett ember, szereplő) kell-e felfogni. Nagy mértékű változás történt a viszonylag késői, Az élet I. kötetbe beválogatott Mayer, a zsidó suszterrel, amely eredetileg A megváltás címen16 jelent meg. Típusát tekintve Petelei egy sokkal gyakoribb címformát váltott fel egy általa egészen ritkán használttal. Az új cím azonban sokkal inkább vállalja a konfliktust az értelmezővel, mint az előző: például tartalmazza a zsidó szót mint jelzőt. A folyóiratbeli variáns inkább keresztény, netán vallásos tartalmat sejtetett, bár a novella értelmezése keserűen ironikus értelmezést ad A megváltás címnek. Az új változat viszont egyértelműen kijelöli a novella sarokpontját, megnevezve a főhőst, aki a kikeresztelkedés kényszere, a babonák kétségbeesése és a társadalmi értetlenség közepette kínlódik a történetben. Ennél érdekesebbek azonban a visszatérő címek. A két Az óra esetében – hiába is akarnánk frappáns címeket kigondolni helyette – a novellák címadása olyan tökéletes, hogy nem lehet csodálni: mindkétszer eredeti, soha meg nem változtatott címről van szó. (Az elsőben kérők vetélkednek, s szimbolikus kérdés, kihez is állítja a saját óráját a kisasszony. A másodikban egy óra ellopása körül forognak a lélektanilag kidolgozott események.) Hiába emlékezhetett volna Petelei 1896-os első novellájára, úgy tűnhet, a második, 1898-as szövegnek is ez a legtalálóbb címe. Érdekes az 1902. március 30-án a Pesti Napló reggeli számában Katonák címen napvilágot látó két összefüggő elbeszélés története. Az első alcíme Akinek senkije sincsen , a másodiké Akinek van valakije17 volt. Az élet I. című kötetbe mindkét elbeszélés bekerült, de már Csifó frájter és a lova illetve Honvágy címen. A két szöveg nem alkotott többé egy egységet, mivel a könyvben az Apró képek ciklus első és negyedik elbeszélése lett belőlük. A két novella közé beiktatott A tavasz és Az uram című írások későbbről, 1902 decemberéből valók, s bár annak idején együtt jelentek meg a Pesti Naplóban, még egy harmadik szöveg, a Mari kering is hozzájuk tartozott (pontosabban közéjük, mert középső szöveg volt köztük az első megjelenésekor)18, amely azonban Az élet kötetbe nem került be. Látható tehát, hogy a két, katonákról szóló novella egykori kontextusa teljesen átalakult, kizárólagos kohéziója megszűnt, ehelyett amikor könyvformában is megjelentek, mindkettő új értelmezési környezetbe került, egy nagyobb ciklus részévé vált. A Honvágy egyébként mindössze pillanatkép, míg a Csifó frájter már inkább nevezhető elbeszélésnek, így eredeti összetartozásukat inkább a megírás ideje, a tematikai hasonlóság vagy a folyóirat-szerkesztés terjedelmi elvei indokolhatták. Mégis különös, hogy a lapban még annyira összetartozó és hasonló, egymásra reflektáló címet viselő szövegek milyen messze kerülhettek egymástól, s mennyire más hangvételűek és más szerkezetűek lettek új címváltozataik. A csak folyóiratban napvilágot látott címvariánsokra is igaz, hogy szinte kivétel nélkül besorolhatók a korábban felállított címtípus-csoportok valamelyikébe. Kissé több a kísérletezés, több a mondatszerkezetből, teljes mondatból álló cím, de leginkább azok a tendenciák jellemzőek ezekre az első címváltozatokra is, mint ami a véglegesekre. 13

TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 614. TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 604. 15 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 628. 16 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 635. 17 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 634. 18 TÖRÖK Zsuzsa, Jegyzetek, 634. 14

83

Bölcsészettudományi Szekció Petelei címadásainak fő jellegzetessége a fentiek alapján tehát a sokat emlegetett egyszerűség, egyféleség, letisztultság. A vonzó egyértelműség, rövidség, amely az értelmezés horizontján mégis rejtélyességgel és költőiséggel párosul, fontosabb volt számára, mint az ismétlődések elkerülése. Címeivel többnyire meghatározott, megfogalmazott, középpontba állított egy részletet, nem pedig értelmezett, elbeszélt vagy reflektált a címek után következő novellaszövegre. Ahogy műveit, Petelei címadásait is gyakran érte bírálat. „(…) csak a címre volna megjegyzésem. A Felhők meglehetős tartalmatlan cím, éppen úgy állhatik erre, mint sok más beszélyre. Nem tudna találni jobb címet? Ha nem tud, maradjunk a régi mellett.”19 – írja Gyulai Pál 1895-ben az írónak. Mentovich Gyula, költő, marosvásárhelyi aljegyző20, Petelei „igaz barátja” (lásd levelei aláírása) és nagy kritikusa – számos egyéb helytelenítő megjegyzése mellett – szinte megsemmisítő bírálattal illette az általa olvasott novellák címeit is. 1886-os levelében így írt Az én utczám címeiről: „1. Őszi napsugár – helyesebb lett volna ezt a címet adni neki: »Egy gyáva, enervált fickó.« 2. Szeret. Nagyzoló cím; olyanformán hangzik, mint mikor egy jelentékeny, nagy eseményt röviden, az egyszerűség rideg magasztosságával akarunk hatásossá tenni. (…) 3. Szomszédaim. Arrogáló cím, mintha másnak nem lennének szomszédai. (…) Klára, az anya. Ismét hatásvadászó cím. Miért nem: »Gyuri az atya«. (…) Végül 4. A kapu be van zárva – és be az ajtó az egész kötetnek. Hangzatos cím, üres tartalom.”21 Petelei címeinek bírálói tehát általában a kimódoltnak, tartalmatlannak érzett egyszerűséget, és a hangzatosnak, de üresnek tartott költőiségét kifogásolták a címek megválasztásában, s azt, hogy azok esetlegesnek tűnnek, más novellának is lehetne azonos címe. Vagyis – pontosan ráéreztek a Petelei-féle címadás jellegzetességeire, de azokat negatívan ítélték meg. Petelei novellacímeinek jellegzetességei különös nézőpontot adnak a novellák vizsgálatához. Megmutatkozik bennük az a költőiség, drámai hajlam, irónia, anekdotikus íz és atmoszférateremtő22, hangulatot, pillanatnyi benyomást teremtő impresszionista szerkesztés, ami magukat az elbeszéléseket, az írói életművet is jellemzi. Mutatják, mennyire szabadon, hirtelen, asszociációknak engedelmeskedve adta őket Petelei; azt az írói sajátosságot, amelyre Petelei jegyzetfüzeteinek vizsgálatakor23 is fény derült: ezekben is részleteket, leírásokat, hangulatokat rögzített „az emlékezet működésbe hozása” céljából, hogy aztán ezekből megszülessen a kész novella, akár egyetlen munkafolyamattal. A címadások tehát őrzik és felmutatják Petelei spontaneitásra és precíz tervezésre egyszerre épülő írói műhelyének jellegzetességeit, azt a modern munkamódszert, amellyel tudatosan és ösztönösen, sikerült megújítania a magyar elbeszélés-irodalmat a századfordulón. Vagyis: a címek is tanúskodnak arról, milyen úttörő szerzője volt korának az erdélyi novellista, Petelei István.

Szerző Bárdos Dóra: Irodalomtudományi Doktori Iskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2087 Piliscsaba, Egyetem u. 1. E-mail: [email protected]

19

PETELEI István, Irodalmi levelezése, 136. levél, 175. BISZTRAY Gyula, Jegyzetek, 295. 21 PETELEI István, Irodalmi levelezése, 71. levél, 123-125. 22 KOZMA Dezső, Egy erdélyi novellista: Petelei István, Bukarest, Irodalmi Könyvkiadó, 1969, 14. 23 TÖRÖK Zsuzsa, Petelei István és az irodalom sajtóközege: Média- és társadalomtörténeti elemzés, Bp., Ráció, 2011, 144. 20

84

Bölcsészettudományi Szekció

Apaszerepek a tündérmesékben Bárdos József Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskola Kar Összefoglalás: A tündérmesék sok száz vagy ezer éve gyűlő tapasztalata mutatkozik meg abban is, hogy az apa figurája az anyáéval egyenlő súllyal és mértékben fordul elő bennük24. A tündérmesék arról beszélnek, hogy különböző szerepekben, de egyformán nélkülözhetetlen a család működéséhez, a gyermekek egészséges felnőtté neveléséhez az anya és az apa. Abstract: The observations of fairytales have been gathered for hundreds or thousands of years manifested in the fact that the mother’s figure and the father’s one get the equal significance in the tales of this type. The fairytales relay the mother and the father however they have different role are similarly indispensable to run the family, to breed children so that they get sound adlut. Kulcsszavak: tündérmesék, apaszerepek, anyaszerepek Keywords: fairytales, mother’s figure, father’s figure

1. Apa nélkül Azokat a meséket vettem előre, amelyekben tudható, hogy meghalt az apa. Ezek általában úgy kezdődnek, hogy „volt egyszer egy (özvegy)asszony, és volt neki egy fia”. Ilyen mese például A becsületes tolvaj Marci25 vagy az Erős János26. Az egyiknek tolvajtudományát kell bebizonyítania, a másik meg fél életét ellustálkodta. S ha ehhez hozzátesszük még mondjuk a harmadik „apátlan” fiút, A titkolódzó kisfiú és az ő kis kardja27 című meséből, az ember hajlik arra, hogy levonja a következtetést: az apa nélkül felnövő fiúk talán nem, vagy csak nehezen találják meg a helyüket a világban. Mintha az apai példa, a férfi szereplehetőségeknek ez a közvetlen példatára hiányozna ezeknek a fiúknak, és ez nehezíti meg indulásukat a felnőtt életben. Nagyon halvány a szerepe az apáknak azokban a tündérmesékben is, amelyekben a hősnek (főként női hősnek) mostohaanyával kell szembenéznie. Bármelyiket vizsgálja is az ember, önkéntelenül is felmerül a kérdés, miért nem védi meg lányát az apa, miért nem áll a gyermeke mellé. Ha belegondolunk, rájövünk, hogy a válasz egyszerű. A mostohaanya–mostohagyermek konfliktus úgy jött létre, hogy az apa újra nősül. Ezzel pedig az apa egyszer s mindenkorra letette a garast az új asszony mellett, s gyermeknek nincs más lehetősége, mint hogy elviselje a keletkezett új helyzetet A két nevezetes Grimm-mesében, a Hófehérkében28 és a Hamupipőkében29 él az 24

„A jó apa alakja épp olyan fontos és meghatározó egy gyermek életében, mint a jó anyáé. A mesék történeti tanúsága szerint a jó apa évszázadokon át jelen volt a fiúk életében” – olvashatjuk Boldizsár Ildikónál. Lásd: BOLDIZSÁR Ildikó, Meseterápia, Magvető, Budapest, 2010. 244. 25 A becsületes tolvaj Marci= ILLYÉS Gyula, Hetvenhét magyar népmese, Móra, Budapest, 1979. 251. 26 Erős János= ILLYÉS Gyula, 123. 27 A titkolódzó kisfiú és az ő kis kardja= ILLYÉS Gyula, 208. 28 Hófejírke= GRIMM, J. és W., Gyermek és családi mesék, Magvető, Budapest, 1989. 217.

Itt és a következőkben is a szövegben ezeknek a klasszikus Grimm-meséknek a Benedek Elek által meghonosított, szokásos címét és neveit használom, de hivatkozni erre az új kiadásra 85

Bölcsészettudományi Szekció édesapa, de mindössze egyetlen említés történik róla: hogy új asszonyt hozott a házhoz: Szó nincs róla, hogy a király ezekben a mesékben meghalt volna. Egyszerűen nincs jelen a (mostoha)anya és (mostoha)lánya közötti konfliktusban, nem vesz róla tudomást. De vannak olyan mesék is, ahol az apa a mostohaanya hatására, annak engedve szembefordul saját gyermekével is. Ilyen mese például Az őzike30: „Egyszer, amint ott sírdogál [a kislány] az ágyában, hallja, hogy az apja meg az anyja beszélgetnek a házban. Oda hallgat, hát mit hall, mit nem, hallja ám, hogy arra beszéli rá az anyja az apját, hogy hizlalják meg őket dióval, ha aztán jól meghíznak, vágják le”31 Anya és mostohaanya itt nehezen különböztethető meg, mert bár a mese kezdetéből kiderül, mostohaanyáról van szó, a mesélő később egyszerűen anyáról beszél. Hogy ez nem elszólás, azt megerősíti Boldizsár Ildikó is, amikor ezt írja: „A mostoha egyébként viszonylag későn került a mesékbe, ugyanis a mesék keletkezése idején ez a státusz még nem létezett. Az archaikus mesék nem szépítették a dolgot: az anya volt minden szerencsétlenség okozója, nem a mostoha.” 32 Ezt mutatja, hogy például a Jancsi és Juliska33 című mesében is egyértelműen édesanyáról van szó, ő az, aki a gyermekektől való megszabadulást kezdeményezi. És az apa itt is elfogadja az anya gonosz tervét. Valamelyest felmenti a mesemondó a fiával nem törődő apát A veres tehén34 című mesében: „A király az ország dolgával volt elfoglalva, nem igen gondolt rá, hogy tartják a fiát, mit adnak neki enni?”35 Ebben a mesében is mostohaanyáról van szó. És amint látjuk, a mesemondó azt tartja természetesnek, hogy az apa az (ország) dolgával van elfoglalva, a gyermek a (mostoha) anya fennhatósága alá tartozik. El kell menekülnie otthonról a mostohaanya elől az apa lányának A két lány meg a vasorrú banya36 című, vagy Az ördög és a két lány37 című mesében is. Ez utóbbiban a mesemondó így mentegeti az apát: „A szegény ember se nagyon marasztotta [a lányát], mert látta, hogy bizony neki magának is jóformán kifelé áll a szekere rúdja, vagy legalább igen kevés becsülete van a háznál;”38 Ezeknél sok mese kegyesebb az apával, úgy, mint például a Füstmenyasszony, Hómenyasszony39 című, vagy a Holle anyó40 című mese: ezekben ugyanis szó sem esik arról, az apa él-e, hal-e, csak egy-egy özvegyasszony szerepel, akiknek van egy édes- (vagy szeretett) és egy mostoha- (vagy nem szeretett) lánya.

fogok. (A címek, nevek ilyen fordításával ugyanis nem értek egyet. 29 Hamupipőke=GRIMM J. és W., 104. 30

Az őzike= ARANY László, Magyar népmese-gyűjtemény, Franklin, Budapest, é.n. 55. Az őzike = ARANY László, 55-56. 32 Lásd: BOLDIZSÁR Ildikó, 241. 33 Jánoska és Margitka= GRIMM J. és W., 73. 34 A veres tehén= ARANY László, 39. 35 A veres tehén= ARANY László, 39. 36 A két lány meg a vasorrú banya= ILLYÉS Gyula, Hetvenhét magyar 31

Budapest, 1979. 468. 37 38

39 40

Az ördög és a két lány= ARANY László, 250. Az ördög és a két lány= ARANY László, 252.

Füstmenyasszony, Hómenyasszony= GRIMM, J. és W., 497. Holle asszony= GRIMM J. és W., 116.

86

népmese, Móra,

Bölcsészettudományi Szekció

2. Apák és fiúk Ennél a nem túl megnyerőnek látszó szerepnél azonban fontosabbat is betölthetnek az apák a mesékben. Mindenekelőtt ők azok, aki fiukat az otthon elhagyására ösztökélik. Ennek alapvetően kétféle oka lehet: Az egyik, hogy valamilyen hiány, kár keletkezett, és az apa arra kéri fiait, hogy szerezzék meg (szerezzék vissza) a baj elhárításához szükséges dolgot (személyt). Ilyen mese például a Mirkó királyfi című. Ez azzal kezdődik, hogy a király bánatáról értesülünk: „Egész áldott nap ott üldögélt a király a palota hetvenhetedik ablakában, s folyton folyvást keletre nézett, mintha onnét várt volna valakit. Kit várt, kit nem, azt ugyan senki lélek sem tudta, csak annyit láttak az udvarbéliek, hogy a királynak az egyik szeme folyvást sír, a másik meg nevet.”41 Csak Mirkó királyfinak sikerül megtudnia, hogy fiai alkalmatlansága miatt sír, és barátjára gondolva nevet a király, s Mirkó rögvest el is indul, hogy elhozza apjának a rég nem látott barátot. S a mese második menetében ismét az öreg király adja meg a próbára tévő feladatot: mondván, „mégsem hiszem, hogy [Mirkó] a Kutyafejűt le tudná legyőzni.”42 És a kis királyfi mi mást tehet erre, mint hogy elindul, és legyőzi a kutyafejűt is. Ez a történet azért is érdekes, mert egyértelműen kimondja, hogy a fiúnak többre kell vinnie, kiválóbbnak kell lennie az apjánál. Ez implicit módon benne van ugyan szinte minden fiú hősről szóló tündérmesében, de ritka eset, hogy ennyire egyértelműen. Nagyon hasonló indítású A vak király43 című mese, vagy, a kezdő próbatételt leszámítva az Aranyszóló pintyőke is. Ebben ezt olvashatjuk? „Már nagyon öreg volt [a király], a szemét úgy kellett vasvillával feltámasztani. Azt mondja egyszer a fiainak: – Fiaim, ha ti a fiatalságnak meg a halálnak a vizéből tudnátok nekem hozni, s megkerítenétek az aranyszóló pintyőkét, megfelezném veletek a birodalmamat.”44 Az otthon elhagyására bíztatják fiaikat az apák akkor is, ha úgy látják, hogy ideje „világot látniuk” vagy ideje „megházasodniuk”. Számtalan mese kezdődik így: az öreg király behívatja fiait, és útnak indítja őket. Ilyen mese például A béka-királykisasszony45 című, amelyben varázsnyilak segítségével választanak menyasszonyt a fiúk: Lényegében efféle útnak indításnak tekinthető, amikor a királynak van valami különleges kincse, amit ismeretlenek meg-megdézsmálnak. S a király végül a fiaira bízza, próbálják azok megőrizni ezt a drága holmit. Ilyen mese például a jól ismert Tündérszép Ilona és Árgyélus, Az aranymadár46 vagy a Szalonnafa 47című. Legalább ilyen gyakori, hogy a szegény ember indítja útnak fiát (esetleg mindjárt hármat). Ilyenkor okként a szegénység is szóba kerülhet. Ezért indítja szolgálatra fiainak felét (épp egy tucatot) A lókötő tündérek48 szegény embere. Az apák ilyen klasszikus módon szinte mindig fiúgyermeket indítanak útnak (történjék az bármiként). Özvegyasszonyok fiai általában saját jószántukból indulnak útnak (mert a szegénység erre kényszeríti őket, vagy mert elég érettnek tartják már magukat ahhoz, hogy világot lássanak). Ez utóbbira példa lehet az Erős János49, vagy a Szép Palkó50 41

Mirkó királyfi= BENEDEK Elek, Magyar mese- és mondavilág, Könyvmíves, Budapest, é.n. 47. Mirkó királyfi= BENEDEK Elek, 52. 43 A vak király=ARANY László, 7. 44 Aranyszóló pintyőke=ILLYÉS Gyula, 130. 45 A béka-királykisasszony= KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil, 185. 46 Az aranymadár= GRIMM J. és W., 238. 47 Szalonnafa= BENEDEK Elek, 34. 48 A lókötő tündérek= KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil, 518. 49 Erős János= BENEDEK Elek, 18. 50 Szép Palkó= BENEDEK Elek, 22. 42

87

Bölcsészettudományi Szekció Azért néha az is előfordul, hogy az apa okkal vagy ok nélkül úgy megharagszik a fiára, hogy elűzi a házból. Ilyet olvashatunk a Szerencsének szerencséje című vagy A csodaóra51 című mesében „De meg is mérgelődött szörnyen [a király], mikor megtudta, hogy a királyfinak esze ágában sem volt, hanem házasságon jár az esze. – Meghagytam úgy-e, hogy el ne mozdulj hazulról, míg vissza nem térek – mondta a király. – Nem fogadtál szót, mehetsz, amerre a szemed lát, de a katonáimat el nem viszed, hallod-e?”52 Még az is előfordul, hogy a királyapa haragjában egyszerűen elkergeti a háztól a fiát.

3. Lányos apák Egészen másként viselkednek a mesebeli apák akkor, ha lánygyermekkel áldotta meg őket az ég. Óhatatlanul a pszichológia tanítására kell gondolnunk (és ehhez nem kell feltétlenül freudistának lennünk53), amely arra figyelmeztet, hogy elsősorban az anya-fiú, apalány kapcsolatok erősek. Úgyhogy nem kell meglepődni azon, hogy a tündérmesékben jellemzően az apák útnak indítják fiukat, miközben lányuktól nem, vagy csak nehezen hajlandók megválni. Massimo Diana Freudnál sokkal szélesebb értelemben, az emberi lényeg felől fogalmazza meg a probléma lényegét: „a lánynak egyszerűen azért kell elmenekülnie, hogy felnőhessen, hogy valóban saját maga legyen. Előbb azonban szembe kell szállnia »apjával«, vagyis le kell győznie szorongását, amely nem más,. mint az a vágya, hogy visszatérjen ahhoz a biztonságot és védelmet adó kötelékhez, amelyet a vérfertőzés jelképez. Ez mindnyájunk életében valódi kísértést jelent.”54 A tündérmesékben az apákat ebben a tekintetben nagyjából kétféle magatartás jellemzi. Az első, és gyakoribb az az eset, amikor mindenáron akadályozni igyekeznek leányuk házasságát. Emlékezzünk akár Propp szerkezeti elemzésének55 tanulságára: a hős számára általában az apák szabják ki a nehéz feladatot (amelyet szinte mindig megoldhatatlannak szánnak). Ez annyira közismert és egyértelmű, hogy elég említeni néhány mesét. Ilyen például A csodafurulya56, A makrancos királylány, A szép Palkó, a Szélike királykisasszony57. Teljesíthetetlen feladatot kap A bátor szabócska58, vagy A méhkirálynő59 három királyfi hőse, vagy Az keráloknak két gyermekekrűl60 királyfi hőse is, hogy Grimmmesét is említsek. És ha belegondolunk, bizonyos értelemben ebbe a gondolatkörbe tartoznak azok a mesék is, amelyekben a hősnek valamely sárkánytól kell megmentenie, vagy a sárkány fogságából kell kiszabadítania a királykisasszonyt, hogy megkaphassa feleségül. Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, hogy ezek a sárkányok is az apai féltékenységnek egyféle szimbolikus megjelenései. (Természetesen, mind a tündérmesékben minden, a sárkányok jelentése is sokkal komplexebb ennél.) Ilyen mese például Az elrabolt királykisasszony61, vagy a Fanyűvő, vasgyúró, hegyhengergető című. 51

A csodaóra= BENEDEK Elek, 38. Szerencsének szerencséje= BENEDEK Elek, 123. 53 Az Ödipusz-komplexusról: Freud, S.: Bevezetés a pszichoanalízisbe, Gondolat, Budapest, 1986. 270-277. 54 Diana, M., Felnőtté válás a mesében, Don Bosco, Budapest, 2006. 119-120. 55 Propp, V. J., A mese morfológiája, Gondolat, Budapest, 1975. 113-119. 56 A csodafurulya= KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE Emil, 1. 57 Szélike királykisasszony= BENEDEK Elek, 375. 58 A bátor szabócska= GRIMM J. és W., 96. 59 A méhkirálynő= GRIMM J. és W., 272. Ebben a mesében az „ősz emberke”, aki megszabja a feladatokat, nyilván az apának felel meg. 60 Az keráloknak két gyernekekrűl= GRIMM J. és W., 426. 61 Az elrabolt királykisasszony= BENEDEK Elek, 520. 52

88

Bölcsészettudományi Szekció A jól ismert, a Walt Disney cég által is feldolgozott Ligetszépe62 című mesének, amely az anyai féltékenység klasszikus története, megvan az apa–leány viszonyt ábrázoló testvértörténete is. Ez A szárnyas királyfi. Ez a mese jól mutatja, hogy a kérő és a király között valóban élet-halál harc folyik63. A királylány nem hallgat az apjára, és az általa választott királyfi az „ezermester inasa” készítette szárnyakkal minden eset felrepül a kedveséhez64. Amikor lelepleződnek, a király a kérőt és a saját lányát is halálra szánja. (Még szerencse, hogy a királyfi a szárnyainak hála a hőseink megmenekülnek.) Az apa–lánya konfliktus a lány oldaláról mindig kettős természetű: a lány is ragaszkodik apjához, de természetes sorsa (és akarata), hogy férjet válasszon magának. Ha elűzi (elpusztítja) a kérőit, akkor megmaradhat az „apja lányának”, de sosem fog férjhez menni. Ha párt választ, azzal kénytelen leválni apjáról (sőt, amint szó volt róla, lényegében apja halálát okozza65. A tündérmesék nemcsak a lányához ragaszkodó apának, hanem az apjához ragaszkodó lánynak alakját is felmutatják. Ilyen például Az égig érő fa című mese. Ennek kezdetén ezt olvashatni: „A világ minden tájékáról jöttek az öreg király udvarába dali királyfiak, mindenféle hecke-ficki hercegek, de a királykisasszonynak egy sem tetszett. Azt mondta valamennyinek, hogy ő, míg a világ világ lesz, férjhez nem megy, el nem hagyja az ő édes apjaurát.” 66

4. Könnyelmű apák Az apai viselkedésnek van még egy olyan változata a tündérmesékben, amelyikről eddig nem beszéltem. Ez az az eset, amikor kényszerből vagy tudatlanságból az apa szándéka ellenére ígéri el a lányát valakinek. Ilyen mese például, a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack67, A daloló, szökellő süsetekmadár68. vagy a Sárkány a rózsabokorban69 című spanyol mese. Ezeknek a Szépség és szörnyeteg-típusú meséknek is meglehetősen messzire vezet az eredete: valójában közeli rokonságban állnak mindazokkal a (mitológiai) történetekkel, amelyekben a királykisasszonyt át kell adni valamilyen okból egy szörnynek (a mesékben általában egy sárkánynak). Csak ezekben a mesékben elhalványult az eredeti ok (a király hibája, tévedése, bűne), s a középpontba egyszerűen a királykisasszony megmentése került (mint a hős próbatétele). Ilyen értelemben a történet kapcsolatba hozható Ámor és Pszükhé történetével70 is. Az említett mesékben a motívumok meglehetősen azonosak: az apa elutazása előtt megkérdezi a lányaitól, mit hozzon nekik ajándékba az útról. S az egyik (a legkisebbik) valami olyasmit kér, ami pénzért sehol sem kapható. A Grimm-mese hősnője ezt mondja: „»Kedves édesapám, én egy daloló, szökellő süsetekmadarat szeretnék.« »Ha lehet olyat kapni, elhozom neked«– mondta apja.”71 62

Raponc= GRIMM J. és W., 64. Frazer hosszasan sorolja a bizonyítékait annak, hogy a szent királyokat idejük lejártán hogyan ölték meg a világ minden részén. Lásd erről: FRAZER, Az aranyág, Századvég, Budapest, 1993. 155-173. 64 Ezeknek az ácsolt szárnyaknak a rokonsága egészen a szanszkrit mesevilágig terjed: ilyen szárnyak segítségével látogatja kedvesét, a palota legfelső emeletén lakó királykisasszonyt A takács és a királyelány című mese hőse: A takács és a királyleány=Mesefolyamok óceánja, szerek.: VEKERDI József, Európa, Budapest, 1982. 38. 65 Erről a kettősségről lásd: Propp V. J., A varázsmese történeti gyökerei, L’Harmattan, Budapest, 2006. 330. 66 Az égig érő fa= BENEDEK Elek, 8. 67 Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack= BENEDEK Elek, 81. 68 A daloló, szökellő süsetekmadár = GRIMM, J. és W., 337. 69 Sárkány a rózsabokorban=Kis gyermekek nagy mesekönyve, szerk: T. Aszódi Éva, Móra, Budapest, 1972. 87. 70 Ámor és Psyché története Apuleius Az aranyszamár című regénye negyedik könyvének betéttörténete. A történet szabályos tündérmesei szüzsének tekinthető. APULEIUS L., Az aranyszamár, Fapadoskönyv, Budapest, 2011. 71 A daloló, szökellő süsetekmadár = GRIMM, J. és W., 337. 63

89

Bölcsészettudományi Szekció A Benedek Elek-féle meseváltozatban ezt olvashatjuk: „– Nekem, édesapám – mondta a legkisebb királykisasszony –, szóló szőlőt, mosolygó almát s csengő barackot. – Hm – csóválgatta fejét a király – még ezt sem hallottam, de ha van ilyen a világon, majd hozok én neked, leányom.”72 A spanyol mese hősnője így beszél: „–Édesapám, arra kérném, hozzon nekem egy szép rózsát.”73 Ugyanezt kéri A rózsa74 című magyar népmese hősnője is kereskedő apjától (ez a történet áll legközelebb a Madame Gabrielle-Suzanne Barbot de Villeneuve által 1740-ben közzétett francia eredetű meséhez, amely a Szépség és a szörnyeteg címen vált ismertté. Mind a négy mesében ugyanaz történik: a hősnő valami olyasmit kér apjától, ami pénzért nem kapható. Hogy megsejtsük, mi is lehet ez, ahhoz nem kell túl nagy fantázia. Az előbbi két mesében határozottan szexuális szimbólumnak tekinthető képek jelennek meg. A gyümölcsök, különösen az alma mindenképpen ilyen, és a Grimm-mese pacsirtája75 vagy a nyíló rózsa is gyakori ilyen jelentésben (csak utalok itt a népdalok gyakori leszálló, vagy éppen rabul ejtett madárkáira, megöntözött virágaira76). Mind az négy történetben serdülőkorba lépő lányok szeretet utáni vágya szólal meg ezekkel a képekkel. Sőt, nem is annyira szeretet, mint inkább a szerelem utáni vágyról van szó, ezért is van, hogy az apa nem képes teljesíteni a kéréseket. Ellenkezőleg, félre kell állnia, hogy a vágyak beteljesülhessenek. A Grimm-mesében egy oroszlán, a magyar népmesében egy disznó képében jelenik meg a szörny, a spanyol mesében a címben is szereplő sárkány, a másik magyar mesében pedig egy „csudálatos, szörnyűséges teremtés, akinek kígyóbőre volt, serteszakálla, ripacsos arca, s az egész teste úgy össze volt töpörödve, mint a pirított szalonnabőr”77 őrzi a rózsát. E szörnyekről később a lányok kiderítik, hogy elátkozott királyfiak, akik éppen azzal rendelkeznek (szóló szőlővel, mosolygó almával és csengő barackkal, illetve a süsetekmadárral vagy szép rózsával), amire a hősnők a leginkább vágytak ezen a világon. Ilyen értelemben ezek a mesék nyilvánvalóan arról beszélnek, hogy a lányok életében el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor az apjuk iránti vonzalmuk átadja a helyét a leendő párjuk iránti érdeklődésnek, a szerelemnek. Befejezésül szeretném elmondani, hogy azért az apákról való leválás a fiúk számára sem megy mindig könnyen. Egészen bizonyosan erről (is) beszélnek azok a mesék, amelyekben a most emlegetetthez hasonló „feledékeny apák” története fiúgyermekkel kapcsolatban jelenik meg. Ilyen mese például A zöldszakállú király78 című, amelyben az apa az ördögök királyának ígéri oda azt, amiről nem tud, hogy volna az országában. Amikor aztán tizenhét év vándorlás után hazatér, akkor tudja meg, hogy azóta született, felnőtt egy fia. A legénysorba érett fiú bátran vállalja a sorsát (ami jól alakul, mert az ördögkirály lánya beleszeret, és teljesíti helyette a lehetetlen feladatokat. A mese szép, szabályos tündérmese, a második részében üldözéssel, amelynek végén a hősök szerencsésen megmenekülnek. Mint látható, a tündérmesék is tudják, hogy apának lenni egyáltalán nem könnyű mesterség. De jó és rossz példáikkal, a pozitív és negatív szereplehetőségek megjelenítésével segíthetnek a mai és holnapi felnőtteknek is, hogy megtalálják a lehető legjobb megoldásokat 72

Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack= BENEDEK Elek, 82. Sárkány a rózsabokorban=Kis gyermekek nagy mesekönyve, 87. 74 A rózsa= BENEDEK Elek, 274. 75 Mint az utószóból kiderül, a „süsetekmadár” nyelvjárási formát a pacsirta megfelelőjeként használták a Grimm-mesegyűjtemény fordítói. Lásd: MÁRTON László–ADAMIK Lajos, Utószó= GRIMM, J. és W., 666. 76 Akit a téma közelebbről érdekel, annak figyelmébe ajánlom például Vargyas Lajos tanulmányát: VARGYAS Lajos: Szerelmi-erotikus szimbolika a népköltészetben=Erósz a folklórban, szerk.: HOPPÁL Mihály és SZEPES Erika, Szépirodalmi, Budapest, 1987. 20-39. 77 A rózsa= BENEDEK Elek, 275. 78 A zöldszakállú király= ILLYÉS Gyula, 117. 73

90

Bölcsészettudományi Szekció az elkerülhetetlen konfliktusok kivédésére, elviselésére. Persze csak akkor, ha engedjük, hogy azok a sok száz éves bölcsességek, melyeket a tündérmesék őriznek, már a kora gyermekkorban beépüljenek a leendő felnőttek érzelmi emlékezetébe.

Szerző Dr. Bárdos József: Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar. 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14., Magyarország. [email protected]

91

Bölcsészettudományi Szekció

Hoftitelansuchen als Dokumente zur Firmengeschichte drei ungarischer Instrumentenerzeuger aus der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts Beatrix Darmstädter, Norberta Sági Abstract: The contribution focusses on biographical details of Adolf Mönnig, József Szedlácsek and the Placht testvérek, Hungarian musical instrument makers, who requested for the imperial royal court title. It comprises the transcription and translation of their applications held in the Austrian State Archives and the discussion of the content of these documents in regard to their biographies. A short introduction to the title-policy of the Viennese Court in the 2nd half of the 19th century and a commentary on the correspondence, written in relation to the applications complete the article. Keywords: musical instrument maker, Adolf Mönnig, József Szedlácsek, Placht testvérek, Austro-Hungarian monarchy, 19th century, imperial royal court title. Bis zur Zeit Maria Theresias (1717-1780) ist eine stetige Vergrößerung des Hofhandwerks zu beobachten, die auch mit entscheidenden sozialen Verbesserungen (Witwenversorgung, fixes monatliches bzw. jährliches Salär, Refundierung außerordentlicher Kosten etc.) einherging. Besonders im Fall der Hofmusiker und Hofinstrumentenmacher ist auch die geregelte Aufnahme und Bezahlung von Scholaren und die somit gesicherte Pflege von speziellen Musiktraditionen und Instrumentenbauschulen zu nennen. Ende der 1760er Jahre schienen Maria Theresia jedoch die Grenzen der für den Hof zu leistenden Besoldungen, ExtraRemunerationen und Sozialleistungen erreicht, so dass sie keine weiteren Privilegien erteilen wollte und folglich das Handwerkssystem grundlegend geändert wurde, wobei die Erzherzogin auch weiterhin nicht auf die hervorragenden Leistungen der mit dem Hof verbundenen Handwerker und Werkstätten verzichten konnte. Auch seitens der Hofhandwerker war es unvorstellbar, sich zukünftig nicht durch Hoftitel von der Masse anderer Facharbeiter, die nicht das Privileg hatten, mit dem allerhöchsten Hof in Verbindung zu stehen, abzuheben. Im 19. Jahrhundert, in dem in Österreich-Ungarn ein immenser Aufschwung des Handwerks und der Industrie zu bemerken war, kamen unzählige Firmenleiter und Werkstattinhaber am Hof mit Bitten um die Verleihung von Kammer- und Hoftiteln ein. Die Gewährung eines Hoftitels war von dem Renommee der Firma, der Qualität der Erzeugnisse, den internationalen Handelsverbindungen, den Auszeichnungen und Medaillen, die für bestimmte Produkte erworben wurden und von der moralischen und politischen Haltung des Firmeninhabers abhängig. Vor allem musste gesichert sein, dass die Kosten für die Titelverleihung, die seitens des Hofs verrechnet wurden und von der Kassa des Österreichischen Museums für Gewerbe und Industrie eingehoben wurden, beglichen werden konnten. Begünstigt wurden unter gewissen Umständen Anträge von Firmen, die bereits an den Hof geliefert hatten, jedoch war dieser Vorzug nicht immer entscheidend. Die Verleihung der Hoftitel ermächtigte den Betrieb, den Zusatz „kaiserlicher und königlicher Hoflieferant“ bzw. „Kammerlieferant Seiner Majestät des Kaisers von Österreich und Apostolischen Königs von Ungarn“ u. ä. auf sein Namensschild zu setzen. In den Dekreten wurde auch festgehalten, ob der Titelwerber sich des kaiserlichen Adlers oder der ungarischen Krone im Firmenemblem bedienen darf. Ausgeschlossen wurde grundsätzlich der rechtliche Anspruch aufgrund eines Hof- oder Kammertitels Lieferungen an den Hof leisten zu dürfen oder bei der Vergabe von Handwerksarbeiten für den Hof bevorzugt zu werden.

92

Bölcsészettudományi Szekció Obwohl der Erhalt des Titels durchaus mit finanziellen Investitionen verbunden war und die Betriebe von Beamten des Hofes mitunter näher inspiziert wurden, sowie jedenfalls der Leumund des Firmeninhabers von der Polizei in Wien oder der Schlosshauptmannschaft in Budapest überprüft wurde, bemühten sich sehr viele Handwerker und Firmenchefs um diese auszeichnenden Hoftitel, die wohl besonders von ihren Kunden als Garant für Innovation, hervorragende Qualität der Erzeugnisse und fachliches Geschick des Inhabers angesehen wurden. Um von diesem ehrenvollen Ruf zu profitieren, kamen unter anderen auch die in Budapest niedergelassenen Firmeninhaber Adolf Mönnig, József Szedlacsek und die Gebrüder Placht um Hoftitel ein. Adolf Mönnig datiert sein Schreiben mit „Schönbrunn, 28. Juli 1870“ und adressiert es direkt an den „Ersten Obersthofmeister“. Ob sich Mönnig tatsächlich in Schönbrunn befunden hat, oder ob er den Obersthofmeister dort annahm, ist unklar. Die Adresse von Mönnig in Pest lautete jedenfalls Grenadiergasse Nr. 3. Gleich vorweg soll festgehalten werden, dass Adolf Mönnigs Ansuchen auf Befehl von Kaiser Franz Joseph I., der durch Karl I. von ÖsterreichUngarn in einer Note an den königlichen ungarischen Minister Georg Graf Festetics von Tolna, überbracht wurde, eine Ablehnung erfuhr79. Die Mitglieder der Instrumentenmacherdynastie Mönnig wirkten ab der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts bis in das 21. Jahrhundert – zwei Familienmitglieder aus dem Zweig der Familie Heinrich Wilhelm Mönnigs (1852-1934) erzeugen auch heute noch Holzblasinstrumente in Markneukirchen80. Ursprünglich konzentrierten sich die Mönnigs auf die Produktion von Holz- und Metallblasinstrumenten. Die beiden konstituierenden Vertreter waren Christian Wilhelm Mönnig (1773-1797) im Bereich der Metallblasinstrumentenerzeugung und Johann Carl Friedrich Mönnig (1789-1837), der Holzblasinstrumente entwickelte81. Vor allem die Holzblasinstrumente der Firma Mönnig galten als höchst zuverlässig sowie ausdrucksstark und wurden um 1900 von Musikern in den größten und bekanntesten Orchestern Europas gespielt. Erst recht spät begannen sich Mitglieder der weitverzweigten Familie Mönnig mit der Herstellung von Streichinstrumenten und Bögen zu beschäftigen. Drei von ihnen lebten und wirkten zumindest temporär in Ungarn: Adolf Mönnig (1843-1883), sein Neffe Richard Adolf Mönnig (1876-1963) und Adolfs Bruder Ernst Richard Mönnig (1850-1929). Der in Markneukirchen geborene Geigenmacher Richard Adolf Mönnig lernte in Budapest bei Wenzel-József Schunda und wird unter den Geigenbauern „der Pester“ genannt82. Er verwendete Modelle von Stradivari und Guarneri, baute aber auch Instrumente nach den Modellen seines Onkels. Seine Instrumente gelten als „hervorragende Meistergeigen, deren großes Format sich sowohl für Orchestermusiker wie für Solisten eignet“83. Laut Jalovec würden sich viele seiner Violinen durch Anwendung von gelbem, qualitativ hochwertigem Lack auszeichnen84. Ernst Richard Mönnig (1850-1928) dürfte ebenfalls in Markneukirchen geboren sein85, lernte jedoch bei seinem Bruder in Budapest, setzte seine Ausbildung in der Werkstatt von Antonín 79

OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1870, Karton 872, Rubrik 12/34. Siehe: http://www.moennig-adler.de. 81 Enrico Weller: Der Blasinstrumentenbau im Vogtland von den Anfängen bis zum Beginn des 20. Jahrhunderts, Markneukirchen 2004, S. 224f. 82 Peter Benedek: Ungarischer Geigenbau, München 1995, 39f. [Benedek verwendet nur den Vornamen Adolf.] Karel Jalovec: Deutsche und österreichische Geigenbauer, Prag 1967, S. 269. 83 Jalovec, 1967, S. 269. 84 Jalovec, 1967, S. 269. 85 Willibald Leo Frh. v. Lütgendorff : Die Geigen- und Lautenmacher vom Mittelalter bis zur Gegenwart, Ergänzungsband von Thomas Drescher, Tutzing 1990, S. 413. 80

93

Bölcsészettudományi Szekció Sitt (1819-1878) in Prag fort und wechselte dann in den Betrieb von Ludwig (1829-1871) und Otto Bausch (1841-1875) nach Leipzig86. Er baute viele Instrumente nach dem Sitt-Modell und war laut Jalovec als guter Restaurator und Kenner historischer Streichinstrumente bekannt87. Wie Lütgendorff berichtet, kehrte er nach Markneukirchen zurück und betrieb dort seine eigene Werkstatt88. Nicht ohne Grund wird sich Ernst Richard Mönnig für eine Ausbildung in der Werkstatt seines Onkels in Budapest entschieden haben, wo er sich offensichtlich die Basis des für seine weitere Karriere nötigen Wissens und handwerklichen Könnens aneignete. Adolf Mönnig bildete eine erstaunliche Anzahl an gefragten Geigenbauern aus, wie z. B. Nándor Brueckner und übernahm 1866 die Werkstätte von Károly (Carolus) Brandl in Budapest, nachdem er dessen Witwe 1864 geheiratet hatte89. Aufgrund der im Zuge des Ansuchens um den Hoftitel entstandenen Korrespondenz, werden folgende Details zu Adolf Mönnigs Vita deutlich: Zunächst lässt Georg Festetics bezüglich der Biographie des Bittstellers recherchieren und berichtet nach Wien, dass dieser aus „Neukirchen [sic] in Sachsen“ stammt und seit fünf Jahren in Pest ansässig ist. Das Gewerbe betreibt Mönnig seit 1866 nach Erhalt der behördlichen Konzession „mit gutem Erfolg“. Auch würde er sich „in moralischer Beziehung eines guten Rufes erfreu[en]“, allerdings hätte er „eine besondere Verdienstlichkeit jedoch bisher nicht“ aufgewiesen90. Die etwas unbedarfte Berichterstattung von Festetics gereichte Mönnig zum Pech, denn das Obersthofmeisteramt stellte fest, dass zur Erlangung des Hoftitels gerade besondere Verdienste bzw. ein außergewöhnliches Können die Grundlage bilden würden und riet dem Kaiser daraufhin zur Ablehnung des Antrags91. Sein Schreiben formuliert Mönnig äußerst allgemein und fokussiert weder konkrete Stärken seiner Firma noch die Vorzüge seiner Produkte. Er hebt hervor, dass sein Geschäft von den Kunden bzw. „dem großen Publikum“ anerkannt wird und legt einige Zeugnisse und Dokumente zu seiner Biographie bei92. Sehr interessant ist die Bemerkung, dass Mönnig „das Glück“ hatte, „mit einem für den höchsten Hof bestellten Werk die Anerkennung und das Lob Ihrer Majestät der Königin zu verdienen“93. Um welches Instrument es sich hierbei gehandelt haben könnte, ist 86

René Vannes: Essai d’un dictionnaire universel des luthiers, Paris 1932, S. 255. Karel Jalovec: Enzyklopädie des Geigenbaus, Bd. 2, Prag 1965, S. 99. 88 Lütgendorff, 1990, S. 413. 89 Vannes, 1932, S. 255. 90 OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1870, Karton 872, Rubrik 12/34. 91 OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1870, Karton 872, Rubrik 12/34. 92 Diese Dokumente sind im Akt nicht mehr erhalten. Schließlich wurden die Beilagen nach Abschluss des Aktes an den Bewerber zurückgestellt. 93 OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1870, Karton 872, Rubrik 12/34. Der Antrag lautet ungekürzt: Császári Királyi Apostoli Felség! Legkegyelmesebb Uram! Jobbágyi hódolattal bátorkodom Felségedhez azon legalázatosabb Kérelemmel járulni, miszerint nekem a „magyar Királyi udvari hangszerkészitő“ czímet adományozni, és ennek czégem és aláírásomnál leendő használhatását engedélyezni kegyeskedjék. A hangszerek készítése terén több év óta üzletem a közönség megtisztelő elismerését bírja, s’e tekintetben hivatásomnak és a nagy közönség várakozásának tiszta öntudattal megfeleltem, - sőt mint a ./. alá hajlított bizonyitvány tanusitja, egy a legmagasabb Udvarnak szánt művemmel Királyné ő Felségének elismerését és dícséretét kiérdemelni szerencsés lehettem. A midőn még pest városának bizonyítványát .//. alatt csatolnám, szakmámba vágó tevékeny elöéletemnek mozzanataira támaszkodva, és azon önérzetben, hogy a kért czím használatának engedélyezese által, egy iparkodó és gyármányaival sokoldalulag méltányolt iparos tüntetettik ki, bátorkodom legalázatosabb fenti kérelmem megadásáért könyörögni. Császári Királyi Apostoli Felségednek legálazatosabb szolgája Mönnig Adolf Kaiserliche Königliche Apostolische Majestät! Mein gnädigster Herr! Mit der Huldigung eines Leibeigenen ergreife ich den Mut, Eure Majestät mit meinem ergebensten Antrag zu ersuchen, mir huldreich den Titel „ungarischer königlicher Hof-Instrumentenmacher“ zu verleihen, und die Benutzung dieses [Titels] für meine Firma und in meiner Unterschrift zu genehmigen. Auf dem Gebiet des Instrumentenbaus besitzt mein Geschäft seit Jahren die ehrenvolle Anerkennung des Publikums, und in dieser Hinsicht entsprach ich meiner Berufung und der Erwartung des großen Publikums mit reinem Selbstbewusstsein, und 87

94

Bölcsészettudományi Szekció ungewiss. Im Fall von József S[z]edlácsek, einem bislang unbekannten Klavierstimmer, der im April 1887, dem Zeitpunkt seines Ansuchens, in der Csengery utcza 52 in Budapest VI. wohnte, wird ebenfalls deutlich, dass der Obersthofmeister bei der Verleihung von Hoftiteln verstärkt auf die innovativen Leistungen des Betriebs achtete und bei Handwerkern, die keine Produktion vorweisen konnten, der Titel keinesfalls vergeben wurde. József S[z]edlácsek war zwölfeinhalb Jahre als Trompeter im 2. Ulanen-Regiment tätig und heiratete während dieser Zeit Amália Reinländer, die ältere Schwester des Generalleutnants Baron Vilmos Reinländer. Wie der Bittsteller schreibt, musste er seinen langjährigen Militärdienst, in dem er an mehreren Schlachten teilgenommen hat94, die seine Gesundheit angriffen, aufgeben. So begann er, sich auf dem Gebiet der Klavierreparatur und Klavierstimmung eine neue Existenz aufzubauen. S[z]edlácsek beschreibt die sozialen Verhältnisse Ende der 1880er Jahre in Budapest als drückend, da die Teuerung der Lebenserhaltungskosten und der Schul- bzw. Ausbildungskosten ohne eine Erhöhung seines Einkommens nicht mehr zu leisten sind. Außerdem war, wie er in seinem Ansuchen festhält, die Konkurrenz unter den Klavierstimmern und –reparateuren sehr groß, was ihn vor existentielle Probleme stellte, zumal er sich, wie er andeutet, bereits in fortgeschrittenem Alter befand und vor allem mit den Geschäften der jungen Kollegen nicht Schritt zu halten vermochte95. Diese schwierige Situation, veranlasste ihn, um den Hoftitel einzukommen, um im Wettbewerb besser bestehen zu können96. Seinem Brief legt er Zeugnisse über seine bürgerliche Tätigkeit und seinen wie das unter ./. gefügte Zeugnis bestätigt, hatte ich sogar das Glück, mit einem für den höchsten Hof erstellten Werk die Anerkennung und das Lob Ihrer Majestät der Königin zu verdienen. Unter .//. würde ich noch das Zeugnis der Stadt Pest beifügen, zur Erläuterung [Unterstützung] der Zeit meines beruflichen Vorlebens, und mit dem Gefühl, dass hier durch die Genehmigung der Benutzung des genannten Titels ein eifriger Handwerker ausgezeichnet wird, der mit seinen Produkten vielseitig anerkannt ist, so ergreife ich den Mut, um die Zuweisung meines ergebensten obengenannten Antrags zu flehen. Ergebenster Diener Euer Kaiserlichen Königlichen Apostolischen Majestät Adolf Mönnig 94 Möglicherweise spricht er hier den Preußisch-Österreichischen Krieg 1866 an. 95 Die erfolgreiche Arbeit des Klavierstimmers ist vor allem an eine exzellente gehörsphysiologische Disposition gebunden, die mit zunehmendem Alter schwächer wird. 96 OESTA, HHStA, OMeA Jg. 1887, Karton 1123, Rubrik 12/72. Der Antrag lautet ungekürzt: Császári és apostoli Királyi Felség! Mély hódolattal s‘ legalázattelyesebben alólirott, mint hűalattvalója és katonája, a 2 ik számu Schwarzenberg herczeg nevét viselő dzsidás ezredben, eleinte mint század – később mint ezred trombitás 12 6/12 évi hű és pontos szolgálatot teljesitettem, s ez idő alatt nőűl vevém az ugyancsak most nevezett ezred porkolábja - Reinländer Nándor leányát, Reinländer Vilmos báró altábornagy, - Amália nevű nővérét; a hosszú szolgálat és tőbb nagy űtkőzetben való résztvétel egészségemet ís megtámadta, úgy, hogy kénytelen voltam mint rokkant katonai szolgálatból kilépni – és polgári állásban mind magam, – mind családom számára kenyeret keresni. –[1v] Polgári állásomban műkődésemről, úgy magam viseletéről az 1/. - 4/. alatti bizonyitványok is tesznek tanuságot. Ámde gyermekeim neveltetése és a fokozatosan emelkedő drágaság, jövedelmem szaporitását is tette szűkségessé úgy, hogy kűlőnősen zongorahangolás és zongorajavitással foglalkoztam, mely téren egy időben még kevesen műkődtek, de ma napság már e téren is oly nagy a verseny, hogy a legjobb igyekezettel és jó ajánlatokkal sem lehet a versenyt kiállani. – Tekintve még, hogy a megélhetés még a legserényebb fiatal embernek is felette megnehezitve van, s’én már koromnál fogva is csak a legjobb ajánlatokkal vagyok képes magam és családomat fentartani, legalázatteljesebb kőnyörgésem: Méltóztassék Felséged engem a „csász: és kir: udvari zongorahangoló és javitó“ czimmel legkegyesebben megaján dékozni és annak használatát legkegyelmesebben megengedni, mint mely kitüntető czim a legbiztosabb és legmagasabb ajánlat, hogy hátralevö napjaimra a nagy verseny ellenében kenyeremet [2r] megkereshessem. – Mély hódolat - és alázattal Csász: és kir: Felséged leghivebb alattvalója és legalázatosabb szolgája Sedlácsek József Zongora hangoló és javitonák. Kaiserliche und apostolische Königliche Majestät! Mit großer Huldigung und ergebenst unterschrieben, Ihr treuer Untertan und Soldat, im 2. Ulanen-Regiment, welches den Namen vom Herzog Schwarzenberg trägt, anfangs als Kompanie- später als Regiment-Trompeter leistete ich 12 6/12 Jahre lang treuen und genauen Dienst, und während dieser Zeit heiratete ich Amália, die Tochter des Kerkerwärters des oben genannten Regiments, Nándor Reinländer, die ältere Schwester vom Generalleutnant Baron Vilmos Reinländer; der lange Dienst und die Teilnahme an mehreren großen Schlachten griffen auch meine Gesundheit an, so dass ich gezwungen war,

95

Bölcsészettudományi Szekció Leumund bei97. Die Korrespondenz im Akt S[z]edlácsek des Obersthofmeisteramts belegt, dass sein Ansuchen inhaltlich nicht näher diskutiert wurde und es gleichsam postwendend zur Ablehnung kam. Ähnlich wie bei der Dynastie Mönnig handelt es sich auch bei der Famile Placht um in Europa weitverzweigte Musikinstrumentenmacher, die ab der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts vermehrt im Instrumentenhandel aktiv waren. Bereits um 1690 ist Elias I. Placht, der ab 1723 als Geigenbauer zeichnete98, in Schönbach (Luby) in Böhmen nachweisbar. Jalovec bezeichnet Plachts Violas, die er vorwiegend nach einem Modell von Nicolò Amati anfertigte, als „tonlich hervorragend“99. Auch die meisten späteren Familienmitglieder haben ihre Wurzeln in Schönbach und widmeten sich der Herstellung von Saiteninstrumenten. So stammen auch die Brüder Josef und Johann Placht aus diesem Ort und dürften das bereits 1816 von Johann I. Placht100 in Budapest gegründete Geschäft übernommen haben, das möglicherweise um 1830 eine neue geschäftliche Struktur erhielt, was eine Annonce aus 1892 nahelegt. In dieser informieren die Gebrüder Placht ihre Kunden über eine Geschäftsgründung [sic], die 1830 stattgefunden haben soll101. Die Niederlassung in Wien wurde, wie aus dem Ansuchen102 zu erfahren ist, 1869 gegründet. Das Geschäft in Wien I., in der Rot[h]enturmstraße 21 wird daher im Wiener Adressverzeichnis 1871 auf Josef Placht lautend erstmals angeführt103. Ab 1873 dürfte sich dann Johann Placht in Wien – auch privat – niedergelassen haben, wohl um die Geschäfte vor Ort zu führen. Er wohnte im 8. Bezirk in der Lederergasse 31; sein Bruder ist in Wien offensichtlich nicht mehr gemeldet, möglicherweise widmete er sich dem Betrieb in Budapest. Die Wiener Niederlassung ist ab 1880 in der Rot[h]enturmstraße 14 zu finden104, wo sie auch von den Nachfolgern Plachts bis 2010 geführt wurde. Ab 1880 ist auch ein Wenzel Placht in Wien nachzuweisen, der sich in der Langegasse 62, im 8. Bezirk, niederließ und dessen Profession mit „Musikinstrumentenverschl“ [?] angegeben wird. Im selben Jahr taucht auch wieder ein Josef Placht auf, der als Händler (Fragner) bis zu Beginn des 20. Jahrhunderts in Wien wirkt. Da er von 1880 bis 1884 unmittelbar neben Johann Placht in der Florianigasse 4 (8. Bezirk) invalid aus dem militärischen Dienst zu treten – und in einem bürgerlichen Beruf für mich wie auch für meine Familie Brot zu erwerben. – [1v] Meine Tätigkeit in meinem bürgerlichen Beruf sowie mein Benehmen bestätigen auch die Zeugnisse unter 1/. - 4/. Aber die Erziehung meiner Kinder und die stetig wachsende Teuerung erforderten auch die Erhöhung meines Einkommens, so dass ich mich vor allem mit der Stimmung und Reparatur von Klavieren beschäftigte, auf welchem Gebiet eine Zeit lang nur wenige arbeiteten, aber heutzutage ist der Wettbewerb auch auf diesem Gebiet so groß, dass man die Konkurrenz selbst mit dem größten Fleiß und guten Angeboten kaum überstehen kann. – Auch in Anbetracht, dass das Leben selbst dem eifrigsten jungen Mann höchst erschwert ist, und ich mich und meine Familie schon allein wegen meines Alters nur mit den besten Angeboten unterhalten kann, ist meine ergebenste Bitte: Seien Sie so huldreich, Eure Majestät, mir gnädigst den Titel „kaiserl[ichen] und königl[ichen] Hof-Klavierstimmer und Reparateur“ zu verleihen und mir die Benutzung dessen zu erlauben, welcher auszeichnende Titel das sicherste und höchste Angebot ist, um an meinen übrigen Tagen gegen den großen Wettbewerb mein Brot [2r] verdienen zu können. – Mit großer Huldigung und Unterwerfung der treueste Untertan und ergebenste Diener Eurer Kaiserl[ichen] und königl[ichen] Majestät Sedlácsek József Klavierstimmer und Reparateur 97 Auch diese Dokumente sind im Akt nicht mehr erhalten. Schließlich wurden die Beilagen nach Abschluss des Aktes an den Bewerber zurückgestellt. 98 Karel Jalovec, Böhmische Geigenbauer, Prag 1959, S. 96. 99 Jalovec, 1959, S. 96. 100 Vannes, 1932, S. 292. 101 Führer durch die Ausstellung und Katalog der gewerblichen Special-Ausstellung, Internationale Ausstellung für Musikund Theaterwesen, Wien 1892, Anzeigenteil S. 63; Rudolf Hopfner: Wiener Musikinstrumentenmacher 1766-1900, Adressenverzeichnis und Bibliographie, Tutzing 1999, S. 377. 102 OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1889, Karton 1161, Rub. 12/4 103 Lehmann‘s allgemeiner Wohnungs-Anzeiger: nebst Handels- und Gewerbe-Adreßbuch für die k. k. Reichshaupt und Residenzstadt Wien und Umgebung, Wien 1871, S. 313. 104 Lehmann, 1880, S. 690.

96

Bölcsészettudományi Szekció wohnte105, wäre zu überprüfen, ob auch er zur Instrumentenmacherdynastie gehörte, obgleich im Adressverzeichnis kein entsprechender Hinweis zu finden ist. Unter Johann Placht, der ab 1889 als „K. K. Commerzialrath“ unter der Adresse Pötzleinsdorfer Hauptstraße 33a im 18. Bezirk residierte, wird jedenfalls jahrelang auf das Geschäftslokal in der Wiener Innenstadt verwiesen, so dass davon ausgegangen werden kann, dass er der Geschäftsinhaber war. Sehr interessant ist die Tatsache, dass Placht mehrere Auszeichnungen für seine Produkte erhielt: Bei der Wiener Weltausstellung 1873, der Centennial International Exhibition in Philadelphia 1876 und der Österreichischen Industrieausstellung 1880 wurden ihm Verdienstmedaillen verliehen. Ebenfalls 1880 erhielt er bei der Melbourne International Exhibition eine Urkunde und eine Verdienstmedaille. Fünf Jahre später stellte er bei der Országos általános kiállítás aus und seine Erzeugnisse wurden mit der „Großen Ausstellungsmedaille“ prämiert106. Nach eigenen Angaben belieferte Placht auch einen bedeutenden Teil der Musikkapellen in der k. k. Armee. Obwohl Placht direkt an den Hof keinen Lieferungen nachkommen durfte, hielt er seine Musikinstrumenten- und Saitenerzeugung jedenfalls des Hoftitels würdig107. 105

Lehmann, 1881, S. 725; 1882, S. 737; 1883, S. 735; 1884, S. 741. OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1889, Karton 1161, Rub. 12/4. 107 OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1889, Karton 1161, Rub. 12/4. Der Antrag lautet ungekürzt: Főméltóságú Főudvarmesteri Hivatal! Mély tisztelettel alólirott budapesti és bécsi bejegyzett zenehangszer és húr gyáros czég azon alázatos kérelemmel bátorkodik a főméltóságu főudvarmesteri hivatal elé lépni, - miszerint Ő császári és királyi Felségénél a „császári és királyi udvari szállitó“-i kegyelmes czimet mind a Budapesten /: Wurm utcza, Józseftér közelében :/ mind a Bécsben /: Stadt Rothenturmstrasse 14 :/ fennálló czége részére legkegyesebben kieszközölni kegyeskedjék. – Legyen szabad eme alázatos kérelmemet a következőkkel indokolni: Igaz ugyan hogy még eddig nem voltam szerencsés ama legmagasabb kegyben részesülhetni, hogy Ő császári és királyi apostoli Felsége vagy felséges család tagjai részére hangszereket szállithattam volna, - de tekintve hogy e magas czim [1v] adományozása nem birja előfeltételéül azt, hogy e magas czimet élvező egyenesen a felséges uralkodó család magánhasználatára eszközölt légyen már szállitást s igy az azon érdemmel biró anélkül is kinyerheti ezen magas kitüntetést, aminthogy eme legmagasabb kegyben több hazai hangszergyáros is részesült már, anélkül hogy ama kiváló kegyben részesülhetett, hogy a felséges uralkodócsalád részére szállitott volna. – Legyen szabad hivatkoznom arra, hogy budapesti czégem 1816 s bécsi czégem 1869 óta áll fenn s hogy már régebb idő óta azon szerencsében részesülök, hogy a. cs. kir. hadsereg egy jelentékény része hosszu évek sora óta czégem tünteti ki azzal, hogy zenekarait czégemtől rendelt hangszerekkel látja el, a mit kész vagyok a rendelvények egész tömegével beigazolni. Végül szabadjon hivatkoznom ama kitüntetésekre is, melyeket a hazai ipar emelése körüli fáradozásaim jutalmául nyertem s melyeket Főméltóságod kegyes engedelmével itt alább fölsorolni bátorkodom. – Az 1873iki bécsi kiállitás érdem-éremmel, - az 1876iki philadelphiai nemzetközi kiállitás érdem-éremmel – az 1880iki austriai iparkiállitás [2r] érdem-éremmel, - az 1880iki Melbournei nemzetközi kiállitás diszokmány és érdem-éremmel, végül az 1885iki budapesti orsz. kiállitás a kiállitási nagy éremmel tüntetett ki. Azon hitben hogy az előadottakból Főméltóságod elég bizonyitékát fogja meriteni annak, hogy a kért kitüntetés elnyerésére némi érdemmel birok, ujból esedezem, miszerint előterjesztett alázatos kérelmemet kegyesen támogatni s részemre, tekintve hogy a bécsi és budapesti gyárak és illetve üzletek tulajdonképen egy és ugyanazon gyár – a császári és királyi udvari szállitói czimet mindkét üzleti telep részére Ő császári és királyi apostoli Felségénél kieszközölni méltóztassék. – A Főméltóságu Főudvarmesteri Hivatalnak alázatos szolgája Placht Testvérek Durchlauchtiges Obersthofmeisteramt! Die mit großer Ehrfurcht unterschriebene, in Budapest und Wien eingetragene Musikinstrumenten- und Saitenerzeugungsfirma traut sich mit dem ergebenen Antrag vor das durchlauchtige Obersthofmeisteramt zu treten, - dass Sie bei Ihrer kaiserlichen und königlichen apostolischen Majestät den gnädigen Titel „kaiserlicher und königlicher Hoflieferant“ sowohl für seine Firma in Budapest /: Wurm Straße, in der Nähe des József Platzes :/, als auch für die Firma in Wien /: Stadt Rothenturmstrasse 14 :/ huldvollst erwirken. – Gestatten Sie meinen ergebenen Antrag wie folgt zu begründen: Es ist zwar richtig, dass ich bis jetzt nicht das Glück hatte, an der höchsten Gnade teilzuhaben, dass ich für Ihre kaiserliche und königliche apostolische Majestät oder ihre erlauchten Familienmitglieder Musikinstrumente hätte liefern können, - aber mit Rücksicht darauf, dass die Erteilung dieses hohen Titels [1v] nicht voraussetzt, dass der Inhaber dieses vornehmen Titels bereits direkt zur Privatnutzung der erlauchten Herrscherfamilie geliefert haben muss, steht diese hohe Auszeichnung denjenigen zu, die sie verdienen, auch ohne auf das [Lieferung zur Privatnutzung] abzuzielen, - wie bereits mehrere heimische Instrumentenbauer an dieser höchsten Gnade teilhaben durften, ohne die Gunst erfahren zu können, dass sie für die erlauchte Herrscherfamilie geliefert hätten.Gestatten Sie mir, mich darauf zu beziehen, dass meine Firma seit 1816 in Budapest und seit 1869 in Wien existiert und dass ich schon seit längerer Zeit das Glück habe, dass ein bedeutender Teil der k. u. k. Armee meine Firma damit beehrt, ihre Musikkapellen mit Musikinstrumenten zu versorgen, die sie bei mir bestellen, was ich mit großen Zahlen an Bestellungen 106

97

Bölcsészettudományi Szekció Erstaunlicherweise legte Placht seinem Antrag keine Zeugnisse oder Urkunden bei, was recht ungewöhnlich war, da die Bittsteller normalerweise den Inhalt des Antrags mittels originaler Dokumente belegten. Aus der Fabrik Plachts erhaltene Instrumente und die von den Gebrüdern Placht in den Printmedien geschalteten kommerziellen Anzeigen, die heute Aufschluss über das Geschäft bieten, geben Grund zur Annahme, dass die Gebrüder Placht zwar durchaus solide Instrumente auf den Markt brachten, jedoch generell das niedrige und mittlere Preis- und Qualitätssegment in ihrem Sortiment überwog. So bot die Firma Anfang der 1890er Jahre Violinen zwischen 5 und 80, Violoncelli zwischen 25 und 60, und Gitarren zwischen 3,50 und 30 Gulden an. Starkes Augenmerk legten die Gebrüder Placht offensichtlich auf das Lager ihrer Niederlassungen, das sie mit den Attributen „grösstes und stets wohlassortirtes“ bezeichneten108. Demnach dürfte der Handel mit Instrumenten im Vordergrund gestanden haben und die Entwicklung eigener Erzeugnisse eine periphere Stellung eingenommen haben. Anzumerken ist auch, dass die Saitenproduktion – schließlich wird diese in der Firmenbezeichnung extra erwähnt – keine innovativen Aspekte hatte, sondern dass sie sich, wie bei vielen anderen Saitenproduzenten in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts, auf das Umspinnen von Darmsaitenkernen beschränkte109. Der Obersthofmeister schätzte den Stellenwert der Firma Gebrüder Placht innerhalb der Produktionsbetriebe der österreichisch-ungarischen Monarchie als eher gering ein und gewährte keine Titelverleihung. Der Antrag der Firma Gebrüder Placht erfuhr am Hof keine weitere Besprechung oder Untersuchung, sondern wurde gleich nach Einlangen abgelehnt 110. Es ist für die Titelvergabepolitik des Hofes am Ende des 19. Jahrhunderts bezeichnend, dass alle drei vorliegenden Ansuchen, eine Absage erhielten. Denn die Zahl der Einreichungen um Titelverleih nahm derart rasant zu, dass immer stärker auf die tatsächlich innovativen Eigenleistungen in der technologischen Entwicklung und den weltweiten Vertrieb der eigenen Erfindungen sowie auf die Größe der Firmen geachtet wurde, daher fanden mittelgroße Betriebe mit durchschnittlich erfolgreicher (fabriksmäßiger) Produktion und primärer Ausrichtung auf Handel zumeist keine Berücksichtigung. Mag. Dr. Beatrix Darmstädter MAS Kuratorin Sammlung alter Musikinstrumente Kunsthistorisches Museum Wien mit MVK und ÖTM wiss. A. ö. R. Burgring 5 A – 1010 Wien Tel.: 0043 / 01 / 52524 (4603) Mail: [email protected]

Dr. Norberta Sági Hochschuldozentin Pädagogische Fakultät der Hochschule Kecskemét Kaszap u. 6-14 H- 6000 Kecskemét Tel.:0036 / 76 / 501770 (1808) Mail: [email protected]

nachweisen kann. Zum Schluss gestatten Sie mir, mich auch auf die Auszeichnungen zu beziehen, welche ich für meine Bemühungen zur Hebung der heimischen Industrie erhalten habe und welche ich mit der gnädigen Erlaubnis Eurer Hoheit hier unten aufzuzählen wage: die Wiener Ausstellung im Jahre 1873 mit der Verdienstmedaille, die internationale Ausstellung in Philadelphia im Jahre 1876 mit der Verdienstmedaille, die österreichische Industrieausstellung im Jahre 1880 mit der Verdienstmedaille [2r], im Jahre 1880 die internationale Ausstellung in Melbourne mit einer Urkunde und einer Verdienstmedaille, und abschließend zeichnete mich die Landesausstellung in Budapest im Jahre 1885 mit der Großen Ausstellungsmedaille aus. In dem Glauben, dass Eure Hoheit daraus genügend Nachweise dafür schöpfen kann, dass ich für die Erteilung der ersehnten Auszeichnung etlichen Verdienst habe, bitte ich Sie nochmals, dass Sie meinen ergebenen Antrag huldvoll unterstützen und für mich - angesichts dessen, dass die Fabriken beziehungsweise Geschäfte in Budapest und in Wien eigentlich eine und dieselbe Firma ist – den kaiserlichen und königlichen Hoflieferanten-Titel für beide Geschäftsniederlassungen bei Ihrer kaiserlichen und königlichen apostolischen Majestät zu erwirken. Ergebener Leibeigene des durchlauchtigen Haupthofmeisteramtes Gebrüder Placht 108 Katalog 1892, S. 63. 109 Für diesen Hinweis danke ich Rudolf Hopfner (Direktor, Sammlung alter Musikinstrumente, KHM Wien). 110 OESTA, HHStA, OMeA, Jg. 1889, Karton 1161, Rub. 12/4.

98

Bölcsészettudományi Szekció

Képzelt világok - Tolkien univerzumai (1) Galuska László Pál Alaptudományi és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás: Az alábbi szöveg két részesre tervezett előadásom első részéhez készült. Itt Tolkien birodalmairól, a következőben pedig világegyeteméről ejtünk szót. A tolkien-i fantasy világa egyszerre ismerős és ismeretlen számunkra. Feltérképezhető. Ismerős, mert a mi világunk elemeit fogadja magába, s még inkább azért, mert a mitológiák sémáiból épül. Ismeretlen, mert teljes megértéséhez nemcsak a kulturális emlékezet, hanem a psziché mélységeibe is le kellene merülnünk. Dolgozatunkban be kívánjuk mutatni a tolkien-i világ kultúrtörténeti környezetét és legfontosabb jellemzőit. Abstract: The fantasy-world of Tolkien is simultaneously acquaintance and unknown. It is possible to map. This is a homelike land for us because implies elements of our world, and yet rather because it based by the schemas of the mythologies. This is unfamiliar because for his full understanding is necessary for us not only onto the cultural recollection but the plunge into the depths of the psyche too. In our essay we would like to present the cultural environment and more important features of Tolkien's world. Kulcsszavak: Tolkien, fantasy, mitológia, Atlantisz, Utópia, A szilmarilok, A Gyűrűk Ura Keywords: Tolkien, fantasy, mythology, Atlantis, Utopia, The Sylmarillion, The Lord of the Rings

1. Fantasy és mitológia Manapság csak a mítosz jelent menekülést az „unalom, a sivárság apokalipszisával, az ökológiai végpusztulással, a morál tökéletes devalválódásával fenyegetett” napjainkból.111 Az írásbeliség elterjedésével, és a tudomány előrehaladásával azonban az emberiség egy jelentős hányada mindinkább elveszíti élő kapcsolatát hagyományos mítoszaival. Ugyanakkor a „modern” vagy a még elterjedtebb és még kevésbé jogos „civilizált” névvel illetett tömegek „mítoszéhsége” egyre kifejezettebb. Az agnosztikus gondolkodás logikájával tökéletesen megfér az a paradoxon, hogy a tradicionális valóságmagyarázatok, vezérfonalak hitelességében kételkedők „mesterséges” mítoszok hatása alá kerülnek, sőt: kifejezetten keresik ezeket. Bizonyos esetekben nem is egyszerű rajongásról van szó: Tolkien munkásságára vallásfelekezetek is alapulnak, amelyek A szilmarilokat egyfajta szentírásnak, Tolkient pedig prófétának tekintik.112 Általában elmondható, hogy a jelenleg rendszeresen olvasó közönség jelentős hányada az ilyen mesterséges mítoszvilágok iránt érdeklődik. Többféle magyarázat is van a fantasy és annak irodalmi vonatkozásai iránti növekvő figyelemre. Az irányzat egyik legelső és legjelentősebb teoretikusa, Lin Carter szerint az emberek azért fogadnak be szívesen fantasyket, mert az „emberi lét jellemzője” a „mesés dolgok iránti éhség”, és mert az emberi lényeknek megvan az „álmodozásra való képességük”. Talán éppen ezért a fantasy sok kritikusa azzal vádolja ezt az irányzatot, hogy rajongói csupán a valóságtól menekülő tömegekből (escapist readers) kerülnek ki. Ez ellen a vád ellen Carter azt az állítást szögezi, hogy minden szépirodalomi mű elolvasása „menekülés

111 112

PÓSA Zoltán, 1991. 68. p. Erről bővebben lásd: ACÉLPATKÁNY, 2013. http://sfmag.hu/2013/01/07/tolkien-eletmuvenek-vallasi-hatasa/

99

Bölcsészettudományi Szekció az éppen aktuális realitástól”.113 Sok „komoly” irodalomtörténész úgy véli, hogy a fantasy csak a szórakoztatás kedvéért jött létre.114 Carter azonban azt állítja, hogy a fantasy egy nagyon ősi, gazdag műfaj, és fontos része, sőt „eredeti formája” az elbeszélő irodalomnak. A modern irodalom kezdetei (Rabelais és Cervantes) éppen koruk fantasy-jellegű irodalma elleni lázadásként értelmezhetőek, ami akkor uralta az írott szövegek univerzumát. Ezek a szerzők a „romance”nak nevezett „hősi fantasyket” akarták túllépni.115 De – bár ezzel a gesztussal az irodalom „komolyan vett” iránya igyekezett eltávolodni a fikciótól – a közönség érdeklődése mégis megmaradt, hiszen az új formák nem vetélkedhettek azzal a gazdag és viszonylag szabad képzeletvilággal, amit a tradicionális epika hordozott. Minden fikcióra épülő irodalmi szöveg másik valóságot teremt, és egyben újraértelmezi a külső valóságot, ha úgy tetszik, egyfajta vezérfonalat ad azáltal, hogy mitikus alternatívát hoz létre. Akárhogyan is: a fantasy nem valami új, eddig nem létező úton jár, hanem az irodalom egy nagyon jelentős vonulatának a logikus folytatása, amely azonban hangsúlyozottan törekszik egyfajta mitologikus olvasatra. Ugyanakkor a mítoszteremtés nem „valóságpótlék”: a jelentősebb fantasy-írók újraértelmezik és aktualizálják a mítoszokat.116 (Itt és most nem térünk ki arra az igen kiterjedt és elágazó véleményhalmazra, amely azt a kérdést vizsgálja, lehet-e Tolkien után „minőségi” és „saját” fantasyt írni.) Ez azt jelenti, hogy a létező mitologikus rendszerek egyes elemeivel találkozik az általuk kreált fantáziavilág, de összességében valamiféle „új”, eddig még nem létező kombinációban, „szétszórva” és „keverve” jelennek meg a már ismert archetípusok, ezzel az ismerősség érzetét keltve a befogadóban.117 Hogy Tolkien művei „alternatív mitologikus rendszert” képeznek, azt egyébként nemcsak a rajongó, hanem a vegyesebben értékelő olvasat, pl. A szilmarilokról a magyar recepció egyik legelső, meglehetősen fanyalgó kritikáját író Galántai Zoltán118 is elismeri. Abban azonban vitatkoznunk kell vele, hogy a mítoszokat „egy létező kultúrára vonatkoztatva szoktunk értelmezni” (bár ezt az állítását szánta egyik legsúlyosabb érvének Tolkien ellen), hiszen ha ez a megállapítás igaz, akkor a rég letűnt népek mitikus hagyományai miért is lennének érdekesek a számunkra, miért termékenyítették meg évszázadokon keresztül pl. a görögség és Róma összeomlott kultúrájának mítoszai a művészeteket, s miért építene még ma is rájuk nemcsak a „elit” hanem a tömegkultúra, pl. a filmipar is egyes alkotásaiban? Egy-egy jól megírt mesterséges, alternatív mítosz pedig hasonló módon működhet, mint a „valódi”, amelyet egy valaha volt kultúra (és nyelv) termelt ki a régi időkben. A fantasy „világteremtő”, ill. a világteremtést értelmező irányzat. A továbbiakban arra teszünk kísérletet, hogy a világteremtő és -értelmező szándék kapcsán feltárjuk bizonyos „hagyományos” mitológiák és a tolkieni univerzum elemeinek néhány markánsabb párhuzamát.

2. Atlantisz A Demiurgosz vagy Kreátor akarata által létrehozott alkotás – legyen az univerzális vagy városnyi méretű – hasonló sajátosságokat mutat. Legfontosabb jellemzője a működés emberfeletti rendje, ill. a szimmetrikus és koncepciózus strukturáltság. Az isteni eredetű államok egyik legelső és legismertebb példája Atlantisz, amelyről 113

CARTER, Lin, 1973. 2. p. Ez a szemlélet egyébként változóban van. Ma már nem hagyható figyelmen kívül a populáris kultúra, különben az irodalomértelmezés egyfajta „elefántcsonttoronyba” zárja önmagát. Nagy Gergely, 2012. 14. p. 115 CARTER, Lin, 1973. 4. p. 116 PÓSA Zoltán, 1991. 69. p. 117 DEÁK-SÁROSI László, 2012. 19 – 20. p. 118 GALÁNTAI Zoltán, 1991. 39. p. 114

100

Bölcsészettudományi Szekció Platón két dialógusában is említést tesz. Leírásában Atlantisz teremtője a halhatatlan isten, Poszeidón, aki Klétó nevű halandó kedvese iránti féltékeny szerelmétől vezetve csatornák és szigetek egész gigászi gyűrűkből álló rendszerét megalkotva hozta létre városát. A Platón által közölt leírás olyan pontos, hogy a város szinte tökéletesen rekonstruálható: a nem kevés képzőművészeti ábrázolás mellett még mérnöki alaposságú tervrajz is készült ennek alapján.119 Atlantisz teljesen szimmetrikus: szabályos, koncentrikus körgyűrűkből állt, amelyek között csatornák futottak, s hidakon lehetett átkelni egyik körszigetről a másikra. A szigetváros maga is egy sziget közepén helyezkedett el. A tökéletes kialakítás és a szintén tökéletesen monolit, utópisztikus társadalmi rend mérhetetlen hatalommal ajándékozta meg a szigetállam urait, akik végül az isteni gőg bűnébe estek, az egész világon uralkodni akartak; lázongani kezdtek a halandó lét ellen. Ezért az istenek megbüntették Atlantiszt: a sziget elsüllyedt, lakosainak nagy része odaveszett: csak egy csekély maradéknak sikerült elmenekülnie. Erre a momentumra a szöveg eleje utal, ugyanis a Platón által Timaiosz szájába adott történet120 Zeusz az istenek tanácsában elmondott, Atlantisz büntetésére felhívó beszédének elején félbeszakad, s a történet többi része eltűnt. A sziget további sorsáról Kritiasz elbeszéléséből tudunk meg adalékokat.121 Ebből kiderül, hogy az atlantidák serege megtámadta Athént, de az athéniak vitézi ellenállásán seregük ereje megtört. Hamarosan „rendkívüli földrengések” és „özönvizek” támadtak, s a szigetállam mindörökre elsüllyedt, lakosai odavesztek. A többszörös narráció mögé rejtett történetből (Szolónnak egyiptomi papok mondják el, ő rokonának Dropidésznek adja tovább, aki pedig fiának idősebb Kritiásznak meséli el; innen kerül a történetmondóhoz, ifjabb Kritiászhoz, akinek szavait Platón jegyezte le) az is kiderül, hogy Atlantisz kultúrája nem tűnt el teljesen nyomtalanul: Egyiptom számos elemet átvett belőle. Máris felhívjuk az olvasó figyelmét néhány meghatározó tényezőre: a fentebb már említett emberfeletti rend és szimmetria mellett a kultúraközvetítés előbb békés, majd invazív jellegére, ill. az isteni büntetésre, és a kultúra maradványainak hanyatló – mindazonáltal még több évezredes – továbbélésének momentumaira.

3. Camelot Atlantisz legendája logikus folytatásának tekinthető a középkori kelta-brit kultúra egyik legmarkánsabb képzeletbeli városa: Camelot. Az Arthur-mondakör e misztikus városa a kultúra és az emelkedett civilizáció, a valódi értékek és a humanizmus őrzője a rómaiak távozása utáni kaotikus és sötét történelmi időkben. Tolkien igen jól ismerte ezt a mondakört, már az iskolában a Beowulf mellett egyik kedvence a Sir Gawain és a Zöld Lovag históriája c. kora középkori, a Kerekasztal-legendárium egyik elemét feldolgozó angolszász mű.122 Arthur és Camelot Tolkien tudományos előadásaiban is rendre felbukkan.123 Camelot alapítója a legendás Arthur király, és bukása végül belső árulás miatt következik be: Arthur és Camelot legnagyobb ellensége, Morgan le Fay úrnő közös fia, Mordred megtámadja apját, s párviadalban halálosan megsebzi a királyt, ez a királyság végét is jelenti egyben.

119

A kitűnő magyar belsőépítész-szobrász-mérnők, Maróti Géza 1941 előtt elkészítette a város rekonstrukciós rajzát (1. ábra), s ez alapján makettje is megépült (2. ábra). 120 PLATÓN, 1997. 173 – 266. p. 121 PLATÓN, 1997. 133 – 152. p. 122 CARPENTER, Humphrey, 2001. 37. p. 123 Pl.: TOLKIEN, J. R. R., 2006. 189. p.

101

Bölcsészettudományi Szekció

4. Utópia Semmiképpen sem hagyhatunk említés nélkül még egy legendás előképet, amelyet részint Atlantisz, részint Camelot táplál. Tudor VIII. Henrik lordkancellárja, későbbi politikai áldozata, Thomas More (Morus Tamás) az angolszász kultúrában és a világirodalomban is kikerülhetetlen nagy művéről, az Utópiáról van szó.124 A szigetről egy fiktív elbeszélő Hythlodaeus Raphael ad leírást. Raphael egy kalandvágyó portugál nemesember, aki részt vett Amerigo Vespucci földkörüli útján, de elszakadt társaitól, s végül hihetetlen bolyongások és hányattatások után az Újvilágból az indiai Kalikutba kerülve ismét portugál hajóra szállt, és visszatért Európába. Raphael számol be tehát a szigetállamról, amelyet egy legendák ködébe veszett király, Utopus alapított és látott el bölcs törvényekkel, s amely tökéletesen szimmetrikus, és emberfelettien rendezett. Számos későbbi méltatója szerint Morus – akarata ellenére is – inkább disztópiát, mint utópiát alkotott, állama elviselhetetlenül egyenjogú, monolit és sivár. Leírásában azonban mind a későbbi ál-utaztató államfilozófiai regényeknek (pl. Swift Gullivere vagy Voltaire Candide-ja), mind pedig a fantasztikus utaztató kalandregényeknek jó alapot teremtett. Utópia világunkban található, de helynevei mégis azt sejtetik, hogy közönséges ember számára elérhetetlen. Valahol Dél-Amerikában „Új Kasztíliában” fekszik, s közvetlen földrajzi környezete igen részletesen és aprólékosan jellemzett, azonban nem tudjuk meg az odavezető utat.125 Ismerős ez? Természetesen. Ilyen a „földrajzi helyzete” Carroll Csodaországának, Baum Smaragdvárosának, Lewis Narniájának, Tolkien Amanjának, de még Rowling Roxfortjának is. Tolkien – mint az angolszász kultúrában nevelődött ember – nyilván jól ismerte Morus történetét is. Különösen érdekes a számunkra, amit Morus az utópiai vallásról ír: bár a szigetlakók szerint számos a halandók sorsába avatkozó, alacsonyabb rangú istenség létezik, de van egy „Ismeretlen Egy Isten”, aki „örökkévaló, mérhetetlen, megmagyarázhatatlan, emberi ésszel föl nem fogható s a világmindenséget nem anyagi mivoltában, hanem erejével hatja át. Atyának nevezik, egyedül neki tulajdonítják minden dolog kezdetét, gyarapodását, haladását, változását és végét, senki másnak meg nem adják az isteni tiszteletet. 126 Ez az isteni rend nagyon is emlékeztet Tolkiennek A szilmarilokban ábrázolt szisztémájára. Ha mindezekkel az ősképekkel egybe kívánjuk vetni Tolkien világábrázolását, akkor három birodalmat kell megemlítenünk. Mindegyik szerepel A szilmarilokban (illetve az Elveszett mesék könyvében és a Befejezetlen regékben) de legalább említés szintjén a Gyűrűk urában is felbukkan.

5. Gondolin, a Rejtett Város Kezdjük először is a Turgon birodalmával, Gondolinnal, a Rejtett Várossal, amely 124

Beszélő név: a görög „ou” [] (sehol, senki) illetve a „toposz” [] (hely) szavak összevonásából keletkezett, s így jelentése: „Sehol-sincs-hely”, „Seholország” []. De ejtésében így is érthető: Eutopia [], ami annyit tesz: „Jó ország”, a „Jó birodalma”. Eredeti teljes címe: Libellus vere aureus, nec minus salutaris quam festivus, de Optimo Reipublicae Statu deque Nova Insula Utopia (Valóban arany [értékű] és nem kevésbé üdvös, mint szórakoztató könyvecske, Minden Államok közt a Legjobbról és Utópia Új Szigetéről) 125 „Utopia, vagyis Seholsincs szigetének közepe, legterjedelmesebb része, kétszázezer lépés. A sziget legnagyobbrészt ilyen széles, csak a két végén keskenyedik el. Cirkalommal mérve kerülete ötszázezer lépés. Növekvő hold formáját mutatja, melynek szarvai közt behatol a tenger. Ez mintegy tizenegyezer lépésnyi öblöt alkot, melyet egész nagy kiterjedésében szárazföld vesz körül, megvédvén a szelektől, úgyhogy nem háborog. sőt inkább csendes tóhoz hasonló. Ezáltal az egész belső partszegély alkalmas kikötőhely, honnan mindenfelé hajók indulnak, nagy hasznára az embereknek.” Morus Tamás, 1941. 36. p. Utópia ábrázolását lásd: 126 Morus Tamás, 1941. 70 – 71. p.

