ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT http://atlathatosag.honlaphat.hu
ADOMÁNYGYŰJTÉS ÉS VONATKOZÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK AZ ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT JAVASLATAI AZ 1%-OS TÖRVÉNY és a CIVIL KERETTÖRVÉNY 2011. ÉVI MÓDOSÍTÁSÁHOZ
2011. július 11.
ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT http://atlathatosag.honlaphat.hu
[A NIOK levele a törvényhozó testületnek]
ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS BIZALOM MUNKACSOPORT http://atlathatosag.honlaphat.hu Javaslatok1 1. A „tőkeadomány” fogalmának törvénybe ültetése Tőkeadomány (angolul: endowment, trust fund) alatt olyan sajátos adományozási formát értünk, amelynek összege nem költhető el, pusztán a kamatai használhatóak fel a szervezet alapító okiratában meghatározott célra. Javasoljuk, hogy törvényben legyen szabályozva a tőkeadományozás következő két formája: (i) valamely közhasznú alapítvány létrehozását célzó alapítói vagyon adományozása, illetve (ii) már meglévő közhasznú alapítvány fenntarthatóságát segítő tőkeadomány, (iii) nem közhasznú szervezet, cél számára biztosított tőkeadomány.
Jelenlegi helyzet Magyarországon Tőkeadományozás jelenleg nem létezik a magyar jogrendszerben, ilyen jellegű adományozás alapján működő szervezet jelenleg nem jellemző hazánkban. Az ilyen módon működő szervezetek adományozói a tőkegyarapításra adott adomány után nem vehetnek igénybe külön adókedvezményt. Besorolódik a jelenlegi kedvezményrendszerbe.
Közhasznú szervezetek számára biztosított tőkeadományt adókedvezménnyel is segítse a törvény. Adókedvezményt nem közhasznú szervezetek, célok számára juttatott tőkeadomány után ne lehessen igénybe venni. 2. Adókedvezmény biztosítása tőkeadományozás esetén Jelenleg a törvény nem zárja ki ilyen jellegű adomány nyújtását. A cél A fenti 1. pontban javasolt tőkeadomány bevezetésével szerinti vagy általánosan a szervezet egyidejűleg javasoljuk a vonatkozó adókedvezmény számára juttatott adományok közé biztosítását is. Javaslatunk szerint tőkeadományozás esetén besorolható. Általános megítélés alá az adományozó a tőke összegéhez viszonyított, százalékos adókedvezmény tekintetében is. Pedig 1
Figyelemre érdemes példa Az Egyesült Államokban hatályos Uniform Trust Code, mely iránymutatás, kísérlet a trustok létrehozásának és működtetésének alapszabályaira (24 tagállam fogadta el). Ott lehetséges nem közérdekű célra, akár végrendeletben is létrehozni trustot.
Magyarországon a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány működik többek között ilyen alapon, ott értékpapírok
Felhasznált anyagok és a javaslatok forrásai: Summa Artium: Öt javaslat az adományozás és a jótékonyság törvényi szabályozásának korszerűsítésére NIOK Alapítvány: Javaslatok az 1%-os törvény és az adományozás jogi környezetével kapcsolatban (jegyzetek) ECNL javaslatai tőkésített alapítványi formával kapcsolatban
Javaslat célja, társadalmi haszna A tőkeadományozás mindkét formája hosszú távú fenntarthatóságot biztosítana a közhasznú alapítványok és tevékenységeik számára, mert folyamatos, kiszámítható bevételt jelent. A tőkeadományozás lehetővé tenné, hogy a közhasznú alapítványok ténylegesen rendelkezzenek forrásokkal, illetve kevésbé legyenek kitéve a finanszírozási környezet változásainak. A tőkeadomány jogszabályban rögzített definiálásával lehetőség nyílik ennek népszerűsítésére és elhelyezésére a kedvezmények rendszerében. Ilyen jellegű adományok törvénybe foglalásával és adókedvezmények biztosításával erősíthető lenne a hazai alapítványok pénzügyi háttere, több lábra állítása, valódi alapja. Az adókedvezmények
Javaslatok1
Figyelemre érdemes Javaslat célja, társadalmi haszna példa szerepe szerint más, a szervezet vagy a bevételéből fedezik a erősítik az adományozási szándékot, cél fenntarthatóságát szolgálja. szervezet napi így újabb adományozók bevonására, aktivitását. s ezáltal közhasznú célok jobb támogatására is lehetőség nyílna. Jelenlegi helyzet Magyarországon
