ADY LAKÓTELEP INTEGRÁLT SZOCIÁLIS REHABILITÁCIÓJA
AKCIÓTERÜLETI TERV
2009. április 1
Tartalomjegyzék
1
Vezetői összefoglaló .................................................................................................................... 4
2
Stratégiai Illeszkedés ................................................................................................................. 9
3
A Településfejlesztési Akcióterület kijelölése ................................................................. 11
4
Az akcióterület helyzetelemzése.......................................................................................... 15 4.1
Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése ........................................................ 15
4.2
Megelőző városrehabilitációs tevékenységek .................................................................. 15
4.3
Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása.. 16
Demográfia és társadalomszerkezet ..................................................................................................................................16 Gazdasági helyzet........................................................................................................................................................................19 Közfunkciók a területen...........................................................................................................................................................22 Lakásállomány..............................................................................................................................................................................22 Környezeti állapot ......................................................................................................................................................................25 Közlekedés, forgalmi adatok..................................................................................................................................................26 Közműhálózat értékelése ........................................................................................................................................................28 Közbiztonság.................................................................................................................................................................................28
4.4
Tulajdonviszonyok értékelése ............................................................................................... 29
4.5
Piaci igények, lehetőségek ....................................................................................................... 31
Lakossági igények.......................................................................................................................................................................31 Önkormányzati intézmények elképzelései......................................................................................................................34 Közösségi Ház fejlesztési igényének alátámasztása....................................................................................................36 Vállalkozások igényei................................................................................................................................................................37
5
Fejlesztési célok és beavatkozások ..................................................................................... 38 5.1
Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai ............................................................... 38
5.1
Beavatkozás típusok .................................................................................................................. 41 Alternatíva elemzés ...................................................................................................................................................................42
5.2
ROP 20072008 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma........................ 43 Lakóépület felújítási projektek .............................................................................................................................................45 Egyéb ERFA típusú projektek................................................................................................................................................50 ESZA típusú projektek ..............................................................................................................................................................55 Komplex munkaerő‐piaci képzés modellje .....................................................................................................................56 Bevonandó partnerek ...............................................................................................................................................................63 Önkormányzat által ellátandó feladatok ..........................................................................................................................67
5.3 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán......................................................................................................................................................... 69 5.4 A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ........................................................................................................................................... 69 5.5
Az önkormányzat nem beruházási jellegű tevékenységei az akcióterületen........ 70
2
5.6
A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez.............................. 71
6
A projekt végrehajtási ütemterve ....................................................................................... 74
7
A tervezett fejlesztések várható hatásai........................................................................... 78 Gazdasági hatások ......................................................................................................................................................................78 Társadalmi, esélyegyenlőségi hatások ..............................................................................................................................78 Környezeti hatások.....................................................................................................................................................................79
8
Pénzügyi terv.............................................................................................................................. 81 8.1
A pályázati tevékenységek tervezett költségvetése ....................................................... 81
8.2
A költségvetés indoklása .......................................................................................................... 85
9
Megvalósítás intézményi kerete .......................................................................................... 92 9.1
Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása........................................................ 92 A szervezet eddigi beruházási, fejlesztési gyakorlata.................................................................................................92 A Városfejlesztő Társaság szerepe és kompetenciái az Ady lakótelep rehabilitációjában ........................98
9.2
Üzemeltetés, működtetés feladatai....................................................................................... 99
A működtetés pénzügyi kérdései.........................................................................................................................................99 A működtetés szervezeti kérdései.................................................................................................................................... 100
10
Kockázatok elemzése.........................................................................................................102
Mellékletek ........................................................................................................................................104 I.
Igényfelmérés és kihasználtsági terv a Közösségi Házra vonatkozóan .....................104 A közösségi ház igényfelmérése........................................................................................................................................ 104 Az akcióterületen vagy vonzáskörzetében található közösségi – kulturális intézmények profiljainak összehasonlítása....................................................................................................................................................................... 104 A közösségi ház tevékenységeinek kialakítását megalapozó igények.............................................................. 106 A közösségi ház kihasználtsági terve .............................................................................................................................. 108
II.
Helyi gazdaságfejlesztési stratégia .....................................................................................113
Helyzetelemzés ......................................................................................................................................................................... 113 SWOT elemzés........................................................................................................................................................................... 120 Stratégia ....................................................................................................................................................................................... 120
III.
Költséghaszon elemzés ..........................................................................................................125
3
1
Vezetői összefoglaló
Budapest Csepel Önkormányzata 39/2008 (I. 24) határozatával döntött arról, hogy részt kíván venni a Közép-magyarországi regionális operatív program 5.1.1/C kódjelű pályázatán, melynek célja „integrált szociális városrehabilitáció” megvalósítása. A döntés értelmében Előzetes akcióterületi Terv készült, melyet 2008. május 15-én Budapest Csepel képviselőtestülete elfogadott. Az EATT nyomán készült pályázati dokumentáció 2008. június 16-án beadásra került, és pozitív elbírálásban részesült, ezért mód nyílt a végeleges Akcióterületi Terv elkészítésére. A pályázati kiírás értelmében olyan lakótelepi vagy hagyományos építésű lakóterületek lehetnek a pályázat célterületei, amelyeknek társadalmi mutatói bizonyos, előre meghatározott szint alatt maradnak, azaz a célterület társadalmi összetétele kedvezőtlen. A pályázat alapvetően lakosságmegtartó rehabilitációt támogat, azaz olyan beavatkozást, amelynek célja a terület további leértékelődésének megakadályozása, és a helyben élő lakosok társadalmi esélyeinek növelése. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia objektív adatok alapján bemutatta, hogy a kerület társadalmi értelemben leginkább leromlott lakótelepe az Ady Endre út mentén, a Papírgyár szomszédságában található. Az Ady lakótelep Csepelen belül a legkevésbé kedvező társadalmi összetételűnek tekinthető, amely kijelentés különösen annak fényében fontos, hogy a csepeli lakótelepek Budapesten belül is az egyik legalacsonyabb ingatlanárral rendelkeznek. Ennek megfelelően az Ady lakótelepre rehabilitációs előtanulmány készült a Fővárosi Önkormányzat megbízásából 2007-ben. A Fővárosi Önkormányzat határozata értelmében két budapesti lakótelepre készült stratégiai terv, vizsgálva annak lehetőségét, hogy a főváros rehabilitációs stratégiája hogyan tudná befogadni a társadalmi értelemben veszélyeztetett lakótelepeket. Az előtanulmány kiemelte, hogy a leromlással fenyegetett lakótelepeken a beavatkozások nem koncentrálhatnak kizárólag a fizikai paraméterek javítására, mert ebben az esetben a családok valós társadalmi problémái újratermelődnek. A beavatkozásoknak tehát komplex eszközrendszert kell alkalmazniuk, amely kezelni kívánja mind a fizikai, mind a társadalmi problémákat. Az Ady lakótelep a szociális városrehabilitáció hat jogosultsági indikátora közül mind a hatot teljesíti. A népszámlálási adatok tanulsága szerint tehát a lakótelepi lakosok alulképzettek, körükben a munkanélküliek aránya a fővárosi átlag feletti, a különböző segélyformákban részesített lakosok aránya a kerületi átlag 1,37-szeresét teszi ki. A kizárólag 10 emeletes lakóépületekből álló lakótelepen egyetlen közösség sem pályázott még az állami támogatású panelprogramra, érdemi felújítás tehát egyetlen épület esetében sem történt. Az épületekben jelentős a közös költség tekintetében hátralékkal rendelkezők aránya. A lakótelep vizuális egységet alkot, a központi parkot veszik körül a magas lakóépületek. A park 2008. májusában teljes felújításon ment át, ám a felújítás eredményeinek fenntarthatósága már egy évvel a befejezés után is kérdéses, amíg a közterületeken való társadalmi jelenlétet erősen befolyásolják a hajléktalan életvitelű (részben, de nem teljes mértékben a 4
szomszédos hajléktalanszállóról származó) emberek, valamint a lakótelepen megtalálható számtalan italbolt kliensei, illetve a lakók kötődésének hiánya a közterületekhez. A lakótelep valós átalakulásának tehát nem szabad az egyszeri közterület és lakóépület felújításokra koncentrálnia, hanem figyelembe kell venni a társadalmi, fizikai fenntarthatóság szempontjait is. Az akcióterületi fejlesztés célja komplex rehabilitáció megvalósítása, azaz a lakótelep ingatlanpiaci pozícióinak stabilizálása az épületállomány felújítása – megfizethetőbbé tétele – a közterületek attraktívvá tétele, a kereskedelmi egységek megújítása segítségével. Mindezeken felül további cél az itt élő, több mint 2000 család számára biztosítani azt a koncentrált közösségi ellátást, amely lehetővé teszi, hogy a negatív családi minták (munkanélküliség, képzetlenség) ne örökítődjenek át a fiatalabb generációkra.
A KMOP-2007 5.1.1/C pályázat segítségével az alábbi beruházásokat kívánja megvalósítani Budapest Csepel önkormányzata: ERFA típusú beavatkozások:
Lakófunkció megerősítését szolgáló fejlesztések 1. 5 társasház és 2 lakásszövetkezeti épület részleges felújítása
Városi funkció megerősítését szolgáló fejlesztések 2. A lakótelep közterületeinek megújítása a. Közterület felújítás (hrsz. 209364/29 és 209364/ 32) b. Parkolóhelyek számának bővítése az Árpád utcában
Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések 3. Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény épületrészének (PSZSZI+Csepel-Sziget iskola+Galéria közös épülete)
külső
felújítása
Közösségi funkciókat erősítő fejlesztések 4. Csepel Galéria épületrészének külső felújítása (PSZSZI+Csepel-Sziget iskola+Galéria közös épülete)
5. Közösségi Ház kialakítása, kapcsolódó eszközbeszerzéssel Gazdasági funkciókat erősítő fejlesztések 6. A Csete Balázs sétányon található üzletsor főhomlokzatának felújítása ESZA típusú beavatkozások: 7. Komplex munkaerő-piaci képzési programok gyakorlat biztosításával 8. Közösségi programok 9. Lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények (ERFA „soft” funkciók)
5
A pályázati tevékenységeket az önkormányzat további, saját erőből tervezett beruházásokkal egészíti ki: 1. A térfigyelő kamera rendszer kiépítése és működtetése 2. A Csepel-Sziget iskola épületrészének külső homlokzati szigetelése (a PSZSZI és a Galéria épületéhez kapcsolódóan) 3. A Csete Balázs iskolában sportudvar létrehozása, és a lakótelepi fiatalok számra való megnyitása kontrolált keretek közt
A KMOP-2007 5.1.1/C pályázat segítségével, a lakók és az önkormányzat társfinanszírozásában mintegy 1,35 milliárd forint nagyságrendű beruházás valósulhat meg a lakótelepen. Összességében tehát az Ady lakótelep szociális városrehabilitációja kiemelkedő jelentőségű, mert a kerület (és a főváros) egyik leginkább leromlással fenyegetett lakótelepét érinti. A beruházások komplex módon valósulnak meg, a fizikai beavatkozásokat a hosszú távú társadalmi hatásokat biztosító szociális infrastruktúra kiépülése is kiegészíti. A beavatkozás 10 konzorciumi és több támogató partner szövetségeként valósul meg, amely magában foglalja a lakótelep majdnem minden lakóközösségét. A források tehát mozgósítják a teljes lakótelepet, a lakosság és a lakótelepen lévő intézmények bevonódnak a részletes tervezésbe, megvalósításba, fenntartásba.
6
A lakótelep rehabilitáció vázlatos terve
7
2
Stratégiai Illeszkedés
Budapest Csepel Integrált Városfejlesztési Stratégiájának társadalomelemzése kimutatta, hogy a kerület társadalmi mutatóit tekintve elmarad a budapesti átlagtól. Ezért a kerület egyik legfontosabb feladata a jövőben egyrészről a társadalmi/területi szegregáció megállítása, másrészről erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek kerületben való letelepülésének elősegítése. A társadalmi értelemben veszélyeztetett városrészek további státuszcsökkenése megakadályozásának fontosságát az IVS stratégiai célrendszerének 2.3, 2.4 stratégiai céljai bontják ki. (2.3: Területi szegregáció (hátrányos helyzetű társadalmi rétegek területi koncentrációjának) megelőzése, 2.4: Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése.) Szigorúan véve Csepelen találhatók az Ady lakótelepnél rosszabb státuszú, hagyományos építésű területek is (pl. Szabótelep északi részén, Ófaluban, Rákóczi út és Gerincút között, Hároson). Ezen területeket azonban rövidebb, hosszabb időtávon belül jelentős városfejlesztési hatások fogják érni (pl. Gerincút kiépülése, 3-as villamos átvezetése Csepelre, Albertfalvai híd megépülése, belterületbe vonás). Ezek a hatások pedig a területek átépüléséhez, átértékelődéséhez, a lakosság cseréjéhez vezetnek majd, így a lakosságmegtartásra koncentráló szociális városrehabilitáció ezeken a területeken célt téveszthetne. A drasztikus átalakulásoktól várhatóan mentes lakótelepek szempontjából azonban vizsgálható a lakosságmegtartó beavatkozások szükségessége. Mint az alábbi táblázatban látható, a csepeli lakótelepek közül az Ady lakótelep rendelkezik a legrosszabb társadalmi paraméterekkel.
Ady ltp.
Simon Bolivar ltp.
Krizantém u. ltp.
Erdőalja (Kossuth u.)
Szt. László u. ltp.
Királymajor
17,3%
18,5%
25,8%
20,2%
22,7%
12,4%
24,2%
18%
17%
19,3%
21,6%
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évesnél idősebbek körében
14,2%
13,6%
9,5%
15,3%
7% (idős népesség)
19,4%
11,3%
17,8%
16,1%
11,8%
10,6%
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív
32,7%
33,9%
38%
37,9%
36,9%
32,6%
36,6%
41,7%
32,8%
33,3%
35,9%
Erdősor
Belváros dél
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
Béke tér
Belváros észak
Régi Csillagtelep
Csepel lakótelepeinek egyes népszámlálási mutatói
9
korúakon belül
Csepelen a lakónépesség körülbelül 60%-a lakótelepeken lakik, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a lakótelepi életforma fenntartható maradjon. Ezért fogalmazza meg a kerületi stratégia a 3.5 stratégiai célt, mely a lakótelepek, azon belül is a társadalmi szempontból különösen veszélyeztetett lakótelepek rehabilitációját célozza. (3.5 stratégiai cél: A lakótelepi életkörülmények javulása, különös tekintettel a társadalmilag leromlással fenyegetett lakótelepekre.) Az Ady lakótelep, mint a leginkább veszélyeztetett lakótelep ezeknek a céloknak maximálisan megfelel. Az Ady lakótelep a fenti célokhoz való illeszkedése okán az Integrált Városfejlesztési Stratégia első számú akcióterületévé vált. Az Ady lakótelep szociális városrehabilitációjának további pozitív hatásai az IVS anti-szegregációs tervéhez kapcsolódnak. Az anti-szegregációs terv ugyanis beazonosított a kerületben 4 szegregációval fenyegetett területet, amely közül a kettő legkritikusabb helyzetű az Ady lakótelep tőszomszédságában van, a lakótelepi iskola körzetébe tartozik. Ezeken a területeken azonban a szociális városrehabilitáció beavatkozása nem javasolt, mert lakosságszámuk a kritikus nagyság alatt marad, s a területek közép és hosszútávon várhatóan jelentősen átalakulnak majd. Addig azonban a helyi lakosság, és főleg az iskolába járó gyermekek számára kulcsfontosságú lehet az Ady lakótelepen kialakítandó szociális infrastruktúra, és a közösségi programok rendszere, amelyek a társadalmi beilleszkedést segítik elő. Az Ady lakótelep rehabilitációja nem kizárólag Csepel városfejlesztési elképzeléseivel harmonizál, hanem összhangban van a Fővárosi Önkormányzat azon törekvésével, hogy lakótelep rehabilitációs minta projektek segítségével lehessen bemutatni a társadalmi leromlással fenyegetett lakótelepek komplex rehabilitációját. A Fővárosi Önkormányzat ezen céljának megfelelően készíttetett rehabilitációs előtanulmányt az Ady lakótelepre és Békásmegyer keleti részére 2007-ben.
10
3
A Településfejlesztési Akcióterület kijelölése
Az Ady lakótelep Szabótelep városrész középső területe. Az akcióterületet a teljes lakótelep alkotja, melynek határoló utcái: Árpád u.-Táncsics M u.-Ady Endre út-Duna u. - Zsák Hugó u. Az akcióterület nagysága 14,13 hektár, lakosságszáma 4771 fő (2001-ben). A lakótelepen 2064 lakás található. (A Népszámlálás a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő idősek otthonában lévő lakóegységeket is lakásnak minősítette, ezek száma a 2064-en felül jelentkezik.)
Az Ady-lakótelep elhelyezkedése Csepelen belül
Az Ady lakótelep vegyes funkciójú városi szövetben helyezkedik el. Északról a Pesterzsébet irányából érkező Gubacsi hídról levezető nagy forgalmú Ady Endre út határolja, melytől északra a régi Csepel falusias szövetéből megmaradt városrész fekszik. Ezen északi területet az Integrált Városfejlesztési Stratégia szegregációval veszélyeztetett területnek definiálta. A lakóteleptől keletre a Papírgyár tömbjei találhatók, melyek az elmúlt időszakig jelentős, életminőséget befolyá-
11
soló környezetszennyezéssel bírtak a lakótelepre (zaj és szaghatások). A lakóteleptől délre családi házas térség terül el, amely lassú átalakulásban van. Az eredendően több lakásos, udvaros telkek nagyobb alapterületű családi házaknak és kisebb társasházaknak adják át a helyüket. Az Ady lakóteleptől nyugatra, a Táncsics Mihály utcán túl pedig a lakótelepi közeg folytatódik, döntően a dán Larsen-Nielsen technológiával épült 10 emeletes épületekben.
Az Ady lakótelep felülnézeti látképe
Az Ady lakótelep egyfajta egységet alkot: a központi parkot veszi közre a 10 emeletes lakóépületek többsége. A lakótelep egy forgalomtól elzárt sétányra van felfűzve (Csete Balázs utca, régebben Ligeti Károly u.) A sétány mentén található az önkormányzati tulajdonú üzletsor, valamint a Táncsics Mihály utca felé eső területen a közintézmények. Az Ady lakótelep egysége, kompakt belső struktúrája különösen alkalmassá teszi a lakótelepet komplex rehabilitációra, mert relatíve kis összegből a beruházások kis területi elhelyezkedése miatt nagyságrendileg ötezer lakos számára lehet életminőség javulást elérni.
12
Az akcióterület jogosult a KMOP-2007 5.1.1/C pályázat támogatására, mert a jogosultsághoz szükséges 6 indikátorból nem csak a minimálisan szükséges 3-at, hanem mind a 6 indikátort teljesíti. 1 Csepel Ady lakótelep adatai az uniós indikátorrendszer viszonylatában Indikátor típusa
Érték
az
Ady-
Határérték
lakótelepen ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁG (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet teljesíteni kell.) Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59
25,8%
minimum 20%
9,5%
maximum 14%
éves népesség körében magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év felettiek körében alacsony volt 2001-ben Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok ALACSONY GAZDASÁGI AKTIVITÁS (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok magas aránya 2001-ben
35,4%
Minimum 28%
53%
minimum 60%
(7,8,9 kategóriájú foglalkoztatási főcsoportúak/foglalkoztatottak) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül magas volt 2001-ben Adatforrás: KSH, Népszámlálás adatok MUNKANÉLKÜLISÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább egyet kell teljesíteni.) Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben
9,3%
minimum 7%
2,8%
Minimum 2,4%,
Számítás: Munkanélküliek száma / (Munkanélküliek + foglalkoztatottak száma) Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTETTSÉG MAGAS SZINTJE (Az indikátornak való megfeleléshez a mutatószámokból legalább kettőt kell teljesíteni.) Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a
9,7%
minimum 8%
jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt Adatforrás: KSH, 2001-es Népszámlálás adatok
1
A lakótelep jogosultságát vizsgáló indikátorrendszert a 2008-ban érvényes értékeken hagytuk, mert a jogosultság vizsgálatára az első körös pályázatban került sor, amikor még az EATT vizsgálatai voltak érvényben.
13
Indikátor típusa
Érték
az
Ady-
Határérték
lakótelepen Önkormányzati tulajdonú lakások aránya magas az akcióterületen (jelen
6,78% 2
minimum 8%
időszakban) Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat Az akcióterületen az önkormányzat által elosztott rendszeres szociális
A
támogatásokból a háztartásokhoz viszonyított városi/kerületi átlaghoz
támogatások
száma
képest több támogatás (darabszám) került kiosztásra. (Beszámítható
háztartások
számához
támogatásformák: rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támoga-
képest
tás minden formája, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, adósság-
kerületi átlagnak 3
rendszeres
szociális
1,37-szerese
a a
A rendszeres szociális támogatások száma a háztartások képest szorosa
csökkentési támogatás.)
számához
legalább a
1,3-
kerületi
átlagnak.
Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat A legfeljebb 3 éves (gyártási év + két naptári év, azaz pl. 2007-ben a
A maximum 3 éves gép-
A
2005-2006-2007-es gyártási évű) gépjárművek alacsony aránya a laká-
járművek száma a laká-
gépjárművek száma a
sok számához képest
sok
lakások
Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat a gépjárműadó nyilvántartás
39,2%-a a kerületi
alapján (az üzemben tartó lakhelye szerinti nyilvántartás alapján)
lagnak.
számához 4
képest át-
maximum
3
éves
számához
képest legfeljebb 65%a a kerületi átlagnak.
ERŐSEN LEROMLOTT KÖRNYEZET Az 5 szintnél magasabb lakóházakban található lakott lakások magas
100%
aránya az 50.000 fő lakónépességnél nagyobb városokban.
minimum 60% az 5 szintnél
magasabb
épületekben Adatforrás: Önkormányzati nyilatkozat
található
lakások aránya
A LAKÓÉPÜLETEK ALACSONY ENERGIAHATÉKONYSÁGA Magas azon lakóépületekben található lakások aránya, amelyek rossz
100%
A
rossz
energiahaté-
energiahatékonysági jellemzőkkel rendelkeznek. A területen található
konyságú épületekben
lakóépületek rossz energiahatékonyságúaknak minősülnek jelen pályá-
található lakások ará-
zat szempontjából, ha 1982 dec. 31-e előtt épültek, illetve 83. jan. 1.
nya minimum a célterü-
után akkor, ha eredeti csomóponti tervekkel igazolható, hogy a panel-
let
csomópontoknál a hőszigetelés vastagsága kisebb, mint a szendvicspa-
70%-a
lakásállományának
nelek belső részein. Az 1982 dec. 31-e előtt épült lakóépület csak akkor tekinthető rossz energiahatékonyságúnak, ha nem született olyan támogató döntés vele kapcsolatban az iparosított technológiájú épületek energiatakarékos felújítását támogató pályázat – LKFT-LA-2 – során, amely a homlokzat hőszigetelését vagy a nyílászárók cseréjét eredményezte. Adatforrás: önkormányzati nyilatkozat
2
A mutató értéke a következőképpen került kiszámításra: a lakótelepen 2064 lakás található, ebből 140 önkormányzati bérlakás, tehát a bérlakások aránya 6,78%. 3
A mutató értéke a következőképpen került kiszámításra: a lakótelepen 372 család részesül rendszeres szociális támogatásokban, ennek aránya a lakások számához (hiszen háztartásadat nem áll rendelkezésre, csak lakásadat, ezt az ÖTM már közleményében elismerte) 18%. A kerületben a segélyezett családok száma 4 219, ennek aránya a 32 076 lakáshoz (utolsó rendelkezésre álló, 2007-es lakásadat) 13,15%.
4
A mutató értéke a következőképpen került kiszámításra: A lakótelepen a maximum 3 éves gépkocsik száma 150 db, ennek lakásszámhoz viszonyított aránya 7,26%. A kerületben 5 940 3 évesnél fiatalabb autó van, melynek lakások számához viszonyított aránya 18,52%.
14
4
Az akcióterület helyzetelemzése 4.1 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése
Budapest Csepel Szabótelep városrészére kerületi szabályozási terv van érvényben (CSSZT-XXI04 BP. XXI. CSEPEL, Ady E. u. – Duna u. – Zsák Hugó u. – Vágóhíd u. – Kolozsvári út – Szent István út- Táncsics M. u. által határolt terület KSZT (Szabótelep) Ezen szabályozási terv foglalja magában az Ady lakótelepet is. A lakótelep teljes területe az L7 (telepszerű lakóterület) övezetébe tartozik, melyben alapvetően lakófunkciók, és kiegészítő jelleggel közintézmények, sportfunkciók, kiskereskedelmi funkciók, irodák és parkolók helyezhetők el. Az Ady lakótelepen tervezett rehabilitációs beavatkozás alapvetően felújítás jellegű. Nem kerül sor olyan tevékenységre, amely növelné a beépített terület nagyságát, csökkentené a zöldfelületi arányt, szintráépítést eredményezne, vagy eltérést eredményezne az eredendően kiszabályozott út és telek szélességektől. A beruházás érdekében az érvényes kerületi szabályozási tervet nem szükséges módosítani.
4.2 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek Az Ady lakótelepen és közvetlen környezetében az elmúlt években jelentősebb átalakítás, rehabilitáció nem történt. Kisebb beavatkozások valósultak meg, úgy mint az üzletek előtti járdafelület egységes burkolása, a Csete Balázs sétány mentén fiatal facsemeték ültetése szabad földben és dézsában. A 2008. év azonban látványos változásokat eredményezett, május végéig a lakótelep közepén lévő parkfelület teljesen megújult. A beruházást az önkormányzat saját forrásból finanszírozta. A park megújítása magában foglalja a lakótelep játszóterének felújítását, valamint a parkban lévő sétálóutak burkolását. A beruházást lakossági egyeztetések előzték meg, amely során a lakók több kérést is megfogalmaztak: pl. az eredendően tervezett kutyafuttatót a lakók nem javasolták a központi parkban létrehozni. (Ennek megfelelően a kutyafuttató uniós támogatásból a lakótelep egy félreeső részén valósulna meg.) A lakók ugyancsak elutasították az utcabútorok, padok, asztalok kihelyezését, mert féltek, hogy azokat a lakótelepen nagy számban megtalálható hajléktalan életvitelű emberek vennék használatba. (A beruházás megvalósítása során azonban korlátozott számban egyszerűbb utcabútorok kihelyezésre kerültek.)
15
4.3 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása Demográfia és társadalomszerkezet Csepel, mint kerület népszámlálási alapú társadalmi mutatói kedvezőtlenebbek, mint a budapesti átlag, Csepelen belül pedig az Ady lakótelep mutatói maradnak el a kerületi átlagtól.
Csepel és az Ady-lakótelep pozícionálása népszámlálási adatok alapján Budapesti átlag
Csepel
Ady-lakótelep
14 éves és fiatalabb korosztály aránya (2001)
12,8%
13,9%
13,8%
60 éves és idősebb korosztály aránya (2001)
23%
18,4%
18,9%
25-x évesek közt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (2001)
23,8%
12,6%
10,3%
Munkanélküliségi ráta (2001)
6,3%
7,8%
9,3%
Alacsony foglalkoztatási presztizsű csoportok aránya (7-89 főcsoport/foglalkoztatottak) 2001
23,8%
33,17%
35,4%
Forrás: A nagyvárosok belső tagozódása-Budapest (KSH 2003) valamint közvetlen népszámlálási adatkérés a lakótelepre
Az akcióterületi jogosultságot bizonyító indikátorok sorában is kimutatásra került, hogy a lakótelepen az egy háztartásra jutó rendszeres segélyek előfordulásának valószínűsége közel másfészerese a kerületi átlagnak. A 2008. máricusában a lakótelepen 275 háztartásfő megkérdezésével készült felmérés eredményei szerint a lakótelep népességének nagyságrendileg 18%-a tanuló és eltartott (tehát gyermek). A felnőttek legnagyobb része teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott, vagy nyugdíjas. A munkaerőpiaci értelemben kritikus helyzetben lévők aránya is jelentős azonban, hiszen a népesség körülbelül 6-7%-át teszi ki, amely a felnőttkorú lakosság arányában a 10%-ot, az aktív korúak arányában a 15%-ot is elérheti. A felmérés eredményei is azt mutatják, hogy a munkaerőpiacról kikerülteket nem feltétlenül a regisztrált munkanélküliek sorában kell keresni (1,5%), a rokkant nyugdíjasok és az alkalmi munkából élők, valamint a felnőttkorú eltartottak kis hányada szintén kiszorult a munkaerő piacról, ellenben a munkanélküliségi statisztikákban nem található.
16
A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint (Felmérés 2008)
vállalkozó 2% 12%
1%
6%
2%
2% 42%
3%
teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott részmunkaidőben dolgozó alkalmazott öregségi nyugdíjas leszázalékolt, rokkantnyugdíjas munkanélküli tanuló
29%
alkalmi munkavállaló
1%
egyéb eltartott GYES
A felmérés tanulságai szerint az aktív korúak közel 9%-a volt munkanélküli az elmúlt 5 év során rövidebb, hosszabb ideig. A válaszadó háztartások 22,8%-ában előfordult már, hogy anyagi okok miatt nem tudtak kifizetni valamely, lakhatással kapcsolatos költséget, a 2008. februári időpontban a válaszadó háztartások 6%-ban volt lakhatással kapcsolatos hátralék.
Egy főre jutó jövedelem az Ady lakótelepen (n=167)
5% 14%
3%
21%
0-57.000 58-71.000 72-100.000 101-150.000 151-200.000
22%
201.000-
35% A háztartások egy főre eső jövedelem megoszlása erősen polarizált képet mutat. A válaszadó háztartások (275-ből 167) 28%-a lenne jogosult az önkormányzati segélyformákra a bevallott jövedelem alapján. (Csepelen több fős háztartás esetén 57.000 Ft, egy fős háztar-
17
tás esetén 71.250 Ft egy főre eső jövedelem az egyes segélyekre való jogosultsággal rendelkező jövedelemnagyság.) A válaszadó családok negyede kifejezetten kedvezőnek mondható anyagi helyzetben van. A lakótelep rehabilitáció szempontjából ez a helyzet külön kezelést igényel, hiszen a lakótelepen egyaránt jelen lehet a felújításokkal kapcsolatos fizetőképes igény, és a felújítások pénzügyi korlátját jelentő nehéz anyagi helyzet. A lakótelep társadalma tehát polarizált, átlagában a kerületi átlagnál rosszabb öszszetételűnek nevezhető, de ez a minősítés a lakótelepi társadalom egy jelentős részére nem áll fenn. A lakótelepre érkező számára azonban a társadalmi összetétel még a valóságosnál is kedvezőtlenebbnek látszik, részben azért, mert az Ady Endre utcában lévő hajléktalanszálló „vonzásában” élő hajléktalan életvitelű emberek a lakótelepen töltik a napjaikat, részben pedig azért, mert bizonyos kereskedelmi egységek előtt köztéri italfogyasztás zajlik, ami alapvetően befolyásolja a lakótelep miliőjét.
A lakótelepi közterületeken való italfogyasztás alapvetően meghatározza a lakótelep képét
A társadalomszerkezet jövőbeli romlását előre vetíti az a tény, hogy az Ady lakótelep lakásainak fajlagos értéke a legalacsonyabb a kerületi lakótelepi lakások piacán. Egy háztartás 1-2 millió forintos készpénzhasznot realizálhat akkor, ha Csepel más lakótelepéről átköltözik az Ady lakótelepre. Ez a tény nemcsak a kerületen belül, hanem más kerületekből is indukál migrációt a lakótelepre, sőt, egyértelműen felfedezhető, hogy a szanálásokat végrehajtó kerületekből (IX, XIII. kerület) családok kerültek átköltöztetésre a lakótelepre. Csepelen történő kisebb szanálások után is érkeztek családok 2008-ban, és érkeznek 2009-ben is a lakótelepre. Ezek a családok is az alacsony ingatlanérték miatt kapnak a lakótelepen önkormányzati bérlakást, miközben annak fenntartási költségét valószínűség szerint nem lesznek képesek finanszírozni. A szociális ellátórendszer és az oktatási intézményrendszer felmérései azt támasztják alá, hogy az Ady lakótelepen nagy arányban élnek olyan háztartások, amelyek „vándorló életmódot folytatnak”. Ez részben vidékről való felköltözést jelent a családtagokhoz – ezek a családok sokszor
18
pár hónapon belül továbbköltöznek – illetve magán bérlakásokba való beköltözését olyan családoknak vagy családtöredékeknek, akik más kerületekből szorulnak ki. Az Ady lakótelep rehabilitációs programjának kialakításakor nem csak a lakótelep, hanem közvetlen környezetének társadalmi összetételét is érdemes minősíteni, hiszen az ESZA típusú programoknak hatása lehet a lakótelep környezetében élők életminőségére is, elsősorban azokéra, akik a lakótelepen lévő általános iskola iskolai körzetéhez tartoznak. Ezen területek társadalmi mutatóit az alábbi táblázat tartalmazza:
Az Ady lakótelepet környező lakóterületek egyes népszámlálási mutatói Adytól északra (Szabótelep észak)
Adytól délre (Szabótelep dél)
Adytól keletre (belvárosi lakótelepek)
Adytól észak keletre (Ófalu)
Ófalu része
nyugati
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
48,9%
24,1%
17,3%
30,2%
54,2%
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 évesnél idősebbek körében
4%
14,8%
14,2%
10,1%
1,4%
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
62,1%
40,4%
32,7%
41,9%
57,8%
A lakóteleptől északra található kerületrész szegregációval erősen veszélyeztetett
Gazdasági helyzet Az akcióterület relatíve kis alapterű lakóövezet és intézményi terület. A 10 darab 10 emeletes paneltechnológiájú épület között a Csete Balázs soron található egy önkormányzati tulajdonú üzletsor, és üzlethelyiségek találhatóak az Ady Endre út Papírgyár felöli részén is. A terület alap-
19
vetően az itt lakók mindennapi kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítését tudja felvállalni, tágabb kerületi lakóközösség számára nem tud szolgáltatásokat nyújtani, és nincs is igény nagyobb mértékű szolgáltatás ellátásra. A kereskedelmi szolgáltató intézmények a lakóépületek közötti területen találhatóak elsősorban. Emellett az akcióterület határoló részein, melyek már nem az akcióterület részei, de közvetlenül illeszkednek hozzá, ugyancsak több, a mindennapi megélhetést biztosító szolgáltatás elérhető (élelmiszerboltok, bisztró, virágbolt, stb.). A lakótelepen túl a Táncsics Mihály úton dél felé haladva ugyancsak sűrűsödik a kereskedelmi szolgáltatók száma, mely azonban már Csepel egészének ellátását biztosítja – pl. csepeli piac.
A lakótelepen található üzletsor látképe
A lenti táblázatban lévő felsorolásból látható, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges szolgáltatások nagyrészt elérhetőek: van a lakótelep területén több élelmiszerüzlet, zöldséges, helyben fogyasztásra és rendelésre szállító étterem, pizzéria, gyógyszertár, ruházati üzlet, és fodrászat is. Nincs a lakótelepen a javítási munkákat, ruhatisztítást, banki szolgáltatást, postai szolgáltatást nyújtó helyiség, amely tevékenységek potenciálisak lehetnek, amennyiben az üzlethelyiségek funkcióiban változás történik (elsősorban italboltok helyett). Az akcióterületi lakosság (4500-4700 fő) 2%-a vállalkozó, kb. 100 fő, ami meglehetősen alacsony arány. Az akcióterületen található üzlethelyiségek üzemeltetői jellemzően családi vállalkozások, a kisebb szolgáltatók 1-2 két fő eladót, vagy pincért, munkatársat alkalmaznak. Nagyobb foglalkoztatóként a két élelmiszerüzlet jelenik meg. Az üzletek nagyságrendileg 50 munkahelyet képviselnek. Közvetlen összefüggés nem mutatható ki az akcióterületi lakosok és az akcióterületen foglalkoztatottak között.
