Egységben a világgal 2012. 02. 02. Forman Balázs
A REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ELMÉLETEI
A fejlődéselméletek célja: Gazdasági és társadalmi folyamatok magyarázata A gazdaság- és társadalompolitika irányítása Gyakorlat megelőzi az elméletet (centrumperiféria elm., függőségi elm.) Elmélet megelőzi a gyakorlatot (polarizációs elmélet)
Elméleti irányzatok Két alapvető irányzat: a konvergencia v. divergencia, a beavatkozások szükségessége és eredményessége 1. Az egyik szélsőség: a neoklasszikus iskola modellje, – –
a piac elősegíti a regionális konvergenciát nincs szükség állami beavatkozásra a regionális egyenlőtlenségek mérséklésére.
A másik véglet: polarizációs elméletek, centrum-periféria
2.
–
3.
a piaci folyamatok és erők a területi különbségeket felerősítik és elmélyítik – hatékony állami beavatkozás szükséges az egyenlőtlenségek mérséklésére Köztes elméletek: – Szakaszos növekedés – A konvergencia lehetetlensége beavatkozás mellett is
EU- integráció: – –
a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzése, politikai beavatkozás szükségessége, támogatások
Alapvető elméleti irányzatok:
Neoklasszikus modell A piac szerepe a döntő A munkaerő és tőke a legnagyobb nyereség irányába vándorol A termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, a régiók konvergenciájához vezet Polarizációs elmélet a régiók közti fejlődési különbségek hosszú távon elmélyülnek oka: a régiók belső növekedési tényezőinek eltérései, a régiók közt kialakuló erős függőség, és a nem tökéletes versenyfeltételek miatt Centrum-periféria elmélet a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a fejlődő és a fejlett világ között az idővel romlanak. a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. a kevésbé fejlett országok szerepe: nyersanyag és energia kitermelés, olcsó munkaerő forrás, saját megtakarításaik átadása Exportbázis-elmélet a régió saját kapacitásaira helyezi a hangsúlyt egy térség fejlődése az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ – Bázistevékenység: alapvetően exportra termel, a régión kívülről hoz jövedelmet – nem bázistevékenység: a régión belüli piacokat szolgálja ki
Az exportjövedelem a régión kívüli vállalatok számára is vonzerő
Mindez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet
Neoklasszikus modell: a várható eredmény A munkaerő a fejlettebb régiók felé fog vándorolni, ezzel ott megállítja a bérek növekvő trendjét, és megszünteti a fejletlenebb régiókban jelen lévő láthatatlan munkanélküliséget és alulfoglalkoztatottságot. A tőke számára kedvezőtlen lesz a városi és ipari térség: mert ott nőnek a munkaerőköltségek, a munkahelyi érdekvédelmi viták, a vállalkozások közti erősebb verseny, valamint az agglomerációs hatásokkal járó méretgazdaságtalanság, továbbá a beruházási lehetőségek eltűnése miatt. A tőke a kevésbé fejlett régiók felé áramlik, mivel itt számít nagyobb megtérülésre, nyereségre, a tőke új beruházások révén új munkahelyeket teremt, és növeli a fejletlen térségben keletkező jövedelmeket. Tehát: A a termelési tényezők mobilitása idővel a jövedelmi szintek kiegyenlítődéséhez, konvergenciájához vezet, és a régiók fejlettségének kiegyenlítődését idézi elő.
Regionális fejlődési elméletek A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. Egyre inkább a regionális fejlődés került előtérbe
Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fő-ben mérik ( ui. az emberek életszínvonalát meghatározó tényezők és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van…) Fejlődés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, HE, infrastruktúra, környezet állapota, stb.)
