ÁGF segédanyag a 2. zárthelyihez
A legjelentősebb bányászott ércek és fémek 2014-ben (Forrás: USGS) Ércek / fémek
Vasérc
Forrásai Magnetit, hematit, sziderit, limonit
Mangán
Világtermelés (2014, mió tonna)
Vezető termelők (2014)
3220,0 Kína, Ausztrália, Brazília
Hasznosítási terület
Legtömegesebb, legolcsóbb fém: gépipar
18,0 DAK, Kína, Ausztrália, Gabon
Nikkel
2,4
Króm
Fülöp-szigetek, Oroszország, Indonézia, Kanada, Ausztrália
29,0 DAK, Kazahsztán, India, Törökország
Molibdén
0,3 Kína, USA, Chile
Wolfram
0,1 Kína (83%)
Titán
7,5 Ausztrália, DAK, Kína
Kobalt
0,1 Kongói Dem. Közt. (50%)
Acélötvözők
Közlekedési eszközök, csomagolástechnika, építőipar, elektronika
Alumínium
Bauxit, nefelin, alunit, kaolin, leucit
Magnézium
Magnezit, dolomit, tengervíz
0,9 Kína (88%) - elsődleges termelés
AL ipari ötvözőanyag, vegyipar, pirotechnika
Ólom
Galenit
5,5 Kína (54%), Ausztrália
Akkumulátorgyártás, földalatti kábelek köpenye, festékipar, vízvezeték
Ón
Ónkő (kassziterit)
0,3 Kína (42%), Indonézia (28%)
Konzervdoboz, csapágyfém, forrasztófém, bronz
Cink
Szfalerit, cinkit
13,3 Kína (38%), Ausztrália, Peru
Fémfelületek védőrétege, bronz, festék és gyógyszeralapanyag
Réz
Kalkopirit, kuprit, azurit, malachit
18,7 Chile (31%), Kína, Peru, USA
Villamos gépek, vezetékek, töltényhüvelyek, hangszerek, növényvédőszerek
234,0 Ausztrália (35%), Kína, Brazília
Arany
0,003 Kína, Ausztrália, Oroszország
Ékszerek, elektronika, űripar
Ezüst
0,026 Mexikó, Kína, Peru
Fotóvegyészet, ékszerek, pénzek, dísztárgyak, elektronika
Platina
Platina, palládium, egyéb platinafém
0,4 DAK (48%), Oroszország (30%)
Laboratóriumi eszközök, repülőgép- és hadiipar, katalizátor
A vezető vasérc-, bauxit- és timföldtermelő országok 2012-2013-ban Ország 1; Kína
Vasérc (millió t)
Ország
1310,0 1; Ausztrália
Bauxit Ország (millió t)
Timföld (millió t)
81,1 1; Kína
44,0
2; Ausztrália
521,0 2; Indonézia
55,7 2; Ausztrália
21,5
3; Brazília
398,2 3; Kína
46,0 3; Brazília
10,2
4; India
143,7 4; Brazília
32,5 4; USA
4,4
5; Oroszország
105,0 5; Guinea
18,8 5; India
4,0
15,4 6; Oroszország
2,7
6; Ukrajna
82,0 6; India
7; Dél-afrikai Közt.
63,0 7; Jamaica
9,4 7; Írország
1,9
8; USA
54,0 8; Kazahsztán
5,4 8; Jamaica
1,9
9; Kanada
39,4 9; Oroszország
5,3 9; Kazahsztán
1,6
10; Irán
37,0 10; Suriname
2,7 10; Ukrajna
1,5
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
Az acéltermelés –és felhasználás földrajzi megoszlása 2004-ben
2014-ben
Forrás: World Steel Association
A vezető nyersvas-, acél- és alumíniumtermelő országok 2013-14-ben Ország
1. Kína
Nyersvas (millió t)
Ország
711,6 1. Kína
Acél (millió t)
Ország
Alumíniu m (millió t)
817,7 1; Kína
22,1
110,7 2; Oroszország
2. Japán
83,9 2. Japán
3. India
75,5 3. USA
88,2 3; Kanada
3,0
4. Oroszország
51,5 4. India
87,3 4; USA
1,9
5. Dél-Korea
46,9 5. Dél-Korea
71,5 5; Egyesült Arab Em.