20
A lakótelep közepén található üzletsor üzlethelyiségei: Sorszám
Hrsz.
Szolgáltató neve
Cím
alapterülete (m2) funkciója
teljes nettó havi (Ft/hó) 192 243
Bérlő
Szerződéskötés dátuma
Bérl. Szerz. Lejár.
Matrika 2000 Kft.
2001.12.19
határozatlan
Csepeli Fodrász Szövetkezet Csep-Ker 21 ZRT.
1995.11.27
határozatlan
2000.12.14
határozatlan
2004.12.07 (2005.03.25.) 2006.10.16. 1993.07.23
2011.10.16-ig
neve
Aranyökör söröző, étterem Szolárium, fodrászat
Csete Balázs utca 05.
302
vendéglátás, élelmiszer kisker.
Csete Balázs utca 07.
144
fodrász
77 713
209364/8
Coop élelmiszerbolt
Csete Balázs utca 09.
450
élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem
269 920
4
209364/7
Ital diszkont
Csete Balázs utca 11.
130
120 418
Taminfo Kft.
5
209364/6
Húsbolt
Csete Balázs utca 13.
127
ital diszkont(nonstop) totó-lottó, édesség hentes
102 098
Zwicker Kft.
6
209364/6
Kínai üzlet
Csete Balázs utca 13.
105
ruházati kiskereskedelem
108 353
2007.december 1.
határozott 5 év
7
209364/6
Laguna étterem
Csete Balázs utca 13.
98
éttermi vendéglátás
113 930
FA-DA Hungary Kft. (Fang Jin CHUM Kft.jogutódja) Szinti Bt.
1996.12.30
határozatlan
8
209364/5/A/0
Banya söröző
Csete Balázs utca 15.
144
zenés szórakozó hely
125 798
Bonus 3000 Kft.
2003.11.14
határozatlan
9
209364/6/A/0
Vegyes bolt
Csete Balázs utca 13.
36
34 301
Gizi Bt.
1998.11.26
határozatlan
10
209364/23/A/ 0
Zsák Hugó utca 8.
18
élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem és borkimérés varroda
1
209364/10
2
209364/9
3
határozatlan (elköltözött)
ÜRES
21
Közfunkciók a területen Az Ady-lakótelepnek az átlagosnál jobb a közintézmény ellátása, az óvodától az idősek otthonáig minden korosztály intézménye megtalálható a területen. A lakótelep alapintézményekkel való ellátottsága (gyógyszertár, orvosi rendelő) is biztosított. A terület közintézményi ellátottsága túlmutat a lakótelep határain. Az Ady-lakótelepen az alábbi intézmények találhatók:
Népművészeti és kézműves napközi otthonos óvoda
Lajtha László Általános iskola
Csete Balázs Gimnázium, Szakközép iskola és szakiskola
Csepel-Sziget általános és szakképző iskola tagintézménye
Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény
Csepel Galéria
Fővárosi Önkormányzat nyugdíjas otthona
Magyar Vöröskereszt épülete (korábban szociális otthon)
Munkásotthon művelődési ház (az akcióterületen kívül, de annak határoló utcájában)
Mindezek az intézmények természetesen nem csak a lakótelepen végeznek szolgáltatásokat, hanem részben kerületi és kerületen kívüli hatáskörük van. A területen élő gyerekek pedig a körzetesítés miatt két általános iskola között oszlanak meg: a Lajtha László Általános iskola és a Kazinczy Ferenc Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola között – ez utóbbi a lakóteleptől délre található.
Lakásállomány A lakótelep házai 1974-75-ben épültek, ennek megfelelően minden szerkezet és beépített elem – amennyiben eddig megújítására nem került sor – 33-34 éves. A lakótelep beépítését 3 féle F+10 szintes lakóépület alkotja: jelük szerint F9-es, F10-es, és az ún. Larsen Nielsen-féle házak. Az F9-es 4 szekciós épületek az Ady Endre út mellett sorolódnak Ady Endre út 17-23, 25-31, 33-39, 41-47 házszámok alatt (172 lakásosak). Az F10-es jelzésű épülettípusból kettő lakóház készült, az egyik a Zsák Hugó 2-8 (129 lakás), a másik az Ady Endre út 49-59 alatt (192 lakás). Az Árpád utca 6, 8, 10, 12 szám alatti épületek alkotják az ún. Larsen-Nielsen típusból épített lakóházak csoportját. (264 lakásosak)
22
F9-es típusból épített 4 szekciós lakóépület déli homlokzata
Larsen Nielsen házak látványa és homlokzati részlete
A Larsen – Nielsen technológiával épület lakóházak szerkezeti határoló falai 21 cm vastagok, 5 cm hőszigeteléssel. A Camus technológia szovjet adaptációjaként egyéb házgyárak által készített termékek nagyobb hőszigetelő képességű, 30 cm vtg. homlokzati szendvics panelt alkalmaztak. A dán típusú épület homlokzati ablakai kívülre helyezettek. Tokszerkezetük beépítése, a homlokzati falpanel rögzítése eltérő az egyéb rendszerű épületekétől. Az Árpád utcában lévő Larsen-Nielsen típusú lakóépületekben található lakások mérete egyforma, 46 m². (A lakások egy részében a konyhának nincsen ablaka). A Larsen-Nielsen típusú épületek fűtési rendszere egycsöves átfolyós, ami a legkevésbé korszerű fűtési rendszernek tekinthető. Az F9, F10 típusú lakóépületek lakásösszetétele lényegesen változatosabb, a másfél szobás lakásnagyságtól a 2+2 félszobásig terjed. E két típusú lakóépületek további előnye, hogy fűtési rendszerük kétcsöves, tehát a hőfogyasztás mérése relatíve kis beruházás segítségével megoldható. Ezen „orosz típusú” épületeknek van azonban erkélye, s ezen erkélyek egy része a korrózió miatt már-már életveszélyt előidőző állapotban van.
23
Az Ady lakótelep 10 lakóépülete közül 5 társasházi és 5 lakásszövetkezeti tulajdonú.
Szövetkezeti lakóházak:
Árpád u.8. (Árpád Lakásfenntartó Szövetkezet) Ady Endre út 49-59. (Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet) Ady Endre út 33-39. (Petőfi Lakásfenntartó szövetkezet) Ady Endre út 25-31. (Petőfi Lakásfenntartó szövetkezet) Ady Endre 17-23. (Petőfi Lakásfenntartó szövetkezet)
Társasházak:
Ady Endre út 41-47. Árpád u.6. Árpád u.10. Árpád u. 12. Zsák Hugó 2-8. A lakóépületek műszaki állapota sok esetben erős kívánnivalót hagy maga után:
Néhány esztétikai jellegű probléma
24
A lakótelep épületei különböző műszaki és esztétikai állapotban vannak. Van, ahol tervszerű, ütemezett, de kisléptékű felújítás folyik, az épületek mintegy felében azonban még az állagmegóvásra szükséges források sem biztosítottak.
Környezeti állapot Az Ady lakótelep zöldfelülettel illetve burkolt felülettel való ellátottsága tömbönként változik. Mint az az alábbi táblázatból kitűnik, a lakótelep három tömbjén belül három különböző felületi intenzitást tapasztalhatunk. Az Ady lakótelep tömbjeinek beépítettsége Számításba vett telkek összterülete
Földszinti tés
beépí-
Zöldfelület
Szilárd út-, járdaés játszótér burkolat
Szintterületi mutató
m²
%
m²
%
m²
%
m²
%
m²
%
TáncsicsAdy-Zsák – CseteTáncsics
42 289
100
4 757
11,25
19 347
45,75
18 185
43
40 046
0,95
CseteZsákÁrpádTáncsics
12 976
100
2 215
17,07
4 179
32,21
6 581
50,72
22 150
1,71
Zsák HAdyDuna
32 529
100
7 680
23,61
6 712
20,63
18 137
55,76
61 964
1,9
Forrás: Előtanulmány Budapest-Csepel Városközponti rehabilitációs akcióterület kijelöléséhez, Mahill Mérnökiroda Kft.
A fenti táblázat alapján az tűnik ki, hogy az L7 övezetnek megfelelő zöldfelületi mutató (minimum 35%) egyedül a Csete Balázs sétánytól északra biztosítható. A számokkal való értékelés azonban csalóka, hiszen a lakótelep valójában egy befelé forduló tér a Csete Balázs sétány irányában. Tehát az első két tömb zöldfelületi igényét egyaránt szolgálja a lakótelep közepén elhelyezkedő nagy park. Összességében tehát a lakótelep zöldfelületi ellátottsága megfelelőnek mondható, az egész lakótelep átlaga tekintetében meghaladja az előírt 35%ot. A vizsgálatok tanulsága szerint a zöldfelületeket alapvetően nem használják parkolásra. A zöldfelületek nagysága – különösen a lakótelepen található intézményi zöldfelületekkel együtt - alapjaiban megfelelő, gondozottsága azonban kívánnivalót hagy maga után. Érdemi javulást eredményezett a központi park rekonstrukciója, mely 2008. májusában befejeződött. Ezzel szemben a közintézményekhez kapcsolódó közterületek gazdátlanok, mostohán kezeltek, pedig a közintézményi udvarok és a középső közterületi gyalogos tengely faállománya komoly érték. A gyalogos tengely (Csete Balázs sétány) jól szervezi a telep belső gyalogos életét, de funkcionálisan tagolatlan. A vízelvezetések és a közterületi burkolatok nem megoldottak. Ennek is köszönhető, hogy a csendes esőben mindenütt tócsákban áll a víz és enyhe csatornaszag terjeng.
25
A Csete Balázs utca, a lakótelep központi gyalogos tengelye
A Larsen-Nielsen típusú házak között szinte minden közterületet az aszfaltozott parkolók töltenek ki, ami nagyon lehangoló látvány a lakásokból, a nyári kánikulában pedig elviselhetetlen mikroklímát eredményez az épületek között. A keresztirányú gépkocsis közlekedést mindenütt megszüntették, de az aszfaltozott felületek megmaradtak a behajtást megakadályozó poilerekkel. A közterületi burkolatok és bútorok állapota nagyon leromlott.
Környezeti ártalmak (zaj, szag) A lakótelep Ady Endre út melletti házainak környezetében igen magas a forgalomból származó zajszint. Korábban a lakótelepet elárasztotta a Papírgyár mellett működő cserzőüzemből kiáramló szag, ennek megszűnését követően napjainkban a lakók bizonyos széljárások esetén szennyvíz eredetű szagra panaszkodnak. Ennek oka, hogy a Papírgyár területén, közel a Zsák Hugó utcához működik egy szennyvízkezelő, innen vezetik tovább a szennyvizet a Nagy-Dunaágba. E kezelő – elsősorban a nyári hónapokban – esetenként „bedurran” (rohadó szagot bocsát ki). A Papírgyár területére kiterjedő szabályozási terv (Papírgyár és környéke KSZT 2004, Urbanitás Kft.) a gyár közepén új kezelő helyét jelölte ki, ennek több, mint 100 m-es védőtávolságát így már a gyár területén belül tudják biztosítani. Az új kezelő megépült, beüzemelése jelenleg van folyamatban, várhatóan eztán a kellemetlen szag meg fog szűnni.
Közlekedés, forgalmi adatok A Csepel központját megközelítő buszviszonylatok egy részének végállomása a lakótelephez igen közel található, a Tanácsház és Koltói Anna utcák térségében. Itt van a végállomása többek között a Pesterzsébet irányából jövő és az Ady Endre utcán végighaladó 151-es busznak is. A tervezett forgalmi változások egy részének, így a csepeli Gerincút nyugati irányban történő „eltolásának” nincs hatása a telep városszerkezetben elfoglalt pozíciójára. A távlati elképzelésekben szerepel a 3-as villamos vonalának meghosszabbítása is, mely az Ady Endre út tengelyében haladna, első ütemben végállomását a Kossuth Lajos és Rákóczi út között fekvő széles közterületen alakítanák ki. E villamosvonal megállóit az Ady Endre út és Duna utca, illetve a Bajcsy Zsilinszky út és Ady Endre út kereszteződéseihez kívánják telepíteni.
26
A városközpontot észak felől határoló Ady Endre út a Csepel és Pesterzsébet kapcsolatát biztosító Gubacsi híd fő megközelítő útja. Főúthálózati funkciójának megfelelően a 2x1 sávos út forgalmi terhelése is nagy: csúcsórában 750-850 E/óra/irány.
Parkolási igény, parkolási szokások A helyszíni tapasztalatok, felmérések alapján a családok 40-60%-a rendelkezik autóval. Többnyire magasabb az érték a lakásszövetkezeti házak esetén. Ezzel szemben a lakótelepen a lakások számának nagyjából 60%-a erejéig áll rendelkezésre parkolóhely. Parkolási mutatók a lakótelepen (2007) Lakásszám
Kiépített parkolóhely
Parkolóellátottság
Táncsics-Ady-Zsák – CseteTáncsics
688
520
75%
Zsák H-Ady-Duna
1056
600
57%
Csete-Zsák-Árpád-Táncsics
320
200
62%
Forrás: Előtanulmány Budapest-Csepel Városközponti rehabilitációs akcióterület kijelöléséhez, Mahill Mérnökiroda Kft.
A parkolás a lakótelepen egyelőre nem kritikus kérdés
Az említett százalékok ismeretében meglepőnek tűnhet, hogy a lakótelepi parkolók egy részében teljes kihasználtsággal, másutt pedig számos szabad parkolóhellyel találkozunk. Ennek hátterében a „rálátási” igény áll, vagyis a viszonylag szerény számú parkolóhellyel rendelkező házak előtti felületek kihasználtsága magas, míg a nagyobb parkolófelülettel rendelkezőké alacsony (kevesen parkolnak úgy, hogy ne lássák az autójukat). A lakótelep rehabilitációja során tehát új parkolóhelyek létesítését egyelőre nem tartjuk kritikus kérdésnek. Egyetlen helyen jelentkezik az igény sürgetően, mégpedig az Árpád u – Táncsics Mihály u. kereszteződésében, ahol a közintézmények parkolási szükségletei és a parkolási lehetőségek nem állnak egyensúlyban. Ezen a területen a parkolóhelyek számának bővítésére van igény.
27
Közműhálózat értékelése A lakótelepi közműhálózatok rendszere alapvetően a Csete Balázs sétány alatt húzódik, kivéve a távhő vezetéket, amely a központi park alatt vezet az épületekig. A program tervezése során a területen esetlegesen érdekelt közműszolgáltatók megkérdezésre kerültek, hogy mennyiben kívánnak a következő években jelentős, a felújítás eredményeit is érintő beavatkozásokat végezni. A tárgyi területre vonatkozón az alábbi közműcégek küldték meg nyilatkozataikat:
Közműcégek nyilatkozatai a lakótelepen várható közműfelújítási munkálatokról FŐTÁV Zrt.
2008. évben a Csete B. u. 13., 30. és kapcsolt épületeinek távhőtörvényben előírt hőközpont szétválasztását tervezik, részben új nyomvonalon. Az elkövetkező 10 évben a vezetékek elöregedésének ütemében várhatók a vezetékfelújítások.
BKV Zrt.
A következő 10 évre vonatkozóan nincs fejlesztési tervük. Ezen időtávon túl nagy valószínűséggel a 3-as villamosvonal meghosszabbításra kerül, ez érintheti az Ady Endre úti nyomvonalat.
T.COM
Nem látják előre – 10 évre vonatkozóan – fejlesztési terveiket. A terület jelenleg távközlési hálózattal ellátott. Amennyiben szükséges, további bővítés lehetséges.
ELMÜ-ÉMÁSZ Kft
Karbantartási munkákat végeznek. Felújítást, amely a közterületet érintené, nem terveznek. Fejlesztésre vonatkozóan igénybejelentést jelenleg nem tartanak nyilván. A következő 10 évben az érintett területen rekonstrukciót, fejlesztést nem terveznek.
Fővárosi Vízművek Zrt. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft
Nyomásszabályozó állomás korszerűsítése, valamint az üzemelő kisnyomású acél vezetékek egy részének felújítása várható.
Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
Tárgyi területen új közcsatorna építése nincs előirányozva. Új víznyelők elhelyezése csak a Csepel Közép tehermentesítő csatorna megépítése után lehetséges.
Az akcióterületen tervezett fejlesztések nem igénylik a közműhálózat bővítését, hiszen alapvetően felújítási, rekonstrukciós jellegű munkálatokra kerül sor, új kapacitások igénye nem jelentkezik.
Közbiztonság A lakótelep közbiztonsága megfelel a budapesti átlagnak, ugyanakkor nagy probléma a házakon belüli vandalizmus. Rendre eltűnnek a liftajtók alumínium fogantyúi, tönkreteszik a kaputelefonokat, betörik a hátsó ajtók üvegeit, letörik a zárakat, eltűnnek a hátsóbejáratok előtti előlépcsők fa korlátai. Valószínűsíthető, hogy a társasházakban a vandalizmus hátterében a telepi kamaszok és hasonló korú barátaik állnak, de a lakók – tartva egy későbbi atrocitástól - nem jelentik a történteket a gondnoknak még abban az esetben sem, ha tudják az elkövetők kilétét. A rongálások száma a volt önkormányzati épületekben nagyobb, mint a lakásszövetkezeti házakban. Utóbbiak több feljelentést tettek a rendőrségen, de az elkövetők „felderítése” reménytelen. A szövetkezeti házak a lépcsőházi előterek takarékos világítása érdekében mozgásérzékelőket szereltek fel, ezeket mindenütt ellopták. A telepi autótulajdonosok okkal féltik autóikat, mert sok az autólopás és rongálás. Ezért mindenki igyekszik közvetlen a ház előtt parkolni, hogy így rálásson autójára.
28
A lakótelepen élők a kérőíves felmérés során a közbiztonság helyzetét 6. legfontosabb tényezőnek említették (a 14 lehetséges tényezőből). A térfigyelő kamerák felszerelését a felmérésben megkérdezettek a 2. legfontosabb beavatkozásnak minősítették.
Összefoglalás: A lakótelep a maga 2064 lakásával kompakt egységnek tekinthető, a 10 nagy lakásszámú lakóépület körbeveszi a központi nagy parkot és az üzletekkel és intézményekkel övezett központi sétányt. A lakótelep Csepelen belül a társadalmi értelemben leginkább problematikus lakótelepnek tekinthető, amely kijelentés különösen annak fényében súlyos, hogy a 70-es években épült csepeli lakótelepek a fővárosi lakáspiac alsó szegmensét képezik. Reprezentatív felmérés alapján állítható, hogy a lakótelep háztartásainak körülbelül 30%-a kritikusan alacsony jövedelmű. Az aktív korú (15-59 éves) népesség körülbelül 15%-a pedig direkt vagy látens munkanélküli. A lakótelep közterületein hajléktalan életmódot élő emberek találhatók – részben a szomszédos hajléktalan szálló miatt. A lakótelep üzletekkel – beleértve a gyalogos távolságon belül lévő lakótelepen kívüli üzleteket - jól ellátott. A lakótelepen található üzleteknek azonban egy jelentős része szeszes italt árusít, ezért a lakótelepről alkotott első benyomást alapvetően meghatározza a közterületen italt fogyasztó emberek látványa. A lakótelep intézményellátottsága megfelelő, az intézmények azonban a 70-es évek óta nem részesültek jelentős felújításban. Az általános iskolában a szegregáció jelei mutatkoznak. A lakótelepen lévő zöldfelületek aránya – beleértve az intézményi zöldfelületeket – alapvetően megfelelőnek tekinthető, azonban állaguk, csakúgy, mint a burkolt felületeknek, elhasználódott. 2008-ban revitalizációra került a lakótelepi nagy park, amely elkészülte után erős kontrasztot képez a fennmaradó rossz minőségű közterületekkel. A lakótelepen lévő parkolóhelyek száma alapvetően megfelelő, parkolóbővítésre az Árpád utca szélén van szükség, ahol az intézményi parkolás nem megoldott.
4.4 Tulajdonviszonyok értékelése Az akcióterületen az alábbi tulajdonosokat és funkciókat lehet azonosítani: Cím HRSZ
utca
Fejlesztésbe bevonni kívánt ingatlanok
Tulajdoni lap házsz
Műv. Ág
Ter (m2)
Tulajdonos
209364/
1 Árpád
6.
lakóh, udv
1873 társasház
X
209364/
2 Árpád
8.
lakóh, udv
1873 Árpád L Szöv
X
209364/
3 Árpád
10.
lakóh, udv
1871 társasház
X
209364/
4 Árpád
12.
lakóh, udv
1872 társasház
X
209364/
5 Csete B.
áruház
203 XXI. ker Önk.
X
209364/
6 Csete B.
szolgáltatóház
531 XXI. ker Önk.
X
209364/
7 Csete B.
áruház
203 XXI. ker Önk.
X
209364/
8 Csete B.
áruház
531 XXI. ker Önk.
X
29
209364/
9 Csete B.
áruház
203 XXI. ker Önk.
X
209364/
10 Csete B.
eszpresszó
407 XXI. ker Önk.
X
209364/
11 Árpád
szivattyúház
258 Főv. Vízművek
209364/
12 Árpád
üzem, udv
209364/
13 Árpád
óvoda
5006 XXI. ker Önk.
209364/
14 Csete B.
Gimnázium
4753 XXI. ker Önk.
209364/
15 Táncsics M.
209364/
16 Ady E.
209364/
17 Csete B.
209364/
18 Ady E.
209364/
19 Ady E.
209364/
20 Csete B.
irodaház
209364/
21
közterület
7593 XXI. ker Önk.
209364/
22 Ady E.
41.-47.
lakóh, udv
1369 társasház
X
209364/
23 Zsák H.
2.-8.
lakóh, udv
1253 társasház
X
209364/
24 Ady E.
49.-59.
lakóh, udv
1857 Kölcsey L Szöv
X
209364/
25 Duna
2.-4.
idősek háza, udv
3471 Főv. Önk.
209364/
27 Duna
10.
áruház
209364/
29
209364/
30 Duna
6.
szoc otthon
209364/
31 Duna
8.
üzlet
653 M Vöröskereszt Vetex Team 1121 Kft.
209364/
32
közterület
2724 XXI. ker Önk.
X
közterület
9931 XXI. ker Önk.
X
13. 15
orv rend, gyógy. 17.-23.
1379 Petőfi L Szöv
gimnázium
8328 XXI. ker Önk.
25.-31.
lakóh, udv
1374 Petőfi L Szöv
33.-39.
lakóh, udv
1368 Petőfi L Szöv
6-8
közterület
Táncsics M.
8.-14.
Csete B.
1.-11.
ált iskola
X
874 XXI. ker Önk.
lakóh, udv
209361 209370
302 Főv. Önk.
X (Nem a pályázat része)
408 Monetris Kft.
704 Magyar Állam 63818 XXI. ker Önk.
7442
X
XXI. ker Önk.
A színeknek megfelelően az alábbi térkép tükrözi az ingatlanok elhelyezkedését.
A szociális városrehabilitációs programba bevonni kívánt ingatlanok vagy önkormányzati, vagy társasházi/lakásszövetkezeti tulajdonban vannak. A program végrehajtása nem igényel változást a tulajdonszerkezetben. 30
4.5 Piaci igények, lehetőségek Az Ady lakótelep és környezete összetett városrész, amelyben ugyan a lakófunkció dominál, de megtalálhatók benne oktatási és közösségi intézmények, önkormányzati és magántulajdonú üzletek. A lakótelep rehabilitációnak mindezen szereplők elképzeléseit, igényeit figyelembe kell vennie. Ingatlanárak A lakások árainak nagyságát meghatározza, hogy az akcióterületen található lakóépületek mindegyike 10 emeletes, az épületek jelentős felújításra szorulnak. Az akcióterületi lakások eladási értéke jelenleg a 2 szobás, 50 m² lakások esetében 7,6 – 8,3 millió forint, míg a 3 szobás 60-70 m² közötti nagyságú lakásoké 9,4 – 10,3 millió forint. Csepel más lakótelepeivel összehasonlítva, például Csillagteleppel, ahol a 35 n² körüli lakások ára eléri, vagy kicsit meghaladja a 8 millió forintot, az 50 m² körüli lakások ára 9-10 millió körül van, a 60-70 m-²es lakások ára 11 millió forint és 13,9 millió forint között mozog. (Forrás: csepeli ingatlanközvetítők adatbázisai) A fenti összehasonlításból egyértelműen látható, hogy az Ady lakótelep ingatlanárai általában elmaradnak a csepeli lakótelepi lakások piacán elérhető ingatlanértékektől, nem beszélve a más kerületekben található ingatlanáraktól, amelyekkel összehasonlítva az Ady lakótelep hátránya azonos alapterület esetén 3-5 millió Ft.
Lakossági igények A 2008. márciusában a lakótelepen lefolytatott igényfelmérés szerint a lakótelepen élő háztartásfők legjelentősebb kifogása a lakóteleppel szemben a közterületek, zöldfelületek állapota, a közterületen hajléktalan életvitelű emberek magas száma. Eztán következik a lakóépületek állapota, a túl sok szeszes ital árusítására alkalmas üzlet, és a közbiztonság problémái. A háztartásfők (tehát az aktív korú családfenntartók) legkevésbé a lakótelepi szolgáltatásokkal és a lakótelepen élő emberekkel kapcsolatban fogalmaztak meg kifogásokat.
31
Mekkora problémát jelentenek a lakótelepen a következők? A válaszok értékének átlaga alapján (1 – jelentős, …, 4 – egyáltalán nem)
ADY 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 ? . lt? a? a? a? a? ... et a? g? ek? . a? pü.. ... ny ősé r lbo iány erül űk.. ág la ás ág ll ny á e é s a s á d i t á a t t i b i s ó h n o h lt ld k sz k h he er tla ko lak lák em osk az ság go zö g isz emb oza i l e é lő o ge zett s n ge ya sok s k n p é é o é n d á a t s v is s k a l n n tő elye tő oz en te tú la jó biz a ke kh go k elh a ak elep he lehe h öz ke üle ékt a ek l r r e k l e ó e e t t t r i sz si zte hajl kó gye ás űen üle püle a la kö r olá rt ol er a s t é a k ű a a r é k d ó o s l v k o l pa sp tú ke l s a zö a la a a a tú
Amikor a megkérdezettek nyitott kérdés formájában, tehát szabadon válaszolhattak a lakótelep főbb problémáira vonatkozó kérdésre, akkor ismételten (a zárt kérdéskehez hasonlóan) a közterületek piszkosságát (kutyapiszok), a hajléktalan életvitelű embereket és a deviáns magatartást – drogos, alkoholt fogyasztó, bűnöző életvitelű – emelték ki. Újabb kérdésekben azt vizsgáltuk, hogy a beavatkozások közül a háztartásfők milyen típusú tevékenységeket tartanának fontosnak, és kevésbé fontosnak. Az alábbi látható ábrák tanulsága szerint a preferenciák viszonylag szűk skálán oszlottak meg (a 4-es skálán 1,5-2,5 között). Ezek alapján a felsorolt rehabilitációs intézkedések mindegyike jelentős igényt fogalmaz meg (a legkisebb preferenciával rendelkező közösségi ház létrehozását is a háztartásfők 42%-a gondolta fontosnak, vagy nagyon fontosnak).
32
Programok fontosságának rangsorolása az Ady-lakótelepen élők szerint, a válaszok értékének átlaga alapján (1- nagyon fontos… 4 – egyáltalán nem fontos) Első nyolc legfontosabb program: ADY 2,5 2 1,5 1 0,5 0
kó la
ü ép
let
ek
r
ge z le és té
sf
el
el gy r fi
tá újí
ő
? sa
m ka
k ák er
a
l
ihe
ót ak
z l ye
ep el
a
e? és
p
in k ja ar
ha
jlé
kta
ak
n la
f
j elú
á sz
ítá
ll ó
sa
át
?
he
f
s zé lye
ák
te
e
p le
a.
az
ít
e és
az
.
a
tá sé
lb
ita
ny
o olt
m
ke
en
gy
té
ré
n?
é sz
k ne
be
s rá zá ku
a?
tya
t fu
ta
je
í ép
tó
len
t
té
? se
b eb ős
já
t
ót sz
ér
é
té pí
? se
Második nyolc kevésbé fontos program: Ady (folyt.) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
pr
o
gr
am
ok
a
g ki s
ol sz
r ye
gá
lt
at
ek es ek or ós
fel
ám sz tá újí
o la is k
ár
sa
p is
a?
a
Cs
tp or
ál
et
e
k yá za
t sé B. fe l
jv é
d
. ..
újí
tá
őf
sa
é al
és
pí
té
a
m
n eg
se
Cs
az
et
e
y i.
A
B
..
E dy
áz al
nd
ss
re
á ét
se
út ny
g ít
ők
m
f
. ..
j ít elú
f
a oly
ás
m
a,
at
b sz dí
os
e je l
...
nl
e ét ké
al
ót ak
i és pz
e .. el
o pr
.
am gr
ok
k
e
d l in
í tá
g sé ös z ö
i
? sa
z há
lét
re
s zá ho
a?
A lakóépületek felújításán, mint az egyik elsődleges preferencián belül látható, hogy a lakók – talán az utóbbi években erősen hirdetett panel programok és a kétségtelenül magas távhő 33
díjak hatására – a fűtési rendszerek korszerűsítését és a nyílászáró cserét tartják a legfontosabb beavatkozásnak.
Ön szerint mi a legsürgősebben felújítandó az épületben? A válaszadók százalékában (n=257)
%
ADY
a
és fűt
45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0
rűs ze s r ko
... ah , se íté ny
je ré se c k ró zá lí ás
a
a tás újí l e f l ift
k só yo l o af
té fes
se
ts za ok l m ho
l és te e zi g
ktr el e
sa j ítá elú f t za ál ó h os om
l és ete g i z ős tet
A fenti ábrákból, és a kérdőív eredményeiből tehát az a következtetés vonható le, hogy a lakótelepen élők számára a lakótelep elsősorban a kulturált lakhatás színtere, ahol rendezettséget kívánnak nap mint nap tapasztalni. A lakóépületek állapota, a közterületek minősége az elsődleges kérdés, a humán faktor, a lakosság közösségi élete másodlagossá válik, habár még ahhoz is jelentős preferenciák kapcsolódnak. Ez az eredmény többé-kevésbé természetes, még egy társadalmilag leromlott lakótelep esetében is. Ha azonban a nyilvánvaló preferenciák alapján kerülne kialakításra a rehabilitációs program, és kizárólag a lakóépületekre és a közterületekre koncentrálna, akkor a másfél éves beavatkozás során beinvesztált források hasznosulása és fenntarthatósága kérdésessé válna. A beruházások eredményeinek fenntartása, a társadalmi problémák tartós kezelése ugyanis állandó jelenlétet kíván a segíteni tudók részéről, ez pedig helyben működő intézményrendszert, közösségi infrastruktúrát igényel.
Funkcióelemzés
Önkormányzati intézmények elképzelései A lakótelepen – mint ahogyan azt a helyzetértékelésünkben is említettük – a lakótelepi körzeten túlmutató intézmények találhatók. Az óvoda és az általános iskola a lakótelep szűken vett körzetéhez kapcsolódik, míg az egyéb intézmények kerületi, sőt azon túlmutató hatáskörűek. A Népművészeti és kézműves napközi otthonos óvoda a lakótelepi és lakótelep környéki gyermekek óvodai nevelését végzi, de körzeten kívülről is fogad gyermekeket. Az óvoda szakmai tevékenysége elismert, azonban infrastrukturális feltételei hagynak maguk után 34
kívánnivalót, elsősorban az óvoda udvara szorulna felújításra, ehhez azonban a pályázati forrás nem tud hozzájárulni. A Lajtha László Általános iskola beiskolázási körzete a lakótelepen túl a környező, szegregációval veszélyeztetett városrészekre terjed ki (bővebben ld. IVS anti-szegregációs fejezete). Ennek megfelelően az iskola elsődleges célja a nehézségek ellenére a megfelelő színvonalú, integrált oktatás biztosítása, és a további szegregációs tendenciák megállítása. Ehhez az intézmények magas szintű infrastruktúrára – számítógépes kapacitások, sportpálya, kézműves foglalkozásokhoz szükséges taneszközök – és megfelelő számú pedagógus státuszra volna szüksége. A pályázat az infrastrukturális igények kielégítéséhez nem tud hozzájárulni, mert nem finanszírozza oktatási intézmények beruházásait. A pedagógus státuszokat pedig az önkormányzatnak kell biztosítania. Az iskola igényei és a rehabilitációs program az ESZA típusú tevékenységek esetében találkozhatnak. Az iskolában már jelenleg is magas szintű művészeti és sporttevékenység folyik (az iskola ugyanis megalakulása óta ének-zenei tagozatos), de ez a kínálat, a délutáni gyermekprogramok lehetősége tovább bővíthető. Olyan programok lehetőségét érdemes biztosítani az ESZA jellegű támogatás segítségével, amelyek indirekt formában segítik elő a hátrányos helyzetű gyermekek társadalmi beilleszkedését, a közösséghez való kapcsolódását, tanulással kapcsolatos kudarcaik csökkentését. Az Iskola és a Csepeli Szociális Szolgálat deklarálta együttműködését ilyen jellegű programok lebonyolításában. A Csete Balázs Gimnázium, Szakközép iskola és szakiskola kötődése a lakótelephez viszonylag csekély. Az iskola tanulóinak csak nagyságrendileg 25%-a kerületi lakos, a többség a déli agglomeráció településeiről és a környező kerületekből jár az iskolába. Budapest Csepel Önkormányzatának 2008. márciusi döntése alapján a Csete Balázs középiskola egy formálódó Térségi Integrált Szakképző Központ (Weiss Manfréd Dél-Budapesti TISZK) vezető intézményévé válik. Várható tehát, hogy a Csete Balázs iskola központi épületébe szakképzésben részt vevő gyermekek fognak járni nagy számban. A fokozott igénybevétel miatt az iskola infrastrukturális fejlesztése alapvetően szükséges. Mindez csak önkormányzati saját forrásból lehetséges, mert a KMOP 2007-5.1.1/C pályázat nem támogatja oktatási intézmények felújítását. Ennek ellenére Budapest Csepel Önkormányzata saját forrásból finanszíroz olyan infrastrukturális beruházásokat az iskolában, amelyek egyúttal a lakótelep rehabilitációhoz is szorosan hozzájárulnak. (Sportudvar kialakítása)
35
A Csepel-Sziget iskola, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény és a Csepel Galéria közös épülete
A Csepeli-sziget iskola egy részével és a Csepel Galériával egy épületben működő Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény a kerület általános iskolái számára végez szolgáltató tevékenységet. Az intézmény pályázatokat is készít az iskolák számára, többek között 2007-ben HEFOP források segítségével sérült gyermekek integrált oktatását elősegítő pályázaton szerepelt sikeresen. A program keretében az intézményben kialakítottak egy új előadótermet, amely a program lebonyolításával kapcsolatos tárgyalások, továbbképzések színhelyévé vált. A mintegy 600 m²-en működő Csepel Galéria az egész kerületre kiterjedő kulturális intézménynek tekinthető, mely állandó és időszaki kiállításokat rendez, kulturális eseményeket szervez, nyáron alkotótáborokat tart. A Galéria a jövőben szeretné a tevékenységét egy szélesebb csoportra is kiterjeszteni, tehát bevonzani az épületébe és kertjébe olyan eseményeket, amelyek a helyben élő, lakótelepi közönség számára is attrakciók. A Vöröskereszt XXI. Kerületi kirendeltsége (amely a lakótelep keleti sarkában, félreeső területen helyezkedik el) az egész kerületre kiterjedően végzi tevékenységét, melynek keretében szociális akciókat, egészségnapokat, véradásokat szervez. A Vöröskereszttel való együttműködést biztosítja az Önkormányzat a Közösségi Ház programjainak szervezése során.