arányban kifejezett adójóváírásra lenne jogosult. Javasoljuk továbbá, hogy a törvény határozzon meg egy minimális összeget, amely tőkeadomány útján juttatható. Javaslatunk szerint a tőkeadományozás minimális értéke magasabb lenne a közhasznú alapítvány létrehozásakor, illetve alacsonyabb már fennálló közhasznú alapítvány esetén. 3. A „tőkésített alapítvány” fogalmának törvénybe Magyarországon csak az elmúlt ültetése és támogatása években alakult néhány olyan szervezet, mely zárolja a tőkéje egy A jelenleg szabályozott alapítványi formán belül javasoljuk részét és csak a kamatait használja fel. elkülöníteni a tőkésített alapítványokat és egyúttal A törvény tehát ezt a lehetőséget most ösztönző rendszert is biztosítani a megfelelő sem zárja ki, viszont nem rendel ilyen működésükhöz. adományhoz adókedvezményt. Noha az 1959. évi IV. törvény a Polgári A tőkésített alapítvány sajátossága abban áll, hogy Törvénykönyvről (a továbbiakban: amennyiben az alapító az alapító okiratban kötelezettséget „Ptk.”) uralkodó jogfelfogása az vállal egy pénzösszeg tőkealapként való befektetésére alapítványt mint tőkeerős adományozó (tulajdonképpen az alapítványi vagyon megőrzésére és szervezetet jeleníti meg, a vagyon gyarapítására), és annak jövedelmét adományként évente a megőrzését és gyarapítását nem írja elő kedvezményezettekhez juttatja, akkor az alapítvány az alapítványnak. speciális kedvezményekre jogosult. Javasoljuk, hogy a tőkealapként befektetésre kerülő pénzösszeg minimális értéke kerüljön megállapításra és összegyűjtésére bizonyos határidő (akár több év) álljon rendelkezésre. Így az esetleges alacsonyabb kezdőtőkével rendelkező csoport is lehetőséget kaphasson ilyen jellegű szervezet létrehozására, amennyiben vállalja, hogy a törvényben rögzített összeget határidőre előteremti. Javaslatunk szerint a speciális kedvezményekre kizárólag a közhasznú alapítványok lennének jogosultak azzal a feltétellel, hogy a vagyon felhasználása nem szolgálhat magáncélt az 4
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Csányi Alapítvány a Gyermekekért nagy tőkével induló szervezetek, melyek létrejöttük óta csak növelték tőkealapjukat. Létesítő okiratukban megkötötték a tőke egy részét, mely nem használható fel az alapítvány tevékenységeire, csupán annak jövedelme. Ezzel hosszú távú fenntarthatóságuk alapjait fektették le.
Olyan „klasszikus” alapítványi kultúra kialakítása a cél, ami lehetővé teszi a hosszú távon való gondolkodást, és a támogatandó cél szempontjából szükséges kiszámíthatóságot. Ahhoz, hogy a társadalmi problémákat és értékeket hosszú távon lehessen kezelni, támogatni, szükséges lenne a jogalkotónak a hosszú távú elköteleződést ösztönözni azokban, akiknek anyagi lehetőségük és hajlandóságuk megvan a források megteremtésére.
Javaslatok1
Jelenlegi helyzet Magyarországon
alapítványi tőkealap megőrzése és gyarapítása esetén sem (magáncélnak tekinthető például az alapító kedvezményezettként történő támogatása). Javasoljuk, hogy az alapítványi tőkealap jövedelme nem csak állami értékpapírokba, hanem – bizonyos meghatározott részben – pénzpiaci és részvényalapokba befektetve is adómentes legyen. Ez utóbbi azért is fontos, hogy a tőkealap hosszú távon meg tudja őrizni reálértékét. 4. Nyílt és zárt alapítvány fogalmának újraértelmezése A Ptk. a jelenlegi tervezetben fenntartja a zárt és nyílt alapítvány fogalmi Véleményünk szerint ennek a fogalompárnak csak a kettősét, mely az elmúlt 15 év során valóban tőkeerős alapítványoknál van jelentősége, így a elenyésző gyakorlati jelentőséggel bírt. tőkésített alapítvány esetében lenne igazán értelmezhető. A fenti 3. pontban javasolt tőkésített alapítvány esetében javasoljuk szabályozni, hogy a csatlakozó az alapítvány lekötött tőkéjéhez (pénzbeli vagy természetbeni) adománnyal járul hozzá, és ezért cserébe adókedvezményre lenne jogosult.