A regionális gazdaság elvi működési modellje
A modell számos egyszerűsítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez Alapvető szektorok – Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki – Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki – Erőforrásfüggő (resource-dependent): immobil erőforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus)
A bázis és az erőforrásfüggő szektor képes gyors bővülésre A különböző szektorok eltérő fejlesztési módokat igényelnek A bázis-szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külső térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k
A regionális gazdaság elvi működési modellje/2 Kiindulás: A fejlődést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentős része a térségen kívül kerül értékesítésre 1. Ennek hatására (regionális multiplikátor hatás) a beszállítók, üzleti partnerek megerősödése 2. Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt 3. Javul a foglalkoztatottság és nő a városi szolgáltatásokat igénybe vevők száma 4. Másodlagos regionális multiplikátor hatás: nő a helyi szektor 5. Az új iparágak és bővülő szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetőség nyílik a dinamikus
Új tevékenységek letelepedése exporttevékenységek bővülése
Növekszik a régió exportja
Dinamikus agglomerációs előnyök megerősödése
Javul a foglalkoztatottság és nő a városi népesség száma
Kezdeti (elsődleges) regionális multiplikátor hatás
Exportágazatok lokális koncentrálódása klaszeresedése
Másodlagos regionális multiplikáror hatás
Új helyi beszállítók, új iparágak megerősödése (traded szektor)
Növekvő helyi lakossági kereslet új vállalkozásokat vonz (non-traded szektor)
Szolgáltatási szektorok bővülése
A polarizációs elméletek
A regionális fejlődés alapvető jellemzője a fejlődési különbségek kiszélesedése – A belső növekedési tényezők a régiók között eltérnek – A régiók között erős függőségek figyelhetők meg a növekedési tényezőkben – A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat
A fellépő egyensúlytalanságok kumulatív folyamatokat indíthatnak el. Perroux: az innovatív ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerű vagy fékező hatásokat indíthatnak meg a tőlük függő gazdasági szektorokban
A polarizációs elméletek/2
Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fő különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: – Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. – Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül.
A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentősebbek A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra.
Williamson (1965): külső beavatkozással az egyenlőtlenséget kiváltó hatások közömbösíthetők
A regionális politika eszközeivel történő beavatkozás indokolt Williamson modellje ( Myrdalhoz hasonló): A munkaerő szelektív vándorlása a fejlett régiók felé A szegényebb régiók megtakarításainak áramlása a gazdagabb régiók felé, a nagyobb haszon, nagyobb biztonság, vonzó befektetési lehetőségek és más tényezők miatt. Az állami, közösségi beruházásoknak a fejlettebb régiók felé irányítása, mivel ott nagyobb országos szintű gazdasági növekedést képesek kiváltani, a régió elmaradottsága által okozott problémák nélkül (ritkán)pozitív interregionális hatások a technológiai és társadalmi változások terjedésének lelassulása miatt.
Williamson szerint a divergenciát okozó hatások idővel mérséklődnek, és a divergencia lelassul, majd lassan átvált konvergenciába
A centrum-periféria elmélet
Kialakulása: 1940-es évek végétől Latin-Amerikára Latin-Amerikai és Karib-tengeri Gazdasági Bizottság (Economic Commission for Latin America and the Caribbean, ECLAC), az ENSZ-re támaszkodva és R. Presbich szponzorálásával. Az elemzés alapvető érve: a tényleges kereskedelmi kapcsolatok a latin-amerikai országok és a fejlett világ között az idővel romlanak. Következtetése: a fejlődő országokra gyakorolt gazdasági, politikai, és társadalmi dominancia és a függőség határozza meg a fejlődő országok helyzetét. Az agglomerációs gazdasági előnyök a fejlett centrumtérségekben működnek, a közösségi és magántőke koncentrálódik, hatalmi és döntési centrumok, technológiai innovációkra való kapacitások itt jönnek létre, a jövedelem és vagyon növekedése itt sokkal gyorsabb, mint a perifériákon. A szegényebb, illetve kevésbé fejlett országok „feladata”: – nyersanyag és energia kitermelés a fejlettek számára – a gazdag régiókban működő vállalkozásoknak bőséges olcsó munkaerőt adnak, – finanszírozzák a kedvezőbb helyzetben lévő régiók fejlődését saját megtakarításaik, és mindenféle egyéb erőforrásuk transzferálása által.
DE: A hatalmi viszonyok alakulása miatt a centrum innovációi idővel a perifériákon is megjelennek + info-áramlás felerősödik, mellékközpontok A döntési hatalom valós decentralizációja a régi és az új centrumok között
A területi gazdasági növekedés szakaszai Általános sajátosságok: Az egyik szakaszból a másikba történő átlépés nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján történik Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlődési utat bejárni Rostow ötlépcsős növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak – A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül – A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó – A hatalom a földbirtokosok kezében
2. Átmeneti társadalmak – Létrejönnek a gazdasági fejlődés előfeltételei – Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezők motiválnak – Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások
3. Modern társadalmak – Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át – Kialakul egy vagy több vezető ágazat – Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények
4. Fejlődés érett szakasza – Modern tudomány és tech révén az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal – GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra – Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) – Foglalkoztatási szerkezetben átrendeződés
5. Tömeges fogyasztás korszaka: A növekedés hordozói a modern technológiák
A területi gazdasági növekedés szakaszai/2 Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések)
2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)
A területi gazdasági növekedés szakaszai/3 Richardson: polarizációsdecentralizációs modell 1. Agglomerációs előnyökjelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom előnyöket kínálnak 4. Megismétlődik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.