Közösségi Ház fejlesztési igényének alátámasztása Az akcióterületen és az akcióterület közvetlen közelében több intézmény is található, amelyek közösségi programokat kínálnak. Ezek a Munkásotthon Művelődési Ház, a Vöröskereszt XXI. kerületi kirendeltsége, valamint a Lajtha László Általános Iskola. A program során létrejövő Közösségi Ház azonban olyan funkciót kíván betölteni, amelyet ezen intézmények nem biztosítanak. A tevékenységek elemzésével, és az említett intézmények vezetőivel való folyamatos konzultáció eredményeképpen biztosítható, hogy az újonnan kialakítandó Közösségi Ház nem riválisként, hanem a meglevő intézmények programjaihoz kiegészítésként kapcsolódik. Fontos kiemelni, hogy mind a Munkásotthon Művelődési Ház, mind a Vöröskereszt XXI. kerületi kirendeltsége egész kerületre kiterjedő vonzáskörzettel bír, a Lajtha László Általános Is-
36
kola beiskolázási körzete is túlnyúlik az Ady lakótelepen, és magába foglalja a Szabótelep nagy részét. A kérdésről részletesen az Akcióterületi Terv mellékletében található igényfelmérés és kihasználtsági terv ad információkat.
Vállalkozások igényei Mint azt a lakótelep gazdasági helyzetének elemzésekor kiemeltük, a lakótelep belső területén a helyi lakossági igényeket kiszolgáló üzletek találhatók, a lakótelep keleti sarkában pedig a teleptől teljesen független, nagybani értékesítést végző specializált szakboltok. Ez utóbbiakat a lakótelep rehabilitáció kevéssé érinti, mert fizikai kapcsolatban is csak áttételesen, fogyasztói kapcsolatban pedig szinte egyáltalán nem állnak a lakóteleppel. A lakótelep belsejében elhelyezkedő üzletek közül egy áll magántulajdonban (Monetris kft.). A Kft. tulajdonában lévő épületben 2008. áprilisában nyílt élelmiszer és virágüzlet. Az üzlet korábban is a lakótelepen volt, de lényegesen kisebb helyiségben, az önkormányzati tulajdonú üzletsoron. Az elmúlt hónapokban nagyobb, és központibb helyre költöző üzlet élelmiszereket és frissen sütött pékárut kínál. Az üzlet tehát megalapozta további tevékenységét. A lakótelep rehabilitációval kapcsolatosan az elsődleges érdeke, hogy a kialakítandó közterületeken a bolt áruval való feltöltése biztosítható legyen. (Jelenleg a bolt közvetlen megközelítése gépjárművel elviekben nem lehetséges.) A lakótelepen található, önkormányzati tulajdonú üzletsorral kapcsolatosan a tulajdonosnak – önkormányzat – az elsődleges érdeke és célja a lakossági kérdőíves felmérésben egyértelműen negatívumként kirajzolódó italboltok és szeszes italt árusító vendéglátóhelyek számának csökkentése, s helyettük a helyi lakosság igényeinek megfelelő, ugyanakkor megfelelő bérleti díjat biztosító üzletek elhelyezése. (A vállalkozások lehetőségeinek elemzése, és az önkormányzati tulajdonú üzletsor profilváltásával kapcsolatos információk részleteiben a mellékletben lévő helyi gazdaságfejlesztési stratégiában találhatók.)
37
5
Fejlesztési célok és beavatkozások 5.1 Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai Átfogó cél és specifikus célok
Indikátor megnevezése
Átfogó cél
Hatásindikátor
A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok területi koncentrációjának oldódása Csepelen
Városrészi szegregációs indexek eltérése a kerületi átlagtól
Specifikus célok
Hatásindikátorok
Az Ady lakótelep ingatlanpiaci státuszának javulása
A lakótelep fajlagos ingatlanárainak aránya a kerület lakótelepi fajlagos átlagáraihoz képest
A lakótelepen élők társadalmi pozíciójának javulása
Társadalmi pozíciók közelítése a kerületi átlaghoz, vizsgálva az önkormányzati segélyezési és gépkocsiellátottsági mutatókat
Projektcélok
Eredményindikátorok
A lakóházak részleges felújítása csökkenti az épületek energiafelhasználását, és ezáltal a lakók fűtéssel kapcsolatos költségeit.
Átlagos, egy lakásra eső energiafelhasználás csökkenésének mértéke
A külső felújításon átmenő közintézmények energiafelhasználása csökken
Energiafelhasználás csökkenésének mértéke a felújítással érintett közintézményekben
A létrejövő Közösségi Ház integrálódik a lakótelepen élők mindennapjaiba
A Közösségi Ház átlagos látogatóinak száma hetente
A lakótelepen élők elégedettek a rehabilitáció eredményével
A rehabilitációs programmal elégedett akcióterületen élők aránya
Output indikátorok Fejlesztéssel érintett terület nagysága Fejlesztéssel érintett lakosság létszáma Lakóépület felújításban részt vevő lakóközösségek száma Felújított közterület nagysága A létrejövő Közösségi Ház alapterülete A külső felújítás során megújuló üzletegységek száma A külső felújításon (szigetelés) átmenő köz –és közösségi intézmények száma Képzési programban részt vevők száma A köztéri közösségi programok száma
38
A pályázat keretében megvalósuló fejlesztések indikátorai Mutató neve
Mutató típusa (output/ eredmény)
Mértékegység
Bázisérték
Minimálisan elvárt célérték
Célérték elérésének időpontja
Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén
Mutató forrása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
A városrészi szegregációs indexek átlagtól való eltérése. Csak népszámlálási adatból számolható. Ingatlanpiaci felmérés alapján. 5 évente
A teljes programra kiterjedő indikátorok Városrészi szegregációs indexek eltérése a kerületi átlagtól (szórás)
hatás
-
9,922
9,9
2013
9,8
Projektgazda
A lakótelep fajlagos ingatlanárainak aránya a kerület lakótelepi fajlagos átlagáraihoz képest A rendszeres szociális támogatások száma a lakótelepen a háztartások számához képest a kerületi átlag %-ban A maximum 3 éves gépjárművek száma a lakások számához képest a lakótelepen a kerületi átlag %-ban
hatás
%
90%
95%
2013
95%
Projektgazda
hatás
%
137
130
2013
128
Projektgazda
Önkormányzati adatszolgáltatás alapján. 5 évente
hatás
%
39, 2
41
2013
42
Projektgazda
Önkormányzati adatszolgáltatás alapján. 5 évente
output
ha
14,13
14,13
2011
Nem értelmezhető
Projektgazda
Egyszeri mérés a projektzárás után
A fejlesztések által közvetlenül érintett lakónépesség létszáma (akcióterület lakónépessége) A támogatás révén létrejött új munkahelyek száma
output
fő
0
4456
2011
Nem értelmezhető
Projektgazda
Népességnyilvántartó
eredmény
fő
0
3
2011
3
A támogatás révén létrejött új munkahelyek száma - nők
eredmény
Fő
0
2
2011
2
A támogatás révén létrejött új munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek
eredmény
fő
0
1
2011
1
A támogatott projektek eredményeként elért energiamegtakarítás
eredmény
GJ
50 193
44 310
2013
44 310
Csepeli Szociális Szolgálat Csepeli Szociális Szolgálat Csepeli Szociális Szolgálat Projektgazda
A rehabilitációs programmal elégedett akció-
eredmény
%
0
70%
2011
72%
Projektgazda
Közösségi Házban dolgozók létszáma projekt kezdetén és projektzáráskor Közösségi Házban dolgozók létszáma projekt kezdetén és projektzáráskor Közösségi Házban dolgozók létszáma projekt kezdetén és projektzáráskor Fogyasztásmérés (beruházással érintett lakóépületek, középületek, üzletsor) projekt kezdetekor és a jelzett időpontokban Utólagos reprezentatív fel-
Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága
39
Mutató neve
Mutató típusa (output/ eredmény)
Mértékegység
Bázisérték
Minimálisan elvárt célérték
Célérték elérésének időpontja
Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén
Mutató forrása
területen élők aránya
mérés Az egyes pályázati tevékenységek indikátorai 0 7 2011
Lakóházak száma, melyeknél a közös helyiségeket felújították
output
db
Átlagos, egy lakásra eső energiafelhasználás csökkenésének mértéke
eredmény
%
0
12%
2013
A városi funkciók megerősítéseként felújított közterületek alapterülete Parkoló férőhely növekmény
output
m²
0
5530
2011
output
db
0
16
2010
output
db
0
2
2011
eredmény
%
0
21%
2013
output
m²
0
302
2011
A Közösségi Ház átlagos látogatóinak száma hetente
eredmény
fő
0
65
Elérhető új közösségi funkciók
eredmény
db
0
A külső felújítás során megújuló üzletegységek száma
output
db
Képzési programban részt vevők száma
output
A köztéri közösségi programok száma (évente)
output
A külső felújításon (szigetelés) átmenő köz – és közösségi intézmények száma Energiafelhasználás csökkenésének mértéke a szigeteléssel érintett középületekben A létrejövő Közösségi Ház alapterülete
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
Nem értelmezhető 12%
Nem értelmezhető Nem értelmezhető Nem értelmezhető 15%
Projektgazda Társasházak/lakásszö vetkezetek Projektgazda Projektgazda Projektgazda Projektgazda Projektgazda
2011
Nem értelmezhető 70
5
2011
7
0
5
2011
fő
0
45
2011
db
0
2
2011
Nem értelmezhető Nem értelmezhető 1
Közösségi Ház Projektgazda
Közösségi Ház
Projektgazda Projektgazda
Egyszeri mérés a projektzárás után Távhő számla alapján mérendő Egyszeri mérés a projektzárás után Egyszeri mérés a projektzárás után Egyszeri mérés a projektzárás után Gázfelhasználás mérése alapján Egyszeri mérés a projektzárás után Évenkénti mérés projektzáráskor és fenntartási időszakban Egyszeri mérés a projektzárás után Egyszeri mérés a projektzárás után Egyszeri mérés a projektzárás után Projektgazda regisztrációja
40
5.1 Beavatkozás típusok Beavatkozás típusa
Projekt neve Társasházak/lakásszövetkezetek felújítása
Megvalósítás feltétele A társfinanszírozáshoz szükséges önerő több háznál rendelkezésre áll, néhány épületnél banki hitelfelvétel vagy önkormányzati kölcsönfelvétel szükséges
Regionális Operatív Program 20072008
Közterület felújítás (hrsz. 209364/29 és hrsz. 209364/32)
Pályázati forrás elnyerése, sikeres közbeszerzés
Parkoló felújítás és bővítés az Árpád utcánál
Pályázati forrás elnyerése, Építési engedély megléte
PSZSZI épületrészének külső felújítása
Pályázati forrás elnyerése, sikeres közbeszerzés
Csepel Galéria épületrészének külső felújítása
Pályázati forrás elnyerése, sikeres közbeszerzés
Közösségi Ház kialakítása, kapcsolódó eszközbeszerzés
Pályázati forrás elnyerése, sikeres közbeszerzés
A Csete Balázs sétányon található üzletsor főhomlokzatának
Pályázati forrás elnyerése, sikeres közbeszerzés
felújítása Komplex munkaerő-piaci képzési programok gyakorlattal Közösségi programok
Közösségi Ház elkészülte a legtöbb program esetében
Lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények
A lakosság aktivizálása, a lakótelepi életbe a lakosság aktív bevonása
Lakóépület felújítás folytatása egyéb támogatások segítségével
További pályázatok előkészítése, pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, lakos-
Magánszféra valósítja meg a közszféra fejlesztései nyomán
Jelentkezők megfelelő száma, és megfelelő szintű mentális felkészítésük
ság aktivizálása Az önkormányzati tulajdonú üzletsor egységeinek belső felújítá-
A külső felújítások megvalósulása
sa a bérlők által
Akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra valósítja meg
Környező utak felújítása
Sikeres közbeszerzési eljárás
Szomszédos hajléktalan szálló elköltöztetése
Hajléktalan szálló új helyszínének kijelölése
Italboltok számának csökkentése
A rehabilitációval párhuzamosan megvalósul, új bérlők vonzása más tevékenységre
Sportudvar kialakítása a Csete Balázs iskola udvarán
Önkormányzati forrás megléte szükséges (határozat biztosítja a forrást)
Csepel-Sziget iskola épületrészének külső felújítása
Önkormányzati forrás megléte szükséges (határozat biztosítja a forrást)
Térfigyelő kamera rendszer kiépítése
Önkormányzati forrás megléte szükséges (2009-es költségvetési rendelet biztosítja a forrást)
41
Alternatíva elemzés A rehabilitációs program átfogó célját, tehát a XXI. kerületen belül a szegregációs folyamatok mérséklését több módon is el lehet érni, azonban megítélésünk szerint, figyelembe véve a szociális városrehabilitációs pályázati program lehetőségeit, egyik megoldás sem szolgálna olyan eredményekkel, mint a pályázat megvalósításához választott programcsomag.
-1 alternatíva: Nem az Ady lakótelepen valósul meg a szociális városrehabilitáció, hanem a kerület más, szegregációval még erősebben fenyegetett területein. Ezen területek azonban rövidebb-hosszabb időn belül erős piaci hatásoknak lesznek kitéve, s amennyiben a szociális városrehabilitáció keretében infrastruktúra és közterület fejlesztés valósul meg rajtuk, úgy a piaci felértékelődés még erősebben jelentkezik, s a spontán lakosságcsere, a szegényebb társadalmi rétegek kiszorulása felgyorsul. (A lakótelepeken a hirtelen piaci felértékelődés, a jelenlegi lakások lebontásának veszélye lényegesen kisebb.) A zárványterületek lakónépességnek érdekeit hosszabb távon inkább szolgálja az Ady lakótelepen megvalósuló ESZA típusú tevékenységek kiterjesztése a lakótelepen túl, a környezetében lévő leromlott területekre.
0. alternatíva: A lakótelepen nem valósul meg átfogó rehabilitáció. Az önkormányzat vagyonkezelője, a Csevak Zrt. a beruházási források rendelkezésére állásának figyelembe vételével a közterületek egy részét felújítja, ahogyan azt a központi park esetében megtette. A lakóházak felújítása nem történik meg, mert támogatás nélkül a helyi közösségek nem is kezdeményezik a felújítást, másrészről jövedelmi viszonyaikat tekintve nincs is lehetőségük az energiahatékonysági feladatok elvégeztetésére. Az üzletsor felújítására hosszabb távon önkormányzati forrásból sor kerülhet, de a bérlők jelezték, hogy már jelenleg is nagyon magas a rezsi költségük a hőszigetelés hiánya, és a fűtési rendszer korszerűtlensége miatt. A bérlők egyedileg belső felújítást kezdeményezhetnek. A részleges közterület felújítások nincsenek hatással a lakótelep társadalmi viszonyaira, a lakótelep tovább erodálódik, már most is ide jönnek más kerületekből, és Csepel más részeiről az alacsonyabb státuszú családok. A terület egyre inkább szlömösödik, és reális veszélye van annak, hogy 15-20 múlva társadalmi zárvánnyá alakul.
1. alternatíva: A lakótelepen átfogó fizikai rehabilitáció valósul meg, melynek részét képezi 5-10 lakóház részleges megújítása, a közterületek rehabilitációja, az üzletsor külső rehabilitációja, valamint a Csepel Galériának, Pedagógiai Szolgáltatónak és Csepel_Szigetközépiskola épületének külső felújítása. A lakóépületek felújításának hatására csökken a lakások rezsi költsége, az igényesebb lakóépületek a vandalizmus részleges visszaszorulását is eredményezhetik. Az üzletsor külső felújításához kapcsolódóan a bérlők belső felújítási munkákat is végeznek, az italárusítók száma csökken. A rehabilitáció eredményeképpen az ingatlanok mértéke kis mértékben emelkedik, s mindez a társadalmi rétegek lassú és részleges cseréjét is eredményezheti. A beavatkozás tehát jelentős pozitív folyamatokat indíthat el, azonban fizikai és társadalmi fenntarthatósága erősen kérdéses. A lakóépületek felújítása révén korlá42
tozott lakosságcsere várható, a lakótelepről kiszoruló családok azonban romló életesélyek mellett távoznak, mert társadalmi felemelésükre vonatkozóan semmilyen program nem valósul meg, képzettségi szintjük nem nő, a munkaerőpiacra változatlanul nem kerülnek vissza. A lakótelepen maradottak társadalmi hátránya fennmarad, mert a beilleszkedésüket elősegítő intézményrendszer változatlanul nem éri el a célcsoportokat. A felújított közterületek, lakóépületek, közösségi intézmények állapotában átmeneti javulás következik be, de a lakók közösséggé kovácsolása nem történik meg, így az érdekeltség csökken az eredmények fenntartásában, a társadalmi felelősség nem alakul ki. 2. alternatíva: A lakótelepen komplex rehabilitáció valósul meg, melynek részét képezi 7 lakóház részleges megújítása, a közterületek rehabilitációja, az üzletsor külső rehabilitációja, valamint a Csepel Galériának, Pedagógiai Szolgáltatónak és a Csepel-Sziget általános és Szakiskola épületének felújítása. Mindemellett kiépülnek a szociális infrastruktúra elemei, melyekhez ESZA típusú programok kapcsolódnak. Közösségi Ház kerül kialakításra, mely a helyi lakosság igényeire, és különböző rétegeire, célcsoportjaira építve alakítja ki programjait. A fizikai rehabilitációba a helyi lakosságot a program bevonja, ami fejleszti a közösségi kapcsolatokat, és a környezetükért felelősséget vállalást. A fizikai rehabilitáció kiegészítéseként átfogó képzési, foglalkoztatási és közösségfejlesztési akciók valósulnak meg, melyek kimondottan a lakótelepen élők problémáit kívánják kezelni. Az átfogó rehabilitáció révén nemcsak az épületek és közterületek állaga javul minőségileg, hanem a szlömösödés veszélye is elkerülhető, az itt élők társadalmi mutatói javulnak.
5.2 ROP 2007-2008 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma A KMOP-2007 5.1.1/C pályázat segítségével a lakótelepen komplex rehabilitációt kíván megvalósítani Budapest Csepel önkormányzata. A beruházások egyaránt tartalmaznak ERFA típusú (infrastruktúra fejlesztését lehetővé tevő) és ESZA típusú (humánberuházásokat elősegítő) beavatkozásokat. ERFA típusú beavatkozások:
Lakófunkció megerősítését szolgáló fejlesztések 1. 5 társasház és 2 lakásszövetkezeti épület részleges felújítása
Városi funkció megerősítését szolgáló fejlesztések 2. A lakótelep közterületeinek megújítása a. Közterület felújítás (hrsz. 209364/29 és 209364/ 32) b. Parkolóhelyek számának bővítése az Árpád utcában
Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések 3. PSZSZI épületrészének külső felújítása (PSZSZI+Csete+Galéria közös épülete)
Közösségi funkciókat erősítő fejlesztések 43
4. Csepel Galéria épületrészének külső felújítása (PSZSZI+Csepel-Sziget iskola+Galéria közös épülete)
5. Közösségi Ház kialakítása, kapcsolódó eszközbeszerzés Gazdasági funkciókat erősítő fejlesztések 6. A Csete Balázs sétányon található üzletsor főhomlokzatának felújítása ESZA típusú beavatkozások: 7. Komplex munkaerő-piaci képzési programok, gyakorlattal kombinálva 8. Közösségi programok 9. Lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények (ERFA „soft” típusú beavatkozás)
A fizikai beruházások hatásfokát nagyban növeli, hogy a lakótelep egy 2064 lakásból álló egység, amely családi házas környezetbe ékelődött. A lakótelep egyfajta kompaktsággal rendelkezik, a 10 emeletes panelházak körbevesznek egy forgalommentes sétányt, valamint egy nagy kiterjedésű közparkot. Így a felhasználható támogatás nem egy nagy területen „szóródik szét”, hanem megfelelő hatásfokkal koncentrálódik egy jól körülhatárolható térségben. A szociális városrehabilitációs projektet megelőzte 2008. májusában a lakótelep központi parkjának felújítása, mely a zöldfelületek megújításán kívül a központi játszóteret is érinti. Ennek megfelelően az uniós forrásból finanszírozandó rehabilitációs programban játszótér tervezésére, valamint a központi park felújítására nincsen szükség.
44
A ROP pályázati forrásából finanszírozható tevékenységek Tevékenység típusa
Gazdasági célú
Városi funkciót erősítő
Közösségi célú
Közszféra funkcióját erősítő
Lakás célú
„Soft tevékenység”
Finanszírozó strukturális alap Projekt neve és helyszíne
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
ERFA
A Csete Balázs sétányon található üzletsor főhomlokzatának felújítása (közterület hrsz: 209364/29, üzletek: 209364/5,6,7 8,9)
Közterület felújítás, (hrsz. 209364/29 és 209364/ 32)
Csepel Galéria épületrészének külső felújítása (hrsz: 209364/14)
PSZSZI épületrészének külső felújítása (hrsz: 209364/14)
Társasházak/lakásszö vetkezetek felújítása (hrsz: 209364/1, 2, 3, 4, 22, 23, 24)
Lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények (teljes lakótelep)
Parkolóhelyek bővítése az Árpád utcában (hrsz: 209361)
Közösségi Ház kialakítása, kapcsolódó eszközbeszerzés (hrsz: 209364/10)
Projekt neve és helyszíne
Foglalkoztatási, képzési, szociális tevékenység ESZA
Komplex munkaerőpiaci képzési programok (lakótelepi, és azon kívüli képzési helyszínek)
Közösségi programok (teljes lakótelep)
A pályázati forrásból oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése nem finanszírozható, ennek ellenére a program (de nem a pályázat) részének tekintjük a Csete Balázs iskola területén található sportpályák felújítását, valamint a Csepel-Sziget iskola részének PSZSZI és Csepel Galériával közös épületben lévő homlokzati felújítását. Ezekre a beavatkozásokra uniós támogatás nem kapható, azonban szerves részét képezik a komplex lakótelep rehabilitációnak, és finanszírozásuk az önkormányzati önrész részét képezi. Ugyancsak a pályázati forrásokon kívül kerül megvalósításra a lakótelep térfigyelő kamera rendszerének kiépítése, amely hozzájárulhat a rehabilitációs törekvések eredményességéhez.
Lakóépület felújítási projektek A lakótelepen 5 lakásszövetkezeti épület és 5 társasház található. Az Előzetes Akcióterületi Tervben, és az első körös pályázati dokumentációban még mind a 10 lakóépület felújításban való részvétele kidolgozásra került, hiszen mind a 10 házat képviselő lakóközösség döntött a pályázaton való részvételről, illetve az önerő biztosításáról. 2008. november-2009. március közt a közös képviselőkkel, lakásszövetkezeti képviselőkkel rendszeresen egyeztetett az előkészítést végző munkacsoport. Az egyeztetések nyomán egyértelműen megfogalmazódott az az önkormányzati igény, hogy a forrást energia megtakarítást eredményező felújításokra használják fel elsősorban a házak, mert így lehet érzékelhetően csökkenteni a lakosság terheit. Ennek az irányelvnek és a pályázati útmutató által felsorolt beruházási lehetőségeknek figyelembe vételével a társasházi közös képviselők, ill. lakásszövetkezeti elnökök előkészítették a lakóépületükre vonatkozó tervezett beruházási tartalmat – figyelembe véve a műszaki felmérés megállapításait. A műszaki tartalomról döntő tár-
45
sasházi és szövetkezeti közgyűlések hét lakóépület esetében határozatot hoztak a beruházási tartalomról és az ahhoz kapcsolódó önrész biztosításáról, míg a Petőfi Lakásfenntartó Szövetkezet nem hagyott jóvá beruházási tartalmat. A Petőfi Lakásfenntartó Szövetkezet Közgyűlésén szavazásra kerültek mind energiahatékonyságot támogató, mind karbantartás jellegű munkák, mind olyan, az épület nem közös területein megvalósítandó beavatkozások, melyek nem támogathatóak – de egyetlen beruházási tétel sem kapott 50% + 1 szavazatot. A 2. körös pályázatban így már csak hét épület támogatása jelenik meg. A Petőfi Lakásszövetkezet számára fenntartott keretösszeg átosztásra került olyan épületek számára, amelyek jelentős energia megtakarítást eredményező beruházást – homlokzatszigetelés, nyílászárócsere – vállaltak fel. Így négy lakóépület esetében (Ady Endre út 41-47, Árpád u. 10, Árpád u. 12, Zsák Hugó 2-8) lehetőség nyílott a lakóközösség által vállalt nagyobb volumenű munkák elvégzésére. Eredendően minden épület számára bruttó 400.000 Ft/lakás keretösszeg állt rendelkezésre, hogy azon belül a közös területek felújítását definiálja, és az önerőt képezze. A második körben esedékes újabb közgyűlések nyomán azonban egyértelművé vált, hogy egyes épületek nem tudják a számukra lehetővé tett teljes keretet lekötni – önerő hiánya miatt – míg mások képesek átvenni a felszabaduló támogatási összeget. Így a keretek végső elosztása nyomán az egy lakásra eső beruházási összegek a 252.000 Ft és 1 080 000 Ft között szóródtak. Az Árpád u. 6. lakóépület az önerő biztosítása miatt a legalacsonyabb támogatási összeget tudja hasznosítani, egy lakásra jutóan 252.000 Ft beruházási összeget. Az Árpád u. 8. 367.000 Ft beruházási összeget fordít egy lakásra, az Ady Endre utca 49-59 pedig 406.000 Ft-ot. Az Ady Endre utca 41-47, Árpád utca 12. 552.000 Ft/lakás beruházást valósít meg, az Árpád utca 10. hasonlóan 528.000 Ft lakásra jutó munkálatot végez el. Ez utóbbi épületek esetében olyan munkák elvégzésére kerül sor, melyek az energiahatékonyság terén jelentős mértékű megtakarítást eredményeznek. A Zsák Hugó utca 2-8-ra jut a legnagyobb egy lakásra jutó beruházási összeg, 1.081.000 Ft, mely az épület hőszigetelését és nyílászáró cseréjét is tartalmazza. A beruházások műszaki tartalma és volumene a közös képviselők/lakásszövetkezeti elnökök valamint a lakók preferenciáitól, illetve az önerő képzés lehetőségétől és mértékétől függött.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
1. Az Ady Endre út 49-59 sz. alatti lakóépület részleges felújítása Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet 1215 Bp. Ady Endre út 49-59. Helyrajzi szám: 209364/24 Lakófunkció ERFA
Megvalósulást mérő indikátor
A lakóépület felújítás a pályázati útmutatóban ismertetett tevékenységek köréből tartalmaz beavatkozásokat: kizárólag a közös tulajdonrészekre terjed ki, az épület fő szerkezeti elemeit valamint gépészeti rendszereit érinti. A tevékenység célja egyes életciklusának végére ért gépészeti rendszerek korszerűsítése, energia megtakarítás elérése, a fűtési költségek csökkentése, az épület külső és belső esztétikai szintjének emelése. Lakóépület energiafelhasználásának 6%-os csökkenése (2013)
Tevékenység szakmai leírása
A tervezett beruházások az épület közös tulajdonú részeire terjednek ki.
Tevékenység célja
• •
Fűtési rendszerek korszerűsítése, egyedi szabályozás és mérés feltételeinek megteremtése Lépcsőházi ablakok cseréje,
46
• • • Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Lépcsőházak festése - mázolása Első és hátsó bejárati ajtók cseréje és akadálymentesítése Postaládák cseréje
Az Ady Endre út 49-59 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot A felújítás révén a lakások fenntartási költsége csökken, ingatlanpiaci értéke növekszik, s mindez hozzájárul a lakótelepen tapasztalható általános szegregációs veszély csökkenéséhez. 70% 15% Önkormányzati hozzájárulás (15%) A tervezett beavatkozásokra tételes műszaki specifikáció és költségvetési kiírás készült. A projekthez szükséges önerőnek a lakásfenntartó szövetkezet birtokában van.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A tervezett beavatkozások nem engedélykötelesek. A megvalósításhoz közbeszerzési eljárás szükséges.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
2. Az Ady Endre út 41-47 sz. alatti lakóépület részleges felújítása Ady Endre út 41-47 társasház 1215 Bp. Ady Endre út 41-47 Helyrajzi szám: 209364/22 Lakófunkció ERFA
Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor
A lakóépület felújítás a pályázati útmutatóban ismertetett tevékenységek köréből tartalmaz beavatkozást: az épület fő szerkezeti elemei közül a homlokzat szigetelését célozza. kizárólag a közös tulajdonrészekre terjed ki. A tevékenység célja jelentős fűtési energia megtakarítása, az épület külső esztétikai szintjének emelése, s ezáltal az épületben található ingatlanok értékének növelése. Lakóépület energiafelhasználásának 14%-os csökkenése (2013)
Tevékenység szakmai leírása
A tervezett beruházások az épület közös tulajdonú részeire terjednek ki. • A lakóépület külső homlokzati hőszigetelése • Lépcsőházi ablakok cseréje • Első és hátsó bejárati ajtók cseréje
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Az Ady Endre út 41-47 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot A távfűtési költségek magas szintje az alacsony fizetőképességű háztartások legnagyobb problémája. A lakóépület külső hőszigetelése nagymértékben csökkenti a fűtési energia iránti igényt, és ezáltal csökkenti a távhő költségeket is.
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
70% 15% Önkormányzati hozzájárulás (15%) A tervezett beavatkozásra tételes műszaki specifikáció és költségvetési kiírás készült.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A tervezett beavatkozások nem engedélykötelesek. A megvalósításhoz közbeszerzési eljárás szükséges.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
3. Az Árpád u. 6. sz. alatti lakóépület részleges felújítása Árpád u. 6. ABC Társasház 1215 Bp. Árpád u.6 Helyrajzi szám: 209364/1 Lakófunkció ERFA A lakóépület felújítás a pályázati útmutatóban ismertetett tevékenységek köréből tartalmaz beavatkozásokat: kizárólag a közös tulajdonrészekre terjed ki, az épület
47
Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
fő szerkezeti elemeit valamint gépészeti rendszereit érinti. A tevékenység célja a fűtési költségek csökkentése, az épület belső esztétikai szintjének emelése. Lakóépület energiafelhasználásának 6%-os csökkenése (2013) A tervezett beruházások az épület közös tulajdonú részeire terjednek ki. • Fűtési rendszerek korszerűsítése, egyedi szabályozás és mérés feltételeinek megteremtése • a felvonó előtéri és lépcsőházi pihenők fémszerkezetű ablakainak cseréje műanyag ablakokra • lépcsőházak és szemétledobók festése Az Árpád u. 6. sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot A lakók fizetőképességének korlátai miatt ezen épületben olyan beruházások kerültek előtérbe, amelyek a befektetéshez képest érdemi energia megtakarítást eredményeznek – fűtés korszerűsítés – illetve javítják az ingatlanértéket nagy mértékben befolyásoló belső épülettér rendezetlen képét. 70% 15% Önkormányzati hozzájárulás (15%) A tervezett beavatkozásokra tételes műszaki specifikáció és költségvetési kiírás készült. A projekthez szükséges önerőt a társasház bankhitelből biztosítja.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A tervezett beavatkozások nem engedélykötelesek. A megvalósításhoz közbeszerzési eljárás szükséges.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
4. Az Árpád u. 8. sz. alatti lakóépület részleges felújítása Árpád Lakásfenntartó Szövetkezet 1215 Bp. Árpád u. 8. Helyrajzi szám: 209364/2 Lakófunkció ERFA
Megvalósulást mérő indikátor
A lakóépület felújítás a pályázati útmutatóban ismertetett tevékenységek köréből tartalmaz beavatkozásokat: kizárólag a közös tulajdonrészekre terjed ki, az épület fő szerkezeti elemeit valamint gépészeti rendszereit érinti. A tevékenység célja a fűtési költségek csökkentése, az épület belső esztétikai szintjének emelése, az alapvető gépészeti problémák kezelése. . Lakóépület energiafelhasználásának 6%-os csökkenése (2013)
Tevékenység szakmai leírása
A tervezett beruházások az épület közös tulajdonú részeire terjednek ki.
Tevékenység célja
• • • •
a felvonó előtéri és lépcsőházi pihenők fémszerkezetű ablakok cseréje műanyag ablakokra lépcsőházak és szemétledobók festése, fémszerkezetek mázolása Fűtési rendszer korszerűsítése, szabályozhatóvá és mérhetővé tétele Alapvízvezetékek cseréje, ill. a felszálló nyomó és cirkulációs vezeték cseréje B, C szektorokban HENCO ötrétegű csővezetékkel
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Az Árpád u. 8 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot A lakóközösség ezen felújítási feladatokat választotta közgyűlésén, mert elsőbbséget élvezett körükben a szabályozható fűtés kialakítása, illetve a korábban elindított gépészeti korszerűsítési feladatok felgyorsítása – vezetékcserék.
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
70%
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
15% Önkormányzati hozzájárulás (15%) A tervezett beavatkozásokra tételes műszaki specifikáció és költségvetési kiírás készült. A projekthez szükséges önerőt a lakásszövetkezet bankhitelből biztosítja. A tervezett beavatkozások nem engedélykötelesek. A megvalósításhoz közbeszer-
48
zési eljárás szükséges.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
5 Az Árpád u.10. sz. alatti lakóépület részleges felújítása Árpád u. 10. Társasház 1215 Bp. Árpád u.10. Helyrajzi szám: 209364/3 Lakófunkció ERFA
Megvalósulást mérő indikátor
A lakóépület felújítás a pályázati útmutatóban ismertetett tevékenységek köréből tartalmaz beavatkozásokat: kizárólag a közös tulajdonrészekre terjed ki. A tevékenység célja az életciklusának végére ért gépészeti rendszerek korszerűsítése, energia megtakarítás elérése, az épület külső és belső esztétikai szintjének emelése. Lakóépület energiafelhasználásának 18%-os csökkenése (2013)
Tevékenység szakmai leírása
A tervezett beruházások az épület közös tulajdonú részeire terjednek ki. • •
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Homlokzati felületen található nyílászárók és lépcsőházi ablakok cseréje Fűtési rendszer korszerűsítése, szabályozhatóvá és mérhetővé tétele
Az Árpád u. 10. sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot A beruházás összegéhez képest a legnagyobb energia megtakarítást a nyílászárók cseréje és a fűtéskorszerűsítés, a fűtési rendszer mérhetővé tétele együttesen eredményezi. A nyílászáró cserét azért lehet ezen épületben megvalósítani, mert a lakók beegyeztek abba, hogy a beavatkozást a teljes közösség finanszírozza, ugyanakkor csak azon nyílászárókra vonatkozzon, amelyeket az elmúlt években nem cseréltek még ki a tulajdonosok. (A nyílászárók döntő többsége még eredeti.) 70% 15% Önkormányzati hozzájárulás (15%) A tervezett beavatkozásra tételes műszaki specifikáció és költségvetési kiírás készült. A projekthez szükséges önerővel a társasház rendelkezik.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A tervezett beavatkozások nem engedélykötelesek. A megvalósításhoz közbeszerzési eljárás szükséges.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
6. Az Árpád u.12. sz. alatti lakóépület részleges felújítása Árpád u. 12. Társasház 1215 Bp. Árpád u. 12. Helyrajzi szám: 209364/4 Lakófunkció ERFA
Megvalósulást mérő indikátor
A lakóépület felújítás a pályázati útmutatóban ismertetett tevékenységek köréből tartalmaz beavatkozásokat: kizárólag a közös tulajdonrészekre terjed ki. A tevékenység célja energia megtakarítás elérése, az épület külső esztétikai szintjének emelése, ingatlanérték növekedés realizálása. Lakóépület energiafelhasználásának 14%-os csökkenése (2013)
Tevékenység szakmai leírása
A tervezett beruházások az épület közös tulajdonú részeire terjednek ki.
