ADY ENDRE-BAY ZOLTÁN KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

ADY ENDRE-BAY ZOLTÁN KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2012.

ADY ENDRE-BAY ZOLTÁN KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tartalomjegyzék 1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .................................................................. 5 1.1. Az Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya ............. 5 1.2. Az SZMSZ jogi alapja.................................................................................................... 5 1.3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya ......................................................................... 7 1.4. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodása .......................................................... 7 1.4.1. Az intézmény jellemző adatai ................................................................................. 8 1.4.2. Az intézmény jogállása ........................................................................................... 8 1.4.3. Illetékességi és működési köre ................................................................................ 8 1.4.4. A gazdálkodás módja .............................................................................................. 8 10.5. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai.............................. 8 1.5.1 Az intézmény feladatai ..................................................................................... 8 1.5.2

Az intézmény alapdokumentumai .................................................................... 9

1.5.3

A dokumentumok kötelező nyilvánossága ..................................................... 11

10.6. Az intézmény jogosultságai: .............................................................................. 12 10.7. Az intézmény képviselete................................................................................... 12 1.7.1. Az intézmény bélyegzőinek feliratai .............................................................. 12 2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE..................................... 13 2.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei .................................................. 13 2.2. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje ............................................................. 13 2.3. Az intézmény vezetője, az igazgató ............................................................................. 13 2.3.1. Az igazgató felelőssége ......................................................................................... 14 2.3.2. Az intézményvezető feladatköre, jogköre ............................................................. 14 2.3.3. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik: ........................................... 15 2.4. Az intézmény vezetősége ............................................................................................. 15 2.5. Az igazgatóhelyettes..................................................................................................... 15 2.5.1. Az igazgatóhelyettes a következő feladatokat látja el........................................... 16 2.6. A kollégiumvezető........................................................................................................ 17 2.6.1. A kollégiumvezető a következő feladatokat látja el.............................................. 17 2.7. A vezetők helyettesítési rendje..................................................................................... 17 2.8. Gyakorlati oktatásvezető .............................................................................................. 18 2.9. A munkaügyi viszonyok és a gazdálkodás ................................................................... 19 2.9.1. Munkaügyi viszonyok ........................................................................................... 19 2.9.2. Költségvetési, gazdálkodási jogkör ....................................................................... 19 2.9.3. A részben önálló gazdálkodású költségvetési szerv jogköre, feladatai:................ 19 3. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS KÉPVISELŐIK JOGAIK, FELADATAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK ..................................................................................................... 20 3.1. Az alkalmazotti közösség ............................................................................................. 20 3.1.1. Az alkalmazotti közösségek jogai ......................................................................... 20 3.2. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek ........................................................ 20 3.2.1. A nevelőtestület jogkörébe tartozik....................................................................... 21

Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

2


3.2.2. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete...................................................... 21 3.2.3. A nevelőtestület értekezletei.................................................................................. 22 3.3. A pedagógusok szakmai munkaközösségei.................................................................. 22 3.3.1. A munkaközösség-vezető feladata ........................................................................ 23 3.4. A minőségbiztosítási csoport........................................................................................ 23 3.5. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok .............................................................. 24 3.6. A szülői szervezet......................................................................................................... 24 3.6.1. Az osztályok szülői szervezetei............................................................................. 25 3.6.2. A szülők tájékoztatásának formái.......................................................................... 26 3.7. A diákönkormányzat .................................................................................................... 27 3.7.1. Diákönkormányzat véleményezési, egyetértési jogköre: ...................................... 28 3.8. Az osztályközösség és az osztályfőnök ........................................................................ 28 3.9. Munkavállalói szervezetek ........................................................................................... 30 3.10. Egyéb, az oktatómunkát segítő munkakörök ..................................................... 30 3.10.1. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai............................................................. 30 3.10.2. A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai.............................................. 30 3.10.3. Iskolatitkár .................................................................................................. 30 3.10.4. Gazdasági ügyintéző ................................................................................... 31 3.10.5. Könyvtáros .................................................................................................. 31 3.10.6. Rendszergazda ............................................................................................ 31 3.10.7. Gondnok...................................................................................................... 31 3.11. Az iskola külső kapcsolatainak rendszere, formái ............................................. 31 3.11.1. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel....................... 32 3.12. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................. 33 3.13. Kapcsolattartás a telephellyel............................................................................. 35 4. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE......................................................................................................... 35 4.1. A tanév helyi rendje...................................................................................................... 35 4.2. A tanév rendje és annak közzététele............................................................................. 36 4.3. Az intézmény nyitva tartása ......................................................................................... 36 4.3.1. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje........................................................ 37 4.3.2. Az órák és óraközi szünetek rendje ....................................................................... 37 4.4. Az intézmény dolgozóinak munkarendje ..................................................................... 38 4.4.1. A vezetők munkarendje......................................................................................... 38 4.4.2. Alkalmazottak általános munkarendje .................................................................. 38 4.4.3. A pedagógusok munkarendje ................................................................................ 38 4.4.4. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendje............................... 39 4.5. Külső látogatókra vonatkozó szabályok ....................................................................... 39 4.6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ............................ 40 4.7. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje............................................................ 40 4.8. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők............................................................ 41 4.9. Az iskolai reklámtevékenység ...................................................................................... 42 5. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA....................... 42 ÉS RENDJE, A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI....................................................... 42 5.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja, rendje ................................................................ 42 5.2. Esetenként tanórai foglalkozások ................................................................................. 44 5.3. A diáksportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás .......................................... 45 6. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE................................ 45


3


6.1. Egészséges életmódra nevelés ...................................................................................... 45 7. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN ................................................................................................................ 46 7.1. Dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban........ 46 7.2. Dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ........................................... 47 8. FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS ...................................................................... 47 8.1. Az iskolarendszerű felnőttoktatás szervezeti formái:................................................... 47 8.2. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés .......................................................................... 48 9. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ... 48 9.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai .................................................................. 48 9.2. A hagyományápolás tevékenységének formái ............................................................. 49 9.2.1. A hagyományápolás további formái...................................................................... 49 9.3. A hagyományápolás külsőségei ................................................................................... 50 10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (5. sz. melléklet – Gyűjtőköri szabályzat) ..................................................................................... 50 10.1. A működési szabályzat tartalma......................................................................... 50 10.2. A könyvtár fenntartása ....................................................................................... 51 10.3. Az iskolai könyvtár gazdálkodása...................................................................... 51 10.4. Az iskolai könyvtár feladata............................................................................... 51 11. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSI RENDJE.................................................................. 52 11.1. A kollégium általános rendje, nyitva tartása ...................................................... 52 11.2. A kollégiumi foglalkozások rendje .................................................................... 52 11.3. Foglalkozások közötti szünetek rendje............................................................... 53 11.4. A dolgozók munkarendje ................................................................................... 53 11.5. Pedagógusok felügyeleti rendszere .................................................................... 54 11.6. A kollégium és külső intézményi kapcsolatok ................................................... 54 11.6.1. A kollégiumi külső kapcsolatok célja és módjai......................................... 54 11.6.2. A kollégium rendszeres külső kapcsolatai .................................................. 54 11.6.3. Tanulók és közösségeik, kapcsolataik ........................................................ 55 11.7. Kollégiumi diákközösségek és diákközgyűlés ................................................... 55 11.7.1. Tanulócsoportok ......................................................................................... 55 11.7.2. Kollégiumi diákkörök, érdeklődési-, önképzőkörök .................................. 55 11.7.3. Kollégiumi diákközgyűlés .......................................................................... 55 11.7.4. A kollégiumi diákönkormányzat szervezete és működési feltételei ........... 56 11.7.5. Szülők tájékoztatása.................................................................................... 56 11.7.6. Tanórán kívüli foglalkozások rendje........................................................... 56 11.7.7. Hagyományos ünnepek, rendezvények a kollégiumban:............................ 57 11.7.8. Térítési díjak fizetése .................................................................................. 58 12. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK....................................................................................... 58 12.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása............................................. 58 12.2. SZMSZ mellékletei ............................................................................................ 58 12.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása..................... 58


4


1. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

10.1. Az Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

10.2. Az SZMSZ jogi alapja •

1993. évi LXXIX . törvény a közoktatásról

•

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

•

2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről

•

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

•

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

•

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

•

1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvéről

•

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

•

2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

•

1964. évi 11. tvr. az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni közdelemről szóló egyezmény kihirdetéséről

•

20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

•

243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

•

100/1997. VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról


5


•

307/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az Oktatási Hivatalról

•

296/2008. (XII. 11.) Kormányrendelet a közoktatási diákigazolvány kiadásáról és használatáról

•

137/2008. (V. 16.) Kormányrendelet az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsgabizonyítványok Magyarországon történő honosításáról

•

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

•

217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

•

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

•

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

•

28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

•

17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

•

40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről

•

31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési–oktatási intézmények névhasználatáról

•

3/2002.

OM

(II.

15.)

rendelet

a

közoktatás

minőségbiztosításáról

és

minőségfejlesztéséről •

11/2008. (III. 29.) OKM rendelet a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

•

26/1997. (). 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

•

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés ás a polgári védelem ágazati feladatairól

•

3/1975. (VIII. 17.) KM–PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról

•

1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről

•

2003. évi LXXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzési fejlesztések támogatásáról


6


•

2001. évi CI. Törvény a felnőttképzésről

•

1992. évi XXII. törvény Munka Törvénykönyve

•

1997. évi XXXI. törvény a gyermekvédelemről

•

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

•

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4.§.(7))

•

277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról

•

23/2004. (VIII.27.) OM. rendelet a tankönyvellátásról

•

17/2005. (II.8). Korm. rend. a diákigazolványról

•

4/2002. (II.26.) OM. rendelet az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól.

•

8/2006. (III.23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központok tanácsadó testületéről.

•

13/2008. (VII. 22.) SZMM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról.

