Adó, járulék, illeték Forman Balázs
Az állam szerepe a nemzetgazdasági folyamatok szabályozásában Gazdaságpolitikai célok: z z z z
Egyenletes gazdasági növekedés Teljes foglalkoztatottság Árstabilitás Külső és belső pénzügyi egyensúly
Az állami beavatkozás eszközei: z z
Költségvetési politika Monetáris politika
22
Költségvetési politika Az állami költségvetés a kormányzat, (a központi és helyi) állami szervek bevételeinek és kiadásainak összessége. A költségvetési politika az állami bevételekre és kiadásokra, valamint ezek egyenlegére vonatkozó döntések összessége.
33
Költségvetés bevételei
z
Az állami költségvetés bevétele adók, vámok, illetékek. Az adó mindazon állami bevétel, amelynek befizetését az állami szervek törvényekkel vagy egyéb kényszerítő eszközökkel érik el.
z
Adók fajtái
44
Az APEH által kezelt adó- és adójellegű bevételek alakulása adónemenként
millió Ft Megnevezés
2005. év
2006. év
2007. év
2008. év
2009. év
2010. év
292 722
351 856
396 556
413 662
448 708
430 051
-
-
-
-
-
35 574
938 030
1 116 658
1 273 573
1 314 419
1 360 352
1 437 115
1 153 750
1 243 899
1 304 871
1 699 557
1 727 746
1 785 316
Fogyasztási adó
34 507
40 824
48 471
61 012
7 590
-
Játékadó
27 935
34 293
38 822
49 211
60 408
66 377
8 250
8 484
8 672
219
0
-
Munkaadói járulék
93 874
110 015
131 096
146 186
157 334
172 605
Munkavállalói járulék
42 977
50 309
59 817
47 141
48 260
52 264
Különféle alapok, alapszerű befizetések
29 231
33 157
35 904
37 609
50 588
66 471
Rehabilitációs hozzájárulás
2 179
2 499
2 803
3 284
8 067
11 404
Idegenforgalmi, illetve turisztikai hozzáj.
4 324
4 936
2 240
-3
0
-
Nemzeti kultúrális járulék
4 349
5 073
5 971
8 031
7 800
7 277
11 876
14 238
17 087
18 586
21 346
24 857
6 093
6 137
6 386
7 056
13 199
22 671
408
274
1 417
655
176
262
1 341 255
1 527 098
1 708 889
1 914 795
2 076 811
2 272 934
181 379
194 664
209 874
173 315
168 554
164 408
4 165 205
4 735 771
5 244 528
5 917 022
6 227 726
6 631 893
Társasági adó Hitelintézetek különadója Személyi jövedelemadó Általános forgalmi adó
Gépjárműadó
ebből:
Szakképzési hozzájárulás Környezetvédelmi és környezetterhelési díj Piacra jutási támogatás megtérülése Társadalombiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás APEH által kezelt összes befizetés
Forrás: www.apeh.hu
55
Költségvetési politika A 2010. évi adóbevételek megoszlása
Egyéb 11%
Társasági adó 6% SZJA 22%
TB járulék 34% ÁFA 27%
Forrás: www.apeh.hu 66
A költségvetés kiadásai
• A költségvetés kiadásai – transzferek – kormányzati áruvásárlások – kormányzati beruházások – kormányzat intézményi kiadások
77
MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA
• Modell alapján történő elemzés • 2 szektoros modell: háztartás, vállalat • 4 szektoros modell: háztartás, vállalat, állam
8
MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA Nyitott makrogazdaság szereplői közötti jövedelem áramlás
Állam Adó
Megtakarítás Transzfer
Háztartás Magtakarítás (S) Fogyasztás
Adó Transzfer
Megtakarítási számla S
Kibocsátási számla
Vállalat Megtakarítás (S)
Jövedelem
Külföld Bér 9
A makroökonómiai körforgás Nettó export Külföld
Fogyasztási kiadások Kormányzati vásárlások
Árupiac Vállalati bevétel
Háztartási megtakarítás
Háztartások
Beruházási kiadások
Vállalatok
Költségvetési hiány Pénzügyi piacok
Nettó adók
Fel nem osztott profit
Állam Nettó adók Jövedelmek (bérek, kamatok, osztalékok, bérleti díjak)
Tényezőpiacok
Tényezőköltségek
10
MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell
Modell feltételei: - 4 szektor - 6 mérleg (kibocsátás számla, megtakarítási számla)
11
MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell
Rövidítések: – – – –
Fogyasztás: C Megtakarítás: S Beruházás: I Kormányzati vásárlások: G ,Transzferek: TR, Adó: T – Export: EX, Import: IM – Bér: W – H, V,Á, K a szektorok rövidítése az indexben
12
MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell
Háztartás C W Th TRh Sh Tőkepiac Y C EX
Vállalat Tv
W TRv Sv
Árupiac EX IM Sa
Állam Y
G
Th
TRv Tv TRh Sa
G
Sv
GDP számla
Külföld IM
I
I
Sh Sk Sk
13
MAKROJÖVEDELMEK ÁRAMLÁSA 4 szektoros modell egyenletei
• • • • • •
Y = C+I+G+EX-IM I= Sh+Sv+Sá+Sk Y+TRv=W+Tv+Sv W+TRh=C+Th+Sh Im+Sk=EX Tv+Th=TRv+TRh+G+Sá
14
Államháztartás • Kiadások visszafogása:
z
z z
z
Intézményi működési támogatások egyes fejezeti kezelésű előirányzatok csökkentése Központi szervek létszámcsökkentése GDP 0,3%-ának megfelelő államháztartási tartalék elvonása Kórház-finanszírozás átalakítása, TVK
15 15
A költségvetési konszolidáció fő irányai
• Kiigazításnak orr nehéznek kell lennie • A kiigazításnak nagyobb mértékben kell érintenie az államháztartás kiadási oldalát.