Homlokzat hőszigetelése
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Az Árpád u. 12. sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes
70%
A távfűtési költségek magas szintje az alacsony fizetőképességű háztartások legnagyobb problémája. A lakóépület külső hőszigetelése nagymértékben csökkenti a fűtési energia iránti igényt, és ezáltal csökkenti a távhő költségeket is.
15%
49
elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Önkormányzati hozzájárulás (15%) A tervezett beavatkozásokra tételes műszaki specifikáció és költségvetési kiírás készült.
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A tervezett beavatkozások nem engedélykötelesek. A megvalósításhoz közbeszerzési eljárás szükséges.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
7. A Zsák Hugó u. 2-8. sz. alatti lakóépület részleges felújítása Zsák Hugó u. 2-8. Társasház 1215 Bp. Zsák Hugó u. 2-8. Helyrajzi szám: 209364/23 Lakófunkció ERFA
Megvalósulást mérő indikátor
A lakóépület felújítás a pályázati útmutatóban ismertetett tevékenységek köréből tartalmaz beavatkozásokat: kizárólag a közös tulajdonrészekre terjed ki, az épület fő szerkezeti elemeit valamint gépészeti rendszereit érinti. A tevékenység célja energia megtakarítás elérése, az épület külső esztétikai szintjének emelése, és ezáltal az ingatlanok értékének növelése. Lakóépület energiafelhasználásának 22%-os csökkenése (2013)
Tevékenység szakmai leírása
A tervezett beruházások az épület közös tulajdonú részeire terjednek ki.
Tevékenység célja
• A lakóépület külső homlokzati hőszigetelése • Homlokzati nyílászárók cseréje Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A Zsák Hugó u. 2-8 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot A felújítás révén a lakások fenntartási költsége csökken, ingatlanpiaci értéke növekszik, s mindez hozzájárul a szegregációs veszély csökkenéséhez. 70% 15% Önkormányzati hozzájárulás (15%) A tervezett beavatkozásokra tételes műszaki specifikáció és költségvetési kiírás készült. A tervezett beavatkozások nem engedélykötelesek. A megvalósításhoz közbeszerzési eljárás szükséges.
Egyéb ERFA típusú projektek Az előzetes akcióterületi tervben a helyrajzi számok figyelembevételével a közterület fejlesztést két részre osztottuk. A mostani végleges dokumentációban azonban összevontan kezeljük, mivel a kiviteli tervek is egyben kezelték a lakótelepi közterületeket. Tartalmilag ugyanaz a fejlesztés valósul meg, amelyet az előzetes dokumentációban jeleztünk, a változtatás csupán szerkesztési jellegű. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne
Tevékenység besorolása funkció szerint
8. Közterület felújítás Budapest Csepel Önkormányzata A lakótelep összes belső területe, kivéve a központi parkot A közterületek elhelyezkedése: Déli irányból az Árpád utca, Nyugati irányból a Táncsics Mihály utca, Észak felől az Ady Endre út, Kelet felől a Duna utca határolja. Városi funkció megerősítése
Helyrajzi szám: 209364/ 29 és 209364/ 32
50
Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága (maximum 700 karakter)
Támogatás aránya az összes elszámolha-
ERFA A városi funkciók megerősítését szolgáló tevékenységek sorában a lakóterületekhez szorosan kapcsolódó közterületek komplex felújítása támogatható. A tevékenység célja a lakótelepi közterületek vizuális megjelenésének javítása, a lakótelepi életminőség javítása, s áttételesen a lakótelepi lakások értéknövekedésének elősegítése. Felújított közterületek nagysága: 5165 m² Kialakított kutyafuttató nagysága: 365m² A tevékenység magában foglalja a lakótelep legtöbb közterületét. A célterületen az alábbi beavatkozások várhatók: Zsák Hugó utca burkolatának felújítása Csete Balázs utca burkolatának felújítása Bajcsy-Zsilinszky utca burkolatának felújítása Árpád u. 6 társasház előtti járda felújítása Árpád utca – Csete Balázs utca között elhelyezkedő járda felújítása, kerékpárút kialakítása ezen járdaszakaszon parkok felújítása, utcabútorok kihelyezése (4 parkterület, összesen 3950 m²) Kutyafuttató kialakítása a Csepel Galéria épületétől délre eső közterületen A tervezett kutyafuttató két részből áll: egy kb. 8,5x25 m-s egységből a nagytestű kutyák és egy 5x20m-s részből a kistestű kutyák számára A célcsoportot elsősorban a lakótelepen élő emberek jelentik, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a lakótelepen több, lakótelepen túlmutató vonzáskörzettel rendelkező intézmény található, így az intézményeket igénybe vevők, valamint ott dolgozók szintén a közterület felújítás célcsoportját jelentik. A lakótelepen önkormányzati forrásból megújult a belső park területe. Ez a tény már önmagában is igényeket generál a laktelep többi közterülete irányába. A lakótelep aszfaltburkolattal ellátott belső utjainak állaga elhanyagolt, a zöldfelületek rendezetlenek. 85% 15%
A közterület felújítás kiviteli tervvel, tételes költségvetéssel rendelkezik. Közműegyeztetési megkeresések megtörténtek, állásfoglalások megérkeztek. A kutyafuttató esetében jogerős építési engedéllyel rendelkező tervdokumentáció áll rendelkezésre. Újabb építési vagy hatósági engedélyek kiadására nincsen szükség. A beruházások sikeres közbeszerzési folyamat után indíthatók.
9. Parkolóhelyek bővítése az Árpád utcában Budapest Csepel Önkormányzata Utca: Árpád Házszám: Helyrajzi szám: 209361 Városi funkciók megerősítését szolgáló tevékenység ERFA A parkoló közterületen kerül kialakításra, ezért a városi funkciókon belül a lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó közterületek komplex felújítása alatt értelmezhető. Az Árpád utca-Táncsics Mihály utca csatlakozásánál a lakótelepet kiszolgáló közintézmények által használt parkoló szűk kapacitásainak bővítése. Parkolóhely növekmény száma (16 db) Árpád utca északi oldalán meglévő parkolóhelyek felújítása Árpád utca északi oldalán 16 db új parkolóhely kialakítása Fatelepítés (4 állásonként 1 fa) Víz, csatorna fedlapok szintbe emelése A lakótelepi intézményeket és a tömb sarkán lévő Munkásotthont látogatók képezik elsősorban a tevékenység célcsoportját. A lakótelepen alapvetően megfelelő a parkolók száma. Hiányok elsősorban az Árpád utca Táncsics Mihály utca felé eső részén érzékelhetők, mert a területen lévő intézmények számára a kialakított kapacitás kevés. Ezért a program keretén belül az Árpád utca Táncsics Mihály utca felőli részén kívánjuk növelni a parkolóhelyek számát. Korlátozott mértékű férőhely növekedésre van csak lehetőség az eredendő adottságok, közműállapotok miatt. 85%
51
tó költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
15%
A parkolóhelyek engedélyes építési tervdokumentációja elkészült, jelenleg áll hatósági bírálat alatt. Építési engedély kiadása és jogerőre emelkedése szükséges, valamint a beruházás közbeszereztetése.
A lakótelepen található a Csepel Galéria, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény és a Csepel-sziget Iskola közös épülete. Az épület a három különálló funkciónak megfelelően három külön bejárattal és elhatárolt működési területtel rendelkezik. Az épület tulajdonosa a Csepeli Önkormányzat, üzemeltetői pedig az Oktatási Szolgáltató Intézmény a Csepel Galéria és a Pedagógiai Szakszolgálat vonatkozásában, valamint a Csepel-sziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány a Csepel-sziget Iskola vonatkozásában. Miután az épület szerkezetileg egy egységet képvisel, ezért a három épületrész felújítását egyszerre célszerű elvégezni. Az épület 8 cm vastagságú homlokzati hőszigetelést kap, valamint új attika párkányfedés készül és a nyílászárok ablak párkányai is cserére kerülnek. . A főbejárat feletti tetőfelépítmény falazata kibővül, hogy az épület nevének megjelölése igényesen megtehető legyen. Az épület részleges nyílászáró cserén megy keresztül. (PSZSZI és Csepel Galéria épületrésze tekintetében) A megmaradó nyílászárók a régi mázolás alapos eltávolítása után új mázolást kapnak – Csepel-Sziget Iskola épületrészében. A biztonsági rácsok is újra lesznek mázolva.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása
Tevékenység indokoltsága
iránti
igény
bemutatása,
Támogatás aránya az összes elszámolható
10. Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény épületrészének külső felújítása Budapest Csepel Önkormányzata Utca: Csete Házszám: 13 Helyrajzi szám: 209364/14 Balázs Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló tevékenység ERFA A közszféra funkcióinak megerősítésén belül lehetőség nyílik közintézmények felújítására, bővítésére. A lakótelep rehabilitáció komplexszé tétele érdekében a lakótelepi területeken lévő intézmények arculatának rendezetté tétele – ezáltal hozzájárulás a rendezett lakótelepi térhez. Ugyancsak célja a beruházásnak a külső felújítás segítségével jelentős energia megtakarítás realizálása. Energiafelhasználás csökkenésének mértéke (21% 2013-ra) A beruházás a Csepel-Sziget iskola egy részét, a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézményt és a Csepel Galériát magában foglaló épület külső szigetelését, a PSZSZI és Csepel Galéria részben a nyílászárók cseréjét tartalmazza. A külső felújítás a PSZSZI épületrészére vonatkozó felületeket érinti. A felújítás célcsoportját képezik egyrészről a lakótelepen élők, akik rendezett külsejű intézményekkel szembesülnek. Másrészről a felújítás célcsoportjához tartoznak az intézményben dolgozók, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők. A PSZSZI előadóterében a lakótelep rehabilitációhoz köthető ESZA tevékenységekre kerül sor. Az épület létrehozása óta érdemi külső felújításban nem részesült. A belső terek a változó funkciókhoz kapcsolódóan felújításra kerültek, de a külső homlokzat még a 70-es évek építészeti értékeit képviseli – meglehetősen leromlott állapotban. Az épület működése erősen energiapazarló, ezért a vizuális igényekből fakadó külső felújítást energiahatékonysági beruházásokkal érdemes összekapcsolni. 85%
52
költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
iránti
igény
Közbeszerzés kiírására alkalmas műszaki dokumentáció rendelkezésre áll A felújítás nem építési engedély köteles. A beruházás közbeszerzési eljárás lefolytatása után elindítható.
11. Csepel Galéria épületrészének külső felújítása Budapest Csepel Önkormányzata Utca: Csete Házszám: 15 Helyrajzi szám: 209364/14 Balázs Közösségi funkciókat erősítő tevékenység ERFA A közösségi funkciók erősítésén belül lehetőség nyílik kulturális intézmények felújítására, bővítésére. A lakótelep rehabilitáció komplexszé tétele érdekében a lakótelepi területeken lévő intézmények arculatának rendezetté tétele – ezáltal hozzájárulás a rendezett lakótelepi térhez. Ugyancsak célja a beruházásnak a külső felújítás segítségével jelentős energia megtakarítás realizálása. Energiafelhasználás csökkenésének mértéke (21% 2013-re) A beruházás a Csepel-Sziget iskola egy részét, a Pedagógiai Szakmai Szolgálatot és a Csepel Galériát magában foglaló épület külső szigetelését, a PSZSZI és Csepel Galéria részben a nyílászárók cseréjét tartalmazza. Az alábbi tevékenység a Csepel Galéria épületrészére vonatkozó felületeket érinti. A felújítás célcsoportját képezik egyrészről a lakótelepen élők, akik rendezett külsejű intézményekkel szembesülnek. Másrészről a felújítás célcsoportjához tartoznak az intézményben dolgozók, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők.
Célcsoport bemutatása
Tevékenység indokoltsága
15%
bemutatása,
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Az épület létrehozása óta érdemi külső felújításban nem részesült. A belső terek a változó funkciókhoz kapcsolódóan felújításra kerültek, de a külső homlokzat még a 70-es évek építészeti értékeit képviseli – meglehetősen leromlott állapotban. Az épület működése erősen energiapazarló, ezért a vizuális igényekből fakadó külső felújítást energiahatékonysági beruházásokkal érdemes összekapcsolni. 85% 15%
Közbeszerzés kiírására alkalmas műszaki dokumentáció rendelkezésre áll A felújítás nem építési engedély köteles. A beruházás közbeszerzési eljárás lefolytatása után elindítható.
A program részét képezi a Csete Balázs sétányon található önkormányzati tulajdonú üzletsor szélső egységének átalakítása, és Közösségi Házként való üzemeltetése. A Közösségi Ház kialakítására szolgáló épület jelenleg a Matrika 2000 Kft. üzemeltetésében Aranyökör Sörözőként működik. Ilyen típusú intézmény működése az iskolák tőszomszédságában nem kívánatos, ezért átalakítása – egyéb célszerűségi okok mellett – stratégiai célokkal is igazolható. Az Aranyökör Sörözővel a bérleti szerződést az önkormányzat 2009. november 30-ával mondta fel, ezután kezdődhet meg a helyén az új funkció kialakítása.
53
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
12. Közösségi Ház kialakítása, kapcsolódó eszközbeszerzéssel Budapest Csepel Önkormányzata Utca: Házszám: Helyrajzi szám: 209364/10 Közösségi funkciókat erősítő tevékenység ERFA A közösségi funkciókat erősítő tevékenységekhez kapcsolódóan lehetőség nyílik közösségi szolgáltató intézmények felújítására, átalakítására, bővítésére. A tevékenység célja olyan közösségi intézmény létrehozása az akcióterületen, amely a program lezárása után is alkalmas arra, hogy fenntartsa a közösségi tevékenységeket, folyamatosan kapcsolatban legyen a helyben lakókkal, és közvetíteni tudjon számukra képzési, foglalkoztatási, segélyezési lehetőségeket, valamint a társadalmi normákra vonatkozó mintákat. Létrejövő közösségi ház alapterülete (302 m²) A Közösségi Ház az önkormányzati tulajdonú üzletsor legszélső épületében kerül kialakításra, egy jelenleg vendéglátóipari egységként szolgáló üzlet funkcióváltásával, a bérleti szerződés felmondásával. Az épület nyílászárói cserére kerülnek, a portál – illeszkedve az üzletsor átalakításához – cserére kerül. Az épület belső falai áthelyezésre kerülnek, hogy létrejöhessen az új funkciónak megfelelő tér: 1 nagy terem, 1 kis foglalkoztató, 1 számítógép szoba, 1 iroda, 1 fogadótér, 1 raktár, vizesblokkok és öltözőhelyiségek. Kialakításra kerül egy akadálymentes WC helyiség, a személyzet részére szociális blokk, a vendégek, látogatók részére férfi-női WC blokk. A közösség számára három külön terem áll rendelkezésre eltérő funkciókkal. A hőközpont megmarad, mellette egy kis raktár kerül megépítésre.
Célcsoport bemutatása
Tevékenység indokoltsága
iránti
igény
bemutatása,
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
A Közösségi Ház új intézményként jön létre, tehát az eszközbeszerzések során az épület teljes felszereléséről, valamint a programokhoz szükséges állandó eszközökről is gondoskodni kell, pl. bútorok, multimédiás eszközök, számítógépek, közösségi játékok, sporteszközök, konyhai eszközök. A Közösségi ház célcsoportját elsősorban a lakótelepen élők képezik. Beleértve a jelentős arányban a területen élő nyugdíjasokat, a gyermekeseket, a fiatalokat, a speciális problémákkal küzdő hátrányos helyzetű lakosokat. A Közösségi Ház célcsoportja azonban nem szűkül le az akcióterületre. Az akcióterület közvetlen szomszédságában találhatók ugyanis a kerület társadalmi értelemben leginkább leromlott lakóterületei, ezért a közösségi ház szolgáltatásai az ő számukra is elérhetőkké kell, hogy váljanak. A tevékenység iránt egyelőre látens igény jelentkezik. A lakótelepi kérdőíves felmérés alapján a lakosság egyelőre kevéssé ismeri fel a Közösség Ház szükségességét, elsősorban a fizikális igények kerültek előtérbe a felmérés során. A valós igényt azonban mutatja a kerületben működő egyetlen hasonló jellegű intézmény kapacitáson felüli kihasználtsága. (Csepeli Szociális Szolgálat közösségi háza a Táncsics Mihály utcában.) A lakótelepen működő Közösségi Ház napi szinten lesz kapcsolatban a felhasználóival, tehát az igényeiknek megfelelően tud reagálni a szükségletekre. 85% 15%
Építészeti és gépészeti terv, valamint tételes költségbecslés rendelkezésre áll. Az épület átalakítása nem építési engedély köteles – nem változtatja meg a főfalakat. A beruházás közbeszerzési eljárás lefolytatása valamint a jelenlegi bérlő kiköltözése után elindítható.
13. A Csete Balázs sétányon található üzletsor részleges felújítása Budapest Csepel Önkormányzata Utca: Házszám: Közterület helyrajzi száma: 209364/ 29 Üzleteké: 209364/5,6,7,8,9 Gazdasági funkciókat erősítő fejlesztések ERFA A gazdasági funkciókat erősítő tevékenységeken belül az önkormányzati tulajdo-
54
támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
nú üzletek teljes körű felújítása támogatást élvezhet. A tevékenység célja az üzletsor arculatváltásának elősegítése, a megújult lakótelepi imázs erősítése. Ugyancsak cél a jelenleg túlságosan nagy számban szeszes italt árusító egységek számának csökkentése, és a helyükre konszolidáltabb tevékenységek bevonzása. Arculatilag megújult üzletegységek száma (5 db)
Tevékenység szakmai leírása • • • • Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Az üzlethelyiségek portáljának cseréje hőhídmentes acélszerkezetekre Előtetők színezése Nyílászárók mázolása Beton oldalfalak színezése
A célcsoport alapvetően a lakótelepen élőket és a lakótelepen szolgáltatást igénybe vevőket foglalja magában. Az új lakótelepi imázs kialakítása megkívánja a lakótelep külső megjelenését nagyban meghatározó, központi fekvésű üzletsor arculatváltását. 25% 75%
Építészeti terv és tételes költségbecslés rendelkezésre áll. Az átalakítás nem építési engedély köteles tevékenység. A közbeszerzési eljárás lefolytatása után a beruházás elkezdhető.
A tevékenység részletes műszaki leírása: Az üzletsor homlokzati portáljai hagyományos idomacélból, hegesztett kivitelben készített, hőszigetelő üvegezés nélküli szerkezetek. Az elmúlt harminc év során többszöri mázolásban részesültek, de ennek ellenére nagyon elavult állapotban vannak. A főhomlokzaton lévő portálok kibontásra kerülnek és helyettük új hőhídmentes hőszigetelő üvegezésű acél szerkezetű portálok kerülnek elhelyezésre. A portálok ragasztott biztonsági üvegezéssel készülnek, így a főhomlokzatról lekerülhetnek a különböző védőrácsok és egységes új homlokzat alakul ki. Az egyéb külső nyílászárók nagyon alapos festék eltávolítás után új mázolást kapnak. Az üzletsoron lévő épületek nyílászárói a színtervek alapján különböző színezést kapnak. Az épületek nyílászáróinak színei megjelennek az adott épület előtetőjének lemezborításán is. Az épületek homlokzati felületei letakarítás után új homlokzati festést kapnak. A homlokzati festés színe minden épületen azonos. Az azonos homlokzati szín mellett válnak hangsúlyossá az épületek nyílászáróinak a színei.
ESZA típusú projektek Az ESZA típusú programok célja egyrészről az alacsony társadalmi státuszú csoportok társadalmi beilleszkedésének elősegítése (beleértve a gyermek és felnőtt korosztályt), valamint a közösségi szemlélet, életforma kialakítása annak érdekében, hogy a lakótelep önszerveződő ereje növekedjék, a rehabilitáció eredményei tartósan is fenntarthatóak maradjanak. Ennek érdekében az ESZA programok tartalmaznak közösségépítési, társadalomszervező, és képzési-felzárkóztató programokat.
55
Komplex munkaerő-piaci képzés modellje 5 Az Ady lakótelep szociális városrehabilitációs programjának szerves részét képezi az aktív korú inaktív lakosok foglalkoztatási potenciáljának emelése képzési és foglalkoztatási programok segítségével. A képzési programok megvalósítását a jogosultsági indikátorok igazolják:
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében magas volt 2001-ben 25, 8%-os,
Munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben: 9,3%
Tartós munkanélküliek aránya az akcióterületen magas volt 2001-ben (legalább 360 napos munkanélküliek aránya): 2,8%
Magas azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt: 9,7%
Célcsoportok: A lakótelepen és közvetlen környezetében, szegregált városrészekben élő, minimálisan 8 általános iskolás végzettséggel rendelkező, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosok. (Szakmai képzettség nélkül vagy elavult képzettséggel.) A képzési projekt a rehabilitációs programon belül komplex programként kerül megvalósításra, melynek lépései szorosan egymásra épülnek: 1. Kiválasztás folyamata: A kiválasztás folyamata toborzással kezdődik (a képzés kezdete előtt mintegy 2-3 hónappal), amely a potenciális résztvevők adatainak adatlapokon való rögzítését jelenti. Az adatlapok felvételére alkalmas részben a lakótelepen lévő rehabilitációs iroda, mely a lakótelepen élő érdeklődőket várja, részben pedig célzott keresés eredményeként (Szociális Szolgálat kliensrendszere, HHHs gyermekek szülei a Lajtha iskolában) ismertethetők meg a lehetőségek a potenciális kliensek körében. A toborzás során regisztrált lehetséges résztvevőket személyes beszélgetés eredményeképpen lehet orientálni egyes képzési programok vagy pedig az önálló álláskeresés, foglalkoztatás irányába. A képzésre való kiválasztás során – megfelelő létszám esetén - preferáljuk a tartósan munkanélküli, gyermekes háztartásban élőket.
5
Az Előzetes Akcióterületi Terv a komplex munkaerő-piaci képzés mellett foglalkoztatási elemet is tartalmazott. Jelen Akcióterületi Tervben azonban korrigálnunk kell a korábbi elképzeléseket, s a tisztán foglalkoztatási elemeket a képzési elem integrált részévé kell tennünk. Ennek alapvetően két oka van: Az EATT-ben megjelölt szociális szövetkezet létrehozásához sajnos a hazai törvényi szabályozások változása ill. nem változása nem kedvezett. A szociális gazdaság ezen formációja a jelenlegi jogszabályi környezetben nem fenntartható piacképesen. Sajnos a gazdasági helyzet átalakulása miatt ugyancsak nehéz helyzetbe jutottak a már meglévő szociális szövetkezetek is. (Például a tervezett szelektív hulladékgyűjtési tevékenység az iparág összeomlása miatt megvalósíthatatlan) Ugyancsak ezen szegmens piaci létjogosultságát kérdőjelezi meg a 2009. áprilisától bevezetett „Út a Munkába” program, amely a korábbiaknál lényegesen nagyobb számú közcélú foglalkoztatottat helyez olyan területekre, amelyek korábban egy lehetséges szociális szövetkezet szegmensét képezték volna.
56
2. Képzés: A képzés során két egyprofilú csoport (kb. 30 fő) és egy vegyes csoport (kb.15 fő) indítását tervezzük. Az egyik egyprofilú csoport az építőipari szakmacsoporton belül indulna, mely képzés a 8 általános iskolai végzettségre ráépíthető, és várhatóan 2 év múlva, a jelenlegi recesszió enyhülése után piacképes lesz. A másik egyprofilú csoport bolti eladók képzését eredményezné, melynek segítségével elsősorban a középiskolákból kimaradó fiatalok kezdeti szakmához juttatását lehetne elősegíteni. A vegyes profilú csoport tagjait különböző, a program 18 hónapja alatt a képző intézményekben amúgy is folyó képzésekbe kívánjuk beiskolázni. Ez a megoldás technikailag bonyolult, de lehetővé teszi, hogy szélesebb választási lehetőséget biztosítsunk a jelentkezőknek. (A képzési profilok a toborzás és kiválasztás során kialakuló kereslet eredményeképpen némileg változhatnak a 2. körös pályázatban leadotthoz képest, de olyan módon, hogy az nem növelheti a támogatás összegét – az előzetesen kiválasztott és beárazott szakmák részletesen az árajánlatok közt találhatók.) 3. Képzést kísérő szolgáltatások: a. Mentorálás: a kiválasztástól a képzési folyamaton át, a gyakorlat biztosításáig folyamatos, személyes mentorálást biztosít a program. Ez a támogató tevékenység az olyan személyek számára nélkülözhetetlen, akik hosszú idő óta elszoktak a munkaerőpiaci követelményektől. A képzésben résztvevők személyes mentorálásán felül a munkaerőpiaci tréner a lakótelepen lévő Közösségi Házban heti 2-3 alkalommal álláskeresési tanácsadást biztosít. Mind a mentor/koordinátor mind pedig a munkaerő-piaci tréner feladatát a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat alkalmazásában álló munkatárs fogja betölteni, ezért a pályázat során a két fő bérköltsége került beárazásra. b. Gyermekfelügyelet: a vegyes profilú csoporthoz kapcsolódóan a lehetőségét kívánjuk biztosítani a kisgyermekes anyák számára a gyermekmegőrzésnek – maximum napi 4 óra. c. Képzési támogatás: a képzésben potenciálisan résztvevők ellenérdekeltekké válhatnak a képzéssel szemben, ha nem jutnak az esetleges alkalmi munkáikat ellentételező pénzbeli támogatáshoz, ugyanakkor a támogatás segítségével motiválhatók az órák folyamatos látogatására. Ez a támogatási összeg magasabb kell, hogy legyen, mint a rendszeres szociális segély, de alacsonyabb, mint a minimálbér – biztosítva a későbbi foglalkoztatási motivációt. (45.000 Ft/hó/fő értéken szerepel a képzési támogatás a költségvetésben. Ez bér jellegű költség, amelynek jogszabály szerint nincsenek közterhei.) 4. Gyakorlat biztosítása: A szakképzés elvégzése, és a vizsga sikeres teljesítése alapfeltétele a foglalkoztatásnak, ugyanakkor kellő gyakorlat hiányában nehézségekkel szembesülhetnek a képzést elvégző potenciális munkavállalók. A program ezért támogatni kívánja a célcsoport egy részét abban, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzen, és így a munkaerőpiacon versenyképesebbé váljon. Ez azt jelenti, hogy gyakorlati idő során a képzést sikeresen elvégzők egy bizonyos százaléka (provizórikusan 2030%-a) 6 hónap időtartamra az FKFSZ kht. alkalmazotti állományába kerül. Az FKFSZ 57
széleskörű tevékenység skálája lehetővé teszi, hogy a képzést elvégzők, és munkaerőpiacra rögtön beilleszkedni nem tudók gyakorlati tudást szerezhessenek. A gyakorlati időt teljesítők bérjellegű kifizetésben részesülnek. Az FKFSZ elsősorban azokat segíti átmeneti időtartamban, akik a munkaerőpiacon önállóan nem tudnak elindulni, a program célja pedig, hogy a részt vevők kellően piacképesekké váljanak a hosszú távú munkavállaláshoz. A program ebből kifolyólag a gyakorlati idő biztosítását tekinti kimenetnek – azaz a képzéshez kapcsolódó szolgáltatást biztosít, nem pedig bértámogatást vesz igénybe a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében (Ez utóbbi kitétel a pályázati útmutató szerint továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel járna, amelyet azonban a jelenlegi piaci körülmények közt a munkáltatók nem vállalnak.) A gyakorlati idő biztosítását az is indokolja, hogy a potenciális munkáltatók bizalmatlanok az olyan munkavállalóval szemben, akinek semmilyen munkatapasztalata nincsen. A jelenlegi gazdasági környezetben inkább olyan munkaerőt foglalkoztatnak, aki már gyakorlott, és nem a munkáltatónak kell a betanításhoz szükséges munkákat biztosítani. Ily módon a képzési elem akkor tud valóban hatékony lenni, és a képzésben résztvevők munkaerőpiacra való visszavezetésében szerepet játszani, ha a képzést gyakorlati idő biztosításával egészítjük ki. A képzési projektek végső kedvezményezettje a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Kht. (FKFSZ kht.) A Közreműködő Szervezet az elszámolások tekintetében közvetlenül a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatóságával áll kapcsolatban. A szakmai feladatok koordinálását, a képzésben és foglalkoztatásban résztvevőkkel való együttműködési megállapodások megkötését, valamint az elszámolások előkészítését az FKFSZ végzi.
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
14. Komplex munkaerő-piaci képzés és gyakorlat Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. Utca: Házszám: Helyrajzi szám: Szociális jellegű (ESZA típusú) beavatkozások ESZA A szociális jellegű tevékenységek közt a munkaerő-piaci beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok lebonyolítása nevesítésre került. Az alacsony, nem versenyképes képzettségű helyi lakosság munkaerő-piaci alkalmazkodásának elősegítése, piacképes szakmai képzések és kapcsolt mentális és munkaerő-piaci szolgáltatások segítségével. A képzési programokban részt vevők száma (45-50 fő) A munkaerő-piaci tanácsadáson részt vevők száma (60-100 fő) Munkaerő-piaci gyakorlatban részt vevők száma (10 fő) A komplex munkaerő-piaci képzés során a szakmai és munkavállalói kompetenciák mellett a mentális, és szociális kondíciók fejlesztését is megcélozzuk. Személyre szabott egyéni és csoportos munkaerő-piaci szolgáltatássokkal (pályaorientációs, álláskeresési, rehabilitációs tanácsadással, aktív álláskeresés segítésével), mentori segítséggel kívánjuk javítani a célcsoport esélyeit. A program a következő fázisokat tartalmazza: 1. Toborzás, kiválasztás 2. Mentális orientáció 3. Két egyprofilú képzési csoport kialakítása (férfiak számára, építőipari témakörben, elsősorban nők számára eladó témakörben - 2X15 fő számára), valamint mintegy 15 fő beiskolázása a program időszaka alatt az egyes képző intézményekben folyó képzésekbe 4. A képzésben részt vevők folyamatos mentorálása, és számukra képzési hozzájárulás, esetlegesen gyermekfelügyelet biztosítása 5. A lakótelepen és környezetében élők számára folyamatos munkaerőpiaci tanácsadás 6. A képzésben részt vevők közül mintegy 10 fő számára gyakorlat meg-
58
szerzési lehetőség biztosítása. A képzéshez kapcsolódó gyakorlati tapasztalatok megszerzését a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. tudja biztosítani. Célcsoport bemutatása
Tevékenység indokoltsága
iránti
igény
bemutatása,
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A célcsoportot a lakótelepen élő, és a lakótelep közvetlen közelében alacsony státuszú területen élő lakosság képezi. 1. Kisgyermekes, és tartósan munkanélküli nők, érettségivel, lakosok max. 8 általánossal. A kisgyermekes asszonyok körében gyakori a gyermekek miatti tartós távol maradás a munkaerő-piacról. 2. Regisztrált állás keresők, tartósan legális munka nélküli férfiak, max. 8 általános iskolai végzettséggel. A piacképes szaktudás hiánya miatt ők jellemzően az alkalmi, nem regisztrált gazdaságba szorulnak. A lakótelep által teljesített jogosultsági indikátorok sorában a maximum általános iskolával rendelkezők magas aránya jellemző. A visszailleszkedéshez szükséges kompetenciák jellemzően elkopnak, saját erőből szinte lehetetlenné válik a felzárkózás. Ez számukra és családjuk számára kiszámíthatatlan jövedelmi helyzetet és szociális kiszolgáltatottságot eredményez. Ez a tény nagyban hozzájárulhat a lakótelepen tapasztalható viszonylag nagy arányú inaktivitáshoz. A mentális, szociális és munkaerő-piaci szolgáltatásokkal ötvözött piacképes képzések megerősítik egy magasabb szociális szintű önfenntartó képesség esélyét. 85% 15%
Részleges igényfelmérés és a képző intézményekkel történő koordináció megtörtént Egyes képzési modulokra vonatkozó együttműködési megállapodás kialakítása a képző intézményekkel. Az egyes képzések végső profiljának kialakítása a jelentkezések és pályaorientáció eredményeképpen.
Az Ady lakótelep szociális városrehabilitációs programjának szerves részét képezi a lakótelepi közösség erősítése, valamint a közösségi tevékenységek segítségével a program szociális elemeihez való folyamatos hozzájutás biztosítása. A közösségi programok végrehajtásának helyszíne alapvetően az újonnan kialakítandó Közösségi Ház lesz, mintegy 302 m²-en, illetve egyes közösségi tevékenységek közterületeken és a lakótelep egyéb intézményeiben is folynak majd. A közösségi ház a program megvalósításának első szakaszában készül el, ennek ellenére biztosan lesz néhány olyan hónap, amikor a komplex program megvalósítása már folyik, a Közösségi Ház azonban még nem fogadókész. Az átmeneti időszakban a közösségi programoknak átmeneti helyszínekre lesz szüksége a lakótelepen. Szóba jöhető helyszínek: Lajtha általános iskola, Csepel Galéria, Magyar Vöröskereszt ingatlana a lakótelepen. A közösségi programok alapvetően két célt kívánnak betölteni: •
Egyrészről aktivizálják a lakótelepen élő lakosságot, és alapját jelentik az aktív közösségi élet kialakulásának
•
Másrészről szociális szerepet töltenek be, részben azáltal, hogy támogatási, képzési lehetőségekről szóló információkkal látják el a rászorulókat, részben pedig azáltal, hogy elsősorban a fiatal korosztály számára életviteli, szocializációs, képességfejlesztési programokat biztosítanak, melyek segítségével észrevétlenül segítik elő a társadalmi felzárkózást.
