Adózással kapcsolatos általános információk

Adózással kapcsolatos általános információk Helyből Jobb! fórum Balatonfüred Készítette: Wallerné Fuit Anikó NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága Tájékoztatási Osztály

Témakörök • Adóalanyiság kérdésköre (gazdasági tevékenység) • A tevékenységvégzés lehetséges módjai • Bejelentési kötelezettségek (tevékenység megkezdésével, alkalmazottak bejelentésével kapcsolatos tudnivalók) • Adószámos magánszemély • Őstermelő adó- és járulékkötelezett• Egyéni vállalkozó sége • Számla-, nyugta kiállítási kötelezettség (online ptg) • Egyéb hasznos tudnivalók

Adóalanyiság kérdésköre, gazdasági tevékenység

Adóalanyiság kérdésköre Adóalanynak minősül az a jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

Gazdasági tevékenység Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység - üzletszerű, illetőleg - tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, - amennyiben az ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és - végzése független formában történik. (nem munkaviszony, nem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony stb.)

A fenti feltételeknek nem együttesen kell teljesülnie. (Szja és Áfa tv. azonos fogalmi meghatározása)

Áfa adóalanyiság kérdésköre Amennyiben a magánszemély csak a háztartásban termelt felesleget (zöldséget, gyümölcsöt, stb.) értékesíti alkalomszerűen, akkor nem válik áfa alannyá. Adószámot sem kell kérnie. Szintén nem áfaalany az olyan magánszemély, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban vesz részt úgy, hogy tevékenysége nem terjed ki terméknek illetve szolgáltatásnak a saját nevében (és ellenérték fejében) történő értékesítésére. Tehát, ha saját nevében nem értékesít terméket.

Adóalanyiság kérdésköre Aki őstermelői igazolvány hiányában értékesíti a háztartásában feleslegessé váló terményt az önálló tevékenységből származó bevételt szerez, amellyel szemben a felmerült, igazolt költségeket figyelembe veheti. Költségszámlák hiányában a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. A magánszemély a fenti alkalomszerű értékesítésből származó jövedelem után 15% szja és 27% eho fizetésére kötelezett.

Adóalanyiság kérdésköre Ugyanakkor adózási szempontból kedvezőbb az őstermelői igazolványt kiváltani esetükben is, mivel 600 ezer Ft éves bevétel alatt nem kell jövedelmet számolni. Így nem keletkezik sem szja, sem eho fizetési kötelezettség a bevétel után. (amennyiben biztosított a magánszemély, akkor őstermelőként nem terjed ki rá a járulékfizetési kötelezettség, ugyanakkor, ha más jogviszony alapján nem biztosított, akkor őstermelőként lesz kötelezett járulékfizetésre, de kedvező szabályok szerint)

Adóalanyiság kérdésköre Amennyiben a magánszemély saját nevében rendszeresen értékesít, akkor a gazdasági tevékenység folytatása okán mindenképp adóalannyá válik, így adószám kiváltására lesz kötelezett. Helyi termelői piacon történő rendszeres értékesítés minden esetben adóalanyiság keletkezésével jár.

Adózási mód Az adó- és járulékkötelezettségek tekintetében jelentős eltérések lehetnek attól függően, hogy az adózó milyen adózási módot választ. A döntés során figyelembe kell venni az egyes vállalkozói formákkal járó eltérő költségelszámolási, adóalap-megállapítási, adó, járulék- és eho fizetési, biztosítási (ellátási) stb. szabályokat illetve a magánszemély által érvényesíthető kedvezmények körét. (pl. családi kedvezmény, önkéntes pt. megtak.)

A tevékenységvégzés lehetséges módjai

Választható adózási lehetőségek Összességében elmondható, hogy az önálló tevékenység folytatása több formában lehetséges: • adószámos magánszemélyként • őstermelőként (ha az őstermelői minőség fennáll, és a folytatott tevékenység is őstermelői tevékenység) • egyéni vállalkozóként.

Választható adózási lehetőségek Az egyéni vállalkozói jogállás választása a magánszemélyek számára – bizonyos kivételekkel - nem kötelezettség, hanem lehetőség. Ha más anyagi jogszabály, vagy maga az Szja tv. nem rendelkezik arról, hogy valamely tevékenységet az önálló tevékenységen belül kizárólag egyéni vállalkozás keretében lehet végezni, akkor a magánszemély dönthet ebben a kérdésben ugyanakkor egyes ágazati szabályok is előírhatják számára az egyéni vállalkozói jogállást.

