AdóTükör 2010 a legfontosabb (KKV) változások

AdóTükör 2010 a legfontosabb (KKV) változások

Személyi jövedelemadó (SZJA): • A jövedelemadó alapjának kiszámítása szuperbruttósítással történik, vagyis az adóalapot meg kell növelni 27%-kal. • Az adótábla alkalmazásában a szuperbruttó alapja 5 mFt-os mértékéig 17% a felett 32%. A 4%-os különadó megszőnik! • Az adójóváírás havi 15.100 Ft jogosultsági határa 3.188.000 Ft, eddig a szuperbruttó-határ eléréséig kérhetı. Az adójóváírást az év végi bevallásban a jogosultsági határ feletti jövedelemnél a meghaladó részre 12%-kal csökkenteni kell. Az adójóváírás így 4.698.000 Ft-os szuperbruttó határnál veszik el, a valós jogosultsági határa 2.510.000 Ft. • A jövedelmek valós adókulcsai: 21,59% 3.937.000 Ft-ig, utána 40,64%. (Az intézkedés tehát részben adóemelés!) • Az adóelıleg-megállapító munkáltató levonja a szuperbruttósítás szerinti jövedelem adóelılegét, ahol az adóterhet nem viselı járandóságokra nem kell a 27%-os korrekciós tényezıt felszámítania. Ha a magánszemély vallja saját maga a járulékait, akkor a kapott bevétel 78%-a lesz jövedelem (pl. nem kifizetıtıl származó bér). • Adóelıleg-nyilatkozatot ad a magánszemély költségelszámolásáról, adóelıleg-megállapítási módjáról, adóterhet nem viselı járandóságairól, adójóváírásáról, családi kedvezményérıl, és az állami végkielégítés megosztásáról. A nyilatkozata változtatható és nem kötelezı, de bírságolható, sıt az elmaradt járuléklevonás miatt 39%, a 10 eFt-nál nagyobb adókülönbözetnél 12% bírságot vall az adóbevallásában. (Ha észreveszi, akkor önadózóvá válik.) • A családi pótlék adómentes! Adóterhet nem viselı járandóságként való kezelését Alkotmánybíróság (AB) törölte! • A tevékenységben közremőködı társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók az osztalékukra tekintettel a tevékenységükre jellemzı kereset (TJK) mértékéig nem önálló jövedelem (bér) szerint kell megállapítaniuk az adójukat. • A TJK megállapítása a szokásos piaci érték szabályai szerint háromféle lehet: munkaviszonyból elérhetı, maradékelv módszere, a haszon vélelmezett 80%-a szerinti. A kimutatást minden érintett jogviszonyban alkalmazni kell. • A TJK megállapítását – hacsak, arról az AB másként nem dönt - saját számításban kell összegezni és adózási iratként ırizni. Nem köteles betartani a szabályt az, aki az osztalékfizetéskor nem mőködik közre (pl. megbízott, munkavállaló). Az egyéni vállalkozónak minısülı tevékenységüket felfüggeszteni nem tudók esetében a szabályt kizárólag akkor nem kell alkalmazni, ha nincs osztalék. A TJK szabályait nem alkalmazza az egyszerősített vállalkozói adó (EVA) alá tartozó; az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) alanya pedig felmentést kapott alóla. • Az egyéni vállalkozó TJK szerinti osztalék-kifizetés esetén számítandó adóalapját csökkenti a TJK 1,27-szeresére jutó elızı évi kulccsal számolt adó, amelyet fel kell tüntetni a megırzendı nyilvántartásban is. • A TJK szabályait már a 2010 során kifizetendı osztalékra alkalmazni kell, kivéve, ha osztalékelılegként azt már kifizették. • A falusi vendéglátás, a gyógyszerészeti magántevékenység, és az egyéni EU ügyvéd nem minısül egyéni vállalkozónak. • Az