10.3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat, továbbá a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az iskola valamennyi alkalmazottjára, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti, vagy egyéb jogviszonyban foglalkoztatják, a tanulókra és az intézmény minden szervezeti egységére. Az SZMSZ-t a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ (2) bekezdése alapján a nevelőtestület fogadja el, a jogszabályban meghatározott kérdésekben (iskolaszék hiányában) a szülői szervezet véleményezi, a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 10.4. Az intézmény jellemzői, jogállása, gazdálkodása


7


1.4.1. Az intézmény jellemző adatai Név: Sarkad Város Önkormányzata Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium Cím(székhely): Sarkad, Vasút u. 2. Törzsszáma: 342768-205 Adószáma: 15342768-2-04 OM kódszám: 028382 webcíme: www.adybay.hu e-mail-címe: [email protected] Típus: többcélú nevelési- oktatási intézmény Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 625 Telephely: Sarkad, Piac tér 2-4. 1.4.2. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény alapítója, fenntartója és felügyeleti szerve: Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete Alapításának éve: 1953 1.4.3. Illetékességi és működési köre A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 121. (5) bekezdése szerint a működési (felvételi) körzete: Sarkad Város közigazgatási területe, igény és megállapodás szerint a sarkadi kistérség, valamint Magyarország közigazgatási területe. 1.4.4. A gazdálkodás módja A fenntartó döntése alapján az intézmény részben önálló költségvetési szerv. Gazdálkodását a Sarkad Város Önkormányzata Intézményi Gondnoksága látja el. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. A jóváhagyott éves költségvetés irányozza elő az alapfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközöket.

10.5. Az intézmény feladatai, alapdokumentumai és jogosultságai 1.5.1

Az intézmény feladatai

Az intézmény feladatait az Alapító okirat tartalmazza, oktató, nevelő feladatát ennek


8


megfelelően végzi, melyet a fenntartó 244/1992. (X. 20.) határozatában hagyott jóvá. (1. sz. melléklet az intézmény Alapító okirata)

1.5.2 Az intézmény alapdokumentumai – Alapító okirat, – Pedagógiai Program, – Szervezeti és Működési Szabályzat – Házirend, – éves Munkaterv, – Intézményi Minőségirányítási Program – Tantárgyfelosztás – Órarend és terembeosztás – Ügyeleti beosztás

Az intézmény jogszerű működését a Sarkad Város Önkormányzat Képviselő-testülete 154/1995. (X. 24.) sz., 172/1997. (VII. 30.) sz., 181/1997. (VIII. 19.) sz., 210/1998. (IX. 15.) sz., 194/1998. (IX. 15.) sz., 176/2002. (VI. 27.) sz., 187/2007. (VIII.30.) sz. határozatával elfogadott alapító okirat és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az intézmény tartalmi működését pedagógiai program határozza meg.

A pedagógiai program tartalmazza: - a nevelés és az oktatás célját és feladatait - a helyi tantervet és óratervet - az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését - a minősítés szempontjait és módját - a tanulási tevékenység formáit - a közösségi élet hagyományrendszereit

Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti.


9


A házirend célja, hogy megalkossa a tanulói jogok, kötelességek helyi rendjét, meghatározza a tanulók jogait és kötelességeit az iskolában, az iskola által szervezett programokon és a tanulók tevékenységével kapcsolatosan.

Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósításra szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési értékelési feladatok végrehajtását. Cél: az ellátandó feladatok hatékony, törvényes, szakszerű végrehajtásának, eredményességének folyamatos javítása. Az igazgató a tanévzáró értekezleten értékeli az IMIP végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak és ismerteti a szülői közösség értekezletén.

Tantárgyfelosztás: a tantárgyfelosztás tanügyigazgatási dokumentum, amit a pedagógiai irányításért felelős vezető, a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve, tanévenként készít el. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és az igazgató hagyja jóvá. Tartalmazza: o évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat o az óraterv alapján tartandó tantárgyakat o az alkalmazott pedagógusok név szerinti feladatait: a megtartandó tanórákat, foglalkozásokat o mindezek intézményi szintű összesítését A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével.

Órarend és terembeosztás: a tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán (foglalkozáson) kell részt venni. Az órarendkészítés szempontjai: o az egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, o a csoportbontások végrehajthatósága


10


o a szaktantermek kihasználtsága o a tanulók napi változatos tanóra összeállítása o a pedagógus beoszthatósága A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét (tantermeket) tünteti fel.

Ügyeleti beosztás: a pedagógusi ügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és a balesetelhárítás terén. Az ügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, mert felelős a rábízott fiatalokért. Az ügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a tanítási időtartamban név szerint jelöli ki ügyeletre a pedagógusokat. A beosztás külön ütemterv szerint készül. A törvényesség biztosítására a fenntartó ellenőrzi az intézmény gyermek- és tanulóbaleset megelőző tevékenységét. 1.5.3 A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: o az igazgatói iroda (1 hiteles példány) o az intézményi könyvtár (1 hiteles másolat) o az iskola honlapja A következő dokumentumokból kell tartani 1-1 példányt: o Pedagógiai (nevelési) program o SZMSZ, o belső szabályzatok, o Házirend, o Intézményi Minőségirányítási Program, o éves Munkaterv, A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek.


11


10.6.

Az intézmény jogosultságai: – Iskolarendszerű képzésben: o gimnáziumi érettségi bizonyítványok kiállítása o szakközépiskolai érettségi bizonyítvány kiállítása o OKJ szakképesítés tanúsítása – Iskolarendszeren kívüli képzésben: o OKJ szakképesítés tanúsítása.

10.7. Az intézmény képviselete Az intézmény írásbeli képviselete úgy történik, hogy az igazgató, illetve az átruházott képviseleti jogkörben eljáró személy az intézmény előírt, bélyegzővel előnyomott vagy előnyomtatott neve alá vagy fölé saját nevét és beosztását önállóan aláírja. 1.7.1. Az intézmény bélyegzőinek feliratai – Hosszú (fej) bélyegző: o 45mm x 15 mm nagyságú; felirata: Sarkad Város Önkormányzata Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium Sarkad, Vasút u. 2. – Körbélyegző: o 36 mm átmérőjű, középen a Magyarország címerével; felirata: Sarkad Város Önkormányzata Ady Endre-Bay Zoltán Középiskola és Kollégium Sarkad A bélyegzőhasználatra vonatkozó szabályokat igazgatói utasítás határozza meg. Az intézmény bélyegzőhasználatára jogosultak: o igazgató o igazgatóhelyettes o kollégiumvezető o iskolatitkár o gazdasági ügyintéző

Az intézményi bélyegzők belső használatát az Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.


12


2. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE 2.1.

Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassuk el. A szervezeti egységeket a munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki. (Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.) 2.2.

A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje

Az intézmény alkalmazottjaiból álló szervezeti egységek úgy épülnek egymásra, hogy a feladatok teljesen lefedettek legyenek.

A szakmai feladatok ellátását munkaközösségek

működtetésével biztosítjuk. Az alkalmazottakkal való közvetlen együttműködést úgy alakítottuk ki, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az egységek és munkaközösségek tagjai és vezetői a munkatervben meghatározottak szerint üléseznek. 2.3.

Az intézmény vezetője, az igazgató

Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, törvényes képviselője és a munkáltatói jogok gyakorlója. Vezetői feladatait az igazgatóhelyettes segítségével, közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, az alábbiak szerint: az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézménytípusnak megfelelő egyetemi szintű iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a gazdasági


13


kamarának, az érdekképviseleti szervezet véleményét. Az igazgató feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai határozzák meg. 2.3.1. Az igazgató felelőssége Az igazgató felelős: – az intézmény szakszerű és törvényes működéséért – az ésszerű és takarékos gazdálkodásért – a pedagógiai munkáért – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért – a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért – a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért – az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének kiépítéséért, működtetéséért

2.3.2. Az intézményvezető feladatköre, jogköre Az igazgató kiemelt feladatai: - a nevelőtestület vezetése - a nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése, ellenőrzése - az intézményi szabályzatok elkészítése - a költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása - gondoskodik a szakképzési programok személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról - együttműködés a szülői szervezettel, diákönkormányzattal - gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek méltó megszervezéséről - az intézmény képviselete - rendkívüli szünet elrendelése, ha annak törvényes feltételei fennállnak - pályázati lehetőségek kutatása, pályázatok elkészítése és nyomonkövetésük - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, illetve a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása - dönt a hatáskörébe tartozó tanügyigazgatási ügyekben


14


- irányítja az iskolatitkár, a gazdasági ügyintéző, a rendszergazda munkáját 2.3.3. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik: – a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos ügyek – a tanulói jogviszony keletkezésével, megszűnésével kapcsolatos feladatok intézése – az intézményre kiterjedő hatályú igazgatói utasítások kiadása – a kiadományozás – szakmai, pedagógiai, nevelési tevékenység irányítása – kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása – együttműködés o érdekképviseleti szervekkel o közalkalmazotti tanáccsal o fenntartóval – nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése Az igazgató irányítási jogkörében eljárva az intézmény minden dolgozójára, illetve tanulójára kiterjedő hatállyal utasítást adhat ki. Az igazgató képviseleti jogát esetenként, vagy az ügyek meghatározott csoportjára vonatkozóan átruházhatja. 2.4. Az intézmény vezetősége Az iskolavezetőség az igazgató döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a kollégiumvezető. Az iskolavezetőség heti rendszerességgel ülésezik. Az ülések összehívása, előkészítése, vezetése az igazgató feladata. Az ülésre – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a munkaközösség vezető, a diákmozgalmat segítő tanár, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolai diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szülői szervezet vezetője, az iskolai minőségbiztosítási csoport vezetője és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. 2.5. Az igazgatóhelyettes Igazgatóhelyettesi megbízást csak az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphatja meg. A megbízás legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szólhat. Az igazgatóhelyettes megbízása és a megbízás visszavonása az igazgató hatáskörébe tartozik, aki