Adószámos magánszemélyek adózása önálló tevékenységből származó bevétel esetén (Bővebb információ a NAV honlapján az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből származó jövedelem című 2. számú információs füzetből)

Adószámos magánszemély Annak a megítéléséhez, hogy az adott tevékenység folytatható-e egyéni vállalkozói jogállás nélkül adószámmal rendelkező magánszemélyként, az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv., valamint külön jogszabályok nyújtanak segítséget. Fontos, hogy ennek megítélése alapvetően nem az adóhatóság feladata, az egyéni vállalkozók nyilvántartó szervét (Okmányiroda) szükséges ebben a kérdésben megkeresni.

Adószámos magánszemély

Amennyiben ágazati jogszabály nem teszi kötelezővé adott tevékenység végzése kapcsán az egyéni vállalkozói minőséget, akkor a magánszemély az adóhatóságnál tett bejelentés alapján adószámos magánszemélyként kezdheti meg a tevékenység folytatását.

Adószámos magánszemély Bejelentés megtételére a ’T101 nyomtatvány szolgál, melyet az adóhatóság felé kell benyújtani. Áfa tekintetében adóalany, így adózási módra vonatkozó nyilatkozatot kell tennie. (alanyi adómentesség, általános szabályok stb.) (16T101 nyomtatvány „F” lapján)

Adószámos magánszemély • Előnyök: Ezen jogállás kapcsán nincs kötelező minimum járulékfizetési kötelezettség. Amennyiben más biztosítási jogviszonnyal rendelkezik a magánszemély, akkor a ténylegesen keletkező jövedelem után 15% szja és 27% eho fizetési kötelezettségen túl nem terheli a magánszemélyt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség sem. • Hátrányok: - az első forinttól adó- és eho köteles a bevétel, - korlátozottabb költség-elszámolási lehetőség van, (szja tv. 3.mell.) - nincs lehetőség veszteség elhatárolásra, - járulékfizetési kötelezettség hiányában, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után 27% eho fizetési kötelezettség keletkezik, - biztosítási kötelezettség és így járulékfizetési kötelezettség hiányában a magánszemély e jogállásában szolgálati időt és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmet nem szerez, egészségügyi szolgáltatásra is csak akkor szerez jogosultságot más jogviszony hiányában-, ha havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2016. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.050,forint, napi összege 235 forint. (2017. január 1-jétől: 7.110 forint (napi összege 237 forint) A jövedelem után megfizetett 27% eho-ért közvetlen szolgáltatást, ellátást nem kap a magánszemély. (Jogszabályi hivatkozás: Tbj. tv. 39.§ (2) bek., biztosítottak: Tbj. tv. 5.§, eü. szolg. jogosultak Tbj. tv. 16.§)

Őstermelőkre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok (Bővebb információ a NAV honlapján az őstermelőkre vonatkozó 6. számú információs füzetből)

Mezőgazdasági tevékenység végzése őstermelőként A mezőgazdasági őstermelői tevékenység az egész gazdaság tekintetében kiemelkedő jelentőségű, ezért az adójogszabályok szinte kivétel nélkül speciális (jellemzően kedvező) rendelkezéseket tartalmaznak a jövedelem illetve a járulékkötelezettség szempontjából az őstermelők tekintetében.

Mezőgazdasági tevékenység végzése őstermelőként Abban az esetben, ha a magánszemély a törvényben meghatározott, az Szja tv. 6. számú mellékletében nevesített termékek előállítását illetve szolgáltatások nyújtását végzi, akkor kezdeményezheti őstermelői igazolvány kiváltását, amennyiben a feltételeknek megfelel. • 16. életévét betöltötte, • nem egyéni vállalkozó, • saját gazdaságában a 6.sz. mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és • ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és családtagját.

Őstermelő fogalmának pontosítása Az őstermelő fogalmában két pontosítás történt • egyértelműen meghatározásra került, hogy őstermelői igazolvány kiváltására csak belföldön található saját gazdaság esetében van lehetőség, kizárva ezzel azon termelőket, akik csak az őstermelői státusszal járó kedvezményeket vették igénybe, azonban tevékenységüket külföldön végzik, • rögzítésre került a törvényben, hogy az őstermelő is lehet egyidejűleg egyéni vállalkozó is, de nem az Szja tv. 6. számú mellékletében szereplő, őstermelőként felvett tevékenységére nézve. Szja tv. 3. § 18. pont Hatálybalépés időpontja: 2016.07.01.

Saját gazdaság Saját gazdaság fogalma Kimondásra került a törvényben, hogy a termelési eszközök közé sorolható a bérelt földterület és eszköz is, mivel ezek esetében is fennállnak a saját gazdaság meglétéhez szükséges feltételek.

Szja tv. 3. § 18. pont Hatálybalépés időpontja: 2016.07.01.

