EME <00
Adatok öt székelyföldi unitárius templomkastély történetéhez. A székelyföldön
kevés
volt
a megerősített
templom s ezek túl-
nyomólag az ország keleti határszéleihez közel épültek. (Lásd az 1. sz képen
közölt
térképet.)
összemérve a legtöbb
A
szászok
helyen
jóval
hasonló
rendeltetésű
egyszerűbbek
emlékeivel
és gyakran kisebb
méretűek is. Csíkban csak egyszerű homorodszentmártoni
kőkerítések ; Udvarhelyszéken is, csak a
és a székelyderzsi
Legtöbb volt Háromszéken, Ezeknek fele ismét csak falvi,
kézdiszentléleki,
sepsiszentgyörgyi
hol
kőkerítés
és csupán a bölöni,
lemhényi, nagyajtai,
és zabolai
(2. kép.) jelentékenyebbek. —
O r b á n Balázs 1 tizennégyet sorol föl. (3. kép.) ilye-
(4. kép.) sepsiárkosi
(5. kép.)
voltak a kőfalakon kivül bástyákkal is ellátva.
Az ilyen építményeket régi adataink
rámák,
kastélynak
nevezik. Ez a
nevük ma is ott, ahol megmaradtak. 2 N e m véletlen, hogy a háromszéki templomkastélyok mind a közlekedés fő vonalába s ezzel az ellenség útjába is esnek,
mert
is, mint a szászok nagyszámú hasonló építményét, gyakorlati
ezeket követel-
m é n y : a védekezés szüksége hozta létre. Mivel pedig építtetésük tekintélyes költségbe került, azért a forgalom útjába eső községek közül is mindig csak a nagyobbakban találhatók. 8 Történeti
forrásainknak
egyik
legsajnálatosabb
hiánya,
hogy
a
székelyföldi templomerősségek építéséről alig van krónikás vagy okleveles adatunk.
E
tekintetben csak Marosvásárhely kivétel, hol a tulaj-
donképpen templomerődítésnek indult vár építéséről Nagy Szabó Ferencz
1
Székelyföld leírása III. Pasteiner Oyula az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 21. (erdélyi) kötetében két csoportra osztja a templomerősségeket. A hol maga a templom volt megerősítve azt templomerődnek, ahol pedig az erődítmény zömét a körülépült bástyás védőmüvek alkották, azokat templomkastélyoknak nevezi. Halaváts Oyula a Dolgozatok idéni évfolyamában (139. I. 1. jegyzet) azon a czímén kifogásolja a templomkastély elnevezést, hogy az szerinte szószerinti fordítása a német Kirchenkastellnek. Meggyőződésünk szerint Halaváts Oyula téved. Ez a szó összetett főnév. Mindkét tagját külön a latinból (templum és castellum) és nem a németből vettük át. Az értelmező összetétel pedig nyelvünk rendes törvényei szerint alakult. A kastély alatt pedig csak a mai nyelvhasználat s az sem általánosan ért úrilakot. A templomkastélyon épen a szóösszetétel fogalomszükitő és magyarázó természeténél fogva senki sem fog úrilakot érteni. A szó tehát magyarosság és érthetőség szempontjából nyugodtan használható. 2
3
E tekintetben érdekes bizonyiték a Székely Oklevéltár II. kötetének 218—23 lapjain a székely faluk 1567-beli 25 dénáros adóösszeírása.
EME
J. sz. kép- — Fig. 1.
EME 102
KELEMEN
LAJOS
krónikája, 1 a városi levéltár néhány szűkszavú adata, a református egyházközség, valamint a szabó, szűcs s a lakatos és csíszár-czéhek számadáskönyvei mégis elég b ö tudósítással szolgálnak. A többi összes székelyföldi templomerődítésről együtt sincs annyi adatunk, mint erről az egyről. D e kevés az adatunk a templomkastélyok és erődítések múltjáról általában is. É p p e n ezért örömmel kell fogadnunk minden itt-ott felbukkanó olyan irott emléket, mely e hazánk és mívelődésünk történetében és védelmében hivatást teljesített építményekről szól. Ilyenek maradtak reánk a Magyarországi Unitárius Egyház levéltárának 1789.-Í püspöki vizsgálati jegyzőkönyveiben. E b b e n az évben ugyanis Lázár István unitárius püspök a tordaaranyos-, udvarhely-, keresztúr- és háromszék-köri unitárius egyházközségeket meglátogatván, útjáról 800 oldalt meghaladó izmos ívrét jegyzőkönyv-emléke maradt, 2 mely az egyházközségeknek jó és b ő állapotrajzát nyújtja. Ebben a jegyzőkönyvben a már említett négy unitárius egyházkör összes egyházközségeinek megtaláljuk a teljes ingatlan birtokállományát; ezen kívül a mivelődés és műtörténet adataiul gyakran műemlékjellegü templomait, úrasztali szerelvényeit, harangjait, azok föliratával együtt. A templomok közt több, azóta elpusztult kisebbszerü műemlékünk is van. Számos máig megmaradt műemlék jellegű templomunknak pedig ezekben a vizsgálati jegyzőkönyvekben van a legrégibb leírása, mert a magyarországi unitárius egyháznak a XVII. század derekától k e z d ő d ő többi ily vizsgálati jegyzőkönyveiben ehhez hasonló részletes leírásokat előbb egyáltalában nem találunk. Ö t templomerősség leírását a templomokkal együtt most közöljük belőle. Az utóbbiakat különösen azért, mert mind középkori templomok. Közülök a nagyajtai és székelyderzsi freskókat tartottak fönn. 3 Mindenik a reformáczióval, a nép áttérése folytán került az unitáriusok kezére. Mindezeknek a templomoknak a homorodszentmártonin kívül ma is megvan az erődítménye. Ezeket a XIX. század hatvanas éveiben O r b á n Balázs a Székelyföld leírásai, és III. kötetében mind feldolgozta s így jó alkalmunk lehet, hogy az 1789,-i és a 70 évvel azutáni állapotokat összehasonlítsuk és O r b á n Balázs értékes adatait kiegészítsük. Az összehasonlítások alapján és ezeket néhány más adattal is kiegészítve, az öt templomkastélyról a következő megállapításokat tehetjük: 1