16 16
Az államháztartás bevételeinek alakulása
• A minimálbér kétszeresére emelkedik a minimum járulékalap • Társasági adózásban bevezetésre került az elvárt adó • A személyi jövedelemadózásban szűkül az adókedvezmények és az adómentes juttatások köre
17 17
Alternatív költségvetési pályák • Kedvezőbb belföldi kereslet – magasabb növekedés • Lassabban alkalmazkodó bérpálya – alacsonyabb növekedés • Kedvezőtlenebb külső konjunktúra – alacsonyabb növekedés
18 18
Specifikus tényezők • Közép-európai adóverseny, ami kívülről kényszeríti ki a vállalkozások terheinek csökkentését. • Elsősorban a magas költségvetési kiadási igény határozza meg az adóbevételi szükségletet, főleg utóbbi igazodik az előbbihez. • Torz adószerkezet, túlzott élőmunka-terhelés • Adóigazgatás minősége, jogbiztonság
19
Helyzetértékelés 1 Jelentős adócsökkentési hullám zajlott le a keleti EU tagállamokban 2004-2011 közt, amely során Magyarország adóelőnyei megszűntek.
GDP-arányos adóterhelés, 2005, EUROSTAT Tőke adóterhe Cseho. 7,1 Románia 4,6 Szlovákia 4,8 Magyarország 4,5 Adóék, 2006, EUROSTAT tőke Cseho. 0,1 Románia n.a. Szlovákia 0,1 Magyarország 0,1
Munka adóterhe 17,8 11 12,6 19,6
munka 8,77 5,19 5,9 9,45
teljes 19,76 17,35 17,38 24,54
20
Helyzetértékelés 2 • Az adóterhek adóemelés miatt is növekedtek.
Adóterhelés a GDP %ában
2005
2006
2007
2008f
37,7
37
39,94
40,36
21
Helyzetértékelés 3 • Az adóemelés szinte kizárólag a termelést terhelte. Mind a munkavállalói, mind a munkaadói járulékterhek növekedtek. (4% különadó a személyi jövedelmekre és az üzleti eredményre, 43%-kal csökkentett jövedelmi határ az adókedvezmények igénybevételére, megemelt TB-járulékok) • Rossz döntés volt az ÁFA felső (normál) kulcsának csökkentése. Vissza kell emelni 25%-ra, hogy legyen mozgástér az üzleti tevékenységet terhelő nyereség- és béradók csökkentésére. • A helyi iparűzési adó teher a vállalkozások számára, amely a nettó eredményességüktől függetlenül adóztatja a forgalmat. • Pozitív fejlemény a társasági nyereségadó esetében a 10%-os adókulcs kiterjesztése.
22
Helyzetértékelés 4 • Súlyos probléma – az adórendszerből következő vállalati adminisztrációs teher, – a járulék- és adónemek magas száma, az egyes adók egyenkénti befizetése, – a tényleges egyablakos cég- és adóadminisztrációs rendszer hiányosságai – adóigazgatás információigényében jelentkező átfedések és ugyanazon adatra vonatkozó többszöri adatszolgáltatási kötelezettség. – Jogalkotási probléma: A Pénzügyminisztérium által megírt törvényjavaslatok fogalmazása pontatlan, félreérthető, az adózási gyakorlat számára nem egyértelmű, sokszor egyszerűen csak hibásan van lefordítva egy-egy külföldi törvény. • Az elvárt adó és a járulékminimum bevezetésével, az adóellenőrzések és a vagyonosodási vizsgálatok számának növelésével megindult a jövedelmek fehéredése.