Mezőgazdasági tevékenység végzése őstermelőként Az adóhatóságnál a ’T101 nyomtatványt kell benyújtani annak az őstermelőnek, aki a saját nevében értékesítést végez. Az adóhatóság adószámot állapít meg a magánszemély részére, aki az őstermelőkre vonatkozó speciális (jellemzően kedvező) rendelkezéseket alkalmazhatja.

Mezőgazdasági tevékenység végzése őstermelőként Speciális rendelkezések az adózásban: - 600 eFt éves bevételig nem kell jövedelmet megállapítania, bevallania, nincs eho fizetési kötelezettség sem, - 600 eFt feletti, de 4.000 eFt-ot el nem érő bevétel esetén nemleges nyilatkozattételi lehetősége van, ha rendelkezik a bevétel 20%-át elérő költségszámlával, adókötelezettség nem merül fel, de a bevétel 5%-a után 15% eho fizetési kötelezettség keletkezik, - 8 MFt bevételig a felmerülő költségeken túl a kistermelőkre vonatkozó kistermelői költségátalány (40%) elszámolására is van lehetőség, az így keletkező jövedelem után 27% eho fizetési kötelezettség keletkezik, de biztosított őstermelő esetén az eho alap csökkenthető a járulékalappal. - könyvelői díj kedvezmény.

Általános forgalmi adó A mezőgazdasági tevékenységet végző termelők áfa szempontjából az alábbi adózási módokat választhatják: kompenzációs felár alanyi adómentesség általános szabályok szerinti áfa elszámolás.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok áfabeli jogállása Azok az adóalanyok, akik egészben vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet végeznek az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti különös szabályokat alkalmazhatják (ha arról nem mondtak le).Különös szabályok lényege: A termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a különleges jogállású adóalanynak a felvásárlótól kompenzációs felárat kell kapnia. (növény, növényi termék esetén 12%, állati eredetű termék és mezőgazdasági szolgáltatás esetében 7%)

Mezőgazdasági tevékenység végzése őstermelőként Az áfa tekintetében mezőgazdasági tevékenységek körébe tartozó termékek, tevékenységek felsorolását az Áfa tv. 7. sz. melléklete tartalmazza. (eltér az Szja tv. szerintitől)  a 7.sz. mell. I. része a 12% kompenzációs felárra jogosító termékeket,  a 7.sz. mell. II. része pedig a 7% komp. felárra jogosító termékeket, szolgáltatásokat sorolja.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok áfabeli jogállása Alapbizonylat: a felvásárló által kiállított felvásárlási okirat. A felvásárló adóalany a megtérített kompenzációs felár összegével csökkentheti a fizetendő adóját, feltéve, hogy annak az Áfa tv. 120-125.§-iban foglalt feltételei fennállnak. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany áfa levonására nem jogosult ugyan, de a kompenzációs felárként kapott összeget sem kell megfizetnie az adóhatóság felé.

A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok áfabeli jogállása Amennyiben az adóalany a különös szabályok alkalmazási feltételeinek megfelel, akkor alkalmazhatja azt, feltéve, hogy annak alkalmazásáról nem mondott le. Ugyanakkor e mellett az egyéb – kompenzációs felár fizetésére nem kötelezettek részére történő - értékesítései miatt az alanyi mentesség vagy az általános szabályok szerinti adózási módok közül is választania kell. (így a magánszemélyek, illetve a szintén mezőgazdasági tevékenységet folytatók felé történő értékesítései tekintetében számla, nyugta kiállítására kötelezett)

Áfa mértéke Amennyiben egy adott szolgáltatás besorolása az adózónak nehézséget jelent, akkor a KSH Információs Szolgálatához lehet fordulni segítségért. A termékek vámtarifa besorolásáról a NAV szakértői Intézetétől lehet véleményt vagy tarifa információt kérni.

Alanyi adómentesség - akkor alkalmazható, ha a bevétel éves szinten nem éri el a 6 MFt-ot, - családi gazdaság esetén a tagok közül annak kell adószámot kérnie az adóhatóságtól, aki saját nevében értékesít, amennyiben többen kérnek adószámot a 6 MFt többszöröződik, - a 6 MFt-ba nem számít bele a kompenzációs értékesítés bevétele. (változás várható 6 MFt-ról 8 MFt-ra emelkedhet a határ, de ez még csak törvényjavaslat)

Választható jövedelem adózási módok

Őstermelőként: (személyi jövedelemadó) - őstermelőként történő elszámolás az általános szabályok szerint, - átalányadózó őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint (kistermelő 8MFt bev.-ig) Egyéni vállalkozóként: - vállalkozói szja vagy - az átalányadózás, - kisadózó vállalkozások tételes adója (kata)