Erdélyi Történelmi Adatok I A jegyzőkönyvnek 1—180 és 415—822 lapszámmal jelölt ívei egy izmos kötetben a M. Unitárius Egyház levéltárában, a 189—414 háromszék-köri rész fűzve az unitárius püspöki kézikönyvtárban állanak ; de az utóbbi is a levéltárhoz tarlozik. 3 A bölöni, a homorodszentmártoni és sepsiárkosi templom helyett új épült. 3
EME SZÉKELYFÖLDI
TEMPLOMKASTIÍLYOK
103
Bölön. (3-ik kép.) A ma is meglevő templomkastély építéséről nincs biztos adatunk. Lebontott templomáról azonban — melyet O r b á n Balázs 1 a XV. század végéről valónak itélt — tudjuk, hogy 1512-ben, Szent-Katalin tiszteletére építettek. A kastély 1611-ben ostromot állott ki. 1789-ben négy bástyája volt s belől megvoltak m é g a lövőtornáczai. A vizsgálati jegyzőkönyvből megállapítható, hogy ma is meglevő harangtornyát 1788-ban renoválták és egy ölnyivel akkor emelték magasabbra is. A feliratot, mely ezt a javítást megörökítette, O r b á n Balázs nem közli. Homorodszentmárton. Templomkastélya Bethlen G á b o r fejedelemsége alatt (1613—29) épült. Az erről szóló oklevél elmondja, hogy
2. sz. kép. — Fig. 2. midőn Báthory G á b o r fejedelem az ellene bejött törököt nem tudta feltartóztatni és fejedelemségéből elmozdították (1613), a homorodszentmártoniak őt a hadban hűen követték. Ezalatt, távollétükben otthon családjukat és mindenüket váratlanul tatár had lepte meg és mérhetetlen kárt okozott nekik, mivel nem volt erősített helyük, ahova az otthonmaradottak a nem remélt veszély elől megvonhatták volna magukat. Ebből okulva, gondoskodni kivárnak magukról s Bethlen G á b o r fejedelemtől kősóadományt nyerve czéljukra, a templomot kőfallal övezve annyira megerősítették, hogy a hirtelen és véletlen ellenséges megrohanás » Székelyföld III. 21-23,
EME 104
KELEMEN
LAJOS
elől családjuknak és értékeiknek oltalmat nyújtott. I. Rákóczy György fejedelem éppen ezért 1636 július 24-én kiállított kiváltságlevelében megengedte a homorodszentmártoniaknak, hogy maguk közül egy tisztességes, körültekintő és szorgalmas rangosabb székelyt s melléje 5 közrendű gyalog puskás székelyt a templomerősség őrizetére háború idején is otthon tarthassanak. 1 Az 1789.-Í leírásból megállapítható, hogy a templomkastélynak mind a kerítése, mind ó bástyájából 3 már akkor omlófélben volt. O r b á n Balázs itt 7 bástyáról tesz említést. Az 1789,-i jegyzőkönyv 13, O r b á n 14 erősítő kőlábat említ a templomhoz építve. O r b á n nem közli a kathedra feliratát, melyet különben lehet, hogy azért nem vett észre, mert azon rendesen takaró állott. Téves Orbánnál a kórus feliratában Szász György — helyesen Szakács — neve s nincs megemlítve a festő asztalos Muzsnai György, aki pedig a híres enlaki festett székelybetüs feliratot és menyezetfestményeket készítette.2 Nagyajta. ( £ i k kép) A templomkastély építése .idejéről nincs adatunk. Az unitárius püspöki vizsgálati jegyzőkönyvek tanúsága szerint a templomkastély tulajdonjogát 1732-ben hosszas czivódás után úgy állapították meg, hogy a templomkastély a politikai község, a templom az unitárius egyházközség tulajdona. Az 1789-beli leírás 3 bástyájáról tud, O r b á n Balázs pedig négyet említ. 4 Ugyanő a templomban levő 1710 beli feliratokról nem szól. Sepsiárkos. ( £ i k kép) A templomkastély építési ideje ismeretlen. O r b á n Balázs 5 a falain az 1639 évszámot látta s megjegyezte, hogy az erődítmény régebbi ennél az időnél. Erről az évszámról az 1789,-i leírás nem tud. O r b á n Balázs idejében már a mai, 1830 június 3-tól 1833-ig épült temploma állott, amelyről ő bizonyára azért nem szól, mert az épületnek mübecse nincsen. Az 1789-beli leírásból az vehető ki, hogy az egykori sepsiárkosi templom a boltozat súlyát hordozó kőláhakkal (támasztópillér) ellátott csúcsíves izlésü épület volt. Székelyderzs. (X-sfe kép) A templomkastély építésének ideje nem ismeretes. Legrégibb adatunk 1661 október ll-ről szói róla, mikor a derzsiek az akkor újonnan (1661 szept. 14.) választott Apafi Mihály fejedelemtől, — kinek anyja Petky Borbára, Derzsi Petky János leánya volt, — kastélyukhoz néhány őrzőt kérnek. A kastélynak az 1789,-i leírás 1 Székely Oklevéltár VI. 134-38. Orbán Balázs (1. 162) ezt az oklevelet nem helyesen fordítja. 2 A templomot és kastélyát lebontották. Új templom épült 1888-ban és 1889-ben. A templomkastély képét Orbán Balázs közli. 3 Liber generális visitationis etc. 4r. 190—202 1, 4 Székelyföld 111. 14. 6 Székelyföld III. 48—49,
EME SZÉKELYFÖLDI
TEMPLOMKASTIÍLYOK
105
4, O r b á n Balázs 1 5 bástyáját említi. A különbséget a derzsi unitárius egyházközség jegyzőkönyvének az az adata magyarázza meg, hogy a kerítés nyugati oldala 1830-ban leomolván, az egyházközség azt egy új bástyával együtt újra építtette.2
1. Bölön. Vagyon egy fundus a falú dereka széliben, a falun fellyül lévő hegyen, melynek vicinussa alolról a parochialis házhoz feljáró út, más felől azon fundus és Bereczk József interna sessioja között lévő falú