egészségbiztosítási pénztárnak befizetett adóköteles jövedelem már nem bér, így az ilyen kedvezmények se járnak rá. • A hallgatói munkadíjnak a minimálbér kétszerese számít adóterhet nem viselı járandóságnak (eddig csak az egyszerese) • Adóterhet nem viselı járandóság lett a munkáltatói lakástámogatás, de 5 mFt felsı határig. A borravaló és a felszolgálási díj kikerült az adóterhet nem viselı járandóságok közül bérként adózik, vagy saját bevallásban egyéb jövedelemnek számít. • Jövedelemmé válik a munkáltató tevékenységének hatókörén és ellátási feltételén kívüli iskolarendszerő képzés költsége. • A társasági adó alá tartozóknál a reprezentáció és az üzleti ajándék kikerült a személyi jövedelemadó körébıl. • A devizás bevételeknél az aznapi MNB árfolyam lett az érvényes, választható a bizonylattal igazolt árfolyam, vagy a régi szabály. • Megszőnik a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, az MNYP kiegészítı tagdíj és az alkalmi foglalkoztatás és háztartási szolgáltatás adókedvezménye. Ez utóbbinál nem kell feltüntetni a kiadást igazoló számla adatait a bevallásban. • A megmaradt kedvezmény 7.620.000 Ft jövedelemtıl korlátos, a családi kedvezménynél gyerekenként 635.000 Ft-tal nı. • A súlyosan fogyatékos személyek kedvezménye megmaradt a minimálbér 5%-a, vagyis 2010-ben havi 3.675 Ft. • Adókötelessé vált a belföldi és a külföldi napidíj, de kivétel maradt a nemzetközi fuvarozók 25 EUR összegő napidíja. • Adókötelessé vált az üzemanyag-megtakarítás, amelybıl havi 100.000 Ft költség-átalányként levonható. • Egyszerősített adóbevallást nyújthat be az EKHO-s magánszemély is, ekho átvállalás, vagy „különekho” esetét kivéve. • Természetbeni juttatás a bankkártya és az utalvány, ha az célirányosan adott termékköre vonatkozik. • Az egyéni vállalkozók adója 19%-ra emelkedett, de megszőnt a rájuk vonatkozó 4%-os különadó. • Az átalányadózó vállalkozók 27%-kal növelt alapon kell az átalányadóját megállapítania. • Az egyéni vállalkozók veszteségelhatárolása bármely rendeltetésszerő joggyakorlás esetén él, APEH engedély nélkül is. • Az egyéni vállalkozóknál megszőnt az iparőzési adó, a szabadalom, a külsı féltıl kapott K+F kedvezménye. • A fejlesztési tartalék feloldására 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre (2009.01.01-tıl visszamenılegesen) • A cégautóadó megfizetése esetén az egyéni vállalkozó érvényesítheti az értékcsökkenést. • A határidıben teljesített munkaügyi elmarasztaló határozatban foglaltak esetén fenntartható a 10%-os adózás feltételei. • Ellenırzött tıkepiaci ügylet a magyar és EGT tagállambeli tızsde vagy befektetés-szolgáltató PSZÁF engedélyes ügylete, amelyrıl igazolást adnak ki a magánszemélynek. Ez az ügylet 20%-kal adózik és nincs adóelılege. • A hitelintézettel, befektetés-szolgáltatóval (akár külföldivel is) kötött tartós befektetéső szerzıdésben a befektetések hozama adómentes, ha 5 naptári évig nem nyúlnak hozzá, 10% adó vonatkozik rá, ha a lekötés a 3. évnél megszakad. Bevallani csak a 10%-os adózási lekötési hozamot kell, azt is csak a magánszemélynek, de arra adóelıleget nem kell fizetnie. FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (minden jog fenntartva)

