Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések ______________________________________ Az Inno-CropFood projekt keretében 2012. november 14-15-én szervezett workshop előadásai a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szemszögéből Kaposvár, 2012. november 29.
Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................................................................... 2 1
2
3
Az agrár- és élelmiszeripari innováció globális kérdései Európában ...................................................... 5 1.1.
Az innováció fogalma ................................................................................................................................... 5
1.2.
Az innovációt hátráltató tényezők ........................................................................................................... 5
1.3.
Globális kihívások az innovációban......................................................................................................... 8
1.4.
Globális feladatok az agrár- és élelmiszer-innovációban ................................................................ 9
A klaszterek jelentősége az EU-ban és hazánkban ..................................................................................... 13 2.1
A klaszterek fogalma....................................................................................................................................... 13
2.2
A klaszterek csoportosítása .......................................................................................................................... 14
2.3
A klaszterek alapítása és fejlődése ............................................................................................................. 15
Élelmiszer-innovációs lehetőségek a turizmus területén ........................................................................ 18 3.1
TUTSZ – Turisztikai Tanácsadók Országos Szövetsége ...................................................................... 18
3.2
A turisztikai szolgáltatások fejlesztése ..................................................................................................... 18
3.2.1
A TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) - szervezetek ................................................ 18
3.2.2
A turizmus és az élelmiszeripari innováció ................................................................................... 19
3.2.3
A hungarikumok ..................................................................................................................................... 19
4
A Premium Hungaricum Egyesület .................................................................................................................. 20
5
Innováció és hálózatos együttműködések a horvátországi Podravka cégnél.................................. 21
6
5.1
A Podravkáról .................................................................................................................................................... 21
5.2
Kutatások, fejlesztések a Podravka-nál .................................................................................................... 21
5.2.1
A Podravka ipari fejlesztőlaboratóriuma és a termékfejlesztés ............................................. 21
5.2.2
Mezőgazdasági fejlesztés .................................................................................................................... 23
5.2.3
Gyermekélelmiszer-fejlesztés ............................................................................................................ 23
5.2.4
Italfejlesztés .............................................................................................................................................. 23
5.2.5
Szenzorika- és nutricionizmusfejlesztés......................................................................................... 24
A piacorientáció és az innováció kapcsolata a magyar élelmiszeripari KKV-k esetében .............. 25 6.1
A marketing és az innováció kapcsolata.................................................................................................. 25
6.2
Magyarország innovációs képességei ...................................................................................................... 26
6.3
Az egészségesség, mint innovációs mozgatórugó.............................................................................. 29
6.4
A hazai élelmiszeripari KKV-k innovációs sajátosságai ....................................................................... 29
Bevezetés A Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében a Kaposvári Egyetem 2011 októberében sikeresen pályázott az Inno-CropFood című projekt megvalósítására. A projekt együttműködő partnerei az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, közreműködő partner a Horvát Élelmiszer Ügynökség. A magyar- horvát határmenti régióban hagyományosan a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés jellemző, ehhez kapcsolódóan jelen van a mezőgazdasági és élelmiszeripari tudományos kutatóbázis a Kaposvári és az Eszéki Egyetemen. A régió innovációs kapacitásának fejlődése szempontjából kívánatos lenne, ha a tudományos kutatások kikerülnének az egyetem falai közül és hasznosulnának a vállalkozói szférában. A kutatóbázisok és a vállalkozások közötti hatékonyabb kapcsolat elősegítése érdekében a gazdaság különböző szegmenseit képviselő projektpartnerek egy közös kommunikációs platformot szeretnének létrehozni az agrár-élelmiszeripar területén, amely alapja lehetne a további munkának. Az Inno-CropFood elnevezésű projekt célja tehát az, hogy a horvát-magyar határmenti régióban az agrár-élelmiszeripari érdekviseletek, szereplők és kutatók a régió K+F+I-kapacitásának bővítése céljából egymásra találjanak. Ebben a rendszerben a különböző érdekképviseletek és vállalkozásfejlesztésre létrehozott szervezetek – mint a SKIK, a DDRIÜ és a Horvát Élelmiszer Ügynökség – hídképző szerepet töltenek be a tudásközpontok és a gazdaság között. A projekt résztvevői tematikus workshopokat, tanulmányutakat szerveztek a „Szántóföldtől az asztalig” címmel a szakma képviselőinek, szakértőinek meghívásával a kutatóhelyek munkájának megtekintése, valamint jó gyakorlatok megismertetése és a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. A projekt keretében a Somogyi Iparkamara és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség közösen egy kétnapos workshopot rendezett Pécsen, melyen a horvát és magyar előadók az élelmiszeripari innováció szükségességéről, lehetőségeiről és a hálózatos együttműködések előnyiről tartottak előadásokat, majd pedig egy kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. A programok célja az volt, hogy a résztvevők már működő rendszerek bemutatásán keresztül megismerhessék a hálózatos együttműködés előnyeit, kialakításának lehetőségeit, illetve azokat az innovációs trendeket, lehetőségeket és tapasztalatokat, amelyek jelen vannak az élelmiszeripar területén. Jelen összefoglaló tanulmány röviden bemutatja az előadáson elhangzott hasznos információkat mind az innovációról, mind pedig a hálózatos együttműködésekről általánosságban, valamint már megvalósult példákat is felmutat.
PROGRAM 1. nap (2012. november 14.): 8.45- 9.00
Regisztráció
9.00- 9.05
Köszöntő Kocsis Tamás ügyvezető igazgató, Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség
9.05- 9.15
Az Inno-CropFood című projekt ismertetése Dr. Kovács Bernadett egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem
9.15- 9.55
Agrár-élelmiszeripari innováció globális kérdései Európában Prof.Dr. Babinszky László tanszékvezető egyetemi tanár, Debreceni Egyetem
9.55-10.30
A klaszterek jelentősége az Európai unióban és hazánkban Dr. Jarjabka Ákos PhD. egyetemi docens, oktatási- és általános dékán-helyettes
10.30-10.50
KÁVÉSZÜNET
10.50-11.20
Élelmiszer Innovációs lehetőségek a turizmus területén – Hungaricum termékek Szépréti Zita, Turisztikai Tanácsadók Szövetsége
11.20-12.00
Innováció és hálózatos együttműködések a horvátországi Podravka cégnél Dr. sc. Jasmina Ranilović, K+F igazgató, Podravka d.d.
12.00-13.00
EBÉD
13.00-13.20
Hálózatos együttműködési lehetőségek Horvátországban Prof. dr.sc. Ivan Štefanić, a Terra Technopolis d.o.o. igazgatója
13.20-13.40
A piacorientáció és az innováció kapcsolata a magyar élelmiszeripari KKV-k esetében Dr. Polereczky Zsolt egyetemi adjunktus, Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar
13.40-14.00
Prémium Hungarikum Egyesület bemutatása Kádár Imre az egyesület elnöke, Kakas Sándor tag
14.00-15.00
KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS A rendezvény horvát-magyar tolmácsolással kerül lebonyolításra. Helyszín: PÉCS, MTA PAB Székház (7624 Pécs, Jurisics u.44.)
