Addiktív ételek, avagy miért fogyasztunk egyre többet?
A túlsúly és elhízás gyakorisága Európában járványszerű méreteket öltött. Legújabb kutatások szerint az elhízás népegészségügyi jelentősége eléri a dohányzásét, hatalmas terheket róva ezzel az egészségügyi rendszerre. Az elhízás kialakulásában életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az ún. testtömeg index (BMI), amely szerint 4 fő tápláltsági kategóriát különböztetünk meg. A WHO meghatározása szerint 25 kg/m2 feletti BMI értéknél túlsúlyról, 30 kg/m2 BMI felett elhízásról beszélünk. Általánosságban elmondható, hogy a 25 kg/m2 feletti BMI a normál testtömegű egyénekhez képest nagyobb egészségi kockázatot jelent. Így az elhízás mértékétől függően nő a szív-és érrendszeri betegségek, a hipertónia, a 2-es típusú diabetes, zsíranyagcsere-zavarok, egyes daganatos betegségek, krónikus mozgásszervi betegségek, mentális kórképek, sőt az összhalálozás kockázata is. A BMI mellett informatív a derékkörfogat mérés, mely gyors és egyszerű módszer a hasi elhízás fennállásának megítélésére. Ha a derékkörfogat férfiaknál >102 cm, illetve nőknél > 88 cm, igen jelentős az elhízás társbetegségeinek relatív kockázata, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának rizikója is nagyobb. Fokozott a kockázat férfiak esetében már 94 cm és nők esetében 80 cm-es derék körfogat fölött. A WHO a kövérséget a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémái közé sorolta. Míg 1995-ben 200 millió felnőtt volt túlsúlyos vagy kövér világszerte, 2000-re ez a szám mintegy 300 millióra nőtt. Az elhízás nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is komoly egészségügyi problémát jelent, ez utóbbiakban az elhízottak számát 115 millióra becsülik. Amennyiben a jelenlegi tendencia tovább folytatódik, akkor 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt lesz a világon. A túlsúly és az elhízás együttes előfordulása az európai országokban 30-80% között változik. Az EU-27 tagállamában mintegy 200 millió felnőttet érint a túlsúly és az elhízás együttesen, melynek több, mint a fele férfi. Feltűnő, hogy a 60 év feletti nőknél az előfordulási arány jelentősen meghaladja a férfiakét. A túlsúly és elhízás gyakoriságában jelentős társadalmi egyenlőtlenségek tapasztalhatók. A kórkép és szövődményei gyakoribbak az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű csoportoknál a fejlett országokban. Ez az összefüggés erőteljesebb nőknél és gyermekeknél, mint férfiaknál. Számos európai országban megfigyelték, hogy az elhízás gyakorisága gyorsabban emelkedik az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű csoportokban, ami tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
A túlsúly és elhízás prevalenciája a magyar lakosság körében Egy 2009-es reprezentatív felmérés alapján a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. A vizsgálatban résztvevők BMI átlaga 27,3 kg/m2, melynek alapján a túlsúlyos kategóriába tartoznak. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható. Férfiaknál (63%) és nőknél (61%) közel azonos volt a túlsúly és elhízás együttes előfordulási aránya.
A túlsúly és elhízás prevalenciája különböző korcsoportokban A túlsúly és elhízás gyakorisága mindkét nemnél nő az életkorral. A 18-34 éves korú fiatal férfiak 41%-ának magasabb a testtömeg indexe 25-nél, a 65 feletti korcsoportban ez az arány már 76%. A fiatal nőknél a túlsúly és elhízás együttes előfordulása 30%, alacsonyabb, mint a hasonló korú férfiaknál, ugyanakkor idős korra ez az arány a nőknél 83%-ra nő, meghaladva a férfiakét. A soványság leginkább a fiatal nőket érinti (7,4%). Hasi elhízás gyakorisága, mint a fokozott szívérrendszeri kockázat A hasi elhízás gyakorisága a felnőtt férfiaknál 33%, míg a nők esetében 51%. Mindkét nemnél a hasi elhízás gyakorisága nő az életkorral. A nőknél minden korcsoportban gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Iskolázottság és elhízás A férfiaknál a túlsúly és elhízás gyakoriságában nincs lényeges különbség iskolázottság szerint, míg nőknél az iskolázottság szintje jelentősen befolyásolja a gyakoriságot. Míg az alapfokú végzettségűeknél 72% a túlsúlyos vagy elhízott, középfokú