oldal: 1/6

1134 Budapest, Róbert Károly krt. 61-65. Tel/Fax: 1/2388023, e-mail: [email protected], WEB: www.fairconto.hu

AdóTükör 2010 a legfontosabb (KKV) változások • •

• •

• • • • • • • • •

A biztosítási hozam akkor adómentes, ha 10 év után szőnik meg a kötvény és 10% (kamat utáni adóként), ha 5 év után. A számlát (vagy felvásárlási jegyet) benyújtó magánszemélyt (attól függetlenül, hogy nem egyéni vállalkozó) már nem kell automatikusan adóelıleg (és EHO) levonással illetni, kivéve, ha ezt nyilatkozatban kéri. Pl. a bérbeadó így maga fizetheti adóját, de maga is felel az adóelıleg-fizetésérért is! Az önálló tevékenységet végzı (nem egyéni vállalkozó, számlát nem adó) magánszemélytıl a 10%-os átalánnyal, vagy az 50%-nál magasabb költséghányad felett is lehet adóelıleget vonni, ha arról nyilatkozik. Egyes természetbeni juttatások után 25% adót kell fizetni: üdülési csekk a minimálbér mértékéig, meleg étkezési utalvány 18.000 Ft-ig, iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-ig, iskolarendszerő képzés (183.750 Ft-ig) munkáltatói önkéntes- és nyugdíjpénztári befizetések 30, vagy 50%-ig, MNYP tagdíj-kiegészítés, a szövetkezeti közösségi alapból való juttatás a minimálbér feléig, és végül a helyi utazási bérlet (a 2009-ben vásárolt 2010. évire még nem). A hideg étkezési jegyre, az évente háromszor adható csekély értékő ajándékra, a mővelıdési intézményi szolgáltatásra (színházjegyre), az érmekre és trófeákra, a legalább két éves számítógépre, 54% SZJA-t és TB járulékot is kell fizetni. A természetbeni juttatás adója (biztosított esetében) 54% SZJA, és az SZJA-val növelt alapon 27% TB (összesen: 95,58%), más természetbeni juttatás esetében az adó 54% SZJA és 27% EHO (összesen 81%). 10%-os adóval csábított off-shore osztalékot és tıkekivonást lehet hazahozni, állampapírba fektetés nélkül is és bevallani a 2009-es bevallásban, ha az osztalékfizetés alapját a külföldi cégben legkésıbb 2009.12.31.-ig kimutatták. Adómentes a kifizetı által rendelt oltás költsége és adómentes maradt a munkáltató ingyenesen nyújtott internet díja. Adómentes lett a pénzintézeti vagy közüzemi szolgáltató által elengedett tartozás. Adómentes továbbra is a termıföldeladás, ha annak mértéke nem haladja meg a 4.318.000 Ft-ot. A magánszemély 25% árfolyamnyereség-adót fizet a magyar ingatlannal rendelkezı „off-shore” cégének eladásából származó jövedelemre. Az „off-shore” területre magánszemélynek fizetett kamat, jogdíj, szolgáltatás 30% SZJA alá került. A kamatkedvezmény adója 54%-ra emelkedik (10%-os emelés), amelyrıl munkáltató esetén az érintett tájékoztatást kap. Kártyajáték jövedelme 2010.04.01-tıl nem az SZJA alá, hanem a tiszta játékbevételre kimért 40% -os játékadó alá kerül.