102

Bölcsészettudományi Szekció Középfölde később tenger által elborított területén, Beleriandban lett megalapítva, északon, egészen közel a sötét istenség, Melkor országához, az Echoriath hegység gyűrűjében.127 Csodálatos és erős lakhely volt ez, amelyet halhatatlan királya és népe évszázadokon át bővítet és erősített. A várost szigorúan elszigetelték a külvilágtól, bejáratát varázslat és titok védte, s miközben Melkor hatalma sorra feldúlta a többi tünde birodalmat Beleriandban, Gondolin gyarapodott és virágzott. Végül a lakók elbizakodottsága és elszigeteltsége mérhetetlenné növekszik: hiába jön el egy halandó, Tuor, s hiába figyelmezteti Turgont közelgő végzetére, a király nem hallgat rá. Camelot sorsához hasonlóan belső árulás lesz a város veszte, a király unokaöccse, Maeglin Melkor fogságába esik, s elmondja neki Gondolin titkát. Melkor addig elképzelhetetlen méretű és erejű, iszonyú hadserege végül elpusztítja a várost, de Tuornak köszönhetően sokan el tudnak menekülni egy titkos alagúton át, és Tuor valamint Turgon leánya, Idril közös gyermeke Earendil végül eljut majd Valinorba, az istenek honába, s a valák, tündék, emberek bosszúálló serege megtöri Melkor hatalmát. Gondolin tehát megfelel mind az atlantiszi, mind a camelot-i előképnek. Tökéletesen szimmetrikus, kör alapú város, amelyet halhatatlan erő emelt, elszigetelt, s csak a kiválasztottak számára elérhető, harmónia és rend uralja, s a hitványság lesz a veszte. Ha megtekintjük Gondolin térképét,128 láthatjuk, hogy víz veszi körül, mint Atlantiszt és Utópiát, ill. szabályos mértani idomok rendezhetőek el benne, kör, négyszögek és sokszögek. Közepén áll a királyi vár, mint Atlantisz és Utópia esetében. A királyi vár előtt álló két fa arról tanúskodik, hogy Gondolin a Halhatatlanok földjének utánzata, s maga Turgon is azzal dicsekszik, hogy Gondolin szépségében már fölülmúlja a tündék Valinorbeli városát, Tiriont. (Ezáltal isteni gőg bűnébe is esik.)

6. Númenor: jutalom és büntetés Mint már említettük, Gondolin eleste a Tolkien-féle „üdvtörténet” szempontjából nem hiábavaló: a valák, tündék és emberek közös utódja, Earendil eljut Valinorba, és hívására az istenek, tündék hadereje az emberek támogatásával megtöri Melkor hatalmát. A halhatatlanokkal együtt harcoló emberek jutalmul egy csodálatos szigetet, Númenort kapják ajándékba, ott élhetnek a Beleager tenger közepén, éppen félúton Középfölde és Valinor között.129 Ha megnézzük a Karen Wyn Fonstad-féle térképet, s összehasonlítjuk Atlantisz, de még inkább Utópia ábrázolásával, azonnal szembetűnnek a hasonlóságok és markáns különbségek. Utópia ábrázolatán hat város látható, amelyek egy képzeletbeli hexagram hat csúcsának feleltethetők meg. A hexagram a tökéletesség, a harmónia jelképe,130 s ez az Utópia írójának szándékával is egyezik, mivel egy tökéletes államot akart ábrázolni. Tolkien Númenorjával már kissé más a helyzet. A sziget ötágú csillag, pentagram formáját ölti fel. (Öt félszigetből áll, melyek egy ötszög alakú középső tartományt zárnak körül, s az egész sziget közepén szintén pentagramot formázó hegy: a Meneltarma emelkedik.) Ez a szimbólum kettős értelmű. Amíg a hexagram mindig egyforma (mivel tökéletesen szimmetrikus), addig a fölfelé mutató hegyű pentagram pozitív jelkép, többek között „a jó célra fölhasznált erők” és a „fehér mágia” szimbóluma”, míg a lefelé mutató hegyű pentagram negatív jelkép, a bukást,

127

Említve A szilmarilokban (TOLKIEN, 2008, 138 – 145., ill. 281 – 289. p.); az Elveszett mesék könyvében (TOLKIEN, 2011. 447 – 533. p.) és a Befejezetlen regékben (TOLKIEN, 2012. 35 – 98. p.) Ez utóbbiban a legrészletesebb és legpompásabb a leírás a Gondolinba való bejutásról. Az út hét kapun át vezet: a Fakapun, a Kőkapun, a Vaskapun, az Ezüstkapun, az Aranykapun végül az Acélkapun keresztül juthatunk magához a fehér márványfallal kerített hétnevű városhoz. A város és környékének térképét lásd: WYNN FONSTAD, Karen, 1992. 23. p. 128 Lásd: Függelék, 4. ábra 129 WYNN FONSTAD, Karen, 1992. 38 – 39., ill. 41. p. 130 ZOBOR László, 2002. 55., ill. 57. p.

103

Bölcsészettudományi Szekció ill. „a rossz célra fölhasznált erőket, a fekete mágiát” jelképezi. 131 Ha Númenor ötágú alakját dél felől szemléljük, felfelé mutató csúcsú, pozitív értelmű, ha észak felől (ahonnan lakóinak támadása az isteni világ felé megindul), akkor lefelé mutató csúcsú, negatív értelmű pentagrammá válik. Tudjuk, hogy Númenor sorsában végül ezek a baljós előjelek beigazolódnak. A númenori emberek kezdetben hálával, hódolattal és szeretettel gondolnak a valákra, akiktől gyönyörű és gazdag szigetüket, hosszú életüket és hatalmas tudásukat kapják, s Númenor egyfajta Utópiává válik. Később azonban tudásukkal visszaélve és az örökkévalóságért sóvárogva előbb középfölde alacsonyabb embereit hajtják uralmuk alá, s végül, az utolsó király, Arany Ar-Pharazôn – igaz, az udvarába fogadott gonosz, Sauron hatására – megtámadja az isteneket is, és ezáltal Númenor Atlantisz (és Camelot) sorsára jut. Tolkien tudatosan, a verbalitás szintjén is hangsúlyozza az atlantida párhuzamot: „De mindez nem tartozik Númenor elmerülésének történetéhez, amiről már mindent elmondtunk. … A tenger partján élő Száműzöttek, amikor szívük vágyakozásában nyugatra tekintettek, Mar-nu-Falmarról szóltak, amely elmerült a habokban, és Akallabêthről, az Elbukottról, ami Atalante (kiemelés tőlünk) az eldák nyelvén.”132

7. Minas Tirith: a remény városa Miként Atlantisznak, úgy Númenornak is akadnak túlélői. A valákhoz hű emberek kilenc nagy hajóval, Elendil, Isildur, Anárion vezetésével kikötnek Középföldén, s nagy birodalmakat alapítanak, amelyek mindazonáltal Númenornak csak árnyképei lehetnek már. Jelen munkánkban nem térünk ki ezekre az országokra, csupán a déli birodalom, Gondor legjelentősebb városára, a Gyűrűk Urában szereplő Minas Tirith-re.133 Minas Tirith a Sauron erői által feldúlt és lerombolt egykori főváros, Osgilitah helyét veszi át a birodalom élén. Az eddig tárgyalt városokhoz és szigetállamokhoz hasonlóan a kedvező természeti alapokkal rendelkező helyszínt lakói felsőbbrendű tudás segítségével tökéletesen szimmetrikus és jól berendezett hellyé alakítják. A város hét körgyűrűből áll (mint Atlantisz), és nagyjából kör alapú, míg oldalnézetből egy hatalmas, hétemeletes torony afféle zikkurat-szerű monumentális építmény (mint Gondolin). Ötvözi Tirion és Gondolin sajátosságait, azonban lakói nem halhatatlanok, s ez majdnem pusztulásához vezet. A gondori királyok kihalnak, szerepüket helytartók veszik át, akik nem méltók őseik hatalmas tudásához és emberi léptékkel mérve szinte mérhetetlen hatalmához. A probléma egyik gyökere már a város alaprajzáról134 is látható: a tökéletes köröket mindössze egyetlen képződmény: a Holtak városa töri meg. Ez lesz az a hely, ahová az eszelőssé vált utolsó helytartó Denethor bezárkózik, és felgyújtja saját magát, és a városát is. A végzetes pusztulást azonban megakadályozza egy előre nem látott tényező, Pippin, a hobbit megjelenése, aki riasztja Gandalfot és a városlakókat, s így csupán Denethor és a baljós kriptaváros semmisül meg a tűzben: Minas Tirith végül elkerüli mind Gondolin, mind Númenor (tehát Atlantisz és Camelot), ám Utópia sorsát is – megmenekül a pusztulástól, de az embertelen rideg rendtől is. Aragorn király beiktatásával emberi lakhellyé válik, egykori tökéletességét talán elveszítve, de gyarapodó és őszintén boldog lakosainak javára válva, amivel végül paradox módon sokkal inkább megvalósul az a cél, amiért eredetileg létrehozták. 131

ZOBOR László, 2002. 56. p. Tolkien, 2008. 329. p. 133 A Christopher Tolkien által összeállított posztumusz-kötetben még számos helyen bukkan elő az említés szintjén. TOLKIEN, 2012. többek között: 428. p., 485 – 486. p., 489. p., 491. p., 497 – 498. p., 510. p., 516 – 517. p., 519 – 520. p., stb. 134 Függelék, 6. ábra 132

104

Bölcsészettudományi Szekció

Függelék

1. ábra: Maróti Géza: Atlantisz, forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Mar%C3%B3ti-Atlantisz_1.jpg

2. ábra: Maróti Géza: Atlantisz. Rekonstrukció: Varga Péter, forrás: http://loveandunity.interneteurope.eu/~mimhu/tartalom.php?ID=544

105

Bölcsészettudományi Szekció

3. ábra: Ambrosius Holbein: Utopia (1518) Forrás: http://annalicemoshist8ria.blogspot.hu/2012/08/el-sentido-intramundano-1-dela-utopia.html

4. ábra: Gondolin térképe, forrás: http://dc510.4shared.com/img/rfpc0M3z/s7/Map_of_Gondolin.jpg

106

Bölcsészettudományi Szekció

5. ábra: Númenor térképe, forrás: WYNN FONSTAD, Karen: The Atlas of Middle-earth, Revised Edition, Boston, 1992. 43. p.

Irodalomjegyzék [1]

[2] [3] [4]

[5] [6] [7]

[8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15]

ACÉLPATKÁNY: Tolkien életművének vallási hatása, [on-line] elérhető: http://sfmag.hu/2013/01/07/tolkien-eletmuvenek-vallasi-hatasa/ (letöltés: 2013. január 7.) CARPENTER, Humphrey: J. R. R. Tolkien élete, Ember a mű mögött, Bp. Ciceró (2001) CARTER, Lin: Imaginary Worlds, The Art of Fantasy, New York, Ballantines Books (1973) DEÁK-SÁROSI László: Az emlékezet rétegei Tolkien mitológiájában, in: J. R. R. Tolkien: Fantázia és erkölcs, Jubileumi tanulmánykötet, szerk.: dr. PŐDÖR Dóra, NAGY Andrea, FÜZESSY Tamás, Bp, Magyar Tolkien Társaság (2012) 19 – 36. p. GALÁNTAI Zoltán: J. R. R. Tolkien: A szilmarilok, in: Galaktika, 128. VII. évf. (1991/5) 39. p. MORUS Tamás: Utópia, (ford.: Geréb László), Bp., Officina (1941) NAGY Gergely: Nincs többé mentség, Tolkien-kutatások Magyarországon, in: J. R. R. Tolkien: Fantázia és erkölcs, Jubileumi tanulmánykötet, szerk.: dr. PŐDÖR Dóra, NAGY Andrea, FÜZESSY Tamás, Bp., Magyar Tolkien Társaság (2012) 13 – 18. p. PLATÓN: Kritiász, in: Válogatott művei, Bp., Farkas Lőrinc Imre (1997) 133 – 152. p. PLATÓN: Timaiosz, in: Válogatott művei, Bp., Farkas Lőrinc Imre (1997) 173 – 266. p PÓSA Zoltán: Mese és fantasy – a mítosz teljességéért, in: Galaktika, 133. VII. évf. (1991/5) 68 – 69. p. TOLKIEN, J. R. R.: A Gyűrűk Ura, Bp., Európa (2002) TOLKIEN, J. R. R.: A szilmarilok, Bp., Európa (2008) TOLKIEN, J. R. R.: A tündérmesékről, in: Szörnyek és Ítészek. Debrecen, Szukits (2006) 167 – 227. TOLKIEN, J. R. R.: Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről, Bp., Európa (1996) TOLKIEN, J. R. R.: Beowulf: Szörnyek és ítészek, in: Szörnyek és ítészek, Debrecen, Szukits (2006) 11 – 80. p. 107

Bölcsészettudományi Szekció TOLKIEN, J. R. R.: Elveszett mesék könyve, Bp., Cartaphilus (2011) Végh Dániel: A magyar fantasy-irodalomról, in: Holmi (2007. szeptember), [on-line] elérhető: http://www.holmi.org/2007/09/vegh-daniel-a-magyar-fantasy-irodalomroljegyzetek (letöltés: 2012. szeptember 13.) [18] WYNN FONSTAD, Karen: The Atlas of Middle-earth, Revised Edition, Boston, Houghton Mifflin Company (1992)  [19] ZOBOR László: Az ősminták ereje (doktori értekezés), Bp., Magyar Iparművészeti Egyetem (2002) [on-line] elérhető: http://konyvtar2.mome.hu/doktori/ertekezesek/DLAertekezes-ZoborLaszlo-2003.pdf (letöltés: 2012. szeptember 13.) [16] [17]

Szerző Dr. Galuska László Pál: Magyar Nyelv és Irodalom Szakcsoport, Alaptudományi és Szakmódszertani Intézet, Tanítóképző Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, 6000 Kaszap u. 6 – 14., Magyarország. E-mail: [email protected]

108

Bölcsészettudományi Szekció

Mesei jellemzők Göttfy Borbála emlékiratában Kutrucz Zsuzsanna Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Összefoglalás: Dolgozatomban azt mutatom be, miképp épült bele a mese műfaji sémája Götffy Borbála emlékiratába. A mű szerkezetében kimutathatók a Propp által meghatározott mesemozzanatok, a mese szerepkörei és egyéb fontos mesei motívumok. Abstract: The essay is about the integration of tale schema to Götffy Borbála’s memoir. Structural elements defined by Propp, other functions and patterns can be found in her work. Kulcsszavak: Göttfy Borbála, emlékirat, mese Keywords: Göttfy Borbála, memoir, tale Mátisfalvi Götffy Borbála az első magyar női emlékiratíró.135 1770. december 29-én született a Kraszna megyei Kémeren.136 Székely nemesi családból származott, Götffy László Hunyad vármegyei adószedő és kovásznai Márkus-Deák Judit gyermeke, Ponori Thewrewk János felesége. Három fia között található Ponori Thewrewk József, aki íróként vált híressé, és akinek köszönhetően édesanyja emlékirata megjelent, 1823-ban. A Götffy Borbálával kapcsolatban ismert utolsó dátum a memoár keletkezési éve, 1816.137 Az emlékirat, amelynek címe Néhai Mátisfalvi Göttfy László háznépének Hóra pórhada miatt esett romlása,138 az 1784-ben történt eseményekről szól, a Horea, Cloşca és Crişan által vezetett magyarok elleni román parasztfelkelésről,139 ahogyan azt az akkor tizennégy éves Göttfy Borbála és családja átélte. A mese műfaji jellemzői felismerhető módon jelennek meg Götffy Borbála emlékiratában. A mű szerkezete hasonlóságot mutat a mesék szerkezetével. Propp szerint „morfológiailag mesének tekinthető minden olyan fejlemény, amely a károkozástól vagy hiánytól különféle közbeeső funkciókon keresztül házassághoz vagy más megoldás értékű funkcióhoz vezet. Zárófunkcióként szerepel némely esetben a megjutalmazás, szerzés, vagy a baj megszüntetése, megmenekülés az üldözés elől stb.”140 Götffy Borbála történetének elején a családot ért támadás, és ezután az elbeszélő bántalmazása feleltethető meg a károkozás mozzanatának. A hiány kialakulását eredményezi a veszély megjelenése, amikor megszűnik a biztonság és a családnak menekülnie kell. A történet végén megtaláljuk a megoldás értékű funkciót: az életben maradt családtagok biztonságos helyre kerülnek. A megjutalmazás sem

135

S. SÁRDI Margit, Beszélt nyelv a 18. századi emlékíróinknál = Folklór és nyelv, szerk. SZEMERKÉNYI Ágnes, Bp., Akadémiai Kiadó, 2010. 258. 136 Új magyar irodalmi lexikon, 1., főszerk. PÉTER László, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. 698. 137 SZINNYEI József, Magyar írók élete és munkái 3., Bp., 1894, 1397.; A másik magyar haza 1750–1790. Erdély öröksége, bev. JANCSÓ Elemér (Erdélyi emlékírók Erdélyről VIII, szerk. MAKKAI László, RAVASZ László, CS. SZABÓ László), Budapest, Franklin Társulat, 1942. 189. 138 GÖTFFY Borbála, Néhai Götffy László háznépének Hóra pórhada miatt esett romlása = A másik magyar haza 1750–1790. Erdély öröksége, bev. JANCSÓ Elemér (Erdélyi emlékírók Erdélyről VIII, szerk. MAKKAI László, RAVASZ László, CS. SZABÓ László), Budapest, Franklin Társulat, 1942. 149–183. 139 MOLITOR Ferenc, II. József, a császári Don Quijote. Mozaikkockák valósághű arcképéhez, Bp., Gondolat, 1987. 293–296. 140 PROPP, Vlagyimir Jakovlevics, A mese morfológiája, Bp., Osiris-Századvég, 1995, 92.

109

Bölcsészettudományi Szekció marad el, többször is visszatér rá a szöveg.141 Részletesebben is kimutatható a mesei szerkezet, ha a történetet megvizsgáljuk a Propp által megállapított mesemozzanatok szerint142: 1) Hiány, károkozás, amelyben a hős értesül a bajról és elindul vagy elűzik otthonról. 2) Térbeli helyváltoztatás. 3) Találkozás a segítővel és az adományozóval, vagy csak az egyikkel. 4) Újabb térbeli helyváltoztatás. 5) Összecsapás az ellenféllel. 6) Az álhős szereplése, lelepleződése. 7) Lakodalom. Láthattuk, hogy az 1) teljesül: miután elér a családhoz a felkelés híre, úgy döntenek, hogy elmenekülnek otthonról. Megtörténik a károkozás, amely 2) térbeli helyváltoztatásra kényszeríti az elbeszélőt, akit ezentúl egyedül követünk nyomon. Az elbeszélő menekülés közben 3) találkozik segítővel vagy adományozóval, ő a molnárné. Mikor édesanyja csatlakozik hozzá, aki szintén átélte 2) az első helyváltoztatást, majd pedig 3) egy segítő szereplőnek köszönhetően jutott el lányához, 4) újabb térbeli helyváltoztatásra kényszerülnek. A vadász, aki segítségükre lesz, ismét a 3) segítő vagy adományozó kategóriába tartozik. A tőle kapott információ és segítség hatására pedig a két szereplő 4) újra útnak indul. Megint 3) segítőkkel találkoznak, a hajósmester ideiglenesen befogadja őket, majd pedig a Torjay házaspár látja vendégül és ápolja a menekülőket. Ide Tógya Tódor elküldi a kisebb lányt is, így ezentúl hárman bujdokolnak. Ekkor ismét 1) hír érkezik egy újabb támadásról, de most az elbeszélő és társai szemszögéből nézve nem történik károkozás, őket nem éri bántódás. Viszont megint 2) térbeli helyváltoztatásra, vagyis menekülésre kényszerülnek. 3) Segítőkkel találkoznak, amikor Breznyiken a katona házaspár befogadja őket. 5) Az összecsapás az ellenféllel akkor történik, amikor a házaspárt és családját is fenyegetés éri, és végül a házba is bemennek a fenyegetően viselkedő lázadók. A katona Forró János kidobja házából a veszélyes betolakodókat, és azzal, hogy átvészelik az éjszakát, a baj megszűnik, így a férfi legyőzte az ellenfelet. Ezt követően Forró János elviszi a három szereplőt Dévára, ezzel megold minden megoldható problémát, hőseink biztonságba – és újra családi körbe – kerülnek. Végül a 7) mozzanatnak megfeleltethető a lakoma: „Eggy perczenet mulva annyi jó ételt és válogatott italt tétetett n. tisztelt Bátyám a’ Szekeresünk’ elébe, hogy ez azt sem tudta, mellyikhez fogjon előbb?” (180) és a jutalom, valamint ide tartozik az ellenfelek megbüntetése is, amelyet a Gondviselés visz véghez: „Az Úr Isten (…) a’ pogány Falúsbírót, érdeme szerint megbüntette.” (183). Tehát a proppi mesemozzanatok jól észrevehető módon jelen vannak a műben, igaz, nem tartják be azt a Propp által rögzített szabályt, miszerint a sorrend nem módosulhat. Bizonyos mozzanatok többször ismétlődnek, a 6) pedig teljesen kimarad. Ennek ellenére mégis figyelemreméltó a hasonlóság a vizsgált emlékirat és a mesék szerkezete között. Boldizsár Ildikó Meletyinszkij megfigyelését idézve írja, hogy a mese szerkezete bináris blokkok rendszeréből áll, amelyben a negatív és a pozitív részek felváltva követik egymást. A sor mindig negatívval kezdődik, és pozitívval ér véget. Ez a rendszer kimutatható a vizsgált emlékiratban is. Támadást megmenekülés, reménytelen helyzetet reményteli követ. Ez a kettősség jelenik meg akkor is, amikor jó és rossz többször is összecsap, ami szintén a mese

141

„Dec. 7-dikén, Kedden reggel n. B. Józsika Dániel a’ Szekeresnek húsz Rftokat küldött ezüst pénzben, és Donáth Antal Bátyám hasonlóképen húsz ezüst forintokkal ajándékozta-meg azt. Kinek továbbá általadta a’ Menedéklevelet, és útravalót, bort eggy, pálinkát félvedret, két nagy fejér czipót, és néhány font halat.” (180) 142 PROPP, 33–66, BÁRDOS József, GALUSKA László Pál, Jegyzet a Gyermekirodalom kurzushoz, Kecskeméti Főiskola, Kecskemét, 2007. 42–43.

110

Bölcsészettudományi Szekció fontos jellemzője.143 Ez az összecsapás többször is felbukkan a műben ugyanazt a forgatókönyvet követve. A rossz, vagyis egy vagy több ellenséges román fenyegetően lép fel a menekülőkkel szemben, de erre megjelenik a jó, vagyis egy vagy több barátságos román, aki a menekülők védelmére kel.144 Ez a forgatókönyve többek között annak a jelenetnek is, amikor a menekülők Breznyikhez érnek, és az ottani falusbíró fenyegeti őket, és tiltakozik az ellen, hogy bemenjenek a faluba. Ekkor jön Forró János felesége, Flórinka, és védelmébe veszi, majd házába fogadja őket, a falusbíróval pedig elrendezi a helyzetet. A mese kellékei közé tartoznak még tipikus motívumok, eszközök és különleges szerepköröket ellátó szereplők. Az egyik tipikus mesei motívum a háromszori ismétlődés jelensége.145 Erre is több példát találunk a műben. Az első az, amikor az édesanya a történet elején kapott hírek hallatára elindul, hogy felkeresse bátyját, és útja során háromszor szólítja meg gyanúsnak látszó román csapat (kétszer az egyik, egyszer a másik). Ezen az úton három jókívánságot kap arra vonatkozóan, hogy őt és családját védje meg az Isten a közelgő bajtól. Az elbeszélőt három román üldözi, miután a családot megtámadták a lázadók, és három román megy be a katona házaspár házába félelmet kelteni. Forró János háromszor ijed meg, és bizonytalanodik el abban, hogy jól teszi-e, hogy a menekülő magyarokat Dévára viszi. Nemcsak a hármas szám jelenik meg a műben, hanem egyszer a tizenhárom is: az elbeszélő és édesanyja tizenhárom napig éhezik, mire a vadászok rájuk találnak. Mesebeli mágikus tárgyként jelenik meg a történet első felében a tarisznya, amelynek jelentőségére az elbeszélő hívja fel a figyelmet azzal, ahogy végigkíséri a tárgy sorsát, ezzel készítve elő a jelenetet, ahol fontos szerepe lesz. Propp szerint a varázseszköz ugyanazt a funkciót tölti be, mint egy csodás segítőtárs, a különbség a kettő között csupán annyi, hogy az egyik élőlény, a másik pedig tárgy. Boldizsár Ildikó meghatározása szerint viszont varázseszköz, vagyis mágikus tárgy minden, ami hétköznapi használati tárgy jellegétől megfosztva vagy abból kiemelve különleges módon szolgálja gazdáját.146 A tarisznyát az elbeszélő akkor említi először, amikor arról mesél, miként készülődtek, mielőtt elhagyták otthonukat, hogy elkerüljék a közelgő veszélyt. Ekkor csomagolt ételt a tarisznyába, hogy legyen mit enniük. Amikor útnak indulnak, az elbeszélő fontosnak tartja elmondani, hogy a tarisznyát át akarta venni tőle Mihály apsitos, de ő nem adta oda. 147 Amikor megtámadják őket a lázadók, Mihály apsitos azonnal meghal, a lány életét viszont hamarosan megmenti a tárgy: „a’ földre leestem; ollyan szerencsésen, hogy a’ gyermeki játékból nyakamba-vetett tarisznya a’ benne volt száraz eleséggel, csudálatosan a’ fejemre felfordult. És így a’ Kegyetlenkedők’ irgalmatlan ütéseik jódarabig nem a fejemet, hanem a’ tarisznyát érvén, az az öszveagyalástól még most megmentődett” (154). Ezt követően a tarisznya eltereli a támadók figyelmét a bántalmazásról, mert azt hiszik, kincset vitt magával a lány. Összességében ennek a tárgynak köszönhetően menekül meg az elbeszélő, tehát teljesül a segítő funkció is, és az is, hogy a tárgy különleges módon szolgálja gazdáját. A „jótett helyébe jót várj” típusú együttműködésnek is nagy szerep jut a történetben. A 143

BOLDIZSÁR Ildikó, Varázslás és fogyókúra. Mesék, mesemondók, motívumok, József Attila Kör, Kijárat Kiadó, 1997, 184, PETROLAY Margit, Könyv a meséről. Az emberiség emlékezete, Bp., Trezor Kiadó, 1996, 94. 144 Például: „Ezeket két Oláhok követték, kik hasonló módon bajoskodtak velünk. E’ kettőt három, vasvillákkal felfegyverkezett kísérte, kik minket szinte fejbe verének (…)De hirtelenűl ugyancsak városi Oláhok érkezvén oda, amazokat nagyon kezdették szídni, hogy nekünk, elalélt lelkeknek miért nem hagynak békét? és magokkal elvitték.” (168) vagy: „eggy Bóta Juon nevű Ilyei Oláh a’ kezében tartott puskáját felemelvén, minket czélba vett, és nagyot rivalkodott, hogy meg ne próbáljuk a’ révhez közeledni, mert mingyárt fejbe lő. De mí, mint csak lehetett, ballagtunk a’ rév felé. A’ ki látván közel-menésünket, újra nekünk rivalkodott, hogy álljunk-meg, mert eggyszeribe tüzet ad. Ekkor a’ több városiak kiragadták kezéből a’ puskát, és különösen kettő a’ két karját megfogván, nekünk ezt kiáltották, hogy siessünk a sajkába belépni” (170). 145 PROPP, 74–75, PETROLAY, 116. 146 PROPP, 82, BOLDIZSÁR, 116. 147 „utánam Mihály Apsitos, ki a’ tarisznyát kérte tőlem, de én nem adám oda; hanem gyermekségből a’ nyakamba vetettem” 154.

111

Bölcsészettudományi Szekció menekülők több esetben kapnak segítséget azért, mert korábban jót tettek a segítő családjával. Jernyila Tódor is és az idősebb vadász is hálás azért, mert a magyar asszony valamikor ápolta a feleségét. Előfordul olyan is, amikor megfordul a helyzet, és a főszereplők lesznek azok, akik jót ígérnek jótettért cserébe, mert valakit rá akarnak venni kockázatosabb segítségnyújtásra. Boldizsár Ildikó megállapítja, hogy ez az együttműködési forma a mesékben általában állatokra jellemző. Feltétele, hogy önszántából, erkölcsi kötelességből segítsen a mesehős a bajba jutott állaton. Ilyenkor általában megosztja vele ételét, és meggyógyítja.148 Ez a motívum emberekre átültetve megtalálható Götffy Borbála művében is. Az elbeszélő édesanyjáról az derül ki, hogy a megállapításnak megfelelő módon segített annak idején, de épp ezt teszik a menekülőkkel is azok, akik befogadják és ápolják őket, például a magyar házaspár, Torjay Sámuel és felesége, valamint a breznyiki román család is. A mesében a különleges szerepkört ellátó szereplők közé tartoznak még a segítő állatokon túl a hős, az ellenfél, a segítők és az adományozók. Propp az általa vizsgált varázsmese hősét úgy határozza meg, hogy ő az a szereplő, aki a bonyodalomban bekövetkezett károkozást közvetlenül elszenvedi, vagy hiányt érez, esetleg ő az, aki vállalja, hogy a bajt vagy más személy hiányérzetét megszünteti. Továbbá a hős a cselekmény során varázseszközre vagy csodás segítőtársra tesz szert, és él annak hatalmával. Ennek alapján megállapítható, hogy az elbeszélőre és kísérőire, az édesanyjára és a kishúgára is illik a mesehős leírása: elszenvedték a károkozást, megélik a hiányt, és segítő szándékú embereknek köszönhetően oldódik meg helyzetük. Ezenkívül az idősebb lánynak még varázseszköze is van egy rövid ideig. Boldizsár Ildikó azt írja, hogy a mesehős általában először saját családjában jelenik meg, de az anya, apa és testvérek szerinti teljes család ideális állapotának fennállása csak rövid ideig tart. Ezután megbomlik a családi egyensúly, például meghal az egyik szülő. A vizsgált memoárban is a család szétesésével kezdődnek a bajok, és hamarosan megölik az édesapát, igaz, az apa halálának a történetben nincs újabb következménye úgy, ahogy a mesében, ahol a hős sorsának rosszra fordulását indítja el vagy fokozza a tragédia. A női mesehősöknek éppúgy meg kell küzdeniük az ellenséggel, mint a férfi mesehősöknek, csak a saját módszerükkel teszik azt. Útjuk során ők is rengeteg megpróbáltatáson mennek keresztül, és sok próbát állnak ki. Az emlékirat elbeszélője és családtagjai rengeteg megpróbáltatáson esnek át kezdve a rettegésben töltött türelmes várakozástól az éhezésen és szomjazáson át a fizikai fájdalmakkal való küzdelmekig azért, hogy tovább haladhassanak céljuk felé, a biztonságos rokoni környezetbe. Az ellenfelet Forró János győzi le helyettük, aki a segítőtárs funkcióját ellátó szereplőnek bizonyul, ugyanis a segítőtársak öt proppi funkciója közül négyet teljesít. Megmenti a hősöket az üldözőiktől, megoldja a nehéz problémákat, segít a hősöknek a helyzetváltoztatásban, és megszünteti a bajt és a hiányt.149 A segítőtársak és az adományozók szerepköre Götffy Borbála művében nem választható el olyan élesen egymástól, mint a mesében. A mesebeli adományozó véletlenül kerül a hős útjába, és tőle független szereplő, vagyis semleges vele szemben, viszont a segítőtárs szoros kapcsolatban áll a mesehőssel. Az adományozó birtokolja a bonyodalom megoldásához szükséges tudást vagy eszközt, például tud a keresett személy hollétéről, vagy ismeri a segítőtársakhoz vezető utat. Viszont ezeket a dolgokat vagy információkat a hősnek kell megszereznie az adományozótól. A vadászra tökéletesen illik az a meghatározás, miszerint tud olyan információkat, amelyek a menekülőket hozzásegítik a cél felé tervezett útjuk folytatásához. Elmondja, hogy Ilye biztonságos hely a magyarok számára, és azt is, hogy Déván győzedelmesen harcolt Donáth Antal és Götffy István. Ribiczey nevű ilyei nemes is olyan információt oszt meg a menekülőkkel, ami továbbviszi őket, mégpedig azt, hogy könnyen és biztonságban eljuthatnak Dévára a rokonaikhoz. A Gondviselés is tekinthető segítőtársnak, méghozzá ő az egyetlen szereplő, aki varázsképességekkel bír, ami megfelel a 148 149

BOLDIZSÁR, 96. PROPP, 53, BOLDIZSÁR, 27–37; 72.

112

Bölcsészettudományi Szekció mű vallásos világképének is. A mesebeli ellenfeleket úgy írja körül Boldizsár Ildikó, hogy ők azok, akik feldúlják a boldog család nyugalmát, bajba sodorják a családtagokat, és kárt vagy veszteséget okoznak. 150 Összefoglalva megállapítható, hogy a Götffy Lászlónak és családjának a felkelés során elszenvedett történetét megörökítő emlékiratba beleépült a mese műfaji sémája.151 Ennek megfelelően a három menekülő a mese hőse, akiknek a kezdetekkor kárt okoznak az ellenfelek, a felkelők, de segítőtársaknak, adományozóknak és saját kitartásuknak köszönhetően legyőzik a gonosz erőket és megoldják a bajt. A történet végére a túlélők biztonságba kerülnek, megszűnik a mű világát felforgató veszély, és mindenki elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését.

Szerző Kutrucz Zsuzsanna: Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola. 1096 Budapest, Lenhossék utca 31. III/15, Magyarország. E-mail: [email protected].

150

BOLDIZSÁR, 66; 55. PATAKI Ferenc, Az önéletírás „dramaturgiája”: az élettörténeti forgatókönyvek, Pszichológia (17), 1997/4. 339389. és LÁSZLÓ János, Az irodalmi műfajok mint kognitív sémák, Pszichológia (14), 1994/3. 325-342. 151

113

Bölcsészettudományi Szekció

Könyvkiadás és műfordítás kultúrpolitikai kontextusban Adalékok a német irodalom magyarországi recepciójához Lipócziné Csabai Sarolta Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet Összefoglalás: A német nyelvű irodalom magyarországi kiadásának történetében kiemelkedő és „csendesebb” időszakok egyaránt voltak. Dolgozatomban a legolvasottabb német író, Karl May évfordulóinak alkalmából műveinek kiadás- és befogadás-történeti adatait és jelenségeit elemzem, hozzájárulva a hazai és a nemzetközi Karl-May-recepció pontosabb képéhez. A kutatás keretében rávilágítok a vizsgált könyvkiadás-történet és annak kultúrpolitikai háttere közötti összefüggésre, részletet mutatok be egy átdolgozott Karl-May-regényfordítás kritikai elemzéséből, valamint kitérek további, a recepció-esztétika területéhez tartozó témákra. Abstract: In the history of the edition of the German literature in Hungary were both intensive and "quiet" periods as well. In my essay I will focus on the nowels of the most widely read German writer Karl May, on the occasion of his anniversary. I will analise edition- and reception-historical data and contribute to the correct content of the domestic and international Karl-May-reception. In the frame of the research I will show the culturalhistorical context of the book publishing, make critical analysis of a literary translation and answer questions on the field of the reception aesthetics as well. Kulcsszavak: német irodalom, kultúrpolitika, kiadás-történet, Karl May-recepció Keywords: German literature, culture politics, edition history, Karl-May-reception

1. Előszó A német nyelvű irodalmi alkotásokat a 19. századi Magyarországon még sokan olvasták eredetiben is. A műfordítási tevékenység a 19. sz. második felében Arany János kezdeményezésére lendült fel. Azóta napjainkig a német nyelvű irodalom magyarországi kiadás-történetének voltak kiemelkedő és „csendesebb” időszakai egyaránt. Műveinek legtöbb példányszámú kiadását a német írók közül Karl May „könyvelheti el”. Jelen dolgozat az ő műveinek magyarországi recepciójával foglalkozik, kiterjed a kiadásés fordítástörténet fontos adataira és fordítás-elemzési példával mutatja be egy mű „sorsát” és annak kultúrpolitikai hátterét. Mindemellett tárgyal Karl May műveinek hatásához kapcsolódó további kérdéseket is. E dolgozat írója a német nyelvű irodalom több alkotójának – műfordítás-elemzést is alkalmazó – magyarországi recepciójára vállalkozott már. A jelen témában elvégzendő széleskörű nemzetközi kutatást az ausztriai Charles Sealsfield Társaság kezdeményezte, ami kutatók egész sorát motiválta a német író recepciójának feldolgozására. E munka a kutatási folyamat egy állomásának eredményeit tartalmazza.

114

Bölcsészettudományi Szekció

2. Karl Mayról, a legolvasottabb német íróról - évfordulók kapcsán Karl May (1842. Ernstthal; 1912. Radebeul) a világ legolvasottabb német írója, akinek kaladregény hősei a Winnetou, Old Shatterhand, Hadschi Halef Omar és Kara Ben Nemsi hoztak világhírnevet. Az UNESCO adatai alapján a német irodalomból az ő műveit fordították le a legtöbb nyelvre és azok érték el a legnagyobb példányszámot a világon. A kb. 200 millió példány fele Németországban jelent meg. Karl May élete, műveinek sajátosságai, mediális megjelenése, világméretű hatása, recepciója, népszerűségének titka napjainkban is foglalkoztatja a kultúratudományok szakembereit. Ebben az évben hármas évforduló alkalmából tűzték napirendre az irodalomkutatók és kultúrtörténészek Karl May életművének különböző aspektusait: az író születésének, első műve kiadásának, valamint halálának évfordulója alkalmából. 2011-ben megjelent egy új Karl-May-biográfia is, amelynek egyik újdonságát a nemzetközi recepció adja.152

3. Adatok Karl May regényeinek magyarországi kiadástörténetéből A gazdag kiadástörténet e dolgozatban idézendő adatai nem fedik le a magyarországi Karl May-kiadások összes adatát, de jól tükrözik a könyvkiadók intenzív érdeklődését a népszerű német romantikus író művei iránt a 19. sz. elejétől 1946-ig, majd pedig 1964-től napjainkig.     

 

152

Karl May művei közül a 19. sz. végétől 1989-ig megközelítőleg 40-et fordítottak le magyar nyelvre és adtak ki a magyarországi kiadók. A Hans-Dieter Steinmetz által publikált adatok alapján (Steinmetz 1975, 33) – pl. 1896 és 1976 között 114 kiadást – ami 138 kötetet jelent -értek meg Magyarországon Karl May művei. A listát a fenti időszakban megjelent 12 kiadással a Winnetou I-III. vezeti. Az 1964 utáni Móra Kiadó által kiadott átdolgozásokkal külön foglalkozunk. A fenti időszakon belül 1920 és 1946 között 40 művet, 7 kiadót és 25 műfordítót számolhatunk össze. A kiadók között megtalálható – többek között – az Athenaeum, a Pantheon és a Szent István Társulat is. Az 1946 előtti kiadások műfordítói között a legnevesebb személyiség az író-műfordító Kosáryné Réz Lola volt, aki megközelítőleg 70 regényt írt és ugyanennyit le is fordított az angol és német nyelvű világirodalomból. A teljes Winnetou I-III. regénytrilógiát 1927-ben fordította le, előtte Túróczi-Trostler József készített Winnetou-fordítást egy rövidített kiadás részére. A Karl-May-művek neves műfordítója volt a közel 100 világirodalmi alkotást lefordított Szinnai Tivadar is, akinek nevéhez fűződnek az 1964-től a Móra Kiadó által kiadott Karl-May-regény-átdolgozások is. Az újabb, 2000 utáni Karl_May-könyvkiadások nem a Móra Kiadónál megjelent átdolgozásokra épülnek, hanem visszatérnek az eredeti műfordításokhoz, így pl. a Winnetou-kiadások Kosáryné Réz Lola szövegéhez. A Duna International Kiadó 30 kötetre tervezett Karl-May-sorozat kiadását kezdte meg, bízva abban, hogy az olvasókat ma is érdekli Karl May műveinek képzelet szülte világa.

Schmiedt,Helmut: Karl May oder die Macht der Phantasie. München 2011

115

Bölcsészettudományi Szekció 

Karl May önéletrajzi alkotása nincs a lefordított művek között. Ezzel magyarázható, hogy az író életútjának leírásánál helyenként hibás adatok szerepelnek.

4. A Winnetou az 1945 utáni magyar ifjúsági irodalom kontextusában Az 1950-ben megalapított Ifjúsági Kiadó – ami 1957-ben felvette Móra Ferenc nevét és a rendszerváltozásig az állam által finanszírozott egyetlen ifjúsági könyvkiadóként működött – 1964-ben és 1965-ben „Az Ezüst tó kincse”, 1966-ban pedig a „Winnetou” c. regények Szinnai Tivadar által „A magyar fiatalok részére” átdolgozott kiadását adta ki. Az átdolgozott „Az ezüst tó kincse” először 99.000, majd pedig 67 250 példányban jelent meg. (Ezekből 1500 – 2000 példányt kaptak bizonyos határon túli magyar kiadók is (Pozsony, Újvidék). Igen magas, a 2 milliót megközelítő példányszámot értek el az 1966-ban induló Winnetou-kiadások is. „Az ezüst tó kincse” c. regény 1964-es átdolgozott kiadásához készült utószóban (ami nem található meg a regény-átdolgozás mai elektronikus változatában) olvasható a nagy példányszám – ellentmondásos – indoklása. Eszerint a szülők és nagyszülők is ezeken a könyveken nőttek fel és emlékeznek a könyvbeli kalandokra. De ha lesz egy másik író, aki ugyanolyan érdekesen tud mesélni, de színvonalasabban ír, akkor Karl May művei végérvényesen feledésbe merülnek. (Szinnai 1964) A Winnetou-átdolgozás utószavában ma is olvashatjuk: „…anélkül, hogy az eredeti Winnetou-regény varázsát megtörtük volna, kurtítottunk, és összevontunk benne, ahol kellett.” „…hozzáértő és óvatos kézzel gyomlálgattuk ki mindazt, ami kínos érzéseket kelthet, vagy félreértésekre adhat alkalmat. Eltűntek a német felsőbbrendűség esetlen hangoztatásai, a túlzóan vallásos eszmefuttatások, a terjengős párbeszédek, és megmaradt a hamisítatlan mayi romantika: a szép vadászatok, az izgalmas vágták, a nagy indián csatározások, a hegyenvölgyön való üldözések romantikája.” (Szinnai 1966) Az utószó írója felmentette Karl May-t a „háborús bűnös” vádja alól is.153 „Az ezüst tó kincse” utószavából különösen nyilvánvalóvá válik, hogy Karl May regényeinek átdolgozott változatát az 1945 utáni magyar gyermekirodalomban bekövetkezett űr betöltésére kívánta felhasználni az akkori kultúrpolitika. A Karl May-átdolgozások így a betiltott és az 1945 után még meg nem született irodalom által létrejött hézagot töltötték be.154

4.1. Egy regény-átdolgozás nyomában: Karl May: Winnetou III., 7. fejezet Az 1966-os átdolgozás egy fejezetét – mintegy esettanulmányként - dolgozatunkban műfordítás-elemzésnek vetettük alá, hogy megtudjuk, mit is jelent „A magyar ifjúság részére átdolgozta” felirat.

153

„Késői támadói valósággal "háborús bűnöst" láttak benne – hiszen Karl May német volt, regényeiben a felsőbbrendűnek rajzolt hősök hangsúlyozottan németek, és jól tudja azt minden történelmet tanuló gyerek, hogy éppen a német felsőbbrendűséget hangoztatva ütötte fel a fejét a háborút kirobbantó nácizmus is. Ily módon a regényben olvasott indián csaták teméntelen halottja és a háború borzalmas öldökléseinek képe egybeolvadt az emberek emlékeiben, és indokoltnak tűnt a vád, hogy May a német fasizmus előfutára. Érthető volt a vád, mégis alaptalan. Karl May nem bujtogat gonosz indulatokra, nem botránkoztat meg, és nem is rémiszt el – éppen írói gyengéi mentik meg ettől.” (Szinnai 1966) http://mek.oszk.hu/00400/00445/html/winnet20.htm#4 ) 154

A megrövidített és leegyszerűsített változatok sok olvasó számára a mai napig a regény magyar műfordításaként és nem átdolgozásaként értelmeződnek

116

Bölcsészettudományi Szekció A vizsgált szövegrész: Winnetou III., 7. fejezet. Példák a nyelvi, stilisztikai eltérésekre:  Amíg az eredeti szöveg címe a fejezetben lejátszódó események helyszínét nevezi meg „Am Hancockberg” addig annak magyar változatában Winnetou halálsejtelmére utaló gondolatot találunk:„Sötét szárnyak suhogása”. A műfordító figyelmen kívül hagyta az eredeti címet. Ennek oka feltehetően az, hogy az egy képzeletbeli földrajzi név, amivel a műfordító nem akarta terhelni az olvasót. Ilyen eljárással sok helyen találkozunk az átdolgozásban, de találunk példát ennek ellentétére is.  Az eredeti műben Old Shatterhand egyes szám harmadik személyben szólítja meg barátját, Winnetou-t. Pl. „Wo ist mein Bruder getroffen?” (Azaz: Hol érte találat az én fivéremet?/Hol sebesült meg az én testvérem?) Az átdolgozott szövegben ez így hangzik: „Hol sebesültél meg?”  «Ntságe tche – hier in der Brust», antwortete er leise …”„- Itt - felelte elhaló hangon”. A fordításból kimaradtak az indián szavak.  Néhány sorral lejjebb ezt a kérdést olvashatjuk: „Hat mein Bruder noch einen Wunsch?” (Kíván/Óhajt még valamit a fivérem/testvérem?) Ennek fordítása: „Kívánsz még valamit?” A fejezet egészén végigvonul ez az egyszerűsítés, amelynek során a mű veszít emelkedettségéből, poétikai szépségéből. Az indián nyelv elemeinek elhagyása csökkenti a mű nyelvi gazdagságát. A műfordító mindegyik példa esetében egyszerűsítést alkalmaz, a fiatal olvasó – feltételezett – igényeihez igazodva. Az eltérések másik csoportját a tartalmi kihagyások jelentik, amelyek közül bemutatunk egyet példaként:  A vizsgált fejezetben egy egész „nagy jelenet” kihagyásának lehetünk tanúi. Winnetou kívánsága az, hogy halála előtt énekeljék el bajtársai az „Ave Maria”-t.155 A haldokló Winnetounak az ének 3 strófáját is elénekelték társai. A magyar olvasók azonban nem tudhatnak erről, mert az átdolgozásból kimaradt.  Hasonlóképpen arról sem tudhat a fiatal magyar olvasó, hogy Winnetou halála előtt így szólt bajtársaihoz: „«Ich glaube an den Heiland. Winnetou ist ein Christ. Lebe wohl!»(Itt Winnetou keresztény hitéről vallott: „Hiszek az Isten országában. Winnetou keresztény. Élj boldogan!”) 

Módosult Winnetou temetésének leírása is. A fordításban nem hármas keresztet helyeznek a sírjára: „Legyőzött ellenségeinek skalpja helyett egyszerű fakereszttel jelöltük meg azt a helyet, ahol az apacs nemzet legnemesebb fia alussza örök álmát.”



A terjedelem a két nyelven a következők szerint alakul: a szavak száma a német eredeti szövegben 788, a magyar változatban 234.

A fentiekben említett szövegrész kihagyásának oka nyilvánvalóan az, hogy ne szerepeljen az átdolgozásban a pozitív hős megtéréséről szóló rész, nehogy vallásosságra nevelje a fiatal olvasókat. Az átdolgozás során a mű fennkölt párbeszédei hétköznapi dialógusokká egyszerűsödtek. Aki csak az átdolgozott műfordítást ismeri, egy rövidített, az eredetihez képest kisebb esztétikai hatású művel találkozik. Sérül továbbá az író – a műben tükröződő – világnézeti beállítottságának visszaadása is. Az irodalmi mű kulturális információk hordozója és kultúraközvetítő szerepet is 155

Karl May saját szerzeménye volt a regény eredeti szövegében olvasható „Ave Maria”-énekszöveg.

117

Bölcsészettudományi Szekció betölt. A műfordítás ezért nem csak nyelvi kompetenciát, hanem kulturális háttérismeretet is igényel. Ezt a szakirodalom több neves alkotója deklarálja Johann Wolfgang Goethe-től napjainkig. „A fordítást is nagyon tágan, különböző művelődések (kultúrák) közötti átjárásként, párbeszédként, az idegen elsajátításaként, átültetésként (transculturation), Nietzsche szellemében átalakításként s átértékelésként fogom fel.”- írja Szegedy Maszák Mihály (Szegedy-Maszák 2008) A dolgozat terjedelmi korlátai miatt a műfordítás-elemzés a jelen dolgozatban csak kisszámú, de következtetések levonására alkalmas példára szorítkozik. Felhívja a figyelmet ugyanakkor a műfordítás-kritika szükségességére is.

5. A „Winnetou”-átdolgozás kultúrpolitikai hátteréhez Elemzésünkben utalnunk kell a Winnetou-átdolgozás kultúrpolitikai hátterére. Mint ismeretes, az 1958-1989-ig folyamatosan működő Kiadói Főigazgatóság ügyelt arra, hogy a megjelenő művek ne közvetítsenek a Magyarországon akkor fennálló szocialista rendszerrel szembenálló nevelési eszméket. (Tóth 1992, 261) A műfordító figyelmen kívül hagyta az eredeti mű bizonyos kulturális közvetítőszerepét. A műfordítás-átdolgozás egy másik kulturális kontextusban jött létre és helyenként – szándékosan – mást közvetít, mint az eredeti mű. A fentiekben bemutatott jelenség, – a műcsonkítás – hátteréhez fontos információkkal szolgál Bart János írása is a világirodalmi művek magyarországi kiadásának szabályozásáról 1958 és 1989 között. Mint írja: „A kultúrpolitika mindenkor csupán alrendszere, ha úgy tetszik, kiszolgálója volt az állam eszközei fölött kizárólagosan rendelkező politikai hatalom társadalompolitikájának.” (Bart 2002, 20)

6. Regényhősök - nemzeti hősök Egy nemzet irodalmát a – lefordított – világirodalmi művek is alakítják. A jeles műfordításokat a nemzeti irodalom részének is tekintheti az irodalomtörténet. Vannak művek, amelyeket az olvasó saját nemzeti irodalmához tartozónak érez, írója nevét saját anyanyelvén használja. (Pl: Verne Gyula.) Nagy világirodalmi regényhősök beépülhetnek a nemzeti kultúrába vagy mintaként szolgálnak a hazai irodalom számára regényhősök megformálására. Helmut Schmiedt Karl-May-kutató ezzel kapcsolatban kifejtette bécsi előadásában: A KarlMay- regények több országban a nemzetivé válás (Nationalisierung) folyamatán mentek át. 156 A magyarországi befogadás-történethez is hozzátartozik egy ezzel rokon folyamat, a széles körben elterjedt Xantus János - Old Shatterhand – megfeleltetés. Ez azonban túlmutat a szereplő mű nemzetiesítésének tendenciáján. Eszerint Old Shatterhand-nek magyar „gyökerei” vannak, mert alakját a Somogy megyei születésű, az 1948/49-es forradalom és szabadságharc leverése után az Egyesült Államokba emigrált és ott – katonaként, diplomataként, földrajzi felfedezőként, zoológus kutatóként stb. – aktív közéleti tevékenységet folytatott jeles személyiségről – a Fővárosi Állatkert első igazgatójáról, aki az MTA levelező tagja volt – mintázta volna a német író. A hírt 1975-ben a német „Kulturspiegel” c. folyóirat tette közzé (Rullmann 1975, 3) Karl May úti beszámolóival bizonyítva állítását (Xantus 1861). Eszerint Karl May műveinek világa és Xantus János németül megjelent úti beszámolói azonosságokat mutatnak – véleménye szerint – Karl May olvasta azokat. 156

A Charles Sealsfield Társaság tudományos konferenciája a Karl May évforduló alkalmából. 2012. október 36. Osztrák Irodalmi Társaság Székháza, Bécs, Herrengasse 5.

118

Bölcsészettudományi Szekció A Karl-May Társaság közleményeiben megjelent írások egyike cáfolja az állítást. A cikkíró úgy véli, hogy a nagyszerű fantáziával rendelkező Karl May – aki köztudott, hogy csak regényeinek megírása után járt Amerika-regényeinek helyszínén – saját fantáziájára és – kimutathatóan – más forrásokra támaszkodott. (Hecker 1979, 38.) A Xantus János – Old Shatterhand-azonosság tudatában készült Xantus Gábor dokumentumfilmje is (2006)„Világjáró csizmák – avagy Magyar volt-e Old Shatterhand?” címmel. A film ugyancsak Xantus János útirajzainak valós és Karl May Amerikában játszódó regényei képzelt világának megegyező pontjaival kívánja bizonyítani a hipotézist. Xantus János élettörténetének mítoszteremtésre is alkalmas lehetőségét használja ki Jász Attila: XANTUSiada – avagy egy regényes életrajz története (Kalligram, 2007) c. verseskötetében, amelyben Xantus János fordulatokban gazdag életét rekonstruálja megidézve Old Shatterhand (Karl May) személyiségét is. A küzdelmes, sikerekből és kudarcokból álló kalandos élettörténetet a költő saját költői énjének kifejezésére használja fel. A verskötetre itt azért hivatkozunk, hogy felmutassuk, milyen szerepet kaphatnak létező és kitalált „szereplők” egy kortárs alkotó saját relációinak, valósághoz való viszonyának bemutatásában, és ez ebben az esetben éppen Xantus János élettörténetének elemeire és Karl May világára épül. Az intertextualitást erősen preferáló posztmodern irodalom lehetőségei így kimeríthetetlenek, ha az a kultúr- és irodalomtörténet alakjaira kíván építeni.

7. Összegezés A Karl-May-évfordulók alkalmából a dolgozatban bemutatott kiadás- és befogadástörténeti példák a hazai és a nemzetközi Karl-May-recepció részét képezik. A téma lehetőséget nyújtott a könyvkiadás történet és társadalmi-politikai háttér, a műfordítás, a kultúraközvetítés és a befogadás-esztétika néhány, a témához tartozó összefüggéseinek bemutatására és a kutatás lehetséges további irányainak megjelölésére.

8. Hivatkozások [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9]

Karl May: Winnetou I-III.; http://gutenberg.spiegel.de/buch/2341/9 (15.09.2013) Karl May: Winnetou I-IV.; http://mek.oszk.hu/00400/00445/html/winnet18.htm (15.09. 2013) Bart István: Világirodalom és könyvkiadás a Kádár-korszakban.Osiris Kiadó Bp. 2003 Hecker, Manfred: Janos Xantus und Karl May oder Auf der Spur einer Zeitungsente. In: Mitteilungen der Karl-May-Gesellschaft. Nr. 41. [1979.] S. 38–44. Rullmann,Hans Peter:Johann Xantus und Old Shatterhand; In:Kulturspiegel, 15.11.1975,S. 3. Steinmetz, Hans-Dieter: Die ungarischen Karl-May-Ausgaben. IV. Bibliographie 1920-1946. In: Mitteilungen der Karl-May-Gesellschaft 33-35. old. Szegedi-Maszák Mihály: Megértés, fordítás, kánon. Kalligram Kiadó Budapest, 2008. Tóth Gyula: Írók pórázon. A Kiadói Főigazgatóság irataiból 1961-70. Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet 1992. (261.old.) Xantus, Johann: Reise durch die kalifornische Halbinsel, 1854; In: Pettermanns Mitteilungen 1861

Szerző Lipócziné Dr. Csabai Sarolta főiskolai tanár: KF TFK, Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14., E-mail: [email protected] 119

Bölcsészettudományi Szekció

A könnyek ereje Michael Ende A végtelen történet című művében Tóth-Kovács Nikolett Irodalomtudományi Doktori Iskola, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Összefoglalás: A könny A VÉGTELEN TÖRTÉNET hátterében szerényen megbúvó motívum, mely a cselekményben mégis meghatározó szereppel bír. Jelentősége szinte csak az utolsó oldalakon mutatkozik meg, mikor a főszereplő édesapjának szeméből kigördülő könnycseppben megcsillan a Fantáziából hozott varázsforrás gyógyító ereje. Az Élet Vize a lélek könnyeivel mossa el a bánatot és a gyászt az apa és fia lelkéből, így szabadítva fel az egymás iránt érzett szeretetüket. Tanulmányomban A VÉGTELEN TÖRTÉNETen átívelő könny-motívumot kívánom bemutatni, elsősorban lélektani és intertextuális szempontok alapján. Vizsgálatom során a meseregény ill. más mesék ábrázolásainak elemzésével világítom meg a könny lélekgyógyító erejét. Abstract: The motive of tears hides in the background of The Never-Ending Story, however it is still one of the strongest ones and has also a determining role. Its significance appears almost just at the last pages when the healing power of the magic source glints in the tear of the main character's father. The Water of Life washes away the sorrow and grief from the soul and heart of the father and his son, thus releasing the love for each other. In this composition I would like to describe the tear-motive and explain it from psychological and intertextual aspects. I would like to prove its importance and healing power with introducing beside The Never-Ending Story other tales, novels and myths as well. Kulcsszavak: könny, sírás, megtisztulás, lelki gyógyulás Keywords: tears, crying, catharsis, recovery Habár sírni az ember örömében is képes, a könnyek képzete elsősorban mégis a bánathoz kapcsolódik. [1] A sírás enyhít a szorongáson, és elcsendesíti az aggodalmakat. A mélyről feltörő, tisztító sírás segíthet feldogozni a dühöt, a fájdalmat, a bánatot. A sírásnak megvan a maga feladata, és az el nem sírt könnyek teherként rekednek meg a lélekben. A könnyek magasabb jelentéssel bírnak egyfajta fizikai reakciónál, olykor mégis rejtélyesnek tűnnek. Antoine de Saint-Exupéry szavait idézve: „Olyan titokzatos világ a könnyek országa.” [2] Társadalmunk férfitagjait sajnos kiskoruktól kezdve általában a könnyeik elrejtésére nevelik. Ezzel szemben a lányok illetve nők számára a sírás a bánat, a frusztráció, a harag stb. könnyei megengedettek, így ők ezáltal érzelmileg is fejlettebbé válhatnak.[3] Azok pedig, akik az érzelmi manipuláció magas szintű művelésére képesek, gyakran hullajtanak krokodilkönnyeket157 céljaik elérésének érdekében. Mindazonáltal a könnyeknek illetve a felszabadító sírásnak értékes lélekgyógyító erejéről, spirituális szerepéről A KERESZTÉNY SZELLEMISÉG LEXIKONÁban a következőképpen olvashatunk: „Az aszketikus hagyományban egészen a virágzó középkorig a könnyek adományának aránytalanul nagy jelentősége van, olyannyira, hogy a ,,könnyek adományának'' könyörgése még a Római Misekönyvbe is bekerült.[4] A könny motívum az egyik legismertebb középkori énekben, Jacopone da Todi STABAT MATER-ében is megjelenik. A szerző az első négy versszak érzelemmentes evangéliumát végül emberi szenvedéllyel telve folytatja, és a 9157

a krokodil nem képes sírni, ezért használják a krokodilkönny kifejezést az alakoskodó sírás leírásakor [1]

120

Bölcsészettudományi Szekció 10. versszakban a könny, a sírás, a szenvedést már megváltó, megtisztító erőként jelenik meg, mely által elkerülhető a kárhozat.[5] A könnyeknek a római katolikus vallás szerint spirituális értéke is lehet, amennyiben azt etikus, vallásos illetve misztikus élmény váltja ki. Az ember térdre borul és könnyezik az isteni nagyság előtt. De a Szentírás azokról a könnyekről is ír, amelyek az Istentől elszakadt szenvedő ember sajátjai. Ők, azok, „akinek kenyere a könnyek, velük táplálkozik” (Zsolt 80,6) [6], akiknek „nincs vigasztalója” (Préd 4,1). A Jelenések könyve szerint azonban az imádságok meghallgatásra találtatnak majd, és Jézus feltámadásakor ,,Isten letöröl a szemükről minden könnyet'' (Jel 7,17; 21,4). Ugyanakkor Jézus már tanításában is szól a sírás hatalmáról, midőn a boldogság egyik feltételének mondja azt: ,,Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert sírástok örömre fordul'' (Lk 6,21). Aki bánatában sír, lassanként megvigasztalódhat. Amikor nincsenek szavak, a test a könnyekkel beszél. A fájdalom szülte könny az ember kiváltsága. Az állatok is képesek sírni, ha erős fizikai fájdalom vagy valamilyen irritáció éri őket, de a lelki fájdalom miatti sírást mindezidáig csak embereknél figyelték meg. Érdekesnek tartom azt is, hogy az ember születésekor még nem ismeri azt a lelki kínt, ami könnyet csal a szembe, ezt csak később, kisgyermekkorában tanulja meg. A csecsemő elsődlegesen fizikai szükségleteinek jelzéseként sír, a szorongás könnyei csak később mutatkoznak meg, a környezet figyelmetlenségére adott válaszreakcióként.[7] A VÉGTELEN TÖRTÉNETbeli Barnabás ifjú kora ellenére is nagy tragédiát, mély lelki traumát élt meg. Noha őriz emlékeket édesanyjáról, őt már kisgyermekkorában elvesztette. Anyja halála után pedig a gyász fájdalma elválasztotta édesapjától is. Viszonyuk azután hideggé és távolságtartóvá vált. Ezért láthatta álmában a fiú apját jégbe fagyva, mozdulatlanul, hiszen korábbi jó kapcsolatuk ellenére később már nem tudta apja figyelmét magára vonni. „Barnabás emlékezett rá, hogy apja régebben sokat tréfálkozott vele. Sőt néha mesélt is vagy felolvasott neki. De ennek azóta vége. Papával nem lehet beszélni. Áthatolhatatlan fal vette körül, amelyen senki sem tudott áttörni. Nem szidott és nem dicsért. Akkor sem szólt semmit, mikor Barnabás megbukott. Csak nézte őt a maga szórakozott és szomorú módján, és Barnabásnak az volt az érzése, mintha egyáltalán nem is létezne. […] Barnabás persze megértette, hogy a papa szomorú. Hiszen ő maga is sok éjszakát átsírt akkoriban, olyan hevesen, hogy néha a zokogástól hánynia kellett – de ez lassanként elmúlt.”[8] Barnabás határtalan gyászában könnyeivel búcsúzott anyjától, de a szöveg arra nem tesz utalást, hogy édesapja is sírt volna. Ami viszont egyértelmű, hogy a veszteség miatt szívét és lelkét bezárta még tulajdon fia előtt is. A fájdalom okozta érzelmi bénultsága köré pedig erős falat emelt, mely – mint a mandala körvonala – a külsőt kinn tartotta, a belsőt pedig benn. A fal pedig olyan erős volt, hogy Barnabásnak még Fantáziába is könnyebb volt eljutnia, mintsem ezen áthatolnia. De ahogyan Fantáziát, úgy saját világát is meggyógyította Fantáziabeli utazása, hiszen ezt a falat lerombolja az Élet Vizének ereje, melyet Barnabás története hoz el apja számára. Ugyanakkor a könnyek ereje nemcsak Barnabás és édesapja életébe hoz változást. Fantáziában él egy nép, akiknek a könnycseppje csodálatos tisztító erővel bír: ők az aharárik, akik csúfságuk miatt a föld mélyén bujdokolva élnek, és akiket vigasztalanságuk miatt Öröksíróknak is neveznek. Ők „saját rútságuk feletti bánatukban szüntelenül ontják a könnyeket. De éppen ezzel a könnyözönnel mossák ki a föld mélyéből a különleges ezüstöt, és értik a módját, hogyan kell belőle a legcsodálatosabb filigránmunkát készíteni.”[8] Amargáth, az Ezüstváros első épülete egy kis filigránpalota volt, melyet ezüstcsónakra építettek. Mikor elkészült, az aharárik a kihalt város piacterére állították, könnyözönüket pedig úgy vezették, hogy forrásként bukkanjon elő a földből. A folyam pedig áradt, és áradt, mígnem egészen megtöltötték a völgyet. Így született meg Szumru, a Könnyek Tava, melynek vize csaknem mindent felold. Maró hatásának egyedül az ezüst áll ellen, az ezüst, amit éppen

121

Bölcsészettudományi Szekció könnyeikkel mosnak ki az őskőzetből. Ezüstváros Fantázia legszebb épületeivel büszkélkedhet, és az aharárik keserves munkájának ára pedig, amit a városlakók készséggel megfizetnek, a szépség terjesztése. A történet szerint az aharárik ugyanis feltételt szabtak Amarganth utolsó párjának, miszerint ők és utódaik életüket az éneklésnek és a mesemondásnak szentelik, és mindaddig, amíg ezt teszik, az Öröksírók segítenek nekik. Az aharárik és Amargáth kapcsolata éppoly végletes, mint az Éjvadoné és a Színek Sivatagáé. Az Ezüstváros népe dalnokairól híres, akik ünnepekkor mesélnek és énekelnek, városuk pedig Fantázia legszebbike. Ezzel szemben az aharárik bűnként élik meg létezésüket, csaknem belehalnak a csúfságuk miatt érzett szégyenbe, munkájuk pedig számukra vezeklés. A kötetben így olvasható: „Szeretnénk rútságunkat munkákkal jóvátenni a világnak, és némi vigaszt találunk ebben.”[8] Egyik nem létezhet a másik nélkül, és ezáltal – hasonlóan két könnycsepp ölelését idéző világmindenség szimbólumhoz, a jin-jan mandalához – a fény és a sötétség, a szépség és a csúfság, az öröm és a bánat ellentétpárjaként léteznek. Mikor Barnabás jószándékában átváltoztatja az aharárikat, az Ezüstváros szépsége is elveszik, hiszen nem lesz már, aki míves filigránpalotát építsen, és a könnyek nélkül Szumru, a Könnyek Tava is kiszárad. A könnyek tisztító ereje az Ezüstváros története mellett Ujuóla asszony epizódjában is megjelenik. Az aharárik szégyentől elkeseredett bánatkönnyei ugyanis éppen úgy marják ki a kőzetben rejtőző ezüstkincset, ahogyan Barabás bűnbánó könnyei tisztítják meg a fiú lelkét Ujuóla asszony szerető védelmében. „– Mindent rosszul csináltam – mondta –, mindent félreértettem. Holdgyermektől annyi mindent kaptam és csak bajt okoztam magamnak és Fantáziának. Ujuóla asszony hosszasan nézte őt. […] Majd kis hallgatás után ezt fűzte hozzá: - Minden út, amely oda visz, végül is az egyetlen helyes út. Barnabást ekkor elfogta a sírás. Maga sem tudta, miért. Úgy érezte, mintha a szívében kioldódott volna egy csomó és könnyekben folyna szét. Csak zokogott, zokogott, és nem tudta abbahagyni. Ujuóla asszony az ölébe vette és szelíden simogatta, ő pedig a mellén nyíló virágokba temette az arcát és sírt, míg csak elege nem lett, és bele nem fáradt.”[8] Barnabás Ujuóla asszony mellett ismét átélheti a gondtalan gyermekkort, annak minden napsütésével együtt. A vágy, ami ide vezette, az volt, hogy éppen olyannak szeressék, amilyen, és itt születik meg benne a sóvárgás, hogy ő maga is képes legyen szeretni. Erre azonban csak akkor lesz képes, ha már ivott az Élet Vizéből. Csakhogy a feltétel fontos kérdést vet fel: „Barnabás zavartan hallgatott. - És te?- kérdezte -, te szintén ittál már belőle? - Nem - mondta Ujuóla asszony -, nálam ez másképp van. Nekem csak arra van szükségem, hogy adhassak valakinek a fölöslegemből. - Hát akkor ez nem szeretet volt? Ujuóla asszony elgondolkodott kicsit, majd így válaszolt: - Az volt, amit kívántál magadnak.”[8] Barnabás tehát éppen azt kapta és éppen úgy, amire és ahogyan lelkének szüksége volt. Ugyanakkor ez a szeretet nem volt teljes abban a tekintetben, hogy csupán egyféleképpen mutatkozhatott meg. A valódi szeretet nemcsak az élet napsütésében melenget, de ínséges időkben is. Az itt megélt szeretet boldogságot és biztonságot nyújtott Barnabás számára, de az idő múlásával a fiú éhsége lassanként csillapodott, és a fiú kezdett betelni az asszony gondoskodásával és gyengédségével. Ujuóla asszony megtanította a fiút a szeretet és a jószándék elfogadására, és visszaadta a fiú önmagába és a világba vetett bizalmát. De ereje ahhoz sajnos már kevés volt, hogy a fiút megtanítsa arra, miként adjon ő maga is. Ehhez már az Élet Vizének hatalmára volt szükség. A TÖRTÉNET szerint Fantáziában élnek olyanok, akik már ittak a

122

Bölcsészettudományi Szekció varázserejű forrásból, de csupán kevesek, és azt sem lehet pontosan tudni, valójában kicsodák. Atraskó és Fuhur azonban mindketten jártak az Aurinban, küldetésük teljesítése után az uralkodó maga küldte oda őket. Ez a tény, valamint erős barátságuk, mely Barnabáshoz fűzte őket azonban azt bizonyítja, hogy ők már képesek voltak a valódi szeretetre. A fiút pedig a varázserejű forráshoz egy elfeledett álomkép vezette, amire Yor Tárnódjában, a Betemetett Képek Bányájában lelt. Itt felidézném Barnabás és Yor legelső találkozását, különösen Yor levesének képét, mely a fiút „átmelegítette ugyan, de nem ízlett neki különösebben. Sóssága némileg a könnyek és az izzadság ízére emlékeztette.”[8] És a leves íze Barnabás már eljövendő fáradságos és kitartó munkáját sejtette. A már korábban is említett varázsforrás, az Aurin rejtette Élet Vize a két világ határának köztes terében rejtőzik, és csak keveseknek adatik meg, hogy megmerítkezhessen benne. Barnabás útja mégis ide vezet, és a fiú az önfeledt fürdés alatt mind fizikai mind lelki síkon megtisztul a különös erejű vízben, és ráismer valódi önmagára. Újjászületik. Az Élet Vizét őrző mindenható kígyók pedig azt is megengedik, hogy vigyen belőle édesapjának saját világába. A történet szerint azonban Barnabás marka hazatértekor üres és száraz. Ennek ellenére az Élet Vizét mégis el tudja vinni édesapjának, még ha nem is a víz fizikai formájában. Az iskola lomtárából a fiú egyenesen haza szalad, ahol már várja aggodalomtól és virrasztástól kimerült apa. Barnabás elmeséli apjának Fantáziabeli kalandját, aki szinte megszakítás nélkül, teljes odaadással hallgatja. Képzeletében végigkíséri a fiút minden pillanaton, ahogyan korábban Barnabás követte Atraskót. Apja lelkében pedig végbemegy ugyanaz a gyógyulás, feloldódnak a régen eltemetett fájdalmak, és Barnabás beszámolójának végére érve rádöbben, hogy a varázserejű víz apja lelkét is felszabadította a traumák és félelmek rabságából. „Az apja szeme tele volt könnyel. És akkor megértette, hogy mégis el tudta hozni neki az Élet Vizét. Apja szó nélkül az ölébe vette, magához szorította, és kölcsönösen megsimogatták egymást. Így ültek sokáig, azután papa mélyet sóhajtott, Barnabás arcába nézett és elmosolyodott. Ez volt a legboldogabb mosoly, amit Barnabás valaha is látott az arcán.” [8] Az Élet Vize megtisztít és felszabadít, boldoggá tesz. Hasonló csodát visz végbe S. Rushdie HARÚN ÉS A MESÉK TENGERE c. művében a Rozmár küldte eső, melybe a főszereplő, tízévesforma fiú kívánságára „mesterséges hepiendet kevert”.[9] A könny illetve a sírás motívumára más mesékben is rálelhetünk. Hans Christian Andersen műveiben például többször is megjelenek. A KIS HABLEÁNY című mesében a könnymotívum szinte keretbe foglalja a mesét: a történet elején a könnyek, illetve azok hiánya a bánat mélységét, a sóvárgás okozta szomorúságot írja le: „Estetájt, amikor a nővérek egymást átkarolva úszkáltak a felszínen, a legkisebbik királykisasszony maga maradt a tágas teremben, és szívszakadva nézett utánuk. Sírt is volna, de a hableányok nem tudnak sírni, mert a könnyeiket mindjárt elmossa a víz, s ezért még fájóbb a szenvedésük.”[10] A mese végén pedig már az öröm könnye csillan meg a főszereplő szemében: „A kis hableány boldogan tárta ki fehér karját, s kicsordult szeméből az első könny, a boldogság könnye.” Andersen meséi közt emellett a bűnbánat megtisztító könnyeiről is olvashatunk A LÁNY, AKI A KENYÉRRE HÁGOTT című mesében: „A kislány meleg szavai végre utat találtak Inge kemény szívéhez; jólestek neki. Először történt, hogy odafönn szánakozott rajta valaki, s nem a bűneit emlegette. Egy ártatlan leányka bánkódott miatta, és könyörgött a szabadulásáért. Különös érzés fogta el Ingét, sírni szeretett volna, de nem voltak könnyei. […] Az elszállni készülő lélek158 végtelen szeretete győzött a poklok kínjain. Inge, mintha kemény páncél pattant volna le a szívéről, gondolkozni kezdett földi életén, sorra idézte minden cselekedetét, s megindultak szeméből az enyhítő könnyek, 158

a kislány, aki hosszú élete végén halálos ágyán is Ingére emlékezik, és Istenhez fohászkodik

123

Bölcsészettudományi Szekció amilyeneket sohasem sírt életében: a bűnbánat könnyei. Akkor hirtelen egy fénysugár hatolt le hozzá a pokol mélységébe; vakító, erős fénysugár, erősebb magánál a hóemberolvasztó napnál is. Rátűzött a lányra; Inge kővé meredt tagjai lassan-lassan fölengedtek, olvadni kezdett szoborteste, s amikor egészen eltűnt, egy szürke tollú kismadár született a helyébe.” [10] A VADHATTYÚK és a HÓKIRÁLYNŐ mesékben a könnycsepp már varázslatos gyógyító erővel bír. A mesében a királylány, hogy fivéreit megmentse nagy feladatot vállal: minden fivérének csalánból kell inget készítenie, anélkül, hogy akár egyetlen szó is elhagyná ajkát. „Napszálltakor megtértek a királyfiak, s rémülten tapasztalták, hogy kicsi húguk megnémult. Azt gondolák, gonosz mostohájuk újabb varázslata fogott rajta, de amikor ránéztek a kezére, megértették, mit tesz értük. A legkisebbik bátyja szeméből kicsordult a könny, ráhullott húga kezére, s enyhült a fájdalom, eltűntek a tüzes hólyagok.” [10] A HÓKIRÁLYNŐ című mesében pedig a kisfiú Kay szemébe repül egy varázserejű tükör gonosz szilánkja, ami miatt az addig életvidám és jólelkű fiú szíve megfagyott, és képtelenné tette szeretni. Barátnője, Gerda könnye azonban megtisztítja a gonosz varázslattól: „Kay nem mozdult, csak ült hidegen és mereven, Gerda meg zokogni kezdett nagy fájdalmában, forró könnyei Kay mellére hulltak, leszaladtak a szívére, felolvasztották a jeget, s kimosták onnan a gonosz tükörszilánkot. Kay, mintha álomból ocsúdott volna, Gerdára nézett, s a kislány akkor elénekelte azt a régi dalt Rózsa nyílik, szirma hull az ágra, kicsi Jézus, látunk nemsokára! Kaynak végre megeredt a könnye, úgy záporozott, hogy elúszott vele a másik kis tükörszilánk”[11] Gerda azonban még ezelőtt, útjának csaknem a felén egy halottnak tűnő rózsatövet is életre keltett könnyével: „- Nicsak! - kiáltott fel a kis Gerda. - Ebben a kertben nincsenek rózsák! - Végigfutott a virágágyások között, és kereste, kereste a rózsát, de bizony nem talált egy szálat se. Leült szegényke egy ágyás szélére, és sírva fakadt. Csakhogy a könnyei éppen oda hullottak, ahol egy rózsatő elsüllyedt, s ahogy a forró könnyek leszivárogtak a földbe, kihajtott a rózsatő, s éppoly szépen virult, mint azelőtt. Gerda átölelte az ágait, megcsókolta a virágokat, otthoni kedves rózsafájára gondolt, s eszébe jutott elveszett pajtása.”[11] Más mesékben a könny a szemből kigördülve drágakővé, igazgyönggyé válik. A REPÜLŐ KASTÉLY című mesének elrabolt királylánya is így „Ott könyökölt az erkélyen, s úgy zokogott szegény feje, hogy rázkódtak a vállai, könnye pedig ömlött alá, mint záporeső. Egy könnycsepp, igazgyönggyé változva, egyenesen oda hullott János mellé a földre”[12]. Így hívta segítségül a hőst, aki aztán megszabadított a rabságából. Benedek Elek VILÁGSZÉP ILONKA című meséjének címszereplőjével is hasonlóképpen találkozik a halász: „Kimegy a vén halász, s hát az ajtó előtt egy csuromvíz leány ül, s úgy sírdogál magában. Nézi, nézi, s hát annak a leánynak mind a két szeme hiányzik, de a könny úgy potyogott a szeme gödréből, mint a záporeső, s - láss csudát! - minden könnycsepp egy-egy gyémántgyönggyé változik.”[13] A finn nemzeti eposzban, a KALEVALÁban pedig így olvasható: Ment a kácsa kihalászni Vejnemöjnen könnycseppjeit Véghetetlen víz ölibül, Fekete iszap közibül Tengerből a könnyet hozza Vejnőnek kezébe vissza, Már a könnyek mássá lőnek, Gyönyörűségessé nőttek; Drágagyönggyé dalmahodtak, Kékes kővé finomodtak,

124

Bölcsészettudományi Szekció Kincsévé király uraknak, Örömévé a nagyoknak. [14] A könny fontosságára a mesék mellett természetesen a teremtésmítoszokban is találhatunk példát. Az egyiptomi teremtéstörténet mítosza szerint az emberek Ré, a napisten könnyeiből születtek. Ez jelenik meg Hórusz szemének, az Udzsatnak ábrázolásában is: a szem alatti könnycsepp a teremtésre utal, míg a spirál az emberiség jövőjét, a felemelkedéshez vezető hosszú, ciklikus utat jelképezi. [15] Más mitológiában a könny mint bővizű folyók forrása is megjelenik. Egy észak-amerikai indián törzs egyik mítosza szerint a birkák egy csontsovány, örökké síró emberhez mennek, hogy igyanak a könnyeiből. Amikor az ember abbahagyja a sírást, a könnyek helyett sós vizű forrás fakad. [16] A kínai teremtéstörténetben Pan Ku az élet kezdete, és az ő könnyeiből fakadt a Sárga Folyó és a Kék Folyam.[17]

Következtetések A könny motívum fiziológiai és lelki szerepe miatt már az emberi civilizáció hajnalán megjelenik. Hiszen egyrészt fizikai síkon tisztítanak, mikor valami idegen anyag irritálja a szemet, vagy ha fizikai fájdalom éri a testet. De ennél lélektani szempontból sokkal jelentősebb az a tény, hogy a könnyekben a lelki fájdalom is megmutatkozhat, és ezáltal lelki síkon is tisztító erővel bír. A könnyekkel együtt távozik a lélek szennyeződése, megnyugvást hozva maga után. A lélek könnyei a fájdalomról, félelemről, veszteségérzetről, de ami fontosabb: a vigasztalásról és a reményről szólnak. A különböző népek mitológiájában a teremtés ill. a világmindenség létezésének fontos eleme, a népmesékben és műmesékben pedig kincsként, gyógyító erőként, de leggyakrabban az öröm avagy bánat leírásában mutatkozik meg. A végtelen történet főszereplőjének könnyei elsősorban a bűnbánat és a gyász érzéséből fakadnak. Ezek azok a könnyek, amik lebontják a védekezésül épített lelki falakat is, felolvasztják az apát és fiát elválasztó jégfalat, és mint az aharárik könnyei, kimossák a valódi szeretet kincsét a fájdalom fogságából.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5]

[6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14]

M. Guillemot, B. Blumel (szerk): SZIMBÓLUM LEXIKON, Saxum, 2009 Antione de Saint-Exupéry: A kis herceg, Móra Könyvkiadó, 1971 Dr. Csernus Imre: A nő, Jaffa Kiadó, 2008 http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/katlex/s248.html 2012.09.04. 21:53 Babits Mihály, Városi István (ford.): Szent szerelem. Amor sanctus: keresztény himnuszok és Szent Ágoston tanításai. Isten rabjai : Assisi Szent Ferenc, Jacopone da Todi írásai. Interpopulart, 1995 Szent Biblia, Magyar Bibliatanács, 1984 Várkonyi Hildebrand: A gyermekkor lélektana, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum hasonmás kiadványai sorozat, 1996 Ende, Michael: A végtelen történet, Európa, 2004 Salman Rushdie: Harún és a Mesék Tengere, Ulpius-ház Könyvkiadó, 2007 Andersen, Hans Christian: Andersen összes meséi, Szukits Kiadó, 2008 Andersen, Hans Christian: A hókirálynő. Ciceró kiadó, 2007 Válogatott magyar mondák, Mentor Kiadó, 2005 Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág I., Puedlo, 2000 Vikár Béla (ford.): Kalevala, Európa, 1962 125

Bölcsészettudományi Szekció [15] [16] [17]

Csiffáry Tamás: Mitológiai lexikon, Kőmíves Könyvkiadó, 2005 http://rostae-books.com/siras.html http://mek.oszk.hu/00100/00192/html/001.htm 2012. 09.09. 10:43

Szerzők Tóth-Kovács Nikolett: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola. 6100 Kiskunfélegyháza, Horváth Zoltán utca 15. [email protected]

126

MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

127

128

Műszaki és Természettudományi Szekció

Kiterjedéssel rendelkező autonóm robotok gyülekezése Bolla Kálmán1, Kovács Tamás2, Fazekas Gábor2 1 Informatika Tanszék, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar 2 Információ Technológia Tanszék, Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Összefoglalás: A robot swarm intelligencia alapfeladatok közül az egyik legfontosabb a robotok gyülekezésének problémája. A szakirodalomban számos publikáció foglalkozik ezzel a témával, viszont amíg egyesek pontszerű robot reprezentációt használnak, mások a feladat megoldásához a szükségesnél több tudást feltételeznek. Ebben a cikkben bemutatunk egy olyan megoldást az összegyűlés problémájára, ami a robotoktól minimálist tudást, valamint csekély számítási kapacitást vár el. A kifejlesztett algoritmus kiterjedéssel rendelkező robotokra alkalmazható, ahol a robotok látótávolsága erősen limitált, az egyes egyedek egymástól megkülönböztethetetlenek, nem rendelkeznek memóriával, egymással nem kommunikálnak és nincs globális navigációs rendszerük. Megoldásunk helyességét MATLAB szimulációval bizonyítjuk, amely egyedi a robot swarm irodalomban, mivel sem szimulációt, sem konkrét roboton való megvalósítást eddig nem publikáltak. Abstract: In the present paper, we introduce two different algorithms for the two dimensional gathering problem for synchronous, fat (disk-like) robots with no global navigation or communication, and with limited visibility. One of the algorithms is a slightly modified version of the local smallest enclosing circle (local SEC) algorithm. The other algorithm uses a new method of the gathering: the robots move towards the furthest visible robot, and the robots on the perimeter of the visibility graph apply a bigger extent of move than the others. With the help of computer simulations, the two proposed algorithms are shown to be applicable for the gathering problem above and they perform better than the earlier simple SEC algorithm developed for point like robots. Kulcsszavak: robot swarm, robot swam alapfeladatok, autonóm robotok gyülekezése Keywords: mobile robot swarm, gathering problem, fat robots

1. Bevezetés Az utóbbi időben a robotika egyik kedvelt területévé vált a robot swarm feladatok lehetséges megoldásainak kutatása autonóm elosztott rendszerekre. Jelenlegi swarm intelligencia alapfeladatra adott megoldások vagy nem megfelelőek vagy csak elméleti eredmények, amelyek a gyakorlatban nem, vagy nehézkesen alkalmazhatóak. Eddig leginkább kutatott alapfeladatok: robotok egyetlen pontba gyülekeznek (vagy a lehető legkisebb területre) [1-10], területbejáró algoritmusokat alkalmaznak egy bázispontból indulva [11], hasznos részecskéket (pl.: táplálék) gyűjtenek be különböző megoldásokkal ([12-13]). Jelenlegi munkánkban a gyülekezés problémájára koncentrálunk egy akadálymentes környezetben. A gyülekezés azt jelenti, hogy tetszőleges alakzatból egyetlen pontba kell a robotoknak találkozniuk véges idő alatt. Egyszerű változata a problémának egy konvergencia feladat, ahol szükségünk van annak a területnek az átmérőjére, ahol elhelyezkednek a robotok, és csak ezt az átmérőt kell csökkenteni az idő előrehaladtával. Viszont ez a feladat számos esetben nem megoldható [1]. Olyan megoldás, ami a robotokon fut autonóm módon, nagyban függ a robot képességeitől, így megadjuk a feladat megoldása szempontjából fontos képességeket: 129

Műszaki és Természettudományi Szekció

     

rendelkezik memóriával vagy nem, szinkron vagy aszinkron működésű, globális navigációja van közös koordináta rendszerrel vagy nincs, limitált látótávolság vagy az egész környezetet belátja, tudnak e kommunikálni a robotok egymással vagy sem, pontszerű a robot vagy kiterjedéssel rendelkezik.