végzettség esetén 55%, a felsőfokú végzettségnél 43%. A túlsúly és elhízás hazai trendje Az első reprezentatív országos táplálkozási vizsgálatnál (1985-1988) a felnőtt férfiak 52%ának volt a testtömeg-indexe 25 kg/m2 felett. Ebből 12% volt elhízott. A felnőtt nők 50%-a volt túlsúlyos vagy elhízott, 18%-uk testtömeg-indexe haladta meg a 30 kg/m2-t. 2009-re a férfiaknál az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt, nőknél 50%-os növekedés volt tapasztalható a mért értékek alapján. [1] 2014 Magyarországon 2014-ben a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, a nők 62 százalékának, a férfiak 67 százalékának, összesen mintegy 5 millió embernek volt súlytöbblete - derült ki az országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálatból. Ez a reprezentatív vizsgálat - amelynek keretében ezer felnőtt lakos adatait elemezték – is azt mutatta, hogy az életkorral nő a túlsúlyosak és az elhízottak aránya. A fiatal nők több mint harmada, a középkorúak kétharmada, az idősek több mint háromnegyede súlyfelesleggel küzd. A fiatal férfiak kétötöde, a középkorúak háromnegyede, az idősek több mint négyötöde túlsúlyos vagy elhízott - olvasható az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OÉTI) által az MTI-hez eljuttatott közleményben. A 2014-es felmérés szerint a magyar nőnek átlagosan 91, egy férfinak átlagosan 98 centiméter volt a haskörfogatuk. Míg a fiatalok a mért értékek átlaga alapján a normál tartományba estek, addig a középkorú nő a mérések átlaga alapján már a hasi elhízottak csoportjába tartoztak. Ugrásszerű a növekedés a középkorúak körében: a 35-64 éves magyar nőknek átlagosan 11 centiméterrel, a magyar férfiaknak 13 centiméterrel nagyobb a haskörfogatuk a kívánatosnál. Ehhez 65 év felett a nőknél plusz 7 centiméter, a férfiaknál 4 centiméter adódik. Magyarországon az 1980-as évek után a sovány és a normál testalkatúak aránya 45 százalékról 35 százalékra csökkent, vagyis ugyanennyivel nőtt a túlsúlyosak és az elhízottak
aránya. De míg 1988-ban a felnőtteknek csak 16 százaléka volt elhízott, addig 2014-re az arányuk megduplázódott: háromból egy felnőtt elhízott és egy túlsúlyos. A 2014-es vizsgálat célja az volt, hogy megismerjék a felnőttek táplálkozási szokásait, tápanyag-ellátottságát, és újbóli mérésekkel határozzák meg a túlsúly, az alultápláltság és a hasi elhízás előfordulását, hogy nyomon kövessék ezek időbeli változását. A magyarok egészségi állapota rosszabb sok más európai országban élőkéhez képest. Az egészség terén igen fontos szerepe van az életmódnak, kiemelten a táplálkozásnak és az egészséges testsúly megtartásának. Egészséges életmóddal megelőzhető a szív- és érrendszeri betegségek majdnem háromnegyede, a daganatos betegségek egyharmada, és az egészségben töltött évek száma megnövelhető. [2]
PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológia Rehabilitációs osztály 2015-ben, azonos időszakban bent fekvő 140 beteg közül: BMI
20 alatt 20-25 - normál 25,1-30 – túlsúlyos (1. fokú elhízás) 30,1-35 – mérsékelt elhízás (2. fokú elhízás) 35,1-40 – súlyos elhízás (3. fokú elhízás) 40 felett – beteges elhízás (4. fokú elhízás
nő (n= 50) 35,72% fő % 2 7 25 50 9 32 3 4
Nő (50 fő) BMI 20 alatt: 2 fő BMI 20-25: 7 fő BMI 25,1-30: 25 fő (túlsúlyos, 1. fokú elhízás) BMI 30,1-35: 9 fő (mérsékelt elhízás, 2. fokú elhízás) BMI 35,1-40: 3 fő (súlyos elhízás, 3.fokú elhízás) BMI 40,1-től: 4 fő (beteges elhízás, 4.fokú elhízás) Férfi (90 fő) BMI 20 alatt: 1 fő BMI 20-25: 17 fő BMI 25,1-30: 33 fő (túlsúlyos, 1. fokú elhízás) BMI 30,1-35: 25 fő (mérsékelt elhízás, 2. fokú elhízás) BMI 35,1-40: 10 fő (súlyos elhízás, 3.fokú elhízás)
ffi (n=90) össz. (n=140) 64,28% 100% fő % fő % 2,1 1 3 17,1 17 24 41,4 33 36,6 58 25 34 39,3 10 43,3 13 4 8
BMI 40,1-től: 4 fő (beteges elhízás, 4.fokú elhízás)
A betegek 41,42%-a túlsúlyos (58 fő), 39,28 %-a elhízott (55fő). A betegek 35,72 %-a nő; 64,28%-a férfi. A nők 50%-a túlsúlyos, 32%-a elhízott. A nők 82%-ának van súlytöbblete (Magyar átlag 62 %). A férfiak 36,6 %-a túlsúlyos, 43,3%-a elhízott. A férfiak 79,6%-ának van súlytöbblete (Magyar átlag 67%).
MILYEN OKAI LEHETNEK A TÖBBLET ENERGIA BEVITELNEK?