Az egyéni cég fıbb szabályai (az egyéni vállalkozás újraszabályozása) • Az egyéni vállalkozás csak ügyfélkapun keresztül hozható létre, akár adótartozás esetén is, amihez már az erkölcsi bizonyítvány se szükséges. A bejelentkezés költség- és illetékmentes! Szüneteltethetı a tevékenység, de az szinte azonos a megszőnéssel (de nem szőnik meg az EVA alanyiság és addig nem kell TB járulékot fizetnie). Egyéni vállalkozó egyéni céggé jegyeztetheti be magát, amely így már forgalomképes. Az egyéni céget cégeljárásban jegyzik be, amely procedúra nem költségmentes! (Lásd az errıl szóló külön szerkesztett FairConto összefoglalót!) Egyszerősített vállalkozói adó (EVA): • Az EVA mértéke 25%-ról 30%-ra emelkedik. A bevételi határ átlépésének tételére nem becslés, hanem 50% EVA lép be. • Nem veszett el az EVA alanyiság 2009-re 26 mFt-os bevételi határig. 2010-ben újra 25 mFt a bevételi határ! • A közösségi kereskedelmi kapcsolat esetén (általában tagországbeli adóalanynak való szolgáltatásnyújtáskor) bevallást és ez alapján összesítı elszámolást kell beküldenie az EVA alanynak. (Ilyenkor havi ÁFA bevallóvá válik.) • A bevételi nyilvántartást vezetık 2010.02.25-ig küldik be a 2009-rıl szóló EVA bevallásukat. Általános forgalmi adó (ÁFA): • A távhı ÁFA kulcsa 5%-ra mérséklıdött (az EU nem emelt kifogást). • A szolgáltatás igénybevevıjének székhelye (lakóhelye, legérintettebb telephelye) szerint kell az ÁFA teljesítési helyét megállapítani. Adóalanyok között ez az ügynöki szolgáltatások, a szállítás/fuvarozás ÁFA kezelését, illetve a 30 napnál hosszabb közlekedési eszköz bérbeadásának ÁFA szabályait változtatja meg úgy, hogy az igénybevevı székhelye szerint kell eljárni, ha az országhatáron kívüli, akkor fordítottan, a vevı állapítja meg majd saját maga számára a saját országbeli hozzáadott érték adóját. Az export-import fuvar esetében arról, hogy az az ellenértékbe beletartozó fuvarköltséget tartalmaz, nyilatkoznia kell vevınek, sıt, fuvarokmánnyal (export esetén hatósági kiléptetéssel is) bizonyítani kell az ÁFA mentes számlázáshoz. • Kötelezıen közösségi adószám kell az EU-n belüli kereskedelmi kapcsolatokhoz. • Az EU szabályoknak megfelelı számlát is el kell fogadni, de belföldi fordított ÁFA esetében elegendıek a kapcsolódó iratok is. • A közösségi szolgáltatások új tételként jelennek meg az összesítı elszámolásban, azokat nyújtáskor és igénybevételkor is jelenteni kell. Az adatszolgáltatást a bevallási gyakoriságnak megfelelıen, legalább negyedévente kell benyújtani, kizárólag akkor, ha volt ilyen ÁFA alap. Át kell térni a (nettó) 100.000 EUR feletti (az ÁFA tv. EU csatlakozáskori árfolyamán kell számítani, vagyis 252,19*100,000 EUR = 25.219.000 Ft) bevétel esetében havi adatszolgáltatásra, ilyenkor a negyedév elsı, vagy második hónapjáig terjedı törtidıszakú elszámolást kell beadni. • Az alanyi adómentességgel rendelkezıknél a fordított ÁFA alá tartozó tételeikre megnyílt az input ÁFA levonási joga. • A számlákon már nem kell feltüntetni a példányszámozást, elég az eredeti (1* kinyomtatható) példányt megkülönböztetni. A pénztárgépek alkalmazása tevékenységfüggıvé vált, de továbbra se nyugtát adni, ha számlát bocsát ki az eladó. FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (minden jog fenntartva)