59
A közösségi ház tervezett, pályázat segítségével finanszírozott programkínálata a végrehajtás időszakában: Program jellegű tevékenységek Tevékenység
Alkalom/hó
Ütemezés a projekt végrehajtás időszakában
Célcsoport: Kisgyermek
Baba-mama klub keretében: képességfejlesztés csecsemők számára, mozgásjavító torna, zenés, kézműves foglalkozás bölcsődés-óvodáskorú gyermekek részére Célcsoport: osztály
kisiskolás
8
Eszközigény
Feltétel/ megjegyzés
Készségfejlesztő gyerekjátékok, mesekönyvek
Képzési programoknál itt lenne a gyermekfelügyelet is
Fogyó eszközök a szolgáltatásba építve
Több típusú program alkalmazható a feladatra
2010. február – 2011. március
kor-
Kézműves foglalkozás
5
2010. február – 2011. március
drámajáték
4
2009. november 2011. március
MindLab program (készség és képességfejlesztés játékos eszközökkel)
5
2010. február – 2011. március
Kortárs segítők prevenció
8
2010. február – 2011. március
Kortárs segítők szociometria
4
2010. február – 2011. március
–
Célcsoport: kamaszok
Már a Közösségi Ház működése előtt elindítható a Lajtha iskolában
csocsó, darts, billiárd, kültéri, mozgatható sportsporteszközök multimédiás eszközök
Zenés színház
2
2009. november 2011. március
–
drámajáték
3
2009. szeptember – 2011. február
Kamasz-klub
20
2010. február – 2011. március
Már a Közösségi Ház működése előtt elindítható a Lajtha iskolában
60
Célcsoport: aktívkorú munkanélküli Álláskereső klub
10
2010. február – 2011. március
Számítógépek internet csatlakozással, nyomtatóval, folyóiratok
Célcsoport: Nyugdíjasok Felnőtt és Szépkorúak-klubja
20
2010. február – 2011. március
Társasjátékok kézműves programok igény szerint, esetleg szolgáltatásba építve fogyóeszköz
Cégek bemutatkozását is meg lehet szervezni: helyszíni toborzás, tájékoztatás Lehetnek önszerveződő tevékenységek, illetve szervezett programok
Nem program jellegű tevékenységek: 2010. február – 2011. március között működnek a végrehajtási időszakban, majd azt követően is folyamatosan. – A kávézó-teázó a Közösségi Házban non-profit alapon működik, és teljes nyitva tartási időben elérhető. – Információs pult a Közösségi Házban teljes nyitva tartási időben működik. – Hely biztosítása a lakótelepi közösségi tevékenységek számára, pl. lakótelepi civil egyesület összejöveteleinek: a civil szerveződések ösztönzése, hely biztosítása igény és egyeztetés szerint ingyenesen
Nem a közösségi házban működtetett programok – Lajtha Iskolában működtetett programok (pl. számítógépes szakkör, kézműves foglalkozások) – Galéria programjai (pl. képzőművészet gyermekeknek) A program során 4 fő számára kívánjuk a Mindlab nevezetű program módszertanát képzés segítségével átadni. Így a pedagógusok és közösségi szakemberek képesekké válnak a program lezárulta után is továbbvinni a képességfejlesztő, felzárkóztató gyermekfoglalkoztatás módszereit. (A program módszertani részletei az árajánlatban találhatók.) A Támogatási Szerződés megkötéséig tartó időszakban a rehabilitációs irodán keresztül újabb inputok érkezhetnek a közösségi programokkal kapcsolatban, amelyek a megadott költségevetési kereteken belül módosíthatják a programok pontos összetételét, intenzitását. A Közösségi Házban 3 fő státuszát kívánjuk biztosítani (bérköltségük a támogatott program részét képezi.) Ezen stabilan jelen lévő személyzet maga is szolgáltatásokat nyújt, klubokat, programokat vezet, információt biztosít. Ezen felül az állandó személyzet biztosítja a szolgáltatásként igénybe vett programok külső feltételeit. A Közösségi Ház kiszolgáló személyzetét közmunka segítségével kívánjuk megoldani.
61
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
15. Közösségi programok Csepeli Szociális Szolgálat Utca: Házszám: Helyrajzi szám: Szociális jellegű (ESZA típusú) beavatkozások ESZA A szociális programok segítségével a pályázat nyomán lehetőség nyílik közösségfejlesztést, szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tevékenységek finanszírozására. A komplex lakótelep rehabilitáció elengedhetetlen kelléke a lakótelepi lakosok folyamatos motiválása, a lakótelepi közösség összetartozásának erősítése, a társadalmi normák közvetítése, melynek segítségével a társadalmi rehabilitációban elért eredmények fenntarthatóvá válnak. A tevékenység ezt kívánja elősegíteni. A létrejövő Közösségi Ház alapterülete (302 m²) A Közösségi Ház látogatóinak száma hetente (átlagosan: 60 fő) A lakótelepi közösségi programok döntően a Közösségi Házban kerülnek megvalósításra, az alábbi szolgáltatások formájában: Klub a nyugdíjasok számára, internet hozzáférés biztosítása (pl. „Kattints nagyi!”) Álláskeresők klubja Kisgyermekesek számára programok, játszóházak (képzések alatti gyermekfelügyelet) Gyermekeknek délutáni klubfoglalkozásai, korrepetálás, drámapedagógiai foglalkozások Információs tevékenység (szóróanyag és tájékoztatás) Családsegítő szolgáltatás helyszíni kiterjesztése Kamaszkorúak foglalkozásai (ping–pong, csocsó), klubélet, drámaóra A közösségi házban a program során 3 státusz bérköltségét kívánjuk biztosítani, a továbbfoglalkoztatás feltételei mellett.
Célcsoport bemutatása
Tevékenység indokoltsága
iránti
igény
bemutatása,
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott
Ezeken felül a környező intézményekben is közösségi programokat tervezünk, különösen abban az időszakban, amikor a Közösségi Ház még nem áll rendelkezésre: Kulturális programok, közösségi programok a Csepel Galériában Délutáni gyermek programok a Lajtha László iskolában Előadások, foglalkozások a PSZSZI e célra kialakított előadótermében A célcsoportot a lakótelepen élő, és a lakótelep közvetlen közelében alacsony státuszú területen élő lakosság képezi, korra, nemre, családi állapotra és jövedelmi helyzetre való tekintet nélkül. (Minden korosztály és társadalmi réteg számára kínál a Közösségi Ház differenciált módon szolgáltatásokat) A lakótelepen és környezetében élő hátrányos helyzetű családok, emberek közvetlenül, direkt módon életmódváltásra nem késztethetők. Olyan közösségi programokat szükséges felkínálni a számukra – elsősorban a közösségi házban való folyamatos jelenléttel – amely segítségével tartalmasabban töltik el a szabadidejüket, és folyamatosan motiválhatóak a közösségbe való tartós beilleszkedésre. 85% 15%
Részleges igényfelmérés megtörtént (kérdőíves felmérés). A programban részt vevő intézményekkel történő koordinációra sor került. Az egyes programok költségigénye, eszközigénye kialakításra került. A potenciális szolgáltatók köre ismert. Közösségi Ház állandó státuszainak betöltése, szerződéskötés a szolgáltatást végzőkkel (nem közbeszerzés köteles tevékenység).
16. Lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények Csepeli Szociális Szolgálat Utca: Házszám: Helyrajzi szám: Promóció (ERFA) finanszírozású ERFA A kiegészítő ERFA jellegű programok keretében lehetőség nyílik helyi identitást
62
támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
erősítő társadalmi akciók finanszírozására. A tevékenység célja a társadalmi akciókon keresztül a közösségi érzés kialakulásának elősegítése, a rehabilitációs folyamatokba való bevonódás biztosítása – és ezáltal a rehabilitáció eredményei fenntarthatóságának biztosítása. Lakótelepi közterületi programok száma a program során 2 jelentősebb + 2 kisebb rendezvény A korábbiakban hagyományai voltak a lakótelepen közösségi rendezvényeknek – évente egy alkalommal. Ez a hagyomány a program keretében feléleszthető. Az időjárás függvényében tervezzük két jelentősebb, közösséget kovácsoló, szabadtéri program megrendezését. A másfél éves időtartam alatt további 2 tematikus programot tervezünk, amely kötődhet a lakótelepi intézményekhez (pl. egészségnap – Vöröskereszt, kulturális események – Csepel Galéria, iskolai rendezvények – Lajtha iskola) Ugyancsak célja a közösségi akcióknak a lakosság aktív bevonása a környezet rendezésébe, szépítésébe.
Megvalósulást mérő indikátor Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása Tevékenység indokoltsága
iránti
igény
bemutatása,
Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
A célcsoportot elsősorban a lakótelepen élők képezik, hiszen az akciók elsődleges feladata éppen a lakótelepi közösségi érzés kialakítása. A társadalmi akciókra való igény a lakosság részéről látens jellegű, a hétköznapok során kevéssé merül fel. A korábbi években rendezett közösségi akcióknak, lakótelepi rendezvényeknek azonban mindig nagy sikere volt. A rehabilitáció módszertana is igényli a társadalmi akciókat, amennyiben az egész rehabilitációs folyamatot kell egy nagy társadalmi akciónak tekinteni, amelyet közösségi eseményekkel kell tudatosítani. 85% 15%
Részleges igényfelmérés megtörtént (kérdőíves felmérés). A köztéri fesztiválok modellje és költségvetése összeállításra került. A programok megszervezése a Támogatási Szerződés megkötésének függvényében.
Bevonandó partnerek A szociális városrehabilitáció programjának kialakítása 2007. tavaszán kezdődött, amikor a Fővárosi Önkormányzat megbízást adott az Építész Stúdió Kft-nek és a Városkutatás Kft-nek előzetes stratégiai terv készítésére. A stratégiai terv célja az volt, hogy kialakítsa a komplex beavatkozás kereteit, és bemutassa a Fővárosi Önkormányzat számára, hogy hogyan válhatnak egyes lakótelepek kísérleti lakótelepként a fővárosi rehabilitációs keret részévé. A stratégiai előtanulmány készítése során a tanulmány készítői az önkormányzattal, a Csevak Zrt-vel és a Lajtha László általános iskolával folytattak megbeszéléseket. 2008. februárjában, a szociális városrehabilitációs pályázat megjelenése után kezdődött el a konkrét pályázati program kialakítása. Az Előzetes Akcióterületi Terv készítése során a megvalósíthatósági tanulmány és a pályázati tartalom kialakítása operatív munkacsoport keretében folyt, melynek tagjai:
a Csevak Zrt. munkatársai,
a Csepeli Szociális Szolgálat munkatársai,
a kerületi önkormányzat Szociális és Egészségügyi ágazatának képviselője,
a tanulmány készítésével megbízott szakértők.
A folyamatban külső egyeztetésekre is sor került a lakótelepen működő intézmények, lakóépületek körében.
63
A csoportos megbeszélések célja az volt, hogy a lakótelepen tevékenykedő szervezetek tájékozódjanak a pályázat lehetőségeiről, megfogalmazzák igényeiket, és megtaláljuk az egyes partnerek kapcsolódási pontjait. A csoportos találkozókat 2008. február-május során egyéni interjúk, egyeztetések egészítették ki. A potenciális partnerek a kapcsolatot egymás közt e-mail útján tartották, az előzetes akcióterületi terv munkaanyagai e-mailen keresztül kerültek megküldésre a partnerek számára. A lakótelep lakossága többféle módon kapott tájékoztatást, és vált részévé a program kialakításának: •
Minden társasházban/lakásszövetkezetben közgyűlésre vagy írásban történő szavazásra került sor. Ezeken a közgyűléseken a lakók tájékoztatást kaptak a programról, valamint döntöttek arról, hogy az információk birtokában a lakóközösség részt kíván-e venni a pályázati programban. (Mind a 10 lakóépület esetében pozitív döntés született az első körben.)
•
2008. márciusában a lakótelep háztartásainak 13,3%-át érintő kérdőíves felmérés készült (275 elemű minta). A felmérés részben a lakosság társadalmi státuszának felmérésére, részben pedig lakótelepükkel kapcsolatos elvárásaik megfogalmazására koncentrált. A felmérés céljai között szerepelt, hogy a programmal kapcsolatos vélemények objektíven jelenjenek meg, és olyan emberek is véleményt formálhassanak, akik lakossági fórumokra nem járnak. (A lakossági fórumon kifejezett vélemények ugyanis mindig rétegvélemények.)
•
2008. november és 2009. februárja között közel heti rendszerességgel találkozott a projekt előkészítését végző munkacsoport a társasházi közös képviselőkkel, ill. szövetkezeti elnökökkel. A megbeszélések célja a pályázat keretében elvégezhető lakóépületi felújítási munkák azonosítása, és a közös képviselők/ szövetkezeti elnökök felkészítése a felújítással kapcsolatosan tartandó közgyűlésekre. A megbeszélések során a közös képviselők/ szövetkezeti elnökök megvitatták a tervezőkkel a műszaki tartalmat és véglegesítették a lakóépület pályázati részvételének tartalmát.
•
A társasházi/ szövetkezeti közgyűlésekre 2009. február végén és március elején került sor. A közgyűléseken a közös képviselők/ szövetkezeti elnökök ismertették a lakóépület felújítás lehetséges tartalmait, a lakóközösségek pedig megvitatták a felvázolt lehetőségeket. A lakóépületek többsége esetében a közgyűlés az elnök által előterjesztett felújítási tartalmat megszavazta. Ezeken a közgyűléseken szavaztak a tulajdonosok arról is, hogy a szükséges önerőhöz kívánnak-e banki hitelt felvenni, ill. hogy a lakóközösség igényt tart-e esetlegesen felszabaduló további támogatási forrásra plusz munkák elvégzéséhez, és ehhez az önerőt is biztosítja.
•
2009. február 11-én lakossági fórumra került sor, melyen az akcióterületen élőknek lehetősége nyílt a közterületek felújítására vonatkozó tervek megismerésére és ahhoz kapcsolódó javaslatok megfogalmazására.
•
Az egyéni postaládákban több alkalommal helyeztünk el szórólapot, a lakóépületek közösségi felületein több alkalommal jelentek meg plakátok. Ezen szóróanyagok a folyamatról adtak tájékoztatást, valamint véleménynyilvánításra kérték a lakosságot. 64
•
A heti rendszerességgel megjelenő Csepel újságban a felújítás előkészületeinek folyamatáról több alkalommal jelent meg újságcikk.
A lakótelepen 2009. februárjában került kialakításra egy rehabilitációs iroda. A rehabilitációs iroda a 209364/10 helyrajzi számú az üzletsoron álló üres ingatlan részben került kialakításra, egy épületben a jelenlegi Aranyökör sörözővel. A felszabaduló ingatlan és a rehabilitációs iroda helyisége együttesen alkotja majd a kialakítandó Közösségi Ház helyszínét. A rehabilitációs iroda megnyitásának célja a lakosság tájékoztatása az Ady rehabilitációs projekt előkészítéséről, későbbiekben végrehajtásáról. Jelenleg az iroda portálján megtekinthetők az épületekre és közterületekre vonatkozó építészeti tervek. A projekt fejlesztés során rehabilitációs irodaként működő helyiség a projekt végrehajtás szakaszában a Csevak Zrt. kereteiben kialakítandó Városfejlesztési Igazgatóság kihelyezett irodájaként fog működni a projekt menedzsmentje, a közösségi és képzési programok koordinációja és a lakosság tájékoztatása érdekében. A rehabilitációs iroda további funkciója lesz a közösségi ház programjainak lakossági igényfelmérése, valamint a képzési programok klientúrájának kialakítása.
A pályázat második, végső körére kialakult az alábbi partneri kör: A pályázat benyújtója: Budapest XXXI: Kerület Csepel Önkormányzata Konzorciumi szerződést aláíró, tehát támogatásban részesülő partnerek:
5 társasház és 2 lakásszövetkezet (1 lakásszövetkezet a két kör közötti egyeztetések során kivált a program résztvevői közül)
Csepeli Szociális Szolgálat (a közösségi programok és társadalmi akciók tekintetében)
Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat (a komplex munkaerő-piaci képzési programok tekintetében)
A programot a tervezés, megvalósítás során segítő, de támogatásban nem részesülő partnerek:
Csevak Zrt. (Csepel Önkormányzatának vagyonkezelője)
Lajtha László általános iskola
Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és szakiskola
Csepel Galéria
Pedagógia Szakmai Szolgáltató Intézmény
Csepel-Sziget általános és Szakiskola
A CSEVAK Zrt. felelős a rehabilitációs projekt előkészítéséért, és újonnan felálló szervezeti egysége, a Városfejlesztési Igazgatóság révén annak végrehajtásáért is.
65
A Lajtha László Általános Iskolával egyeztettük a létrehozandó Közösségi Ház programjait annak érdekében, hogy az iskola és a közösségi ház programjai egymást kiegészítsék és erősítsék. A projekt végrehajtás időszakában, a közösségi ház beruházásának időszakában tervezzük, hogy egyes közösségi programoknak átmenetileg az iskola ad otthont. A Csete Balázs középiskola udvarán önkormányzati forrásból kialakítandó sportudvar hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás korosztály sportolásához minőségi sportpályák álljanak rendelkezésre. A Csepel Galéria, a Pedagógia Szakmai Szolgáltató Intézmény és a Csepel-Sziget általános és Szakiskola külső homlokzati hőszigetelése és részleges nyílászárócseréje is része a programnak. A Csepel-Sziget iskola megújítása önkormányzati forrásból történik. Ezen túlmenően a Csepel Galériával és a Pedagógia Szakmai Szolgáltató Intézménnyel szakmai együttműködést is kialakítottunk, a projekt végrehajtása során bizonyos közösségi , képzési programnak helyet biztosítanak. A Csepel Galéria és a Közösségi ház között hosszabb távú szakmai együttműködés alakulhat ki.
Támogatásban részesülő partnerek Partner neve:
A partner gazdálkodási/jogi formája: Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:
Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:
Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban:
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:
2. Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet 3. Ady Endre út 41-47 Társasház 4. Árpád u.6 ABC Társasház 5. Árpád Lakásfenntartó Szövetkezet 6. Árpád u.10 Társasház 7. Árpád u. 12 Társasház 8. Zsák Hugó u. 2-8. Társasház Társasház/lakásszövetkezet Igen Igen Lakóépület felújítás Részvétel a lakóépület felújítására vonatkozó részletes műszaki tervek kialakításában, közgyűlések megrendezése és lebonyolítása. A tervezők és kivitelezők számára bejárhatóság biztosítása. A beruházás eredményét a partner birtokolja, működteti és tartja fenn.
9. Csepeli Szociális Szolgálat Önkormányzati fenntartású intézmény Igen Nem (Budapest Csepel Önkormányzata biztosítja az önerőt) Közösségi programok Lakótelepi közösségi akciók, rendezvények A Szociális Szolgálat a programot tervező munkacsoport tagja A foglalkoztatási és képzési programokban javaslattevő. A közösségi tevékenységek szervezője, menedzsere, lebonyolítója A létrejövő Közösségi Házat fenntartó intézmény
66
Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Biztosít-e önerőt? Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban:
10. Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Közhasznú társaság Igen Nem (Budapest Csepel Önkormányzata biztosítja az önerőt) Képzési programok és kapcsolódó gyakorlat biztosítása A képzési programokkal kapcsolatos tevékenységek tervezésében való részvétel, folyamatos konzultáció A képzési programokat lebonyolító intézményként a partner feladata a tevékenység végrehajtása, 10 fő számára gyakorlati idő biztosítása
Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:
Önkormányzat által ellátandó feladatok Az önkormányzat és a nevében eljáró Csevak Zrt. a lakótelep rehabilitáció legnagyobb befolyással bíró szereplője, amely előkészíti, koordinálja és végrehajtja (Városfejlesztő Igazgatóságán keresztül) a rehabilitációs folyamatokat. A lehetséges önkormányzati feladatok közül bizonyos feladatok a rehabilitáció folyamán szükségessé válnak, míg mások nem igényelnek szerepvállalást. •
Ingatlanszerzés: a fejlesztések tisztázott viszonyú (társasházi/lakásszövetkezeti és önkormányzati tulajdonú) ingatlanokon történnek. Ingatlanszerzésre tehát a rehabilitáció során nincsen szükség.
•
Terület előkészítés: a lakótelep rehabilitáció alapvetően (a közterületek vonatkozásában) felújítás jellegű, tehát terület előkészítési munkálatokra nincsen szükség.
•
Közmű és úthálózat fejlesztés: a közmű cégek nyilatkozatai alapján közmű fejlesztés a projekt kapcsán nem lesz. Úthálózat fejlesztést a rehabilitáció csak a felújítás vonatkozásában tartalmaz – gyalogos felületek felújítása - , az érvényes szabályozási terv kereteinek megfelelően. Az önkormányzat készítteti el a vonatkozó közterület felújítási terveket, és hajtja végre a beruházást.
•
Zöldterületi fejlesztések: a lakótelep rehabilitáció a zöldfelületek minőségének javítását, és korlátozott mértékű zöldfelület növelést tűz ki célul. Az önkormányzat készítteti el a vonatkozó kertépítészeti terveket, és hajtja végre a beruházást.
•
Kármentesítés: a lakótelep rehabilitáció nem igényel kármentesítést.
•
Lakás célú felújítások: a rehabilitáció során a lakótelepen található tíz lakóépületből hét épület lakóközössége részt vesz a felújítási programban. Az önkormányzat koordinálja a folyamatot, a pályázati források segítségével részletes műszaki terveket készíttet, és a CSEVAK Zrt. Városfejlesztő Igazgatósága révén elvégzi a közbeszerzési, bonyolítási és műszaki ellenőri feladatokat.
•
Akadálymentesítés: a rehabilitációs program tartalmazza a közterületek akadálymentesítését – ez alapvetően már ki van építve, kevés helyen igényel pótlólagos be-
67
ruházásokat. Az akadálymentesítés különösen az üzletsor külső felújítása, illetve a Közösségi Ház akadálymentes bejárhatóságának kialakítása során kap hangsúlyt. A PSZSZI-Csepel_Sziget iskola-Galéria külső felújítást igénylő épülete már jelenleg is akadálymentesített, ezért vele kapcsolatban pótlólagos feladatok nem merülnek fel. •
ESZA típusú tevékenységek: az önkormányzat a komplex lakótelep rehabilitáció keretében kialakítja az ESZA tevékenységekhez szükséges infrastruktúrát (Közösségi Ház), és intézményein keresztül (Csepeli Szociális Szolgálat, Városfejlesztő Igazgatóság) koordinálja a Közösségi Házban, valamint az egyéb helyszíneken folyó ESZA típusú tevékenységeket.
•
Menedzsment, koordináció: a Csevak Zrt. kereteiben létrehozott Városfejlesztési Igazgatóság menedzseli az Ady lakótelep rehabilitációs programját.
•
Információszolgáltatás: az önkormányzat a pályázati előkészítés során a leendő Közösségi Ház egyik helyiségét Rehabilitációs Irodaként működteti, amelyet a beruházás folyamán is fenntart.
68
5.3 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán A szociális városrehabilitáció, ellentétben a funkcióbővítő városrehabilitációval, csak korlátozottan céloz meg és eredményez pótlólagos magántőke beruházást. Az akcióterület nem a kerület frekventált része, hanem alapvetően lakóterület, amely csak néhány – speciális célcsoportokat eredményező - intézménye révén indukál külső mozgásokat. A lakótelep beépítése sűrű, s a szabályozási terv értelmében újabb ingatlan beruházásoknak érdemben nincs tere. Olyan magánberuházások valószínűsíthetőt tehát a pályázati program hatásaként, amelyek a lakóterületi célokat, és alapvetően a lakótelepen élőket szolgálják. Alapvetően két típusú magánberuházás várható 2009-2013 időszakában: •
A társasházi és lakásszövetkezeti tulajdonban lévő lakóépületek felújításának folytatása az uniós támogatás lehívása után. Ez a lakóépületek közösségeinek a Panel Plusz programban, Öko Plusz Programban való részvételét jelenti. Az uniós program átmenetileg csökkenti a panel programban való részvétel esélyét, hiszen a legfontosabb felújítási munkálatok megtörténnek, és a lakóközösségek estleges bankhitel törlesztési időszaka (5-8 év) csökkenti a mobilizálható saját forrás nagyságát. 2012-13 körül azonban az egyéb támogatási rendszerekben való részvétel valószínűsége megnő, egyrészt azért, mert az uniós program után fennmaradó felújítási terhek már kisebb felújítási igényt jelentenek, mint napjainkban, másrészről pedig a programban részt vevő társasházak a tapasztalatok után kevésbé idegenkednek majd az újabb támogatási programban való részvételtől és kölcsönfelvételtől.
•
Az arculatváltáson átmenő önkormányzati tulajdonú üzletsoron az önkormányzat elő kívánja segíteni az üzlethelyiségek belső átalakítását is a bérlők igényeinek megfelelően. Ezek a beruházások azonban a bérlők költségén történek majd, aztán, hogy a végső bérleti struktúra kialakul – hiszen a program eredményeképpen az önkormányzat csökkenteni kívánja a szeszes ital fogyasztásra alkalmas üzletek számát.
5.4 A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A pályázat beavatkozásait megelőzően, illetve azokkal párhuzamosan a kerületi önkormányzat infrastrukturális beruházásokat valósít meg. Projekt neve
Projekt rövid leírása
Park felújítása a lakótelepen
Térkő-burkolat: 2440 m2, Mosott folyami kavics burkolat: 875 m2, Meglévő játszótérre további játékok: 5 db, Ülőkockák: 50 db,
Projekt helyszíne
Pályázó szervezet/ végrehajtó megnevezése Megvalósításított projekt Központi park Budapest 209364/21 hrsz. Csepel Önkormányzat/Cseva k Zrt.
Előkészítettség
Megvalósítás lehetséges kezdete és vége
Megvalósult
2008. április – május
69
mm cité 180 cm ülőpad: 18 db, mm cité hulladékgyűjtő kihelyezése: 13 db, Fa ültetés: 82 db, Konténeres cserje telepítés: 971 db, Talajtakaró cserje telepítés: 4303 db, Gyepesítés: 8500 m2 Árpád utca, Táncsics Mihály utca vonatkozó szakaszának felújítása (Árpád u – Ady Endre u között) Sportudvar kialakítása a Csete Balázs iskola udvarán Csepel-Sziget iskola épületrészének külső felújítása Térfigyelő kamerák elhelyezése és rendszerbe integrálása
A lakótelepet délről és nyugatról határoló utak felújítása 3 222 + 2 520 m2-en
Rövidesen megvalósítandó projekt Árpád u, Táncsics M. Budapest u. Csepel Önkormányzat/Cseva k Zrt.
Közbeszerzési kiírás alatt
A pályázattal párhuzamosan megvalósítani kívánt projektelemek 40*20 méteres, kispá- Csete Balázs iskola Oktatási Szol- Műszaki specifikáció lyás labdarúgásra udvara gáltató Intéz- és árajánlat alkalmas műfű borítá- Helyrajzi szám: mény sú pálya elkészítése 209364/17 Csepel-Sziget iskola PSZSZI-Csepel Galé- Oktatási Szol- Műszaki tervek és gáltató Intéz- tételes költségvetés falfelületének külső ria-Csepel-Sziget kiírás rendelkezésre mény iskola közös épülete hőszigetelése áll Helyrajzi szám: 209364/14 Forrás rendelkezésre Budapest 4-5 db térfigyelő Lakótelep területén Csepel Önkor- áll, a rendszer bővíkamera kihelyezése és tése folyamatban mányzata a megfigyelő rendvan szerbe való beintegrálása
2009. júniusdecember
2010. tus
augusz-
2010 I. félév
2009. tus
augusz-
5.5 Az önkormányzat nem beruházási jellegű tevékenységei az akcióterületen A kerületi önkormányzat a rehabilitációs programot komplex egészként kívánja kezelni, amely nem csak az infrastrukturális igényekre reagál, hanem olyan kísérő jellegű intézkedéseket valósít meg, amelyek segítségével a lakótelepi közterületeken tapasztalható negatív társadalmi minták (hajléktalan életvitelű emberek, közterületen szeszes italt fogyasztók) enyhülnek. Projekt neve
Projekt leírása
rövid
Projekt helyszíne
Férfi hajléktalanszálló integráltan működő intézmény átköltözése
Az intézmény átköltöztetése olyan telephelyre, ahol szándékainak megfelelően bővülni tud Az üzletsoron jelenleg túl nagy számban előforduló italbolt bérleti szerződésének felmondása, és új bérlők beköltöztetése
Jelenlegi helyszín: Ady Endre út 6264
Üzletsoron a szeszes ital közterületi fogyasztásával járó tevékenységek korlátozása
Csete Balázs sétány, Közterület helyrajzi száma: 209364/ 29
Pályázó szervezet/ végrehajtó megnevezése Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete
Csevak Zrt.
Előkészítettség
Megvalósítás lehetséges kezdete és vége
Lehetőségek felmérése folyamatban van
2009-2010
Lehetőségek felmérése folyamatban van
2009-2010 mán
folya-
70
5.6 A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez A lakótelep rehabilitáció egyes tevékenységeinek célcsoportjai az alábbi ábrának megfelelően egy teljes kerületrész nagyságrendjéről indulnak, és a lakóépület felújítások esetében leszűkülnek az egyes lakóházak lakóira.
Összefüggés a célcsoport és a beavatkozás típus között
ESZA jellegű programok: célcsoport a lakótelep és környezete
ERFA jellegű közterület és közintézmény felújítások: célcsoport a lakótelep lakói és az odalátogatók
Lakóház felújítások: célcsoport a lakóházak lakói
Tevékenység
Célcsoport
Illeszkedés
Az Ady Endre út 49-59 sz. alatti lakóépület részleges felújítása
Az Ady Endre út 49-59 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
A lakóépület közössége határozatban fejezte ki igényét a leromlott állapotú lakóépület korszerűsítésével, energia megtakarítást eredményező felújításával kapcsolatban.
Az Ady Endre út 41-47 sz. alatti lakóépület részleges felújítása
Az Ady Endre út 41-47 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
A lakóépület közössége határozatban fejezte ki igényét a leromlott állapotú lakóépület korszerűsítésével, energia megtakarítást eredményező felújításával kapcsolatban.
Az Árpád u. 6. sz. alatti lakóépület részleges felújítása
Az Árpád u. 6. sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
A lakóépület közössége határozatban fejezte ki igényét a leromlott állapotú lakóépület korszerűsítésével, energia megtakarítást eredményező felújításával kapcsolatban.
71
Tevékenység
Célcsoport
Illeszkedés
Az Árpád u. 8. sz. alatti lakóépület részleges felújítása
Az Árpád u. 8 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
A lakóépület közössége határozatban fejezte ki igényét a leromlott állapotú lakóépület korszerűsítésével, energia megtakarítást eredményező felújításával kapcsolatban.
Az Árpád u.10. sz. alatti lakóépület részleges felújítása
Az Árpád u. 10. sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
A lakóépület közössége határozatban fejezte ki igényét a leromlott állapotú lakóépület korszerűsítésével, energia megtakarítást eredményező felújításával kapcsolatban.
Az Árpád u.12. sz. alatti lakóépület részleges felújítása
Az Árpád u. 12. sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
A lakóépület közössége határozatban fejezte ki igényét a leromlott állapotú lakóépület korszerűsítésével, energia megtakarítást eredményező felújításával kapcsolatban.
A Zsák Hugó u. 2-8. sz. alatti lakóépület részleges felújítása
A Zsák Hugó u. 2-8 sz. alatti lakóépület lakói képezik a célcsoportot
A lakóépület közössége határozatban fejezte ki igényét a leromlott állapotú lakóépület korszerűsítésével, energia megtakarítást eredményező felújításával kapcsolatban.
Közterület felújítás, kapcsolódó eszközbeszerzéssel
A célcsoportot elsősorban a lakótelepen élő emberek jelentik, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a lakótelepen több, lakótelepen túlmutató vonzáskörzettel rendelkező intézmény található, így az intézményeket igénybe vevők, valamint ott dolgozók szintén a közterület felújítás célcsoportját jelentik.
A lakótelepen élők számára a legerősebb preferenciák a lakótelep közterületeihez kapcsolódnak, legfontosabb számukra a rendezett, és tisztán tartott közterület.
Parkolóhelyek bővítése az Árpád utcában
A lakótelepi intézményeket és a tömb sarkán lévő Munkásotthont látogatók képezik elsősorban a tevékenység célcsoportját.
A lakótelepen általánosságban elegendő a parkolóhely, de az Árpád u. sarkán lévő intézmények parkolási igényei nincsenek megfelelően kielégítve.
Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény, Csepel-Sziget iskola és Csepel Galéria közös épületének külső felújítása
A felújítás célcsoportját képezik egyrészről a lakótelepen élők, akik rendezett külsejű intézményekkel szembesülnek. Másrészről a felújítás célcsoportjához tartoznak az intézményben dolgozók, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevők.
A lakótelep egyik legmeghatározóbb közösségi és közintézménye a 70-es évek esztétikai világát idézi, ezért külső átalakítása (amely egyben jelentős energia megtakarítást is eredményez) a lakótelep arculatához jelentősen hozzáárul, és így javítja a lakótelepen élők közérzetét, hozzájárul a megújult lakótelep képéhez.
Közösségi Ház kialakítása, kapcsolódó eszközbeszerzéssel
A Közösségi ház célcsoportját elsősorban a lakótelepen élők képezik. Beleértve a jelentős arányban a területen élő nyugdíjasokat, a gyermekeseket, a fiatalokat, a speciális problémákkal küzdő hátrányos helyzetű lakosokat.
A Közösségi Ház elsődleges célja a nehezen motiválható lakossággal való folyamatos kapcsolattartás. Az igény látens módon él a lakosságban, ezért a Közösségi Háznak programjaival kell bizonyítania kapcsolódását az egyes társadalmi csoportok igényeihez.
A Közösségi Ház célcsoportja azonban nem szűkül le az akcióterületre. Az akcióterület közvetlen szomszédságában találhatók ugyanis a kerület társadalmi értelemben leginkább leromlott lakóterületei, ezért a közösségi ház szolgáltatásai az ő számukra is elérhetőkké kell, hogy váljanak. A Csete Balázs sétányon található üzletsor részleges felújítása
A célcsoport alapvetően a lakótelepen élőket és a lakótelepen szolgáltatást igénybe vevőket foglalja magában.
Az üzletsor esztétikai állapota alapvetően rányomja a bélyegét a lakótelep külső megjelenésére, a lakosság alapvető igénye a kulturáltabb arculat kialakítása.
Komplex munkaerő-piaci képzés
A célcsoportot a lakótelepen élő, és a lakótelep közvetlen közelében alacsony státuszú területen élő lakosság képezi.
A piacképes szaktudás hiánya miatt az aktív korú lakótelepi és környéki lakosság köréből sokan jellemzően az alkalmi, nem regisztrált gazdaságba szorulnak. A kiemelkedést számukra kizárólag a munkaerőpiaccal kompatibilis képzés jelent-
1. Regisztrált álláskeresők, tartósan legális munka nélküli férfiak, max. 8 általános iskolai végzettséggel.
72
Tevékenység
Célcsoport 2. Kisgyermekes, és tartósan munkanélküli nők, érettségivel, lakosok max. 8 általánossal.
Közösségi programok
Lakótelepi társadalmi rendezvények
akciók,
Illeszkedés heti. A kisgyermekes asszonyok körében gyakori a gyermekek miatti tartós távol maradás a munkaerő-piacról, ezért számukra a képzés gyermekfelügyelet mellett valósul majd meg.
A célcsoportot a lakótelepen élő, és a lakótelep közvetlen közelében alacsony státuszú területen élő lakosság képezi, korra, nemre, családi állapotra és jövedelmi helyzetre való tekintet nélkül. (Minden korosztály és társadalmi réteg számára kínál a Közösségi Ház differenciált módon szolgáltatásokat)
A lakótelepen és környezetében élő lakosság igényei szerteágazókat. A közösségi programoknak ezért bizonyos rugalmassággal kell kialakulniuk, érzékenyen reagálva a felmerülő igényekre.
A célcsoportot elsősorban a lakótelepen élők képezik, hiszen az akciók elsődleges feladata éppen a lakótelepi közösségi érzés kialakítása.
A korábbi évek tapasztalatai szerint a lakótelepen sikeresek voltak a nagyszabású rendezvények, akciók. Ezen hagyományok felelevenítésére, valamint a közösségi élmények biztosítása érdekében kerül sor a lakossági társadalmi akciók megrendezésére.
73
6
A projekt végrehajtási ütemterve
A pályázati program tervezett megvalósítása (figyelembe véve a döntések és a Támogatási Szerződés megkötésének időigényét): 2009. október 1.- 2011. március 31.
A tevékenységek ütemezése 200 6 XII. 20. utá n
2008
1.
2.
3.
2009
4.
1.
2.
3.
2010
4.
1.
2.
3.
2011
4.
1.
2.
3.
4.
Előkészítés IVS elkészítése Előzetes akcióterületi terv elkészítése Lakossági kérdőíves felmérés elkészítése Végleges akcióterületi terv elkészítése parkoló esetében engedélyezési terv készítése Parkoló terv engedélyeztetése Parkoló kivételével kiviteli tervek elkészítése Előminősítő közbeszerzési eljárás Feltételes közbeszerzési eljárás Háttértevékenységek, szakmai tanácsadás, projekt menedzsment szervezet előkészítése Végrehajtás szolgáltatás (TSZ előkészítés, könyvvizsgálat, műszaki ellenőrzés) projektmenedzsment Nyilvánosság, ció
promó-
Gazdasági funkció
74
A tevékenységek ütemezése 200 6 XII. 20. utá n
2008
1.
