5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2.
ADATSTRUKTÚRA ÉS MÓDSZERTAN
A „Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a megye hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatása érdekében” elnevezésű TÁMOP-2.2.7-B-2-13_1-2014-0004 számú projekt keretében megvalósuló „A szabad munkaerő-kapacitás mennyiségi és minőségi ismérveinek elemzése a Békés megyében nyilvántartott álláskeresők adatbázisában szereplő adatok alapján.” projektfeladathoz
Késztette: Kiss Ilona Békéscsaba, 2015. február 22.
Tartalomjegyzék 1
Adatstruktúra és módszertan
3
2
Kódrendszerek
4
2.1
A nyilvántartott álláskeresők életkori csoport szerinti kategóriái
5
2.2
Végzettség, képzettség
6
2.2.1
Az iskolai végzettség vizsgált szintje és típusai
6
2.2.2
Országos Szakképzési Kódrendszer (OSZK)
6
2.2.3
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)
8
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08)
2.3
15
2.3.1
A foglalkozások besorolásának főbb szempontjai
16
2.3.2
A FEOR-08 foglalkozási főcsoportok összefoglaló tartalmi ismertetése
19
2.4
Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) _24
2.5
Területi bontás
28
1
Adatstruktúra és módszertan
Az alábbi dokumentum támogatást kíván nyújtani az adatbázisban rendelkezésre álló információk áttekintéséhez és azok vizsgálati célokhoz való rendeléséhez. Ennek érdekében áttekintésre kerül hogy a rendelkezésre álló adatstruktúrában a nyilvántartott álláskeresők adatai között vannak-e olyanok amelyek magyarázatra szorulnak, s ha igen azoknak mi a jelentése. Az anyag elkészítésének célja, hogy választ adjon arra a kérdésre, hogy hogyan célszerű a vizsgálati célok elérése érdekében a rendelkezésre álló adatstruktúrákat összerendezni? A nyilvántartott álláskeresők vizsgálathoz kialakított adatbázisban rendelkezésre álló információkból az alábbi tartalmú feldolgozási táblákat célszerű elkészíteni, és azokhoz a táblázatban kimutatott adatmezők alkalmazása szükséges: A kínálati adatok kimutatására szolgáló táblák tartalma és az ehhez szükséges adatmezők alkalmazott adatmezők neve (a forrás adatbázisban alkalmazott elnevezéssel)
tábla tartalma
Az álláskeresők nem, életkor, iskolai végzettség szerinti összetétele, és területi megoszlása
ELETKOR, E_NEME, E_AISKVEGZETTSID, E_ASZERVEGYSID
Az álláskeresők képzettsége (iskolai végzettség, szakképzettség)
E_AISKVEGZETTSID,
Egyéni munkavállalói kompetenciák (nyelvismeret, IT ismeret, gépjárművezetői ismeret)
E_AEGYENNYELVID
E_AOSZKID
E_ANYELVISMID E_AITISMID E_AVEZISMTIPID
Munkavállalást korlátozó tényezők (megváltozott munkaképesség)
E_AMKEPCSOKKID
Az álláskeresők (FEOR)
E_AFEORIDK
által
keresett
foglalkozások
E_AMKEPELLTIPID
A regisztrációban töltött idő
REGH
Az álláskeresők ellátási formánkénti összetétele
ELLATAS
Az álláskeresői státusz megszűnésének oka
MEGSZ_AMUVELETKODID
3
tábla tartalma
alkalmazott adatmezők neve (a forrás adatbázisban alkalmazott elnevezéssel)
Az álláskeresőket munkanélkülivé válásukat ATEAORID megelőzően foglalkoztató szervezet tevékenységi köre (TEÁOR)
A feldolgozási táblákra vonatkozóan javaslat, hogy azok nem, kor, iskolai végzettség ismérvek szerinti kimutatásban az összes fentiekben felsorolt tábla vonatkozásában is elkészüljenek. E mellett szintén valamennyi tábla vonatkozásában készüljenek el a területi bontások, melyek járási szintig mutassák ki a megyei adatsort. Az adatok feldolgozása után a kimeneti táblák tartalma alapján eldönthető, hogy azok tartalmaznak-e olyan többletinformációt, ami miatt szerepeltetésük a végleges anyagban is indokolt. A bemutatott adatok megoszlási viszonyszámainak munkatáblákban történő kimutatása sor és oszlopszinten is megvalósuljon.
2
Kódrendszerek
A feldolgozáshoz használt adatokat ágazati, és nemzeti rendszerek szerinti kimutatásban alkalmazzuk, melyek lehetővé teszik, hogy a nyilvántartott álláskeresők és az állások vizsgálata a statisztikában is alkalmazott „közös nyelv” mentén történjen. Az ennek való megfelelés lehetővé teszi az adatok térbeli és időbeli, valamint azok hazai és adott esetben nemzetközi szintű összehasonlítását is. A vizsgálat során használt kódrendszerek az alábbiak:
Az egyének képzettségének kimutatására az Országos Képzési Jegyzék (OKJ).
Szintén az egyén képzettségére kialakított ágazati szintű egyedi rendszer az Országos Szakképzettségi Kódrendszer (OSZK), mely a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatban alkalmazott, sajátos - a minden képzési formában és szinten megszerezhető -, valamennyi képzettséget magába foglaló hierarchikus rendszer. A nyilvántartott álláskeresők által keresett és a munkáltatók által kínált foglalkozásokra vonatkozóan a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08).
A munkáltatók tevékenységének rendszerbe sorolása esetén a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR-08).
4
A területi dimenzió tekintetében a magyar közigazgatásban alkalmazott megyei és a járási bontást alkalmazzuk. A járások vonatkozásában a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény rendelkezik. Ez alapján 2013. január 1-jétől új közigazgatási szervekként járási hivatalok jöttek létre Magyarországon, így Magyarország megyéi 29 éves szünet után ismét járásokra tagolódnak. A járások száma országos szinten 175, a fővárosban a kerületi hivataloké 23. Békés megyében 9 járás került kialakításra. Jelen anyag további fejezeteiben bemutatásra kerülnek ezen rendszerek fontosabb jellemzői, struktúrája, besorolási szabályai és kódlistái.