Átalányadózás Átalányadózás esetén - a kistermelésből származó bevétel 15%-a számít jövedelemnek, illetőleg - a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6%-ot kell jövedelemnek tekinteni. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap része. (így adózásnál adókedvezmény is érvényesíthető)

Adózási mód bejelentése Átalányadózás (a tárgyévre választható) a tevékenységét kezdő mezőgazdasági őstermelő a T101-es nyomtatványon tudja bejelenteni (06T101-A01 11. sor) a választást,  a kistermelőnek minősülő (8MFt alatti bevételt szerző) az előző évre vonatkozó éves szja bevalláshoz fűzött nyilatkozatában választhatja (akkor is, ha egyébként az adóévre bevallás benyújtására nem lenne kötelezett).

Őstermelőként történő elszámolás  őstermelő magánszemély,  közös őstermelői igazolvány,  családi gazdaság. Őstermelőként: - tételes költségelszámolás (nemleges nyilatkozattétel, ha rendelkezik a bevétel 20%-át kitevő költségszámlával vagy bevétel – költségek – bevételt csökkentő kedvezmények – elhatárolt veszteség) vagy - 10% vélelmezett költséghányad (jövedelem=bevétel x 90%) vagy - átalányadózás.

-

-

Közös őstermelői igazolvány családtagok együttes nyilatkozata a közös őstermelői igazolvány kiváltásáról, minden családtagnak ugyanazon adózási módot kell választania (szja és áfa is), a családtagok külön-külön tesznek eleget bevallási kötelezettségüknek, külön-külön jogosultak a kedvezményekre is (de mindenkinek kell ehhez reg. szám), bevételek, költségek egyenlő felosztása.

Családi gazdaság Őstermelőkre irányadó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket, de eltérően az alábbi tevékenységek tekintetében:  Mező- és erdőgazdasági tevékenység: Növénytermesztés, kertészet, állattartás, méhanyanevelés, halászat, haltenyésztés... (elszámolás őstermelőként a közös őstermelőkre irányadó szabályok szerint)

 Kiegészítő tevékenység: Falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, takarmány-előállítás, élelmiszer előállítás,…(önálló tevékség vagy egyéni váll. keretében)

Mely tevékenységek minősülnek őstermelői tevékenységnek Mezőgazdasági őstermelői tevékenység: - a termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, - kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés, amennyiben saját gazdaságban előállított alapanyagok felhasználásával valósulnak meg. (termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az FVM rendelet I. melléklet A) fejezetében meghatározott mennyiségeket.) (Szja tv. 6.sz. melléklet I.-II. fejezet, 52/2010.(IV.30. FVM rendelet)

Mely tevékenységek minősülnek őstermelői tevékenységnek Falusi vendégasztal szolgáltatás: - a kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és – kiegészítő alapanyagként – vásárolt élelmiszer felhasználásával, valamint - más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet ez is őstermelői tevékenység.

Mely tevékenységek minősülnek őstermelői tevékenységnek -

gyümölcslé gyártás, savanyúság készítés, pattogatott kukorica készítés, egyéb zöldségfeldolgozás, -tartósítás, aszalás,

feltéve, hogy azok saját gazdaságból származó alapanyagokból történő gyümölcsés zöldségfeldolgozást takarnak.

Őstermelői tevékenység Az említett tevékenységek produktuma tehát csak akkor lehet őstermelői termék,

ha azokat az őstermelő a saját gazdaságában megtermelt alapanyagokból állítja elő.

2015. évközi törvénymódosítás Mezőgazdasági őstermelői terméknek minősül a fás szárú energetikai ültetvényről lekerülő: - tűzifa, - faforgács, - fűrészpor és - fahulladék is A rendelkezést már 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

Mely tevékenységek nem tekinthetők őstermelői tevékenységnek Az FVM rendelet 1. számú mellékletének B) fejezete alatt felsorolt alábbi szolgáltatások köre nem minősül őstermelői tevékenységnek: - állat vágása és húsának feldolgozása, - füstölés, - aszalás, szárítás, - őrlés, terménytisztítás, stb. Mivel a szolgáltatás arra utal, hogy a gazdálkodó más termékét füstöli, őrli, aszalja, azaz dolgozza tovább, és nem a saját gazdaságban megtermelt terméket.