oldal: 2/6


AdóTükör 2010 a legfontosabb (KKV) változások •

•

• •

• •

Az EU tagországokból származó bizonylatok miatti ÁFA visszatérítési igényt elektronikus úton az APEH-hez kell benyújtani, bármely EU nyelven (ha azt nem korlátozta a tagország), a tárgyévet követı szeptember 30-ig, ezt az APEH 15 napon belül továbbítja, ahol a tagországbeli közigazgatási határidık szerint bírálják azt el (amely legalább 6 hónap). Más tagországbeli a magyar ÁFA összeg visszatérítését szintén a helyi adóhatóságánál kezdeményezi, amelyet az továbbít az APEH számára. A kérelmet akkor bírálja el az APEH (az egyéb feltételek mellett), ha üzemanyag esetében az adóalap 250 más esetben legalább 1000 EUR, és a kérelem – szokásos naptári évnél – legalább 400 EUR visszatérítését kéri. Az APEH alapesetben 4, kapcsolódó vizsgálatnál 7, hiánypótlásnál pedig 8 hónap alatt dönt és azt 10 nap alatt kiutalja. Az engedményezés kikerült az ÁFA mentes kategóriából, így az e miatt arányosítási kötelezettség is megszőnt. Az utazásszervezık által bekért (bírságolható) nyilatkozat szerint, ha a vásárló cég nem hárítja tovább költségeket, akkor utas és kaphat árrés-adózás szerinti számlát. Más esetben és olyan szolgáltatásoknál, ahol a szolgáltatás belföldön teljesült a fıszabály szerint kell eljárniuk (+25% ÁFA). A külföldön teljesült szolgáltatás (pl. szállásdíj, idegenvezetı díja, vendéglátás költsége) esetében nem számítható fel magyar ÁFA! Az ingatlanok értékesítése esetén, érintettség esetén az APEH – írásos kérelemre – tájékoztatást ad az eladó ÁFA státuszáról. Az ingatlanok értékesítésére 2010.02.01-ig választható a lakóingatlanok ÁFA mentes értékesítése. A határidı jogvesztı! Annál a lakóingatlannál, ahol törvényi tiltás miatt nem volt levonható ÁFA, a választás alapján megnyílik az ÁFA utólagos levonása! (Az ÁFA körös választás „erısebb”, mint a levonási tiltás miatti ÁFA mentes számlázás.)

Társasági adó (TAO): • A társasági adó kulcsa 16%-ról 19%-ra emelkedik, egyidejőleg megszőnik a 4%-os különadó. • A fejlesztési tartalék feloldására 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre (2009.01.01-tıl visszamenılegesen) • Enyhült (20%-nyi részre) az éven belüli behajthatatlan követelés elszámolhatósága. (2009.01.01-tıl) • A veszteségelhatárolása bármely rendeltetésszerő joggyakorlás esetén él, APEH engedély nélkül is. • Az off-shore cégek magyar társasági adóalanyokká váltak, ha kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kapnak, belföldi személytıl, vagy külföldi vállalkozótól. A számukra kifizetendı ilyen összegbıl 30% adót kell visszatartani. • Társasági adóalannyá vált az ingatlant (75%-os mérlegfıösszegrész esetén) tulajdonoló magyar (nem tızsdei) cég külföldi (nem magánszemély) tulajdonosa, ha részesedését eladta (kivonta) és a rá vonatkozó kettıs adóztatást kizáró egyezmény ismeri az ingatlan helye szerinti adó részesedés-eladásra vonatkozó esetét. Az érintett tulajdonos legelıször 2011.08.31-ig nyilatkozik, hogy alanynak minısül-e, ha igen, akkor 2011.11.20-án vallja be a magyar társasági adót (ha az részesedést eladta, kivonta). Ha a nyilatkozat elmarad és az adót (19%) nem fizetik meg, azért egyetemlegesen a magyar cég felel. • Megadóztatnák az ellenırzött külföldi társaság (CFC) fel nem osztott nyereségét, ha azok nem bírnak valódi gazdasági jelenléttel az országukban. A szándék szerint nemcsak off-shore, de a veszteséges, vagy akár a nyereséges tagországbeli cégrıl is lehet szó, ha a 19%-os magyar társasági adó kétharmadával kisebb kulccsal fizet adót (12,67%). Az adót a fel nem osztott nyereségbıl arra a tagra jutó rész alapján kell fizetni, amelyik legalább 25%-os tulajdoni részesedéső és ezt a tagot nem tulajdonolja más 10%-os részesedéső magyar tulajdonos. A valódi gazdasági jelenlét ellenırizhetısége, a fel nem osztott osztalék megállapíthatósága, így a szabály betarthatósága, kétséges, így alkotmányossága sem biztosított. • A bejelentett részesedés immár bármilyen minimum 30%-os mérték esetén is bejelenthetı, és ha legalább 1 év eltelik a megszerzésétıl, akkor az eladásakor az árfolyamnyereség csökkenti a társasági adó alapját. • Kapcsolt vállalkozásnak minısül a jövıben a közeli hozzátartozók vállalkozása, akkor is, ha nincs átkötı családtag; ez azonban csak akkor jön létre (és kell azt bejelenteni), ha a két érintett között módosítják a szerzıdést, vagy újat kötnek. • Új kedvezmény a mőemlék felújításra fordított értéknövelı beruházás összege. • Az adóalapot alapesetben már nem csökkenti a véglegesen kapott eszköz és nem növeli a véglegesen adott eszköz!!! Eszközhöz kötıdı elhatárolt összegek feloldásakor a 2012-es adóévig lehet azt adóalap-csökkentı tételként elszámolni. • A véglegesen átadott pénzeszközzel meg kell növelni az adóalapot, ha az azt kapó külföldi államával nincs kettıs adóztatás kizáró egyezmény, ha a juttatást kapó ellenırzött külföldi társaság, ha a juttatást kapónak nem nyilatkozott, hogy azzal nyeresége nem keletkezik. A szabályt a non-profit szervezetek alaptevékenységére nem kell alkalmazni. • Hitelezési veszteség nem adóalap-növelı tétel, kivéve, ha az kapcsolt magánszemélytıl eredt. • A közhasznú szervezetek kedvezménye az elıbbiek miatt kiemelkedıen közhasznú esetében 50% lett, tartósnál 20%. • A reprezentáció és az üzleti ajándék – társasági adó alanyoknál, alsó korlát nélkül – adóalap-növelı tétel lett. • Megszőnt fontosabb adóalap-kedvezmények: környezetvédelmi céltartalék, kapcsolt vállalkozások közti kamatfizetés, adott-kapott támogatás, képzımővészeti alkotás (2009.12.31-ig történı beszerzés 2014 végéig egyenlı részletekben írható le), szabadalom, mintaoltalom, KKV-ba történı befektetés árfolyamnyeresége (2014.12.31-ig történı eladásnál még érvényesíthetı marad), helyi iparőzési adó, és végül: külsı féltıl kapott K+F kedvezménye. • Közhasznú, kiemelten közhasznú nonprofit gazdasági társaság alaptevékenységéhez kapott támogatás (kivéve az adományt) növeli az adóalapot, ha az APEH-nál, vagy az önkormányzati adóhatóságnál adótartozása van. FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (minden jog fenntartva)