A legtöbb gyülekezési algoritmust feledékeny (memóriával nem rendelkező) robotokra fejlesztették ki globális navigáció használata nélkül. A feledékenység azt jelenti, hogy a robot nem tud visszalépni az előző pozíciójába, mivel csak az adott pillanat érzékelései alapján dönt, az előző lépést nem tudja eltárolni. Tipikusan egy gyülekezési algoritmusban a következő lépéseket ismétlik egymás után:   

Look: látható robotok pozíciójának meghatározása Calculate: következő pozíció számolása a Look alapján Move: mozgás a kiszámított pozíció felé

Szinkron működés esetén a robotok ezeket a lépéseket egyszerre hajtják végre egy szinkronjel hatására (vagy belső szinkron segítségével). Egy aszinkron modellben azonban a robotok különböző időpontokban indíthatják a lépéseiket attól függően, hogy mikor fejezték be a folyamatot. Ebben az esetben egy Wait lépés is beékelődik a Move és Look lépések közé. Kézenfekvő megoldásnak tűnik a gyülekezési problémára egy súlypont számolásán alapuló (COG – Center Of Gravity) algoritmus. Cohen és Peleg [2] bebizonyította a GOG algoritmus működését (nem limitált látótávolságra, tetszőleges alakzatból kiindulva, szinkron működés esetén). Cieliebak és társai [3] COG helyett a látható robotokra legkisebb ráhúzható kör középpontja felé mozdulást alkalmazta (SEC - Smallest Enclosing Circle), és ezzel az algoritmussal megoldást adott pontszerű robotok aszinkron gyülekezésére, ahol a robotok feledékenyek és nincs látótávolság korlátozás. Az előbb említett algoritmusokkal megoldást kapunk a gyülekezés problémájára pontszerű és nem limitált látótávolságú robotok esetén, azonban szükségessé vált, hogy a valóságban is megvalósítható modellek felé forduljanak. Ando és szerzőtársai [4] kifejlesztettek pontszerű robotokra egy szinkronműködésű algoritmust, ahol a robotok csak limitált látótávolsággal rendelkeznek. Itt be kell vezetnünk a láthatósági gráf fogalmát, ami az alapját jelenti a limitált látótávolságot feltételező megoldásoknak. A gráf csomópontjai jelentik a robotokat, az élek pedig két robot közötti kapcsolatot abban az esetben, ha azok látják egymást. Habár ők is SEC algoritmust használtak, minden egyed más középpont felé mozdul el, mert csak az adott robot által látható egyedekre számolódik ki. Ezen kívül minden robotmozgás limitálva van, mivel a sikeres gyülekezéshez elengedhetetlen, hogy a láthatósági gráf ne szakadjon meg. A lokális SEC algoritmusuk működését szinkron esetre bizonyították be. Később Flocchini [5] és Souissi [6] társaikkal együtt mutattak be limitált látótávolság mellett egy aszinkron megoldást. Azonban itt feltételezték, hogy a robotok az irányultsággal is tisztában vannak (pl.: van rajtuk iránytű), így ők egyfajta globális navigációs rendszert használtak a probléma megoldásához. A szakirodalomban az egyik legfrissebb szinkron és limitált látást alkalmazó megoldás Degener nevéhez [7] fűződik, aki a COG és SEC helyett lokális konvex sokszög alapján határozza meg a következő lépést. Ebben a megoldásban nincs globális navigáció, viszont a

130

Műszaki és Természettudományi Szekció kommunikáció engedélyezett, így a robotok meg tudják osztani egymással jövőbeni lépésüket. A következő lépés a gyakorlati megvalósítás felé, hogy elhagyjuk a pontszerű robot reprezentációt és kiterjedéssel rendelkező robotreprezentációt használunk, ahol a robotokat zárt alakzatként értelmezzük, egy középponttal és Rs sugárral. Azonban ennek a módosításnak komoly következményei vannak: például a robotok nem képesek egyetlen pontba gyülekezni, így az eredeti feltevést meg kell változtatnunk. Másik probléma, hogy egy robot blokkolni tudja egy másik robot mozgását, ami igaz a láthatóságra is mivel az egyedek nem átlátszóak. Ezután felmerül a kérdés, hogy hogyan tudjuk definiálni a gyülekezést kiterjedéssel rendelkező robotokra? Czyzowicz és társai [8] ezt a következőképpen definiálták:  

a zárt alakzatok kontakt gráfja összefüggő, és mindegyik robot látja a másikat

Hozzá kell tennünk, hogy ők legfeljebb 4 robotra adták meg a gyülekezést, viszont több robot esetén a definíció második része már nem teljesíthető. Így a mi definíciónk szerint akkor tekintjük a swarm-ot összegyűltnek, ha már kialakult a kontakt gráf. Cord-Landwehr [9], később pedig Chaudhuri [10] mutattak be egy olyan algoritmust, ami tetszőleges alakzatból hozta létre a kontakt gráfot, ezen kívül céljuk volt az is, hogy a létrejött alakzat a lehető legtömörebb legyen. A felhasznált modellben a robotok rendelkeztek globális navigációval és a környezetet is teljesen belátták, ami azt jeleneti, hogy a többi robotot átlátszónak tekintették. Jelenlegi munkánkban olyan gyülekezési algoritmusokkal foglalkozunk, ami feledékeny, kiterjedéssel rendelkező, limitált látótávolságú robotokra lett kifejlesztve. Továbbá nincs szükség globális navigációra és kommunikációra sem. A meglévő megoldások közül teszteltük a lokális SEC algoritmust módosítás nélkül és egy általunk módosított változatát is. Valamint bemutatunk egy saját fejlesztésű algoritmust, ami jobb megoldást ad az eddig fellelhetőkkel szemben. A következő, 2. fejezetben részletesen bemutatjuk saját megoldásunkat, a 3. fejezetben pedig a szimulációk és a tesztek eredményeit. Végül utolsó fejezetünkben összefoglaljuk az elért eredményeket.

2. A kifejlesztett gyülekezési algoritmus Saját gyülekezési algoritmusunk szinkronműködést feltételez, ahol a robotok kiterjedéssel rendelkeznek és nem átlátszóak. Továbbá a gyakorlati megvalósítás szempontjából a robotoknak limitált a látótávolsága és nincsenek globális navigációs rendszerrel felszerelve. Ezen kívül nem rendelkeznek memóriával és az egyes egyedek nem azonosíthatóak. Célunk, hogy a felsorolt minimális tudással is végrehajtható gyülekezési algoritmust készítsünk. Természetesen feltételezzük, hogy a láthatósági gráf összefüggő az algoritmus indításakor. Legyen R={r1,…,rn} a robotok halmaza és ri(t) az i-dik robot pozíciója t időpillanatban. Minden robotot egy zárt lemezként értelmezünk, ahol Rs a robot sugara és V a láthatósági sugár. Jelentős probléma a kiterjedéssel rendelkező robotok esetében, hogy a robotok takarhatják és blokkolhatják egymást mozgás közben. Tipikus probléma, hogy a csoport külső részén levő robotok blokkolják a belsőket. Ez a probléma nem megoldható a SEC alapú algoritmusokkal (később ez demonstrálva lesz a 3. fejezetben). Alapötletünk, hogy a robotok a látható legtávolabbi robot felé mozdulnak, amely egy eddig nem alkalmazott megoldás és részben megoldást nyújt a blokkolás problémájára is. A megvalósítás érdekében

131

Műszaki és Természettudományi Szekció kettéosztottuk a robotok halmazát, ahol megkülönböztetünk periméter és belső robotokat. Periméter robotnak nevezzünk minden olyan egyedet, ami csak 120 fokos szögben lát szomszédos robotokat (tehát a swarm szélén helyezkedik el) (1. ábra). Jelölje RP a periméter robotok halmazát, így megkaphatjuk a belső robotok halmazát (R/RP) is, ezt jelölje RI. A robotok halmazát minden egyes ciklusban felbontjuk az előbb említett részhalmazokra.

1. ábra: Periméter robot. Gyülekezési algoritmusunk célja a következő: a periméter robotokat szeretnénk a belső robotok felé mozdítani. Azonban önmagában az algoritmus működése azt eredményezné, hogy a láthatósági gráf felbomlik, és különböző csomópontok alakulnak ki. Viszont a belső robotok mozgása és egy korlátozó algoritmus segítségével ez a probléma kiküszöbölhető. Az algoritmusunk három fő feladatra bontható fel, amelyeket minden egyes lépésben végrehajtanak a robotok: Look, Compute, Move. A Look fázisban a robotok összegyűjtik a látható szomszédjaikat t időpillanatban (RVi(t)-vel jelöljük a későbbiekben), amit az algoritmusunkban GetVisibleRobots(R) függvény hajt végre, ahol a bemenet a robotok halmaza. Compute fázisban meghatározza a figyelő robot magáról, hogy periméter vagy belső robot, ezután kiszámolja a legtávolabbi pozícióját ( r di  t  ) a GetFurthestVisbleRobot(RVi(t)) függvény segítségével. A begyűjtött információk alapján mindegyik egyed meghatározza a célvektort ( g ) a következő képlettel: g = c

r di  t   r i  t  V

 r di t   ri t   ,

(1)

ahol c-t 1-nek vagy 1/2-nek választottuk attól függően, hogy periméter vagy belső robotról van szó. A konstans értéke azért különbözik a két esetben, mert a peremen található egyedek körül kisebb sűrűségben helyezkednek el robotok, így nagyobb sebességgel szeretnénk őket a többiek felé terelni. Viszont a belső robotok esetében nincs szükség nagy lépésekre, mivel az ő feladatuk az, hogy bevárják a külső robotokat, és belül a lehető legegyenletesebben helyezkedjenek el.

132

Műszaki és Természettudományi Szekció

2. ábra: Periméter (a) és belső robot (b) lépései. A láthatósági gráf megszakadásának elkerülése érdekében az Ando [4] féle SEC algoritmus limitálja a célvektort, ezért a mi megoldásunkban is alkalmazzuk ezt a limitációs eljárást. 2.1. Blokkolási probléma feloldása A kiterjedéssel rendelkező robot reprezentáció hátránya, hogy a robotok akadályoztatják egymást mozgás közben, így a robotok úgynevezett holdpont helyzetbe kerülnek. Ennek feloldása egy egyszerű módszerrel megvalósítható: a blokkolt robot eredeti célvektorát úgy módosítjuk, hogy érintő irányba történik az új elmozdulás (3. ábra), így a robot közelebb kerül az eredeti célhoz. A módszert csak akkor alkalmazzuk, ha egy blokkoló robot van (a blokkoló robotokat a GetBlockers( r i ,RVi) függvény gyűjti össze), ha azonban nincs blokkoló robot, akkor nem kell módosítani, viszont ha egynél több van nem lépünk sehova.

3. ábra: Megoldás a blokkolás problémájára.

133

Műszaki és Természettudományi Szekció

2.1. Gyülekezési algoritmus Ebben a részben megadjuk a gyülekezési algoritmusunk pontos leírását szinkron működésű robot swarm-okra. Az algoritmusban a ComputeMovementLimitation eljárás számolja az Ando féle mozgáslimitációt, a TangentialDirection pedig a kikerülést. Végül a mozgás vektorát m-el jelöljük.  

RVi(t) = GetVisibleRobots( r i ( t ) ,R) r di ( t ) = GetFurthestRobot(RVi(t))



ha

r di ( t )

g = c

∈ RP(t) akkor c = 1 különben

r di  t   r i  t 

c  1

 r di t   ri t  

 

m



Bi(t) = GetBlockers( r i ( t ) ,RVi(t))



ha Bi(t) 1-nél több elemet tartalmaz akkor

 

különben ha Bi(t) 1 elemet tartalmaz akkor különben az i-dik robot m -el lép tovább

V

2

= ComputeMovementLimitation( r i ( t ) ,RVi(t), g ) m m

=

ri

= TangentialDirection( r i ( t ) ,Bi(t),

g

)

3. Teszt, futási eredmények Algoritmusunk helyes működését MATLAB szimulációval bizonyítottuk, ahol teszteltük a három különböző eljárást (SEC, SEC kikerüléssel és az új algoritmus) különböző kezdőállapotokból és különböző robotszámokkal egészen N=200 robotig. Először a SEC algoritmussal valósítottuk meg a gyülekezést, ami eredetileg pontszerű robotokra lett kifejlesztve. Ezután kiegészítettük a kikerülési eljárással (2.1-es alfejezet) annak érdekében, hogy a blokkolást elkerüljük, végül pedig a saját algoritmusunkat teszteltük. A három algoritmust N=12,25,50,100,200 robotszámú swarm-okra alkalmaztuk és minden esetet 5 különböző kezdőpozícióról indítottuk. Az algoritmusok futása akkor áll le ha a robotok már nem lépnek többet, tehát a swarm összegyűlt. A 4. ábrán látható az N=200 eset egy lehetséges kiinduló pozíciója és a három gyülekezési algoritmus végeredménye, ahol jól látható a kontakt gráf kialakulása.

134

Műszaki és Természettudományi Szekció

4. ábra: A gyülekezési algoritmusok eredménye N=200 robotszám esetén. (a) mutatja a kezdőállapotot, (b) eredeti Ando algoritmust, (c) Ando algoritmust kiegészítve a kikerüléssel. Végül (d)-n láthatjuk a saját algoritmusunk futásának eredményét. Végül az 5. ábrán láthatjuk a szimulációink halmozott eredményeit, ahol mértük a gyülekezéshez szükséges időt (5/a) a kiinduló állapottól az algoritmus futásának a végéig, valamint a legnagyobb átmérőt (két legtávolabbi robot távolsága) a kialakult kontakt gráfban (5/b). Jól látható, hogy nincs szignifikáns különbség az egyes algoritmusok között az idő tekintetében, azonban a legnagyobb átmérő jóval kisebb az új algoritmus esetében. A változás jól látható a kikerüléssel módosított SEC algoritmusnál is, tömörebb alakzatot lehetett elérni. SEC algoritmus esetében fontos megjegyezni, hogy bizonyos esetekben a gráf megszakadt, viszont a másik két algoritmus esetében ez a probléma nem állt fenn.

135

Műszaki és Természettudományi Szekció

5. ábra: Az átlagos, gyülekezéshez szükséges idők (a) és a legnagyobb átmérő alakulása a kontakt gráfban (b).

4. Következtetések Jelenlegi munkánkban bemutattunk egy új és hatékony megoldást kiterjedéssel rendelkező és limitált látótávolságú mobil robotok gyülekezésére. Az algoritmusunkat MATLAB szimulációval mutattuk be és teszteltük le.

Irodalomjegyzék [1] [2]

[3]

[4]

[5] [6]

[7]

[8] [9]

136

Prencipe, G.: Impossibility of gathering by a set of autonomous mobile robots. Theoretical Computer Science 384, 222–231 (2007) Cohen, R., Peleg, D.: Robot Convergence via Center-of-Gravity Algorithms. In:Kralovic, R., Sykora, O. (eds.) SIROCCO 2004. LNCS, vol. 3104, pp. 79–88. Springer, Heidelberg (2004) Cieliebak, M., Flocchini, P., Prencipe, G., Santoro, N.: Solving the Robots Gathering Problem. In: Baeten, J.C.M., Lenstra, J.K., Parrow, J., Woeginger, G.J. (eds.) ICALP 2003. LNCS, vol. 2719, pp. 1181–1196. Springer, Heidelberg (2003) Ando, H., Suzuki, I., Yamashita, M.: Formation and agreement problems for synchronous mobile robots with limited visibility. In: 1995 IEEE International Symposium on Intelligent Control, pp. 453–460. IEEE Press, New York (1995) Flocchini, P., Prencipe, G., Santoro, N., Widmayer, P.: Gathering of asynchronous robots with limited visibility. Theoretical Computer Science 337, 147–168 (2005) Souissi, S., Défago, X., Yamashita, M.: Using Eventually Consistent Compasses to Gather Oblivious Mobile Robots with Limited Visibility. In: Datta, A.K., Gradinariu, M. (eds.) SSS 2006. LNCS, vol. 4280, pp. 484–500. Springer, Heidelberg (2006) Degener, B., Kempkes, B., auf der Heide, F.M.: A local O(n2) gathering algorithm. In: SPAA 2010: Proceedings of the 22nd ACM Symposium on Parallelism in Algorithms and Architectures, pp. 224–232. ACM, New York (2010) Czyzowicz, G.J., Gasieniec, L., Pelc, A.: I Gathering few fat mobile robots in the plane. Theoretical Computer Science 410, 481–499 (2009) Cord-Landwehr, A., Degener, B., Fischer, M., Hüllmann, M., Kempkes, B., Klaas,A.,

Műszaki és Természettudományi Szekció

[10]

[11] [12]

[13]

Kling, P., Kurras, S.,Martens, M., auf der Heide, F.M., Raupach, C., Swierkot, K., Warner, D., Weddemann, C., Wonisch, D.: Collisionless Gathering of Robots with an Extent. In: Cerna, I., Gyimothy, T., Hromkovic, J., Jefferey, K., Kralovic, R., Vukolic, M., Wolf, S. (eds.) SOFSEM 2011. LNCS, vol. 6543, pp. 178–189. Springer, Heidelberg (2011) Gan Chaudhuri, S., Mukhopadhyaya, K.: Gathering Asynchronous Transparent Fat Robots. In: Janowski, T., Mohanty, H. (eds.) ICDCIT 2010. LNCS, vol. 5966, pp. 170–175. Springer, Heidelberg (2010) Cohen, R., Peleg, D.: Local Spread Algorithms for Autonomous Robot Systems. Theoretical Computer Science 399, 71–82 (2008) Valdastri, P., Corradi, P., Menciassi, A., Schmickl, T., Crailsheim, K., Seyfried, J., Dario, P.: Micromanipulation, Communication and Swarm Intelligence Issues in a Swarm Microrobotic Platform. Robotics and Autonomous Systems 54, 789–804 (2006) Nouyan, S., Alexandre Campo, A., Dorigo, M.: Gathering Path formation in a robot swarm Self-organized strategies to find your way home. Swarm Intelligence 2(1), 1– 23 (2008)

Szerzők Bolla Kálmán: Informatika Tanszék, Kecskeméti Főiskola GAMF Kar, Izsáki út 10., E-mail: [email protected]. Dr. Kovács Tamás: Informatika Tanszék, Kecskeméti Főiskola GAMF Kar, Izsáki út 10., Email: [email protected]. Dr. Fazekas Gábor: Információ Technológia Tanszék, Debreceni Egyetem Informatikai Kar, Egyetem tér 1., E-mail: [email protected].

137

Műszaki és Természettudományi Szekció

Hajlított rugó idomok ellenőrzése vizuális burok alapú 3D rekonstrukcióval Kátai-Urbán Gábor1, Megyesi Zoltán1, Pintér István1 1 Informatika Tanszék, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar Összefoglalás: Hajlított rugóidomok minőségbiztosítási ellenőrzése nehézkes manuális mérési eszközökkel, ezért bemutatunk egy automatikus vizuális burok alapú 3D rekonstrukciós eljárást. A rendszer több kamerát és fényforrást tartalmazó mérő cella adatainak felhasználásával, optikai úton határozza meg a rugó idomok 3D tulajdonságait. A vizuális burok alapú módszerek hagyományosan a kameraképeken szegmentált objektumokból állítják elő a 3D modellt. A bemutatásra kerülő eljárás, ezen információk mellett, a pontszerű fényforrással megvilágított objektum árnyékképét is felhasználja a rekonstruálásra. A rekonstrukció alapvető feltétele a kamerák és fényforrások külső és belső paramétereinek pontos meghatározása, amelyre új kalibrációs folyamatot írunk le. Abstract: Industrial quality control of metal spring parts is problematic with both automatic and manual methods. We present an automatic 3D reconstruction and verification system for spring parts utilizing a Visual Hull based reconstruction method that uses both cameras and light sources to measure the 3D properties of the objects. While Visual Hull based methods normally use only cameras to gain visual information, the presented method is capable of using light sources and shadows to increase the amount of visual information. The calibration of this new visual system is also presented in this article. Kulcsszavak: 3D, mérés, rekonstrukció, vizuális burok, árnyék, rugó Keywords: 3D, measurement, reconstruction, visual hull, shadow, spring

1. Bevezetés Az ipari informatika alkalmazásai között egyre nagyobb szerepet játszik a gyártott elemek vizsgálata előre meghatározott szempontok alapján. Gyakori igény a száz százalékos ellenőrzés, vagyis valamennyi legyártott elem ellenőrzése. Ennek kivitelezése természetesen csak automatizált ellenőrző rendszer képes, amely valamilyen szenzorból és a szenzorból érkező adatokat elemző szoftverből állnak, gyakran kiegészítve visszacsatolással a gyártási folyamatba (ilyen visszacsatolás például hibás elem gyártása esetén a gyártó-sor leállítása). Az automatizált ellenőrző rendszerekben gyakran használnak ipari kamerákat is, amelyek megbízható képfeldolgozó szoftverekkel sokoldalú ellenőrzés elvégzésére képesek. Azonban a mai ipari képfeldolgozó szoftverek zöme csak a 2D ellenőrzéseket támogat, ami sok esetben kevésnek bizonyul. Ilyen esetnek számít a rugó idomok vizsgálata. Ezek kamerás ellenőrzése kimondottan nehéz, a rugók sokfélesége és térbeli kiterjedése miatt. A tipikus rugó fajták (nyomórugó, húzórugó, torziós rugó és hajlított idomok, lásd 1. ábra) mindegyike külön ellenőrzési mechanizmust igényel, azonban a hajlított idomok esetében az alak és a térbeli tulajdonságok kiemelkedően fontosak. Ezen idomok alkalmazása megköveteli, hogy a rugók alakja, kezdő és végpontja a 3D térben legfeljebb a tizedmilliméter tört részével térjen el az előírástól.

138

Műszaki és Természettudományi Szekció

1. ábra: Rugó fajták, balról jobbra, fentről lefele: nyomórugók, húzórugók, torziós rugók, hajlított idomok.(forrás:Tatabányai Rugógyártó Kft.) Jelenleg nincs kellő megbízhatóságú automatikus ellenőrző rendszer a hajlított idomok vizsgálatára, ezért ma egy rugó ellenőrzésére 3D formákat (kalibereket) készítenek (lásd 2. ábra), amelyek egy-egy irányból képesek csak ellenőrizni a legyártott rugókat. Célunk egy olyan ellenőrző rendszer megalkotása volt, amely képes hajlított rugó idomok térbeli mérésére, modellezésére és ellenőrzésére.

2. ábra: Különböző rugó idom ellenőrző kaliberek (forrás:Tatabányai Rugógyártó Kft.). A rugóidom tükröződő felszínnel rendelkező anyaga miatt a felület rekonstrukciós módszerek helyett térfogat rekonstrukciós módszert választottunk. Ezek közé tartozik a Vizuális Burok alapú rekonstrukció [1], amely több kamera nézet alapján a térnek csak azt a részét hagyja meg, amely az összes nézetben az objektumra esik. Kihasználva a testek hengeres alakjának ismeretét a kivágott térfogat modellre hengeres rugó modell illeszthető [2]. A vizuális burok alapú módszerek hátránya, hogy sok kamera nézetre van szükség a jó eredményhez. Bemutatunk egy vizuális burok alapú módszert, amely kamera képek mellett fényforrásokat alkalmaz, hogy elérje a kívánt kamera számot. A rekonstrukcióhoz az optikai elemeket (kamerák és fényforrások) kalibrálni kell. Ebben a cikkben bemutatunk egy új eljárást több kamerás rendszerek térbeli kalibrálására. A megalkotott rendszer tulajdonságait az 2. fejezetben tárgyaljuk, a 3. fejezetben a fényforrásokat felhasználó vizuális burok módszert ismertetjük, míg a 4. fejezetben az optikai elemek kalibrálását ismertetjük. Ezután eredményeket mutatunk be és összegezzük tapasztalatainkat az 5. fejezetben.

139

Műszaki és Természettudományi Szekció

2. Rendszer A hajlított rugó idomok vizsgálatára kialakított mérő cella négy fő részből áll (lásd 3. ábra): mérési térből, kamerarendszerből, fényforrásokból és a számítási egységből. A mérési tér kialakításnál a hajlított idomok 500mm x 500mm x 100mm-es maximális méretét kell figyelembe venni. Itt nem csak az ekkora munkadarabok homogén hátterét kell biztosítanunk, hanem az árnyékképeknek is erre a háttérre kell esniük.

3. ábra: A rendszer blokkvázlata A nagy felbontású ipari kamerák a mérési teret figyelik. Oldalsó állásban négy darab 3840 x 2748 pixel felbontású kamera veszi a munkateret. Ezt kiegészítettük két darab felső pozícióban elhelyezett hasonló felbontású kamerával, amelyek a munkatér felét - felét veszik, így ezen nézet felbontását közel a duplájára növelhetjük. A mérési tér háttérvilágítása LED szalagokkal történik, amit különböző fény diffúzor anyagokkal lehet homogénné tenni. A munkatér körül 17 darab nagy fényerejű pontszerű LED fényforrás került elhelyezésre. Ezeket külön - külön alkalmazva különböző árnyékképeket nyerhetünk a rugó idomról. A számítási egység irányítja a képkészítést, a fényforrások működését és végzi a képfeldolgozási műveleteket. A mérőcella gyártás közben történő ellenőrzésre készül, ezért laboratóriumi körülményeket nem feltételezhetünk, minden részegységet ipari kivitelűre kellett tervezni, amelyek ellenállnak kisebb fizikai erőhatásoknak. Ennek megfelelően ipari kivitelű IDS UEye UI-1490SE USB kamerák és hibatűrő, hosszú élettartamú LED megvilágítások kerültek beépítésre. A mérőcella kivitelezését a Mevisor Kft végezte (lásd 4. ábra).

4. ábra: A megépített mérőcella (kivitelezés: Mevisor Kft).

140

Műszaki és Természettudományi Szekció

3. Vizuális burok Több eljárás is ismert a képi információk alapján történő 3D modellalkotásra. Ezeket a felhasznált információ alapján “shape-form-X” kategóriákba sorolhatjuk. A Vizuális Burok eljárás a “shape-form-silhuett” alapú eljárás, mivel a modell előállításához az eredeti objektum kameraképeken detektálható körvonalát (sziluettjét) alkalmazza (feketével jelölve az 5/a. ábrán). Az eljárás bemenetét a térbeli objektumról több nézetből készített képek és a kamerák kalibrációs adatai képzik. A kalibrációs adatok azt írják le, hogy egy térbeli 3D pontot a kamera hogyan képez le a 2D képsíkjára. Az objektum körvonalának pontjait a kameraképekről visszavetítjük a 3D térbe. Ezek egy-egy a kamerától távolodva bővülő kúpot jelölnek ki a térben. Ahol a különböző nézetből származó kúpok metszik egymást, ott van az objektum a térben. Ezzel az eljárással a valós térbeli objektum konvex burkát kapjuk meg volumetrikus modellként. Fontos megjegyezni, hogy az objektum konkáv részeinek leírására nem alkalmas ez az eljárás. Mivel a hajlított rugó idomok nem tartalmaznak konkáv részeket, ez nem okoz problémát a jelen alkalmazásban. A rekonstruált modell a kamerák nézeteiből teljesen megegyezik az eredeti objektummal, viszont olyan nézetből, ahonnan nem volt kameránk, jelentkezik eltérés (lásd piros színnel az 5/b ábrán). A pontosságot úgy lehet növelni, ha a nézetek számát növeljük. Ehhez több kamerát kellene felhasználnunk, de ennek anyagi korlátai vannak. Viszont egy kamera költségén nagyságrendekkel több fényforrást tudunk alkalmazni. Ebből kiindulva módosítottuk a klasszikus vizuális burok alapú eljárást úgy, hogy a fényforrások használatával keletkezett árnyékképeket is fel tudjuk használni a rekonstruálás során.

5. ábra: Vizuális burok: a, sziluett képek előállítása; b, példa a visszavetítéskor keletkező hibára Ahhoz, hogy kameraként tudjuk használni a fényforrásokat, létre kell hozni egy egységes fényforrás képet. Mivel az árnyékok helyzete nem függ a kamera elhelyezésétől, minden kamerára megadhatunk egy sík-sík transzformációt (homográfiát), amellyel elő tudunk állítani egy olyan közös fényforrás képet, amelyen az árnyékok ugyanott látszanak. Ezek után meg kell határoznunk a fényforrások külső és belső kalibrációs paramétereit, hogy a visszavetítést el tudjuk végezni ezeken a képeken is. A fényforrás képek visszavetítése során nem az objektum árnyék sziluettjét használjuk fel, hanem azt ahol nincs árnyéka. A normál kameraképekkel előállított volometrikus modellt csökkentjük ott, ahol a fényforrás képen nem látszott árnyék, viszont a modellben objektumnak volt jelölve a térrész. Az így kiegészített eljárás simább és pontosabb felületeket eredményez a köztes nézetekből is.

141

Műszaki és Természettudományi Szekció

4. Kalibráció A fent bemutatott vizuális burok alapú rekonstrukciós módszer pontossága nagyban függ az optikai eszközök pontos kalibrációjától. A sziluettek visszavetítéséhez a kalibrációs eljárás során meghatározott kamerák és fényforrások vetítési paramétereit használjuk fel.

4.1. Kamera kalibráció Egy kamera belső vetítési tulajdonságait a K kamera mátrixszal adható meg (1)

(1) , ahol a a döféspont, a kamera fókusztávolsága. Az elméleti kamera modell alkalmazásához elegendő a K mátrix, de a valóságban a lencsék gyakran sugár irányú torzítással módosítják a vetítést. Ezek kompenzálásához meg kell határoznunk a d torzítási vektort is. Ezek a paraméterek csak a kamera belső tulajdonságaitól függenek. Így amíg a fókusztávolság változatlan marad, a kamerák ezen paramétereit egymástól függetlenül meghatározhatjuk. Az alkalmazott kalibrációs eljárás Zhang [3] módszerén alapul. A módszer lénye, hogy egy síkon felvett pontok különböző nézetből készült képei alapján meghatározza a K mátrix és d vektor paramétereit. A síkbeli pontok felvételéhez papírlapra nyomtatott fekete-fehér sakktábla mintáról készítettünk felvételeket az összes kamerával, különböző nézetekből (6. ábra). A képeken detektált belő sarokpontok és a síkon ismert koordináták alapján az optimalizációs eljárás meghatározza a belső paramétereket.

6. ábra: Kamera belső kalibráció A rekonstrukció szempontjából fontos tudnunk, hogy a kamerák hol helyezkednek el a térben és milyen irányba néznek. Ezeket a külső paramétereket a t eltolás vektor és az R forgatás mátrix írja le. A kamerák külső paramétereit úgy szeretnénk meghatározni, hogy azonos koordinátarendszerbe kerüljenek, ami a mérési tér koordináta rendszere is lesz egyben. Ezért a külső kalibrációhoz szükséges 3D koordinátákat a mérési térben vesszük fel. Fontos szempont, hogy a pontok lehetőleg a tér közepén, változó magasságokban legyen elrendezve a pontosabb paraméter közelítés érdekében. A külső kalibrációs objektum saját tervezésű, direkt erre a feladatra lett kialakítva. A kameraképeken ellipszisként megjelenő, vékony száron elhelyezkedő gömböket választottunk a térbeli pontok kijelölésére, amelyek könnyen detektálhatóak (8/a. ábra). A pozíciójukat 3D koordináta mérőgéppel határoztuk meg. Az így ismert térbeli pozíciók és a képeken detektált ellipszisek középpontjai alapján a külső 142

Műszaki és Természettudományi Szekció paraméterek közelíthetőek.

4.1. Fényforrás kalibráció A fényforrásokat is felhasználtuk a vizuális burok előállításához. Így ezeknek is meg kell határoznunk a kalibrációs paramétereit. A belső paraméterek meghatározásához, a kamerákhoz hasonlóan, egy síkbeli objektum képét (árnyékát) kell felhasználnunk. Mivel a hagyományos papírra nyomtatott sakktábla mintának az árnyékképét nehezen tudtuk volna előállítani, más kalibrációs objektumot kellett terveznünk. Fontos, hogy a kialakított minta minél több, a kamera képeken pontosan meghatározható pontot tartalmazzon, amelyeket a fény és árnyék határvonalak egyértelműen elválasszanak. E mellett a robusztus, ipari kialakítás is elengedhetetlen, hogy az objektum síklapúsága ne változzon a mérés során. Az általunk megvalósított kalibrációs objektum mindezeknek megfelel: egy fémlemezen készítettünk mátrix szerűen furatokat (7. ábra). Ezeken a fény átjut és a sík mérőfelületen a perspektív torzulásnak megfelelően szabályosan elhelyezkedő ellipsziseket figyelhetünk meg. Az ellipszisek középpontját detektálni tudjuk, ezek lesznek a fényforrások képei.

7. ábra: Fényforrás belső kalibráció A fényforrások külső paramétereit is meg kell határoznunk, hogy a vizuális burok visszavetítésekor ezt fel tudjuk használni. Ennél a kalibrációs lépésnél is az elvárás az, hogy ugyanabban a koordináta rendszerben határozzuk meg a pozíciókat és az orienetációkat, mint amit a kamerák esetén felvettünk. Így a kamerák külső kalibrációhoz használt objektumát kell itt is alkalmaznunk (8/b. ábra).

8. ábra: a, Kamera külső kalibráció; b, Fényforrás külső kalibráció A mérési síkon ellipszisként megjelenő árnyékok középpontjai és a golyók térbeli pozíciója alapján a külső paraméterek meghatározhatók a fényforrásokra is.

143

Műszaki és Természettudományi Szekció

5. Eredmények A leírt rendszer optikai eszközeinek kalibrációs pontosságát a meghatározott paraméterekkel visszavetített pontok és a valós 3D koordináták átlagos négyzetes különbségével mérjük. Az 1. táblázatban foglaltuk össze a kapott eredményeket. Optikai eszközök Kamerák Fényforrások

Átlagos visszavetítési hiba 0,096 mm 1,128 mm

1. táblázat: Kalibrációs pontossága A leírt módszerek segítségével rekonstruáltunk több rugó elemet. A 9. ábra egy hajlított rugó idomról készült mérés eredményét mutatja be különböző nézetekből.

9. ábra: Hajlított rugó idom 3D mérése (megjelenítés különböző nézetekből)

6. Következtetések Bemutattunk egy vizuális burok módszeren alapuló 3D mérő rendszert, amely kamerákat és fényforrásokat egyaránt használ a mérés folyamán. A mérő rendszert hajlított rugó idomok mérésére és ellenőrzésére terveztük, amit az eredmények között példával illusztráltunk. A rendszer által elkészített volmetrikus 3D modellen a mért tárgy tulajdonságai vizsgálhatók, valamint egy etalonhoz hasonlíthatók. A mérő rendszer pontossága fontos kérdés ezért bemutattunk egy megfelelő kamera kalibrációs eljárást amely a kamerákat és a fényforrásokat kalibrálja. A mérő rendszer teljes hibájának ellenőrzése azonban fontos jövőbeli feladat, ezen hibára jelenleg csak a kalibrációs hiba ismeretében tudunk felső becslést adni. A felülnézeti irányból az elméleti pontosság (a mérési terület és a kamera felbontás arányából számolva) +-

144

Műszaki és Természettudományi Szekció 0,052 mm, ezen azonban ront a kalibráció pontatlansága. Más nézetekből ez a pontosság +0,16 mm. Ez az elméleti pontosság lehetővé teszi a rendszer számára az ipari alkalmazást.

Irodalomjegyzék [1]

[2]

[3]

A. Laurentini, “The Visual Hull Concept for Silhouette-Based Image Understanding”, IEEE Transactions on Pattern Analysis and Machine Intelligence, Volume 16 Issue 2, February 1994, Page 150-162 I. Pintér, Z. Megyesi, G. Kátai-Urbán, „Estimation of geometrical features of wireforms using 3-dimensional image reconstruction data”, Proceedings of Factory Automation 2012, 21-22nd May, Veszprém, pp. 46-49. Z. Zhang, "A flexible new technique for camera calibration", IEEE Transactions on Pattern Analysis and Machine Intelligence, 22(11):1330-1334, 2000.

Szerzők Kátai-Urbán Gábor: Informatika Tanszék, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar. 6000 Kecskemét Izsáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected] Megyesi Zoltán: Informatika Tanszék, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar. 6000 Kecskemét Izsáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected] Pintér István: Informatika Tanszék, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar. 6000 Kecskemét Izsáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected] Köszönet a Tatabányai Rugogyártó KFT-nek az illusztrációk és az eredmények megosztásáért. Ezt a munkát a (GOP 1.1.1-09/1) Innovatív 3D OFF LINE, és a gyártást közvetlen ellenőrző és kiszolgáló ON LINE mérőberendezés kifejlesztése megnevezésű pályázat támogatta.

145

Műszaki és Természettudományi Szekció

Parrondo paradoxon – avagy széllel szemben is lehet… Nagy Péter1, Tasnádi Péter2 1 GAMF, KEFO 2 TTK, ELTE Összefoglalás: A Parrondo paradoxon néven ismertté vált és sok tudományterülettel kapcsolatba hozható jelenség arra ad bizonyítékot, hogy léteznek olyan stabilan veszteséges stratégiák, amelyeket keverten játszva ─ akár véletlenszerű kevert stratégiával, akár valamilyen fix minta szerint keverve ─ az eredmény folyamatos, nagy nyereség lehet! A legkülönfélébb tudományterületeken adhatók meg olyan modellek, amelyek a fenti megfogalmazással izomorfak és izgalmas, teljesen új alternatívákat tárnak fel, ezek közül mutatunk be néhányat (játékelmélet, fizika, biológia, káoszelmélet, gazdaságtan). Abstract: Parrondo paradox is named after its creator, Spanish physicist Juan Parrondo, who discovered it, and can be described as: there exist pairs of games, each with a higher probability of losing than winning, for which it is possible to construct a winning strategy by playing the games alternately, even by randomly mixed strategy, even by fixed pattern. Parrondo's paradox is used extensively in game theory, and its application in engineering, economics (financial risk) , population genetics, control theory, study of the discretecontinuous interface, complex systems, diffusive transport processes, and gene dynamics & DNA, etc. Kulcsszavak: játékelmélet, véletlen kevert stratégia, Parrondo paradoxon, alkalmazások. Keywords: game theory, randomly mixed strategy, Parrondo paradox, applications.

1. Bevezetés A természettudományos törvények egy része valószínűségi megfogalmazásban jelenik meg és a mindennapok döntéshozatalaiban is fontos szerepet játszanak a valószínűségi megfontolások. Ezeknek a megfontolásoknak az egyik legkézzelfoghatóbb és legtisztább megjelenése a játékelméletben található, ezért cikkünket játékelméleti tárgyalással indítjuk. A játékelmélet megfogalmazása szerint egy játékos tiszta stratégiát játszik, ha valamilyen egyértelmű szabály alapján dönti el, hogy milyen lépésekre szánja el magát, tehát ebből a szabályból adott helyzetben mindig ugyanaz a lépés következik. Az ún. kevert stratégiás játékmód esetében a játékos a játék folytatásának különböző lehetőségei között előre meghatározott valószínűséggel választ, azaz az általa meghatározott valószínűségek szerint véletlenszerűen hozza meg a döntését. A játékelmélet szerint minden játékos számára mindig létezik optimális kevert stratégia, amelyet az ún. Nash-egyensúly határoz meg. A tudomány számtalan konkrét szituációban ─ a fizikától kezdve a biológiáig, a közgazdaságtól a szociológiáig ─ megmutatta, hogy adott helyzetben mindig valamilyen véletlenszerű kevert stratégia az optimális. Például az állatok táplálékkeresési mozgására irányuló megfigyelések azt mutatják, hogy egyes állatfajok (pl. ragadozó halak, albatroszok, majmok) nem egyszerű bolyongással (Brown-mozgással), hanem az úgynevezett Lévyeloszlást követve mozognak: ebben az eloszlásban a rövidtávú véletlenszerű bolyongást ritkán előforduló hosszabb lépések bontják meg. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a táplálékkeresők véletlenszerű kevert stratégiát alkalmaznak: a lokális, rövidtávon végzett bolyongást (kicsiny terület átfésülését) véletlenszerűen váltogatják a nagyobb léptékű, 146

Műszaki és Természettudományi Szekció határozottabb irányultságú mozgással (területváltás). A mikro-rendszereket leíró kvantumállapot a rendszer makroszkopikusan (klasszikus fizikai szituációkban) mérhető tulajdonságaihoz rendelhető állapotainak lineáris kombinációja, komplex amplitúdókkal súlyozott kevert állapot (az izgalmas és fundamentális eltérés az, hogy a valószínűségeket ezen amplitúdok négyzetei adják). Egyértelműen kijelenthető, hogy a kevert stratégiák a tudományokban és a mindennapi életben egyaránt kiemelt jelentőséggel bírnak. A kevert stratégiákra vonatkozóan Juan Parrondo a madridi egyetem fizikusa igen különös és döbbenetes felfedezést tett [1], ami erősen foglalkoztatja a legkülönbözőbb tudományterületek (például fizika, biológia, közgazdaságtan és szociológia) képviselőit. Azt a ma már Parrondo paradoxon néven ismertté vált állítást bizonyította, hogy két, stabilan veszteséges stratégiát keverten játszva ─ akár véletlenszerű kevert stratégiával, akár megfelelő fix minta szerint keverve ─ az eredmény folyamatos, nagy nyereség lesz! A Parrondo paradoxonnak számos megfogalmazása, illetve interpretációja ismert, talán egyik legszemléletesebb az előző bekezdésben leírt játékelméletei interpretáció, de mielőtt azt részletesebben tárgyalnánk (a 3. fejezetben), röviden szólnánk arról, hogy a saját kutatási területünkben miként jelent meg a paradoxon. Kérjük az Olvasót, hogy látogasson el a http://csodafizika.hu/parrondo oldalunkra, ahol a jelen cikkünk bővebb, részletes számolásokat tartalmazó elektronikus változatát találja, sok képpel, videóval, szimulációval és futtatható alkalmazásokkal, valamint a témához kapcsolódó link-gyűjteménnyel.

2. Káosz-szabályozás A káosz determinisztikus rendszerek szabálytalan, nem előrejelezhető, csak valószínűségi leírással jellemezhető mozgása (időváltozása). Fundamentális vonásai, mint a kezdeti feltételekre mutatott extrém érzékenység, valamint a permanens instabilitás miatt sokáig kizártnak vélték a kaotikus viselkedés szabályozását: „Egy kaotikus folyamat általában nem jósolható meg és nem is szabályozható. Nem jósolható meg, mert már egy kis zavaró hatás is a folyamat exponenciálisan növekvő perturbációját eredményezi. Nem szabályozható, mert a kicsiny zavarások csak más kaotikus állapothoz, nem pedig valamilyen stabil, megjósolható alternatívához vezetnek.” (Freeman Dyson: Engineers Dreams, 1988). Viszonylag új (mintegy másfél évtizedes) felismerés, hogy mégis van lehetőség a káosz regularizációjára. Fontos kiemelni, hogy a káosz szabályozásakor a rendszer dinamikai állapotát megszabó paraméterértékek mindvégig a kaotikus tartományban maradnak. Ezt igen könnyen ellenőrizhetjük, ugyanis a perturbációt megszüntetve a rendszer (egy rövid átmeneti szakaszt követően) ismét kaotikusan fog viselkedni. Az egyik első, gyakorlatilag megvalósíthatónak tűnő módszert Ott, Grebogi és Yorke (OGY-módszer) közölte a 90-es években. Mi is ezen módszer hatékonyságát vizsgáltuk különböző dinamikai rendszerekben, az alábbiakban az OGY–módszer egy változatát az ún. egyszerű arányos visszacsatolás (Simple Proportinal Feedback) algoritmust mutatjuk be egy explicite is tárgyalható rendszeren. Az SPF-módszer két alapfeltevése: (1) Alacsony dimenziójú kaotikus rendszerekben a kontrollparaméter értékének kicsiny megváltoztatásakor képződő új kaotikus attraktor nagyon hasonló az eredeti attraktorhoz. Így

147

Műszaki és Természettudományi Szekció az új attraktorból szerkeszthető új leképezés is nagyon hasonló az eredetihez. Feltételezzük, hogy a kontrollparaméter perturbálásának hatására az egydimenziós leképezés lokális jellemzői (pl. a munkapontba húzott érintők) egyszerűen csak párhuzamosan eltolódik az alkalmazott koordinátarendszer diagonálisa mentén (lásd az 1. ábrán). (2) A kontrollparaméter perturbációja – esetünkben a szabályozáshoz szükséges visszacsatolás nagysága – arányos a változó aktuális értékének a kívánt fixponttól való eltérésével. 1. ábra: az SPF módszer

A fenti két alapfeltevést és az ábra jelöléseit használva itt nem részletezett számolás után kapjuk, hogy:

pn  p  pn ahol pn  C  xn *

 d x n 1  x n  m  dxn  m , a m e ly b e n C  és  *  m  1  K dx  p   K   dp *  p

*

p ,x

*

p  *

,

ahol  p n az n-edik iterációs lépésben a perturbáció nagysága, p* a munkaponti kontrollparaméter-érték, x* a p*-hoz tartozó fixpont. Az x n  1  x n   p  x n   1  x n  ún. logisztikus leképezés egydimenziós, egyparaméteres, diszkrét leképezés, amely a káoszelmélet „állatorvosi lova”, mivel számos valódi dinamikai rendszerből származtatható modell és a kaotikus viselkedés minden lényegi vonásával rendelkezik, ugyanakkor azon kivételesen ritka modellek közé tartozik, amelyben a kaotikus jellemzők nem csak numerikusan (számítógéppel), de egzaktul (kézzel) is számolhatók. A C perturbációs paraméter a logisztikus leképezés esetén:

C 

m

m

 1  K



p

*2



 2 p

1 

p

*



*



.

Ha például a választott kontrollparaméter munkapont-érték p *  3 , 7 9 (ez a leképezés kaotikus tartományában van!), akkor C  9 , 2 1 6 a perturbációs állandó egzakt értéke. A gyakorlatban azonban legtöbbször a leképezés konkrét alakja nem ismert, ezért a fenti értékeket numerikusan kell meghatároznunk a változó kimért idősorából. Ez esetben a lépések: 1. az egydimenziós leképezés rekonstrukciója; 2. a szabályozandó fixpont meghatározása; 3. a leképezés elkészítése a kontrollparaméter kicsit eltérő értékénél; 4. a leképezések m meredekségének numerikus meghatározása; 5. a fixpont eltolódásának numerikus előállítása és a K állandó kiszámítása; 6. a C perturbációs állandó kiszámítása m és K ismeretében.

148

Műszaki és Természettudományi Szekció

A módszer tesztelésére a Maple programot használjuk, amely az egyik legelterjedtebben használatos és legmegbízhatóbb matematikai program. Az eljáráshoz először a mérést szimuláljuk, amellyel „legyártjuk” a mérési idősorokat (egy választott munkapont kontrollparaméter értéknél, és a kontrollparaméter kicsiny – néhány százalékos – eltérésénél). A szimulációval előállított idősorokat adatfájlokba tároljuk el, ezek a szabályozási algoritmus bemenetei. Egy konkrét futtatás eredményét ismertetjük az alábbiakban a logisztikus rendszer példáján. A választott munkapont kontrollparaméter érték p *  3 , 7 9 (ez a leképezés kaotikus tartományában van), a kicsit eltérő kontrollparaméter érték pedig 3,752 (1%-os eltérés). A leképezés  x n , x n  1  adatpárokkal rekonstruált alakja látható a 2. ábrán. A fixpont közelítő meghatározása az x n  1  x n  m in . alapján történt, majd az m meredekség numerikus meghatározása következett a kapott fixpontban. A fixpontot meghatározva a kicsit eltérő kontrollparaméter értéknél is, 2. ábra: rekonstrukció majd a K együttható kiszámítása a változás numerikus deriváltjával. Az m és K ismeretében már előáll a C perturbációs állandó, amelyre C  9 , 8 9 5 adódott (vessük össze a fentebb kapott egzakt értékkel!). Ezután indítsuk el a szabályozási algoritmust, az eredmény a 3. ábrán látható.

3. ábra: a logisztikus rendszer káosz-szabályozása Először hagytuk a rendszert szabályozás nélkül futni, jól látható a kaotikus viselkedés. A szabályozás figyelését n=100 lépésnél indítottuk, a program megvárta, míg a változó értéke választott (10%-os) mértékben véletlenszerűen megközelítette a fixpont munkapont-értékét, ez n=123 lépésnél következett be. Ekkor bekapcsolt a perturbációs algoritmus, ami azt jelentette, hogy a kontrollparaméter perturbációja végrehajtásra került minden olyan lépésben, ahol a változó értéke 1%-nál nagyobb mértékben eltért a munkapont értéktől. Látható, hogy a változó értékét sikerül a munkapont érték közelében tartani, a káoszt megszelídítettük! n=400 lépésnél a szabályozást leállítottuk, és megfigyelhetjük, hogy a perturbáció nélkül a rendszer néhány lépésen belül visszatér a kaotikus viselkedéshez, azaz valóban a kaotikus tartományban voltunk mindvégig. 149

Műszaki és Természettudományi Szekció Napjainkban már több káosz-szabályozási algoritmus létezik, ezek hatékonysága igen eltérő különböző kaotikus dinamikai rendszerekre. Ezen metódusok vizsgálata során egy teljesen újszerű nemperturbatív módszerre leltünk: a [4] oldalon olvasható cikk megmutatja, hogy két kaotikus viselkedésű rendszer között kapcsolgatva az eredő viselkedés szabályos lehet! Számunkra teljesen új információként kiderült, hogy ez lényegében az ún. Parrondo paradoxon egy lehetséges interpretációja.

3. A Parrondo paradoxon játékelméleti megfogalmazása A Parrondo paradoxon szemléletes bemutatásához térjünk tehát vissza a játékelméleti megfogalmazáshoz. Ismételten felhívjuk az Olvasók figyelmét, hogy a http://csodafizika.hu/parrondo oldalunkon minden alábbi megfontolás részletes számolását, kipróbálható szimulációját megtalálják. Tekintsünk [2] alapján két pénzfeldobásos szerencsejátékot, amelyekben minden egyes pénzfeldobásnál legyen a tét egységnyi. Mindkét játék során a nyereményt az határozza meg, hogy mit dobunk egy pénzérmével: fej esetén egységnyi a nyereségünk (+1), írás esetén egységnyi a veszteségünk (-1). Az A játék során csak egy pénzérmét használunk. Ha a pénzérme szimmetrikus (azaz a fej és írás azonos eséllyel jön ki), akkor a játék dobásonkénti várható nyeresége nyilvánvalóan 0, azaz sok játékot lejátszva az össznyeremény értéke közel nulla marad. Ha a pénzérme nem szimmetrikus, mondjuk  p A    valószínűséggel fej,  1  p A    valószínűséggel írás jön ki, akkor az egy dobásra eső nyereség várható értéke nem nulla, például p A  0 , 5 és   0 , 0 0 5 esetén a játék hosszútávon  A

  0 , 0 1 (  bevezetése talán nyilvánvalóan vesztes, a nyereség várható értéke n y 1 indokolatlannak tűnik, de a szakirodalom egyféle kontrollparaméterként használja).

A B játék kicsit bonyolultabb. Itt két pénzérmét használunk, és meghatározott szabály szerint dobunk vagy az egyikkel vagy a másikkal. Az egyik (B1) érmét „rossz” érmének nevezzük, mert feldobva  p B 1    valószínűséggel ( p B 1  0 , 5 ) jön ki fej, és  1  p B 1    valószínűséggel írás, a másikat (B2) pedig „jó” érmének, mert vele dobva  p B 2

 

valószínűségű a fej ( p B 2  0 , 5 ) és  1  p B 2    valószínűségű az írás. A játék során a B1 érmével akkor dobunk, ha a játék kezdete óta felhalmozott nyereségünk (a tetszés szerint választott) M egész számmal osztható, a B2 érmével pedig akkor, ha nem.

(Forrás: http://www.datagenetics.com/blog/august22012/index.html)

4. ábra: a B játék szimulációja 150

Műszaki és Természettudományi Szekció Példaként tekintsük az M=3, p B 1  0 , 1 , p B 2  0 , 7 5 és   0 , 0 0 5 (klasszikus ún. Abbott-féle) esetet. Noha nem annyira nyilvánvaló, mint az A játék esetén, a B játék is hosszútávon mindenképpen veszteséges, amint azt a számítógépes szimulációval kapott 4. ábrán látható. A szimulációs ábrákon több futtatás (sok lejátszott játék) átlagos eredményét jelenítjük meg. Világosan látszik, hogy a játék veszteséges, az egy játékra eső átlagos nyereség az egyenes meredekségéből becsülhető: pl. 50 játék után mintegy  0 , 9 5 egység, míg 450 játék után nagyjából  4 , 4 5 egység, így a meredekség, azaz a játékonkénti várható nyereség körülbelül  4, 45    0, 95   0, 00875 ! 450  50

Ennek oka az, hogy a játék során az egyes (0, 1 és 2) maradékot adó össznyeremény-állapotok nem azonos (1/3) valószínűségűek, hanem hosszútávon nem-egyenletes egyensúlyi eloszláshoz tartanak. A számítógépes szimulációval kapott eloszlások alakulását az 5. ábrán láthatjuk.

(Forrás: http://www.datagenetics.com/blog/august22012/index.html)

5. ábra: az egyes össznyeremény állapotok eloszlásának szimulációja Látható, hogy a 0 maradékosztályú össznyeremény-állapot ─ azaz a B1 „rossz” érmével való dobás ─ valószínűsége, nagyobb 1/3-nál, így kissé megnő a vesztes dobás esélye, ami végső soron a részletes számolásban azt eredményezi, hogy az egy játékra eső átlagos nyereség értékére  0 , 0 0 8 6 8 adódik, ami igen jó egyezést mutat a szimulációból kapott fentebbi  0 , 0 0 8 7 5 becslésünkkel. Van tehát két játékunk (stratégiánk), mindkettő stabilan (hosszútávon) veszteséges. Parrondo fantasztikus felfedezése az, hogy ha ezt a két játékot keverten játsszuk, akár véletlenszerűen döntve el, hogy éppen melyik stratégia szerint játszunk, akár valamilyen fix séma szerint felváltva játsszuk a két stratégiát, akkor hosszútávon stabilan nyereséges lehet! A várakozásokkal ellentétben nem az történik, hogy a játék veszteséges marad, esetleg időben változik a lefutása, hanem alapvető változás áll be: a két veszteséges játék (véletlenszerű, vagy adott séma szerinti) váltogatásával nyereséges játék alakulhat ki! Jelen cikkben egy véletlenszerű kevert stratégiát és egy fix minta szerinti kevert stratégiát tárgyalunk meg, továbbra is a p A  0 , 5 , M=3, p B 1  0 , 1 , p B 2  0 , 7 5 és   0 , 0 0 5 (Abbottféle) esetet véve példaként. 151

Műszaki és Természettudományi Szekció

Nézzük először a véletlenszerű kevert stratégiát: minden egyes dobás előtt véletlenszerűen választva, hogy az A játék szerint, vagy a B játék szerint játszunk, p valószínűséggel A játékot választjuk, (1-p) valószínűséggel pedig B játékot. Ekkor például p=0,5 esetén az egy dobásra eső átlagos nyeremény értéke  0 , 0 1 5 7 lesz, tehát a két stabilan veszteséges játékot véletlenszerű kevert stratégiával játszva hosszútávon nyereségesek leszünk! A részletes számítások azt mutatják, hogy (az Abbott-féle esetben) 0 , 0 7 0 3  p  0 , 8 4 7 1 értékeknél a véletlenszerű kevert stratégia nyereséges, 0  p  0 , 0 7 0 3 é s 0 , 8 4 7 1  p  1 értékeknél veszteséges. Játsszuk most az A és B játékot felváltva, azaz az AB ismétlődő séma szerint. A számítások szerint az AB minta szerint játszva az egy dobásra eső átlagos nyereség értéke  0 , 0 0 6 7 4 , tehát a játék ugyan továbbra is veszteséges marad, de mindkét eredeti játékhoz képest csökkent a veszteség, holott intuíciónk szerint a két játék ötvözetével a veszteségnek a két eredeti játék vesztesége között kellene lennie. Találhatók azonban olyan sémák, amelyek hosszútávon nyereségesek, például az összes nem homogén hármas csoport (pl. BAB), míg a négyes csoportok között egyaránt találhatók nyereségesek (ABBA) és veszteségesek (ABBB). A fentebb tárgyalt játékok on-line számítógépes szimulációját kipróbálhatjuk a [3] oldalon található java-applet segítségével. Egyszerre maximum 9 stratégia szimulációja futtatható. A 6. ábrán egy (Abbott-féle esetre végzett) futtatás képernyő-másolata látható: négy nyereséges stratégia (a BAB és az ABBA minták, valamint a p=0.5 és p=0.7 véletlenszerű kevert stratégiák) és öt veszteséges stratégia (az eredeti A és B játékok, az AB és ABBB minták, valamint a p=0.9 véletlenszerű kevert stratégia).

(A http://www.cut-the-knot.org/ctk/Parrondo.shtml oldal szimulációját használva.)

6. ábra: a játékok számítógépes szimulációja

4. Egy szemléletes fizikai modell A Parrondo paradoxon fizikai interpretációjaként egyszerű mechanikai modellt készítettünk. Vegyünk két párhuzamos (A és B) fogas-szalagot, amelyek egy egyenes mentén mozognak (legyen a jobbra irány a pozitív, a balra a negatív). Mindkét fogas-szalagon a fogak azonos L  0 ,1 5 m távolságra vannak, adott t  0 időpillanatban a két szalagon a fogak pontosan egybeesnek, a fogakat a könnyebb áttekinthetőség érdekében sorszámozzuk meg. (7. ábra) Az

152

Műszaki és Természettudományi Szekció A fogas-szalag egyenletes

0 ,1 m

s

alternáló mozgást végez, 0,5 s-ig 0, 4 m

s

sebességgel mozog jobbra. A B fogas-szalag viszont 0, 2 m

s

sebességgel (balra) mozog, majd 0,5 s-ig

sebességgel (jobbra) mozog, tehát a B szalag átlagsebessége is

0 ,1 m

s

, azaz

jobbra mutató eredő mozgása van. A fogas-szalagok egyikén teher helyezkedik el (a 7. ábrán kis karika szemlélteti). A két szalag között „kicserélődési kölcsönhatás” működik, ha a szalagokon két fog éppen szembekerül egymással, akkor a teher az aktuális szalagról (amelyen eddig volt) áttevődik a másik szalag szemben levő fogára. Kövessük nyomon a fogas-szalagok és a teher mozgását egy másodpercig. A kezdőpillanat az ábra felső részén látható, a teher éppen ekkor lépett át az A szalag n. fogáról a B szalag n. fogára. 0,5 s alatt az A szalag 0,05 m (1 segédvonalnyi) távolságot tesz meg jobbra, míg a B szalag 0,1 m (2 segédvonalnyi) távolságot tesz meg balra. Ekkor a B szalag n. foga, ahol a teher eddig volt éppen szembe kerül az A szalag (n-1). fogával, így a teher átkerül az A szalagra (az ábra középső része). A következő 0,5 s alatt az A szalag ismét 0,05 m (1 segédvonalnyi) távolságot tesz meg jobbra, míg a B szalag 0,2 m (4 segédvonalnyi) távolságot mozdul el szintén jobbra. Ekkor az A szalag (n-1). foga, ahol a 7. ábra teher eddig volt éppen szembe kerül a B szalag (n-1). fogával, így a teher átlép az B szalagra (az ábra alsó része). Egy másodperc alatt tehát mindkét szalag 0,1 m (2 egységnyi) távolságot mozdult el jobbra, ezzel szemben a teher 0,05 m (1 egységnyi) távolságot balra mozdult el! A szalagok és a teher mozgását hosszabb ideig figyelve azt látnánk tehát, hogy miközben mindkét fogas-szalag jobbra halad, a közöttük átlépegető (de a mozgás-egyenes irányában passzív) teher balra halad! A fogas-szalagos mechanikai modell könnyen átfogalmazható például mozgólépcsős változatra: fogas-szalagok helyett mozgólépcsők, jobb-bal mozgás helyett le-fel mozgás, fogak helyett lépcsőfokok és teher helyett utas. A mozgólépcsős változat on-line számítógépes szimulációja kipróbálható a [3] oldalon található java-applet segítségével. A lényeg a 8.a. ábrán foglalható össze: mind a világos (A), mind a sötét (B) mozgólépcső lefelé

153

Műszaki és Természettudományi Szekció halad. Az (A) lépcső egyenletesen lefelé, a (B) lépcső pedig alternáló mozgással: rövid ideig felfelé, majd ugyanannyi ideig kétszer akkora sebességgel lefelé mozog, így végül (B) átlagsebessége is lefelé mutat, méghozzá azonos értékű (A) sebességével. Ezt a szimuláció jól mutatja, ha a két mozgólépcsőt külön-külön üzemeltetjük. Tapasztalhatjuk, hogy a fekete golyóval reprezentált utas bármelyik lépcsőn lefelé mozog. Ha azonban egyszerre működtetjük a két mozgólépcsőt (a mozgásukat a fentebb leírt modell szerint szinkronizálva, tehát, hogy az alternáló lépcső n-edik foka a másik lépcső n-edik és (n-1)-edik foka között „rezeg”), akkor azt láthatjuk, hogy az utas felfelé halad a két egyenként lefelé haladó mozgólépcsőn (a 8.a. ábra jobb oldala).

8.a. ábra: mozgólépcsős mechanikai modell

8.b. ábra: alternáló potenciálok

Parrondo tulajdonképpen ilyen jellegű fizikai problémákon dolgozva ismerte fel a ma már a nevét viselő paradoxont. Az általa készített modellben az egyérmés A játék egy sima felszínű, adott lejtésszögű lejtőnek felel meg: a játékban fogadva hosszútávon csak veszíteni lehet, a lejtőről pedig mindig lefelé (balra) csúszik a tárgy. A kétérmes B játék olyan fűrészfogazott lejtőnek feleltethető meg, amelyen a fűrészfogak aszimmetrikusak, és szintén van egy balra mutató átlagos lejtése, így tárgy ezen a felületen is balra-lefelé mozog. Elképzelhetünk azonban el egy olyan lejtőt (8.b. ábra), amely sűrű egymásutánban változtatja a felszínét, először sima, majd átmegy fogazottba, majd újra kisimul, azaz a lejtő felszíne hol egyik, hol a másik alakot veszi fel. Megfelelően választva a hajlásszöget, a fűrészfogak aszimmetriáját és a váltogatások időzítését a tárgy jobbra-felfelé fog haladni a felszínét változtató lejtőn!

5. Alkalmazások, kitekintés Bár ─ mint látni fogjuk ─ Parrondo felfedezése valóságos lavinát indított el, a legkülönfélébb tudományterületek művelőinek intenzív kutatása számos publikációt eredményezett, sajnos magyar nyelven szinte egyáltalán nincs hozzáférhető irodalma. Az interneten (a Google és Yahoo keresőkkel) csak két oldalt találtunk: Jéky László 2000-ben a Magyar Tudományban megjelent [5] cikkét és Korpa Bálint 2005-ös [6] írását. Ezért is hoztuk létre a http://csodafizika.hu/parrondo oldalt. Létezik viszont angol nyelvű hivatalos oldal [7]. Az oldalon rengeteg fontos és érdekes információt találhatunk, külön felhívjuk a figyelmet a ’Useful links’ és a ’Publications’ menüpontokra, ez utóbbihoz tartozó lapon meggyőződhetünk arról, hogy a tudományterületek milyen széles skáláján folyik kutatás e témában. Az alábbiakban ─ egy bevallottan szubjektív ─ válogatást, áttekintést adunk a Parrondo paradoxonhoz kapcsolható érdekes kutatási eredményekből. Érdekes és fontos alkalmazási terület a biofizikában az ún. molekuláris (Brownian ratchet) 154

Műszaki és Természettudományi Szekció motorok vizsgálata. Két, külön-külön például balra mutató eredő erőhatású potenciált (lásd az ábrán) kapcsolgatva a mikrorészecskék statisztikus átlagban jobbra haladhatnak (a Parrondoféle lejtős kapcsolgatással való szoros analógia igen nyilvánvaló). A témáról magyar nyelven [8] cikket ajánljuk olvasásra. A Brown-motorok működését szimuláló java-applet található a [9] oldalon.

(Forrás:

http://online.physics.uiuc.edu/courses/phys498bio/spring09/LECTURE9/Slide1.gif)

9. ábra: Brown-motor működési elve A [10] tanulmány a Parrondo paradoxon egy genetikai alkalmazását adja az episztázis (az a jelenség, amikor egy gén hatása elnyomja egy másikét) modellezésében. Nagyon izgalmas eredmény az ún. Allison-keverék (Allison mixture) [11]. Képzeljünk el két véletlen számsorozatot, amelyek autokorrelációs indexe nulla és függetlenek egymástól. Az általánosság megszorítása nélkül tekintsünk itt az egyszerűség kedvéért két bináris (csak 0 és 1 számokat tartalmazó) sorozatot. Készítsünk egy harmadik sorozatot úgy, hogy véletlenszerűen keverve használjuk a két eredeti sorozat elemeit az következő (Markov típusú szabály) szerint: ha az új sorozat aktuális (n. indexű) helyen álló száma az 1. sorozatból származott, akkor a következő (n+1. indexű) szám (1- α1) valószínűséggel az 1. sorozat következő (n+1. indexű) száma lesz, és α1 valószínűséggel a 2. sorozat következő (n+1. indexű) száma, ha pedig az aktuális (n. indexű) helyen álló szám a 2. sorozatból származott, akkor a következő (n+1. indexű) szám (1- α2) valószínűséggel a 2. sorozat következő (n+1. indexű) száma lesz, és α2 valószínűséggel az 1. sorozat következő (n+1. indexű) száma. Tehát két független, autókorrelálatlan sorozatból teljesen véletlenszerűen állítunk össze egy harmadik sorozatot, így nyilvánvalóan azt várjuk, hogy az új sorozat  autokorrelációs indexe is nulla lesz, ám kiderült, hogy sokszor nem-nulla érték adódik:  

1

2



1   2

2

  1   2  1   1   2  , 2

ahol µ1 és µ2 a két eredeti sorozat várható értéke, σ2 pedig az új sorozat szórásnégyzete (varianciája). Ez a tény új távlatokat nyit sok tudományterületen mint például az informatika, a genetika, vagy az önszerveződő rendszerek fizikája. A Parrondo játék (kvantum)optikai modelljét tárgyalja a [12] oldalon olvasható cikk, amely az előbb említett Brown-motorok tervezésére lehet alkalmas. A [13] cikk a Parrondo paradoxon kvantumfizikai interpretációját tárgyalja és mutatja be annak kvantumhálózatokon való implementációját.

155

Műszaki és Természettudományi Szekció A [14] tanulmány a Parrondo játék kódtömörítési alkalmazását tárgyalja. Nyilván sokakban vetődik fel a kérdés, hogy miként lehetne ezt az izgalmas felfedezést a hétköznapi életben kamatoztatni, például a szerencsejátékokban, vagy mondjuk a tőzsdén. A szerencsejátékok vonatkozásában érdekes és részletes elemzés található a [15] oldalon a pókerben való alkalmazásra. A gazdasági tudományokba csak lassan hatol be ez az új eredmény, de azt már kimutatták, hogy bizonyos esetekben két külön-külön hosszútávon veszteséges részvényportfólió közötti véletlenszerű tőkeátcsoportosítások révén az alaptőke növekedhet! Két kapcsolódó érdekes olvasnivaló található a [16], illetve [17] címeken. Végezetül egy érdekes és érthető (angol nyelvű) áttekintés olvasható a témáról a [18] oldalon.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11]

[12] [13] [14] [15] [16] [17] [18]

http://www.eleceng.adelaide.edu.au/Groups/parrondo/index.html http://www.datagenetics.com/blog/august22012/index.html http://www.cut-the-knot.org/ctk/Parrondo.shtml http://arxiv.org/ftp/nlin/papers/0406/0406010.pdf http://epa.oszk.hu/00700/00775/00022/1136-1137.html http://www.tozsdestrategia.hu/Publicat/parrondo_paradox.htm http://www.eleceng.adelaide.edu.au/Groups/parrondo/index.html Czirók András, Csahók Zoltán, Derényi Imre, Vicsek Tamás: Biológiai mozgások statisztikus fizikai modelljei, Fizikai Szemle, 1996/6. http://www.elmer.unibas.ch/bm/index.html http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1931524/ Allison, A., Pearce, C. E. M., and Abbott, D., Finding keywords amongst noise: Automatic text classification without parsing, Proc. SPIE Noise and Stochastics in Complex Systems and Finance, Florence, Italy, Eds: János Kertész, Stefan Bornholdt, and Rosario N. Mantegna 6601 660113 (2007) http://arxiv.org/pdf/1010.5183v1.pdf http://arxiv.org/pdf/quant-ph/0502185.pdf http://arxiv.org/pdf/cond-mat/0402515v1.pdf http://parrondoparadox.blogspot.co.uk/ http://www.sais.se/mthprize/2002/almberg2002.pdf http://www.cmth.bnl.gov/~maslov/optimal_investment_ijtaf.pdf http://www.eleceng.adelaide.edu.au/Groups/parrondo/articles/Playing%20both% 20sides,%20Erica%20Klarreich.htm

Szerzők Nagy Péter: TMAI, GAMF Kar, KEFO, 6000, Kecskemét, Izsáki út 10., Magyarország. email: [email protected] Tasnádi Péter: TTK, ELTE, 1117, Budapest, Pázmány P. sétány 1./A., Magyarország, e-mail: [email protected]

156

Műszaki és Természettudományi Szekció

Egyenletesség tesztelése klaszterszámok segítségével II. Osztényiné Krauczi Éva TMAT, Gamf Kar, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: A probléma továbbra is az, hogyan lehet egyenletességet tesztelni bizonyos távolságokhoz tartozó klaszterszámok segítségével. Sikerült az elméleti alapokat áttekinthetőbb formába hozni, valamint sokkal rövidebben bizonyítani. Majd ugyanúgy, mint a régi tételek esetében számos alternatívával szemben a teszt erejét vizsgáló számítógépes szimuláció is elkészült. Az is világossá vált, hogy a becsléses tétel miért nem működik az egyenletes eloszlás család tesztelésére. De mégis adható megoldás, hogyan teszteljünk valahol egyenletességet. Kulcsszavak: egyenletes eloszlás, határeloszlástételek, illeszkedésvizsgálat, erővizsgálat.

1. Bevezetés Adott X 1 , X 2  , X n véletlen minta egy ismeretlen F ( x ) eloszlásfüggvényű véletlen változóból. Döntsük el a minta alapján, igaz-e az az egyszerű nullhipotézis H 0 : F  U 0 ,1  illetve az az összetett nullhipotézis H 0 : F egyenletes eloszlású vagyis az egyenletes eloszlás családból származik a minta. Klaszterszámok segítségével probálunk dönteni. Mit értünk klaszterszám alatt? Adott egy U 1 , U 2 ,  , U n minta a [0,1] intervallumon egyenletes eloszlásból. Rendezzük a mintánkat! Ekkor egy adott d n távolságszinthez rendeljük hozzá azt a számot, amit úgy kapunk, hogy ezt a távolságszintet végigtolva a [0,1] intervallumon, megszámoljuk hány olyan részhalmaza van a rendezett mintaelemeknek, amelyekre az igaz, hogy bármely két egymást követő tagjuk ennél a távolságszintnél nincs távolabb egymástól, ezt a számot nevezzük az adott távolságszinthez tartozó klaszterszámnak, és K n -nel jelöljük. Csőrgö és Wu megmutatták [1]-ben az alábbi tételt: 1. Tétel (Csörgő és WU, 2004). (a) Ha

nd

n

 0

és

n dn   2

K n  ne

, ekkor ne

(b) Ha

0  lim inf

n

K n  ne ne

(c) Ha

 2 nd

nd

nj

n

(e

nd

n

nd  nd

n

 lim sup

n

nd

n

 

 2 nd

n

(e

nd

n

 nd

n

  N ( 0 ,1 )

.

  N ( 0 ,1 )

.

D

2

 1  n dn ) 2

, ekkor

n

  N ( 0 ,1 ) D

2

.

 1  n dn )

 ,e

2

nd

n

/n  0

K n  ne

, ekkor ne

 2 nd

n

(e

nd

n

 nd

n

D

2

 1  n dn ) 2

157

Műszaki és Természettudományi Szekció Ennek a tételnek sikerült a többdimenziós változatát bebizonyítani, amit tesztelésre használunk.

Elméleti eredmények Rögzítsünk egy J természetes számot, valamint legyenek ságok olyanok, amelyek kielégítik az alábbi feltételek egyikét:

d n 1  d n 2    d nJ

távol-

 0 , n d nj   2

1.

nd

2.

0  lim inf

3.

nd

nj

nj

K

nj

a

 lim sup

nj

 nd

  , ne

Legyen j  1,  , J

nd

n

d

nd

 

nj

 

nj

nj

n

távolság szinthez tartozó klaszterszám, ahol

. Jelölje a normáló mennyiséget m nj  ne

 nd

nj

és a skálázó mennyiséget  2 nd

2

 nj  e

nj

(e

nd

nj

2

 1  n d nj ) 2

valamint legyen 1  K n1  m n1 K  m nJ  ,  , nJ   n1  nJ n 

Kn 

 .  

2. Tétel. Az eddigieket feltéve, valamint e

minden 1 

i  j  J

 nd

ni

 nd

nj

(e

nd

  ( s ij )

2

nj

 s ij

, ekkor K

ahol

 1  n d ni d nj ) /  ni 

ni

  N ( 0 ,  ), D

n

az együttes kovarianciamátrix

s jj  1 -gyel

minden

j  1,  , J .

A tétel igaz marad arra az esetre is, amikor a minta egyenletes eloszlásból származik, de nem tudjuk melyik intervallumból.

A új teszt és ereje Azon nullhipotézis eldöntésére, hogy a minta [0,1]-en egyenletes eloszlásból származik, használjuk a következő statisztikát: T

Cn  K n 

1

Kn

feltéve, hogy létezik a kovarianciamátrix inverze.

Az egyenletes eloszláscsalád tesztelésére használjuk ugyanezt az n  2 elemű mintához tartozó tesztstatisztikát, de előtte transzformáljuk a mintát. Legyen V 1 , V 2 ,  , V n minta az [ a , b ] intervallumon egyenletes eloszlásból, ahol a  b . Az alábbi eloszlásbeli egyenlőség lehetővé teszi ezt a transzformációt.

158

Műszaki és Természettudományi Szekció V  V1, n V n  1, n  V1, n  2,n , V  V1, n V n , n  V1, n  n,n

 D  (U ,  , U 1, n  

n  2,n

)

A tesztek kritikus értékeit és erejét Monte-Carlo módszerrel határoztuk meg.

1.táblázat. Empirikus kritikus értékek a Cluster tesztre K n   1 K n és a Modified Cluster tesztre T

T

K n2 

1

. Számos alternatívával (Béta eloszlással kontaminált egyenletes eloszláscsalád, nagyon oszcillált eloszláscsaládok) szembeni erejét. Alternatívák:  1

K n2

 1

1.

 2 t , ha 0  t  1 / 2  g 1 (t )   ,  1  1 2  (1  t ) , ha 1 / 2  t  1 

2.

g 2 ( t )  1   cos(  jt ),

3.

g 3 ( t )  c (

ahol 0  

j

( j)

)e

 k 1  k b k ( t )

, ahol b k Legendre polinomok [0,1]-n és  ( j )  ( 1 ,   j ),

4. [0,1]-en egyenletes eloszlás kontaminálva Béta eloszlással: g 4 ( t )  1      ( p  q ) /(  ( p )   ( q )) t

5.

1



G 5 ( t )  1 / 2  ( t  (1  t ) ) / 2

p 1

(1  t )

q 1

,

, ahol 0  

Sajnos a teszt alig érzékeny a szokásos egyenletes alternatívákra, de a nagyon oszcillált eloszláscsaládokra viszonylag jó erőviselkedést mutat. Összehasonlítottuk az új teszt erejét egy jó teszttel, Teresa Ledwina és Tadeusz Inglot NT1 tesztjével [3].

159

Műszaki és Természettudományi Szekció

2.táblázat. Becsűlt ereje az 5%-os N T 1 -nek, a Cluster tesztnek és a Modified Cluster tesztnek a g2, g3, g4

alternatívákkal szemben.

Irodalomjegyzék [1] S. Csőrgö, Wei Biao Wu: On the clustering of independent uniform random variables, Random Structures Algorithms 25, 4 (2004), pp. 396--420. [2] Éva Osztényiné Krauczi: Joint cluster counts from uniform distribution, Probability and Mathematical Statistics,(submitting) [3] T. Inglot and T. Ledwina, Towards data driven selection of a penalty function for data driven Neyman test, Linear Algebra and its Applications 417, (2006), pp. 124–133.

Szerző Osztényiné Krauczi Éva: TMAT, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét Izsáki út 10, Magyarország. E-mail: [email protected]

160

Műszaki és Természettudományi Szekció

Szimplex módszer regularizációja Papp Olga1, Fábián Csaba1, Eretnek Krisztián2 1 Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar, Informatika Tanszék 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Összefoglalás: Speciális problémaosztályokon a szimplex módszert vágósíkos eljárásként értelmezhetjük, amely segítségével egy konvex poliedrikus célfüggvényt közelíthetünk meg. A speciális vágósíkos eljárás egy regularizált változatát szeretnénk bemutatni. A regularizáció a duális térben történik, így az eljárás bázismegoldások sorozatán keresztül halad az optimum felé. Bemutatjuk az előzetes futtatási eredményeket. Abstract: There is a special problem class for which the implementation of the simplex method can be viewed as a cutting-plane method that approximates a convex polyhedral objective function. We would like to present regularizing of this cutting-plane method. Regularization is done int he dual space, and the method performs its steps along basic solutions. Test results are analyzed. Kulcsszavak: szimplex módszer, vágósíkos eljárás, regularizáció. Keywords: simplex method, cutting-plane method, regularization.

1. Bevezetés Egy speciális lineáris programozási feladat megoldása egy, a szimplex módszernek speciális árazását [6] alkalmazva, konvex poliedrikus optimalizálási feladat vágósíkos megoldásaként értelmezhető. A speciális, vágósíkos eljáráson alapuló árazás esetében azon oszlopok kapnak prioritást, amelyek már a bázisban voltak. Ez a megközelítés ellentétes a Pan [16] megközelítéssel, amely hatékonynak bizonyult a gyakorlatban. Az olyan feladatoknál viszont, ahol egy adott poliéderbe keressük a legnagyobb gömböt, a vágósíkos árazás alkalmazása jobb eredményeket generál, mint a klasszikus (Dantzig) megközelítés. A vágósíkos árazásnak egy regularizációját szeretnénk bemutatni. A Lemaréchal, Nemirovskii és Nesterov [8] level módszerét használva minimalizáljuk a konvex poliedrikus célfüggvényt. A primál feladaton a fenti módszer regularizált szimplex módszernek tekinthető. A duál feladaton végzett regularizáció az árazáson keresztül hat a folyamatra, ezáltal csak bázikus megoldásokon keresztül halad.

2. Gömb-keresési feladat Tekintsük az alábbi primál-duál lineáris programozási feladatpárt: (1.P)

(1.D)

(1)

ahol A egy m x n-es mátrix, b és c vektorok megfelelő dimenziójúak. A fenti feladatpárnak az egyenlőséggel felírt változata: (2.P)

(2.D)

(2)

161

Műszaki és Természettudományi Szekció Tegyük fel, hogy az (1.D) feladat megengedett tartományában keresünk egy ’belső’ pontot. Az (1.D) korlátozások alakúak. Felvéve egy toleranciát, a korlátozás átírható . Ha olyan pontot keresünk, amely minden korlátozást minimális toleranciával teljesít, akkor a feladat: (3)

A (3) feladat megoldható, mivel

felvehet pozitív értékeket. Ahhoz, hogy a célfüggvény

korlátos legyen, bevezetjük az feladat tehát:

korlátozást, ahol d elég nagy konstans. A

(4) (4.P)

(4.D)

A (4.D) feladat leírható a következőképpen: (5)

Az (5) feladatnak van véges optimuma, továbbá optimális megoldása (4.D)-nek akkor és csakis akkor, ha optimális megoldása (5)-nek, és az optimális célfüggvény érték .

Az (5) feladatot vágósíkos eljárással oldjuk, meg, melynek során a használjuk: algoritmus tehát:

modell függvényt

, ahol I jelöli az eddigi vágásokat. A megoldási

1 Algoritmus – (5) feladat megoldása 0. Inicializáció Legyen a megállási kritérium

162

, továbbá

úgy, hogy U felett

minimális.

Műszaki és Természettudományi Szekció Minimalizálja y* a . .

modell függvényt U felett.

1. Célfüggvény kiértékelés, legjobb megoldás frissítése Ha , akkor legyen , 2. Leállási kritérium Ha

akkor STOP,

az (5) feladat egy

-optimális megoldása.

3. Modell függvény frissítése Legyen úgy, hogy továbbá . Minimalizálja y* a modell függvényt U felett.

támasztó függvénye

-nak

-nál,

4. Következő lépés előkészítése Legyen és vissza az 1. lépésre. A (4) feladatpárnak megadhatjuk egy regularizált változatát:

(6) (6.P)

(6.D)

Mivel (6.D)-nek van optimális megoldása, az LP dualitás miatt (6.P)-nek is van. optimális megoldása (6.D)-nek akkor és csakis akkor, ha minimalizálja a modell függvényt U felett, és az optimális célfüggvényérték. Módosítsuk az 1 Algoritmust, vezessünk be m segédoszlopot. 2 Algoritmus – (4.P) feladat megoldása, speciális szimplex módszerrel 0. Inicializáció Legyen a megállási kritérium , továbbá (4.P) feladatnak úgy, hogy bázisváltozó. Tartalmazza a bázisbeli oszlopokat, továbbá legyen tartozó duál vektor. ,

megengedett bázisa a a bázishoz

.

1. Árazás, legjobb duál vektor frissítése

163

Műszaki és Természettudományi Szekció

Legyen Ha 2. Leállási kritérium Ha

, akkor legyen

akkor STOP,

,

-optimális megengedett bázis.

3. Modell függvény frissítése Legyen úgy, hogy . Oldjuk meg a (7.P) feladatot szimplex módszerrel, kiindulási bázisként a B-t használva. Legyen B az optimális bázis és a bázishoz tartozó duál vektor. 4. Duál vektor beállítása Legyen

és vissza az 1. lépésre.

3. Regularizáció A fenti vágósíkos eljárást regularizáltuk a Lemaréchal, Nemirovskii és Nesterov [8] level módszerével. A level módszer során egyetlen paramétert kell használni. Legyen ez a paraméter , amely segítségével eldönthető a level halmazok száma. Az (5) feladatra alkalmazva a módszert, az 1 Algoritmust a következőképpen módosítjuk: 4*. Következő lépés előkészítése Legyen a , konvex kvadratikus feladat optimális megoldása, legyen és vissza az 1. lépésre. Azaz a következő lépésben a jelenlegi

-nak vesszük a vetületét egy adott level halmazra.

Ha ugyanezt a regularizációt alkalmazzuk a 2 Algoritmusra, akkor: 4*. Duál vektor beállítása Legyen a , konvex kvadratikus feladat optimális megoldása, ahol Legyen és vissza az 1. lépésre.

, továbbá az új duális vektor

A szimplex módszerhez hasonlóan, a fenti módszer is bázismegoldásokat generál (4.P)-hez. A regularizáció a duál térben történik.

4. Futtatási eredmények

164

Műszaki és Természettudományi Szekció 59 NETLIB feladaton végeztük el a futtatást. A feladatokat alapul véve felépítettük a gömbkeresési modellt. Kétféle modellt építettünk: typeI és typeII feladatokat. A typeI feladatoknál a NETLIB feladat A mátrixát és a c célfüggvény vektorát vettük a (4.P) feladathoz. A typeII feladatoknál a NETLIB feladat A mátrixának negatív értékét és a c célfüggvény vektorát vettük a (4.P) feladathoz. értékét 0.5-re állítottuk. Összehasonlítottuk a standard szimplex és a regularizált szimplex módszereket. A futtatási eredmények megtekinthetők az 1 és 2 Táblázatokban. Mindkét módszerrel összesen 107 feladatot sikerült megoldani a rendelkezésre álló 118 feladatból. A regularizáció alkalmazásával az iterációszám 37%-ra csökkent, a futási időt is sikerült csökkenteni. Modell ADLITTLE_TYPE-I AFIRO_TYPE-I AGG_TYPE-I AGG2_TYPE-I AGG3_TYPE-I BANDM_TYPE-I BEACONFD_TYPE-I BLEND_TYPE-I BNL1_TYPE-I BOEING1_TYPE-I BOEING2_TYPE-I BORE3D_TYPE-I BRANDY_TYPE-I CAPRI_TYPE-I DEGEN2_TYPE-I E226_TYPE-I ETAMACRO_TYPE-I FFFFF800_TYPE-I FINNIS_TYPE-I FIT1D_TYPE-I FIT2D_TYPE-I FORPLAN_TYPE-I GFRD-PNC_TYPE-I GROW15_TYPE-I GROW22_TYPE-I GROW7_TYPE-I ISRAEL_TYPE-I KB2_TYPE-I LOTFI_TYPE-I PEROLD_TYPE-I PILOT4_TYPE-I RECIPELP_TYPE-I SC105_TYPE-I SC205_TYPE-I SC50A_TYPE-I SC50B_TYPE-I SCAGR25_TYPE-I SCAGR7_TYPE-I SCFXM1_TYPE-I SCFXM2_TYPE-I SCORPION_TYPE-I SCRS8_TYPE-I SCTAP1_TYPE-I SCSD1_TYPE-I SCSD6_TYPE-I SEBA_TYPE-I SHARE1B_TYPE-I SHARE2B_TYPE-I SHELL_TYPE-I SHIP04L_TYPE-I SHIP04S_TYPE-I STAIR_TYPE-I STANDATA_TYPE-I STANDGUB_TYPE-I STANDMPS_TYPE-I STOCFOR1_TYPE-I TUFF_TYPE-I VTP-BASE_TYPE-I WOOD1P_TYPE-I

iteráció szám24 22 213 426 128 73 36 67 20 2 1 36 725 202 4 167 2 68 54 88 18 11 13 8 6 41 11 8377 143 312 71 64 23 3 5 7 13 48 196 88 9 3 262 109 594 58 32 126 59 24 211 74 136 187

futási idő (millisec) 1

iteráció szám 25

1 302,9 658,1 29,5 2,4 117 59,6 5,2 3,8 2,4 21,7 2622,4 126,2 6,8 489,8 6,8 15,2 122,9 32,5 59,5 13 27,8 3,8 1 8 15,8 1891,8 18,2 199 3,8 2,4 32,5 1 5,2 27,9 11 100 179,5 23,5 11,5 8,5 60,9 9,4 4004,6 188,6 67,2 173,1 109 46,7 669 9,4 184 475,8

24 278 574 6 62 35 67 21 2 1 21 634 211 3 47 2 24 49 42 11 14 12 9 279 10 11 19 15 48 216 328 73 97 15 10 3 4 9 48 139 50 8 4 204 87 540 29 27 58 7 3 9 58 48 27 661

level lépések száma 18 24 86 136 13 67 33 76 17 1 0 24 244 105 1 48 1 18 33 44 6 10 9 7 81 16 16 22 17 51 101 170 43 49 12 7 1 1 6 49 131 63 6 2 70 65 595 39 37 69 4 1 26 69 37 20 200

futási idő (millisec) 31,5 8 455,8 1433,6 12,6 49,3 265 174,9 15,4 2,4 1 38,5 2985,9 268 8,2 245,2 9,7 18,4 185,4 56,3 61,3 31 47 12,2 238,5 6,6 13,9 165,6 68,8 26,5 113,5 408,5 26,3 26,4 46,7 6,6 8 23,5 15,5 257,5 324,1 65,9 15,7 19 93,4 60,5 6811,1 252,2 176,4 157,5 25 11,4 98,5 47,7 109 23,2 3793,9

165

Műszaki és Természettudományi Szekció 1. 1. táblázat: I típusú feladatok futási eredménye Modell ADLITTLE_TYPE-II AFIRO_TYPE-II AGG_TYPE-II AGG2_TYPE-II AGG3_TYPE-II BANDM_TYPE-II BEACONFD_TYPE-II BLEND_TYPE-II BNL1_TYPE-II BOEING1_TYPE-II BOEING2_TYPE-II BORE3D_TYPE-II BRANDY_TYPE-II CAPRI_TYPE-II DEGEN2_TYPE-II E226_TYPE-II ETAMACRO_TYPE-II FFFFF800_TYPE-II FINNIS_TYPE-II FIT1D_TYPE-II FIT2D_TYPE-II FORPLAN_TYPE-II GFRD-PNC_TYPE-II GROW15_TYPE-II GROW22_TYPE-II GROW7_TYPE-II ISRAEL_TYPE-II KB2_TYPE-II LOTFI_TYPE-II PEROLD_TYPE-II PILOT4_TYPE-II RECIPELP_TYPE-II SC105_TYPE-II SC205_TYPE-II SC50A_TYPE-II SC50B_TYPE-II SCAGR25_TYPE-II SCAGR7_TYPE-II SCFXM1_TYPE-II SCFXM2_TYPE-II SCORPION_TYPE-II SCRS8_TYPE-II SCTAP1_TYPE-II SCSD1_TYPE-II SCSD6_TYPE-II SEBA_TYPE-II SHARE1B_TYPE-II SHARE2B_TYPE-II SHELL_TYPE-II SHIP04L_TYPE-II SHIP04S_TYPE-II STAIR_TYPE-II STANDATA_TYPE-II STANDGUB_TYPE-II STANDMPS_TYPE-II STOCFOR1_TYPE-II TUFF_TYPE-II VTP-BASE_TYPE-II WOOD1P_TYPE-II

iteráció szám 6 8 9 9 9 19 1 21 9 41 43 316 60 21 10 4 28 948 16 3 3 64 5 812 2192 244 81 9 177 4 24 14 19 9 2099 88 3 6 3 3 4 23 9 516 24 63 546 47 50 47 2 29 2 52 2 43 241

futási idő (millisec) 1

iteráció szám4

2,4 2,4 15,5 14 15,6 1 1 29,4 35,5 5,2 176,5 24,9 12,3 9,8 3,8 38,5 7884,3 23,5 2,4 6,8 23,5 17,5 1477,6 8032,3 92 3,8 2,4 847,4 1 1 9,4 1 1 4725,4 9,4 5,2 22 5,2 11,5 5,2 6,7 7 1879,9 5,2 5,2 2672,3 154,4 120,2 45,2 6,8 59,6 6,9 6,6 3,8 12,2 615

9 12 9 9 7 1 21 12 6 22 63 100 7 5 7 27 4 23 9 4 58 5 320 543 253 3 71 12 175 5 15 13 18 7 588 142 7 6 25 2 8 49 8 509 25 37 519 46 44 63 3 25 3 30 6 13 248

level lépések száma 1 11 18 13 13 5 0 14 19 21 26 81 44 7 2 3 33 14 19 4 1 28 3 205 362 99 1 28 24 106 3 21 12 16 6 244 75 4 4 17 1 3 76 6 510 20 28 525 51 53 57 11 24 11 41 19 28 248

futási idő (millisec) 2,4 6,6 32,5 34,2 35,7 12,7 1 8 125 31 20 113,5 81 12,4 14,5 5,2 96,9 48,6 82,5 6,6 14 46,9 34 898,5 3251 188,5 3,8 15,3 17 1371,3 2,4 12,2 15,1 8 5,2 1699,1 76,5 12,5 39 44,7 14,4 6,8 78 16 5889,2 16,9 15,3 5578,6 359 263,4 157,5 31 107,5 34,2 28 34 28 2007,5

2. 2. táblázat: II típusú feladatok futási eredménye

4. Következtetések Bevezettük a szimplex módszer regularizációját speciális típusú feladatokra, amelyekre vágósíkos eljáráson alapuló árazást használva a szimplex módszer vágósíkos eljárásként értelmezhető.