18.00-
A szőlőmag-liszt és szőlőmag olaj előállítási technológia bemutatása Helyszín: GERE Borászat, Villány, Diófás tér 4-12. VACSORA
2. nap program (2012. november 15.): 9.00-12.00
„Jó gyakorlatok” bemutatása: • •
Látogatás a Sipőcz Házhoz – a Prémium Hungaricum Szövetség termékeinek boltja Látogatás a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti- és Borászati Intézetébe
1
Az agrár- és élelmiszeripari innováció globális kérdései Európában 1.1. Az innováció fogalma
Az innovációnak többféle megfogalmazási formája létezik. Dr. Babinszky László, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az Oslói Kézikönyvben leírtakat vette alapul, miszerint az innováció nem más, mint egy új vagy jelentősen javított termék vagy eljárás, új marketing módszer vagy új szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben vagy külső kapcsolatokban. Az innovációs tevékenységet elsősorban két fontos tényező befolyásolja: a makro- és mikrokörnyezeti tényezők. A makrotényezők közé sorolhatóak a politikai-jogszabályi környezet, a finanszírozási és oktatási rendszerek, az innovációs politika, a nemzeti innovációs rendszer, és még sorolhatnánk. A mikrokörnyezeti tényezőket két alcsoportra bonthatjuk, a vállalaton kívüli és a vállalaton belüli csoportokra. A vállalaton kívüli tényezők a következő kérdéseket vetik fel: -
Milyen a kutatóhelyek közelsége, tehát milyen közel vannak a kutatóhelyek az adott innovációs tevékenységhez? Milyen a szakképzett munkaerő az adott területen? Milyenek az infrastrukturális feltételek? A regionális innovációs rendszerek működnek-e az adott régióban, illetve a helyi pénzügyi források adottak-e?
A vállalaton belüli tényezők a következők: innovációs menedzsment, szervezeti tudás, kockázatvállalási hajlandóság, szervezeti kultúra, stb. Természetesen a fent felsoroltak közül a helyi pénzügyi források jelentik a legfőbb befolyásoló tényezőt, hiszen megfelelő pénzeszközök nélkül a jó ötleteket nehéz megvalósítani. Másik szemszögből pedig lehet, hogy a forrás előteremthető, de a nagy kérdés, hogy milyen feltételekkel juthatunk hozzá.
1.2. Az innovációt hátráltató tényezők
Az Európai Unióban egybecsengő vélemény alakult ki az innovációs tevékenységet hátráltató tényezők tekintetében. Ezek közül kiemelendő a korszerűtlen non-profit hálózat, az elöregedett műszerbázis, vagy hiányzik a koncentrált K+F-infrastruktúra. További probléma, hogy elaprózott a kutatói tevékenység. Egy EU-s felmérésből kiderült, hogy nagyon sok országban nagyon sok témával foglalkoznak, viszont egy témára tizedannyi kutató jut a kevésbé innovatív országokban, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban. Ez azt mutatja, hogy nincs megfelelő kooperáció az adott területen dolgozó szakemberek között. Az innovációs rendszer hiányosságait mutatja a kevés spinoff vállalkozás, gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák. Fejletlenek az innovatív KKV-k megerősödését szolgáló technológiai inkubációk és a tőkepiaci eszközök. Nemzetközi tanulmányokból kiderül, hogy az Európai Unió látványosan le van maradva az Amerikai Egyesült Államoktól és Japántól a GDP-arányos innovációs tevékenységek terén. Ez számokban
kifejezve a következő: Japán 3,3 %-on, az USA 2,9%-on áll, míg az EU 1,9%, amiből Magyarország 1,2%. Az alábbi ábrán a hasonló fejlettségi szintű országok K+F+I-ráfordításainak aránya látható. Ebből levonható az észrevétel, hogy iszonyatos a különbség a régiók között is az Európai Unión belül. Viszont Magyarországra vonatkoztatva is hasonló különbségek figyelhetők meg az egyes régiókban.
A K+F+I-ráfordítások változása Európa néhány országában, 2000-2010 között (M€)
Figyelemre méltó megfigyelés, hogy az összes, országos szintű tevékenységet mindig a legkisebb mértékben fejlett és innovatív országrész határozza meg.
A K+F+I-beruházások regionális megoszlása Magyarországon 2004 és 2011 között (Mrd Ft) Az egyes tudományágakra lebontva a következő ábra mutatja meg a magyarországi helyzetet. Jól látható, hogy az utóbbi években nőtt az agráriumra fordított innovációs pénz, azonban ha az arányait nézzük a többi tudományághoz képest, rendkívül kevés, holott az országnak egy nagyon komoly kitörési pontja lehetne az agrár- és az élelmiszer-ágazat fejlesztése.
Az egyes tudományágak beruházásának aránya a teljes beruházási értéken belül Magyarországon 2007 és 2011 között (%)
Az agrártudományon belüli beruházási változásokra a következő ábra mutat rá, amiből az látható, hogy mennyire hektikus a változás. Magyarország agrártámogatása rendkívül heterogén és esetleges.
Az agrártudományok beruházásainak megoszlása a tudományterületek között 2007 és 2011 között Magyarországon (%)
1.3. Globális kihívások az innovációban
Az innováció területén elsősorban a következő kihívásokkal kell szembenézni: -
-
-
Napjainkban minden előállított termék értékének közel 80%-a a befektetett szellemi tőke, míg a nyersanyagérték 20%-nál is kevesebb. 100 évvel ezelőtt ez fordítva volt. Egy árunak a valódi értékét a nyersanyag adta meg, a befektetett szellemi tőke aránya elenyésző volt. Tehát a szellemi kapacitás az, ami meghatározza a termék értékét, azaz: milyen tudományos háttérrel rendelkezik egy ország. A tudomány olyan gyorsan, exponenciálisan fejlődik a XX. század második felétől, hogy a különböző országok társadalmai nagyon nehezen tudják, vagy nem tudják követni. A tudomány már a XX. században globalizálódott, amelyet jól mutat az is, hogy gyakorlatolag az angol nyelv jelenti a közös nyelv használatát. Az innovációs idő pedig a felfedezéstől, a laboratóriumi munkától a termékké válásig nagyon lerövidült, átlagosan 5-7 évre. Növekszik a reálszféra hatása a tudományos kutatásokra, növekszik az interdiszciplináris projektek aránya, ám az állami támogatás csak mérsékelten növekszik.
-
A nagysebességű, szélessávú hálózatok jelentősége tovább nő, és tovább nő annak az igénye is, hogy a földrajzilag egymástól távol lévő kutatócsoportok együtt tudjanak dolgozni, és ennek minden technikai és informatikai feltétele adott legyen.
Az innováció működése, az információ áramlása Az innováció megvalósításának legfőbb elemei: -
-
-
A kutatás eredményeit az oktatásban átadják, így az onnan kikerülő végzett hallgatók eljuttatják a gazdaságba (illetve különböző közvetítő egységeken keresztül közvetlenül is kijuthat a tudás). Van egy visszacsatolás is: a gazdaságból származó információkat a közvetítő egységek (irodák, szaktanácsadási központok, tudásközpontok, kutatóparkok, stb.) visszajuttatják a kutatókhoz, és ezzel a kutatások irányát és tárgyát befolyásolja. A társadalomba pedig közvetlenül (publikációk révén) vagy a gazdaságon keresztül jut el a kutatás eredménye, a visszafelé vezető utat az információk számára a közvetítő egységek biztosítják.
A legújabb módszer, amellyel az információáramlást eredményesebbé igyekeztek tenni, az úgynevezett multifunkcionális digitális információs központ, melynek lényege, hogy információkat gyűjt az egyetemen kívülről és egyetemen belülről is, digitalizálva rendszerezi, és továbbadja egyetemen belüli illetve egyetemen kívüli egységeknek.
1.4. Globális feladatok az agrár- és élelmiszer-innovációban
A Föld növekvő népessége, a csökkenő megművelhető földterület, a klímaváltozás, a vásárlók tudatosabbá válása, és a környezetszennyezés komoly feladat elé állítja az élelmiszeripart, és ezáltal ösztönzi az innovációt. Az előállított ipari abrakkeverék mennyisége szoros összefüggésben van a Föld lakosságával, ezért a korlátok miatt kiemelt feladat az állatitermék-előállítás hatékonyságának javítása. A biológiai hatékonyság javítására az alábbi módszereket alkalmazzák jelenleg: ahol szükséges, fajtaváltás, vagy a genetikai állomány megőrzése korszerű állatnemesítési eljárások alkalmazása az állategészségügyi management javítása a takarmányozás hatékonyságának javítása (más tudományterületek bevonása, hálózatokba való tömörülés) Ezekhez további feladatok megoldására is szükség van: a genetikusok és takarmányosok munkájának összehangolására és a termelés matematikai modellezésének alkalmazására. -
Szükség van még a technológiai hatékonyság javítására is (tartástechnológia, vágóhídi technológia, trágyakezelés-technológia, takarmányozástechnológia, takarmánykezelés-technológia) és az ökonómiai hatékonyság javítására is. Jelenleg Közép-Európában a technológiai hatékonyság fejletlensége nagy problémát okoz.