15


döntése előtt köteles kikérni a nevelőtestület véleményét, de ettől eltérő döntést hozhat. Az igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett látja el. Az igazgatóhelyettes munkáját az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi. Közvetlen beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgatónak az intézmény egész működésére, pedagógiai munkájára az ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére vonatkozóan. 2.5.1. Az igazgatóhelyettes a következő feladatokat látja el – az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését – átruházott hatáskörben tanulmányi ügyekben képviseli az iskolát – közvetlenül irányítja a szakmai munkaközösségek, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az iskolai könyvtáros munkáját – a középiskola tanulmányi munkájának szervezése, pedagógiai feltételeinek biztosítása – a pedagógiai elvek betartásával gondoskodik az órarend elkészítéséről – szervezi és irányítja a tanulók felvételét, a beiratkozást – az érintett osztályfőnökkel közösen végzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos teendőket – szervezi és irányítja a felzárkóztatást, a tehetséggondozást – szervezi a tanulók záróvizsgáit, a különböző tanulmányi és egyéb versenyeket – nyilvántartja a pedagógusok távollétét, gondoskodik a szükséges helyettesítésekről, ellenőrzi és elszámolja a túlórákat és a helyettesített órákat – irányítja és ellenőrzi a pedagógusok adminisztrációs munkáját – gondoskodik a tanulmányi munkával kapcsolatos irattári iratok kezeléséről, a szükséges

nyomtatványok,

bizonyítványok

megrendeléséről

és

szakszerű

használatáról – előkészíti a kötelező statisztikai adatszolgáltatásokhoz szükséges adatokat – felelős a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzrendészeti előírások betartatásáért, betartattatásáért – felügyeli a tanulóknál az elsősegélynyújtással, a balesetvédelemmel, a tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátítását és betartatását, betartattatásáért – ellátja a szervezési, propaganda, menedzservezetői feladatokat: o hirdetési és reklámtevékenység o médiával való kapcsolattartás Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

16


o iskolai és iskolán kívüli versenyek szervezése – felel a beiskolázás megszervezéséért, lebonyolításáért – kapcsolatot tart a külső gazdálkodó szervezetekkel – átruházott hatáskörben képviseli az iskolát diákönkormányzati kérdésekben – közvetlenül irányítja a gondnokot és a hozzá beosztott takarítót, konyhai kisegítőt, karbantartót 2.6. A kollégiumvezető A kollégiumvezető fő feladata a kollégiumi nevelés programjának szakszerű megszervezése és ellenőrzése. Megbízása és a megbízás visszavonása az igazgató hatásköre, aki döntése előtt köteles kikérni a nevelőtestület véleményét. Kollégiumvezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. A kollégiumvezető megbízása legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szólhat.

2.6.1. A kollégiumvezető a következő feladatokat látja el – elkészíti a kollégium éves munkarendjét – a kollégiumi diákönkormányzattal együttműködve elkészíti a napi- és hetirendet, a szabadidős programok szervezése – önállóan dönt a tanulók kollégiumi felvételéről, a tanulók (fegyelmi) ügyeiben eljár – ellenőrzi

a

kollégiumi

épületek

felszereltségét,

törekszik

az

otthonosság

megteremtésére – kapcsolatot tart az iskolában tanító pedagógusokkal és a szülőkkel – nyilvántartja a kollégiumi nevelők távollétét, gondoskodik helyettesítésükről – irányítja és ellenőrzi a kollégiumi nevelők pedagógiai és adminisztrációs munkáját – előkészíti a kollégiumra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást – segíti és ellenőrzi a kollégiumi rendezvények kulturált, színvonalas lebonyolítását – felügyeli

a

kollégiumban

az

elsősegélynyújtással,

a

balesetvédelemmel,

a

tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretek elsajátítását és az étkezések rendjét – felelős a kollégiumban folyó oktató, nevelő munka zavartalan, színvonalas ellátásáért 2.7. A vezetők helyettesítési rendje – Az igazgató akadályoztatása esetén – kivéve a kizárólagos hatáskörbe tartozó és azonnali döntést nem igénylő ügyeket - teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes


17


helyettesíti, aki az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. – Az igazgatóhelyettes hiányzása esetén feladatait az igazgató és a kollégiumvezető egyedi munkamegosztás alapján látja el. – Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés a kollégiumvezető feladata. – Az igazgató, az igazgatóhelyettes és a kollégiumvezető együttes távolléte esetén – az igazgató eltérő írásbeli intézkedése hiányában – a nevelőtestület rangidős, intézményben tartózkodó tagja látja el helyettesítésüket. – Helyettesítőként tett intézkedéseiről bármelyik vezető akadályoztatásának megszűnése után a helyettesítő haladéktalanul köteles tájékoztatni a helyettesítettet. 2.8.

Gyakorlati oktatásvezető

A gyakorlati oktatásvezető munkakörét az intézmény igazgatója határozza meg. Munkáját közvetlenül az igazgatóhelyettes irányításával végzi. Feladatai: - Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a szakképzés éves programját. - A szakmai képzés színvonalának, a szakképzés nevelő-oktató munkájának szervezése, ellenőrzése (órarend, terembeosztás, dokumentációs anyagok ellenőrzése, óralátogatás, szakmai vizsgák szervezése, gyakorlati helyek szervezése és felügyelete). - Javasolja, hogy a tanulók gyakorlati oktatásuk során korszerű hatékony munka és munkaszervezési eljárásokat alkalmazzanak, megismerjék és elsajátítsák az új korszerű technológiai folyamatokat. - Felelős a szakképzésre vonatkozó adatszolgáltatásért, az azzal összefüggő, azt alátámasztó dokumentációk szabályszerűségéért, illetve a tanulói nyomon követési rendszer működtetése a szakképzésben. - Kapcsolatot tart gazdálkodó szervezetekkel - Javaslatot tesz a szakképzési hozzájárulás felhasználására.


18


2.9.

A munkaügyi viszonyok és a gazdálkodás

2.9.1. Munkaügyi viszonyok – Az intézményben az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. – A munkáltatói jogkör gyakorlása során betartja a jogszabályokban előírt tájékoztatási, egyeztetési, véleményezési, valamint jogszabály alapján arra feljogosítottak egyetértési, jóváhagyási jogának gyakorlásával összefüggő kötelezettségeit. – A munkáltatói jogok gyakorlása az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozik.

2.9.2. Költségvetési, gazdálkodási jogkör Az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló költségvetési szerv. Önálló munkáltatói jogkörrel

rendelkezik.

Gazdálkodását

a

Sarkad

Város

Önkormányzat

Intézményi

Gondnoksága látja el a sarkadi Intézményi Gondnokság vezetője, valamint Sarkad Város Önkormányzat Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium vezetője között létrejött megállapodás szerint (2008. július 7.).

2.9.3. A részben önálló gazdálkodású költségvetési szerv jogköre, feladatai: – érdemben részt vesz a reá vonatkozó költségvetés összeállításában – biztosítja a hatáskörébe tartozó előirányzatok felhasználását és a felhasználás során a pénzügyi fegyelem betartását – biztosítja a tulajdon védelmét – igazolja a munkavégzéseket, áruszállításokat – részt vesz a hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos pótelőirányzati kérelmeknek gazdálkodást ellátó szervezet vezetőjével való közös előterjesztésében és felterjesztésében – elvégzi a munkáltatói jogkörökkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, továbbá ezek eredményét a gazdálkodást ellátó szervezettel és közli a MÁK-kal – időben és megfelelő formában elszámolja a készpénzellátmányokat – közreműködik az éves leltározási ütemterv összeállításában, részt vesz a leltározási munkákban


19


– közreműködik a selejtezés munkálataiban – az intézmény a közvetlenül érkezett számlákat és a rendelések visszaigazolását azonnal továbbítja a gazdálkodást ellátó szervezet felé – intézi az alkalmazási körébe tartozó dolgozók nyugdíjügyeit – végzi az alkalmazási jogkörébe tartozó dolgozók társadalombiztosítási kártyáinak érvényesítését, igénylését – az ellátottak által fizetendő térítési díjat havonta előre beszedi és továbbítja a Közétkezési Intézményhez – vezeti a kis- és nagyértékű eszközök munkahelyi nyilvántartását – bérbe adhatja az intézmény helyiségeit a jobb kihasználás és a bevétel növelése érdekében

3. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS KÉPVISELŐIK JOGAIK, FELADATAIK ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK Az iskolai közösségek: az alkalmazotti közösség, a nevelőtestület, a szülők, szülői szervezetek, tanulói közösségek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek. 3.1.

Az alkalmazotti közösség

Az alkalmazotti közösség az iskola nevelőtestülete és az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló, a nevelő-oktató munkát közvetlenül és közvetetten segítő dolgozók együttese. Működését a közalkalmazotti szabályzat rögzíti. 3.1.1. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + l fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 3.2.

A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek


20


A nevelőtestület tagja az intézmény pedagógus munkát betöltő alkalmazottja. Az óraadó tanár nem tagja a nevelőtestületnek, döntési jogkörrel rendelkezik az alábbi kérdésekben: a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása tartozó ügyek. A nevelőtestületet a jogszabályokban meghatározott döntési, véleményezési jogok illetik meg. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

3.2.1. A nevelőtestület jogkörébe tartozik – a nevelési, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása – a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása – a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása – a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása – a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása – a házirend, az intézményi minőségirányítási program elfogadása – a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása – a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása – az intézményvezetői, intézmény–egység vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása – jogszabályban meghatározott más ügyek. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az igazgatóhelyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

3.2.2. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete Dönt a nevelési program, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a testület tagjaiból alakult munkacsoportra, vagy a testület valamely tagjára. A feladat átruházásakor dönteni kell a feladat ellátásával megbízott beszámoltatásáról


21


is. 3.2.3. A nevelőtestület értekezletei Egy tanév során a nevelőtestület (tanévnyitó, tanévzáró, félévi, év végi osztályozó, végzős osztályozó, félévzáró) értekezletet tart, az értekezletek időpontját az éves Munkaterv rögzíti. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet, diákönkormányzat, Közalkalmazotti Tanács, Szakszervezet – képviselőjét meg kell hívni. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 1/3-a írásban kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 2/3-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről jogszabály eltérően nem rendelkezik - nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – az érintett személy kérése vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján - titkos szavazással dönt. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos tanulócsoportot, osztályt vagy szakot tanítók) vesz részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestületi értekezlet (tanévnyitó, tanévzáró, félévi, év végi osztályozó, végzős osztályozó, félévzáró) lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A munkaértekezletekről feljegyzés készül. 3. 3.3.