2.
3.
2009
4.
1.
2.
3.
2010
4.
1.
2.
3.
2011
4.
1.
2.
3.
4.
Önkormányzati tulajdonú üzletsor főhomlokzatának felújítása Közösségi funkció
Közösségi Ház kialakítása Csepel Galéria épületrészének külső felújítása
Városi funkció
Közterületek felújítása
Közterületen kialakítása
parkoló
Közszféra funkció
PSZSZI épületének külső felújítása Lakófunkció Ady Endre út 49-59. Ady Endre út 41-47 Árpád u. 6. Árpád u. 8. Árpád u. 10. Árpád u. 12. Zsák Hugó u. 2-8 ESZA típusú tevékenységek Komplex munkaerőpiaci képzés
75
A tevékenységek ütemezése 200 6 XII. 20. utá n
2008
1.
2.
3.
2009
4.
1.
2.
3.
2010
4.
1.
2.
3.
2011
4.
1.
2.
3.
4.
Közösségi programok Közösségi akciók, rendezvények
Tevékenységek egymásra épülésének bemutatása Az ütemezés tervezésénél több tényezőt is figyelembe kellett venni: A szerződéskötés dátumát hipotetikusan 2009. október 1-re tesszük. Az időjárási lehetőségeket figyelembe véve ez biztosítja, hogy bizonyos tevékenységek még az őszi időszakban elvégezhetőek legyenek. •
Ennek megfelelően a Csepel Galéria – PSZSZI – Csepel-sziget Szakképző Iskola épületének felújítása valósulhat meg 2009. október – novemberében (és köthet le forrásokat 2010. elején).
•
A Közösségi Ház kialakítását mihamarabb szükséges megvalósítani annak érdekében, hogy a támogatott közösségi programokat minél hosszabb időtávban, minél hatékonyabban lehessen megvalósítani a végrehajtási időszakban. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a Közösségi Ház leendő épületét jelenleg bérlő Aranyökör Söröző bérleti jogviszonya 2009. november 30-án szűnik meg. A Közösségi Ház felújítása külső felújítást és komplex belső átalakítást jelent, amely szerencsére kevéssé időjáráshoz kötött, ezért hidegebb időszakban is végezhető. Ennek megfelelően erre a munkafázisra 2009. dec. 1 – 2010 febr. 28. között kerülhet sor.
•
A köztéri munkákkal, valamint további külső munkálatokkal szükséges megvárni a következő év tavaszát, amikor az időjárási viszonyok ismételten lehetővé teszik a költséghatékony végrehajtást. Az üzletsor esetében további meghatározó tényező, hogy a Csevak Zrt. helyiség gazdálkodási irányelveinek megfelelően az összes bérleti szerződés felbontásra, és a felújítást figyelembe véve újra tárgyalásra kerül. Az egyes üzlethelyiségek szerződéses feltételei eltérőek, így a munka egyszerre való elvégezhetősége érdekében a munkálatok 2010. márciusában kezdődhetnek. Ennek megfelelően a közterület felújításra 2010. március 1 – július 30. között, a parkoló felújításra 2010. április – május között, az üzletsor felújítására pedig 2010. március 1 – augusztus 31. között kerül sor.
•
A lakóépületek felújítása során sokféle tevékenység elvégzése valósul meg. Azon lakóépületek esetében, ahol külső homlokzati hőszigetelés valósul meg figyelembe kell venni az időjárási adottságokat, valamint az állványozás bérleti lehetőségeit és annak költ76
séghatékonyságát. Ennek részletes ütemezése csak a Támogatási Szerződés aláírásának valós dátumának ismeretében lehetséges. A nyílászárók esetében is figyelembe veendőek az időjárási adottságok. A fűtéskorszerűsítés elvégzéséhez szükséges a radiátorok víztelenítése, amire csak a fűtési időszakon kívül nyílik lehetőség. Mindezek figyelembevételével a lakóépületek felújítása 2009. október 1 – július 31. között valósul meg. •
A Csete Balázs Középiskola udvarán felújítandó sportudvar munkáira iskolai szünetben, 2010. július – augusztusban kerülhet sor.
•
A térfigyelő kamerák elhelyezése és üzembe kötése a fizikai beavatkozások utolsó fázisaként valósul meg 2010. augusztusában.
A tervezett ütemezés 2009. október 1. – 2010. augusztus 31. között számol a fizikai beruházásokkal. Ez az ütemezés egyben tartalékot is jelent, ha az időjárás vagy egyéb tényezők miatt egyes munkafázisokban késedelem állna be.
A rehabilitációs projekt a képzési – közösségi projektelem végrehajtásához a teljes 18 hónapos projektidőszakot igénybe veszi. A közösségi programokra 16 hónapot számoltunk, mivel ott az infrastruktúra kialakítása előfeltétele a megvalósításnak. Egyes munkák, mint például toborzás, bemutató rendezvények megtartása más helyszínen, a felújítás időszakában is végezhetőek. A tervezett 2 nagy és két kisebb köztéri fesztivált időben egyenletesen elosztva, a 18 hónapos projektidőszakot igénybe véve terveztük. (Természetesen a Támogatási Szerződés megkötésének pontos időpontja, és ezáltal az időjárási tényezők alapvetően befolyásolják a megvalósítás lehetőségeit.)
77
7
A tervezett fejlesztések várható hatásai
Gazdasági hatások A szociális városrehabilitáció esetében általában nem elsődleges szempont a gazdasági hatások maximalizása, ennek ellenére az Ady lakótelep rehabilitációja várhatóan direkt módon és áttételesen gazdaságélénkítő hatással bír.
A lakótelepen jelentős új gazdasági egységek megjelenése nem várható. (Ezt a beépítési sűrűség és a szabályozási terv sem teszi lehetővé.) A jelenlegi gazdasági struktúra azonban átalakul, a lakótelepi üzletsoron található szeszes italt árusító üzletek bérleti szerződése felmondásra kerül, s helyükre a mindennapi élethez szorosan köthető üzletek, intézmények elhelyezése várható. (A helyi gazdaságfejlesztési stratégia értelmében.) Ez az átalakulás ugyancsak a helyi szolgáltatásokhoz kötődik, új termelési kapacitás nem jön létre. Ebből adódóan a fejlesztés hatására számottevő iparűzési adó növekmény nem várható, azonban egy „lakótelep barátabb” gazdasági struktúra alakul ki.
A beruházás elsősorban a közszféra munkahelyeinek számát növeli. (3 munkahely növekménnyel számol a program, valamint közmunkaprogramban részt vevők intenzív alkalmazásával.)
Figyelembe kell ugyanakkor vennünk, hogy a program nagyságrendileg 1,3 milliárd forint beruházást tartalmaz, amely az építőipar számára 10-15 új munkahely létrejöttét, és több tucat munkahely megtartását eredményezheti.
Társadalmi, esélyegyenlőségi hatások A szociális városrehabilitáció legjelentősebb hatása társadalmi értelemben és települési szinten jelentkezik. •
A program segítségével települési szinten erősödik a társadalmi kohézió, csökken a területi szegregáció mértéke.
•
A pályázat segítségével meg lehet előzni, hogy Csepel társadalmi értelemben legleromlottabb lakótelepe pár év múlva szociális zárvánnyá váljék. Ha ez bekövetkezne, akkor lényegesen nagyobb forrásokból is nehéz lenne eredményeket elérni.
•
A lakótelepen nagy a laksűrűség, tehát jó hatékonysággal, kis közösségi ráfordítással lehet a közösségi és szociális munka révén nagyszámban megszólítani olyan csoportokat, amelyek a közösségi intervenció nélkül a társadalom peremére sodródnának.
•
A beavatkozás segítségével a lakótelepen élők jövedelmi helyzete, munkaerőpiaci potenciálja javul, így csökkenhet az önkormányzatnál amúgy jelentkező segélyezési teher. Ugyanez igaz a felújított lakások csökkenő fenntartási költségeire, amely az adósságkezelés tekintetében eredményezhet csökkenő önkormányzati terheket.
•
Az Ady lakótelepen lévő Lajtha László általános iskola beiskolázási körzete a kerület legleromlottabb részeire is kiterjed (Szabótelep-észak, Ófalu). Így a lakótelepen
78
végzett közösségi munka a gyerekeken keresztül egy nagyobb lakókörzetre is kiterjed, s hozzájárul a már kialakult szegregátumok társadalmi problémáinak oldásához. •
Az Ady lakótelepen létrejövő közösségi ház a szociálpolitikai szakma színvonala szempontjából is mérföldkőnek tekinthető. A kerületben dolgozó szociális szakemberek számára a térség képzésként és gyakorlatként egyaránt felfogható. Kialakul egy olyan új közösségi modell, amely a mindennapi társadalmi élet színterét teremti meg. Olyan intézmény jön létre, amely különbözik a hagyományos művelődési házaktól, ugyanakkor nem oktatási vagy szociális intézmény, hanem mindezek egyfajta összessége, keveréke.
•
A folyamatosan moderált közösségi élet erősíti az egységet és a lokálpatriotizmust a lakótelepen, amely alapját jelenti a rehabilitáció hosszú távú fenntarthatóságának.
•
A program a társadalmi esélyegyenlőség terén is előrehaladást kíván elérni:
•
o
A beruházás során a lakótelepen lévő intézmények és üzletek akadálymentes megközelítése biztosítottá válik.
o
Az esélyegyenlőséget tovább javítja a program képzési részének azon célkitűzése, hogy a kisgyermekeseknek szóló képzést gyermekfelügyelet mellett kívánjuk végrehajtani, így a munkaerőpiacra visszatérni kívánó kismamák képzés alatti gyermek elhelyezési problémái megoldást nyernek.
o
A foglalkoztatási program a munkaerőpiacra legnehezebben bevonzható társadalmi csoportokat kívánja elérni, első lépésben képzésükkel, második lépésben a szociális gazdaságban való foglalkoztatásukkal, és lehetőség szerint tartós munkaerőpiaci beilleszkedésük elősegítésével.
Az uniós pályázati program nagyon komoly partnerségre épül, amely alapot jelenthet a többi csepeli lakótelep komplex rehabilitációja számára. A program tehát modellértékűvé kell, hogy váljék, adott esetben nem csak Csepelen, hanem Budapest szinten is. (Hasonlóan modell értékű a VIII. kerületi Magdolna negyed program, lakótelepi színtéren azonban hasonlóan komplex programot még egyetlen önkormányzat sem valósított meg.)
Környezeti hatások Az Ady lakótelep rehabilitációs programja számottevő környezeti hatással rendelkezik.
A lakóépületek és a köz –és közösségi épületek energiahatékonysági beruházásai jelentősen csökkentik az energiafelhasználást. (Lakóépületek esetében várhatóan 6-21%-kal, a középületek esetében pedig 20-22%-kal.)
A zöldfelületek nagysága összességében csekély mértékben nő, azonban a meglévő zöldfelületek intenzitása javul, rendezettsége, így a lakók általi kihasználtsága növekszik.
79
Az akcióterület környezetbarát elérhetőségét biztosítja a tervezett kerékpárút minőségi átalakítása, melynek akcióterületre eső részét a jelen projekt támogatja, míg további részeit egy külön projekt keretében pályázza meg a város.
80
8
Pénzügyi terv 8.1 A pályázati tevékenységek tervezett költségvetése
Tevékenység típusa
Tevékenység
Költségek (bruttó, 2010-es árakon, 20%-os Áfa-val) A bruttó költségek várható kifizetési kérelmének ütemezése
Önkormányzati forrás
Lakástulajdonosok önereje
Uniós támogatás
Bruttó Összköltség
Ady Endre utca 4959. Ady Endre utca 4147 Árpád u.6. Árpád u.8. Árpád u.10. Árpád u. 12. Zsák Hugó u. 2-8. I. Lakófunkciók
Összesen
II. Városi funkciók
2010
78 000 000
15 600 000
62 400 000
11 700 000
11 700 000
54 600 000
94 999 200
18 999 840
75 999 360
14 249 880
14 249 880
66 499 440
66 721 821 97 023 813 139 597 338 145 875 545 139 453 063
13 344 364 19 404 763 27 919 468 29 175 109 27 890 613 152 334 156
53 377 457 77 619 050 111 677 870 116 700 436 111 562 450
10 14 20 21 20
10 14 20 21 20
46 705 275 67 916 669 97 718 137 102 112 882 97 617 144
761 670 780
A közterületek burkolása a teljes akcióterületen, kerékpárút megjelenítése, zöldfelület, kutyafuttató Parkolóbővítés Árpád utcánál Összesen
2009
az
609 336 624
2011
-
008 553 939 881 917
273 572 601 332 959
114 250 617
008 553 939 881 917
273 572 601 332 959
114 250 617
533 169 546
121 137 621
121 137 621
18 170 643
102 966 978
5 083 854
5 083 854
762 578
4 321 276
126 221 475
-
126 221 475
-
18 933 221
-
107 288 254
81
Tevékenység típusa
Tevékenység
Költségek (bruttó, 2010-es árakon, 20%-os Áfa-val) A bruttó költségek várható kifizetési kérelmének ütemezése
Önkormányzati forrás
Lakástulajdonosok önereje
Uniós támogatás
Bruttó Összköltség 2009
III. Közszféra funkciói
IV: Közösségi funkciók
V. Gazdasági funkciók
VI. ESZA típusú beavatkozások
PSZSZI épületrészének külső felújítása (homlokzat + ablakcsere) Összesen
23 031 002 23 031 002
Csepel Galéria épületrész külső felújítása (homlokzat + ablakcsere)
43 021 264
Közösségi Ház kialakítása
54 917 312
A Közösségi Házhoz kapcsolódó eszközbeszerzés
9 289 648
Összesen A Csete Balázs sétányon található üzletsor főhomlokzatának felújítása Összesen Képzési programok gyakorlattal Közösségi programok Lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények Összesen
107 228 224
2010
2011
23 031 002 -
32 103 480
32 103 480
39 499 994
23 031 002
3 454 650 -
3 454 650
19 576 352 -
19 576 352
43 021 264
6 453 190
36 568 074
22 813 832
8 237 597
46 679 715
9 289 648
1 393 447
7 896 201
75 124 744
-
39 499 994
16 084 234
-
29 624 996
91 143 990
9 874 999
39 499 994
-
39 499 994
-
29 624 996
-
49 581 600
6 042 600
36 753 000
6 786 000
7 437 240
42 144 360
39 038 800
4 337 644
26 025 867
8 675 289
5 855 820
33 182 980
6 552 000
1 456 000
4 368 000
728 000
982 800
5 569 200
95 172 400
11 836 244
67 146 867
16 189 289
14 275 860
-
9 874 999
80 896 540
82
Tevékenység típusa
Tevékenység
Költségek (bruttó, 2010-es árakon, 20%-os Áfa-val) A bruttó költségek várható kifizetési kérelmének ütemezése
Önkormányzati forrás
Lakástulajdonosok önereje
Uniós támogatás
Bruttó Összköltség 2009 IVS készítése KSH adatok vásárlása ATT készítése Műszaki tervek készítése Hatósági engedélyeztetés költségei
2010
2011
4 800 000
4 800 000
720 000
4 080 000
480 000
480 000
72 000
408 000
5 000 000
5 000 000
750 000
4 250 000
29 760 000
29 760 000
5 976 000
23 784 000
576 000
576 000
86 400
489 600
1 700 000
1 700 000
255 000
1 445 000
42 316 000
42 316 000
-
-
7 859 400
35 000 000
4 610 421
28 988 319
1 401 259
5 250 000
Projekt menedzsment (max. 6%)
Lakossági felmérés költsége Összesen Projektmenedzsment (szolgáltatás) Összesen
35 000 000
4 610 421
28 988 319
1 401 259
6 474 000
Nem ESZA szolgáltatás
Városmarketing tevékenységek, promóció, elégedettség mérés
10 300 000
3 433 333
3 433 333
3 433 333
1 545 000
8 755 000
Kiviteli részlettervek + tervezői művezetések
12 000 000
207 551
11 792 449
3 388 911
8 611 089
előminősítő és feltételes közbeszerzés
5 200 000
5 200 000
1 468 528
3 731 472
könyvvizsgáló műszaki ellenőr lebonyolító
6 000 000 15 000 000 15 575 000
200 000
1 694 456 4 236 139 4 398 524
4 302 544 10 763 861 11 176 476
Előkészítés (max. 6%)
1 000 000
5 228 445 15 000 000 14 575 000
571 555
-
34 456 600 29 750 000
-
28 526 000
83
Tevékenység típusa
Tevékenység
Költségek (bruttó, 2010-es árakon, 20%-os Áfa-val) A bruttó költségek várható kifizetési kérelmének ütemezése
Önkormányzati forrás
Lakástulajdonosok önereje
Uniós támogatás
Bruttó Összköltség 2009 Városfejlesztő szakértői
5 000 000
Egyéb szakértői szolgáltatás díja
9 000 000
Összesen Közösségi ház rezsiköltsége (ESZA tevékenységhez köthetően): Jogi költségek, bizAdminisztratív tosíték, banki költség költségek Összesen (max. 1%) Összesen
78 075 000
2010
2011
5 000 000 9 000 000 15 040 884
6 000 000
818 358
4 181 641
2 541 683
6 458 317
59 029 227
4 004 888
18 438 481
-
59 636 519
4 666 667
1 333 333
900 000
5 100 000
5 100 000
6 000 000
4 800 000
240 000
960 000
900 000
12 000 000 1 320 214 872
4 800 000 263 041 186
4 906 667 1 033 284 919
2 293 333
1 800 000
-
10 200 000
23 888 769
231 624 578
114 250 617
974 339 677
84
8.2 A költségvetés indoklása Előkészítéshez kapcsolódóan: -
Előkészítés költségei az 1. körös beadásig
Az első körös beadásig elkészült az Integrált Városfejlesztési Stratégia (a szükséges KSH adatok megvásárlása segítségével), az akcióterületi fejlesztés előkészítéseként lakossági felmérés, valamint az előzetes akcióterületi terv. Ezek összköltsége bruttó 11 980 000 Ft. -
A projektfejlesztés szakaszában (1-2 kör között) történt előkészítési munkák költségei
A projektfejlesztés keretében folytatódott a projekt előkészítése, a végleges akcióterületi terv kialakítása. Azonban az útmutató korlátozza az ATT-re elszámolható költségeket, így ezt a költséget az önkormányzat nem tudja a pályázatban érvényesíteni. Ebben a szakaszban készültek el a közbeszerzés kiírására alkalmas műszaki tervdokumentációk a társasházak vonatkozásában, engedélyes terv a parkolóhelyek kialakítására, kiviteli terv az üzletsorra, a kialakítandó közösségi házra, a Csepel Galéria és PSZSZI épületére. Az engedélyes tervhez kapcsolódó hatósági díjak is itt kerülnek elszámolásra. A tervek elkészítésének és a hatósági díjaknak a költsége összesen: 30 336 000 Ft. -
A 2. körös beadás után megvalósítandó előkészítési munkák, amelyek elszámolása már szolgáltatásként történik
A második körös beadás után kerül sor egy előminősítő közbeszerzés kiírására, melynek lebonyolítását követően feltételes közbeszerzési kiírásra kerül sor. Ehhez kapcsolódó szolgáltatási költségek elszámolása itt történik. Valamint a támogatási szerződés részleteinek kialakításához, illetve a Városfejlesztő társaság működtetéséhez szükséges dokumentáció (rendeletek, szerződések) megalkotásához szükséges feladatok elvégzése is ebben a szakaszban történik.
Projektmenedzsment költségek A Csevak Zrt. a városfejlesztő igazgatóság költségeit szolgáltatásként számolja el, 3 munkatárs (igazgató – projektmenedzser, műszaki munkatárs, pénzügyi munkatárs) munkabére 18 hónapra, dologi költség összesen 35 m Ft. (Áfa-val)
Egyéb, kiegészítő tevékenységként elszámolható szolgáltatások költségei A projekt megvalósítása során a 2. körös befogadástól számítva számos kiegészítő tevékenység megvalósítására van szükség, részben a TSZ kötéshez kapcsolódóan, részben pedig a projekt gördülékeny, szabályszerű lebonyolításához kapcsolódóan (bonyolító, műszaki ellenőr, könyvvizsgálat).
85
Az önmagukban nem, csak kiegészítő tevékenységként támogatott tevékenységek költségeinek más tevékenységekre való felosztása Nem kerül tételesen felosztásra, mert önálló támogatásintenzitással rendelkezik (85%), és minden tevékenységhez általánosan kapcsolódik: • • • •
IVS készítése, KSH adatok vásárlása ATT, lakossági előzetes felmérés készítése Városmarketing, nyilvánosság, promóció Jogi, biztosítéki, banki költségek
Ezen költségelemek a kiegészítő költségvetési táblában a városi funkcióknál kerültek elhelyezésre, mert valamilyen funkcióhoz technikai kényszerűség miatt be kellett őket sorolni. A városmarketing költségek az ESZA típusú tevékenységeknél az ERFA „soft” sor alatt kerülnek regisztrálásra. A fennmaradó kiegészítő tevékenységek költségeinek tevékenységek közti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be: tevékenység
nettó
áfa
bruttó
Felosztandó előkészítési költségek: műszaki tervek készítése és hatósági díj költsége Műszaki tervezés megoszlása az előkészítési szakaszban: Lakóépületek műszaki felmérése, költségvetés készítése 6
5 000 000 Ft
1 000 000 Ft
6 000 000 Ft
PSZSZI felújítás tervezése
350 000 Ft
70 000 Ft
420 000 Ft
Csepel Galéria felújítás tervezése
900 000 Ft
180 000 Ft
1 080 000 Ft
Közösségi Ház kialakításának tervezése
5 300 000 Ft
1 060 000 Ft
6 360 000 Ft
Üzletsor homlokzat felújítás tervezése
850 000 Ft
170 000 Ft
1 020 000 Ft
Közterületi tervek készítése
9 200 000 Ft
1 840 000 Ft
11 040 000 Ft
Parkoló kialakítás engedélyezési tervei
3 200 000 Ft
640 000 Ft
3 840 000 Ft
96 000 Ft
576 000 Ft
Hatósági díjak költsége az előkészítési szakaszban: Parkoló engedélyes tervének hatósági díjai
6
480 000 Ft
A lakóépületek közt a járulékos költségeket a beruházási költségek arányában osztottuk fel.
86
Projektmenedzsment költségek 7: Lakóépületekre hányad 8
eső
6 800 000
1 360 000 Ft
8 160 000 Ft
Közterületekre hányad
eső
6 926 814 Ft
1 385 363 Ft
8 312 177 Ft
Parkolóra eső hányad
290 700 Ft
58 140 Ft
348 840 Ft
PSZSZI –re eső hányad
1 316 972 Ft
263 394 Ft
1 580 366 Ft
Csepel Galériára hányad
eső
2 460 000 Ft
492 000 Ft
2 952 000 Ft
Közösségi hányad
eső
3 671 440 Ft
734 288 Ft
4 405 728 Ft
Üzletsorra eső hányad
2 258 700 Ft
451 740 Ft
2 710 440 Ft
Képzési programra eső hányad
2 835 100 Ft
567 020 Ft
3 402 120 Ft
Közösségi programokra eső hányad
2 232 300 Ft
446 460 Ft
2 678 760 Ft
Lakótelepi rendezvényekre eső hányad
374 640 Ft
74 928 Ft
449 568 Ft
Házra
Szolgáltatási költségek:
9
Lakóépületekre hányad
eső
37 373 501 Ft
7 474 700 Ft
44 848 201 Ft
Közterületekre hányad
eső
6 595 000 Ft
1 319 000 Ft
7 914 000 Ft
Parkolóra eső hányad
284 000 Ft
56 800 Ft
340 800 Ft
PSZSZI –re eső hányad
1 360 000 Ft
272 000 Ft
1 632 000 Ft
Csepel Galériára hányad
eső
2 448 000 Ft
489 600 Ft
2 937 600 Ft
Közösségi hányad
eső
3 802 000 Ft
760 400 Ft
4 562 400 Ft
Házra
7
A projekt menedzsment költségeket a tevékenységekre a bekerülési költségük arányában osztottuk fel, kivéve a lakófunkciókat.
8
A lakóépületek beruházásainak menedzselésébe a közös képviselők, lakásszövetkezeti elnökök tevékenyen részt vesznek, ezért a tevékenységre eső projekt menedzsment költség a beruházási költségnél kisebb arányban jelenik meg. 9
A szolgáltatások egy része konkrét tevékenységhez, vagy tevékenységcsoportokhoz köthető (pl. kiviteli részlettervek, műszaki ellenőr, feltételes közbeszerzés, bonyolító) a műszaki feladatokhoz köthető, de az ESZA típusúakhoz nem. Az egyéb szakértői szolgáltatásokat (elsősorban a TSZ kötés előkészítése, könyvizsgálat) minden tevékenységgel összefüggésbe hoztuk, beruházási költség arányosan, míg a Városfejlesztő működéséhez szükséges dokumentumok kialakításának szakértői díját a lakóépületen kívüli tevékenységekhez kötöttük, beruházási költség arányosan.
87
Üzletsorra eső hányad
2 296 000 Ft
459 200 Ft
2 755 200 Ft
Képzési programra eső hányad
1 046 000 Ft
209 200 Ft
1 255 200 Ft
Közösségi programokra eső hányad
920 000 Ft
184 000 Ft
1 104 000 Ft
Lakótelepi rendezvényekre eső hányad
354 666 Ft
70 933 Ft
425 599 Ft
Rezsiköltségek az ESZA-hoz kapcsolódóan (16 hónap): Közösségi programok
5 000 000
1 000 000
6 000 000
Egységár (bruttó)
Beruházási (bruttó)
Az egyes beruházások fajlagos költségei: Beruházás
Nagysága
Csete Balázs üzletsor
1237,53 m², közös elő- 21.000 Ft/ m² tetővel együttesen 1823,58 nm Közösségi Ház külső 357,29 m² (alapterület, 151.000 Ft/ m² belső felújítása, kialakí- fedett bejárat + előtetása (eszközbeszerzés tő) nélkül) Csepel Galéria és Peda- 1442,45 m² 45.000 Ft/ m² gógiai Szakszolgáltató Intézmény külső felújítása, valamint homlokzati nyílászáróinak cseréje Közterületek megújítása 5 530 m² 22.000 Ft/ m² Parkolók kialakítása 725 m² 6.800 Ft/ m²
összeg
39.499.994 Ft
54.917.312 Ft
66.052.266 Ft
121.137. 621 5.083.854
Eszközbeszerzés a Közösségi házhoz kapcsolódóan Eszközcsoport
Eszközök
Költsége (bruttó)
Indoklás
Közösségi ház berendezése Sötétítő függöny, függöny, karnis, mosdó, WC használat eszközei, összecsukható asztal, elsősegély szekrény, bárszék, asztal, 4 szék
885.223 Ft
Induló közösségi ház berendezése, a programok, foglalkozások folytatására alkalmassá tétele.
Fém raktár polc, íróasztali lámpa, szőnyeg, lábtörlő, elektromos hosszabbító, WC ülőke
258.170 Ft
Induló közösségi ház berendezése, a programok, foglalkozások folytatására alkalmassá tétele
88
Szék rakásolható, irodai szék, computer asztal, íróasztal, irattartószekrény, irodai polc, akasztós, polcos szekrény, szekrény, polc, kanapé, fotel, ruhafogas, átadópult
2.224.920 Ft
Induló közösségi ház berendezése, a programok, foglalkozások folytatására alkalmassá tétele
Riasztórendszer kiépítése és üzembe helyezése
189.055 Ft
A közösségi ház biztonságának szavatolása.
Irodai eszközök
Central Office konfiguráció, LCD monitor, billentyűzet, egér, szoftver, Central Power konfiguráció, hálózati kiegészítő
3.190.000 Ft
A közösségi ház működtetéséhez szükséges számítógép és tartozékainak biztosítása, a számítógépterem működtetéséhez szükséges számítógép és tartozékainak biztosítása
Konyhai eszközök
Pohár, tányér, kanál, tálca, stb.
480.000 Ft
A kávézó-teázó működtetéséhez szükséges eszközök
Irodai és konyhai eszközök Kávégép, vízforraló, mikrohullámú sütő, hűtgép, turmixgép, szendvicssütő, elektromos főzőlap, prezentációs projektor, vetítővászon, hangfalrendszer, vezeték nélküli analóg telefon, multifunkciós fénymásoló, nyomtató , fax, mini hifi torony, mikrofon
963.240 Ft
A közösségi ház és kávézóteázó működtetéséhez szükséges eszközök
Képesség és készségfej- Sakk, társasjátékok, könylesztő eszközök vek
720.000 Ft
A foglalkozásokhoz szükséges eszközök biztosítása.
Sport és szabadidős eszkö- Pingpong asztal, Pingpong zök szett és háló, focilabda, kosárlabda, foam balls, fitnesz szőnyeg, darts tábla és nyíl, petange készlet
379.040 Ft
A programok és kötött programokon túli szabadidős tevékenységekhez szükséges eszközök biztosítása
Összesen
9 289 648 Ft
89
A pályázat önerő oldala
Önkormányzati önerő: Önkormányzati önerő Lakóépület felújítás, Ady Endre utca 49-59.
11 700 000
Lakóépület felújítás, Ady Endre utca 41-47
14 249 880
Lakóépület felújítás, Árpád u.6.
10 008 273
Lakóépület felújítás, Árpád u.8.
14 553 572
Lakóépület felújítás, Árpád u.10.
20 939 601
Lakóépület felújítás, Árpád u. 12.
21 881 332
Lakóépület felújítás, Zsák Hugó u. 2-8.
20 917 959
Összesen A közterületek burkolása a teljes akcióterületen, kerékpárút megjelenítése, zöldfelület
Parkolóbővítés az Árpád utcánál
114 250 617
762 578 1 715 244
PSZSZI épületrészének külső felújítása (homlokzat + ablakcsere)
3 454 650
Csepel Galéria épületrész külső felújítása (homlokzat + ablakcsere)
6 453 190
Közösségi Ház kialakítása
8 237 597
A Közösségi Házhoz kapcsolódó eszközbeszerzés
1 395 089
A Csete Balázs sétányon található üzletsor főhomlokzatának felújítása
29 624 996
Képzési programok gyakorlattal
7 437 240
Közösségi programok
5 855 820 982 800
Előkészítés
7 859 400
Projekt menedzsment
5 250 000
ESZA-n túli szolgáltatások
20 091 600
Adminisztratív költségek
1 800 000
Összesen
2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján
16 455 399
kutyafuttató
Lakótelepi társadalmi akciók, rendezvények
Önerő rendelkezésre állása
231 624 578
2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján
2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján
2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján
2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján 2008. februári Képviselőtestületi határozat alapján
90
Lakóépületek önereje:
Magánszféra Önerő rendelkezésre állása Lakóépület felújítás, Ady Endre utca 49-59.
11 700 000
Lakóépület felújítás, Ady Endre utca 41-47
14 249 880
Lakóépület felújítás, Árpád u.6.
10 008 273
Lakóépület felújítás Árpád u.8.
14 553 572
Lakóépület felújítás Árpád u.10.
20 939 601
Lakóépület felújítás Árpád u. 12.
21 881 332
Lakóépület felújítás Zsák Hugó u. 2-8.
20 917 959
Összesen
Számlán rendelkezésre áll Támogatási Szerződés megkötéséig számlán rendelkezésre áll banki hitelfelvétellel banki hitelfelvétellel Támogatási Szerződés megkötéséig számlán rendelkezésre áll Részben rendelkezésre áll, részben önkormányzati kölcsönfelvétellel Részben rendelkezésre áll, részben önkormányzati kölcsönfelvétellel
114 250 617
A lakóépület felújításra eső kiegészítő szolgáltatások önerejét (előkészítés, tervezés, projekt menedzsment, könyvvizsgálat, jogi, biztosítéki költségek, műszaki ellenőrzés stb.) az önkormányzat állja – 30%-os önerő biztosítása mellett – abból a megfontolásból, hogy a társadalmilag leromlott területen élő lakosság számára újabb terheket ne generáljon. Így a lakossági önerő csak magához a beruházáshoz kötődik.
91
9
Megvalósítás intézményi kerete 9.1 Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása
A pályázati felhívás feltételeinek megfelelően Csepel önkormányzata az Ady lakótelep akcióterületi projekt végrehajtását a CSEVAK Zrt-ben létrejött Városfejlesztési Igazgatóság kereteiben végzi. Akcióterületi terv megvalósításának felelőssége Csepel önkormányzatáé. A pályázati forrásból megvalósuló programra az önkormányzat köt szerződést, a támogatás akcióterületi tervben jelölt céljainak a szabályszerű felhasználására. Az önkormányzat a szabályossági és támogatás elszámolásával kapcsolatos felelősségét a Városfejlesztő Igazgatóság és önkormányzat között kialakítandó szerződésrendszer révén biztosítja.
A szervezet eddigi beruházási, fejlesztési gyakorlata A Csepeli Önkormányzat projektmenedzselési gyakorlata átalakulásban van. Eddigiekben a feladat megoszlott az Önkormányzat és a CSEVAK Zrt között. Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó, és a CSEVAK Zrt. által üzemeltetett, fenntartott infrastrukturális elemek fejlesztését, felújítását a CSEVAK Zrt menedzseli, ezek: útburkolat építés, felújítás, járda és járdahálózat építés és felújítás, parkoló kialakítás, karbantartás, közműkiépítés, közmű felújítás, kerékpárút építés, stb. A CSEVAK Beruházási Irodája 2006. július óta működik, és az felelős a mélyépítési feladatokért a fent felsoroltakon túlmenően.
Az önkormányzat polgármesteri hivatalán belül működő Fejlesztési Csoport felelős a kiemelt beruházások tervezéséért és végrehajtásáért, ezek között a legjelentősebbek a következők voltak az elmúlt években: – 116 db új bérlakás építése a Városközpontban, – a Szakorvosi rendelő felújítása, mely esetben a Fővárosi önkormányzat a tulajdont feladattal együtt átadta a Csepeli önkormányzatnak, és pénzügyileg is hozzájárultak a felújításhoz. – informatikai portál fejlesztés Európai Uniós társfinanszírozással. Korszerű adatbázis kezelő rendszeren és elektronikus csoportmunkán alapuló portál technológia bevezetése, a hivatalon belüli korszerű munka és irányítási módszerek meghonosítása. A projekt végrehajtására projektszervezetet hoztak létre. – Karácsony Sándor utca sétálóutcává alakítása. Ez esetben a Fejlesztési Csoport készítette elő a beruházást, és a CSEVAK Zrt volt a menedzsment szervezet. – Kis Duna öböl mederkotrása: A Főépítészi iroda volt a projekt előkészítője és végrehajtója.