166

Műszaki és Természettudományi Szekció A futtatási eredmények igazolják, hogy a regularizáció hatékony, érdemes a regularizált szimplex módszernek más típusú alkalmazásait is keresni.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4]

[5]

[6] [7] [8] [9]

[10]

[11]

[12] [13] [14] [15]

Dantzig, G.B. Linear Programming and Extensions. Princeton University Press, (1963) Princeton. Dempster, M.A.H. (2007). Personal communication. Dempster, M.A.H. and R.R. Merkovsky. A practical geometrically convergent cutting plane algorithm. SIAM Journal on Numerical Analysis 32 (1995), 631-644. Elble, J.M. Computational Experience with Linear Optimization and Related Problems. PhD dissertation (2010), The University of Illinois at Urbana-Champaign, Illinois, USA. Fábián, C.I., G. Mitra, D. Roman, and V. Zverovich. An enhanced model for portfolio choice with SSD criteria: a constructive approach. Quantitative Finance 11 (2011), 1525-1534. Fábián, C.I., O. Papp, and K. Eretnek. Implementing the simplex method as a cuttingplane method. Opimization Online. (2011) Fábián, C.I. and Z. Szőke. Solving two-stage stochastic programming problems with level decomposition. Computational Management Science 4 (2007), 313-353. Lemaréchal, C., A. Nemirovskii, and Yu. Nesterov. New variants of bundle methods. Mathematical Programming 69 (1995), 111-147. Maros, I. Computational Techniques of the Simplex Method. International Series in Operations Research & Management Science. Kluwer Academic Publishers (2003), Boston. Murtagh, B.A. Advanced Linear Programming: Computation and Practice. McGrawHill (1981), New York. Murty, K.G. The gravitational method of linear programming. Technical Report No. 8619 (1986), Department of Industrial and Operations Engineering, The University of Michigan, Ann Arbor, Michigan, USA. Nemirovski, A. Lectures in modern convex optimization. (2005) ISYE, Georgia Institute of Technology. Oliveira, W. C. Sagastizábal, and S. Scheimberg. Inexact bundle methods for twostage stochastic programming. SIAM Journal on Optimization 21 (2011), 517-544. Orchard-Hays, W. Advanced Linear-Programming Computing Techniques. McGrawHill (1968), New York. Pan, P.-Q. Nested pricing for the simplex algorithm: An empirical evaluation. (2007) Optimization Online.

Szerzők Papp Olga: Informatika Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét, Izsáki út 10, Magyarország E-mail: [email protected] Fábián Csaba: Informatika Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét, Izsáki út 10, Magyarország E-mail: [email protected] Eretnek Krisztián: Eötvös Loránd Tudományegyetem. 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C, Magyarország. E-mail: [email protected]

167

168

MŰSZAKI PHD SZEKCIÓ

169

170

Műszaki PHD Szekció

A Megamater III Otto-motor hengerfej belső áramlási tulajdonságainak optimalizálása végeselemes módszer támogatásával Fodor Antal Járműtechnológia tanszék, Kecskeméti Főiskola/GAMF Kar Összefoglalás: A korszerű Otto-motorok fejlesztése során a mérnökök kiemelten vizsgálják a hengerfejben lejátszódó folyamatokat. A kifinomult műszaki számítások lehetővé teszik a mérnököknek már az előkészítő szakaszban, hogy az elvárásoknak megfelelő alkatrészeket tervezhessenek. A tervezés kezdeti fázisában annak bemenő paramétereit így meghatározva, a geometriai törvényszerűségeket követve a mai modern tervező rendszerekben könnyűszerrel tudjuk megalkotnia a szerkezetek 3D-s modelljét. A szívó és kipufogó csatornákban lezajló folyamatok rendkívül összetettek. Ezek pontos értékeléséhez ismernünk kell az áramlás szerkezetét, valamint e csatornák belső felületein jelentkező nyomáseloszlásokat. A modellben kialakuló áramkép elemzésére numerikus szimulációt is alkalmazhatunk. Ebben a munkában arra vállalkoztam, hogy bemutassam ennek egy lehetséges megoldását. Abstract: In the model, the flow image analysis of numerical simulation can be used. I undertook this work is to show that this is a possible solution. Developed of the modern gasoline petrol engines, the engineers especially investigate the processes in the Cylinder Head. The research is focused on the fluid dynamics. The sophisticated engineering calculations make it possible to construct engine parts meet the requirements. At first determining the input parameters and taking into consideration the geometrical conditions it is easy to construct the 3D model of parts using modern design software. The flow of fluids in the intake manifolds and exhaust ports is a complex process. The engineers have to know the structure of flow and the pressure distribution on the wall of manifolds to evaluate the process. The fluid field in the model can be analysed with the help of numerical simulations. In this paper I describe a method for these analyses. Kulcsszavak: hengerfej, szívócsatorna, végeselemes optimalizálás Keywords: Cilinder Head, Intake, optimisation with Finite Element

1. Bevezetés Az energiatakarékos benzinmotoros járművek nemzetközi versenyén induló autók minden részegységét az energiatakarékosság alapján kell megtervezni. Hiába jó a karosszéria kialakítás, az átgondolt erőátviteli rendszer és a jó motor kialakítás megválasztása, ha például a hengerfejben nem ideális az áramlási viszony. Az egyedi kialakítás, az egyszerű kezelhetőség, a megbízható működés és a súlycsökkentés miatt ezen motorok hengerfejei forgácsolással kerülnek kialakításra. Ebben a cikkben a Megameter III motor hengerfejének belső áramlási tulajdonságait vizsgáltuk végeselemes módszer segítségével, és kerestük annak lehetőségeit, hogy hogyan lehetne, még forgácsolással megmunkálható, az áramlási viszonyokat javító módosításokat eszközölni annak kialakításán.

171

Műszaki PHD Szekció

2. A gömbsüveg alakú égéstér fő méreteinek meghatározása A négyütemű Otto-motorok tervezésének az egyik legbonyolultabb, legösszetettebb fő része a hengerfej. A tervezés során kifinomultan kell megközelíteni az egyes részegységek geometriai méretezési, anyagszerkezeti, áramláselméleti, mozgás-szerkezetei kialakításának felmerülő kérdéseit. Egyszerre és egymás működési tulajdonságait elősegítve kell teljesülnie a szilárdsági a dinamikai, és áramlástani, hely, és alak kialakításoknak. Ezeket még a tervezés absztrakt fázisában elvekként kell lefektetni. Ezek képezik az előzetes műszaki számítások alapjait. Ebben a munkában e sokrétű tervezési folyamatnak egy kis részletébe tudunk betekinteni. Jelen esetben a hengerfej gömbsüveg kialakításának tervezésének áttekintése után, amely egyebek mellett determinálja a szelepek elhelyezését is, - meg fogjuk vizsgálni a kialakult áramlási környezet tulajdonságait.

1. ábra. A szeleptányér csökkenti az égéstér térfogatát Az úgynevezett károstér kialakítása során gondolnunk kell az azzal kapcsolatos alkatrészek geometriai helyigényére. Ilyen pl.: a sík szeleptányér, ami belóg az égéstérbe (a gömbsüvegbe), ezért csökkenti az égéstér térfogatát. A szeleptányér térfogatcsökkentő hatása gömbsüveg esetén közel 0,1 cm3. A két szeleptányér eredő térfogatcsökkentése tehát kb. 0,2 cm3, ez a csökkenés a sűrítési arányt majdnem 1-el növeli. Ezért a tényleges sűrítési arány az elméletinél kb. 1-el nagyobb lesz!

2. ábra. A gömbsüveg alakú égéstér méretezése Hasonló hatása van az égéstérbe benyúló gyertyáknak is. Az elektródák, a porcelán szigetelés égéstérbe nyúló része csökkenti az égéstér térfogatát, így növeli a sűrítési arányt. A számításoknál ezt figyelembe vesszük, és az elméleti sűrítési arányt csökkentjük. A következő számításokat az elméleti sűrítési aránnyal végeztük. Az égéstér (Vc) eredő térfogata a hengerfejtömítés (Vtöm) által okozott térfogat-növekedés és a hengerfejben kialakított gömbsüveg (Vgs) térfogatának összege: V c  V töm  V gs .

(1)

A henger alakú tömítés (Vtöm) térfogata tömítés (t) vastagságának és az (AD) hengerkeresztmetszetnek a szorzata: V töm  t A D .

172

(2)

Műszaki PHD Szekció A hengerfejben kialakítandó gömbsüveg (Vgs) térfogata így az égéstér (Vc) eredő térfogata és a hengerfejtömítés (Vtöm) által okozott különbsége: V gs  V c  V töm .

(3)

A 2. ábrán szürkével jelzett gömbsüveg térfogata: V gs  R  m

r  D /2

A henger R

2

2

 r

2





3

m .

3

(4)

sugara, a gömbsüveg m magassága és R sugara közötti kapcsolat:

 R  m  , 2

m  R 

R

2

 r

2

R  r

,

2

 m

2

 / 2 m  .

(5)

A gömbsüveg térfogata a gömbsüveg és a henger sugarával:



V gs  R  R 

R

2

 r

2



2



 3

R 

R

2

 r

2



3

.

(6)

Ebben az egyenletben ismert (Vgs) és (r). Ebből analitikusan nehéz kifejezni a gömbsüveg (R) sugarát, ezért ezt numerikusan határoztuk meg. A számítást Excel táblázatkezelő segítségével készítettük el. Itt a hibatérfogat numerikus meghatározásánál ott lesz a megoldás, tehát a helyes az (R), illetve (m) érték, ahol a hibatérfogat előjelet vált.

3. ábra. A Megameter III hengerfejének végleges kialakítása A keresett értékek meghatározása után a gömbsüveghez illeszkedő szelepek szárai által bezárt szög kb. 45°, a szeleptányérok közti távolság középen 3-4 mm-re adódott [1].

3. A végeselemes analízis A Megameter III jármű motor hengerfejében lezajló áramlási viszonyok közül először azt vizsgáltuk, hogy a szívócsatornában az egyenesen megmunkált hengerfelületek és a szívószelep tömítő felületei felett elhelyezkedő hengeres felületek áthatásaiból adódó éles sarokkialakítás milyen hatással van a szívócsatornából a hengerbe jutó gázközeg áramlására. A fenti cél érdekében, először a végeselemes analízis alapjául szolgáló áramlási teret kellett kialakítani, majd meg kellett határozni az áramlási viszonyok jellemző paramétereit. A numerikus áramlás-szimuláció modellalkotása során a szükséges definiálni azt a szinguláris környezeti teret, amelynek minimális nagysága már nem befolyásolja számottevően 173

Műszaki PHD Szekció az analízis eredményének pontosságát. Az elkészítéséhez létre kellett hozni a fenti kubatúrát. Ez a globális koordináta rendszer felhasználásával készült, majd Boole-művelettel kivontam belőle a hengerfej térfogatát [2]. 3.1 Vizsgálat végeselemes-módszerrel Vizsgálatainkat az „Ansys 14.0 Multiphysics” végeselemes-szoftver „CFX” környezetében végeztük. A véges elemes feldolgozási folyamat fő lépései: - előfeldolgozás, - peremfeltételek megválasztása, - anyagtulajdonságok meghatározása, - kiértékelés.

4. ábra. A hengerfejben kialakuló áramlási tér 3.2 Előfeldolgozás Ebben a fázisban történik, az ún. „diszkretizáció”, vagyis a végeselemes-háló generálása. Az eljárás során a szoftver a beállított paraméterek alapján generálja az alkatrészt 3 dimenziós elemekből. Annak ellenére, hogy számos algoritmus segíti a felhasználó munkáját, a kívánt háló előállítása rendkívül aprólékos munkát igényel. A hálógenerálás legfőbb nehézségét jelenti a különböző tervezőrendszerekben készült modellek adatfordítása, a keletkezett felületi hibák kezelése. Az egész végeselemes-folyamatra igaz, de talán a hálózásra még fokozottabban érvényes a gyakorlat igénye. A felhasználónak jó érzékkel kell elhanyagolnia az eredmények szempontjából lényegtelen részeket, s ily módon ritkább hálót használni, viszont kiemelni a lényegeseket, ahol a sűrűbb, így pontosabb felbontást alkalmazni (lásd 2. ábra). A végeselemes-háló mérete és minősége (az elemek szabályos geometriai alaktól való eltérése) alapvetően befolyásolja az eredmények pontosságát, ugyanakkor a különböző feladattípusok (statika, dinamika, hőtan, folyadékok áramlása, crash stb.) eltérő típusú és átlag elemméretű hálót kívánnak [5]. A gyakorlott végeselemes-mérnök tudja, mikor milyen diszkretizációt alkalmazzon a kívánt pontosság érdekében, azonban ehhez hosszú évek tapasztalata szükséges. Az előbbiek szellemében az Ansys Workbech Mesh moduljában létre kell hozni egy határréteg hálót a felületeken, és egy volumetrikus hálót az áramlási környezethez [3][4]. 3.3 Peremfeltételek definiálása Az áramlási viszonyok közelítő megoldásaként a mozgó dugattyú által létrehozott depressziót, helyettesítő áramlási sebességgel állítottam elő. Ezt az áramlási sebességet egyenértékűnek vettem a lefelé mozgó dugattyú közepes sebességével. A CFX-Pre(előfeldolgozóban) definiáltam az áramlási tér (Default Domain) paramétereit: állandósult 25 0C levegő, 1 atm referencia nyomás, a relatív nyomás 0 P a normál (subsonic) sebesség közepes turbolens hajlam. A forrásként (Inlet), a szívó csatorna bevezető keresztmetszetét

174

Műszaki PHD Szekció helyettesítő lévő fal. A nyelő (Outlet), a dugattyú felülete lett. A falak (Wall) a határréteg sima felületű súrlódásos fal [3][4].

5. ábra. A definiált áramlási tér Az alkalmazott hálóparaméterek (Mesh options) Element types: Tetrahedral in the Volume, Prismatic on the Inflation. Element size: Body spacing: 3 mm, Face spacing: 1-2mm. Inflation: Number of Layers: 5 Expansion factor: 1,2 Tickness: 2 mm. Mesh statistics: Total nuber of nodes: 64640 Total number of elements: 342156 csomópontszám: 79.061, az alkalmazott elemszám: 18.984 volt [3]. 3.4 Az eredmények értékelése A rendelkezésünkre bocsátott végeselemes-szoftver külön modulja az ANSYS CFX-Post tartalmazza azon funkciókat, amelyek az eredmények szemléletes és hatékony feldolgozását teszik lehetővé. Az eredmények kiértékelésének az a leghatékonyabb módja, ha a szoftver magán a számítógépes végeselem-modelltérben jeleníti meg grafikusan azokat a jellemzőket, amelyeket az algebrai egyenletrendszer megoldása során eredményül kapott. Természetesen a felhasználó vizuálisan is láthatja és értékelheti az összeállított modell „működését”, annak gyenge pontjait.

6. ábra. Az eredeti áramlási viszonyok A szoftver bizonyos esetben színskálával, az egyes színekhez tartozó értéktartományokkal jeleníti meg a konkrét számszerű eredményeket, de az áramló közeg mozgásának leírását is szemléletesen mutatja. A Szoftver az áramlási tér tetszőleges pontjában, kiszámolva annak sebességvektor függvényét, majd a tér pontjaihoz hozzárendel egy-egy vektort, vagyis egy sebességteret definiál. Ha az adott időpillanatban a sebességvektorokhoz simulógörbéket szerkeszt, a létrejött áramvonalkép egy adott időpillanatban jól jellemzi az áramlási térben a sebességek nagyság, és irányváltozásait.

175

Műszaki PHD Szekció Ennek eredményeit láthatjuk a 6. ábrán. Az eredményeket, a szimulációról készíthető „riportfájlban”, is menthetjük [3][4].

3. Következtetések A vizsgálat célja az volt, hogy képet kapjunk a szívócsatornában lezajló az áramlási viszonyokról. Valamint szükség esetén lehetséges-e, és ha igen, hogyan lehet egy olyan geometriai változtatásokat, eredményező, átalakításokat végezni a motorunk hengerfejének szívócsatornájában, amely még forgácsolással kialakítható, és amellyel tovább tudjuk javítani kiváló működési tulajdonságait. A 6. ábrán látható módon a szívócsatorna esetében az éles keresztmetszeti áthatások kedvezőtlen áramvonal eloszlást eredményez a hengertérben. A szelep mögött a gáz turbulenciát szenved, ami miatt a sebessége lelassul, és nem tud részt venni a keveredésben, sőt inkább még gátolja is a motor feltöltését. Emiatt nagy valószínűséggel nem valósulhat meg az ideális üzemanyag levegő keverékképzés.

7. ábra. A javasolt módosítás hatása A 7. ábra mutatja, hogy helyes kialakítás esetén a gázáramlás ideálissá tehető. Megszüntethető a szívószelep mögötti, a motor feltöltését és a keveredést gátló áramlási torlódás. A gáz ebben az esetben egyenletes sebességgel, és torlódások nélkül halad, és függőleges tengely körül forog a hengertérben. A közeljövőben tervezzük az átalakítások megvalósítását, és tesztelését fékpadi és tesztkörülmények között. Köszönöm közreműködését Bagány Mihály főiskolai docensnek.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

[4]

176

Santin, J. J.: The world’s most fuel efficient vehicle. VDF Hochschulverlag AG an der ETH, Zürich, 2007. Bagány Mihály: Műszaki áramlástan KF GAMFK jegyzet, Kecskemét, 2009. Erdogan Madenci, Ibrahim Guven.: The finite element metod and applications in engineering using ANSYS® The University of Arizona Springer ISBN-10: 0-38728289-0 Antal FODOR, Pál Dr. BOZA Mechanoplast 2009 Using finite element method at examinatining „mechanical plastic” snap joints used in break mechanisms

Műszaki PHD Szekció

Szerző Fodor Antal: Járműtechnológia Tanszék, KF GAMF Kar. 6000 Kecskemét Izsáki út 10. E-mail: [email protected]

177

Műszaki PHD Szekció

Röpsúlyos kuplung optimalizálása végeselemes módszer támogatásával Fodor Antal 1, Bagány Mihály 2 Járműtechnológia tanszék, Kecskeméti Főiskola/GAMF Kar 2 Természet- és Műszaki Alaptudományi tanszék, Kecskeméti Főiskola/GAMF Kar 1

Összefoglalás: A kifinomult műszaki számítások lehetővé teszik a mérnököknek már az előkészítő szakaszban, hogy az elvárásoknak megfelelő alkatrészeket tervezhessenek. A tervezés kezdeti fázisában az alkatrészek bemenő paramétereit meghatározva, a geometriai törvényszerűségeket követve a mai modern tervező rendszerekben könnyűszerrel tudjuk megalkotnia a szerkezetek 3D-s modelljét. Azonban az összetett alaksajátosságú, különösen a térfogatában, és/vagy geometriájában is összetett, változó, esetleg inhomogén anyagösszetétellel megvalósítható szerkezetek különböző fizikai tulajdonságait már csak a végeselemes analízis segítségével lehetünk képesek meghatározni. Ebben a munkában egy ilyen összetett feladattal kapcsolatos kutatásunkat mutatjuk be vázlatos formában. Abstract: The sophisticated engineering calculations make possible for the engineers to construct machine parts meet the requirements. At first determining the input parameters and taking into consideration the geometrical conditions it is easy to construct the 3D model of parts if using modern design software. But the physical features of parts having complex shape and/or inhomogeneous material components, can be determined only if using finite elements analyses. In this work, a complex task of our research is presented briefly. Kulcsszavak: kuplung, röpsúlyos kuplung, végeselemes optimalizálás Keywords: Clutch, Centrifugal Clutch, Optimisation with Finite Element

1. Bevezetés Az energiatakarékos benzinmotoros járművek nemzetközi versenyén induló autók minden részegységét az energiatakarékosság alapján kell megtervezni. Hiába jó a motor és a futómű, ha például rossz a nyomatékátvitel hatásfoka. Az egyszerű kezelhetőség, a megbízható működés és a súlycsökkentés miatt ezeken a járműveken általában egy jó hatásfokú röpsúlyos tengelykapcsoló viszi át a motor nyomatékát a meghajtott kerékre. Ez biztosítja az álló jármű rángatás-mentes indulását, és menetközben a motor egyszerű újraindítását. Ebben a cikkben egy ilyen tengelykapcsoló tervezését vázoljuk föl, majd végeselemes módszer segítségével megvizsgáljuk az optimalizálás lehetőségét úgy, hogy a szerkezet módosításával - az indításkor - a motor szöggyorsulását javítsuk, illetve annak leállításával az energia veszteséget csökkentsük.

2. A röpsúlyos tengelykapcsoló fő méreteinek meghatározása A röpsúlyos tengelykapcsoló fő mérete a kuplungharang átmérője. Ennek értékét befolyásolja a röpsúlyok száma, tömege, a súrlódó betétek súrlódási és tapadási tényezője és az átviendő nyomaték. A következő egyenlet a tapasztalatra épül [1]:

178

Műszaki PHD Szekció

D



M

.

3

D0

M

(1)

0

A tervezett motor nyomatékának ismeretében az átvitelére alkalmas harangátmérő számítható. A röpsúly leegyszerűsített alakja (hengergyűrű szelet), méretei az 1. ábrán láthatók. A röpsúly szélessége b. Egyetlen röpsúly tömege: m   r k  r b 2

2



b

2 2

  b r k  r b 2

2



.

(2)

A megépített tengelykapcsolóban két röpsúly van, tömegük a keresztmetszetekből egyenként számítható. A röpsúly P tömegközéppontja és az O forgástengely közötti távolság: 2 r k  r k r b  r b 2

rm 

2

 sin

3  r k  rb 

 .

(3)

A megépített tengelykapcsolóban a két röpsúly eredő tehetetlenségi nyomatéka az alábbiak szerint: rk

Θ  4 b

1. ábra. A röpsúlyra ható erők

r

3

d r   b  r k  r b 4

4



.

rb

(4)

A súrlódó-betétet a röpsúlyra ható centrifugális erő és a kuplungrugó húzóerejének különbsége szorítja a haranghoz. A centrifugális erő: F cf  m rm 4  n . 2

2

(5) A röpsúlyokra erősített súrlódó-betét súrlódási erejének nyomatéka az (O) ponton átmenő tengelyre: (M). Az átvitt nyomaték: ha a fordulatszám: (n*). M  M



 n        n 0 

2

  1 , M 





8

2

 r k r c r m m sin  n 0

2

r c sin     r k  r c cos 



, n* 

2n0 .

(6)

3. A röpsúlyos tengelykapcsoló működési állapotai A motor fordulatszámától függően a röpsúlyos tengelykapcsolónak a következő működési állapotai vannak. Alaphelyzetben: ahol (n ≥ n0), nincs nyomatékátvitel. A hajtás kezdetekor: ahol(n = n0), a nyomatékátvitel ezen a fordulatszámon kezdődik. A csúszási állapot: ahol (n = náll), a motor fordulatszáma állandó, a tengelykapcsoló csúszik. A betapadt állapot: ahol (n ≥ náll), a tengelykapcsoló csúszása megszűnik. A csúszási állapotban az átvitt nyomaték a fordulatszám négyzetével arányos. A motor gyorsítja, a járműnek átadott nyomaték a harangon keresztül lassítja a főtengelyt. A nyomatékátvitel a hajtáskezdeti rövid átmeneti szakasz után kezdi gyorsítani a járművet. Ez az állapot a kuplung teljes betapadásáig tart, innentől a motor együtt gyorsul a motor

179

Műszaki PHD Szekció főtengelyének, a szöggyorsulásának és az áttételi viszonynak megfelelően. A tervezett és megépített tengelykapcsolónál a hajtáskezdet fordulatszáma, a motor állandósult fordulatszáma, és csúszásának ideje: n 0  1400

1 perc

,

n áll  1516

1 perc

, t cs 

2 m M

j

iR  motor

2

n0

M

motor

M



1 .

(7)

A tengelykapcsoló csúszásának ideje a motor és a tengelykapcsoló jellemzőin kívül függ a jármű tömegétől (mj), a meghajtott kerék átmérőjétől (2R), valamint a főtengely és a kerék közötti hajtás áttételétől (i). A megépített Megaméter-III. jármű esetén a betapadásig eltelt idő: tcs=6s. A bemutatott hajtásjellemzők a kuplungrugó előfeszítésével tág határok között változtathatók [1][2][3].

4. A végeselemes analízis célja A Megameter III jármű motorja a versenypályán nem folyamatos üzemben dolgozik, azt több gyorsítási és gurulási (lassulási) szakasszal mozgatjuk a futamok teljesítése során. A gyorsítási szakaszokban a motort álló (forgásmentes) állapotából önindítóval indítjuk. A motor beindulása után annak főtengely-fordulatszáma gyorsul a vele egy tengelyen elhelyezett röpsúlyos kuplungszerkezettel együtt. Amikor eléri a jármű az előre meghatározott (leállítási) sebességet, a jármű vezetője, vagy a motorvezérlő leállítja a motort. A végeselemes vizsgálat célja az volt, hogy vizsgáljuk meg, hogyan lehetne átalakítani a teljes kuplungszerkezetet úgy, hogy a motor beindulásakor kevesebb energia befektetésre legyen szükség annak felgyorsítására, ezáltal annak leállításakor kevesebb mozgási (forgási) energiát veszítsünk el. A fenti cél érdekében, illetve a műszaki számítások alapján, a végeselemes analízis beállítási paramétereit kellett ellenőrizni (validálni), az ismert egyen-keresztmetszetekkel rendelkező kuplung szerkezet tekintetében [4][5]. 4.1. Vizsgálat végeselemes-módszerrel Vizsgálatainkat az „Ansys 14.0 Multiphysics” végeselemes-szoftverrel végeztük. A végeselemes feldolgozási folyamat fő lépései: - előfeldolgozás, - peremfeltételek megválasztása, - anyagtulajdonságok meghatározása, - kiértékelés. 4.2. Előfeldolgozás Ebben a fázisban történik, az ún. „diszkretizáció”, vagyis a végeselemes-háló generálása. Az eljárás során a szoftver a beállított paraméterek alapján generálja az alkatrészt 3 dimenziós elemekből. Annak ellenére, hogy számos algoritmus segíti a felhasználó munkáját, a kívánt háló előállítása rend2. ábra. „Hex Dominant” hálóelem kívül aprólékos munkát igényel. A hálógenerálás legfőbb nehézségét jelenti a különböző tervezőrendszerekben készült modellek adatfordítása, a keletkezett felületi hibák kezelése. Az egész végeselemes-folyamatra igaz, de talán a hálózásra még fokozottabban érvényes a gyakorlat igénye. A felhasználónak jó érzékkel kell elhanyagolnia az eredmények szempontjából

180

Műszaki PHD Szekció lényegtelen részeket, s ily módon ritkább hálót használni, viszont kiemelni a lényegeseket, ahol a sűrűbb, így pontosabb felbontást alkalmazni (lásd 2. ábra). A végeselemes-háló mérete és minősége (az elemek szabályos geometriai alaktól való eltérése) alapvetően befolyásolja az eredmények pontosságát, ugyanakkor a különböző feladattípusok (statika, dinamika, hőtan, folyadékok áramlása, crash stb.) eltérő típusú és átlag elemméretű hálót kívánnak [5]. A gyakorlott végeselemes-mérnök tudja, mikor milyen diszkretizációt alkalmazzon a kívánt pontosság érdekében, azonban ehhez hosszú évek tapasztalata szükséges. Vizsgálataink során az alkalmazott hálóelem típusa: Hex Dominant Method (2. ábra). Ezen hálóelem lényegében a teljes geometriai alakzatot négyzetes elemekből építi fel, amely térelemnek „elfajult” esetben (egyesített csomópontokkal) háromszögletű oldalai is lehetnek. Ezt kiegészítettük a teljes test (Body Sizing), és az kontaktfelületek (Face Sizing) tekintetében hálóelem-méretparaméterekkel. Az alkalmazott csomópontszám: 79.061, az alkalmazott elemszám: 18.984 volt [4][5]. 4.3. A peremfeltételek definiálása Ebben a szakaszban kell a szimuláció kiindulási adatait, feltételeit beállítani. Itt adhatók meg azok a paraméterek, amelyeket már az analízis indításakor ismertnek tételezünk fel. Ezek lehetnek például a szerkezet egyes részeinek terhelésértékei, elmozdulásai, megfogások, a gerjesztések frekvenciaeloszlásai, hőterhelések paraméterezései, áramlástani esetben a sebességeloszlások stb. 3. ábra. A peremfeltételek definiálása Definiálhatók a koncentrál erők, felületi, illetve térfogati terhelések, időfüggő terhelések, illetve gerjesztések. Egyszóval minden olyan paraméter megadható, amely a modell és az eredmények szempontjából számottevő lehet (3. ábra). Vizsgálataink során a Static Structural-analízist alkalmaztuk. Definiáltuk egyrészt a tényleges forgómozgás során létrejövő szabadsági fokok megkötéseit (Frictioless Support), valamint meghatároztuk a vizsgált fordulatszámhoz tartotó szögsebességet (Rotational Velocity). Másrészt az automatikus algoritmus által párosított (contact és target) rögzített, egymáson súrlódásos kapcsolatban elmozdulásra képes felületeket [4][5]. 4.4. Az anyagtulajdonságok meghatározása A szimulációs eredményeket elsősorban az anyagtulajdonságok pontos definiálásával tehetjük megbízhatóvá. A számítási szabályok alapulhatnak próbatestek mérési eredményein. Ideális esetben ezeknek a próbatesteknek az anyagvizsgálatát magából a méretezendő szerkezetből kialakított próbatesten végezzük. Az anyagtulajdonságok pontos meghatározása költséges eljárás. Ezért általában nem gazdaságos a méretezéshez szükséges 4. ábra. Az anyagtulajdonságok definiálása minden anyagi jellemzőt kimérni. Azokat más alkatrészekre vonatkozó vizsgálatokból vagy segédanyagokból is megkaphatjuk. Vizsgálatainknál (4. ábra) az ANSYS Workbech beépített Material Properties és a www.mathweb.com „Open source” adatbázisokban található adatokat vittük be az anyagtulajdonság (Engineering-data) könyvtárba [4][5]. 4.5. Az algebrai egyenlet megoldása

181

Műszaki PHD Szekció A végeselemes-módszerek a merevségi mátrixmódszeren alapulnak, elsődlegesen az erőelmozdulás kapcsolat meghatározása a cél. A lineárisan rugalmas rendszerekben állandó merevségi mátrix esetén K U  F .

(8)

ahol K a merevségi mátrix (állandó), U a csomóponti elmozdulások vektora, F a külső csomóponti erők vektora. Az ébredő feszültségeket a Hooke-törvény alkalmazásával határozhatjuk meg, továbbá a főirányok figyelembevételével az egyenértékű feszültség is számítható. Az egyenlet megoldható az ismeretlen csomóponti elmozdulásokra adott külső csomóponti erők esetén, illetve ismeretlen csomóponti erőkre adott csomóponti elmozdulásokra [4][5]. Nemlineáris analízis során, mint vizsgálatunknál - ahol peremfeltételekből származó kontakt „nemlinearitás” esete áll elő - a megoldás inkrementális lépésekben történik, azaz d U csomóponti elmozdulás növekményvektor és d F csomóponti erő növekményvektor alkalmazására kerül sor. K  dU  d F .

(9)

Ennek megfelelően az alkalmazott kényszerek is inkrementálisan változhatnak. Az erő-elmozdulás kapcsolatot az előbbi egyenlet megoldása szolgáltatja. A futtatás során a szoftver előállítja az algebrai egyenlet merevségi és elmozdulás mátrixait. Majd ezt „ráterheli” a véges elemháló csomópontjaira, figyelembe véve az erő (Force Criteria) és a konvergencia (Force Convergence) értékeit. Differenciális elmozdulás és erővektorváltozás esetén azonban újraépíti azokat (Each Equilibrium Iteration), vagyis felállítja az új algebrai egyenletet. A folyamat egy iteratív approximáció eredménye, melyet megoldva közelítő eredményeket kaphatunk az adott fizikai folyamatra. Egy adott számítógépet tekintve a futásidő alapvetően a feladat típusától, a végeselem-modell méretétől, a szabadságfok mértékétől, mint az algebrai egyenlet ismeretlenjei számától függ. Egyszerűbb esetben néhány órás, de legtöbbször több napos futásidőre van szükség, ha a feladat anyagi és kontakt nemlinearitásokat is tartalmaz [4][5]. 5. ábra. Az eredmények grafikus megjelenítése 4.6. Az eredmények értékelése A rendelkezésünkre bocsátott végeselemes-szoftver külön modulja (Solution) tartalmazza azon funkciókat, amelyek az eredmények szemléletes és hatékony feldolgozását teszik lehetővé. Az eredmények kiértékelésének az a leghatékonyabb módja, ha a szoftver magán a számítógépes végeselem-modellen jeleníti meg grafikusan azokat a jellemzőket (elmozdulás, feszültség, rugalmas, maradandó deformáció, penetráció stb.), amelyeket az algebrai egyenletrendszer megoldása során eredményül kapott. Természetesen a felhasználó vizuálisan is láthatja és értékelheti az összeállított modell „működését”, annak gyenge pontjait. A szoftver az egyes színekhez tartozó értéktartományokat színskálán jeleníti meg (5. ábra). Konkrét számszerű eredményeket is képes szolgáltatni a szimulációról készíthető „riport-fájlban”, amelyet külön is menthetünk [4][5].

182

Műszaki PHD Szekció

5. Következtetések A vizsgálat célja az volt, hogy lehetséges-e, és ha igen, hogyan lehet egy olyan geometriai változtatásokat, illetve összetett anyagszerkezeteket eredményező, súlycsökkentő átalakításokat végezni a motorunk röpsúlyos kuplungján, hogy meg tudjuk tartani annak kiváló működési tulajdonságait.

6. ábra. A vizsgálat összefoglaló eredményei A 6. ábra rövid szaggatott vonallal mutatja, a módosítás nélküli szerkezet jellemző diagramját, a pontozott vonal mutatja az átalakított szerkezet jellemző diagramját. A bal oldali diagram mutatja a szögsebesség és a teljes forgási energia, míg a jobb oldali diagram mutatja a szögsebesség és a betétek felületein ébredő feszültség összefüggéseit. (A köztes lépések: folytonos vonal mutatja azt, ha csak alumíniumra cseréljük a karok anyagát, a hosszú szaggatott, egy köztes, összetett anyagállapotot mutat.) Jól látható, hogy helyes kialakítás esetén a forgási energia közel ötödére csökkenthető úgy, hogy a szerkezet által átvihető nyomaték tekintetében meghatározó felületi nyomás változatlannak tekinthető. A közeljövőben tervezzük az átalakítások megvalósítását, és tesztelését fékpadi és tesztkörülmények között. Köszönjük közreműködését Maczkó Dávid gépészmérnök hallgatónak

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5]

Terplán Z.: Különleges tengelykapcsolók. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1971. Santin, J. J.: The world’s most fuel efficient vehicle. VDF Hochschulverlag AG an der ETH, Zürich, 2007. Zinner Gy.: Gépjárművek erőátviteli berendezései. Tankönyvmester Kiadó, Bp., 2006. Antal FODOR, Pál Dr. BOZA Mechanoplast 2009 Using finite element method at examinatining „mechanical plastic” snap joints used in break mechanisms Fodor Antal, Dr. Boza Pál Műanyag és Gumi folyóirat cikk„Műszaki műanyagokból” készült fékszerelvényekben használt bepattanó kötések vizsgálata végeselemesmódszer alkalmazásával

Szerzők Fodor Antal: Járműtechnológia Tanszék, KF GAMF Kar. 6000 Kecskemét Izsáki út 10. E-mail: [email protected] Bagány Mihály: Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, KF GAMF Kar. 6000 Kecskemét Izsáki út 10. E-mail: [email protected]

183

Műszaki PHD Szekció

184

Műszaki PHD Szekció

Lézerek rádiófrekvenciás tartományban hangolható rezonanciái Kőházi-Kis Ambrus1, Klebniczki József1 Görbe Mihály1, Nagy Péter1 1 Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Összefoglalás: Lézerek eddig nem vizsgált hangolható rezonanciáit jósoltuk meg elméleti megfontolások alapján és demonstráltuk kísérletileg. Folytonos lézerek kimenő nyalábjának transzverzális vastagságának, illetve pozíciójának ingadozásában észlelhetők a felfedezett rezonanciák. Megmutattuk, hogy a nyalábvastagságban megfigyelhető rezonancia frekvenciája nullától a körülfutási frekvenciáig, míg a nyaláb pozíciójában jelentkező rezonancia frekvenciája nullától a körülfutási frekvencia feléig hangolható folytonosan. Egy rezonancia-frekvenciának a lézer körülfutási frekvenciájára kiegészítő frekvenciája is mindig rezonáns. Továbbá a körülfutási frekvencia többszörösével eltolt frekvenciák is rezonánsak. Kísérleteinkben az elméletileg megjósolt rezonanciákat egy folytonos titán-zafír lézernek penge élével részben kitakart kimenőnyalábja teljesítményzajában mutattuk ki. Mivel a fénynyalábok térbeli és az ultrarövid impulzusok időbeli kiterjedésének leírása analóg módon történik, ezért hasonló, további rezonanciáknak az impulzuslézerek esetén is meg kell jelenniük. Abstract: New, fundamental resonant properties of laser resonators are theoretically predicted and experimentally demonstrated. These resonances occur either in the time dependence of the beam width and that of beam radius of curvature of the wavefront or in the time dependent pointing and position stability of the output light beam of a laser resonator. In both cases besides a resonant frequency its complementary frequency to the round-trip frequency is also resonant, and their shifted frequencies by multiples of the round-trip frequency are also resonant. In our experimental demonstration we measured the radiofrequency noise spectrum of the output laser beam, that was partially blocked by a knife-edge. We observed increased noise at the theoretically predicted frequencies. Kulcsszavak: lézer, hangolható rádiófrekvenciás rezonancia, nyalábvastagság ingadozás, nyalábterjedési irány ingadozás Keywords: laser, tunable radiofrequency resonance, beam-width fluctuation, pointing stability fluctuation

1. Bevezetés Lézerek zajának vizsgálata nem csak alapfizikai, hanme a lézeres alkalmazások szempontjából is fontos [1, 2], és az így nyert ismeretek a lézerek további fejlesztéséhez is hasznosaknak bizonyultak. A lézerek zaja információt szolgáltathat annak működési paramétereiről, például az ultrarövid fényimpulzusokat szolgáltató lézerek fényének hordozóburkoló fáziseltolódásának mérése során [3]. A fluktuációk ismerete fontos lehet a lézerek impulzusos üzemmódjainak beindulásának megértéséhez is [4]. Ebben a cikkben lézerek hangolható rádiófrekvenciás rezonanciáinak elméleti leírását és kísérleti demonstrációját adjuk. A cikk fő állításai lényegében megegyeznek egy nemzetközi konferencián a szerzők által publikált előadáséval [5].

185

Műszaki PHD Szekció

2. Lézerek nyalábjainak perturbációi Ebben a fejezetben lézerek fénynyalábjainak paraxiális leírásában végrehajtott perturbációszámítás eredményeit foglaljuk össze. Lézerben kialakuló alapmódusú fénynyaláb egy adott pontbeli vastagságát ( ) és fázisfrontjának görbületi sugarát ( ) a komplex görbületi sugárnak ( ) nevezett paraméterben szokás az elméleti leírás szempontjából kényelmesen összefogni: 1



q

1

 j

R

q  z  j

  w

 w0

,

(1)

,

(2)

2

2



ahol j a képzetes egység ( j 2   1 ),  a lézerfény hullámhossza, z a terjedés irányában a nyalábderéktól mért távolság, w fénynyaláb nyalábderék vastagság paramétere [1]. A lézerben kialakuló fénynyaláb egyensúlyi paramétereit az önkonzisztens téregyenletnek nevezett egyenletből határozhatjuk meg: q 

Aq  B

,

C q  D

(3)

ahol A, B, C és D a lézer rezonátorának fénysugarak, illetve fénynyalábok terjedését leíró körülfutási mátrixának a megfelelő elemei [1]. Az egyszerűség kedvéért dolgozatunkban csak valós ABCD-mátrixokat vizsgálunk. A (3) másodfokú egyenlet megoldása: q 

A  D

 j

1 m

2

2

,

(4)

C

ahol m a körülfutási mátrix spurjának fele. Ezt a következőkben a lézer stabilitási paraméterének fogjuk nevezni. A lehetséges előjelet a C előjelétől függően kell megválasztani úgy, hogy q képzetes része pozitív legyen a (2) egyenletnek megfelelően. Ez csak akkor lehetséges, ha teljesül az úgynevezett geometriai stabilitás feltétele: (5)  1  m  1 . A következő két alfejezetben bemutatjuk, hogy milyen eredményre jutunk, ha a (3)-as és a (4)-es egyenletekkel adott egyensúlyi fénynyaláb vastagsága, görbületi sugara (2.1 alfejezet), illetve irányítottsága, pozíciója (2.2 alfejezet) kis módosulást szenved.

2.1 Rezonátorok fénynyalábja vastagságának perturbációja A (4) egyenlettel definiált egyensúlyi komplex görbületi sugártól kissé ( y 1 ) eltérő fénynyaláb körülfutása után megérkező fénynyaláb komplex görbületi sugara is el fog térni egy kicsit az egyensúlyi értéktől [1]: A q  y 1   B q  y2  . (6) C q  y 1   D A (3) és (4) egyenletek felhasználásával azt kaphatjuk, hogy a perturbációszámítás első rendjében



y 2  y1 m  j

1 m

2



2

 y1 e

j m



, (7) azaz a perturbáció nagysága nem, de komplex fázisa a stabilitási paramétertől függő mértékben megváltozik egy körülfutás után. 186

Műszaki PHD Szekció

2.2 Rezonátorok fénynyalábja transzverzális pozíciójának perturbációja A fénynyaláb paraxiális terjedésének általánosabb leírásával, az általánosított Fresnel-elhajlási integrál [1] alkalmazásával írhatjuk le a lézerben a fénynyalábok transzverzális pozíciójában fellépő ingadozást. Az önkonzisztens alapmódusú Gauss-fénynyaláb skalár hullámfüggvénye ( u 1 ) a rezonátor egy adott pontjában legyen  j x u 1  x   E 1 exp     q 

  j2 1 x  

2

,

(8)

ahol x a fénynyaláb egy transzverális irányában az optikai tengelytől mért távolság,  1 pedig a fénynyalábnak az optikai tengelytől eltérő terjedését hivatott leírni [6]. Egy körülfutás után az általánosított Fresnel elhajlási integrál [1] és a (3) és (4) egyenletek alkalmazásával a visszaérkezett fénynyaláb skalár hullámfüggvényére a következőt kapjuk a perturbációszámítás első rendjében:  j x u 2  x   E 2 exp     q 

ahol



 2  1 m  j 1  m E 2  E1 e

 jk L

2

2

 j2 

  j

ψ m

1

e

2

 x  

j ψ m



,

,

(9)

(10)



. (11) A (10) és (11) egyenletekben szereplő komplex fázisszög a szakirodalomban nevezetes általánosított Gouy-fáziseltolódás [1]. A (10) egyenlet azt mutatja, hogy a (8)-ban bevezetett  -paramétert valójában általánosan e

2

komplexnek kell tekintenünk, hiszen körülfutásonként a lézer stabilitási paraméterétől ( m ) függő mértékben megváltozik a komplex fázisa. Megmutatható, hogy a  paraméter a komplex fázisától függően a fénynyaláb terjedési irányának eltérülését, vagy a fénynyaláb transzverzális pozíciójának eltolódását írja le. A 3. fejezetben megmutatjuk, hogy a körülfutásonkénti adott komplex fázisszög eltérés a környezet zajhatásaira a stabilitási paramétertől függő frekvencián rezonáns érzékenységet eredményez.

3. Rezonáns viselkedés Megmutatjuk, hogy az időkésleltetett visszacsatolás egy komplex paraméter adott mértékű komplex fázistolásával a visszacsatolt rendszernek a fázistolás mértékétől függő hangolható frekvencián rezonáns zajérzékenységet eredményez. Tekintsünk egy komplex értékű rendszerparamétert ( y ) , amit a környezet zaja gerjeszt (lásd az 1. ábrát). A parméter értéke egy T idővel korábbi,  komplex fázisszöggel módosított és csillapított értékéhez minden időpillanatban hosszáadódik egy fehérnek feltételezett zaj ( n ): j y  t   1    e y t  T   n t  , (12) ahol  a komplex fázistolás mértéke, 1    a csillapítási együttható ( 0    1 ) és T a visszacsatolás késleltetése.

187

Műszaki PHD Szekció

1. ábra: A vizsgált visszacsatoló kör sémája

a)

b)

2. ábra: A vizsgált komplex rendszerparaméter (a) és annak valós, mérhető függvényének (b) amplitúdó-négyzetes frekvencia spektruma A (12) egyenlet Fourier-transzformációjával megkaphatjuk az y komplex paraméter frekvencia-spektruma ( Y ) abszolút értékének négyzetét (spektrális teljesítménysűrűségét): Y

ahol ha

f0  1/T

f 

2



1 1  1  



2

 2 1  

 cos 

 2  f / f0 

,

(13)

. A (13) képlet akkor ad rezonanciát, amikor a nevező minimális értékű, azaz    f rez  f 0   k    2 

,

(14)

ahol k tetszőleges egész. A (13) képlet szerint egy rezonáns frekvenciának az f 0 frekvencia tetszőleges egész számú többszörösével transzponált frekvencia is rezonáns (lásd a 2.a ábrát). Valós mért értékek esetén azonban minden rezonáns frekvenciának az f 0 -ra kiegészítő frekvenciája is rezonáns (ekkor elegendő csak a pozitív frekvenciákat vizsgálni, lásd a 2.b ábrát), amit egyszerű szimulációval le is ellenőriztünk.

188

Műszaki PHD Szekció

a)

b)

3. ábra: A nyalábvastagság ingadozásában (a) és a nyaláb eltérülésében (b) megmutatkozó rezonanciák frekvenciáinak függése a lézer stabilitási paraméterétől A 2. fejezetben bemutatott fénynyaláb vastagság, illetve eltérülés ingadozásának rezonáns frekvenciáinak a lézer stabilitási paraméterétől való függését a 3. ábra mutatja (lásd a (7), (10) és (14) egyenleteket). Ebben az esetben T a lézer rezonátorának körülfutási idejét, f 0 pedig reciprokát, a lézer körülfutási frekvenciáját jelenti.

4. Kísérleti demonstráció Az előző fejezetekben leírt rezonanciák kísérleti demonstrációja érdekében építettünk egy Tizafír gyűrű lézert (lásd a 4. ábrát). Azért választottuk a gyűrű-lézeres elrendezést, hogy a lézerkristályban (LC) körülfutásonként csak egyszer perturbálódjon a fénynyaláb – az elméleti modellünknek megfelelően. A lézerben a fénynyaláb az M1, M2, M3 és M4 tükrökön visszaverődve fut körbe. Az M4-es tükör a kicsatoló tükör. Az M5-ös tükör visszacsatolása biztosítja a gyűrű-lézer lényegében egyirányú működését. A lézerkristályt  0 =532 nm hullámhosszúságú Verdi G5 (Coherent Inc.) lézerrel pumpáltuk.

4. ábra: A megépített Ti-zafír lézer vázlata A fókuszáló lencsét (FL), a lézer kristályt (LC) és az M2 tükröt mikrométeres eltolóra építettük a rezonátor optimalizálhatósága érdekében. 4 W-os pumpáló teljesítmény mellett az M2 tükröt közel 4 mm távolságon mozgatva kaptunk lézerműködést. A lézer stabilitási paramétere (m) gyűrű lézerek esetén lineárisan skálázható pl. az M2 tükör pozíciójára. A lézer kimenőnyalábját egy penge élével részben kitakartuk, a maradék fénynyaláb

189

Műszaki PHD Szekció teljesítményét egy gyors fotodetektorral (Newport, 818-BB-22) mértük. A fotodetektor jelét egy Agilent DSO 9254 típusú digitális oszcilloszkóppal, spektrumanalizátor üzemmódban mértük. Egy tipikus zajspektrumot az 5. ábrán láthatunk (az ábrán látható spektrum a jellemzően -95 dBm-es háttérzaj levonása után kapható jel). A rezonanciacsúcsok az M2 tükör mozgatása hatására elmozdultak. A rezonancia frekvenciák hangolhatóságának ellenőrzéséhez az M2 tükröt végig mozgattuk a stabil lézerműködést adó pozícióin. A rezonancia frekvenciák mért változását a 6. ábrán láthatjuk. Az ábrán a folytonos vonalak az illesztett elméleti görbék.

5. ábra: A kitakarás után megmaradt fénynyaláb teljesítményzaja Fourier-spektrumának egy jellemző részlete ( f 0  207 MHz) Ellenőriztük, hogy a kitakaratlan, teljes fénynyaláb teljesítményében zaj nem volt észlelhető. Ellenőriztük továbbá, hogy a fénynyaláb eltérülésében jelentkező rezonancia akkor is észlelhető, ha a kitakaró penge élét éppen a fénynyaláb közepére pozicionáltuk (ekkor a nyalábvastagság ingadozása nem is adhat jelet).

6. ábra: A nyalábvastagságban (piros kör) és a nyalábeltérülésben (kék négyzet) megmutatkozó rezonanciák frekvenciáinak függése az M2 tükör pozíciójától A 3. és a 6. ábrák összevetése jól mutatja kísérleti demonstrációnk sikerességét.

5. Következtetések Lézerek eddig nem vizsgált rezonáns viselkedését elméletileg megjósoltuk és kísérletileg demonstráltuk. A kimutatott rezonanciák a fénynyalábok vastagságában és hullámfrontjának görbületi sugarában, illetve az irányítottságában és a transzverzális pozíciójában mutatkozik

190

Műszaki PHD Szekció meg. A rezonancia frekvencia nullától az első esetben a körülfutási frekvenciáig, a második esetben a körülfutási frekvencia feléig folytonosan hangolható például a lézer tükreinek mozgatásával. Mindkét rezonanciafajta esetében egy rezonáns frekvencia mellett azt a körülfutási frekvenciára kiegészítő frekvencia is rezonáns. A körülfutási frekvenciával eltolt magasabb frekvenciák is rezonánsak. Kísérleteinkben a lézer részben kitakart kimenő fénynyalábja teljesítményének zajspektrumát figyeltük meg. Elméleti megfontolásainknak megfelelő frekvenciákon rezonánsan megnövekedett zajt találtunk. Az ultrarövid fényimpulzusok időbeli- és a fénynyalábok transzverzális térbeli alakja számolásának szoros analógiája [6] miatt hasonló rezonanciák várhatók a fényimpulzus impulzushosszában, illetve impulzuskövetési idejének ingadozásában (jitterében) is.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A szerzők köszönetüket fejezik ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek a lézer laboratórium létrehozásához a TIOP 1.3.1/07/2/2F/2009/0003 pályázat keretében nyújtott támogatásért. Külön köszönet illeti meg a Rhode&Schwarz Hungary Kft.-t, hogy kölcsönadták oszcilloszkópjukat és spektrumanalizátorukat a felfedezett jelenség ellenőrzése céljából.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4]

[5]

[6]

A. Siegman: Lasers, University Sciences Books (1986). A. Sennaroglu: Solid State Lasers and Applications, CRC Press, Taylor and Francis Group (2007). J. Ye, S. Cundiff: Femtosecond Frequency Comb: Princple, Opereation and Applications, Springer Science, Boston (2005). J. Lin, W. Hsieh: Three-frequency chaotic instability in soft aperture kerr-lens modelocked laser around 1/3 degenerate cavity configuration, Opt. Comm., 225, 393-402 (2003). A. Kőházi-Kis, J. Klebniczki, M. Görbe, P. Nagy: Study of tunable resonances in laser beam divergence and beam deflection, SPIE Photonics Europe, Brüsszel, április 16-19 (2012). J. Diels, W. Rudolph: Ultrashort Laser Pulse Phenomena, Academic Press, Elsevier (2006).

Szerzők Kőházi-Kis Ambrus: Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000. Kecskemét, Iszáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected] Klebniczki József: Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000. Kecskemét, Iszáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected] Görbe Mihály: Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000. Kecskemét, Iszáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected] Nagy Péter: Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000. Kecskemét, Iszáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected]

191

Műszaki PHD Szekció

Üvegszál erősítésű kompozit fúrása Dr. Líska János Járműtechnológia Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: Manapság a kompozit anyagokat számos ipari területen használják. A fő alkalmazási terület a repülési ágazat. Megmunkálás során a szerszámkopás, szerszám élettartam, delamináció és a megmunkálási hőmérséklet okoz problémát a kompozitokál. Az üvegszál erősítésű polimeres kompozit fúráskor fellépő delaminációját vizsgáltam. A kísérletek az ún. kísérlettervezés (DOE) alapján terveztem meg. Négy különböző változónál (vc, fz, szerszám, hűtő rendszer) és ezeknek a kombinációival figyeltem a delamináció alakulását. A kiértékelésnél az erőviszonyok, forgatónyomatékok, méret- és alakpontosságok alakulását vizsgáltam a a delamináció szempontjából. A mért eredményeket statisztikailag is feldolgoztam, ehhez a MINITAB és MATLAB szoftverek voltak segítségemre. Az eredményeket grafikonokba és táblázatba foglaltam össze. Abstract: Nowadays composite materials are used in many industrial areas. The main application of these is the aircraft industry. Problematic points with machining of composite materials are tool wear, tool life, delamination and temperature during machining of polymer composite materials. Paper focuses on investigation of delamination at drilling of glass fibre reinforced composites. Experiments were planned on the base so called design of experiment - DOE. I observed the evolution of delamination at investigations, when we combined 4 different variables (vc, fz, tool, cooling system). I investigated the evolution of force relations, torques, dimensional and shape accuracy, considering on delamination. I processed results statistically, for processing I used software MINITAB and MATLAB. I summarized results in tables and graphs. Kulcsszavak: delamináció.

kompozit, GFRP (üvegszál erősítésű

műanyag),

fúrás,

forgácsolóerők,

Keywords: Composite, GFRP (Glass Fibre Reinforced Plastic), Drilling, Cutting forces, Delamination.

1. Kísérleti körülmények A kísérleteket a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola karán végeztem. A fúráshoz használt eszköz Ø10,8 mm átmérőjű (ap), P- és K-geometriájú csigafúró. A munkadarab egy 300x400x15mm-es üvegszál erősítésű laminált műanyag (GFRP). 60% üvegszál erősítést és 40% L285 lamináló epoxy gyantát tartalmazott [1]. A kísérleteket a teljes faktoriális kísérlettervezés (DOE) alapján készítettem el. Négy különböző változó kombinációjával tizenhat mérést (forgácsoló sebesség - vc, fogankénti előtolás - fz, szerszám geometria: P-és K, hűtési rendszer: Hűtés nélkül - HN és fagyasztott F) végeztem. Hűtés nélküli állapot szárazon való forgácsolást jelenti. A fagyasztott hűtési rendszernél a munkadarab 3 óra hosszra a jégszekrény mélyhűtőjébe volt helyezve. A kísérletek tervezéséhez és kiértékeléséhez a MINITAB 16 statisztikai szoftver volt segítségül.

192

Műszaki PHD Szekció

A különböző fúrási ciklusokhoz CNC-programot készítettünk. Ennek előnye gyors szerszámpozicionálás miatt az volt, hogy a munkadarab minimális hőveszteségnek tettem ki (2. ábra). Szerszámcserekor a munkadarab újra le lett hűtve -19°C-ig. A felvételeket FLIR T-360-as hőkamera segítségével készítettem. Munkadarab

Munkadarab

Szerszám

1. ábra Hőkamerás felvétel fúrás előtt

2. ábra Hőkamerás felvétel fúrás közben

Mivel a szerszámkatalógusok többsége nem rendelkezik teljes körű információval a szerszám geometriájáról, ezért lemértük a hát- ill. homlokszöget egy MITUTOYO Formtracer SV-C 3100 jelölésű érdesség és kontúrmérő berendezés segítségével. A mért ill. a táblázati adatokat az 1. táblázatban foglaltam össze. A szerszámok P és K jelölése a Seco katalógusban található jelöléssel egyezik. A P geometriájú fúrókorona az acélok és a K geometriájú az öntvények fúrására alkalmasabb. Szerszám

αf [°]

γf [°]

σ [°]

Korona pontosság

Furat pontosság

P K

10,6* 11,6*

15,7* 18,5*

140** 140**

k7** k7**

IT10** IT10**

*

Formtracer SV-C 3100-el mérve Seco Catalógus adat

**

1. táblázat. Szerszám élgeometria és az előírt pontosság [2] A fent említett MINITAB 16 szoftver a megtervezett változókat (vc, fz, szerszám, hűtés) véletlenszerű sorrendben táblázatba foglalta (2. táblázat). Kimeneti információként a szerszámra ható tengely irányú forgácsoló erőt (Fz), forgatónyomatékot (Mz), méret ill. alakpontosságot vizsgáltam. Az erő és nyomaték mérésére egy HS-RCD (Type 9125A) forgó, többkomponensű Kistler erőmérőt használtam. Az eredmények feldolgozására a Dynoware 2.31 szoftver állt a rendelkezésemre. A jobb áttekinthetőségért az erő, nyomaték és a delamináció FD mért értékeit is tartalmazza a 2. táblázat.

193

Műszaki PHD Szekció

Kísérleti vc beállítás [m/min] 100 1 120 2 100 3 100 4 100 5 120 6 100 7 120 8 120 9 120 10 120 11 100 12 100 13 100 14 120 15 120 16 HN-hűtés nélkül F- fagyasztott

fz Szerszám Hűtés [mm/fog] 0,2 P HN 0,3 P HN 0,2 P F 0,2 K F 0,2 K HN 0,3 P F 0,3 K F 0,2 K F 0,2 P HN 0,2 P F 0,2 K HN 0,3 K HN 0,3 P F 0,3 P HN 0,3 K F 0,3 K HN

ap Forgácsoló erő Nyomaték [mm] [N] [Nm] 10,8 35,7 1,3 10,8 48,12 1,5 10,8 51,52 1,61 10,8 63,89 2,08 10,8 42,33 1,34 10,8 72,98 2,4 10,8 82,52 2,73 10,8 63,51 2,06 10,8 42,84 1,32 10,8 52,74 1,68 10,8 34,64 1,06 10,8 65,42 2,11 10,8 73,24 2,4 10,8 62,15 2,01 10,8 83,77 2,77 10,8 60,53 1,94

FD [-] 1,62 1,7 1,74 1,48 1,58 1,75 1,66 1,51 1,65 1,74 1,49 1,62 1,74 1,57 1,69 1,61

2. táblázat: a technológiai paraméterek és a kísérleti összeállításokat tartalmazza

2. Eredmények értékelése A delaminácó mérésére a MITUTOYO Quick Vision Elf Pro optikai kiértékelő berendezést használtam, kombinálva MATLAB szoftverrel. A delamináció határ vonalán az optikai kiértékelő berendezéssel x,y koordinátákat határoztam meg, amelyeket egy .txt formátumban mentettünk, majd a MATLAB szoftver segítségével kiszámítottam a delaminált felület területét integrálással, ezt követően elosztottam a furat területével, így megkapva az ún. delaminációs faktor (FD) értékét (1): FD 

AD AH

(1)

ahol az FD a delaminációs faktor, az AD delaminált terület és az AH a furat területe. A gyakorlatban arra törekednek, hogy ezt az értéket minél jobban közelítsék az 1-hez. Ez természetesen az adott technológiai beállításoktól függ, főként az előtolástól. A terület és a delamináció értékek kiszámítására a MATLAB szoftverben a következő sintaxist használtam: x=[x1 xn…x1]; y=[y1 yn…y1]; Area=trapz(x,y); R=5.4; Drill=pi*R^2; Delamination=Area/Drill; Area Delamination

194

(2)

Műszaki PHD Szekció A furatok méret- és alakpontosságát MITUTOYO Crysta-Apex C544 koordináta mérőgép segítségével mértük. A méréseket a furat bemenetétől és kimenetétől számítva 1mm-re végeztük. A méretpontossági mérésekkor 12 mérési pontot vettünk fel. Az alakpontossági mérésekkor 3 metszetben 8 pontonként vettük fel az értékeket. A koordináta mérőgép CNC programjába a 1.táblázatban található pontossági adatokat vittük be, és ez alapján értékeltük ki őket (3. ábra). Az ábrán jól kivehető, hogy: 6, 10, 13 és 15 beállításoknál a méret és alakpontosságok kimagaslóan túlhaladják a határértékeket. Ez az eredmény a delamináció értékeknél is ugyanúgy kitűnik. A 3. ábra arra is rámutat, hogy a delaminációra a méret- és alakpontossággal is lehet következtetni. Ez akkor jelent nagy előnyt, ha a delamináció nem észlelhető ez eddig ismert eljárásokkal. A méretpontosságnál (3. ábra) az átmérő csökkenése a fúrás következtében fellépet feszültségeknek és a hőtágulásnak köszönhető. Ha egy térbeli alakzatot hőhatásnak tesszük ki, akkor ez tágulni fog, mivel a feszültségek darabból kifelé haladnak. Ha viszont egy furatot készítünk ebbe az alakzatba, akkor a furatnál ellenirányú feszültségek is fellépnek, mivel kör keresztmetszetű, és így szűkülhet a furat. Az eredményekből kiderül, hogy az optimális értéket a 4-ik beállításnál értem el. Ennél legkisebb a delamináció értéke, a méretpontosság és az alakpontosságnál nem haladta túl a megengedett határértékeket. Mivel a kompozit anyagok fúrásakor nem léptek fel nagy erők és nyomatékok, ezért nem kell fontos tényezőként kezelni, viszont nem elhanyagolhatóak.

3. ábra A méretpontosság eredményei

195

Műszaki PHD Szekció

4. ábra Az alakpontosság eredményei

Irodalom [1] LÍŠKA, J., KODÁCSY, J.: Tool wear and cutting temperature at machining of composties. International conference ISAAT 2011 Stuttgart. Advanced Materials Research, Volume 325, pg.381-386, ISSN 1022-6680, Trans Tech Publications Ltd., 2011 Durnten-Zürich [2] Elérhető az interneten: www.secotools.com

Szerző Dr. Líska János: Járműtechnológia Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét, Izsáki út 10, Magyarország. E-mail: [email protected]

196

Műszaki PHD Szekció

Az átlagtól eltérő disztribúciós folyamatok LEAN szempontú vizsgálata 1

Makány Gábor1, Kállainé Litkei Zsanett2 Gazdaság- és Társadalomtudományi Tanszék, Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar 2 Bertrans Zrt., Kecskemét

Összefoglalás: A LEAN vezetési elv leginkább a termelési szférában vált használatossá, viszont a szolgáltató vállalatok kellő koordinációval és szervezéssel szintén ki tudják használni ezen vállalatirányítási módszer előnyeit. A változékony vevői igényeknek köszönhetően a disztribúciónak kellő rugalmassággal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a számos esetben eltérő feladatokat is megfelelő hatékonysággal tudják megvalósítani. A disztribúciót, mint logisztikai szolgáltató vállalat fő tevékenységét vizsgáltuk. Milyen LEAN tényezők megléte és alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a vevő maradéktalanul elégedett legyen a kapott logisztikai szolgáltatással? Hogyan hat ez közvetlenül a dolgozók napi elvégzendő munkájára? A felső vezetés milyen módon javíthatja a saját és a dolgozók által előállított szolgáltatások színvonalát? Abstract: LEAN leadership get known in production area, moreover service area could also use advantages of LEAN leadership by using proper organizational skills. By the change of the customers’ needs distribution do need to be flexible enough to solve various problems to achive efficiency. We analyze distribution as the main activity of logistic services company. What kind of LEAN components need to be used to get a satisfied customer? How these components can influence the work of blue collars? In what way top managers could raise the level of logistical services which are produced by them and their co-worker’s? Kulcsszavak: LEAN, vezetési elv, disztribúció, logisztikai szolgáltatás, leansztribúció. Keywords: LEAN, leadership, distribution, logistics service, leanstribution.

1. Bevezetés A folyamatosan változó vevői igények a logisztikai szolgáltatások területén is változásokat követelt meg. A szolgáltató vállalatnak már nem elég csak és kizárólag fő feladataira koncentrálni, az ehhez szükséges vállalat irányítási elveit is folyamatosan fejlesztenie kell. Szerzőtársammal való együttműködésünk során több szempontból vizsgáltuk már a disztribúciós, elosztási folyamatokat. Azonban sosem vizsgáltuk még ezt vezetéstechnikai szempontok alapján. Az elvégzendő feladatok nem akkor válnak hatékonnyá, amikor azt a megfelelő ember végzi, hanem amikor a megfelelő ember a megfelelő tudás birtokán végzi azt. A logisztikai szolgáltatásokra általánosan igaz, hogy változatosak. Viszont ismétlődő, vagy nagyon hasonló mintákat találhatunk az elosztási feladatok között. Ezért vizsgálatunk tárgyaként egy a szokásostól jelentős mértékben eltérő eseményt választottunk. Ez az esemény egy a megszokottnál több ponton eltérő rendelési feladat volt. Ahhoz, hogy a logisztikai szolgáltató partnereit megtartsa, a nem szokványos eset minden egyes paraméterének meg kell felelnie. Ezen felül vannak olyan változók is a folyamatban, mely tőlük független, nem tudunk hatni rá. Ezeket a történéseket kiküszöbölni nem tudják, csak a hatásaikat próbálják meg saját hasznukra fordítani. Az előbbiekben felsorolt tényezők változásait és irányítását vizsgáltuk a LEAN vezetési elv felhasználásával.

197

Műszaki PHD Szekció

2. LEAN szemlélet A LEAN egy vezetési elv melynek kialakulása az ’50-es évekre nyúlik vissza. Először a Toyota Motor Co. alkalmazta. Célja az értékképző folyamatok gazdaságossá tétele. Értékképzés lehet a termék előállítása vagy a szolgáltatás nyújtása is. Ez a vezetési filozófia is mérvadónak tekinti a vevői igényeket. Ezért a LEAN módszert használó vállalat próbálja csak azokat a folyamatokat, feladatokat elvégezni, ami a vevője számára ténylegesen értéket képez. A LEAN két fő alapelvre épül. Az egyik az ember tisztelete. Hatékony és eredményes munkát csak akkor tud a dolgozó végezni, ha őt mind emberileg, mind pedig szakmailag is elismerik. Véleményeiket, ötleteiket meghallgatják, mert úgy vélik a kiemelkedő ötleteket azok képesek leginkább produkálni, akik a problémával legközelebbről szembesülnek. Ezek ösztönzőleg hatnak rá és akarva akaratlanul is jobb teljesítményre sarkallja a dolgozót [2]. A második alapelv a veszteségek kiküszöbölése. Törekedni arra, hogy minden lehetséges veszély forrását felkutassuk majd a szükséges módszer alkalmazásával a veszélyt megelőzzük, kiküszöböljük. Japán eredet alapján három nagy veszteség csoportot különböztetünk meg, melyek mura, muri, muda nevekre hallgatnak. A mura típusú veszteségek valamilyen egyensúlyi helyzet hiányából, szabálytalanságból ered. Ez egyaránt használatos gépre, emberre is. A muri típusú veszteségek csoportjába a túlterheltségek által kialakult jelenségek tartoznak, mint például a terhelhetőségen felüli munkavégzés, gép maximális teljesítményén való működtetése. A harmadik nagy csoport, a muda típusú veszteségek további két nagy részre bontható. Egyik részébe tartoznak az olyan veszteségek, melyek nem kerülhetőek el, a másik részbe pedig azok, melyek elkerülhetőek. Néhány ilyen veszteségforma a várakozás, nem ergonomikus munkavégzés, felesleges mozgás, a rossz kommunikáció és a kihasználatlan emberi tudás [2].

3. Logisztikai szolgáltatók Logisztikai szolgáltatónak nevezzük azokat a szervezeteket, mely termelési, szolgáltatási folyamat támogatásaként a logisztikai feladatokat elvégzi, mindezt úgy, hogy a vevői igényeket tartja szem előtt [3]. A logisztikai szolgáltatók és szolgáltatásaik a termelésiszolgáltatási folyamat több területén is megjelenhetnek. Ezt az 1. számú ábrával szemléltetem.

1. ábra: A logisztikai szolgáltatók elhelyezkedése

198

Műszaki PHD Szekció A logisztikai szolgáltató az értékképzési folyamat teljes egészében részt tud venni [4]. A logisztikai szolgáltatások közül vizsgálatunk tárgyát az értékesítési logisztika területe képezte. A cég logisztikai vezetésének tapasztalatai alapján elmondható, hogy ők kiszolgáltatott szerepben vannak. Minden esetben a vevőik diktálnak. A szolgáltatónak pedig törekednie kell a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására. Ezt elméletben kijelenteni egyszerű, megvalósítása annál nehezebb. A LEAN vezetési elv használata ezért van jelen a cég életében már régóta. A cég vezetősége a következő megállapításra jutott.

Dolgozók

LEAN

Információ

Hatékony szolgáltatás Átlagon felüli teljesítmény

Kihívás Tudás

2. ábra: A logisztikai szolgáltatók elhelyezkedése A vevő DIKTÁL, ahhoz hogy neki a leghatékonyabb szolgáltatást nyújthassa a szolgáltató cég a dolgozóiknak a megfelelő információk birtokában a feladatra kihívásként tekintve saját és a cég tudását felhasználva átlagon felüli teljesítménnyel LEAN szempontok figyelembe vételével kell munkájukat elvégezni. Ezen vállalatirányítási filozófia felhasználásával elemeztük a vizsgált témát, mely a következő volt.

3. A vizsgált eset A vizsgált logisztikai szolgáltató partnerei számára raktározási, szállítási, készletezési, vámkezelési szolgáltatásokat nyújt. Mint már az előbbiekben említettem, próbáltunk egy olyan esetet kiragadni, melye az átlagtól jelentősen eltér, mégis hitelesen szemlélteti a LEAN vezetési elv alkalmazását. Szerzőtársammal közös megegyezés alapján úgy döntöttünk megvizsgáljuk az elmúlt időszak rendelési mennyiségeit, mert ezek az értékek kellően változékonyak, nem követnek semmilyen mintázatot. Találtunk is egy, az átlagos rendelési mennyiségtől jelentősen eltérő rendelési időszakot. A megjelent értékeket a harmadik és negyedik ábrával szemléltetem. 199

Műszaki PHD Szekció

3. ábra: A rendelt mennyiségek 2011-ben

4. ábra: Az átlagtól való eltérés mértéke Mi is történt 2011 augusztus hónapban? Érkezett egy soron kívüli megrendelés az egyik partnertől. A logisztikai szolgáltató és rendelést leadó cég már több éves múltra tekint vissza, kapcsolatuk stabilnak tekinthető. A megrendelés azonban nem mindennapi volt. Rengeteg olyan tényező jelent meg, mely a folyamat teljesítését akadályozta, hátráltatta. A rendelési mennyiség az eddig tapasztaltaknál sokkal nagyobb volt. A rendelés késve lett leadva, ezt még az is tetézte, hogy időkapus szállítási feltételeket kellett a logisztikai szolgáltatónak teljesítenie. A rendelt tételek több típusból álltak, melyeknek nem teljes mennyisége volt megtalálható saját raktáraikban, az áru egy része tranzit áruként volt csak jelen. A dolgozók nagy része szabadságon volt, hiszen egy ünnep közeledett. A jelenlévő munkaerő sem a megfelelő módon volt a raktárak között elosztva. A megrendelés adott volt, a partnerünk kérését teljesítenünk kellet. A logisztikai vezető ki is adta az utasítás, miszerint a feladat adott, végezzétek el! Ez felkiáltó mondat a LEAN szemlélet alapelveit nem elégíti ki, hibás volt a kommunikációs forma. Nem utasítani, hanem kérni kellett volna a dolgozókat. Hiszen az erős, vezetőség felől érkező nyomás csak feszültség helyzeteket generál, mely közvetve, de biztosan valamilyen veszteségforma megjelenéséhez fog vezetni. A dolgozók ebből csak azt érzékelik, hogy a vezetőjük ismét egy olyan feladatot akar elvégeztetni, melyet késve adott ki, a határidők szűkösek, az erőforrások nem teljesek. Ezért jött a dolgozók részéről egy kérés, mely szerint a dolgozóknak vezetői segítségre van szükség a feladat ellátásához. A vezetőség belátta ezt a hibáját és együtt kezdtek el gondolkodni a feladat megoldásáról. A logisztikai vezetés első lépésként folyamat-, erőforrás analízist végzett el. Szétválasztotta azokat a folyamatokat, melyek a rendkívüli feladat megoldásához szükségesek és értéket képeznek, azoktól, melyek a feladat megoldásához nem szükségesek a fogyasztó számára 200

Műszaki PHD Szekció értéket nem képeznek. Az értékképző feladatokat priorizálta úgy, hogy közben a dolgozók véleményét kikérte és szinte velük mondatta ki azt, hogy mi is lenne a feladat megoldása. Az operatív csapatok kialakultak, ahol az értéket maguk a dolgozók képviselték. Ekkor azonban előállt egy vis maior helyzet. A rendelt tételek egy része jelenleg is úton volt, tehát a rendelési mennyiséget nem tudtuk volna kiszállítani. Ez a beszállító jármű forgalmi dugóba került, az érkezése bizonytalan volt. A LEAN második alapelve szerint folyamatosan keresni kell a veszteségek forrását és, ha lehet, akkor megszüntetni ezt. Jelen esetben a legnagyobb veszteségnek az idő kihasználatlansága tekinthető. A vezetőség próbálta kihasználni ezt az időt is. Az operatív csapattal együtt közösen kialakították a komissiózási stratégiát, így kompenzálták a holtidőt. Ezen felül felhívták a dolgozók figyelmet arra, hogy a LEAN szemlélet követéséről semmilyen esetben sem szabad lemondani. A következő veszteségforrás is rövid időn belül megjelent. Kiderült az áruk három külön raktárban helyezkednek el. A raktárakban pedig nem alkalmas személyek találhatóak jelen műszakban. Abban a raktárban ahol a nehéz áruk találhatóak, többnyire nők dolgoztak, ahol pedig a könnyebb darabáruk találhatóak ott többnyire férfiak voltak jelen. Amennyiben a helyzet változatlan maradt volna, akkor ez az ergonomikus munkavégzés hiányához vezetett volna. A vezetőség ezért a veszteség megjelenése előtt már meg is szüntette a lappangó veszélyt és a raktári dolgozókat kellőképpen átszervezte. Mivel a LEAN szemlélet jelen van a vizsgált cégnél ezért a dolgozók ennek tudatában elkezdtek azon gondolkodni, ők hogyan tudnának saját tudásukkal hozzájárulni a folyamat hatékonyságához. Közösen azzal az ötlettel álltak a vezetőség elé, hogy a jelen meglévő termékeket centralizálják egy raktárba. Ezzel kihasználhatnák a megmaradt holtidőt, amint megérkezik a beszállító kamion, már egy helyről történhetne is a berakodás. Az ötletet a vezetőség figyelembe vette, értékelte, ezzel is növelve a dolgozók elégedettségét. Azonban ezt nem fogadta el. Vezetőként ésszerűen érvelt, miszerint a holtidőt lehet, hogy ki tudnánk használni, de ezzel kockáztatva az áru épségét. Ugyanis minél több karolást, mozgatást végeznek el a terméken, annál nagyobb a valószínűsége a sérülésnek. Ez pedig sokkal nagyobb veszteségeket is eredményezhet, akár a kiszállítás is meghiúsulhat. A kamion végül megérkezett, a berakodás megtörtént, az áru szállítása végbement, a partnerünk elégedett volt. A partnertől kapott elismerő szavakat a vezetőség továbbította. Megállapíthatjuk, hogy a leansztribúciós (leanstribution) folyamat sikeresen végbement [1].

4. Következtetések A vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a LEAN vezetési szemlélet alkalmazása szükséges a logisztikai szolgáltatók munkavégzése során. A veszély helyezetek tudatos keresésével, kutatásával nagymértékben meg lehet előzni ezek kialakulását. Az, hogy a dolgozók is tudatosan törekednek a szemlélet alkalmazására, az csakis a szolgáltatások minőségjavulását eredményezheti. A vezetőség emberbaráti viszonya a dolgozóival, az, hogy ötleteiket, javaslataikat értékelik, felhasználják mind a dolgozókat, mind a vezetőség tagjait is motiválják. Értéket csakis akkor teremthet egy szolgáltató vállalat, ha a cég minden egyes tagja azonos elveket alkalmazva végzi mindennapi feladatát.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4]

Hadászi Á.: Basics logistics, Képzőművészeti Kiadó (2005) James P. W., Daniel T. J.: Lean szemlélet, HVG Kiadó (2009) Knoll I.: Logisztika a 21. században, Képzőművészeti Kiadó (2006) Szegedi Z., Prezenszki J.: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó (2010) 201

Műszaki PHD Szekció

Szerzők Makány Gábor: Gazdaság- és Társadalomtudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét, Izsáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected]. Kállainé Litkei Zsanett: Bertrans Zrt. 6000 Kecskemét, Fuvar u. 1., Magyarország. E-mail: [email protected].

Köszönetnyilvánítás Köszönjük a Bertrans Zrt. együttműködését, szakmai támogatását.

202

Műszaki PHD Szekció

Majdnem s-stabil Kneser gráfok kromatikus száma Dr. Osztényi József Természet- és Műszaki Alaptudományi Tanszék, Kecskeméti Főiskola Összefoglalás: Lovász László 1978-ban a Kneser sejtésre adott bizonyítása során definiálta az (m,n)-paraméterű Kneser gráfot. Nem sokkal Lovász cikke után Alexander Schrijver egy egészen egyszerű bizonyítását adta a sejtésnek a Kneser gráf egy csúcskritikus részgráfját, a stabil Kneser gráfot megadva. A majdnem stabil Kneser gráfot Anders Björner és Mark Longuevillet egy 2003-as cikkükben definiálták a stabil Kneser gráf szomszédsági komplexusának a homotópia típusának a meghatározásához. Frédéric Meunier [4]-ben definiálta a majdnem s-stabil Kneser gráfot, mely gráfok kromatikus számát bizonyos paraméterekre meg is határozta ezen cikkben. Jelen cikkben a majdnem s-stabil Kneser gráfok kromatikus számát adjuk meg tetszőleges paraméter esetén. Abstract: Kulcsszavak: majdnem s-stabil Kneser gráf, kromatikus szám. Keywords:

1. Bevezetés Lovász László 1978-ban a híres Kneser sejtésre adott bizonyítása során átfogalmazta Kneser eredeti feladatát egy gráfszínezhetőségi feladattá azzal, hogy definiálta a KG(m,n) Kneser gráfot. Tetszőleges 0
1. ábra: A KG(5,2) Kneser gráf A sejtés a KG(m,n) gráf kromatikus számára vonatkozott. Lovász László az alábbi tételt igazolta [3]-ban. 1. Tétel. (Lovász [3]) A KG(m,n) Kneser gráf nem színezhető m-2n+1 színnel.

203

Műszaki PHD Szekció Az 1. tétel bizonyításának alapja a KG(m,n) Kneser gráf N(KG(m,n)) szomszédsági komplexusának egy (m-2n)-dimenziós gömbfelületek csokrával való homotóp ekvivalenciája. Lovász László bizonyítása után Alexander Schrijver egy egészen egyszerű bizonyítását adta a sejtésnek [5]-ben a Kneser gráf egy csúcskritikus részgráfját, a stabil Kneser gráfot megadva. Az {1,2, ... ,m} egy tetszőleges A részhalmaza 2-stabil, ha nem tartalmaz ciklikusan szomszédos elemeket, azaz az A halmaz tetszőleges i, j elemeire |i-j|>1 mod m. Tetszőleges 0
2. ábra: Az SG(5,2) stabil Kneser gráf mint KG(5,2) részgráfja Schrijver nem a Lovász technikáját követve megmutatta, hogy tetszőleges (m,n)paraméterekre az SG(m,n) stabil Kneser gráf kromatikus száma megegyezik a KG(m,n) gráf kromatikus számával. A stabil Kneser gráf szomszédsági komplexusának a homotópia típusát Anders Björner és Mark Longuevillet 2003-ban határozták meg [2]-ben. A majdnem s-stabil Kneser gráfot Frédéric Meunier definiálta egy 2011-es cikkében, melyben bizonyos paraméterekre meg is határozta ezen gráfok kromatikus számát.

2. Eredmény Az {1,2, ... ,m} egy tetszőleges A részhalmaza majdnem s-stabil, ha tetszőleges i, j elemeire |ij|>s-1. Tetszőleges 0
3. ábra: Az SG°(5,2,2) majdnem 2-stabil Kneser gráf 204

Műszaki PHD Szekció

Az SG°(m,n,s) majdnem s-stabil Kneser gráf kromatikus számának meghatározásához az SG°(m,n,s) gráfhomomorfizmus komplexusát vizsgáljuk. A gráfhomomorfizmus komplexust Eric Babson és Dmitry N. Kozlov definiálták [1]-ben. Tetszőleges G egyszerű gráf esetén a Hom(K2,G) gráfhomomorfizmus komplexus az a poliéder komplexus, melynek celláit azon ( A , B )  V ( G )  V ( G ) párokkal indexeljük, melyekre xyE(G) minden x  A , y  B esetén. A Hom( K 2 ,SG°(m,n,s)) gráfhomomorfizmus komplexus homotópia típusát sikerült meghatározni. 2. Tétel. Az SG°(m,n,s) majdnem s-stabil Kneser gráf Hom( K 2 ,SG°(m,n,s)) gráfhomomorfizmus komplexusa homotóp ekvivalens egy (m-(n-1)s-2)-dimenziós gömbfelülettel. Babson és Kozlov a gráfhomomorfizmus komplexus homotopikus tulajdonságával, az összefüggőségi számával alsókorlátját adták a gráf kromatikus számának. 3. Tétel. (Babson, Kozlov [1]) Ha a G gráf Hom( K 2 ,G) gráfhomomorfizmus komplexusa (k2)-összefüggő ,akkor gráf nem színezhető ki k színnel. Az ismert, hogy egy (m-(n-1)s-2)-dimenziós gömbfelület összefüggőségi száma m-(n-1)s-3, így az SG°(m,n,s) majdnem s-stabil Kneser gráf nem színezhető ki m-(n-1)s-1 színnel. Meunier [4]-ben megmutatta, hogy SG°(m,n,s) majdnem s-stabil Kneser gráf m-(n-1)s színnel kiszínezhető, így a következő eredményt kaptuk. 3. Tétel Az SG°(m,n,s) majdnem s-stabil Kneser gráf kromatikus száma m-(n-1)s.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5]

E, Babson and D.N. Kozlov, Complex of graph homomorpnism, Israel J. Math., 152 (2006), 285-312. A. Björner and M. de Longueville, Neighborhood complexes of stable Kneser graphs, Combinatorica 23 (2003), 23-34. L. Lovász, Kneser's conjecture, chromatic number and homotopy, J. Combinatorial Theory, Ser. A, 25 (1978), 319-324. F. Meunier, The chromatic number of almost stable Kneser hypergraphs, J. Combinatorial Theory, Ser. A, 118, 1820-1828, 2011. A. Schrijver, Vertex-critical subgraphs of Kneser graphs, Nieuw Arch. Wiskd., III. Ser. 26 (1978), 454-461.