Erdei magvak gyűjtögetése, feldolgozása, értékesítése Az erdészeti szaporítóanyagok magforrásának a tulajdonos illetve az erdőgazdálkodó engedélyével történő begyűjtését és a gyűjtögető saját eszközeivel történő feldolgozását (tisztítás, magkezelés, károsítók elleni védelmi kezelés, kiszerelés, csomagolás), vagyis szaporítóanyagként felhasználható állapotba hozatalát magába foglaló tevékenység mezőgazdasági tevékenységnek minősül.

Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem A 2016. évtől egyszerűsödött a vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel adóztatása. Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.

Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Amennyiben a vadon gyűjthető termékek értékesítésre történő gyűjtése során a magánszemély őstermelőként járt el, akkor 600 eFt-ig adómentes volt a bevétel, ha ezt meghaladta a bevétel, akkor 4 millió Ft-ig nemleges nyilatkozat volt tehető. De felmerülhetett a járulékfizetési kötelezettség a biztosított őstermelőnél. Az ilyen jogcímen keletkező jövedelem adózására vonatkozóan – ha a magánszemély nem minősült őstermelőnek - nem voltak külön szabályok, azokat a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelemként adózhatta le 16% szja (2015. évi mérték) és 27% eho megfizetésével. Emellett a bevétellel szemben szinte egyáltalán nem lehetett költséget elszámolni.

Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Gyógy- és fűszernövény, vadon termő gyümölcs, gomba, éti csiga értékesítése esetén az új szabály a bevételnek mindössze 25%-át tekinti jövedelemnek, és a kifizetőnek minősülő felvásárlónak történő értékesítés esetén a kifizetőt kötelezi az adóelőleg levonására. (2016. évtől 15%)

Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a ’08 bevallásban, mint a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként vallja be és fizeti meg. A magánszemélyt és a kifizetőt sem terheli ezen kívül egyéb kötelezettség.

Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki – feltüntetve azon - a magánszemély nevét, - adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), - a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, - a levont adót. Egy példányát átadja a magánszemélynek a másik példányát megőrzi.

Adószámos magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként végezhető tevékenységek Amennyiben a magánszemély nem őstermelői tevékenységet, azaz a nem saját gazdaságból származó termék feldolgozását, vagy szolgáltatást (őrlés, szárítás, füstölés, magtisztítás) kíván végezni, akkor azt döntése alapján egyéni vállalkozás keretében, vagy azon kívül adószámos magánszemélyként teheti meg.

Az őstermelői és az egyéni vállalkozói tevékenység együttes folytatása Őstermelői bevételként kell figyelembe vennie a magánszemélynek az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül. Egyéni vállalkozói bevétel lesz a termékek értékesítéséből származó ellenérték.

Mezőgazdasági tevékenység végzése őstermelőként Speciális rendelkezések a járulékfizetésben: - biztosítási kötelezettség csak akkor keletkezik, ha az őstermelő által már megszerzett illetve még megszerezhető szolgálati idő együttesen eléri a 20 évet, - nem válik biztosítottá az őstermelő, ha: = családi gazdaság kiskorú tagja, közös igazolvány alapján kiskorúként folytatja a tevékenységet, = egyéb jogcímen biztosítottnak minősül (kivéve Tbj. 5.§ (1) bek. g)) = ha már saját jogú nyugdíjban részesül, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte.

Mezőgazdasági tevékenység végzése őstermelőként - kedvező járulékfizetési szabályok a már nem kezdő őstermelők esetén, (előző évi bevétel 8MFt alatt volt, akkor az előző év bevételének 20%-a lesz a járulékalap, mely után 4% természetbeni eb. járulék valamint 10% nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség keletkezik), - minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség (7% eb. járulék, 10% nyugdíjjárulék, 27% szocho): = kezdő őstermelők illetve = kistermelői bevételi határt elérők esetén, valamint, ha = az őstermelő magasabb járulékalap utáni járulékfizetést vállalt.

Magasabb járulékalap választása A korábban hatályos rendelkezések szerint a biztosítottnak minősülő őstermelő az első negyedévre beadott járulékbevallásában (1658) megtett nyilatkozatával választhatott magasabb járulékalap utáni járulékfizetést. A 2016. évközi törvénymódosításoknak köszönhetően lehetővé válik az első negyedévet követően is a választás. Az őstermelő az új rendelkezés értelmében az adóév bármely negyedévében élhet a választás lehetőségével. Ugyanakkor a választás egész adóévre szól, így ha a II., III. vagy IV. negyedévben él a választás lehetőségével, akkor az adóévben korábban beadott bevallásait is önellenőrizni kell és visszamenőleg is a magasabb járulékalap után kell teljesíteni a járulékfizetést. (várható tv. módosítás)

Támogatások kezelése Támogatás fajtája:

Jövedelemszerzés időpontja A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett Költségek fedezetére, fejlesztési bevételnek, amely egyenlő a cél szerinti célra kapott vissza nem térítendő támogatás felhasználásával teljesített kiadás támogatás alapján az adóévben elszámolt költség összegével (écs is)

Előre folyósított támogatás

A megadott határidőig fel nem használt rész annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra szabott határidő lejár, vagy a folyósítás évét követő 4. adóév utolsó napján.