92
Fővárosi Önkormányzat fejlesztései Csepelen: – Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep beruházása: Fővárosi Önkormányzati tulajdon, önálló projektmenedzsment szervezet jött létre. – Gerincút építése Csepelen: Csepel központjából ( Kossuth L. utca, II. Rákóczi F. út ) a nagy mennyiségű helyi és átmenő forgalom elvitele. A forgalom átrendezésével lehetőség nyílik Csepel városközpontjának rekonstrukciójára. A beruházás teljes költségét a Fővárosi Önkormányzat illetve uniós és állami források biztosítják. A Csepeli Önkormányzat megállapodást kötött a Fővárosi Önkormányzattal, ennek keretében vállalta a Csepeli Önkormányzat egyes területelőkészítési munkák ellátását. Az Ady lakótelep fejlesztését tartalmazó Előzetes Akcióterületi Tervben a Képviselő-testület egy önálló városfejlesztési társaság létrehozását célozta meg, amelyet a már meglévő vagyonkezelőinek összekapcsolásával létrejövő holding szervezet részévé kívánt tenni. A holding szervezet kialakítása, az ennek részeként elhatározott egységes vagyongazdálkodási rendszer összevonása, valamint az időközben bekövetkezett kedvezőtlen gazdasági folyamatok a megvalósítás lassulását, valamint a pénzügyi lehetőségek beszűkülését hozták. Ezért a városfejlesztéssel foglalkozó szervezeti egység a már létező vagyonkezelő szervezet, a CSEVAK Csepeli Vagyonkezelő Zrt. szervezeti egységén belül, ott elkülönülő igazgatóságként kerül kialakításra. A CSEVAK Zrt-ben létrehozandó Városfejlesztési Igazgatóság bemutatása A CSEVAK Zrt-ben létrehozandó Városfejlesztési Igazgatóság egy hatékony, rugalmas és átlátható, piaci szemléletű menedzsment feltételeit kívánja biztosítani, amely egyrészről az önkormányzati költségvetést tehermentesíteni tudja, középtávon pedig egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósíthat meg, mely révén az önkormányzat városhabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik – nem beszélve arról, hogy a későbbiekben a magántőke bevonása is megvalósulhat, az önkormányzat irányítása és ellenőrzése mellett megvalósításra kerülő városfejlesztési akciók végrehajtásának finanszírozásába. További középtávú célja ezzel az önkormányzatnak, hogy a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködését lehetővé tegye a városfejlesztésben és városrehabilitációban, úgy, hogy ennek terheit is megossza a két szereplő között. A Csepeli Önkormányzat az „Integrált Szociális Városrehabilitáció” Uniós pályázat által elvárt menedzsment szervezetet úgy hozza létre, hogy az ne kizárólag a megvalósítandó Ady rehabilitáció végrehajtását szolgálja, hanem egyúttal egy olyan városfejlesztő szervezeti egység jöjjön létre, mely alkalmas arra, hogy Csepelen további városrehabilitációs feladatokat valósítson meg összhangban a már elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiával. A CSEVAK Zrt. jelenlegi feladatellátásában a vagyongazdálkodási és az üzemeltetési szemlélet a meghatározó, ugyanakkor a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete elkötelezett abban, hogy a létrehozandó Városfejlesztési Igazgatóságban a fejlesztési szemlélet legyen az uralkodó – mert ennek értelmében a városrehabilitáció esetén a közép és hosszú távú gon93
dolkodás, és az azzal összhangban levő döntéshozatal tud eredményt hozni. Ezért az új igazgatóságnak a fő tevékenysége a városrehabilitációs akcióterületek fejlesztésének végrehajtása és a fenntarthatóság biztosítása lesz. A CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága az akcióterület fejlesztési céljainak rendeli alá az akcióterületen levő ingatlanokat, azok értékesítését, bérbeadását, vásárlását, funkcióval való megtöltését (az IVS-ben és ezen belül az ingatlangazdálkodási tervben meghatározottak szerint). Az elvárások egyik legmeghatározóbb elve, illetve elvárása, hogy a városfejlesztéssel érintett akcióterületről a fejlesztés révén származó bevétel (akár adás-vétel, akár bérleti díj) fejlesztési célra történő visszaforgatása történjék meg. A Városfejlesztési Igazgatóság missziója továbbá, hogy a csepeli várospolitikai céloknak megfelelően valósítson meg mind városfejlesztési, mind városrehabilitációs projekteket, melyek az adott terület jellegétől függően gazdaságélénkítő, funkcióbővítő, funkcióerősítő vagy szociális rehabilitációs célokat valósít meg. Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata állandó szakbizottságában, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságában csak a városfejlesztés, illetve a rehabilitáció irányait, priorizálását határozza meg, a további szakmai munkát –a fentiek értelmében– a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága végzi el. A CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága tervezett kompetenciáinak bemutatása
az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője;
a jelenleg önkormányzati határozattal, a későbbiekben akár a rehabilitációs rendelet által kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljeskörű fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciák;
az értékesítésből, bérbeadásából származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása;
befektetőkkel való tárgyalás, szerződéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében;
amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatóság vesz ebben részt;
az önkormányzati bizottságok csak a rehabilitáció stratégiai irányait határozzák meg (és ellenőrzik azok megvalósulását), az operatív irányítás a CSEVAK Zrt. vezérigazgatója és a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatóságának vezetője kompetenciájába tartozik.
A CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága által ellátandó feladatok bemutatása Fő feladata az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása. 94
Ezen belül
akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata,
gazdaságfejlesztési elemek integrációja,
gazdasági partnerek koordinációja,
civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja,
lakosság bevonása,
fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel),
fenntartás koordinációja,
további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása,
a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),
a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),
a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),
az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),
a szociális városrehabilitáció esetén a városrehabilitáció társadalmi céljainak és programjainak koordinációja a Csepelen érintett önkormányzati és nem önkormányzati szakmai szervezetek, intézmények bevonásával,
a lakóház felújítások esetén az előkészítés és végrehajtás koordinációja, irányítása a társasházak bevonásával,
a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),
az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),
adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).
95
Vállalások az Önkormányzat, illetve a Képviselő-testület, valamint a CSEVAK Zrt. és annak Városfejlesztési Igazgatósága részéről
A Városfejlesztési Igazgatóság működése és tevékenysége átlátható a képviselőtestület számára. Ezt biztosítja, hogy az önkormányzat szakbizottságában és a CSEVAK Zrt. Felügyelő Bizottságában önkormányzati képviselők is dolgoznak.
Az Önkormányzat vállalja, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába.
A CSEVAK Zrt. vezérigazgatója vállalja, hogy megfelelő speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni a komplex városrehabilitációs műveleteket.
Az Önkormányzat vállalja, hogy a városrehabilitációs feladatok teljesítésének költségeit, különösen a Városfejlesztési Igazgatóság működési költségeit a költségvetésében biztosítja.
A Városfejlesztési Igazgatóság vezetője a városfejlesztési profilt fogja képviselni – így nem lesz érintett a vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban.
A Városfejlesztési Igazgatóság vezetője az együttműködés biztosításaként a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultálni köteles a CSEVAK Zrt. vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével, illetve a vezérigazgatóval. Mindezt a Képviselő-testület által elfogadott akcióterületi terv éves végrehajtási és pénzügyi terve alapján teszi. A városrehabilitáció, illetve városfejlesztés jogi környezete
A., Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata szintjén - Szervezeti és Működési Szabályzat (szakbizottság érintése) - Vagyonrendelet (38/2007. (XI.27.) Kt. - Költségvetéssel összefüggő rendeletek - Nem lakás célú helyiségekkel foglalkozó rendelet(ek) - Lakásokkal foglalkozó rendeletek meg kell alkotni: Rehabilitációs rendelet
B., CSEVAK Zrt. szintjén
- Alapító Okirat és Cégbejegyzés - Szervezeti és Működési Szabályzat (a kiegészítő szabályzatokkal együtt) - Együttműködési megállapodás (Csevak vs Önkormányzat), - Minőségirányítási rendszer szabályozása (ISO), - egyéb működési területeket globálisan érintő megállapodások.
96
A fent bemutatott szabályozási rendszerek felülvizsgálata alapján a meglévő hiányosságok, és módosítási igények feltárása mellett az alábbi kérdések akár rendeleti szintű szabályozása szükséges: •
az önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása,
•
az akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása,
•
a vagyongyarapítás nyereségének felhasználása,
•
az akcióterületi fejlesztések szabályozása,
•
a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága jogosítványai és kötelezettségei,
•
az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei,
•
a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága működési költségeinek biztosítása, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás biztosítása,
•
az együttműködés a CSEVAK Zrt-nél belül a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelős szervezeti egységekkel.
Az önkormányzat és a CSEVAK Zrt. között jelenleg is fennálló együttműködési megállapodás kiegészül egy új, kifejezetten a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága működésével kapcsolatos megállapodással a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületen, amely legalább a következőket fogja tartalmazni: •
a CSEVAK Zrt. Városfejlesztési Igazgatósága az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen (a vonatkozó önkormányzati rendeleteknek megfelelően);
•
az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a CSEVAK Zrt. visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el;
•
az éves beszámolás és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendjét;
•
az évközi rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendjét;
•
a Városfejlesztési Igazgatóság díjazását;
•
A Városfejlesztő és az Önkormányzat közti pénzügyi elszámolás rendjét, a keretek feletti rendelkezés módját
•
a CSEVAK Zrt. vagyonkezelői feladataiért felelős igazgatóságokkal történő együttműködés szabályait.
A Városfejlesztési Igazgatóság működéséhez nem szükséges a jelenlegi Alapító Okiratot és ennek megfelelően a cégkivonatot módosítani, mert az eredendően definiált tevékenységi körbe a Városfejlesztési Igazgatóság minden tevékenysége beintegrálható. Szükség van azonban a megfelelő működéshez az alábbi dokumentumok kialakítására: 1. Rehabilitációs rendelet
97
2. Módosított együttműködési megállapodás és/vagy önálló szerződés 3. Módosított Csevak SZMSZ 4. Módosított üzleti terv
A Városfejlesztő Társaság szerepe és kompetenciái az Ady lakótelep rehabilitációjában CSEVAK Zrt. felelős az akcióterületi fejlesztés előkészítéséért: – Az akcióterületi terv elkészíttetése – A programban résztvevő lakóházak bevonása – A lakóház felújítások terveztetése – Közterületi fejlesztések előkészítése, terveztetése – Csete Balázs iskola sportudvarának tervezési munkái – Az akcióterületen található üzletsor funkcióváltásának előkészítése, terveztetés – Közösségi Ház kialakítása, terveztetés – Csepel Galéria, PSZSZI, Csepel-Sziget iskola épületrész felújításának tervezési munkái – Az ESZA típusú programok tervezőinek koordinációja és programba való beépítése – együttműködésben a nevesített projektpartnerekkel
A Városfejlesztési Igazgatóság a támogatási szerződés időpontjában már működő egység, amely 2009. áprilisa óta önálló alkalmazottakkal rendelkezik, s amely egyben felelős lesz az akcióterületi fejlesztés végrehajtásáért: – Lakóház felújítások menedzselése, közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása, szerződéskötés kivitelezővel, kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése, felújítási munkák átvétele, lakóházaknak visszaadása üzemeltetésre – A társasházak és lakásszövetkezetek koordinációja, lakossági fórumok tartása a lakóház felújítási munkákhoz kapcsolódóan – Közterület felújítások menedzselése, közbeszerzés előkészítése, lebonyolítása, szerződéskötés kivitelezővel, kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése, felújítási munkák átvétele, közterületek visszaadása üzemeltetésre a CSEVAK Zrt-nek – Csete Balázs iskola sportudvara felújításának menedzselése, közbeszerzés előkészítése, lebonyolítása, szerződéskötés kivitelezővel, kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése, felújítási munkák átvétele, sportudvar visszaadása üzemeltetésre Csete Balázs iskolánakÜzletsor felújítások menedzselése, közbeszerzés előkészítése, lebonyolítása, szerződéskötés kivitelezővel, kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése, felújítási munkák átvétele, üzletsor visszaadása üzemeltetésre és bérbeadásra CSEVAK Zrt-nek – Üzletsor bérlőivel egyeztetések a felújítási munkákkal kapcsolatosan, annak előkészítése és teljes időtartama alatt
98
– Közösségi Ház, Galéria, PSZSZI, Csepel-Sziget iskola épületfelújítások menedzselése, közbeszerzés előkészítése, lebonyolítása, szerződéskötés kivitelezővel, együttműködés az érintett intézményekkel, kivitelezési munkák műszaki ellenőrzése, felújítási munkák átvétele, intézmények visszaadása üzemeltetésre – Elszámolás a Közreműködő Szervezettel az ERFA források tekintetében – ESZA típusú tevékenységek koordinációs munkái, valamint a tevékenységek egy részének szervezési és menedzselési munkái szervezési, menedzselési, koordinációs munkái: az ESZA típusú tevékenységet lebonyolító szervezetek (végső kedvezményezettek) koordinációja (Csepeli Szociális Szolgálat, Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat), elszámolás a Közreműködő Szervezettel az ESZA források tekintetében A Városfejlesztési Igazgatóság egyes feladatokat saját munkaerő állományán belül végez el, más feladatokat azonban kiszerződik (pl. bonyolító, közbeszerzési szakértő, műszaki ellenőr, könyvvizsgáló). A Városfejlesztési Igazgatóság kompetenciája az Ady lakótelep rehabilitációja tekintetében a fejlesztési, rehabilitációs munkák végrehajtásának lezárásáig terjed. A Városfejlesztő Igazgatóság nem végez fenntartási, üzemeltetési feladatokat, de garanciát vállal, hogy a befejezett fejlesztést követően az üzemeltetőhöz átkerüljön a feladat, szabályozva a garanciavállalási, fenntartási, pénzügyi zárási és jogi felelősségeket.
9.2 Üzemeltetés, működtetés feladatai A működtetés pénzügyi kérdései A rehabilitációs beavatkozás összességében alapvetően költségnövekedést eredményez, habár egyes tevékenységek és egyes partnerek esetében költségcsökkenés valószínűsíthető. Költségcsökkenés: •
A rehabilitációs program lakóépület felújítási komponensei várhatóan költségcsökkentést eredményeznek a fűtési energia tekintetében. Ez a csökkenés nem a közösség számláiban jelentkezik majd (mert a közös helyiségek fűtése is elosztásra kerül a lakásokra), hanem az egyéni távfűtési számlák megfizethetőségében.
•
A PSZSZI, Csepel-Sziget iskola, Csepel Galéria közös épületének külső felújítása, tehát szigetelése, bizonyos épületrészeiben a nyílászárók cseréje várhatóan jelentős energia felhasználás csökkenést, ezért költségcsökkenést eredményez. A csökkenést nagyságrendileg évi 600.000 forintban valószínűsítjük. (2009-es árakon)
Költségnövekedés: •
A Közösségi ház létesítése (rezsiköltség és a 3 munkatárs bérének költsége) évente nagyjából 17-20 millió forintos költségnövekedést eredményez.
•
A magasabb minőségű közterületek fenntartása némileg megnöveli a fenntartási költségeket, azonban mivel a zöldfelületek rendezése során kisebb, nem összefüggő terü-
99
letek kerülnek rendezésre, ezért önálló locsolórendszer nem kerül telepítésre, így a költségnövekedés nem jelentős. Jelentős tétel a kutyafuttató rendszeres és higiénikus tisztítása. (Összességében 1-1,5 millió forintos költségnövekedést valószínűsítünk) •
Az üzletsor esetében minimális költségnövekedéssel számoltunk, elsősorban az új portálok lehetséges üvegkárai miatt. A Csevak Zrt. nem tervezi a bérleti díjak emelését önmagában a beruházásból kifolyólag, mert az a stratégiai célokkal nem hozható összhangba. Ebből adódóan az üzletsor felújítása várhatóan évi 50-100.000 forintos működési veszteséget eredményez.
Összességében a közterületek és közösségi intézmények felújításából és az 5 éves kötelező fenntartásból fakadóan, figyelembe véve mind a költségnövelő mind a költségcsökkentő tételeket, kb. évi 20-22 millió forintos (2009-es árakon) önkormányzati hozzájárulás igénye valószínűsíthető. Csepel Önkormányzata az Előzetes Akcióterületi Terv határozattal történő elfogadásával elfogadta ezen összeg vállalását is. Az üzemeltetés pénzügyi költségei tevékenységenként az ATT mellékletét képező költséghaszon elemzésben találhatóak.
A működtetés szervezeti kérdései A szervezeti fenntartás kérdései az alábbi tevékenységek esetében vizsgálandók: •
A kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterületek fenntartását a Csevak Zrt. végzi az önkormányzat megbízásából.
•
Az újonnan létrejövő Közösségi Ház beintegrálódik a Csepeli Szociális Szolgálat intézményrendszerébe. Fizikai fenntartásáért a Csepeli Szociális és Egészségügyi Ágazat, szakmai tevékenységéért a Szociális Szolgálat lesz felelős. Az újonnan létrejövő közösségi házban 3 új státusz jön létre, melyek fenntartását a projektidőszak lezárulta után a Szociális és Egészségügyi Ágazat az önkormányzati költségvetésben biztosítja. Szervezetileg a 3 új munkatárs egy önálló csoport létrehozását jelenti a Szociális Szolgálat szervezeti rendszerében. A 3 munkatárs munkavégzésének helyszíne a Közösségi Ház. A három munkatársból 1 fő látja el a Közösségi Ház vezetésének feladatait, aki a menedzsment feladatok mellett felelős a Közösségi Ház kihasználtságának biztosításáért, a meghatározott célcsoportok számára színvonalas programok biztosításáért, a szakmai koncepció kialakításáért és megvalósításáért. Egy másik státusz információs munkatársi státusz, aki munkaidőben ellátja a recepciósi, szervezői, információszolgáltatási feladatokat, valamint felszolgál a recepciós térben található teázóban. A 3. státusz vagy egy egész, vagy két fél státuszként értelmezendő, animátor(ok) tölti(k) be a státuszt. A programokhoz igazodva ez vagy ezek a munkatársak biztosítják az esti vagy hétvégi programok lebonyolítását, több esetben ők végzik a tanfolyamok, programok szakmai irányítását.
•
A PSZSZI, Csepel-Sziget iskola, Csepel Galéria közös épülete az Oktatási Szolgáltató Intézmény fenntartása alá tartozik. A beavatkozás nincsen hatással az intézmények szervezeti struktúrájára és létszámára. A felújítás (homlokzati hőszigetelés és részle-
100
ges nyílászáró csere) folytán energiamegtakarítással számolunk, mely az üzemeltetési költségekben jelentkezik. A fenntartási költségek továbbra is az Oktatási Ágazat költségvetési sorában jelennek meg. •
A felújított és átalakított sportudvar fenntartása a Csete Balázs középiskolára hárul.
•
Az önkormányzati tulajdonú üzletsor a Csevak Zrt. kezelésében áll. Az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő cég köti és mondja fel a bérleti szerződéseket, és koordinálja majd a kívánatos bérlőcseréket.
•
A felújított lakóépületek fenntartásában szervezetileg nem történik változás. Két esetben szövetkezeti fenntartás, öt esetben pedig társasházi fenntartás történik.
101
10
Kockázatok elemzése Kockázat megnevezése
Valószínűség (17)*
Műszaki kockázat
Jogerős építési engedély megszerzése késik
2
Hatás
A kockázat kezelésének módja
Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik
• Megfelelő idő biztosítása a jogerőre emelkedésre (2009. márciusában beadásra került)
Árpád utcai parkoló
(17)*
3
• A parkoló építésének későbbi időpontban történő megvalósítása a 18 hónapon belül Kivitelezés elhúzódása
3
5
A kivitelezések számára megfelelő tartalék idő biztosítása a jogosultsági időszakon belül
Minden ERFA típusú tevékenység
Jogi kockázat
Közbeszerzési eljárás elhúzódása
2
3
Feltételes közbeszerzési eljárások indítása a második körös pályázat beadása és a Támogatási Szerződés megkötése előtt
Minden ERFA tevékenység
Társadalmi kockázat
A megvalósítás folyamán egyes lakossági csoportok tiltakozása
3
4
A Rehabilitációs Iroda segítségével a lakosság széleskörű tájékoztatása
Minden tevékenység
Az üzletek bérlői közül az italárusítást is végző bérlők bérleti szerződéseinek felmondása mind a bérlők, mind a lakosság egyes csoportjai körében ellenállást vált ki
5
2
A bérleti szerződések egyedi felülvizsgálata
Üzletsor felújítása, majd kiegészítő tevékenységként a bérleti szerződések felülvizsgálata
A képzési programok esetében a kereslet mennyiségében és összetételében nem kapcsolódik a felajánlott lehetőségekhez Pénzügyi kockázat
Egyes épületek közösségei a szerződéskötésig nem gyűjtik öszsze a megfelelő mértékű önerőt
A képzési kereslet felmérése a TSZ kötés előtt A célok érvényesülése mellett rugalmasság biztosítása a TSZ-ben
4
4
2
3
• A beruházási költségek csökkentése a rendelkezésre álló önerő mértékéig
Komplex munkaerőpiaci képzések Lakóépület felújítás
102
Intézményi kockázat
Az önerőt bankhitelből fedezni kívánó közösségek nem szerzik meg a szerződéskötésig a bankhitel jóváhagyását.
3
A tervezői költségbecsléshez képest magasabb árak a közbeszerzés során
3
Az Áfa mértéke a jelenlegi 20%-ról 25%ra nő
7
3
• A hitelkérelmek időben történő benyújtása (már megtörtént)
Lakóépület felújítás
• A beruházási költségek csökkentése a rendelkezésre álló önerő mértékéig 6
• Magasabb önerő biztosítása • Költségek átcsoportosítása a támogatási szerződés lehetőségein belül
5
A tervezői költségbecslésben nagyobb mozgástér biztosítása
Minden ERFA tevékenység
Minden tevékenység
1 – leggyengébb, 7 – legerősebb
103
Mellékletek I.
Igényfelmérés és kihasználtsági terv a Közösségi Házra vonatkozóan
A közösségi ház igényfelmérése A piaci és lakossági igények elemzésénél (4.5. fejezet) bemutatásra került a 2008. márciusában készült lakossági kérdőíves felmérés eredménye. Ezek alapján látható, hogy a lakóknak (megkérdezett háztartásfőknek) elsősorban a fizikai környezettel kapcsolatosan fogalmazódnak meg elvárásaik. A szociális jellegű intézkedéseket a megkérdezettek kevésbé fogadták be, talán azért, mert a lakótelep rehabilitáció a legtöbb emberben alapvetően a fizikai környezet felújításának képzetét kelti. Annak ellenére, hogy a lakótelep rehabilitációval kapcsolatosan a Közösségi Ház kialakítása a preferencia sor végén helyezkedett el, a megkérdezettek 42%-a tartotta fontosnak, vagy nagyon fontosnak az intézmény létrehozását. Ez az arány különösen annak fényében tekinthető magasnak, hogy, mint kiderült, a válaszadók jelentős része a Közösségi Házat a Művelődési Házzal azonosította, amely a lakótelep szélén, de már az akcióterületen kívül helyezkedik el. Nem értette tehát a válaszadók egy része, hogy miért van szükség új intézményre, ha már egyszer gyalogos távolságon belül adott egy másik. Ez a félreértés annak ellenére többször megfigyelhető volt, hogy a kérdőív egyértelműen tisztázta, hogy a Közösségi Ház nem közművelődési, hanem közösségi feladatokat kíván ellátni. A Közösségi Ház elsődleges feladata a közösségi jelenlét biztosítása, a közösségi gondoskodás kiterjesztése a lakótelepen és környezetében élőkre. Ennek hiányában a másfél éves rehabilitációs program lebonyolítása után semmi nem garantálná az eredmények fenntarthatóságát, a lakótelepen és környezetében keletkező társadalmi igények azonnali felismerését és kezelését. A Közösségi Ház feladata elsősorban az, hogy a lakótelepen élők közötti társadalmi hálót erősítse, a különböző célcsoportoknak a szükségleteiknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsa.
Az akcióterületen vagy vonzáskörzetében található közösségi – kulturális intézmények profiljainak összehasonlítása A tevékenységek elemzésével, és az említett intézmények vezetőivel való folyamatos konzultáció eredményeképpen biztosítható, hogy az újonnan kialakítandó Közösségi Ház nem riválisként jelenik meg, hanem a meglevő intézmények programjaihoz kiegészítésként kapcsolódik. A Csepeli Munkásotthon Művelődési Ház tevékenységének hatósugara egész Csepelt érinti, az nem korlátozódik kizárólag közvetlen környezetére. A Munkásotthon színházi előadásoknak, kluboknak, szakköröknek, művészeti csoportoknak és tanfolyamoknak ad otthont. A Munkásotthonnal való egyeztetés, programok koordinációjának köszönhetően a két intézmény nem riválisa egymásnak, programjaik nem versenyeznek, hanem kiegészítik egymást. A Közösségi Ház létre-
104
hozásával hangsúlyosan a lakótelepen és közvetlen környezetében élők számára kívánunk közösségi programokat kínálni, melyek hozzájárulnak az akcióterületi problémák kezeléséhez, a közösségformáláshoz és a társadalmi háló erősítéséhez. A Munkásotthon tevékenységei között a könyvtári szolgáltatás és színházi előadások mellett különböző szakkörök, művészeti csoportok jelennek meg. Komplex táncképzés, képzőművészszakkör, Réti Pál fotóklub, Tamási Lajos Olvasó Munkásklub, Maróczy Sakk-kör, Csillagász szakkör, Országjárók klubja, Nyugdíjas Klub, Klaszszikus balett klub olyan tevékenységek, melyek jellemzően művelődési házakban kerülnek megszervezésre. A Munkásotthon továbbá helyt ad különböző művészeti csoportoknak, Csepel Táncegyüttesnek, Óvodás néptáncnak, Csepp-Csepel Táncegyüttesnek, Kis-Csepel Táncegyüttesnek, Csepeli Öregtáncosok Egyesületének, Munkásotthon Koncert Fúvószenekarának, Színházi Stúdiónak. A tanfolyami kínálatban Hatha jóga, Hemse Nagham Tradicionális Hastánccsoport, alakformáló torna, átmozgató torna, Dover nyelvtanfolyam, asztrológia, ásvány és ékszer tanfolyam jelenik meg. Ezek a tevékenységek többnyire fejlett infrastruktúrát követelnek meg, nagy a helyigényük, önálló, zárható klubszobákat igényelnek. A Közösségi Ház ezzel szemben a lokális, csak a lakótelepre és környezetére jellemző tevékenységekre kíván koncentrálni, és elhelyezkedése révén (a házak által körbezárt sétányon található) nagyon könnyen felkereshető, jó esetben "betérésre csábít” A Lajtha László Általános Iskola tanulói számára kínál nyelvi szakköröket, sport foglalkozásokat és kézműves szakköröket. Az intézménnyel való egyeztetés eredményeként a Közösségi Ház az Iskolában is biztosít bizonyos foglalkozásokat, mely az iskola jelenlegi programját kiegészíti és igényként fogalmazódik meg. Ugyanakkor a Közösségi Házban végzendő programok az iskola tanulói számára éppen a helyszín mássága miatt az iskolától való elszakadást jelentik, ezért szociológiai, pedagógia felmérés alapján hatékonyabbak. (Ezen az elven alapszik az iskola rendszerétől elválasztott tanoda program is.) Ezen foglalkozások elsődleges célja a hátrányos helyzetű gyermekek olyan közösségi programokba való bevonása, amelyek észrevétlenül szocializálnak, javítják tanulási képességeiket és segítenek a társadalmi beileszkedésbe. A Csepel Galéria állandó és időszaki kiállításoknak ad helyet. A Galéria vezetőjével való egyeztetés alapján igény fogalmazódik meg arra, hogy a Galériában is helyet kaphassanak a profiljának megfelelő közösségi jellegű programok, pl. képzőművészet gyerekeknek foglalkozások. A lakótelepen telephellyel bíró Vöröskereszttel való együttműködés lehetőségét az egészségnapok és mentálihigiénés képzések jelentik. A Vöröskereszt szociális és felnőttképzési tevékenységeket lát el. A szociális tevékenység keretében havonta akciókat szervez, amelynek része véradásszervezés is. Felnőttképzési kurzusai között megjelenik alapfokú közúti elsősegélynyújtás, alapfokú munkahelyi elsősegélynyújtás, akkreditált pedagógus elsősegélynyújtó képzés, mentálhigiénés képzések, kortárs előadó képzés (AIDS). A Közösségi Ház kamasz klubja, egészséges életmód előadásai révén együttműködést tud kialakítani a Vöröskereszttel. A Közösségi Ház tervezett feladatai között megjelenik továbbá köztéri fesztiválok szervezése a projektidőszak alatt és várhatóan azt követően is. Ezen alkalmakkor a Vöröskereszt saját profiljának megfelelő tevékenységgel tud csatlakozni a rendezvényhez.
105
A kerületben egy intézmény működik Közösségi Ház megnevezéssel a Kertvárosban (Rákóczi Kert Közösségi Ház), ez azonban klasszikus közösségi rendezvények helyszínét biztosítja a Kertváros és környéke lakóinak, ám nem célja a szociális segítés bizonyos formáinak „elrejtése” a közösségi tevékenységek közé, mint ahogyan az esetünkben egyértelmű szándék.
A közösségi ház tevékenységeinek kialakítását megalapozó igények A lakossági felmérés érintette annak kérdését is, hogy a válaszadók milyen tevékenységeket tartanának fontosnak kialakítani a Közösségi Házban.
A Közösségi Ház lehetséges programjai fontosságának rangsorolása az Ady-lakótelepen élők szerint, a válaszok értékének átlaga alapján (1- nagyon fontos… 4 – egyáltalán nem fontos) ADY 2,30 2,25 2,20 2,15 2,10 2,05 2,00 1,95 1,90 1,85 1,80 ? ? t? ó? t? a? k? s? s.. ... sa ... sa ne ár áz tó ele rte oc tá álá tá ,b er á í r m t te y e l s t / l a s á g c c n ta e pe to ár zó lü sz l .: si on re ok lis vé (p biz kfe ám ,k ne or ek iá m e z k k k k e b c ká a s r o y b o a ó rm ge ge ás og ng sz ek se ár at ye sé is é ,i a pr m ad th g ő es dő y i t l á i ő a k m a s g e el sz he re he az ás zé to er ye g sít lá i le ek pt lub ép g é k o s k é k t a s s é e g a iz ki ár l yi er s i, ez a ító ár tá kb tk he gy ám m m g a ó é b z t i á á é u s s ác sz ok sz kl ki l yi m en lok he or f d a b t in in k lu fi a m
A válaszok értéke meglehetősen szűk tartományban szóródik, tehát a válaszolók az összes felajánlott tevékenységhez közel hasonló értékítéletet kötnek. A valamelyest mégis megfigyelhető preferencia sorrend alapján az látható, hogy a közösségi, klub jellegű tevékenységek támogatottsága a legjelentősebb, és az egyéb szociális, oktatási rendszerekben megtalálható szolgáltatások (étkeztetés, korrepetálás, képzés) kisebb népszerűségnek örvend.
106
Tudni kell azonban, hogy a válaszoló háztartásfők a felnőtt népességet képviselik, azaz kevésbé képesek megítélni a gyerekek és fiatalok elvárásait.
A Közösségi Házat a program az elvárásoknak megfelelően alapvetően klub jelleggel kívánja létrehozni, kibővítve a szociális gondoskodás bizonyos elemeivel. Ez nem közvetlen családsegítést jelent, hanem a szociális rendszerről szóló információk továbbítását. Alaptételként kell kezelnünk ugyanis, hogy egy társadalmi leromlással fenyegetett területen nem lehet cél a közösségi ellátás minél szélesebb körének kiépítése, mert ezzel a helyben lakókat még inkább a lakókörnyezetükhöz kötjük, és csökkentjük a motivációjukat, hogy integrált közegben, a kerület, város más intézményeiben is megforduljanak. Ezen elv értelmében a Közösségi Ház sem helybe hozza a szolgáltatásokat, hanem olyan kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, amelyek csak és kizárólag a lakóhelyhez közel működnek jól. Klub jellegű tevékenységért ugyanis a legritkább estben szoktak a lakók nagyobb távolságokat megtenni. A közösségi tevékenységek a Közösségi Házat használók számára részben végcélnak tekinthetők, azaz egyetlen cél a közösség összekovácsolása és tartalmas szabadidős tevékenységek végzése. Mások számára a közösségi tevékenység azonban eszköz, egyrészt a társadalmi normák közvetítésének eszköze – pl. gyerekek, fiatalok programjai - másrészről a közösségen keresztüli informálódás eszköze az igénybe vehető segélyezési, munkaügyi, képzési formákról. A Közösségi Ház tehát műfajában más, mint a kulturális intézmény, és műfajában más, mint a családsegítő szolgálat. Az Ady lakótelepen kialakítandó Közösségi Ház inkább a Csepeli Szociális Szolgálat telephelyén működő közösségi intézmény mintájára kívánja a tevékenységét végezni. A szolgáltatások, programok kialakítása során a lakosság körében végzett kérdőíves felmérésen túlmenően figyelembe vettük az akcióterület lehatárolásának jogosultsági indikátorait, és az akcióterület helyzetértékelése során tett megállapításokat. Ez alapján a közösségi ház által meghatározott célcsoportok: Kisgyermekek iskolás korig, kisiskolások, kamaszok, aktív korú álláskeresők, szépkorúak és nyugdíjasok, lakótelepi önszerveződések, civil szerveződések. A projekt keretében létrehozandó Közösségi Ház egyrészt programjellegű, másrészt nem programjellegű tevékenységeket valósít meg. Nem program jellegű tevékenységként kávézót – teázót működtet, ahol folyóirat olvasást is lehetővé tesz, Internet használatot biztosít, önszerveződő civil és lakossági kezdeményezésekhez helyszínt biztosít. Az álláskereső klub részben programjellegű, de az Internet elérhetőség révén nem programjellegű tevékenységként is megjelenik. A program jellegű tevékenységek több célcsoport igényeihez alkalmazkodnak kisgyermekes anyukák, kisiskolás korosztály, kamaszok, aktívkrú munkanélküli, nyugdíjas. A célcsoportok azonosítását az akcióterület jogosultsági indikátorainak elemzésével határoztuk meg, az ott felmerülő igények alapján lettek kialakítva. Célcsoportok nagyságrendje: (az akcióterületet és környezetét alapul véve) Kisgyermek és kisiskolás: kb. 800-900 fő 107
Kamaszok: kb. 400 fő Aktívkorú munkanélküli: kb. 600-650 fő Nyugdíjasok: 800-850 fő
A közösségi ház kihasználtsági terve A Csepeli Szociális Szolgálat és a Rákóczi Kert közösségi ház tapasztalatai alapján az alábbi típusú tevékenységeknek kívánunk helyet adni a Közösségi Házban:
Tevékenység
Célcsoport: Kisgyermek
Alkalom/hó
Ütemezés a projekt vég‐ rehajtás időszakában
Résztvevők száma átlago‐ san/ alkalom
Baba‐mama klub keretében: képes‐ ségfejlesztés csecsemők számára, mozgásjavító torna, zenés, kézműves foglalkozás
8
2010. február – 2011. 10‐12 fő március
Célcsoport: kisiskolás korosztály
Kézműves foglalkozás
5
2010. február – 2011. 15 fő március
drámajáték
4
2009. október – 2011. 15 fő március
MindLab program
5
2009. október – 2011. 10‐15 fő március
Kortárs segítők prevenció
8
2010. február – 2011. 5‐8 fő március
Kortárs segítők szociometria
4
2010. február – 2011. 5‐8 fő március
Célcsoport: kamaszok
108
Zenés színház
2
2010. február – 2011. 10‐15 fő március
drámajáték
3
2009. október – 2011. 10‐15 fő március
Kamasz‐klub
20
2010. február – 2011. 10‐15 fő március
Célcsoport: aktívkorú munkanélküli
10
2010. február – 2011. 5‐8 fő március
20
2010. február – 2011. 8‐15 fő március
Álláskereső klub Célcsoport: Nyugdíjasok Felnőtt és Szépkorúak‐klubja
A fenti táblázat mutatja a végrehajtás időszakában és azt követően is biztosítandó tervezett tevékenységeket. A támogatási szerződés megkötéséig azonban továbbfejlesztjük a közösségi ház program modelljét az alábbi alapelvek figyelembe vételével: •
A kisgyermek és anyukájuk számára a korai fejlesztés lehetőségét, és a babák és szüleik ismerkedését, közösségét kívánjuk ösztönözni a baba-mama klub és kisgyermekeknek szóló foglalkozások révén.