Szerző Dr. Osztényi József: TMAT, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét Izsáki út 10, Magyarország. E-mail: [email protected]

205

Műszaki PHD Szekció

A fiskális- és kulturális föderalizmus szerepe Németország kultúrafinanszírozásában 1

Tóth Ákos1 Gazdaság-és Társadalomtudományi Tanszék, Kecskeméti Főiskola GAMF Kar

Összefoglalás: Az Európai Unióban egyre erősödik az az irányvonal, mely a szupranacionális intézmény föderalista berendezkedését kívánja erősíteni. A kultúra területén a Lisszaboni Szerződés 167-es cikke tartalmaz olyan közösségi vívmányokat, melyek a nemzeti kultúrpolitikák számára fogalmaznak meg ajánlásokat. Habár hagyományos értelemben az uniónak nincs közös kultúrpolitikája, mégis vannak olyan területek, mint például a szellemi tulajdon-védelem, az audiovizuális és könyv ágazat, valamint az örökségvédelem, amely területeken uniós szabályokhoz kell a nemzeti kultúrpolitikáknak alkalmazkodniuk. A kultúra finanszírozása vonatkozásában az uniós szintű szerepvállalás még a szabályozásnál is csekélyebb mértékű. A 2007–2013 közötti időszakban 400 millió eurót, az uniós költségvetés 0,03 százalékát fordítja a közösség kulturális programok finanszírozására. Az egyre nagyobb szerepet kapó föderalista szemlélet a közösségi szintű kultúrpolitika vonatkozásában jelen van, mivel a szupranacionális szint helyett a tagállami szintre delegált a döntéshozatal, a végrehajtás és az ellenőrzés. Ezért vállalkozunk a tanulmányban arra, hogy a fiskális- és kulturális föderalista intézményrendszert Németország kultúrafinanszírozásának példáján keresztül mutassuk be. Németország kultúrafinanszírozása példa arra, hogyan lehet a koordinált- és liberális kultúrafinanszírozás egyes elemeit úgy ötvözni a föderalizmus eszközrendszerével, hogy az a kulturális szektor GDP-hez való hozzájárulását elősegítse. Abstract: In the European Union the importance of federalism is increasing. In the field of culture Article 167 contains rules and laws on the supranational level. These achievements (intellectual property rights protection, heritage, audiovisual sector, book sector) are just the peak of the iceberg as most of the power is delegated to the national level, so in traditional terms the European Union does not have real cultural policy. The financing of culture is also mainly concentrated onto the national level as the European Union’s subsidy on culture is 400 million Euro for the period 2007–2013, which is 0,03 % of the whole EU budget. The aim of the article is to show how fiscal and cultural federalism can be implemented into practise in the field of culture. Germany’s cultural sector is chosen to demonstrate this process as this country is the best example for fiscal and cultural federalism in the European Union. Germany combines the coordinated and liberal cultural financing models with using federalism to increase the value added to GDP of the cultural sector. Kulcsszavak: föderalizmus

Németország,

kultúrafinanszírozás,

fiskális

föderalizmus,

kulturális

Keywords: Germany, financing of culture, fiscal federalism, cultural federalism

1. Bevezetés Németország kultúrafinanszírozásának bemutatása egy rendkívül izgalmas, de egyben nehéz feladat is. Izgalmas, mert a német gyakorlat egy hibrid kultúrafinanszírozási modell, egyrészt a francia (koordinált) és a brit (liberális) gyakorlat sajátosságait egyaránt magán hordozza, másrészt a volt kelet-német tagállamok (Bundesländer) a posztszocialista országokra jellemző sajátosságokat is magukon viselik. A hibrid forma ellenére Németország kulturális

206

Műszaki PHD Szekció szektorának GDP-hez való hozzájárulása magasabb a föderalista és a posztszocialista országok eredményénél, de elmarad Franciaország és Nagy-Britannia kulturális szektorának bővülésétől [1]. A német modell erőssége, hogy a fiskális decentralizációt a kultúra finanszírozása vonatkozásában is hatékonyan alkalmazza, mivel decentralizált formában a tartományok és a helyi önkormányzatok vállalják a legnagyobb szeletet a kulturális szektor támogatásából. A kultúrpolitika fő célkitűzése, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a kultúrát, azon belül kiemelt szerepet szánva a helyi kortárs művészeteknek. Habár az elmúlt két évtizedben fiskális és kultúrpolitikai szempontból egyaránt a Szövetségi Kormány szerepe enyhén erősödött, a rendszer nem teszi lehetővé a kettős finanszírozást. A Szövetségi Kormány elsősorban az állam közvetett szerepvállalását alkalmazza, azaz a jogi környezet (szellemi tulajdon-védelem, nonprofit szektor, adókedvezmények) biztosításával szabályoz. A tartományok nagy önállósággal rendelkeznek, saját maguk alakíthatják kultúrpolitikájukat és kultúrafinanszírozásukat. Tehát fiskális és kulturális vonatkozásban is egy föderalista rendszerről beszélhetünk. A rendszer az előnyök mellett veszélyeket is rejt magában, hiszen a Szövetségi Kormány túlzott szerepvállalása előidézhet egy a magyarországihoz hasonló helyzetet, azaz a kultúrpolitikai centralizáció és a fiskális decentralizáció két ellentétes folyamatot képvisel, mely folyamatok gyengíthetik egymást, ronthatják a rendszer átláthatóságát. A tanulmányban arra vállalkozunk, hogy Németország kultúrafinanszírozásának példáján keresztül bemutassuk a fiskális- és kulturális föderalizmus intézményének erősségeit és hátrányait.

3. Németország kultúrafinanszírozása A német esettanulmányt ismertető fejezetben először a német kultúrafinanszírozás történelmi gyökereit ismertetjük. Az állam aktív szerepvállalásának vizsgálatára fókuszálunk a második részben, ahol a szövetségi, tartományi és hely kormányzati szintek kultúrafinanszírozásban betöltött szerepét elemezzük. Az országtanulmány utolsó részében a nonprofit szektor, a szponzoráció és az adókedvezmények rendszerének bemutatására kerül sor. 3.1. A német kultúrpolitika fejlődése az 1920-as évektől napjainkig Németország megalakulásakor a korábban független feudális államok és városok saját önálló kultúrpolitikával és kulturális intézményekkel rendelkeztek, így nem meglepő, hogy a tartományok az Alkotmányban le is szögezték, hogy a kultúrpolitika tartományi hatáskörben kell hogy maradjon, azaz nem lehet centralizált. Az 1933–1945 között hatalmon lévő Nemzeti Szocialista hatalom a kulturális sokszínűséget erősítő decentralizált kultúrpolitikát megszüntette, helyette egy erősen centralizált rendszert alakított ki, melynek fő célja az volt, hogy a kultúrát a hatalom szolgálatába állítsa. A szemlélet hasonló a szocialista országokban alkalmazott megközelítéssel. A II. Világháború befejeződését követően a nagyhatalmak létrehozták a Német Szövetségi Köztársaságot és a Német Demokratikus Köztársaságot. Ettől az időszaktól kezdődően egészen a német újraegyesítésig (1990. október 3.) két ellentétes kultúrpolitikai szemlélet uralkodott. A szövetséges hatalmak az NSZK kormánya számára a háborút követő első években a kultúra területén nem engedtek túl nagy mozgásteret, csak a nagy tradícióval rendelkező kulturális intézmények és művészeti ágak felvirágoztatására volt lehetőség. Az 1960-as években a diáktüntetések hatására megkezdődött egy társadalmi megújulás, mely a

207

Műszaki PHD Szekció kultúrpolitikában is változásokat eredményezett. Az új szemléletnek a középpontjában a kultúra mindenki számára elérhetővé tétele került. Az 1970-es években a kulturális iparág kialakulása a kulturális javak és szolgáltatások sokszínűségét is szélesítette, egyre nőtt a társadalom kultúra iránti igénye. Az 1980-as években a német kultúrpolitika felismerte a kulturális sokszínűség és a kulturális iparág gazdaságban betöltött egyre erősödő szerepét, ezért a német kultúrán keresztül próbálták vonzóvá tenni az országot a gazdasági befektetők számára. Az NDK-ban a szocialista hatalom szakított a kultúra föderális szemléletével. 1952ben a korábbi tartományokat megszüntették, és helyettük tizenöt régiót hoztak létre. A kultúrpolitikát és a kultúra finanszírozását egyaránt centralizálták, a döntési jogkör az 1954ben létrehozott Kulturális Minisztérium hatáskörébe került. Az új kultúrpolitikai szemlélet szerint a munkásosztálynak kellett a kultúra mozgatójának és fő fogyasztójának is lennie. Új kulturális intézményi hálózatot hoztak létre, melynek legfőbb központjai a művelődési házak lettek. A kulturális élet szervezése a kulturális szervezetek és a munkástanácsok feladata volt, természetesen teljes állami felügyelet mellett. Az 1990-es újraegyesítést követően újra létrehozták a tartományi közigazgatási rendszert, melynek köszönhetően a keleti országrészben is újra decentralizált lett a kultúrpolitika és finanszírozás. A közel ötven évig állami tulajdonban lévő kulturális intézményi rendszert megszüntették, helyette a nyugati (volt NSZK) tartományok gyakorlatát vezették be. A kultúra finanszírozásában megjelent a szponzoráció, a nonprofit szektor és az adókedvezmények gyakorlata. A közel öt évtizedes államvezérelt modell nyomai azonban még mind a mai napig megtalálhatók a volt NDK területen. A keleti országrészben a rendszer kevésbé rugalmas, nehezebben tud alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági környezethez, a társadalom támogató kedve is elmarad a nyugati országrész lakosainak adományozásától. Berlint, mint a régi-új fővárost, magas közvetlen állami támogatással nemcsak politikai, gazdasági, de kulturális tekintetben is valóban az ország fővárosává tették. A volt NSZK tartományok számára az újraegyesítést követő évek gazdaságilag megterhelőek voltak, mely a kultúra területén is éreztette hatását, mivel ebben az időszakban csökkentek az állami támogatások. A 2000-es évektől a gazdasági változások hatására már nem az országon belüli forrásátcsoportosítás jelentette a kihívást. Hasonlóan a többi uniós tagállamhoz, az állam már nem tudja olyan mértékben finanszírozni a kulturális intézményeket, mint azt tette a jóléti állam aranykorában az 1970-es és 1980-as években. Egyre nagyobb az igény, hogy a kulturális intézmények az állami támogatások mellett a saját bevételeiket növelve, a szponzori támogatásokat ösztönözve, erőteljes marketing stratégiát alkalmazva gazdaságosan működjenek. Az önkéntes mozgalmak és a nonprofit szervezetek, azaz a társadalom szerepe is megnőtt az utóbbi évtizedben. A német kultúrpolitika aktuális célkitűzései a következők [2]:  a Szövetségi Kormány kapjon nagyobb hatáskört kulturális ügyekben – ez a centralizáció előretörését jelenti;  az egyes kormányzati szintek között optimalizálni kell a forrásallokációt;  új törvényekkel és szabályokkal kell elősegíteni a szellemi tulajdon védelmét, az adókedvezmények rendszerét, a szponzorációt és a nonprofit szervezetek működési feltételeit.  nagy hangsúlyt kell helyezni a kultúrára való nevelésre;  erősíteni kell a kulturális iparágat;  meg kell őrizni a kulturális sokszínűséget;  meg kell találni az optimális egyensúlyt a bevándorlók kultúrája és a német kultúra között;  ahol lehetőség van, ott az állami tulajdonból ki kell szervezni a kulturális intézmények működtetését a magánszektorba. 208

Műszaki PHD Szekció Láthatjuk, hogy a fiskális és kulturális föderalizmus rendszere a domináns a német kulturális szektor finanszírozásában. A következő alfejezetekben bemutatjuk, hogy a kormányzati célkitűzéseket milyen módon valósítják meg a gyakorlatban. 3.2. A közvetlen állami szerepvállalás a német kultúrafinanszírozásban Németországban az állami kulturális kiadások 2000–2005 között erőteljesen csökkentek, majd egészen 2008-ig stagnálás volt megfigyelhető. A német állam a francia gyakorlathoz hasonlóan, az állami támogatás növelésével próbálta tompítani a 2008-as válság hatásait (1. ábra). Ennek eredményeként 2009-ben az állam kulturális kiadásai elérték az 1995-ös szintet, 2010-ben pedig az utóbbi 15 év legmagasabb értékét érték el. Az állam célja a közvetlen finanszírozás mellett, hogy egyrészt kialakítsa a szövetségi és a tartományi szintek közötti optimális egyensúlyt, másrészt adókedvezményeken keresztül és egy átlátható jogi intézményrendszert létrehozva segítse elő a nonprofit és a magánszektorok aktív kultúrafinanszírozását. Szövetségi szinten a német gyakorlat az egyik legerősebb szellemi tulajdon védelmére vonatkozó törvényt alkotta meg, és ennek betartása a társadalomban általánosan elfogadott. Ezt mutatja a szellemi tulajdon védelem index (IPR index) magas szintje [1]. Láthatjuk, hogy a kultúra GDP arányos állami támogatása 0,8 százalék körül mozog, mely érték alacsonyabb a brit adatnál is, mely 0,9 százalék [1]. A GDP növekedés és a kormányzat GDP arányos kulturális támogatása között nincs sok kapcsolat (1. táblázat). A német állam függetlenül a gazdasági növekedés mértékétől GDP arányosan megpróbálja azonos szinten tartani a finanszírozás szintjét. Ez eltérő gyakorlat Franciaország kultúrafinanszírozásától, ahol alacsonyabb gazdasági növekedéskor az állam növeli a kultúra támogatását, hogy a ténylegesen a kultúrára költött pénz mennyisége közel állandó legyen.

1. ábra: Az állam kulturális kiadásai Németországban (1995–2010, 1995-ös bázisáron számítva) Forrás: [3]

1. táblázat: A GDP növekedés és a közvetlen GDP arányos kultúrára fordított állami támogatás összehasonlítása Németországban Év Kormányzati kiadások kultúrára a GDP százalékában GDP növekedés

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0,9

0,9

0,8

0,8

0,8

0,8

0,7

0,7

0,7

0,9

0,8

0,8

0,8

0,8

0,7

0,7

0,7

5,1

2,2

-0,8

2,7

1,9

1

1,8

2

2

3,2

1,2

0

-0,2

1,2

0,8

3

2,5

Forrás: [4]

Németországban a háztartások kulturális kiadásainak alakulása eltérő trendet mutat Franciaország, Nagy-Britannia és Magyarország adataitól. Míg a másik három országban a vizsgált időszakban a háztartások kulturális kiadásai nőttek, de legrosszabb esetben is stagnáltak, addig Németországban 2001-ben megállt ez a növekedési folyamat, és 2006-ra 0,4 százalékponttal csökkent az érték, de még ezzel az 5,2 százalékos értékkel is az uniós átlag

209

Műszaki PHD Szekció felett teljesít (2. ábra) [4].

2. ábra: A háztartások kulturális kiadásai 1991–2006 között Németországban Forrás: [4]

A német központi kultúrafinanszírozási gyakorlat statisztikai adatai alátámasztják azon megállapításunkat, hogy ez a rendszer a liberális és a koordinált kultúrafinanszírozási modell tulajdonságait sajátosan ötvözi. A szövetségi szintet alapul véve egyértelműen a liberális szemlélet dominanciája figyelhető meg. A szövetségi kormány a támogatások GDP arányos szinten tartásával stabilizációs politikát folytat. Szabályozó funkcióját alkalmazva pedig megteremti azt a jogi környezetet, melyben a köz-, a magán- és a nonprofit szektor egyaránt kiszámítható, átlátható és számon kérhető intézményi keretek között tud aktív kulturális tevékenységet folytatni. 3.3. A tartományok és az önkormányzatok szerepe a német kultúrafinanszírozásban A német állami kulturális kiadások forrásallokációjának megoszlásában a tartományok és a helyi önkormányzatok dominanciája érvényesül. Ez összhangban van a fiskális föderalizmus szemléletével. Figyelemre méltó azonban, hogy míg a helyi önkormányzatok finanszírozási aránya nem változott az elmúlt 12 évben, addig a tartományok és a szövetségi kormány finanszírozási arányában eltolódás figyelhető meg. 1995-ben az állami kulturális kiadások 47 százalékáról tartományi szinten döntöttek, és a Szövetségi Kormány csak a kulturális kiadások 8,1 százalékáról rendelkezhetett. Ez az arány 2007-re eltolódott a szövetségi szint felé, mivel a szövetségi költségvetés 6,6 százalékponttal nőtt, miközben a tartományi érték 5,9 százalékponttal csökkent. A helyi önkormányzatok is 0,7 százalékponttal kevesebb összeg fölött rendelkezhetnek. Megállapíthatjuk, hogy a 2000-es évektől kezdődően a szövetségi kormány egyre nagyobb arányban dönthet a kultúrára fordított állami kiadásokról, szerepe erősödik. Érdekes, hogy míg Franciaországban, egy hagyományosan államvezérelt országban, ugyanebben az időszakban a kultúra finanszírozásában a liberális szemlélet felé történő elmozdulás figyelhető meg, addig Németországban enyhe centralizációs folyamatok zajlanak az egyes kormányzati szintek között (2. táblázat). 2. táblázat: Az állami kulturális támogatások forrásallokációja Németországban Év

1995

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2007

Helyi önkormányzatok

44,71

45,72

44,15

43,65

43,91

43,60

43,19

44,00

Tartományok

47,19

47,04

46,82

47,55

42,97

42,77

43,43

41,30

Szövetségi kormány Forrás: [2]

8,10

7,24

9,03

8,80

13,11

13,63

13,38

14,70

3.4. A nonprofit szektor szerepe Németországban A német nonprofit szektor alapja a szubszidiaritás elve, vagyis, hogy a helyi igények helyi szinten legyenek kielégítve, és ehhez az állam a politikai döntéshozatalt és a pénzügyi forrá-

210

Műszaki PHD Szekció sokat is alsóbb szintre delegálja. A német nonprofit szektor fő sajátossága, hogy a volt keletnémet területen a nyugat-német gyakorlat átvételére került sor. A folyamat történelmi léptékkel mérve gyorsan zajlott le, hasonlóan a többi posztszocialista országhoz. Habár a kulturális összetartozás előny volt a folyamat során, mégis az új szemlélet nehezen vált a keleti tartományok lakosai számára általánosan elfogadottá [5]. A keleti tartományokban a kulturális, sport és szabadidős klubok mellett politikai irányultságúak is megjelentek. Ezeknek a nonprofit szervezeteknek a nyugati tartományokban működőkhöz képest nagyobb az állami függősége, a néhány nagy alapítvány mellett – melyek a szocializmus hagyatékaként maradtak fenn – a sok kis szervezet a domináns. A német társadalom előszeretettel vállal aktív szerepet nonprofit szervezetekben. Minden harmadik német lakos a szabadidejének egy részét, átlagosan havi 14–21 órát fordít sport, szabadidős, egyházközösségi tevékenységekre, kultúrára és oktatásra, vagy végez társadalmi munkát. Míg korábban a nagy szervezetek voltak a nonprofit szektor motorjai, ma a kis önszerveződő csoportok alkotják a német nonprofit szervezetek magját. A nonprofit szervezetek lehetnek klubok, alapítványok, pártok és társadalmi mozgalmak [6]. Az önkéntes munka gazdasági hozadéka, hogy évente 35 milliárd euró értéket termel ez a tevékenység, mely a német GNP 2 százalékának felel meg. A 2007-es nonprofit szervezetek létrehozását szabályozó törvény hatására robbanásszerűen megnőtt az ilyen szervezetek száma. Több mint 16 000 hivatalosan bejegyzett alapítvány működik Németországban, melyek vagyona 100 milliárd euró körüli. 2008-ban szociális, oktatási, tudományos és kulturális tevékenységre 15 milliárd eurót fordítottak ezek a szervezetek. [7] Körül-belül 1,5 millió fő állású alkalmazott dolgozik a nonprofit szektorban, ennek 20 százaléka a kultúra területén tevékenykedik. A kulturális irányultságú nonprofit szervezetek bevételének közel kétharmadát (66 %) az állam adja, egyötöde saját bevételekből származik (20 %), 13 százalékát pedig magántámogatások biztosítják [6]. 3.5. A szponzoráció és az adókedvezmények rendszere Németországban A német kultúrpolitika a jelenleg érvényben lévő fő célkitűzése, hogy a kulturálisan aktív és tudatos civil társadalom a kultúra finanszírozásában is vállaljon aktív szerepet. Évente 500 millió euró szponzori támogatást kap a kultúra területe Németországban, mely az állami támogatások arányában 6,1 százalék, és az egyik legmagasabb érték az uniós tagállamok közül [2, 8]. Németországban a kultúra adókedvezményeken keresztül történő támogatása több formában is megjelenik a gyakorlatban. A kulturális javak és szolgáltatások jelentős részét, mint például a könyveket, az általános 19 százalékos helyett 7 százalékos csökkentett adókulcs terheli. A színházi jegyek és más kiemelt kulturális javak és szolgáltatások ÁFA és társasági adómentességet élveznek [2]. 2000. január 1-e óta van hatályban az alapítványok adózásáról szóló törvény, mely megkönnyíti az alapítványoknak szánt támogatások juttatását. 20 százalékig a támogatások személyi jövedelem-adó mentesek, és az alapítványok adómentességi plafonját is 300 000 euróról 1 millió euróra emelték [2]. A cégek támogatókedvét azzal ösztönzik, hogy a nyereségük maximum 2 %-áig a közcélú adományok adómentességet élveznek.

4. Következtetések Összegzésként Németország kultúrafinanszírozásáról elmondhatjuk, hogy egy hibrid kultúrafinanszírozási formát alkalmaz, melyben a szövetségi szintről a tartományi szintre delegálják a politikai és fiskális döntéshozatalt. Habár a német kulturális szektor GDP-hez

211

Műszaki PHD Szekció való hozzájárulása elmarad Franciaország és Nagy-Britannia adataitól, a szintén hibrid Magyarország értékét messze meghaladja. Különösen fontos, hogy mindezt alacsonyabb közvetlen állami támogatás mellett éri el. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a Szövetségi Kormány egyre nagyobb szerepet vállal a kultúra közvetlen finanszírozásából, és a döntéshozatalban is megnőtt a szerepe. A közvetett állami szerepvállalás vonatkozásában viszont ezzel ellentétes folyamat figyelhető meg. A nonprofit szervezetek túlnyomó többségét ma már kis, helyi szerveződésű, öntevékeny csoportok alkotják, ahol a tagsági tevékenység mellett az önkéntes támogatás is egyre nagyobb szerepet kap. Ehhez a törvényi keretet a német kultúrpolitika adókedvezmények formájában biztosítja. A fiskális és kulturális föderalizmus intézményét alkalmazó német kultúrpolitika és finanszírozás erőssége, hogy habár egy hibrid modellt alkalmaz, sikerül megtartania az optimális egyensúlyi állapotot a szövetségi és tartományi szintek között. Nincs kettős finanszírozás, a rendszer átlátható és számon kérhető. Mindezt az állam a szabályozó funkciójával garantálja a kulturális szektor szereplői számára.

Irodalomjegyzék [1]

[2] [3]

[4] [5]

[6]

[7] [8]

KEA European Affairs: The Economy In Culture in Europe. European Commision. http://ec.europa.eu/culture/eac/sources_info/studies/economy_en.html Letöltés dátuma: 2008. október 26. (2007) Compendium Cultural Policies and Trends in Europe: Country Profile Germany. (2011) Statistisches Bundesamt: Kulturfinanzbereich. https://www.destatis.de/DE/Publikationen/Thematisch/BildungForschungKultur/Kultu r/Kulturfinanzbericht1023002109004.pdf?__blob=publicationFile. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4. (2010) OECD Factbook: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN 92-6405604-1 - © OECD (2009) Anheier, H. K.–Priller, E.–Zimmer, A.: Civil society in transition: The East German third sector ten years after unification. http://eprints.lse.ac.uk/29056/1/CSWP_15.pdf. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4. (2000) Zimmer, A.: The Third Sector in Germany. Münsteraner Diskussionspapiere zum Nonprofit-Sektor - Sonderband 3. Münster. http://www.aktivebuergerschaft.de/fp_files/Diskussionspapiere/2002wp-sband03.pdf. Letöltés dátuma: 2012. szeptember 4. (2000) http://www.tatsachen-ueber-deutschland.de/en/society/content/background/civilsociety-commitment-to-society.html?type=1000&no_cache=1 Klamer et al.: Financing the arts and culture in the European Union. Directorate General Internal Policies of the Union. (2006)

Szerző Tóth Ákos: Gazdaság- és Társadalomtudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét, Izsáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected]

212

Műszaki PHD Szekció

A duális képzésben rejlő lehetőségek a hallgatók tanulással kapcsolatos motivációjának szemszögéből Tóth Ákos1, Pap István2 Gazdaság-és Társadalomtudományi Tanszék, Kecskeméti Főiskola GAMF Kar 2 Gazdaság-és Társadalomtudományi Tanszék, Kecskeméti Főiskola GAMF Kar 1

Összefoglalás: Az elmúlt két évben a felsőoktatás piaci alapokon történő finanszírozásának kérdése egyre dominánsabb szerepet kap Magyarországon. Az állam nem tudja fenntartani korábban vállalt szerepét a felsőoktatási intézmények finanszírozásában, melynek eredményeként strukturális változás következett be a hallgatók számára állami finanszírozási formában elérhető felsőoktatási szakok tekintetében. Korábbi kutatásainkban felhívtuk a figyelmet arra a trendre, mely szerint az utóbbi 10 évben jelentős átrendeződés figyelhető meg a hallgatók tanulással kapcsolatos motivációjában. A szakmaiság helyett a költségcsökkentés került előtérbe. 2012-ben új elemként jelent meg az ún. duális képzés a magyar felsőoktatási palettán, mely modellben az állam és a magánszektor szerepvállalása egyaránt meghatározó a hallgatók felsőfokú tanulmányainak finanszírozásában. Azt feltételezzük, hogy ez a finanszírozási és oktatási forma megteremti a lehetőséget, hogy a hallgatók költségcsökkentő és tudásközpontú szükségletei egyaránt kielégüljenek. Abstract: The market-oriented aspect is becoming more and more dominant in the financing of higher education in Hungary in the last two years. As the State is not able to finance the sector as it did before, the number of state-subsidized courses has been decreased. In the previously published results of our long run research we demonstrated the restructuring of the motivating factors among the students in the last 10 years. The financial-oriented aspect is preferred to the educational one. In 2012 a new type of educational system, the so called dual system was introduced at Kecskemét College GAMF Faculty. In the financing of this educational model the role of the State and the private sector is equally determining. We assume that this new educational and financing model gives the opportunity to satisfy the students’ educational and financial needs. Kulcsszavak: hallgatói motiváció, felsőoktatás, állami szerepvállalás, duális képzés Keywords: student motivation factors, higher education, the role of the state, dual system

1. Bevezetés A tanulmány a 2013 tavaszán folytatódó kutatáshoz szolgál irodalmi összefoglalóként. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény elfogadásával strukturális és finanszírozási változások előtt áll a magyar felsőoktatás. A megváltozott jogi és gazdasági környezethez a felsőoktatási intézmények új stratégia, képzési kínálat és képzési modell kidolgozásával próbálnak alkalmazkodni. A Kecskeméti Főiskola a mérnökképzés területén egy új oktatási modell, a duális képzés bevezetésében látja a kitörési pontot. A tanulmányban azt vizsgáljuk meg, hogy a duális képzési struktúra megoldást jelenthet-e a hallgatók tanulással kapcsolatos motivációjának megváltozásában. Újra előtérbe kerül-e a szakmaiság a tanulással kapcsolatban felmerülő költségcsökkentéssel szemben. A tanulmány első fejezetében irodalmi összefoglaló keretében ismertetjük, melyek az állam aktív szerepvállalása mellett és ellen szóló érvek a felsőoktatás finanszírozásában. A második fejezetben Magyarország felsőoktatásának jelenlegi állapotáról adunk helyzetképet. A

213

Műszaki PHD Szekció harmadik fejezetben összefoglaljuk az elmúlt 19 év eredményeit a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán tanuló hallgatók tanulással kapcsolatos motivációjával kapcsolatosan. A záró fejezetben a duális képzésben rejlő lehetőségeket ismertetjük.

2. Az állami szerepvállalás mellett és az ellene szóló érvek a felsőoktatásban Az állam aktív szerepvállalása megnyilvánulhat abban, hogy a piaci szereplőket információval látja el az egyes felsőoktatási intézményekre vonatkozóan, mely információk segíthetik a fiatalokat, hogy a számukra legmegfelelőbb intézményt válasszák. Az állam pénzbeli segítséget is nyújthat a felsőoktatásban tanuló hallgatók számára. Egyrészt továbbtanulási juttatást biztosít, hogy a tanulmányok folytatására ösztönözze a diákokat, másrészt ösztöndíjat (szubvenciót) nyújt a rossz anyagi háttérrel rendelkező hallgatóknak. A közoktatás minőségének fejlesztésével pedig közvetett módon úgy hajtja a felsőoktatás malmára a vizet, hogy olyan tanulókat produkál, akik közül többen lesznek szakmailag felkészültek a felsőfokú tanulmányok megkezdésére [1]. A nemzetközi szintéren és Magyarországon is felerősödött az a szemlélet, mely hangsúlyozza, hogy az állam tovább már nem képes az eddig megszokott szinten finanszírozni a felsőoktatást, ezért azt meg kell osztani az adófizetők és a címzettek között, és a szolgáltatások nyújtását is piaci alapokra kell helyezni [1]. A felsőoktatás állami közfinanszírozása mellett a magánforrásból származó finanszírozás lehetőségei a következők [1]:  családi források;  a hallgató tanulmányai idején munkából szerzett keresetei;  a hallgató jövőbeli keresetei – vagyis hitelek; o jelzálog típusú hitelek; o jövedelemfüggő hitelek; o diplomaadó  a munkáltatók;  az egyetemek által folytatott vállalkozási tevékenységek;  adományok. Az egyik fő érv az állami szerepvállalás csökkenése és a magánszektor finanszírozási kedvének ösztönzése mellett, hogy a felsőoktatás nem közjószág. Jellemző rá a hagyományos értelemben vett gazdasági javakra jellemző sajátosság, hogy fogyasztása más javak fogyasztásától von el erőforrásokat. A felsőoktatási intézmények ma már nem egyszerű közjószág előállítóként, hanem versengő vállalatként jelennek meg a piacon, mivel versengenek a fogyasztókért (hallgatók), a politikai támogatásért, az állami források megítéléséért és a magánszektor forrásaiért egyaránt. Ezért is vezette be a Nagy–Robb szerzőpáros a „corporate university” elnevezést [2], mely ezt a vállalkozói szemléletet hangsúlyozza.

3. A felsőoktatás jelenlegi sajátosságai Magyarországon A Magyarország felsőoktatási intézményeire jellemző sajátosságokat Harsányi–Vincze [3] tanulmányára alapozva ismertetjük:  29 európai ország átlagában az állami fenntartású felsőoktatási intézményeinek aránya az összeshez viszonyítva 63 százalék, ez Magyarországon 45 százalék.  2008-as adatok alapján az egymillió lakosra jutó államilag támogatott hallgatók

214

Műszaki PHD Szekció

    

számát tekintve 21 324 fő, Németország, Ausztria, Norvégia, Csehország és Lengyelország adataitól elmaradunk. Hazánkban a 25–64 évesek között a felsőoktatásban végzettek aránya – az elmúlt évek növekedése ellenére is – az OECD és az EU-19 átlagától elmarad. A rendszer félpiaci [3]. A piaci igények miatt elkerülhetetlen a képzési területek és formák átalakítása. Magyarországon a GDP 1 százalékát fordítják a felsőoktatás finanszírozására, a magánszektorból érkező támogatás a GDP 0,1 százaléka. Az állami támogatás 0,5 százalékkal marad el az OECD átlagtól, és 0,3 százalékkal az EU-19 átlagától. A felsőoktatásba fektetett állami források megtérülése az OECD-átlag 1,6 szorosa, így ebből a szempontból Magyarország az élvonalban van. Az OECD országok többségében nőtt az egy hallgatóra jutó kiadás mértéke, míg Magyarországon 18 százalékos csökkenés figyelhető meg 2007-ig bezárólag, ami átlagosan 6 700 USA dollár.

Megállapíthatjuk, hogy a magyar felsőoktatási szektorban erőteljes a piaci szemlélet előretörése. A magánszektor anyagi támogatása elkerülhetetlen. A következő fejezetben a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán tanuló hallgatók tanulással kapcsolatos motivációinak sajátosságait ismertetjük. Megvizsgáljuk hogyan alakul a szakmai tudás bővítése iránti vágy és a tanulással kapcsolatos költségek csökkentése iránti igény értékrendjükben.

4. A hallgatók tanulással kapcsolatos motivációi a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán A Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán majd a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán 1993 óta folyik ennek a témának a kutatása. A kutatás célja: feltérképezni a hallgatóknak a felsőfokú tanulmányaikkal kapcsolatos motivációs rendszerét arra vonatkozóan, hogy miért választják érettségi után a továbbtanulást, miért választották éppen ezt a főiskolát, milyen tanulmányi eredmény elérését tűzték célul maguk elé, és céljaik elérésében milyen külső és belső tényezők akadályozzák őket. A kutatás módszere: önkéntes vállalással kérdőív kitöltése anonimitás mellett. Az érintett populációk 20-80%-át kérdezzük. 2010 nyaráig 4468 kérdőív adatait rögzítettük és elemeztük. Súlyozott átlagokat számoltunk, esetenként t-próbát is végeztünk. Fontosabb következtetéseink a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról hatályba lépése előtti időszakra vonatkoznak [4]: 1. A hallgatók tanuláshoz való hozzáállása, tanulási szokásai szinte azonosak függetlenül attól, hogy melyik szakra járnak, és attól is, hogy a főiskolás élet kezdeténél vagy annak a végénél tartanak. 2. Végzős hallgatóink 3/4-ed része határozottan úgy érzi, hogy a választott szakterülete jó, szakmájának van jövője, jól választott, amikor a GAMF Karra jött. 3. A különböző szakos hallgatók közül a gépészmérnök hallgatók azok, akik a tudás minél magasabb szintű elsajátítására törekednek, és ennek elérésében fontosnak tartják a nem anyagi javak meghatározó szerepét is. 4. A hallgatók nagyobb része a főiskolára inkább a diplomáért jön, nem pedig a diplomával igazolt tudásért. 5. Hallgatóink többsége minél alacsonyabb költséggel, a minőségi szakemberré válás egyre csökkenő igényével, tehát a tanulásba fektetett minél kevesebb erőfeszítéssel akar diplomát szerezni.

215

Műszaki PHD Szekció 6. A tanulás szeretete, becsülete, a tudás iránti kíváncsiság, a diákélet közösségi élményei iránti igény csökkenő tendenciát mutat. 7. A bolognai rendszerben a BSc szinten megnőtt az általános és a szakmai alapozó tantárgyak súlya, nehezebb lett jól meghatározni a tantervekben az alapozó és a szakma speciális tantárgyainak azt az arányát, ami elég az MSc szintű továbbtanuláshoz is, és azoknak is megfelelő tudást nyújt, akik a munkaerőpiacra lépnek a diploma megszerzése után. 8. A társadalomban mindenhol nagy a bizonytalanság, nehéz határozott karriercélokat kitűzni. A „tudom, mi akarok lenni” az érettségi utáni továbbtanuláskor egyre nehezebben körvonalazható céllá vált. 9. Tárgyi tudásban évről évre egyre gyengébben felkészült hallgatókat kapunk. Úgy látjuk, hogy a közoktatás elszoktatja vagy nem szoktatja rá a tanulókat az erőfeszítésre, a „munkára”, hiszen a közepes szint eléréséhez alig kell valamit teljesíteni. 10. A tanulási motiváció gyengeségét, a tanulás iránti elkötelezettség hiányát mutatja, hogy az előadások zöme csaknem üres tantermekben folyik, és dacára annak, hogy a követelmények a főiskolán is fokozatosan csökkennek, a vizsgaeredmények egyre rosszabbak. A tanulásban gyengén vagy alig motivált hallgatók növekvő tömegei fásulttá, demotiválttá és demoralizálttá teszik az oktatókat is, mert nincs sikerélményük. Egyre több oktató veszti el a hitét, hogy hasznos és értelmes az, amit nap mint nap csinál. 11. A hallgatók többsége középosztálybeli szülők gyermeke, akik egyre nehezebben tudják támogatni gyermeküket felsőfokú tanulmányaikban, melyet a hallgatók is éreznek és meg is tesznek mindent, hogy szüleik velük kapcsolatos költségeit csökkentsék. 12. A társadalomban a versenyt a korrupció, az „ügyeskedés” zavarja. Az iskolában is csalással, puskázással sokszor jobban lehet érvényesülni, mint a tisztességes tanulással. 13. A könnyű pénzkereset igénye előtte jár a tudással és tisztességes munkával elérhető egzisztenciára való törekvésnek. 14. Olyan nagy ma a pillanatnyi élvezetekre csábítás a környezetben, hogy ezek oltárán a hallgatóknál feláldozódnak a hosszú távú, értékes célkitűzések. A hallgatók tanulási motivációjával összefüggő további kérdések és a jövő feladatai: 1. Hogyan lehetne visszaállítani, erősíteni a tudás becsületét? 2. Mit lehet tenni azért, hogy a felsőoktatási intézmények szellemi tőkeképzők és ne „diplomagyárak” legyenek? 3. A felvételi vizsga visszaállításával, az intézmények állami finanszírozási rendszerének megváltoztatásával, a követelmények fokozásával, a hallgatói „ügyeskedés” visszaszorításával növelhető-e a hallgatók tanulási motiváltsága? 4. Lehetne-e ugyanolyan jelenlétet és aktivitást elvárni a hallgatóktól az oktatásban, mint amilyet a munkahelyeken a dolgozóktól elvárnak? 5. A hallgatók szociális támogatását, a tanulmányi ösztöndíjak rendszerét lehet-e úgy alakítani, hogy ezek együtt növeljék a tanulás motiváltságát? 6. A tantervekben az elméleti és gyakorlati képzés, a képesítés megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges tudás és a hallgatói érdeklődés összhangja a legjobban hogyan teremthető meg? 7. Az oktatók erkölcsi és anyagi megbecsülés nélkül nem motiváltak a színvonalas oktatásban, gyakran máshol keresnek kiegészítő jövedelemszerzést. Hogyan képviselhetnék hitelesen a tudás értékes voltát, ha saját példájuk nem ezt mutatja? 8. A tankörök visszaállításával a hallgatók közötti közvetlen kapcsolat révén növelhető lenne-e a tanulási motiváció?

216

Műszaki PHD Szekció A kérdések megválaszolásához az eddig sikeresen alkalmazott kérdőíves megkérdezés segítségével gyűjtünk adatokat. Eltérés a korábbi évekhez képest, hogy a hagyományos BSc képzésben részt vevő hallgatók mellett a duális képzést 2012 őszén elkezdett hallgatókat is bevonjuk a felmérésbe. Az adatokat súlyozott átlag formában az összehasonlító elemzési technikát alkalmazva kiértékeljük. majd a komparatív elemzés eredményeit statisztikai próbával is ellenőrizzük.

4. A duális képzésben rejlő lehetőségek a hallgatók tanulással kapcsolatos motivációjának szemszögéből A duális képzést Németországban, Baden-Württemberg tartományban fejlesztették ki több évtizeddel ezelőtt. A képzés lényege, hogy az elméleti képzést a felsőoktatási intézmény végzi, míg a gyakorlatok megtartását vállalatok irányítják a telephelyeken. Habár a középiskolai eredmények alapján a felsőoktatásba a hallgató automatikusan bekerülhet, a duális képzésre mégis azt mondhatjuk, hogy szelektál, mivel felvételizni kell. A hallgatókat a cégek választják ki maguknak. A cégek a tanulmányok idejére ösztöndíjat fizetnek a hallgatóknak, mely összeg az elméleti- és a gyakorlati képzés idejére egyaránt jár. A hallgató kvázi „munkabért” kap azért, hogy tanul. A cégek szerződést kötnek a felsőoktatási intézménnyel és a hallgatóval is, melyben mindegyik fél vállal kötelezettségeket. A felsőoktatási intézmény garantálja a minőségi elméleti oktatást, a cég vállalja az ösztöndíj fizetését és a minőségi gyakorlati képzés biztosítását, a hallgató pedig vállalja, hogy mind az elméleti, mind a gyakorlati órákon részt vesz, és a legjobb tanulmányi eredményt próbálja elérni. Sikertelen félév esetén a cég szerződést bonthat a hallgatóval, mely egy erős motiváló tényező a minél jobb tanulmányi előmenetel érdekében. A cég az évek alatt kiképzi saját igényeinek megfelelően a vele szerződésben lévő hallgatókat, már a képzés ideje alatt kialakítja a hallgatóban a cég iránti lojalitást. A németországi, de a most bevezetett magyarországi duális képzés egyaránt a következő előnyökkel jár:  a csökkenő állami finanszírozás a magánszektorból kerül kiegészítésre;  a vállalatok által biztosított ösztöndíj nagyobb arányban fedezi a hallgatók tanulással kapcsolatos költségeit, így nem kell a hallgatónak diákmunkát vállalnia és a tanulmányaira tud koncentrálni;  a vállalatoknál gyakorlat formájában végzett munka szakspecifikus, a hallgató a választott szakjához kapcsolódó gyakorlati ismeretekre tesz szert;  visszaáll a felvételi szerepe, melyet a vállalatok a versenyszférára jellemző szempontok alapján végeznek;  visszaáll a tanköri rendszer, a hallgatók minden órán együtt tanulnak;  a felsőoktatási intézmény, a vállalatok és a hallgatók egyaránt érdekeltek a közös munka sikerében;  a felsőoktatási intézmény, az oktató ipari kapcsolatai bővülnek, lehetőség nyílik ezzel a versenyszférával közös tananyagfejlesztésre és k+f tevékenység végzésére, az elméleti és kutatási tevékenység nagyobb arányban veszi figyelembe a piac elvárásait.

5. Következtetések Az elmúlt két évtizedben nemzetközi és hazai viszonylatban is egyre erősödik az a tendencia, hogy az állam fokozatosan csökkenti finanszírozási szerepét a felsőoktatásban. A költségek viszont nem csökkenek, így más forrásokból, elsősorban a magánszektor forrásaiból kell a hiányzó részt pótolni. A háztartások hitelek felvételével, diákmunka vállalásával tudják

217

Műszaki PHD Szekció megteremteni a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges anyagi feltételeket. A duális képzés keretében a versenyszféra aktív szerepvállalásával ösztöndíj formájában jelentősen csökkenthetőek a háztartások ilyen jellegű kiadásai. Azzal, hogy a duális képzésben a vállalat finanszíroz, szolgáltatást nyújt, szabályoz és ellenőriz, átveheti az állam hasonló feladatainak egy részét, azaz egy új struktúrájú félpiaci modell jön létre, melyben megoldottnak tűnik a finanszírozás, a hallgatói kiválasztás és a tanulásra késztetés egyaránt. A felvázolt előnyök azt sugallják, hogy a duális képzés, a vállalatok aktív szerepvállalása megteremti a feltételeket egy sikeres, a piaci igényeket figyelembe vevő felsőoktatási modellhez. A német gyakorlat bevált, a kérdés, hogyan lehet a német modellt a magyarországi viszonyokhoz finomhangolni.

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4]

Barr, N.: A jóléti állam gazdaságtana. Akadémiai Kiadó, (2009) Ormos M. – Veress A.: A felsőoktatás számviteli beszámolásának átfogó vizsgálata és egy javaslat. Pénzügyi Szemle. 2. szám (2012) pp. 246–266 Harsányi G. – Vincze Sz.: A Magyar felsőoktatás néhány jellemzője nemzetközi tükörben. Pénzügyi Szemle. 2. szám (2012) pp. 226–245 Pap I.–Müller R.–Tóth Á.: A hallgatók tanulással kapcsolatos motiváció a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán. Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar. (2009)

Szerzők Tóth Ákos: Gazdaság- és Társadalomtudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét, Izsáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected] Pap István: Gazdaság- és Társadalomtudományi Tanszék, GAMF Kar, Kecskeméti Főiskola. 6000 Kecskemét, Izsáki út 10., Magyarország. E-mail: [email protected]

218

MŰVÉSZETI SZEKCIÓ

219

220

Művészeti Szekció

A magánének oktatás pedagógiai szempontú áttekintése Altorjay Tamás Szegedi Nemzeti Színház Összefoglalás: Jelen tanulmányban az éneklés, énekoktatás rövid történeti áttekintése után (a görögöktől a Középkor végéig), a hangképzés, a magán-énekoktatás Újkortól napjainkig nyomon követhető fejlődését foglaljuk össze. A XVI. századtól működő híres énekmesterek énekpedagógiai tanulmányaiból, megfontolásra érdemes gondolatokat idézünk. Összefoglaljuk a XIX. századtól napjainkig az anatómiai, fiziológiai, pszichológiai, akusztikai tudományos ismereteket, áttekintjük a kísérleti eszközök fejlődését, a legfrissebb kísérleti eredményeket. Végül elemezzük, személyes meglátásainkkal kiegészítve, a napjainkban is vita tárgyát képező énekpedagógiai kérdéseket (légtámasz, regiszterek, fedés, kiegyenlítés, magánhangzók képzése, művészi formálás, tanár-diák kapcsolat). Abstract: In this study after surveying the singing and vocal training history shortly (from Greeks to the Middle Ages) we continue from the 16th century to the recent days. We cite important ideas and advices of famous teachers. We summarize the development of the anatomical, physiological, psychological, acoustical scientific knowledge, and of the experimental instruments from the 19th century till recent days, as well as the latest scientific results. At the end we analyse, with reporting about our personal opinion, of the most important singing educational questions, till are in the middle of scientific discussions (like breath-support, registers, covering, well-balance, vowel forming, artistic forming, teacherstudent connection). Kulcsszavak: hangképzés, kötődés, bizalom, példaadás, személyiség fejlesztés Keywords: voice training, attachment, confidence, setting an example, holistic development of the personality 1. Történeti áttekintés: A hangképzés, énekoktatás korai történetéről hézagosak az ismereteink. Az egyértelmű, hogy már az ókori Izraelben, a görögöknél és a rómaiaknál is nagy jelentőséget tulajdonítottak az éneklésnek az énekoktatásnak. Felismerték nevelő hatását is. A tudományos kutatás kezdeteit Claudius Galenus (ie. 131-200) római orvos gégevizsgálatai jelentették. A Középkorban templomi kórusokban, kolostorokban fejlődött tovább az énekkultúra. A szájhagyomány útján öröklődő egyházi énekek összegyűjtése, lásd gregorián (Nagy Szent Gergely, 540-604) és a kottaolvasás, zenelejegyzés (Guido d’Arezzo, 991-1050) ekkor alakult ki. A XII-XVI század között megerősödött az ún. „csavargó ének” („cantus planus”) világi mozgalom. Az Újkor nagy újdonsága az opera és oratórium műfajok megjelenése. Ezzel párhuzamosan a világi énekkultúrával szemben is ugrásszerűen megnőtt az igény. Sorra íródtak és jelentek meg az énekpedagógiai, énekmetodikai művek. A színpadi énekesek képzését 7-9 évig végezték, napi 3-4 órás időtartammal. Fontosnak tartották a légzés fejlesztését, a hajlékony hangkezelést. Elvárták a növendéktől a jó megjelenést, színpadi érzéket, kifejező erőt, képzelőerőt, zenei érzékenységet. Már ekkor megkülönböztettek teljes (természetes) és csinált (falzett) hangot. A tanár, a tanítás szerepéről idézzük M. Praetoriust (1571-1621): „Az énektanítást leírni nem lehet, de annál fontosabb a tanár, élő példája”. P.F. Tossi ( 1653-1732) elsőként beszél mell- és fejregiszterről (az énekhang színben elkülöníthető szakaszai) és azok törésmentes átmenetéről, vagyis a kiegyenlítésről. B. Mengozzi (17581800) már három regisztert ismer (mell, közép és fej). Hangsúlyozza a „messa di voce” (tartott hang rugalmasan változtatott hangerővel) és az [á] magánhangzós koloratúra (fürge

221

Művészeti Szekció hangcifrázás azonos szótagon) gyakorlásának fontosságát. Európa szerte olasz énekmesterek tanítottak. Gyakran a mester-tanítvány viszony, szülő - gyermek kötődést, alárendeltséget is jelentett. A barokk és a „bel canto” korszakban énekes sztárok voltak a színpadok „királyai”. A XIX. században a felhalmozódott tapasztalatok mellett a tudományos vizsgálatok is megindultak. Manuel Garcia (1805-1906) által kifejlesztett gégetükörrel, amelyet még ma is használnak, lehetővé vált a hangszalagok működés közbeni megfigyelése. Hermann Ludwig Ferdinand von Helmholz (1821-1894) megszerkeszti a rezonátort, és így az összetett, felhangdús zenei hangok vizsgálatának úttörőjévé válik. Megindul a különböző anyanyelvű, nemzeti énekiskolák fejlődése. Morell Mackenzie (1837-1892) angol sebész, az énekhang mell- és fejregiszterét hangrészárlati eltérésként is meghatározza („long reed, short reed”, hosszú és rövid rezgő nyelv). Friedrich Schmitt (1812-1884), német énekes az ún. „Ansatz” elmélet (a hang becsengetése a koponyaüregekbe) kidolgozója. Müller-Brunow (1853-1890), német énekmester kétségbe vonja a különböző regiszterek létét. Kidolgozza a gégében keletkező ún. „primer hang” elméletét, és hangsúlyozza a hang útjában lévő nyitott üregek becsengetésének fontosságát. Hazánkban Langer János „Énektan”című műve [14] az első szakirányú tanulmány. Rövid elméleti bevezető után, melyben a természetes hangadás jellemzőit foglalja össze, elsősorban skálagyakorlatokat ismertet. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a század folyamán nagyot változott a színpadi énekesekkel szembeni zeneszerzői elvárás is. Míg a század elején Rossini, Donizetti, Bellini hajlékony, bravúros díszítésekre képes fénytömör hangot vártak el („bel-canto”), addig Verdi, Wagner, Puccini, Richard Strauss kibővített zenekara mellett az énekhanggal szembeni mennyiségi igény került előtérbe. A XX. században, és korunkban tovább bővült az emberi hangot vizsgáló eszközök kínálata. A röntgen után a réteges röntgen (CT), a mágneses rezonancián alapuló MRI, az ultrahang, mint képalkotó eljárások. A testjáratokon bevezethető száloptikás eszközök (endoscop, rhinoscop). A mechanikus testrezgéseket elektromos jellé alakító oszcillográf, glottográf. A hangrögzítés eljutott a viaszhengertől az SD kártyáig. A fül utáni elemzés a különböző számítógépes programokig. A többi tudományterület fejlődése is nagy hatással volt/van az énekpedagógiára (lásd fonetika, fiziológia, fizika, pszichológia). Továbbra is maradtak azonban vita tárgyát képező kérdések, mint a légzéstípusok, a légtámasz, a regiszterek, a vibrato forrása, és a koponyaüregek becsengethetősége. [12, 21]

2. Ezen fejezetben kiemelkedő énekmesterek gondolataiból válogatunk a XIX. századtól korunkig. Így nyomon követhetővé válnak a fejlődés és az örökzöld témák is. Giovanni Baptista Lamperti (1839-1910), olasz énekmester gondolatait William Earl Brown nevű növendéke jegyezte le, és jelentette meg Vocal Wisdom címen 1931-ben. A mester óráin 3-4 növendék ült benn, és egymást is meghallgatták. Gondolatai: „Ha megtaláljuk saját hangunkat magunk, vagy egy mester segítségével, akkor nem kell keressünk egyéb módszert”. „ Ez egy hosszú út, de megéri”. „A képzésnek fegyelmeznie kell, de nem fojthatja el a személyiséget”. „Egyéni önkényesség magában, vakbuzgó tudatlansághoz vezet”. „Csupán a tárgyszerűség, szervezett butaságot eredményez”. „A nagy egyéniség az, aki ösztönös megérzéssel játszik, de alakítását tudatosan formálja”. „Nincs ’bel canto’ tanítási módszer. Értelmi, fizikai és érzelmi válaszok az alapjai ennek a régi iskolának”.[13] Mathilde Marchesi (1821-1913) – Londonban működő – híres énekesnő és énekmester gondolatai: „ A kezdőknek 5-10 perces gyakorlás kell, hosszú szünetek után napi 3-4 alkalommal. A gyakorlásra szánt idő fokozatosan növelhető öt percekkel fél óráig”. „Annak érdekében, hogy fejlődjön a hangerő, a hangterjedelem és a hang kiegyenlítettsége, és a regiszterek összekapcsolása, a skálákat teljes hanggal kell gyakorolni, de erőltetés nélkül és elkerülve a kiabálást”. „A növendéknek egy alkalommal csak egy akadályt kell bemutatni”. „A fül utáni tanulás módszere különösen veszélyes”. „Ezért a növendéknek a legelső leckétől kezdve az

222

Művészeti Szekció elemzés szokását kell ápolni, vagy a gyakorlatok értelmi előkészítését, mielőtt elkezdi azokat énekelni”. A hallgatók a pályán tapasztalni fogják, hogy „a ritmus, szöveg, karakter, drámai helyzet elemzésének módszere az éneklés megkezdése előtt, nagy előnyöket ad nekik a többi énekessel szemben”. „Csak kétféle énekiskola van a földön: a jó, amellyel a legjobb eredmények érhetők el, és a rossz, amellyel az ellenkezője a helyzet. Ezért egészen hibás német, angol, francia vagy olasz iskoláról, vagy stílusról beszélni”. „Ha a gyakorlás okozta hangadó-szervi hibára tekintünk, az teljesen a tanár tehetségének és a diák intelligens fogékonyságának függvénye”. „Minden művészetnek egy technikai-módszertani és egy esztétikai része. Egy énekes, aki nem tud túljutni az első rész nehézségein, sosem tudja a második rész tökéletességét elérni, még ha zseni is”.[15] Mihályffy Irén (1882-1950) – Kolozsvárott működő – énekmester gondolatai: „ A mai kor gyermekével meg kell szerettetni az éneket”. „Eszerint pedagógus, csakis jól elkészült, gyakorlatot szerzett, csakis ennek a munkának élő, emberszerető – tehetséges zenész legyen, kinek érzékeny megfigyelő képessége és ugyanannyi türelme van”. „Nincs két egyforma gége s két egyszínű hang, tehát akkor mit kezdhetek egy módszerrel, annyi különböző építkezésű gégénél?” Fontosnak tarja, hogy a tanár képes legyen bemutatni, amire gondol.[22] Kerényi Miklós György (1913-1988) budapesti énekmester gondolatai: A hangképzési folyamatot két főszakaszra bontja. A helyes hangadásra való nevelésre – a technika, a hangadás gazdaságossá tétele, edzés, salakosságok kiszűrése – és a művészképzésre. Határozott különbséget tesz a szép hang (testi adottság) és a jó hang (természetességhez visszatalált, kiművelt) között. Az énektanításban kezdettől fogva a technika csiszolását is a zenén keresztül kell megoldani. Marchesi-hez hasonlóan az elemző módszer híve. Szerinte is először a mű szövegével, tartalmával, a zene szerkezetével, a zenei gondolatokkal, szerzői szándékokkal és a mű keletkezési körülményeivel kell foglalkozni, csak utána a technikai megvalósítással. Átélt előadásra csak akkor képes egy növendék, ha megoldatlan technikai nehézségek nem vonják el a figyelmét. Művésszé az válhat, akit képzelőereje, és érzelmi emlékezeti is segíti.[12] Adorján Ilona (1911-2004) eleinte Kolozsvárott, majd Budapesten működő énekmester gondolatai: Ahhoz, hogy a tehetség teljes gazdagságában bontakozhasson ki egyéni adottságokra szabott módszer, ún. „alkalmazkodó módszert” szükséges. A növendék „funkcionális hallását” (hiteles belső hallás) állandóan fejleszteni kell, mert ez az önállóságának feltétele. A feladatoknál a fokozatosságra kell törekedni. A bírálattal is így kell bánni. Mindent pontosan meg kell magyarázni, az okokat feltárni, az összefüggéseket megértetni, állandó visszajelzéssel élni, hogy a belső érzetek kialakuljanak. A növendék igényességét, önbizalmát gyarapítani, a kreativitását, rögtönző képességet kibontakoztatni szükséges. Fontos a tanár-diák kapcsolat, az énekórák jó hangulata.[1] Richard Miller (1926-2009) USA-beli énekmester gondolatai: Fontosnak tartja, hogy a növendék személyiségét, ízlését, kulturális hátterét is megismerjük. Az általános – szabad szervi működést lehetővé tevő – technikai elemeken túl a növendék alkati adottságaihoz kell a képzést igazítani. Ezek Mihályffy Irént idéző meglátások. A tanár véleményét a szaktudás, arra alapozott magyarázat és a példaadás hitelesíti.[17] Janica Chapman ausztrál énekmester gondolatai: A „belső énekes” – az énekes személyiségének megénekelhető elemei – kiértékelése és kiművelése a tanár és a diák közös feladata. A tanár nemcsak ismereteket és szaktudást kell közvetítsen, hanem segítse a növendék értelmi, testi, lelki gyarapodását, különös tekintettel az érzelmi intelligenciára, amely a művészi alkotókészség forrása. Az énektanítás kölcsönös bizalmon alapuló folyamat. Fontos a tanítás folyamán a diák önbizalmát, képzeletét fejleszteni az „öneredetiségének” megtartása mellett. A tanári magyarázatok, az érzetek elképzeltetése tudományos ismeretekkel megalapozott, találó és a növendék befogadóképességét figyelembe vevő legyen. A énektanítás egészlegességét, „holisztikusságát” hangsúlyozza a szerző, ami egy-egy elem kiragadását, túlhangsúlyozását hibásnak ítéli.[6] Meribeth Bunch Dayme USA-beli tudós és énekmester gondolatai: Ha a tanár és a diák kölcsönösen értékelik egymásra találásukat, akkor ez

223

Művészeti Szekció gyümölcsöző együttműködést eredményezhet. Az énekléshez a bennünk szunnyadó energiák széles skáláját kell mozgósítani többféle módon. Először hagyjuk, hogy játékosan, csupán az éneklés öröméért énekeljen a növendék. Az idegtudományokkal összhangban, nemcsak elemző gondolkodással (központja a bal agyféltekében), hanem érzelmekkel (központja a jobb agyféltekében) is rögzítessük az ismereteket. Az önbizalom forrása a tanárnál és a diáknál is a szorgalmas önfejlesztés, ismeret és tapasztalatszerzés legyen. Több személyiségfejlesztő módszert is ajánl: sport, fitnesz, jóga, Taicsi, Csikung, Alexander technika, meditáció, egyéb lélektani módszerek. A tanár legyen jó kapcsolatteremtő, jártas az éneklési üzletben. Teremtsen jó hangulatot az óráján. Ne csak bíráljon, hanem dicsérjen is. Ismerje, és használja az új segítő eszközöket. Legyen tekintettel a diákok egyéni eltéréseire. A diák tiszta „belső képernyővel” érkezzen az órákra. Legyen nyitott, ne ragaszkodjon minden áron „belső ábrándjaihoz”. Törekedjen összpontosításra, céltudatosságra, jó időbeosztásra.[7] 3. Legújabb kutatási eredményeket foglaljuk a továbbiakban össze. N. Elliot és munkatársai igazolták, hogy a hangbemelegítés jótékonyan hat, növelve a hangszalagok vérellátását, csökkentve belső súrlódásukat.[9] R. Edwin a hangképző tanár szerepét a szülőéhez hasonlítja. Különösen serdülőkorú gyermekeknél fontos táplálkozási és életmódbeli tanácsokkal segíteni a diákokat. Mutálás alatt is javasolja az óvatos hangképzést. Az énektanulmányokat szerepgyakorlatok, köszöntések, állati hangok, indulatszavak gyakorlásával javasolja kiegészíteni. Találó idézet tőle: „Arra megyünk, amerre a hangod visz”.[8] D. Mürbe és munkatársai követéses vizsgálatukban azt tapasztalták, hogy a többéves hangképzés a beidegzett mozgásokat fejleszti, stabilizálja. Későbbi vizsgálatukban a hanglüktetés (vibratio) alakulását követték nyomon az évek során, és úgy találták, hogy szabályosabbá, fegyelmezettebbé vált.[18,19] B.M.W. Arboleda és munkatársai a leggyakoribb testtartási hibákat tekintették át, és ismertettek tartásjavító gyakorlatokat. Mindegyiknél (lordos, katonás, hajlott) a gerincgörbületek túlzottak vagy elégtelenek. Az így keletkező izomfeszültségek károsan hatnak a hangadásra, tehát fontos kiküszöbölésük.[2] Barnes-Burroughs munkatársaival USA-ban felmérték az énektanárok eszközhasználatát. A zongora, falitábla, tükör, szemléltető plakát és a hangfelvevő a leggyakoribb. A tapasztalatokat számítógépes programok kidolgozásában tervezik hasznosítani.[5] M. McHenry munkatársaival kétféle – egy hét különbséggel végzett – hangbemelegítő gyakorlat hatását vizsgálták. A tornagyakorlatokkal (aerobik) társított bemelegítés a nőknél csökkentette a hangadáshoz szükséges légcsőbeli küszöbnyomást, míg a férfiaknál a felhangdússágot javította.[16] A. Gish és munkatársai világhálós kérdőívvel mérték fel USA-beli énekesek bemelegítési szokásait. Az általános időtartam 5-10 perc. A nők rendszeresebben és hosszabban melegítenek. Általános a kvint és oktávos kötött gyakorlatok. Ritkán használnak staccato, messa di voce, nazális és ajakpörgetéses változatokat. Sokan vegyítik izom, légzés és testtartás-javítással a bemelegítést.[11] S. Ferguson és munkatársai azt találták, hogy a képzés és a színpadi gyakorlat növeli a mélyebb felhangokat, a hangképet tömörebbé teszi és a hangadást gazdaságosabbá.[10] S.N. Awan munkatársaival képzett és képzetlen énekesek hangjának DSI (Dyphonia Severity Index = beszédzavar keménységi mutató) értékét vetették össze, és így is kimutathatónak találták a képzés jótékony hatását. A képzetleneké 4, a képzetekké 6,48 volt. DSI=5 a küszöb érték![3] N. Siupsinskiene munkatársaival a kóruséneklés hangterjedelem és hangerő növelő hatását is igazolta.[20] A.D. Bagnall munkatársaival az alvásmegvonás hatását vizsgálták beszédhangra. Független bizottsággal hasonlítatták össze a felvételeket. A hang fáradtságát, érdességét, fényességét pontoztatták. Azt találták, hogy káros hatása kisebb, ha a vizsgált személy képzett hangú.[4]

224

Művészeti Szekció 4. A témával kapcsolatos személyes észrevételek: Egyedül az emberre jellemző a Földön a beszéd, az ún. „második jelzőrendszer” kialakítása, alkalmazása. Az állatvilág is képes „elsődleges jelzőrendszerrel” kommunikálni, de csak az ember képes ennek elvonatkoztatott változatára. A fogalmak, gondolatok, érzések szabályozott rendszerbe foglalására. Az éneklés a beszéd felfokozott, felnagyított formája, vagyis minden elemében (dallam, ritmus, hangerő, hangszín) túlnő a hétköznapi beszéd még oly változatos keretein. Ugyanúgy kialakult írásbeli formája is, mint a beszédnek. Az emberi kultúrában feltételezhetően ősidők óta fontos szerepet töltött be. A közösségek ünnepeinek, vallási szertartásainak szerves része volt. Ma is elengedhetetlen része az emberi kultúrának a szöveges zene, vagyis az ének. A népdalok átmeneti háttérbeszorulása után a „világzene mozgalom” ezt is újjáélesztheti. A globalizáció uniformizáló hatása mellett, amely nagy népek és erős gazdaságok kultúra hódításának kedvez, felerősödött kisebb népek önvédelme is népzenei és kulturális kincseik megmentése érdekében. A kórus mozgalom, az oratórium és opera kultúra mellett nő, új énekes műfajok népszerűsége is (musical, rock, blues, jazz stb.). Ezek énektechnikai hagyományai is eltérőek. Gyakran igényelnek az előadótól különleges hanghatásokat, effektusokat. A tehetségkutató TV műsorok elképzelhetetlenek ifjú énekesek bemutatkozása nélkül. A világhálón nem csak számtalan hangfelvétel vált hozzáférhetővé, de számos hangképzési tanfolyamot is népszerűsít. Megnőtt a zene, és így az énekes zene iránti igény. Nem mindegy, hogy korunk ifjú hangtehetségeit hogyan képezzük, hogyan segítjük! Az énektanulásra jelentkezők hazánkban különböző szinteken fejleszthetik tudásukat. A felvételi elengedhetetlen, hiszen szükségesek alapadottságok: képzésre alkalmas hang, hallás, ritmusérzék, zenei fogékonyság, egészség, kellemes fizikai megjelenés. Magasabb szinteken – közép és felsőfokon – már színpadi pályára készülők kerülnek. Az ő felvételüknél szerencsés a többszöri elő-meghallgatás, hisz az énekhang különösen függ a pillanatnyi lelki és fizikai állapottól. A színpadi érzék kipróbálására az énekszámokon kívül kiválóan alkalmazható a versmondás. A saját gyakorlatomban úgy tapasztaltam, hogy különösen középiskolás korban természetesebben közelítik meg a „kicsinyített éneklést”: a beszédet, a szavalatot. A felvételit, eredményétől függetlenül kiértékelés kell, hogy kövesse. Nem távozhat a felvételiző segítő visszajelzés nélkül. A sikeres képzéshez elengedhetetlen a jó óra alatti légkör, a kölcsönös bizalom. A tanár is mutatkozzon be, így teheti közlékenyebbé növendékét is, amely személyiségének alaposabb megismeréséhez elengedhetetlen. A magánénekes képzés nemcsak hangképzés, zenei ismeretek bővítése, hanem az előadói személyiség kibontakoztatása is. Egy előadónak, legyen énekes, színész, táncos stb. személyiségének kiművelt, egyedi jellemvonásait, értékeit sugárzóan, meggyőzően, hitelesen kell közvetítenie az előadandó mű tartalmi keretei között. A kölcsönös bizalmat természetesen a tanár szakmai tudása, állandó önképzése, személyes énekesi teljesítménye alapozhatja meg. Fontos, hogy a tanár által alkalmazott nyelvezetet, hasonlatokat minél hamarabb megszokja a növendék. A növendéknek nyitottan, rugalmasan kell az új tanácsokat, kéréseket fogadni, kipróbálni. Esetleges előítéleteit, „tévképzeteit” félretenni. A hangképzés sikeréhez elengedhetetlen a rendszeresség, a fokozatosság és a növendék sajátos adottságaihoz való alkalmazkodás. A tanár a dicséret és az építő bírálat arányát az őszinteségen túl a diák pillanatnyi feldolgozókészségéhez finomítsa. Elengedhetetlen, hogy a tanár figyeljen a növendék visszajelzéseire. A korszerű hangfelvevők alkalmazása segíthet az egészséges igényesség, önkritika kialakításában. A tanári útmutatásokon, túl fontos eszköze ez is a növendék „önhallása” tárgyszerűvé neveléséhez. Minél hamarabb szabadul meg a diák saját „fülkürti mámorától” (hangjának félrevezető, megtévesztő érzékelése a fülkürtön át), annál hamarabb tud önállóan is helyesen dolgozni a hangjával. Természetesen ehhez ízlésnevelés is elengedhetetlen. Ennél szükséges az elemző rugalmasság, hisz műfajok, értékek állandó változásának korában élünk. Kezdettől fogva fontosnak ítélem, a pályára készülő növendékek szerepeltetését, a művek művészi

225

Művészeti Szekció formálásának gyakorlását. Iskolai, intézményi házi hangversenyeken szereplési, idegi terhelési edzettséget szerezhetnek! Végül néhány örökzöld technikai kérdésre térnék ki. A sokat emlegetett „támaszt” szerintem maga a rugalmasan áramoltatott levegő jelenti. Semmilyen kemény, merev, kötött levegőkezelés nem szolgálhatja a hang szabad csengését és a hangrés alatti nyomás hangmagassághoz is hangerőhöz alkalmazandó változtatását. A támasz lefelé irányuló erőkifejtést sugall, amely, amíg a tüdőből a levegő kiáramlásának ellenőrzött, szabályozott voltát jelenti hasznos. Azonban ha a levegő erőszakos lefelé nyomását jelenti, akár a hasfal kitartásával, vagy berántásával, szerintem vitatandó. A hangsúly a rugalmasságon van! A mélylégzés jelentősége többirányú. A tüdő alsó részének föltöltése mindenképpen gazdaságos. Több levegő tárolására nyílik lehetőségünk. Másrészt a tüdő felső részének esetleges túltöltésével a nyakon és a gége környékén keletkező előnytelen izomfeszültségek is jobban elkerülhetők. Harmadsorban nyugalmat kölcsönöz a felsőtestnek, amely a rugalmas levegőkezelést, és az idegrendszeri kiegyensúlyozottságot is szolgálhatja! A több évszázados regiszter vitát – hány és miről elnevezhető – nyilván én sem vagyok illetékes eldönteni, de az énekhang útjában lévő üregek egyes szakaszaival való azonosításukat hibásnak tartom. A hangszalag működésének eltéréseivel a regiszterek azonosítása sokkal megfelelőbb! Ezek alapján én csak teljes és „hamis” vagy falzett regisztert különböztetnék meg a klasszikus hangképzés szempontjából. További képzési módok is vannak, de ezekről klasszikus értelemben regisztert elnevezni céltalan. Az ún. kevert hang (voix mixte) képzéséhez, amely általánosan elfogadott idea, minden, a hang útjában lévő nyitott üreget, minden hangmagasság képzésébe célszerű és szükséges bevonni. A hang kiegyenlítése az egész hangterjedelmen igényli az egyénenként eltérő nehézségeket jelentő átvezető szakaszok kezelését. Ezek görcsös tudatosítása azonban szerintem hibás, mert éppen eltüntetésükön dolgozunk a sokéves hangképzés során. A levegő folytonos, minden hang indítására kiterjedő rugalmas kezelése és a sokat emlegetett fedés kínálkozik megoldásként. Tulajdonképpen „egyregiszterűsíteni” akarjuk a hangot. A teljes hangterjedelmen azonos képzési módot szeretnénk elérni. Ez a többregiszteresítésnél lassabb, de hangzásban minőségibb eredménnyel kecsegtető út. A fedés fogalma is félreértésekre adhat okot. Szerintem, ha a hang képzésébe mindig bekapcsoljuk az orr és melléküregeit, tehát nemcsak a nazális mássalhangzók esetén, hanem nazalitás (bántó, eldugult-orros csengés) nélkül a magánhangzók képzésénél is, elkerülhetjük a hang egyenességét, élességét, keménységét. Így megvalósul a gömbölyű, tömören, fegyelmezetten vibráló, tehát fedett, de mégsem „túlfedett”, vagy másként sötétített hangadás. Természetesen, ezzel a rövid tanulmánnyal e szerteágazó témát nem meríthettem ki, csupán tömör áttekintésre vállalkozhattam!

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

[4]

[5]

226

Adorján Ilona (1996): Hangképzés, énektanítás, Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. Arboleda, B.N.W., Frederick, A. L.:Considerations for Maintenance of Postural Alignment for Voice Production, Journal of Voice, 2008, Vol.22, No.1, 90-99 Awan Shaheen N. and †Anysia J. Ensslen (2009): A Comparison of Trained and Untrained Vocalists onthe Dysphonia Severity Index, Journal of Voice, 2010,Vol.24, No.1, pp. 1-6. Bagnall, A.D.,Dorian,J.,Fletcher A.: Some Vocal Consequences of Sleep Deprivation and the Possibility of „Fatique Proofing” the Voice with Voicecraft Voice Training,Journal of Voice, 2011, Vol.25,No.4, 447-461 Barnes-Burroughs,K, Lan W.Y, Edwards, E, Archambeault N,: Current Attitudes

Művészeti Szekció

[6] [7] [8] [9] [10]

[11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18]

[19]

[20]

[21] [22]

Toward Voice Studio Teaching Technology, Journal of Voice,2008,Vol.22,No.5, 590602 Janice L. Chapman (2006): Singing and Teaching Singing, Plural Publisching, San Diego, pp. 59-95. Dayme,M.B.(2009): Dynamics of the Singing Voice, Springer WienNew York Edwin, R.(1997): The Singing Teacher as a Vocal Parent, Journal of Voice, 1997, Vol. 11, No.2, pp. 135-137 Eliot, N.,J. Sundberg, Patricia Gramming (1994): What Happens During Vocal WarmUp?, Journal of Voice, 1995, Vol. 9, No. 1, pp. 37-42 Ferguson, S., Dianna T. Kenny, and Densil Cabrera (2008): Effects of Training on Time-Varying Spectral Energy and Sound Pressure Level in Nine Male Classical Singers, Journal of Voice, 2010, Vol. 24, No. 1, pp. 39-46 Gish, A.,Kunduk,M., Sims, L., McWhorter A.J.: Vocal Warm-Up Practices and Perceptions in Vocalists, Journal of Voice, 2010, Vol.24, No, 1-10 Kerényi Miklós György (1985): Az Éneklés Művészete és Pedagógiája, Zeneműkiadó, Budapest. Giovanni Battista Lamperti (1931): Vocal Wisdom, Taplinger Publishing Company, New York. Langer János (1870): Énektan ,Schwertschig és Pietsch, Pest Mathilde Marchesi (1931): Bel Canto a Theoretical and Practical Vocal Method, Dover Publication, New York McHenry, M., Johson,J., Foshea B: The Effect of Special Versus Combined Warm-Up Strategies on the Voice, Journal of Voice, 2009, Vol. 23, No.5, 572-576 Richard Miller (2004): Solution for Singers, Oxford University Press, New York. Mürbe, D., Thomas Zahnert, Eberhard Kuhlisch, and Johan Sundberg (2006): Effects of Professional Singing Education on Vocal Vibrato—A Longitudinal Study, Journal of Voice, 2007, Vol. 21, No. 6, pp. 683–688 Mürbe, D., †Friedemann Pabst, †Gert Hofmann, and Johan Sundberg (2003): Effects of a Professional Solo Singer Education on Auditory and Kinesthetic Feedback-A Longitudinal Study of Singers’ Pitch Control, Journal of Voice, 2004, Vol. 18, No. 2, pp. 236–241 Siupsinskiene, H. Lycke (2011): Effects of Vocal Training on Singing and Speaking Voice Characteristics in Vocally Healthy Adults and Children Based on Choral and Nonchoral Data, Journal of Voice, 2011, Vol.25, No.4, pp. 177-189 Szabadyné Békési Magdolna (2002): I. Szegedi Énekoktatás, Szeged Szabadyné Békési Magdolna (2005): III. Kolozsvár és Ungvár MagánénekOktatásának Története, Szeged

Szerző Altorjay Tamás: Szegedi Nemzeti Színház. 6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 1. Magyarország. E-mail: [email protected]

227

Művészeti Szekció

A kottaolvasás készségének vizsgálata Benedekfi István Szegedi Tudományegyetem, Zeneművészeti Kar Összefoglalás: A kottaolvasás olyan folyamat, amely átalakítja a speciális vizuális szimbólumokat – a zenei notációt – ritmusokká, hangokká, melyek lehetnek belső (hang nélküli) zenei folyamatok, vagy külső megszólaltatásúak; énekelt vagy hangszeres anyagok (Hodges, 2011). Singer (1983) szerint, amíg 1879 és 1972 között több mint ezer olvasáskutatással kapcsolatos tanulmány született, addig ugyanebben az időszakban a kottaolvasással kapcsolatban kevesebb, mint 250, illetve a kottaolvasással kapcsolatban eddig nem születettek átfogó elméletek. Tanulmányomban a 6-18 éves korosztály kottaolvasási készségével foglalkozom. Kutatásomnak része a metakogníció és a zenei képességek összefüggéseinek vizsgálata, a különböző kottaolvasási stratégiák feltérképezése. Feltárni szeretném a jó kottaolvasásstratégiahasználók jellemzőit, a különböző kottaolvasási stratégiák tanításának lehetőségeit. Abstract: Music reading is a process of converting special visual symbols – music notation – into sounds. These sounds may be silent, conceived internally, or they may be produced externally through the voice or musical instruments. From this rather simplistic definition there arises a number of more complex issues to be explored (Hodges, 2011). According to Singer (1983), between 1879 and 1972 more than one thousand research studies have been dealing with reading, in the same period about the score reading is less than 250, and also about the music reading has not been born global theories. In my study I am dealing with the music reading skills between the ages 6-18. One part of my research is metacognition and the study of the relations of musical skills, and mapping of the different music reading strategies. I would like to explore the characteristics of the expert music-reading strategy users and the different possibilities for the teaching of music reading strategies. Kulcsszavak: kottaolvasás, metakogníció, zeneoktatás, szemmozgásos vizsgálat Keywords: music reading, metacognition, music education, eye-tracking

Bevezetés A gyakorlati tapasztalat és a tudományos kutatások egyaránt igazolják, hogy a zene és a zene művelése fontos eszköz lehet a személyiség kiegyensúlyozott fejlődésének. Kodály Zoltán zenei nevelési elképzelései Magyarországon nemcsak a zenei szakképzésben terjedtek el, de megjelentek ének-zene tagozatos általános iskolák, ahol a zenei készségeken kívül és a zenei nevelésen keresztül elsősorban a gyermek személyiségének fejlesztését, képességei kibontakoztatását kívánják segíteni. A hangszeres, vagy énekelt zene által fejlesztett képességek kedvezően befolyásolják a tanulók szocializációját, érzelmi gazdagodását és általános tanulási teljesítményeit. Az ének-zene tagozatos iskolák száma sajnos az utóbbi időben jelentősen csökkent, ugyanakkor az ilyen típusú iskolákban végzett hatásvizsgálatok szerint az intenzív zenei képzés segítségével fejleszthetőek a diákok kognitív, affektív és metakognitív képességei.

1. A zenetanulás metakognitív aspektusai A metakogníció magasabb szintű gondolkodást jelent, amellyel aktívan lehet befolyá228

Művészeti Szekció solni a tanulás közbeni szellemi tevékenységeket, a különböző tanulási stratégiák hatékonyságát. A metakogníció területe az oktatásban olyan fontossá vált, hogy az EARLI-n, (European Association for Research on Learning and Instruction), a tanítás-tanulás kutatásának legjelentősebb európai szervezetén belül külön SIG (Special Interest Group) csoport alakult Metacognition néven, amely 2012 szeptemberében ötödik alkalommal szervezett konferenciát Milánóban. A metakogníció kulcsszerepet játszik a sikeres tanulásban, ezért fontos tanulmányozni és úgy fejleszteni a tanulók gondolkodását, hogy a metakogníció segítségével sikeresebben működtessék értelmi képességeiket. Nem kétséges, hogy a metakognitív gondolkodás a tanulás egyik fontos része; a tanulók metakognitív készségei és az iskolai teljesítmény között szoros összefüggés mutatható ki. Több kérdőíves vizsgálatban is hasonló eredmények születtek az utóbbi időben. A kutatók úgy találták, hogy a diákok részvétele bármilyen művészeti programban pozitívan befolyásolja a metakognitív és kognitív képességeiket. Számos konferenciát rendeztek az utóbbi időszakban ebben a témakörben, egyik legkiemelkedőbb a 2004-ben, New Yorkban szervezett Learning, Arts and the Brain konferencia. A metakogníció és a zenetanulás területeivel kapcsolatos kutatások tartalmazzák az affektív és metakognitív képességek tantárgyi sikerekkel kapcsolatos eredményeit. Hollenbeck (2008) kutatásából kiderült, hogy a középiskolás hangszeren tanuló diákok a többi közismereti tantárgynál is sikeresek, mint például a matematika, az irodalom, az idegennyelvek, vagy természettudományok területén. Szintén a hangszertanulással eltöltött idő és az általános tanulmányi eredmény között megjelenő kapcsolatra mutat rá Janurik (2010). Az eredményei szerint a zenét tanuló gyerekek tanulmányi átlageredménye magasabb az iskolán kívül hangszert nem tanuló társaikénál, amely különbség szignifikáns mértékű. A zenetanulással eltöltött évek számát és a tanulmányi átlag összefüggéseit tekintve pedig az átlagok szignifikánsan magasabbak azon tanulók esetében, akik négy évet, vagy ennél több időt töltöttek zenetanulással. A zenetanulás összetett folyamat; része a kommunikáció, hangszeres előadás, bemutatás, a kottaolvasás során összetett zenei szimbólumok megértése, feldolgozása, különböző hangszeres kamaraegyüttesekben, zenekarokban való együttműködés, csapatmunka, improvizáció vagy zenei képzelőerő.

2. A kottaolvasással kapcsolatos vizsgálatok 1984-ben Gordon javasolta a Music Learning Theory kidolgozását, amely magába foglalta ugyan a kottaolvasás készségét is, de nem mutatott be átfogó elméletet a zenetanulással kapcsolatosban. Olyan magyar kutatás, amely kifejezetten a kottaolvasási készség különböző aspektusainak, vagy a kottaolvasási stratégiák feltárásával foglalkozna, eddig még nem született. Ugyanakkor az idegen nyelvű szakirodalomra jellemző, hogy az elmúlt években folyamatosan növekszik a kottaolvasással kapcsolatos vizsgálatok száma. A kottaolvasás komplex folyamat, legalább két különböző készségből áll: olvasási készségből és mechanikus készségből. Kognitív szempontból a kottaolvasás szintén egyszerre több egyidejű folyamatból áll; a vizuális információk kódolása, motoros válaszok és a vizuális-motoros integráció (Gudmundsdottir, 2007). Kutatások szerint a kottaolvasás sikerességét meghatározza az információ feldolgozás és a pszichomotoros sebesség (Kopiez, Weihs, Ligges, és Lee, 2006). A kottaolvasással kapcsolatos vizsgálatok megerősítették, hogy a hangmagasság és ritmus érzékelése szintén különböző folyamatok. E téren a balesetet szenvedett zenészek agyi sérüléseinek vizsgálataival foglalkoztak a kutatók. Egy tanulmányban leírják, hogy egy

229

Művészeti Szekció hivatásos zenész, aki agykárosodást szenvedett a baleset után a megfelelő hangmagasságban szólaltatta meg a leírt dallamot, viszont a ritmusát már nem tudta kottából bemutatni (Fasanaro et al. 1990). Ismert tény, hogy a kottaolvasás meglehetősen összetett feladat – a kottaképről közvetített különböző zenei szimbólumok jelentésének értelmezése, majd énekelt, vagy hangszeres bemutatása, előadása. Komoly zenei teljesítményt jelent a kottaolvasás sikeres és folyamatos megvalósítása, amelyet a tapasztalatok szerint kevesen tudnak hiba nélkül megvalósítani még több éves zenei tanulmányok után sem. Hasonlóan az írott szöveg olvasásához, ami automatikusnak tűnik az olvasóknál, a zene előadása írott kottáról szintén automatikusnak tűnik azoknak, akik járatosak a zenei írás-olvasásban, ami lehetővé teszik számukra, hogy összetett zeneműveket játszanak el első látásra. Ugyanakkor ezideig a feltételezett kottaolvasási automaticizmusról nem született empirikus tanulmány. Összetettsége ellenére számos zenésznek sikerül mester szinten elsajátítani a kottaolvasást. Többen arról számolnak be, hogy a szakértői kottaolvasó szint megszerzése nem jelentett tudatos erőfeszítést számukra. Egy vizsgált zongorista állítása szerint, nem emlékszik arra, hogy bármit is tett kitűnő zenei olvasási készségének elsajátítása érdekében és véleménye szerint a legtöbb kiváló kottaolvasási készséggel bíró zenész tudását az életének korai szakaszában szerezte meg, ami számukra nem okozott abban az időben nagyobb megerőltetést (Sloboda, 1978) A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a kottaolvasásban tehetségesnek bizonyult személyek, akiknek nem jelent tudatos erőfeszítést, hogy megtanulják, hogyan kell olvasni a kottát a hangszerjátékban is tehetségesek. Jelenleg kutatás tárgyát képezheti az a kérdés, hogy kottaolvasás folyékonysága mennyire kapcsolódhat össze a zenei tehetség fogalmával, illetve ennek hiánya megegyezik – e a zenei tehetség hiányával is. Wolf 1976-os tanulmányában javasolta, hogy a szakértői szintű kottaolvasás elsajátítása nem feltétlenül szükséges a zenei előadóművészek számára, mivel a szakirodalom nem jelez szoros összefüggést a hangszeres teljesítmény és a kottaolvasási szint között. McPherson 1994-es átfogó tanulmányában a zenei képzésben résztvevő ausztrál diákok hangszeres vizsgaeredményeinek és kottaolvasási készségeinek összefüggéseit vizsgálták. Alacsony korrelációt találtak a hangszeres képességek és a kottaolvasási készségek között. Ugyanakkor az évek előrehaladtával a korreláció valamivel magasabb volt a hatodik évfolyamos diákoknál, mint a harmadik évfolyamosoknál. Úgy tűnik, hogy a kottaolvasási képesség nem feltétlenül fejleszti párhuzamosan a hangszeres képességeket. Feltételezhető, hogy nem lehet jelentős eltérés a két képesség – a hangszeres és kottaolvasó – között.