oldal: 3/6



Helyi adó: • A helyi iparőzési adót az APEH számára kell bevallani és befizetni, de a 2009-es évrıl még az önkormányzati adóhatóságnak kell vallani és ide kell megfizetni a 2010.03.16-án esedékes elsı félévre kivetett adóelıleget is. • A 2010.01.01-ét követıen a fióktelepét megszüntetı vállalkozás az APEH felé vall be, de továbbra is csak május 31-ével. • Az éves bevallásba került az adóelıleg, egy idıben történt önellenırzéssel nem lehet azt korrigáltatni, csak kérelemre. • Az önkormányzati adóhatóság 2011.12.31-ig rendelkeznek ellenırzési jogosultsággal, ezt követıen az idıszak elévül. • Az önkormányzati adóhatóság csak véleményezi az iparőzési adóra vonatkozó fizetési könnyítési kérelmeket, azonban az eljárás határozatát az APEH bocsátja ki és az APEH bonyolítja a jogorvoslati procedúrát is. • Csökkenti az iparőzési adóalapot a K+F elszámolt közvetlen (saját elıállítású, igénybevett szolgáltatást nem tartalmazó) költsége. Ahogy a többi adónemnél, itt is alkalmazandó a Frascati kézikönyv felméréseinek egységes gyakorlata. • Az APEH-hez külön be kell jelentkezni és egy másik, külön nyomtatványon iparőzési adó elılegét továbbra is be kell vallani, de ez alól mentesül az elıtársaság és az induló vállalkozás. Létezı, de a településen elıször telephelyet létesítı vállalkozás adóelıleget vall, de a forgalmát szabadon megbecsülheti és akár nullát is vallhat (szankció nélkül). • A helyi adókra a felügyeleti szerv is hozhat súlyosbító határozatot, ami bíróságon támadható meg. • A 70. évesnél idısebbek is alanyai lettek az idegenforgalmi adónak (a 18 éven aluli vendégek továbbra is mentesek). Vagyonadó: • A vagyonadó rendelkezések közül az ingatlanra vonatkozó szakaszokat az AB megsemmisítette. (Jogbizonytalanság okán) • Hatályos maradt a vízi jármővek adója, amely vitorlások esetében a vitorla minden m2-e után a gyártástól a 10. évig 2 eFt, a 11-21. éveiben 1eFt, azt követıen 500 Ft. Motoros vízi-jármőnél a motor teljesítménye után gyártástól az 5. évig 300 Ft, 610. éveiben 250 Ft, 11-15. éveiben 200 Ft, azt követıen 150 Ft. Mentes az engedélyköteles módon használt (teher-, vagy személyszállító), a sportszövetségi-, egyesületi tulajdonú és a rendırségi, valamint az antik (1950 elıtti tervezéső) hajó. • Hatályos maradt a légi jármővek adója, amely a legnagyobb felszálló tömeg minden megkezdett 100 kg-ja után a gyártástól az 5. évig 8 eFt, a 6-10. éveiben 7 eFt, a 11-15. éveiben 6 eFt, azt követıen 5 eFt. A nem motoros légi-jármő adója éppen az elızı tételek felét teszi ki. Mentes a sportegyesületi és légi üzemben-tartási engedélyes légi-jármő. • Hatályos maradt a személygépkocsik adója is. Mentes a muzeális (OT rendszámú) oldtimer, de nem mentes a forgalomból kivont (de még létezı) autó. Az adómértékeket az alábbi táblázat tartalmazza (Ft/kW/év): Gyártás éve / motorteljesítmény (1 LE = 1,36 kW) 125-175 kW 175-200 kW 200 kW felett 0-3. naptári évben 690 862,5 1035 4-7. naptári évben 600 750 900 8-11. naptári évben 460 575 690 12-15. naptári évben 370 462,5 555 16. naptári évtıl 280 350 420 • A hibrid autókat és a 3 vagy több gyermeket azonos háztartásban nevelı tulajdonost 50% kedvezmény illeti meg. • A vagyonadók az év elsı napján érvényes tulajdonost érintik, és azt (SZJA mellékletként) önadózással kell vallani, akkor is, ha az ellenırizhetetlen. (Az AB szerint nem alkotmányos probléma, ha vagyontárgy külföldön van bejegyezve.) • A vagyonadó levonható a gépjármőadóból és a cégautóadóból, utóbbinál akkor, ha az határidıben meg is van fizetve. • A vagyonadó alanya minden esetben belföldi szervezet is (az ingatlan esetében lett volna kizárólag magánszemély). • A vagyonadót az EVA alany és az adószámos magánszemély február 25-ig, a többi magánszemély május 20-ig, a szervezeti adóalanyok május 31-ig, a többiek pedig a fınyomtatványon (1042) vallanak május 20-ig. Egészségügyi hozzájárulás: • Megszőnik 2010.01.01-et követı vonatkozási idıszakra a tételes EHO (a vagyonadó eltörlése erre nincs hatással). • A százalékos EHO 11%-ról 27%-ra emelkedett, a reprezentációra és az üzleti ajándékra még a 2009-es 11% érvényes. • A 25%-os SZJA kulcs alá került természetbeni juttatásokra az EHO-t nem kell megfizetni. • Az SZJA bevallásban nem szereplı jövedelmek (pl. 100.000 Ft alatti osztalék) is 14% EHO alá kerültek. • A százalékos EHO-t 7,5 mFt egészségbiztosítási járulék-köteles jövedelem után már nem kell megfizetni. • Az osztalékalap után TJK megállapítására kötelezett egyéni vállalkozó a TJK mértékéig 27% EHO-t fizet az osztaléka után (14% helyett). Az osztalékalap továbbra is csak a tárgyévi beruházás értékcsökkenés feletti összegével csökkenhet. • A társaságok adózását közelítenék az egyéni vállalkozókéra, így a nem EVA alany fel nem vett osztalékára 27% EHOt kell fizetni (a 14% helyett), amelyet legelıször 2011.06.12-én kellene vallani. A szabály fel nem vett jövedelmet adóztat, vagyis alkotmányellenes (az ügy az AB döntésére vár). • Az EHO-t a kifizetı állapítja meg és vonja le. A bérleti díj EHO-mentességi határa továbbra is 1 mFt. • A magánszemély nyilatkozatával okozott különbözet esetén 39% költségkülönbözeti bírságot fizet. • Az mezıgazdasági kistermelı is 27% EHO alá került (mert jövedelme önálló tevékenységő lett), de az ıstermelı továbbra is a bevételének 0,75%-át, a fizetı-vendéglátó a tételes átalányadója 20%-át fizeti meg EHO-ként. FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (minden jog fenntartva)