1. ábra [3]
2. ábra [4]
Genetika Az Aberdeen-i Egyetem genetikusai szerint egy étvágyat és szomjúságot szabályozó gén másként kapcsolódik be az európai és másként az ázsiai embereknél. Alasdair MacKenzie kutatásvezető feltételezése szerint az európaiak ezért hajlanak jobban arra, hogy zsírosabb ételeket, alkoholos italokat válasszanak. A kutatók egy 29 aminosavból álló peptidet, a galanint kódoló gén be- vagy kikapcsolt állapotát vizsgálták. Ez egy olyan agyterület szabályozásában vesz részt, amely különböző ételek iránti vágyban játszik szerepet. A gén erősen aktív állapotában a hordozója jobban vágyódik a nagyobb energiatartalmú, zsíros ételekre. "Az a tény, hogy a gyengébben bekapcsolt állapot gyakrabban fordul elő ázsiaiaknál, mint európaiaknál, arra utal, hogy ők kevésbé hajlanak az ilyen választásokra" - tette hozzá MacKenzie. A kutató úgy véli, hogy a hideg téli időszakban a korai európai ember számára előnyösebb volt a gén nagyobb aktivitása, mert segítette, hogy szervezete energiaraktárát megfelelően feltölthesse, ami bizonyosan túlélését jelentette. A galanin az agy amygdala nevű régiójában is termelődik, amely a félelmet és a szorongást is kontrollálja, ezért szintjének megváltozása hatással van az illető érzelmi állapotára is. [5]
Élelmiszer addikció Az élelmiszer-addikció egy igazi függőség, mint a kábítószer- és alkoholfüggőség. Kényszeres evésben jelenik meg, akkor is, ha az egyén fizikailag nem éhes.
Az élelmiszerek kiválthatják dopamin felszabadulását az agyban, érzelmi jóllétet okozva. Az étkezés hozza létre a kellemes érzést akkor is, ha nem szükséges több tápanyag a szervezet számára. A kockázatkeresőknél kevesebb dopamin autoreceptor van jelen az agyban, így náluk csökkent a dopamin felszabadulás szabályozása és gátlása. Egy 2010-ben megjelent tanulmány szerint (Current Opinion in Gastroenterology) egyre több a bizonyíték, hogy egyéni neurokémiai és neuroanatómiai változások miatt alakul ki az élelmiszer-függőség. A kutatók párhuzamot vontak a gyógyszer és élelmiszerfüggőség között, de kiemelik, hogy a sok „bad-for-you” élelmiszer növeli az esélyét annak, hogy az evés rabjává váljon valaki. Jelei a depresszió, a mértéktelen evés, gondolatai az evés körül forognak, a túlevés, a nassolás, az éjszakai étkezés, a titokban evés, a bujkálás, a szégyenérzet, a bűntudat. Életen át tartó elhízáshoz és annak szövődményeihez vezethet. Kezelése hasonló, mint más függőségeké, függetlenül az addikció tárgyától. Hasznos lehet a kognitív viselkedésterápia (CBT), pszichoterápia, beszédterápia. Segítenek azonosítani és módosítani viselkedéses válaszokat, feltárni a érzelemszabályozást.
a nem megfelelő (vagy inadekvát) kiváltó okokat, és fejleszteni az
Táplálkozási terápia Súlyos táplálkozási hiányosságokban és a szervezet kémiai egyensúlyának felborulásában gyakran van jelen az élelmiszer-függőség. A táplálkozási igény valós felmérésével, egyéni táplálkozási terv készítésével a dietetikus segítheti a beteget, hogy mennyiségben, minőségben pontosan mire van szüksége. Sokan hisznek abban, hogy csak a szervezet igényeire kell odafigyelni, így amilyen ételt megkívánnak, azt eszik. Az úgynevezett jutalmazó ételek befolyásolják a dopamintermelést, és addikciót okozhatnak. A jutalmazó ételeknek is hívott - magas cukor-, só- és zsírtartalmú - táplálékok befolyásolják az agy idegpályáinak működését. Craig Schiltz a Wisconsini Egyetemen folytatott vizsgálataiban kimutatta, hogy hatásukra az egyes fontos agyterületek közötti funkcionális kapcsolódások megváltoznak. Az ingerek és jelek ismétlődésének hatására az idegpályák kapcsolódásai átalakulnak, és ezzel együtt változik az aktiválódási mintázatuk is. Ennek eredményeképpen idővel a személy nem tud uralkodni az addiktív ételekre adott reakcióján. Magas cukor-, só-, illetve zsírtartalmú ételek