J. sz. kép. — Fig.
úttya, harmadik felől a ref. Eccla templom czinterme, és negyedik felől az unitárius Eccla parochialis fundussa. Melly circumvenialt fundus körülvétettetik jó magos kőfallal, vagyis várral, melynek tetején körös-körül rész szerérit faragott kövekből, rész szerént téglákból k ü l ö m b ö z ő formájú csipkézések vadnak, s azokon alól ki-lövő ablakocskák, és ezeknél 1
Székelyföld. I. 181. A székelyderzsi unitárius egyházközség kéziratos monográfiája. 39.1ap. Sándor •ergely székelyderzsi unitárius paptól (1910), a Magyarországi Unitárius Egyház levéltárában. 2
EME 106
KELEMEN
LAJOS
belőlről körös-körül volt épitve follyosó, sendellyes fedél alatt, tölgyf á b ó l ; melynek észak felölről való mintegy harmad része pro nunc le romolva, több része is pedig meg rongyóllott fedéllel vadnak. Továbbá ezen várnak vagyon beléje ragasztatott négy szegeletü, két kő bástyája cserép fedél alatt, s ezek közül egyiknél, u. m. a napkeletre levőnél, vagyon ezen bástyának felső részében, s egy egyszersmind az előbb le irt folyosóban feljárást szolgáltató tölgyfa grádics; a melly bástyák három contignatiora lévén el rekesztve, ezekben és az ezek alatt lévő alsó részben bémenetelt engedő, négy nagy ajtók vadnak. Harmadik helyen pedig a várba bé járó ajtónál vagyon ugyan veres cserép fedél alatt recenter a közelebről mult 1788-ik esztendőbe az unitaria eccla tulajdon költségével renováltatott, s rész szerént egy ölnyi magasságra annak alkalmatosságával e novo elévaltatott négyszegletű szép torony ; annak tetejében új pléh g o m b , s e felett jó magas, száron álló nyolcz szegeletü meg aranyozott pléh csillagzat. Benn a toronyban három harangok, mellyekről alább, az eccla ingó javaik között lészén b ő v e b b emlékezet. A toronyban a várnak belső felin való oldalán, a bolt-hajtáson lévő béjárás felett vagyon a toronyba bé járást szolgáltató négyszegeletü ajtó, előtte levő deszka tölgyfa tornáczczal, s ebben feljárást engedő, fél sing héllyán két ölnyi hosszúságú tölgyfa új grádicscsal együtt. A toronynak négy oldalain küvülről egyébb czifrázatok között vágynák mutató órának Íratott számok, annak rendi szerént; ezeken pedig alól, napkelet felől való oldalán sárga festékkel ezen írás : Erőss Torony az Urnák Neve, ahoz follyamodik az Igaz és meg tartatik. Pnov. 18.10, s ezen inmediate alól : Psal — LXI. w. 4. Légy erős Torony az ellenség ellen. Északról,pedig ezek: Rénovât. Ao 1788, még pedig ollyan üdőben, mellyben egyik kezünket munkálkodtunk, másikba fegyvert tartottunk Nehem 4.17., Lévén a Törökkel való háború. Insp. Curator volt T. Gazdag Miklós Ur, Eccla Curatora Vitéz Kandal Péter, Egyházfiak pedig: Küsgyörgy Pál Gyalog Katona, és Pál Mihály Lovas Huszár. Ezen alól ismét vagyon ilyen irás : Pap Szolga Ferencz, Schola Mester-. Nagy István. Délről ugyan fekete festékbe, három darabban: Rénovât. 1788. Di 20 Április, és északról való oldalán a mutató számokon fellyül ugyan az Esztendő szám u. m. 1788. Ezen torony alsó oldalához vagyon ragasztva harmadik, ugyan négy szegü, megrongyallott sendelly fedél alatt kő bástya, mellynek falai is meghasadozva ruinose vágynák. A melly is elébb megnevezett más két ép bástyákban gabonatartó szuszékok, más sok edények vágynák, mellyekben szoktak állani az eccla tagjainak s rész szerént más falubelieknek is gabonájok. A várnak dél felől való oldalában küvülről építtetve vagyon egy küsded bástyácska, négy szegletü, a
EME SZÉKELYFÖLDI
TEMPLOMKASTIÍLYOK
107
földben mélyen bé eresztve, mellynek magossága a vár fokával majd egyenlőleg és teteje mint a várfoka csipkézve vagyon. Ennek két t. i. felső és alsó részeire, mellyek a főid szinén fellyül vágynák, bé járást két ajtók szolgáltatnak. Harmadik része pedig ezen bástyácskának a főid szinén alóli vulgo tömlőtznek neveztetett s ma is ugy neveztetik. Mellybe bé járó ajtó vagy juk vagyon, ezen bástya középső része fenekén. A várban benn, középben vagyon az ecclának kőből épült, napkelet felől való részében bolthajtásos, és nap-nyugot felől való nagyobb részében menyezetes szép nagy temploma s e körül elölről két, hátulról pedig hat kő-lábok, és a templomba bé menetelt engedő két ajtók előtt
4• sz. kép. — Fig. 4. négy-négy lábokra bolthajtással épült két tornáczok vadnak ; mind ezek az emiitett kő-lábakkal és egész templommal együtt lévén veres cserép fedél alatt. Mely mindgyárt nevezett két tornáczok, a mint az frontispiciumokon lévő Írások is mutattyák és az adjuratusok is bizonyittyák, építtettek ex fundamento a fennebb mult 1776 esztendőben. Deszkás lévén mind a kettőnek, ugy az egész templomnak is pavimentuma, mely templom két ajtai fenyő deszkából valók, béléssel és párkányozással vas sorkokkal és zárokkal. Benn a templomban párkányos kő-fundamentumon téglából kerekdeden recenter épült praedikálló szék, felette pedig mettszéses, festékes, aranyazással készült deszka velum, feliben helyeztetett aranyos pellicannal
EME 108
KELEMEN
LAJOS