Támogatások kezelése Fontos, hogy legyen szó akár bevételnek számító támogatásról a jelzett bevételi értékhatárok (600 eFt, 4.000 eFt, 8.000 eFt stb.) megemelkednek a támogatás összegével. (mind az adózás, mind a járulékfizetési kötelezettség módjának megállapításánál).

Ugyanakkor a nemleges nyilatkozattételnél szabott azon feltétel, hogy a bevétel 20%-át kitevő ktg. számlával kell rendelkezni, már csak akkor teljesül, ha a támogatással növelt bevétel 20%-át lefedő költségszámla áll rendelkezésre. Továbbá a járulékfizetési kötelezettség teljesíthető az előző évi bevétel 20%-ának alapulvételével, ha a támogatás nélküli bevétel összege kevesebb, mint 8 MFt, de a számítás során a járulékalap meghatározásánál a támogatással növelt megelőző évi bevételt kell alapul venni.

Egyéni vállalkozói jogállás választása (Adó-, járulékkötelezettségről bővebb információ a NAV honlapján a 3. számú információs füzetből)

Egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések Az egyéni vállalkozás indítására vonatkozó bejelentést az adózó nem a NAV-hoz teszi meg közvetlenül, hanem az Okmányirodában. A bejelentésről az egyablakos rendszeren keresztül szerez tudomást az adóhatóság. Egyes adatok bejelentése az adóhatósághoz a T101E nyomtatványon lehetséges. (főállású, többes jogv., kiegészítő tevékenységű)

Egyéni vállalkozókra vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok Az egyéni vállalkozó az Szja tv. rendelkezései szerint a jövedelmét kétféle módszer szerint állapíthatja meg: - a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózással, - átalányadózással. Lehetőség van szja adózás helyett KATA szerinti adózási mód választására is. (6mFt éves bevételig tételes adó, 6 mFt felett 40% adófizetési kötelezettség) (változás várható)

Tételes költségelszámolás A vállalkozói tevékenységből származó jövedelem a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítható meg. (adókedvezmények) Bevételek: Szja tv. 10. sz. melléklet Költségek: Szja tv. 4. és 11. sz. melléklet, figyelemmel a költségelszámolás általános szabályaira (Szja tv. 4.§) Osztalékjövedelem keletkezhet. (15%+14%)

Költségelszámolás Az egyéni vállalkozó kiadásainak igazolására csak az Áfa tv.-ben meghatározott bizonylat felel meg abban az esetben, ha a vállalkozó olyan terméket, szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója bármely oknál fogva ezek átadására kötelezett. (számla) Általános szabály, hogy költségként csak a ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt olyan kiadás számolható el, amely a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel az adóévben és az Szja tv. rendelkezése szerint is elismert költségnek minősül.

Költségelszámolás Amennyiben az egyéni vállalkozó adott évi költségei meghaladják a bevételeit, akkor lehetősége van arra, hogy a bevételt meghaladó költségeket (a továbbiakban: elhatárolt veszteség) a következő öt adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) egyéni vállalkozásból származó jövedelmével szemben számolja el. Az adóévben elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető.

Mezőgazdasági tevékenységet végzők veszteségelhatárolása Mezőgazdasági tevékenység folytatása esetén a tárgyévi veszteség összege ugyancsak korlátozottan vihető vissza a megelőző 2 évre önellenőrzés keretében azzal, hogy a veszteség visszamenőleges elhatárolása esetén az egyes adóévekre az elhatárolt veszteség 30 százaléka vonható csak be veszteségelhatárolás címén. Amennyiben a veszteség összege ennél több, akkor a fennmaradó rész a későbbi évek jövedelmével szemben érvényesíthető.

Vállalkozói személyi jövedelemadó A vállalkozói adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, a felettes rész után 19 százalék az adó mértéke. A 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.

Nyilvántartás vezetés A vállalkozói szja szerint adózó egyéni vállalkozó részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvet, valamint a szükséges részletező nyilvántartásokat vezeti. Az átalányadózó csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti).