5. Az alapító befolyásának korlátozása az alapítványi vagyon felhasználása tekintetében
A Ptk. 74 C§ (3) bekezdése szerint nem jelölhető ki olyan kezelő szerv, melyben az alapító közvetve vagy közvetlen Amennyiben valóban jelentős adókedvezménnyel járna az befolyást gyakorol az alapítvány alapítványtevés, javasoljuk korlátozni az alapító befolyását vagyonának felhasználására. az alapítványi vagyon felhasználása tekintetében. 5
Figyelemre érdemes példa
A zárt alapítványként megalakult szervezetek is sorra átalakultak nyílt alapítvánnyá az évek folyamán (Pl. Soros Alapítvány, Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Alapítvány), mert a gyakorlatban zárt alapítványnak lenni azt jelenti, hogy a szervezet nem növelheti a tőkéjét csak az alapítója által.
Javaslat célja, társadalmi haszna
Célunk, hogy az eddig használt nyílt és zárt alapítvány fogalmát valós tartalommal, gyakorlattal töltsük be.
A kicsi, nem tőkeerős alapítványok többségében úgy működnek, hogy mind az alapító, mind a kuratórium tagjai részt vesznek a feladatok ellátásában. Az alapító maga is aktív részese a feladatok ellátásának.
Javaslatok1
Jelenlegi helyzet Magyarországon
Javaslatunk szerint a korlátozást célszerű az adókedvezmény igénybevételéhez, nem pedig az alapítványtevéshez kötni, ezáltal érdemi választási lehetőséget adni az alapítványtevőnek: vagyis vagy igénybe veszi az adókedvezményt és nincs befolyása az alapítványi vagyon felhasználására, vagy nem veszi igénybe az adókedvezményt és akkor rendelkezhet közvetett befolyással az alapítványi vagyon felhasználása tekintetében (pl. lehet a kezelő szerv elnöke, de nem lehet többségben a kezelő szervben) Javasoljuk továbbá, hogy abban az esetben, ha az alapító a közvetett befolyást választja, akkor legyen a bejegyzéséhez szükséges, hogy az alapító okirat rendelkezzen vagyonkezelési szabályzat kidolgozásáról. 6. Végrendeleti adományozás közhasznú szervezetek Nem jellemző hazánkban, hogy számára természetes személyek vagyonukat jótékony célra hagyományozzák. Jogilag Javasoljuk törvénybe ültetni a végrendeleti adományozás most is lehetséges civil szervezet lehetőségét (ingó és ingatlan vagyon tekintetében) állami számára végrendeletben vagyont vagy önkormányzati fenntartású intézmény, közhasznú, hagyni, de ez nem jár az adományozó kiemelten közhasznú szervezet számára. Véleményünk számára semmilyen szerint célszerű ösztönözni ezt a lehetőséget a potenciális adókedvezménnyel. (Ahogy egyéb adományozó számára életében biztosított magánszemélyek által nyújtott adókedvezményekkel. A kedvezmény igénybevételét pedig adományok után sem vehető igénybe javasoljuk a szokásos adókedvezmény rendszerhez adókedvezmény 2010.01.01. óta) illeszteni, vagyis, ha az adományozó meggondolná magát életében, akkor vissza kell fizetnie az adókedvezményt.
6
Figyelemre érdemes példa
Javaslat célja, társadalmi haszna Ebben az esetben az adókedvezménynek nincs nagy jelentősége az alapító számára, így a közvetett befolyás legalizálásával az alapítványban végzett feladatait is legális keretek között teheti meg.