ékesítve. A praedikálló szék előtt ugyan deszka, tarkáson festett pulpitus, feliben hellyheztetett három aranyoztatott g o m b u fekete mutató tábla. Ezen pulpitus körül az éneklő mester és gyermekek hellye különös rekesztésben, e megett a miniszterek boruló széki, ennek ellében pedig e diametro egy hátas, borított, fedeles, boruló jókora szék, és egyebütt mind a férfiak mind az asszonyok számára való deszka boruló székek, és a templom alsó végében keresztül deszkából készült, színehagyott festékes kar, a templom oldalán abban feljárást szolgáltató hasonló grádicscsal együtt. Azon corusban süvegtartó két fogasok és harmadik, a ministerek széke felett a falra fel szegeztetett hasonló fogas vadnak, egy lajtorjával edgyütt, mely mindgyárt emiitett chorusból, annak felső grádittsa végéről a templom-mennyezetnek szegeletén lévő ajtócskán vagyon accessus a templom hijjára. Világosittják pedig a templomot hat üveg ablakok, három részekből állók, mellyek kívülről vas rostélyjal provisi vadnak dél felől. A visitatio 1789. febr. 21. és 22-én az ingatlan belsőségeket megvizsgálva, a jkönyv 8 pontja szerint a kastélyt és templomot rendben találta. (Eredetije a 249—52 lapon.)
2. Homorodszentmárton. Egy fundus vagyon a falunak napgyugot felől való alsó szegeletiben» in vicinitatibus északról az unitaria ecclesia t. mesterség lak jószága, napkeletről, délről és napgyugotról a temető körös-körül. Kerittetik ezen fundus romladozásban levő magos kő-kastéllyal, mely körül vágynák szintén pusztuló s omlófélben levő 6 bástyák is, hárma jobbacska, hárma pedig ennek igen megromladozott állapottyában. A mesterség udvara felől lévő bástyának külső, napkeleti oldalán ilyen irás olvastik : GálFerentz; belől napnyugoti ablakának oldalán is ilyen irás vagyon: Hic fuit Val: Sz: Márt: A. D. 1677. Ezen kastélyban bémenetelt észak és napkelet között enged egy kőből épült, sendellyel fedett gángos vagyis bóthajtásos torony alatt lévő vaspántos, vassorkas, erős cserefa ajtó. A bolt alatt bémenve balkézre vagyon a toronyban feljáró vassorkas, zár nélkült való ajtó. A torony oldalán is ilyen írás: RE. A. 1775. A kastélynak belső kerületein m é g helyen-helyen meg vágynák a rongyos sendellyes árnyékok is, két bástyán is rongyos sendellyezéssel és az ajtó melyékek is hélyen-helyen meg vágynák. Közepén a fundusnak vagyon egy 13 kőlábakkal küllyel megerősíttetett hosszú és magos, egészen cseréppel fedett ép kőtemplom, melyben bémenetelt engednek fatornácz alatt lévő két ajtók, mely tornácznak egyike lévén a templom napnyugatról való végiben, fa sorku
EME
5. sz. kép. — Fig. 5.
EME 110
KELEMEN
LAJOS
vas záru, bérlett ajtaján enged bémenést az asszonyi rendnek szokás szerént a templomban. A legényifiuság is ezen ajión szokott feljárni a templomban lévő karba. A más ajtó délről a templom közepén, vas sorku, vas záru, bérlett, gyontáros, melyen a férfiak szoktak bénienni a templomban. Világosítják ezen templomot fában rakott három nagy üvegablakok, egy, a karban szolgáló ablakocskával együtt. A templomban való bémenetelre a dél felől való ajtón három alább való lépést mindannyi grádicsok engedvén, annak téglával igen díszesen kirakott pádimentumoztatása bémenő úttya és piaczán, szemlélteti a templom hátulsó részét egy arkussal az első részétől megkülömböztetve lenni egész bóthajtás alatt, mely boltozás is igen szép ép és egésséges. Az arcus oszlopának északi oldalában vagyon egy négyszegű kőből rakott prédikálló szék, mely predikálló széknek első részén vagyon ilyen írás : Exclamato cum clare quod pagina Verbum, Sacra tenet Populis, non Secus atque Tuba. Chatedra haec erecta per Curam ü. D. Stephani Magni 1613. pro Tempore hujus loci, Existente vero Pastore D. Francisci Dalnoki Anno D. 1632. Die 9na Men. Iuly. Gloria Deo. Ugyanott festett virág között ilyen betűk esztendőszámmal /. Q. f i . A. 1635. Ezen predikálló szék előtt egy pulpitus is vagyon, melyen szoktak állani az éneklő könyvek. Mind a két nembelieknek, férfiaknak ; és asszonyoknak ülő székek boruló. A templom napnyugat felől' v-aló hátsó részében keresztül hat festett táblákra készült s virágokkal ékesíttetett kar is vagyon, melyben a férfi ifiuság szokott ülni. Harmadik tábláján ezen karnak ilyen írás olvastatik: Hic Chorus per manus Gentium Barbararum Nefarias Turcarum destructus In Glóriám Unius Dei Patris denuo Renovatus Impensis Georgii Szakáts A. D. 1664. A karnak alsó karéján keresztül ilyen írás: Per Manus D. Georgii Musnai Pingebatur eodem Anno Pastore Existente H. Almasien. Ductore praesentis existentis ecclesiae Sz : Mártoni Cognomine Szakáts Gábor. Vagyon a templomnak napkelet felől való részén a templom falából kiálló zászló ilyen reá tett varrással való írással : Itt Nyugszik Nemzetes Biró Gábor Uramnak virágzó életének 23. esztendős korában Tatárok fegyverétől sok sebei után vitézi módon elhervadott teste 8-va Octobris 1691. Az 1781 május 1-én lefolyt visitatlo jegyzökönyvének az épületre 8. pontjában a templom-kastélyra ezek vonatkoznak :
vonatkozó
„A templom kerítését vagyis castélyt felettébb megromladozott állapotjában, ennek belől való részét borzafákkal s egyébb haszontalan csemetékkel felnőttnek károsan találván" . . . elrendelte a visitatio „a castély fundusának a benne levő haszontalan csemetéktől megtisztittatását". (544 lap). (Eredetije az 545 - 46 lapon.)