A pedagógusok szakmai munkaközösségei

A pedagógusok szakmai munkaközösségei a jogszabályokban megfogalmazottak alapján hozhatók létre. A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban meghatározott jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A munkaközösség-vezető képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

22


iskolán kívül. A munkaközösség vezetőknek közvetlen beszámolási kötelezettsége van az általános igazgatóhelyettes felé. 3.3.1. A munkaközösség-vezető feladata – éves munkaterv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében – gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről; – munkaközösségi értekezleteket hív össze, bemutató órákat szervez – elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösségek tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit – ellenőrzi a munkaközösségi tagok tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé – támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját – összehangolja a egységes intézményi követelményrendszert – felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét a 9. évfolyamon – gondoskodik a vizsgák (érettségi, szakmai, különbözeti, osztályozó, javító,) feladatainak és tételsorainak összeállításáról – kiírja és lebonyolítja az intézményi szintű pályázatokat és a tanulmányi versenyeket – gondoskodik a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramjáról – félévente, írásban és szóban beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről – javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre – véleményezési, javaslattevő jogköre van a munkaközösségi tagok jutalmazásával, minősítésével, rendkívüli feljebbsorolásával és kitüntetésére való felterjesztésével kapcsolatban – a szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják, a munkaközösség-vezetői megbízást az igazgató adja. A munkaközösségek számát és elnevezését az éves Munkatervben kell meghatározni. 3.4.

A minőségbiztosítási csoport


23


Az intézmény minőségirányítási programjának kidolgozása, a végrehajtás szervezése és dokumentálása a minőségbiztosítási csoport feladata. A minőségbiztosítási csoport vezetőjét és tagjait a nevelőtestület és a technikai és adminisztratív dolgozók közül az igazgató bízza meg. A minőségbiztosítási csoport maga határozza meg működési rendjét. 3.5.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (például: fegyelmi, szakmai és szociális ügyekben). 3.6.

A szülői szervezet

Az iskolai szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítése érdekében intézményi Szülői Munkaközösséget működtetnek, amely a legmagasabb döntéshozó szerv. Tagjai az osztályok szülői szervezeteinek elnökei, elnökhelyettesei. Az intézményi Szülői Munkaközösség a szülők javaslatai alapján tanévenként megválasztja vagy megerősíti a tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. Az intézményi Szülői Munkaközösség a jogszabályokban meghatározott jogkörrel rendelkezik, saját működési rendje szerint dolgozik. A szülői szervezet véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Véleményezési jog illeti meg: –

az intézmény nevelési és pedagógiai-művelődési programjának elfogadásakor


24


–

az intézmény éves munkatervének elfogadásakor

–

az intézmény Minőségirányítási Programjának elfogadásakor

–

a tankönyvek kiválasztásakor

–

érettségi és szakmai vizsgák szervezésekor.

Egyetértési jog illeti meg: –

a házirend elfogadásakor

–

a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor a jogszabályban meghatározottak szerint

Döntési jog illeti meg: –

saját tisztségviselői megválasztásában

–

saját működési rendje kialakításában.

Az iskolai munkatervhez igazodva a szülői szervezet elkészíti saját munkatervét. Képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Az intézményi Szülői Munkaközösség számára az igazgató évente 2 alkalommal tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az iskolai szülői szervezet kérdéssel, panasszal fordulhat az igazgatóhoz, aki 30 napon belül köteles az ügyben tett intézkedéséről tájékoztatást nyújtani, a kérdésre érdemi választ adni.

3.6.1. Az osztályok szülői szervezetei Az osztályokban a tanulók szülei osztály szülői munkaközösség hoznak létre. Az osztály szülői szervezet tevékenységét az osztályfőnök segíti. Megválasztják képviselőjüket (elnök, elnökhelyettes), akik az intézményi Szülői Munkaközösségben képviselik az osztályi Szülői Munkaközösséget. Az osztály szülői munkaközösségek véleményükkel, javaslataikkal közvetlenül az osztályfőnököt, az igazgatót, vagy az iskolai Szülői Munkaközösség vezetőjét kereshetik meg a javaslat, vélemény szintjétől (osztály, évfolyam, intézmény) függően. A szülő vagy gondviselő köteles gondoskodni testi, értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődésének feltételeiről, valamint nevelését, taníttatását, képzését felelősséggel köteles nyomonkövetni. A szülő, gondviselő tegyen meg mindent annak érdekében, hogy gyermeke magatartásával elősegítse önmaga és közössége eredményes iskolai tevékenységét. Figyelje és segítse gyermeke személyiségének sokoldalú fejlődését, tanulmányi előrehaladását, közösségbe való beilleszkedését, a házirend betartását és a magatartási szabályok elsajátítását, a tanulói kötelességek teljesítését. Rendszeresen tartson kapcsolatot gyermeke pedagógusaival, tartsa Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

25


tiszteletben az intézmény vezetőjének, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát, intézkedjen gyermeke jogai érdekében.

3.6.2. A szülők tájékoztatásának formái Az iskola a tanév folyamán o szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), o rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanuló tanulmányi előmeneteléről, érdemjegyeiről és magatartásáról az ellenőrző útján.

– A szülői értekezletek Szülői értekezletet év közben legalább három alkalommal, a tanév rendjében meghatározott időpontban kell tartani, melyeken az osztályfőnök és egyes esetekben az iskolavezetés adnak tájékoztatást. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy az osztály szülői munkaközössége hívhat össze - a felmerülő problémák közös megoldására. Az osztályfőnök köteles összehívni az osztály szülői értekezletet, ha azt a szülők legalább 1/4-e írásban kéri. – Szülői fogadóórák Az iskola évente három fogadóórát tart, melyen minden pedagógus részt vesz. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban szeretne gyermeke tanárával beszélni, telefonon vagy személyesen kell időpontot egyeztetnie az érintett pedagógussal. A pedagógus köteles megfelelő időpont-egyeztetés után a fogadóórán kívül is fogadni a szülőt. – Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az adott tanítási napon az osztálynaplóba beírni. Az érdemjegyek ellenőrzőbe történő beírása a házirend szerint a tanuló feladata, az érdemjegyek beírásának ellenőrzése pedig – legalább a fogadóórák előtt – az osztályfőnök kötelessége. – Az elektronikus napló Az elektronikus napló bejegyzéseit a szülők a rendelkezésükre bocsátott kódszámmal megtekinthetik.


26


3.7.

A diákönkormányzat

A tanulóközösségek, tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat tagjai az osztályközösségek által delegált két tanuló. A diákönkormányzat meghatározza saját szervezetét, működési rendjét, munkatervét, megválasztja tisztségviselőit, vezetőit. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat munkáját segítő tanár támogatja, fogja össze. Az iskolavezetés a diákönkormányzat munkáját segítő tanár közvetítésével tartja a kapcsolatot a diákönkormányzattal. A diákönkormányzat diák képviselője az önkormányzat döntése alapján közvetlenül is fordulhat az igazgatóhoz a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A diákönkormányzat által a feladatra felkért diákönkormányzat munkáját segítő tanárt az igazgató bízza meg a feladattal. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzat munkáját segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A diákönkormányzat számára jelen szervezeti és működési szabályzat a jogszabályokban biztosítottakon túl nem állapít meg további egyetértési, illetve véleményezési jogokat. A Ktben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat egyetértésének, illetve véleményének kéréséről az igazgató gondoskodik. Az igazgató a véleményezésre kerülő anyagok tervezeteinek elkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzat munkáját segítő tanár vagy a diákönkormányzat által választott diák képviselheti. A diákönkormányzat működtetésével kapcsolatos költségeket, illetve berendezési tárgyakat az iskola biztosítja a diákszervezet számára (fénymásolás, telefon, stb.), üléseihez, előzetesen egyeztetett rendezvényeihez helyiséget biztosít. A felügyelet megszervezéséért és a rendezvény lebonyolításáért a diákönkormányzat, valamint a segítő tanár a felelős. A diákönkormányzat kérdéssel, panasszal fordulhat az igazgatóhoz, a nevelőtestülethez. Az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

27


érintett 30 napon belül köteles az ügyben tett intézkedéséről tájékoztatást adni, a kérdésre érdemi választ adni. Az intézményben – az éves Munkatervnek megfelelően – a diákönkormányzat és az iskolavezetés meghatározott időpontokban megbeszélést tart, melyen a diákönkormányzat elnökei, az osztályközösségek képviselői, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár és az iskolavezetés (igazgatóhelyettes) vesz részt. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője, a rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője vagy az igazgató kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét a diákközgyűlés kezdeményezője határozza meg, azonban az évi rendes diákközgyűlésen az intézményvezető beszámol az előző diákközgyűlés óta végzett munkáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetére és érvényesülésére, a házirendben foglaltak megvalósulására. Az évi rendes diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat vezetőjéhez és az igazgatóhoz, akik kötelesek a kérdésekre a diákközgyűlésen, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ adni.

3.7.1. Diákönkormányzat véleményezési, egyetértési jogköre: A diákönkormányzat véleményt nyilvánítani jogosult az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben a törvényi és saját szabályzata szerint. A DÖK képviseli a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. 3.8.

Az osztályközösség és az osztályfőnök

Az azonos osztályba járó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén pedagógiai vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja az osztály közössége: osztálytitkár és helyettes.

