ADATOK BIHAR MEGYE NÉPOKTATASANAK TÖRTÉNETÉHEZ

ADATOK BIHAR MEGYE NÉPOKTATASANAK TÖRTÉNETÉHEZ 1868-1876 Mervó Zoltánné

Az 1868. évi 38. tc. megalkotása a kapitalizmus kibontakozásának szükséges velejárója volt. A modern palgári élet megkívánta az állam által irányított közoktatás megszervezését, az új, egységes iskolarendszer megala pozását, a tanügyigazgatás szervezetének kiépítését, az iskolai oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek biztosítását, a tankötelezettségi elv gyakorlati megvalósítását. Tanulmányunkban az 1868-as népoktatási törvény nyomán létrejött palgári közoktatási rendszer alsószintű szervezetének kiépülését, a tanfelügyelőség és a népiskolai hatóságok megszervezését, ellentmondásos tevé kenységének kibontakozását, a népoktatás helyzetét kívánjuk figyelemmel kísérni bihari példák alapján .l Vizsgálódásunk kiindulópontját a népoktatási törvény és az 1872-es közigazgatási változósak : az önkormányzatok újjászervezését célzó törvényhatósági és községi törvények, valamint a népiskolai hatóságokról kiadott törvények végrehajtásának és következményeinek elemzése jelenti az 1876-as változásokig. Az 1868. évi 38 . tc, elfogadását követően Eötvös József késlekedés nélkül hozzálátott a közoktatási rendszer alapját képező népnevelés rendezéséhez. Maga sem gondolta, hagy a községek és a szülők közönyén túl a vég rehajtás során elsősorban a felekezeti féltékenység lecsillapításán kell munkálkodnia kitartó, meggyőz ő érvekkel, hogy a törvény szavait életre keltse. A vallás- és közoktatásügyi miniszter bizalmat, segítséget várt az egyházaktól a törvény végrehajtásához, helyette azonban támadással került szembe. Eötvös vállalta velük a harcot s ha liberális elveinek gyakorlati megvalósítása során néha kompromisszumokra is kényszerült, érvényre juttatta a palgári kiteljesedést elősegítő kötelező oktatás törvényesítését . A Tiszántúli Egyházkerület Tanügyi Bizottmánya már az 1869. augusztus 15-i egyházkerületi közgyűlésen előterjesztette, hogy az 1868. évi 38 . tc. és az ennek végrehajtásáról intézkedő miniszteri rendeletek  . . . a mi 1 Szerző korábbi dolgozatában a dualizmuskori népoktatás hajdúkerületi és Hajdú megyei vonatkozásait elemezte A Hajdúkerület, majd Hajdú megye népiskoláinak fejlődése Kiss József tanfelügyel ő működése idején" címen. In: HBmL. Évk. VII . (Szerk. : Gazdag Istv¢n) Db. 1980. 19-32, old. A magyar palgári tanügyigazgatás történetét Somogy megyei példák alapján Kelemen Elemér vizsgálta A népoktatási törvény és a népiskolai hatóságok" címen. Századok, 1979 : 3. sz. 478-512 . old .

49

meghallgatásunk és beleegyezésünk nélkül, iskoláink belügyeibe rendelkezőleg avatkoznak, sőt iskoláink fennmaradását és egész tételét, különösen anyagi tekintetben felette nehezen, vagy éppen nem teljesíthető feltételekhez kötik s azokat igen sok esetben egyházunkhoz nem tartozó, s velünk ellenkező vallásos meggyőződésben levő kormányhivatalnokoknak rendszeresített, bizalmatlan s az egyes gyülekezetek elöljáróival, lelkészeivel, tanítóival közvetlen érütköző, zaklató s általában olytén felügyelete alá vetik, amilyen ellen a magyar protestáns egyház eleitől fogva a leghatározottabban tiltakozott" . Kijelentették többek között, hogy a törvényt és végrehajtási utasításait sérelmesnek tartják, mert veszélyezteti nemcsak iskoláik szabadságát, hanem fennmaradását is. Már a tanfelügyelők hivatalba lépésének első napjaiban megállapították, hagy  . . . az u, n. kerüléti tanfelügyelők, áthágva az államhatalom főfelügyeleti jogainak természetes és törvényes jogkörét, egyházi főhatóságaink mellőzésével, egyenesen a gyülekezetekkel s azok lelkészeivel s más iskolai elöljárókkal tették magukat érintkezésbe s azoknak bizonyos teendőket szabtak eleikbe . . .", emiatt felirattal fordultak a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, kérve, hogy  . . . a kormányközegek iskoláink ügyeiben intézkedőleg ne avatkozzanak és ha az egyes gyülekezetektől, vagy azok elöljáróitól valamit kívánni akarnak, e végre ne azokhoz, hanem a törvényes felsőséghez, az egyházkerületi ~a.tósághoz forduljanak" . 2 Eötvös József 1869. december 27-én kelt miniszteri leirata higgadt, tárgyilagos választ adott az egyházkerület felmerülő problémáira. Feltűnő szögezi le a miniszter -; hogy egy testület, melynek kezeibe egy nagy vidék sok ezer lakosainak nevelési ügye van letéve, sérelmesnek találjon egy törvényt, melynek célja - vele együtt és nem ellenében - szaporítani a míveltebb honpolgárok számát . . ." Eötvös, miközben kijelenti, hagy a törvényt bárhonnét jövő ellenzések dacára is kötelességének érzi végrehajtani, felkéri az egyházkerületet, hogy  . . . a népoktatás terén ne mint ellenzék, de mint versenytárs lépjenek föl, hogy egyesült erővel törekedjünk megközelíteni a törvény célját . . a Hasonló jelleg ű bizalmatlanság, nyílt támadás más egyházak részéről is felmerülhetett, emiatt joggal, de csalódással állapította meg Eötvös, hogy  . . . amely oldalról teljes joggal a legbuzgóbb támogatásra számíthattunk, épp onnét sok helyen semmi által nem igazolható ingatásokkal lépnek fel ellenünk" .`' Csalódása ellenére sem adta fel a küzdelmet . Vallatta, hogy a nagy ügy érdekében, melytől nemcsak alkotmányos, de nemzeti életünk fennmaradása is függ, mert tudatlan nemzeteket elsöpör a civilisatio hatalma", tettekre van szükség .5 A népoktatás irányítása szempontjából leglényegesebbnek a népiskolai közigazgatás szervezetének kiépítését tartotta, ezek között: a községi is2 TREL. Tiszántúli egyházkerületi közgyűlési jkv, 1869 No 203 . Egyidej űleg egyházkerületi utasítás is született a Tiszántúli Ref . Egyházkerületben lev ő presbitériumok, lelkészek és tanítók számára a népiskolai törvény értelmezése ügyében. Ua. No 210. Terjedelmi korlátok miatt közlésétát eltekintünk. 3 Uo, 1870 No 210. 4 Idézi Köte Sándor : Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918) Bp. 1975. 54-55. old. 5 TREL. Tiszántiíli egyházkerületi közgy űlési jkv. 1869 No 210.

50

kofaszékek, a tankerületi iskolatanácsok illetve a tanfelügyeletet magába foglaló iskolai hatóságok létrehozását . Hatósági intézkedések a népiskolai törvény végrehajtására

Bihar megye csaknem 500 községb ől, 224 pusztából álló, több mint félmilliót számláló, különböző nemzetiségeket és vallásfelekezeteket egyesítő lakossága tanfelügyelőt dr. Földy János Bihar megyei törvényszéki bíró személyében kapott 1869-ben .e Első jelentésében arról adott számot, hogy Bihar megyében csak a görögkeletieknél 120 községben nincs iskola, de más felekezetnél is sok községben hiányzik a tanítás céljára alkalmas helyiség. Egy részletesebb felmérés során 1871-ben 190 Bihar megyei községben nem találtak iskolát, 182 község iskolai helyiségei pedig tanítás céljára alkalmatlannak bizonyultak .' Miután Eötvös közoktatási rendszerében a népiskolai közigazgatás a megyei iskolatanácsokon nyugodott, első teendői között szerepelt a tanfelügyelők kinevezése mellett a megyei iskolatanácsok megszervezése. 1869. április 1-én kiadott rendeletében kifejtette, hogy a közoktatás rendezése a megyékre vár, emiatt az iskolatanácsok megszervezését és felállítását is a megyékre bízta. Egyidejűleg felhívta a hitfelekezeteket is, hagy az iskolatanácsba küldendő tagjait válasszák meg.8 Bihar megye közgyűlése 1869 . április 7-én tűzte napirendre az iskolatanács szervezését .9 Megállapítva, hogy Bihar megye területileg az ország legnagyobb, népesség tekintetében a legnépesebbek közé tartozó megye Debrecennel és Nagyvárad városokkal, szükségesnek ítélték, hogy a törvényben megengedett legmagasabb számból, 34 tagból álló iskolatanácsot alakítsanak. Bizonyos demokratizmus nyilvánult meg a közgyűlés állásfoglalásában :  . . , az iskolatanács tagjainak megválasztásánál egyedül határozó szempont a tanügy közérdeke lehet, azon érdek, mely nincs se nemzetiséghez, se valláshoz kötve, mely nem lehet külön katholikus, vagy protestáns, magyar, vagy román, hanem egyetemes, a nemzet minden tagját egyformán érintő felekezetiességen s nemzetiségi viszonyokon kívül, mondhatnók : felülálló érdek". Szándékaiban a tankerületi iskolatanács létrehozása a törvény egyik legdemokratikusabb intézkedése volt, hiszen tagjai között találjuk a megye területén levő egyházak, illetve a községi népiskolai tanítók testületének képviselőit, valamint a megyei közgyűlés által választott  világiakat" a tanfelügyelő elnökletével . Az iskolatanács megalakulása során a Tiszántúli Egyházkerület kifogást emelt a kormány utasításának 2. §-a ellen, mely szerint az iskolatanács tagjai a tanfelügyelő kezeibe esküt tesznek le". Minthogy ezen kitétel az 1868 . évi 38. tc.-ben nem szerepel, a püspök felirattal fordult a VKMhez.l° A miniszter módosította korábbi utasítását oly módon, hogy a tanfelügyelők a megyei iskolatanács tagjaitól eskü helyett fogadástétellel is 6 7 8 9 10

HBmL. IV . B. 256. - IV . 4. - 381/1869. HBmL. IV . B. 404/a. 48 . - IV. 4. - 108/1873 . HBmL, IV. B. 256. - IV. 4. - 351/1869. Uo . TREL . Tiszántúli egyházkerületi közgyűlési jkv. 1869 . aug, 15 . No 208.

51

megelégszenek" .ii A tankerületi iskolatanács ezt követően negyedévenként rendszeresen megtartotta üléseit, de a tanács összetétele a gyakori lemondás folytán nem volt állandó. Az iskolatanács szerepét, működési körét korlátozta az a körülmény, hogy hatásköre a tanintézetek kisebb hányadát jelentő községi fenntartású iskolákra terjedt ki. (Biharban 2 községi iskola működött.) Funkciója : tanácskozik a tanügyi kerület tanügyi viszonyairól, s ami hiányokon maga nem segíthet, azokról jelentést s illetőleg javaslatot intéz a megyéhez . . . mely a közoktatási miniszterhez tesz felterjesztést" . Nem csodálkozhatunk ezek után, hogy a Bihar megyei iskolatanács is megkérdőjelezte létjogosultságát s már 1871-ben a népiskolai törvény e vonatkozású részeinek revíziójára tett javaslatot .l2 Különösen bírálta a törvénynek azon részét, mely a hitfelekezeti tanintézeteket csupán a tanfelügyelő által gyakorolható állami felügyelet alá helyezte. Véleményük szerint ezzel olyan intézkedést emelt a törvény érvényre,  . . . amely ha fenntartatik, a főfelügyeleti jogot csak látszólagossá, a tankerületi iskolatanácsokat pedig oly költséges és mégis szűk hatáskörű hatóságokká törpíti le, melyeknek sok tankerületben alig leend egyéb teendőjük, mint sajnálkozni népoktatásunk hátra maradásán, anélkül, hogy szűk hatáskörök miatt a hiányokon segíthetnének. Tanácskozási joga volna ugyan a kerület tanügyi viszonyai felett, s indítványozhatna módokat, melyek által a tanügyi hiányokon segíthetni vél, de az iskolatanács tagjainak e minőségben nincs alkalmuk a hiányokat ismerni, mert a nagy többségben lévő felekezeti és magán tanintézetek felügyelete a törvény által nincs reájuk bízva". Véleményük szerint : ha komolyan akarjuk az elemi oktatás életbeléptetését, akarni kell a célhoz vezető eszközöket is s ez az út: az állami főfelügyeleti jog kiterjesztése a tankerületi iskolatanácsokra, oly módon, hagy azok a hitfelekezeti iskolák tekintetében is a tanfelügyelők mellett az államot megillető főfelügyelet közvetítő közegeiül elismertetnek" . Csakis így válhatott volna a tankerületi iskolatanács életképes intézménnyé s a tanfelügyeleti rendszer megbízható támaszává . A tanfelügyelőtől évenként több mint 700 település felügyeletét kérni s ott eredménnyel közreműködni eleve lehetetlen vállalkozás, különösen ha figyelembe vesszük Bihar megye földrajzi adottságait, ahol ősztől tavaszig az utak járhatatlansága, nyáron pedig az iskolai szünetek korlátozták a látogatást. A népoktatási törvény bevezetését követő időszakban - többek között az előzőekben már vázalt nehézségekből is adódóan csak lassú változásokat regisztrálhatunk Bihar megyében. A népnevelés ügye nehezen törte át a társadalmi közönyt. Az iskolatanács jelentése szerint a népoktatási törvény csak akkor lesz végrehajtva, ha a népnevelés magas becséről általános meggyőződés fog keletkezni, ha a népnevelés ügyét magánosok és a végrehajtásra hivatott közegek nemcsak kötelességből, hanem szeretettel 11 Uo. 1870, ápr. 2. No 26. Hasonló esetről számol be Kelemen Elemér : A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben (1867-1870) című dolgozatában . In: Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 4. sz, (Szerk. : Kanyar József) Kaposvár, 1973. 215. old. 12 HBmL. IV. B. 404/a, 49, - 124J1874 . Az iskolatanácsok ellentmondásos tevékenységét mutatja be Regő s János Pest-Pilis-Solt megyei adatok alapján a Pedagógiai Szemle hasábjain . Adatok a népiskolai törvény 1868-1871, közötti történetéhez" Pedagógiai Szemle, 1971 :1-2.,sz. 148-158 . old.

52

is fogják ápolni" .13 A tankötelezettség végrehajtása körül hasonló gondok voltak Szabolcs megyében is. Tokaji Nagy Lajos Szabolcs megyei tanfelügyelő szerint :  a tankötelezettség érvényesítése egyike a feladatuknak, melyeknek foganatosítása még szintén törvényhozási intézkedést igényel . Ott, hol községiek az iskolák, megvan az iskola-székben az illetékes közeg, mely a tankötelezettség betöltését ellenő rzi. Nem úgy a felekezeti iskoláknál, hoI a felekezetek még félnek a tankötelesek nagy számban jelentkezésétől, miután befogadásukra helyiségekkel s tanerőkkel nem bírnak. A községi iskola-székek tehát még ott is törvény erejével megalakítandók s jogiskolákra kiterjesztendők lennének : hol községi iskolák körük a felekezeti nincsenek" . t4 A Bihar megyei iskolatanács a törvényhatósági bizottság erélyes intézkedésétől várt javulást, minthogy az 1872. december 12-én kiadott VKMrendelet is a törvényhatóságokra bízta a népoktatási törvény végrehajtásá nak ellenőrzését azzal, hogy  . . . a községek látogatása alkalmával az iskolák és a gyermekek iskoláztatása állapotárba gondjait kiterjessze, a község elöljáróságait a népoktatási törvény reájok eső része végrehajtására szigorúan kötelezze, a mulasztásokért mind a községi elöljáróságok, mind általa a gyermekek iskoláztatását elhanyagoló szüléket elengedhetetlenül megbüntesse . . ."15 E rendelet kiadására annál is inkább szükség volt, mert bár a statisztikai adatok 1873-bon már csupán 52 román községet emlitenek iskola nélkül, de az iskolatanácsi jelentés ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy ez az adat t. i. hogy csak 52 helységben nincs iskola - igen szerencsés haladást jelezne, ha nem tudnánk egyszersmind, hogy igen sok községben csak addig van iskolai tanítás, míg a tanfelügyelőt a községben várják, vagy éppen amíg jelen van. A fölötte nagy tankerületben a tanfelügyelő személyes felügyelete fizikai képtelenség . Csak igen nagy időközökben látogathatnak meg egyes iskolákat s azalatt gyakori esetben senkinek nincs sem a tanításra, sem az iskolakötelezettek iskolába járatására gondja". E feladat a megyei tisztségviselőkre vá , ellenkező esetben még sokáig csak számokkal fogunk fényeskedni, midőn iskoláink és tanulóink számát kimutatjuk, anélkül, hagy népnevelési ügyünk belsőleg fejlődnék" .is A hivatkozott VKM-rendeletet Bihar megye bizottmánya komolyan vette, mert az alispán útján azonnal elrendeltette a szolgabíróknak, hagy járásuk területén a népoktatási törvény végrehajtását szigorúan ellenő riz zék s a népoktatás állapotáról negyedévenként a megyei bizottmánynak te~ gyenek jelentést. E rendeletnek tulajdonítható, hagy 1873-tól a megyei,közgyűlés a szolgabírók jelentése alapján negyedévenként tájékozódott a népoktatásügy helyzetéről. Sajnálatos csupán az a tény, hogy a jelentések alapján szükséges intézkedések elmaradtak. Az aktákat áttették intézkedés végett a tanfelügyelő útján az iskolatanácshoz. S mit tehetett igaugatási és végrehajtói hatalom nélkül az iskolatanács : észlelt és véleményezett, mint láttuk kevés eredménnyel . Az iskolatanács mindjárt alakulása idején igyekezett megnyerni Deb~ 13 HBmL, IV. B. 404/a. 48. - IV. 4. - 108/1873. 14 A Szabolcs megyei Tankerület Iskolatanácsához elnöki évi jelentés 1869-ről a népnevelési közoktatás tanügyi viszonyairól. Nyíregyháza, 1870 9. old. 15 HBmL. IV. B. 404/a. 48. - IV. 4. - 265/1873. A VKM rendeletének száma : 34 488/ 1872. is uo. los/1873.

53

recen város képviselő-testületét is a népnevelés ügyének, remélve, hogy a törvény végrehajtásának a kezdetb ől szükségszerűen folyó akadályai hathatós hatósági támogatás mellett könnyebben legyőzhetők", a város azonban még válaszra sem méltatta levelüket ." Az Eötvös-féle iskolatanácsok - mint láttuk - igazgatási és végrehajtói hatalom hiányában nem válthatták be a hozzá fűzött reményeket . 1876-ra megértek a feltételek a tanügyigazgatási változások jogi kodifikálására . A VKM 1876. szeptember 2-án 20 311 sz. alatt kelt rendelete is elismerte, hogy a népiskolai hatóságokról szóló törvény megalkotása után a népoktatás ügyében 1869-ben kiadott utasítósak használhatatlanná váltak, emiatt az 1869-ben kiadott tanfelügyelői, községi és iskolaszéki, valamint a megyei iskolatanácsi utasításokat hatályon kívül helyezte.l$ Az 1876. évi 6 . tc.-val szervezett közigazgatási bizottságok-meghatározó szerepet kaptak a népiskolai hatóságok szervezetében.. A népiskolai hatóságokról alkotott 1876. évi 28. tc. pedig nagyobb hatáskört adott a tanfelügyelőnek rendelkezései érvényesítésére s ezzel olyan konstrukciót hozott létre, amely biztosította az iskolaügy egységesebb, összehangoltabb irányítását és a pól-' Bári közoktatási rendszer fejlesztését. A népoktatás helyzete

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a dualista korszak közoktatásügyének bemutatásához szükséges elsődleges levéltári források, a Bihar megyei tanfelügyelői iratok nem állnak rendelkezésre, sőt a VKM korszakunkra vonatkozó iratanyaga is elpusztult 1956-bon az Országos Levéltárban. Emiatt a kutatómunka a megyei bizottmány jegyzőkönyveinek átvizsgálására és az alispáni, valamint az iskolai iratokban és a Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár anyagában fellelhető neveléstörténeti forrásokra szorítkozott, nem nélkülözve természetesen a szakirodalomban már publikált adatokat sem. Ez utóbbiakból különösen nagy fontossággal bír Eötvös Józsefnek a népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben az országgy űlés elé terjesztett jelentése,'9 melynek statisztikai táblázatai lehetőséget biztosítattak arra, hogy a Bihar megyei adatokat összehasonlítva más megyék átlagával s az országos adatokkal következtetéseket vonjunk le a korabeli Bihar megye tanügyi viszonyairól.

17 HBmL, IV. B. 1109/1. 193. - 8411/1869. Hasonló módon járt el Szabolcs megye tanfelügyelőjével, aki a debreceni tanyavilág Szabolcs megyéhez tartozó részeiről kért adatszolgáltatást, de az - ti. Debrecen város Tanácsa - az adatokat megtagadta, mert a szabolcsi tanfelügyel ői hatáskört azon területekre kiterjeszthetőnek nem véli" (Szabolcs megyei tankerület Iskolatanácsához elnöki évi jelentés 1870-ről a népnevelési közoktatás tanügyi viszonyairól Nyíregyháza, 1871 7. old.). szóló, 18 A Vallás és Közoktatásügyi m. kir. ministernek a közoktatás állapotáról az országgy űlés elé terjsztett hatodik 1875/6 . évi állapotokat előtüntető jelentése Bp. 1878 374, old. 19 A Vallás és Közoktatásügyi m, kir. ministernek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben . Buda, 1870 (továbbiakban VKM jelentés) 362-364, 378-380, 66-67, 72-73. old.

54

I.

Békés Bihar Szabolcs Hajdúkerület Magyarország II.

Békés Bihar Szabolcs Hajdúkerület Magyarország III .

Békés Bihar Szabolcs Hajdúkerület Magyarország

Tankötelesek összes száma

1870

Az iskolába járók száma %

19 060 33 721 18 604 4 483

40 706 91 436 47 352 13 294 Az iskolák száma

46,82 36,87 39,28 33,72 49,85

Közülük télen-nyáron iskolába jártak száma %

14 600 25 995 13 824 4 295

76,60 77,08 74,31 95,80 58,10

165 593 285 23 11 144

A tantermek Az egy iskolára Az egy tanteremre jutó tanterem jutó tankötelesek száma száma összes 6-12 éves

192 660 316 55 13 642

1,16 1,11 1,11 2,39 1,22

212 138 150 242 141

A tanítók Egy tanítóra jutó tankötelesek száma száma összes 6-12 éves

202 667 339 58 14 362

202 137 140 229

141 98 100 156

148 99 107 164 100

Az átlagos tanítói jövedelem Ft

360,81 229,83 177,16 221,44 208,87

Eötvös jelentéséből tudjuk, hogy míg a tankötelesek száma Biharban 91 436, az iskolába járó gyermekek száma csak 33 721. Nemzetiséget ille~ tően 54°/p magyar, 44°/p román, kevés német, tót és orosz. Vallásfelekezetre nézve helvét hitvallású 43%, görögkeleti 38%, görög, illetve római katolikus 8-8°/p és kevés izraelita . Míg a reformátusaknál a tankötelesek 50%-a járt iskolába, addig a görögkeletieknél csupán 19%, elmaradva az országos átlagtól is, amely 27%. Nem érhet bennünket meglepetésként ezek után a szalárdi járás szolgabírójának 1873. augusztus 24-én kelt jelentése,° mely a román községek közoktatási helyzetét a következőképpen mutatja be : Az iskolák belterére nézve nem lehet panasz, mert az a törvény kívánalmainak megfelele, kevés levén ezen községekben a lakosság s a tanköteles gyermek is. A tanítás : ennek sikerét várni sem lehet, mert oly tanítók vannak . . . kik még írni és olvasni is alig, de hibátlanul nem is tudnak, azonkívül mire tanítják a gyermekeket : a misére és imádságra, egyébre semmire, mert jót állak róla, hogy az általam fentebb megnevezett s eddig is iskolával bírt román községekben az iskolát ma elhagyott gyermektől kezdve s végezve a leg20 HBmL. IV. B. 404/a. 48. - 430/1873.

55

idősebb emberen, egy sem tud sem olvasni, sem írni, hát számolni hagy tudna, mivel a számnak még hírét sem ösmerteti meg vele a tanító. Különben a tanítók a román községekben inkább a kántorság, mint a tanítás teljesítésére vannak hivatva. - Nem lehet azonban a tanítók ilyenségén sem csudálkozni, mert fizetése 40 vagy 50 forintnál többre nem megye, így kénytelen szántás, kapálás és aratással keresni meg élelmét s mellőzni a tanítást. (A statisztika a görögkeletieknél a megyében 122 Ft átlagot jelöl, az országos átlag ezzel szemben 229 Ft - Mné.) Az iskolák, illetőleg a tanítók feletti gondozást a lelkészek volnának hivatva teljesíteni, de valljuk meg az igazat, nem is képesek a tanítók tanítási képességét megítélni . Ha látjuk, hagy a tanoncok misézni, imádkozni tudnak, ez kielégíti óhajukat, többre nem gondolnak . Tanszerek nincsenek az iskolában, ha azok megszerzésére utasíttatnak, mindjárt azzal állnak elő, hogy nincsen pénz". fgy érthet ő, ha a szülők nem eléggé lelkiismeretesek gyermekeik iskoláztatásában, hiszen látják, hogy a tanító semmire sem tanít] a gyermekeiket, otthon pedig csak veszik valami hasznát, ha egyebet nem, a kisebbekre felügyelnek. A szolgabíró a népoktatás elmaradottságát az anyagi okokban, a tanítók képzettségének hiányában s a román egyházi hatóságok lell~üsmeretlenségében látta. Kilátástalannak ítélte a helyzetet, mivel a lakosság nagy nyomorúságban él s emiatt a törvény által előírt 5%-as iskolai adó behajtására sincs lehetőség. Több szolgabírói jelentés megállapította, hogy az iskoláztatás ügyének kedvezőtlen alakulását az általános ínség, a szülők közönyössége, s a tanítók munkájának alacsony díjazása okozza, de hozzájárul a tanítók szakképzetlensége is.21 Néhány példa az iskolák 1870. évi állapotára :2z Az iskola minősége, állapota és felszerelése

A népiskolák közül elemi felsőbb Az iskola bír Az iskola épületében van fiú lány vegyes fiú lány vegyes összesen : 77 81 389 29 13 593 4 tulajdon bérelt tanterem tanítói lak épülettel 555 38 660 608 Taneszközei számoló tábla : fali olvasó tábla : fali térkép : földgömb : könyvtár : testgyakorló készülék :

575 433 338 154 32 3

21 HBmL . IV. B. 402/2. - 133, 137, 142/1874 . 22 VKM jelentés Buda, 1870 66-67, 70-71, old.

56

Elz iskola tannyelve, tanítói és z tanítás által elért eredmény Az iskolák tannyelve :

320 magyar 70 magyar-román 1 magyar-tót 9 magyar-német 3 magyar-orosz 2 magyar-németromán 183 román 5 tót összesen :593

Tanít benne :

1 főtanító 632 rendes tanító 19 segédtanító 3 leánytanító 12 nőtanító összesen: 667

Az iskolák növendékei közül télen-nyáron csak a téli féléven át járt iskolába 25 995 7726

Tankönyvvel bír nem bír 27 271

6450

Az. elmúlt évben az iskolából kilépett gyermekek közül jól tudott olvasni, írni : 4730. Ez utóbbi számadat ítélet nemcsak a tanítók képességét, de a tanítási rendszert illetően is. A tanítók képességére jellemző példaként említjük Fejér János kistótfalusi tanítót, aki 45 évi tanítóskodása alatt községében semmi eredményt nem tudott felmutatnia Nyugdíjazásának elbírálása sarán megállapítatták, hagy az egész községben nem találtak sem a régi, sem az új generációból olyan egyént, aki legalább írni és olvasni megtanult volna. Megerősíteni látszik a tényt azon körülmény, hogy a tanító részére kiadott községi bizonyítványon a községi főbíró, II. bíró és a községi esküdtek neve mellett csak kézjegyet találunk, pedig - mint a je~ lentés is megállapítja a község lakosai elöljáróikká valószínűleg lakos társaik legértelmesebbjeit választatták, kiknek pedig kétségtelenül már a folyamodó tanítóskodása idejében kellett volna elemi oktatásban részesülniök" . A tanítók szakképzettségének hiányára a minisztérium is felfigyelt s 1872-ben felekezeti különbség nélkül póttanfolyamot szervezett. A tanfolyamon kiemelt helyet kapott a természettudományokban és a testgyakorlatokban való képesség fejlesztése.' Felfigyelt a VKM a népiskolai tanítók hiányára is, mint a népnevelés ügyét leginkább veszélyeztető tényezőre. Leiratában a püspöktől kéri a baj orvoslását, de egyúttal segítséget is a tanítók fizetésének javítására és pontos kiszolgálására. Felhívja a figyelmet az egyház kormányzata alatt álló tanító és tanítón őképző intézetek létszámának gyarapítására, hogy azokba tanulás végett kellő számú növendékek lépjenek be". Felveti a kisebb fiú és leányiskol~ ban tanítónők alkalmazását, miután a tapasztalás azt mutatja, hogy a tanítónők a gyermekek tanítása és nevelése körül a fitanítókkal nem csak egyenlő eredménnyel képesek működni, sőt ezeket csaknem felülmúlják" . 23 HBmL. IV. B. 404/a. 49. - 411/1875, 76/1876. 24 HBmL. VIII. 179/c. 1. 1872, június 11-i esperesi körlevél . 25 TREL. Tiszántúli egyházkerület közgy űlési jkve 1874, okt. 1. No 174.

57

Az egyházkerületi iratok kutatása alapján megállapíthatjuk, hagy a Tiszántúli Egyházkerület tanítóinak megfelelő díjazását fontosnak tartotta . Minthogy hatáskörébe tartozott a díjlevelek megerősítése, számontarthatta az illetményeket. Az egyház ragaszkodott a törvény előírásaihoz s ily módon pl. a köbölkúti leánytanítói állásra kinevezett személy díjlevelének megerősítését elutasította, mivel a fizetéspontok összeszámíttatván egyházkerületünk az országos törvények által is követelt tanítói fizetés legkisebb mérvét, a 300 forintot sem közelítvén meg javítás végett visszaküldetnek"_zs A felekezeti féltékenység a községi iskolákkal szemben a Tiszántúli Egyházkerület részéről is megnyilvánult. Amikor a kötegyáni iskolaszék tanítót kért az egyháztól a községi iskolához, az egyházkerület közgyűlése kifejezésre juttatta, hogy a tanítóságra vállalkozó ifjaknak szabadságát korlátozni és megkötni nem akarja, csak azt jelenti ki a községi iskolákba tanítókul kimenendőkre nézve, hogy az ilynem ű kikérések és felszólitások egészen magánjellegűnek tartandók . . . a fizetéslevélben kitett pontok kiszolgáltatásáért az egyházmegye, vagy esperes nem kezeskedik . . . és midőn ily tanítóságra vállalkoztak, az egyházi kötelékkel, mely őket főiskolánk, mint egyházi intézet által egyházunkhoz fűzte és kapcsolta, teljesen szakítani fognak" .z' Bejelentést tett a tanfelügyelő a kötegyáni lelkész ellen is a törvényhatósághoz, mert véleménye szerint a fennálló községi iskola megbuktatására törekszik".~ Hagy a vád nem volt alaptalan bizonyságul szolgál az 1872, április 22-i ülésen elhangzott állásfoglalás. Örömmel veszi tudomásul egyházkerületünk a kötegyáni egyházközség azon foganatba vett intézkedését, hogy iskoláit újólag felekezetieknek nyilvánító s a tanítói állomásoknak pályázat útján leendő betöltését ezennel megrendelvén, annak foganatosításával illető esperes urat megbízza." A tanfelügyel ő, Fö1dy János, élve a törvény által biztosított jogaival, rendszeresen jelentést tett a VKM-nek az iskolák állapotáról, hiányosságairól.° Javaslata alapján 1871-ben a közoktatásügyi miniszter 23 egyháznak küldött intést. Pap Károly esperest érzékenyen érintette a miniszter leirata, s körlevélben tájékoztatta az egyházközségeket a hiányosságokról . Kifogás tárgyát képezte, hogy Csökmőn a fiú és leányiskola célszer űtlen és felszerelése is hiányzik, Berettyószentmártonban és Váncsadon a helyiségek szűkek és felszereletlenek. Nagykerekiben és Nagyszántón szintén szűk, rozzant és felszereletlen iskolákat talált a tanfelügyelő. Általános panasz: a kiszabott tantárgyak nem taníttatnak teljesen, a testgyakorlatnak híre sincs, faiskolák ahol vannak is, távol a községtől, elhagyott állapotban s más célra fordítva" . Az esperes elismerte, hogy a tanfelügyelő jelentése óta történt változás, de tagadhatatlan, hogy a megintés több iskolánkra nézve a törvény értelmében alapos" . Megszabja ezért, hogy a helybeli iskolafelügyelőség komolyan követelje a tanítótól, hogy ne csupán a vallástani tárgyakat Tanítsa, hanem a rendszerben kiszabott más tárgyakat is". A körlevél további része az iskola állapotának, külső rendjének biztosítását szorgalmazza : gondos figyelmet kérek fordítani az iskola tisztaságára, ki26 27 28 29 30

58

Uo . 1871 . ápr, 20 . No 184. Uo . 1870 . akt. 6. Na 231. HBmL. IV, B. 402/118 - 382/1872 . TREL. Tiszántúli egyházkerület közgyűlési jkve 1872. ápr, 22 . No 155. HBmL, VIII, 179/c. 1.

meszeltetésére, szellőztetésére. Az iskola földje ne legyen gödrös s a behordott sártól hepehupás, hol a célszerű székek hiányoznak, ott készíttessenek, mert a tanfelügyelő ezt nagy hibának tekinti és tűrni tovább nem fogja". A tanfelügyelő 1872. évi jelentése alapján további 34 egyház kapott intést3i elsősorban a kötelező tantárgyak tanításának elmulasztásáért. Az esperes - hagy a hibákat a tanfelügyelő előtt orvosolja - az iskolák szá mára népiskolai tanrendet állított össze. Kötelességévé tette a tanítóknak az abban foglalt tantárgyak tanítását, ;,hogy a tanfelügyelőnek kifogása ne legyen s az egyház megintésére okot ne szolgáltasson" . Utasítást adott a tankönyvek használatára is, megjelölve, hogy az egyes tantárgyakból mit kell tanítani. Olvasásból és írásból:

Az olvasásra a Zsoltárt használni nem szabad többé, mert a tanfelügyelő az ellen, mint olvasókönyv ellen, méltán tesz kifogást, s ráfogja, hagy a gyermekeknek nincs tankönyve . . . Használandók tehát az ABC és a Gáspár-féle olvasókönyvek, melyeket a gyermekeknek bírniok kell . . . Az olvasás előhaladattságánál az írás jelek ismeretére és jelentésére különös gond fordítandó. Az írástanításnál különös gond fordítandó a felsőbb osztályokban a helyesírásra. Irami kell észből azokat, miket a gyermekek már megtanultak, vagy dictálás után, mindig kiigazítva a helyesírás elleni hibákat. A helyesírási gyakorlatok a vizitációkra előmutatandók. Fogalmazások : az az rövid leírások magok a gyermek által . p. o. állatok, növények, ásványok, évszakok, vásár, lakodalom. Űgyiratok : levél, kötelezvény, nyugta, ellennyugta, szerződés, számla, számadás stb. Az ebbeli gyakorlatok is vizitációkar elő mutatandók . Számtan: Ennek különös utasítás nem kell, miután a jó tankönyvek útbaigazítást adnak. Nagy súly fektetendő a fejbeli számtanításra s az életből vett példák különféleségére s a midennapi gyakorlást minden osztálynál szívükre kötöm. A nagyobbaknak adassanak fel példák az otthoni kidolgozásra. A hármas szabályt okszerűen arány és viszony nélkül nem lehetvén tartani : ennek amazt meg kell előznie. Tizedes törtek a pénzbeli számvetésre alkalmazva . Földrajz : ennél fődolog, hogy a gyermekek a térképen teljes jártassággal bírjanak, térkép olvasáson azt értik, hagy a gyermek ismerje jelentését minden jelnek, vonalnak, színnek. Testgyakorlás : többé sehol sem hiányozhat, legalább ami a fej, kéz, láb, lépés, fordulás, szóval a katonás gyakorlatokat illeti. Azonban megkezdődnek az eszközökön való könnyebb gyakorlatok is. A jányoknál a test gyakorlás helyett varrás és kötés, ez szarosan megkívántatik, de ajánltatik. Rajz : egyszerű mértani ábrák, ház, tér lerajzolása stb., elébb fekete vagy palatáblán aztán papiroson is vonalzóval és körzővel. Vizitációkon a rajzgyakorlatok előmutatandók." Mint láttuk az állam, de a hitfelekezetek is - különösen a református egyház - igyekezett a törvény végrehajtásának érvényt szerezni. Mégis az 1873/74. évi VKM-jelentés még mindig arról adott számot, hogy Bihar megye lakosai számához (554 396) a tankötelesek száma csekély 73 094 = 31 Uo.

59

13,2%) s a tanulók így is csak középszerű szorgalmat tanúsítanak az iskolába járásban, a tanköteleseknek csupán 54,82%-a járt iskolába. Békésben ugyanekkor már a tanköteleseknek 79,64%-a, a Hajdúkerületben 75,80%, Szabolcsban 68,41°/°-a tett eleget iskolai kötelezettségének 32 E tanévben a tanítók száma 57-tel csökkent Bihar megyében, érthető tehát, hogy a tanításban sem lehetett komoly eredményeket észrevenni. Az iskolából kilépettek közül csupán 72 tanulót soroltak a jól olvasók közé, míg olvasni, írni jól tudott" minősítést 6199 tanuló kapott. A tanítók fizetése s az egy tanítóra eső tanulói létszám az általunk vizsgált megyékben az alábbiak szerint alakult : Békésben Biharban Hajdúkerületben Szabolcsban

470 304 444 266

Ft Ft Ft Ft

87,5 54,2 115,8 53,8

tanuló tanuló tanuló tanuló

Az 1875. évről szóló szolgabírói jelentés többsége is kedvezőtlennek tünteti fel a tankötelezettségi törvény végrehajtása sarán elért eredményeket . F ő ként a görögkeleti lakosságú községekben sok a mulasztás. Több je lentés megállapítja, hogy a görögkeleti egyház elöljárói közönyösséget tanúsítanak a népnevelés és tanítás iránt . Domba György szolgabíró jelentése szerint a tanítás üdvös eredménye csak itt-ott észlelhető. Több helyeken bérelt házakban tartatnak a tanítások s a tanköteles gyermekek nemigen látogatják az iskolákat. Tanítók is olyanok vannak alkalmazva, kik kevés kivétellel a tudomány és műveltség legalacsonyabb fokán állnak" a4 1876-bon a népoktatás állapota Bihar megyében a következő képet mutatta:~5 Községek száma : 500 Lakosak száma : 506 711 Iskolák száma : községi 26 felekezeti 559 A tanköteles gyermekek száma : 74 072, a lakosságnak 14,6%-a. A tankötelesek közül iskolába jár 39 181 tanuló, a tankötelesek 52,9%-a . Az iskolások közül télen-nyáron feljárt 35 793 tanuló, csupán télen 3388 tanuló. Tankönyvvel 27 632 tanuló rendelkezett, míg ezeket nélkülözte 11 549 gyermek . A szorgalmi idő alatt iskolai napot mulasztottak közül büntetést szabtok ki 1156 esetben, felmentést adtak 141 704 alkalommal. Az iskolából kilépettek közül jól tudott olvasni 102 tanuló, olvasni, írni 5530 gyermek . 32 VKM jelentés 1873/4 Bp. 1876 30-31 . old. 33 Uo. A dunántúli állapotokra lásd összehasonlításul Kelemen Elemér : Adatok a Somogy megyei népoktatás történetéhez (1871-1880) In : Somogy megye múltjából Levéltári Évkönyv 9. (Szerk. : Kanyar József) Kaposvár, 1978 189 s köv . oldalak . 34 HBmL. IV. B. 402/4 - 142/1875 . 35 VKM jelentés Bp. 1878 52-54. old.

60

A tanítók létszáma 1876-bon 695, ezek közül képesítéssel rendelkezett 510 személy. Egy tanítóra 51, egy tanteremre 50,5 gyermek jutott. Az iskola épülete és felszerelése az alábbiak szerint alakult : Saját tulajdonban 551 iskola, bérelt helyiségben 38 Tantermek száma : 701, tanítólakok száma : 612 Faiskolák száma: 297, kertek száma : 20 Fekete írótáblák : 810, fali olvasótáblák : 425 Fali térképek : 790, földgömbök : 285 Természetrajzi gy űjtemény : 237, Természettani gyűjtemény : 38 Könyvtárak3 ó száma: 44 Testgyakorló eszközök 42 iskolában találtattak . Elemzésünk eredményeit összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a népoktatás következetes fejlesztésére irányuló elképzelések csak részlegesen valósulhattak meg Bihar megyében . A tankötelezettség érvényesítésének útjában álló akadályok : a társadalomnak az iskola iránti hideg közönye, a felekezeti féltékenység, a nép, különösen a bihari telepítvények lakosságának szegénysége, a tanyai birtokosok elzárkózása s nem utolsósorban az állam anyagi támogatásának korlátai akadályozták az új, egységes, az állam által irányított közoktatási rendszer megalapozását. j~auubte ucmopuu uapoduoao o6pasoeauuR b'uxapcxo ű oónacmu (1868-1876) 3onmauus Mepeo B aarIIeü cTaTbe MbI xa npxNlepe BxxapcxoH o6naczx npocnep~xnx sa oópasosaaaeNl xa xxsxohl yposae rpaxcuaxcxoiI ofí~eo6pasosaTenbaoü excTeNIbi, sosallx~ex snocneucxsax saxoxa o aapo,AxoNI oópasosa~, npxxsTOro s 1868-oIK rouY, npocneRxnx sa opraaxsauxel~ IIIICOnbxoro xxcnexTOpcTa, opraaos snacTx aapo,gxbrx IIIICOn, sa Tehl xax sblpxcosanacb xx npoxasope~-. sast ResrrenbaocTb x xaxoso óbulo nonoxceaxe aapoRaoro oópasosalnlst . Ocaosok z[nsI aa~ero xccneuosaxxsl cnyxalT nepxoA c npxaslTxst saxoxa o aapo,AxoNI oópasosaInIII x ynpasnelrlecxxe xsNlexe~sl s 1872-oM roRy (AO xsMeaeaxi3 1876-oro roRa): npxaslTxe saxoxa o peopral~saugx caNloynpasneaxsl NIecTxblx x cenbcxxx opraxos snacTx, a Taxxce ocyIgecrsneaxe x cne,gcTSxe saxoaos o6 opraxax snacTx xapo,Aablx 1IIrcon. CTáTbSt ,i(aCT OTiICT O TOM, KaKxe MepbI ÓbIJIx IIpxHSITbI jKIISI OCyII[eCTBneaxR 3aKOAa O HapOJjxbnt ~conax s Sxxapcxoi'I oónacTx, rRe no~ITx 500 cén x 224 nycT . Kax paóoTancoseT ~con noR npegceAaxenbcxsohl ~éngx SIaoIIta x xaxoso óbrno nonoxcexxe xapouaoro o6pasosal~a . YIs apxxssanc nporoxonos );xxapexol~ oónacTx, sxuerY6epaazopexxx rpahloT, ~conbxbix Marepxanos, xs xcro~xxos xa~exxblx s Apxxse 3aTxccxoro uepxosxoro oxpyra, Tax xe xax x xs pacnocrpaseaxbIIt nepe,q napnaNIexTOrI s 1870-oM rouy uoIaIaRos n craTxeTx~tecxlnc Taómrl~éTapém ~>Kec~a o cocrosnnn3 aapoztxoro npocse~eaxsl Ivloxcehl ycTaxosxTb, aTO pac~IéT, aanpasneaablx xa Aanbxe~ee passxTae Hapo,gxoro o6pasosaHFIx s Txxapcxoü ofinacTx, Tonbxo ~acrx~o ocy~ecrsx.~ . IIpenxTCTBxx, cxoslx~xe aa nyTx ocym~ecTSneaxsl oóslsaTerrbxoro o6yKexxsl: xonouaoe pasxouyIIrxe oóIIxecrseaaocTx no oxxomexxlo x rII
61