Bizonylat-kibocsátási kötelezettség szabályai Számla-, nyugta kiállítási kötelezettség (információs füzet a NAV honlapján)

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség Az áfa tv. rendelkezései szerint az adóalanynak az értékesítésről főszabály szerint számlát kell kiállítania. Azonban, amennyiben a vevő nem adóalany, és az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, kp. helyettesítő eszközzel maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását nem kéri, akkor az értékesítő adóalany mentesül a számla kibocsátási kötelezettség alól, és ilyen esetben nyugtaadási kötelezettség terheli.

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség Online pénztárgép használata: A 48/2013.(XI.15.) NGM rendelet 1. sz. melléklete sorolja fel azon adóalanyok, illetve üzletek körét, akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget. Tevékenységek TEÁOR szám szerinti besorolása kapcsán a Központi Statisztikai Hivatalhoz lehet fordulni. Az üzlet és a mozgóbolt fogalmát a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. tv. határozza meg. Mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség A standdal, elárusító asztallal alkalmilag kitelepülő vállalkozások (áfa alany termelők, kereskedők, magánszemélyek) is bizonylat kiállítására kötelezettek. Valamennyi értékesítés, szolgáltatásnyújtás kapcsán felmerül a számla-, vagy nyugtaadási kötelezettség.

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség

Amennyiben kitelepülés formájában történik az értékesítés alkalmilag felállított elárusítóhelyeken (akár egyszerű fabódékról, vagy árammal ellátott házikókról van szó) nem áll fenn a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség, tekintettel arra, hogy az elárusító hely nem minősül üzletnek.

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség

Tehát az ideiglenes kitelepüléseken nem kötelező pénztárgéppel kiállítani a nyugtát, illetve számlát, kivéve, ha azokat üzletnek minősülő helyen értékesítik, vagy mozgóárusítás keretében. (pl. kocsiból történik az értékesítés)

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség A számla illetve nyugta kiállítási kötelezettség megszegését az adóhatóság szankcionálja. A vállalkozó illetve alkalmazottja terhére is kiszabható mulasztási bírság. Az adóhatóság a büntetés mértékének meghatározásánál mérlegeli azt is, hogy az adózó vagy alkalmazottja követett-e el már korábban is mulasztást vagy ez első esetben fordul elő.

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség Mulasztás esetén bírságra számíthat a vállalkozó, de az alkalmazott terhére is kiszabható 10 eFt-tól 50 eFt-ig terjedő bírság, az összes körülmény figyelembevételével. Kiemelt jelentősége van annak, hogy valamennyi értékesítés esetén kerüljön kiállításra számla vagy nyugta (még akkor is, ha a vevő jelzi, hogy nem kér bizonylatot)

Példa 1./ Az a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany, aki a piacon magánszemély vevőknek az általa termelt barackot a bérelt asztalon értékesíti, legalább nyugtaadásra kötelezett. 2./ Ha az árusítást üzlethelyiségnek minősülő boltban végzi, akkor pénztárgépet is köteles alkalmazni, mivel ilyen esetben nyugtaadási kötelezettségét csak pénztárgéppel teljesítheti.

Számla, nyugta kiállítási kötelezettség A korábban hatályos szabályok szerint: amennyiben az adózó nem volt kötelezett pénztárgép használatára, de pl. piaci kitelepülés alkalmával mégis annak használata mellett döntött, akkor az online pénztárgépet off-line üzemmódba kellett korábban állítania. Ebben az esetben adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezett a NAV felé, mindazon tételek vonatkozásában, melyeket a kitelepülés során pénztárgéppel bizonylatolt.

Változás A pénztárgéphasználatra nem kötelezett (pl. kitelepülésen árusító), de azt saját döntés alapján használó őstermelő, vagy egyéni vállalkozó 2016.04.02-tól a kitelepülésen is online módon köteles üzemeltetni a pénztárgépet. - nem kell már adatszolgáltatást teljesíteni CD/DVD lemezen (PTGOPTA adatlap) az offline módban teljesített bevételekről, szolgáltatási szerződést kell kötni a pénztárgépben lévő SIM-kártyát biztosító hírközlési szolgáltatóval (ha még nincs ilyen szerződés).

Nincs lehetőség a számlaadási kötelezettség alól való mentesülésre

Az adóalany valamint a nem adóalany jogi személy felé teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén (feltéve, hogy az ügylet nem adómentes annak közérdekű, vagy speciális jellegére tekintettel) nincs lehetőség a számlaadási kötelezettség alóli mentesülésre.

Fontos! Az általános jogkövetkezmények mellett az átalányadózásra való jogosultság is megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. További információk a 18. számú információs füzetben.

Egyéb hasznos tudnivalók

Célszerű az árusítás helyszínén tartani a forgalmazott termékek beszerzési számláit – akár másolatban – mivel több hatóság is kérheti azokat.