3. A szemmozgásos vizsgálatok alkalmazásának lehetőségei a zeneoktatásban A szemmozgás elemzése egyre népszerűbb módszertani eszköz, erre utal, hogy a neveléstudományokkal foglalkozó kutatók, illetve doktoranduszok számára rendezett konferenciákon egyre inkább előtérbe kerül alkalmazásának bemutatása. Legutóbb 2012 júliusában a fiatal kutatók és doktorandusz hallgatók számára regensburgi EARLI Jure konferencián Using Eye-tracking in Educational Research címen tartott szakmai műhelyfoglalkozást Tamara van Gog és Halszka Jarodzka, a szemmozgásos vizsgálatok két neves nemzetközi szakértője (Buzás, 2012). Magyarországon Dr. Steklács János a legismertebb szakértője a szemmozgásos vizsgálatoknak, akinek 2010-ben közös cikke is megjelent Janurik Mártával a kottaolvasási és az olvasási készségekkel kapcsolatban. A szemmozgásos vizsgálatok segítségével egy olvasási feladat megoldása során

230

Művészeti Szekció nyomon követhetjük a pislogást (blinks), a fixációkat, a fixációk közti ugrásokat, vagyis a szakkádokat (saccade), valamint a pupilla méretének változásait is (pupil dilations). A szemmozgás elemzés nem csupán pedagógiai kutatási eszköz, hanem olyan lehetőség, amivel elősegíthetjük a diákok tanulási fejlődését is. Az eddigi kutatási eredmények azt sugallják, hogy az egyén zenei tudása szignifikánsan befolyásolja a kottaolvasás során létrejött szemmozgásait. Blattoló zongoristákkal végeztek kutatásokat, akiknél annak ellenére, hogy homofon szólamokat olvasnak, a szakkádok inkább vízszintes mozgásokból állnak, amelyek a basszustól a következő akkord felé vízszintes irányban mozognak. A polifonikus zenénél a függőleges irányú olvasás leginkább a felsőbb szólamokból kiindulva az alsóbbak felé történik. Kutatók úgy találták, hogy a jobb zongoristák gazdaságosabban bánnak szemmozgásaikkal, szemeiket a kottán tartva, míg a gyengébbek sokszor szükségtelenül is többször kezeiket nézik kottaolvasás közben. Érdekes jelenség, hogy hasonlóan a nyelvtanulókhoz, a tapasztaltabb zenészek egységeket olvasnak. Az elme a kulcsszavakból megállapítja a mondatok értelmét, a kevésbé fontos részeket a szem átugorja. Zongoristákat kértek fel blattolásra olyan kottákból, amelyek tartalmaztak néhány hibás hangot. (Sloboda, 1976). Csak másodszori olvasásra javították a hangokat, ez megerősíti azt a tényt, hogy a jobb blattolók inkább nagyobb egységeket olvasnak egyszerre. A zongorán, vagy egyéb billentyűs hangszeren való játék széleskörű koncentrációt, jó olvasási készséget igényel a játékosoktól. A hangszeresek számára készített kotta nemcsak a zenei szimbólumokat (hang- és ritmusértékek) tartalmazza, hanem gyakran a zongorajátékkal kapcsolatos ujjrendet is. A hangok két egymás alatti kottasorban, violin- és basszuskulcsban helyezkednek el, illetve a zongora billentyűzeten is olvasniuk kell a hangszeren játszóknak, tehát egyidejűleg több különféle dolgot kell olvasniuk. Ehhez kapcsolódó vizsgálatokhoz az olvasáskutatásban alkalmazott Stroop teszt zenei adaptációját alkalmazták 2004-es kísérletükben a londoni University College kutatói annak a bizonyítására, hogy a zenei notációt automatikusan dolgozzák fel a képzett zongoristák. Számokat helyeztek a hangjegyek felé, a résztvevőknek öt hangból álló sorozatokat kellett játszaniuk a számokból kiindulva az ujjakra vonatkoztatva. A zongoristák reakció idejét jelentősen befolyásolta a hangjegy/ szám egyezése, rövidebb idő alatt oldották meg a feladatokat, a nem-zenészeknél az időtartam nem változott. A nem-zenészek analóg feladatainál a zongoristák és a nem-zenészek között szignifikáns volt a különbség a függőlegestől a vízszintes inger-válasz leképezés feladatokban, ahol szintén zongoristák voltak gyorsabbak (Stewart, 2004)

Következtetések A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának Ph. D hallgatójaként, valamint az SZTE Zeneművészeti Kar zongoraművész-tanáraként nap, mint nap találkozom a kottaolvasási készség fejleszthetőségének témakörével elsősorban a diákjaimmal kapcsolatosan, ugyanakkor személyes vonatkozásban is; mivel a közel tíz éves korrepetitori tevékenységem folyamán a zeneművészeti szakoktatásban, illetve színházi munkakörben elengedhetetlen feltétel a jó kottaolvasó készség megléte. A jövőbeli kutatásaimnak két célja lehet; alapvető kutatások végrehajtása a kottaolvasás folyamatának jobb megértése érdekében, illetve meghatározni azokat a leghatékonyabb eszközöket, amelyek segíthetik a professzionális kottaolvasók képzését.

231

Művészeti Szekció

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

[4] [5]

[6] [7]

[8]

Buzás Zsuzsa: A 2012-es regensburgi EARLI JURE Konferencia (nyomtatásban, Iskolakultúra), 2012. D. A. Hodges: The acquisition of music reading skills, Handbook of Research in Music Teaching and Learning, 466-471. New York: Schirmer Books, 2011. Fasanaro, A. M., Spitaleri, D. L., Valiani, R., & Grozzi, D: Dissociation in musical reading: A musician affected by alexia without agraphia. Music Perception, 7 (3), 259272. 1990. Helga Rut Gudmundsdottir: Pitch error analysis of young piano students’ music reading performances, International Journal of Music Education vol. 28. no. 1 61-70, 2010. Janurik Márta: A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4-8 éves kor között, Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem, 2010. Lauren Stewart, Vincent Walsh, Uta Frith: Reading music modifies spatial mapping in pianists Perception & Psychophysics Volume 66, Issue 2, 183-195, 2006. Longley, L: Gaining the arts advantage, lessons from school districts that value arts education: Gaining the arts advantage: Lessons from schools districts that value arts education. 1-20. Washington, DC: Arts Education Partnership, 1999. Singer, Harry: A critique of Jack Holmes's study: The substrate-factor theory of reading and its history and conceptual relationship to interaction theory. In Reading Research Revisited, 1983.

Szerző Benedekfi István: SZTE Zeneművészeti Kar. Békéscsaba, Bem utca 11. 5600, Magyarország. [email protected]

232

Művészeti Szekció

A hangszertanulás lehetséges transzferhatásai gyermekkorban Buzás Zsuzsa Művészeti és Testnevelési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás: Az elmúlt években a pedagógia, a pszichológia és az agykutatás területén számos kutatás foglalkozott a hangszerjáték lehetséges fejlesztőhatásaival. E kutatások alapján elmondható, hogy a hangszertanulás hozzájárul a kognitív és motoros készségek, illetve a kreativitás fejlődéséhez. Kodály Zoltán zenepedagógiai koncepciója szerint a facimbalom (xilofon), majd a furulya lehet a gyermekek első hangszere, ugyanakkor a billentyűs és a vonós, vagy egyéb hangszereken való játék szintén hatékony formája lehet a kognitív készségek fejlesztésének. A művészeti tevékenységek; a tánc, zene, képzőművészet és irodalom az agy különböző területeit aktiválják. A neuromuzikológia eredményei szerint az ének és hangszerjáték nagymértékben fejleszti a két agyfélteke közti aktivitást és kapcsolatot. A kutatások szerint a hét éves kor előtti zenetanulásnak van maradandó hatása az idegrendszerre. Abstract: In recent years, in the fields of pedagogy, psychology and brain research a number of studies have dealt with the transfer effects of playing a musical instrument. On the base of these researches we can conclude that studying an instrument contributes to the cognitive, motor skills and creativity. According to Kodaly’s conception of music education, the xilophon, then the recorder could be the children’s first instrument, however, the keyboard and the strings, or other instruments can also be an effective form for the development of cognitive skills. In general, the involvement in any form of art (dance, music, visual arts and literature) can activate the different areas of the brain. According to the results of Neuromusicology singing and playing an instrument greatly improves the activity and the connection between the two hemispheres. Research has shown that learning music before the age of seven has a permanent effect on the nervous system. Kulcsszavak: zeneoktatás, Kodály koncepció, neuromuzikológia Keywords: music education, Kodály conception, Neuromusicology

Bevezetés Kodály Zoltán zenepedagógiai módszerét a világ számos országában használják a gyermekek zenei nevelésére; ezt a tényt alátámasztja, hogy évről-évre számos külföldi zenepedagógus, hallgató érkezik Magyarországra a módszer tanulmányozásának és elsajátításának céljából. Kodály Zoltán zenei nevelési koncepciója ma a magyar zenei köznevelés alapját jelenti, jelentős szerepe van a szakoktatásban is. Ezek az alapelvek fokozatosan alakultak ki, fogalmazódtak meg és mentek át a gyakorlatba, azután, hogy a zeneszerző figyelme 1925 táján a zenepedagógia felé fordult. A Kodály koncepció célja, hogy már kisgyermekkortól neveljen a zenei készségek megőrzésére, továbbfejlesztésére, ugyanakkor Kodály pedagógiája egészét tekintve több, mint zenepedagógiai módszerek együttese. Egy sajátos életreformpedagógia is abban az értelemben, hogy az esztétikai szempontból igényes együttes éneklés örömével hozzájárul a közösségbe szervesen illeszkedő, azt sajátos értékeivel gazdagító egyén tartalmasabb életformájának kialakításához. Kodály módszerére jellemző a népdalkincsen alapuló vokális kezdés, ami a későbbi hangszeres zenetanulásban is a diákok segítségére 233

Művészeti Szekció válik. Példa erre Kodály Zoltán 24 kis kánon a fekete billentyűkön című műve is, ami a kezdeti hangszeres oktatással foglalkozik.

Hazai vizsgálatok Kodály zenei nevelési módszerének hatásáról Magyarországon zajlottak az első meghatározó vizsgálatok az 1970-es években. Kokas, majd Barkóczi és Pléh zenetagozatos általános iskolában készült hatásvizsgálata azt mutatta, hogy amíg a zenei nevelés hatására az intelligencia színvonala nem változik, a tanulók kreativitására viszont a zenetanulás fejlesztően hat (Barkóczi and Pléh, 1982, 18-21). A nyolcvanas években Laczó Zoltán végzett hasonló vizsgálatokat. E hazai kutatások rámutatnak a zenét tanuló diákok ízlésének, értékítéleteinek stabilitására és a zenei osztályokon belül az egymást segítő, támogató attitűd jelenlétére, mivel a zenei nevelés kimutathatóan hozzájárul az agresszió csökkentéséhez, tapintatosságra, mások elfogadására és odafigyelésére is tanít. Az óvodáskorú gyermekek, illetve az első évfolyamos tanulók zenei képességével kapcsolatosan igen kevés adattal rendelkezünk, és e korosztály mérésére alkalmas merőeszköz sem áll rendelkezésre jelenleg (Janurik, 2010, 14-15). Az eddigiekben említett felmérések és vizsgálatok elsősorban az ének-zene oktatás, az éneklés transzferhatásaival foglalkoznak. Kodály Zoltán koncepciója szerint a gyermek első hangszere a facimbalom után mindjárt a furulya lehet. A furulya használata leginkább a zenetagozatos általános iskolákra, vagy a zeneóvodai képzésre jellemző. Magyarországon elterjedt gyakorlat, hogy a gyermekek zeneiskolában kezdik meg hangszeres tanulmányaikat harmadik osztályos koruktól kezdve. A hangszeres zeneoktatás transzferhatásainak vizsgálata több szempontból is indokoltnak és időszerűnek tűnik. Az OECD a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet, bár alapvetően a gazdasági fejlődés támogatására jött létre, egyre nagyobb figyelmet fordít az oktatásra és a kutatásra. Az oktatás kutatásával foglalkozó intézetet tart fenn, és nagy jelentőségű elemző, feltáró programokat finanszíroz. Ezek közül a legismertebb a 2000-ben elindított PISA, amely a tagországokban háromévenkénti ciklussal felméri a tanulók tudását, és adatokat gyűjt a tanulás szempontjából fontos iskolai és társadalmi feltételekről (Csapó, 2004, 1234). E PISA felméréseken rendszerint a finn és a japán diákok végeznek az élen. Nem véletlen talán, hogy Japán és Finnország is nagy hangsúlyt fektetnek a művészetoktatásra, a kisgyermekek zenei képzésére. Mindkét országban a hangszeres oktatás is előtérbe kerül. Japánban hagyományosan a szülő gyermekének első zenetanára Shinici Suzuki módszere szerint, aki nagyon fontosnak tartja a zenei nevelésben, hogy a tanár először mindig dicsérje meg növendékeit, és csak azután hívja fel figyelmüket a hibákra (Hovánszki, 2008, 81). Finnországban szintén már az óvodai képzésben helyet kap a mindennapos hangszerhasználat.

1. Zenei képességek A hangszerjáték és az éneklés alapvető feltétele különböző zenei képességek megléte. A zenei alapképességek korszerű meghatározására és vizsgálatára az 1990-es évek elején került sor a Szegedi Tudományegyetemen. Erős Istvánné, zenepedagógus alakította ki a zenei alapképességek modelljét öt zenei dimenzió: melódia, harmónia, ritmus, hangszín és dinamika elkülönítésével. Belső tagolódásuk által további zenei képességek megjelenítésére nyílt lehetőség. Ugyanakkor, amíg szerepel a modellben a dallamközlés, -olvasás és -írás, a hangzatközlés, -olvasás és -írás, valamint a ritmusközlés, -olvasás és -írás, nem szerepel sem a hangszín-közlés, sem a dinamika-közlés lehetséges metszete, pedig éppen ezek adnák majd

234

Művészeti Szekció az egyedi, művészi értékét a végterméknek; a felhangzó zeneműnek! Érdemes áttekinteni a környezeti és motivációs tényezőket is, illetve a további, nem zenei képességeket. Erre utal O’ Neil és Sloboda kilencvenes években végzett kutatásai is, akik szerint a hangszertanulásban való teljesítményt az első tanulóév után nem csupán a zenei képességtesztek eredményei jósolták be, hanem inkább a kudarcnak való ellenállás képessége.

3. Neuromuzikológia Winner és Sloboda, amerikai kutatók szerint a zenei képesség neurológiailag is jól elkülöníthető más képességektől, született adottság, amihez csak kevés ösztönzés kell, hogy kibontakozzon. A Harvard Egyetem agykutatója, Franzes Rauscher 1993-ban publikált arról, hogy Mozart zenéjének hallgatása javítja a térbeli képzelőerőt. A népszerű elmélet hatása megnyilvánult a politikában is, amikor Georgia kormányzója bejelentette, hogy minden Georgiában született gyermeknek juttassanak egy kazettát vagy CD-t, melyen klasszikus zene található. Jelenleg Skóciában van hasonló kezdeményezés, ahol minden újszülötthöz ajándék CD jár, melyen klasszikus, komolyzenei művek mellett skót népdalok és gyermekdalok is helyet kaptak. A Boston Egyetem kutatói „Mozart és a Tanulmányi Képesség Vizsgálata”c. tanulmányukban ugyanakkor megfogalmazzák, hogy elsősorban nem a zene hallgatása, inkább az aktív zenélés járul hozzá a személyiség fejlődéséhez. A művészeti tevékenységek; a tánc, zene, képzőművészet és irodalom az agy különböző területeit aktiválják. Az agykutatás, a neurobiológia és a neurofiziológia, illetve egy új tudományág, a neuromuzikológia eredményei szerint az ének és hangszerjáték nagymértékben fejleszti a két agyfélteke közti kapcsolatot. A dallam feldolgozása inkább a jobb, a ritmus feldolgozása pedig inkább a bal agyféltekében történik. Zenélés közben tehát mindkét agyfélteke aktív, ami az agyféltekék optimálisan kiegyensúlyozott együttműködését biztosítja.

1. ábra: A művészetek és az agyi területek kapcsolata

1995-ben Thomas Elbert, a konstanzi egyetem neurológusa arról számolt be, hogy az agy finom mozgásokért felelős területe nagyobb a zenészeknél, mint azoknál, akik nem zenélnek. Az agykérgi újraszerveződés annál nagyobb mértékű, minél hosszabb ideje zenél az illető. 1998-ban a Nature magazinban Pantev arról írt, hogy az agykéreg hangmagasság észleléséért felelős területe 25 százalékkal nagyobb a zenészek esetében. Azok a gyerekek, akik zeneórákat vesznek, jobb teljesítményt nyújtanak a memóriafeladatokban is. A kanadai McMaster Egyetem kutatói olyan gyerekek agyfejlődését 235

Művészeti Szekció hasonlították össze, akik jártak, illetve nem jártak zeneórákra. A kutatók megvizsgálták, hogy a gyerekek agya miként reagál a különböző zenei hangokra, és felfedezték: azoknál a kicsiknél, akik rendszeresen járnak órákra, az agyfejlődés eltérő, sőt, gyorsabb. A hangszerek által kiadott hangokra az egy éven át tartó vizsgálatsorozat során a gyerekek egyre gyorsabban reagáltak, az agyfejlődésük tehát egyre dinamikusabb lett. A Harvard Egyetem neurológusai számítógépes képletapogató segítségével kimutatták, hogy a két agyféltekét összekötő rosthálózat, a corpus callosum mérete jelentősen megnövekedik a homloklebenyeket összekötő részen olyan zenészeknél, akik a rendszeres gyakorlást hét éves koruk előtt kezdték el. A homloklebeny a mozgáskoordináció központja, a tervezésnek, döntéseinknek székhelye, de ez a terület a felelős alapvető személyiségi jegyeink, motivációink és moralitásunk kialakításáért is.

2. ábra: corpus callosum

A kutatások alapján elmondható, hogy a hangszeres oktatás az egyik leghatékonyabb formája a kognitív készségek fejlesztésének. Ezt elsősorban a kétkezes hangszerek – a billentyűs és vonós hangszerek teszik legjobban elérhetővé. A sokat gyakorló gyerekek esetében természetesen javul a két kéz mozgáskoordinációja is. Thomas Elbert vizsgálata szerint a hegedűsök ujjainak agykérgi reprezentációjának vizsgálatakor kiderült, hogy a balkéz kisujja által közvetített tapintási információk érzékelésére nagyobb agyterület szolgál zenészeknél, mint nem zenészeknél.

4. A korai kezdés és a zenei képességek kibontakozásának kapcsolata A zenélés ősi, emocionális élmény. Az élmény, az átélés jelentőségét hangoztatja Csíkszentmihályi Mihály, világhírű pszichológus is, aki szerint a zene áramlat – élményt is előidézhet, ha képes valaki a zenét analitikus módon hallgatni. Az élmény és megértés kapcsolatáról elmondható, hogy minél mélyebb zenei réteg tárul fel számunkra, annál inkább gazdagítja érzelemvilágunkat. Fokozottabban jelentkezik azoknál, akik saját maguk is megtanulnak zenélni. Már egy – két éves korban megfigyelhető a gyermek reakciója a zenére, éneklésre, felfedezhető zenei hallása és emlékezete. Kodály Zoltán írásaiban utal arra, hogy a gyermekek zenei képességét mikor érdemes elkezdeni: „Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja 236

Művészeti Szekció gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” (Kodály, 1974, 246). Valóban, a magzat már rendelkezik zenei készségekkel és zenei memóriával. A fogantatás utáni harmadik – negyedik hónapban kifejlődött akusztikai apparátus révén képes a hangok feldolgozására. Minthogy a magzat az őt érő szenzoros ingerek 90% -át akusztikai modalitáson keresztül dolgozza fel, lehetséges, hogy ebben az időszakban ez az agy legfontosabb erőforrása. Az emberi agy nem statikus, hanem folytonosan alakul, fejlődik, ennek köszönhetően képes a környezethez alkalmazkodni. A plaszticitás az első három életév során a legnagyobb mértékű, ezért az ekkor kapott ingerek nagy befolyással bírnak valamennyi képesség további alakulására. Kutatások bizonyítják, hogy a két hónapos csecsemők már különbséget tudnak tenni az egyenletes és szabálytalan ritmus között, illetve képesek az ismert dallamhoz hasonló változat felismerésére. A zenei csodagyerekekre jellemző, hogy nagyon korán kezdenek tanulni hangszerükön. A korai kezdés és gyors fejlődés máris előnyt jelenthet kortársaikhoz képest. Azok az előnyök, melyet a csodagyerek a korai években szerzett (fellépések, ismertség, rutin) gyakran meghatározóvá válnak. Nem véletlen, hogy a legtöbb csodagyereket a koraérettségnek három klasszikus területétől, a zene, a matematika és a sakk területéről ismerjük.

Következtetések A zenei transzferhatások pozitív jellege tehát vitathatatlan. A kutatások szerint a 7 éves kor előtti zenetanulásnak van leginkább maradandó hatása az idegrendszerre. A zenei szenzitív periódus pedig 8 - 10 éves korig tart, a képességek fejlődésének ez a fontos, vissza nem térő időszaka. Az idén ünnepeljük ország- és világszerte Kodály Zoltán születésének 130. évfordulóját, befejezésül az ő szavait szeretném idézni, aki számos írásában hívta fel a figyelmet a mindennapi zeneoktatás értékére: „Az emberiség boldogabb lesz, ha megtanul a zenével méltóképpen élni.”

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5]

[6] [7] [8]

Czeizel Endre, Batta András: A zenei tehetség gyökerei 185-193., Arktisz Kiadó, Budapest, 1992. Csapó Benő: A tudásvagyon újratermelése, Magyar Tudomány, 1234. 2004/ 11. Hovánszki Jánosné: Zenei nevelés az óvodában, 81. Didakt Kft., Debrecen, 2008. http://www.musicianbrain.com/#index Ilona Barkóczi, Csaba Pléh: Music makes a difference, 18-21. Petőfi Nyomda, Kecskemét, 1982. Janurik Márta: A zenei hallási képességek fejlődése és összefüggése néhány alapkészséggel 4-8 éves kor között, Doktori értekezés, 14-15. Szegedi Tudományegyetem, 2010. Kodály Zoltán: Gyermeknapi beszéd 1951, In: Kodály: Visszatekintés I. 246. szerk.: Bónis Ferenc, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1974. Kodály Zoltán: Visszatekintés I–II. szerk.: Bónis Ferenc, Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1974. Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században, Budapest, Tankönyvkiadó, 1989.

237

Művészeti Szekció [9]

Weinberger, N. M.: Music and the Brain: a Broad Perspective. Music Educators Journal, 87, (2), 8–9. 2000.

Szerző Buzás Zsuzsa: Művészeti és Testnevelési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar. 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14., Magyarország. E-mail: [email protected]

238

Művészeti Szekció

Az egyéni képességek és kompetenciák mérése a klasszikus éneklésben Dudásné Szécsi Edit Magánének Tanszék, SZTE Zeneművészeti Kar Összefoglalás: Az éneklés talán a legősibb kommunikációs forma az emberré válás folyamatában, amely tükrözi a testi, lelki és szellemi fejlődésünk összhangját, illetve ezek kapcsolatát. Az egyéni képességek megnyilvánulásának formája a fizikai testalkat, valamint a hangadó szervek tökéletes és harmonikus együttműködése. E képességek művészi szinten történő irányítása az egyik legfontosabb szempont az énekes teljesítmény alapján történő kiválasztásánál. Az énekes teljesítményének mérhetősége egy olyan mérési rendszer felállítását teszi szükségessé, amely minden énektanítással foglalkozó pedagógus számára elfogadható, egységes elemzési szempontokat tartalmaz. Gyakorlati tapasztalataim alapján jelenleg az elemzési szempontok gyakran szubjektív elbírálás alá esnek. Az éneklés során a testi adottságokon kívül a teljesítmény elbírálásánál fontos szempont lehet a belső indíttatás, beleélő képesség és közvetítő készség is. Az énekművésszé váláshoz vezető út minden énekesnél különböző, de teljesítményüket egy egységes mérési rendszer alapján szükséges megítélni. Abstract: Singing is probably the oldest form of communication in the process of becoming a human being, reflecting strong growth in the inner and outer harmony and interconnection. One form of the individual’s ability is the physical constitution, which allows the ‘eligible’ and the selection for the higher level of an artistic expression. However, our mental and spiritual upbringing is important, as well, the reflection of our inner ‘better’ world, and the ‘desire to share’ by the way of our sounds. The willingness to share, coupled with suitable qualifications, may contribute to testing these cognitive abilities. The road leading to a goal is, of course, individually different, but everyone should work on the same parameters for being able to do the freedom of vocalization, recognize and remove the physical and psychological barriers. Kulcsszavak: képességek, kompetenciák, mérés Keywords: skills, competencies, measuring

Bevezetés A zene eredetének kérdésére több hipotézist is megvizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy a zene manifesztálódása nem korlátozható egyetlen lehetőség illetve elképzelés köré. A ritmus a beszéd a munkát segítő munkavégzés közben hallatott hangok, munkadalok a hiedelmek, rituálék, melyek a vallás kialakulásával egyidejűek, a természet hangjai vagy akár az alkotott környezetünk hangjai, melyek körülölelik az életünket. Ezek együttesen alkotják a csodát, amit mi zenének hívunk. Ennek egyik megnyilvánulási formája az emberi test alkotta énekhang is. A testet, mint hangszert, s annak lehetőségeit a kezdetek óta műveli, fejleszti az ember. Az énekhang, mint hangszeres nyelv sok sajátosságával együtt fejlődött nemesedett az idők során magán hordozva, viselve fejlődési körülményeinek sokszínűségét. A létfenntartás biztonsága miatt egyre fontosabbá váló kommunikáció, azaz a beszéd, harmonikusan kapcsolódott össze a hangadás ezen formájával „beszélő hangokká” válva. A világ nyelveinek sokszínű hangzása

239

Művészeti Szekció a vokálisok színpompájának köszönhető. Az énekes vokálisok a keményszájpadláson ülnek meghatározott formánsterületeken, biztosítva, a fej rezonáns üregeinek csengését. (Formánsaz emberi hang jellegzetes színét adó, rezonanciás úton felerősített felhangtartomány). Míg a különböző beszélt nyelvekben megegyező konszonánsok nagyon hasonlóan, illetve csak kis eltérésekben ugyanott képződnek, a vokálisok csengésük elhelyezkedésében, színükben, ejtési idejükben jól hallhatóan elhatárolódnak egymástól s az egyes nyelvekben nagyon eltérőek lehetnek. Ezt azért tartom rendkívül fontosnak, mert bizonyos nyelvi sajátosságok lényegesen befolyásolták az énektechnika fejlődését s annak művészi szintre emelhetőségét. A klasszikus énekhang által megformált művekben a beszéd akusztikailag megszínezi a zenét, értelmezi és gondolatokkal tölti meg a művet, formál és formákat alkot. Az ember mindig arra törekedett, hogy az őt körülvevő élő és mozgásban lévő világról alkotott véleménye kifejezésre jusson, jelen esetben hangot öltsön. „Ahány ember, annyi hangszer!” Nincs két egyforma ember, azaz hang, akinek a hangképző szervei tökéletes hasonlóságot mutatnának, még egypetéjű ikrek esetében sem. Vannak azonban olyan speciális adottsággal bíró emberek, akiket testi, fizikai teljesítményük jobban predesztinál a művészi hangadás elsajátítására, illetve annak kiművelésére. Ezeket az adottságokat és azok mérési lehetőségeit igyekszem kutatni, és segíteni ezzel az énekpedagógiában oktató és alkotó kollégáim munkáját. A beszéd illetve prózai hangadás mérése különböző célterületeket vizsgál. Például: hangintenzitás, akusztikai-fonetikai jellemzők, artikulációs bázis, hangszín beazonosítás, hangindítás időbeli változása stb. Mérési eszközeik: stroboszkópia, laringoszkóp, fiberoszkóp, orr endoszkópia. Vannak hallás alapú elemzések is, amelyeket fonetikai szakemberek végeznek, akkusztikaifonetikai analízis spektogrammok [1] alapján, félauómatikus speciálisan fejlesztett számítógépes rendszereket alkalmazva. A hangképző mesterek, tanárok a hallásukat és a tapasztalat által megszerzett tudásukat használják arra, hogy az oktatásban, fejlesztésben mérhető eredményeket érjenek el. A klasszikus zenében a szerzők műveikben határozzák meg az énekhangadás technikai tudásszintjét, (a hangadás ambitusát, dinamikai paramétereket, ritmust, stb.) e kötött zenei és gondolati megformáláshoz tartozó érzelmi hangelszíneződést. Különböző mérési területek mérési eszközei lehetnek azonosak, de használatuknak más szempontok alapján kell történnie. Az Oktatási Minisztérium által előírt kötelező tananyag alapján a klasszikus énektanításban több lehetőség kínálkozik az egzaktabb mérési módszerek kialakítására. A mérések alapján megállapítható lesz az is, hogy a különböző szinteken, (alap, közép, felső) egy adott hangfaji sajátosság mellett, mely zeneművek kiválasztásával lehet a teljesítményt eredményesen mérni, amely elősegíti az énekes dinamikus fejlődését is. Az ifjú előadóművész érezni fogja a művészi hangképzés és beszéd szoros kapcsolatát. Jelentős szerepe van a tanárok tapasztalatának abban, hogy milyen fejlesztő gyakorlatokat, technikai feladatokat jelölnek ki a különböző képzési szinteken, és milyen módszertani, anyagismereti elvárásokat kívánnak megvalósítani egyénre lebontva az előírtakból. A művészi hangképzésnek és a beszéd kapcsolatának legfontosabb eleme a levegő, illetve a légzés. A légzéskapacitás folyamatos fejlődésével szintén felmerül a különböző képzettségi szintek mérési lehetősége. Ebben fontos szerepet játszik az énekes testi adottsága. A levegőkapacitás, levegőmegtartás, annak egyenletes adagolása és rezonanciával történő

240

Művészeti Szekció összekapcsolása versenyszerű teljesítményre ösztönzi a bordaváz és has izmait. Az előadóművész „hangszertestének” megfelelő karbantartásával, folyamatos edzésével képessé válik a zeneszerző által elvárt technikai szintet, előadásmódot teljesíteni, valamint a légzést művészi szintű hangadássá formálni. Ide kapcsolható az énekhang akusztikai mérési vizsgálata is, hiszen a hallgatók a hangképzési gyakorlataikban összekapcsolják ezeket a funkciókat (támasz, beszéd, rezonancia). A levegőoszlopon „támaszon” tartott egyenletesen áramló, irányított levegőt a rezonátorüregekbe vezetve kapjuk a vokálisok csengéshelyét, itt nyeri el a hang vivőerős teljes szépségét. (A hangszínezet sajátosságát meghatározzák: a hangszalag és gége mérete a nyálkahártya minősége a toldalékcső hossza a rezonátorüregek formája, mérete és egymáshoz való elhelyezkedésük.) A hang akusztikai mérésével, hangintenzitás, hangszín, levegőkapacitás mérési területeivel már más tudományágak is foglalkoznak, azonban egyik sem abban a relációban, hogy ezek együttesen hogyan tudnának segíteni a teljesítmény alapján történő kiválasztásánál. Arra kértem a hallgatókat, hogy legjobb tudásuk szerint írjanak nyolc olyan szempontot, amely szerint megítélik őket és a teljesítményüket a tanáraik, illetve, hogy szerintük mi az, ami szerint ezt a teljesítményt mérni kell. Felmérések alapján egymáshoz képest, sok azonos és sok más értékelő szempont szerint állították össze a listát, amely szerintük egy versenyen, vagy vizsgaértékelés során azonosan mérné a teljesítményüket. A felmérés valósan tükrözte a diákok technikai felkészültségét. A tanárok és diákok munkáját is jelentősen megkönnyítené, ha a tanulás folyamatába olyan értékrend épülne be, amelyet tudományos mérések támasztanak alá. Nagyon fontos a klasszikus zenei oktatásban is helyesen elsajátítani a tanulás folyamatát, illetve ennek a folyamatnak a megtanítását. A képzésre szolgáló gyakorlatok tematikus építkezési módja lehetővé teszi, hogy alap, közép, felsőbb szinteken a belső hangi élményeket helyesen rögzítve tudja memorizálni az előadóművész. Az észleletek és feldolgozott ingerek megjegyzéséhez szükséges emléknyom létrejötte segíti a helyes bevésődést. Nagy tehát itt a tanár felelőssége. Ha az idegrendszert és a tanulási folyamatokért felelős agyi területeket az érzékelés több oldaláról egyszerre közelítjük meg, mint látás, írás, beszéd és a hallás, akkor kialakul a zenei emlékezés objektív valósága a tudatban. Ennek a folyamatnak a végén stabilabb tudásszint érhető el, nem beszélve az elsajátítás jelentős felgyorsulásáról. Gyakorlati tapasztalatom szerint a gyakorlatok rendszeres tanári segítséggel történő beidegzése és ellenőrzése szintén nagyban hozzájárul a tanulási folyamat helyes bevésődéséhez. Látható tehát, hogy egy tanítási módszer, tematika eredményessége, teljesítménye, milyen fontos lehet a kompetencia mérése során. Beszéltem a tehetségről, annak kibontakoztatásáról, fontosságáról, illetve lehetséges mérési eszközeiről. Azonban nem esett még szó az előadóművészről, mint individuumról, a művészi alkotás létrehozójáról. Pedig az igazi titkok itt rejtőznek. Az, hogy mindez a hangok segítségével létrejöhessen, illetve az ifjú énekművész képessé váljon a zenemű hiteles közvetítésére és tudása folyamatosan gyarapodjon, rendszeres, kontrolált tanulásra van szükség. Azt az utat, amelyen a diák és tanára együtt jár, nem csak a terhek és nehézségek jellemzik, hanem a sikerekből fakadó örömök is. Wikipédia: Sängerformant, Beispiele (fordítás) [1]

241

Művészeti Szekció

Képzett hangú énekes. „U” vokális

Képzetlen hangú énekes. „U” vokális

242

Művészeti Szekció

Képzett hangú énekes. „I” vokális

Képzetlen hangú énekes. „I” vokális A következő példákon az „i” és az „u” vokálisok frekvenciaspektrumai láthatók, amelyeket két különböző férfi bariton énekel 220Hz hangmagasságban. Az „u” vokálisnak természetszerűen kevésbé kialakult fejhangjai vannak, ezzel szemben az „i” vokálisnak szembetűnően magas fejhangjai vannak. Az énekes formáns 2600-3400Hz között lett kiértékelve (ez a diagramon szürke). A spektrális erősséget százalékban adják meg ebben a frekvenciatartományban az összes frekvenciatartományra vonatkozóan. A hangnyomás ingadozása a függőleges tengelyen logaritmikusan dB-ben van ábrázolva, azért, hogy a különböző felhangok felismerhetők legyenek. Egy 20dB-es különbség egy decimális nagyságrendi különbségnek felel meg 10-es faktorral. A diagramokon látható, hogy a

243

Művészeti Szekció 12.felhang kb. 2860Hz-en a képzett énekesnél mindkét vokálisnál erőteljesen dominál. A nem képzett énekesnek az „u” vokálisnál szinte semmilyen feltűnő hangnyomás amplitúdója nincs(dB) az énekes formánst illetően (0,4%). Itt a hangnyomás a képzett hangnál kb. tízszer nagyobb (4,4%), a maximum csúcs 2860 Hz-nél, sőt még a 36 dB-t is meghaladhatja, amely 63-as faktorszámnak felel meg.

Szerző Dudásné Szécsi Edit: Magánének Tanszék, SZTE Zeneművészeti Kar, 6724 Szeged, Kismartoni u. 4. , Magyarország. E-mail: [email protected]

244

Művészeti Szekció

A gyermek státusza a modern képzőművészetben Ragó Lóránt Művészeti és Testnevelési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás: A cikk alapvető kérdése az, hogy miképpen jelenik meg a gyermekrajzok vizuális nyelvezete a Grand art-ban. A válasz azonban további kérdéseket vet fel. Miért éppen akkor következett be az adott fejlemény, mi volt a szellemi háttere, milyen esztétikai szemléleti modellen belül jöhetett létre ez a hatás, mik voltak a keretfeltételek? A deklarált elvi álláspontokhoz viszonyítva konkrétan, hogyan valósult meg ennek a nyelvezetnek a beépítése? Valamint, milyen eltéréseket mutat a gyermek tevékenysége és a művész alkotómunkája? Milyen, a gyermeki tevékenységhez kapcsolódó képzetek közötti eltéréseket találhatunk, továbbá ezeket milyen prekoncepciók mozgatják? Hipotézisem alapja ugyanis az, hogy a gyerekrajzok hatásmechanizmusa a művészetekben alapvetően egy, a művészek, illetve művészetelmélet által konstruált modellen alapszik. A legfontosabb kérdés tehát ezzel kapcsolatban az, hogy a művészek és a művészetelmélet által feldolgozott gyerekkép és az ehhez kapcsolódó, a gyermeket jellemző alkotási tevékenységek leírása mennyire jellemző valóban a gyermek ábrázoló tevékenységére és magukra a rajzokra vagy csak az éppen aktuális művészeti igényeket, elképzeléseket elégíti ki. Abstract: In my presentation I demonstrate the relationship between modern art, modern aesthetics and children’s drawings and their creative activities. I will analyze the receptive and integrative situation which allows the interpretation of children’s drawings and their creative activities as an independent entity in the modern art. I classify the antecedents of receptive processes, characteristics of the processes and further analogue processes. I highlight with classification the typical behavioural and attitudinal structures, which determine the attitude ofmodernity. I will present historical, sociological correspondences of the receptive process of children’s drawing. My purpose is to question children's drawings as independent artistic pieces of work and to provide a more accurate position of them in contemporary art discourse. Kulcsszavak: modern esztétika, integráció, emancipáció, pluralizmus, konstruált modell, antiművészet Keywords: modern aesthetics, integration, emancipation, pluralizm, constructional model, anti-art

1. Bevezetés „A gyermekmotívum megjelenése a képzőművészetben egy lassú folyamat, ami a gyermek „emancipálódásának” kezdetét jelzi”159. A Pukánszky Béla és Kiss Endre által is alaposan körbe járt emancipáció lesz az alapja annak a változásnak, ami a gyermek státusában és reprezentációjában bekövetkezik. Az emancipációs folyamat változó intenzitással, de mindvégig jelen volt a modernitásban, aminek fogalmi keretei leegyszerűsítve a szekularizáció, individualizáció viszonylatában alakultak ki. A modernizáció, ami végül is elevezetett a gyermek státusának önállósodásához, egy olyan új entitás, ami a felnőtt számára ismeretlen, feltárásra váró terület. A gyermek mint sajátos, a felnőttől eltérő motivációkat, 159

Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 15 old

245

Művészeti Szekció megismerési rendszereket működtető státus, aminek fokozatos felismerése és elismerése, sőt piedesztálra emelése jellemezte azt a hosszú emancipációs folyamatot, ami a modernitás gyermekképét alakította.

2. A gyermek reprezentációja a modern művészetben A modern képzőművészetnek a gyermekrajzokkal kapcsolatos egy-két befogadási momentumát a 19. század második felének és 20. század első felének képzőművészeti gyermek tematikájának egy-két jellegzetességét és a mögöttük húzódó gyermekszemléletet hasonlítom össze. Másképpen fogalmazva, azt vizsgálom, hogy az adott korszak gyermekszemléletének milyen a képzőművészeti reprezentációja, az milyen konkrét formai, kompozíciós szerkezetben jelenik meg. A 18-19. században paradigmatikus filozófiai szemléletváltozás jelentős változásokat eredményezett a korszak gyermekszemléletében (a 18. századod nevezik a nevelés századának is). A 19-20. században végbemenő szintén paradigmatikus művészeti, ábrázolási szemléletváltozás hasonló változásokat eredményezett a gyermektematika reprezentációjában. A gyermekszemléletet egymással ellentétes, egymással vitatkozó gyermekképek határozták meg, így óhatatlan, hogy a gyermek reprezentációja is eltérő legyen. Az egyik általam érzelmes felvilágosultnak nevezett képtípus Jean Siméon Chardin: A fiatal tanítónő, Professora tanara, 1736 című képe (1) (Chardin művészete Denis Diderot számára hivatkozási alapjaként szolgált), ami karakteresen jeleníti meg a felvilágosodás nevelői attitűdjének bizonyos vonásait. A jelenet szekularizált közege azt a hitet erősíti, hogy „lehetséges az ember evilági kiteljesedése”160 a figurák közötti bensőséges érzelmekkel telített kapcsolata pedig Rousseasu érzelmekre alapozott nevelési ideáját jeleníti meg. A gyermek ábrázolásában és az anyával való kapcsolatában a szocializáló, támogató attitűd jelenik meg (DeMause) A gyermek mint gondoskodásra, odafigyelésre méltó személy, aki a maga létében is fontos a felnőtt számára és nem csupán a felnőtt miniatürizált kezdetleges változata, mint a filantropikus mozgalmak „még-nem-ember” gyermekképében. Tágabb értelemben a felvilágosodás optimista nevelési és embereszményébe illeszkedik a jelenet, amikor az eredendően jó gyermeket a felnőtt fokozatosan belevezeti a tágabb emberi közösségbe. A nevelés történhet „az egyéni érdek feltétlen tisztelete”161 (Peter Locke) mentén vagy a közösségi hasznosság fokozott figyelembe vételével (Martin Luther, Émile Durkheim). Megengedő, orientáló módon, mint J-J.Rousseaunál az Emil, vagy a nevelésről (Émile ou de l’éducation, 1762) című írásban láthatjuk vagy rigorózus didaktikussággal mint Johann Friedrich Herbartnál olvashatjuk. A képen itt elsősorban a megengedő, orientáló viszonyulás jelenik meg, ezen túl azonban utal egy olyan általános elképzelésre, ami a korszak egészét meghatározta. A nevelés, nevelhetőség abszolutizálása az egész századot meghatározta „A nevelés mindenhatóságába vetett hit a későbbi századokban oly mértékben felerősödik, hogy – egyfajta „egyetemes panacea”-ként – a társadalmi berendezkedés megjobbítását is ettől várják”162.A nevelhetőség optimizmusa a felvilágosodás optimista emberképéből ered, amikor az emberi értelem természetes erejébe és az emberiség fejlődésébe vetett hit a gyermeki természet optimista megítéléshez vezet.(2) A gyermek tehát eredendően jó, fogalmazza meg J.J. Rousseau negatív nevelési elméletében. „Eszerint az embergyerek újszülött kori természetes állapotában egyensúly van a szükségletek és az ezek kielégítésére hivatott

160

Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 64 old 161 Mészáros István-Németh András-Pukánszky Béla: Neveléstörténet, Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe, Osiris Kiadó, Budapest, 2005 102 old. 162 Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 50 old

246

Művészeti Szekció képességek között,”163 amit csak a későbbi, a gyermek sajátosságaira nem figyelő nevelés borít fel. A megértő, gondoskodó a gyermek természetes érdeklődésének megfelelő nevelési gyakorlat lehet csak alkalmas a rousseau-i embereszmény megvalósítására aki „boldog, megelégedett embert akar nevelni”164. A rousseau-i és a herbarti hagyományok közül különösen az előbbi hatott termékenyítőleg azokra a reformpedagógiai mozgalmakra, amelyek a 19. század második felében bontakoztak ki. A negatív nevelési elv itt keveredik egyfajta univerzalisztikus elvágyódó szemlélettel, ami jelentősen befolyásolta az életreform mozgalmak mentén szerveződő csoportosulások nevelési esztétikai programját (lásd: John Ruskin és William Morris Arts and Crafts Movement vagy Nagy Sándor és Kőrösfői Kriesch Aladár gödöllői iskola). A preraffaelita, szimbolista és szecessziós elemekből összerakott esztétikai kánon foglalta keretbe és közvetítette látható formában ezeknek a kolóniáknak, iskoláknak az elméleti programját. A gyermek alakja hasonlóan a többi szereplőhöz, feloldódik a környezetében, karaktere nem válik élessé, egyedivé, hanem egy idealizáló sémába illesztve a környezet szerves részévé idomul.(3) A színek felfokozottsága, világos tonalitása, a figurák határainak tompasága feloldja az individuum határait és egy harmonikus dimenzióba illeszti. A képeken a környezet, mint a megtalált egység és harmónia kulisszája jelenik meg és nem mint a mindennapi harcok közege.(4) A képek komponálásának módját a valami felé tartás kordában tartott dinamizmusa határozza meg, nincsenek szélsőséges mozdulatok vagy ritmusváltások, a figurák mozgása biztos és kiszámított. Az életreform mozgalmak esztétikai kánonja egy olyan gyermekképet közvetít, ami nagymértékben meghatározza a 20. századi gyermekszemléletet és az esetlegesen kapcsolódó különböző művészeti megnyilvánulásokat is. Az ábrázolásokban a gyermek, akinek „elismerik belülről fakadó, spontán önkibontakozásra való képességét, tudásszomját, kreatív fantáziáját, játékos öntevékenységét; s mindezt egy őseredeti, háborítatlan „teljességgel” hozzák összefüggésbe, amely az újszülött gyermek sajátja” 165 a megszelídített természet részeként jelenik meg, ami nem jelent mást mint, hogy egy olyan világot konstruál, ami az alkotó számára „ a nyugalom menedéke lehet saját felnőtt világának feszültségekkel teli, hektikus hétköznapjaival szemben (Richter, 1987, 260.)”166. Ebben a szemléletben primitív és romantikus jegyek egyesülnek„ a gyermek egyszerre természetes és isteni, aki „a poszt-darwinista természetelvűséget elegyíti a romantika örökségével”167 A gyermekkép itt mind formailag mind tartalmilag egy adott szemlélet előzetes elvárásaihoz lett illesztve, aminek a kísérleti és analitikus pszichológia által feltárt gyermekképhez nincs sok köze. Mindazonáltal pontosan jelzi a felnőtt szemléletváltozásait a gyermekképpel kapcsolatban (lásd: Lloyd DeMause pszichogenetikai fejlődésmodellje). Az életreform mozgalmak másik, a művészettel kapcsolatos toposza a gyermek, mint művész képzete ez a romantikára jellemző rekapitulációs tanból fejlődött ki „a gyermek, mint naiv művész” toposza. Ez az „esztétikai ártatlanság” olyan művészekre gyakorolt hatást, mint Paul Klee és Joan Miró, akik érett festőként is gyermekként akartak alkotni.(5, 6) 163

Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 64 old 164 Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 66 old 165

Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 36 old 166

Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 40 old 167 Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 37 old

247

Művészeti Szekció

A toposz aztán leszivárgott a köznapi vélemények szintjére is és teljesen általánossá vált, miközben a gyermekrajzokkal foglalkozó nevelési és pszichológiai kutatások egyértelműsítették, hogy a gyerekrajz „bár gyakran művészi értékeket mutat fel, a gyermek nem művész, hiszen tehetsége irányítja őt, s nem ő a tehetségét”168. A fenti toposzok tehát, miközben tudományos alapjuk kétséges, igen masszív pedagógiai, művészeti programok szerveződtek köréjük és nagymértékben meghatározták a 19. század végi művészet, valamint az avantgarde mozgalmak gyermekkel kapcsolatos elképzeléseit, fogalmait. A fentiekkel ellentétes herbartiánus gyermekszemléletben a gyermek „a felnőttségre készülő teremtmény, aki majd a család, a társadalom szűkebb-tágabb közösségi köreinek szövedékébe zokszó nélkül beilleszkedik, akiből könnyen „hasznos állampolgárt” lehet nevelni.”169 A közösségi viszonyok által meghatározott egyén egy rendbe illeszkedik még akkor is, ha Herbartnál ez az illeszkedés az „erkölcsi belátás” alapján történik. A herbartiánus képi reprezentáció egy szilárd belső rendre épít, ami hieratikusan felépített, architektúrájában statikus képi komponálási módban ölt testet, a figurák viszonyrendszere egyértelmű, a gyermekkarakterek tipizáltak a határozott, jó állampolgár ígéreteként jelenik meg.(7) A normatív, közösségi elveket követő gyermekszemlélet extrém megnyilvánulása a totalitárius rendszerek képi reprezentációjában figyelhető meg. A szocialista realizmus és a nemzeti szocialista ábrázolásokban a vulgarizált haszonelvűség ölt testet, ahol az ideális státus vagy etnikum meghatározta tipizálás nyomja rá bélyegét a gyermekfigurákra. Ebben a gyermek egy ideális csavarként funkcionál, a nevelésnek tárgya és nem alanya.(8,9) A fentiekben a késő modernitásra jellemző gyermekszemléletek képi reprezentációjának főbb vonatkozásait elemeztem, a kortárs gyermekreprezentációra nem tértem ki, hiszen ezt már elsősorban a posztmodern fogalmi kerete határozza meg.

3. Ábrák és hivatkozások

1. kép: Jean-Baptiste-Simeon Chardin: Le Beneoicite, 1744 The State Hermitage Museum St. Petersburg Russia

168

Kárpáti Andrea: Firkák, formák, figurák – a gyermekrajz fejlődése. Dialóg Könyvkiadó, Budapest. 2001 13 old

169

Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Iskolakultúra-könyvek 28. Sorozatszerkesztő: Géczi János, Iskolakultúra, Pécs, 2005 94 old

248

Művészeti Szekció

2. kép: Jean-Baptiste-Simeon Chardin: A fiatal tanítónő, Professora tanara, 1736

3. kép: Frank Dicksee: Alysium, 1892

4. kép: Emile Munier: A kimenekülés, Scaparea, 1894

5. kép: Paul Klee: Férfi fej, Cap de barbat, 1922

249

Művészeti Szekció

6. kép: Joan Miro: A kakas, Cocosul, 1940

7. kép: Edgar Degas: A Bellelli család, Familia Bellelli1858, Orsay Museum, Paris

8. kép: Adolph Wissel : Család Kahlenbergből, Familia din Khalenberg, 1939

9. kép: Boris Ieremeevich Vladimirski: Rózsa Sztálinnak, Trandafir cu Stalin 1949

250

Művészeti Szekció

4. Következtetések A gyermektematikák kiszélesedése magával hozza és feltételezi is a gyermek mint alak ábrázolási konvencióinak változását, módosulását. A tematikai sokrétűség a figura megjelenítésének sokszínűségét eredményezi. Megjelenik egy uralkodói család tagjaként vagy egy németalföldi kocsmajelenet résztvevőjeként. A figura tehát magán viseli az eltérő közeg, illetve az eltérő ábrázolási cél nyomait megjelenítve annak szociokulturális viszonyait is. A tipizációnak ilyen szociológiai jellegén túl megjelenik különböző mértékben a szubjektum minél karakteresebb visszaadása. Továbbá, az ábrázolthoz fűződő személyes vagy moralizáló, esetleg kétértelmű érzelmi viszony. Az ábrázolás ilyen széles motivációs bázisa a legkülönfélébb vizuális szintaxisokat követelte meg (a korai modernitás konszolidált szekularizációjától a későmodernitás extrém módon szubjektivizált destruktív gyermekábrázolásain keresztül).

Irodalomjegyzék [1]

[2] [3] [4] [5] [6]

[7] [8]

BAKOS Tamás, BÁLVÁNYOS Huba, PREISINGER Zsuzsa, SÁNDOR Zsuzsa: Vizuális nevelés pedagógiája (Vizuális kultúra III.) Ed.: Balassi Kiadó Budapest, 2000. KÁRPÁTI Andrea: Firkák, formák, figurák – a gyermekrajz fejlődése Ed.: Dialóg, Budapest, 2001. DR. BAKKAY Tiborné: Az óvodai ábrázolás és kézimunka módszertana, Budapest, Ed.: Tankönyvkiadó 1991. HENRI Foucillon: A formák élete. A nyugati művészet [Budapest], Ed.: Gondolat, 1982. FEUER Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana Ed.: Akadémiai Kiadó Bp., 2000. PUKÁNSZKY Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben Ed.: Iskolakultúra-könyvek nr. 28. Redactor de serie: Géczi János, Ed.: Iskolakultúra, Pécs, 2005. MÉSZÁROS István–NÉMETH András–PUKÁNSZKY Béla: Neveléstörténet.. Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe Ed.: Osiris, Budapest 2005. GLUD Ádám: A Madonna-jelenség és a sztárság konstituálódása a posztmodern médiában.Médiakutató 2009.

Szerző Ragó Lóránt: Művészeti és Testnevelési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar. 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14., Magyarország. E-mail: [email protected]

251

252

NEVELÉSTUDOMÁNYI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

253

254

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

Az idegennyelv-oktatás aktuális kérdései Hardi Judit Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás: Az idegennyelv-oktatás központi kérdése az implicit és explicit tanulási folyamatok között működő szerteágazó és bonyolult kapcsolatok feltárása. Általános egyetértés jellemzi azt a mai kutatási álláspontot, miszerint az implicit tanulási mechanizmusok hatékonytalansága szükségessé teszi különböző explicit tanulási módszerek bevonását a nyelvtanulás folyamatába. A másodiknyelv-elsajátításának területén több kulcsfontosságú kérdés foglalkoztatja a kutatókat, mint például az oktatás nyelvtanulási folyamatra gyakorolt hatásainak feltárása, valamint az oktatás típusának megválasztása. Minden kutató és nyelvtanár számára ismeretes, hogy egynemű tanítási módszer nem létezik. Így nem a „melyik módszer a legjobb” a megfelelő kérdés a másodiknyelv-elsajátítását kutatók számára, hanem annak meghatározása, hogy az összetevők mely kombinációja a legmegfelelőbb. Az alábbi áttekintésben az előbb említett szempontok alapján szeretnék átfogó képet adni a nyelvtanítás aktuális kérdéseiről. Abstract: The fundamental issue of instructed Second Language Acquisition (SLA) is the exploration of multifaceted and complex relationships that underlie implicit and explicit language learning. A common view held by both researchers and theoreticians alike is that the ineffectiveness of implicit learning mechanisms makes it necessary to draw on explicit learning methods in the course of language learning. A number of key issues appear within the focus of SLA researchers, such as the effect of instruction on second language learning, or the selection of the instructional type. It is a well-established fact for both theoreticians and practitioners that there are no ‘pure’ teaching methods. Thus ‘which method is the best’ is not the relevant question for researchers of SLA; instead, ‘the combination of which components is the best’ should be addressed. In this paper I intend to provide a global picture of the current issues related to instructed SLA. Kulcsszavak: másodiknyelv-elsajátítás, implicit és explicit nyelvtanulás, idegennyelvoktatás, kommunikatív nyelvtanítás, forma fókuszú oktatás Keywords: Second Language Acquisition, implicit and explicit language learning, instructed second language learning, Communicative Language Teaching, Form Focused Instruction

1. Bevezetés A kommunikatív nyelvoktatás (Communicative Language Teaching, CLT) jelentős átalakuláson ment keresztül megjelenése óta. Az implicit tudásbázis építését célzó oktatási irányzat alapítói olyan metódusok alkalmazását helyezték előtérbe, amelyek a másodiknyelvi funkcionális kompetencia fejlődését kommunikatív eseményekben való tanulói részvétellel segítették elő. A kommunikatív nyelvoktatás módszertana jelentésen alapuló másodiknyelvi kommunikatív interakciókban történő részvételen alapult, amely a kevésbé strukturált, kreatív nyelvi feladatokra helyezte a hangsúlyt, mint például a játékok, problémamegoldó feladatok, esetleg kommunikatív drillek. A tipikus kommunikatív nyelvóra, amennyire a körülmények lehetővé tették, közelített a természetes másodiknyelv-elsajátítás környezetéhez, bőséges autentikus inputtal támogatva a tanulók implicit nyelvtanulási folyamatát anélkül, hogy feltétlenül felhívta volna a figyelmet a nyelvtani szabályok alkalmazására. Sokan a kommunikatív nyelvoktatást szigorúan nyelvtan mentes megközelítésként értelmezték, noha 255

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció már a módszer alapítói között is voltak, akik a jelentés-orientált szemléletmódon belül fontosnak tartották a szembeötlő strukturális komponens integrációját [21:15]. Még napjainkban is sok gyakorló nyelvtanár tartja azt az álláspontot, miszerint a nyelvórán a kommunikatív módszer alkalmazásával oktatja tanulóit, noha ez már csak részben, vagy egyáltalán nem igaz [3:276]. A pusztán implicit tanulási módszer kevésbé bizonyult sikeresnek a másodiknyelv-elsajátításban, ezért az elmúlt évtizedben átalakuláson ment keresztül az idealizált kommunikatív nyelvtanítási imázs [19:271]. Az átalakulás lényege a nyelvi formára irányuló figyelem, illetve a forma fontosságának felismerése az alapjaiban, vagy teljes egészében jelentés-orientált kommunikatív nyelvoktatási módszerekben. Az új megközelítés szintetizálja a direkt, azaz tudásorientált és az indirekt, készségorientált tanítási módszereket, de nem jelent egyet a nyelvtanközpontú oktatással, illetve a hozzá való visszatéréshez. A kommunikatív nyelvtanítás fogalmát szinte teljes egészében elhagyták mind a módszertannal foglalkozó szakértők, mind pedig a kutatók. Helyette bevezették a feladat-központú nyelvtanítást (task-based language teaching, TBLT), amelyet a szakma képviselői használnak [7], ugyanakkor a kutatók figyelme a forma-fókuszú (Form on Focus, FonF) paradigmára irányul. Az alábbiakban a korszerű tendenciák körvonalazása és a fontosabb eredmények leírása előtt kitérek az explicit és implicit tanulási folyamatok kapcsolatán alapuló elméleti határterületek ismertetésére a másodiknyelv-elsajátítás folyamatában.

2. A másodiknyelv-elsajátítás elméleti határterületei Stephen Krashen [11] nézőpontja szerint a tudatos, explicit tanulás másodlagos fontossággal bír, és csupán monitor szerepet tölt be kisebb korrekciókat végezve a nyelvi teljesítményen. A nyelvtanulásban kulcsszerepe a természetes, implicit nyelvelsajátításnak van, amely a folyamatosságért és a pontosságért egyaránt felelős. Krashen legvitatottabb tézise a tanult és elsajátított másodiknyelvi tudás közötti kapcsolat leírása. A másodiknyelv-elsajátítás elméleti hátterét kutatók három fő határterületet különítenek el az explicit és implicit tanulási módszerek alkalmazását illetően, amelyek közül az első tagadja az explicit és implicit tanulás közötti kapcsolatot, a második álláspont enyhe kapcsolatot sejtet, míg a harmadik nézőpont jelentős átfedést feltételez a két tanulási mechanizmus között. Az első álláspontot képviselők szerint az explicit tanulás és az implicit nyelvelsajátítás egymástól független nyelvtanulási mechanizmusok, amelyeket agyunk is különböző helyeken raktároz. Ez a pozíció eredeti formájában elutasítja az explicit tudás implicitté válásának lehetőségét, valamint ennek ellenkezőjét is tagadja. Ennek megfelelően, a kutatók úgy vélik az oktatásnak jelentés-alapúnak és nem forma-orientáltnak kellene lenni [11], azaz mindenféle explicit nyelvtanítási módszert elutasítanak, nem kis feszültséget keltve ezzel a gyakorló nyelvtanárok és az elméleti tudósok között. A megközelítés enyhébb formája szerint fennáll az implicit tudás explicitté alakításának a lehetősége, amelyet az implicit tudás eszközei generálnak a nyelvtudásra gyakorolt tudatos ráhatás és elemzés folyamatában. Ugyanakkor, vannak kutatók, akik szerint a formális nyelvtanítás megteremtheti az implicit tanulás lehetőségének feltételeit [9]. A pszichológiai szakirodalom szerint a kizárólag jelentés-fókuszú megközelítés az idegennyelv-tanítás terén félrevezető lehet [3:278]. A mai álláspontok nem tartják azt az extrém nézetet, miszerint az explicit tanításnak csupán minimális szerepe lenne, hanem hangsúlyozzák, hogy az idegennyelv-tanítás hatékonyabbá válik, ha a nyelvi ráhatás inputtal társul, a kommunikatív nyelvtanítási gyakorlat pedig forma-orientált fókuszú, tudatosságra felhívó jelleget ölt [8]. Az explicit és implicit tanulás közötti enyhe kapcsolatot feltételezők álláspontja

256

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció szerint a tanulási folyamatban lehet építeni az explicit nyelvtudásra. A nyelvtani szabályszerűségek ismerete és az explicit nyelvi információ egyéb formái indirekten járulnak hozzá az implicit tudás elsajátításához olyan folyamatok erősítése által, amelyekben az implicit tanulás előfordulhat [5]. Az explicit és implicit nyelvtanulás közötti kapcsolat ezek alapján három részre bontható: 1. Az explicit tudás implicit tudássá alakítható gyakorlás segítségével, amennyiben a tanuló fejlődési szakaszában készen áll a nyelvi forma elsajátítására. Ez a nézet feltételezi a fejlődési szekvenciák működését a másodiknyelv-elsajátítás folyamatában [6]. 2. Az explicit tudás indirekt módon hozzájárul az implicit tudás elsajátításához néhány felelősnek vélt folyamat erősítésével. A deklaratív szabályok fentről lefelé hathatnak az érzékelésre, amennyiben a megfelelő struktúrákat felismerhetővé, a tanuló számára észrevehetővé tesszük. 3. A tanulók használhatják explicit tudásukat olyan output létrehozására, amely a későbbiekben auto-inputként szolgálja az implicit tanulási mechanizmusaikat. Mivel nem minden nyelvi jelenség sajátítható el amikor a tanuló figyelme kizárólagosan a jelentésre irányul, a forma-fókuszú kommunikatív kontextus szükségesnek bizonyul. Ebben a kontextusban a nyelvtanulás fontos elemei az input, interakció, figyelem és tudatosság [1]. Azok a kutatók, akik az explicit és implicit nyelvtanulás közötti jelentős kapcsolat fennállását képviselik [1], [15], úgy vélik, hogy a deklaratív tudástól a gyakorlati tudásig gyakorláson keresztül vezet az út. Az explicit tudás implicitté alakítható gyakorlás által, vagyis az explicit feltételekkel történő tanulás nyelvelsajátítássá alakulhat. Ez a nézőpont a másodiknyelv-elsajátításban megegyezik az automatikussá tétel és a tudatosság felkeltés hipotézisével (noticing hypothesis). Nézeteltérések ebben a szemléletmódban is léteznek, főként az explicit tudás implicitté alakításához szükséges gyakorlás természetéről. A kutatók véleménye eltér annak tekintetében, hogy a gyakorlásnak mechanikusnak vagy kommunikatív természetűnek kellene inkább lenni.

3. A nyelvoktatás aktuális kérdései Az explicit és implicit tanulás közötti legoptimálisabb egyensúly létrehozására a nyelvtanulás hatékonyságának fokozása céljából több irányzat is született, amelyek igyekeznek megválaszolni az aktuális kérdéseket. Ezek közül az irányzatok közül a forma-fókuszú oktatás a legjelentősebb és legkutatottabb terület, de a folyamatosság és automatikussá tétel, valamint az állandósult nyelvi formák (formulaic language) tanítására irányuló törekvések is említést érdemelnek. A forma-fókuszú megközelítésmód a legátfogóbb a kutatási paradigmák közül, amely több nézőpontból kutatja az explicit-implicit tanulás kölcsönhatását. A forma-fókuszú tanítás (Form Focused Instruction, FFI) olyan pedagógiai módszer, amely a tanulók figyelmét explicit vagy implicit módon hívja fel a formára a jelentés-alapú tanítási irányzatokon belül. A nyelvre irányuló fókusz spontánul vagy előre megtervezett módon valósulhat meg [18:73]. Ellis [4] az előbbi definíció alapgondolata mellett fontosnak tartja azt is, amikor az oktatásban kizárólag a nyelvtani formákra koncentrálódik a figyelem (FonFS), ezzel a nyelvtantanítás explicitté tételére helyezve a hangsúlyt. Ugyanakkor, Long [14] nézőpontja szerint, a formafókuszú (FonF) tanulás a spontán nyelvhasználatra összpontosít. A forma-fókuszú nyelvoktatás többféle módon valósul meg. Az input-alapú opciók bőséges inputtal látják el a nyelvtanulót számtalan példa bemutatásán keresztül, illetve elősegítik az inputot azzal, hogy felhívják a tanuló figyelmét az adott nyelvi jelenségre. Az explicit opciók direkt (metanyelvi leírások biztosításával) vagy indirekt módon (a nyelvi jelenséget leíró információ nyújtásával) valósulhatnak meg, amíg a nyelvi produkcióra

257

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció irányuló opciók a tanulót szövegmanipuláció és szövegalkotás kapcsán késztetik nyelvhasználatra. A hiba-visszajelzés többféle eszközzel történik a forma-fókuszú oktatásban. Az implicit visszajelzés visszatekintésre, és pontosításra ösztönzi a tanulót, míg az explicit korrekció metanyelvi magyarázatot nyújt, illetve kér a tanulótól. Az inputot adó visszajelzés vagy visszatér a problémás részhez, vagy metanyelvi magyarázattal igyekszik pontosítani. Az outputot nyújtó visszajelzés, ezzel szemben, a hibás jelenség pontosítására és a hiba okának kiderítésére ösztönzi a tanulót [8]. Az alábbiakban két kutatási szintézis legfontosabb eredményeit bemutatva szeretném röviden vázolni a másodiknyelv-elsajátítás területén jelentkező feladatokat. Norris és Ortega [16] 49 tanulmány meta-analízisét végezte el a kutatási módszerek szintetizálásának segítségével. Az eredmények szerint 1. az explicit oktatás hatékonyabb az implicit módszernél, 2. a fókuszált nyelvtanítás jelentős célorientált eredményt hoz, 3. a forma-fókuszú (FonF) és a nyelvtan-központú (FonFS) intervenciók hatása jelentős és egyenértékű, 4. a nyelvoktatás hatékonysága tartós. A másodiknyelv-oktatásban a tanulók fejlődését mérő tesztek legnagyobb része explicit tudást mérő teszt, amely felveti a kérdést, hogy milyen típusú tudást eredményez a nyelvoktatás [20]. A kézenfekvő válasz erre a kérdésre, hogy a nyelvtanítás explicit tudást eredményez, amely a tanulókat a nyelvtani dolgozatok megírásában segíti, de nem méri az implicit tudást, azaz a spontaneitás és folyékonyság képességét, amely a nyelvtanulót a kommunikatív nyelvi feladatok megoldásában segíti [12], [5]. Spada és Tomita 41 tanulmányt vont be meta-analízisébe [20], amely eredményeként megállapították a forma-fókuszú oktatás hasznosságát, amely különösen rövidtávon figyelhető meg írásbeli feladattípusok esetében. A kérdés, hogy „mely típusú forma-fókuszú oktatás a leghatékonyabb” még továbbra is fennáll, mivel a különböző tanulási kontextusok különféle tanítási komponensek egyvelegét kívánják meg, azaz a forma-fókuszú oktatás bizonyos típusai hatékonyabbak más módszereknél. A forma-fókuszú oktatás optimális időpontjának megválasztása kapcsán felmerül a kérdés, hogy a tanuló fejlődési szintjéhez viszonyítva mely időpont a megfelelő az új nyelvi egységek bevezetésére. Pszicholingvisztikai nézőpontból két egymásnak ellentmondó eredmény született ebben a kérdésben. Az egyik szerint a soron következő szint megcélzása a hatékony a tanuló fejlődése szempontjából, mivel az első nyelv, valamint a második nyelven elért eredmény, egyaránt hatással van a fejlődési készenlétre. A másik álláspont szerint az oktatás akkor is a tanuló fejlődéséhez vezethet, ha a célzott nyelvi jelenség több lépéssel is meghaladja a tanuló fejlődési szintjét. Arra a kérdésre, hogy pedagógiai szempontból milyen oktatási szekvencia a célravezető, nincs megfelelő kutatás, de a transzfernek megfelelő feldolgozás (transfer appropriate processing) elmélete szerint a tanulók olyan kontextusban sajátítják el leghatékonyabban a tudást, amely hasonlít az eredeti nyelvelsajátítás folyamatához. A formafókuszú oktatás bizonyos nyelvi jelenségekre nagyobb hatással van, mint másokra. Ebben a kérdéskörben is két ellentétes álláspont létezik. Az egyik szerint, az egyszerű nyelvi jelenségeket meg lehet tanítani, de a komplexebb formákat jobb, ha implicit módon sajátítja el a tanuló [11] [17]. A másik álláspont képviselői szerint, mivel a komplex nyelvi jelenségeket nehéz észrevenni a természetes input folyamatában, tanulásukhoz explicit oktatásra van szükség [9]. Spada és Tomita meta-analízise eredményeként [20], ebben a kérdésben, arra az álláspontra jutott, hogy az explicit forma-fókuszú oktatás hatékonyabb, mint az implicit mind az egyszerű, mind pedig a komplex nyelvi jelenségek esetében, rövid és hosszú távon egyaránt. Továbbá, az explicit oktatás a célzott nyelvi jelenséget nem csak tudatosítja a tanulókban, hanem segít, hogy képesek legyenek a formát spontán, nem analizált módon is használni. Mindezekből az a következtetés vonható le, hogy az oktatás típusa és a nyelvi

258

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció jelenség típusa között nem áll fenn interakció. Felvetődik azonban a kérdés, hogy az egyszerű és komplex formák eltérő definiálása ugyanazt a kutatási eredményt hozza-e. Még fontosabb azonban az a tény, hogy ami nehéz az egyik tanulónak, nem biztos, hogy nehéz egy másiknak, azaz az egyéni különbségek szerepe ezen a téren is hangsúlyos. Továbbá, bizonyos nyelvtanulók többet profitálnak a forma-fókuszú oktatásból, mint társaik. A különböző tanulási kontextusokban más és más tanulói képességek segítik a nyelvtanulót, valamint a tanulói kor függvényében a képesség különböző komponensei eltérő szerepet játszanak a másodiknyelv-tanulás sikerességében. Zárógondolatként Spada és Tomita [20] megjegyzi, hogy naiv lenne azt feltételezni, hogy amikor a tanuló figyelmét a formára vagy a hibajavító visszajelzésre irányítjuk, valóban észreveszi a formára irányuló figyelmet.

4. Összegzés A forma-központú megközelítésmódok eredményességével kapcsolatban, összegzésül a következők mondatók el: A célnyelvi struktúra nehézsége vagy átláthatósága kapcsán felmerül, hogy egyes nyelvi jelenségek több főkuszált figyelmet igényelnek, mint más jelenségek, és néhány struktúra jobban reagál a forma-fókuszú megközelítésre, mint más struktúrák. Az explicit oktatás hatékony egyszerű szabályszerűségek esetében, vagy olyan komplex jelenségeknél, amelyek viszonylag alacsony számú variánsból állnak és felismerhetők. A hibajavító visszajelzés esetén a „visszatekintés” (recast) és más enyhébb, nem tolakodó formák a megfelelőek például a forma-jelentés egység javítására, ugyanakkor explicit, direktebb intervenció szükséges a kommunikatívan redundáns, akusztikusan nem felismerhető formák esetében. Az elérhető metakognitív szabályok természetét illetően elmondható, hogy az egyszerű és fontos szabályok magyarázattal megtaníthatók, viszont a bonyolult szabályok esetében a magyarázat nem nyújt segítséget, ezeket implicit tanulással lehet elsajátítani [10]. A komplex szabályok esetében a részenkénti tanítás a leghatékonyabb módszer. A forma-fókuszú intervenció mennyiségét és idejét tekintve a következő kérdések merülnek fel: mikor a legjobb felhívni a figyelmet a célul kitűzött nyelvi formára, a kommunikatív gyakorlás előtt, után, vagy a folyamat közben; melyek azok a stratégiai pontok, amelyek leginkább megfelelőek erre; és mennyi nyelvtani információt közöljünk egy alkalommal. Felmerül továbbá a kérdés, hogy mi a helyes mértéke a korrektív visszajelzésnek, annak tükrében, hogy fordított kapcsolat áll fenn a hibára fókuszáló és kommunikációra ösztönző minták között. A rövid áttekintésben a nyelvoktatás aktuális kérdéseit vázoltam fel, amelyek egyaránt foglalkoztatják a kutatókat és gyakorló tanárokat. Legfontosabb kérdése a mai modern nyelvoktatásnak az explicit és implicit tanulási folyamatok megfelelő integrálása a nyelvtanulás hatékonyabbá tétele céljából. Noha a kutatók egyre kifinomultabb mérőeszközökkel mérik az implicit és explicit nyelvtanulás hatását, még mindig megoszlanak a vélemények a kétféle tanulás hatásmechanizmusának leírásakor. A felhalmozott jó gyakorlatok bölcsessége ugyanakkor nagymértékben meghaladja az empirikus vizsgálatok eredményeinek jelentőségét [3:267], amely jó hír a nyelvoktatás számára, ugyanakkor felhívja a figyelmet a témához kapcsolódó kutatások körének bővítésére.

Irodalomjegyzék [1]

DeKeyser, R. M. (1998). Beyond focus on form: Cognitive perspectives on learning and practicing second language grammar. In: C. J. Doughty and J. Williams (Eds.) Focus on form in second language acquisition. New York: Cambridge University Press. 42–63. 259

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9]

[10] [11] [12] [13] [14]

[15] [16] [17] [18] [19]

[20] [21]

DeKeyser, R. M. (2003). Implicit and explicit learning. In C. J. Doughty and M. H. Long (Eds.) Handbook of second language learning. Oxford: Blackwell. 313–348. Dörnyei, Z. (2009). The psychology of second language acquisition. Oxford: Oxford University Press Ellis, N. (2001). Investigating form-focused instruction. Language learning, 51, 1–46. Ellis, N. (2005). At the interface: dynamic interactions of explicit and implicit language knowledge. Studies in Second Language Acquisition, 24, 297–339. Ellis, R. (1993). Second language acquisition and the structural syllabus. TESOL Quarterly, 27, 91–113. Ellis, R. (2003). Task-based language learning and teaching. Oxford: Oxford University Press. Ellis, R. (2008). The study of second language acquisition. 2nd edition. Oxford: Oxford University Press. Hulstijn, J. H. and R. de Graaff (1994). Under what conditions does explicit knowledge of a second language facilitate the acquisition of implicit knowledge? A research proposal. AILA Review, 11, 97–112. Juffs, A. and R. M. DeKeyser (2003). Psycholinguistics. In: L. Nadel (Ed.) Encyclopedia of cognitive science. London: Nature Publishing, iii, 1022–1028. Krashen, S. D. (1982). Principles and practice in second language acquisition. Oxford: Pergamon. Krashen, S. D. (1994). The input hypothesis and its rivals. In: N. Ellis (Ed.) Implicit and explicit learning of languages. London: Academic Press, 45–77. Lightbown, P. M. and Spada, N. (2006). How languages are learned. 3rd edition. Oxford: Oxford University Press. Long, M. (1991). Focus on form: A design feature in language teaching methodology. In: K. de Bot, D. Coste, R. Ginsberg and C. Kramsch (Eds.) Foreign language research in cross-cultural perspective. Amsterdam: John Benjamins. 39–52. McLaughlin, B. (1990). Restructuring. Applied Linguistics, 11, 1–16. Norris, J. M. and Ortega, L. (2000). Effectiveness of L2 instruction: A research synthesis and quantitative meta-analysis. Language Learning 50/8, 417–528. Reber, A. S. (1989). Implicit learning and tacit knowledge. Journal of Experimental Psychology: General 118, 219–235. Spada, N. (1997). Form-focused instruction and second language acquisition: A review of classroom and laboratory research. Language Teaching, 30, 73–87. Spada, N. (2007). Communicative language reaching: Current status and future prospects. In: J. Cummins and C. Davison (Eds.) International Handbook of English Language Teaching. New York: Springer, i. 271–288. Spada, N. (2011). Beyond form-focused instruction: Reflections on past, present and future research. Language Teaching, 44/2, 225–236. Widdoson, H. G. (1972). The teaching of language as communication. ELT Journal, 27/1, 15–19.

Szerző Hardi Judit: Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar. 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14., Magyarország. E-mail: [email protected]

260

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

Sokszínű osztály – Integráció szakértői szemmel Nagyné Hegedűs Anita Gyógypedagógus-képző Intézet, Szegedi Tudományegyetem Összefoglalás: Az oktatási-nevelési folyamatban a pedagógusok sokféle fejlettségi szintű, illetve személyiségű gyermekkel találkoznak, foglalkoznak, olyanokkal is, akik speciális megsegítést igényelnek. Összességében elmondható, hogy a speciális nevelés kiemelten a Gauss-görbe szélső értékeire eső egyénekre irányul [9]. Az integrált oktatás-nevelés egyre nagyobb mértékű jelenléte [5] kapcsán fontos feladat annak megvizsgálása, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében milyen tényezők mentén javasolható az integrált nevelés. Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokban dolgozó szakemberek kérdőíves megkérdezésével vizsgáltam e kérdéskör érdekes, egyben összetett dimenzióit. Abstract: In the process of education the teachers meet and work with children of different state of development and different personality, and some of these children need special help. On the whole the special education is aimed particularly at the individuals placed on the extremes of the Gauss curve [9]. In relation with the increased presence of the integrated education [5] it is very important to examine which factors should be suggested as guidelines in the integrated education of children with mild mental retardation. I have examined the interesting but complex dimensions of this question with a questionnaire which aimed at the specilists of the Expert and Rehabilitation Committee to Examine Learning Ability. Kulcsszavak: enyhén értelmi fogyatékos tanuló, intellektuális képességzavar, integráció Keywords: student with mild mental retardation, intellectual disability, integration

1. Bevezetés A 2012. szeptember 1-jétől hatályos 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről meghatározza, hogy a „kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.” [10, 4. § 12.] A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók speciális nevelést igényelnek, mely a Gauss-görbe bipoláris értékeinek képviselőit jelenti [9]. Jelen munkában e populáció tagjai közül azon sajátos nevelési igényű személyek jelennek meg, akik intellektuális képességzavart mutatnak, pontosan meghatározva: akik az enyhén értelmi fogyatékos tanulók csoportjába sorolhatók. A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították…” [10, 47. § 1.], valamint, hogy „A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, 261

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban… történhet.” [10, 47. § 3.].

2. Intellektuális képességzavar Az értelmi fogyatékosság és a mentális retardáció fogalma helyett jelent meg új megnevezésként. Az intellektuális funkcionálás, valamint az adaptív magatartás akadályozottságát mutató személyek populációját jelenti. [4] Az enyhén értelmi fogyatékos személyekkel kapcsolatos ismeretek összegezhetők az intellektuális képességzavar/értelmi fogyatékosság, valamint a tanulási korlátok témaköre felől. Az enyhe értelmi fogyatékosság az általános iskolai gyenge teljesítménnyel együtt a tanulási akadályozottság csoportjába tartozik, mely a tanulási zavarral és tanulási nehézséggel együtt alkotja a tanulási korlátok körét (1. ábra). Tanulási korlátok

Tanulási nehézség

Tanulási zavar

Tanulási akadályozottság

Általános iskolai elégtelen vagy gyenge teljesítmény

Enyhe értelmi fogyatékosság

1. ábra: A tanulási korlátok típusai (ábra forrása: [2, 434.]) A tanulási akadályozottság olyan tartós, súlyos és átfogó problémának tekinthető, mely nagymértékben megnehezíti (általános iskolai elégtelen vagy gyenge teljesítmény), vagy lehetetlenné teszi (enyhe értelmi fogyatékosság) a hagyományos pedagógiai módszerekkel való oktatás általi hatékony ismeretelsajátítást [2]. Az enyhe értelmi fogyatékosság esetében, az értelmi akadályozottsághoz viszonyítva, kevesebb a tapasztalható, megfigyelhető károsodás, korlátozottság. A tanulási képesség akadályozottsága nagy hangsúllyal bír e populáció jellemzésében. [3]

3. A diagnosztikus folyamat Hazánkban, a nemzetközi tendenciával összhangban megfigyelhető, hogy egyre nagyobb arányban tanulnak integrált formában a sajátos nevelési igényű tanulók [5][8]. E jelenség az enyhén értelmi fogyatékos tanulók viszonylatában is tapasztalható, melynek kapcsán fontos feladat a diagnosztikus gyakorlat elemzése. A jelenleg diagnosztikus használatban lévő Betegségek Nemzetközi Osztályozásának Tizedik revíziója (BNO-10) meghatározza a mentális retardációt, valamint az e csoportba tartozó diagnosztikus alcsoportokat [1]. A 4/2010 (I. 19.) OKM rendeletben, mely a pedagógiai szakszolgálatok működésére vonatkozik, az átfogó intellektuális képességzavar kapcsán az alábbi diagnosztikus

262

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció kritériumok szerepelnek: „a) Az egyén aktuális globális intellektuális működésszintje standardizált eljárással mérve az adott populáció átlagától szignifikáns mértékben (-2 SD vagy több), negatív irányban eltér. A pszichometriai kritérium komplex vizsgálati keretbe helyezve, a globális IQ-érték mellett profilanalízissel kiegészítve használható. b) Az otthoni vagy közösségi adaptív magatartás jelentős sérülése. … c) A kognitív/intellektuális képességek megkésett fejlődésére utaló anamnesztikus/élettörténeti adatok és az otthoni környezetben/intézményes nevelés keretében aktuálisan fennálló elmaradások d) A fenti jellemzők iskolai előmenetelre gyakorolt hatásai (általános tanulási problémák, nehézségek) e) Kóroki tényezők tisztázása…” [11, 6. számú melléklet, 6, 6.1] A komplex vizsgálat (orvosi, pszichológiai és gyógypedagógiai) eredményei alapján felállított diagnózis akkor tekinthető teljesnek, ha tartalmazza a sérülés (biológiai funkciók elégtelen funkcionálása), a képességzavar (pszichikus funkciók elmaradó működése), valamint az akadályozottság (társadalmi szerepek területén tapasztalható zavarok) leírását, illetve megfogalmazza az e területeket érintő feladatokat [7]. Bár az intellektuális képességzavar megállapításához elengedhetetlen fontosságúnak tekinthető az adaptív viselkedés minél pontosabb feltérképezése is, Magyarországon jelenleg nincs olyan, széles körben elterjedt, standardizált mérőeszköz, mely e terület megismerését segítené [6].

4. A vizsgálat leírása Kérdésfeltevés A vizsgálat során a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok tevékenységének minél pontosabb megismerése volt a célom, az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek vizsgálatával kapcsolatos gyakorlatot illetően. Alaphipotézisem fő vonulata az, hogy a biológiai, pedagógiai és kognitív komponens a diagnosztikus folyamatban kiemelkedő jelentőséggel bír, míg a szociális alkalmazkodóképesség megítélésének nehezítettsége kapcsán e terület kisebb szerepet kap a diagnózis megalkotásának folyamatában. Fontos feladatnak tartottam annak megvizsgálását is, hogy az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében milyen tényezők mentén javasolják a szakemberek az integrált nevelést. Vizsgálati személyek Magyarországon jelenleg 31 tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság működik. Minden bizottságot megkerestem. Egy bizottság azonnal visszautasította a részvételt, a kérdőív megnézése nélkül, kettő a kérdőív kiküldése után. A kérdőíves adatfelvételben a részvétel önkéntes volt, melynek eredményeként a 28 bizottságból 17 egység küldött vissza kitöltött kérdőíveket. Összesen 32 kitöltés állt rendelkezésemre. A kérdőívek kitöltése névtelenül történt. Vizsgálati módszer, eszköz A vizsgálatban egy saját készítésű kérdőívet használtam adatfelvételre, melynek három kérdésének elemzése alapján válaszolom meg vizsgálati kérdéseimet.

5. Eredmények A kérdésekre adott válaszok elemzése alapján elmondható, hogy kérdésfeltevésem megalapozott volt. Az első kérdés arra kereste a választ, hogy az enyhe értelmi fogyatékosság 263

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció diagnózisának megalkotásában hány százalékban játszanak szerepet a mindennapi diagnosztikus tevékenység során az alábbi területek vizsgálata során kapott eredmények: biológiai (orvosi vizsgálat, anamnesztikus adatok), mentális, szociális alkalmazkodóképesség és pedagógiai (tantárgyi ismeretek). A válaszok elemzése alapján megállapítható, hogy a mentális teljesítőképesség (M=42,26; SD=17,12) kapta a legmagasabb százalékos értéket (2. ábra), mely jól tükrözi, hogy még a jelenlegi diagnosztikus gyakorlatban is e terület bír a legnagyobb jelentőséggel a diagnózis megalkotásában.

2. ábra: Enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisának tényezői Az anamnesztikus adatok, az orvosi vizsgálat (biológiai tényezők; M=19,74; SD=10,36) és a pedagógiai, tantárgyi ismeretek (M=24,45; SD=9,93) megközelítőleg azonos mértékben jelennek meg. A szociális alkalmazkodóképesség a diagnózis megalkotásában összesen 13,55%-os (SD=8,94) jelentőséggel bír, mely igen alacsony értéknek tekinthető. A jelenség hátterében a fentiekben már említett tényező állhat, mely szerint Magyarországon jelenleg nincs e terület vizsgálatára szolgáló, széles körben elterjedt, standardizált mérőeszköz [6]. A második kérdés az intézményes nevelés formájának javaslatára vonatkozott, arra, hogy a megadott tételek közül, melyik hány százalékban játszik szerepet a közös-/részben közös-/illetve különnevelés javaslatának meghozatalában (3. ábra). E kérdésben a személy aktuális intellektuális színvonala (globális IQ érték, profilanalízis; M=22,58; SD=10,79) és a szociális érettség (M=22,94; SD=10,83) tételek egyaránt megközelítőleg átlagosan 23%-os értéket képviseltek, ezáltal a döntés majdnem felét e területek megítélése adja.

3. ábra: Közös-/részben közös-/különnevelés javaslatának meghozatalában szerepet játszó tényezők 264

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció A fenti eredményekkel összevetve megállapítható, hogy bár a diagnózis megalkotásának folyamatában a mentális teljesítőképesség bír a legnagyobb jelentőséggel, az oktatásneveléssel kapcsolatos döntésben már a szociális tényező szerepe is jelentős. Fontos kérdés, hogyan történik e terület megítélése, milyen eszközökkel, módszerekkel tudják a szakemberek ezt a területet felmérni. Az osztálytermi megfigyelés (M=4,45; SD=3,78) tételnél néhány esetben megjegyezték a szakemberek, hogy erre vagy csak ritkán, vagy egyáltalán nincs lehetőségük. A harmadik kérdés arra kereste a választ, hogy az olyan esetekben, amikor mind az integráció, a részleges integráció, mind a szegregáció választható lehetőségként jelen van, mely tényezők milyen mértékben játszanak szerepet. E kérdésben a tételek sorrendbe állítását kértem a szakemberektől, a legfontosabbtól kezdve (4. ábra).

4. ábra: Az intézménykijelölésben szerepet játszó tényezők A sorrendből látható, hogy a komplex vizsgálat eredményeit tartják a szakemberek a legfontosabbnak e javaslat meghozatala során, mely a teljes diagnózis [7], ezáltal a megfelelő intézménykijelölés alapjának is tekinthető. E tételt a gyermek személyisége, szociális készségei és képességei, valamint az aktuális intellektuális színvonala itemek követik. Az integráció egyre nagyobb mértékű jelenléte [5] [8], valamint ennek egyre hatékonyabb megvalósulása állhat annak a hátterében, hogy az a tétel, mely szerint eltérő tantervű általános iskolában kaphatja a leginkább megfelelő ismereteket a gyermek csak az utolsó előtti helyen szerepel. Az utolsó helyen szereplő egyéb tételhez csak néhány esetben írtak a kitöltők, melyek a következők voltak: rendelkezésre álló intézmények, intézmény alapfeltételei/feltételrendszere.

6. Következtetések A kérdésekre adott válaszok elemzése alapján elmondható, hogy a biológiai, a mentális és a pedagógiai terület vizsgálata a diagnosztikus folyamatban – még jelenleg is – kiemelkedő szerepet kap, az enyhe értelmi fogyatékosság diagnózisának alapját képezi. A szociális alkalmazkodóképesség vizsgálata azonban, mely az akadályozottság jobb megértésének segítése által a nem megalapozott döntések előfordulását csökkentené [3], a diagnosztikus folyamatban alulreprezentált. E terület tudatos és jelentős számbavétele azonban az oktatás-nevelés formájának javaslatában, valamint az intézménykijelölés során megfigyelhető, mely pozitív tényezőként értelmezhető a szociális komponens fontosságának tudatosítási folyamatában.

265

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

A továbbiakban az elemzések finomítása indokolt, melyet a szórásértékek tesznek szükségessé.