1,9
6. USA
29,4 6. Oroszország
71,5 6; Ausztrália
1,8
7. Németország
27,4 7. Németország
42,9 7; India
1,7
8. Brazília
27,0 8. Törökország
34,0 8; Brazília
1,3
9. Ukrajna
24,8 9. Brazília
33,9 9; Norvégia
1,1
10. Irán
17,3 10. Ukrajna
27,2 10; Bahrein
0,9
Forrás: USGS Commodity Statistics and Information
3,7
A vezető acéltermelő cégek 2014-ben (Forrás: International Iron and Steel Institute) Vezető termelők
Székhely
Acél (millió t)
ArcelorMittal Nippon Steel & Sumitomo Metal Corporation Hebei Steel Group Baosteel Group POSCO Shagang Group Ansteel Group Wuhan Group JFE Shougang Group Tata Steel Group Shandong Steel Group Nucor Corporation Hyundai Steel US Steel Corporation Gerdau Maanshan Tianjin Bohai Steel
Luxembourg (Luxemburg) Tokió (Japán) Shijiazhuang (Kína) Shanghai (Kína) Pohang (Dél-Korea) Zhangjiagang (Kína) Anshan (Kína) Wuhan (Kína) Tokió (Japán) Beijing (Kína) Mumbai (India) Jinan (Kína) Charlotte (USA) Szöul (Dél-Korea) Pittsburgh (USA) Porto Alegre (Brazília) Maanshan (Kína) Tianjin (Kína)
98 088 49 300 47 094 43 347 41 428 35 332 34 348 33 053 31 406 30 777 26 202 23 336 21 411 20 576 19 732 19 001 18 903 18 488
ThyssenKrupp
Düsseldorf/Essen (Németország)
16 271
Benxi
Benxi (Kína)
16 261
A legnagyobb nettó acélexportőrök és importőrök 2014-ben
Forrás: International Iron and Steel Institute
Csökkenő gyártási mélység, horizontális integráció Volkswagen (Wolfsburg) • Volkswagen • Audi • Bentley • Bugatti • Ducati • Lamborghini • Porsche • Seat • Skoda • MAN • Scania 106 telephely, 27 országban; 572 800 foglalkoztatott; Schaeffler (Herzogenaurach) • FAG • INA • LuK 170 telephely, 49 országban; 79 000 foglalkoztatott; forrás: OICA, vállalati honlapok
Strukturált beszállítói piramis
OEM
Hozzáadott érték Tudásintenzitás Alkupozíció
Globális beszállítók
„Original equipment manufacturer”: K+F, összeszerelés, egyes főegységek gyártása, az értéklánc egészének irányítója; Globális hatókör, K+F, fő rendszerek gyártása, összeszerelő üzemek követése, szoros kapcsolatban az autógyártókkal;
Tier-1 beszállítók
Korlátozottabb földrajzi hatókör, K+F, fő rendszerek gyártása, közvetlen beszállítók;
Tier-2 beszállítók
Bővülő földrajzi hatókör, korlátozottabb K+F, kevésbé bonyolult alkatrészek;
Tier-n beszállítók
Alapvető alkatrészek, minimális K+F, domináns árverseny, könnyen cserélhető beszállítók; forrás: Humphrey, J. – Memedovic, O. 2003
A világ vezető gépjárműgyártó országai 2014-ben (db) Ország
Gyártott gépjárművek száma
Változás 2013-2014 között, %
1; Kína
23 722 890
7,3%
2; USA
11 660 699
5,4%
3; Japán
9 774 665
1,5%
4; Németország
5 907 548
3,3%
5; Dél-Korea
4 524 932
0,1%
6; India
3 840 160
-1,5%
7; Mexikó
3 365 306
10,2%
8; Brazília
3 146 118
-15,3%
9; Spanyolország
2 402 978
11,1%
10; Kanada
2 393 890
0,6%
Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)
A világ vezető személygépkocsi-gyártó országai 2014-ben (db) Ország
Gyártott gépjárművek száma
Változás 2013-2014 között, %
1; Kína
19 919 795