EME SZÉKELYFÖLDI
3.
TEMPLOMKASTIÍLYOK
111
Nagyajta.
A falunak délre néző szélén vagyon egy fundus, melynek vicinussa napkelet felől a mezőre ki járó utcza, délről a búza-határ és temető kert, napnyugot felől az ecclesia parochiális jószága. Mely funduson épült egy négyszegű kastélly, jó magoss kőfallal, és három, ketteje cserép, az harmadik rongyóllott sendely fedél alatt lévő bástyákkal. Mely kastélynak közepette vagyon az ecclesiának kőből cserép fedél alatt, és deszka pádimentummal épült, egész bolthajtásos szép nagy temploma, ennek egyik végéhez ragasztott s ugyan veres cserép fedél alatt törpe szarvazású kő tornyával együtt, melyeket egy néhány kőlábak erősítenek, lévén a templomnak világositására szolgálo hat üveg táblás ablakai, ón foglalásokkal. Bémenetelt ezen templomban veres cseréppel fedett bolthajtásos két, tornátzok alatt lévő, zöld festékes, záros és vas sarkokon nyiló két ajtók engednek. Mely templomban annak a napnyugot felőli való végin ugyan két kő lábakon álló, bolthajtással épült kő kar, mellyben felmenetelt a templomnak dél felől való ajtaján belől egy hosszú kő grádits szolgáltat, lévén ezen.chorusban három rend ülő székek ; nem külömben alattis, mind a férfiak, mind az asszonyok boruló széki, deszkából, fejéren, és egyformára készültek, azon ugyan fejér hét székeken küvül, melyek a férfiak ülésének helyén, a fal mellett különös vadnak, lévén ezeknek hátok és felyülről elényuló fedelek. A prédikálló szék pedig faragott kövekből szegeletesen ki metczett párkányokkal és virágokkal épült, melynek élőről való egyik tápiáján vagyon ki metzve egy pelikánis pisle neivel együtt és ezek körül ezek olvastatnak : Donáth Oyörgy költsége, kinek ez czimerç. 1710-ben Ez oltárt emele. Azon kövön pedig, melyen a pelikán álva mettzetett, ezen irás vagyon : Az én lábam áll igcsságban. Ezen prédikálló széket felyülről ékesitti egy deszkából külömb-külömb festékekkel és aranyazással virágoson készült velum vagy corona, melynek tetején viszont egy pelikán madár, alsó párkányán pedig ezen irás vagyon : In tionorem et glóriám unius veri Dei, et Filii eius Jesu Xti 1710. Továbbá ezen prédikálló szék előtt való piattzán a templomnak vagyon egy pulpitus, a feliben alkalmaztatott jegyző fekete táblával, és körülötte a gyermekek ülésére szolgáló padszékek, nem külömben egy kerek asztal is, mely metczett párkányokkal, arany, lazur és egyéb festékekkel ékesittetett, készíttetett az úri sz. vacsora ki szolgáltatására, ilyen irás olvastatván felső tábláján : Felszegi Sámuel jó indulattyábol készítette és atta a Nagy Ajtai Unitária Ecclanak 1755-ben. (Eredetije a 384—85 lapon).
EME 112
KELEMEN
A visitationak
LAJOS
a templomkastélyra
vonatkozó
határozatai,
(1789 márczlus 19-22.)