Az egészségtelen, hizlaló, magas zsír-, cukor-, illetve sótartalmú ételek fogyasztásának eredményeképpen dopamin szabadul fel az agyban. Számos kutatás bizonyította már, hogy a vegyület hatására a jutalmazó ételek fogyasztása hozzászokást eredményez. A testtömeg növekedése a korral Az agy étvágyért felelős sejtjei megváltoznak egy idő után, így növelik az éhségérzetet, és súlygyarapodást okoznak az öregedés előrehaladtával - fedezték fel Monash Egyetem kutatói. A kutatást vezető dr. Andrews szerint az éhséget blokkoló sejteket szabadgyökök támadják meg étkezést követően, és ez a behatás még erőteljesebb a szénhidrátokat és cukrokat tartalmazó ételek fogyasztása után. Minél több szénhidrátot vagy cukrot fogyasztunk, annál jobban sérülnek az éhségérzetet ellenőrző sejtek, és annál többet eszünk. Az éhségérzetet blokkoló sejtek elleni támadás felborítja az ideális egyensúlyt az elfogyasztott étel és a tényleges tápanyagszükséglet között. A 25 és 50 év közötti korosztály tagjai vannak a legnagyobb veszélyben: náluk azok a sejtek, amelyek azért felelősek, hogy ne együk túl magunkat, szép lassan elpusztulnak. Ha üres a gyomrunk, a ghrelin hormon üzenetet küld az agynak, hogy együnk. Ha tele vagyunk, azt a POMC nevű sejtek jelzik. Azonban a szabadgyökök ezeket a sejteket támadják meg, ezzel a POMC sejtek működésképtelenek lesznek egy idő után, és így nem érzékeljük helyesen, mikor laktunk jól. A szabadgyökök ugyanakkor az éhségérzetet okozó sejteket is megtámadják, de ezeket - a POMC-vel ellentétben - egy különleges fehérje, az UCP2 megvédi a károsodástól. Az éhségérzetért felelős sejtek károsodása lehet az egyik magyarázata a felnőttkori elhízásnak. "Az elmúlt 20-30 évben a modern társadalmakban egyre elterjedtebb a szénhidrátban és cukorban gazdag étrend. Ez az étrend azonban olyannyira átalakította a szervezetünket, hogy már idő előtti sejtkárosodást okoz" - állítja dr. Andrews, aki következő kutatásában azt vizsgálja, hogy a szénhidrátokban és cukrokban gazdag étrend milyen más hatásokat okoz az agyban, mint amilyen például a Parkinson-kór megnövekedett előfordulása. A nevelés során is rászoktathatnak minket bizonyos addiktív viselkedési formákra. Ilyen például, amikor a megfelelő viselkedésért cserébe egy étel - többnyire édesség elfogyasztását tűzzük ki jutalmul. Ha ez rendszeres, akkor az étel fogalma megváltozik, nem a táplálék funkciója lesz az elsődleges, hanem a jutalom funkció. Ez már önmagában is kóros, és jellemző az étkezési zavarokban, elsősorban a bulimiában szenvedőknél. A jutalmazási központ A reward rendszer központjának a nucleus accumbens tekinthető, amely köpeny és mag zónára bontható. Az ízérzékelés és a posztingesztív szignálok a nucleus accumbens sejtjeiben dopamin elválasztást fokozó hatásúak, míg a hipotalamikus anorexigén szignálok a nucleus accumbens sejtjeinek fokozott acetil-kolin termelését idézik elő. A dopamin neurotranszmisszió motivációfokozó hatású, míg az élvezet inkább az opiát, a GABA és az endokannabinoid jelátvitelhez köthető. Jelenlegi ismereteink számos ellentmondáshoz vezettek a reward rendszer működése kapcsán, pl. elhízottakban sérül a dopamin jelátvitel, mégis többet esznek, egyébiránt a különböző
addikciókra csökkent szintemelkedésekkel.
bazális
dopaminszint
a
jellemző,
százalékosan
magasabb
A reward rendszer működésében kiemelt szerepe lehet a CART peptidnek. Számos közös molekuláris jellemzője van az elhízásnak és az addikcióknak, kezdve a gyulladáskeltő citokinek transzkripciójától, a stressz-szignálok megnövekedéséig, egészen odáig, hogy szinte teljesen megegyező pályákon keresztül fejtik ki hatásukat, elsősorban a magas zsírtartalmú és/vagy ízletesnek tartott ételek fogyasztása esetében. Megállapítható, hogy az ételek hedonikus fogyasztása megnövekedett tápanyag-bevitelhez vezet, és ennek neuroadaptív megvalósulása általános sémát követ. Feltételezik, hogy elhízásban megváltozik az egyes táplálékok jutalomérzetet kiváltó értéke. Az elhízottak sokkal inkább preferálják az édes és a zsíros ételeket, míg más feltételezések szerint elhízásban a reward pályák is hibásan működnek, így több táplálékot kell elfogyasztani az azonos mértékű jutalomérzet eléréséhez. Az elhízás kezdeti fázisában az angol terminológia szerinti „liking” a táplálkozás fő hatóereje, míg a már elhízott személyekben a „wanting” lesz a döntő. Az egészségesekben „reward” értékű dolgok (Pl. magas élvezeti értékkel rendelkező táplálkozás) helyett, alapesetben negatívnak számító eseményeknek (pl. éhezés) van