Kompetitív fejlődéselmélet
Globális verseny Vállalatok stratégiái és a versenyelőnyök forrása a meghatározó Komparatív előnyök helyett kompetitív előnyök
Regionális gazdasági fejlődés a Kondratyev ciklusok alapján
Gazdasági növekedés új modellje Pilot projektek
Lakások
Megújuló
Közlekedés
Fenntartható Energy Efficiency Energia gazdálkodás
Pilot projektek Helyközi közlekedés
CO2-cskkentés
Városi közlekedés Logisztika Területi tervezés
Területi hatékonyság
Attractív és versenyképes Régiók, városok
Követendő
Város irányítás
Pilot projektek
Göteborg
Gazdasági és Társadalmi jólét
Attraktivitás Globális versenyképesség
Gyakorlat
Gazdasági növekedés Üzleti lehetőségek
Private Public Partnership
Innováció
Lisszabon
Az ipari termlés és a szolgáltatások változása Ipari bázisú gazdaság
Tudásbázisú gazdaság
‘Termelj és értékesíts’ ‘Fogyasztási cikkek az elitnek’
‘Érzékeny és felelős’ ‘Fogyasztási cikkek mindenkinek’
‘Tümegtermékek piaca’ ‘Tulajdonosok érdeke’ ‘Vállalati kormányzás’ ‘Just in Time’ ‘Helyi gazdaság’ ‘Információk aszimmetriája’
‘Különleges termékek piaca’ ‘Előnyökhöz való hozzáférés’ ‘Piaci kormányzás’ ‘Valós idejű folyamatok’ ‘Globális gazdaság’ ‘Információval való ellátottság demokratizálódása’ ‘Növekvő hozadék gazdasága’
‘Csökkenő Source: Marketinghozadék Moves
gazdasága’
A kreatív gazdaságban a legfontosabb az emberek szellemi tulajdona, képessége
Hogyan versenyezhet Magyarország az új versenyfeltételek között? Ipari bázisú gazdaság
Világgazdaság
Tömegtermelés Szenderdizálás Tőkeintenzív Méretgazdaságosság Feladatgazdaságosság
Erőforrás és munkaintenzív Nemzetközi mukamegosztás Beruházásvezérelt gazdaság
Tudásalapú gazdaság
Tömges testreszabás Kritikus tömeg Tudásintenzív Tudásgazdaság Gyorsaság gazdaság
Magyar gazdaság
?
Lehetséges versenyképesség fejlesztő stratégia Gazdasági
Az ország Jelenlegi Verseny pozíciója
Társadalmi
Geopolitika
Környezet
Új verseny paradigma
Új verseny feltételek
Straégiai gondlkodás
Új társadalmi szerződés
Országos versenyképességi program
Az új versenyképességi paradigma A helyi és a globális összekapcsolódása
Helyi
Társadalmi kohézió
Elégedettség Közösségépítés Kulturális identitás Családi értékek
Szomszédság
Regionális
Globális
Nemzetközi versenyképessség
Hatékonyság Költség hatékonyság termelékenység Innováció
Stratégiai kihívások
K+F
Termelés
Marketing
Új társadalmi szerződés elemei Új irányok a beruházásokban az emberi és a társadalmi tőkébe
Tőke
Jólét
Munka jólét ciklus
Régi irány Beruházás Emberi tőke
Munkahely
• Munkáltatók, munkavállalók ellentéte • A bérköltségek meghatározóak • Általános képzés
Tanulás
Ösztönző környezet
Tehetség
Tudás Jólét ciklus
Értékteremtés
Jólét
Igazságoss ág és Társadalmi egyenlőég
• Komparatív előnyök forrása • Beruházások növekvő hozadékána • Specializált kézés
• Paternalizmus • Hierarchikus szervezetek • Egyén központú
• Igazságorientált • Kölcsönös függőség • Meritokratikus • Csapatorientált
• Lineáris tanulási modell • Eredményorientált stratégia • Redukáló stratégia • Technikai orientáltság • Egyoldalú szakosodás
• Rendszer gondolkodás Mentális modell • Integratív, interdisciplináris megközelítés
• Magas állami redisztriúció • A jog és a szabályozási keretek korlátozóak • Illegális termelők margnalizálódnak
• Jólét teremtése innovációk és a termelékenység növelése által • A szabályozási kertek támogatják az innovációkat • Fekete és szürkegazdaság növekvő integrációja