10,1%
2; Japán
8 277 070
1,1%
3; Németország
5 604 026
3,0%
4; USA
4 253 098
-2,2%
5; Dél-Korea
4 124 116
0,0%
6; India
3 158 215
0,6%
7; Brazília
2 314 789
-15,6%
8; Mexikó
1 915 709
8,1%
9; Spanyolország
1 898 342
10,4%
10; Oroszország
1 692 505
-11,8%
Forrás: Organisation Internationale des Constructeurs d’Automobiles (http://oica.net)
A kelet-közép-európai országokban gyártott gépjárművek száma (db);
Csehország Lengyelország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Összesen
1999
2001
2003
376 261
465 268
441 699
574 834
347 875
128 186
2007
2009
602 237
938 527
974 569 1 199 834 1 251 220
322 061
613 200
784 700
884 133
830 631
593 904
144 313
126 116
152 015
292 027
182 540
213 531
437 599
106 897
68 761
95 247
194 802
241 712
296 498
335 232
391 434
126 831
182 003
281 347
218 349
571 071
461 340
639 763
971 160
118 132
116 082
118 199
177 951
198 402
212 749
174 119
118 591
1 431 141 1 324 302 1 384 669
2005
2011
2014
1 958 554 3 026 439 3 011 829 3 393 110 3 763 908
forrás: OICA adatbázisa
Az autóipar technológiai fejlődésének szcenáriói forrás: Freyssenet, M. 2011
Sokszínűség
Feltételek
Dinamikusan bővülő autópiacok minden technológiában; Elfogadhatóan kicsi árkülönbségek az egyes alternatívák között; Technológiai sokszínűség tolerálása a nagyhatalmak részéről;
Szervezeti / földrajzi következmények
Helyi adottságok alapján heterogén fejlődés: specializált gyártók a régiókban; Lehetőségek az új belépők számára;
Fokozatosság
Elektromos forradalom
Lassan növekvő olajárak, klímavédelem a háttérben: relatíve kisebb politikai / ökológiai nyomás; Vezető autópiacok lassú növekedése; Tartósabban fennálló technológiai korlátok;
Gyorsan növekvő olajárak , klímavédelem előtérben: erős nyomás; Elérhető elektromos technológia; Állami támogatások az elektromos technológia elterjesztésére; Félelem a feltörekvő cégektől, valamint technológiáiktól;
Hagyományos autógyártók dominanciája; Korlátozott lehetőségek az új belépők számára;
Autóipar teljes szervezeti átalakulása; Kínai és indiai új belépők erős pozíciói; Kérdőjeles környezeti fenntarthatóság;
A világ fontosabb gyógyszerpiacai (http://www.strategyand.pwc.com/media/file/Strategyand_Pharma-Emerging-Markets-2.0.pdf)
A halálozások szerkezetének várható változása (http://www.strategyand.pwc.com/media/file/Strategyand_Pharma-Emerging-Markets-2.0.pdf)
A világ vezető gyógyszeripari cégei (2014) Gyógyszeripari bevételek (milliárd USD)
Eladások receptre (milliárd USD)
K+F költések (milliárd USD)
Novartis (CH)
51,31
46,13
9,30
Pfizer (US)
44,93
44,51
7,15
Sanofi (F)
40,04
38,22
6,20
Roche (CH)
37,61
40,09
8,61
Merck & Co. (US)
36,55
36,61
6,53
Johnson & Johnson (US)
36,42
30,73
6,03
AstraZeneca (UK)
33,31
25,69
4,94
GlaxoSmithKline (UK)
31,47
30,30
4,87
Teva Pharmaceutical Ind. (IL)
26,00
Gilead Sciences (US)
23,67
24,47
2,74
19,88
3,25
Cég
AbbVie (US)