További fontos feladat az alap- és alkalmazott kutatások kapcsolatát erősíteni a komplex kutatási programok keretében. A mezőgazdasági és állattenyésztési ráfordításokat növelni érdemes, hogy ezzel a tudománynak az elvárt feladatok teljesítésére nagyobb esélye legyen. Fontos még, hogy a kutatás innovatív legyen, azaz a fejlesztő munka során olyan termék, licence, know-how szülessen, melyre valós társadalmi, piaci igény van. Fontos, hogy az oktatási rendszernek is át kell alakulnia, az agrár-felsőoktatásnak is illeszkednie kell a 21. század igényeihez, ehhez viszont együtt kell működnie az oktatásnak és a kutatóknak. További fontos feladat a biológiai alapoktól a fogyasztóig tartó versenyképes termékpályák kiépítése (ahol lehetséges). Ezzel kapcsolatos a 2014-től 2020-ig tartó Horizont 2020 program is.
A precíziós takarmányozás A precíziós élelmiszer-előállító és nyomonkövetési lánc egyik fontos eleme az úgynevezett precíziós takarmányozás (total nutrition), amely az állatok olyan takarmányozását jelenti, amely biztosítja, hogy a tápanyagszükségletük a lehető legpontosabban legyen kielégítve, ezáltal hatékonyabb és biztonságosabb legyen a termék-előállítás és a minőség a lehető legjobb legyen, a környezetterhelés pedig a lehető legkisebb. Ehhez a takarmány minősége mellett egy összetett technikai háttérre is szükség van, amely az összes jelentős információt összegyűjti (belső hőmérséklet, testsúly, viselkedés, agresszió, testhőmérséklet, köhögés), ezt egy irányító berendezés elemzi, és a szükséges utasításokkal látja el a hőszabályzót, szellőztetőt, stb., valamint értesíti mobiltelefonon keresztül az ellenőrzést végző személyt. A teljeskörű, célirányos takarmányozás koncepciója átfogja és ellenőrzi az egész takarmányláncot a takarmánykomponensek minőségétől kezdve az állatokban lejátszódó anyagcsere-folyamatokon keresztül egészen az állati eredetű humánélelmiszer-alapanyag minőségéig. A legfontosabb feladat a takarmány, az állat egészségi állapota, a betegség és a környezet közötti kapcsolatokat értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni. Más kifejezésekkel élve a megfelelő táplálkozás (tápanyagok és kiegészítők) és a stressz (környezeti és anyagcsere-) összehangolása a lehető legjobb minőségű élelmiszer előállításának céljából.
A klímaváltozás és az állatieredetűélelmiszeralapanyag-előállítás Az előadás vége felé közeledve Dr. Babinszky László a klímaváltozás néhány fontos aspektusát mutatta be. Látható, hogy Európában az átlagos hőmérséklet növekszik, míg a csapadék mennyisége nem változik:
A hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változása néhány országban
Magyarországra általánosságban elmondható, hogy az éves középhőmérséklet emelkedik, a csapadékos napok száma pedig csökken:
13 12
év
11 10 °C
9 8 7 6 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001
Országos éves középhőmérséklet három különböző időszakhoz illesztett lineáris trenddel és a tízéves mozgóátlaggal
Az évi középhőmérséklet megváltozása 1980 és 2009 között
45 40 35 30 25 20 15 10 5 Trend= -4% /109év 0 1901 1911 1921 1931 1941 1951 1961 1971 1981 1991 2001 A csapadékos napok rácsponti átlagának idősoraa tízéves mozgóátlag görbééjével és a becsült lineáris trenddel Ezek a változások jelentős hatással vannak és lesznek a növénytermesztésre és az állattenyésztésre is. Vannak ugyanis olyan növények (az úgynevezett C3-as növények), melyek nem tolerálják a csapadékmennyiség csökkenését (ide tartozik számos kultórnövény, például: búza, árpa, rozs, zab, napraforgó, lucerna, szója, rizs, cukorrépa, bab, stb.), de vannak olyanok is, amelyek jobban tolerálják (ezek a C4-es növények: kukorica, cirok, köles, cukornád, stb.). Sajnos a gyomnövények az utóbbi kategóriába tartoznak. Az állattenyésztésre is hatással vannak ezek a környezeti tényezők, ugyanis minden állatnak van egy úgynevezett termoneutrális zónája, ez azt a hőmérséklettartományt jelenti, ahol az állat a legkevesebb hőt termeli (melegben a párolgási hőveszteség miatt nő a hőtermelés). Klimatizált istállók valószínűleg nem lesznek, mert egyrészt drága fenntartani a hőmérsékletet, másrészt az ehhez szükséges speciális takarmány is drága. Ha emelkedik a hőmérséklet, a növekedés mérséklődik, a termelés csökken, illetve a takarmányfelvétel is csökken, a takramány értékesítése is romlik, tehát a termelés hatékonytalanná válik. Kísérletek kimutatták, hogy ha emelkedik az átlagos hőmérséklet, minden termelési paraméter romlik.
Az előadás végén Dr. Babinszky László az elmondottakat az alábbi rövid összefoglalóval jellemezte: A hatékony termeléshez innovációra van szükség, ehhez pedig rendszerbe foglalva kell felhasználni a legújabb tudományos eredményeket. Ehhez nyújt segítséget a termékpálya-szemlélet és az informatikai kutatás és fejlesztés, azaz széleskörű kooperációra van szükség. Az innovációhoz az oktatásnak is korszerűnek és magas színvonalónak kell lennie, és a vállalatoknak a belső mikrokörnyezeti feltételeket is meg kell teremteniük a sikeres innovációs tevékenység érdekében.
2
A klaszterek jelentősége az EU-ban és hazánkban
A következő előadáson Dr. Jarjabka Ákos ismertette a hallgatókkal a klaszterek tulajdonságait, felépítését, csoportosításait, működését és jelentőségét, és mindjárt az előadás elején rámutatott, hogy a Kaposvári Egyetem, Debreceni Egyetem és a Somogyi Iparkamara is egy sikeres hálózatos együttműködés részese.
2.1 A klaszterek fogalma A klaszterek olyan kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak szervezeteinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze. A legfontosabb, hogy aktív hálózatos kapcsolat jöjjön létre tagjaik között. Iparági vagy szektorális együttműködések is jellemzőek, illetve a tagok egymást kiegészítő tevékenységet is végezhetnek. Alapvetően földrajzi közelségen alapuló szövetségek (gyakran határokon átnyúló területen), amelyekre jellemző, hogy -
a külső versennyel szemben közösen lépnek fel, belső viszonyukat egyszerre jellemzi a konkurencia és a közös érdekek, a tagok jogilag függetlenek, informális kapcsolatok kötik össze őket, együtt nagyvállalati erővel rendelkező piaci szereplőként tudnak megjelenni, ezért piaci szereplésük hatékonyabb lehet.
A klaszterek egyéb szervezetekkel is kapcsolatban állhatnak, mint például az egyetemek, kutatóintézetek, önkormányzatok, kamarák. Felmerülhet a kérdés, hogy az egyetemek milyen módon kerülnek kapcsolatba a klaszterekkel. Erre a válasz az innováció. Az együttműködés fő szempontja a versenyképesség, a cégek együttműködve jelentős lobbierővel rendelkeznek. Van azonban még egy nagyon fontos tényező, melyet az előadás témájához kapcsolódóan Dr. Jarjabka Ákos külön kiemelt, ez pedig az a tény, hogy a klaszteres együttműködés innovációgerjesztő környezetet teremt.