jutalomértéke. A hipotalamikus és agytörzsi homeosztatikus energia-egyensúlyi központok mellett ezáltal a jutalmazási központ is kulcsszerepet játszhat táplálkozási magatartásunk kialakításában. [7] A diétázók hajlamosabbak többet enni stressz hatására A diétázóknak éhségjelzéseiket le kell küzdeniük annak érdekében, hogy kevesebbet egyenek, mint amennyit ténylegesen szeretnének, míg azok az emberek, akik étvágyuk szerint esznek, korlátozás nélküli evést folytatnak. Vizsgálatok kimutatták, hogy a korlátozott evők stressz hatására többet esznek, míg a nem korlátozottak kevesebbet. Stratégiák a stresszel való megbirkózásra Egy legutóbbi, nagy terjedelmű finn vizsgálat azt találta, hogy a testtömegindex a stresszindukálta evők között volt a legmagasabb, illetve hajlamosabbak voltak az olyan ételek evésére, mint felvágottak, hamburgerek, csokoládé vagy pizza, mint társaik. Ha a stressz által kiváltott evés folyamatosan aláássa a súlykontrollra való törekvést, az egyénnek azonosítani kell azokat a bizonyos helyzeteket, amik túlevést váltanak ki belőle, továbbá alternatív módot kell találnia a stressz kezelésére. Ideális stratégia lenne ilyenkor egy kiadós séta, ami eltereli figyelmünket, miközben kalóriát is égetünk. Azok az emberek, akik akkor esznek, mikor éhesek és akkor hagyják abba, mikor tele vannak, rá vannak hangolódva biológiai jelzéseikre. Ezek azok az emberek, akik nem éreznek késztetést az evésre, mikor stressz éri őket. Azonban azoknak, akik áthidalják biológiai jelzéseiket, tisztában kell lenniük azokkal az érzelmi-, illetve pszichológiai tényezőkkel, melyek egyenesen a hűtőhöz vezetik őket - továbbá elterelő taktikákra uszítják őket. Ez a stresszre adott válaszreakció emeli ki annak a súlykontrollal kapcsolatos szemléletmódnak a fontosságát, mely a diétás megszorítások csökkentését, valamint az alacsony kalóriatartalmú, hasznos tápanyagokban gazdag gyümölcsök és zöldségek emelkedett bevitelét hangsúlyozza. Ezek az ételek képesek oldani a nagy evésrohamokból származó kalória túlterhelést. [8]
Legyen a készletünkben minél több természetes megerősítő. A káros hatású dohányzás, vagy egy függőséget okozó kémiai szer helyett jó közérzetet okozhatunk, vagy egy kellemetlen, feszült állapotot megszűntethetünk egy baráti beszélgetéssel, vagy egy jó pingpong csatával. A döntés a mi kezünkben van és az is, hogy melyik megoldási módhoz „szokunk hozzá”. Fontos, hogy minden maradjon a saját helyén. Az étel ne legyen jutalom, a kizárólagos tárgyi jutalmazás helyett adjunk és kapjunk minél több dicséretet, elismerést, szeretetet, figyelmet, hiszen ezek a legtökéletesebb és legegészségesebb természetes megerősítők. EGYÉNI TÉNYEZŐK – ÍZ ÉS ÉTELPREFERENCIÁK Az íz gyakran a legfontosabb élelmiszerválasztást befolyásoló tényező. Az alapízek (édes, savanyú, keserű, sós) érzékelése, kedvelése kezdetben genetikai érintettségű, azonban ezt olyan pszichológiai és anyagcsere változók, mint pl. az elégedettség vagy a jóllakottság érzése, az életkor, etnikum, kulturális befolyásoló erők, valamint a tapasztalatok módosíthatják. A gyermekek természetes ízpreferenciája az édes és a sós, míg a keserűt és a savanyút elutasítják. Mégis a gyerekek által kezdetben elutasított ételek (pl. egyes zöldségek) megismertetése növelheti a fogyasztást, mivel a preferenciák változnak az ismétlődő élmény hatására. A magas energiasűrűségű ételek és italok mindenhol jelen vannak a környezetünkben, és a gyermekek gyakran megtanulják ezek preferálását. Mivel ezen ételek szigorú megvonása sóvárgást okoz, a magas energiatartalmú ételek kis adagja különleges alkalmakkor belefoglalható a teljes értékű étrend szemléletbe, amennyiben ez alkalmi kényeztetésként, s nem pedig mindennapi fogásként jelenik meg.[7] Függőséget okozó alapanyagok: cukor A cukor még a kokainnál is sokkal komolyabb függőséget képes előidézni. Egy 2007-ben elvégzett kísérlet során kokainfüggő patkányokat egyidejűleg kínáltak cukorral és kokainnal, és a kísérleti állatok 94%-a a cukrot választotta a szenvedélyének tárgyát képező anyag helyett. A cukorral grammonként 4 (többlet?) kalóriát viszünk be szervezetünkbe. 