8. A generális visitatio maga kijővén a templomból, oculari inspectione megvizsgálta az ecclesia templomát, tornyát, az ezeket körül vévő várral és ebben lévő conservatoriumokkal együtt, ugy a parochialis és mesterség jószágokon való épületeket s kerteket és ahoz képest, a mint ezeket találta, minek utánna in d o m o parochiali considérait volna, tette ezen determinatiokot, et quidem : Elsőbben is: A mi a várban lévő conservatoriumokot illeti, minthogy ezek közönségesen mind fából és némelyek közülök a templomhoz igen közel, annak hélyazatjához felnyúló fedéllel vadnak építtetve, az honnan vagy egy, vagy más tüz által is, kivált ellenséges üdőben azon conservatoriumok közül valamelyiknek igen könnyen történhetnék meggyúladása és ezáltal szükségesképpen következnek nem csak a conservatoriumoknak egészben, a bennek lévő jókkal együtt, hanem azok által a templom s torony szarvazattyainak harangokkal, székekkel és egyéb megéghetőkkel együtt hamuvá léte, sőt valamint a templom s torony ugy az egész vár falainak is a nagy tüz által okoztatandó megromlása, mind a privatusoknak s mind nevezetesen az ecclesiának felettébb való nagy károkkal s romlásokkal : tehát ezen nagy romlásnak s kárnak eltávoztatására s nagyobb securitasnak procuraltatására nézve ez a generális visitationak determinatioja, hogy a nevezett fa-conservatoriumok közzül elsőbben is azok, melyek a templomhoz közel, annak hélyazatja alá felnyúló fedéllel vadnak épitve, minden haladék nélkült és successive a többek is, melyek a vár falai körül épültenek, tolláltassanak és mind ezek, s mind amazok helyett nem egyebüve, hanem a vár falai körül építtessenek mások, k ő b ő l és cserép fedél alá, felosztatván e végre előre azon vár körülette való helyek ea proportione, a melyet kíván a justitia és aequitas. Másodszor: A mi a vár falait s ehez kívülről ragasztatott kőbástyákot illeti : minthogy ezek is a várral együtt megromladozott és majd minden securitason küvül való állapotban vágynák, azért pedig, hogy mint olyanok, melyekhez az egész communitas kéván just tartani, sem a communitas, sem az ecclesia által illendőleg nem procuraltatnak, sőt éppen negligaltattanak. Minek okáért ezeknek is azt a reparatioját, mely a publica securitásra, mind a templomra s mind a conservatoriumokra s azokban tartatni szokott jókra nézve szükséges, oly rendeléssel committalja a generális visitatio a curatoratusnak és felállítandó presbyteriumnak, hogy mivel azokhoz az egész communitas tart praetensiót s az egész communitas is használta mind e- kediglen : tehát requiralja a çuratoratus és presbyterium mind a tit. possessoratust, mind pedig a
EME SZÉKELYFÖLDI
TEMPLOMKASTIÍLYOK
113
communitast a várnák és bástyáinak commurii sumptu procurálarido reparaltatása iránt és ha történnék, hogy ezen requisitionak hely ne adattassék, eo in casu az ecclesia maga költségén successive per partes procuralja mind a várnak s mind a bástyáknak szükséges és a haszonvételre megkévántató reparatioját oly praecautiok alatt, melyeknél fogva az azokra tenni szükséges költsége ne periclitalodgyék. (Eredetije a 382—83. lapon).
4. Sepsiárkos. Vagyon egy három szegeletü forma fundus a falu dereka tájékán magossocska helyen, mélynek vicinussa egy felöl u. m. felyül Körispatak felöl a parochialis fundus előtt ugyan Kőrispatak felé járó ország úttya; alól a közönséges Szent György féle le-járó út, harmadik felől a sokszor emiitett Kőrispatak felől való útból a falunak felső felibe bé-járó út. Mely mingyárt vicináltatott fundusnak magasabb részibe egy vár, vagy kastélly, napkeletre, északra, napnyugatra és délre lenn álló négy fedeletlen bástyáival együtt, jó nagy magasságú kőfalakkal. A bástyákban belől látszik az ez előtt sok esztendőkkel lött pogányok égetésének vestigiuma ; a kőfalai is bé-boritatatlanok lévén, imitt-amott, a tetejéről kezdettenek lehullani a kövek. A belső ambitussa ezen várnak jó és elegendő tágas, füvet teremvén pedig, a pap és mester kaszálgattyák. Ezen kastélynak a délre álló ötödik bástyájára erigaltatva vagyon a torony, sendely megovadagult fedél alatt. Három grádicsokon mennek fel reá belől, fenn csere fából való mesterséges erőss kötéseken áll a szarvazattya, még hollyagokkal, és. in summitate egy báldokból készült gombbal, s vitorlával együtt. Reperaltatott ezen torony circa annum 1746. és a fedelibe 1767. Vagyon benne két szép új és nagy harang, melyekről alább bővebben. Ezen toronynak napkelet felől való oldalán ilyen írás olvastatik : Qui mare, qui terras fabricavit, et caeteris oras Act 4.24 Quis sit? Salvator nos docet esse Patrem. Mat 21.25. A délről való oldalán ilyen: Corde humiles Dominas Cultores Nominis ejus 1. Petr 5.5 respicit utque Potens auxiliat eis Psal. 27.1. A kastélynak közepiben a farával egy felől napkeletre, más felől napnyugatra, eleivel délre, hátullyával északra, szép veres cseréppel az eccla költségén nem régiben szarvazásába újitott, s bé-fedett templom, a körül ezen templomot tartó, és ugyan veres cseréppel, nro. 7 kőlábakkal együtt, a cserepezésen délről ki rakattatott az esztendő-szám fejér és zöld cseréppel e szerint 1778. A templom belől jó tágas, mindenütt fenyőfa deszkával pádimentumoztatott. Vagyon alatta a pap és prédikálló szék iránnyában egy kripta, melyet készíttetvén titt. Benkő 8