Klaszterek aránya különböző EU-s illetve azon kívüli országokban Egy 2006-os statisztikán alapuló térképről megtudhattuk, hogy Európán belül mely országokra jellemző a klaszterek jelenléte, és melyekre kevésbé. Ez a kép jelen pillanatban is jellemző. A klaszterjellegű együttműködésekben részt vevő vállalatok aránya az összes működő vállalathoz képest az Egyesült Királyságban, Írországban és Lettországban a legmagasabb, ezekben az országokban a cégek több mint 50%-ára jellemző ilyesfajta együttműködés. Hazánk ebből a szempontból az Európában átlagosnak mondható 10-19%-os aránnyal jellemezhető, ez igaz Középés Kelet-Európára is. Az Európai Unió számára a 2012-es évben az egyik hangsúlyos téma a fenntartható fejlődés, mely az elvárások szerint a klasztereken keresztül jól megvalósítható. Egy nemzetközi program (mely 100 különböző klasztert vett górcső alá) eredményei alapján azonban kijelenthető, hogy a klaszterek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ugyanis nem működnek jól. Ennek okát az úgynevezett statikus és dinamikus klaszterek különbségeiben és előfordulásukban lehet jellemezni.
2.2 A klaszterek csoportosítása Ezt a statikus-dinamikus felosztást az EU Zöld Könyve is tartalmazza. Ezen dokumentum alapján a statikus klaszterekre jellemző, hogy -
izolált vállalatok alkotják, hiányzik a verseny, hiányoznak a fejlett beszállítók, emberi erőforrással átlagosan vannak ellátva, hiányoznak a kapcsolatok és a bizalom, kevés az őket támogató intézmény.
Míg ezzel szemben a dinamikus klaszterekre jellemző -
a helyi és nemzetközi verseny, a specializált helyi ellátók, a fejlett képzési és tudományos infrastruktúra, a fejlett társadalmi tőke, a fejlett együttműködő intézmények.
A magyarországi klaszterek körülbelül 5-10%-a tartozik a dinamikus klaszterek csoportjába. Egy másik lehetséges csoportosítás szerint, mely a klasztereket funkciójuk szerint osztályozza, léteznek: Beszállítói klaszterek, melyeknek tagjai jellemzően KKV-k, és egy központi cég köré csoportosulnak. K+F-klaszterek, melyekre jellemző, hogy profitjuk nagy része a kutatásból származik. Ezeket a klasztereket szintén a KKV-szektor alkotja, tevékenységük kutatás-fejlesztés, megrendelőik külső cégek, partnerek. Kiegészítő, horizontális klaszterek, melyeknek tagjai nem konkurenciái egymásnak, hanem közös szolgáltatás- vagy termékcsomagokat alakítanak ki. Konkurenciaklaszterek, melyeknek tagjai egy szektorból valók, tehát látszólag konkurenciái egymásnak, ám ez mégsem jellemző rájuk, hiszen ezt háttérbe szorítva céljuk a lobbierő növelése és a benchmarking. Folyamatklaszterek, melyek teljes értékláncot fednek le, azaz a környezeti feltételektől kezdve a késztermékig foglalkoznak egy produktummal. Megélhetési klaszterek, melyekre jellemző az alacsony hozzáadott érték, nincs fejlődési lehetőség, alapvetően nem is céljuk az akkreditáció, a cég eltartása a cél. A GDP-hez való hozzájárulásuk csekély, innovációt nem folytatnak. Magyarországon a klaszterek 90%-a ebbe a típusba tartozik. Ez (ismerve az EU 2020-as költségvetési tervezetét) nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a magyarországi cégeket, ugyanis az EU az akkreditált klasztereknek biztosít jobb hozzáférést különféle forrásokhoz.
2.3 A klaszterek alapítása és fejlődése Nézzünk meg egy pozitív példát a klaszterek fejlődésére! Egy klaszter alapításánál meg kell fogalmazni annak irányelveit, mégpedig úgy, hogy az minden tag számára inspiratív legyen. Ki kell dolgozni egy vezérprojektet, ami motiválja a részvételt. Ez nem feltétlenül szükséges, hogy egy nagy és drága projekt legyen, eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a kis lépések politikája célravezetőbb. Ahhoz, hogy a tagok közötti kommunikáció megfelelő legyen, az informális hálózatot is ki kell építeni, hogy az információáramlás pontos és megbízható legyen, így az előre meghatározott koncepció szerint generált projekteket közösen végre lehet hajtani. A projektek sikeres végrehajtása után könnyebb újabb vállalkozásokat bevonni, ám ehhez még széles körben ismertetni kell az irányelveket is.
A klaszterek felépítése A klaszterek saját szerveket hoznak létre: -
Közgyűlés: ez a klaszter legfelsőbb képviseleti szerve. Stratégiai tanács: a klaszter hosszú távú céljait fogalmazza meg, illetve szükség esetén kiigazítja. Bizottságok: Az operatív munkát irányítják, különböző témakörökre különböző bizottságok. Munkacsoportok: operatív végrehajtás.
Az előnyök A klaszter tagjainak számos előnye származhat a tagságból. Ezzel azonban nem minden magyarországi klasztertag van tisztában, tehát célszerű erre is figyelmet fordítanunk. Az akkreditált klaszterek az alábbi előnyökről számoltak be: a termékfejlesztést és a kutatást közösen, koordináltan és piacorientáltan tudják végrehajtani, folyamatos belső kommunikációt tudnak folytatni, közös akciókat tudnak végrehajtani (ehhez a kommunikációt aktívan fenn kell tartani). A klaszter tagjai általában akkor érzik úgy, hogy megéri a tagságuk, ha a piacra közösen lépnek, együttes erejüknél fogva érdekérvényesítésük erősebb. Ezenkívül a másik szempont, ami miatt megéri tagnak lenni, hogy léteznek olyan források, melyeket csak klaszterek vehetnek igénybe, így ezekhez is hozzájuthatnak. Olyan cégek, akiknek egyedül erre esélyük nincs, klaszterként koncentráltan jelenhetnek meg nemzetközi színtéren. A klaszteresedés előnyeiről tartottak egy kutatást, melyben a BIB, a DDKIK és a DDEK klaszterszervezet véleményét kérdezték meg. Ebből kiderül, hogy a várakozásokkal ellentétben a szállítási és tranzakciós költségek csökkenése nem számít a klaszterek legfontosabb előnyei közé. Ezzel szemben viszont az előnyök listáját növeli többek között az, hogy az egymásnak történő munkaerő-közvetítéssel megkönnyítik a hozzáférést az emberi erőforrásokhoz, olcsóbbá válnak a fejlesztések, növekszik a lobbierő, illetve a tagok termelését specializálni lehet.
Az akkreditált klaszterek A klaszterek három fejlődési szinten lehetnek: induló, fejlődő vagy akkreditált klaszterek. Akkreditált klaszternek az a klaszter számít, amelyik magas innovációs teljesítményt ér el, exportja magas, hatékony együttműködésre képes, valós eredményekkel rendelkezik, fejlődése megalapozott, fejlődése a piac által visszaigazolt, amelynek későbbi projektjeit alacsony kockázattal végre lehet hajtani. Magyarországon jelenleg a klaszterek kb. 5-10%-a akkreditált klaszter, azaz szám szerint 20, mely alacsonynak mondható. Ahhoz, hogy egy klaszter akkreditált legyen, számos feltételnek meg kell felelnie, mely feltételeket az alábbi mutatókkal vizsgálnak: -
Foglalkoztatás: személyi jellegű ráfordítás, PhD foglalkoztatottak száma. KKV-jelleg: KKV-k száma, árbevétele Exportorientáltság: mekkora az export által elért árbevétel Együttműködés: közös megjelenések száma, belső működés klasztermenedzsment szervezeti jellege
hatékonysága,
-
Innováció: K+F+I jellegű projektek száma és költségvetése.