Az osztályfőnök feladata és hatásköre: – tanítványainak megismerése alapján, a személyiségfejlődésük tényezőit figyelembe Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

28


véve az iskola pedagógiai programjában meghatározott elvek szerint neveli osztályának tanulóit – együttműködik az osztály diák vezetésével, segíti a tanulóközösség fejlődését; – koordinálja, segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség szerint látogathatja óráikat – szükség esetén összehívja az osztályban tanító pedagógusok értekezletét – aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn tanítványai szüleivel, az osztály szülői szervezetével, a tanulószobai foglalkozást vezető tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (kollégiumi nevelő, diákönkormányzat munkáját segítő tanár, ifjúságvédelmi felelős, gyógytestnevelő) – figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, gondot fordít a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére – minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az osztályban tanító pedagógusok értekezlete elé terjeszti véleményezésre – vezeti az osztályában tanító pedagógusok értekezletét, nevelési megbeszéléseit, az osztály szülői értekezleteket, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről – ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat – törzslap, osztálynapló vezetése, félévi és év végi statisztikai adatszolgáltatás, továbbtanulással, szociális helyzettel kapcsolatos adminisztráció, negyedévi figyelmeztetők beírása, jegyek beírásának ellenőrzése – tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében – az érdekeltekkel egyeztetve javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére – saját hatáskörben – indokolt esetben – évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának – igazolja tanulói hiányzását, ellátja az ezzel kapcsolatos, jogszabályban előírt értesítési feladatokat – jelzi a veszélyeztetett tanulókat, adatot szolgáltat az ifjúságvédelmi felelősnek


29


– részt

vesz

az

osztályfőnöki

munkaközösség

munkájában,

javaslataival

és

észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegítheti a közösség eredményes tevékenységét

3.9.

Munkavállalói szervezetek

A Közalkalmazotti Tanácsot, valamint a reprezentatív Szakszervezetet a jogszabályokban meghatározott részvételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg a közalkalmazottakat érintő kérdésekben. A Közalkalmazotti Tanáccsal és a reprezentatív Szakszervezettel az igazgató, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója tartja a kapcsolatot. 3.10.

Egyéb, az oktatómunkát segítő munkakörök

3.10.1. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai - Nyilvántartja a veszélyeztetett körülmények között élő tanulókat. - Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók helyzetét. - Összehangolja a tanárok ifjúságvédelmi munkáját. - Tájékoztatja a nevelőtestületet az ifjúságvédelem feladatairól. - Kapcsolatot tart a gyámhatósággal, a nevelőszülőkkel, a tanuló osztályfőnökével.

3.10.2. A diákönkormányzatot segítő tanár feladatai - Diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása, közösségi munka összehangolása. - Kapcsolattartás a diákönkormányzat és a nevelőtestület között. - Diákvezetők informálása, képzésük megszervezése. - Közgyűlés előkészítése. - A DT munkájának értékelése, munkájuk elismerése.

3.10.3. Iskolatitkár Feladatát közvetlenül az igazgató irányítása alatt végzi, különös tekintettel a tanulókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésére, az oktatáshoz kapcsolódó statisztikai kimutatásokra, a napi levelezésre, iktatásra, irattározásra stb.


30


3.10.4. Gazdasági ügyintéző Feladatát közvetlenül az igazgató irányítása alatt végzi, főbb feladatai: a pénz- és értékkezelés, intézményi térítési díjakkal kapcsolatos ügyek, pénzügyi és költséginformációk készítése, leltározás időszaki ellenőrző egyeztetése, munkaerő és bérgazdálkodási feladatok

3.10.5. Könyvtáros Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros a felelős az igazgatóhelyettes irányítása mellett. Feladatai közé tartozik: - biztosítsa a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, - segítséget nyújt a tanulóknak az önálló információszerzéséhez szükséges könyvtárhasználati technikák elsajátításához, - az igények szerint vásárolt dokumentumok nyilvántartása, - a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, őrzése, gondozása a dokumentumok kölcsönzése, tájékoztatás a könyvtár szolgáltatásairól, dokumentumairól, - közreműködés tankönyvellátás megszervezésében, tartós tankönyveket vételez be, melyeket a rászoruló tanulók számára a szükséges időre kölcsönöz, - az iskolai oktató-nevelő munka segítése.

A

3.10.6. Rendszergazda multimédiás és informatikai

eszközök,

berendezések,

számítógépek

szakszerű

üzemeltetése, működtetése korszerű szoftverekkel, valamint ezek felügyelete. Munkáját az igazgató irányításával végzi.

3.10.7. Gondnok Munkáját az igazgatóhelyettes irányításával végzi. A gondnok irányítja a takarítókat, a konyhai kisegítőket, a karbantartót. Feladatuk a zavartalan üzemvitel biztosítása, az épület állagának, berendezési tárgyainak ellenőrzése, rend és tisztaság megőrzése, biztosítása az intézmény teljes területén, szükséges és lehetséges karbantartási munkák elvégzése.

3.11.

Az iskola külső kapcsolatainak rendszere, formái


31


Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres

személyes

kapcsolatot

tartanak

a

társintézmények

azonos

beosztású

alkalmazottaival - meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

– A kapcsolattartás formái és módjai: o közös értekezletek tartása o szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel o módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása o közös ünnepélyek rendezése o intézményi rendezvények látogatása o hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel.

3.11.1. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel A kapcsolattartás a különböző szervezetekkel írásban vagy személyesen történik. – a fenntartóval (adatszolgáltatás, részvétel az intézményvezetői, képviselőtestületi, bizottsági értekezleteken, üléseken, jogszabályban előírt kapcsolattartás) – a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel (tájékoztatás nyújtása, a beiskolázás elősegítése, versenyek szervezése, szakmai konzultációk) – közoktatási és felsőoktatási intézményekkel – az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval: iskolaorvossal, védőnővel, iskolafogásszal (adatszolgáltatatás, az ellátás, a szűrések szervezése, tájékoztatás) – a gyermekjóléti szolgálattal (tájékoztatás kérése, részvétel a rendezvényeken, továbbképzéseken, adatszolgáltatatás, pedagógiai vélemény adása, szükség esetén intézkedés kérése) – a város kulturális intézményeivel (részvétel a rendezvényeiken, tájékoztató anyagaik terjesztése, a tanulók szervezése a rendezvényekre, rendezvények kezdeményezése, közös szervezése)


32


– az Idegen nyelv Oktatása Alapítvánnyal és a Sarkad Közművelődéséért, Oktatásáért, Sportjáért, Művészetéért Közalapítvánnyal (rendezvények szervezése, támogatása) – az

iskolát,

a

Sarkadi

Középiskoláért

Alapítványt

támogató

személyekkel,

intézményekkel (a kapcsolat jellegéből adódó formákban) – a civil szervezetekkel (a kapcsolat jellegéből adódó formákban) – a fejlesztési támogatást nyújtó gazdálkodó egységekkel együttműködési megállapodás alapján – a TISZK-kel – szakmai és pedagógiai szolgáltató intézményekkel – a szülői munkaközösség választmányával 3.12.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai és kollégiumi nevelő-oktató munka egészét, kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Célja: az ellenőrzés során felmerülő hibák kijavítása, korrigálása, a munka hatékonyságának biztosítása. A nevelő – oktató munka ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A nevelő– oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszereit és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet az IMIP-ben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. – A nevelő–oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: o az igazgató o az igazgatóhelyettes o kollégiumvezető o az igazgató által felkért szakértő o gyakorlati oktatásvezető o a munkaközösség-vezetők o a munkaközösségi tagok külön megbízás alapján. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes, a kollégiumvezető munkáját (pl. beszámoltatás). Az

igazgatóhelyettes,

a

kollégiumvezető

ellenőrzési

tevékenységüket


a

vezetői 33


feladatmegosztásból következően saját területükön végzik. A munkaközösség–vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az általános igazgatóhelyettest. – Az ellenőrzés módszerei: o a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, o írásos dokumentumok vizsgálata, o tanulói munkák vizsgálata, o beszámoltatás szóban, írásban, o eredményvizsgálatok, mérések. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű megjelölésével - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

– Értékelő (realizáló) megbeszélés Az ellenőrzési jelentés leadását követő héten értékelő megbeszélésen kell megállapítani a vizsgálat tapasztalatait. A feltárt hiányosságokat és a kedvező tapasztalatokat is célszerű bemutatni és értékelni. Az értékelő megbeszélésen mindig rá kell mutatni: o a hibák és mulasztások jellegére, o a rendszerbeli okokra, o az előidéző körülményekre, o a felelős személyekre. A megállapított hiányosságok megszüntetésére, a megállapítások hasznosítására, az ellenőrzött tevékenység javítására vonatkozó intézkedési javaslatokat is az értékelő megbeszélésen egyeztetik. Az értékelő megbeszélésen részt vesznek: az ellenőrzést végző személyek, az ellenőrzött terület felelős vezetője és az intézményvezető által kijelölt személyek.

– Az ellenőrzést követő intézkedések Az értékelő megbeszélés után a szükséges szóbeli vagy írásbeli intézkedéseket a felelős vezető helyettes köteles elvégezni. Intézkedik: o a hibák, hiányosságok javításáról,


34


o a káros következmények ellensúlyozásáról, o a megelőzés feltételeinek biztosításáról, o az intézményvezető és az érintett kollégák tájékoztatásáról, o a felelősség vizsgálatáról, annak módjáról, o a kedvező tapasztalatok alapján a megfelelő elismeréséről. Kirívó szabálytalanság vagy hiányosság esetén az intézmény igazgatója rendeli el a szükségesnek ítélt intézkedéseket, az estleges fegyelmi eljárását. 3.13.

Kapcsolattartás a telephellyel

A székhely intézmény dolgozói és a hozzátartozó telephely dolgozói napi munkakapcsolatot tartanak. Az intézmény vezetője napi munkakapcsolatot tart a kollégium vezetőjével. A napi munkakapcsolat történhet személyesen, telefonon vagy elektronikusan. A kollégiumvezető beszámol a kollégium helyzetéről. A tanulók szüleit, osztályfőnökeit tájékoztatja a problémás helyzetekről. – Kollégium (Piac tér 2-4.) A fiú és lány tanulók kollégiumi elhelyezése itt történik. A kollégiumi nevelőtanárok munkáját a kollégiumvezető irányítja. A kollégiumvezető rendszeres kapcsolatot tart az igazgatóval, akinek beszámolási kötelezettséggel tartozik. A kollégiumvezető és a kollégiumi nevelőtanárok a tanulók szüleivel, osztályfőnökeivel és az ifjúságvédelmi felelőssel tartanak kapcsolatot, a problémás helyzeteket azonnal tudomására juttatják egymásnak, a kapcsolattartás módja személyes megbeszélés, telefonon és e-mailen történő tájékoztatás.

4. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 4.1.

A tanév helyi rendje

A tanév rendjét a jogszabályok keretei között a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten – az igazgató javaslata alapján – a munkatervben határozza meg. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.


35


4.2.

A tanév rendje és annak közzététele

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: – a nevelőtestületi értekezletek időpontjait – az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját – a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját – a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül – a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik meg a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. 4.3.

Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon 6 órától 20 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatali munkaideje tanítási napokon: 7:30 órától 16.00 óráig tart. A házirendben meghatározott időpont után a tanulók csak szervezett foglalkozáson, vagy arra várakozva tartózkodhatnak az iskolában (szakkör, sportkör, egyéb rendezvények). A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az épületek szabályszerű zárásáért a gondnok a felelős. Az intézmény helyiségeinek zárását a kulcsnyilvántartás előírásai szabályozzák. Minden helyiség kulcsát az előírt helyen kell tartani, mindenből pótkulcs szükséges, melyeket külön elzárva kell tartani. A helyiségek és a kulcsok számozottak a beazonosíthatóság érdekében. Az épületek riasztóval felszereltek. A riasztás sorrendje, a kóddal rendelkező személyek nevei nyilvántartásban szerepelnek. Az


36


épület bezárása után a kóddal rendelkező, az épületet utoljára elhagyó dolgozó beélesíti a riasztóberendezést. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint a kijelölt munkanapokon 8:00 órától 10:00 óráig ügyeletet biztosít

4.3.1. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje A tanítás reggel 7:30-kor kezdődik. A tanítási órák a nappali tagozaton 45 percesek. Az óraközi szünetek közül az ötödik és a hatodik 15 perces, a többi szünet 10 perces. A tanítás 13:55-kor ér véget. A délutáni foglalkozások az utolsó tanítási órát követő ebédszünet után kezdhetők el. A felnőttoktatás hétfőn, szerdán és csütörtökön 14:30-tól 18:55-ig tart. A tanítási órák 40 percesek, a szünetek 5 percesek. Az oktatás és a nevelés a heti órarend alapján történik a kijelölt termekben.

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a helyettes tehetnek.

4.3.2. Az órák és óraközi szünetek rendje 1. óra 7:30 – 8:15 2. óra 8:25 – 9:10 3. óra 9:20 – 10:05 4. óra 10:15- 11:00 5. óra 11:10 - 11:55 6. óra 12:10 – 12:55 7. óra 13:10-13:55

Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellőztetni kell. Tanítási napokon, tanítási időben, a tantermekben az ügyeletet a hetesek és az ügyeletes tanár látják el. A főépület földszintjén, a bejáratnál lévő portásfülkében tanítási idő alatt portaszolgálat működik.


37


A menzásoknak az ebédet 11:55-től 14:30-ig kell biztosítani.

4.4.

Az intézmény dolgozóinak munkarendje

Ebbe a kategóriába tartozik az intézményben munkakört ellátó valamennyi dolgozó. A vezetők, pedagógusok és az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak.

4.4.1.

A vezetők munkarendje

Az igazgató és a helyettes közül tanítási napokon 7.30 és 16 óra között egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia. Tanítási időn kívüli iskolai rendezvény esetén az igazgatónak, valamelyik helyettesének vagy az igazgató által helyettesítésre kijelölt személynek az intézményben, illetve a rendezvényen kell tartózkodnia.

4.4.2. Alkalmazottak általános munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat az intézményvezető készíti el.

4.4.3. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a munkaköri leírásban az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor elsősorban az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének, a tanulók állandó és szakszerű felügyeletének biztosítását, azután a pedagógusok egyéb hivatalos elfoglaltságait, a lehetőség szerinti egyenletes terhelést, ezen felül az egyéni igényeket kell figyelembe venni. A pedagógus köteles legalább 10 perccel tanórai, foglalkozási, ügyeleti beosztása vagy az iskolai rendezvény kezdete előtt a munkahelyén munkára alkalmas állapotban megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének. Egyéb, előre látható és indokolt esetben a pedagógus legálabb két nappal előbb az igazgatótól kérhet engedélyt a távollétre, a tanóra elhagyására. A tanóra elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezheti. A megállapított órarendtől szakmai indokok alapján történő eltérést az


38


igazgatóhelyettesnek be kell jelenteni, arra csak az egyetértésével kerülhet sor. A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-okató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra (osztályfőnöki, diákönkormányzat munkáját segítő tanári, ifjúságvédelmi felelősi, orvosi, fogorvosi vizsgálatra, szűrésre kísérés, egyéb eseti feladatok) a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés.

4.4.4. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell az igazgatóhelyettest. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Munkaidejüket a munkaköri leírásuk határozza meg.

4.5.

Külső látogatókra vonatkozó szabályok

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az intézmény látogatására a következő szabályok érvényesek: – Az iskolát nyitvatartási ideje alatt korlátozás nélkül látogathatják a felügyeleti szervek, hatóságok képviselői feladatkörükben eljárva, valamint az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók szülei, gondviselői gyermekükkel kapcsolatos ügyintézés céljából. – Az iskola rendezvényeit (pl. fogadóórák, bál, nyílt napok, ballagás, illetve egyéb szervezett programok) a meghívott vendégek, a programban érintettek látogathatják. – Az iskola gazdasági tevékenysége (bérbeadás stb.) kapcsán a kijelölt épületrészeket (konyha, ebédlő, tornaterem, öltözők, osztálytermek, kiszolgáló és szociális helyiségek) látogathatják a bérbevevők és a tevékenységet igénybe vevők (sportolók, a tanfolyamok résztvevői, stb.). – Az iskolát látogathatják olyan személyek is, akikkel az intézmény munkakapcsolatban


39


áll (testvérintézmények dolgozói, szállítók, szerelők, kommunális intézmények dolgozói) feladatuk ellátásával kapcsolatosan, valamint olyan külső személyek, akik az iskola dolgozóját keresik hivatalos vagy magáncéllal. – A fentieken túl külső személyek az intézményt nem látogathatják. – A tanuló tanítási idő alatt csak a házirendben meghatározott feltételekkel hagyhatja el az iskola területét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai házirend szabályozza.

4.6.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépület főbejárata mellett címtáblát, a jogszabályban meghatározott zászlókkal, az osztálytermeket és a szaktantermeket, valamint a tanári szobát Magyarország címerével kell ellátni. Az iskola épületének fellobogózásáért a jogszabályok figyelembe vételével a gondnok a felelős. – Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: o az intézmény vagyonának védelméért, állagának megőrzéséért o az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért o az energiával történő takarékos gazdálkodásért o a tűz- és balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit a házirendben meghatározottak szerint használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

4.7.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje

A közoktatási intézmény a Kt. 38.§ (2) bekezdése alapján az iskola helyiségeinek bérbeadásával anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. – A bérbeadás a következő elvek megtartásával történhet: o a bérbeadás az alapfeladatok ellátását nem sértheti


40


o az intézmény helyiségeit elsősorban oktatási, kulturális és sport célokra adja bérbe az iskola o másodsorban a tanulók ellátását segítő tevékenységhez adható bérbe helyiség (büfé, automata stb.) o a fentieken túl szabad kapacitás esetén bérbe adható helyiség egyéb célra is o törekedni kell a tartós bérlők kiválasztására. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról az igazgató dönt. A bérletről – ha az nem egyetlen alkalomra szól – bérleti szerződést kell kötni. Rongálás esetén a keletkezett kárt a bérlő megtéríteni köteles.

4.8.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan, előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. – Rendkívüli eseménynek minősül különösen o a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés), o a tűz, o a robbanással történő fenyegetés. Az iskola katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységének irányítója az igazgató. Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén haladéktalanul értesíteni kell az intézményben tartózkodó felelős vezetőt, és meg kell kezdeni a rendkívüli esemény esetén szükséges intézkedések megtételét, tűz vagy robbanás, elemi kár, munkabaleset, tanulói baleset esetén a tűzvédelmi, illetve a munkabiztonsági szabályzatban foglaltak szerint. Ezekben az esetekben az első feladat az életmentés, az elsősegély nyújtása, szükség esetén a kiürítés megkezdése, valamint az illetékes szervek értesítése. Ha az iskolában rendkívüli esemény következik be, vagy az intézmény épületét, személyi állományát máshol bekövetkezett rendkívüli esemény miatti mentéshez veszik igénybe, a katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi szervek utasításai szerint kell eljárni. – Bombariadó esetén az iskolai tűzvédelmi utasítás szabályait kell alkalmazni a következő eltérésekkel:


41


o Bombariadó esetén a Sarkad Városi Rendőrkapitányságot kell haladéktalanul értesíteni. o Biztosítani kell az épület mielőbbi fegyelmezett kiürítését, lehetőleg a tanulók és dolgozók személyes tárgyainak (táskák, csomagok) kivitelével. o Biztosítani kell a teljes kiürítés ellenőrzését (létszámellenőrzéssel és szintenként a helyiségek ellenőrzésével). o Ki kell nyitni a kapukat, gondoskodni kell a kiérkező rendőri egységek tájékoztatásáról, biztosítani bejutásukat az épület minden helyiségébe, a tűzriadó tervben rendelkezésre álló épület alaprajzokat a rendelkezésükre bocsátani. o Segítséget kell nyújtani a bombariadó bejelentője kilétének megállapításához.

4.9.

Az iskolai reklámtevékenység

Az iskolában reklámot elhelyezni csak a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény alapján lehet. A rendelkezésnek megfelelő reklámanyagok kihelyezését az igazgató és a helyettes engedélyezhetik. Az engedély megadását a plakáton, hirdetésen szereplő szignó és körbélyegző igazolja.

5. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE, A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI 5.1.