Forrás: http://www.statista.com/statistics/281306/major-global-pharmaceutical-companies-based-on-pharma-revenue2012/; http://www.statista.com/statistics/273029/top-10-pharmaceutical-companies-sales-and-rundd-spending-in-2010/
A világ vezető nettó gyógyszeripari exportőrei (2014) 15. Magyarország - 1,221 milliárd USD Ország
Nettó gyógyszerexport (milliárd USD)
1. Svájc
39,068
2. Németország
30,406
3. Írország
22,124
4. Belgium
10,430
5. India
10,032
6. Hollandia
8,905
7. Dánia
7,534
8. Franciaország
7,309
9. Szingapúr
4,967
10. Izrael
4,313
Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.trademap.org/Country_SelProduct_TS.aspx)
A világ vezető gyapottermelői Gyapot (2014 /2015) Ország
Mennyiség (ezer t)
1. Kína
6 532
2. India
6 423
3. USA
3 553
4. Pakisztán
2 308
5. Brazília
1 524
6. Üzbegisztán
849
7. Törökország
697
8. Ausztrália
501
9. Türkmenisztán
332
10. Mexikó
297
Forrás: http://www.statista.com/statistics/263055/cotton-production-worldwide-by-top-countries/
A világ vezető gyapjútermelői Gyapjú (2014) Ország
Mennyiség (tonna)
1. Ausztrália
478 492
2. Kína
356 126
3. USA
312 982
4. Új-Zéland
209 212
5. Argentína
65 460
6. Törökország
51 327
7. Irán
43 516
8. Nagy-Britannia
41 657
9. India
39 983
10. Szudán
36 078
Forrás: http://worldknowing.com/top-10-largest-wool-producing-countries-in-the-world/
Az EU textil importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után
Forrás: WTO
Az EU ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után
Forrás: WTO
Az USA textil-importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után
Forrás: WTO
Az USA ruházati termék importjának forrásai a kereskedelmi kvóták eltörlése előtt és után
Forrás: WTO
A világ vezető gyapjú- és pamutanyag-exportőrei (2014) Nettó gyapjú- és állatszőr-exportőrök Ország
1; Ausztrália
Nettó gyapot- és pamutexportőrök
Érték (USD)
Ország
Érték (USD)
2 129 266 1; India
8 135 693
2; Olaszország
800 065 2; USA
5 444 492
3; Új-Zéland
631 696 3; Pakisztán
3 989 773
4; Dél-Afrika
336 779 4; Kína
3 548 966
7; Mongólia
308 548 5; Ausztrália
1 742 935
5; Uruguay
201 086 6; Brazília
1 154 420
6; Argentína
179 499 7; Üzbegisztán
957 815
9; Peru
156 874 8; Türkmenisztán
528 207
8; Csehország
83 772 8; Burkina Faso
500 734
10; Nagy-Britannia
80 170 10; Görögország
390 875
Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.intracen.org)
A világ vezető nettó ruházati termék-exportőrei (2014) Kötött és horgolt termékek Ország
Nem kötött és horgolt termékek
Érték (USD)
Ország
Érték (USD)
1; Kína
89 940 419
1; Kína
77 904 871
2; Banglades
14 171 195
2; Banglades
13 494 116
3; Törökország
9 049 390
3; India
8 760 224
4; India
7 279 524
4; Vietnam
8 446 573
5; Kambodzsa
5 703 854
5; Olaszország
6 018 110
6; Vietnam
5 699 226
6; Törökország
4 352 298
7; Indonézia
3 230 571
7; Indonézia
3 684 753
8; Srí Lanka
2 569 110
8; Kambodzsa
2 400 290
9; Hongkong
2 427 433
9; Tunézia
2 337 123
10; Pakisztán
2 369 179
10; Marokkó
2 170 340
Forrás: Nemzetközi Kereskedelmi Központ (http://www.intracen.org)
A szolgáltatások térbeli eloszlása 1.
2.
3. 4.
5.