Klasztereken belüli lüli képzések
Különböző profilú klaszterek képzési témáinak gyakorisága Egy nemrég elkészített kutatás, mely a klasztereken belüli képzések témaköreit vizsgálta, kimutatta, hogy egy élelmiszeripari klaszter képzések és tréningek iránti igénye sokkal alacsonyabb, mint például egy biotechnológiai klaszternek. Ennek oka ismeretlen, de az okok egyik forrása talán az egyetemekkel való együttműködés hiányában valószínűsíthetőek. Érdekes és fontos adat, hogy egy élelmiszeripari klaszter általában a nemzetközi nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatos képzések iránt érdeklődik leginkább. Dr. Jarjabka Ákos előadása végén a hazai klaszterek többségének problémáit a következő pontokban foglalta össze, melyeken érdemes lenne változtatni: Alacsony az akkreditáció aránya, nem jellemző a tényleges klaszterműködés, alacsony az értékteremtés és ritka az új termékek előállítása, alacsony a tagok aktivitása, kevés a közös tevékenység, kevés a közös, tagoktól elkülönült szervezet, mely problémák folyományaként alacsony a realizált effektív ffektív haszon, így a tagok nem is tartják érdemesnek a klaszteres együttműködést.
3
Élelmiszer-innovációs lehetőségek a turizmus területén
A következő előadást Szépréti Zita tartotta a turizmus területén fellelhető élelmiszer-innovációs lehetőségekről, és ennek fontos összetevőiről, az eredetvédett termékekről.
3.1 TUTSZ – Turisztikai Tanácsadók Országos Szövetsége A TUTSZ (Turisztikai Tanácsadók Országos Szövetsége) legfőbb célja, hogy összefogja a turizmus területén dolgozó tanácsadó természetes és jogi személyeket. További céljai az érdekvédelem, érdekérvényesítés, a tagok együttműködésének segítése, az ügyfeleket képviselő intézményekkel, szervezetekkel kialakított kapcsolatok erősítése, egy szakmai minősítési rendszer továbbfejlesztése és ismertetése. Ezen céljait a szakmai és etikai követelmények rendszeres ellenőrzésével és a tanácsadási szolgáltatás minőségének javításával kívánják elérni.
3.2 A turisztikai szolgáltatások fejlesztése A turisztikai szolgáltatások fejlesztésére érdemes nagy hangsúlyt fektetni, mivel a turizmus az egyik leggyorsabban fejlődő iparág hazánkban és a környező országokban is. A turisztikai fejlesztések általában tőkeigényesek, melyhez különféle külső források bevonására is sokszor szükség van, és mivel egy gyorsan fejlődő iparágról van szó, ezért jó befektetési lehetőséget kínál. A fejlődéshez fontos az igények megismerése, innovatív szolgáltatások nyújtása, a termékfejlesztés és a komplex marketingtevékenység. A fejlesztéseket a projektek alapján két csoportra lehet osztani. Az egyik a turisztikaidesztinációfejlesztés, mely egy területi illetve országos együttműködést jelent, nonprofit szervezetekkel, melyek például marketingtevékenységet végeznek, a másik a turisztikai attrakciók fejlesztése, ez pedig egy adott turisztikai célpont szolgáltatásának fejlesztését jelenti. 3.2.1 A TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) - szervezetek A turizmus fejlesztésében az egyik lehetőség a TDM-szervezetek létrehozása, mely egy olyan együttműködés, mely egy adott desztináció turizmusának gazdaszerepét veszik magukra, melyért felelősséget vállalnak. Ezek a szervezetek alulról szerveződnek és uniós forrásokra pályáznak. Minden desztináció különböző tulajdonságokkal és igényekkel rendelkezik, az ilyen szervezetek a térségspecifikus deficiteket is orvosolják. Lássuk, milyen feladatokat láthat el egy ilyen szervezet! A turizmus helyi szereplőinek aktivizálása: konkrét projektek kapcsán a helyi vállalkozók megszólítása és bevonása. Vonzerő- és termékfejlesztés: a különböző adottságok, melyekkel a desztináció rendelkezik, turisztikai termékké való fejlesztése. A legfontosabb szempont az élményszerzés, ehhez a desztinációnak célszerű egyedinek lennie, jó ötletekre van szükség, a termékfejlesztésben pedig innovációra. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az élményszerzés és a felfedezés a turisták szempontjából egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a desztináció kiválasztásánál.
3.2.2 A turizmus és az élelmiszeripari innováció A turizmus és az élelmiszer-innováció legfontosabb kapcsolódási pontjai a piackutatás, a marketing és az értékesítés területén találhatók. Két területre érdemes hangsúlyt fektetni: az általános gasztronómiára és az egészségturizmusra is, mely mindkettő kapcsolódik a hungarikumokhoz. A turizmus ösztönzést és lehetőséget is kínál az élelmiszeripari innovációk számára. Az élelmiszeripar számára a turizmus egy új lehetőséget nyújt, melyhez a mezőgazdaság minőségi fejlesztésére, a feldolgozóipar turizmusszemléletű fejlesztésére és egészségturisztikai integrációra van szükség. Az élelmiszeripar számára számos új lehetőség nyílik a turizmussal való együttműködés által: az agro- és falusi turizmus, egészségturizmus, tematikus gasztroutak, borturizmus, sajtút, mézút, stb. új lehetőségek széles tárházát nyitja meg az élelmiszeripar számára. 3.2.3 A hungarikumok A turisztikai termékfejlesztés során a hungarikumok és speciális magyar termékek új attrakcióelemmé válhatnak, mint egyedi produktum. Egy olyan speciális termékké, mely az élményszerzés egyik fő forrása lehet. Az eredetvédelemnek számos lépcsőfoka van, a lokálistól kezdve egészen a nemzetközi, globális szintekig, melyeket a következő ábra mutat be részletesen:
Az eredetvédelem különböző fokai Szépréti Zita az előadás zárásaként példákat is hozott a hungarikumokra és speciális magyar termékekre, mint például: -
-
a makói vöröshagyma, fokhagymafonat, melyekhez számos turisztikai elem kapcsolódik: Hagymaház, Hagymatikum, hagymanaptár, receptkönyvek, prospektusok, CD-k, emléktárgyak, ajándéktárgyak. az élelmiszeriparhoz nem, de az agrárhoz kapcsolódó szőregi rózsatő, mely szintén számos turisztikai lehetőséget biztosít: Rózsahölgyek Rendje, Rózsamúzeum, szakmai kiadványok, kiállítások, rózsaünnep, rózsaszirom-fürdő stb.
-
4
a Pöttyös Túró Rudi, melyhez márkamúzeumot és látogatóközpontot is terveztek, ám ezek anyagi okok miatt nem valósultak meg.
A Premium Hungaricum Egyesület
Kádár Imre, a Premium Hungaricum Egyesület elnöke előadása a hagyományos magyar élelmiszerekkel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a rendszerváltás után az élelmiszeripar nagyrészt külföldi tulajdonba került, a magyar élelmiszerkultúra veszélybe került, ezért hozták létre 2004-ben a Premium Hungaricum Egyesületet, hogy összefogja azon kis- és középméretű élelmiszeripari vállalkozásokat, melyek a magyar gasztronómiai hagyományok alapján egyedülálló élelmiszereket állítanak elő. Az egyesületet az élelmiszeripar legkülönbözőbb területeinek képviselői alapították, például termelők (biotermelők), élelmiszer-feldolgozók, méhészek, stb. Az egyesület különféle hazai és nemzetközi vásárokon, rendezvényeken népszerűsítette a termékeket, melyeket a külföldiek nagy érdeklődéssel figyeltek, ezáltal az országimázst is építette. 2007-től él a Premium Hungaricum bolthálózata, melynek gazdasági jelentősége mellett fontos feladata a termékek bemutatása is, és egy kiváló példáját mutatja a hálózatos együttműködés hasznosságának. 2008-ban létrejött a Premium Hungaricum védjegye is. A különféle termékeket szakértők bírálják el négy szempont szerint: -
tradíció minőség megjelenés nyomon követhetőség
Jelenleg 63 termék tartozik a védjeggyel ellátott termékek körébe.