2.1 A nyilvántartott álláskeresők életkori csoport szerinti kategóriái Életkor 18 év és alatta
19 év
20-24 év
25-29 év
30-34 év 35-39 év 40-44 év
45-49 év 50-54 év 55-59 év
60-62 év
A fenti kategóriák az életkor szerinti bontás legrészletesebb csoportjait tartalmazzák. A korcsoportok a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkalmazott kategóriabontáshoz igazodnak. Az elemzések elvégzéséhez adott esetben nagyobb léptékű egyedi bontás kialakítása is indokolt lehet. Ilyen pl. a fiatal álláskeresők csoportja esetében a 25 év alatti korosztályba tartozók összevonása, vagy a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű idősebb korosztály esetében az 50 év fölöttiek egy csoportba való kezelése. A fenti csoportbontás alapján ezek az életkori csoportok tetszőlegesen kialakíthatók. Az életkori csoportok tekintetében a könnyebb kezelhetőség érdekében érdemes korcsoport összevonásokat is alkalmazni, és nagyobb osztásközű bontásokat is készíteni, aminek alkalmazásával az alábbi csoportokat célszerű kialakítani.
25 év alatti
25-39 éves
40-49 éves
5
50 év feletti
62 év felett
2.2 Végzettség, képzettség 2.2.1
Az iskolai végzettség vizsgált szintje és típusai A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségének kategória struktúrája szint alapfokú
középfokú
felsőfokú
2.2.2
típus ált. iskolai végzettség nélkül általános iskola alapfokú szakiskola szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum középfokú főiskola egyetem felsőfokú
bontás általános iskolai szakmunkás érettségizett
felsőfokú
Országos Szakképzési Kódrendszer (OSZK)
Országos Szakképzettségi Kód rendszer (OSZK) első szint kód 2
OSZK szint alapfokú szakképesítés alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú szakkép.
3
középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítés felsőfokú szakképesítések felsőfokú iskolai végzettséghez kötött felsőfokú szakkép. felsőfokú iskolarendszerű képzés
4 5 6 0
6
Országos Szakképzési Kódrendszer (OSZK) második szint OSZK szint
OSZK tanulmányi terület
kód 3 jegyen
alapfokú szakképesítés
művészeti képesítések egészségügyi képesítések kis- és nagyüzemi képesítések mező-, erdő- és halgazdasági képesítések háztartásgazdasági képesítések szállítási, hírközlési képesítések szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. alapfokú szakképesítés alapfokú iskolai végzettséghez művészeti képesítések kötött középfokú szakkép. gazdasági és igazgatási képesítések számítástechnikai képesítések egészségügyi képesítések kis- és nagyüzemi képesítések műszaki, technikusi képesítések építészeti képesítések mező-, erdő- és halgazdasági képesítések háztartásgazdasági képesítések szállítási, hírközlési képesítések szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú szakkép. középiskolai végzettséghez műszaki tudományok képzései kötött középfokú katonai képzések szakképesítés oktatói, pedagógiai képesítések művészeti képesítések gazdasági és igazgatási képesítések számítástechnikai képesítések egészségügyi képesítések kis- és nagyüzemi képesítések műszaki, technikusi képesítések építészeti képesítések mező-, erdő- és halgazdasági képesítések háztartásgazdasági képesítések szállítási, hírközlési képesítések szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. kultúrális és tájékoztatási képesítések szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítés felsőfokú szakképesítések műszaki tudományok képzései oktatói, pedagógiai képesítések művészeti képesítések
7
252 262 266 270 278 2 318 334 346 350 352 354 358 362 366 370 378 389 3 489 412 414 418 434 446 450 452 454 458 462 466 470 478 484 489 4 505 514 518
OSZK szint
OSZK tanulmányi terület
gazdasági és igazgatási képesítések számítástechnikai képesítések egészségügyi képesítések kis- és nagyüzemi képesítések műszaki, technikusi képesítések építészeti képesítések mező-, erdő- és halgazdasági képesítések háztartásgazdasági képesítések szállítási, hírközlési képesítések szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. kultúrális és tájékoztatási képesítések szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések felsőfokú szakképesítések felsőfokú iskolai oktatói, pedagógiai képesítések végzettséghez kötött felsőfokú gazdasági és igazgatási képesítések szakkép. műszaki, technikusi képesítések építészeti képesítések szállítási, hírközlési képesítések szem. szolgáltatási, vendéglátói, ker.-i, idegenforg.-i kép. kultúrális és tájékoztatási képesítések szociális, sport, védelmi és egyéb képesítések felsőfokú iskolai végzettséghez kötött felsőfokú szakkép. felsőfokú iskolarendszerű bölcsészettudományi képzések képzés orvostudományi képzések természettudományi képzések agrártudományi képzések műszaki tudományok képzései gazdaságtudományi képzések jogtudományi és államigazgatási képzések tanárképzés tanító- és óvodapedadógus képzések művészeti képzések egyházi képzések katonai képzések felsőfokú iskolarendszerű képzés
2.2.3
kód 3 jegyen 534 546 555 554 558 562 566 570 578 584 589 5 614 634 654 658 670 678 684 689 6 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 012 0
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)
Az azonosító szám felépítése A táblázatokba rendezett szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll, amely az 1. oszlop számjegyeiből tevődik össze. 8
Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet. A táblázatok egyes oszlopainak értelmezése: 1. oszlop: A szakképesítés azonosító száma Az 1-2. számjegy a szakképesítés szintje
A
B
Szint
Meghatározás
21
31
32
33
34
35
51
C ISCED szint befejezett
alapf okú részsz akkép esít é s, amely iskolai 2 végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD megesít és , amely alapfokú alsóII. programban középfokú szerezhető részsz a kkép iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben 3 meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban alsó középfokú szak k épesít ésszerezhető , amelymeg alapfokú iskolai 3 végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg alsó középfokú szakkép e sít és -ráépülés, amely alapfokú 3 iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre középfokú szakk épesít ésépül, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben 3 meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető középfokú sza kkép esít meg é s -ráépülés , amely alapfokú 3 iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető felső középfokú ré szszszakképesítésre akképesít és , épül amely 4 érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 9
A
B
Szint
Meghatározás
52
53
54
55 62
C ISCED szint
felső középfokú sza kkép esít és , amely érettségi 4 végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg felső középfokú sz akkép esít és -ráépülés, amely 4 az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi kötött, épül emelt szivégzettséghez ntű szakképesít és szakképesítésre , amely érettségi 4 végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető megszakkép esít é s -ráépülés, amely elsősorban emelt szi ntű 4 iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés 5
A 3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint
1 2
3
4
Oktatás 140 Általános oktatási ismeretek Humán tudományok és művészetek 211 Képző- és iparművészet 212 Zene- és előadó-művészet 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 215 Kézművesség 223 Anyanyelvi képzés Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések 313 Politikai és civil társadalmi tudományok 321 Újságíró- és riporterképzés 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok) 341 Nagy- és kiskereskedelem 342 Marketing és reklám 343 Pénzügy, bank és biztosítás 344 Könyvelés és adózás 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 347 Munkahelyi ismeretek Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések 10
5
6
7
8
462 Statisztika 481 Számítástechnikai képzések 482 Számítástechnikai alkalmazások Műszaki, ipari és építőipari képzések 520 Általános műszaki képzés 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 522 Energetika, elektromosság 523 Elektronika és automatizálás 524 Vegyipar 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása 541 Élelmiszergyártás 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 544 Bányászat és kitermelőipar 581 Építészet és várostervezés 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés Mezőgazdaság 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet 623 Erdőgazdálkodás 624 Halgazdálkodás 625 Vadgazdálkodás 641 Állatorvosi kisegítők képzése Egészségügy és szociális gondoskodás 720 Egészségügy (általános programok) 723 Ápolás, gondozás 724 Fogászati laboratóriumi technológia 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák 726 Terápia és rehabilitáció 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 762 Szociális munka és tanácsadás Szolgáltatások 810 Személyi szolgáltatások (általános programok) 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 813 Sportok 814 Háztartási szolgáltatások 815 Fodrászat és szépségápolás 841 Szállítási szolgáltatások 850 Környezetvédelem (általános programok)
11
Környezetvédelmi technológiák Természeti környezet és élővilág Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások Személyi és vagyonvédelem Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem Honvédelem
851 852 853 861 862 863
A 6-7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01-....) 2. oszlop:A szakképesítés megnevezése A szakképesítések felsorolása a táblázatban a magyar ábécé szerint történik. 3. oszlop: Szakmacsoportok megjelölése a számok jelentésének a meghatározásával 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-turisztika Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar Közszolgálat
12
4.oszlop:Szakközépiskolai ágazatok megjelölése a számok jelentésének megjelölésével I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII.