23
Helyzetértékelés 5 • Illetékek: – A cégbejegyzés illetéke jelentős mértékben csökken 2008-ban az elektronikus bejegyzés lehetővé tételével. – További közigazgatási/cégbírósági eljárások várnak az elektronikus megoldás megvalósítására, amely lehetővé tenné az eljárási illetékek csökkentését. – A vagyonátruházási illeték jelenleg a forgalmi érték 10%-a, ami jelentősen megnöveli az ingatlanszerzés költségét, továbbá beépül az ingatlanbérleti díjakba is.
24
Jövőkép • Főbb trendek a következő 3-4 évben: – Egész Európában csökkenő adóterhelés az élőmunkán és a vállalkozási eredményen. – Közép- és Kelet-Európában a közvetlen beruházások az alacsonyabb adóterhelésű országot választják hasonló egyéb kockázatok mellett. – Az EU-tagállamok e-közigazgatásának fejlesztése jelentősen olcsóbbá teszi az adó- és cégadminisztrációt mind ráfordított időben, mind illetékköltségben. – Az iparűzési (bevételalapú) adók nem megszüntetésre, inkább terjedő alkalmazásra kerülnek a világ számos pontján az egyértelmű, könnyen átlátható adóalap-számítás miatt.
25
Jövőkép • Magyarország pozícionálása: – Külföldi beruházók számára vonzó adókörnyezet. – 2-3 év alatt 7-10 százalékponttal csökkenő munkaadói bér- és TB-járulékteher a teljes vállalati szférára nézve. – A vállalkozások különadója eltörölve – A helyi iparűzési adó kiváltása nyereségadóval, vagy az önkormányzatok megnövelt közvetlen SZJA és TÁNYA részesedésével.
26
• • • • • • •
• •
Kormányzati eszközök
munkaadókat terhelő járulékok csökkentése a néhány százalékos bérjárulékok (munkaadói, innovációs, vállalkozói, rehabilitációs, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás) megszűntetése, mert ezzel egyben egyszerűsödik is az adóadminisztráció. 2009-től szűnjön meg a vállalkozások különadója. Társasági nyereségadó alap számítása egyszerűsödjön, ami egyben lehetővé tesz egy általános adókulcscsökkentést. 16% helyett 14%. Legalább 700-800 milliárd Ft-os adóteher-csökkentésre van szükség (GDP 3%-a) A vállalkozási adóterhek egy részét át kell terhelni az ÁFÁ-ra és a környezetvédelmi adók bevezetésére, ha máshogy nem oldható meg az adócsökkentés. Az adójogszabályok előkészítésekor legyen beépítve a folyamatba egy olyan ellenőrző mechanizmus, ami a jogszabálytervezetet összeegyezteti a többi adójogszabállyal, illetve kielemzi, hogy mekkora többletadminisztrációt ró az új jogszabály a vállalkozásokra. Az e-közigazgatási szolgáltatások további kiterjesztésével jelentős tényleges cégbírósági és egyéb eljárási illetékek terhének csökkentése érhető el, ezért folytatni kell. A helyi iparűzési adót váltsa fel helyi társasági nyereségadó, illetve az önkormányzatok által közvetlenül ellenőrzött TÁNYA és SZJA bevételből nagyobb részt kell átengedni.
27
GKM akciók •
Kezdeményezni a tőkét és élőmunkát, továbbá a beruházásokat terhelő adók egy részének átterhelését a fogyasztásra.
•
Kidolgozni a környezetvédelmi adók, mint a társasági adó csökkentésének ellentételezőjének alkalmazási lehetőségeit.
•
Ágazatonként felmérni a vállalati adóterheket
•
Ágazatonkénti bontásban felmérni a környezetvédelmi adók bevezetésének hatásait
•
Ágazatonként felmérni egy esetleges áfa-emelés hatását a hazai értékesítésre és az összesített értékesítésre.
•
Kidolgozni a gazdasági szereplőket a tisztességes adózásra ösztönző kampányt.
•
Kidolgozni a minőségi adójog-alkotási folyamatot.
•
Felülvizsgálni, hogy mi indokolja a 10%-os mértéket a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében, és csökkenteni azt különösen a nem termőföld jellegű ingatlan és a vagyon értékű jog átruházása esetében. E-közigazgatási megoldással az eljárás költsége is csökkenthető.
28
Indikátorok (kapcsolódó akcióprogram) • - adóbevétel típus/ GDP, adónemenként számított effektív adó, regionális összehasonlításban (adócsökkentés, adószerkezet átalakítása) • - effektív adó ágazatonként, GDP-arányosan és effektív adókulcsként (adóterhelés átcsoportosítása) • - adóadminisztrációra fordított vállalkozói idő [lásd: Doing Business Report] (adóadminisztráció egyszerűsítése) • - egy eljárásra jutó átlagos illetékteher, Ft (illetékcsökkentés) • - társasági adóalap-módosítót tételek hatása az adóbefizetésre az adózás előtt nyereség 16%-ához képest. • - Élő munkát terhelő adók és járulékok (ULC közteher része)
29