A Premium Hungaricum logója A jövő bíztató, ugyanis a korábbi évekkel ellentétben, amikor a hazai vásárlók egyre inkább a nyugati termékek felé fordultak, most egyre nagyobb az igény a hazai termékek iránt, melyek legalább olyan jó minőségűek, mint a nyugatiak, és a fogyasztási értékük is legalább olyan jó. A szervezet 2009-ben segítséget nyújtott a hungarikum-törvény kidolgozásában, melyet 2012-ben fogadtak el, bár nem pontosan az egyesület által javasolt formában.
Kádár Imre előadása végén még egy hálózatos együttműködésre felhívta a hallgatóság figyelmét: 2012-ben jött létre a Magyar Gasztro Térkép Klaszter, mely különféle élelmiszeripari termelőket, gyártókat, kereskedőket foglal egy rendszerbe.
5
Innováció és hálózatos együttműködések a horvátországi Podravka cégnél
A következő előadást Dr. Sc. Jasmina Ranilović tartotta, a Podravka d.d. K+F - igazgatója a cég innovációjáról és a hálózatos együttműködéseiről, és reményét fejezte ki, hogy az elhangzó információk hasznosak lesznek a projekt számára.
5.1 A Podravkáról A Podravka egy nemzetközi porondon is sikeres cég, mely sikerének egyik oka éppen a címben szereplő innovációs tevékenysége. A cég jellemzése a legfontosabb adatokkal: -
Székhely: Koprivnica Üzletágak: élelmiszer-, ital-, gyógyszergyártás Alkalmazottak (2008): 6706 Árbevétel (2008): 3,6600M HRK Gyárak Horvátországban (élelmiszer/ital): Koprivnica (6), Umag (1), Poreč (1), Lipik (1), Varaždin (1) Gyárak Horvátországon kívül (élelmiszer/ital): Lengyelország (1), Csehország (1) Ezen kívül 18 képviselettel rendelkezik, ebből 14 európai, 1 török, 1 amerikai, egy ausztráliai, egy orosz
A Podravka számos brenddel rendelkezik, melyek közül a legismertebb a Vegeta, melyet 40 országban értékesítenek a vásárlók megelégedésére.
5.2 Kutatások, fejlesztések a Podravka-nál A Podravka célja, hogy megismerje a fogyasztói szokásokat, elvárásokat, valamint, hogy felmérje, hogy a vásárló mi alapján dönt a vásárláskor. Az összes kutatást ezen tényezőkhöz igazítják, bár megismerésük nem egyszerű feladat, ugyanis számtalan szempontot figyelembe kell venni, ha meg akarják érteni, a vásárlók hogyan gondolkoznak és mi iránt érdeklődnek. Jelenleg két trend várható: egyre nagyobb lesz az érdeklődés az „élő élelmiszer” és a „saját élelmiszer” iránt, azaz a vásárlók egyre inkább a friss, hozzáadott anyagok nélküli, természetes élelmiszereket fogják keresni. Éppen emiatt ez a terület az innováció számára egy hatalmas lehetőség. A Podravka a kutatások szervezésénél a fő feladatának azt tekinti, hogy összehangolja a különféle tudományágakat és egy hosszú folyamat során kinyerje a kollégákból a kreativitást. Ezekben a fejlesztésekben és kutatásokban nagy szerepet játszik a Podravka fejlesztőlaboratóriuma. 5.2.1 A Podravka ipari fejlesztőlaboratóriuma és a termékfejlesztés A fejlesztőlaboratóriumot 2008-ban alapították, és 12 különböző szimulációs berendezést tartalmaz, melyekkel szinte az összes technológiai folyamat modellezhető, ami a gyárban zajlik. Ezeket a csúcsminőségű berendezéseket használják a termékfejlesztés során, valamint külső felhasználók tudományos munkákhoz is igénybe veszik (diplomamunkák, doktorátusok).
A Podravka fejlesztőlaboratóriuma
A Podravka az innováció során ezzel a laboratóriummal számos előnyét kihasználja: -
megteremti a jobb inventivitás lehetőségét megteremti a nagyobb számú próbagyártás feltételeit megteremti a piactesztelésre alkalmas kisebb mennyiségű termék előállításának lehetőségét kialakítja a pilot-képességet a különböző próbatermékek teszteléséhez rövidebb idő alatt több tesztelést lehet végrehajtani a próbaüzemhez képest kisebb sarzsok által költségkímélő a tesztelések nem zavarják a gyártást nagy technológiai váltásokat igénylő termékek fejlesztésére alkalmas a termelési paraméterek optimalizálására alkalmas (költséghatékonyság) a külső szolgáltatóktól igényelt pilotszolgáltatásokhoz képest költséget takarít meg az elméleti modelleket gyorsan és könnyen tesztelni lehet hatékonyabb kontroll és könnyebb megismételhetőség a próbagyártásokhoz képest
A fejlesztőlabor eredményességét mi sem mutatja jobban, mint a laborban kifejlesztett termékek minősége és száma. Ilyenek például: Vegeta Marinada pác, Lino lada mogyorókrém, Podravka Džem Extra, különféle húsalapú termékek és még számos más. Egy kifejezetten az ausztrál piacra fejlesztett terméket (Vegeta Liquid Stock) is ezen labor segítségével fejlesztettek ki, mely az átlagos outsourcingba kiadott próbagyártás napi költségéhez képest (20.000-60.000 HRK) nagy megtakarítást jelentett, mivel csupán néhány iterációs eljárásra volt szükség, valamint a termékfejlesztés ideje is jelentősen lecsökkent. Így a gyártás Ausztráliában, a fejlesztés viszont teljes egészében Horvátországban zajlott.
5.2.2 Mezőgazdasági fejlesztés A Podravka mezőgazdasági fejlesztései kitűnő példái az együttműködésnek, hiszen a kutatások a Zágrábi Egyetem Mezőgazdasági Karával közösen zajlanak. Ilyen új fejlesztés eredménye volt az első ajvárgyártáshoz kifejlesztett paprika, a Stella 1995-ben, ben, mely a hasonló paprikák szinonimája lett, illetve a kétéves magyarországi kutatás eredményeképpen kifejlesztett kétfajta paprika: a Podravka és a Slavonka. Ez a két paprikafajta kimondottan az ipari feldolgozásra lettek kifejlesztve.
A Podravka két új fejlesztése: a Podravka és a Slavonka
5.2.3 Gyermekélelmiszer-fejlesztés fejlesztés A kutatás-fejlesztésen fejlesztésen belül zajlik a gyermekélelmiszer-fejlesztés gyermekélelmiszer fejlesztés is, és a Podravka újszerű termékei közé tartoznak különféle gyermekélelmiszerek is, mint például a Heljda Heljda (barackos rizs, három gabona, inulinos kukorica), mely 4 hónapos kortól adható gyermekeknek, és nem tartalmaz glutént, cukrot, tejet, színezéket, tartósítószert, ízfokozót, viszont hozzáadott vitaminokat és ásványi anyagokat igen. A tesztelésüket 44 gyermeken ermeken végezték, 4,5 hónapos kortól egészen 1,5 éves korig, akik közül 15 egészséges volt, 29 beteg (vagy ételérzékenységgel rendelkező). A teszt eredményei kimutatták, hogy a gyermekek egészségi mutatói minden esetben megfeleltek a követelményeknek, sőt, néhány esetben még javulást is értek el. Az oroszországi klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a termékek: -
kellemes organoleptikus tulajdonságokkal rendelkeznek magas a tápértékük az egészséges és beteg gyermekeknek is jól tolerálható pozitívan hat az emésztőrendszer funkcionális működésére
5.2.4 Italfejlesztés Élelmiszer és Biotechnológiai Kar Élelmiszerkémiai és Táplálkozási A Zágrábi Egyetem Élelmiszerlaboratóriumán folytatták a Studena funkcionális víz klinikai vizsgálatát 2008-ban. 2008 Három termék tesztelését végezték ték el a Studena Defense, Studena Shine és a Studena Go! (melyek különféle ásványi anyagokat és növényi kivonatokat, kivonatokat gyümölcslevet tartalmaznak), és az eredmények kedvező GI-értékeket mutattak.