oldal: 4/6



Társadalombiztosítás: • Beolvasztották a munkaerı-piaci alapba befolyó munkaadói járulékot a munkáltatói TB járulék egészségbiztosítási járulékrészébe. Mértéke 3%, amelybıl 2% egészségbiztosítási járulék és 1% a munkaerı-piaci járulék. • A TB járulék (a volt munkaadói járulékkal együtt számítva) 27% maradt, de már nem sávos, a teljes járulékalapra vetítik. • Beolvasztották a munkaerı-piaci alapba befolyó munkavállalói járulékot a biztosítotti TB járulék egészségbiztosítási járulékrészébe. Mértéke 7,5%, amelybıl 6% egészségbiztosítási járulék és 1,5% a munkaerı-piaci járulék. • A nyugdíjjárulék levonásának felsı határa napi 20.420 Ft, évi 7.453.300 Ft. • Egyidejőleg több társas vállalkozásban személyesen közremőködı tag és az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy melyik társas vállalkozásban választja a járulékminimum (TJK) megfizetését (január 31-ig). Ez a nyilatkozatot a havi járulékbevallásnak is tartalmaznia kell. • A TJK szerinti járulékfizetést ajánlja a törvény, az egyéni vállalkozók és a tevékenységben személyesen és ténylegesen közremőködı társas vállalkozók számára. A limit alkalmazása korántsem kötelezı, a „sima” minimálbér szerinti járulékfizetést az (amúgy is) elektronikusan beküldendı bevallásban kell bejelenteni, ami semmilyen extra intézkedést nem igényel. Az adóhatóság (ahogy az elmúlt, több mint 4 évben) fokozottabban ellenırzi az „elvárt” járulékszint alatt teljesítıket. Az ellenırzést a törvény írja elı, de a gyakorlatban ritka és eredménytelen, ráadásul az EVA alá tartozók esetében sok értelme sincs, hiszen az EVA alanynál minden bevételt az EVA által jövedelemmé lehet fordítani, az „elvárt” szintő járulékfizetésnek tehát az esetükben nincs is semmilyen racionalitása. • A társas vállalkozói jogviszony bármikor megszüntethetı és más olyan jogviszonnyá alakítható, amelyre a TJK nem érvényesül (pl. megbízott, vagy a munkáltatói-munkavállalói szerep elkülönülése esetén munkaviszony). A közremőködés nem szüntethetı meg egyéni vállalkozásban (csak magának az egyéni vállalkozásnak a szüneteltetésével) és olyan vállalkozásokban, ahol azt törvény (pl. ügyvédi iroda), vagy más megállapodás kizárja (pl. OEP finanszírozási szerzıdés). A TJK helyett a minimálbért vallóknál az APEH fokozottabban ellenırizhet (lásd fenn). • Továbbra is a minimálbér duplája az elvárt járulékalap a munkavállalók esetében, de a munkáltató a bevallásában minimálbért tüntet fel, akkor a szerint vall, a dupla minimálbér alkalmazása továbbra sem kötelezı. • A járulékfizetésre vonatkozó „elvárt” szintő szabályokat az EKHO alá tartozók nem alkalmazzák. • Az egészségügyi szolgáltatási járulék (ESZJ) havi 4950-ra emelkedett. Ezt fizetik a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezı, belföldinek minısülı magánszemélyek (akiknek van érvényes lakcímkártyájuk) és nem eltartottak, és a nyugdíjas egyéni- és társas vállalkozó (a közremőködést társas vállalkozás esetén meg lehet szüntetni). • A korkedvezmény-biztosítási járulékot fizetı foglalkoztatók már 9,75%-ot fizetnek (2011-tıl 13%-ot). • Ha munkavállalóként is biztosított egy egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozó, akkor a munkaerı-piaci járulékot is meg kell fizetnie vállalkozóként legalább a minimálbér után, ha a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van. • Nem kell munkaerı-piaci járulékot levonni a természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás, a fizetés nélküli szabadság esetén. • A passzív táppénz legfeljebb 30 napig tarthat (a korábbi 45 naphoz képest, 2009.08.01-tıl). • Az egyéni vállalkozó a szüneteltetés idıszakára nem számít biztosítottnak. • Továbbra is be kell jelenteni a foglalkozás-egészségügyi adatváltozásokat az OMMF helyi szerve felé február 15-ig. Illeték: • Illetékköteles lett a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezı társaságban a vagyoni betét (részvény, részesedés, stb.) megszerzése is, ha az eléri a 75%-ot, ideértve a kapcsolt vállalkozások, vagy közeli hozzátartozói általi megszerzést is. A 75% elérésekor – függetlenül annak idıpontjától – beáll az illetékkötelezettség, de abból le kell vonni a 2010.01.01 elıtt, az örökölt, vagy ajándékozás útján megszerzett részesedésre arányosan esı részesedés értékét. • A visszterhes vagyonátruházás (pl. eladás, apport) általános illetéke ingatlan esetén 4% lett. Lakóingatlannál 4mFt-ig 2%. A felsı határ vagyoni betét (ingatlant magában foglaló részesedés) megszerzésekor max. 2% a megszerzett 1 MdFt ingatlanvagyon arányos része feletti értékre. A fizetendı illeték a megszerzett tulajdonrészre arányosan max. 200 mFt. • Az illetékköteles vagyoni betét megszerzését szabad formátumú bejelentéssel kell az APEH felé közölni 30 napon belül. • Megszőnt a Kft. és a Bt. és a Kkt. (+ a szövetkezeti részjegy) vagyoni betétjének öröklési illeték-mentessége. (Eddig csak a Zrt. részvényének öröklése volt illetékköteles). A 20 mFt-os illetékmentességbe az illetékköteles részek is betudhatóak. • A kisvállalkozói (egyéni vállalkozói, egyéni cégbeli) vagyon öröklésekor, ajándékozásakor a vállalkozás legalább 3 évig való folytatása esetén illetékalap-kedvezmény jár. Házastárs esetében 50%, max. 5 mFt, egyéb esetében 25%, max. 2,5 mFt. Ha a továbbmőködtetés csorbul, vagy a részesedés értékesítik, vagy bevonják, akkor a kedvezmény dupla mértékő összegét kell illetékként megfizetni. • Az ingatlanforgalmazók és jármőforgalmazók külön jogosultság nélkül vehetik igénybe a kedvezıbb illetékmértékeket. (Eddig 50%-os és 75%-os forgalmi küszöb vonatkozott rájuk). • A felügyeleti intézkedés eljárási illetéke azonos lett a fellebbezés illetékével. FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (minden jog fenntartva)

