Adózási alapismeretek 2. konzultáció
Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények Feladatmegoldás
Adózási alapfogalmak • Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, minden olyan szervezet, amelyre adókötelezettség vonatkozik • Adó tárgya: dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik
Adózási alapfogalmak • Adóalap: az adó tárgyának mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítják • Adótartozás: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás • Adófizető: az adót ténylegesen megfizető természetes vagy jogi személy • Adómérték: az adóalap vagy annak egységére jutó adó • Adókulcs: adómérték az adóalap %-ában
Adózási alapfogalmak • Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg • Adókedvezmény: az adóalanynak nyújtott kedvezmény • Adómentesség: az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel • Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezetek
Adózási alapfogalmak • Adóbevallás: olyan kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adózó adókötelezettsége • Adókötelezettség: bejelentés, nyilvántartások vezetése, bizonylati rend, adómegállapítás, adóbevallás, adóbefizetés, adólevonási és beszedési, nyilatkozattételi-, adóelőleg-fizetési és adatszolgáltatási kötelezettség
Adózási alapfogalmak • Adóelkerülés: jogszabály alapján adóminimalizálás • Adócsalás: adómegkerülés jogszabályok megsértésével
Adók rendszerezése • Adóalanyok szerint – Természetes személy – Jogi személy – egyéb
• Adóviselés alapján – Direkt adó (egyenes, pl. Szja) – Indirekt adó (áfa)
• Adó tárgya szerint – Jövedelmet terhelő – Vagyont terhelő
Adók rendszerezése • Adó felhasználása szerint – Általános adó – Céladó
• Adó mértéke szerint – Lineáris – Progresszív – Degresszív
• Jogosultság szerint – Központi – Helyi
Adók rendszerezése • Adó megjelenése szerint – Pénzbeli – természetbeni
• Időbeliség szerint – Folyamatos – Egyszeri
• Behajtás módja szerint – – – –
Stb.
Önadózás Levonás Kivetés behajtás
Adózás rendje • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről • Cél: • az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása
Adózó • • • • •
Az adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az ART törvény írja elő.
Adóhatóság • Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve mint állami adóhatóság, • NAV vámszerve mint vámhatóság • az önkormányzat jegyzője • a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el
Adóhatóság feladatai I. • nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő • az adót, a költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, adó-visszaigénylést megállapítja
Adóhatóság feladatai II. • az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja • az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi • a költségvetési támogatást, az adóvisszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja • vezeti az adózók adószámláját
Adóhatósági ellenőrzés I. • Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket.
Adóhatósági ellenőrzés II. • Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. • Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
Adóhatósági ellenőrzés III. • • • • •
Az ellenőrzés célja: a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló az állami garancia beváltásához kapcsolódó az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, • az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, • az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés
Adóhatósági ellenőrzés IV. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni • a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el • az Állami Számvevőszék elnökének felhívására • az adópolitikáért felelős miniszter utasítására • az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján
Adóhatósági ellenőrzés V. A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.
Jogkövetkezmények – késedelmi pótlék • Az adó késedelmes megfizetése esetén • A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Jogkövetkezmények – önellenőrzési pótlék • Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. • Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
Jogkövetkezmények – önellenőrzési pótlék • Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, • ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani • a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.
Jogkövetkezmények - adóbírság • Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, • önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, • illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.
Jogkövetkezmények - adóbírság • Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. • Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. • Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. • Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. • A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha • bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti • a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki • bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti
Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, • a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, • a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el
Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, • ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja • a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. • Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, • ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
A végrehajtási eljárás • Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. • Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít.
A végrehajtási eljárás • Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza • vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, • az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, • vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja • a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
A végrehajtási eljárás • Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza • vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, • az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, • vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja • a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
Az adók és költségvetési támogatások esedékessége • 2. számú melléklet • Az adókat a melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési támogatásokat a melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. • Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, az illetéket, a cégautó-adót, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve -, és a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. • A cégautó-adót kerekítés nélkül forintban kell megfizetni. • Az 1000 forintot el nem érő adóját nem kell megfizetni, és az adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést, visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.
Határidők Személyi jövedelemadó • A munkáltató az általa levont személyi jövedelemadó-előleget – az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig
• a kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget – a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig
• a magánszemély, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, – a negyedévet követő hó 12. napjáig
A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, a személyi jövedelemadót – az adóévet követő év május 20-áig,
A vállalkozási tevékenységet folytató vagy általános forgalmiadó-fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemély a személyi jövedelemadót – az adóévet követő év február 25-éig
Határidők Áfa Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó nettó, elszámolandó összegét • ha havonta tesz adóbevallást – a tárgyhót követő hó 20. napjáig,
• ha negyedévente tesz adóbevallást – a negyedévet követő hó 20. napjáig,
• ha évente tesz adóbevallást – az adóévet követő év február 25-éig
• fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. •
•
Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
Határidők Áfa • negyedévenként kell adóbevallást benyújtani • havonként kell adóbevallást benyújtani, ha a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adó különbözetének (az elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte • évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben – az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és – az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal
Határidők Áfa • az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérni, – ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete meghatározott értékhatárt elérte – termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege a meghatározott értékhatárt meghaladta – az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg
– a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérni, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte – az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte – havonként kell adóbevallást benyújtani a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult
Határidők Társasági adó • ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget – minden hónap 20. napjáig
• ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint negyedévenként fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget – a negyedévet követő hó 20. napjáig
• A bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetni • az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét – az adóévet követő év május 31-éig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza •
A kifizető az osztalékadót a levonást, juttatást követő hó 12. napjáig fizeti meg. –
A belföldi illetőségű osztalékban részesülő adózó a kifizető által tőle levont osztalékadót az adóévet követő év május 31-étől igényelheti vissza.
Határidők Járulékok • Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék • a munkáltató az általa levont járulékot – az elszámolt hónapot követő hó 12. napjáig,
• a kifizető az általa levont járulékot – a kifizetés hónapját követő hó 12. napjáig,
• az egyéni vállalkozó a járulékot havonta – a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig
Rehabilitációs hozzájárulás • Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben – a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg.
• A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét – az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni.
Határidők Külön fel nem sorolt befizetések • Az előzőekben fel nem sorolt adókat a külön jogszabályban megállapított módon és határidőben kell megfizetni. • Ennek hiányában, ha törvény előlegfizetést ír elő, azt a tárgyhó 28. napjáig, az adót a tárgyhót követő hó 20. napjáig, az adóévre megállapított adót az éves adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni
Határidők Önkormányzati adók • Az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott 1000 forintot el nem érő adót az adózónak nem kell megfizetnie, és az önkormányzati adóhatóság az 1000 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki, és nem tartja nyilván. • Építményadó, telekadó – Az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15éig, illetve szeptember 15-éig megfizetnie.
• Kommunális adó, iparűzési adó – A magánszemélynek félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig megfizetnie. – A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-éig, illetve szeptember 15-éig fizet. – A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak az iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie.
Határidők Önkormányzati adók • Idegenforgalmi adó – Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie.
• A belföldi rendszámú gépjárművek adója – a gépjárműadót félévenként, két egyenlő részletben az adóév március 15éig, illetve az adóév szeptember 15-éig fizeti meg.
Költségvetési támogatás • •
•
a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta – a tárgyhót követő hó 20. napjától a feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatást az előírt mellékletekkel ellátott – bevallás benyújtása időpontjától igényelheti. az adózó a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatást havonta, – a tárgyhót követő hó 20. napjától igényelheti.
Köszönöm a figyelmet!
Forrás: Dr. Herich György: Adótan 2015, Penta Unió, Pécs 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről
