ADATOK NEMET-KELET-AFRllU EDESvfzI MIK.ROFAUNAJA.NAK ISMERETEHEZ. DADAY JENO 1. tagt61.
(Masodik koslemeny.] 10-24. abraval.
III. Vermes.
A rendelkezesemre allott es atvizsgalt gazdag plaukto: anyagban az edesvizeket nepesitd feregosstalyok mindenikena talaltam tobb-kevesebb kepvi'selojat, de mint azt a bevesetdbei is emlitettem, koztiliik a Turbellaria- as Oligochaeta-rende: fajait egessen figyelmen kivtil hagytam. E meUett azonban nen melldatem a megfigyelt Tremaioda-, Cestoda- Acanthocephali rendek, illetve osztaly rendelkesesemre allott larvainak tanulma nyozasat. Ilyenforman az alabbiakban a Tremaioda-, Cestoda: Nematoda-, Acanthocephali-, Gasiroiricha- as Rotatoria-ren. dek, illetlHegosztalyok fajaira vonatkozo adatokat nyujtom. 1. Trematoda.
. A mennyire a rendelkezesemre aUott irodnlombol meg allapitanom sikertilt, Namet·l{elet-Afrika faunajabOl meg edd~ egyetlen idatartoz6 faj sem volt ismaretes. En vizsgalatai~ soran esupan as alllbbiakban ismertetett ket' Cercaria-larval talaltam meg, a melyek, mint va leirasukbol is kitatszik, s01 tekintetben elternek az eddig Iamerbektdl, a miart is 11' 1 !:,I',Wl alakok gyanan] mutatatom be. XXVI
26
DADAY JENO.
lasztja el egymasMl !Is ket villafiiggelek alapje.t. A villafiiggele•. kek 0'11 mm. hosszuak, ostorforrnak, al'anylag vekonyak, egye. nesen hatra es kisse kifele iranyulnak, 15 isre tagolodottnak Iatssanak, !Is proximalis izek rovidebbek es v!lsstagabbak,a distalisak hosszabbak es fokozatosan vekonyodnak. A testet takar6 kutikula ugy a haton, valamint az oldalfalakon es a hason is egynenninek Iatszik, dlletdleg sem pikkelyekre, sem gyihu!ue nem tago16dott, de a fejMl kezdve a haton ss a ket oldalon hatrafele fokozatosan hosszabbodo ttiskekkel boritott, a melyek nemileg harantsorokban, de olyforman helyezkednek el, hogy ket somak tiiskei egy-egy saabalyos rhombusnak a csucsaiba esnek. A fejen es nyakon emelkedd tuskek osupan 0'004 mm. hosszuak, osaknem egyenesek, mig a hatrabb fekvdk fokozatosan vastagodnak ss hosszabbodnak, ugy, hogy a. hatliIs6 tiiskek legnagyobbresse mar 0'007 mm, hosssu s ezek egyuttalkisse ivesen hajlottak. A tiiskek alapj an a kutikula mindig vastagabb, mint egyebiitt, de asert, mint emlitettem, lemezekre megsem tagolodott, mert a tiiskek vastagabb alapja vekonyabb kutikulahartyaba megy at. A hasoldalon a szajnyilas kozeleben a jellemz6 kat hoszszu, tapint6 sortepamat emelkedik, Az egesz hasoldalt, a menynyire azt megfigyelnemsikeriilt, igen finom csillangok fodik, de hogy mindeniitt elszortan, vagy pedig ket hosssaavban helyezkednek-e el, megallapitani nem birtam. A szajcso meglehetos ravid, a mennyiben falazatanak kutikulapaIczikai 0'01 mm.-m)I nem hosszabbak, s a szaj atme· roje 0'015 mm. Az
NEMET'KELET-AFRIKA EDESVIZI MIKROFAUNA.TA.
Lepid. (Ichthyclium) Entzii Dad. as Lepid. etonqaiusn. Dad. fajokra emlekeztet, de mindeniktol kii15nbOzik abban, hogy testtakar6ja pikkeIyekre nem tagol6dott. A test kutikulajanak ttiskezettsegevel egyezik e faj a Lepidoderma (lchthydium) Entziivel es a Lepuiotl: elongatum-mal, a melynek gyuriizott kutikuhi.jan mostani osszehasonlito tanulmanyaim alkalmaval erosen Iesimulo apr6 tiiskeket ismertem fel, a melyeket korabban !t kutikula vonalacskainak neztem volt.
VIII. Rotatoria. Az Afrika edesvizi mikrofaunajat nepesito Roiatoruilc tao nulmanyozasaval aranylag eleg sok buvar foglaIkozott, kiknek a sorozatat EHRENBERG O. G. kezdi meg 1829-tol 1838-ig megjelent dolgozataival,de meg csak csekely szamu fajt jegyez fel Iegnagyobbresst Dongolabol; egyet-egyet Egyiptombol, Nubiabol es a' Jupiter-Ammon-oazisrol. Az elsd terjedelmesebb ismertetest SOHMARDA L: nyujtja 1854. evi munkajaban, a melyben reszint uj, reszint korabban ismert 26 fajt jegyez fel Egyiptom tel'iileterol s ugyanezeket . emliti 1859. evi munkajaban is. Az ujabb keletii bUvadatok sorozatat 1. DE GUERNE 1888. evi dolgozata nyitja meg. a melyben az Agores'8zigetekrol (Fayal, San Miguel) ossseeen 7 fajt talalunk. BARROIsT:a:.-nak az eldbbivel csaknem egyidejiileg megjelent dolgozata ugyancsak az Agorea·szjgetekrol mar 14 fajt tartalmaz a meg nem nevezetteken kivul, a melyeknek csak .genus-nevet adja. Valamivel gazdagabb az a jegyzek, a melyet ugyanezen buvar 1896. evi osszefogla16 munkajaban nyujt az Agores·szigeteken hal:Ut RotatOl'iak felOl, mert ebben mar 19 fajnak neve olvashatO. STUHLMANN F. kelet-afrikai tanulmanyai folyaman a Rotct-tOJ'idkkal is foglalkozik, de 1891. evi utols6 kozlemenyeben csupan egy meghatarozott fajt emlit. THORPE V. GUNSON ket~endbeli kozlemenyeben talMunk Afrika faunajaban teny8szo Rotatoria-fajokat, nevezetesen 1891. 8vi dolgozataa delafrikni . Bmchionus fttfCttlatus Thorpe Ieirasat adja, mig 18~3. evi masik doJgozaMban. llgyancsak Delafrikaban tenysszo 6 fajr61 van
28
DADAY
JENO.
emlites teve. BARROIS TH. es DADAY 1894. evi dolgozatukban egyiptomi termdhelyekrol 10 fajt ismertetnek, A keaobbi buvarok Iegfdkepen Kelet- es Del-Afrike, RotatOl'idinak tanulmanyozaaaval foglalkoztak a ezeknek sOl'at COJ"LTN A. kezdi meg 1896-ban a STUHLlIUNN F.-till Kelet-Afrikaban gyiijti:itt fajoktanulmanyozasa alapjan Irf dolgosataval, a melyben 7 fajr61 emlekesik meg es feljegyez meg pal' genus] isa faj megje16lese nslkul. Igen nagy fontossaguak e teren KIRKMAN TH. as MILNE WM. ujabb keletU dolgozatai. KIRKMAN TH. ugyanis 1901· tis 1905. evi ket dolgozataban a Natal tertileten megfigyelt Rotato1'ia-fajok nevjegyzeke] allitje ossae, a mely osasesen 79 fajt tartalmaz. MIJJNE WM. 1905. evi dolgozataban Cape Colony tertileterdl 7 fajt sorol fel. A sorozatot vegreberekessbi HOUSELLET OH. F. 1906. evi azon dolgozata,a melyben a Delafrikaban, legfdkepeu Rhodesiaban es Transvalban megfigyelt 50 fajon es varietasaikon kiviil egybefoglalja az irodalom adatai es MIfJNE WM. feljegyzeaei alapjan a Delafrikabol ez iddszeriut ismerotes fajok jegyaeket, a mely szerint 156fajt konstataltak e ternletrdl. 'I'anulmanyaim soran nekem aikcrult a varietasokon kivul az alabb kovetkezo H8 fajt megfigyelnem. Philodina aeuleata ERRB. 25. citrina ElIRB. 21. 22. roseola ElIRB. a. 21. 22. A ctinurus nepbunius ElIRB. 1 lJ. 10. 25. 5 Rotifer macrurus EHEB. 3. 22. 25. macroceros GOSSE. 23. vulgaris ElIRB. B. 10.22. Asplanchna Brighbwalli Gosaa, 1. 2. 3. 7. 8. 13. a. 19. 20. 24. Asplanchnopus myrmeleo (EHRB.)
a. 21. Sasculus viridis GOSSE. 15. Floscularia ornata EURB. L Conoch ilus volvox Eans. 5. !). 13. Melicerta ringens Eann. 5. H. 13. 12. 23. 24. Limnias annulatus BArLEY. 3. 5. a. 12. 23. 24. 15' Cephalosiphon limniasElIRB. 24,. 10
Megalotrocha spinosa 1'lIORP]l. D. Synchreta pocbinata ERnB. 1. 7. a. 15. H1. Bynclneta tremula EHrUl. 24. oblonga gRUB. 25. 20 Notommata tripus BURlI. 9. nsjas Bmw. If!. « brachintn n. sp. 10. Cop ens centrums (Ermn.) a. Proalos tigl'idia GOSSg. a. 21. 25 Furcularia gibba EIIRn. 10. 1:1. 21. 22. 24. Furcularla forfieulu Bmm. a. 12. 22. 24,. Furoularia mqualis ]]JIIRIl. J6. 22.
24,.
80
Eosphora aurita TiJIII\H. 24. Digleull bira!lhis GOSSE. 24. « forcipata BImB. 22. gl'andis EIlnn. 25.
NE:lfET'KELE~r-AFRmA EDEBVIZI l\lIKROFAUNA.TA.
Notops macrurus Bn.DAD. 1. 2.8. lotos THORPE. 3. 2:2. 23. 24. 25. Notops brachionus EHRB. 24. 35 Hydatina oblonga n. sp. 10. Apsilus lentiformis METSOR. 3. Anurres aeulsata ElInB. 1. 2. 8. 7. n. 10. 15. 19. « cochleuris GOSSE. 2. 9.10. liypelaema GOSSE. 24. 40 Tetramastix opoliansis ZACH. 1. 3. 9. is, Rattulus bicornis (ERRB.) 1. 9. 22. 25. Rattulus cartnabns (ERRB.) 8.12.24. elongatus (GoSS]].) 10. rattus (ElIRB.) 1. 22. 2f). 45 « scipio GOSSE. 22. Diurella tigris (MULL.) 21. 22. tenuior (GOSSE.) 22. 25. Dinoeharis sub quadratus (PER'fY.) 13. Dinocharis pocillum ERRB. 3. 10. 24. 25. 50 Bcaridium longicaudum ErIRB. 10. 21. 22. 24. 25. Diaschiza Iacinulata (ERRB.) 5. 25. « crnca GOSSE. 22. Euchlanislongicauda COLL. 13. I deflexa GOSSE. 13. 16. D5 dilatll,tll, ERRB. 3. 5. 10. 21. 22. 24. Euohlanis triquotra EIIRIl. 20. 21. 3. Balpina brevispina ElInB. 1. 3. 10.. 22. 25. Balpina macracantha GOSSE. 1. 10. 12. 3. 22. 25. Balpiua mucronata ElInB.5. 22. 25. 60 spinigsra Eann 3. 10. 23. Distyla gissensis EOKs. 1. 22. Iipara GOSSE, 24. « Ludwighi EmcsT 5. Diplllx trigona GOSSJ~. 25. 65 compresSlli GOSSE. 24,.
29
Cathypna leontina TURN. 3.5. 10. 12. 13. Cathypna luna EHRB. B. 10. 11. 12. 13. 16. 22. 23. 24. 25. Cathypna ungulate GOSSE. 3. 10. 19. 21. 22. Monostyla bulla GOSSE. 1. 2. 3. 5. 10. 13. 21. 22. 23. 70 Monostyla hamata STOK. 24. « lun aris ErlRB. 10. 13. 25. « quadridcntata BRRB. 5. 13. Colurus amblyteles GOSSE. 22. bicuspid atus ERRE. 22. 25. 75 Colurus deflexus. ERRB. 22. Colunus caudatus BRun. 22. uncinatus Eann, 24. 25. Lepadella ovalis BURD. 10. 21. 22. 24. Metopidia acuminata ERnB. 3. 21. 22. 80 Metopidia Iepndellu ERnE. 24. 25. mucronate SCrIM. 10. Solido. GOSSE. 1. 22. 25. Sehiaocerea diversicornis DAD. 2. Pterodina patina ERRB. 3. 10. 11. 13. 5. 19. 21. 23. 22. 24. 85 Noteus quadrioornis (ERnE.) 3. 5. 10. 12. 11. 13. 21. 22. 23. 24. Notens militaris (ERnB.) 1. 3-. 7. 2. 13. 17. 10. 20. 21. 22.23.24. Brachionus angularis GOSSE. 2. 8. 9. 15. 19. 22. 23. Braehionus caudatua BARR. DAD.
2. 8. DO
Brachionus Baked ERItB. 3. 10. 24. (( falcatus ZAOR. 1. 2. 8. 7. 9. 10. 19. 24. Brachionus mirabilis DAD. 10. 23. 24. Brachionus pala ERl\B. 1. 2.. 3. 8. 9. 10. 19. 22. Braohionus forfiaula WIARZ. 2.
30
DADAY JENO.
'Braohionus rubens EHRB. 2. 3. 23.24. 95 Brachionus urceolaris EHRB. 3. 8. 13. 15. 10. 11. ~3. 24.
NEMET-KELET"AFRIKA
Triarthra .longiseta EHRB. 2. 3. 10. 15. 12. 19. 9. Polyarthra platyptera EHRn. 1.. 9. 13. 19. 22. 23. 25. Pedalion mirum RUDS. 1. 2. 7. 19.;
Az eldzdkben felsorolt 98 faj kozott osupan 2 az uj, mig a tobbi mar a fold kiilonbozQ reszeibdl korabban ismeretes volt. Aket uj fajon kivul azonban egy fajnak, nevszerint a Brachia1'1JUS, Bokeri-xies: ket uj varietasat is sikeriilt megtalalnom,
Notops lotos
THORPE~
E faj a Nyassa-to kornyeken fekvd yizekben meglehetcs gyakori, a mennyiben a kovetkezo termchelyeken talaltam meg: Rikwa-to, kozel a balparthoz (3) ; t6csa Langenburg mellott (22) ; t6csa a Nyassa-t6 koseleben Wiedhafen mellett (23) ; t6csa termdheJy nelkiil (25). Erdekesse teszi e fajt az a korulmeny, hogy meg eddig csupan .Azsiab61, Illetdleg Dhinabol volt ismeretes. A rendelkezesemre allott peldanyok ·tobb tekintetben kisebb-nagyobb mertekben elternek a THORPE-tol leirt es lerajzolt chinai peldanyoktole Mindenekelott kulcnbsegmutatkozik a test altalanos habitusaban, a homlok sserkezeteben, de kulonbseg mutatkozik a rag6gyomor kalapacsainak es iillojenek aaerkezeteben is. Az emlitett kttlonbsegekre valo tekintettel peldanyaimategy varietas, Bot talan egy onalld faj kepviseldinek is tekinthetjnk,
Metopidia mucronota
S,OBMARD.A..
DT\.'O'O'tlrT'rJ1T
MIKBOPAUNA.JA.
ha a szervezetiviszonyok nem hasonlitananak p'iclfia-genusra. 'I'ermdhelye a Mbasi-foly6 csendes able, torkollas kozeleben (10).
a
a Nyaasa-toba
Notommata brachiata n, sp. 24. abra. a-c.
Teste altalanossagban alapjaval szembe helyezett kettds kuphoz hasonlithat6, torzsre as Iabra tagol6dott (24. abra, a). A torzsnek egyik sajatsaga az, hogy rola harem karszerd nyujtvany emelkedik, a melyek egesa habitusat sajatsagossa teszik s egyirttal feltiinoen jellemzik., A karszerii nyujtvanyok mindany-
24. abra. Notarnmaia brachiate n. sp. a ~ fol111rlSl nezve, b ~ homlokrol nezve, c ~ r,ag6kesziilek.
nyian hengeresek, kupformak, ·kozulok ketto atorzsnek jo'bib bal oldalan, egy pedig a hatoldal kozepen emelkedikpup;sjz:eroeIjl\;;l (24. abra, a). A. ket oldali karsaerii .nyujtvany . eltilso ·sze;gelye ivesen lejtos, hatulsoszegelye szelesen as gyengen oblos,csu... csaikkal egyenesen kifele tekintenek. A hatoldelikarszera nylljt..,' vany szabalyos kuphoz hasonlit as ,egyenesen folfele iranynl.t E viszonyok ktilonben "le"gjobbanszembe tunnek .ekkor, haaz allatkat a homloka felol.nezziik (24~abra.b).i Ab,asoldalon ' semmifele nyujtvany nines, hanem egyszeruen,gyengen·fveltent kiemelked.ik. i
E faj meg eddig csupanKozepamerikab61 San Norte termob,elyrol volt ismeretes, a honnan _"'# ....... _~~i ,"'V,L,"'. le. A rendelkeaessmrs allott peldany habitus tekintetebsn kulonbozik ugyan nemileg as(1HHARDA-t61 rajzoltt61, de' e kiilonbsegeket msgsem tartom oly Ienyegesekuek, hogy ezeknek alapjana ket fajt. egymast61elkiilonfteni kel1ene.MaskiiIonben e faj fejJemezevel atmenetet ml.ltat a genushoz,annyira, hogy batran lehetne e genu.sba is beosztani,
.