EME 114
KELEMEN
LÀJOS
Rafaj úr, maga és Horvát íamilia temetkezett ez előtt belé, az ajtaja vagyon templom háta megett észak felé. A mennyezete ezen templomnak egészen kék, lazur, zöld festékekkel, minden tábla meg aranyozott, esztergán metzett gombokkal czifrázott,' mely mennyezetnek circiter a közepén, a napkeletre álló templom ajtajával egy felől, más felől a katedrával szemben vagyon tábla helyett egy kereken a mennyezetnél alábacska csüggő korona forma ékesség, mely körül ilyen irás vagyon festve: Ao 1759. Mense August. Indust, et Sumpt. Sblis. ac Magnifici Dni Raphaelis Benkő-. Hic diligit Gentem Nostram et Synagogam ejus aedificavit Nobis Luc. 7.5. Zelantisve Ecclesiae Unitariae Árkos, in Domum Dei oblationibus hoc firmamentum extenditur. Mementó mei Deus, et ne deleas miserationes meas 2. Esdr. 13.14. Ezen templomnak észak felől való feliben, közepe tájatt, a kőfal oldalához foglalva egy kőből, alatt kereken párkányzott, felyebb szegeletekre formált prédikálló szék vagyon, fejér, fekete, és sárga festékekkel festett: effelett egy korona zöld festékkel, melynek az alsó karimáján csengettyű formálag arany füsttel üttetett függőcskék vadnak k ö r ü l ; a tetején egy fából csinált ezüstözött pelikány madárnak képe, két fiai kétfelől mellette, melynek a külső kerületein vagyon ilyen irás 2. Cor, 13.13 Qratia Dni Nostri Jesu Xti et Charitas Die, et communicatio Spiritus Sancti Sit cum omnibus vobis Amen és ezen prédikálló székbe a papság székiből, melyen gyontáros, vas sorkokon járó ajtó lévén, feljáró kő grádics. A prédikálló szék előtt szép tágas piaczocska, ennek közepében Úrvacsorája alkalmatosságával ki tétetni szokott Asztal. Ezen felyül napkeletfelé vadnak a férfiak ülő székei, két felől, u. m. délről nro. 9. észak felől is nro. 9, classisokra szaggatva, jó fenyő deszkákból, elegendő épségben. A délfelől való ajtón belől jobb kézre, a mlgs. Horváth-familia borított, két szakaszos ülő széke. A prédikálló széken alól napnyugot felől, az asszonyok két classisokra szakasztatott boruló székei vadnak, két felől nro. 30. Ezek felett, a fal mellett a templomnak észak felől való oldala mellett egy darabig és napnyugoti végében cserefa lábakon festékesen épült kettős chorus, egyikében lévén a pulpitus, holott az éneklő mesterek a tanuló gyermekekkel együtt szoktak ülni, mely ki tábláztatott a külső felin a mennyezethez hasonló kék lazúros lestékkel, és a prédikálló szék felé napkeletről vagyon ilyen irás: Laudate Nomen Domini cum junioribus in Ohoro. Psal. 148.12. Rénovât, sub Curat. Nbli Dno. Jósepho Oy. Pap et Agili Paulo Barabás. Ezen Chorusban lévő pulpituson pedig ez a irás vagyon kitéve : Extructa in Symbolum Pietatis Sumpt. Blasii Oyörke Vargyasi 1693. Világosittyák ezen templomot dél és napkelet felől való oldalán három-három tábláju, ónban foglaltatott, ép és jó öt ablakai, észak felől egy négy szögű, üveg tábláju ablakocska, mely nevezetesen
EME SZÉKELYFÖLDI
TETÓPLOMKASTÉLYOR
115
a prédikálló székre szolgáltat világosságot, és azon tul, ugyan északról más, a felső tábláiban ónban foglalt ép, alsó részébe meg romlott mester Chorussát és pulpitusát világosittó üveg-ablak. Vagyon a templomnak két ajtaja, egyik dél felől, bérlett két felé nyíló viz follyásos módgyára meg rakott, zöld festékes, jó erős, négy vas sorkokon járó, és hármas erős vas zárok rajta, melynek belső szemöldökin ilyen irás vagyon : Non est hic aliud, nisi Domus Dei, et Porta Caeli. Gen. 28.17. Ugyan ezen ajtó bérlésének a tetején: Intra in Gaudium Dni tui. Matt. 25.21. Ezen templom-ajtó előtt vagyon egy kőből rakott tornácz, menyezetes, veres cserép alatt. A másik templom-ajtó áll a templomnak napnyugot felől való végiben, diófa festékkel bérlett, jó sorkokon, és ugyan jó erős vas zárral, a melyen belől balkézre vagyon a chorusba fel járó grádics. Ezen ajtó előtt is vagyon egy kő-tornácz, veres cserép fedél alatt, melyet in Anno 1778 az eccla maga sumptussával épitett; rakta pedig két eccla tagja u. m. Küs Miklós és Tegző Benedek. A dél felől való tornácz előtt lenn a várba vagyon egy kőoszlop, hová az alamisna pénz szedésére a pixis v. perselly szokott ki tétetni. A torony alatt is vagyon egy ajtó duplás, melyen a várba szoktak bé menni, vas zár és retesz rajta, küvül előtte, cserefa rostély. Az 1789 március 8 és következő napjain megtartott visitatio a végzések 6. pontjában csak általánosságban rendeli a templom és kastély fogyatkozásainak megjavítását. (330 1.) (Eredetije a 331—34 lapon.)