Irodalomjegyzék [1] [2]

[3] [4] [5]

[6]

[7]

[8]

[9] [10] [11]

BNO-10 zsebkönyv. DSM-IVTM meghatározásokkal. Animula Kiadó, Budapest, (2004). Gaál Éva: A tanulásban akadályozott gyermekek az óvodában és az iskolában. In: Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest, (2000). Hatos Gyula: Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életük. 4. Átdolgozott, időszerű kiegészítésekkel bővített kiadás. APC-Stúdió, Gyula, (2008). Lányiné Engelmayer Ágnes: Intellektuális képességzavar és pszichés fejlődés. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, (2009). Papp Gabriella: Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek integrált oktatása, nevelése hazánkban. In: Szabó Ákosné (szerk.): Tanulmányok a tanulásban akadályozottak pedagógiája és határtudományai köréből. Educatio Társadalmi Szolgáltató KHT., Budapest, (2008). Radványi Katalin, Fazekasné Fenyvesi Margit és Radicsné Szerencsés Teréz: A pedagógiai diagnosztika lehetőségei enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek együttnevelésében. Gyógypedagógiai Szemle, 2012/3, (2012). Szabó Ákosné: Metamorfózisok: a debilitástól a tanulási akadályozottságig. Laudáció. In: Szabó Ákosné (szerk.): Tanulmányok a tanulásban akadályozottak pedagógiája és határtudományai köréből. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest, (2008). Vágó Irén, Simon Mária és Vass Vilmos (2010): A tanítás-tanulás tartalma. In: Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, (2010). Vasek, S.: A speciális pedagógia alapjai. Sapientia, Bratislava, (2003). 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 4/2010 (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról.

Szerzők Nagyné Hegedűs Anita: Gyógypedagógus-képző Intézet, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szegedi Tudományegyetem. 6725 Szeged, Hattyas u. 10., Magyarország. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológiai Doktori Iskola. [email protected]

266

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

A rhinitis allergica morbiditásváltozási trendje a magyarországi régiókban 1999-2007 között Ovárdics Andrea Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara Összefoglalás: A levegő biológiai szennyezettségének következtében hosszútávon légúti tünetek megjelenése várható. A krónikus, nem tbc-s tüdőbetegségeken belül kiemelendő az allergiás eredetű légúti betegségek indukálása. Célul tűztem ki, hogy meghatározzam a pollen okozta rhinitis allergica, mint térbeli jelenség, időbeli változásának alapirányát. Abstract: The biological pollution of the air causes the appearance of allergic respiratory diseases in the long term. Research focuses on the observation of allergic rhinitis prevalence, especially of pollen-induced sesonal allergic rhinitis. Prevalence of allergic rhinitis seems to vary among different populations of Hungary, which may be due to geographic or environmental factors, or other population-based differences. The aim of this research was to analyse trends of morbidity differences focusing on geographic differences in the Hungarian Counties and Regions. Kulcsszavak: rhinitis allergica, területi különbségek, Magyarország Keywords: morbidity, rhinitis allergica, regions of Hungary

1. Bevezetés Az Európai Unióban, és hazánkban is, az alacsony letalitású, multifaktoriális jellegű légúti megbetegedések jelentős társadalmi, gazdasági, egészségügyi kérdést jelentenek. Mivel egy ország népességének egészségi állapota meghatározó tényezőként szerepel a gazdasági erejét tekintve, az Európai Unió kiemelt figyelmet szentel az említett témakörnek. Mindezt alátámasztja az a tény is, hogy a 6. Keretprogramban megfogalmazott az allergiás eredetű betegségekre irányuló kutatások általános színvonalának és relevanciájának növelése. Az ember troposzférával való kontaktusa során az áramló levegő minősége nem kontrollálható, így a negatív hatások legfőképpen légutakban jelentkeznek. Hosszútávon a légúti tünetek megjelenése várható, majd krónikus betegségek manifesztálódhatnak. A kutatásom az ember egészségkárosodásának azon eseteivel foglalkozott, amelyek a levegő biológiai szennyezettségének következtében alakultak ki. Az emberi szervezet genetikai adottság, atópia megléte esetén pollen hatására szenzibilizálódik, majd következő lépésben további allergének (pollenek és egyéb szennyezők) hatására az allergiás betegség tünetei megjelennek. Ennek következtében az egészségi állapotot a környezettel kialakult interakció határozza meg, amely elsődlegesen a biológiai-kémiai összetételének változásán keresztül hosszútávon, szinergikus módon fejti ki hatását.

1.2. Módszerek A pollen okozta rhinitis allergica, mint egészségi állapotot nagymértékben befolyásoló térbeli jelenség eloszlásának prezentálását végeztem el a magyarországi régiókban 1999-2007 időtartamot tekintve. Az elemzéseket a WHO nómenklatúrája alapján, J3010 Allergiás rhinitis pollentől BNO diagnózis-főcsoport kódjára vonatkoztatva készítettem. A statisztikai 267

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció forrásanyag a tüdőbeteg gondozók morbiditási regisztereinek analízise alapján történt, nemek, korcsoportok, terület szerint történtek. Kiegészítésként a KSH demográfiai, egészségügyi tájékoztatási adatbázisának információit használtam fel. Az adatsorok rendszerezése és elemzése az SPSS for Windows15.0 Evaluation és a Microsoft Office Excel 2007 programok segítségével történt, míg az eredmények hazánk közigazgatási térképének felhasználásával az ArcGis programcsomag ArcMap 10 modul alkalmazásával került térinformatikai megjelenítésre.

2. Az allergiás rhinitis gyakoriságának vizsgálata hazánkban Az első nemzetközileg összehangolt multicentrikus kutatási program keretében –ISAAC (International Study of Asthma and Allergies in Childhood)– 1995-től végeztek adatgyűjtést a pollen által kiváltott rhinitis allergica gyakoriságának vizsgálatára. Magyarország 2003-tól csatlakozott a projekthez. Eredményként megállapítható, hogy 9,93%-os értékkel Magyarország Európa alacsony prevalenciájú térségéhez tartozik, annak ellenére, hogy a pollenkoncentráció tekintetében a kiemelten érintett országok közé tartozik [1]. A szenzibilizáció folyamatát, valamint az allergiás tünetek erősségét befolyásolja a levegő aeroallergén tartalma, amelyet alapvetően a terület parlagfűfertőzöttségének mértéke határoz meg. A parlagfűfertőzöttség a parlagterületeken és a szántóföldeken a legnagyobb mértékű [2], így a morbiditásváltozás tendenciájának meghatározásán túl szükséges a természetföldrajzi adottságok, levegőszennyezettség és a városiasodás mértékének, továbbá a parlagfűvel érintett területek nagyságának meghatározására a vizsgálati területen. A régiókban jelentkező differenciáltság folyamatának vizsgálatához olyan területi statisztikai adattáblákat tekintettem át, amelyeknek megfigyelési egységeiként a megyék szerepelnek. Célul tűztem ki, hogy meghatározzam a pollen okozta rhinitis allergica morbiditásának időbeli változásának alapirányát. A régiók, illetve a megyék földterületének művelési ágak szerinti használatára vonatkozóan a 2000. és a 2005. évből származó KSH adatok állnak rendelkezésre, ugyanakkor a két időpontban a vizsgált paraméterek tekintetében lényeges változás nem mutatkozik. A művelésből kivett területek aránya a régiók összterületéhez viszonyítva Középmagyarországi régió esetében 23%-ot is elérte, míg a Dél-dunántúli régió esetében 11%-ot. A szántóterületeknek a régiók teljes területéhez viszonyított nagysága 41%-56% között mozgott. A kutatás szemszögéből kiemelt jelentőségű idősorok tendenciájának megállapításához regresszióanalízist alkalmaztam. 3000

morbiditás %000

1999

2000 1311

1546

1757

2211

2419

2619 2803

y = 214,35x + 1118,6 R2 = 0,9987

1046

1000

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 évek

2. ábra: A rhinitis allergica morbiditásának változása hazánkban 1999-2007 között Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet statisztikai adatai szerint [3,4,5,6,7]

268

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció a vizsgált időszakban, a nem tbc-s légúti megbetegedéssel a tüdőgondozó intézetekben regisztráltak morbiditása monoton emelkedő értéket mutat (1. ábra), amely kilenc év alatt közel kétszeresére növekedett (3476%000-ről 6627%000-re). Ugyanezen idő alatt az összes nem TBC-s eredetű légúti megbetegedés gyakoriságát tekintve a pollen indukálta allergiás nátha részaránya 30,10%-ról 42,29%-ra emelkedett. Regresszióanalízis alkalmazásával megállapítható, hogy az allergiás nátha morbiditása évente 214,35%000 növekedést mutat hazánk népességében. Ugyanakkor Khi-négyzet próba alkalmazásával vizsgáltam (p≤0,01), hogy a hazai régiókban tapasztalható-e különbség a változás mértékét tekintve. Ennek eredményeképpen a vizsgálati területek között szignifikáns eltérés adódott. Mivel χ2 értéke arányos a differencia mértékével, így a rhinitis allergica morbiditása tekintetében a Dunántúl régiói szerepelnek az első három helyen a teljes kutatási időszakban (Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Déldunántúli régió). A régión belüli differencia vizsgálatára szintén Khi-négyzet próbát végeztem (p≤0,01), a legnagyobb különbség a Közép-dunántúli régióban adódik, míg a legkisebb eltérés a Közép-magyarországi régión belül érzékelhető. A következőkben a régión belül mutatkozó különbségekhez vezető hátteret mutatom be, megyei áttekintést végezve. Az eredményeket t a 2. ábrán foglaltam össze.

3. ábra: A rhinitis allergica morbiditása megyék dimenziója mentén, 2007-ben Jelmagyarázat: 1=1066-2593%000; 2=2601-4119%000; 3=4216-5646%000,

A Közép-magyarországi régiót, amely a legkisebb területtel rendelkezik (6919 km2), a főváros és Pest megye alkotja. Az ország legnagyobb népességszámát, valamint a népsűrűségét (415 fő/km2) is itt mérték. Továbbá a régióban a legmagasabb a városi népesség aránya. Budapest esetében a gyomnövények elszaporodását elősegíti az országosan nagymértékű művelésből kivett terület aránya, amely eléri az 54%-ot, ugyanakkor a megművelt szántóterületek nagysága országos minimumot mutat. A budapesti lakosok esetében az allergiás rhinitis gyakorisága magasabb, és az évente új betegként nyilvántartásba kerülők is nagyobb számban jelentek meg a tüdőgondozó intézeti szakrendeléseken. A Közép-dunántúli régió 11236 km2 területén Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye helyezkedik el. A térségen áthalad a főváros felé irányuló két autópálya is. A régió terület művelési ágait tekintve Fejér megyében a legmagasabb a művelésből kivett területek aránya 23%-kal, ugyanakkor a kivett terület Komárom-Esztergom megye, a szántó arányában pedig Veszprém megye mutat minimumot. A Közép-dunántúli régióban találjuk az ország egyetlen olyan síkvidékét, amelynek a parlagfűvel való borítottsága kismértékű, így az általa okozott levegő biológiai szennyezettség mértéke is alacsony az országos átlaghoz viszonyítva. Azonban a levegő kémiai szennyezettségét tekintve a régióban számos forrás található az erőművek jelenlétének köszönhetően. Így a legnagyobb mértékű emisszió KomáromEsztergom megyéből származik. Az allergiás rhinitis gyakorisága Komárom-Esztergom

269

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció megyei lakosok között a legmagasabb, ugyanakkor az évente új betegként nyilvántartásba kerülők nagyobb számának oka az allergiás szenzibilizációt elősegítő levegő kémiai szennyezettségének fokozott mértéke. A Nyugat-dunántúli régió településszerkezetének karakterét az aprófalvak határozzák meg. A térségében lévő középhegységek, valamint az Alpokalja a levegőminőséget pozitívan befolyásolja, a magas arányú erdőborítottság következtében. Továbbá Zala megye mutat legkisebb értéket mind a szántó, mind a művelés nélküli területek arányát tekintve a régióban. Ennek ellenére a rhinitis allergica morbiditása a Zala megyei lakosok között mutatkozik a legmagasabbnak. A Dél-dunántúli régió a legkisebb népsűrűséggel (68 fő/km2) rendelkező régió, településszerkezetének karakterére az aprófalvak jellemzőek. A régióban a legkisebb mértékű megművelt területtel Baranya megye rendelkezik, ugyanakkor Tolna megyében legmagasabb a szántóként használt földek aránya (60%). Hazánkban ez a régió rendelkezik a második legjobb szakgondozóintézeti ellátottsággal. A rhinitis allergica morbiditásának legintenzívebb növekedése a régión belül Tolna megyében volt észlelhető, ugyanakkor a gyakoriság is ebben az esetben a legmagasabb. Az Észak-magyarországi régió a második legnépesebb régió, ugyanakkor aprófalvas szerkezet jellemzi. A régióban a művelésből kivett terület (10%), valamint a szántó terület arányát (30%) tekintve is minimumot mutat Nógrád megye. A rhinitis allergica morbiditásának legintenzívebb növekedését a régión belül Heves megye mutatta. Az Észak-alföldi régió az ország második legnagyobb területű régiója, népsűrűsége 86 fő/km2. Nagykiterjedésű, kiváló minőségű szántófölddel rendelkezik a régió, amelynek aránya az összterülethez viszonyítva Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében eléri a 60%ot. Hajdú-Bihar megye rendelkezik a legkisebb arányban művelésből kivett területtel. A rhinitis allergica morbiditásának legintenzívebb növekedése, és egyúttal a legnagyobb értéke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható. A Dél-alföldi régiót Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotja, 18339 km2 területével az ország legnagyobb kiterjedésű régióját adja. A síkvidék földterületének nagy része alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, területének 85%-a termőterület, ennek 84%-a mezőgazdasági jellegű. Legnagyobb arányú megművelés Bács-Kiskun megyére jellemző, ugyanakkor a legnagyobb szántóföldi aránnyal Békés megye rendelkezik. Régiónk az ország legritkább településhálózatával rendelkezik, ugyanakkor a városi lakosság aránya 67,7%, ezzel másodikként az ország legurbanizáltabb térsége. A lakosság közel egytizede külterületen él. A rhinitis allergica morbiditásának legintenzívebb növekedését a régión belül Bács-Kiskun megye mutatta. A pollen okozta rhinitis allergica morbiditása és az idő között fennálló összefüggés felállítására regresszióanalízist alkalmaztam. A regressziós egyenes meredekségével jellemezhető az allergiás nátha gyakoriságváltozásának trendje, amelyet az áttekinthetőség kedvéért a 3. ábrán foglaltam össze. A kilenc éves időtartalmat vizsgálva, kiugróan magas növekedés észlelhető a Komárom-Esztergom megyei populációban, amely az országos érték kétszeresét is meghaladja. Paradox módon ezen idő alatt a legkedvezőbb helyzetben éppen a legnagyobb parlagfű pollenterhelést mutató Dél-alföldi régió van, hiszen a legkisebb mértékű növekedés Csongrád megye lakosságát jellemzi. Ugyanakkor a Dél-alföldi régióhoz tartozó további két megye allergiás nátha gyakoriságának növekedésére az országos átlag közeli érték jellemző.

270

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

261 256 251 218 214 214 200 195 187 170 166 152 134 110 94 0

100

200

348 338 323 298

300

400

Komárom-Esztergom Heves Tolna Zala Nógrád Veszprém Győr-Moson-Sopron Fejér Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest Országos Baranya Bács-Kiskun Somogy Vas Jász-Nagykun-Szolnok Pest Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Hajdú-Bihar Csongrád

515

385

500

600

morbiditás változásának trendje

4. ábra: A rhinitis allergica morbiditás változásának trendje Magyarországon 1999-2007 között

A pollenkibocsájtó növények közül allergénként számontartott a parlagfű borítottságnak a monitorozására vonatkozó első megyei összehasonlításra alkalmas adatai 2005-ből származnak a megyei földhivatalok parlagfű-felderítéseinek következtében. A megyék teljes területéhez viszonyított parlagfűborítottság mértékét tekintve a dobogós helyeken BácsKiskun megye, Pest-megye és Nógrád megye található, azonban ez nem mutat korrelációt az allergiás nátha regisztrált gyakoriságával.

4. Következtetések A magyarországi régiókban az allergiás rhinitis gyakorisága a vizsgált időszakot tekintve monoton növekedő tendenciát mutat, a régiók közötti különbségek 1999-2005 között állandónak bizonyulnak. A rhinitis allergica morbiditása tekintetében a Dunántúl régiói szerepelnek az első három helyen a teljes kutatási időszakban (Közép-dunántúli, Nyugatdunántúli, Dél-dunántúli régió). Változást a Dél-alföldi régió 2006-ban egy hellyel történő hátralépése jelentette, ennek következtében az 5. helyre az Észak-alföldi régió került. Megállapítható, hogy a régiók közötti differenciák magyarázó okaként el kell vetni a területek művelési sajátosságából eredő faktort (művelésből kivett terület nagysága, szántóterület), illetve nem tapasztalható korreláció a parlagfűvel való borítottság mértékének tükrében sem, a regionális dimenzió mentén vizsgálva.

Irodalomjegyzék [1]

[2]

[3]

Ait-Khaled, N.- Pearce, N.- Anderson, H. R.- Ellwood, P.- Montefort, S.- Shah, J.: Global map of the prevalence of symptoms of rhinoconjunctivitis in children: The International Study of Asthma and Allergies in Childhood (ISAAC) Phase Three. Allergy.Vol. 64. (2009),Iss. 1., pp. 123–148. Kazinczi G. –Béres I. –Novák R. – Karamán J.: Újra fókuszban az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia Artemisiifolia L.). Növényvédelem, 45. évf. (2009), 8. sz. pp. 389403. Jónás J. – Barsiné F. K. – Kiss P. – Megyesi Á.– Péterfiné T. M. – Takács A.: A pulmonológiai intézmények 2003. évi epidemiológiai és működési adatai. Országos

271

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

[4]

[5]

[6]

[7]

Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2004. Jónás J. – Kiss P. – Barsiné F. K. – Péterfiné T. M. – Takács A.: A pulmonológiai intézmények 2004. évi epidemiológiai és működési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2005. Jónás J. – Kiss P. – Barsiné F. K. – Péterfiné T. M.: A pulmonológiai intézmények 2005. évi epidemiológiai és működési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2006. Jónás J. – Kiss P. – Barsiné F. K. – Péterfiné T. M.: A pulmonológiai intézmények 2006. évi epidemiológiai és működési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2007. Jónás J. – Barsiné F. K. – Péterfiné T. M.: A pulmonológiai intézmények 2007. évi epidemiológiai és működési adatai. Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Budapest, 2008.

Szerzők Ovárdics Andrea: Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kara. Magyarország, 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14. E-mail: [email protected]

272

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

Az információs készségek és a tanulási stílus jellemzőinek vizsgálata egyetemi és főiskolás hallgatók körében Senkei-Kis Zoltán¹, Koltói Lilla² ¹ ELTE BTK, Könyvtár- és Információtudományi Intézet ² Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar, Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Összefoglalás: Az információs társadalomban fokozottabban szükség van az információs készségekre különös tekintettel a felsőoktatásra. Vizsgálatunkban az általunk szerkesztett Információs kérdőívet próbáltuk ki az ELTE könyvtár szakos és a KF-TFK óvópedagógus és tanító szakos hallgatói mintáján. Szignifikáns különbséget találtunk a két hallgatói populáció között az információs készségek dimenzióiban. Emellett a Kolb-féle tanulási stílus kérdőívvel megnéztük a hallgatókra jellemző tanulás stílust. Tanulmányunk végén kitérünk az információs készségek és a tanulási stílus összefüggéseire. Kulcsszavak: információs készségek, tanulási stílus, felsőoktatás

1. Alapvetés Az információs társadalom új kihívások elé állította az emberiséget, hiszen a hatalmas mennyiségű információ megfelelő kezelése nem mindenkinek eredendően a sajátja. Márpedig napjainkban nélkülözhetetlen a tanulásban, kutatásban, mindennapi tevékenységeinkben egyaránt. Ennek köszönhető, hogy világszerte nagy hangsúlyt kap az információs készségek vizsgálata több területen, így a felsőoktatásban is. Az Európai Unió oktatáspolitikája a felsőoktatásban 8 hallgatói kulcskompetenciát (student competencies) határozott meg: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; matematikai kompetencia, valamint alapvető természettudományos és műszaki kompetenciák; digitális kompetencia; a tanulás elsajátítása; szociális és állampolgári kompetenciák; vállalkozói készség; kulturális kompetencia.170 Kutatásunk a hazai felsőoktatás vonatkozásában a digitális kompetencia kérdéskörét vizsgálja. A kutatás kiinduló célkitűzése, amelynek nyomán az első kutatási tanulmány megszületett az volt, hogy felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók információs és kommunikációs technológiák alkalmazásához kapcsolódó fontos kompetenciáit felmérje, kompetencia-profiljukat meghatározza, továbbá fejlesztési szükségleteket azonosítson a későbbi projektelemek hatékony megvalósítása érdekében. A kutatáshoz kidolgozott eszköz hosszútávon, ismétlődő kutatást tesz lehetővé, mely lehetőséget biztosít az adatok összehasonlítására, valamint - általános jellege miatt - a kutatásban résztvevő intézmények, szakok körének bővítésére, változtatására is. Magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt fontos a felsőoktatásban hallgatók információs készségeinek növelése, melynek folyományaként növelhető az egyes képzőhelyeken végző hallgatók elhelyezkedésének aránya. Megfogalmaztunk néhány információkeresési, információ feldolgozási kompetenciát, melyek a felsőoktatásban a hallgatók számára kiemelt jelentőséggel bírnak. Ennek értelmében fontos, hogy képesek legyenek:  a dokumentumok különböző fajtáinak felismerésére, a bennük foglalt információk megtalálására és azok felhasználásra, 170

http://ec.europa.eu/education/llp/doc/call11/prior_hu.pdf [Letöltés ideje: 2012.10.10.]

273

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció       

a korszerű információkeresési technikák gyakorlatához kapcsolódó értelmezésielemzési-létrehozási-közzétételi stratégiáknak, módszereknek és eljárásoknak a tanulási folyamatokban való működtetésére, a tudomány korszerű eredményeinek gyakorlatba való átültetésére, a tanítástanulás folyamataiban való felhasználására megfelelő dokumentumokkal alátámasztva, szövegértési-szövegalkotási-érvelési kompetenciáinak differenciált fejlesztésére különböző műfajokban és kommunikációs helyzetekben, az önálló ismeretszerzéshez, a permanens tanuláshoz kapcsolódó kulturális, szociális és személyes kompetenciák fejlesztésére, a folyamat során fellépő tanulási nehézségek felismerésére és megoldására, az információs források kritikus használatára, a szerzői jogok tiszteletben tartására, a tanulási folyamat szervezésére, irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására.171

A tanulási folyamat része az információ észlelése, értékelése, feldolgozása és a meglévő ismeretekbe való beépítése. A hallgatói sikerességhez az információs készségeken túl a tanulás hatékonysága is hozzájárul, ezért fontos a két terület összefüggéseinek vizsgálata.

2. A vizsgálat 2.1. A vizsgálat célja Vizsgálatunk elsődleges célja az általunk kifejlesztett információs készségekre vonatkozó kérdőív kipróbálása (ilyen értelemben pilot study), továbbá az információs készségek és a tanulási stílus összefüggéseinek feltárása. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a könyvtár szakos hallgatók információs készségei jobbak-e képzésükből adódóan, mint más képzésben tanulóké. 2.2 Vizsgálati személyek A vizsgálatban összesen 63 egyetemi és főiskolás hallgató vett részt: 29 hallgató az ELTE Könyvtártudományi tanszékéről, 34 hallgató a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának óvópedagógus és tanító szakáról. A mintában 7 férfi szerepel (6 fő az ELTE, 1 fő a KF-TFK hallgatója), így a nemek közötti összehasonlítást kénytelenek voltunk mellőzni. Az életkort tekintve nagy volt a különbség a két alminta között, az ELTE diákjainak átlagéletkora 23,6 míg a tanítóképzős hallgatóké 21 év volt. A tanulmányi átlagok tekintetében nem volt jelentős különbség, ELTE: 4,44, KF-TFK: 4,36. 2.3 Mérőeszközök Az információs kompetenciák mérésére kérdőívet állítottunk össze, ez az Információs készségek kérdőív, mely összesen 31 itemből áll. A skála reabilitását ellenőriztük, Cronbach α: 0,875 értékkel a kérdőív megbízhatónak mondható. Az Információs készségek kérdőív 4 171

http://modszerver.babits.pte.hu/wp-content/pdf/szakmodszertan/varga_andrasne.pdf [Letöltés ideje: 2012.10.10.]

274

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció dimenzióban mér: információkeresési, információértelmezési, információfeldolgozási és az információ kommunikálása dimenzióban. A dimenziók kialakításánál figyelembe vettük azt a kognitív folyamatot, mely az információ megkeresésétől az információ beépítéséig tart figyelembe véve a nemzetközi szakirodalom eredményeit (Pinto, 2010, Heinström, 2002). A skála önbevallós, a vizsgálati személyeknek ötfokozatú Likert típusú skálán kell megítélni, hogy az itemekben megfogalmazott állításokat mennyire tartja magára jellemzőnek. A tanulási stílust a Kolb-féle tanulási stílus kérdőívvel vizsgáltuk. A Kolb által kifejlesztett mérőeszköz az egyik leggyakrabban használt a tanulási stílus mérésére. Kolb a tanulást ciklikus folyamatként értelmezte, melyben a tapasztalatszerzés, megfigyelés, gondolkodás és alkalmazás szakasza ismétlődik. Az első fázis a tapasztalatszerzés, majd a megfigyelés, elemzés következik. A harmadik a gondolkodás, logikai következések fázisa, végül a negyedik, a tanultak új környezetben kipróbálása következik. A folyamat itt újra indul egy magasabb szinten az eredmények áttekintésével (Tóth, Béky, 2009). A kérdőív a tanulást két dimenzióban méri, az információ felvételének és feldolgozásának dimenziójában. Az információ felvétele dimenzió két végpontja a konkrét, tevékenységen alapuló, illetve az absztrakt, elméletalkotó információfelvétel. Az információfeldolgozási dimenzió két szélső pontja: aktív, kísérletező és a reflektív, megfigyelő stílus. Kolb négy tanulási stílust különít el (Tóth, Béky 2009, Nahalka (szerk,) 2006)    

alkalmazkodó, cselekvésorientált divergens, érzékelésorientált asszimiláló, gondolkodáscentrikus konvergens, tervezéscentrikus

Az alkalmazkodó jellegű tudás: nyitott, könnyen bővíthető, jellemzője a cselekvés, a próbálkozásokon, kísérletezgetéseken keresztül bővülő tudás. A divergens jellegű tudás nem egyetlen jó választ ad a kérdésekre, hanem különböző válaszokat, megoldásokat hoz fel az adott problémára, jellemzője a tapasztalatokra építés, az ötletgazdag, rugalmas, induktív gondolkodás. A konvergens jellegű tudás a problémamegoldás lépéseire, folyamatára fókuszál, deduktív, gyakorlati alapokon nyugvó gondolkodás jellemzi. Az asszimiláló jellegű tudás kidolgozott gondolkodási rendszerrel, koncepcióval rendelkezik, elvont elméleti modelleket állít fel, és ebbe az elméleti rendszerbe építi be, az elméleti keretével hasonlítja össze az új információkat.

3. Eredmények 3.1 Az Információs készségek kérdőív eredményei A kérdőív kategóriáinak átlagát tekintve látható, hogy a hallgatók inkább pozitívan ítélik meg az információs készségeiket. Legjobbnak az információ kommunikálását tartják, de legkedvezőtlenebbnek ítélt információfeldolgozási kategória is a pozitív irányba mutat.

információkeresés információértékelés információfeldolgozás információ kommunikálása

átlag 4,38 3,7 3,8 3,63

szórás 0,47 0,48 0,51 0,5

275

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció 1. táblázat: Az Információs készségek kérdőív dimenzióinak átlagai Ha részleteiben nézzük az információfeldolgozás kategóriáját, elmondható, hogy a minta információkeresését leginkább a kitartás (m: 4,16, sd: 0,86) és a keresési feltételeken való változtatási képesség (m: 4,14, sd: 0,85) jellemzi. Inkább hatékonynak mondják a hallgatók a keresési módszerüket (m: 3,9, sd: 0,66), azonban az adatbázisok ismerete inkább kevésbé jellemző (m: 2,63, sd: 0,98). Azt is megvizsgáltuk, milyen keresési feltételeket alkalmaznak a hallgatók leginkább. Leggyakrabban a kulcsszavas (m: 4,4, sd: 0,69) és a cím alapján történő (m: 4.43, sd: 0,759 keresést alkalmazzák. Legritkábban a dátum és a kiadó szerint (m: 2,56, sd: 1,0, illetve m: 2,49, sd: 1,1) keresnek. Az információértékelési kategória esetében a hallgatók az információk fontosságának megítélésében tartják magukat (m: 4,37, sd: 0,72), illetve jól meg tudják ítélni, hogy egy információ érvényes és megbízható (m: 4,14, sd: 0,71). Legkevésbé a szakszövegek kritikus olvasásával (m: 3,38, sd: 0,92) és az idegen nyelvű szakszöveg fontos információinak kiszűrésével (m: 3,11, sd: 1,0) elégedettek. Azt is megkérdeztük a kérdőívben, hogy milyen tényezők alapján ítélik meg az információ fontosságát. A rangsorolás alapján a tudományosság és az információforrás (m: 2,89, sd: 1,6 és m: 2,9, sd: 1,7) számít, legkevésbé a dátum és a nyelv (m: 4,08 sd: 1,52 és m: 4,95, sd: 1,49). Az információfeldolgozási dimenzió változatosabb képet mutat. Vannak itemek, melyek magas értékelést kaptak, pl.: az információ felhasználása (m: 4,46, sd: 0,69) és beillesztése (m: 4,22, sd: 0,65) a hallgató munkájába. Azonban a számítógépes programok letöltése és használata gondot okoz a hallgatóknak (m: 2,56 sd: 1,2), bár itt a legnagyobb a szórás, vagyis ennél az állításnál mutatkoztak a legnagyobb különbségek a hallgatók között. Az információ kommunikálása, disszeminációja fontos része a hallgatók tanulmányainak, a kategória itemjeinek megítélése azt mutatja, hogy ezen a területen vannak hiányok. a hallgatók legkevésbé az idegen nyelven való kifejezéssel (m: 2, 94, sd: 1), az előadói készségeikkel (m: 3,19, sd: 1,1) elégedettek. A legjobban (m: 4,27, sd: 0,72) a lényegkiemelésüket ítélték meg. Az ELTE könyvtár szakos hallgatóinak és a KF-TFK hallgatóit független mintás Tpróbával hasonlítottuk össze. Erősen szignifikáns különbséget találtunk az információértékelési dimenzióban (p<0,00), de szignifikáns volt a különbség az információfeldolgozási (p<0,017), információkeresési (p<0,021) dimenzióban is, vagyis az ELTE hallgatói ezekben a dimenziókban szignifikánsan kedvezőbben ítélték meg magukat. Az információ-kommunikálási készségeik megítélésében nem volt szignifikáns különbség.

3.2 A Kolb-féle tanulási stílus kérdőív eredményei A kérdőív dimenzióinak átlagai értelmezésében fontos, hogy az adott kategóriában maximum 24, minimum 6 pontot lehet elérni. Így 6-14 alacsony, 15-17 közepes, 18-24 magas a pontszám (Tóth, Béky, 2009). A kérdőívek kiértékelése során megnéztük a különböző tanulási szakaszokhoz tartozó értékeket ((konkrét tapasztalatok szerzése – KT, elmélkedő megfigyelés, megértés– EM, absztrakt fogalmak létrehozása - EF, aktív kísérletezés, alkalmazás új szituációban- AK). Ha a KT pontszámok magasak, akkor az alkalmazkodó tanulási stílus, ha az EF pontszámok, akkor a divergens, ha az AK, akkor a konvergens, és ha az EM pontszámok magasak, akkor az asszimiláló tanulási stílus a jellemző. Ennek alapján a mintára az alkalmazkodó stílus a jellemző leginkább, bár ebben a dimenzióban is közepes az átlagérték. Legkevésbé az asszimiláló tanulási stílus a jellemző, és a divergens és a konvergens stílus az alacsony és közepesen jellemző határán van.

276

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció tanulási KT stílus átlag 17,95

EF

AK

EM

14,6

14,7

11,1

szórás

2,5

2,2

2,3

1,9

2. táblázat: A Kolb-féle tanulási stílus kérdőív dimenzióinak átlagai és szórásai A kérdőív lehetőséget ad a kétféle információtípus (konkrét vs. absztrakt) észlelése szempontjából meghatározó EF-KT pontszám, illetve a kétféle információfeldolgozási módhoz (aktív vs. reflektív, megfigyelő) tartozó AK-EM értékek kiszámítására. Az eredmények alapján a mintára az absztrakt, fogalomalkotó gondolkodás (3,61), illetve a megfigyelés, megértés alapján történő tanulás jellemző. A két alminta összehasonlításakor egy esetben találtunk szignifikáns különbséget: az ELTE hallgatóira inkább jellemző az asszimiláló tanulási stílus, mint a kecskeméti tanítóképzősökre. (p<0,03).

3.3 Az információkeresési készségek és a tanulási stílus összefüggései A két terület összefüggéseinek vizsgálatát a Kolb-féle kérdőív elméleti alapjai indokolják, mivel mind az információ típusát, mind az információ feldolgozásának folyamatát figyelembe veszi a tanulási stílusok meghatározásakor. Az eredmények szerint a konkrét, tapasztaláson alapuló (alkalmazkodó stílus) tanulás negatívan korrelál (p<0,01) az információértékeléssel és az információfeldolgozással (p<0,05). Az EF-KT pontkülönbség, mely a fogalomalkotó gondolkodásra utal, szintén az információértékelési dimenzióval korrelál (p<0,01).

4. Összegzés A vizsgálatunkban a hallgatók számára két fontos területet vizsgáltunk. Az információs készségek ma már nélkülözhetetlenek a sikeres hallgatói pályafutásban, illetve a megfelelő tanulási stílusnak is meghatározója az, hogyan kezeli az információkat a hallgató. Az eredmények tükrében elmondható, hogy várakozásunknak megfelelően a könyvtár szakos hallgatók információs készségei jobbak, mint az óvópedagógus és tanító szakos hallgatóké. Ennek oka valószínűleg a két képzés, illetve a hallgatók irányultságának különbségeiben keresendő. Mindazonáltal érdekes, hogy a hallgatók nem ismerik (így nem is használják) eléggé a számukra is elérhető adatbázisokat (pl.: az EISZ-en keresztül elérhetőeket), továbbá gondjaik vannak az idegen nyelvű szakszövegek értelmezésével, anyanyelvű és idegen nyelvű előadásokkal. A tanulási stílusok esetében is a várt különbséget kaptuk: a kecskeméti hallgatókra kevésbé jellemző a megfigyelésen alapuló, gondolkodási rendszereket létrehozó stílus. Ennek oka valószínűleg a képzés gyakorlatorientáltabb jellegében keresendő. Mivel a tanulmányi eredmények között nem volt érdemleges különbség a két intézmény hallgatói esetében, így a tanulás eredményességét, hatékonyságát a vizsgálati keretben nem vehetjük be az értelmezésbe. Az Információs készségek kérdőív további kutatásokat tesz lehetővé, érdemes lenne a különböző szakok információs profilját megrajzolni, így megalapozva az esetleges fejlesztést.

277

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

Irodalomjegyzék [1] [2] [3]

[4]

Heinström, Jannica (2002): Fast surfers, Broad scanners and Deep drivers. Abo Akademi Unversity Press Nahalka István (szerk.) (2006): A hatékony tanulás. leöltve: http://mek.oszk.hu/05400/05446/05446.pdf Pinto, Maria (2010): Design of the IL-HUMASS survey on information literacy in higher education: A self-assessment approach. Journal of Information Science 2010 36: 86. Tóth Péter-Béky Gyuláné (2009): A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálata középiskolás tanulók körében. Szakképzési Szemle 2009/2. szám, 130149.o.

Szerzők Senkei-Kis Zoltán: Könyvtár- és Információtudományi Intézet, ELTE BTK.1088 Budapest, Múzeum körút 6-8. E-mail: [email protected] Koltói Lilla: Alapismereti és Szakmódszertani Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar. 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14. E-mail: [email protected]

278

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

A gyermek- és ifjúsági korosztály olvasási képességének fejlesztése a nem formális képzés keretén belül a Kecskeméti Főiskolán Szabó Ildikó Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás: A Kecskeméti Főiskola a gyermek- és ifjúsági korosztály olvasási képességének fejlesztését tűzte ki célul nem formális képzés keretében a Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola tanulóinak körében. „Az olvasás mindenkié, a tiéd is!” programban172 olyan szövegértési képességek fejlesztésére irányuló módszereket szeretnénk a projektben részt vevő tanulókkal elsajátíttatni, melyek központjában a kognitív és metakognitív olvasási stratégiák állnak, igazodva a magyar anyanyelvi nevelés sajátosságaihoz. Felmérések eredménye alapján differenciált tanulói csoportokat hoztunk létre. A megvalósítási időszakban 15 foglalkozásból 7-et könyvtári környezetben, 8-at tömbösítve, táborban tervezünk megtartani. A foglalkozások megtartásába önkénteseket is bevonunk. Legfontosabb célunk a projekt során, hogy a szövegértés bizonyítottan hatékony technikái a gyakorlatban is megjelenjenek. Abstract: Kecskemét College has an aim to improve children’s and young learners’ reading skills through informal ways of learning. “Reading belongs to everyone, even to you” is a project that aims to make students capable of using cognitive and metacognitive reading strategies that match the expectations of Hungarian mother tongue education. The target group of the programme is students in Sándor Petőfi Practice School. Different groups have been formed based on test results. During the project period, 7 sessions are to be held in a library and 8 lessons in a camp. Volunteers are also involved in the project. The main goal of the project is using the efficient ways and techniques of reading comprehension in practice. Kulcsszavak: szövegértés, nem formális oktatás, kognitív és metakognitív olvasási stratégiák Keywords: reading comprehension, non formal teaching, cognitive and metacognitive reading strategies

1. Bevezetés A gyermek- és ifjúsági korosztály olvasási képességének fejlesztése a nem formális képzés keretén belüli könyvtári szolgáltatás fejlesztésének célcsoportja a Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda tanulói173. A célcsoport meghatározásnál figyelembe vettük a rendelkezésre álló külső szakértők által kiadott anyagokat, vizsgálatokat és az iskola civil partnerének véleményét. A szakértői és tanácsadói dokumentumok áttanulmányozásához bevontuk a fejlesztőpedagógusokat és egy logopédust. Az általános iskolában 242 diák tanul, közülük 90 fő hátrányos helyzetű (HH). A hátrányos helyzetű tanulók közül többen a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók; vagy 172

A projektmenedzser Némethné Falusi Erzsébet, a Kecskeméti Főiskola Könyvtár és Információs Központ igazgatója. 173 A célcsoport vizsgálatát Bartha Rita, Nagy Istvánné, Péter Rita és Szalai Renáta végezték. Valamennyien a a gyakorlóiskola pedagógusai. A projektben feladatuk még célcsoport fejlesztésére tananyag készítése, valamint a foglalkozások vezetése.

279

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek (BTMN-s) tanulók. A vizsgálat során a hátrányos helyzetű és/vagy szövegértésben gyenge teljesítményű tanulóinak populációját vettük vizsgálat alá. A kérdőíves felmérés eredménye alapján a projektbe 60 főt választottunk ki. Egy tanulónál többféle probléma is előfordulhat, így a 60 gyermekből 10 fő SNI-s, 17 fő BTMN-s, ill. 54 fő HH-s.

2. A projekt célcsoportjának meghatározása A célcsoport meghatározásánál a kérdőíves felmérés mellett kikértük az iskolában tevékenykedő esélyegyenlőségi referens véleményét is, aki ismeri a HH-s tanulók családi hátterét, anyagi, szociális problémáit, tartja a kapcsolatot a városi önkormányzat Gyermekjóléti Központjával, illetve a Gyámüggyel. A célcsoport kialakításnál az iskola civil partnerét, Az Oktatásért Alapítványt is meghallgattuk. Az alapítvány kiemelt céljai között szerepel a rászoruló tanulók segítése, a tanulmányi kirándulások, táborozások támogatása. Az alapítvány nagyon fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű gyermekeket időnként más szociokulturális légkörhöz, illetve ingergazdag környezethez segítse hozzá. Ezért messzemenően támogatja, hogy a program kialakításánál táborozás is tervezésre került. A Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda hátrányos helyzetű tanulóinak 99%-ának, a nem formális képzésbe bevonni kívánt tanulók 90%-ának a családja részesül rendszeres nevelési támogatásban Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti Osztály adatai alapján. Ennek feltétele a rendszeres iskolába járás, amit az iskola igazol. Az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak megsegítésekor rendszeres kapcsolatot tart fenn Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Osztályával és a Gyámügyi Csoporttal is. A projektbe bevonni kívánt SNI-s tanulók a Kecskeméti Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság I. számú Szakértői Bizottság által kiadott szakértői, míg a BTMN-s tanulók a Nevelési Tanácsadó által készített szakvéleménnyel rendelkeznek. Mindkét – a szakértői és a tanácsadói – partner írásbeli jellemzést kért az iskolától a vizsgálatok elvégzése és a szakvélemény elkészítése előtt. A Kecskeméti Főiskola gyakorlóintézményében tanuló 8-10 évesek szövegértési vizsgálata szépirodalmi jellegű mérőlappal történt (meseolvasás alapján szövegértési feladatlap kitöltése). A mérőlap 11 feladatot tartalmazott. A legalacsonyabb szinten megoldott feladat tanulság levonása a szövegből. A tanulók 11,76%-a adott jó választ. Ezt követte a mese reprodukálása, amely során felismerhetővé váltak a logopédiai problémák, a szókincs szegényessége és a képalkotási nehézségek. A szövegértési problémák alapján 3 csoportot alakítottunk ki: 1. Logopédiai ismeretek, érzékszervi képek alkotása, 2. Előzetes áttekintés; olvasástechnikai problémák, 3. Az előzetes tudás aktiválása, szókincsfejlesztés. A 10-12 évesek szövegértési vizsgálata magyarázó jellegű ismeretterjesztő mérőlappal történt (ismeretterjesztő szöveg olvasása alapján szövegértési feladatlap kitöltése). A mérőlap 12 feladatot tartalmazott. A tanulók számára a legnagyobb problémát a szöveg viszakeresésével történő indoklás megfogalmazása okozta. Ezt követte a szöveg reprodukálása, amely során felismerhetővé váltak a megértés, a figyelemmegtartás problémái. A problémák körvonalazódása után 3 csoportot alakítottunk: 1. Legfontosabb gondolatok meghatározása; Figyelemkoncentráció; 2. Következtetések, ok-okozati viszonyok megértésének problémái; 3. A megértés monitorozása; memóriaproblémák. A 13-15 évesek szövegértési vizsgálata ismeretterjesztő jellegű mérőlappal történt (ismeretterjesztő szövegrészlet olvasása alapján szövegértési feladatlap kitöltése). A mérőlap 9 feladatot tartalmazott, melyek során szükség volt a tanulók értő olvasási, az értelmező

280

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció olvasási és a bíráló olvasási képességére. Azok a feladatmegoldások voltak a legeredménytelenebbek, amely az előzmény–következmény relációjának leírását, kifejtését kérték a tanulóktól. Jó választ csak a tanulók 25%-a adott. A problémák alapján 2 csoportot hoztunk létre:1. Javító stratégiák; képzelet, gondolkodás zavarai, 2. Szelektív olvasás; bíráló olvasási kompetencia fejlesztése.

3. A projekt célkitűzései Az elmúlt két évtized olvasásra, olvasástanításra, szövegértési képesség fejlesztésére vonatkozó kutatásai számos olyan tényt, módszert, eljárást tártak fel, amellyel az olvasásértés képessége hatékonyan fejleszthető. Legfontosabb célunk a projekt során, hogy ennek a szemléletnek a bizonyítottan hatékony technikái a gyakorlatban is megjelenjenek. „Az olvasás mindenkié, a tiéd is!” programban olyan szövegértési képességek fejlesztésére irányuló módszereket szeretnénk a projektben részt vevő tanulókkal elsajátíttatni, melyek központjában a kognitív és metakognítiv olvasási stratégiák állnak, igazodva a magyar anyanyelvi nevelés sajátságaihoz. Ezek a következők: Palincsar-féle reciprok tanítás, tranzakciós stratégiatanítási módszer, Robinson-féle PQRST- vagy SQ3R-módszer (áttekintés, kérdés, olvasás, felmondás, ellenőrzés), SIS-módszer (érzékszervi képek alkotása), STPG-módszer (állítsunk fel két célt a szöveg olvasása előtt), Wood-féle IEPCmódszer (képzeld el, fejtsd ki, találd ki/jósold meg, mi következik, erősítsd meg vagy alakítsd át a jóslatod), kooperatív tanulás. Ezek, és a felmérések eredménye alapján a következő differenciált csoportokat hoztuk létre: Logopédiai ismeretek, érzékszervi képek alkotása; Előzetes áttekintés; olvasástechnikai problémák; Az előzetes tudás aktiválása, szókincsfejlesztés; Legfontosabb gondolatok meghatározása; figyelemkoncentráció; Következtetések, ok-okozati viszonyok megértésének problémái; A megértés monitorozása; Memóriaproblémák; Javító stratégiák; képzelet, gondolkodás zavarai; Szelektív olvasás; bíráló olvasási kompetencia fejlesztése. A megvalósítási időszakban 15 foglalkozásból 7-et könyvtári környezetben174, 8-at tömbösítve, táborban tervezünk megtartani. A foglalkozások megtartásába önkénteseket is bevonunk. A szövegértés fejlesztése rendkívül komplex feladat. Nem pusztán a szövegértéshez direkt módon szükséges részképességek fejlesztése szükséges a jó olvasóvá neveléshez, hanem az egész személyiségé. A projekt kezdetén a könyvtárosok és az önkéntesek valamennyi korosztály számára megfelelő, változatos témájú, a fiúk és lányok eltérő érdeklődési körét figyelembe vevő olvasmánylistát állítanak össze a könyvtár állományából. A gyerekek kiválasztanak egy könyvet a felkínált listából, majd „olvasói szerződést” kötnek a könyvtárossal, hogy a kiválasztott könyvet elolvassák a projekt végéig. Ezeket a tanulók és a könyvtárosok is aláírják, s a könyvtárban elhelyezik. Az olvasási/szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók kudarcainak hátterében gyakran az önmagukról mint olvasókról kialakított negatív énkép áll, mely sorozatos kudarcok eredménye. A tervezésbe való bevonás növeli felelősségérzetüket saját olvasási folyamataik iránt, ez pozitívan hat olvasási motivációjukra, ill. teljesítményükre. Az ingerszegény környezetből érkező gyermekek nem az olvasást támogató, elősegítő családi háttérből jönnek, nincs olyan otthoni minta, ahol az olvasás érték, ill. mindennapi tevékenység lenne. A tábor szociokulturális légköre ezt a családi támogató hátteret pótolja. A tábor szabadidős programjai indirekt módon fejlesztik a szövegértéshez szükséges 174

A projektben a foglalkozásokat a pedagógusokkal együtt vezető könyvtárosok Berente Terézia, Tóth-Deák Szilvia, Vadásziné Redenczki Anita.

281

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció készségeket (finommotorikus mozgások, szemkoordináció, testséma), valamint a csoportban és párokban végzett kooperatív munka során a gyermekek szociális készségei is fejlődnek.

4. Fejlesztendő terület(ek) a részképességzavar(ok) alapján projekt célcsoportjaiban A Logopédiai ismeretek, érzékszervi képek alkotása elnevezésű csoportban a beszédfejlesztéshez kapcsoltuk az érzékszervi képek alkotásának technikáját olvasási stratégiaként. Az érzékszervi képek alkotásának célja, hogy a tanulók legyenek képesek belső képek alkotására a szöveg tartalmáról, a leírtakról minél több érzékszervük bevonásával olvasás előtt, közben és alatt. A tapasztalatok szerint ennek különös fontossága van a diszlexiás, olvasási problémákkal küzdő tanulók fejlődésében, de az átlagos és tehetségesebb olvasóknál is hatékonynak bizonyul ennek a stratégiának a használata. A belső képek elmondása alkalmat teremt nemcsak az olvasási készség fejlesztésére, hanem a beszédhibák javítására is. Az Előzetes áttekintés, olvasástechnikai problémákra összpontosít egy másik csoport. A szöveg előzetes áttekintése alatt azt a tevékenységet értjük, amikor a tanulók átnézik a szöveget, annak legfőbb tulajdonságait, címét, a képeket a szövegben. Ezalatt a hagyományos értelemben vett olvasás nem történik, de szóba jöhet a későbbi jóslás, érdeklődés felkeltése érdekében, hogy egy tetszőleges helyen beleolvasunk a szövegbe, azaz elolvasunk belőle legfeljebb egy-két mondatot. Az előzetes áttekintés az olvasás előtt hatékonyan járul hozzá a magasabb szintű szövegértéshez. Az előzetes tudás (séma) aktiválása ─ értelmezésünk szerint ─ az a folyamat, amikor olvasás előtt aktivizáljuk a tanulók szókincsének, szemantikai univerzumának azokat a jelentésmezőit, amelyek relevánsak az olvasandó szöveg tartalma szempontjából. Ez történhet különböző tevékenységekkel, mint például beszélgetés, rajz, dramatizálás. A kutatások szerint az előzetes tudás aktiválása hatékony, ha az adott témáról meglévő tudást, benyomásokat, tapasztalatokat hozzuk felszínre. Az előzetes tudás aktiválásának másik feladata, hogy bevezetjük, a tanulókkal megismertetjük az olvasmány új, esetleg ismeretlen fogalmait, szavait, kifejezéseit. Ezen folyamat során beszéltetjük őket, szóbeli megnyilatkozásai révén megfogalmazásaik árnyaltabbá válnak, egyre inkább képesek lesznek gondolataik, érzelmeik, ismereteik kifejezésére, miközben szókincsük is gazdagodik. Ezeket a feladatokat helyezzük előtérbe Az előzetes tudás aktiválása; Szókincsfejlesztés csoportban. A figyelem az érzelmekkel, gondolkodással, képzelettel, akarattal, emlékezettel a magasabb rendű megismerési folyamatok közé tartozik. Ezen folyamatok hibás működésének diagnosztizálása alapján alakult egy csoport, amelybe olyan gyerekek kerültek, akiknél a számukra összeállított szövegértő lap értékelésénél a figyelemkoncentráció akadozó működésére következtettünk. Ők kerültek a Legfontosabb gondolatok meghatározása: figyelemkoncentráció csoportba. Van egy csoport, amelyhez olyan gyerekek tartoznak, akiknek az értelmező olvasásban, azon is belül a következtetés, sorok közötti olvasás, mögöttes jelentés, szövegjelentés feltárása, ok-okozati viszonyok megítélése okozott gondot az adott szöveg értelmezésénél, és az erre vonatkozó feladatok megoldásában. Ezért kerültek ezek a gyerekek a Következtetések, ok-okozati viszonyok megértésének problémái elnevezésű csoportba. Az olvasás, megértés monitorozása, vagyis kivetítése az a tevékenységünk, amely lehetővé teszi, hogy az olvasás közben folyamatosan figyelemmel kísérjük, értékeljük saját megértési folyamatunkat. Ez a képességünk metakognitív, tehát a megismerési folyamat megismerésére, a megértés megértésére vonatkozik. A megértés monitorozása történhet az olvasási folyamattal párhuzamosan, de ide értjük azt is, amikor az olvasó a szöveg közben

282

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció megáll, és ekkor a szöveg addigi információinak, tartalmának összefoglalásával együtt értékeli, hogy hogyan olvasott, hogyan értette meg a szöveget, melyek voltak a problémái. Ez a stratégia kerül előtérbe A megértés monitorozása; Memóriaproblémák csoportban. Az olvasási, szövegértési képesség fejlődéséhez, az előrelépéshez szükség van a meglévő hibák, fennálló problémák ismeretére, ebből következhet csak mindezek javítása. A kialakult iskolai tanítási gyakorlatunk rendszerint adós marad azzal, hogy a tanulók képesek legyenek a megkívánt mértékben felfedezni, azonosítani, megismerni, pontosítani a rájuk jellemző olvasási hibákat. Ennek megfelelően a magyar diákok abban is bizonytalanok, hogy hogyan kell orvosolni a szövegértési hibákat. A négy leggyakrabban működő eljárás a zavaros részek tisztázására az olvasás lelassítása, az újraolvasás, és a pedagógus, a társak segítségének kérése, illetve az ismeretlen szavak jelentésének kiderítése szótárból, lexikonból, az internetről. A Javító stratégiák; képzelet, gondolkodás zavarai csoportban ezek fejlesztése a fő cél. A Szelektív olvasás; bíráló olvasási kompetencia alacsony szintje az utolsó csoport megnevezése. A szelektív vagy válogató olvasás stratégia azt jelenti, hogy első olvasáskor már kiemelünk bizonyos részeket a szövegből, pl. aláhúzzuk a fontos részeket pirossal a szövegben. Fontos, hogy már ekkor figyeljenek arra olvasás közben a tanulók, hogy mi okoz nekik problémát és mi megy jól.

5. Összefoglalás A társadalom elvárásai mindenféle típusú szöveg megértését illetően jelentősen megnőttek az elmúlt évtizedekben. Azok, akiknek olyan olvasási készségek vannak birtokukban, melyek elegendőek voltak az 1950-es években, ma már nem képesek megfelelni a csúcstechnológiai és médiaeszközöket használó 21. században. A PISA-felmérések azt mutatták, hogy habár a legtöbb európai tizenéves megfelelő olvasási kompetenciákkal rendelkezik tanulmányainak befejezésekor, körülbelül negyedük a minimális szintet sem érte el. Ezen égető társadalmi probléma hazánkat is érinti. A szövegértés terén egyre több a problémás gyerek, akiken kis csoportokban, személyes felügyelettel, a problémákhoz tökéletesen igazodó programmal lehet hatékonyan segíteni. Ebből a feladatból szakértők bevonása mellett a könyvtár kiemelten fontos szerepet vállalhat. A projekt multimodális szövegek olvasásának, értésének, feldolgozásának és alkalmazásának stratégiáit, módszereit sajátíttatja el a célcsoporttal, amelynek tagjai ezen kompetencia birtokában képessé válnak az önálló élethosszig tartó tanulásra, a munka világában és a társadalomban a tőlük elvárt szerepek betöltésére.

Irodalomjegyzék [1]

[2]

[3]

Czecze, Enikő - Dobozy, Nóra - Szabó, Ildikó- Szmolyan, Gabriella: KARAKTER. Magyar nyelv és irodalom munkafüzet 5. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2011. ISBN 978-963-19-7040-1 Czecze, Enikő - Dobozy, Nóra - Szabó, Ildikó- Szmolyan, Gabriella: KARAKTER. Magyar nyelv és irodalom munkafüzet 6. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2012. ISBN 978-963-19-7042-5 Garbe, Christine, - Holle, Karl – Weinhold, Swantje (eds.): ADORE – Teaching Struggling Adolescent Readers in European Countries PETER LANG GMBH; Frankfurt am Main, Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien 2010; 283 pages. ISBN 978-3-631-59044-7

283

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció [4]

[6]

[7]

Steklács, János-Szabó, Ildikó: Karakter munkafüzetek (szövegértési képességek fejlesztése olvasásstratégiai módszerrel). In: Erdei Ferenc VI. Tudományos Konferencia. II. kötet pp. 103-108. Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar, 2011. ISBN: 978-615-5192-00-5 II. kötet. Szabó, Ildikó, Szinger, Veronika, Steklács, János (2011): Basic Curriculum for Teachers' Professional Development in Content Area Literacy in Secondary School. In: Hegedűs Orsolya, Psenaková Ildikó ed.: Science for Education - Education for Science I. Constantine University, Nitra, Slovakia, pp: 217-222. Steklács, János - Szabó, Ildikó - Szinger, Veronika: Nemzetközi BaCuLit-projekt az olvasáskészség össztantárgyi fejlesztéséért. In: Könyv és Nevelés XIII. évf. 2011/3. szám pp. 41-48.

Szerző Dr. Szabó Ildikó: Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14., Magyarország. E-mail: [email protected]

284

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

Mediated communities in the Network Society Gábor Szécsi Institute for Philosophical Research of the Hungarian Academy of Sciences Department of Cultural Mediation, Faculty of Adult Education and Human Resources Development, University of Pécs Abstract: This paper argues that the electronically mediated communication contributes to the construction of new, mediated forms of communities which are based on the synthesis of virtual and physical communities. The appearance of these new forms of communities leads to a new conceptualization of the relation between self and community. The aim of this paper, on the one hand, is to show that with the mediatization of communities, our concept of community becomes more complex. On the other hand, in this essay I try to prove the assumption that the medium of the mediatization and new conceptualization of community is a specific, pictorial language of electronically mediated communication. Keywords: electronically mediated communication, mediated community, conceptualization of community, networked individual, pictorial language

new

Introduction The concept of globalization is the fruit of the communications revolution of the twentieth century. In other words, this concept is rooted in the process of change which has resulted in an expansion of electronic communication culture abolishing the dominance of literacy. It seems that by using electronic technologies (radio, television, the internet, mobile telephony) and the specific pictorial language of multimedia communication, we can increasingly eliminate the spatial and temporal bonds of the global exchange of information. By deploying new technological dimensions of communication, an opportunity presents itself to simultaneously follow various global processes and events. In this new communication galaxy, the flow of information becomes quicker and continuous; the universally understandable iconic world, icon-based information and multimedia-based know-how transfer play ever-going roles. The rules of this special iconic language which supersedes cultural boundaries will transform our different societies and cultures into a “global village”, to use Marshall McLuhan’s (1962; 1964) term. The new global-community-consciousness, growing out of the use of electronic media supported by the effects of the information economy, will accelerate the technologically and economically founded process of globalization. Gradually, we will become citizens of the McLuhanesque global village, and as such we can witness the birth of a new universal civilization. Global communication is the most important manifestation of this new civilization based on western patterns. The notion of a new kind worldwide flow of information is the denotational base which, then, determines the meaning of the term globalization. There are a large number of semantic layers, however, which have settled on this conceptual base. Although nowadays we use the word globalization to refer to phenomena where the social sciences have created their own categories (e.g. the division of labour, integration, international cooperation), beyond this, the notion of globalization is inseparably attached to our expectations regarding the effects of electronic media on the creation of the conditions for worldwide communication. Though the real-time occurrence and proximity created by electronic media have not

285

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció been followed by the reconciliation of certain cultures, especially not by the economic balancing of different regions of the world, the meaning of the word globalization still suggest our faith in the positive developments of global communication and in a knowledgebased social world model. This meaning is rooted in our belief that the worldwide flow of information creates a specific atmosphere of acceptance in which the characteristic approaches that are dividing nations and cultures do not prevail, but rather those common problems move into focus which are of concern to all of us. In the spirit of this, we feel ourselves to be members of a global community, the borders of which supersede the common human relationships defined and articulated by new, mediated forms of communities. In this essay, I try to prove the above assumption by the investigation of the effects that are produced on our conceptualization of community by the use of electronic media. To clarify the nature of this new conceptualization, I take the hypothesis as a starting point that the expansion of electronic communication has transformed our notion of the relation between place and community. With a greater proportion of our communicative acts taking place via electronic media, physical co-presence, the co-located interpersonal relations are diminishing as determinants of the nature of human interactions. It seems that in the space of electronic media, community should be understood as a mediated network of interactions between individuals who uniformly accept and apply some rules for the communicative actions aiming at the effective exchange of information. In other words, there is an inner relation between the criteria of community and the global and local conditions for an effective method of information exchange. And these global and local conditions transform our notions surrounding the structure and life of community. The electronically mediated communication, as an inherent part of real life in today’s world, contributes to the construction of new, mediated forms of communities which are based on the interaction or operational synthesis of virtual and physical communities. The appearance of these new forms of communities leads to the new conceptualization of the relation between self and community. In the age of electronically mediated communication, the essence of community is a kind of networked individualism in which the networked individuals can chose their own communities, rather than are fitted into them with others involuntarily. Therefore the new, mediated form of community implies an individual-center existence and weaker social ties. The new technologies foster communication links outside the individuals’ immediate social surrounds. Accordingly, electronic communication creates a new context in which our notions of culture, community, society, human interactions become more complex. These more complex notions can be regarded as the bases of the idea of the global and local information communities in which the communication attitudes of a person are determined by their impression of their self as permanently available individual whose communicative acts are embedded in a special information net. The aim of this paper is to show the basis and effects of this process by examining the following propositions: 1. The expansion of electronically mediated communication leads to the appearance of new, mediated forms of communities. The medium of the mediatization and new conceptualization of community is a specific, pictorial language of electronically mediated communication

Towards a new conceptualization of community Our conceptualization of community, when transformed by the use of electronic media, is

286

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció embedded strongly in the associative system of conceptual relations that represent the network of various communicative acts, that is the various situations of information exchange. With such a conceptualization of mediated community is conceived as a network of communicative interactions. I want to argue here that the ways of understanding of the interactions between virtual and physical communities move beyond the traditional sociological conceptualization of community-as-interpersonal towards a conceptualization of mediated communities that are based on the interaction or the operational synthesis of virtual and physical communities. Just as traditional theories of community regard community and society as distinct forms, it is also easy to consider physical and virtual communities as mutually exclusive forms of social organization. In this view, physical community can exist only by virtue of physical co-location in space, and is based on people’s natural association through sameness and residential solidarity. Virtual communities created by electronically mediated communication, however, attempt to break some of the boundaries of geographic location, gender, and ethnicity established in physical communities. In other words, physical communities are based on shared social and physical boundaries, whereas virtual communities are based on shared social practices and interest. Considering the influence of mediated communication on our community-concept, however, many theorists believe that we need a synthesis of physical and virtual communities in order to truly inhabit our experiences. Manuel Castells (2000), for example, holds that we need a “bridge” between physical and virtual places in order to unify our experience, because virtual communities only deal in fragmented individuals when they are opposed to real life. Others, like Amitai Etzioni (2001), James E. Katz et al. (2004) emphasize that the best communities are indeed the hybrids of physical and virtual communities. They see the ideal communities as virtual communities enhancing physical communities. According to Katz et al. (2004), since the electronically mediated communication becomes inherently part of real life in today’s world, “we need an operational synthesis of virtual and physical communities in order to have fulfilling, embodied experiences all of the time” (p. 362). In this view, in the age of electronically mediated communication, the dividing line between virtual and physical communities becomes increasingly indistinct. Therefore, as Mark Poster (2001) shows it, the mediated individuals imagine their virtual communities as real. That is, the role of communication as meaningful and value-based in virtual communities also works to construct physical communities as well. It is obvious that with this new synthesis of virtual and physical communities, electronically mediated communication contributes to a new construction of the self. The mediatization of communities leads to fractured and fragmented selves, because it opens up many other possible communities in which to participate. The new communication technologies enable individuals to participate in alterior systems of value, belief, and desires. As Kenneth J. Gergen (2003) notes: “New affective bonds are created outside one’s social surrounds. The result is that the centered sense of a bounded self slowly gives way to a “multiphrenia” of partial and conflicted senses of self. Identity becomes fluid, shifting in a chameleon-like way from one social context to another” (p. 111). Thanks to these changes, the networked individual is attached to the place and position appointed by his own social ties less and less. Through his multi-channel communicative acts he can become acquainted with more and more communal forms, ways of life, traditions and values in the light of which he can choose more deliberately from among the competing local communities. And this more deliberate choice becomes a part of the more and more complex and multi-layered identity of the networked individual. As Joshua Meyrowitz (2005) writes on the multiple, multi-layered, fluid, and endlessly adjustable senses of the media-networked individuals’ identity: “Rather than needing to choose between local, place-defined identities

287

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció and more distant ones, we can have them all, not just in rapid sequence but in overlapping experiences. We can attend a local zoning board meeting, embodying the role of local concerned citizen, as we cruise the internet on a wireless-enabled laptop enacting other, non-local identities. And we can merge the two as we draw on distant information to inform the local board of how other communities handle similar issues and regulations. All the while, we can remain accessible to friends, family, and colleagues from anywhere via a text-message enabled mobile phone.” (p. 28) New localities are in the making which are particular in many ways, and get are also influenced by global processes and global consciousness. Thus the new local communities organized in the space of electronic communication, on the one hand, strengthen the local attachments, the local identity and, on the other hand, can be regarded as integrated elements of the virtual communities created by global information exchange. Consequently, the global virtual community serves as a kind of comparison background for the local communities organized in the age of electronic media. With globalized communication space, electronic media give the networked individual external perspectives from which to judge and define his own local community. In other words, the twentieth-century expansion of electronic communication technologies, as Meyrowitz (2005) writes, “have placed an interconnected global matrix over local experience” (p. 23). The networked individual determines the characteristics of his own local community in the light of information acquired in the global communication space. The global perspective created by electronic communication has transformed not only the communitydefinitions but the individual relation to social rules. In the space of electronic communication, there is a new possibility to change the rules of social perception and the national institutions of political and cultural domination as a consequence of new global perspectives. One of the most characteristic features of the virtual space of electronic communication is that it lacks the compulsory categorization system and the classificatory forms and norms of a print society. In the media-networked global and local communities, it is difficult to maintain several traditional categorial distinctions that characterized the print societies. That is, as electronic communication technologies expand, the dividing line between several political and social categories becomes increasingly indistinct. The age of electronic communication is the age of opening categorical and classification boundaries. In this new space of communication, the traditional distinctions between private and public, between children and adult experiences, and between male and female spheres collapse and disappear. In the age of electronic media, as Meyrowitz (2005) suggests, we are experiencing “both macro-level homogenization of identities and micro-level fragmentation of them” (p.29). A new virtual social space is in the making which strengthen the cohesion of competing local communities, and in which, therefore, the influence of traditional social and political institutes declines. The new communication situations created by the use of electronic technologies foster greater emotional attachments, to the local community which we choose from among the competing communities deliberately without social and political restriction. Thus in this new social space there is a fundamentally new possibility to change the rules of social perception and the conceptualization of the relation between the local communities and traditional political institutes of state. Thanks to these changes, the networked individual is attached to the place and position appointed by his own social class less and less. Through his multi-channel communicative acts he can become acquainted with

288

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció more and more communal forms, ways of life, traditions and values, in the light of which he can choose more deliberately from among the competing local communities. And this more deliberate choice becomes a part of the more and more complex and multi-layered identity of the networked individual. By using the electronic communication technologies, a networked individual becomes a part of a network of interactions between humans who uniformly accept and apply some rules for the communicative acts aiming at the effective exchange of information. In other words, the media-networked individuals become members of a virtual community that is determined both by the global and the local conditions for an effective method of information exchange. Regarding the conceptualization of this new virtual community, Nicola Green (2003), for example, argues for a new view of community, in which the significance of locality and interpersonality recedes to the benefit of symbolic processes. As Green (2003) points out: “As is the case with internet and ‘virtual’ communities then, understandings of mobile ‘communities’ should move beyond the conceptualisation of ‘communities-as-interestgroups’ (secured via the authentication of the embodied liberal individual and their ‘right to privacy’), and indeed beyond a traditional sociological conceptualisation of ‘communities-asinterpersonal-and-co-located’ (secured via relations based on face-to-face interaction in kinship or social commonality). Rather, we should move towards a conceptualisation of ‘communities-as-trust-processes’ (secured via the mutual, reciprocal and multiple negotiation of mediated, interpersonal, and organization uncertainty and risk.)” (p. 55) This new conceptualization moves beyond the traditional definition of community, according to which, as Green (2003) writes, community “as an ideal type of relation corresponding to “natural will”, is distinguished by an appeal to a totality of cultural history in the collective memory of tradition, is defined through common property, family, custom and fellowship, and is bound by consensus, language and ritual” (p. 53). The basis of this conceptualization is a complex system of associative conceptual relations that includes our concept of community, and integrates the conceptual representations of human interactions which determine the life of community both in a direct and indirect way. The medium of the new conceptualization is a specific pictorial language, the semantic structure of which offers new opportunities to grasp and understand the complex concept of community.

Linguistic Convergences in the Age of Mediated Communities One of the most important criteria of the new, more deliberate attachment to the local is the deliberate application of the ways of usage that create new local communities in the age of electronic communication. And these new ways of usage are rooted in the communication language of electronic media that can be regarded as a result of the convergence of the characteristics of oral and written communication. Thus we consider the new linguistic culture of electronic communication as one of the most important conditions of the conceptual and the social convergences experienced in the space of electronic media. It seemed that this new linguistic culture is both the basic both of the global perspective created by electronic communication and the cohesion of the new, mediated communities that are strengthened by deliberate choices of the networked individuals.

289

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció In this new linguistic culture, the original social function of language, namely, the building and maintaining of the cohesion of human community, becomes important development, because in the print societies, language has got far from this original function as a consequence of the appearance of the oral-literal bilingualism and the linguistic asymmetry that is rooted in the social dominance of the standard dialect of literacy. That is, instead of strengthening the community cohesion, this bilingualism and asymmetry disintegrates primary human communities since the use of their own dialects is overtly stigmatized in the light of the socially preferred standard dialect of literacy. This communication culture that forces the whole society and all communities to use one preferred language variety goes against individual biologically encoded need of belonging to a primary community. The original social function of language, however, has survived this linguistic asymmetry developed in print societies. People hold to their everyday use of language, even if they judge their own dialectical varieties incorrect under the pressure of the overt prestige of the standard. Since the members of small local communities generally communicate with one another orally, the linguistic conventions characterizing these communities have survived in the age of standard linguistic varieties too. In these small local communities the importance of cohesion-strengthening, local values outstrips the external social values that are symbolized by the standard forms of written communication. This phenomenon is experienced especially in small, isolated rural and suburban communities where the prestige of the non-standard variety of usage can be regarded, at the same time, as a symbol of communal identity. In the space of electronic communication, literacy that generated the asymmetry of linguistic norms of oral and written communication seems to be losing of its power and the prestige of the identity-strengthening ways of usage characterizing small communities and group grows. The expansion of the non-standard varieties of language preferred by the networked individuals is accelerated by the use of electronic media (internet, mobile telephone). This process leading to decline of the prestige of literacy is accelerated by the convergence of the oral and the written communication technologies that affects usage since the new kind of orality created by the use of radio and television or, especially, use of multimedia messaging, the synchronous-complementary transmission of speech, text and pictures in the space of mobile and internet communication. There are well-perceptible, concrete signs of this convergence of the features of the oral and the written usage. Let us consider the texts that are mediated by the internet or mobile telephone! The texts of many e-mail and SMS message actually belong to the domain of speech and not to the domain of written texts. The grammatical and stylistic characteristics of these messages can be regarded as the marks of a special kind of oral communication. These grammatical and stylistic elements, however, are integrated into the texts mediated by new communication technologies more deliberately than into the oral utterances. By using these elements, the utterer intends to show that he wishes to accept and apply the norms and the rules of a linguistic community organized by e-mail and SMS communication. That is to say, he uses these grammatical and stylistic elements of linguistic communication to make it unambiguous that he is attached to a community accepting some forms of usage and that this attachment is a consequence of a deliberate choice. The linguistic forms accepted in this way affect the everyday usage strongly. The use of the special linguistic forms of the texts mediated by the new communication technologies lives its mark on the written communication and leads to the convergence between orality and literacy. What can be regarded as an outcome of this process is the increasingly indistinct dividing line between then linguistic characteristics of oral and written communication. A new communication language is in the making which integrates the forms of language used in oral utterances and in written

290

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció texts. The appearance of the new language of communication can be regarded as a consequence of the networked individuals’ deliberate choice who want to join in the global information exchange successfully and to express conceptual relations and emotions as a member of a small community by using the new linguistic forms. One of the most characteristic features of this culture is that the advent of multimedia communication has resulted in a strong interaction between picture and language in the process of oral and written messaging. Thanks to the appearance of this specific, pictorial language, the process of the convergence and synthesis of the linguistic features of oral and written forms of communication is accelerated. As multimedia technology expands, the dividing line between the linguistic characteristics of oral and written communication becomes increasingly indistinct. This means that though the syntactic features and structure of this new language of communication remind us of the linguistic world of oral communication, the new language seems to be more complex in terms of its semantic characteristics. This new communication culture is referred as “secondary orality” by Walter J. Ong (1982) in his classic work, Orality and Literacy. The new kind of orality, accordingly, is not succeeded by, but completes, the cultures of literacy. As Ong (1982) writes: “…with telephone, radio, television and various kinds of sound tape, electronic technology has brought us into the age of ‘secondary orality’. This new orality has striking resemblances to the old in its participatory mystique, its fostering of a communal sense, its concentration on the present moment and even is use of formulas. But it is essentially a more deliberate and self-conscious orality, based permanently on the use of writing and print, which are essential for the manufacture and operation of the equipment and for its use as well.” (pp. 135-136) Accordingly, the multimedia integration of verbal and pictorial elements, or the convergence of the linguistic features of oral and written communication, contributes to the transformation of the structure of the mind and the content of thought by establishing a new communication culture, “a more deliberate and self-conscious” kind of orality. Consequently, by using the term “pictorial language”, I am referring not only to the integration of verbal and pictorial components of information exchange, but to the linguistic medium of the specific synthesis of the features of conceptual and pictorial thought. The pictorial character of the language of electronically mediated communication is rooted in the fact that this language includes expressions which refer to complex conceptual relations without a conceptual analysis of them. In other words, a new metaphorical language is in the making, the function of which is to “show” the world rather than to analyze it. By using this language, we want to “make perceptible” the complexity of conceptual relations to which we refer. The main intention of a user of this kind of language is to embed some conceptual relations in the system of more complex conceptual representations by using words that are suitable for making the complexity of newly-revealed conceptual relations intelligible. This kind of usage leads, on the one hand, to the appearance of new terms in language and, on the other hand, to the novel use of available linguistic elements. In the latter process, the meanings of some words multiply with more and more conceptual relations. This is why the usage of the word “community” entails the intention of understanding of the overall or global criteria of community in the age of electronic media. These criteria can be attributed to the specific features of communicational space which is globalized by the use of television, the Internet, and mobile telephones. In other words, there is an inner relation between these criteria and the global conditions for an effective method of information exchange. These global conditions (a common information basis, collective trust relations,

291

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció etc.) transform our notions surrounding the structure and life of community. Focusing on the inner relation between the new conceptualization of the criteria of community and our notions regarding the global conditions for an effective method of information exchange, we can suggest, for example, the following definition: community is a network of interactions between individuals who uniformly accept and apply some rules for the communicative acts aiming at the effective exchange of information. Of course, our complex notion of community urges us to form many other definitions. And it is obvious that these definitions approach the community-organizing role of information in different way. They have, however, one thing in common: they all must be founded on the analysis of the conceptual and linguistic changes that transform the structure of our minds in the mediated communities of the electronic era. Because these linguistic changes can be regarded as bases of the mediatization of communities and the adopting of the idea of a global, community building language in the new media space. But what kind of language would best serve as a global language in the network of mediated communities? Amitai Etzioni (2008), for example, argues for adopting English as a shared, secondary global language in the information age. As Etzioni (2008) points out: “a key element of building a global community atop local communities requires that the various nations involved choose the same second language” (p. 124). This second language, of course, does not replace the particularistic, identity constituting primary languages of local and national communities, rather it is best considered as an additional language. Nevertheless an opposition can be experienced to adopting such an additional language in many nations. According to Etzioni (2008), “this opposition often conflates preventing English penetration into the primary language with resisting it as second language”(p. 124). Whereas this opposition, as Etzioni (2008) writes, “ delays overcoming the “babel” effects at great cost to the transparency of global laws, the promotion of shared understandings, and the efficiency of economic transactions” (p. 124). In my view, as a global process, the appearance of the pictorial characteristic of primary communal languages can contribute to the adoption of an additional global language, because this process, as we have seen, creates the foundations of the convergences of different usages and languages. The global expansion of the pictorial language of electronic communication can be regarded as the basis of the idea of a global information community in which the communication attitudes of a person are determined by his impression of his self as a permanently available person whose communicative acts are embedded in a global information net. In other words, it is by accelerating and mediating linguistic changes leading to a complex notion of global community that electronically mediated communication becomes a source of, as Meyrowitz (2005) writes, the “fusion of local and global identities” (p. 30) and, thus, the adoption of the idea of a secondary global language in new, mediated communities.

Conclusions This essay holds that a new world of communication is in the making. The global linguistic changes traceable to the use of electronic communications technologies lead to a linguistic galaxy which can contribute to the development of higher level of human cohesion. Through the appearance of this linguistic galaxy, a new, mediated kind of community comes into existence which can offer a solution to the balance of power between the dual system of

292

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció globalization and localization, and also to the fragmentation and segmentation of the globalizing world. In other words, with the worldwide expansion of the new communication culture, a global-community- consciousness can be born that could arrange the values of the global and local worlds into a harmonic unified whole.

References [1] [2] [3] [4]

[5]

[6]

[7] [8] [9]

[10] [11]

Castells, M. (2000). The Information Age Vol. I: Rise of the Network Society. Malden, MA: Blackwell. Etzioni, A. (2001). The Monochrome Society. Princeton, NJ: University Press. Etzioni, A. (2008). A Global, Community Building Language? International Studies Perspectives, 2, 113-127. Gergen, K.J. (2003). Self and Community in the New Floating Worlds. In K. Nyíri (Ed.) Mobile Democracy: Essays on Society, Self and Politic (pp. 103-114). Vienna: Passagen Verlag. Green, N. (2003). Community Redefined: Privacy and Accountability. In K. Nyíri (Ed.) Mobile Communication: Essays on Cognition and Community (pp. 43-56). Vienna: Passagen Verlag. Katz, J. E., Rice, R.E., Acord, S., Dasgupta, K. & David, K. (2004). Personal Mediated Communication and the Concept of Community in Theory and Practice. In R. Kalbfleisch (Ed.) Communication and Community: Communication Yearbook 28 (pp. 315-371). Mahwah, NJ: Erlbaum. McLuhan, M. (1962). The Gutenberg Galaxy. London: Routledge & Kegan Paul. McLuhan, M. (1964). Understanding Media. New York: Mentor. Meyrowitz, J. (2005). The Rise of Glocality: New Senses of Place and Identity in the Global Village. In: K. Nyíri (Ed.) Sense of Place: The Global and the Local in Mobile Communication (pp. 21-30) Vienna: Passagen Verlag. Ong, W.J. (1982). Orality and Literacy: The Technologizing of the Word. London: Methuen. Poster, M. (2001). What’s the Matter with the Internet? Minneapolis MN: University of Minnesota Press.

Author data Prof. Dr. Gábor Szécsi: Institute for Philosophical Research of the Hungarian Academy of Sciences. E-mail: [email protected] Department of Cultural Mediation, Faculty of Adult Education and Human Resources Development, University of Pécs. E-mail: [email protected]

293

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

A német mint első idegen nyelv hatása a magyarra mint anyanyelvre az általános iskolai korosztály nyelvtanulása során Szilárd Krisztina Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szeged Összefoglalás: Az Európai Unió 2005-ben készített felmérésének eredménye szerint, míg az EU 25 tagállamában a megkérdezettek átlagosan 50%-a nyilatkozta, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, addig Magyarországon ez az arány igen alacsony, mindössze 29% volt. Ez annak ellenére igaz, hogy folyamatosan nő a kéttannyelvű általános iskolák száma, illetve a gyerekek egyre korábbi életkorban kezdik el az idegen nyelv tanulását. Német-nyelvtanári pályám során számos olyan visszajelzést kaptam, melyek szerint diákjaink gyakran nem tudják hatékonyan alkalmazni a külön-külön megtanult elemeket. Előadásomban a német nyelvi készségek fejlesztésével foglalkozom, megvizsgálva előbb a nyelvi készségek rendszerét, majd a nyelvek közötti hatást (Ringbom, 2007), mely szerint a tanulás, beleértve az anyanyelv és az idegen nyelvek tanulását is, mindig előzetes ismereteken alapul. Abstract: In 2005 the European Union made a survey about language learning. According to the results while the respondents of the EU-25 Member States on average 50% said that they speak a foreign language, in Hungary this rate is very low, only 29%, despite the fact that a number of bilingual primary schools have founded recently, and the children begin to learning a foreign language increasingly earlier age. As a German-language teacher, I have received a number of feedback, according to which students told, that they are often do not able to effectively apply the separate elements they learned. In my presentation I am dealing with the possibilities of improving the German language skills by examining first the language-exam system, and the effect between languages (Ringbom, 2007), that the learning, including language and foreign language learning, is always based on some prior knowledge. Kulcsszavak: nyelvi készségek fejlesztése, kommunikatív kompetencia, nyelvek közti hatás Keywords: developing language skills, communicative competence, cross-linguistic influence

1. Bevezetés Magyarország számos kéttannyelvű általános iskolájának első idegen nyelve a német, ahol a diákok emelt szinten, heti hat-hét órában tanulják a célnyelvet, illetve a különböző tantárgyakat, közöttük akár a készségtantárgyakat is németül. Egyetemi diplomám megszerzése óta közel hét éve tanítok német szakos nyelvtanárként kéttannyelvű általános iskolában. Ugyanakkor pályám során több iskolatípusban, sokféle korosztályt tanítottam nyelviskolákban, ahol leginkább egyetemisták, fiatal felnőttek alkották a csoportokat, akik a diploma megszerzéséhez, külföldi ösztöndíj elnyeréséhez vagy munkavállaláshoz szükséges nyelvtudást kívánták megszerezni és emiatt jelentkeztek a tanfolyamokra. Többféle iskolatípusban szereztem tehát tapasztalatokat. Az órák folyamán sokszor diákjaimtól is érdeklődtem a nyelvtanulás során gondjaikról, problémáikról. Dolgozatomban célom az, hogy feltárjam a felmerült problémák lehetséges elméleti hátterét, elsősorban a szóbeli megnyilvánulások alapján. A lehetséges

294

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció módszerek – például kérdőív vagy interjú – közül a diákokkal történő elbeszélgetést választottam. A diákok nyilatkozatait összevetettem a szakirodalomban leírtakkal és sok egyezést találtam.

2. Elméleti háttér Az utóbbi időben egyre több lehetőség áll a tanulni vágyók rendelkezésére az idegen nyelvek elsajátítására. Fontos eredmény, hogy az önbevalláson alapuló felmérések szerint hazánkban dinamikusan nőtt azok száma, akik tudnak idegen nyelveken (Nikolov, 2010). Ugyanakkor kérdés, milyen viszonyban állnak e felmérések például a nyelvvizsga tesztek eredményeivel. A nyelvi kapcsolatokon a nyelvi kölcsönhatás különböző formáit értjük. A nyelv és a nyelvtudás bonyolult, összetett rendszer, melynek különféle elemei, területei vannak. A nyelvpedagógiában négy nagyobb területről szokás beszélni: ezek a kiejtés, nyelvtan, lexika és a nyelvhasználat. Ezek a területek a nyelvtanulás és a nyelvhasználat folyamatában négy nagy nyelvi alapkészségben realizálódnak; sokan a nyelvtudást a nyelvi készségek (az írott és a beszélt szöveg értése, valamint az írásbeli és szóbeli szövegalkotás) fejlettsége alapján ítélik meg (Bárdos, 2005). E négy alapkészség egyformán fontos szerepet tölt be a tanulási folyamatban. receptív

produktív

szóbeli

hallás utáni szövegértés

szóbeli szövegalkotás

írásbeli

olvasott szöveg értése

írásbeli szövegalkotás

A négy nyelvi alapkészség Az idegen nyelv tanítása ugyanakkor nem pusztán a lexikai és a nyelvtani egységek megtanításáról szól. Diákjainknak azon képességét is fejleszteni kell, amelyik lehetővé teszi számukra, hogy (elméletben) korlátlan számú interakcióban részt vegyenek. Két kanadai tudós, Michael Canale és Merill Swain (1980) elmélete szerint a kommunikatív kompetencia négy dimenziójáról beszélhetünk. Ezek a következőek: grammatikai kompetencia, szociolingvisztikai kompetencia, szövegszerkesztési kompetencia és stratégiai kompetencia. Az utóbbi tíz év jelentős eredményének tekinthető Bárdos Jenő 2005-ben kidolgozott, 2007-ben publikált összefoglaló táblázata, amely a modern nyelvtudás összetevőit veszi sorra.

295

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

Bárdos Jenő összegzése a nyelvtudásfogalomról (Szabó, 2010) A tapasztalatok, illetve a magyarországi kutatások eredményei szerint is a nyelvórák folyamán a kulturális, a szövegalkotói vagy a stratégiai kompetenciák fejlesztése sokszor egyáltalán nem, vagy csak nagyon felszínesen jelenik meg. Visszatérő probléma a diákok motivációjának hullámzó vagy alacsony szintje. Sokszor így az idegen nyelv tanulása egy idő után unalmassá válik. Ennek egyik oka az lehet, hogy az órai feladatok nem megfelelő szintű kognitív kihívást jelentenek, vagy nem eléggé érdekesek, hiányzik az intrinzik-motívum. A korai kezdés miatt ezek a gondok fokozottan jelentkeznek, mivel unos-untalan visszaköszönnek a tárgyalt témák. (Nikolov, 2010) A nyelvtanítás gyakran nem felel meg az életkori sajátosságoknak és az egyéni különbségeknek, ami a leggyakoribb olvasási és írási feladatokat, a „nyelvtanozást”, drillezést, fordítást jelenti a szóbeli gyakorlás helyett. A diákok jelentős részét az osztálytermi eljárások nem motiválják a nyelvtanulásra

3. A nyelvek közötti hatás Mára általánosan elfogadottá vált az a nézet, hogy a nyelvtanuló anyanyelve fontos szerepet tölt be a második nyelv (vagy tágabb értelemben az idegen nyelv) elsajátításakor. „A második nyelv tanulása arra készteti a tanulót, hogy bepillantást nyerjen a tudatában jelenlévő anyanyelv működésébe, illetve a nyelv természetébe általában, majd az ily módon nyert ismereteket az idegen nyelv tanulásának szolgálatába állítsa” (Bíró, 2007, p. 3). Ringbom szerint a második nyelv tanulása során a nyelvtanulók az anyanyelv és a célnyelv közti hasonlóságokra koncentrálnak. A két nyelv közelsége az, ami a leginkább számít nekik; a köztük lévő hasonlóság elősegítheti a célnyelv gyorsabb elsajátítását.

4. Befejezés Két évtizede az óraszámok folyamatos növelése tendencia Magyarországon. A sok éve érvényes kommunikatív nyelvtanítási alapelvekre, a nyelvhasználatot előtérbe helyező szabályozás ellenére a közoktatásban továbbra is meghatározóak a nyelvtani fordító, drillező módszerek (Nikolov, 2010). További kutatásom célja két terület - a nyelvi készségek, a kommunikatív kompetencia és a háttértudás komplex rendszerének és a nyelvek közti hatások – összekapcsolása lesz. A kutatással kapcsolatos kérdésem az, hogy igazolható-e empirikus kutatással, hogy az első

296

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció idegen nyelvnek pozitív, serkentő hatása van a második idegen nyelvre, és amennyiben igen, ez milyen mértékű? A tervezett kutatások elvégzését a dolgozatban bemutatott meglevő tapasztalataim is segítik.