32
DADAY JENO.
A lab a tOrzsnek egyenes folytatasa. distalis vege fele fokozatosan vekonyodik, ket izet j61 megkiilOnbOztethettem s esek osaknem egyforma hosszuak, a vegsa asonban keskenyebb as elOtte valonal (24. libra. a). Az ujjak tOrfol'mak, egyforman. fejlettek, mintegy 0'06 mm. hosssuak. A lab ragasztOmirigyei hosazura nott tamlOhaz hasonlitanak es mellettuk negy lab!Dozgat6 izom fut vegig. A kerekszerv teljes csillangokoszorunak latsaik, a melynek saegelye gyengen hullamos. A homlok erdsen kiemelkedett, nemileg f8lgambforma, belsejeben dus plasmahalozatot lattam;, de sartes halmokat 88 tapint6 sorteket rajta megkulcnboatstnl nemtudtam, barha ilyeneknek letezeset igen val6szinilnek tartom. A belosatorna tokeletos, illetoleg rola az alfelnyilas nem hhlnyzik.~ rag6gyomor erdteljes, benne j61 elkuldmilt a ket kalapaos,TovlibM az lillo. Mindenik kalapaes nyele tam5r kutikulapalczika, mely befele gyengen ives, Mttllso vege vekonyabb ; a kalapsosfog ssinten t5mar kutikula, de belsd vege fele bunkosan sselesedett paleaika (24. libra. c). A nyel elulsd vegevel vekony kutikulaleez all 5sszek5ttetesben, a mely vegen villasan agazott. Az iiiO bonyolodott szerkezetti s all egy k5zponti palcaikaressletbdl, melyrdl ketoldalt szarnyforma lemez emelkedik, A k6zponti paloaikaresslet eltilsd vege villasan agaz6dott, hatulso vege kozepen elesen bemetszett. A kat oldalszarny mindenikeben megvastagodas lUjan keletkezett kiil5nbazo lefutasll leczek Mlozata fej15d6tt ki, szegelyiik eiOl a kozponti palczika kOzelElben erosen bemetszett, ()ldalt felttinoen ives, Mtul eUenben egy ldsebb es egy nagyobb {Jsucsocskat alkot (24. abra. b). A Mrzsing igen ravid. A hepatopankreas-mirigyek aranylag kiosinyek, g6mbformak. Az emesztClgyomor haranMl fekv6, tojasforma nagy ti:imlO. A vastag- es vegbel egyiitt meglehetOs hosszu. Az idegrendszer k6zeppontjat, a szemet es az oldalidegek Iefutasat nem tudtam felism.emi. Epen igy nem tudtam meggy{)zOdni a hatoldali tapogat6 jelenleter61 sem. Az izomzat j61 fejlett, a mennyiben a ti:il'ZS eliils6 feleben
33
NEMET-KELET-AFRIRA. EDE8VIZI MIKROFAUNA.TA.
kat par, a kereksaervek alapjarol kiindul6 eros izomnyalabot as tobb vekony I'Ostot tudtam felismerni (24. libra). A visedenyrendszer kat torzaet, valamint a Hlkktet{) holyagot sem tudtam megkuldnboztetni, aaelsdkot azert, mert ezeket elfodte a nagy petefessek, a masodikat azert, mert az allatka Iaba visezahusodott volt. A petefessek a belesatoma alatt fekvo nagy, nemileg tojasforma tamlOt alkot, terjec1elme meghaladja az emesstogyornoret, A test hossza visszahuaott Iabbal 0'6 mrn., kinyujtott labbal 0'81 mm; szelesaege a kerekszerv alapjan 0'22 mm., az oldalnyujtvanyoknal 0'6 mm, Vizsgalataim soran egyetlen peldanyat talaltam a kovetkezo termohelyrdl gyujtatt anyagban: a Mbasi-folyo csendes. oble a Nyaasa-toba torkollas kozeleben (10). E faj Iegfelbnnobb jellemvonasa a torzs Jret oldalarol es hatt.\,r61 emelkedo harem karforma nyujtvany, a melyekkel nemileg az Aeplamchna Brightwelli himere emlekeztet s az ossses eddig ismerttiibbi Botatoriatol kiilOnbi:izik. De j eUemzi e fajt a ragok sajatsagos szerkezeteis, mely a Notommata-genuseval' azonos, . Hydatina oblonga n. sp. Teste megnyult toml{)hoz hasonlit, a lab fele hirtelenva-, konyodik s a t5rzs az utObbiba eszrevetleniil megy at. A lab aranylag igen ravid, csupan egy izet tudtam. j6l felismerni. Az ujjak E'gyforma szerkezetiiek, ravid tOrh6z hasonlitanak. A lab mirigyei korteforma tomWk. . A kerekszerv zart gyiiriit latszik alkotni, de szegelye gyengen hullamos. A homlok meglehetOsen kiemelkedett, rajta ket ki8 halmocskat tudtam felismerni csupan, a melyekr61 hosszu tapintO sartek pamata ered. Az idegrendszer kazeppontjat es 8zemet nem tudtam felismerni; de a ket oldalideg kannyen eszrevehetO volt s ezek a test ki:izepe tajan vegzodnek a jellemzo duzzadasban fin om sartecsk6kkel. A hatoldali tapogatO felolbiztos adl1tok birtokaba jutnom nemsikeriilt.
a
XXVI
3
34
DADAY JENO.
NEMET-KELET-AFRIKA EDESVIZI MTKROFAUNAJA.