10 dkg cukor = ~ 400 kalória! Egy fogyókúrás étrend napi kalóriatartalmának (1200-1300 kcal/nap) akár az egy harmada! Függőséget kiváltó szénhidrátok: Fehér lisztből készült kenyér és tésztafélék A tésztafélékben, fehér kenyérben és péksüteményekben található finomított szénhidrátok ugyanazokat az élvezeti központokat aktiválják az agyban, mint a kokain vagy a heroin. Ezeket a finomságokat fogyasztva hirtelen nagyot ugrik a szervezet vércukor és dopaminszintje, majd ugyanilyen gyorsan vissza is esik, ami nagyban hozzájárul a függőség kialakulásához. A probléma elkerülése érdekében mértékkel alacsony glikémiás indexű és teljes kiőrlésű termékeket fogyasszunk helyettük. Függőséget okoz a csokoládé? Míg a fekete csoki kis adagban fogyasztva kardioprotektív hatással van az egészségünkre, de a benne található alkaloidok sok tekintetben az alkoholban is fellelhető vegyületekhez
hasonlítanak, amelyekről tudjuk, hogy függőséget okoznak. Mi több, a csokoládé megnöveli a szerotonin szintet, amely pszichikai és fiziológiai reakciók kiváltása révén járul hozzá a függőség kialakulásához. Alapvető összetevői: a kakaómassza, kakaóvaj, cukor, tejpor és vanília. Az étcsokoládé csak kakaómasszát- és vajat, valamint cukrot tartalmaz, a tejcsokihoz adnak tejport is. A fehér csoki alig nevezhető csokoládénak: nem is tartalmaz kakaómasszát. Innen a jellegzetes elefántcsontszín. Sajnos elmondhatjuk, hogy a csokoládénak tulajdonított temérdek jótékony hatás csak a jó minőségű étcsokoládéra jellemző. A csokoládé körülbelül 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Élettani szempontból fontos komponens a hisztamin, a szerotonin, a triptofán, a fenil-etil-amin, a tiramin és a magnézium. 100 g csokoládé = ~ 500-600 kalória, ~ 45-55g cukor, 30-40 g zsír. Dietetikailag minőségi csokoládé: 50% fölötti kakaótartalom, alacsony cukor tartalom, zsírtartalma minőségi kakaóvaj. Mértékkel ajánlott rendszeres fogyasztása. Nátrium-glutamát - E621 A legismertebb ízfokozó. Finom, fehér, kristályos por, megjelenésében hasonlít a sóhoz vagy a cukorhoz. Érdekessége, hogy teljesen íztelen. Még ma sem teljesen világos, hogy a glutamát milyen mechanizmussal fokozza más ételek ízét. Egyes vélemények szerint a nyelv ízérző receptorainak ingerküszöbét csökkenti, míg mások szerint a glutamát íze a sós, az édes, a savanyú és a keserű mellett az ötödik alapíz. Ez az "umami", az ízletesség íze. Az íznek alapvető jelentősége van a japán és kínai konyhákban, a nyugati konyhaművészetben "erőteljesen kellemes ízként" vagy "kínai" ízként utalnak rá. A leggyakoribb umami ízt kiváltó glutamát-alapú élelmiszer-adalékanyagok Európában az E 620 - E 625 számmal jelöltek. A nátrium-glutamát az E 621-es számot viseli. Kereskedelmi forgalmazása a fehérjében gazdag készételek és a gyorsétterem-hálózatok termékeinek elterjedésével nőtt hatalmas méretűre. Mellékhatásként depresszió, fejfájás, mellkasi fájdalmak, szapora szívverés jelentkezhet. Étvágynövelő hatása elhízáshoz vezethet. Emellett az sem mellékes, hogy a fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetően. A glutamátot általában szójából nyerik, és ma már szinte mindenben megtalálható. A feldolgozott élelmiszerek többségében, valamint a gyorséttermi ételek több mint 90%-ban nagy mennyiségben jelenlévő anyaggá vált, levesporok, leveskockák, mártások, konzervek, fűszerkeverékek, fűszer sók, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, burgonya szirmok, snack-ek, stb. elengedhetetlen alkotóeleme lett. Ez az anyag ráadásul függővé tesz bizonyos ételek fogyasztására. Nem véletlen hogy a természetes ízű zöldségek, gyümölcsök nem ízlenek sok gyereknek, annyira hozzászoktak ennek az ízfokozónak az ételekben való jelenlétéhez. A média által közvetített reklámok ínycsiklandó ételei a „gondosan válogatott összetevőivel, íz varázslataival, íz rafinériájával”, szintén ezt a függőséget erősítik. A legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerűen csak allergiát okoz, hanem idegi elváltozásokat is, így Parkinson-, vagy Alzheimer-kórt. Káros hatásáról már 1968-ban lehetett cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, azóta számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát.