Christaller (1933) központi helyekről szóló elmélete: szolgáltatás által lefedett piaci területnek alsó és felső korlátja van (előbbi jelöli ki a rentabilitás határát, utóbbi az a maximális távolság, ahonnan még eljönnek a vásárlók a szállítási költségek dacára); Egyszerűsítő feltételek: (1) homogén tér (közlekedési feltételek, vásárlóerő, tervezés), (2) profitmaximalizáló szolgáltató tökéletes informáltsággal, (3) haszon maximalizálására törekvő fogyasztó; Adott szolgáltatás: azonos kínálat, jövedelmek és költségek; a tér teljes lefedése esetén azonos méretű hatszögletű piacterületek; Különböző szolgáltatások: eltérő alsó és felső korlátok, azaz különböző nagyságú piacterületek; a nagyobb piacterület ritkább, magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatást jelent; Szolgáltatások hierarchikus pozíciója alapján rangsorolt központi helyek: (1) legmagasabbra sorolt helyi tevékenység; (2) rang alatti tevékenységek mind; (3) azonos rang = azonos kínálat;
A szolgáltatások térbeli eloszlása 6.
7. 8.
9.
Modell megítélése: egyszerűsítő feltételek miatt távol a valóságtól (kritikák); de alkalmazták a területi tervezésben (közszolgáltatások szervezése különböző rangú központokban); Példák: Németország, Hollandia (polderek), Malajzia (esőerdők), Magyarország (szocialista időszak településhálózat-fejlesztése); Lösch és Isard próbálják rugalmasabbá tenni a modellt: (1) centrumok egyenlőtlen eloszlása; (2) központtól távolabbi településeken nagyobb kínálat; (3) szolgáltatások specializációja; (4) népsűrűségi különbségek miatt eltérő méretű piacterületek; Carol (1959) modellje a városon belüli viszonyokról: (1) gyakran igénybe vett szolgáltatások a szomszéd központban; (2) közepes gyakorisággal igényelt szolgáltatások a települési alközpontban; (3) ritkán igényelt szolgáltatások a belvárosban;
A szolgáltatások térbeli koncentrációja 1. 2. • •
•
Hasonló termékeket kínáló, egymással versenyző szolgáltatók gyakran egymás közelében (ellentmond Christaller modelljének); Nelson (1958): a szolgáltatók forgalma három tényezőtől függ: Saját vonzerő („generative business”): saját kínálat nagysága, változatossága, „csomagolása”, ismertsége (pl. nagyáruház); Közös vonzerő („shared business”): egymás mellé településből származó többletforgalom; hasonló kínálatok összevetésének lehetősége (kumulációs előnyök: pl. régiségkereskedők, galériák, ékszerészek) vagy egymást kiegészítő kínálatok (kompatibilitási előnyök: pl. szupermarket, gyógyszertár, fodrász egy helyen); Külső vonzerő („suscipient business”): más okból meglátogatott telephely, de ha már ott van a fogyasztó, vásárol (pl. újságárus egy forgalmas közlekedési csomópontban);
A szolgáltatások térbeli koncentrációja 3. Koncentrációk kialakulásának helyét magyarázó telekár-modellek: • Legnagyobb elérhető jövedelem a városközpontban (fogyasztók kedvező elérhetősége), ettől távolodva csökkenő hozamok; • Legnagyobb jövedelmet termelő telephelyekért verseny a különböző telekárak megfizetésére képes szolgáltatások között; • A központban a legmagasabb jövedelmet elérő szolgáltatások maradnak, a többiek kiszorulnak (bankok, biztosítók, értékesebb termékek kiskereskedelme koncentrálódik a cityben); • Városközponton kívüli kedvező adottságú helyek (közlekedési csomópontok) környezetükhöz képest magasabb telekárakkal: bevásárlóközpontok, irodaházak negyedei, stb.
A szolgáltatók strukturális változásai 1.
2. 3.
4.
5.
Szolgáltatások strukturális változásai: expanzió, stagnálás és zsugorodás váltakozása különböző ágazatokban és a nekik otthont adó telephelyeken (területi dimenzió); Strukturális változások hátterében (1) a szolgáltatók szervezeti innovációi, valamint (2) a kereslet változása; Szervezeti formákra adaptált életciklus-modell: kialakulási, terjeszkedési, érett és leépülési fázis a különböző szolgáltatások szervezeti formái terén; utolsó fázisban megjelenő újabb formák; Élelmiszer-kiskereskedelem példája: szatócsboltok, önkiszolgáló boltok, méret- és kínálatnövekedés nyomán szupermarketek, hipermarketek, alacsony árakra törekvő diszkontok… Új szervezeti formák terjeszkedése (1) hierarchiaszintek szerint (pl. bevásárlóközpontok) és (2) földrajzi közelség szerint (pl. egyszerű fogyasztóorientált szolgáltatások);
A szolgáltatók strukturális változásai 6. • • 7.