Az izomzatb61 felismertem a kerekszervek alapjab61 Idin. dulo kat pal' hossairanyu nyalabot, tovabM a !ll.bmozgat6 izmokat. A belcsstoma typusosan fejlett. A ragogyomorban jol fejlettek a kalapacsok as az ullo. A kalapaosok mindenikensh nyele szelea lemez, melynek kiilso szegelye Ives, a belso egyenes, de .a kat ssegely Mtul befele an6 karomnyujtvanyt alkot. A fog harem palazikabOl osszetett, a melyek az itllo fele fokozatosan vastagodnak, kisse bunkOsodottak. Az ullo nemileg szivforma lemez, a melyben kiilonhozo iranyban balado palezikaforma megvastagodasok vannak. A hepatopankreas-mirigyek gdmbformak, Az emesztQ.gyo-' mol' kOrvonalait, nem tudtam felismerni jol, mert eHedte egy ~atalmas pete. Ugyszinten nem tudtam felismerni a visedenyt5rzseketes a luktetob6lyagot sem. A petefeszek tomlOforma. Az uterus egy nagy petet tartalmaz, a melynek burka gombforma ssemecskekkel tomotten fedett. A test hossza 0'56 mm., atmeroje a kerekszervns] 0'17 mm., legnagyobb atmeroje 0'24 mm. Egyetlen peldanya allott rendelkesesemre /3 a kOvetkezo termohelyrdl szarmazo anyagban talaltam : a Mbasi folyo osendes obla a Nyas.sa-tOba torkollas kczelebsn (10). E faj habitusaval a Synchaeta-genus egyik-masik fajaval, kiilonose.n pedig a Synehaeta liUoralis Bouss. es Sy/wh. ttiuiua Hood fU;jokkal egyezik meg; rag6kasziilelre azonban a llydatilla sentc~ es Notops FUlleboTJd-fajok typusat mutatja.
A rendelkezesemre aU6 anyagban a typusos peldanyokat a kovetkezo termohelyekon talaltam meg: Mesa a Nyassa.t6 mellett (24); Bikwa-to parti ove (3); a Mbasi-foly6 esendes able a Nyassa-toba torkollas koaeleben (10). A torssalakon kivul vissgalataim soran asonban a varietasoknak egesz sorat is megtalaltam, melyekst roviden az alabbiakban mntatok be. L Brachionus Bakeri v.incrmis n, v. Panezelja pajzs alaku, e101 keskenyebb mint egyebiitt, illetdleg batrafole fokozatosan szelesedik, ket oldalazegely nelkul meg)' fit a hatulao szegelybe, vagy eszrevehetd zugot alkotva, vacy pedig nyujtvanyba folytat6dva. A hati homlokssegely tuskenyujtvanyai kOzul a ket belsd as kiils{) majdnem egyforma hosszu, a kef kozepso a tobbinel rovidebb, a labnyilas kiemelkedett, hatrafele megnyult es ket old alan egy· egy tuskenyujtvanyban folytat6dik. A hasoldali homlokszegely vagy osupan ket szelea halmot alkot, vagy pedig hullamos. A pancsel egess hossza 0'27 ·mm., legnagyobb atmeroje 0'24 mm, Szamos peldanyat talaltam a kovetkezo termohelyrol szarma,z6 anyagban: t6esa a Nyassa-to koseleben, Wiedhafen mellett (23). E varietas kulonben pancseljanak sserkeaetevel nagy mertekben emlekezte] a Braehionus [urculaiue THORPE val'. inermi« Reuss. alakjaras osupan oldalszegelyeinek iveltsegeben tel' 01 ki8SS. ~. Brachionus Bakeri v. latissimus SCHMR. E varietasb SOHMARD.A. L. onall6 faj gyanant irta Ie Egyiptomb6l. A panczel szeles es aranylag rovid pajz8hoz hasonHt, h088Z8. 0'24 mm" legnagyobb szelessege 0'26 mm. A Mtoldali homlokszegeIy nynjtvanyai kozul a ket bolso mindig valamivel hosszabb a tobbinel. A hasoldali homlok8zegely befele kisss emelkedett ss epen kozepen 8ekely, ke8keny beme]yedes van. A panczel e101 mindig koskenyebb, mint hatul, Ii\, kat oldals'zegsly rendesen eszrev:.etlenul megy at a Mtulsoba, a mely gyengen oblOs, nem ritkan azonban a panczel hatuls6 ket oldali zuga Mtrafele iranYll16 igen rovid csucsocskaba megy ki, s igy rajta a faj jellemvonasa mar kezd mutatkozni. A panczsl foHi.lete ki.Uonben sima s asupan a hasoldal kozepen vlln ket hosszvonal.
Brachionus Baken EHRD.
. E faj, illeMleg kitlonhoz6 varietasai Afrika mikrofaumi,Ja~61 t5bb teriUetr61 mar regebben ismeretessk, a mennyiben mal' SCHMARDA L. ismertet Btachionus latissimus nev ahLtt Eigy olya~ alakot, a mely, mint hitni fogjuk, e faj kOr()be tartozik. LeguJab.ban. K1R:'MAN TH., MILNE WM. es BOTJSSJ!:LJ,;'£ Cn. P. jegyzi
:el e f~Jt Del~fl'lka k~16~bOz{) teriiIeteiroL A Nyassaban magl1bau as a kornyeken fekvo vlzekben a faj €Is varietasai meglehetOs gyakoriak.
35
3*
36
DADAY JENO.
