Adózási alapismeretek 2. konzultáció
Adózási alapfogalmak Adóhatóságok Ellenőrzés Jogkövetkezmények
Adózási alapfogalmak • Adóalany: az adó fizetésére kötelezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli társas vállalkozás, minden olyan szervezet, amelyre adókötelezettség vonatkozik • Adó tárgya: dolog, jog, jogosultság, tevékenység, amely után az adót fizetik
Adózási alapfogalmak • Adóalap: az adó tárgyának mennyisége, amelyre a fizetendő adót kiszámítják • Adótartozás: esedékességkor meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás • Adófizető: az adót ténylegesen megfizető természetes vagy jogi személy • Adómérték: az adóalap vagy annak egységére jutó adó • Adókulcs: adómérték az adóalap %-ában
Adózási alapfogalmak • Adótétel: az adóalap természetes mértékegységére megállapított fix adóösszeg • Adókedvezmény: az adóalanynak nyújtott kedvezmény • Adómentesség: az általános kötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel • Adóhatóság: az adóztatót képviselő szervezetek
Adózási alapfogalmak • Adóbevallás: olyan kimutatás, amelyből pontosan megállapítható az adózó adókötelezettsége • Adókötelezettség: bejelentés, nyilvántartások vezetése, bizonylati rend, adómegállapítás, adóbevallás, adóbefizetés, adólevonási és beszedési, nyilatkozattételi-, adóelőleg-fizetési és adatszolgáltatási kötelezettség
Adózási alapfogalmak • Adóáthárítás: – Szándékolt (áfa) – Nem szándékolt
• Adóelhárítás – Megengedett – Nem megengedett
• Adóelkerülés: jogszabály alapján adóminimalizálás • Adócsalás: adómegkerülés jogszabályok megsértésével
Adók rendszerezése • Adóalanyok szerint – Természetes személy – Jogi személy – egyéb
• Adóviselés alapján – Direkt adó (egyenes, pl. Szja) – Indirekt adó (áfa
• Adó tárgya szerint – Jövedelmet terhelő – Vagyont terhelő
Adók rendszerezése • Adó felhasználása szerint – Általános adó – Céladó
• Adó mértéke szerint – Lineáris – Progresszív – Degresszív
• Jogosultság szerint – Központi – Helyi
Adók rendszerezése • Adó megjelenése szerint – Pénzbeli – természetbeni
• Időbeliség szerint – Folyamatos – Egyszeri
• Behajtás módja szerint – – – –
Stb.
Önadózás Levonás Kivetés behajtás
Adózás rendje • 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről • Cél: • az adózás rendjének, az eljárás törvényessége és eredményessége érdekében az adózók és az adóhatóságok jogainak és kötelezettségeinek egységes szabályozása
Adózó • • • • •
Az adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az ART törvény írja elő.
Adóhatóság • Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve mint állami adóhatóság, • NAV vámszerve mint vámhatóság • az önkormányzat jegyzője • a fővárosi és megyei kormányhivatal, ha az önkormányzati adóhatóság felettes szerveként jár el
Adóhatóság feladatai I. • nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő • az adót, a költségvetési támogatást, adóvisszatérítést, adó-visszaigénylést megállapítja
Adóhatóság feladatai II. • az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja • az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi • a költségvetési támogatást, az adóvisszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja • vezeti az adózók adószámláját
Adóhatósági ellenőrzés I. • Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítésének, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket.
Adóhatósági ellenőrzés II. • Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. • Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.
Adóhatósági ellenőrzés III. • • • • •
Az ellenőrzés célja: a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló az állami garancia beváltásához kapcsolódó az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, • az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, • az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés
Adóhatósági ellenőrzés IV. Kötelező az ellenőrzést lefolytatni • a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el • az Állami Számvevőszék elnökének felhívására • az adópolitikáért felelős miniszter utasítására • az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján
Adóhatósági ellenőrzés V. A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.
Jogkövetkezmények – késedelmi pótlék • Az adó késedelmes megfizetése esetén • A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Jogkövetkezmények – önellenőrzési pótlék • Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. • Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg.
Jogkövetkezmények – önellenőrzési pótlék • Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, • ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani • a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig.
Jogkövetkezmények - adóbírság • Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, • önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, • illetve a költségvetési támogatást igénybe vették.
Jogkövetkezmények - adóbírság • Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. • Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. • Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. • Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. • A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha • bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti • a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki • bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti
Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat • a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, • a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, • a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, • a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el
Jogkövetkezmények – mulasztási bírság • Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, • ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja • a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. • Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, • ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
A végrehajtási eljárás • Az adóhatóság alkalmazottja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza. • Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít.
A végrehajtási eljárás • Ha az adózó a végrehajtási eljárás eredményességét a végrehajtó veszélyeztetésével, fenyegetésével akadályozza • vagy az eljárás lefolytatásának meghiúsítását megkísérli, • az adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti, • vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását biztosíthatja • a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.
Köszönöm a figyelmet!
Forrás: Dr. Herich György: Adótan 2014, Penta Unió, Pécs 2003. évi XCII. tv. az adózás rendjéről