5. Székelyderzs. Vagyon egy fundus a falu Alszeg nevezetű helyének felső feliben, in vicinitatibus északról és napkeletről az papság jószága, délről és napnyugotról a közönséges falú úttya, mely fundust körül vészen egy négy szegre építtetett, némely résziben cseréppel, t ö b b részében pedig sendellyel fedett ép, magos kastélly, melyet négy szegeletin háromhárom szakaszokra, vagyis contignátiokra osztott és szakasztott cseréppel fedett négy erős bástyák erősitenek, lévén napkeletről a kastélly kőfala folyásában egy a több bástyáknál magossabb, tseréppel fedett kő torony, melyen a kastéllyban bé nyiló ajtó vastag cserefa deszkájának eleje nyolcz vas pántokkal erősíttetett meg, lévén sorkai vas pántokon forgók, zárjai belőlről vas reteszszel és keresztül az ajtón belől a kőfalban járó vastag fával bé záratók. A torony alja boltozatos; az ezen toronyban sendely fedél alatt lévő feljárást engedő grádics mint egy másfél őlnyileg küljel a torony oldalán vagyon. Vagyon észak felől is ezen a kastélyon más erős cserefa ajtó, melyet is keresztül hét vas pántok erősítvén vas sarkok tartanak, vas reteszsze lakattal zároltatik. Ezen ajtón 8*
EME 116
KELEMEN
LAJOS
belől j o b b kézre vagyon a kastélly gondviselőjének kő házacskája, melynek ajtaja vas sorku és fa kilincsü fában foglalt égy üveg ablak által világosittatik ; tüzelő kemenczéje paraszt kájhából való ; kereken belől fa Stömpökröl, vagyis lábakról a kastély tetejére szarvazott sendelyes árnyék alján a dersi communitásban lakó emberek magok szabott rendek szerént tartják gabonás szuszékjokat, az ezeken íelyül lévő gerendákon pedig ládájokat és egyéb féltőbb házi portékájokat. Észak felől való ajtón belől mingyárt a kastély gondviselője házacskája mellett sendelly fedél alatt csere boronából épült két gabonások is vágynák, melyek közül az egyik T. Demeter János őkegyelméje, mellette a más tekintetes Sebessi uraké. Mind a két gabonások magok által építtettek s birják az ecclésia engedelméből. A négy bástyákat is használya a dersi communitás, az maga költségeinek azok szakaszszaiban való tételével. A fundusnak közepén vagyon égy 19 kőlábakkal kívülről meg erősitetett, egészen cseréppel fedett szép kő templom, melynek lévén két ajtai, égyik délről égy küs cserepes kő tornácz alatt nyit útat a templomban. Ez dió festékes vas sorku és vas zárú, a más napnyugotról ugyan cseréppel fedett küs kő tornácz alatt két felé nyíló festékes ajtón enged bémenetelt, melyen kívül ezen esztendő szám vagyon : Ao. 1781. Belső felén pedig ezen irás olvastatik ; Parocho LociMartino Kováts : Rectore Scholae Francisco Imre : Curatore Ecclesiae Laurentio Veress : Artifice Januae Andreae Elekes. Ezen ajtó is vas sorkokon forgó ; bézárását belől reteszben járó vas tartya. Hat ablakai ónban rakott üvegek által világositnak. Padimentuma ezen templomnak jobb részin deszkás; két ülő székei, t. i: a papságé egyik ugy által ellenben, a másik a nobilitásé, mindenik a templom kőfala mellett hajtottak, a többek mind a férfiaké és asszonyoké borulók. A templom piáczán a papság széke előtt lévő kerek asztal mellett vagyon egy gombos, zöld festékü pulpitus. A prédikálló szék a templom nagyobb részét a kissebbel egyben foglaló arcus eleiben észak felől vagyon kőből épitve, mely felett lévő festékes g o m b o s koronának vagyis velumnak külső karéján ilyen irás olvastatik: lsai : 58 w. 1. Kiálts tellyes torokkal mint a trombita, meg ne szünnye'l emeld fel a te szádot. I. Tim. 2 w. 5. Egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten e's emberek között, az ember Jésus Kristus. Belől az alján ezen irás: Psal. 40. w. 7. 8. 9. 10. Áldozatot és ajándékot nem kivánok akkor mondék : ímhol vagyok én, hogy cselekedgyem a te akaratodat. Hirdetem a te Igasságodat a Nagy Gyülekezetben, ime az én ajándékimat meg nem tiltom. Barta Mihály és Dénes Jutka csináltatták Ao. 1759. Oklándi Elekes András csinálta. A napkelet felől való végiben a templom oldalán egy rámában függő irott virágos kártán felyül ilyen irás olvastatik I. Tim. 2. w. 5. Egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között az ember lésus
EME SZÉKELYFÖLDI
117
TEMPLOMKASTÉLYOK
Kristus. Dél felől való ajtó felett pedig ezen esztendőszám : Anno 1775. — A napnyugot felől való végiben két kőlábakra épitetve vagyon egy tágas kő kar, melynek oldalán ezen Írások vágynák : Keressétek először az Istennek országát és annak igazságát, annakutánna mind azok étel, ital, ruházat) hozzá adatnak tü Néktek. Matt. 6. w. 33. Alább is mingyárt ilyen irás: Renovatum Ao. 1726, existentibus Ministris Ecclesiasticis Pastore Thoma fi. Szent Mártoni ; Rectore Scholae Alexandro Oejzanovio. Caratore Georgia István, Aedilibus Stephano Dési, Georgio Pál et Johanne Menyhárt. Ezen bolthajtásos kőkarból egy vas sorku, vas reteszes záros ajtón nyittatik kerülő kő grádicson bolthajtás alatt felmenő út a templom hijjára. Ezen leírt templom mindenütt belől párkányos, boltozatos, kivül a templom két végeinek tetején két új pléh csillagos g o m b o k vágynák, úgy a torony tetején is egy vitorlás pléhgomb. Vagyon ezen kastélyban a dél felöl való szegelet-bástyán belől egy b ő és jóvizü, k ő b ő l rakott mély kút is. (Eredetije a 523-25 lapon.)
A visitationak
a kastélyra
vonatkozó
határozata :
A templomnak és kastélynak bátorságban lehető helyheztetésére elkerülhetetlenül szükségesnek találta a visitatio, hogy a fából épült conservatoriumok helyett kőből vagy téglából valók állíttassanak, cserépfedéllel és azok is nem a templomhoz közéi, mint vágynák a sub nro. 3tio megnevezettek, hanem inkább a kastély falai mellé; azért is ezt meghatározza. (A 636 lapon).
Kelemen
Lajos.
Quelques données sur l'histoire de cinq forts d'église au pays des Székely en Transylvanie.* (Abrégé.) Au pays des Székely (Cf. fig. 1.) dans l'Est de la Transylvanie les forts d'église furent rares. Dans le comitat d e ' C s í k il n ' y eut que des enceintes de pierre, comme dans le comitat d' Udvarhely où seuls les forts d'église de Homoródszentmárton et de Székelyderzs furent de quelque importance. Le plus grand nombre de ces forts se trouve en * Par rapport aux Székelys voyez le „Nouveau Larousse illustrc'e" vol. 7. p. 887 sous „Szekler". il faut remarquer que „Szekler° est la forme allemande de l'original: Székely.
No. 2. sur le plan du titre,