E varietast a kovetkezd tsrmohelyeken talaltam meg Ngozi-t6 (6); Rikwa-to (3); Nyassa-tO (1). . Vizsgalataim soran azonban oly formajat is tahl.ltam varietasnak, a mely kis msrtekben kulonboaik, a mennyiben a hatoldali bomlokssegely ket belsd nyujtvanya feltiinoen hosszahb :a tobbinel, a hasoldali homlokszegely negy halmocskat alkot, melyek koziil a ket medialis igen hegyes, a ket Mtllls6 panczsl nyujtvany erosen a hatulso szpgelyre huzodott es keskeny, rdvid, lhegyeshalmoeskat alkot. Egyik jellemvonasa az is, hogy pan ,ezelja kosepe tajan Iegsaelesebb es a ttlskenyujtvanyok Iessami 'tasaval r6videbb, mint a milyen szeles, nevezetesen lcgnagyobb szelessege 0'23 mm., hossza 0'19 mm. E format is a Rikwatob61 gytijtott anyagban talaltam (3). 3. Brachionus Baked v. obeeue BARR, DAD. E varietasb jellemzi az, hogy panczelja keskenyebb az eldbb smlitettekenel, csupan 0'18 mm. atmerojii, mindket vege elkeskenyedik, oldalszegelyei szaMlyosan, de tompan ivesek, hatoldali eltilsd szegelyenek tiiskenyujtvanyai kozi.i.l a ket belso a tobbinel kevessel hosszabb : a hatulso szegely egyenes, ket oldali hataran hatra il'anyulo rovid tuskenyujtvany van, a melyekaz oldalszegelyek €gyenes folytatasa gyanant mutatkoznak. A pancael fclulete sima. 'I'ermdhelye a Bikwa-to (3). 4. Bnwhionns BakeTl v. bJ'el'ispinus ERRE. Panczelja hat,rafele esak kis mertekben szelesedik, Mtoldali eliHsD szegelyenek tiiskenyujtvanyai rovidek, de a kat kiilsD valamivel hosz~zabbnak 1l1tszik a tobbinel; a batulso tiiskenyujtvanyok jol fejlettek. ujjforma hegyes nyujtvanyok, a tOl'ZS t/ll-anak hosszat nem erik e1. egyenesen hatra, vagy hatra es IdsBe kifelo ininynlnak. Az alfelnyilas kornyeke erosan ldemelkedett; CSUCSI1 meghalaclja a Mtoldali hatnls6 szegelyt. A panczel hossza, n Mtnlso ilisl\6nyujtvany. esuesM61 az eli.i.ls
NEi\rE'f·KELET-AFRIKA EDESVIZI MIKROFAUNA,TA.
37
nem egyforman elkeskenyedett, ket oldalszegelye egyforman tompan ives, a hatoldali eltilso szegely ttiskenyujtvanyai koziil neha a belsok hosszabbak a tobbinel, masker a belsok ea kiilsok egyforma hoaszuak s a kozepsok rovidek ; a hasoldali szegely kozepen .ket hegyesen vegzOc1o halmot alkot. A pancsel hatuls~ saegelye egyenes, rovid, sokkal rovidebb az elulsonel, nero tesai ki egessen a torzs atmerojenek felet, ket oldalan azeles alappal kiindulo rovid, hatra 8S befele iranyulo lameznyujtvany ered, melynek kiilso szegtHyet a kat oldali szegely, a belsdt pedig a hMulso saegely folytatasa' alkotja. Ai panczel sima, de hat- ef; hasoldalan a tuskenyujtvanyok alapjarol kiindulo hosszvonalak vannak. A panczel hossza a nyujtvanyokkal egyii.tt 0'25-0'27 mm., legnagyobb atmeroje 0'18-0'2 mm, Termohelyei a ki)vetkezok: Chumbul-folyo partjan Mesa (11); Rikwa-t6 (3); a Mbaei-tolyc esendes able a Nyassa-tcba torkollas kozeleben (to); Mcsaa Nyassa-to kozeleben (24). e. B1·(whiontLS Bakeriv. Melheni HARR. DAD. Az elobbeni ,a1'ietasoktOl elsa sorban abban kiilonbOzik, hogy panczeljanak hatoldali homlokszegelyen a kef belso ttiskenyujtvany sokkal hosszabb a tobhinel, kifele gorbult ; a hatulso csucsnyujtvanyok f'elttinden meghosszabbodtak, kevessel hosszabbak a panczel legnagyobbatmerojenek felenel, vekonyak, egyenesen kies ~atra~ fele iranyulnak. A panezel hatoldala finoman szemecsk~s s a. homlokszegely tii.skenyujtvanyait61 hatrafele frlt6 vonalak Indul~ nak ki. Az OSE\zes varietasok kozott ennek a peldanyai a legnagyobbak, meg pec1ig a test eges~ hosszH... atiisk~nyujtvanyo,kk~l egyiitt 0'45 mm" a panczel hosHza, a tuskenyuJtvanyok nelkiil 0'24 mm., legnagyobb atmeroje 0'27 mm.. . , Termohelyei: t6esa a Nyassa·M kozeleben, Muaslk mel~ lett (21); Mesa a Nyassa-tO kOzeleben, Wiedhafen mellett (2,~); t ocsa a Nyassa·t6 kdzeleben, Muankengap mellett (22); \ 10toria-Nyanza, Entebbe, Port· Florence, mindeme belyeken meglehetos gyakori volt. 7. Brachiontls BakeTi u.Miclwelseni n. val'. Az elOz6kben ismertetett varietasokt61 abban kiilOnbozik, hogy panezelja nemilegnegyszogletti lemezhez hasonlit,de kat oldala gyengeu ives, ,elO1 as hatulkeskenyebb, kozepe tajan legszelesebb, ,e te,'
38
DADAY JENO.