Egészségügy Egészségügyi technika Szociális Pedagógia Képző- és iparművészet Hang-, film és színháztechnika Bányászat Épületgépészet Gépészet Kohászat Villamosipar és elektronika Távközlés Informatika Vegyipar Vegyész Építőipar Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedésépítő Közlekedés Közlekedésgépész KörnyezetvédelemXXIII. vízgazdálkodás XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXIX. Optika XXX. Szépészet XXXI. Mezőgazdasági gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés XXXVI. Élelmiszeripar XXXVII. Sport XXXVIII. Rendészet
13
5. oszlop: Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható. Amennyiben a cellában „P” jelölés látható, úgy a képzés kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerinti párhuzamos képzésben folyhat. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 64 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 18-18 órában a foglalkoztatási, valamint a munkahelyi egészség és biztonsági ismereteket, ahol e követelmények előírásra kerültek. 6. oszlop: Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 60 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 18-18 órában a foglalkoztatási, valamint a munkahelyi egészség és biztonsági ismereteket, ahol e követelmények előírásra kerültek. 7. oszlop: A képzés munkarendje Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás Jelölések: Nappali Esti Levelező Egyéb sajátos munkarend Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés) Távoktatás
N E L S TK T
8. oszlop - A szakképesítésért felelős miniszter A szakképesítésért felelős ágazati miniszter megjelölése.
14
2.3 A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) A társadalmi, gazdasági jelenségek méréshez használatos statisztikai adatokon belül, a foglalkozásokat objektíven lefedő osztályozások körébe tartozik a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR), ami a statisztikai célú felhasználáson túl – többek között – a munkaügyi személyzeti nyilvántartásokban, a munkaközvetítésben, a pályaválasztási tanácsadásban, a szakképzési rendszerben, a társadalombiztosításban is egyaránt használatos. Az európai statisztikai hivatalok szervezete, az Eurostat által is alkalmazott nemzetközi foglalkozási nómenklatúrát – legutóbb 2008-ban vizsgálták felül, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezetőtestülete is elfogadott. A FEOR felülvizsgált változata KSHelnöki közlemény formájában 2011. január 1-én lépett hatályba. Ez a foglalkozási osztályozási rendszer alapelveiben és felépítésében is követi az érvényes nemzetközi foglalkozási osztályozás, az ISCO-08 rendszerét. A FEOR-98 gyakorlati hasznosítását jelentős mértékben segíti, hogy annak keretében rendelkezésre állnak az adott foglalkozások tartalmi leírásai és az ezt jellemző munkakörök megnevezései. A rendszer 2008-as felülvizsgálat eredményeképpen a foglalkozási főcsoportok száma nem változott, az egyes főcsoportok megnevezése viszont módosult. A FEOR-08 foglalkozásainak száma a FEOR-93-hoz képest 632 foglalkozásról 485 foglalkozásra csökkent. A foglalkozási rendszer négyszámjegyes decimális rendszer, melyen belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. A rendszer nyitott jellegű, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók az ötödik, hatodik számhelyen azt a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. A FEOR-08 rendszerében megtalálható a foglalkozás vagy munkakör megnevezése, és a fő feladatok, valamint a jellemző munkakörök felsorolása. A FEOR-08 csoportosításai Főcsoportok
Csoportok Alcsoportok Foglalkozások
sorszáma megnevezése
száma (db)
0
3
3
3
4
8
33
8
25
115
8
26
101
2
6
26
2
9
41
1 2 3 4 5
Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások Kereskedelmi és szolgáltatási 15
foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
6 7 8 9 Összesen
2
6
16
6 4
14 12
73 50
3
7
27
42
116
485
Forrás: FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST, 2011
A FEOR-08 szerkezeti felépítése szerint, a nemzetközi ajánlásokkal összhangban, nem tesz különbséget szellemi és fizikai tevékenységek között. A szellemi és fizikai foglalkozások érdemi megkülönböztetésére azonban a FEOR-08-ban is lehetőség van. Az 1–4. főcsoport döntően a szellemi, az 5–9. főcsoport pedig a fizikai foglalkozásokat tartalmazza. A 0. főcsoporton belül is el lehet határolni ezt a kétfajta tevékenységet. A FEOR-08 ugyan iránymutatást ad arra vonatkozóan, hogy pl. az 5–8. főcsoport foglalkozásai szakmunkás képzettséget vagy betanításon alapuló ismereteket feltételeznek, a 9. főcsoport foglalkozásai pedig szakképzettség nélkül is elláthatók, azonban foglalkozásonkénti részletezésben nem ír elő pontos szintet. A FEOR-08 szerinti rendszer használatával kapcsolatban az a tapasztalat hogy gyakran előfordul hibás, vagy téves besorolás, illetve kellő módszertani tájékozottság miatt felületes rögzítés. Ezek eredményeként nem megfelelő foglalkozási kategóriában jelenhetnek meg nagyobb számú előfordulások, melyek téves következtetéseknek lehetnek az alapjai. Ezért a KSH által 2011-ben kiadott „FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere” elnevezésű módszertani anyag segítségével a foglalkozások besorolásának szokásosnál részletesebb leírását adjuk. 2.3.1