Egyéb hasznos tudnivalók

Egyéb hasznos tudnivalók Az Eva tv. hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozói tevékenységen kívül végzett mezőgazdasági őstermelői tevékenységre. (Eva tv. 17.§ (4) bek.) Az ebből származó bevétel nem minősül evás bevételnek, amennyiben azt az Szja tv. 10.§-a alapján bizonylatolják. Ugyanakkor, ha az őstermelői tevékenység kapcsán számlát ad az adózó és feltünteti azon az evas adószámát, akkor az Eva szabályai szerint kell leadóznia ezen bevételét is

Biztosítási kötelezettség bejelentése Foglalkoztatottakkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség

Bejelentési kötelezettség Amennyiben a magánszemély akár őstermelőként, akár szja-s egyéni vállalkozóként biztosítottá válik, bejelentési kötelezettség terheli a NAV felé: T1041 nyomtatványon Amennyiben alkalmazottat is foglalkoztat, akkor: - munkaviszony esetén T1041 nyomtatvány, - EFO keretében történő foglalkoztatás esetén vagy a 185 telefonszámon, vagy a T1042E nyomtatvány benyújtásával jelent. (foglalkoztatás meghiúsulása esetén van lehetőség törlésre)

Az új rendelet Felhatalmazást kapott a Kormány, hogy rendeletben határozza meg: - az őstermelői igazolvány kiadásával, érvénytelenítésével, cseréjével, módosításával, visszavonásával és bevonásával, használata jogszerűségének, az abban foglalt adatok valódiságának ellenőrzésével, elektronikus ügyintézésével, valamint a nyilvántartás vezetésével összefüggő előírásokat, - az őstermelői nyilvántartást vezető, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervet. (NÉBIH) (203/2016. (VII.21.) Korm. rendelet az őstermelői nyilvántartással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról)

Őstermelői nyilvántartásban rögzítendő adatok Az Szja tv. részletesen meghatározza, hogy  az őstermelők tevékenységének átláthatóbbá tétele és  az ellenőrzés hatékonyságának biztosítása céljából az őstermelői nyilvántartásban (az élelmiszerláncfelügyeleti információs rendszerben) milyen adatokat és kinek szükséges rögzíteni, adatszolg. Szja tv. 81/A.§ (1)-(2) bekezdés Hatálybalépés: 2016.07.01.

Őstermelői adatok nyilvánossá tétele Az őstermelőkkel kapcsolatos - bárki számára megismerhető, nyilvános –– adatok körét részletesen meghatározza a törvény. Cél:  a széles körű fogyasztói tájékoztatás,  élelmiszer-biztonság,  termék nyomon követhetősége. Az Agrárkamara köteles az (1) bekezdés szerinti adatokat naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni. (összhangban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv-el) Szja tv. 81/B.§ (1) bekezdés, Hatálybalépés: 2016.09.01.

Igazolványok, betétlapok ellenőrzése A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi: - az őstermelői igazolvány és - az értékesítési betétlap használatának jogszerűségét, valamint - az őstermelő által közölt és nyilvántartásba vett adatok és nyilatkozatok valódiságát. A nem jogszerű használat megállapításáról szóló határozatot az adóhatóságnak megküldi. Szja tv. 81/C.§ Hatálybalépés: 2016.07.01.

Termőföld értékesítés adómentességére vonatkozó rendelkezés változása A termőföldek jelentős része haszonbérletben van. Ezen földek értékesítése kapcsán indokolt volt az adómentes termőföld átruházás feltételeinek meghatározásánál arról is rendelkezni, hogy ilyen esetben az 5 vagy 10 éves hasznosítási időszak kezdő napja a haszonbérleti szerződés lejártát követő december 31. Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1. Hatálybalépés: 2016.07.01.

Kérdés esetén elérhetőségek Adózó adózással kapcsolatos kérdése

Konkrét adóüggyel függ össze

Személyes tájékoztatás ügyfélszolgálatokon

Postai úton megküldött, aláírt levél

Általános adójogi kérdés

Ügyintéző Contact Center ( ÜCC ) Pin kód birtokában Tel.: 06/40/20-21-22 06/80/20-21-22

Általános tájékoztató telefonos rendszer (TCC)

Tel.: 06/40/42-42-42) Külföldről: +36 (1) 250-9500

E-mail írása

Postai úton megküldött, aláírt levél

(TCC) www.nav. gov.hu

kapcsolat menüpont

36-1/441-96-00 ( Külföldről )

Az ügyfél beazonosítható

Az ügyfél nem beazonosítható

Készítette: Wallerné Fuit Anikó Tájékoztatási Osztály

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!