Emberi kapcsolatok Társadalmi tőke
Új irányok
Vállalkozások természete
Innovátor
Profil
Kezdeményező
Korai követő
Korai többség
Késői alkalmazó
Jövőorientált Pragmatikus Konzervatív
Lemaradó
Szkeptikus
Tulajdonság
Innovációra való hajlandóság
Kockázati preferencia
Kockázat semleges
Kockázat kerülő
Változás orientáltság
Forrdalmi
Evolúció, szerves fejlődés párti
Utánzásra vaó hajlandóság
Folyamatos
Sajátosság
Nem folytonos
Fókuszpont
Kreatív rombolás
Termelékenység javítás
Piac típusa
Krai piac
Piaci főáram
Az innováció fejlesztés különböző szakaszai
Innovátor
Korai alkalmazó
Korai többség
Késői alkalmazó
Lemaradók
Építészeti és képesség innováció Platform Innováció Termék innováció Folyamat innováció
Üzleti támogatások különböző típusai
Innovátor
Korai alkalmazó
Kamat, hozadék
IRR függvény Bevzetés
Korai többség
Lemaradó
Kockázati tőke
Növekedés
Késői alkalmazó
Üzleti angyalok
Hitel
Érettség
Kockázat
Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés
A kulturális ipar klaszterei fejlesztésének lehetőségei Divat
Sajtó/könyvek Kiadás
Radio/TV Web Design
Zene Video
Kreatív iparágak
Turizmus
Élelmiszer
Grafika
Termék és csomagolás design
Reklám
Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés
Helyi
Vidéki Vállalkozás Családi vállalkozás
Ipari körzet, klaszter Hagyományos beszállító
Nemzetközi Országos
Termelési kapcsolatok
A KKV-k ágazati és földrajzi koncentrációja és kapcsolatrendszere
Stabil közép vállalkozások
KKV hálózatok
Globális beszállítók
Helyi
Országos
Nemzetközi
Piaci kapcsolatok
A cél az innovációk kollektív hasznosítása
Klaszterek sikertényezői Sikertényezők hiánya Interaktivitás ?
Kapcsolatok ?
Társadalmi tőke?
Tőkeállomány
Clustering Együttes Formation növekedés Emberi erőforrás
Kreativitás
Pénztőke
Likviditás ?
Stratégiai átalakulás és klaszterfejlesztés
Ipari klaszterek fejlesztése Egészségipar Food Food
Food Food
Food Food Pharmaceuticals Pharmaceuticals
Agriculture Agriculture
Pharmaceuticals Pharmaceuticals
Medical Medical Services Services
Textiles Textiles
Textiles Textiles
High-Fashion High-Fashion Apparel Apparel
Chemicals Chemicals
Metals Metals
Apparel Apparel
Chemicals Chemicals
Basic Basic Metals Metals Electrical Electrical Machinery Industrial Industrial Machinery Machinery Metal Metal Products Products Trade, Wholesale Distribution Banking Banking
Communications Communications Equipment Equipment Industrial Industrial Machinery Machinery Bicycles Bicycles
Business Business Services Services
Chemicals Chemicals Basic Basic Metals Metals
Apparel High-Fashion High-Fashion Apparel Plastic Plastic
Fejlett feldolgozó ip Computers Computers Industrial Industrial Consumer Consumer Machinery Machinery Electronics Electronics Transportation Transportation Communications Communications Equipment Equipment Equipment Equipment
Fejlett informatika
Information Information Services Services Financial Financial Services Services
Health Health Services Services
Anyagtechnológia
Textiles Textiles
Plastics Plastics
Consumer Consumer Electronics Electronics
Medical Medical Equipment Equipment
Chemicals Chemicals
Printing Printing
Information Information Services Services Financial Financial Printing Printing Services Services Business Business Services Services
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