A foglalkozások besorolásának főbb szempontjai 1
Foglalkozás tartalma A foglalkozás azon munkák, feladatok, tevékenységek összessége, amelyeket nagymértékű hasonlóság jellemez. A foglalkozás meghatározásakor a ténylegesen gyakorolt tevékenység tartalma számít, emellett lényeges csoportképző ismérv az adott foglalkozás gyakorlásához szükségesnek ítélt szakértelem, tudás, ismeret szintje. Készség (képzettség) A készség (képzettség) képesség egy adott munka (tevékenység) feladatainak és kötelességeinek végrehajtására. A készség-(képzettség-)szint a foglalkozás során végrehajtott feladatok,
1
FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST, 2011
16
feladatsorok és kötelességek összetettségének együttes értékelése. A készség-(képzettség-)szint megállapításakor figyelembe lehet venni az iskolai (formális) végzettséget és a szakképzettséget, amit a kapcsolódó feladatok és kötelességek megfelelő végrehajtása megkíván. A készség-(képzettség-)szint legfontosabb meghatározója az egyes foglalkozásoknál végrehajtott munkatevékenységek természete, bonyolultsági foka. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti, illetve kiegészítheti a formális oktatást. A készség-(képzettség-)szint a foglalkozást jellemző munkatevékenységre vonatkozik, és nem az azt betöltő egyén képességeire, képzettségére, aki egy foglalkozást, jellemző munkatevékenységet – jól vagy rosszul – elvégezhet. Az egyének esetében előfordulhat, hogy magasabb vagy alacsonyabb készséggel (képzettséggel) rendelkeznek, mint amit az adott foglalkozás igényel. A készségszint minimuma általában úgy lett megállapítva, hogy egy pályakezdő is elvégezheti az adott foglalkozásra jellemző feladatot, munkatevékenységet. A FEOR-08 –négy készség-(képzettség-)szintet határoz meg, amik segítenek tisztázni azokat a határokat, amikor az iskolarendszerű oktatási követelmények nem pontosan tudják lefedni a készségszinteket. Az egyes szintek a következők: Az 1-es készségszint foglalkozásai tipikusan egyszerű, rutin jellegű fizikai és kézi feladatok végrehajtását kívánják meg. Szükséges lehet az írni, olvasni tudás, esetleg az alapfokú (általános iskolai) végzettség, de ezek a foglalkozások külön szakképzettséget általában nem igényelnek. Néhány munka esetében rövid munkahelyi képzés kívánatos lehet. A 2-es készségszint foglalkozásaihoz – jellemzően a gépek és elektromos felszerelések működtetése, járművezetés, elektromos és mechanikus felszerelések karbantartása és javítása, valamint az információk kezelése, a termékek rendelése és raktározása – szükséges képességek és készségek általában általános iskolai, illetve különböző szintű alap- vagy középfokú szakmai képzések elvégzésével szerezhetők meg. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és/vagy hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást. A 3-as készségszint foglalkozásai jellemzően olyan összetett technikai és gyakorlati feladatok végrehajtását tartalmazzák, amelyek kiterjedt tárgyi, gyakorlati és ügyrendi ismereteket kívánnak meg egy adott területen. Az e foglalkozások által elvárt képesség és készség általában az érettségit követő szakmai képzésben elvégzett tanulmányok eredménye, illetve a korábban, a középiskolákban (gimnázium, szakközépiskola vagy technikum) megszerzett képzettség. Néhány esetben a megfelelő munkatapasztalat és/vagy hosszabb munkahelyi képzés helyettesítheti a formális oktatást. A 4-es készségszint foglalkozásai jellemzően összetett problémamegoldó és döntéshozatali képességeket kívánnak meg, kiterjedt elméleti tudáson és gyakorlati ismereteken alapulnak egy-egy speciális területen. Az itt elvárt képességek és készségek általában felsőfokú tanulmányok eredményei. 17
A FEOR-08 a tíz főcsoportból nyolc esetében a lehetséges négy készség-(képzettség-) szintből főcsoportonként csak egyet ír elő. Az 1. főcsoportban (Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók) és a 0. főcsoportban (Fegyveres szervek foglalkozásai) viszont foglalkozási csoportonként különböző készség-(képzettség-)szintek lehetségesek. A FEOR-08 foglalkozási főcsoportjainak készség (képzettség) szintjei
FEOR-08 főcsoport
Készségszint
0
Fegyveres szervek foglalkozásai
1, 2 + 4
1
Felsőfokú képzettség önálló 3+4 alkalmazását igénylő foglalkozások
2
Felsőfokú képzettség önálló 4 alkalmazását igénylő foglalkozások
3
Egyéb, felsőfokú vagy középfokú 3 képzettséget igénylő foglalkozások
4
Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások
5 6 7 8 9
Kereskedelmi és szolgáltatási 2 foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő 1 (egyszerű) foglalkozások
Iskolai végzettségi szintek Az egyes csoportok különböző készségszintekbe tartoznak Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség, illetve egyes esetekben1 felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés.
Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség ,gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés,szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés, alapfokú (általános iskolai) végzettség
Nem igényel szakmai végzettséget
1) Az 1-es főcsoporton belül a „133 Kereskedelmi, vendéglátó és hasonló szolgáltatási tevékenységet folytató egységek vezetői” alcsoport foglalkozásai a hármas készségszinthez tartoznak. 18
Forrás: FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST, 2011
Tulajdonforma, foglalkozási viszony A foglalkozást, a munkahelyi tevékenység tartalmát a tulajdonformától és a foglalkozási viszonytól (alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, önálló stb.) függetlenül kell vizsgálni. A besorolás szempontjából tehát közömbös, hogy a keresőtevékenységet folytató személy a munkáját mint alkalmazásban álló, szövetkezeti tag, társasági tag vagy önálló státusban stb. végzi. A tulajdonos, társtulajdonos, társasági tag azonban a foglalkozási rendszerbe csak akkor sorolható be, ha a munkafolyamatban is részt vesz. Döntéshozatali önállósági fok A foglalkozások elhatárolásánál a képzettséget tekinthetjük kisegítő ismérvnek azzal a pontosítással, hogy valamely tevékenység ellátásához a mindennapi gyakorlatban a döntéshozatali önállóság fokának a vizsgálata is szükséges. Az adott tevékenység mozzanatai másképpen illeszkednek össze, ha ezt a tevékenységet fokozott önállósággal végzik, a tevékenységet végző maga állapíthatja meg a sorrendet, illetve dönti el a cselekvési irányokat, mint akkor, ha az adott tevékenység főbb részletei előre elhatározottak, és a tevékenységet folytatónak a munka szervezésére nincs ráhatása, nincs önálló cselekvési lehetősége. E szempont jelentősége különösen ott érzékelhető, ahol az egyes foglalkozási főcsoportokba tartozó tevékenységek mechanikus elválasztása a képzettségi ismérvek alapján nem mindig oldható meg egyértelműen. Többféle tevékenység besorolása Gyakran előfordulhat (különösen a kisebb szervezeteknél), olyan munkavállalók esetében, akik többféle tevékenységet végeznek, hogy bizonyos prioritásokat szükséges megállapítani. A fő szabály az, hogy többfajta tevékenység esetén a legjellemzőbb, vagy a munkaidő nagyobb részét kitöltő tevékenységet (foglalkozást) kell figyelembe venni. Amennyiben a különböző feladatok ellátásához szükséges szakképzettség, szaktudás, döntési hatáskör tekintetében lényeges különbség állapítható meg, az érdemibb jellegű, magasabb szaktudást, nagyobb döntési hatáskört igénylő foglalkozást indokolt előnyben részesíteni. 2.3.2
A FEOR-08 foglalkozási főcsoportok összefoglaló tartalmi ismertetése2
1. főcsoport – Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók A FEOR-08 koncepciója arra épül, hogy a vezetői foglalkozások egy főcsoportba tartoznak. A vezetők feladatai közé tartozik az állami törvényhozás, az igazgatás, az igazságszolgáltatás, az érdek-képviseleti szervek, a gazdasági társaságok és egyéb szervezetek, illetve azok szervezeti egységei átfogó tevékenységei tervezésének, irányításának, összehangolásának és értékelésének végzése, kidolgozása és átdolgozása. Törvények és szabályok, célok és szabványok megfogalmazása, programok és stratégiák, illetve ezek alkalmazásának kidolgozása, értékelése. Gondoskodás a megfelelő rendszerek és eljárások kidolgozásáról és végrehajtásáról a
2
FEOR-08 Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere KSH, BUDAPEST, 2011
19
költségvetési ellenőrzés érdekében; anyagi, emberi és pénzügyi erőforrások felhasználásának engedélyezése a stratégiák és programok végrehajtására; a szervezet vagy gazdasági társaság, illetve a dolgozók teljesítményének, kiválasztásának, az egészségügyi és munkavédelmi előírások betartásának, a napi tevékenységnek a megtervezése, irányítása; az irányított szervezetek vagy szervezeti egységek tárgyalásokon és más fórumokon történő képviselete és tárgyalások folytatása. Az 1. foglalkozási főcsoport speciális besorolási szempontjai: A vezetői tevékenység jellege bizonyos fokig összefügg azzal, hogy a vezető által irányított szervezeti egység milyen létszámú. A vezetőt is beleértve néhány (egy-két) személyt (munkavállalót) foglalkoztató egység (boltok, műhelyek, szolgáltató részlegek stb.) irányítása nem az 1. főcsoportba, hanem a tevékenységük jellege szerinti foglalkozásba kerül. 2. főcsoport – Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a meglévő ismeretek bővülése, a tudományos elméletek kialakítása és azok gyakorlatban történő alkalmazása, elemző és kutató tevékenység végzése, operatív módszerek kidolgozása, egy vagy több tudományterület elméleti és gyakorlati ismereteinek különböző szinteken történő oktatása, tanítása. Különféle műszaki, gazdasági, üzleti, jogi, szociális és egészségügyi szolgáltatás nyújtása, művészeti, kulturális tevékenység végzése és egyéb felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő feladatok ellátása. A 2. főcsoport speciális besorolási szempontjai A FEOR-08 általában nem különbözteti meg a kutató jellegű foglalkozásokat a felhasználási jellegű természet- vagy társadalomtudományi foglalkozásoktól. Mind általánosabbá válik ugyanis az a felfogás, hogy a kutatás és a kutatás eredményeinek felhasználása ne különüljön el élesen egymástól 3. főcsoport – Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a tudományos elméletek gyakorlatban történő alkalmazásának, az elemző és kutató tevékenység és operatív módszerek kidolgozásának támogatása a természet- és társadalomtudományok területén, különféle műszaki, gazdasági üzleti, jogi, szociális és egészségügyi szolgáltatás technikai jellegű nyújtása, művészeti, kulturális tevékenység nyújtása és az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő feladatok ellátása. A 3. főcsoport speciális besorolási szempontjai: E főcsoportba többek között olyan foglalkozások kerülnek, amelyek kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozó tevékenységeket (foglalkozásokat), és általában az egyetemi szintnél alacsonyabb végzettséget igényelnek. A 3. főcsoport képzettség szempontjából a többi főcsoporthoz képest vegyesebb képet mutat, ezért különös jelentősége van annak, hogy e főcsoport foglalkozásainak tartalma a képzettség szintje mellett a tevékenységi kör jellege, az önálló munkavégzés mértéke, a döntés lehetősége, illetve hiánya szempontjából is vizsgálat tárgya legyen 4. főcsoport – Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások 20
Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a pénzkezelési műveletekkel, utazásszervezéssel, információkéréssel kapcsolatos információk nyilvántartása, szervezése, tárolása, kiszámítása és visszakeresése. Szintén ide tartozik a felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos különféle irodai feladatok ellátása, gyors- és gépírás, szövegszerkesztés és egyéb irodai gépek kezelése, számítógépes adatbevitel végzése, titkári feladatok ellátása, készletekre, termelésre, személy- és teherszállításra vonatkozó adatok nyilvántartása, könyvtári irodai feladatok ellátása, dokumentumok iktatása, postai szolgáltatások nyújtása, utazásszervezéssel kapcsolatos tevékenységek végzése, ügyfelek által kért információk, és időpontok egyeztetése, telefonközpont kezelése. A 4. főcsoport speciális besorolási szempontjai A munkahelyi vezetés szakmai tevékenységét segíti a vezető mellett dolgozó titkár(nő) és a személyi asszisztens is. A 4. főcsoportban a „4111 Titkár(nő)” foglalkozásba tartozók inkább adminisztratív, a „3641 Személyi asszisztens” érdemibb, esetenként a vezető nevében különböző feladatokat is ellátó munkatevékenységet végeznek, ha pedig a vezető körüli munkatársak irányítása is a feladatkörükbe tartozik, akkor a „3221 Irodai szakmai irányító, felügyelő” foglalkozásba sorolandók. Az ügyfeleket tájékoztató tevékenység a „4224 Ügyfél(vevő)tájékoztató” és a „4225 Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója” foglalkozásba tartozókra egyaránt jellemző. A fő különbség a kétfajta munkatevékenység között az, hogy még az előbbi foglalkozásba tartozók rendszerint közvetlen kapcsolatban vannak az ügyféllel, addig az utóbbi foglalkozást folytatók különböző ún. „call center”-ekben dolgoznak, és rendszerint távol vannak az ügyféltől és azoktól a szervezetektől, melyek működésével kapcsolatban tájékoztatást nyújtanak. 5. főcsoport – Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a különböző áruk értékesítése; az utazással kapcsolatos szolgáltatások szervezése és biztosítása; háztartás vezetése; ételek és italok készítése és felszolgálása; betegek, gyermekek és idősek gondozása, ápolása, fodrászati, szépségápolási szolgáltatások végezése; temetési, biztonsági, személyi és vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása. 6. főcsoport – Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője a szántóföldi növények, fák és cserjék termesztése és betakarítása, vadon termő gyümölcsök és növények gyűjtése, állatok tenyésztése, gondozása vagy vadászata; erdőműveléssel, -megóvással és -kitermeléssel kapcsolatos feladatok ellátása; halak tenyésztése vagy halászata, a termékek tárolása, illetve a 20 termékekkel kapcsolatos bizonyos alapvető feldolgozó tevékenység ellátása; a termékeknek a felvásárlók felé, vagy közvetlenül a piacokon történő értékesítése. A 6. főcsoport speciális besorolási szempontjai A FEOR-08 egy főcsoportba vonja össze a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokat, külön alcsoportot képezve a növénytermesztő, illetve az állattenyésztő foglalkozásoknak. A mezőgazdasági termelés vezetői, irányítói általában akkor tartoznak az 1. főcsoportba, ha nagyméretű mezőgazdasági, kertészeti, erdőgazdálkodási, halászati termelő egységekben végeznek vezetői munkát, a kisméretű, többségükben néhány alkalmazottal, esetleg családtaggal rendelkező családi gazdaságok irányítói pedig a 6. főcsoport valamelyik jellemző foglalkozásába sorolhatók.
21
A főcsoport foglalkozásaival kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet, hogy a mezőgazdasági gépek kezelői a 8. főcsoportba, az egyszerű és rutin mezőgazdasági, erdőgazdálkodási feladatokat ellátó dolgozók pedig a 9. főcsoportba sorolandók. A mezőgazdasági munkatevékenységek elválasztásához segítséget jelentett az egyént foglalkoztató mező- gazdasági termelőegységnek, gazdaságnak a TEÁOR szerinti besorolása, tudván azt, hogy a termelőegység, gazdaság TEÁOR szerinti besorolása és az egyén munkatevékenységének FEOR szerinti besorolása nem kell, hogy szükségszerűen egybe essen. 7. főcsoport – Ipari és építőipari foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője épületek és egyéb szerkezetek építése, karbantartása és javítása, fémek öntése, hegesztése és alakítása; nehéz fémszerkezetek, csigasorok és kapcsolódó berendezések felszerelése és építése; gépek, szerszámok, berendezések és egyéb fémszerkezetek készítése. Különféle szerszámgépek beállítása és kezelése; ipari gépek, többek között motorok és járművek, valamint elektromos és elektronikus műszerek és egyéb berendezések szerelése, karbantartása és javítása; precíziós műszerek, ékszerek, háztartási és egyéb nemesfém cikkek, fazekas-, üveg- és hasonló termékek, kézműipari termékek készítése; nyomtatási munkák végzése; élelmiszerek és fából, textilből, bőrből és hasonló anyagokból készült cikkek előállítása és feldolgozása. A 7. főcsoport speciális besorolási szempontjai: A főcsoport a szakipari és kézműves jellegű tudást és tapasztalatot igénylő foglalkozásokat tartalmazza, amelyekre a munkafolyamat során felhasználásra kerülő anyagok, illetve az alkalmazott eszközök, szerszámok, valamint a termelési folyamat egyes szakaszainak ismerete, a végtermék és a szolgáltatás jellemzőinek áttekintése, a várható felhasználással kapcsolatos tapasztalat, az anyagok, eszközök és műveletek megválasztására vonatkozó lehetőség jellemző. A felsorolt ismérvek alapján a 7. főcsoport többnyire elkülöníthető a 8. főcsoportba sorolt foglalkozásoktól. Mindazonáltal a két főcsoport foglalkozásainak helyes elválasztásához gyakran szükséges lehet a tevékenység jellegének, tartalmának, a termelési folyamat sajátosságainak értékelése. A két főcsoport foglalkozásainak elválasztásánál tehát nem a szak-, illetve a betanított munka közötti különbségtétel a döntő – hiszen mindkét 21 főcsoport foglalkozásainál előfordulhatnak –, hanem az adott foglalkozást jellemző tevékenység belső tartalma, amelynek egyik lényeges eleme a döntéshozatal önállóságának foka. 8. főcsoport– Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője, hogy a munkához elsősorban az ipari gépek és berendezések, illetve a kezelt és felügyelt berendezések gyakorlott ismerete szükséges. Gyakran fontos, hogy lépést tudjanak tartani a gépi műveletek sebességével és a műszaki újításokkal a gépek és berendezések terén. Ennek megfelelően idetartozik a különféle helyhez kötött gépek és berendezések üzembe helyezése, kezelése és ellenőrzése; a hibák felismerése; a szükséges intézkedések megtétele, azok elhárítása; a késztermékek hibáinak felismerése, a műszaki leírás tartalmi megfeleltetése, a berendezések karbantartása, javítása és tisztítása. A 8. főcsoport speciális besorolási szempontjai Bizonyos, magas fokon gépesített, gyártósori jellegű, szigorú technológiai folyamatot feltételező foglalkozások csak a 8. főcsoportban jelennek meg (pl. „8126 Papír és cellulóztermék-gyártó gép 22
kezelője és gyártósor mellett dolgozó”,”8312 Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, víz)”). 9. főcsoport – Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője szállodák, irodák és egyéb épületek tisztítása, karbantartása; konyhai kisegítő feladatok és egyszerű ételkészítési feladatok ellátása; levelek, csomagok és rakomány kezelése, raktározása; elárusító automaták feltöltése és ürítése, vagy mérőórák leolvasása; szemét összegyűjtése és válogatása; különféle egyszerű mezőgazdasági, halászati, vadászati vagy vadbefogási feladatok ellátása; bányászattal, építőiparral és gyári termeléssel kapcsolatos egyszerű feladatok ellátása. A 9. főcsoport speciális besorolási szempontjai Az egyszerű alkalmi munkát végzők végezhetnek pontosan meg nem határozható, ipari, építőipari, mezőgazdasági és szolgáltatási, szállítási jellegű, többnyire fizikai erőkifejtést kívánó tevékenységet. Ezeket a munkatevékenységeket a „93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások” foglalkozási csoport azon foglalkozásaiba kell sorolni, mely az adott időszakra (napra, hétre, hónapra) a legjellemzőbb. A „9237 Háztartási alkalmazott” foglalkozásba tartozókra az jellemző, hogy komplex tevékenységet végeznek a takarítástól, a konyhai munkán keresztül a bevásárlásig. A „9111 Háztartási takarító és kisegítő” a lakótér takarításával, a „9236 Konyhai kisegítő” az ételelkészítéssel kapcsolatos kisegítő tevékenységet végez. 0. főcsoport – Fegyveres szervek foglalkozásai Ebbe a főcsoportba tartoznak a Magyar Honvédség alkalmazottai.