• • •
Új üzemi formák megjelenésének összetett területi hatásai (növekvő méretek: méretgazdaságosság előnyeinek kiaknázása): Ritkuló hálózat, nagy kiterjedésű piacterületek: az új szervezeti forma magasabb hierarchiaszintet képvisel (koncentráció); Nagyobb területigény, ezért a városközpontból kitolódik a város peremére az új szervezeti forma keretében kínált szolgáltatás; Szervezeti innováció a több elemből álló rendszerek terjedése is (ma már akár határokon átívelő terjeszkedés – globalizáció): Fióküzletek rendszere: több telephelyes vállalat, nagyobb piac meghódítása, belső méretgazdaságosság (pl. kiskereskedelem); Önkéntesen szerveződő láncolatok: önálló vállalkozások, de közös szimbólumok és részben közös termékkínálat (ismertség növelése, költségcsökkentés: nagy- és kiskereskedelem); Franchise rendszerek: pénzért vásárolt jog egy láncba történő kapcsolódásra (szimbólumok, kínálat, szervezet: gyorséttermek);
A kereslet strukturális változásai •
1. •
•
Beszerzési közösségek: önálló vállalkozások együttműködése a beszerzések összehangolása terén, alacsonyabb árak érdekében; Bökemann (1967, 1982) által modellezett kereslet-növekedés: Népességnövekedés (fix jövedelem): minden létező szolgáltatás iránt arányosan növekvő kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése; Jövedelemnövekedés (fix népesség): alacsonyabb rangú szolgáltatások iránt nem vagy alig változó kereslet + magasabb hierarchiaszintet képviselő szolgáltatások megjelenése;
A vasúthálózat mennyiségi mutatói néhány országban (forrás: CIA)
Ország
Vasúthálózat hossza (km)
1. USA
224 792
2. Oroszország
87 157
3. Kína
86 000
4. India
63 974
5. Kanada
46 552
6. Németország
41 981
7. Ausztrália
38 445
8. Argentína
36 966
9. Franciaország
29 640
10. Brazília
28 538
11. Japán
27 182
12. Ukrajna
21 684
13. Olaszország
20 255
14. DAK
20 192
15. Lengyelország
19 428
Ország Ausztrália
Közúthálózat 1000 2 km -re (km)
Autópálya 1000 km2-re (km)
Személygépkocsi-állomány (1000 db)
Személygépkocsi-állomány 1000 lakosra (db)
107,0
0,2
12930
559
Belgium
5044,9
57,8
5446
487
Bulgária
176,0
4,9
2797
385
Csehország
1656,9
9,5
4710
448
Egyesült Királyság
1626,5
15,2
29746
464
Franciaország
1864,8
20,8
32663
512
Hollandia
3729,1
71,2
7930
472
Japán
3202,6
21,0
58067
456
Kína
427,9
10,0
73299
54
Koreai Köztársaság
1048,3
40,4
14262
284
Lengyelország
1317,8
4,4
18718
486
Magyarország
2145,2
16,3
2978
301
192,3
3,7
23456
195
Németország
1806,1
36,1
43471
539
Olaszország
1618,5
22,1
37405
621
Oroszország
75,1
2,3
36615
257
Portugália
899,0
32,4
4486
429
Románia
353,1
2,3
4476
224
1287,1
4,3
4464
465
Szlovákia
895,6
8,5
1824
337
Törökország
492,3
2,7
8681
114
USA
670,3
10,1
127400
403
Mexikó
Svédország
Forrás: KSH, 2014 (2011-2012-es adatok)
A legnagyobb teherforgalmú tengeri kikötők (2012) Vezető kikötők
Teherforgalom (millió tonna)
Vezető kikötők
Konténerforgalo m (ezer TEU)