Ez jól működik az Magánvagyon közösségi célokra Egyesület Államokban: való felajánlásának ösztönzése. ha valaki már életében végrendelet útján odaígéri vagyonát hitelesített civil szervezet számára, adókedvezményt kap. (Section 501(c)(3) IRS szerint besorolt szervezeteknek nyújtott adományösszege akár a költségekkel csökkentett bruttó bevétel {adjusted gross income} feléig
Javaslatok1 7. Ajándékozás nemzeti intézmények számára
Figyelemre érdemes Javaslat célja, társadalmi haszna példa érvényesíthető) Jelenleg semmilyen adókedvezményt A francia mecenatúra Ez a lehetőség hozzájárulna nemzeti nem kapnak ezen adományozók. törvény (2003. gyűjteményeink gyarapodásához. augusztus 1.) kimondja, hogy aki nemzeti kincseket adományoz nemzeti intézménynek, az az érték 90%-át levonhatja az adóból (nem az adóalapból). Jelenlegi helyzet Magyarországon
Javasoljuk, hogy a nemzeti intézmények (állami tulajdonban lévő gyűjtemények, múzeumok, oktatási, művelődési, szabadidős, sport stb. intézmények, alapítványi tulajdonban lévő nyilvánosan elérhető gyűjtemények) számára nyújtott ajándékozás járjon adókedvezménnyel. Adókedvezményként az adomány értékének akár 90%-át is érdemes biztosítani, mert ilyen esetben magánkézben lévő fontos műtárgyak, relikviák kerülhetnek köztulajdonba. Magángyűjtemények kerülhetnek így alapítványi formába, elérhetővé a közösség számára. 8. Adókedvezmények adományozók számára a közhasznú A szabályozás nagyon szűkös kereteket és kiemelten közhasznú szervezeteknek juttatott ad adókedvezmény lehetőségére, adományok után gyakorlatilag kizárólag tartós adományozás és pénzadomány Javasoljuk a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát és a korábbi esetében releváns jogi személy rendszer visszaállítását, miszerint közhasznú és adományozók részére. kiemelkedően közhasznú szervezetek után is lehessen igénybe venni adókedvezményt, mind pénzbeli, mind tárgyi, szolgáltatásbeli adományok esetén. A korábbi rendszerhez képest javasoljuk, hogy nagyobb legyen az adókedvezmény összege, valamint további kedvezményeket kapjanak a tartósan adományozók. Javasoljuk továbbá, hogy a fentebb említett tőkeadomány és végrendeleti adományozás is kerüljön be az igényelhető adókedvezmények rendszerébe. 9. 1% fogadására való alkalmasság ellenőrzése A NAV utólagosan ellenőrzi, hogy a szervezet fogadhat-e 1%-ot. Javasoljuk, hogy a személyi jövedelemadó 1%-ának civil 7
2010.01.01-jével jelentősen szűkült a közhasznú szervezeteknek juttatott adományok után igénybe vehető adókedvezmények lehetősége.
Az adományozási kedv csökkent az utóbbi években, ezzel a szervezetek állami forrásoktól való függősége nőtt, a szektor bevételi szerkezete a több lábon állás helyett szűkült, élesedett a forrásokért való harc. A javaslatunk egészségesebb pénzügyi háttér megteremtéséhez segítené hozzá a civil szervezeteket.
Javaslatok1
Jelenlegi helyzet Magyarországon
szervezet általi fogadását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előzetesen ellenőrizze. Az ellenőrzés az 1996. évi CXXVI. tv.-nek való megfelelést ellenőrizze akár olyan módon, hogy a nyilatkozatokat előzetesen kelljen beküldeni, mielőtt az SZJA bevallási időszak megkezdődne. Javasoljuk továbbá, hogy a NAV honlapján legyen elérhető, kereshető, hogy melyek azok a civil szervezetek, amelyek 1%-ot fogadhatnak. Az adatbázis frissítése legyen folyamatos. 10. A személyi jövedelemadó 1%-át felajánló egyének A fogadó szervezetek nem tudják, hogy adatainak önkéntes nyilvánosságra hozatala ki ajánlja fel adója 1%-át, így nem tudják nekik megköszönni sem, Véleményünk szerint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy adományozói adatbázisukat sem a személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánló adófizetők gyarapíthatják velük. önkéntes alapon feltárhassák adataikat a kedvezményezettek előtt. Javasoljuk, hogy a személyes adatokhoz való hozzáférés bizonyos feltételekhez legyen kötve, például kizárólag akkor lenne jogosult a szervezet ezekbe az adatokba betekinteni, ha minimum 20 felajánlótól gyűjtött 1%-ot. Véleményünk szerint ezzel az áthidaló megoldással a törvény egyidejűleg biztosíthatná az adótitkot, illetve a felajánló saját adatairól való szabad rendelkezés jogát. 11. Az 1%-ra jogosult kedvezményezettek körének Az 1996. évi 126. tv. alapján a személyi szűkítése jövedelemadó 1%-a számos intézménynek, közgyűjteménynek is A 2012. évben esedékes személyi jövedelemadó változása adható, a civil szervezetek, egyházak miatt az 1%-os felajánlás összegének csökkenése várható, vagy kiemelt kormányprogramok ami a civil szervezeteket lényegesen hátrányosan érintheti. mellett. Javasoljuk a törvénybe foglalt kedvezményezettek körének szűkítését úgy, hogy kizárólag klasszikus civil szervezetek, 8
Figyelemre érdemes példa
Javaslat célja, társadalmi haszna
Lényegesen segítené a törvény alkalmazását, ha teret adna a felajánló és a civil szervezet közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének.