23
2.4 Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) A TEÁOR a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásának rendje. A gazdasági tevékenységek összességét oly módon csoportosítja, hogy az adott TEÁOR szakágazat összekapcsolható azokkal a statisztikai egységekkel (szervezettekkel), melyek az adott tevékenységet végzik. Gazdasági tevékenység alatt azt értjük, amikor az erőforrások felhasználásával terméket állítanak elő, vagy szolgáltatást nyújtanak. A jelenleg hatályos kódrendszer az Európai Unió osztályozási rendszerén (NACE3) alapul, amelynek az átvétele a tagállamoknak 2008. január 1-jétől kötelező. (Az EU kódrendszere illeszkedik az ENSZ által használt ISIC4 rendszerhez.) Az egymáshoz illeszkedő osztályozási rendszerek célja az, hogy az egyes nemzeti statisztikák azonos módszertan szerint készüljenek, így egymással és nemzetközi szinten is összehasonlíthatóak legyenek. A tevékenységek osztályozási rendszere az egyes gazdasági tevékenységeket osztályozza,
a tevékenység végzéséhez használt technológiától,
a tevékenységet végző gazdasági szervezet jellemzőitől (például vállalati forma, tulajdonviszonyok, méret stb.),
a tevékenység piaci (profitorientált) vagy non-profit jellegétől függetlenül.
Az osztályozási rendszer négyszintű hierarchiában rendezi el az egyes tevékenységeket:
1. szint: alfabetikus karakterrel jelöl, 21 nemzetgazdasági ágba rendezve (például C feldolgozóipar)
2. szint: két-számjegyű kóddal jelöl 88 ágazatot 01-től 99-ig (például 14 = ruházati termék gyártása),
3. szint:, három-számjegyű kóddal jelöl 272 alágazatot: 01.1-től 99.0-ig (például 14.3 = kötött, hurkolt cikk gyártása)
4. szint., négy-számjegyű kóddal jelöl 615 szakágazatot 01.11-től 99.00-ig (például 14.31 = kötött, hurkolt harisnyafélék gyártása)
A TEÁOR-ban az „egyéb” illetve „máshova nem sorolt” m.n.s. alágazatokat vagy szakágazatokat a 9-es számjegy jelöli. A gyakorlatban a termelési egységek nagy része egyszerre többféle tevékenységet folytat, amely a TEÁOR egy vagy több különféle szakágazatába tartozik. Ezért az egységeknek a TEÁOR különböző szakágazataiba történő besorolásához szükséges a „főtevékenység” meghatározása. A statisztikai egység f őte vé ke nysé gé nek, a végzett tevékenységek közül azt a tevékenységet tekintjük, amelyik a legnagyobb mértékben járul hozzá a szóban forgó szervezet összes hozzáadott értékéhez. A főtevékenységet a “felülről lefelé” módszer segítségével kell megállapítani. Nem szükségszerű, hogy 3
NACE Nomenclature générale des Activités économiquies dans les Communautés Européennes – Gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Unióban 4
ISIC – International Standard Industrial Classification of all Economic Activities – Gazdasági tevékenységek egységes nemzetközi ágazati osztályozása
24
a főtevékenység részesedése a teljes hozzáadott értéknek legalább 50%-a legyen. A főtevékenység meghatározásának első lépése annak az eldöntése, hogy a statisztikai egység a tevékenységét egymaga végzi-e, vagy a tevékenységét/tevékenységeit részben, vagy egészben más gazdasági egységgel végezteti el. Azokat a tevékenységeket, amelyeket részben vagy egészben más gazdasági egységgel végeztetnek, kiszervezett tevékenységnek nevezzük. Abban az egyszerű esetben, amikor a statisztikai egység egyetlen tevékenységet végez, akkor az ennek megfelelő TEÁOR szakágazat maga a főtevékenység. Amennyiben a statisztikai egység többféle tevékenységet is folytat, akkor a főtevékenységet az egyes tevékenységek hozzáadott értéke alapján kell meghatározni A “felülről lefelé” (top-down) módszer A “felülről lefelé” módszer a hierarchia elvét követi: egy statisztikai egységnek az osztályozás legalacsonyabb szintjén történő besorolása konzisztens kell, hogy legyen a legmagasabb szinten történő besorolásával. Ezt az elvet úgy lehet érvényesíteni, ha első lépésben az osztályozás struktúrájának legfelső szintjén történik a besorolás majd lefelé haladva egészen a legrészletesebb szintig. Összetett vagy integrált tevékenység Amennyiben egy szervezet vagy vállalkozás olyan tevékenységeket végez, amelyek a TEÁOR-ban két különböző szakágazatba tartoznak, akkor mindig lesz egy olyan tevékenység, amely a hozzáadott értéknek több mint a felét adja (eltekintve attól a kivételes esettől, amikor mindkét tevékenység hozzáadott érték aránya 50%. Ebben az esetben az elmúlt két év arányai alapján választható ki a főtevékenység). Az 50%-nál nagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenység az egység főtevékenysége, és ez határozza meg az egység TEÁOR szerinti szakágazati besorolását. Abban a bonyolultabb esetben, amikor a statisztikai egység által végzett tevékenységek a TEÁOR kettőnél több szakágazatába tartoznak, de egyik sem részesedik 50%-nál nagyobb mértékben a hozzáadott értékből, akkor az egység tevékenység szerinti besorolását a”felülről lefelé” módszer alapján kell elvégezni A vertikálisan integrált tevékenységek kezelése Vertikálisan integrált, azaz egymásra épülő tevékenységekről beszélünk, amikor a termelés egymást követő fázisait ugyanaz az egység végzi, ahol az egyik fázis vég-terméke (outputja) a következő fázis alapanyagául (inputként) szolgál. Ilyen egymásra épülő tevékenységre példa: egy egységen belül a fakitermelés helyén működő fű-részüzem; az agyagbánya és téglagyár kombinációja; vagy ruházat gyártása a textil-gyárban saját gyártású textíliából. A TEÁOR’08-ban a vertikális integrációt ugyanúgy kell kezelni, mint az összetett tevékenységek bármely más formáját, azaz az egység főtevékenysége a “felülről lefelé” módszer által meghatározott legnagyobb hozzáadott értéket előállító tevékenységnek kell lennie. A horizontálisan integrált tevékenységek kezelése Horizontálisan integrált, azaz egymás mellé rendelt tevékenységről akkor beszélünk, ha a statisztikai egység egyidejűleg több szakágazatba tartozó tevékenységeket végez, és ezekhez ugyanazon termelési tényezőket használja. A “felülről lefelé” módszert követve a legnagyobb hozzáadott érték elvét kell alkalmazni, beleértve a közelítő módszerek használatát is, az előzőekben leírtak szerint