A glutamát ingerületátvivő aminosav, az agyi neuronok közötti információ átvitelben játszik szerepet. Ma már ismert, hogy a leggyakoribb daganatfajtáknak: mell, prosztata, bőr, vastagbél, tüdő, petefészekrák, valamint a fej és nyaki tumoroknak vannak glutamát receptoraik. Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, sokkal gyorsabban nőnek és terjednek, valamint a szokásos kezelési eljárást is megzavarják. A nyugati orvosi modell nem veszi figyelembe az élelmiszer bevitelt és az élelmiszereken keresztül felhalmozódott kémiai anyagok hatását, ezért sokáig az FAO vagy az EU szakértői elbagatellizálták a jelenséget mondván, nincs tudományos bizonyíték a glutamát egészségügyi kockázatára. A vitatott ízfokozók legújabb megítélése már sokkal szigorúbb. A Független Egészségtanács Fórumában megjelent cikk szerint a glutamát kerülendő, egészségkárosító hatású adalékanyag. Addig is, amíg eltűnik az élelmiszerekből, figyeljünk az összetevőkre! Ma már sokan tisztában vannak az anyag káros hatásával, ezért a glutamátot cselesen különböző nevek alatt rejtik el az élelmiszerek, ételek összetevőiben: E-621, hidrolizált növényi fehérje, élesztő kivonat, autogénezett élesztő, ízfokozók, kalcium kazein, nátrium kazein, texturált fehérje. Függőséget okozó nassolni való: Chips A burgonyából készült finomság magas só, ízfokozó és zsírtartalma beindítja az agy jutalmazó központját, amely az egészségtelen anyagok hatására öröm és élvezet érzésével válaszol, aminek következtében mindig újabb és újabb darab után nyúlunk. Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a patkányok jutalmazó központja sokkal aktívabban működik, amikor chipset kapnak, mint amikor más sós ételekkel kínálják őket. 100gramm chips = ~ 640 kalória. Energiaszegény étrend napi kalóriatartalmának a felét teszi ki. A gyorsétel függőség A finomított szénhidrátokban gazdag finomságok gyorsan megnövelik a vércukorszintet, ami ezt követően gyorsan vissza is esik, emiatt pedig újra elkezdünk az egészségtelen hamburgerek után sóvárogni. Élvezeti értékükhöz magas só- és zsírtartalmuk is hozzájárul. Energiatartalmuk kiemelkedő. A gyorsétel függőség kialakulásához a PR, a könnyű beszerezhetőség és a viszonylag alacsony árak is nagyban hozzájárulnak. Cukortartalmú üdítőitalok A cukros üdítők ízükkel hozzászokást alakíthatnak ki, különösen a koffeint is tartalmazó italok addiktívak. A kóla foszforsav tartalma csökkenti a csontállományt, ráadásul nagymértékű fogyasztása kiszorítja az étrendből a kalcium tartalmú tejtermékeket. Már az általános iskolások nagy százaléka is naponta fogyaszt kólát. Magas kalóriatartalmukat bele kell számolni az étrendbe. 1 liter kóla cukortartalma = 112 g cukor ~ 40 kockacukor = 420 kalória Függőséget okozó ‘diétás’ ételek A legtöbb fogyókúrázó alacsony zsírtartalmú, zsírmentes vagy cukormentes címkékkel ellátott ételeket választ, azt gondolván, hogy ezek egészséges alternatívát jelentenek, pedig
valójában a gyártók az elvesztett ízélményt egyéb káros összetevőkkel, például jelentősen több nátrium hozzáadásával pótolják. Ennek következtében az egészségesebbnek feltüntetett termékek akár károsabbak is lehetnek, mint az eredeti verzióik. A tévhitben lévők többet is esznek belőlük a kelleténél, hiszen azt hiszik, hogy ezzel csak jót tesznek maguknak. A diabetikus termékek sem feltétlenül egészségesek vagy energiaszegények! A mesterséges édesítőszerek testtömeg változásra, táplálék-, folyadékfogyasztásra gyakorolt hatása
A szacharinos oldat fogyasztása jelentősen megnövelte a hím és nőstény egyedek testtömegét. A nőstények szignifikánsan több folyadékot fogyasztottak, mint a kontroll csoport egyedei. Az aszpartamot tartalmazó oldat fogyasztása egyik nem esetében sem befolyásolta statisztikailag a vizsgált paramétereket. A ciklamátos oldat esetében szignifikánsan nagyobb lett a testtömeg a hím egyedeknél, a kontroll csoporthoz képest. Az aceszulfam-K tartalmú oldat hatására jelentősen megnőtt a folyadékfogyasztás mennyisége hím egyedeknél. A kapott eredmények alapján megkérdőjelezhető a mesterséges édesítőszerek testtömeg megtartó, vagy csökkentő hatása. [9] Lélektani tényezők Vizsgálatok igazolták: 30 %-kal vásárlunk többet, valamint magasabb zsír és cukortartalmú élelmiszereket választunk éhesen, az illatokra (pl. pékség) is könnyebben csábulunk el. A tudatos vásárló nem üres gyomorral indul vásárolni és ragaszkodik az előre tervezett bevásárló listájához. Társaságban többet fogyasztunk, mint egyedül. A jól látható, közelebb lévő élelmiszerek gyorsabban fogynak. Édességek helyett vizet és zöldségeket, gyümölcsöket készítsünk az asztalra. Nagyobb választékból többet fogyasztunk. A csomagolás nagyságának is hatása van az elfogyasztott mennyiségre, függetlenül az étel ízétől. A tálaló edényzet mérete is segít megítélni a mennyiségeket, nagyobb tálból, bögréből többet eszünk. Sajnos a reklámok hatása is óriási. A tévé előtt töltött idő a fizikai igénybevétel mértékét csökkenti, az élelmiszerfogyasztást befolyásolja. 2006-2007-ben, magyar serdülők bevonásával elvégzett HELENA studyban a hosszabb (minimum 2 óra naponta) tévézés a lányok esetében több édesség, gyümölcslé, üdítő, sör, kávé, péksütemény, szendvics, míg fiúk esetében több üdítő, sós snack, édesség, szendvics és péksütemény fogyasztásával párosult.