kintetben emlekeztet a Bracuionus [urculalu» TEoRPE fajra s Brachionus Bakeri u. obeeus varietaara. Egyik jellemvonasa a h~g!. a p,~n~,zel, hatoldali eliilso szegelyenek. tiiskellyujtvany kozul a. kulsok es belsdk sokkal hosszabbak a kozepsoknel, belsok kifele gorbultek, a kiilsdk egyenesek, a hasoldali hom lo~sz'ege1y ,~i:na, egyenes. ,A panczel hatulso tiiskenyujtvanya' arany1ag rovidek, nem egessen fel oly hoaszuak, mint a panoz legnagyobb atmeroje, vekonyak, Ierden ki es hatrafels iranyu] nak. A pauczel hatulsd szegelye a hatoldalon kosepen kerekitet halmocskaba emelkedik fi. A paneael egesz hossza a tilske nyujtvanyokkal egyiitt 0'22 mm., a tiiskenyujtva.nyok nelki.i 0'13 mm, legnagyobb atmeroje 0'13 mm, A hatoldali homlokszegely belso nyujtvanyai csak kevessel rovidebbek a hatuls» osucsnyuj tvanycknal. Csupan a Nyassa-to kozeleben fekvo tocsabdl (24) gyiijtott anyagban talaltam meg s itt sem volt gyakori. Itt meg kell emlitenem azt, hogy tekintettel az elobbeniek~en roviden ismertetett varietasokra, valamint a Brachionue !u~'{:ul(~tus THORPE fajnak ROUSSELET CH. F.-tol rajzolt varietasa.Ira, ~u, a magam reszel'ol a Brachionue [urculius,» THORPE faJt szmten esupan a Brachicnus Bakeri egy varietasanak tartom" m~lynek egyik jellemvonasa a pauczel hatoldali homlokezegelyen a ~et kiilso ttiskenyujtvany felttind meghosszabbodasa, de a ill 1 mar a Brachicnus Bakeri 1.1, J.llichaclseni-n is mutatkoaik. Brachionus falcatus ZACII.
~ Ny~ssab~n es a kornyeken fekvd vizekben ID-eglehetCis gyakori, Afrika m]k~ofaunajabOl azonban meg eddig ismeretlen faj. .
A rendelkezesemre
iIllott fOlOs szarou peldnny egyfelOl
~lUdenben egyezik a Victoria-Nyanza plankton·a11yagaban tao 1altakkal, ~elyek.et BORGER'r A. gyiijti:ltt, masfelOl egyezik a
:E~ER A.-tol raJzolt keletin~iaiakka~ i~, de ugy hl.tszik, hogy v:ssel
na~yobb, a mennYlben meretl viszonyait a kOvet-
k~zo~ek talaltam: a torzspanczel hOBsza a tii.skenyuj'tvll.nyok
ne1kul 0'17-0'~ . mm.; . , -" mm" . 1egnagyobb sze1essege 0'2-0'22 a homloknylhl.s atmel'oje 0'14 mm.; a hatulso panczelnyujtva.
NEMET-KELET-.A.FRIKA EDESVIZI MIKROF.A.UNA.TA.
39
nyok hossza 0'19-0'2 mm.: a nagy homloknyujtvanyok hossza
a begorbiilesig 0'13 mm, E faj meg ecldig osak Nemetorssagbol as Eeletindiabol (Java) volt ismeretes. Ha a tOlem megfigyelt Rotatoria-fajokat Nemet-KeletAfrikliban valo eldfordulasuk tekinteMben figyelemre meltatjuk, azt talaljuk, hogy kat csoportra oszthat6k, nevezetesen 1. olyanokra, a me1yek Nemet-Kelet-Afl'ikab61 mar korabban ismeretesek voltak es 2. olyanokra, a melyek Nemet-Kelet-Afrikabol meg eddig ismeretlenek voltak, Ilyen nezdpontokbcl indulva ki, aztan 8 fajok a Mvetkezoleg osslanak meg: 1 . .Nlmet-Kelet-.il.friloab6~ mar kordbbaru ismert faJolo. 5 Noteus quadricornis ERRB. Philodina roseola ERRB, Braehionus rubens EllRB. Hotifer vulgaris ERRB. « caudatus BARR. DAD. Conochilns volvox ERRB. urceolaris EHR~l. Euchlanis longioauds COLL. Anurma aculeata ERRB,
Ha a fent sorolt fajok szamat egybevetjiik a Nemet-KeletAfrikli.b61 tOlem megfigyeltekevel (98), azt talaljuk, hogy czeknek a1ig 1/12,-ed resze olyan, a me1yeket mas bUvarok mar korabban megtigyeltek Nsmet-Kelet-Atrike teriileten.
2 . .Nemet-KeZet-.il.frilca teriUeterlJZ erlrZig meg feZ nem jerryzetli fajo7c. Philodina aculeata EllRB. « citrina ERIRB. Actinurus neptunius ERRB. Hotifer macrurus ERRB. l) macroceros GOSSE, Asplanchna Brightwelli GOSSE. Asplanchnopus myrmeleo (EHRB,) Sacculus virirlis GOSSE. . Floscularia ornata ERRB, 1QMelicerta ringens ERRB. Limnias annulatus BAIL. Cephalosiphon limnias REIRB,
Megalotrocha spinosa THORP, Synchreta psctinata ERRB. 15 « tremula ERRB. « oblonga ERRB. Notommata tripus ERRB, najas ERRB. « brachiata n. sp. ~o Copeus centrul'us (ERRB.) Pl'oales tigridia GOSSE. FUl'oularia. gibba ERRB. forficula ERRB. requalis EmiB.
40 25
DADAY JENO.
Eosphora aurits' EliRB. Diglena biraphis GOSSE.
for cipata ERRB. grandis EHBB. Notops macrurus BARR. DAD. 80 lotos THORt'E. brachionus EimD. Hydatina ohlonga n. sp. ApsiIus Ientiformis METSOR. Anurma coclilearis GOSSE. . 85 hypolasma GOSSE. Tetramastix opoliensis ZAGH. Rattulus bicornis (EHRB.) carinatus (EHRB.) Rattulus elongatus GOSSE. 40 rattus (EliRD.) scipio (GOSSE.) Diurella tigris (MULL.) -telluior (GOSSE.) Dinocharis subquadratus (PERTY.) i5 «, pocillum ERRB. Scaridium Iongicaudum ERRD. Diaschiza lacinulata (ERRB.) (I cceoa GOSSE. Salpina brsvispina ERRB. 50 maoraoantha GOSSE. muoronata ERRB. spinigera Eann, Euchlanis dilatata ERRD. ' deflexa ERRB. 55 « triquetra ERRB. Distyla gissensis E<JKs. Iipara GOSSE.
NEMET-RELET-AFRmA EDESVIZI lIIIKltOFAUNA.TA.