1; Sanghai
644 759
1; Sanghai
32 528 200
2; Singapore
538 012
2; Singapore
31 649 400
3; Tianjin
477 000
3; Hong Kong
23 118 000
4; Rotterdam
441 527
4; Shenzhen
22 959 800
5; Guangzhou
438 000
5; Busan
17 022 969
6; Qingdao
407 340
6; Ningbo
16 782 700
7; Ningbo
364 612
7; Guangzhou
14 609 470
8; Dalian
303 000
8; Qingdao
14 514 200
9; Busan
298 689
9; Dubai Ports
13 280 000
10; Port Hedland
288 443
10; Tianjin
12 298 300
Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb teherforgalmú kikötők országok szerint (2012) Ország
Ö
K Ország
Ö
K
Ausztrália
5
1 Kína
11
9
Belgium
1
1 Malajzia
2
2
Brazília
4
1 Nagy-Britannia
0
1
DAK
1
1 Németország
2
2
Dél-Korea
4
1 Omán
0
1
Egyesült Arab Emírségek
1
2 Oroszország
2
1
Egyiptom
0
1 Panama
0
3
Franciaország
1
0 Spanyolország
1
2
Fülöp-szigetek
0
1 Sri Lanka
0
1
Hollandia
2
1 Szaúd-Arábia
0
1
India
0
1 Szingapúr
1
1
Indonézia
0
1 Tajvan
1
1
Irán
0
1 Thaiföld
0
1
Japán
7
4 USA
3
4
Kanada
1
2 Vietnam
0
1
Forrás: AAPA Surveys
A legnagyobb utasforgalmú repülőterek 2012-ben Repterek
Utasforgalom Repterek
Utasforgalom Repterek
Utasforgalom
Atlanta
95 462 867
Guangzhou
48 548 430
Toronto
34 912 456
Beijing
81 929 689
Madrid, Barajas
45 175 501
London-Gatwick
34 222 405
London, Heathrow
70 038 857
Istanbul
44 992 420
Delhi
34 211 608
Tokyo International
67 788 722
Shanghai-Pudong
44 880 164
New York-Newark
33 993 962
Chicago, O’Hare
67 091 391
San Francisco
44 431 894
Shanghai-Hongqiao
33 828 726
Los Angeles
63 687 544
Las Vegas
41 666 527
Seattle-Tacoma
33 219 723
Paris, Charles de Gaulle
61 611 934
Charlotte
41 226 035
Minneapolis-St. Paul
33 125 768
Dallas-Fort Worth
58 591 842
Phoenix
40 452 009
Tokyo Narita
32 874 530
Jakarta
57 730 732
Houston
40 022 736
Sao Paulo
32 477 646
Dubai
57 684 550
Kuala Lumpur
39 887 866
Detroit
32 205 358
Frankfurt
57 520 001
Miami
39 467 444
Manila
31 878 935
Hong Kong
56 064 248
Seoul-Incheon
39 154 375
Chengdu
31 599 353
Denver
53 156 278
München
38 360 604
Philadelphia
30 228 596
Bangkok
53 002 328
Sydney
37 342 798
Mumbai
30 038 696
Singapore
51 181 804
Roma, Fiumicino
36 980 161
Shenzhen
29 569 725
Amsterdam
51 035 590
Orlando
35 214 430
Melbourne
29 431 084
New York, JFK
49 293 587
Barcelona
35 131 771
Ország
Telefonvonal 1000 lakosra (db)
Mobiltelefon 1000 lakosra (db)
Internet-előfizetések 1000 lakosra (db)
Ausztrália
443
1 068
250
Brazília
223
1 353
101
Csehország
187
1 313
170
Egyesült Királyság
529
1 238
357
Franciaország
608
985
388
Hollandia
425
1 137
401
India
23
708
12
Japán
504
1 152
288
Kína
193
887
136
Korea
616
1 110
380
Lengyelország
139
1 500
156
Magyarország
299
1 164
241
Mexikó
168
858
111
Németország
589
1 190
346
Olaszország
343
1 589
223
Oroszország
285
1 528
166
Portugália
427
1 130
238
Románia
218
1 056
173
Svédország
406
1 244
326
Szlovákia
177
1 139
155
Törökország
181
930
112
USA
422
955
285
Forrás: KSH, 2014 (2013-as adatok)