A testtömeg karbantartás sikerességét segíti: -
-
Információ, edukáció. A tápértékre vonatkozó ismeretek pozitív összefüggést mutatnak az étrend minőségével és a testtömeg karbantartás sikerességével. Leegyszerűsített általános ajánlások helyett törekedni kell az individuális táplálkozási tanácsadásra, mely figyelembe veszi az egyén élettani igényeit, betegségeit, ízlését, anyagi helyzetét. Testmozgás Helyes stresszkezelő technikák Elegendő éjszakai alvás: Az IDEFICS tanulmány egyik fontos eredménye az, hogy szoros kapcsolat van az alvásidő és a túlsúlyossá, illetve elhízottá válás kockázata között.[10]
Együttműködések, Rendeletek, Programok: A túlsúly és elhízás megelőzésére számos nemzetközi együttműködés indult, amely hazánkat is érinti. A WHO 2004-ben jelentette meg a Táplálkozás, Fizikai Aktivitás és Egészség globális stratégiáját. Ezzel összhangban a WHO Európai Regionális Irodája kidolgozta az élelmiszer- és táplálkozáspolitikához kapcsolódó Második Európai Cselekvési Tervet. 2006ban a WHO miniszteri konferenciáján elfogadásra került az Európai Elhízás Elleni Charta. A dokumentum kiemeli, hogy az elhízás járványszerű terjedése visszafordítható, amelyhez az egyén, a társadalom és a kormányok közös felelősségvállalása szükséges. Ennek részeként átfogó intézkedésekkel mindenki számára meg kell teremteni az egészséges választék és környezet lehetőségét. Az Európai Unió Bizottsága 2007-ben jelentette meg a Táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségproblémákra vonatkozó európai stratégiát. A stratégia integrált európai uniós megközelítést vázol fel a táplálkozással összefüggő krónikus betegségek csökkentésére. Az OTÁP 2009 vizsgálat adatai alapozták meg azokat az intézkedéseket, rendeleteket, programokat, melyek a magyar lakosság egészségét szolgálják. Ilyenek például a chips-adó bevezetése és a transz-zsírsav rendelet is, melyek hozzájárulnak az egészségesebb élelmiszerválasztékhoz, vagy a gyermekeink egészségét szolgáló közétkeztetési rendelet. Ide sorolhatjuk a STOP SÓ! Nemzeti Sócsökkentő Programot is. Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint az OÉTI 2005-ben ajánlást készített az iskolai büfék egészséges táplálkozásba beilleszthető kínálatára 2010/2011 tanév I. félévében az OÉTI a NEFMI támogatásával elindítja a Startolj reggelivel! iskolareggeli programot, melynek célja az iskolás korosztály táplálkozásának egészségesebbé tétele.
Transz-zsírsav rendelet: 2015.02.18-tól nem lehet olyan élelmiszert forgalomba hozni Magyarországon, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot.
WHO: Létrehozta a Táplálkozás-barát Iskolák hálózatát (Nutrition Friendly School Initiative, NFSI). A kezdeményezés segít visszaszorítani a táplálkozásból eredő betegségeket gyermekeknél. OÉTI-WHO: HAPPY (Hungarian Aqua Promoting Program in Young) Vízfogyasztás népszerűsítése a szénsavas üdítők ellenében fiatalok körében OÉTI: „Az egészséges is lehet finom” Zöldség és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő program
AZ EURÓPAI UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ ISKOLAGYÜMÖLCS-PROGRAM célja, hogy az általános iskolák 1-6. évfolyamos tanulóival megkedveltesse a zöldségeket, gyümölcsöket, ezáltal hosszú távon emelje a korosztály zöldség-, gyümölcsfogyasztását, így hozzájáruljon az egészséges táplálkozási szokások kialakulásához, valamint a túlsúlyosság és az elhízás elleni küzdelemhez.
A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet elvárásai várhatóan 2015.őszén lépnek hatályba. 2015. április Elfogadta a francia nemzetgyűlés azt a javaslatot, ami az anorexia elleni küzdelem érdekében megtiltja a túl vékony modellek alkalmazását. A vita alatt álló törvénytervezethez benyújtott módosítás értelmében: „a modelltevékenység gyakorlása tilos minden olyan személy számára, akinek alacsonyabb a testtömegindexe az (egészségügyi minisztérium által) meghatározott szintnél”. A túl vékony modellek gyakori látványa nem csak anorexiát, hanem a jojó effektust -> hízást is előidéznek. IRODALOMJEGYZÉK: OÉTI, OTÁP 2009 Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 OÉTI, OTÁP 2014 Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2014 1. ábra Lalonde-modell, WHO, 2011. 2. ábra A táplálkozás szocioökológiai modellje US. Department of Agriculture Internet, http://www.vilagtudomany.hu/ , Journal of Neuropsychopharmacology David A. Kessler Muszáj annyit enni 7. Dietetika a háziorvosi gyakorlatban Prof. dr. Figler Mária-Kubányi Jolán 2015 8. Food today 09/2005 A stressz és az étkezési magatartás kapcsolata 9. Magyar epidemiológia = Hungarian Epidemiology. - 5. (2008) mell. , p. 165-166. Polyák Éva, Energiát nem adó mesterséges édesítőszerek fogyasztásának hatása a testtömeg változásra és táplálékfelvételre 10. European Food Information Council, EU projektek melléklet 06/2011 Miként előzzük meg a gyerekkori elhízást – hírek az IDEFICS kutatásról 1. 2. 3. 4. 5. 6.