A tanórán kívüli foglalkozások célja, rendje

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésére az intézmény vezetője ad engedélyt. A szervezett tanórán kívüli foglalkozásokat a tantárgyfelosztásban szerepeltetni kell. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 25-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az ellenőrző füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli tevékenységek


42


minden tanév október hónapjától indulnak. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg a szakmai közösségek véleménye alapján. Szakkört az iskola pedagógusai, valamint külső szakemberek vezethetnek. A tanulók jelentkezése önkéntes, a szakköri tagság a tanév teljes tartamára szól. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért, annak adminisztrálásáért. A költségvetésből finanszírozott szakkörök esetén a szakkör létszáma legalább 8 fő. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján zajlanak, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök legfeljebb heti 2 órában működhetnek.

o Differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató, tehetséggondozó, versenyre felkészítő, érettségi előkészítő foglalkozás) Differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat évfolyamonként legalább 8 fő tanuló igénye alapján lehet indítani. Vezetésére a megbízást az igazgató adja, egyben biztosítja az anyagi feltételeket. o Iskolai sportköri foglalkozások Az iskolai sportkör foglalkozásainak célja: a tanulók mozgásigényének kielégítése és a sport megszerettetése. A sportkör sportcsoportjainak munkája biztosítja az adott sportág magasabb szintű elsajátítását, sportolási lehetőséget biztosít az iskola tanulóinak. A sportcsoportokat a diákok igényei, az iskolai sportkör anyagi lehetőségei és a sportcsoportokat vezető szaktanárok által megadott szakmai szempontok alapján kell létrehozni. o Mindennapos testnevelés Az iskolában a mindennapi testedzés lehetőségét az óratervi órák mellett az iskolai sportkör sportcsoportjai biztosítják. A foglalkozásokon való részvétel a tanulók számára ingyenes, a testnevelő tanár a foglalkozások vezetéséért túlóradíjat kap, ill. kötelező órájába beszámítható. Ezen foglalkozások kiemelt rendezvénye az évente megtartott iskolai sportnap. A nap programját a testnevelő tanárok állítják össze, lebonyolításában a teljes nevelőtestület részt vesz. o Gyógytestnevelés A tanulót, ha egészségügyi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A gyógytestnevelés az iskolai


43


testi nevelés és fejlesztés egyik formája. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló felmentést kap az iskolai testnevelés órák látogatása alól. A gyógytestnevelési foglalkozásra kötelezett tanulók névsorát az iskolaorvos készíti el. A foglalkozáson való megjelenés kötelező, a tanulók ellenőrzése az osztályfőnök és a testnevelő tanár feladata, melyet a diák ellenőrzőjében igazolt órák alapján követ nyomon.

5.2.

Esetenként tanórai foglalkozások

o Tanulmányi, szakmai versenyek A tanulmányi és szakmai versenyek résztvevői az iskola tanulói jelentkezés alapján lehetnek. Az iskolavezetés és a szakmai közösségek vezetői figyelemmel kísérik, és közzéteszik a versenyek és pályázatok felhívásait, kezdeményezik a részvételt, nyilvántartják a jelentkezést. A felkészülést az iskola tanárai és az iskolai könyvtár lehetőség szerint segítik, az iskolavezetés

az

anyagi

lehetőségek

függvényében

ezt

a

munkát

elismeri.

A

versenyek/pályázatok esetleges nevezési díja az intézményt terheli. A versenyen/pályázaton való részvétel engedélyezése az igazgató jogköre, melyről az intézmény anyagi helyzetének függvényében dönt. Amennyiben az intézmény anyagi helyzete nem teszi lehetővé a versenyen/pályázati díj befizetését, úgy a tanuló vagy képviselője azt átvállalhatja.

A

versenyekre utazó kísérő tanárok és diákok költségeit (útiköltség, szállás, napidíj/étkezés) az iskola a költségvetési lehetőségek függvényében fedezi. o Rendhagyó órák A rendhagyó órákat a munkaközösségek kezdeményezik, szervezik az iskola közössége számára külső előadók meghívásával. A rendezvények előadói tiszteletdíját az iskolavezetés biztosítja a lehetőségek függvényében. o Kulturális rendezvények A kulturális rendezvényeket, programokat a tanárok és a tanulók kezdeményezhetik megfelelő tanári felügyelet biztosításával. Megtartásukhoz az engedélyt az igazgató adja meg. o Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulások célja: a közösségformáláson túl a sokoldalú ismeretszerzés. Tanulmányi kirándulást az osztályfőnök és bármely szaktanár szervezhet. Programját a kirándulást vezető tanár, a tanulók közösségével együtt állítja össze. Gyakoriságát,


44


időtartamát, időpontját a pedagógiai program keretei között a szakmai közösségek döntik el. Mindezt a szülők véleményének kikérése után az iskolavezetés hagyja jóvá. A kísérő tanárok számának meghatározása és a díjazásuk az érvényes jogszabályok szerint történik.

5.3.

A diáksportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás

A diáksportkör foglalkozásait irányító testnevelő tanár tájékoztatja a közvetlen vezetőjét a szakmai program foglalkozásonként meghatározott végrehajtásáról, az adott sportfoglalkozás eredményeiről és ezek dokumentálásáról. Az iskolavezetés képviselője részt vesz a diáksportkör közgyűlésén. 6. 6.1.

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE

Egészséges életmódra nevelés

Az iskolaorvosi ellátás a jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Ennek szervezése az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök és az iskolatitkár feladata. Az iskolatitkár tartja a kapcsolatot az iskolaorvossal, a védőnővel. Az egészséges életmódra nevelés, az ezzel kapcsolatos felvilágosító tevékenység az osztályfőnöki nevelési program része, de minden pedagógus feladata. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, drog-, alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. Ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete alapján mentesítették a tantárgy, tantárgyrész értékelése alól, tudásáról nem kell számot adnia, illetőleg tudásáról az iskola által meghatározott módon ad számot. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, ill. más fogyatékosságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét csatolni kell. Az iskola tanulói (a 18. életévüket betöltöttek sem), az intézmény alkalmazottai és az Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

45


intézményt látogató külső személyek az intézmény területén, iskolai rendezvényen, iskola területén kívüli rendezvényen nem dohányozhatnak, és nem fogyaszthatnak alkoholt, kábítószert. Az intézmény minden közalkalmazottja köteles a jogszabályokban előírt munkaegészségügyi vizsgálatokon részt venni. Ennek nyilvántartása és adminisztrálása az iskolatitkár feladata.

7. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓ- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN 7.1.

Dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban

Az iskolai munkavédelmi felelős minden tanév elején munka- és tűzvédelmi oktatást tart az iskola közalkalmazottainak. Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján munka- és tűzvédelmi oktatást tartanak osztályuk tanulóinak. A munka- és tűzvédelmi oktatás megtörténtét a tanulók aláírásukkal igazolják. A fokozottan balesetveszélyes tantárgyak esetén (pl. testnevelés, kémia) a tanév első szaktárgyi óráján a szaktanárok tartanak – speciálisan az adott tantárgy veszélyeire vonatkozó – balesetmegelőzési oktatást a tanulóknak. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját be kell jegyezni az osztálynaplóba. Az intézmény igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját az éves munkaterv, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat (az SZMSZ 3. sz. melléklete) tartalmazza.

Az iskolában a tanulók 24 V-nál nagyobb feszültségű áramforrásról (pl. 230 V-os hálózat) csak szabvány szerinti eszközöket használhatnak, az üzemeltetési előírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelően. Vegyszerrel, gázüzemű berendezéssel (pl. Bunsen-égő), fokozottan balesetveszélyes sporteszközzel csak tanári felügyelet mellett dolgozhatnak. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályokat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. (SZMSZ 4. sz. melléklete a Tűzvédelmi szabályzat)


46


7.2.

Dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. Az iskolának értesítenie kell a szülőt. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. Tanulói balesetet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell kivizsgálni, jegyzőkönyvbe foglalni, nyilvántartani. A kivizsgálást az igazgató és az iskolai munkavédelmi felelős végzi, a szükséges megelőző intézkedésekről a munkavédelmi felelős javaslata alapján az igazgató dönt, a jegyzőkönyvet az iskolatitkár készíti el és juttatja el határidőre Sarkad Város Önkormányzata jegyzőjének. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskolai munkavédelmi szabályzat szabályozza.

8. FELNŐTTOKTATÁS, FELNŐTTKÉPZÉS 8.1.

Az iskolarendszerű felnőttoktatás szervezeti formái: – nappali


47


– levelező és esti rendszerű. Lehet: o érettségire felkészítő gimnáziumi képzés o OKJ vizsgára felkészítő szakmai képzés. Az iskolarendszerű felnőttoktatás felelőse az igazgatóhelyettes. Az iskolarendszerű felnőttoktatás résztvevők tanulói jogviszonyban állnak az intézménnyel. A velük kapcsolatos feladatok megegyeznek az iskolarendszerű nappali képzéssel, mely a Közoktatásról szóló törvény és rendeletei előírásaira épül. – Az iskolarendszerű felnőttoktatás munkarendje: A levelező és esti rendszerű felnőttképzés hétfőn, szerdán és csütörtökön 14:30-tól 18:55-ig tart. A tanítási órák 40 percesek, a szünetek 5 percesek.

8.2.

Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés

– A felnőttképzés működése Ez a szervezeti forma tanfolyami jelleggel kerül megszervezésre csak délután vagy munkaszüneti napon. A képzésen résztvevőkkel az iskola felnőttképzési szerződést köt, a velük kapcsolatos feladatokat, előírásokat a Felnőttképzési törvény és rendeletei határozzák meg. Az iskolarendszeren kívüli képzés felelőse az igazgatóhelyettes. – Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés munkarendje A felnőttképzés munkarendje igazodik az iskola napi munkarendjéhez, de a tanév rendjétől eltérő, az oktatás folyamatos. Tanítási szünetben, valamint szombati napokon igazgatói engedéllyel folyik az oktatás. 9.

9.1.

AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai

Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét


48


mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A felelős közös cselekvés a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre neveli.

9.2.