25
A TEÁOR ágazati rendszere és csoportosítása (3 szintig)
ágazat
ágazat betűjele (1.szint)
ágazat
ágazat betűjele (2.szint)
alágazat számjele (3.szint)
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
A
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
A
01-03
B C CA
05-09 10-33 10-12
CB
13-15
CC
16-18
CD CE CF
19 20 21
CG
22-23
CH
24-25
CI
26
CJ CK CL
27 28 29-30
CM
31-33
D
35
E
36-39
F G H
41-43 45-47 49-53
I
55-56
JA
58-60
Bányászat, feldolgozó- és egyéb ipar
Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány-termék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszer-gyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása B, C, D Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék és E gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás
Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás, szállítás, raktározás, szálláshelySzálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szolgáltatás, G, H és vendéglátás I Kiadói tevékenység, hang.és filmfelvétel Információ, J 26
ágazat
ágazat betűjele (1.szint)
ágazat
ágazat betűjele (2.szint)
alágazat számjele (3.szint)
készítése, műsorszolgáltatás Távközlés Információ technológiai és egyéb információs szolgáltatás
JB
61
JC
62-63
K
Pénzügyi, biztosítási tevékenység
K
64-66
L
Ingatlan- ügyletek jogi, számviteli, üzletviteli, építészmérnöki tevékenység, műszaki vizsgálat, elemzés tudományos kutatás, fejlesztés egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom- biztosítás Oktatás Humán-egészségügyi ellátás Szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb tevékenység Háztartás munkaadói tevékenysége. Termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra
L
68
MA
69-71
MB
72
MC
73-75
N
77-82
O
84
P QA QB R S
85 86-88
T
97-98
U
99
kommunikáció
Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlan- ügyletek Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
M és N
Közigazgatás, védelem, oktatás O, P és humán egészségühyi Q és szociális ellátás
Egyéb szolgáltatás
R, S, T és U
Területen kívüli szervezet
27
90-93 94-96
2.5 Területi bontás A Békés megyében kialakított járásokat és a hozzá tartozó településeket az alábbi táblázat szemlélteti. A Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjában és annak kirendeltségein a járásokhoz való besorolásban 2013.július 1-től változás állt be. Ekkor a békéscsabai járásból három település: Mezőberény, Köröstarcsa és Csabaszabadi más járásokba került át. A békési járásba került Mezőberény és Köröstarcsa, a gyomaendrődi járásba pedig Csabaszabadi A Békés megyei járási munkaügyi kirendeltségek településköre ezzel a módosítással igazodott a járások szerinti besorolásához. A projekt keretében végzett vizsgálat során feldolgozott adatok az alábbi területi bontásnak megfelelően kerültek kimutatásra. Az adott települések adatai az átsorolás előtt a korábbi, a változás után az új járás adataiban jelennek meg.
Település
Járás 2013.06.30-ig Békéscsabai járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
2013. 07.01-től
Békéscsaba
Békéscsaba
Csabaszabadi
Csabaszabadi
Csorvás
Csorvás
Doboz
Doboz
Gerendás
Gerendás
Kétsoprony
Kétsoprony
Szabadkígyós
Szabadkígyós
Telekgerendás
Telekgerendás
Újkígyós
Újkígyós
Köröstarcsa Mezőberény Csárdaszállás Békési járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
Békés
Békés
Bélmegyer
Bélmegyer
Kamut
Kamut Köröstarcsa Mezőberény
Gyulai járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
28
Murony
Murony
Tarhos
Tarhos
Elek
Elek
Gyula
Gyula
Kétegyháza
Kétegyháza
Lőkösháza
Lőkösháza
Település
Járás
Orosházi járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
2013.06.30-ig
2013. 07.01-től
Békéssámson
Békéssámson
Csanádapáca
Csanádapáca
Gádoros
Gádoros
Kardoskút
Kardoskút
Nagyszénás
Nagyszénás
Orosháza
Orosháza
Pusztaföldvár
Pusztaföldvár Tótkomlós
Tótkomlós Szarvasi járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
Szeghalmi járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
Békésszentandrás
Békésszentandrás
Csabacsűd
Csabacsűd
Kardos
Kardos
Kondoros
Kondoros
Örménykút
Örménykút
Szarvas
Szarvas
Bucsa
Bucsa
Füzesgyarmat
Füzesgyarmat
Kertészsziget
Kertészsziget
Körösladány
Körösladány
Körösújfalu
Körösújfalu
Szeghalom
Szeghalom
Vésztő
Vésztő Csárdaszállás
Gyomaendrődi járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
Mezőkovácsházi járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
29
Dévaványa
Dévaványa
Ecsegfalva
Ecsegfalva
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
Hunya
Hunya
Almáskamarás
Almáskamarás
Battonya
Battonya
Dombegyház
Dombegyház
Dombiratos
Dombiratos
Kaszaper
Kaszaper
Kevermes
Kevermes
Kisdombegyház
Kisdombegyház
Kunágota
Kunágota
Magyarbánhegyes
Magyarbánhegyes
Magyardombegyház
Magyardombegyház
Medgyesbodzás
Medgyesbodzás
Medgyesegyháza
Medgyesegyháza
Mezőhegyes
Mezőhegyes
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza
Nagybánhegyes
Nagybánhegyes
Nagykamarás
Nagykamarás
Pusztaottlaka
Pusztaottlaka
Végegyháza
Végegyháza
Település
Járás
Sarkadi járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége
30
2013.06.30-ig
2013. 07.01-től
Biharugra
Biharugra
Geszt
Geszt
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány
Kötegyán
Kötegyán
Méhkerék
Méhkerék
Mezőgyán
Mezőgyán
Okány
Okány
Sarkad
Sarkad
Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr
Újszalonta
Újszalonta
Zsadány
Zsadány