A 2% felajánlása Független bevételek növelése a számos más országban szektor függetlenségének a záloga. már jó gyakorlatnak bizonyult. Szlovákiában és Litvániában az eredeti magyar példát már eleve 2%-os
Javaslatok1
Jelenlegi helyzet Magyarországon
továbbá egyházak és kormányprogram részesülhessen felajánlásban. Javasoljuk a felajánlható adóösszeg megemelését úgy, hogy 2%-ra legyen jogosultak a civil szervezetek és egy további 1%-ra az egyházak és a kormányprogram. 12. Az 1% felajánlásának folyamatossága visszavonásig Jelenleg a személyi jövedelemadó bevalláskor az adózónak minden évben Javasoljuk, hogy az 1%-os nyilatkozaton legyen lehetőség újra és újra nyilatkoznia kell, hogy mely jelezni, hogy az adózó - nyilatkozata visszavonásáig - mely kedvezményezettnek szeretné szervezetnek, intézménynek, egyháznak kívánja felajánlani felajánlani az 1%-át. adója 1%-át. A visszavonás formájára javasoljuk, hogy legyen nyilatkozatminta erre a NAV oldalán, amelyben az adózó választhat másik civil szervezet, vagy a között, hogy nem ajánlja fel már az adója 1%-át. 13. Az 1%-os nyilatkozatok csoportos beküldését a A törvény jelenleg nem engedi, hogy a kedvezményezett civil szervezet vagy egyház is civil szervezetek, vagy egyházak zárt megtehesse csakúgy mint a munkáltatók. csomagban küldjék el a rendelkező Javasoljuk, hogy az 1996. évi CXXVI. tv. 5§ (3) bekezdését az nyilatkozatokat a NAV részére, csak a alábbiak szerint kiegészíteni: munkáltatóknak engedélyezi. „(3) A magánszemély az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon (vagy azzal egyező adattartalmú lapon) megtett rendelkező nyilatkozatát lezárt, adóazonosító jelével ellátott, ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg aláírt postai borítékban elhelyezve juttatja el a munkáltatóhoz, a kedvezményezett civil szervezethez, egyházhoz legkésőbb 10 nappal az (1) bekezdésben meghatározott időpont előtt. A munkáltató, vagy a kedvezményezett civil szervezet, egyház kísérőjegyzéket készít, amely tartalmazza a rendelkező nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a boríték átadását 9
Figyelemre érdemes példa törvényként fogadták el, fontos bevételi hányadát adja a civil szervezeteknek.
Javaslat célja, társadalmi haszna
Így segíthetnénk a korábbi felajánlók megtartását, egyszerűbbé tennénk a folyamatot.
Az 1%-os kampányok hatékonyságát nagyban segítheti ha a felajánlók egyből a kedvezményezett szervezetnek is odaadhatnák zárt borítékban a nyilatkozatukat, amely azt továbbítja a NAV felé.
Javaslatok1
Jelenlegi helyzet Magyarországon
Figyelemre érdemes példa
Javaslat célja, társadalmi haszna
igazoló aláírását. A munkáltató, a kedvezményezett civil szervezet, egyház a rendelkező nyilatkozat tartalmát nem ismerheti meg, az azt tartalmazó borítékot sértetlen állapotban, a kísérőjegyzékkel együtt, az (1) bekezdés szerinti időpontig zárt csomagban küldi meg az adóhatóságnak.” 14. Közhasznú szervezetek által fogadott adományok Az 1997. évi 156. törvény a közhasznú átláthatósága szervezetekről előírja a közhasznúsági jelentés elkészítését, de nem írja elő Javasoljuk, hogy a 1997. évi 156. törvény 19.§ (3) szakasza kötelező tartalmi elemként a civil tegye kötelezővé a kedvezményezettek számára az egyéni szervezetek által fogadott egyéni és jogi személyektől, jogi személyiséggel nem rendelkező adományokkal kapcsolatos adatok gazdasági társaságoktól kapott adományokról való feltűntetését és azok felhasználás kimutatást a közhasznúsági jelentés keretében. módját. 15. A 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 19. § (1) A polgárok személyi adatainak és bekezdésének kiigazítása lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. Törvény (Nytv.) lehetővé Javasoljuk, hogy a Nytv. tegye lehetővé a karitatív, nem teszi a közvetlen üzletszerző, profit-orientált szervezetek számára is azt, hogy a központi piackutató és közvélemény-kutató nyilvántartásból adatot igényeljenek a potenciális cégeknek, hogy a központi adományozókkal való kapcsolattartás céljából, az alapító nyilvántartásból adatot igényeljenek a okiratban foglalt célok elérése érdekében. potenciális ügyfélkörrel való kapcsolattartás céljából, üzleti érdekeiknek megfelelően.
10
A közhasznúsági jelentést így, további adatokkal kiegészítve segítjük a civil szervezetek átláthatóságát.