A hagyományápolás tevékenységének formái

- ünnepi megemlékezések állami, nemzeti ünnepeken - intézményi szintű ünnepségek (tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás stb.) - iskolai, megyei, országos, szakmai tanulmányi versenyek, - kiállítások (iskolatörténeti, tanulók munkái) - Ady-hét (az iskola névadójával kapcsolatos kulturális és sportrendezvények) - Arany János kollégiumi rendezvény (Arany-hét) - nyílt napok - Merre tovább? beiskolázási napok - gólyatábor - gólyaavató - gólyabál -diákigazgató-választás - Nagy Zoltán emléknap - szalagavató - szerenád, „bolondballagás” - Ady Iskolák Országos Találkozója - Helloween parti - Hálaadás - Gyertyaszentelő ünnep - osztályok vagy évfolyamok, érdeklődési csoportok szerveződései és szervezései alapján kirándulások, utazások, nyelvtanulás ápolása céljából

9.2.1. A hagyományápolás további formái - Dicsőségkönyv megjelentése minden tanévben - iskolaújság - iskolai honlap - iskolarádió


49


- iskolazászló, lógó

– Az intézmény testvériskolai kapcsolata: o Nagyszalonta (Románia): Arany János Iskolaközpont

9.3.

A hagyományápolás külsőségei

Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában ajánlott megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Az ajánlott ünnepi egyenruha: - lányok részére: sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz; - fiúk részére: sötét nadrág, fehér ing. A pedagógusok öltözete az alkalomnak megfelelő ünnepi öltözék. 10.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (5. sz. melléklet – Gyűjtőköri szabályzat)

. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatási jogszabályoknak, útmutatóknak és az intézmény pedagógiai programjának megfeleltetett dokumentum. A dokumentum célja, hogy szabályozza és meghatározza a könyvtár - feladatát és gyűjtőkörét, - kezelésének és működésének rendjét, - fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, - állományvédelmi eljárásait.

10.1. A működési szabályzat tartalma A könyvtár vezetése és működése. A gyűjteményszervezésre vonatkozó előírások. Az állományvédelem feladatai, módjai. A könyvtárpedagógiai tevékenység. Az egyéb idevonatkozó rendelkezések. Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

50


10.2.

A könyvtár fenntartása

Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó önkormányzaton keresztül az iskola gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatóhelyettese ellenőrzi és irányítja.

10.3.

Az iskolai könyvtár gazdálkodása

Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai

szintű

tervezés,

ezáltal

a

pedagógiai

programban

meghatározott

dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetése. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.

10.4. Az iskolai könyvtár feladata

Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtár által nyújtott szolgáltatásoknak biztosítania kell: -a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, -a könyvtár pedagógiai program megvalósíthatóságát.


51


11. A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSI RENDJE A kollégium az iskolával közös igazgatás alatt áll. A kollégium vezetője vezetési és irányítási feladatait az igazgatóval, a tantestülettel együttműködve látja el.

11.1. A kollégium általános rendje, nyitva tartása

A kollégium a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon folyamatosan működik. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 8 órától 16 óráig tart. Szombaton és vasárnap 15.00 óráig az intézmény – rendezvény hiányában – zárva tart. A zárásért az ügyeletes nevelő a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az kollégiumvezető adhat engedélyt írásbeli kérelem alapján. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak a kollégiumvezető engedélyével szervezett programokon van. A kollégium a tanítási szünetekben szálláshelyként funkcionál. A tanév helyi rendjét a munka- és balesetvédelmi oktatással a csoportvezető az első tanítási héten ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor, augusztus 31-én a beköltözés napján.

11.2. A kollégiumi foglalkozások rendje

A kollégiumban a pedagógiai foglalkozások: - a foglalkozási terveknek megfelelően - a napirend alapján, a kijelölt pedagógusok vezetésével, a terembeosztás szerinti foglalkozási termekben történik. A foglakozások időtartama: 45 perc. A foglalkozások látogatására csak a tantestület tagjai jogosultak. Egyéb esetekben a látogatásra a kollégiumvezető adhat engedélyt. A foglalkozások kezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a kollégiumvezető tehetnek. A foglalkozások tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.


52


11.3. Foglalkozások közötti szünetek rendje

A szünetek időtartama 15 perc, mely nem rövidíthető. Minden szünetben szellőztetni kell a termeket, teljes légcserével. A szünetet a tanulók egészségük érdekében – az időjárás függvényében lehetőség szerint a szabad levegőn – az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére.

11.4. A dolgozók munkarendje – Vezető munkarendje o A kollégium hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. A kollégiumvezető akadályoztatása esetén a kollégiumvezető kijelöli az ügyeletet vezető személyt. – Alkalmazottak általános munkarendje o A kollégium zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a kollégiumvezető állapítja meg az igazgatóval egyeztetve, a törvényes munka- és pihenőidő figyelembevételével. Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben. Az ezzel kapcsolatos képzés a kollégiumvezetőnek és a csoportvezetőknek a feladata minden tanév elején. – Pedagógusok munkarendje o A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a kollégiumvezető állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A pedagógus

köteles

munkakezdés

előtt

15

perccel

korábban

munkahelyén megjelenni. A munkából való távolmaradást előzetesen kérvényezni kell, hogy feladatellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. – A többi alkalmazott munkarendje o Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak, takarítók munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok betartásával –a kollégiumvezető állapítja meg.


53


11.5. Pedagógusok felügyeleti rendszere

Az egészségvédő és biztonsági rendszabályok – a munka- és balesetvédelmi szabályzat – követelményeit fokozottan kell érvényesíteni a kollégiumra bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézmény felelőssége miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét. Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A felügyeleti rend beosztásáért a kollégiumvezető felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus felelős a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az ügyeletes pedagógusok munkáját tanulói ügyeleti rendszer segíti, melynek szabályai a házirendben találhatók.

11.6. A kollégium és külső intézményi kapcsolatok 11.6.1. A kollégiumi külső kapcsolatok célja és módjai A kollégiumi feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás,

pályaválasztás

stb.

indokolják

a rendszeres

munkakapcsolatot

más

szervezetekkel. – A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: o közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése o szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel o módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása o intézményi rendezvények látogatása o hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

11.6.2. A kollégium rendszeres külső kapcsolatai – Kollégiumunk az eredményes munkavégzés érdekében rendszeres kapcsolatot tart számos szervezettel, nevezetesen a következőkkel: o az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval o a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal o a családsegítő központtal


54


o más fenntartású oktató-nevelőintézményekkel o sportegyesületekkel o egyéb szervezetekkel, hatóságokkal (rendőrség, bíróság stb.).

11.6.3. Tanulók és közösségeik, kapcsolataik Kollégiumi jogviszony-létesítés feltételei A kollégium közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről a kollégiumvezető dönt. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól, a felvételről, illetve elutasításról a szülőt írásban értesíti a kollégium. A kollégiumi tagság megszüntetését vagy felfüggesztését a szülő is kezdeményezheti. Ezt írásban kell benyújtani a kollégiumvezetőnek. A kollégiumba való beköltözéskor minden új tanulónak be kell jelentkezni a Sarkadi Polgármesteri Hivatalba, hogy ideiglenes lakcímkártyával tudja igazolni itt lakását.

11.7. Kollégiumi diákközösségek és diákközgyűlés 11.7.1. Tanulócsoportok A kollégisták csoportokat alkotnak, létszámuk jogszabályban meghatározott, 25-27 fő. A közösség élén pedagógus vezetőként a csoportvezető nevelő áll. Ő szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a rábízott fiatalok egyéni gondjaival.

11.7.2. Kollégiumi diákkörök, érdeklődési-, önképzőkörök A tanulók közös tevékenységük szervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyek meghirdetését, szervezését, működtetését maguk végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja.

11.7.3. Kollégiumi diákközgyűlés A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen a kollégiumvezető és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium 5720 Sarkad, Vasút u. 2. Telefon: (66) 375-155 Fax: (66) 375-605 Mobil: (30) 606-7889

55


észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés a kollégiumvezető által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább 2 alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 5 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető.

11.7.4. A kollégiumi diákönkormányzat szervezete és működési feltételei A kollégiumi tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van.

11.7.5. Szülők tájékoztatása A kollégium a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülők írásbeli tájékoztatása

A kollégium a tanulókról probléma esetén írásbeli tájékoztatást ad az ellenőrző könyvekbe. – Írásban értesítjük a szülőt, gyermekük: o magatartásáról, o a kollégiumi élet kiemelkedő eseményeiről, o a szükséges aktuális információkról, o a kollégista hiányzásáról.

11.7.6. Tanórán kívüli foglalkozások rendje A feladatellátás szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a kollégiumon belül zajló foglalkozásokat milyen időkeretben kell ellátnia a pedagógusnak. Ezt a Közoktatási törvény és a Kollégiumi nevelés Országos Alapprogramja határozza meg.


56


A tanuló választása alapján igénybe vehető foglalkozások időkerete csoportonként heti 10 óránál nem lehet kevesebb. Ide tartoznak a szabadidő eltöltését szolgáló, speciális ismereteket adó, tehetség kibontakoztató, differenciált képességfejlesztő és az egyéni törődést biztosító foglalkozások. A különböző foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozások keretében lehet megszervezni. E foglalkozásokon túli időkeret szolgál a kollégium megfelelő működését biztosító, a tanulók életével kapcsolatos egyéb tanári tevékenységek elvégzésére. A foglalkozások rendjét és témáit részletesen tartalmazza a Pedagógiai programunk, a Kollégiumi nevelés Alapprogramja és a foglalkozási terveink. – Alkalomszerű foglalkozások: o versenyek és bajnokságok o tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások o kulturális programok látogatása o tanfolyamok.

11.7.7. Hagyományos ünnepek, rendezvények a kollégiumban: o gólyaavató ünnepség (az új kollégistáknak játékos, ügyességi vetélkedők szervezése) o Október 6-a az Aradi vértanúk ünnepe (megemlékezés csoportfoglalkozások keretében) o Október 23. (megemlékezés csoportfoglalkozások keretében) o Mikulásvárás (nosztalgiadiszkóval) o karácsonyi ünnepély (karácsonyi dekorációk és ajándékok készítése) o Valentin-nap o Farsang (jelmezes diszkó) o nőnapi megemlékezés o Március 15. (csoportfoglalkozások keretében megemlékezés) o Arany- hét (kulturális és sportrendezvények) o A költészet napja (csoportfoglalkozásokon) o kollégiumi ballagás


57

ADY ENDRE-BAY ZOLTÁN KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Recommend Documents