Distyla Ludwigi EOl{ST. Diplax trigona GOSSE. 110
oompressa GOSSJ~. Oathypna Ieontinn 1'URN. Iuna Emm,
ungulata Gossle. Monostyla bulla GOSSE. 05 hmnata S'l'OOK. lunaria ERRII. quadridontatu ERRD. Colurus amblytelcs GOSSE. biouspidatua EIms. 70 deflexus ERRS. oaudatus Elmn. uncinatus ERRB. Lepadella ovalis EIIRB. Metopidia acuminata EIIRB. 75 (I Iepadalla EHRD, mucronata (SeRM.) solid a EHRS. Pterodina patina ERus. Sohizocerca diversicornis DAD. 80 Noteus miIitaris (EHRB.) Brachicnus angularis GOSSE. « Bakeri EHRB. Ialcatus ZAeR. mirabihs DAD. 85 pala Emm.
forficuln ,\VlERZ. Triarthra lllngiseta EImD. Polyarthra platyptcl'a IDHRD. Padalion mirum HYIDS.
E s.zerint .~/lo-:d re,sze a tOlem megfigyelt fajoknak NemetKelet-Afrika teruleter61 meg eddig ismeretlen volt. , Ha ,mar most a tlHem megfigyelt faJokat Afrikaban valo elOfordulasnk tekinteteblH vesszfik szemiIgyre azt tala!' k h , "k N' '. . I' JU, ogy ~g~ ressuk en:"et-Kelet-Afnkan kivttl mas afrikai tel'iHetekrol IS ~s~eret~~1 ~Ig mas reszitket Nemet-Kelet-Afl'ikan kiviil mas afrikai t,eruletl'ol meg eddig nem )' egyeztek fel II t k' t t kb" " . . yen e In e· e ola Mlem' megfigyelt fajok a kovetkezoleg oszlanak meg:
41
1. JV'imet-Kelet-.Ilfrilcab6l 8S mas afrikxii teruletekl'lJl is fe'ljegyzett faJo70. Philoi:Iina aouleata ERRD. citrina EHHB. roseola ERHB. Actinurus neptunius ERHB. I; Rotifer vulgaris EHBB. Sacculus viridis GOSSE. Ploscularta ornata EHRB. Oonochilus volvox EHRB, Molicerta ringons EliHB. 10 Limnias annulatus Bosr. Oophalosiphon l imnias EHRB. Megalotrooha spinosa TRORP. Synchmta peetinata EURD. treurula EHRD. 15 oblonga J!lRRB. Notomm ata tripus Eans. « najas ERRB. Furcularia forfleulaEnna. Eosphora aurita ERUD. 20 Notops brachionus EHUD. Anurma aculeata EURD. , ollchle~ris GOSSE. hypelasma GOSSE. 'I'etramaetix opoliensis ZAeR. 25 Rattulus carinatus (ERRD.) rattus (EURD.) Dinooharis subquac1ratus (PERTY.) Soaridium longicauc1um EHRB. Diaschiaa laciuulata (EHRB.) 80 ccsca (GOSSE.)
Salpina macracantha GOSSE. mucronata EURB. Euchlanis dilatata ERRS. deflexa EURB: 35 triquetra ERIUl. Diglena biraphis GOSSE. forcipate EHRB. grandis EHRB. Distyla Ludwighi EOKS. ~o CathYlma leontina TURN. luna EHRB. ungulate GOSSE. Monostyla bulla GOSSI~. « lunaris EIInB. 41; Colurus candubus ERHD. Metopidia acuminata EURD. -lepadella ERRB. « solic1a ·EURB. Pterodina patina EIIRD. 50 N oteus quadricornis EURD. « militazis (EHHD.j Brachionus ang ularis GOSSE. caudatus BARlI. DAD. Bakeri EIlRB. 55 pala ERRB. rubens EURB. urceolaris EURE. Triarthra longiaeta EURD. Polyarthra platyptera EHHB. 60 PedaIion mirum HUDS.
Ezek szerint a Nemet-KeIet·Afrikab61 Miero feljegyzett fajoknak 2/B·ada Afrika mas teruleteirol is ismeretes. 2. Eddig meg osalc .N8met~Kelet-.Ilfrikab6l ismerb fado k . Rotifer macrurus GOSSE. macroceros GOSSE. Asplanohna Bi:ightwelli GOSSE. Asplanohnopus lllyl'meleo (ERRB.)
5
Notommata braohiata n, sp. Oopeus centrurus (ERRB.) Proales tigridia GOSSE. Furoularia gibba ERED.
42
DAnAY ,JENO.
Furcularia requalis EHRD. Notops macrurus BARR. DAD. lotos TRORPE. Hydatina oblonga n, s11. Apsilus Ienbiformis METSOH. Rattulus bicornis EHRB. 15 elongatus (GOSSE.) scipio GOSSE. Diuralla tigris (0. I!'. M.) tenuior (GOSSE.) Dinooharis pocillum ERItE. so Salpina brevispina ERRB. spinigera ERRB. Euchlanis longicanda CaLL. Distyla gissensis ECKST. 10
Distyla lipara GOSSE. Diplax trillona GOSSE. compressa G Monostyla hamata STO quadridentatr Oolurus amblyteles Go so bicnspidatus deflexus ERn: unoinatus EB LepadeUa ovalis ElIRB. Metopidia mucro nata S 35 Schizooerca diversicorn Braohionus falcatus ZA mirabilis DAI forfioula Will:] ~5
Ezek szerint a Nemet-Kelet-Afrika tel'uletE:lrol t6 jegyzett fajoknak 1/3-an~U tohb Afrika mas teriilete: edclig ismeretlen. E fajokboz hozzaszamithat6k meg kezo varietasok is: Brachionus Bakeri v, Fiillebor: Brachionus Bakeri v. MichaelReni n, v., Brachionus 1 inermis n. v, es Brachionue Bakeri v. obesus BARR. I
(A. M. '1.'. Akac1emia III. osztMyanak 1907. november 1S,.{m tartott