Irodalomjegyzék [1] [2]

[3] [4] [5] [6]

Bárdos, Jenő: Élő nyelvtanítás-történet, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2005. Nikolov Marianne: A magyarországi nyelvoktatás-fejlesztési politika – nyelvoktatásunk nemzetközi trendek tükrében. In Vágó Irén (ed.) Fókuszban a nyelvtanulás. (pp. 43-73). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2007. Vágó Irén: Nyelvtanulási utak Magyarországon. In Vágó Irén (ed.) Fókuszban a nyelvtanulás. (pp. 137-175). Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2007. Vajda Zsuzsa: A kompetencia fogalma. In Báthory Zoltán & Falus Iván (eds.) Pedagógiai lexikon. 1997, II. kötet, p. 266. Budapest: Keraban kiadó, 1997. http://www.matud.iif.hu/2011/09/04.htm http://konyvtar.uni-pannon.hu/doktori/2009/Biro_Anett_theses_en.pdf

Szerző Szilárd Krisztina: Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és AMI. 6723 Szeged, Magyarország. E-mail: [email protected]

297

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

A főiskolai hallgatók nyelvtanulási nehézségei, a nyelvtanulás során a közoktatásban szerzett tapasztalatai és eredményei Ujlakyné Szűcs Éva Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Összefoglalás: A Kecskeméti Főiskola hallgatóinak eredményessége a nyelvtanulás során körülbelül megegyezik a hasonló felsőoktatási intézmények hallgatóinak eredményességével. A mindennapok munkája során, óráinkon tapasztaljuk az újratermelődő sikertelenséget, a hallgatói érdektelenséget, a nyelvtanulási stratégiák elégtelenségét és elavultságát, valamint a hallgatók kimozdíthatatlanságát a jelenlegi helyzetből. A Társadalmi Megújulás Operatív Program ’Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a felsőoktatásban’ című pályázati felhívása [4] nagy lehetőség a felsőoktatási intézmények számára. A pályázat elkészítéséhez azonban részletes, felmérésen alapuló tanulmány készítésével lehetett csak megalapozni egy részletes fejlesztési programot. A kérdőíves felmérés 2012 májusában elkészült, az adatok egy részének elemzése már megtörtént, egy részének értékelése még folyamatban van. Jelen beszámoló a kérdőív első részének adatait elemzi és egyben megoldási javaslatokat is felvet. Abstract: The foreign language proficiency of students at Kecskemét College is about the same as that of the other similar higher education institutions of Hungary. The language teachers at the College experience the lack of success, the missing interest, the inefficient and out of date language learning strategies and above all the difficulties of introducing change into the present situation. The TÁMOP [4]‘ Developing Foreign Language Education Systems in Higher Education Institutions’ is a great chance for universities and colleges in Hungary. In order to hand in an application with an effective developmental project, there was a need for a detailed research. The research based on a representative questionnaire data collection was finished in May, 2012. The rest of the data is still under examination. This presentation explores the first part of the research results, providing some solutions to the problems Kulcsszavak: tanulási stratégiák, nyelvtanulási motiváció, hallgatói háttérismeretek, problémafeltárás Keywords: foreign language learning strategies, motivation, background knowledge, exploring existing problems

1. Bevezetés A magyar felsőoktatásban először az alapfokú, majd 2006-tól a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása a diploma átvételének feltétele. A hallgatók valamennyi vizsgakötelezettségük teljesítése után záróvizsgát tehetnek, de a diplomát csak akkor vehetik át, ha akkreditált komplex középfokú (KER B2 szintű) nyelvvizsgát tettek. Kecskeméti Főiskola hallgatóinak jelentős százaléka nem veheti át a diplomáját tanulmányainak végeztével. Ennek következményei az egyénre és a kibocsátó intézményre nézve is súlyosak. Az egyén számára az egyébként is korlátozott szakirányú elhelyezkedési esélyeket jelentősen rontja, a tanítók és óvodapedagógusok esetében lehetetlenné teszi, a diploma hiánya. Az intézmény számára az sem közömbös, hogy hány végzett hallgatója tud részt venni a pályakezdés éveiben, amikor az alapképzésben eltöltött évek vonzása még él, posztgraduális képzéseken és másoddiplomás képzésben. A helyzet orvoslására a Kecskeméti Főiskola évek óta többféle megoldással

298

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció próbálkozik. Ezek három nagy csoportba tartoznak: a nyelvoktatás objektív és szubjektív feltételeinek javítása, a nyelvoktatási programok folyamatos alakítása a hallgatók igényeihez, valamint olyan információk és ismeretek eljuttatása a hallgatókhoz, melyek birtokában felelős döntések meghozatalára képesek. A nyelvoktatás feltételei az ezredfordulót követő években még javultak. Míg a 90-es években sok felsőoktatási intézményben felszámolták a nyelvoktatást, a Kecskeméti Főiskola jogelőd intézményei közül csak a Kertészeti Karon vette át egy külső nyelvoktató cég a feladatot. 2006-tól lett kötelező a B2-es szintű nyelvvizsga a felsőoktatásban. 2010-re mindhárom karon az egységes kimeneti követelményekhez igazodva, igaz különböző tantervi és kredit-feltételekkel, de folyamatos, szintfelmérésen alapuló nyelvoktatás folyik jelentős óraszámban. A hallgatók, bár a főiskolai tanulmányaik kezdetétől tisztában kell lenniük az idegen nyelvi követelményekkel, inkább a kivárást választják. A korábbi alapfokú nyelvvizsga követelmények hiánya miatt körülbelül ugyanannyi diplomát nem adtak ki, mint amennyit kénytelenek a Karok visszatartani a középfokú nyelvvizsga hiánya miatt. Ez önmagában is arra utal, hogy van egy jelentős hallgatói csoport, aki nem tekinti követelménynek az előírásokat, inkább kibúvót keres, amíg lehet. 2012 tavaszán megjelent a Társadalmi Megújulás Operatív Program ’Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a felsőoktatásban’ című pályázati felhívása. A pályázat prioritásai között szerepel az idegen nyelvek lektorátusi keretben történő oktatását kiegészítő, nem tanrendszerű nyelvhasználat és szaknyelv-gyakorlás lehetőségeinek megteremtése. A Kecskeméti Főiskolán összeállt pályázatíró team igyekezett megtalálni azokat a tevékenységi formákat, melyek a hallgatók számára egyértelművé teszik, hogy a nyelvismeret és a nyelvtudás folyamatos fejlesztése nemcsak főiskolai, hanem szakmai követelmény, a választott életpályán az előrelépés feltétele. A pályázat elkészítéséhez előtanulmányokat végeztünk és felhasználtuk a Főiskola más egységeinek (pl. a Hallgatói és Oktatói Szolgáltatási Központ pályakövetési vizsgálata) kutatási és adatgyűjtési eredményeit is. Jelen prezentáció egy kérdőíves adatfelvétel eredményeinek egy részét elemzi. A kérdőív első 11 kérdésének célja a helyzetfelmérés, a válaszadó hallgatók nyelvtanulási előtörténetének, eddigi nyelvtanulással kapcsolatos döntéseinek és tapasztalataiknak feltárása és értékelése. A 12-16. kérdések azt vizsgálták, hogy a hallgatók szerint miért nem sikerül teljesíteni a nyelvvizsga-követelményeket. A kérdések harmadik csoportja (17-22) azt vizsgálta, hogy milyen motivációi vannak a nyelvtanulásnak, mennyire érzik a hallgatók, hogy használni tudják a megszerzett nyelvtudást. A következtetések és a megoldási javaslatok egy része a pályázatba is beépült, de a pályázattól függetlenül is utat mutathat a Kecskeméti Főiskola nyelvoktatási politikájának fejlesztéséhez.

2. Az adatfelvétel és a minta bemutatása A kérdőívet a pályázatíró team állította össze. Három fő területről gyűjtöttünk információkat: a hallgatók nyelvtanulási előtörténetéről, a nyelvvizsga követelményekkel kapcsolatos véleményükről és nyelvtanulási céljaikról, szakmai elképzeléseikről. A kérdőívet egy kb. 100 fős populáción kipróbáltuk, az értékelés tapasztalatait felhasználva véglegesítettük. Az adatfelvétel nem nyelvórán történt, így azokat a hallgatókat is elértük, akik a főiskolai nyelvoktatásba nem kapcsolódtak be. A kiértékelésnél csak azoknak a hallgatóknak az adatszolgáltatását vettük figyelembe, akik beletartoztak a TÁMOP pályázat célcsoportjába (nappalis, államilag támogatott képzésű hallgatók). Ez azt jelenti, hogy az itt bemutatottnál több kitöltött kérdőív áll rendelkezésre, ezek feldolgozása folyamatban van. A Kecskeméti Főiskola 3 karáról összesen 564 kérdőív érkezett vissza. Ez a Főiskola

299

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció hallgatóinak 14 %-a. A GAMF Karról 303 hallgató, a Tanítóképző Karról 170, a Kertészeti Karról 91 hallgató töltötte ki a kérdőívet. A Kecskeméti Főiskolán Karok között hasonló arányok mutathatók ki a hallgatói létszámban, ezért a minta reprezentatívnak tekinthető. A kérdőíveket önkéntes alapon, névtelenül töltettük ki az alapképzésben résztvevő nappali tagozatos hallgatókkal, akik számára a B2 szintű nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása a diploma átvételének feltétele. A kérdőív kódjeleiből azonban kiderül a hallgatók neme, életkora, a képzési forma és a képzést folytató Kar. A kérdőívek első kérdései a hallgatók középiskolai nyelvtanulására vonatkoztak. A kérdőívet kitöltők 70,4 %-a (394 fő) angol nyelvből, 32,5 %-a (182 fő) német nyelvbő1 1,6 %-a (9 fő) francia nyelvből és 0,7 (4 fő) illetve 0,5 %-a ( 3 fő) olasz ill. orosz nyelvből érettségizett. Ez a megoszlás a Karokon is hasonló, angolból érettségizett a kérdőívet kitöltő hallgatók 71,9 % a GAMF Karon, 73,4 % a Tanítóképző Karon és 59,1 % a Kertészeti Karon. Németből érettségizett a kérdőívet kitöltők közül a GAMF-os hallgatók 30,4 % -a, a Tanítóképzős hallgatók 31,4 %-a és a Kertészeti Karon tanulók 42 %-a. Éger [1] országos adatai hasonló arányokat mutatnak, jelentős elmozdulás nem mutatható ki az elmúlt évtizedben. A felmérés alapján a GAMF Karon és a Tanítóképző Karon a tanult nyelvet illetően körülbelül megegyeznek az arányok, a Kertészeti Karon kevesebben tanulják az angolt, kb. 10 %-kal többen a németet és a francia, olasz és orosz nyelv is 1 % felett van, míg a másik két karon ezen nyelvek tanulása alig vagy nem éri el a 0,5 %-ot. Az érettségi vizsga szintje tekintetében a három karon nincs szignifikáns különbség. Középszintű érettségi vizsgát tett mindhárom karon a kérdőívet kitöltők több mint 90 %-a (főiskolai szinten 94,5 %), a három karon mindössze 26 hallgató válaszolta azt, hogy emelt szintű érettségi vizsgát tett (4,6 %). A válaszok alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a hallgatók nagy többsége angolt vagy németet tanult a középiskolában és középszintű érettségi vizsgával érkezik (KER A2-B1-es szint) a Kecskeméti Főiskolára. A Főiskola nyelvoktatás-politikája számára ez azt jelenti, hogy főként angolból és németből van szükség minimum szintemelő (B1-ről B2-es szintű) nyelvtudás megszerzését célul tűző nyelvoktatási programokra és óraszámra. Ha azonban az érettségi vizsgán elért eredményeket vizsgáljuk, kiderül, hogy a középiskolában szerzett középszintű érettségi vizsgán, átlag 10 év nyelvtanulás után, mindössze 3,83-as átlageredményt értek el a megkérdezettek, azaz többségük 3-as és 4-es osztályzatot kapott (az érettségi vizsgán a közepes eredményt 60 %-os teljesítménnyel már el lehet érni). A fenti átlageredmény eloszlása is érdekes, mert a legjobb eredményt az érettségi vizsgán a Tanítóképző Karra járó hallgatók érték el (jegyük átlaga 4,07), ezt követi a Kertészeti Kar hallgatóinak átlaga, (3,84) és a főiskolai átlag alatt teljesített a legnagyobb létszámot képviselő kar, a GAMF Kar (3,69). Az érettségi vizsgán szerzett nyelvi osztályzatok azt mutatják, hogy mindhárom karon komoly feladat az inkább A2-es, mint B1-es szintű nyelvtudásról indulva, az adott idő alatt nyelvvizsgát szerezni. Ráadásul az eredmények alapján több felzárkóztatásra, a hiányok pótlását célzó nyelvoktatási programra van szükség a GAMF Karon, mint a másik két karon.. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért az adott nyelvet választották a hallgatók. A 6 lehetőség közül háromra érkezett jelentősebb számú válasz. 33 % -os arányban válaszolták a hallgatók azt, hogy ez a nyelv tetszett, és hogy erre volt lehetőség. A szülői döntésnek volt még nagy szerepe (20 %) a nyelvválasztásban. Az eloszlás kb. azonos a három karon. A főiskolai nyelvoktatás eredményességét befolyásoló, adott tényezőnek tekintettük azt is, hogy hol járt középiskolába és milyen középiskolában érettségizett a hallgató. A főiskola egészét tekintve a hallgatók 53 %-a kisvárosban érettségizett, 42 %-a megyeszékhelyen levő középiskolában. 60 %-uk szakközépiskolába járt, 39 %-uk gimnáziumba. Karonként különbség az iskolatípusokban mutatkozik meg. A Tanítóképzős

300

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció hallgatók 60,6 %-a gimnáziumba járt, míg a Kertészeti Karon 39 %, a GAMF-on pedig csupán 27 %. Ezen adatok rámutatnak, az elért gyenge eredmények okára és a nyelvtanulási készségek hiányát is magyarázzák. A többségében kisvárosi szakközépiskolai végzettségű hallgatók középiskolai tanulmányai során kisebb szerepet játszott a nyelvtanulás, mint a nagyvárosi elitgimnáziumok programjában. A Főiskola átlagát tekintve a GAMF Kar hallgatói jártak legtöbben szakközépiskolába, érettségi eredményeik is nekik a leggyengébbek, ami magyarázza a nyelvtanulás motivációjának hiányát is. A műszaki szakközépiskolákban az idegen nyelv szerepe jóval szerényebb, mint a gimnáziumokban.

3. A hallgatók nehézségei a nyelvtanulásban A kérdőív 11. kérdése ’Mi okoz Önnek nehézséget a nyelvtanulásban?’ további lehetőséget teremtett a hallgatók hozott ismereteinek feltárására. A megkérdezetteknek 11 lehetőségből kellett megjelölni tetszőleges számú tényezőt, ami számukra nehézséget jelent a nyelvtanulásban. A választható problémás területek részben nyelvtanulási készségekre, szokásokra, részben nyelvi sajátosságokra utalnak. Ezért fontos volt azt is megvizsgálni, hogy az angolt és a németet tanulók között milyen különbségek mutatkoznak. A válaszok többnyire hozták a papírformát a nyelvek közötti különbségeket illetően – azaz a komoly nyelvtani elmélyülést igénylő német nyelvi elemek az élre kerültek a nehézséget okozó elemek listáján, jóval megelőzve az angolt tanulók válaszait. (Pl. névelők mint nehezen elsajátítható elemek a 2. helyre kerültek a német nyelvet tanulóknál, míg 10. helyre az angolt tanulók válaszaiban. A melléknév-ragozást a németet tanulók a 3. helyre tették a nehézségek között, az angolt tanulók pedig a 9. helyre.) Ugyanakkor a hallás utáni szövegértés mindkét nyelvet tanulóknál nehézséget okoz (mindhárom karon az 1. helyre került). Főiskolai szinten a nehézséget okozó tényezők között az első helyen 42,4 %-kal a hallás utáni szövegértés áll. Karonként vizsgálva a tanítóképzős hallgatók állnak az első helyen (52.7 %-kal), a második helyen a kertészetis hallgatók 44,4 %-kal majd a GAMF Kar hallgatói, ahol a hallás utáni feladatok a nehézségi listán 35,9 %-ot érnek el. A gépi szövegértés készsége tehát mindkét nyelvből mindhárom karon komoly fejlesztésre szorul. Nincs lényeges különbség a két fő nyelvet (angol és német) tanulók válaszaiban. A hallás utáni szövegértés gyakoroltatása, a hallott szöveg értésének fejlesztése igen komoly feladat, ráadásul eszközigénye (tananyag és technika) is jelentős. Feltétlenül különleges figyelmet kell rá fordítani. A második legtöbb problémát jelentő nyelvtanulási készség a szórendi szabályok elsajátítása volt főiskolai szinten, a hallgatók válaszai alapján 29,7 %. A %-os megjelölés szerint ismét a tanítóképzősök számára jelent ez a legnagyobb gondot (34,9 %). Ezt követi a Kertészeti Kar (30 %) és végül a GAMF Kar hallgatóinak 26,9 %-a jelölte meg ezt a problémát. A tanítóképzősök és a kertész hallgatók esetében ez a 2. legnagyobb gond, míg a Kertészeti Karon a szórendi szabályok elsajátításánál valamivel nehezebbnek gondolják a mondatalkotást (31,1 %), GAMF Karon pedig 29,2 %-kal megelőzi a szórend elsajátítását a szótanulás készsége. A kertészetis hallgatóknál a szótanulás (28,8 %) csaknem ugyanolyan problémát jelent, mint a helyes szórend, míg a Tanítóképző Karon a hallgatók mindössze 14, 2 %-ának jelent ez gondot. A szótanulási stratégiák összefügghetnek ugyan a helyes szórend elsajátításával (pl. melyik szót milyen másik szó előtt vagy után lehet használni), de a szótanulási stratégia hiányában a hallgatók csupán magolásnak érzik a szókincs fejlesztését, ami a válaszok alapján valószínűsíthetően nehezebben megy a GAMF-os hallgatóknak. A szórendi szabályok hiányának érzete a szókincs ismeretének magasabb szintjét sugallja, mint a szókincs

301

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció tanulásával kapcsolatos problémák. A két elemet (szórend és szókincs) helyes nyelvtanulási stratégiákkal lehetne a kiemelt második helyről hátrébb szorítani. Az angol és német nyelvet tanulók esetében a második és a harmadik legnehezebb nyelvi elem nem egyezik meg. A nyelvi sajátosságoknak megfelelően a német esetében a névelők szerepelnek a második helyen (29,5 %) míg az angolnál a szórendi szabályok (32,3 %). A névelők az angolban a 10. helyen állnak a nehézségi sorrendben (8,5 %), ami inkább a tanítási, mint a tanulási módszerekre utal, hiszen az angol névelőhasználat magyartól eltérő szabályait meglehetősen későn sajátítják el a nyelvtanulók. Mivel az angol nyelv viszonylag hamar alkalmas kommunikációra és a megértést a névelők helytelen használata nem nagyon zavarja, a kommunikáció-központú angol nyelvoktatásban kisebb gondot okoz a névelőhiba az angol nyelvet tanulóknak. A mondatalkotás áll főiskolai szinten a 3. helyen a nehézségi listán (25,5 %). Ez a tanítóképzős hallgatóknál így is van (26,6 %), de a kertészetin a 2. helyen (31,1 %), a GAMF Karon pedig a 4. helyen áll (23,6 %). Jelentős a különbség az angolt és a németet tanulók között is. Az angolt tanulók számára a mondatalkotás a 3. legnagyobb probléma (28,5 %), míg a németet tanulóknál csak a 7. (18,7 %). Csaknem minden szempontból (karok és nyelvek) az 5. helyen áll a társalgás során a hozzánk idézett beszéd értése, ami azt jelenti, hogy a hallgatók szociolingvisztikai és metakommunikációs ismeretei és önbizalma jelentősen megelőzi a gépi szövegek értését. Az igeragozás hibáitól való félelem, érdekes módon a németet tanulók esetében 9. helyen áll, az angolban pedig az 5. Igaz ugyan , hogy ez az 5. hely 16,6 %-os a tanítóképzőn, míg 17%-kal a 7. a GAMF-on és 21,1 %-kal 7. a Kertészeti Karon. A kiejtést nehéznek igazán csak a GAMF Karon vélik a hallgatók, és a nyelvek közötti különbség sem jelentős. Érdekes a melléknévragozásra adott válaszok sorrendje. A németet tanulók számára háromszor olyan nehéz, mint az angolosoknál. Ennél nagyobb a különbség csak a névelőhasználat szabályainak elsajátításánál a német javára (29,5 %). Érdemes felfigyelni arra, hogy a csoporttal való lépéstartást nem érzik komolyabb problémának egyik karon sem, és a problémák rangsorában a sor végén áll nyelvenként is. Különösen azért lényeges ez, mert a nyelvtanárok számára pont ez a legnagyobb probléma: a csoportok túl heterogénak, a hallgatók tudásszintje nemhogy közeledne egymáshoz, hanem, a szakadék a jók és a gyengébbek között nő, vannak, akik véglegesen lemaradnak. A nyelvtanulással kapcsolatos nehézségekre adott válaszokból az látszik, hogy részben a nyelvtanulási stratégiákat és módszereket kell fejleszteni, méghozzá nyelv-specifikusan, részben a hallgatók önbizalmát kell növelni, hogy ezeken a területeken akarjanak túllépni a vélt vagy valós nehézségeken.

4. Következtetések A Kecskeméti Főiskola számára fontos a hallgatók idegen nyelvi készségeinek és tudásának fejlesztése. Ebbe az irányba mutat csaknem minden országos rendelkezés és főiskolai elvárás is. A Főiskolán belül a Karokon vannak különbségek a nyelvoktatás területén. Például a nyelvoktatás szervezése (pl. melyik kar milyen csoportlétszámot engedélyez, hányféle kurzus létezik és mennyire gyakran indíthatók a gyakorlatban a rendelkezésre álló szabadsávos programok) sokféle eltérést mutat. Vannak különbségek a nyelvoktatásnak a tantervben elfoglalt helyében is: kritérium tárgy, kredit nélkül (GAMF Kar), tantervbe épített tárgy jelentős kredit-szerzési lehetőséggel (Tanítóképző Kar) és szabadon választható tárgy (Kertészeti Kar). Ezek a különbségek azonban a nyelvoktatás sikerességét kevéssé befolyásolják, változtatásuk hosszabb távon megoldható, rövidebb távon

302

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció inkább energiát vonna el az azonnali feladatoktól, csekély eredményt ígérve. A főiskolai szintű nyelvoktatás-szervezés logisztikailag jó ötlet, hiszen a kimeneti követelmények azonosak valamennyi hallgató számára a Kecskeméti Főiskolán. A nyelvtudás szintje alapján történő oktatás-szervezés mellett is erős érveket lehet felsorakoztatni: az azonos szinten tanulók több segítséget kaphatnak, míg a jobb alapokkal érkezők gyorsabban haladhatnak. Ez különösen igaz akkor, ha a fenti adatok alapján figyelembe tudjuk venni, hogy a Karok hallgatóinak nyelvtudásában mutatkozó különbségeknek közoktatási előzményei, okai és magyarázatai vannak. Egy bizonyos szint alatt (KER B1) a hallgatókat, szaktól és kartól függetlenül, felzárkóztatásban kellene részesíteni. Pótolni kellene azokat az alapokat, amelyekre nem volt idő és lehetőség a közoktatásban. Jelenleg ez a hallgató terhe, amit többnyire nem is vesznek komolyan, halogatják a problémával való szembenézést, hiszen minden eddigi tapasztalatuk szerint ’ez nem fontos’. Ning [3] jó példákat mutat be a kooperatív tanulási módszerek felsőoktatási adaptálására. Egy adott szint felett (KER B1+ vagy B2) azonban a szakmai specifikumnak kellene dominálnia, még akkor is, ha a nyelvvizsgát még nem szerezte meg a hallgató. Így válna lehetségessé, hogy a szakmai érdeklődés a nyelvtanulási motivációt erősítse, ne pedig szemben álljon vele. Ezt támasztja alá Nikolov [2] mai napig aktuális gondolata, amely szerint az idegen nyelvet eszközként használva a nyelvtanulás hatékonyságát növelhetjük.. Változtatni kellene a tanult nyelvek arányán is. A kecskeméti lehetőségek feltétlenül a német nyelv oktatásának erősítését igénylik. Jelenleg a hallgatók zöme természetes módon azt a nyelvet folytatja, amit a közoktatásban elkezdett tanulni, azaz az angol nyelv túlsúlya figyelhető meg mindhárom karon. Nem az a megoldás, hogy kezdő német csoportokat indítsunk a korábban angolból érettségizett hallgatók számára, hanem az, hogy szabadsávos vagy tanfolyami keretben sokféle német nyelvi képzést indítsunk. Meg kellene fontolni, pl. a gépjármű szakosok számára a német, mint második nyelv felvételének támogatását. Ha nem is B2-es szintre, de alapfokú kommunikációra alkalmas szintre sok hallgató eljuthatna. Korszerűsíteni kell a nyelvoktatást. Sok jó tankönyv és hanganyag áll rendelkezésre, elméletileg, a nyelvoktatásban. Ezek jó része munkatankönyv, használni kellene minden órán és otthon is. Elsősorban az áruk miatt, ezeket a tankönyveket a hallgatók nem veszik meg. Mivel a Főiskolának sincs fejlesztésre sok pénze, úgy érzem a TÁMOP pályázat nagy lehetőséget teremtene számunkra, mivel jelentős összegekkel támogatja a tanulási centrumok felszerelését. A továbblépés a szaknyelvek irányába szintén a modern tanulás-szervezési formák bevezetését követeli meg. Az adatfelvétel és a kérdőívek értékelése sok ember közös munkája. Köszönettel tartozunk az Oktatási Iroda vezetőjének és munkatársainak, az intézeti adminisztrátoroknak és valamennyi kollégának, aki segítette szabadidejében vagy csoportjainak 15-20 percre rendelkezésre bocsátásával a kérdőívek gyors kitöltését, feldolgozását, értékelését és megjelenítését. A pályázatíró team javaslatai 19 tevékenységi formát javasolnak bevezetni a pályázat elnyerése esetén. Valamennyi a hallgatók nyelvtudásának fejlesztését és nyelvhasználati sikerességének javítását szolgálja.

Szerző Dr. Ujlakyné dr. Szűcs Éva: Idegennyelvi és Továbbképzési Intézet, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar. 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6-14., Magyarország. E-mail: [email protected]

303

Neveléstudományi és Társadalomtudományi Szekció

Utalások [1] Éger, I.:Szabad-e kötelezően angolul tanulni? Új Pedagógiai Szemle 2003 március 78-88. old. [2] Nikolov, M.: Az idegennyelv-tanítás megújulásának hatásai Új Pedagógiai Szemle 2003. Március 46-57. old. [3] Ning, H.: Adapting cooperative learning in tertiary ELT. ELT Journal Vol. 65/1 2011.pp. 60-70 [4] TÁMOP (2012) Társadalmi Megújulás Operatív Program ’Idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a felsőoktatásban’ című pályázati felhívása (TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV)

304

POSZTER SZEKCIÓ

305

306

Poszter Szekció

Determination of grapevine spring frost damage by bud Relative Fertility Index (RFI) Ferenc Baglyas Kecskemet College, Faculty of Horticulture, Department of Horticulture Abstract: Spring frost often damages green shoots in vineyards. This was the case in 6 May 2011 in Kecskemét when -2,4 oC temperature was measured in the morning. Temperature largely varied among sites. Time of bud brake was also a crucial point. Seven grape varieties were examined in the vineyard that is located in Kecskemét-Máriahegy: Kadarka, Pirosszlanka, Kövidinka, Rhine Riesling, Narancsízű, Pannon frankos and Merlan. Pontica varieties and Merlan and Rhine riesling regenerated best due to their more fertile buds and their late bud break. Narancsízű variety is a table grape variety that has lower bud fertility. Between the two resistant varieties, the numbers of clusters were different, Pannon frankos, what is a Vitis amurensis hybrid had much less than Merlan. In cane pruning it is suggested to leave secondary cane spurs which delay the main bud burst. Keywords: grapevine, spring frost, recovery, bud fertility

1. Introduction There are 3-types of spring frosts that can cause damage in vineyards. These include:  radiation- which is a freeze characterized by still air and clear skies. Under these conditions air stratifies near the ground and radiant heat loss occurs from the ground and vine tissues. Under such conditions vine tissues can be less than ambient air temperature;  advection- which is a freeze characterized by a mobile frontal system moving through and cloud cover. There is no air stratification and no radiant heat loss.  radiation-advection- which combines the characteristics of the 2 freezes and is most damaging. Protection capability will depend on the type of freeze. Two main methods are used: passive and active. Passive protection methods are used to avoid or minimize spring freeze damage. Site selection, variety selection, and cultural practices (trellis, agrotechnics) comprise passive protection methods. Active frost protection methods involve modification of the vineyard climate (heating, ventilation, microspraying) (Howell, 2003). This spring active method was not used in the Kecskemét vineyard. As the flat site is unfavourable spring frost damage largely depended on variety (bud break time and bud fertility).

2. Objectives The main objectives: 1. Determination of RFI 2 months after spring frost on partially and totally frozen shoots on different varieties. 2. Determination of the number of bunches when spurs are left on canes 307

Poszter Szekció

3. Material and methods Material: – location – Kecskemét, middle of Hungary – established in 2002 – 500 vines – 23 varieties – trellis: Royat cordon – being retrained as a result of the winter frost in 2010 – varieties in the research: o Rhine riesling o Kadarka o Kövidinka o Merlan (Merlot x Seibel 13666) o Pannon frankos (Vitis amurensis x Irsai Oliver) o Narancsízű (Queen of Vineyards x Chasselas Queen) Methods 1. Calculating Relative Fertility Index (number of bunchesper vine/number of total shoots/vine) (Csepregi, 1982) two months after spring frost; 2. One-way analysis of variance in order to find significant differences between RFI values by using Excel ANOVA function. Based on the calculated and critical F value the zero hyphotesis can or cannot be accepted (Bányainé-Perczelné, 1983).

4. Results The differences between the RFI average values are bigger than p-vaue. It means that the fertiliy index of each varieties can be considered different at 0,95% probability. Merlan and Rine riesling had the highest average RFI value while Narancsízű and Pannon frankos had the lowest. Narancsízű is a Chasselas hybrid. Proles orientalis varieties have low bud fertility. Pannon frankos also has low bud fertility and buds break early. This later increases the chance of having spring frost damage. Traditional pontica varieties (Kadarka, Kövidinka) have high RFI. Merlan and Rhine riesling had the highest average RFI value. The average cluster weight of Rhine riesling is about 100 g and Kövidinka 160 g. This largely determines the yield. Table 1 ANOVA table

308

Poszter Szekció

Figure 1: Frost biten shoot (photo Baglyas)

Figure 2: Main bud breaking on a cane (photo Baglyas)

309

Poszter Szekció

Figure 3: Merlan variety 2 months after the frost (photo Baglyas)

Figure 4: Pannon frankos 2 months after the frost (photo Baglyas)

5. Conclusions If shoots break early, they are stronger when frost occurs and only the tips of the shoots get freeze. In this case lateral shoots develop. They have less bunches (see Pannon frankos and Narancsízű). If buds break late young shoots get freezed and basal buds, that were differentiated in the previous year, break. They bear more bunches (see Merlan and Rhine riesling). In cane pruning, if 1-2 bud lateral cane spurs are left on the can (accidentally) shoot(s) on spurs inhibit(s) the break of auxiliary main bud. After spur shoots are freeze this inhibition is ceased. In this case we get full crop.

310

Poszter Szekció It is also an important fact that live bunches on the partially freeze shoots develop and this contributes to a higher number of bunches. Yield depends on the average bunch weight too, therefore Kövidinka, which has the highest average bunch weight, had the highest yield.

References [1] [2] [3] [4]

Bányainé S. J. – Perczelné Z. M. (1983): Tartósított termékek statisztikai minőségellenőrzése, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Csepregi P. (1982): A szőlő metszése és fitotechnológiai műveletei, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Csepregi P. – Zilai J. (1988): Szőlőfajta-ismeret és –használat, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Howell S. (2003): Factors Related to Spring Frost Damage: What Are the Options, Viticulture and Enology, Michigan State University, http://www.grapes.msu.edu pdf/cultural/factors-related.pdf

Contact Kecskemet College, Faculty of Horticulture 6000 Kecskemét, 1-3. Erdei Sq. Phone: +36-76-517-695 email. [email protected]

311

Poszter Szekció

A minőség és a fizetési hajlandóság összefüggése Ferencz Árpád1, Nótári Márta2, 1,2 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék Abstract: Price policy is a specific tool of marketing mix elements. Decision making about prices is the most difficult question for companies. In Hungary, price issues are particularly important shown by the fact that the price sensitivity of consumers is high in both high and low prices. Price is a crucial issue in gaining attention and awakening interest in consumers. Price height can indicate the quality, brand credibility and renown. It is reflected in the degree of product differentiation, the company's image and products. Consumers of traditional, regional food and horticultural products recognize that high price comes together with high quality. Thus, price is a less influential factor in their decisions. Customers in this segment are not only taking the product features in account, but translate product attributes to emotional functions. Keywords: pricing, pricing strategies, willingness to pay, consumer perception Összefoglalás: Az árpolitika a marketingmix eszközrendszerének sajátos eleme. Az árdöntések a legkényesebb és a legnehezebb döntések meghozatalát jelentik a vállalkozások számára. Magyarországon az árkérdések különösen nagy jelentőségét az a tény mutatja, hogy a fogyasztók árérzékenysége nagy és az alacsony árak iránti igény magas. Az ár fontos a fogyasztó megszerzésében, figyelmének felkeltésében. Nagysága utalhat a termék minőségére, a márka hitelére, elismertségére. Kifejeződik benne a termék differenciálódás foka, a vállalkozás és termékeinek imázsa. A tradícionális, regionális kertészeti és élelmiszeripari termékeket vásárlók a viszonylag magas árban elismerik a kiváló, egyedi tulajdonságokat és a magas ár kevésbé befolyásoló tényező a döntéseikben. A vásárlók ebben a szegmensben nem csak a terméktulajdonságot és hasznosságot veszik figyelembe, hanem a terméktulajdonságokat „lefordítják” emocionális funkciókra is. Kulcsszavak: árképzés, árstratégia, fizetési hajlandóság, fogyasztói megítélés

1. Bevezetés Az árak a történelem során szinte mindig az eladók és a vevők alkuja (ártárgyalása) során alakultak ki. A vevő választását, vásárlási döntési folyamatát hagyományosan főként az ár határozza meg. Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető azonban az is, hogy a nem ár jellegű (termékjellemző, származási hely, kommunikáció) tényezők is egyre fontosabbá váltak a fogyasztók vásárlási magatartásában. Az ár a marketing-mix egyetlen jövedelmet eredményező részegysége, egyben a marketing eszközrendszer legrugalmasabb eleme is. A leggyakoribb hibák, hogy az ár túlságosan költségcentrikus vagy nem vizsgálják felül elég gyakran, így nem tudnak a piaci igényekre azonnal rugalmasan reagálni. Az árakat sokszor a marketing-mix többi elemétől függetlenül és nem a pozicionálási stratégia részeként kezelik.

312

Poszter Szekció

Túl alacsony ár

Racionális ársáv

Túl magas ár

Termék költségei Nincs nyereség

Egyedi termékjellemzők Versenytársak árai Helyettesítő termékek árai

Szegmentált kereslet

A hagyományos és tájjellegű élelmiszerek esetében nem állapítható meg csupán egyetlen alkalmazható árképzési mód, sem a gazdasági, sem a lélektani oldal figyelembevételével. Ennek oka, hogy a vizsgált termékcsoport igen heterogén.

2. Anyag és módszer A piackutatás: a véleménykutatás információgyűjtést jelent, nagyszámú egyénből vagy szervezetből álló csoport tudományos mintavétellel kiválasztott szűk részének a meginterjúvolása révén. A primer piackutatási módszer a korábban még össze nem gyűjtött adatok és információk összessége, amelyeket egy meghatározott célra gyűjtünk össze. Az felvételezés során több kérdésre kerestem választ, így minden egyes válasz változóként írható fel, mert egy bizonyos számintervellumon belül változó értéket vehet fel. Ezek a függő változók, hiszen az eredmény az adott válaszadó függvényében más és más. A kérdések (változók) változatlanok maradtak a kérdőívben, a megkérdezetteket (válaszadókat) pedig eseteknek nevezzük. Páronkénti t-próba elemzés Páros minták esetén az egyes megfigyelés sorozatok ugyanazon válaszadókra vonatkozik. A különbségeket a páros mintás t-próbával vizsgáljuk. A számításhoz egy, a páronkénti különbségeket kifejező változót hozunk létre (amit D-vel jelölünk), és kiszámítjuk annak átlagát és varianciáját, majd a t statisztikát. A szabadságfok „n-1”, ahol „n” a megfigyelés páros száma (Szűcs, 2002). Person féle Khi-négyzet próba A konkrét szignifikancia próba két hipotézisen alapul. Ezeket a hipotéziseket nullhipotézisnek, illetve alternatív hipotézisnek nevezzük. A két hipotézis közül csak az egyik (Ketskeméty et al., 2005). A Khi-négyzet próba kiszámítása 2

X

2



2

 i 1

j 1

f

ij

 e ij



2

e ij

Konfidencia-intervallum számítása A kérdőíves felmérések kiértékelésekor az eredmények egyszerű százalékban történő kifejezése sokszor nem elegendő, sőt félrevezető is lehet, mivel a látszólagos különbségekről önmagukban nem dönthető el, hogy szignifikáns eltérést takarnak-e. A vizsgált populációban az egyes kérdésekre adott válaszok segítségével nem csak az igen válaszok %-os arányait, hanem azok konfidencia-intervallumait is kiszámítottam, mert ezek az értékek a valódi különbségek kimutatását segítették elő. A konfidencia-intervallumok kiszámítása, különösen eltérő minta elemszámok esetén, elengedhetetlenek ahhoz, hogy a 313

Poszter Szekció feltételezett hipotéziseinket nagy megbízhatósággal helyesen tudjuk eldönteni.

3. Eredmények Az ár fontosságának megítélése a hagyományos, régiós élelmiszereknél t-test for Equality of Means Independent Samples Test

t

Equal var szempontok assumed vásárláskor Equal var not ÁR assumed

Chi-Square Tests

95% Conf Int of the Diff

Lower

Upper

0,456

398

0,649

0,043

0,095

-0,143

0,229

0,457

396,931

0,648

0,043

0,094

-0,142

0,228

df

Asymp.Sig. (2-sided)

3,447a 3,545

4 4

0,486 0,471

0,208

1

0,648

Value

Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association

Sig. (2Mean Std. Error tailed) Difference Difference

df

1. ábra: Az ár fontosságának megítélése nemek szerint

1. táblázat: Az ár fontosságának megítélése 2 t-próbával, Chi2-teszttel nemek szerint

A vásárlási döntések sokszor bizonytalanok, a fogyasztó a döntéshozatal során bizonyos kockázattal kerül szembe. Az észlelt kockázat nagysága függ a vásárló személyiségétől, termék vagy szolgáltatás jellegétől, de legtöbbször az ár alakulásától. Kutatásunkban azt elemeztük, hogy milyennek találja a fogyasztó a tradícionális, régiós élelmiszerek árát. Tukey B szempontok vásárláskor ÁR Subset for alpha = 0.05 életkor N 1 30-39

116

4,16

40-49

50

4,2

50-59

64

4,22

18-29

128

4,28 4,33

60 év felett

Chi-Square Tests Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association

314

42

Value

df a

26,016 16 28,853 16 0,019

1

Asymp.Sig.

2. ábra: Az ár fontosságának megítélése életkor szerint

(2-sided) 0,054 0,025 0,89

2. táblázat: Az ár fontosságának megítélése ANOVA-módszerrel, Chi2-teszttel életkor szerint

Tukey B szempontok vásárláskor ÁR iskolai végzettség

Subset for alpha = 0.05 1 2

N

8 általános

19

Szakmunkás

26

4,04

Szakk/Gim/Tech

133

Föiskola/Egyetem

222

4,18 4,35

Chi-Square Tests Pearson Chi-Square Likelihood Ratio Linear-by-Linear Association

3,47

3. ábra: Az ár fontosságának megítélése iskolai végzettség szerint

Asymp.Sig. (2-sided) a 0,000 48,856 12 40,903 12 0,000 Value

df

3,99

1

3. táblázat: Az ár fontosságának megítélése ANOVA-módszerrel, Chi2-teszttel iskolai végzettség szerint

0,046

A válaszokat szegmentációs bontásban értékeltük ki azért, hogy megállapítható-e szignifikáns különbség a különböző csoportok válaszaiban. Egyértelműen megállapítható, hogy az ár foglalja el a vezető szerepet a döntésekben, mivel különleges minőségű termékekről van szó, sok fogyasztó az árat a minőség kifejezőjének tekinti. Kutatásunkban a fogyasztók élelmiszervásárlási érték- és preferenciarendszerének elemzéséből emeltük ki az alábbi két árra vonatkozó ábrát. A nők a vásárlásnál az árnak, a termékösszetételnek, míg a férfiak a gyártónak tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, de abban megegyezett a vélemény, hogy a „még elviselhető” kategóriába sorolták be legtöbben az árat.

Milyennek találja a magyarországi Milyennek találja a

élelmiszerek árát?

magyarországi élelmiszerek árát?

140

,6

,5

120

,4

100 ,3

60

átlag ,1 PMAX 0,0

P

f iz re is

te

ál

tl e

a

n

ó cs ő et lh

he

se

ol

vi

et

el

ág

Std. D ev = ,80 20

eg

ég

-,1

PMIN

m

40

,2

m

re la t í v g y a k o ris á g

80

dr

v á la s z g y a k o ri s á g

Poszter Szekció

Mean = 3 N = 258,00

0 1

2

3

4

5

1-olcsó; 2-reális; 3-még elviselhető; 4-drága; 5-megfizethetetlen

5. ábra: A magyarországi élelmiszerek árának megítélése megadott szempontok alapján

4. ábra: A magyarországi élelmiszerek árának megítélése 5 fokozat alapján

315

Poszter Szekció

6. ábra: Többletfizetési hajlandóság a magyar élelmiszerek iránt

4. táblázat: Többletfizetési hajlandóság a magyar élelmiszerek iránt

Fizet-e többet a Magyarországról származó élelmiszerekért? ,7 ,6 ,5 ,4

átlag

,2 ,1

ha

vé dj

se m

ez

é ik

gy

P

m

ve

pp

va

en

n

n pe n p va ké i n ld k d e lfeöm in k ün rm é m a te ,h os ny zo bi

m

ak

PMIN

ne

-,1

PMAX

cs

0,0

e

re la t í v g y a k o ris á g

,3

Kutatásunkban a felár fizetési hajlandóságot is vizsgáltuk. A megkérdezettek válaszait hétféle matematikai, statisztikai elemzéssel értékeltük. A megkérdezettek csak bizonyos termékek esetében vállalnak többlet fizetést. A presztízstermékként piacon található magyar élelmiszerek ebbe a kategóriába sorolhatók. Ennek oka lehet, hogy a magasabb bevétellel rendelkező fogyasztókból tevődik össze a fő célcsoport.

7. ábra: A magyar élelmiszerek iránti többletfizetési hajlandóság relatív gyakorisága

4. Következtetések Az élelmiszergazdaság hazánk egyik legsokoldalúbb és legszínesebb szektora. Magyarország olyan ökológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek egyes termékeket kiváló, speciális tulajdonságokkal gazdagítják. A világpiacon meglévő magas követelményeknek többletáruértékkel rendelkező minőségi és élelmezésügyi szempontból biztonságos termékekkel lehet megfelelni. A hagyományos, régiós élelmiszerekben rejlő természeti és társadalmi értékek kihasználása érdekében növelni kell a piaci versenyképességet, e termékek piacra jutását és piacon maradását segítő marketingtevékenységet. Az árpolitika a marketingmix eszközrendszerének sajátos eleme. Az árdöntések a legkényesebb és a legnehezebb döntések meghozatalát jelentik a vállalkozások számára. Magyarországon az árkérdések különösen nagy jelentőségét az a tény mutatja, hogy a fogyasztók árérzékenysége nagy és az alacsony árak iránti igény magas. Az ár fontos a fogyasztó megszerzésében, figyelmének felkeltésében. Nagysága utalhat a termék minőségére, a márka hitelére, elismertségére. Kifejeződik benne a termék differenciálódás foka, a vállalkozás és termékeinek imázsa.

316

Poszter Szekció

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5]

Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás (Aula Kiadó, Bp.) Törőcsik M. (2007): Vásárlói magatartás (Akadémia Kiadó, Bp.) Sebők A. (2011): Az élelmiszer-minőség üzenete és a hagyományos élelmiszerek a magyar fogyasztók szemével. (EU Közösségi Konferencia, Debrecen) Radnai K. (2010): A bevásárlóközpontok hatása a fiatalok fogyasztói szokásaira (Bp.) Gulyás E. (2008): Tudatos vásárlók könyve (Ursus Libris, Bp.)

Szerzők Nótári Márta: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 13. Magyarország [email protected] Ferencz Árpád: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország [email protected]

317

Poszter Szekció

Rózsa talajnélküli termesztése Lévai Péter1, Turiné Farkas Zsuzsa2 1,2 Kecskeméti Főiskola/Kertészeti Főiskolai Kar Összefoglalás: A növényházi vágott virágoknál megállapítottuk, hogy a hidrokultúrás

termesztésben a szálhozam megegyezik a hagyományos földkeverékben, illetve a kemokultúrában termesztett növényállománnyal. A virágminőségi tulajdonságok kedvezőbbek a kiegyensúlyozottabb tápanyag-ellátás következtében. Ez a megállapítás különösen vonatkozik a vázatartósságra. A kísérleti munka célja a környezeti tényezők hatásának vizsgálata a rózsa növekedésére, fejlődésére, különös tekintettel a szárvastagságra. Az izraeli Phytech Ltd. által kifejlesztett rózsa-phytomonitor műszer alkalmas a növények növekedésének és fejlődésének nyomon követésére. A termesztő a szárvastagodás napi tendenciáját tudja követni, és ha annak üteme eltér az optimálistól, azaz stresszhelyzet alakul ki lehetőség van az azonnali beavatkozásra. A fitomonitori adatfeldolgozások lehetővé teszik az optimális tápanyag-ellátás kidolgozását és ezzel költségtakarékos, környezetbarát technológia-fejlesztést dolgozunk ki annak céljából, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen a hazai dísznövénytermesztésben. Abstract: We have found that stem yield in greenhouse cut flower is the same as in

hydroponics, traditional soil-mix and in chemo-culture. However flower quality is better due to a more harmonised nutrient supply. It is especially the case in vase-life. The aim of our research is to study the environmental factors on the growth and development of rose with special regard to stem expansion. The rose phytomonitor has been developed by the Israeli Phytech Ltd. in order to follow the growth and development of plants. Growers can observe the daily stem expansion, and if it differs from optimal due to a stress situation he can intervene. Processing the data of phytomonitor enables to develop an optimal nutrient supply and a less costly, environmentally friendly technology so that it could be more commonly used in the domestic ornamental plant growing. Kulcsszavak: rózsa, környezeti tényezők, Phytomonitor Keywords: Rose, environmental factors, Phytomonitor

1. Bevezetés A hidrokultúrás termesztési mód jelentősége napjainkban egyre növekszik. A technológia kidolgozását indokolja az urbanizáció fokozódása miatti termőfelület csökkenés, a rohamos ipari kitermelés következtében a tőzegkészletek megcsappanása, a felszíni vizek elszennyeződése és a talajlakó gombák elleni védekezés. A zárt, cirkulációs rendszerek a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelnek. Hollandiában a rózsatermesztés 80%-ban mesterséges közegben folyik hidrokultúrás módszerrel. A földkeverékek háttérbe szorulásának fő oka a nagyon elterjedt fonalféregfertőzöttség volt, aminek csak a hidrokultúrás termesztés tudott gátat vetni. Ezzel a módszerrel a tápanyagforgalom is könnyebben szabályozhatóvá vált, és megoldható lett a talajszint feletti ültetés, javítani tudták a tövek megvilágítottságát (BORONKAY-FORRÓ, 2006). Magyarországon a hidrokultúrás rózsatermesztés leggyakoribb közege a kőgyapot, amely szerkezet-stabil, steril, és a vázrészeken kívül 80–95% vizet és használat során belekerült 5– 318

Poszter Szekció 10% levegőt tartalmaz. Kissé lúgos pH-jú, de nagyon jó a víz-adszorpciós képessége. Egyenletes minőséget ad, megbízható. A préselt, ragasztott kőgyapot kockákat többnyire műanyagba csomagolt termesztő paplanokra helyezik (BIZA, 2000). Használnak még kókuszrostot is, ami kifejezetten a vágottvirág-termesztésben elterjedt közeg, a kókuszdió megőrölt héja, lehet hosszú- vagy rövid rostú. A rost a kőgyapothoz hasonlóan jó vízmegkötő képességű, kémhatása többnyire semlegeshez közeli, EC értéke 0,5 alatti. Szerkezete nagyon stabil, akár tíz évig is használható, víz- és levegőtartó kapacitása magas. Mivel nem bányászott, hanem termesztett, ezért megújuló, újratermelhető környezetbarát anyag. Harmadik gyakran használt közeg a perlit, amely jó vízáteresztő, de rossz víztartó, semleges pH-jú, teljesen steril. Előfordul még Olaszországban a toscanai, vulkáni eredetű granulátum is, melyet porózus habkőzúzalékkal kevernek (BIZA, 1998). A növények életfolyamataira jelentősen hatnak a környezeti tényezők (pl.: fény, sugárzás, levegő hőmérséklete és páratartalma, stb.), befolyásolják a tápanyag- és víz felvételét, szállítását, a fotoszintézis és az asszimiláció aktivitását, a párologtatást, valamint a növény egész fejlődését. A környezeti tényezők szoros kapcsolatban vannak egymással, együtt és egyszerre fejtik ki hatásukat az életfolyamatokra, ezek a tényezők nem csak a növényre, hanem egymásra is hatást gyakorolnak. A termesztés környezeti feltételei közül a rózsa számára a legfontosabb a fény, mivel ez szolgáltatja a fotoszintézishez szükséges energiát. A fényerősség vagy fényintenzitás a besugárzás mérhető értéke. Nagy fényerősségű mesterséges megvilágítás mellett több virág képződik. A megvilágítás kedvezően hat a virágminőségre is, a szárhosszúságot csökkenti, a szárerősséget javítja, a virág súlyát növeli (KOKAS-NAGY, 1982). A termesztés során ismerni kell a besugárzást, mert az befolyásolja a hőmérsékletet, a CO2 – és a vízigényt egyaránt. A besugárzás évszakonkénti eltérése igen jelentős. Sugárzásméréssel a fotoszintézis intenzitását, a növények vízfogyasztását tudjuk ellenőrizni (HORINKA, 2010). Hazánkban a téli-kora tavaszi fényszegény időszakban a rózsa számára asszimilációs pótmegvilágításra lenne szükség (SCHMIDT, 2002). A növények anyagcseréje, a tápanyag- és víz szállítása, átalakítása és a fotoszintézis sebessége is függ a besugárzás mellett a hőmérséklettől. A hőmérséklet a légzőnyílások működését is befolyásolja. Magas hőmérsékleten, alacsony páratartalomnál a légzőnyílások tartósan nyitva vannak, a vízigény megnő. Túlzottan magas hőmérsékleten a légzőnyílások védekezni próbálnak, bezárnak, de ezzel a légcsere és a fotoszintézis is leáll. Hidegben, magas páratartalomnál a légzőnyílások szintén zárva maradnak. A párologtatás akadályozása a vízforgalom, azzal együtt a tápanyagforgalom akadályozását is jelenti (HORINKA, 2010). A hajtatásban lévő fajták általában 16-18 0C nappali, és 14-16 0C éjszakai hőmérséklet mellett fejlődnek a legjobban. 22-24 0C nappali hőmérséklet mellett a virágzáshoz szükséges idő lerövidül, de a szárerősség és a szárhossz csökken. Nyáron a 22-24 0C feletti nappali hőmérséklet hatására a rózsa tartalékai leépülnek, a virágminőség romlik a disszimilációs folyamatok túlsúlyba kerülése miatt (SCHMIDT, 2002). A növények életműködését a páratartalom is befolyásolja. A levegő páratartalma elsősorban a növény vízforgalmának bonyolításában játszik szabályozó szerepet. A túl alacsony páratartalom a növény vízveszteségét fokozza. A túl magas páratartalom akadályozza a növények párologtatását, vízleadását. A párolgásból adódó szívó hatás gyorsítja, vagy lassítja a vízben oldott tápelemek szállítását, a vízforgalmat, közvetve a tápanyag felvételt is befolyásolja. A fotoszintézis folyamata 60-90 % relatív páratartalom mellett zavartalan (HORINKA, 2010). A levegő páratartalma nagy hatással van a rózsa egészségi állapotára, a leszedett virág minőségére, vázatartósságára. Telepítéskor, valamint a kultúra indításakor 7080 %-os páratartalom az optimális, egyébként pedig 60-70 % (SCHMIDT, 2002).

319

Poszter Szekció

2. Anyag és módszer A rózsa hidrokultúrás termesztésénél a KORDES cég fajtáit:’Aloha’, ’Circus’, ’Corvette’, ’Dream’, ’Fantasia’, ’Frisco’, ’Metaliana’, ’Red Corvette’, ’Sioux’ alkalmazzuk, fajtánként 100-100 darab tövet 4 ismétlésben elhelyezve telepítettük hidrokultúrás termesztési módnak megfelelően 11 literes műanyag perforált vödrökbe kertészeti perlit, illetve tőzeg-perlit közegbe. Egy vödörbe három darab szemzett tövet telepítettünk, amelynek tápanyag-ellátását OMETZ 24 műtrágya keverőgép alkalmazásával csepegtető öntöző berendezés kijuttatásával végezzük. Folyamatosan ellenőrizzük a tápoldat pH-ját és EC-jét. Állandó, alacsony koncentrációjú (0,2 %) tápoldatozást alkalmazunk N, P, K = 1:0,35:1,25 %-os arányban, amelyet kiegészítünk – a növény igényének megfelelően – mikroelemekkel is. Az ültetést követően 1 hónapon belül kialakítottuk a rózsa vázrendszerét. Ez a kialakítás japán módszerrel történt. A kifejlődő hajtások növekedését, a virághozamot és a virág minőségi tulajdonságokat (virágméret, szárhosszúság, vázatartósság) hetente mérjük és a kapott eredmények alapján értékeljük a fajtákat. A kísérletbe beállítottuk az izraeli PHYTECH LTD. gyártmányú phytomonitor berendezést, mely a következő tényezőket méri: besugárzás, levegőhőmérséklet, levélhőmérséklet, a levegő relatív páratartalma, szárvastagság és talajnedvesség. A berendezés speciálisan a rózsa kultúra paramétereinek mérésére szolgál. A rózsa esetében az érzékelők közül különösen nagy jelentősége van a szárvastagság érzékelésének, mivel a tápanyagban gazdag vázrendszer biztosítja a virágzáshoz szükséges optimális termőfelületet.

3. Eredmények Szálhozam alakulása A vizsgált fajták hozamait a 1. táblázat tartalmazza, a legjobb hozamot az ’Aloha’, a ’Metaliana’ és a ’Sioux’ fajták adták. 1. táblázat: Rózsa fajták virághozam alakulása (Kecskemét, 2010) Fajták ’Aloha’ ’Circus’ ’Corvette’ ’Dream’ ’Fantasia’ ’Frisco’ ’Metaliana’ ’Red Corvette’ ’Sioux’

Virághozam (db/m2/év) 160 130 90 110 90 140 150 90 150

Virágminőségi tulajdonságok A fejlődött hajtások 80 %-os arányban elérték – a fajták többségénél – az I. osztályú virágminőséget. A legjobb minőséget a ’Circus’ a ’Corvette’, a ’Dream’ és a ’Sioux’ fajták adták.

320

Poszter Szekció A táblázat adataiból megállapítható, hogy a fajták többségénél a vázatartósság meghaladja a 2 hetet, legjobb tartósságúnak a ’Frisco’ és a ’Sioux’ fajták virágai bizonyultak. A fajták virágainak vázatartósságát a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: A rózsa fajták virágainak vázatartóssága Fajták

Vázatartósság (nap)

Vázatartósság katalógus szerint (nap)

’Aloha’

10

12

’Circus’

15

14

’Corvette’

13

14

’Dream’

16

16

’Fantasia’

15

14

’Frisco’

18

16

’Metaliana’

14

12

’Red Corvette’

14

14

’Sioux’

17

18

A levegő hőmérsékletének ingadozásán (1. ábra) jól elkülöníthetőek a napszakok ciklusa. A szárvastagodás is ezt a ciklust követi. A napi hőmérséklet emelkedésével megindul a szár jelentősebb vastagodása is. A két hetes periódus második harmadától kezdve egyre jelentősebb a szárvastagodás, ahol szintén követi ezt az ingadozást, de már kisebb mértékben. A szárvastagodás alakulásáról a hőmérséklet vonatkozásában megállapítható, hogy minél magasabbak a napi maximumok, annál intenzívebb a szárvastagodás mértéke. Illetve minél kisebb a hőmérsékleti ingadozás, annál egyenletesebb lesz ez a szárvastagodási folyamat. Magasabb levélhőmérséklet esetén a szárvastagodás is intenzívebb (2. ábra). A növény hőmérsékletének emelkedése növeli a fotoszintézis intenzitását. A diagram a szélső értékeit vizsgálva jól látható, hogy a vizsgált két hétben a szár hozzávetőleg 85 µm-t vastagodott.

4. Következtetések A rózsa esetében az izraeli Phytech Ltd. által kifejlesztett rózsa-phytomonitor műszer alkalmas a növények növekedésének és fejlődésének nyomon követésére. A termesztő a bimbónövekedés, a szárvastagodás napi tendenciáját tudja követni, és ha annak üteme eltér az optimálistól, azaz stresszhelyzet alakul ki lehetőség van az azonnali beavatkozásra. Az optimális termesztési feltételek biztosítása költségtakarékosságot eredményez. A növények életfolyamataira jelentősen hatnak a környezeti tényezők. A magasabb nappali és éjjeli hőmérséklet gyorsabb fejlődést eredményez. A növény hőmérsékletének emelkedése növeli a fotoszintézis intenzitását. A fitomonitori adatfeldolgozások lehetővé teszik az optimális tápanyag-ellátás kidolgozását és ezzel költségtakarékos, környezetbarát technológiafejlesztést dolgozunk ki annak céljából, hogy ez minél szélesebb körben elterjedjen a hazai dísznövénytermesztésben.

321

Poszter Szekció

1. ábra: A levegő hőmérsékletének hatása a rózsa szárvastagodására (Kecskemét, 2010.)

2. ábra: A levélhőmérséklet hatása a szárvastagodásra (Kecskemét, 2010.)

322

Poszter Szekció

Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5] [6]

BIZA, K. (1998): Vágott rózsa kőgyapoton. Kertészet és szőlészet 47 (22) 18–19. BIZA, K. (2000): Rózsát, gerberát. Kertészet és szőlészet 49 (48) 6. BORONKAY G., FORRÓ E. (2006): A termesztett rózsa talaj- és tápanyagigénye. Kertgazdaság 2006. 38. (3) 33-41. HORINKA T. (2010): Kertészeti növények komplett tápanyagellátása. Mórahalom: Kertészek Kis/nagy Áruháza Kft. 521 p. KOKAS GY.-NAGY L. (1982): Rózsahajtatás. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 357 p. SCHMIDT G. (Szerk.) (2002): Növényházi dísznövények termesztése. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 622 p.

Szerzők Prof. Dr. Lévai Péter1: KF Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék. H-6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország. e-mail: [email protected]. Turiné Dr. Farkas Zsuzsa2: KF Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék. H-6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország. e-mail: [email protected]

323

Poszter Szekció

Tudatos-e a magyar fogyasztó? Is the Hungarian consumer conscious? Nótári Márta1, Ferencz Árpád2, 1,2 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék Abstract: Expanding consumption, the access to various products is a determinative experience of our time in compared to the previous years. People have the chance to buy goods that were a privilege for wealthy people before. The purchase decisions of consumers and particularly the possibilities of influencing the decision-making process have long been employed in the marketing professionals. Continuous assessment of the consumer decisionmaking process in our country is necessary to follow the constantly changing conditions. Authors of the described models have a basic goal to extract general features from the purchase decision making process. They did not distinguish attributes by product groups. Keywords: consumer awareness, primary research, customer decision, traditional foods, Hungarian products Összefoglalás: Napjaink meghatározó élménye a kitágult fogyasztás, a sokféle termékhez való hozzájutás a korábbi időszakokhoz képest, hiszen ma a társdalom széles körben lehetőség van olyan termékek megvásárlására, ami korábban csak a kiváltságosoknak adatott meg. A fogyasztók vásárlásról hozott döntései és főképp a döntési folyamat befolyásolásának lehetőségei régóta foglalkoztatják a marketingszakembereket. Folyamatos vizsgálatot érdemel a fogyasztók döntési folyamata hazánkban is, állandóan változó viszonyaink között. Az ismertetendő modellek szerzőinek elsődleges törekvése az általános jegyek kiragadása az egyes vásárlási döntési folyamatokból, nem különböztettek meg sajátosságokat termékcsoportok alapján. Kulcsszavak: tudatos fogyasztó, primer kutatás, vásárlói döntés, hagyományos élelmiszerek, magyar termékek

1. Bevezetés Ma már egyértelműen elfogadott álláspont a szakemberek körében, hogy a vásárlási döntéseket nem értelmezhetjük csupán ésszerű tényezők mérlegelési eredményeként, hanem mindig vizsgálnunk kell az emocionális hatások eredőit is a kutatási feladattól függő mélységben. A vásárlási döntések mechanizmusáról igen komoly viták dúlnak a szakirodalomban, így nincs egy olyan koncepció sem, amelyet a többség irányadónak ismerne el. Életünk során nap, mint nap hozunk vásárlói döntéseket, érvényesítve saját elképzeléseinket. A tudatos vásárlás fogalma szorosan összekapcsolódik a fogyasztóvédelemmel. S hogy kit nevezhetünk tudatos vásárlónak? A kérdés megválaszolása nem egyszerű feladat. Tudatos vásárló az, aki tisztában van a termék megvásárlásával kapcsolatos jogaival (garanciaigénylés, rossz termék cseréje), tájékozott a termékek minőségével kapcsolatban, és ismeretei alapján, nem pedig a reklámok hatására választja ki a számára szükség árucikkeket. A termékek árfekvése mellett nem elhanyagolható a minőség sem. Lehet, hogy egy nagyobb üzletlánc saját márkás termékei olcsóbbak, de összetevőik miatt károsak lehetnek a környezetre, vagy magára az emberi szervezetre. Csak akkor tudjuk kiválasztani a legjobb

324

Poszter Szekció ajánlatot, ha tisztában vagyunk annak előnyeivel és hátrányaival egyaránt. Mivel a gazdaság alapvető mozgatórugója lett a termelés és fogyasztás, már egyetlen termék megvásárlásával is nagy felelősséget vállalunk magunkra. Bármit is teszünk, az első és legfontosabb, hogy egy pillanatra se felejtsük el, hogy ameddig a pénz a mi kezünkben van, mi döntünk. Tehát ha tudatos vásárlóvá válunk, s önállóan, a média befolyásától némileg függetlenül hozzuk meg racionális döntéseinket, a piacon hosszú távon csak azok a termékek maradhatnak életképesek, melyek mind minőség, mind ár, mind környezetkímélés tekintetében versenyképesek. Mi, fogyasztók, tehát megóvhatjuk saját érdekeinket, egészségünket, s környezetünket, hogy unokáink egy egészségesebb, szebb világot láthassanak!

2. Anyag és módszer A primer kutatások leggyakoribb módszere, a megkérdezés, ami a mai napig uralja a felmérések területét mind a marketing-, mind pedig a társadalomkutatásokban. 2012-ben a célnak megfelelő, előre meghatározott személyeket, illetve ezek meghatározott összetételű csoportját kérdeztük meg kérdőíves „segédeszköz” közbeiktatásával. A megkérdezéssel olyan információkhoz jutottunk, amelyekhez más úton nem, vagy csak korlátozottan lehet hozzájutni. Ezen túl azonban a megkérdezés olyan objektív adatok felvételére is alkalmas, amelyet más módon csak nehezen lehetne megismerni.

3. Eredmények A válaszadók egyharmada nem érzi szükségesnek (1. ábra), hogy tudatosan figyeljen a vásárlási döntéseiben a magyar termékek előnyben részesítésére. Matematikai szempontból, ez nem többség de érdemes vizsgálni ezt a szegmenst. A fogyasztói elvárások alapján az árdifferenciálási stratégiai alapelveket figyelembe véve három területen lehet árjavaslatot megfogalmazni: minőség, termékcsoport illetve márkanév. E három dimenzió mentén lehetne kialakítani szegmensenként a megfelelő árstratégiát.

1. ábra: A magyar termékek tudatos vásárlása A 2. ábra azt mutatja, hogy a fiatalok közel fele a piacon szerzi be a magyar élelmiszert, mert itt alakul ki személyes kapcsolat az eladó és a vásárló között. A személyek kontaktusnak igen meghatározó szerepe van.

325

Poszter Szekció

2. ábra: Magyar élelmiszervásárlási helyek A termelői piacokon történő értékesítés vonzóbb alternatívának tűnik. Ebben az esetben a csomagolás, mint marketing funkció jelentősége csökken. A terméket legtöbb esetben a termelő szállítja. A termelőtől a fogyasztóig tartó folyamat lépéseit az előállító gazda irányítja. A válaszadók szerint a vásárlónak ez a megfelelő biztosítékot jelent, hogy a termék valóban Magyarországról származik.

3. ábra: A hagyományos élelmiszerek előnyben részesítésének feltételrendszere Egy nemzet, gazdasági értelemben is mérhető teljesítményeit alapvetően a lakosság egészségi állapota határozza meg. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az egészséges társadalom megteremthető, fenntartható. Ez a fogyasztói igény olvasható le a 3. ábráról is. A marketing kommunikáció erősítésére lenne szükség, amely tudatosítaná azt, hogy mind a fogyasztók, mind a társadalom hosszú távú érdekeinek figyelembevétele megkívánja olyan élelmiszerek előnybe részesítését, amelyek nem csak ízletesek, de több táplálkozási előnnyel is rendelkeznek. A kérdőívben feltett kérdésre a válaszadók fele úgy gondolta, hogy előnyben részesítik azt, ha egy hagyományos eljárással készített termék drágább, viszont ez számukra azt a tudatot sugallja, hogy megbízható helyről származik. (4. ábra).

326

Poszter Szekció

Előnyben részesíti-e a drágább hazai élelmiszereket az olcsóbb, de nem megbízható helyről származók k al szemben? igen, mert számomra fontos hogy mivel táplálkozom

9% 37% 39%

igen, mert tudatosan keresem a magyar termékeket nem, mert a drágább élelmiszer nem biztos, hogy jobb minőségű

15%

nem, mert túl drágának találom a hazai élelmiszereket

4. ábra: Hazai élelmiszerek előnyben részesítésének szempontjai A vásárlási döntést nagyban meghatározz az, hogy mi célból és kinek megyünk vásárolni. A válaszok alapján a fiatalok elsősorban saját, vagy családi fogyasztásra vesznek magyar termékeket.

5. ábra: A magyar termékek vásárlásának céljai Szintén sokan választották azt a válaszlehetőséget, hogy a magyar élelmiszerek minősége jó, és ezért vásárolják.

6. ábra: Magyar élelmiszervásárlás indokai

327

Poszter Szekció

4. Következtetések, javaslatok Napjainkban a folyamatosan változó piaci körülmények, erős konkurenciaharc és importverseny várja a hazai agrártermékeket. A fejlesztési stratégia egyik lehetősége a versenyszférához tartozó ágazatok pozíciójának erősítése. A másik csoportba a nem közvetlenül a versenyszférába sorolható olyan sajátos, jelentős magyar múlttal rendelkező ágazatok tartoznak, amelyek fejlesztése a környezet- és tájgazdálkodáshoz, a turisztikai, a foglalkoztatási, a vidékfejlesztési és a jövedelem-kiegészítési feladatokhoz kapcsolódik. A piacon való maradás és térnyerés egyik lehetséges módja a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek és kertészeti termékek értékeinek felismerése és megerősítése. A világ minden fejlett országát az jellemzi, hogy az élelmiszerfogyasztás előbb-utóbb eléri a biológiai telítettség határát. Ekkor a magasabb hozzáadott érték tartalmú, különlegesebb, egyedibb termékek előállítása jelentheti a legfőbb kitörési pontot. A tájban rejlő értékek kiaknázása, a növekvő hozzáadott érték termelés és a munkahelyteremtés szempontjából a kis és közepes méretű élelmiszeripari vállalatoknak van kiemelt jelentősége.

5. Irodalomjegyzék [1] [2] [3] [4] [5]

Hofmeister-Tóth Á. (2003): Fogyasztói magatartás (Aula Kiadó, Bp.) Törőcsik M. (2007): Vásárlói magatartás (Akadémia Kiadó, Bp.) Sebők A. (2011): Az élelmiszer-minőség üzenete és a hagyományos élelmiszerek a magyar fogyasztók szemével. (EU Közösségi Konferencia, Debrecen) Radnai K. (2010): A bevásárlóközpontok hatása a fiatalok fogyasztói szokásaira (Bp.) Gulyás E. (2008): Tudatos vásárlók könyve (Ursus Libris, Bp.)

Szerzők Nótári Márta: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 13. Magyarország [email protected] Ferencz Árpád: Kertészeti Tanszék, Kecskemét Főiskola. 6000 Kecskemét, Erdei Ferenc tér 1-3. Magyarország [email protected]

328

Poszter Szekció

Öntözővíz vizsgálatok jelentősége és laboratóriumi eredményei Pető Judit1, Cserni Imre2, Hüvely Attila3, Rácz-Pintér Sándor4 1, 2, 3, 4 Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Kertészeti Tanszék Összefoglalás: Kecskemét és környékéről származó kútviz elemzések során megállapítottuk, hogy – a víznyerőhely-mélység szerint felállított három kategóriát tekintve - a vizek sótartalma a mélyebb rétegekben csökkent, elsősorban a nátrium, a hidrogén-karbonát és a klorid tartalom csökkenése következtében. A nitrogén- és foszfor-tartalom nem volt kiugró egyik mélységben sem. A közepesen mély, 30-70 m-ről származó rétegvizekben bizonyult legmagasabbnak átlagosan a vas, a mangán és az arzén szennyezettség, mely főként a vas és az arzén tekintetében válhat károssá és zavaróvá, elsősorban a kertészeti termesztés illetve az öntözés során. Abstract: Ground water samples, collected mainly in Kecskemét and its outskirts, were analysed in the laboratory of Faculty of Horticulture (Kecskemét College). Depending on the depth of the sprinkling water samples we made three categories: 10-30, 31-70 and 71-275 m, respectively. Decrease in the salt content with deepness was shown. It was the result of the decrease primarily in sodium, hydro-carbonate and chloride contents in the samples. The levels of nitrogenous and phosphorous ions were low in almost all water samples. Ferrous, manganese and arsenic content was the highest in the middle deep waters (31-70 m depth). These results may reveal problems in the application of these waters in agriculture, mainly in growing and irrigation. Kulcsszavak: öntözővíz, kémiai analízis, felszín alatti víz Keywords: sprinkling water, chemical analysis, groundwater

1. Bevezetés Szinte egy év sem múlik el úgy hazánkban, hogy a többlet víz vagy éppen a vízhiány ne okozna problémákat. Egyszer a szárazodás és elsivatogodás veszélye, máskor pedig a belvizek és árvizek réme fenyegeti az agráriumot illetve a lakosságot. A problémák fokozott jelentőséggel bírnak a Duna-Tisza közén, ahol a növénytermesztés és kertészet különös hangsúlyt kap. El kell fogadnunk a tényt azonban, hogy a szélsőséges csapadékeloszlás a kontinentális éghajlatunk természetes velejárója [1]. Az Alföld felszín alatti víztartó képződményei nagyrészt pliocén-pleisztocén kavicsos, homokos, agyagos medenceüledékek. A földtani negyedkori folyóvízi üledék vastagsága megközelíti az ezer métert az Alföld D-i részén. Ezek a víztartó/vízadó rétegek az ország területének több mint háromnegyedén megtalálhatók, mindenütt lehetőséget biztosítva egyrészt a helyi öntöző- és ivóvíz beszerzéshez, nagyobb mélységből – általában 500 m-nél mélyebbről – pedig a hévizek feltárásához. A felszín alatti horizontális vízáramlás négy nagyságrenddel nagyobb a vertikális áramlásnál. A felszínről származó szennyeződések a 100 m-nél mélyebb vízadó rétegeket ezért általánosan 100 évnél hamarabb nem érhetik el [2]. A mélyebb rétegek vizének feltárása mélyfúrású kutakkal az utóbbi kétszáz évben kezdődött meg, s ma már a legelterjedtebb vízbeszerzési formává vált Magyarországon. Hazánkban Ugodon fúrták az első artézi kutat 1830-ban. Az öntözővíz-nyerés szempontjából ki kell emelni a felszín közeli (0-30 m) zónát, mely változékony oldott anyag tartalmú beszivárgási zóna, és nem kapcsolódik össze a föld alatt regionális rendszerré. Vizsgálata ezért helyileg különösen indokolt. Az alatta húzódó, 329

Poszter Szekció átlagosan 31-300 m mélységű zónában a medence belseje felé migráló vizek jellemzők, kiegyensúlyozottabb kémiai összetétellel. Az Alföld középső-déli területein, a felső 500 m-es rétegekben, általában a pleisztocén, pliocén törmelékes vízadó rétegekre jellemző, 1 g/l-es értéknél kisebb oldott anyag tartalmú vízbázisokat találunk, melyek sokszor ivóvíz minőségűek. A beszivárgási területeken a víz kalcium-hidrogénkarbonátos jellegű, mely a horizontális áramlás irányában egyre inkább alkáli-hidrogénkarbonátossá válik. Emiatt az Alföld középső részein a víz igen lágy is lehet, ami a fogyaszthatóságát korlátozza [3]. Az itt található rétegvizek egyéb összetevőit tekintve, az anaerob folyamatok megemelhetik az itt található vizek vas, mangán és ammónium tartalmát. Az öntözővizek egy részénél problémaként jelentkezhet a víz megnövekedett arzéntartalma is. Egyes rétegvizek felszínközeli rétegeiben só felhalmozódás történhet, az oldott anyag tartalom több g/l-re is nőhet [3]. A laboratóriumunkba 2008-2012 között beérkezett öntözővíz minták analízisét végeztük el azzal a céllal, hogy a vizsgálati eredményeket figyelembe véve képet kapjunk azok felhasználhatóságáról az agrárium területén, elsősorban különböző kertészeti kultúrák öntözésénél.

2. Anyag és módszer A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán működő akkreditált Talaj- és Növényvizsgáló Laboratórium 2007 óta végzi minőségirányítási rendszerrel ellenőrzött tevékenységét. A Laboratóriumba elsősorban talaj- és növényminták érkeznek a térség gazdálkodóitól, azonban esetenként szükségessé vált az öntözővizek minőségének ellenőrzése is. Ebben az időszakban 67 db, elsősorban öntözéshez felhasznált kútvíz vizsgálatát végeztük el. A vizeket 3 kategóriába soroltuk a víznyerő hely mélysége szerint: 10-30 m, 31-70 m és 71-275 m. A kutak területi elhelyezkedését az 1. ábrán mutatjuk be. Származási helyük elsősorban Kecskemét és környéke, illetve Bács-Kiskun megye; néhány esetben pedig a Tiszántúl déli részének mezőgazdasági területei.

1. ábra: A vizsgált öntözővíz minták származási helye a Dél-alföldi régió, elsősorban Kecskemét és környéke A mintavételnél betartott szabályok: fúrt kútból néhány perces folyatás után gyűjtött minta megfelelő, és a kútvízzel alaposan átöblített flakont teljesen légmentesen, azonnal le kell zárni. Hosszabb állás után a minta nem megbízható, a kapott eredmény torzulhat. A vízvizsgálatokat a kar laboratóriumában végeztük. Az öntözővíz jellemzők közül a pH-t potenciometriásan, az elektromos vezetőképességet (EC érték) konduktometriásan 330

Poszter Szekció határoztuk meg. A Ca2+ , Mg2+, Na+, K+, PO43-, SO42- ionokat, illetve a Fe-, Mn- és As tartalmat ICP-OES spektrometriával mértük. Az ammónium- és nitrát-tartalmat fotomeriásan, a kloridot argentometriásan, a karbonát és hidrogén-karbonát iont neutralizációs titrálással határoztuk meg, minden esetben szabvány szerint végzett módszerekkel.

3. Eredmények A vizsgált kútvizek kémhatásukat tekintve nagyrészt a 6,5-7,8 határérték tartományon belül voltak; 7,3 körüli átlagértékkel, és a vízmélységgel csökkenő, közepes mértékű szórás mellett. Nagy változatosság mutatkozott meg ugyanakkor a sótartalmat tükröző vezetőképesség értékekben. A vezetőképesség átlaga az öntözővizeknél ajánlott 1000 µS/cm értéket meghaladta a felső rétegekben, míg a közepes mélységeknél megközelítette azt. A mélyebb rétegekben csökkent és kiegyenlítettebbé vált a vizek sótartalma (1. Táblázat). 1. Táblázat A pH és EC értékek változása kútmélység szerint

pH EC, µS/cm

10-30 m átlag szórás 7,28 0,40 1057 747

31-70 m átlag szórás 7,33 0,39 997 859

71-275 m határérték átlag szórás 7,26 0,23 6,5-7,8 623 192 1000

A természetes vizekben legjellemzőbb fémionok a nátrium, kálium, kalcium és a magnézium. A kísérő anionok közül legfontosabbak a klorid és a hidrogénkarbonát. Eredményeink szerint a legkisebb mennyiségben a kálium ion volt jelen, értéke alacsony, és mélységgel alig változott (1,86-ról 2,45 mg/l-re). Karbonát ion egyik mintában sem volt mérhető. A többi ion változását a nyerőhely mélységével a 2. ábrán mutatjuk be. Tendenciájában gyakorlatilag valamennyi ion mélységi koncentrációja csökkent.

2. ábra: A nátrium, kalcium, magnézium, hidrogénkarbonát és klorid szintek változása a víznyerőhely mélységével Átlagos értékük egyik ionra és mélységre sem haladta meg az öntözővíz határértéket. Hangsúlyozandó azonban, hogy különösen a kisebb mélységű vizeknél, valamint elsősorban a 331

Poszter Szekció nátrium és klorid ion koncentrációk esetén nagy szórás volt megfigyelhető. A minták 4%ában extrém magas (>400 mg/l) Na+ és (>500 mg/l) Cl- koncentrációkat mértünk,42 m-nél nem mélyebb kutakban. Elsősorban antropogén jellegű szennyezést jelző paraméterek a különböző nitrogén- és foszforformák. Legfontosabb ionjaik jellemző mennyiségét a 3. ábra szemlélteti. A nitrátra és foszfátra érvényes határértéket (50 ill. 30 mg/l) meg sem közelítették a vizsgált vízminták. Más volt a helyzet az ammónium ionnal, amely a felső rétegekben több esetben is meghaladta a határértéket (0,5 mg/l), azonban 45 m mélység alatt egyetlen esetben sem fordult elő. Feltételezhető, hogy istállótrágyázás eredménye volt a nagyobb mértékű NH4+ szennyezés.

3. ábra: Nitrogénformák és foszfát-tartalom változása kútmélység szerint A mikroszennyezők tekintetében a legjelentősebb a vas, a mangán és az arzén. Koncentrációjuk változása a 4. ábrán követhető nyomon. Jól látható a vas határértéket meghaladó átlagos szintje. Mindegyik vizsgált szennyezőről elmondható a szórás óriási, többször az átlagos értéket is meghaladó szintje. Legnagyobb koncentrációkat a közepes mélységekben mértünk.

4. ábra: Vas, mangán és arzén szintek mélységi változása

332

Poszter Szekció

4. Következtetések Az aszály az Alföldön hasonló gyakorisággal fordul elő, mint a belvíz, azonban többszörösen nagyobb területet érint. Az Alföld leginkább aszályra hajló területe a Duna-Tisza közi homokhátság, valamint a Tisza középső és alsó része. Ezért is különösen fontos környékünkön az öntözővizek használata, és azok minőségének vizsgálata. A belvízi érzékenységet is tekintetbe véve a kettős rendeltetésű, belvíz elvezetésre és öntözővíz szállításra is alkalmas létesítmények, berendezések alkalmazása különösen indokolt lehet a térségben [4]. Országos szinten a vízkitermelés fele rétegvízből származik, mennyisége 1,0-1,1 millió m3 körül van naponta, (mely országos érték egyébként 1985 óta csaknem a felére csökkent, a víz árának drasztikus emelkedésével párhuzamosan, s azóta gyakorlatilag stagnál). A rétegvizekből történő kitermelés hatására a rétegvíz szintek tartósan csökkentek. Az 1970-es évektől kezdve akár 5-10 m-es vízszintsüllyedések, illetve nyomáscsökkenések következtek be, főként a nagyobb vízművek környékén (pl. Kecskemét). A vízkitermelés csökkenésének hatása napjainkra szerencsére a vízszint alakulásában is jelentkezett, mivel a süllyedés trendje mérséklődött, illetve egyes helyeken már emelkedés is tapasztalható. Ez a folyamat kedvező az öntözővíz célú vízhasználat tekintetében is. A vizsgáló-laboratóriumunkba érkezett öntözővíz minták kisebb része a felső 10-30 m-es zónába tartozó talajvíz, nagyobb része mélyebb rétegekből (31-70 ill. 71-275 m) származó kútvíz volt. A minták analízise alapján megállapítottuk, hogy a vízminták kémhatása közel semleges, átlagosan 7.3 körüli érték volt. A hidrogén-karbonát enyhén lúgosító hatásával befolyásolja általában a sav-bázis egyensúlyt. Legállandóbb összetételű a legmélyebb rétegekből nyert kutak vize volt, mind kémhatás, mind általában az iontartalmak tekintetében. A sótartalom lefelé haladva csökkent, mely ezeknek a vizeknek öntözővíz célú felhasználását kedvezően befolyásolja [5, 6]. A sótartalom csökkenés a nátrium- és klorid-ion drasztikusnak mondható, valamint az ehhez hozzájáruló hidrogén-karbonát ion csökkenésének tudható be elsősorban. Az Alföld talajvizeinek érdekessége, hogy bennük a legkülönbözőbb sók a legváltozatosabb töménységben vannak oldva, sótartalmuk az 1000 mg/l értéket is gyakran meghaladja. Térségünkben a leggyakoribb só a nátrium-hidrogén-karbonát, míg máshol előfordulnak nátrium-szulfátos és magnézium-szulfátos vizek is. A 30 m körüli mélység átmenetet jelent a felszín közeli és mélyebb rétegek között, a 250-300 m formáció határ lehet. Az általunk nem vizsgált, 300 m-nél mélyebb kutakban nagy oldott anyag tartalmú, magas klorid koncentrációjú idős vizek jelennek meg [2, 7]. A sekélyebb rétegekben a víz valószínűleg fiatalabb, közvetlenül a felszínről, vagy nagyon kis távolságra attól a helytől szivárgott be, ahol jelenleg megtalálható. A kútvizek összetételét a felfelé és lefelé mozgó felszín alatti vízáramlások teszik változatossá [3]. A vizsgált kútvizek közepes keménységű vizek voltak, kálium tartalmuk pedig kifejezetten alacsonynak mondható, a csekély mértékű agyagásvány tartalom miatt. A felszín alatti vízforrásokat számos szennyező forrás veszélyeztetheti. A magas nitrát és klorid koncentráció felszíni eredetű szennyezésre utal, míg a vas-, mangán- és ammónium koncentráció természetes viszonyok között is megemelkedhet a víznyerő hely kőzeteiből történő beoldódás révén. Az ammónium jelenléte általában friss szennyeződésre is utalhat. A vastartalom megítélésben megoszlik a szakirodalom: a vastartalom a víz eredeti alkotója lehet vagy a vízszerzés során, másodlagos szerzeményként jelenik meg, a nagy szabad szénsavtartalmú vizek agresszivitásának következményeként [8]. A vas és mangán tartalom csepegtető öntözésnél a dugulás veszélye miatt is kerülendő. A víz magasabb vas- és mangántartalma (<1,5 mg/l) a növény táplálása szempontjából általában nem okoz problémát. Az öntözővizek arzéntartalmával kapcsolatos kutatási eredményeinkről számos fórumon beszámoltunk [9]. Az

333

Poszter Szekció arzén tartalom emelkedésével, jelen eredményünk szerint, elsősorban a közepesen mély kutakból nyert öntözővíz alkalmazása esetén számíthatunk térségünkben.

Irodalomjegyzék 1

Rakonczai J.: A környezet-átalakítás hidrogeográfiai összefüggései az Alföldön. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6., 2000, 2636.  Liebe P.: Az Alföld felszín alatti vízkészlete. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6., 2000, 105-117. [3] Kuti L., Tóth T., Pásztor L., Fügedi U.: Az agrogeológiai térképek adatainak és a szikesedés elterjedésének kapcsolata az Alföldön. Agrokémia és Talajtan, 3-4 (48), 1999, 501-516. 4 Pálfai I.: Az alföld belvízi veszélyeztetettsége és aszályérzékenysége. In: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6., 2000, 85-95. [5] Terbe I.: A fajlagos elektromos vezetőképesség (EC) mérése a gyakorlatban. Hajtatás, korai termesztés. 26:4, 1995, 14-18. [6] Cserni I.: A sókimosódás és szerepe öntözéses zöldség- és növénytermesztésben sós sivatagi homoktalajon, ZKI bulletinje, 1991, 17-32., [7] Borsné Pető J., Hüvely A., Cserni I., Nagy J.: A termálvíz összetételének jellemzése Kecskeméten, (12.) AGTEDU 2011. Magyar Tudomány Ünnepe, 2011, 169-174.  Rácz I-né Nemes Zs. J.: Öntözővizek minősége a hazai vízkultúrás zöldségtermesztésben, PhD értekezés, BCE, 2007, 1-179.  I. Buzás, A. Hüvely, J. Borsné Pető, Zs.Tóthné Taskovics, E. Hoyk: The effects of natural and provoked arsenic contamination in sprinkling water on arsenic content of some plant parts of lettuce, Növénytermelés Vol. 61., Supplement. pp. 169-172. Proceedings of the XI. Alps-Adria Scientific Workshop. Smolenice, Slovakia, 2012, 26-31.

Szerzők Dr. Pető Judit: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. [email protected] Hüvely Attila: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. [email protected] Prof. Dr. Cserni Imre, professor emeritus, Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország. [email protected] Rácz-Pintér Sándor: Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskeméti Főiskola. Kecskemét, Erdei F. tér 1-3., Magyarország.

334