A Podravka által kifejlesztett három funkcionális víz: a Studena Studena Shine (rostok, cink, B-vitaminok, B bodza, aloevirág), a Studena Defense (C-vitamin, (C vitamin, cink, szelén, zöld tea, bíbor kasvirág(ehinácea), ginzeng), a Studena Go! (rostok, B-vitaminok, B vitaminok, kalcium, magnézium, guarana, mate tea, menta) Az italfejlesztés egy széleskörű éleskörű együttműködés eredményeként jött létre: a Technische Universität München, a Zágrábi Egyetem Bányászat-geológiai Bányászat és Ásványolaj-kitermelési kitermelési Kara, a Zágrábi Egyetem Élelmiszer- és Biotechnológiai Kara, a Horvát Egészségügyi Intézet, a Lipiki Speciális Speciáli Egészségügyi Rehabilitációs Kórház is részt vett benne. 5.2.5 Szenzorika- és nutricionizmusfejlesztés A termékfejlesztéshez szükség van a szenzorika és a nutricionizmus fejlesztésére is, melyet a Podravka különféle tudományos és szakmai intézményekkel együttműködve együttműködve végez. A Zágrábi Egyetem Élelmiszer- és Biotechnológiai Karának élelmiszeripari minőségellenőrző laborjában a következő feladatokat látják el: -
szenzoros becslés és statisztikai analízis módszertanának kidolgozása az új módszertanok bevezetésének mentorálása, mentorálása, az egyes lépések felülvizsgálata szenzorikus termékprototípus-vizsgálatok termékprototípus lefolytatása a ZETBK-án.
Míg az olaj- és zsírtechnológiai laborban: -
a Podravkapanel képzése az olivaolaj szenzoros vizsgálata a panel munkájának folyamatos támogatása az minőségellenőrzési feladataiban
olivaolaj olivaolaj
termékfejlesztési
és
A Križaci Gazdasági Főiskolán pedig a főiskolai panel bevonásával szenzoros kísérleteket valósítanak meg az új termékprototípusok tesztelésében.
Dr. Sc. Jasmina Ranilović előadását azzal a konklúzióval zárta, hogy a bemutatott példákon is látszik, a Podravka nyitott az együttműködésre a hazai és külföldi szakmai és tudományos intézményekkel a fejlesztések érdekében, mely a vállalat sikerének fontos összetevője.
6
A piacorientáció táció és az innováció kapcsolata a magyar élelmiszeripari KKV-k KKV esetében
Az élelmiszeripari innovációról az élelmiszeripari KKV-k KKV k marketingjével és a fogyasztói magatartással foglalkozó Dr. Polereczky Zsolt, a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusa a tartott előadást. Előadása során három témakört igyekezett kibontani: -
Hogyan kapcsolódik a piacorientáció az innovációhoz? Hogyan teljesít jelenleg hazánk az innováció terén? Egy konkrét fejlesztési irány és a hazai KKV-k KKV lehetőségeinek bemutatása.
6.1 A marketing és az innováció kapcsolata Az első terület, ahol a marketing és az innováció kapcsolódik, az a marketing az innovációban rejlő kockázatokat csökkentő szerepe. szerepe A 90-es es évek vége felé kidolgozott modell mutatja, milyen kockázatok rejlenek enek az innovációban, amelyeket a megfelelő marketing csökkenteni tud, illetve a vállalkozásokat meg tudja óvni a hibáktól.
Fejlesztésekben rejlő kockázat A második terület a 2000-es es évek közepe táján kidolgozott modellel jól szemléltethető innovációt fogyasztóorientálttá gyasztóorientálttá tevő szerepe. szerepe. Ezt a modellt több változatban is kidolgozták, a lényege azonban az, hogy a marketing által az innovációt a felhasználók által irányított folyamattá lehet tenni, a fejlesztési fázistól kezdve a tesztelésig. Ezzel összefüggésben összefüggésben Dr. Polereczky Zsolt piackutatói munkásságával összefüggésben rámutatott arra a problémára, hogy KözépKözép és Kelet-Európában a piaci információk begyűjtése és beépítése sokszor nem jár együtt. A harmadik fontos terület az új termék elfogadtatása. elfogadtatása Ugyaniss amikor egy újszerű termék kerül a piacra, azzal szemben bizonytalanság, averzió van a fogyasztókban, a marketing feladata, hogy ezt oldja, és meggyőzze őket, hogy az általuk észlelt kockázat valójában nem kockázat, ezáltal növelje a fogyasztók újdonságot elfogadó képességét. A fogyasztókat az alábbi ábra öt csoportra osztja aszerint, hogy milyen gyorsan fogadnak el egy piacra kerülő újdonságot, és megmutatja a gyakoriságukat is:
Az újdonságelfogadás görbéje
Az innovátorok azok, akik gyorsan lecsapnak egy újdonságra, a kockázatot alacsonynak értékelik. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egy termék újdonságtartalma, annál lassabban terjed el a piacon. Összefoglalva tehát a marketing számos területen kapcsolódik az innovációhoz: az előkészítésben, az innováció folyamatában, averziók csökkentésében, visszajelzésekben. Piacorientáltnak azt a vállalkozást nevezik, amelyik hatékony a felhasználók elvárásainak megismerésében és az ebből származó információk felhasználásában és beépítésében. Egy hazai kutatás egyértelműen kimutatta (200 klasztert vizsgálva), hogy minél inkább piacorientált egy klaszter, annál inkább jellemző rá az innovativitás, tehát a két tulajdonság között egyértelmű összefüggés figyelhető meg, mely összefüggést nemzetközi kutatások is alátámasztanak.
6.2 Magyarország innovációs képességei Az országok innovációs teljesítményét 35 paraméter alapján mérő Global Innovation Index szerint Magyarország jelenleg (2012.) a körülbelül 140 vizsgált ország közül a 31. helyen áll, a tavalyi (2011.) 25. helyezéshez képest. Ez a mutató körülbelül 10 éve méri az innovációs teljesítményeket. A marketing szempontjából leginkább érdekes gyengeségeknek -
az üzleti környezet tulajdonságai, az innovációs kapcsolatok hiánya és a kreatív szellemi tőke hiánya
számítanak. Az Európai Unió felmérései ugyanazokat a gyengeségeket diagnosztizálja és emeli ki Magyarország esetében, mint ez a kimutatás. Magyarország jelenleg kevesebb pénzt fordít K+F-re (a GDP arányában), mint a legtöbb EU-s ország, és egymillió főre is kevesebb tudós/mérnök jut, mint az EU átlaga. Magyarország a GDP körülbelül
1%-át költi K+F-re, míg az EU legnagyobb országai 2% körül mozognak (az éllovas Finnország és Svédország pedig több mint 3%-ot).
Különböző országok K+F-jellemzői Az innovációs teljesítményt vizsgálva Magyarország az EU tagjai közül a hátsó harmadnál helyezkedik el:
Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye
Magyarország innovációs teljesítménye körülbelül évente 2%-kal növekszik, ami középmezőnynek számít, tehát a lemaradás behozásához ezt a mutatót valószínűleg emelni szükséges:
Ezen mutatók tükrében felmerül a kérdés, hogy az innovációs teljesítményhez hogyan járulhat hozzá a marketing. Egy 2010-es kutatás azt vizsgálta, hogy melyek azok a tényezők, amelyek leginkább hozzá tudnak járulni az innovációs teljesítményhez, és az eredmény azt mutatta, hogy a legfontosabb szempont a kreatív tőke, a kreatív szakemberek képzése és beépítése az innovációs folyamatokba. Az Európai Unióban működő KKV-kra jellemző, hogy a 2011-es évben a 2010-es évhez képest: -
a házon belüli innovációk száma 1,3%-kal csökkent, az együttműködésben, hálózatosodva kivitelezett innovációk száma 5,5%-kal nőtt, a termék- és folyamat-innovációk száma 0,7%-kal csökkent, a marketing- és szervezeti (azaz soft-) innovációk száma 0,6%-kal nőtt.