oldal: 5/6



Adózás rendje: • Az APEH közzéteszi a honlapján (2009.06.01-tıl) a feketefoglalkoztatáson kapott adózók adatait, eseteként két éven keresztül. Az APEH ilyen mulasztás esetén már nem saját mérlegelése alapján, hanem kötelezıen 1 mFt bírságot szab ki. • Az adótartozás átvállalható akkor is, ha erre méltányolható érdek mutatkozik. (pl. vagyontárgy jövıbeni tulajdonosánál) • A vagyonadó ingatlanra vonatkozó szakaszait az AB megsemmisítette, így az önadózás eljárási szabályokat is. • A vagyonadó közlekedési eszközökre vonatkozó rendelkezései hatályosak, arra bevallás nyújtható be (ha van ilyen). • A transzferár-nyilvántartást idegen nyelven is el lehet készíteni és csak akkor kell lefordíttatni, ha erre az APEH kötelez. • Felszámolási (egyszerősített) eljárásnál az ellenırzési határidı 120, csıdeljárásnál 90, állami garanciánál 90 nap lett. • Elektronikusan is lehet iratokat kézbesíteni ügyfélkapun keresztül 2009.09.01-tıl. Kézbesítés adóügyekben kétszeri alkalommal történik és a küldemény csak akkor minısül kézbesítettnek, ha a második kézbesítést követı 5 munkanap végéig az értesítési tárhelyrıl bármely címzett (ideértve a meghatalmazottat is) azt nem tölti le. • Olcsóbb lett a szokásos piaci ár meghatározása. Hiánypótláskor az eredeti határidıkkel folytatódik az eljárás. • Az elkésett fellebbezést az adóhatóság mindenképen megvizsgálja (felügyeleti intézkedésként). • A munkáltatói bérlapokról lekerült az elızı idıszak adóbefizetésének részletezése (2009.11.17-tıl). • A minısített adózóknál elsı alkalommal megállapított adóhiány 20%-is lehet bírságot kiszabni, szándékos adóeltitkolás esetét kivéve. Ez az elsı szabály, ahol a „jó adózók” körére a bírságokra, pótlékokra kedvezmény jár! • Egyszerre több adóhatóság által végzett végrehajtás során az APEH megelızi a többit, mint végrehajtási vezérhatóság. • A köztartozás során – végrehajtás szüneteltetése közben is alkalmazható – biztosítási intézkedés már nem lehet zárlat. Megmarad ilyen eszköznek pl. a gépjármő törzskönyv bevonása, a részesedés lefoglalása és az ingatlan jelzálogosítása. • A közigazgatási határidıket már nem napokban, hanem munkanapokban kell mérni, kivéve az adóügyeket! • Adóellenırzés során az adóhatóság se szerzi be azokat az adatokat, amiket az adózó nem csatolt, de amúgy más közhiteles nyilvántartásból elérhetı, lekérdezhetı lenne (2009.10.01. óta). Az APEH késıbb már beszerzi (már az új kormányzati adattáron keresztül) a hozzáférhetı adatokat és azokat nem kéri az adózótól. (2010.07.01-tıl) Számvitel, mérleg közzététel, könyvvizsgálat: • A pénzkezelési szabályzatba 2009.06.11-ig be kell(ett volna) vezetni a napi készpénz záró-állomány maximális mértékét, amelynek havi átlaga nem haladhatja meg 500 eFt-ot, vagy az elızı lezárt üzleti év (évesített) összes bevételének 2%-át. Elmulasztása esetén APEH mulasztási bírságot szabhat ki. A rendelkezés vélhetıen alkotmányellenes. • Nem kötelezı a számlán feltüntetni a teljesítés idıszakát, ha az más bizonylatból (szerzıdés, teljesítési igazolás) látszik. • A beszámolót elektronikus formában kell beküldeni! A közzétételi díj 3.000 Ft. A közzététel hiányában elıbb felfüggesztik a cég adószámát, majd törlik a céget. Várhatóan ez 2010. szeptember elejére történhet meg (tömegesen). Egyéb (minimálbér, nyugdíjszüneteltetés, EKHO, rehabilitációs hozzájárulás, alkalmi munka): • A hitelintézetet pénzforgalmi szolgáltatónak, a pénzforgalmi bankszámlát pénzforgalmi számlának, az azonnali beszedési megbízást (inkasszó-t) hatósági átutalási megbízásnak hívja a törvény (2009.11.01-tıl). • Változott az EKHO belsı felosztása, de a levonandó EKHO továbbra is 20% (és nem vonatkozik rá a TJK). • Köteles szüneteltetni a nyugdíját az, aki 2008.01.01 utáni elırehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, mővész-, öregségi nyugdíjban részesül és 1.323.000 Ft-nál többet keres (amibıl nyugdíjjárulék-levonás is történik). • A hatóság köteles közzétenni a jogerıssé vált határozatot vállalkozás hatósági ellenırzésével kapcsolatban (kivéve az adóügyek esetében, hiszen ott az intézkedéssel sérülne az adótitok). • A vendéglátóhelyeknek alkoholtermékekre készletforgalmi szabályzatot kell készíteniük. A szabályzattal egyezı tartalmú táblázatot havonta összesítı adatokkal kell feltölteniük (havi standolás, napi helyett 2009.05.01-tıl). • A minimálbér 2010.01.01-tıl 73.500 Ft-ra emelkedett. Munkaviszony esetén a legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igénylı munkakörben 89.500 Ft. A társadalombiztosítási minimum-járulék a TJK szerint alakul. • Szakképzési hozzájárulásból 60% (70% helyett) lehet a fejlesztési támogatás, ugyanez a felsıoktatásban 30% (35% helyett). • Alkalmi munkavállalás helyett egyszerősített munkavállalás lett bevezetve 2010.04.01-tıl, 4 fajta munkára: a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítására (háztartási munka), a 31 napos, (évente legfeljebb 90 napos) mezıgazdasági idénymunka (ahol a növénytermesztési idénymunka, ahol abba még a csomagolás és anyagmozgatás is beletartozik, sıt az lehet 31 napnál hosszabb egybefüggı idejő is), az idegenforgalmi idénymunka, és az alkalmi munka. • Alkalmi munka az, amelyik 5 egymást követı, a hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és az éven belül legfeljebb kilencven naptári napig tart. A kiemelkedıen közhasznú szervezet bármilyen munkára köthet egyszerősített munkaszerzıdést! A fizetendı közteher a (korlátlan) összegő nettó bér 30%-a (a háztartási munka esetén csak havi 10 munkanapig). A növénytermesztési idénymunka esetén július 12-ig egy május 15-ig beküldendı bejelentés alapján elıleget kell fizetni. A közteher megfizetése csak baleseti,- álláskeresési és nyugellátásra jogosít (de táppénzre, nyugdíjra, stb. nem!). • A rehabilitációs hozzájárulás 2010-ben 964.500 Ft/év/20fı, azzal évente február 25-ig kell elszámolni. • Építıipari cégek az MKIK (kereskedelmi és iparkamara) regisztráció-kötelesek a tevékenység végzéséhez. • Megváltozott a munkaviszony megszőnését követıen kiadandó álláskeresési járadékhoz szükséges munkáltatói igazolás! FairConto Ügyviteli Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. (minden jog fenntartva)

oldal: 6/6


AdóTükör 2010 a legfontosabb (KKV) változások

Recommend Documents