•
A kisiskolás korosztály számára rendkívül fontos, hogy az iskolai programot kiegészítően az iskolai képességeket játékos technikák révén fejlesztő foglalkozásokon vehessenek részt, ezen belül a drámapedagógia, mozgásterápia, és zenepedagógia módszereinek alkalmazását részesítjük előnyben.
•
A kamaszok számára életkori sajátosságaiknak megfelelő elfoglaltságot kívánunk biztosítani, kamasz klub működtetésével különböző prevenciós és életmód előadásokat, sporttal egybekötött személyre szabott terápia/agressziókezelést, filmklubot, karaoke partikat biztosítunk.
•
Az aktívkorú munkanélküliek számára a legfontosabb tevékenység az Álláskereső klub, ami jelent folyamatos Internet elérhetőséget és egy mentor segítségét a megfelelő webkínálat feltérképezéséhez, jelent célzottan cégek meghívását, és jelenti mentorokkal való felkészítését az álláskeresőknek.
•
A Nyugdíjasklub és a Felnőtt és Szépkorúak-klubja keretében elsősorban előadásokat szervezünk, pl. egészséges életmód vagy egyéb témákban, Irodalmi klubot működtetünk, szabadidős kluboknak adunk teret.
109
A tevékenységek időrendjének pontos kialakítása a második körös benyújtást követően valósul meg. A rehabilitációs irodában további igényfelmérés, javaslatok gyűjtése valósul meg, ami megalapozza az egyes foglalkozások további pontosítását, azok gyakoriságát és idősávba rendelését. A számítógépes terem és a kávézó-teázó használata folyamatos. Ezen túl egy nagyterem és egy kisterem áll rendelkezésre. Normál nyitvatartási idő 10-18 óráig, esti és hétvégi programokra is sor kerül, ezek kialakítása azonban még ezután történik. A helyiségeket a megfogalmazott programok a tervek szerint nagyrészt kitöltik, de biztosítani szeretnénk, hogy a lakóközösségek, civil szerveződések saját céljaikra igénybe vegyék – ez várhatóan a késő délutáni, esti és hétvégi idősávokban lesz elérhető. Nem tudható előre, hogy az Ady lakótelepen működtetendő Közösségi Ház sikeres, kihasznált lesz-e. Ez nagyban függ a Közösségi Házban majdan dolgozók elkötelezettségétől, a programok minőségétől. A kihasználtsági prognózissal kapcsolatban egyfajta támpontot az jelenthet, hogy a Csepeli Szociális Szolgálat telephelyén működő hasonló jellegű tevékenységek nagy népszerűségnek örvendenek, a klubfoglalkozások gyakorlatilag „kinőtték” a rendelkezésükre álló helyet. Infrastrukturális értelemben a nagyságrendileg 300 m²-es Közösségi Ház az alábbi igényekkel rendelkezik a belső kialakítását illetően:
Egy nagy helyiség, amely mozgatható fallal kettéválasztható
Kisebb helyiségek a klubfoglalkozásoknak
Teakonyha és tisztasági helyiségek
Eszközök, amelyek a Ház tevékenységét segítik (multimédiás eszközök, sporteszközök, alapfelszerelés)
Közösségi ház helyiség felsorolása: Recepció Iroda Nagyterem
49,85 m2 9,11 m2 123,70 m2
Számítógépterem
17,20 m2
Kisterem
27,05 m2
Férfi WC
5,47 m2
Női WC
3,17 m2
Közlekedő
26,54 m2
Mozgássérült WC
5,20 m2
Személyzeti öltöző
2,76 m2
Személyzeti zuhanyzó
2,16 m2
Személyzeti WC
1,39 m2
110
Raktár
4,39 m2
Hőközpont
11,94 m2
------------------------------------------------------------Összesen:
289,93 m2
Fedett bejárat:
23,37 m2
Az eszközbeszerzések széles körét az indokolja, hogy a Közösségi Házat gyakorlatilag a „nulláról” hozzuk létre, azaz mind az alaptevékenysége mind pedig a klubtevékenységek szempontjából el kell látni eszközökkel. (Az egyes eszközcsoportok specifikációját a tevékenységeket bemutató táblázat tartalmazza.)
Eszközbeszerzések részletes indoklása:
Eszközcsoport
Eszközök
Költsége (bruttó)
Indoklás
Közösségi ház berendezése
Sötétítő függöny, függöny, karnis, mosdó, WC használat eszközei, összecsukható asztal, elsősegély szekrény, bárszék, asztal, 4 szék
885.223 Ft
Induló közösségi ház berendezése, a programok, foglalkozások folytatására alkalmassá tétele.
Fém raktár polc, íróasztali lámpa, szőnyeg, lábtörlő, elektromos hosszabbító, WC ülőke
258.170 Ft
Induló közösségi ház berendezése, a programok, foglalkozások folytatására alkalmassá tétele
Szék rakásolható, irodai szék, computer asztal, íróasztal, irattartószekrény, irodai polc, akasztós, polcos szekrény, szekrény, polc, kanapé, fotel, ruhafogas, átadópult
2.224.920 Ft
Induló közösségi ház berendezése, a programok, foglalkozások folytatására alkalmassá tétele
Riasztórendszer kiépítése és üzembe helyezése
189.055 Ft
A közösségi ház biztonságának szavatolása.
Central Office konfiguráció, LCD monitor, billentyűzet, egér, szoftver, Central Power konfiguráció, hálózati kiegészítő
3.190.000 Ft
A közösségi ház működtetéséhez szükséges számítógép és tartozékainak biztosítása, a számítógépterem működtetéséhez szükséges
Irodai eszközök
111
számítógép és tartozékainak biztosítása Konyhai eszközök
Pohár, tányér, kanál, tálca, stb.
480.000 Ft
A kávézó-teázó működtetéséhez szükséges eszközök
Irodai és konyhai eszközök
Kávégép, vízforraló, mikrohullámú sütő, hűtgép, turmixgép, szendvicssütő, elektromos főzőlap, prezentációs projektor, vetítővászon, hangfalrendszer, vezeték nélküli analóg telefon, multifunkciós fénymásoló, nyomtató , fax, mini hifi torony, mikrofon
963.240 Ft
A közösségi ház és kávézóteázó működtetéséhez szükséges eszközök
Képesség és készségfejlesz- Sakk, társasjátékok, könytő eszközök vek
720.000 Ft
A foglalkozásokhoz szükséges eszközök biztosítása.
Sport és szabadidős eszkö- Pingpong asztal, Pingpong zök szett és háló, focilabda, kosárlabda, foam balls, fitnesz szőnyeg, darts tábla és nyíl, petange készlet
379.040 Ft
A programok és kötött programokon túli szabadidős tevékenységekhez szükséges eszközök biztosítása
Összesen
9 289 648 Ft
A Közösségi Ház 3 főt kíván alkalmazni. A program támogatott időtartama alatt uniós forrásból finanszírozva, a program zárását követően pedig önkormányzati forrásból biztosítva a tárgyi és bérköltségeket. Ez a 3 fő azonban nem kizárólag a Közösségi Ház „falai közt” végezné a tevékenységét. A köztéren és a lakótelepi intézményekben szintén folynának programok, melyeket a Közösségi Ház munkatársai hajtanának végre. Az egyes lakótelepi intézmények az alábbi módon vennének részt a lakótelepi ESZA típusú, Közösségi Ház által koordinált tevékenységekben:
Lajtha László általános iskola: iskoláskorú gyermekek délutáni foglalkozásai, játszva nevelő foglalkozások, továbbtanulásra felkészítő programok.
Csepel Galéria: kulturális események, koncertek, irodalmi estek, művészeti táborok, alkotótáborok és szakkörök a gyermekek számára.
Pedagógia Szakmai Szolgáltató Intézmény: képzések, továbbképzések (a PSZSZI újonnan létrehozott előadóteremmel rendelkezik erre a célra.)
112
II.
Helyi gazdaságfejlesztési stratégia
Helyzetelemzés Az akcióterület megközelíthetőségének vizsgálata (kijelzés, közlekedési feltárás, parkolás, gyalogos kapcsolatrendszer) Az Ady lakótelep akcióterület Szabótelep városrész középső részén helyezkedik el. Az Ady Endre út – Árpád utca közt fekvő Ady lakótelep 10 darab 10 emeletes paneles technológiájú lakóházat tartalmaz. A lakótelep 1974-75-ben épült, önmagában szerves egységet képez, de kevéssé illeszkedik a környező települési szövet szerkezetéhez. A lakótelep északi határoló útja, az Ady Endre út a Csepelt Pesterzsébettel összekötő Gubacsi hídhoz csatlakozik, melynek következtében a kétszer egy sávos út terhelhetőségénél nagyobb forgalmat vezet el, forgalma megközelíti a csepeli fő út, a Kossuth Lajos utca forgalmát. Az Ady lakótelep másik határoló utcája a Kossuth Lajos úttal párhuzamos Táncsics Mihály utca, mely ugyancsak nagy forgalmat vezet le a kerületben. A lakótelep a városközpont közvetlen közelében található, gyalogos távolságon belül. A terület megközelíthetősége ezért megfelelő, mind gyalogos, mind autós, mind tömegközlekedési eszközökkel. A városrészt a közeljövőben két új, uniós forrásokból finanszírozott kerékpárút érinti majd: egy hivatásforgalmi célokkal létrehozott kerékpárút az Ady Endre úton, mely Csepelt Erzsébettel kötné össze, és egy rekreációs célú a Papírgyár mellett, mely a Kis Duna partján vezet majd a közigazgatási határig. Ily módon a kerékpáros közlekedés feltételei is adottak lesznek a közeljövőben. A lakótelepen megfelelő nagyságú közterületeket alakítottak ki a lakóházak építésekor a lakótelepekre jellemző módon. A lakóépületek előtti területen parkolók találhatóak, melyek kapacitása nagyrészt kielégíti a lakók igényét. A felmérések alapján átlagosan a lakások számának 60%-t teszi ki a parkolóhelyek száma. Másrészt a lakóházak közti területen játszótér, sportpálya és parkrész található.
Az akcióterület szerkezetének értékelése a helyi gazdaságfejlesztés szemszögéből Az akcióterület relatíve kis alapterű lakóövezet és intézményi terület. A 10 darab 10 emeletes panelos technológiájú épület között a Csete Balázs soron található egy önkormányzati tulajdonú üzletsor, és magántulajdonú üzlethelyiségek találhatóak az Ady Endre út Papírgyár felöli részén. A kereskedelmi szolgáltató egységeken túlmenően közintézmények találhatók a lakótelepen. A terület alapvetően az itt lakók mindennapi kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatási igényeinek kielégítését tudja felvállalni, tágabb kerületi lakóközösség számára nem rendelkezik ilyen potenciállal, és nincs is igény nagyobb mértékű szolgáltatás ellátásra. A kereskedelmi szolgáltató intézmények a lakóépületek közötti területen találhatóak elsősorban, ezek főleg a lakótelepen élők
113
számára nyújtanak szolgáltatásokat. Emellett az akcióterület határoló részein, melyek már nem az akcióterület részei, de közvetlenül illeszkednek hozzá, ugyancsak több, a mindennapi megélhetést biztosító szolgáltatás elérhető (élelmiszerboltok, bisztró, virágbolt, stb.). Az akcióterület keleti szélén, a Papírgyár irányában két olyan üzlet is található, amely nem kötődik szorosan az akcióterülethez. (Ez a nyitva tartásából és a profiljából is adódik, amennyiben ezekben az üzletekben délután négy óráig szerszámgépeket árulnak.) Az akcióterület közszolgáltató intézményei nem csak az akcióterületen élők igényeire építenek, hanem vonzáskörzetük annál tágabb. Az akcióterületen található a csepeli Vöröskereszt Egyesület székháza, fővárosi fenntartású Nyugdíjasház, a Csepel Galéria, a Pedagógiai Szolgáltató Intézmény, a Csete Balázs középiskola, melyek mindegyikének vonzáskörzete teljes Csepel, valamint a Lajtha László általános iskola. Az akcióterület gazdasági szerkezetét közvetlenül nem befolyásolja, de azért szükséges megemlíteni az akcióterületet határoló részek gazdasági szerkezetét. Az Ady Endre úttól északra fekvő területet sokáig az Ady lakótelep bővítésének tartalékterületeként kezelték, ez a fejlesztés azonban nem valósult meg, így az Ady úttól északra és délre fekvő területek arculatilag, minőségileg és szerkezetileg is eltérő karaktert mutatnak. Az Ady úttól északra fekvő terület egykor gépkocsi átadó telephelyként működött, amit mutat, hogy ma ezen a területen, és kiemelten az Ady út mentén autó és motor szervízek, márkakereskedések, alkatrészboltok találhatóak nagy számban. Az itt elhelyezkedő magánvállalkozások azonban nincsenek szerves kapcsolatban az Ady lakóteleppel. Az akcióterületet nyugati irányban a papírgyár területe határolja. A Dunapack Rt. Papírgyár, melyet eredendően (1923-ban) a Ráckevei Dunaág vízkapacitására telepítettek, jelenleg Csepel legnagyobb iparűzési adó befizetője, és mintegy 500 ember számára munkaadó is. A papírgyár a termelési munkát 2009. III. negyedévéig folytatja, a kartonozási tevékenységet azonban utána is megtartja. A termelés leállítása középtávon változást fog eredményezni, és városszerkezetileg és gazdaság szerkezetileg is új helyzetet teremt a városban, az akcióterület közvetlen környezetében. Az akcióterület gazdaságának értékeléséhez közvetett hatásként meg kell említeni a gyalogos távolságban található városközpontot. A városközpont a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások központja, mely jelentős bővülés, fejlődés előtt áll. Ebből következik, hogy bizonyos szolgáltatásokat az akcióterületi lakosok a városközpontban is igénybe tudnak venni, ezért a nagyobb befektetéssel járó, vagy tágabb célközönséget érintő szolgáltatások akcióterületre vonzása nem indokolt.
114
Az akcióterület arculatának vizsgálata (megjelenés, attraktivitás, az épített környezet minősége, a közterületek jellege, állapota) Az akcióterület a 70-es évek lakótelepeire jellemző egységes arculatot képvisel. Bár a lakóépületek eltérő technológia szerint épültek és ebből fakadóan arculatuk is eltérő, 10 emeletes tömbszerű építmény jellegük miatt mégis egységes arculatot sugallnak. A lakóépületek között található földszintes üzletsor ugyancsak a 70-es évek közepének építészeti stílusát mutatja, mely mára korszerűtlenné vált mind műszaki, mind energiahatékonysági, mind városképi szempontból. A közterület rehabilitáció már megindult, az üzletsor előtti járdafelület egységes burkolása, Csete Balázs sétány mentén facsemeték ültetése, a lakótelep közepén található parkfelület megújítása (mely magában foglalja a parkban található játszótér és sétálóutak burkolását is). 2009. első felében várhatóan megtörténik a lakótelepet délről és nyugatról határoló utak felújítása is. A lakótelep további közterületeinek felújítása szükséges, ez az akcióterületi terv keretében valósul meg.
A biztonság és komfortérzet az akcióterületen A lakótelep közbiztonsága megfelel a budapesti átlagnak, ugyanakkor nagy probléma a házakon belüli vandalizmus. Rendre eltűnnek a liftajtók alumínium fogantyúi, tönkreteszik a kaputelefonokat, betörik a hátsó ajtók üvegeit, letörik a zárakat, eltűnnek a hátsóbejáratok előtti előlépcsők fa korlátai. A lakótelepen sok az autólopás és rongálás. Ezért mindenki igyekszik közvetlenül a ház előtt parkolni, hogy így rálásson autójára. Az üzletsoron több italbolt és szeszes italt árusító étterem működik. Jellemző, hogy sokan a szeszes italt megvásárolva a bolt előtti téren fogyasztják azt, és nem ritka a hangoskodás, attrocitás. Az éttermekben hasonló eseményekre kb. havonta kerül sor, de a bérlők elmondása szerint nem elsősorban a lakótelepi lakók okozzák ezeket a verekedéseket. Az önkormányzat már felmondta az egyik italbolt szerződését, és célja, hogy az akcióterületi fejlesztés eredményeként tovább csökkenjen a szeszes ital árusításából fakadó probléma.
115
Pozicionálás, a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó üzletek összetételének, számának, minőségének vizsgálata, az üzletláncok, „mágnes-boltok”, bérleti kondíciók, üresedés, üzletek életciklusok vizsgálata A lakótelep közepén található üzletsor üzlethelyiségei: Sorszám
Hrsz.
Szolgáltató neve
Cím
alapterülete (m2) funkciója
teljes nettó havi bér(Ft/ hó) 192 243
Bérlő
Szerződéskötés dátuma
Bérl. Szerz. Lejár.
Matrika 2000 Kft.
2001.12.19
határozatlan
Csepeli Fodrász Szövetkezet Csep-Ker 21 ZRT.
1995.11.27
határozatlan
2000.12.14
határozatlan
2004.12.07 (2005.03.25.) 2006.10.16. 1993.07.23
2011.10.16-ig
neve
Aranyökör söröző, étterem Szolárium, fodrászat
Csete Balázs utca 05.
302
vendéglátás, élelmiszer kisker.
Csete Balázs utca 07.
144
fodrász
77 713
209364/8
Coop élelmiszerbolt
Csete Balázs utca 09.
450
élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem
269 920
209364/7
Ital diszkont
Csete Balázs utca 11.
130
120 418
Taminfo Kft.
209364/6
Húsbolt
Csete Balázs utca 13.
127
ital diszkont(nonstop) totó-lottó, édesség hentes
102 098
Zwicker Kft.
209364/6
Kínai üzlet
Csete Balázs utca 13.
105
ruházati kiskereskedelem
108 353
2007.december 1.
határozott 5 év
209364/6
Laguna étterem
Csete Balázs utca 13.
98
éttermi vendéglátás
113 930
FA-DA Hungary Kft. (Fang Jin CHUM Kft.jogutódja) Szinti Bt.
1996.12.30
határozatlan
209364/5/A/0
Banya söröző
Csete Balázs utca 15.
144
zenés szórakozó hely
125 798
Bonus 3000 Kft.
2003.11.14
határozatlan
9
209364/6/A/0
Vegyes bolt
Csete Balázs utca 13.
36
34 301
Gizi Bt.
1998.11.26
határozatlan
0
209364/23/A/ 0
Zsák Hugó utca 8.
18
élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem és borkimérés varroda
1
209364/10
209364/9
3
5
7
határozatlan (elköltözött)
ÜRES
116
A lakótelep külső területein az alábbi kereskedelmi, szolgáltató egységek találhatók: • Gyógyszertár • Zöldséges • Vegyes iparcikk és szerszámkereskedelem • Importőr vállalkozás A fenti felsorolásból látható, hogy a mindennapi megélhetéshez szükséges szolgáltatások nagyrészt elérhetőek: van a lakótelep területén több élelmiszerüzlet, zöldséges, helyben fogyasztásra és rendelésre szállító étterem, pizzéria, gyógyszertár, ruházati üzlet, és fodrászat is. Nincs a lakótelepen a javítási munkákat, ruhatisztítást, banki szolgáltatást, postai szolgáltatást nyújtó helyiség, amely tevékenységek potenciálisak lehetnek, amennyiben az üzlethelyiségek funkcióiban változás történik (elsősorban italboltok helyett).
Egy főre jutó jövedelem az Ady lakótelepen (n=167)
5%
3%
14%
21%
0-57.000 58-71.000 72-100.000 101-150.000 151-200.000
22%
201.000-
35%
Az üzlethelyiségek bérbeadásánál szükséges figyelembe venni az akcióterület lakosságának jövedelmi viszonyait is. A fenti diagramm alapján látható, hogy az akcióterületi lakosok több, mint háromnegyede (78%-a) maximum havi 100.000 Ft egy főre eső jövedelemmel számolhat, mely behatárolja a kereskedelmi és egyéb szolgáltatók körét. Fontos, hogy a szolgáltatók a helyi lakosok igényeit elégítsék ki, és ehhez jövedelmi viszonyaikat is figyelembe vegyék.
Tulajdonviszonyok vizsgálata A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a lakótelepen található üzlethelyiségek (mind a lakótelep középső területén, mind a lakóházak aljában találhatóak) alapvetően önkormányzati tulajdonban vannak, és az önkormányzatnak hosszú távon szándéka ezek megtartása.
117
Az önkormányzat 2008. második felében készíti el a nem lakáscélú helyiségek hasznosítására vonatkozó koncepcióját. Ebben felmérik kerületi szinten, hogy mely lakáscélú helyiségek értékesítése, és melyek megtartása, felújítása indokolt, célszerű-e üzlethelyiséget építtetni vagy vásárolni. A lakótelep szélén elhelyezkedő két üzlethelyiség, valamint a lakótelep közepén található élelmiszerüzlet magántulajdonban van.
A kereskedelmi vonzáskörzet értékelése A kereskedelmi vonzáskörzet nagyrészt a lakótelepre, ill. annak közvetlen környezetére korlátozódik, mely jelenti egyrészt az Ady Endre úttól északra fekvő lakóterületeket (melynek kereskedelmi szolgáltatásai hiányosak), másrészt érinti az Ady lakótelep közvetlen környezetében, attól délre, és a Kossuth Lajos utca mentén élő lakókat. Megjegyzendő, hogy az Ady Endre út és a Kossuth Lajos út kereszteződésében is található élelmiszerbolt, bisztró és virágbolt is. A kereskedelmi funkciókat ennek megfelelően, egy jól körülhatárolható célcsoport számára szükséges hosszú távon biztosítani. Számszerűen a célcsoportot képezi az Ady lakótelep kb. 4700 lakója, valamint a Szabótelepen élő további kb. 2600 fő. Ez utóbbi esetében természetesen csak nagyságrendi becslés tehető, hiszen a városközpont szomszédos területen élő lakossága is igénybe veheti a szolgáltatásokat, másrészről a Szabótelep Ady lakóteleptől délre fekvő területeinek csak a közvetlen szomszédos területen élő lakossága veszi igénybe a szolgáltatásokat, a távolabb élők számára már hozzájuk közelebb levő szolgáltatók is megtalálhatóak.
Az adott terület foglalkoztatási szerkezete (munkalehetőségek értékelése) A népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint (Felmérés 2008)
vállalkozó 2% 12%
1%
6%
2%
2% 42%
3%
teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott részmunkaidőben dolgozó alkalmazott öregségi nyugdíjas leszázalékolt, rokkantnyugdíjas munkanélküli tanuló
29%
1%
alkalmi munkavállaló egyéb eltartott GYES
118
A fenti diagramm alapján látható, hogy az Ady lakótelepen élők 42%-a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott. Az itt lakók másik jelentős szegmensét jelentik az öregségi nyugdíjasok (29%) és a tanulók (12%), akik nem jelennek meg a foglalkoztatottak között. A foglalkoztatottak között még meg kell említenünk a 2%-t képviselő vállalkozókat, az 1%-t képviselő részidős alkalmazottakat, és az 1%-t képviselő alkalmi munkavállalókat. Összességében megállapítható, egyrészről, hogy a foglalkoztatási szerkezet meghatározó tényezői az alkalmazotti viszonyban dolgozók. Másrészről pedig az itt élők kb. fele pedig eltartott különböző okokból kifolyólag. Ha másik dimenzióként az akcióterületen megjelenő munkahelyeket vizsgáljuk, akkor annak két alapvető megjelenési formája van: Egyrészről munkahelyet biztosítanak az akcióterületen található közintézmények:
Orvosi rendelő, gyógyszertár
Népművészeti és kézműves napközi otthonos óvoda
Lajtha László Általános iskola
Csete Balázs Gimnázium, Szakközép iskola és szakiskola
Csepel-Sziget általános és szakiskola
Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény
Csepel Galéria
Nyugdíjas ház (fővárosi fenntartású)
Vöröskereszt fővárosi szervezete
A fenti intézmények nagyságrendileg 120 munkahelyet jelentenek. Másrészről munkahelyet biztosítanak az akcióterületen található szolgáltatók. Ezek esetében azonban jellemző a családi vállalkozás a kisebb szolgáltatók esetében, akik 1-2 két fő eladót, vagy pincért, munkatársat alkalmaznak. Nagyobb foglalkoztatóként a két élelmiszerüzlet jelenik meg. Az üzletek nagyságrendileg 50 munkahelyet képviselnek. Az akcióterület lakónépessége nagyságrendileg 4700 fő, ebből közel 2000 fő foglalkoztatott. Az akcióterületen nagyságrendileg 170 munkahely található. Közvetlen összefüggés nem mutatható ki az akcióterületi lakosok és az akcióterületen foglalkoztatottak között.
Együttműködések vizsgálata (közszféra, magánszféra, nem kormányzati szervezetek) Az Ady lakótelepen a korábbiakban nagyobb mértékű rehabilitációs tevékenység nem valósult meg, a 2007-es évben végrehajtott közterület fejlesztés önkormányzati beruházásként jelent 119
meg. A közszféra, magánszféra partnerségére az Ady lakótelep rehabilitáció keretében fog sor kerülni. A projekt során szoros együttműködés alakul ki a társasházakkal és lakóikkal, az üzlethelyiségek bérlőivel (a külső felújítás a pályázat része, ugyanakkor az üzlethelyiségek belső korszerűsítése a bérlők feladata). A helyi kereskedők között összefogás az eddigiekben nem volt jellemző, melyet meghatároz, hogy az üzlethelyiségek önkormányzati tulajdonban vannak, és az üzemeltetők bérlői státuszban vannak. A bérlők között adott esetben érdekellentétek is megjelennek, pl. a szeszes italt árusító üzletek, és a nem szeszes italt árusítók között, ill. az italboltok, és a fő profilként étteremként működő vendéglátó egységek között.
SWOT elemzés Erősségek •
Jó megközelíthetőség
•
Jó közintézményi ellátottság
•
Alapvető kiskereskedelmi szolgáltatások elérhetősége
Külső tényezőkből adódó lehetőségek •
A kialakulóban lévő városi szlömterületek átalakulását uniós források, pályázatok segítik
•
A pályázati forrásból megvalósuló minőségi korszerűsítés hatással lesz a kiskereskedelmi egységek minőségi javulására is
Gyengeségek •
Közbiztonság átlagos a budapesti lakótelepek viszonylatában, vagyon elleni bűncselekmények jellemzőek
• •
Akcióterület arculatának leromlott jellege Üzlethelyiségek sorában túl sok a szeszes italt árusító helyiség
Külső tényezőkből fakadó veszélyek •
A fejlesztés elmaradása esetén a társadalmi szegregációs folyamatok erősödhetnek, mely a kereskedelmi szolgáltatások minősége alacsony státuszának rögzülését is eredményezik
Stratégia
A helyi gazdaság fejlesztésének célkitűzései A kerület tematikus gazdaságfejlesztési célja és az akcióterület esetében releváns részcélja: (számozás az integrált városfejlesztési stratégia alapján) I. Jövőorientált és dinamikus gazdasági szerkezet kialakulása I.3. A kereskedelem és szolgáltatás részarányának növelése
Szabótelep városrész hosszú távú stratégiai célja: A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindulása. 120
Az Ady Endre út és az Árpád utca között a kerület legrosszabb státuszú lakótelepe található. A lakótelep szanálása hosszabb távon sem reális elvárás, ezért a további társadalmi lecsúszás megakadályozása érdekében uniós forrásokból a helyi lakosság igényeire épülő szociális városrehabilitációs program indítása indokolt.
Ebből és a helyzetértékelésből is adódik, hogy a területen a gazdaságfejlesztés nem elsődleges cél, és annak lehetőségei meglehetősen korlátozottak.
A helyi gazdaságfejlesztési cél az akcióterületen: Minőségi kiskereskedelmi és egyéb a lakosság igényeinek megfelelő minőségi szolgáltatás hosszú távú elérhetősége az akcióterületen
Részcélok: •
Üzlethelyiségek minőségi megújítása (önkormányzat és bérlők együttműködésében)
•
A lakosság igényeinek megfelelő szolgáltatási struktúra fenntartása
•
Kulturált vendéglátóhelyek biztosítása, de a szeszes ital árusításának és következményeinek visszaszorítása
Hogyan valósul meg az akcióterületen az önkormányzat és a pályázati partnerek közreműködésével a helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése, illetve a helyi foglalkoztatás növelése?
Az akcióterületi fejlesztés előkészítéséhez kapcsolódva kérdőíves felmérés zajlott a lakosság körében, melyben meghatározták, hogy milyen típusú szolgáltatásokat hiányolnak. Ezt figyelembe véve a helyi szolgáltatások termékpalettájának jelenlegi helyzethez képest történő módosítására a végleges akcióterületi terv elkészítése során készül el a javaslat.
121
Mennyire hiányoznak az alábbi üzletek, szolgáltató házak a lakótelepről? (kérőíves felmérés eredménye) A válaszok értékének átlaga alapján (1 –, nagyon hiányoznak …, 4 – egyáltalán nem hiányoznak) A DY 3,30 3,20 3,10 3,00 2,90 2,80 2,70 2,60 2,50
ó vít ja
m
e űh
ly
i (c
sz pé
. ka , la
.. kö
v ny
bo es v ir
lt
á
a g/
já
nd
b ék
olt e él
há
zt
a
lm
er i sz
bo
k ci k si á rt
lt
et ek
ít ó us r á m
.. . ű
i ak sz
ru
ha
ü
üz ak sz
t z le
(m
let
in
ib ég ős
b
r
á uh
k) é
tt e
re
m kí
n
ü ai
z le
t
Milyen egyéb üzlet hiányzik Önnek a lakótelepről? Nyitott kérdés: Nem válaszolt/nincs ilyen üzlet
213
Rövidáru bolt
7
Újságárus
7
Zöldséges
16
Hentes
3
Kávézó/cukrászda
6
100 forintos bolt
4
Egyéb
19
Összesen
275
Az önkormányzatnak szándékában áll azokkal a bérlőkkel hosszú távon együttműködni, akik a helyi lakosság megelégedésére nyújtanak minőségi szolgáltatást (pl. élelmiszerbolt, fodrászat, virág-ajándék bolt, minőségi vendéglátás), ugyanakkor változást fog az önkormányzat kezdeményezni az italboltok esetében. Egy italbolttal már szerződést bontott az önkormányzat. A minőségi fejlesztésre az akcióterületi rehabilitáció keretében kerül sor, ennek részeként az önkormányzat támogatási forrás felhasználásával egységes arculatot biztosít az üzletsornak, és külső felújítási munkákat végez el, míg a bérlők a pályázati rehabilitáció lezárultát követően vagy azzal párhuzamosan belső korszerűsítési munkákat vállalnak fel. 122
Az akcióterületi foglalkoztatás növeléséhez a helyi gazdaságfejlesztés kevéssé tud hozzájárulni, hiszen a meglevő üzlethelyiség kihasználtsága teljeskörű, és új szolgáltató helyiségek kialakítására nincsen az akcióterületen lehetőség. A rehabilitáció oly módon járul hozzá a foglalkoztatáshoz, hogy egyrészt a közösségi ház létrehozásával munkahelyet teremt, másrész a program részeként képzési és foglalkoztatási programokat valósít meg az akcióterület nem aktív lakossága részére.
A helyi gazdaságfejlesztési célok megvalósításához hozzájáruló eszközök, akcióterületi tevékenységek bemutatása és ütemezése a tulajdonviszonyok figyelembevételével Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység besorolása funkció szerint Tevékenység besorolása jelleg szerinti besorolás: ESZA/ERFA Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor
13. A Csete Balázs sétányon található üzletsor részleges felújítása Budapest Csepel Önkormányzata Utca: Házszám: Közterület helyrajzi száma: 209364/ 29 Üzleteké: 209364/5,6,7,8,9 Gazdasági funkciókat erősítő fejlesztések ERFA A gazdasági funkciókat erősítő tevékenységeken belül az önkormányzati tulajdonú üzletek teljes körű felújítása támogatást élvezhet. A tevékenység célja az üzletsor arculatváltásának elősegítése, a megújult lakótelepi imázs erősítése. Ugyancsak cél a jelenleg túlságosan nagy számban szeszes italt árusító egységek számának csökkentése, és a helyükre konszolidáltabb tevékenységek bevonzása. Arculatilag megújult üzletegységek száma (5 db)
Tevékenység szakmai leírása • • • • Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Az üzlethelyiségek portáljának cseréje hőhídmentes acélszerkezetekre Előtetők színezése Nyílászárók mázolása Beton oldalfalak színezése
A célcsoport alapvetően a lakótelepen élőket és a lakótelepen szolgáltatást igénybe vevőket foglalja magában. Az új lakótelepi imázs kialakítása megkívánja a lakótelep külső megjelenését nagyban meghatározó, központi fekvésű üzletsor arculatváltását. 25% 75%
Építészeti terv és tételes költségbecslés rendelkezésre áll. Az átalakítás nem építési engedély köteles tevékenység. A közbeszerzési eljárás lefolytatása után a beruházás elkezdhető.
123
Az akcióterületi fejlesztés helyi gazdaságfejlesztésre irányuló multiplikátor hatásának elemzése Társadalmi-gazdasági hatások: Az üzletsorok arculatának egységesítése, műszaki korszerűsítésük, és belső felújításuk révén egyrészt a vállalkozók számra gazdaságosabbá válik az üzemeltetés (a hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés következtében), másrészt magasabb státuszú üzlethelyiség vonzóbbá válik a helyi lakosok és a szolgáltatásokat igénybevevő további célcsoportok számára is. Az italboltok profilváltásával a közbiztonság nő, és a közösséget zavaró magatartás gyakorisága csökken, a lakótelepi közterületek (sportpálya, park, játszótér) vonzóbbá válnak. A közösségi életet nem az italozók, és hajléktalan életmódot élők, hanem a köztereket rendeltetésszerűen használók határozzák meg. A közösségi ház üzletsoron való elhelyezésével erősödhet a társadalmi szövet a lakótelepen, nő a szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek a száma. A rehabilitációt megvalósító Városfejlesztő Társaság irodát működtet az akcióterületen, amelynek feladata a képzési és foglalkoztatási programok koordinálása is. Ennek hatására az akcióterületi lakosok jelentős számban részt vesznek a programokban, és foglalkoztatottsági arányuk nő. Esélyegyenlőségi hatás: a rehabilitáció során az üzletsoron homlokzati akadálymentesítés valósul meg. A rehabilitáció képzési, foglalkoztatási és közösségfejlesztő programjai kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetűekre. Környezeti hatás: a rehabilitáció eredményeképpen energiahatékonysági beruházás valósul meg mind a közösségi épületek, mind a lakóépületek vonatkozásában.
Az akcióterületi fejlesztés helyi gazdaságfejlesztésre irányuló multiplikátor hatásának elemzése Amennyiben emelkedik a lakótelep státusza, várható az akcióterületen található szolgáltatók kínálatának minőségi javulása is. A területen az italbolt, talponálló helyett a középkategóriás kulturált vendéglátó egységek, elsősorban éttermek lesznek jellemzőek.
A helyi gazdaságfejlesztés partnereinek, együttműködési keretek meghatározása Az együttműködés elsősorban az önkormányzat és a bérlők között valósul meg, az önkormányzat a külső felújítási munkákat, a bérlők a belső felújítási munkákat vállalják és finanszírozzák.
124
III. Költség-haszon elemzés
Az Ady lakótelep integrált szociális rehabilitációja költség-haszon elemzése önálló dokumentumban jelenik meg.
125