Magyarország és az Európai Unió között az alábbi eltérések fedezhetőek fel: -
a házon belüli innovációk száma az EU-átlag 42%-a, az együttműködésben, hálózatosodva kivitelezett innovációk száma az EU-átlag 64%-a (tehát kisebb a lemaradás), a termék- és folyamat-innovációk az EU-átlag 49%-a, a marketing- és szervezeti innovációk száma az EU-átlag 52%-a.
Szintén eltérés mutatkozik a termék- és folyamat-innovációk struktúrájában, ugyanis az EU-ban nagyobb arányban vannak a nagymértékű innovációk.
6.3 Az egészségesség, mint innovációs mozgatórugó Az élelmiszeripari innováció lehetséges területeit vizsgálva az XTC World Innovation (az élelmiszeripari újítások legnagyobb adatbázisa) megmutatja, hogy melyek azok a területek, amelyek leginkább motiválják az innovációt. Ezek közé tartozik az „egészség” is, bár csak második helyen áll az „öröm” mögött, és 2010-ben 2009-hez képest kissé csökkent is a jelentősége (míg a „kényelem” és „öröm” területek növekedést mutattak). Ennek ellenére ez is egy jelentős potenciális fejlesztési iránynak mutatkozik. Az XTC a „health”, azaz „egészség” területet három további részre osztja, ezek: medical, vegetal, natural. A medical fejlesztések közé a különféle funkcionális élelmiszerek tartoznak, míg a natural fejlesztések közé a különböző bioélelmiszerek és a „Vissza a természethez!”-jelszóhoz illeszkedő egyéb termékek. Ez a három csoport a K+F erőforrásigényeit tekintve két csoportra bontható. A medical és a vegetal irány erőforrásigényei: -
az új fogyasztó igényeinek részletes ismerete, jelentős erőforrásokat (kutatási, anyagi, humán, marketing) igényel, jelentős termékmódosítást termelésifolyamat-átalakítást kíván, jelentős K+F-kapacitást igényel.
A natural csoport innovációját a természetesség jellemzi, az alapanyagok, a feldolgozási eljárás és a receptúra területén, melyben fontos szerepet játszik az eredetjelölés és az adalékanyag-mentesség. Erőforrásigénye: -
a termék természetességére fókuszál, receptúra, gyártástechnológia, speciális alapanyag-előállítási elvárások, a „Vissza a természethez!”-trend fogyasztói elvárásainak ismerete szükséges, viszont nem szükséges jelentős K+F-kapacitás.
6.4 A hazai élelmiszeripari KKV-k innovációs sajátosságai Fontos kérdés, hogy az előzőekben felvázolt lehetőségek és sajátosságok hogyan illeszkednek a hazai élelmiszeripari KKV-k innovációjához. Az innováció három jellemző területe: feldolgozási folyamatok, meglévő termék megújítása vagy az alkalmazott marketingeszközök. Kérdés viszont, hogy a hazai vállalkozások milyen információkra alapozva kezdenek hozzá az innovációhoz. A legjellemzőbb, hogy szekunder adatbázisokra támaszkodnak, azaz külső forrásokból tájékozódnak, és a vállalkozásoknak csupán 1/3-ára jellemző, hogy saját kutatásokra támaszkodva nyernek információt. Piackutató cégnek, azaz piaci információn alapuló innovációt folytató cégnek kb. 5% számít.
%
100
82,1
80 60
43,3
40
28,4
20 0
4,5 Ismeretségi kör Nyilvánosan elérhető adatbázisok
Saját vállalati Piackutató cég kutatás
4,5 Egyéb
Az innováció alapjául szolgáló információk forrásai a hazai ha KKV-kk esetében Ezek alapján elmondható, hogy az átalakulóban lévő fogyasztói trendeket a hazai KKV-k KKV általában nem hatékonyan ismerik fel. Dr. Polereczky Zsolt kutatásai és véleménye szerint piacorientáltnak a cégek 8-10%-aa nevezhető, ide azokat a cégeket cégeket sorolva, amelyek hatékony marketingtevékenységet végeznek, azaz hatékonyan gyűjtenek információt, ez alapján terveznek és a visszacsatolást is hatékonyan használják fel. Ezek alapján elmondható, hogy Magyarországon jelenleg a „nem aktív innovátor” típusú sú cégek vannak többségben, a többség leginkább stabil piacokra lép be. A szabadalmak száma azt mutatja, hogy a nagyvállalatok jobb innovátorok, ugyanis több szabadalommal rendelkeznek, és a K+F-munkahelyeket K+F munkahelyeket is egyre inkább a nagyvállalatok hozzák létre (korábban korábban a felsőoktatásra volt ez jellemző). 100 90 80 70 60
Mikro
50
Kis
40
Közép
30
Nagy
20 10 0 0
1
2-4
5-9
10-50
50-
Nem tudja
Szabadalmak számának gyakorisága különböző méretű vállalkozások esetében
A KKV-kra és a nagyvállalatokra jelentősen eltérő innovációs jellemzők figyelhetők meg. A KKV-kra jellemző, hogy: -
szűk az információs bázisuk, szekunder adatbázisokra támaszkodnak, termék- és folyamatjavítás jellemző, nem aktív innovátorok, önálló K+F-forrásokkal nem nagyon rendelkeznek.
A nagyvállalatok ezzel szemben: -
erőteljesebben piacorientáltak, jelentősebb termék-innovációt is megvalósítanak, az innováció mérhető outputjait tekintve aktívabb, önálló K+F-kapacitással rendelkeznek.
Ezek alapján elmondható, hogy a K+F-igényeket figyelembe véve a tudás, kapacitás és erőforrás mennyisége alapján a natural fejlesztési irány inkább a mikro- és kisvállalkozások számára kecsegtető, míg a medical irány inkább a közép- és nagyvállalatokra.
7
Összefoglalás
A globalizált világunkban az erősödő verseny és a növekedési kényszer egyre nagyobb kihívást jelent a kis- és középvállalkozások számára. A kihívásra választ jelenthet a vállalkozások, a tudásbázisok, és a kamarák hálózatos együttműködése, esetleg klaszterbe tömörülése. A somogy megyei vállalkozások ilyen irányú fejlődésének elősegítése érdekében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség, az Eszéki J.J. Strossmayer Egyetem, valamint a Horvát Élelmiszerügynökség partnerként bekapcsolódott a Kaposvári Egyetem Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program “Inno-CropFood” című pályázati projektjébe az élelmiszeriparban érintett szervezetek szorosabb, hatékonyabb kapcsolatainak kialakítása és erősítése érdekében. Az elmúlt év során több tematikus szakmai program került megszervezésre az agrár-élelmiszeripari szakma képviselőinek részvételével, szabadalmi és innovációs szakértők, egyetemi kutatók meghívásával, a kutatóhelyek munkájának, valamint jó gyakorlatok megismertetésével a gazdasági szféra igényeinek feltárása érdekében. November 14-én került sor Pécsett az MTA Székházában arra a workshopra, melynek keretében a hálózatos együttműködés további lehetőségei szerepeltek kiemelt témaként. A nap végén megfogalmazódott: több olyan terület rajzolódik ki, amelynek mentén további együttműködés lehetséges, például a határ két oldalán megfelelő kompetenciával rendelkező szervezetek, tudásközpontok, vállalkozások hálózatos együttműködése, valamint az élelmiszeripar szereplőinek körében felmérés készítése az innovációs igényekre vonatkozóan.
